Fizika | Áramlástan » Gausz-Perjési - Áramlástan tesztkérdések megoldással

Dr. Gausz Tamás – Dr Perjési István . TESZT KÉRDÉSEK BME Repül gépek és Hajók Tanszék Budapest 2004 Tudnivalók Ez a kérdés-tár a BME Közlekedésmérnöki Kar „H - és Áramlástan II” – „ÁRAMLÁSTAN” tantárgyát tanuló, nappali tagozatos hallgatók számára készült. A nagyon nagy hallgatói létszám – 150 f vagy még több – sajnálatos módon a zárthelyiken és vizsgákon megköveteli valamilyen „sz r ” alkalmazását: az ebben az anyagban leírt teszt kérdések ezt a célt szolgálják. A zárthelyiken összesen 25 kérdésb l 19-et (25 perc alatt), a vizsgákon összesen 30 kérdésb l legalább 24-et (30 perc alatt) kell ebb l a teszt-tárból összeállított kérdésekb l helyesen megválaszolni. Aki nem éri el a szükséges helyes válasz-számot, az a vizsgáját elégtelen osztályzattal fejezte be! A kérdésekhez három választ írtunk, ezek közül csak egy helyes. A helyes választ aláhúzással jelöltük meg. Ennél

az eljárásnál azt tételeztük fel, hogy aki az elméleti anyagot megértette és legalább minimális szinten elsajátította, annak ez a teszt feladat – akár könnyedén is – megoldható. Ezt a feltételezést alátámasztják a teszt-tár els kiadásától eddig eltelt nyolc félévben szerzett tapasztaltok: viszonylag sok a teljes megoldás és a felkészült hallgatók jó megoldás esetén sem veszik igénybe a rendelkezésükre álló teljes id t – az átlagos kitöltési id vizsgákon 20 perc körül mozog. Még tovább is mehetünk: azok között, akik kihasználják a 30 percet, viszonylag nagy a bukás arány. Fel kell hívni azonban a tisztelt Hallgatóság figyelmét arra hogy, a teszt kérdések elsajátítása és a vizsga ezen részének sikeres teljesítése még korántsem biztosíték a teljes vizsga sikerére! A teszt rendszer vizsgáztatás hátránya, hogy a tananyagot a vizsga ezen részéhez nem kell készség szinten elsajátítani, elegend , ha a

vizsgázó „felismeri” a kérdést és a helyes választ – és ez, sajnos mechanikus tanulással is lehetséges. A sikeres vizsgához tehát nem elegend a teszt kérdések mégoly alapos áttanulmányozása és megtanulása – feltétlenül szükséges az ismertek elmélyítése és begyakorlása. Az emberi tanulás folyamatában rendkívül fontos szerep jut a példáknak, feladatoknak. Egy-egy új fogalmat megérteni – szerintünk – példákon keresztül lehet. (Gondoljunk pl a „kék” színre: ha megmondjuk valakinek, hogy mely hullámhosszúságú fény a kék, attól még nem fogja ezt a színt megismerni. Ha azonban néhány példát mondunk – kék ég, kék autóbusz stb – akkor kialakul a kék szín fogalma, amit aztán persze a definíció pontosít.) Az általános definíció is szükséges és az kimondható akár a tanulási folyamat legelején is, de a példák ekkor is nélkülözhetetlenek! Lényegében a definíció megtanulása és példák

megoldása együtt jelentik az ismeretek gyarapítását. Véleményünk szerint elegend en sok példát kell megoldani („Áramlástan”-ból is), hogy az el írt tananyag a megfelel szinten elsajátítható legyen. Ebben az esetben a sikeres vizsga valószín sége is igen nagy lesz. A feladatok megoldásánál ajánlott tematikusan eljárni: az egyszer bbt l a bonyolultabb felé haladva célszer haladni. E tekintetben mértékadó az el adás: annak felépítése – véleményünk és eddigi tapasztalataink szerint – a legcélszer bb tanulási utat jelöli ki. Javasoljuk a tisztelt Hallgatóknak, gondolják át: egy-egy feladat megoldásánál akkor van meg a megfelel felkészültségük, ha a feladatot megértése után gondolatban megjelenik a (helyes) megoldás terve! E bevezet rész lezárásaként szabadjon megjegyezni, hogy a sikeres tanulás nem csupán egy eredményes vizsgához vezet, hanem ezen túl az ember adott esetben (igen komoly) sikerélményt élhet meg,

olyat, ami a további munkájában is hatékonyan segíti el re. A teszt-tárban el forduló esetleges hibákra vonatkozó észrevételeket hálás köszönettel fogadunk. Jó tanulást és sok sikert kívánnak a: 1 1. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezetlen) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 2. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezett) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 3. A folyadékok és gázok részecskéinek (rendezett és rendezetlen) mozgásának következménye: A/ az össznyomás és az összh mérséklet; B/ a dinamikus nyomás és h mérséklet; C/ a statikus nyomás és h mérséklet. 4. A statikus nyomás a gázokban: A/ fordítottan arányos a s r séggel, egyenesen arányos a h mérséklettel

és gázállandóval; B/ egyenesen arányos mindhárom jellemz vel; C/ egyenesen arányos a s r séggel és fordítottan arányos a h mérséklet és a gázállandó szorzatával. 5. A dinamikus jellemz k mérése (p,T) közvetlenül: A/ lehetséges, hiszen az adott eszközök rendelkezésre állnak; B/ nem lehetséges, mivel nem tudjuk elkülöníteni a rendezetlen és a rendezett mozgást; C/ nem érdekes, hiszen a statikus jellemz k ismerete mindig elégséges a számításokhoz. 6. Az össz- vagy torlóponti jellemz k (p,T) mérése történik: A/ közvetlenül; B/ közvetve; C/ nem lehetséges. 7. A statikus nyomás mérése történik: A/ közvetlenül; B/ közvetve; C/ nem lehetséges 8. A statikus h mérséklet meghatározása történik (Mach szám <0,3): A/ közvetlenül mérés útján; B/ más jellemz k méréseib l számítás útján; C/ nem lehetséges. 9. A folyadéksúrlódás szükséges feltétele: A/ egyes részecskék vagy rétegek egymáson való elmozdulása;

B/ a részecskék közötti sebességkülönbség; C/ az egyes rétegek közötti statikus nyomáskülönbség. 10. A cseppfolyós közegek lamináris áramlásánál a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák rendezetlen h mozgása; C/ a molekulák közötti kohéziós er . 11. A cseppfolyós közegek turbulens áramlásánál a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák rendezetlen h mozgása; C/ a turbulens impulzuscsere és a molekulák közötti vonzóer . 12. A lamináris gázáramlásban a viszkozitás alapvet forrása: A/ a közegben uralkodó nyomás; B/ a molekulák közötti kohéziós er ; C/ a részecskék rendezetlen h mozgása. 13. A gáznem közegek viszkozitása a h mérséklet csökkenésével: A/ n , mert a kohéziós er csökken a molekulák közötti távolság növekedése miatt; B/ n , mert változik a molekulák sebessége; C/ csökken, mert a molekulák rendezetlen mozgása, így a

molekuláris impulzuscsere is csökken. 14. A molekulák között ható er a köztük lev távolság függvényében: A/ mindig vonzer ; B/ mindig taszító er ; C/ lehet bármelyik, csak a távolságtól függ. 15. A kavitáció: A/ termokémiai; B/ eróziós; C/ korróziós jelenség 2 16. A kavitáció áll: A/ g zbuborékok keletkezése a nyomás növekedése miatt, ezek nagyobb nyomású helyre kerülve összeroppannak, a nyomáshullámok a felületet roncsolják; B/ g zbuborékok keletkezése a nyomás csökkenése miatt, ezek nagyobb nyomású helyre kerülve összeroppannak a nyomáshullámok a felületet roncsolják; C/ g zbuborékok keletkezése a nyomás növekedése miatt, ezek kisebb nyomású helyre kerülve összeroppannak, a nyomáshullámok a felületet roncsolják. 17. Ha egy adott h mérséklet folyadékban a nyomás a telítési nyomásra csökken, akkor: A/ megsz nik a g zfázis; B/ a folyadékban megindul a g zképz dés; C/ megsz nik a folyadékfázis. 18. A

nyomás skalár jellegének bizonyításánál: A/ egy elemi háromszög alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát elhanyagoltuk; B/ egy elemi négyzet alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát elhanyagoltuk; C/ elemi háromszög alapú hasáb egyensúlyi helyzetét vizsgáltuk, a benne foglalt folyadék súlyát figyelembe vettük. 19. A SI mértékegységrendszer mechanikai alapegységei: A/ id , hosszúság, er ; B/ id , hosszúság, tömeg; C/ id , hosszúság, er , tömeg. 20. A víz kritikus jellemz inél (p, T ) nagyobb értékeknél jelentkez halmazállapotok: A/ folyadék halmazállapot; B/ folyadék és g z halmazállapot; C/ gáz halmazállapot. 21. A folyadékok áramlástanában alapvet en hány megmaradási elvre támaszkodunk: A/ 3; B/ 4; C/ 5. 22. A skalártér változásának irányával párhuzamos, növekedésének irányába mutat, hossza arányos a változás mértékével, mer

leges a szintfelületre: A/ divergencia; B/ rotáció; C/ gradiens. 23. Egy vektortér hely szerinti változását teljes mértékben jellemezhetjük: A/ gradienssel; B/ deriválttenzorral; C/ divergenciával. 24. Egy tetsz leges tér tetsz leges vektorát egy másik vektorba viszi át, ún "affin transzformációval". A/ gradiens; B/ deriválttenzor; C/ rotáció 25. Egy folytonosan deriválható c(r) vektortérben a térfogatáram és a vektortér divergenciája között kapcsolatot teremt: A/ Stokes tétel; B/ Gauss-Osztrogradszkij tétel; C/ Helmholtz II. tétele 26. A folyadék s r ségét általánosan leírja egy olyan skalártér, amely: A/ kétváltozós; B/ háromváltozós; C/ négyváltozós skalár függvény. 27. A változó határra vonatkozó térfogati integrálok differenciálási szabályát felhasználtuk: A/ a hidrosztatika alapegyenletének; B/ a transzportegyenlet; C/ a szubsztanciális gyorsulás levezetésénél. 28. A transzportegyenlet többek

között közvetlenül felhasználható: A/ a hidrosztatika integrált alapegyenletének és a folytonosság törvényének; B/ a Canchy-Riemann egyenletrendszer és a folytonosság törvényének; C/ a folytonosság törvényének, Euler dinamikai egyenletének és az impulzus tétel levezetésénél. 29. A szubsztanciális, a lokális és a konvektív változások között kapcsolatot teremt: A/ GaussOsztrogradszkij tétel; B/ transzport egyenlet; C/ deriválttenzor szimmetrikus része 3 30. Melyik egyenletsor igaz teljességében? A/ div(gradU) = 0; rot(rot)c = 0; B/ rot(gradU) = 0, div(rot c ) = 0; C/ div(rot c ) = 0; rot(rot c ) = 0. 31 A newtoni folyadékok jellemz je: A/ A csúsztatófeszültség a s r ség és a nyomás függvénye; B/ A csúsztatófeszültség a dinamikai viszkozitással és a deformáció sebességgel egyenesen arányos; C/ A csúsztatófeszültség nem egyenesen arányos a deformáció sebességgel. 32. A folyadékokban keletkez nyomás: A/ Pozitív és

negatív is lehet; B/ Csak pozitív lehet; C/ A nyomás és a csúsztató feszültség el jele csak együtt adható meg; 33. A nyomás illetve a csúsztató feszültség: A/ Az elemi részecskék alakjától függ; B/ A részecskék haladó mozgásának és perdületének viszonyától fiigg; C/ Az id egységre és felületegységre es mozgásmennyiség-változás megfelel összetev je. 34. A cseppfolyós közegek kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével: A/ csökken, mert a kohéziós er csökken a molekulák közötti távolság növekedése miatt; B/ csökken, mert a molekulák közötti távolság csökken; C/ n , mert a molekulák közötti távolság csökken. 35, Súrlódási veszteségekt l eltekintve, azonos cs keresztmetszet esetén, hol lép ki több gáz egy gázhálózatból, ha gáz < leveg : A/ földszinten; B/ els emeleten; C/ mindkét helyen azonos a tömegáram. 36. A grad(p) = 0 összefüggésre lehet hivatkozni; A/ a kéményhuzat és a

légnyomásos gumiabroncs ( ckerék = 0 ); B/ a hidraulikus emel és a légnyomásos gumiabroncs; C/ a centrifugális sz r és a légnyomásos gumiabroncs m ködésének magyarázatánál. 37. Egy gyorsuló tartálykocsi homlokfelületének alsó részén elhelyezett csapon keresztül kifolyó térfogatáram a nyugalmi helyzethez képest: A/ csökken; B/ nem változik; C/ n . 38. Melyik esetben lesz egy vízszintesen gyorsuló zárt tartályban a víz felszíne közel mer leges a haladás irányára ? A/ a = g ; B/ a = 3 g ; C/ a = 500 g . 39. Potenciálos er tér esetén a rot( g)=0 egyenletet fejtettük ki a következ állítás bizonyítása miatt: A/ a térer gradiense egyenl nullával; B/ a térer rotációja egyenl nullával; C/ a térer divergenciája egyenl nullával. 40. A grad( ) x g = 0 egyenletb l következik: A/ a térer sség vektora mer leges a s r ség változásának irányára; B/ a térer sség vektora párhuzamos a s r ség változásának irányával; C/ a

nehézségi er térben a s r ség változása nullával egyenl . 41 A 0 = ρ g − gradp egyenlet deriválásánál felhasználtuk: A/ rot(grad p) = 0 és = áll; B/ rot(grad )=0 és = áll; C/ rot(grad p) = 0 és ≠ áll. 42. A hidrosztatika differenciálegyenletének levezetésénél felhasználtuk: A/ a folytonosság törvényét; B/ Gauss-Osztrogradszkij tételét; C/ Stokes tételét. 43. A g = grad(p) összefüggés egységnyi A/ súlyra; B/ tömegre, C/ térfogatra vonatkozó er ket határoz meg. 44. Egy forgó rendszerben, a forgástengellyel nem párhuzamos irányú mozgás miatt jelentkezik: A/ centrifugális, B/ centripetális, C/ Coriolis gyorsulás. 4 45. Egy tartály függ legesen lefelé a < g gyorsulással mozog A tartályfenéken elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 46. Egy tartály függ legesen lefelé a = g gyorsulással mozog A tartályfenéken

elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nincs kiáramlás. 47. Egy tartály függ legesen lefelé a > g gyorsulással mozog A tartályfenéken elhelyezett csapon keresztül kiáramló folyadék tömegárama a tartály nyugalmi helyzetéhez képest: A/ n ; B/ csökken; C/ nincs kiáramlás. 48. Egy tartály függ legesen lefelé a > 0 -val mozog A felvett tengely (z) lefelé mutat Ekkor a potenciál A/ U = a.z-gz; B/ U = -az-gz; C/ U= az+gz 49. Egy tartály függ legesen lefelé a < 0 -val mozog A felvett tengely (z) lefelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U = a.z-gz; B/ U = -az-gz; C/ U = az+gz 50. Egy tartály függ legesen lefelé a < 0 -val mozog A felvett tengely (z) felfelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U = a.z - gz; B/ U = -az + gz; C/ U = az + gz 51 Barotróp a közeg, ha a rugalmassági modulus (E): A/ változik; B/ nem függ ett l; C/ E = áll. 52. Az atmoszférára felírt dp

ρ = g dz egyenlet igaz: A/ =áll és a z tengely felfelé mutat; B/ ρ ≠ áll és a z-tengely felfelé mutat; C/ ρ ≠ áll és a z-tengely lefelé mutat. r2 53. A p x − p 0 = ρ (r ) r ω 2 dr egyenlet vonatkozik: A/ = áll és centrifugális er tér; B/ ρ ≠ áll r1 áll és Coriolis er tér; C/ ρ ≠ áll és centrifugális er tér esetére. 54. Egy úszó test stabilitásának feltétele, ha egy referencia-szintt l függ leges irányban a súlypont helye zs-sel és a metacentrum helye zc-vel jelzett (z tengely felfelé mutat): A/ zc > zs; B/ zc < zs; C/ zs = zc; 55. A folyadék vagy gáz rugalmassági modulusa (E) egyenl : A/ E = E= ρ dρ dp ; B/ E = dp dρ ρ ρ dp . dρ ; C/ 56. A forgási paraboloid térfogatának meghatározásánál felhasználtuk: A/ V = z 2 dA ; B/ A V = r dA ; C/ V = K r dA 2 A 2 A 57. Egy körpályán mozgó tartályautóban a folyadék felszíne: A/ vízszintes; B/ másodfokú hiperboloid; C/ sugár irányában emelked

felszín. 58. A térer sség: A/ az er tér örvénymentessége esetén létezik; B/ az egységnyi tömegre ható er ; C/ csak akkor létezik, ha van potenciál; 59. A hidrosztatika alapegyenlete: A/ csak súrlódásmentes (ideális közegre) igaz; B/ állandó s r ség közeg esetén csak örvénymentes er tér esetén igaz; C/ csak folyékony folyadékokra igaz; 5 60. A folyadék nyugalomban lehet egy megfelel en választott koordinátarendszerben: A/ nehézségi és centrifugális er tér hat rá; B/ ha nehézségi és Coriolis er tér hat rá; C/ ha centrifugális és Coriolis er tér hat rá. 61 Egy lassuló tartálykocsi homlokfelületének alsó részén elhelyezett csapon keresztül kifolyó térfogatáram a nyugalmi helyzethez képest: A/ csökken ; B/ nem változik; C/ n . 62. A potenciál: A/ akkor létezik, ha a térer rotációja nulla; B/ a térer sség által végzett munka; C/ vektor-vektor függvénnyel írható le. 63 Ha rot(g) = 0 akkor a: A/ a s r ség

állandó; B/ állandó s r ség esetén létezik a nyomás gradiense; C/ állandó s r ség esetén csak ekkor lehet valamely folyadék nyugalomban. 64. Egy forgó tartály lefelé g nagyságú gyorsulással mozog: A/ a folyadék felszíne másodfokú forgási paraboloid alakot vesz fel; B/ a folyadék a tartály fels részében helyezkedik el; C/ a folyadék a tartályon belül egy hengergy r formát vesz fel a forgástengely körül. 65, A hidrosztatika alap differenciál-egyenlete szerint a A/ nyomás egyenesen arányos a térer sséggel, ha a s r ség állandó; B/ a nyomás gradiensének az irányát a térer sség mutatja meg; C/ a felületi er k egyensúlyban vannak. 66. A potenciálos er terek potenciálja összeadásával több er tér együttes potenciálját kapjuk: A/ ez az állítás csak a hidrosztatikában igaz; B/ mindig igaz; C/ ilyen tétel nincs. 67. A p = - U + áll: A/ hidrosztatika integrális alapegyenlete, minden hidrosztatika feladatra igaz; B/ a Bernoulli

egyenlet speciális alakja, barotróp közegekre érvényes; C/ összenyomhatatlan közeg, hidrosztatikai feladat esetén érvényes. 68. Melyik állítás igaz? A/ a konvektív és a lokális változás különbsége a szubsztanciális változás; B/ a konvektív változás a másik kett hányadosa; C/ a szubsztanciális változás a lokális és a konvektív összege. 69. Potenciálos er térben - a térer sség rotációja nulla, a potenciál a térer ellen végzett munka és a potenciál negatív gradiense a térer sség: A/ csak a második állítás igaz; B/ az els és a második állítás igaz; C/ mindhárom állítás igaz. 70. Egy ekvipotenciális felület mentén a nyomás állandó, ha A/ a s r ség állandó; B/ két közeg határán vizsgáljuk a nyomást; C/ a térer sség rotációja azonosan nulla. 2 71 A 1 dp ρ kifejezéssel a; A/ a folyadékok összenyomhatóságát vesszük figyelembe; B/ a barotróp ( = (p)) tulajdonságú közeg számítható csak; C/

deriválásával éppen gradU-t kapunk. 72. − p dA + ρ g dV = 0 egyenlet kifejezi a: A/ felületi és a térfogati er k egyensúlyát; B/ A V felületi er k mínusz egyszerese a felhajtóer ; C/ a térfogati er k mindig egyensúlyban vannak. 73. A potenciál: A/ létezik, ha a térer zárt görbe menti integrálja nulla; B/ csak a gravitációs és a centrifugális er térben létezik; C/ a térer sség mindig kiszámítható mint két pont közti, tetsz leges vonalintegrál. 74. Ha síkáramlásban az áramvonalak közötti távolság csökken, akkor a sebesség: A/ nem változik; B/ csökken; C/ n . 75. Szívási pont akkor értelmezhet , ha: A/ egy áramvonal és egy ekvipotenciális vonal metszi egymást; B/ két áramvonal metszi egymást; C/ kett vagy több ekvipotenciális vonal metszi egymást. 6 76. Szívási pont értelmezhet : A/ súrlódásos folyadék forgó tartályban történ mozgásánál; B/ súrlódásos folyadék diffúzorban történ áramlásánál; C/

potenciálos örvény esetében. 77. Egy elemi folyadékrészecske útja instacionárius áramlásban: A/ nyomvonal; B/ pálya; C/ áramvonal. 78. Az a görbe, melyen a tér valamely pontján áthaladt részecskék egy adott pillanatban sorakoznak: A/ nyomvonal; B/ áramvonal; C/ pálya. 79. Bármely áramlásban az a görbe, melynek a sebességvektorok mindenütt érint i: A/ pálya; B/ áramvonal; C/ nyomvonal. 80. Az s rögzített folyadékelem vizsgálatánál a c = ∂r ∂t és a = s ∂2 r ∂ t2 egyenleteket kapjuk: A/ s az Euler-féle; B/ a Lagrange-féle; C/ mindkét leírási módnál. 81. Egy kontinuum-elem fizikai jellemz jének id egységre es változását megadja a fizikai jellemz tér- és id beli megoszlását leíró f(r,t) fizikai tér lokális és konvektiv változás összegeként, a: A/ derivált tenzor; B/ transzport egyenlet; C/ Gauss-Osztrogradszkij tétel. 82. Pályagörbét alapvet en alkalmaz a A/ Lagrange-féle; B/ Euler-féle; C/ Kelvin-féle

leírási mód 83. Áramvonalakat alapvet en alkalmaz a A/ Lagrange-féle; B/ Euler-féle; C/ Helmholtz-féle leírási mód. 84, Az áramfelületen, vagy az áramcs palástján kontinuum ( =áll) nem léphet át, hiszen A/ c . dr = 0; B/c x dA = 0; C/ c dA = 0 85. Forrás és nyel akkor értelmezhet , ha ezekben mint a tér szinguláris pontjaiban A/ az ekvipotenciális vonalak; B/ az áramvonalak; C/ mindkét fajta vonalak metszik egymást. 86. Az Euler-féle leírási mód a sebességet és a gyorsulást a tér és id függvényeként adja meg, csak instacionárius áramlás vizsgálatára alkalmas és minden egyes tömegelem mozgásának részletes id beli lefolyását követi. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els kett igaz; C/ csak az els állítás igaz. 87. Kétdimenziós az áramlás, ha: A/ c z = 0 ; C/ c z = 0 ; ∂ cy ∂ cy ∂ cx ∂ cx = 0; = 0; = 0 ; B/ c z ≠ 0 ; = 0; ∂z ∂z ∂z ∂z ∂ cy ∂ cx ≠ 0; = 0. ∂z ∂z 88. Változó keresztmetszet

hengerszimmetrikus cs áramlásoknál, ha a tényleges c = c (r,x,t) sebességtér helyett, a cs keresztmetszetre az r sugár szerinti .átlagolással kapott c = c (x) sebességfüggvénnyel dolgozunk, ezért az áramlás: A/ háromdimenziós; B/ kétdimenziós; C/ egy dimenziós. 89. A mozgó kontinuumnak az álló és mozgó vonatkoztatási rendszerb l észlelhet sebességeinek elnevezése, sorrendben: A/ kerületi és abszolút; B/ abszolút és relatív; C/ abszolút és kerületi. 90. A mozgó vonatkoztatási rendszer pontjainak, mint geometriai helyeknek a vonatkoztatási rendszer mozgásából ered , de az álló vonatkoztatási koordinátarendszerben észlelhet sebessége a: A/ kerületi (szállító); B/ relatív; C/ abszolút. 91. Egy mozgó kontinuum-elem fizikai jellemz jének konvektív változása (∂ f ∂ r ) a vizsgált tér: A/ gradiens-vektora skalártér esetén; B/ derivált-tenzora vektortér esetén; C/ derivált-tenzora skalártér esetén. 7 92. A

szubsztanciális, a lokális és a konvektív változás azonosan zérus, ha az adott tér: A/ instacionárius és inhomogén; B/ stacionárius és inhomogén; C/ stacionárius és homogén. 93. A megmaradási elvek matematikai megfogalmazása mérlegegyenletekhez vezet A mérlegegyenleteket mindig zárt, együttmozgó rendszerre kell felírni, Lagrange-féle leírási módnak megfelel egyenleteket használunk. A számítások elvégzésére az Euler-féle leírási módnak megfelel egyenleteket használunk. Véges kiterjedés zárt rendszerek esetén az áttérést lehet vé teszi: A/ a folytonosság tétele; B/ a transzport egyenlet; C/ Gauss-Osztrogradszkij tétele. 94. A derivált-tenzor szimmetrikus és aszimmetrikus részét egyaránt felhasználtuk a A/ CauchyRiemann egyenletrendszer; B/ a szubsztanciális gyorsulás: C/ a folytonosság törvényének levezetésénél. * c2 ∂c − c x rotc ; a k = c+2 xc 2 ∂r A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/

csak az els és második állítás igaz. 95. A konvektiv gyorsulás egyenl : ak =Dc; a k = grad 96. A kontinuum-elem teljes alakváltozását el állítja: A/ transzláció, rotáció, dilatáció, disztorzió; B/ disztorzió, dilatáció; C/ transzláció, dilatáció, disztorzió. 97. Ismeretes, hogy a derivált-tenzorban megtalálhatók a relatív nyúlási sebességek Ezek kapcsolódnak a: A/ disztorzió; B/ divergencia; C/ rotáció fogalmához. 98. A derivált tenzor szimmetrikus részének f átlón kívüli elemei kapcsolódnak a A/ divergencia; B/ rotáció; C/ disztorzió fogalmához. 99. A derivált tenzor aszimmetrikus része lefedi a: A/ divergenciát; B/ rotációt; C/ disztorziót 100. Az egységnyi kontinuum-térfogat dilatáció-sebességét szögdeformációja; B/ rotációja; C/ divergenciája. jeleni a sebességtér A/ 101. Az elemi dV térfogatú téglatest dx és dy élei nem azonos irányba fordulnak el a A/ rotáció; B/ disztorzió; C/ divergencia

vizsgálatakor. 102. Az elemi dV térfogatú téglatest dx és dy élei azonos irányba fordulnak el A/ rotáció; B/ disztorzió; C/ divergencia vizsgálatakor. 103. A kontinuum részecske forgástengelyének irányába mutat és szögsebességének kétszeresét jelenti a A/ disztorzió; B/ dilatáció; C/ rotáció. 104. Egydimenziós áramlás esetén a folytonosság törvényének dA dc dρ dA dc dρ dc dA dρ + + = 0 ; C/ = + ; B/ − = . A/ ρ ρ ρ A c A c c A lehetséges formája: 105. Összenyomható közeg stacionárius és instacionárius áramlása, valamint összenyomhatatlan közeg áramlása esetén sorrendben az alábbi egyenletek érvényesek: A/ div( ρ c ) = 0 ; B/ ∂ρ + div( ρ c ) = 0 ; div(c ) = 0 . ∂t ∂ρ + div( ρ c ) = 0 ; div (ρ c ) = 0 ; div(c ) = 0 . ∂t C/ div(c ) = 0 ; div( ρ c ) = 0 ; ∂ρ + div( ρ c ) = 0 . ∂t 8 106 Összenyomható, instacionárius, adott forráser sség >0, áramlás esetén érvényes: A/ ∂ρ ∂ρ ∂ρ

Φ+ + div( ρ c ) = 0 ; B/ + div( ρ c ) = Φ ; C/ Φ = − div (ρ c ) . ∂t ∂t ∂t 107. A d dt ρ dV = 0 egyenletet felhasználtuk a A/ lokális gyorsulás; B/ disztorzió; C/ V (t ) folytonosság törvényének levezetésénél. 108. Melyik sebességtérnél nem nulla a konvektív gyorsulás, ha cy=0; cz=0; =áll; x, y és t adott: A/ cx=K.xt2; B/ cx =Kty; C/ cx =ky 109. Ha létezik egy (r,t) skalár-vektor függvény, amelyb l a sebességtér gradiens képzéssel származtatható le, akkor az a sebességtér A/ örvényes; B/ súrlódásos; C/ örvénymentes. 110. A sebességi potenciál bevezetésénél felhasználtuk a A/ Stokes; B/ Gauss-Osztorgradszkij; C/ Helmholtz tételét. dc c + = 0 egyenlet érvényes A/ lineáris; B/ parabolikus; C/ hiperbolikus dr r sebességmegoszlásnál. 111. A 112. A rot (c ) z = dc c + = áll egyenletet melyik sebességmegoszlás levezetéséb l kaptuk meg: A/ dr r lineáris; B/ parabolikus; C/ hiperbolikus sebességmegoszlásnál. 113.

Egyenes, állandó keresztmetszet cs ben gyorsuló áramlás esetén a pálya a nyomvonal és az áramvonal: A/ egybeesnek; B/ nem esnek egybe; C/ csak pálya és a nyomvonal. 114. A dipólus komplex potenciálja: A/ W = kln(z); B/ W = ikln(z); C/ W = M/z 115. A [m3/(sm)] a mértékegysége egyszer sítés nélkül: A/ az áramfüggvénynek; B/ a sebességi potenciálnak; C/ a tömegsebességnek. 116. Két ívelt áramvonalat felvéve, a sebességkomponensek és a dx, dy távolságok szorzatával a keresett jellemz teljes differenciálját kifejezve, továbbá a teljes differenciált a szokásos módon felírva levezettük: A/ a Cauchy-Riemann egyenleteket; B/ a komplex potenciált; C/ a sebességi pontenciált. 117. Melyik válasz tartalmaz hibátlan összefüggéseket: A/ cˆ = dW ; zˆ = r (cos β − i sin β ) = r e − iβ ; W = c ∞ e − iα z ; dz B/ cˆ = dW ; zˆ = r (cos β + i sin β ) = r e + iβ ; W = c ∞ e iα z dz C/ cˆ = dW dz ; zˆ = r (cos β + i sin β ) =

r e + iβ ; W = c ∞ e iα z . 118. Az ekvipotenciális vonalak átmennek az origón, az áramvonalak koncentrikus körök a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás (nyel ) esetében. 119. Az áramvonalak átmennek az origón, az ekvipotenciális vonalak koncentrikus körök a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás (nyel ) esetében. 120. Az áramvonalkörök középpontjai a nyel és a forrás határátmenet el tti összeköt egyenesére mer leges egyenesre esnek a A/ dipólus; B/ potenciálos örvény; C/ forrás(nyel ) esetében. 9 121 Potenciálos síkáramlások esetében, ha ∆x 0 , V ∞ , hogy a V ∆x szorzat egy véges értékhez tart, ekkor az áramkép tartalmaz, A/ forrást: B/ dipólust; C/ potenciálos örvényt. 122. A dipólus párhuzamos áramlásban egy olyan áramképet állít el , amely megfelel A/ egy örvény; B/ egy körhenger; C/ egy forrás körüli áramlásnak. 123. A ~ p = 1 − 4 sin 2 α a kifejezést megkaptuk a c = cˆ =

2 c ∞ sin α összefüggés felhasználásával az alábbi potenciálos síkáramlás vizsgálatánál A/ dipólus párhuzamos áramlásban; B/ dipólus és örvény párhuzamos áramlásban; C/ örvény párhuzamos áramlásban. p = 1 − 4 sin 2 α és a c = cˆ = 2 c sin α összefüggések alapján egy párhuzamos 124. A ~ ∞ 2 áramlásba ( = 0 m /s) helyezett körhengernél: A/ egy torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 3 c ∞ B/ kett torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér , két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 2 c∞ C/ kett torlópont és a párhuzamos áramlás irányára mer leges átmér két végpontjában a legnagyobb sebesség c = 4 c ∞ 125. A Magnus-effektus kapcsolatos A/ dipólus és örvény párhuzamos áramlásban; B/ dipólus párhuzamos áramlásban; C./ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban M Γ +i ln( z ) kapcsolatos: A/ dipólus

és örvény párhuzamos áramlásban; B./ z 2π dipólus párhuzamos áramlásban; C/ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban. 126. A W = c∞ z + 127. A szubsztanciális gyorsulás: A/ a lokális és a konvektív gyorsulás összege; B/ a stacionárius áramlásban a lokális gyorsulással egyenl ; C/ lamináris áramlásban mindig pozitív. 128. A disztorziót: A/ a derivált tenzor szimmetrikus része fejezi ki; B/ a derivált tenzor szimmetrikus részében a f átló helyére nullát írva kapjuk; C/ a szögsebesség és a helyvektor vektori szorzata adja. 129. A = 0 másodrend , elliptikus, parciális differenciál egyenlet; A/ a sebességi potenciált írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; B/ a folytonosság törvényének általános alakja; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 130. A transzport egyenlet: A/ a zárt és a nyitott rendszer között létesít kapcsolatot; B/ a jellemz konvektív megváltozást fejezi

ki; C/ kizárólag a folytonosság törvényét lehet bel le levezetni. 131. Ha síkáramlásban az áramvonalak közötti távolság n , akkor: A/ a sebesség nem változik; B/ csökken; C/n . 132. Torlópont akkor jelentkezik ha: A/ egy áramvonal és egy ekvipotenciális vonal metszi egymást; B/ két áramvonal metszi egymást; C/ egy ekvipotenciális vonal önmagát metszi. 133. A komplex potenciál: A/ a sebességi potenciál és az áramfüggvény szorzata; B/ a sebességi potenciál a képzetes részt, az áramfüggvény a valós részt alkotja; C/ az áramfüggvény a képzetes rész, míg a sebesség potenciál a valós rész. 134. Hogy definiáljuk a potenciálos örvényt: A/ ez az áramlás a körmozgás ellenére a középpont kivételével forgásmentes; B/ ez az áramlás a körmozgás miatt mindenhol örvényes; C/ ez az áramlás teljesen potenciálos, hiszen a neve is ezt bizonyítja. 135. A Cauchy-Riemann differenciál egyenletek meghatározzák: A/ a B/ a nyomás

eloszlást; C/ a sebesség és a gyorsulás közötti kapcsolatot. 10 és a közötti kapcsolatot: 136. Melyik sebességtér létezik (cy=0; cz=0 és p/ t=0) A/ cx = 2x [m/s]; = 2x2 [kg/m3]; B/ cx = 2x [m/s]; = 1 / (4x) [kg/m3]; C/ cx = 2x [m/s]; = 1 / (4x2) [kg/m3]. 137. Stacionárius áramlás esetén: A/ a pálya, a nyomvonal és az áramvonal egybeesik; B/ csak a pálya és az áramvonal esik egybe; C/ csak a nyomvonal és a pálya esik egybe. 138. Az Euler-féle leírási mód lényege: A/ a fizikai jellemz ket a térhez köti; B/ a fizikai jellemz ket meghatározott tömegelemhez köti; C/ a fizikai jellemz ket a gyorsulás függvényében vizsgálja. 139. A div(grad( )) = 0 egyenlet -- a sebességi potenciál egyenlete, létezésének szükséges feltétele, hogy a sebesség rotációja azonosan nulla legyen és Laplace egyenletnek nevezzük. A/ Mindhárom állítás igaz; B/ csak a második és a harmadik állítás igaz; C/ csak síkáramlás esetén igaz. 140. A W = c

∞ e − iα z komplex potenciál meghatározza: A/ a henger körüli áramlást; B/ a dipólust; C/ a párhuzamos áramlást. 141. Állandó s r ség folyadéktérben a forrás, a nyel és a szívási pont melyik egyenletsorral írható le ∂ϕ A / rot c = 0 ; div c = 0; c x = =∞; ∂n ∂ϕ ∂ψ = ∞ ; cx = ; B/ div c = 0; c x = ∂s ∂n ∂ϕ C/ div c > 0; div c < 0; c x = =∞ ∂s 142. Diffúzorban történ áramlás - V ≠ áll [m3/s] - esetén melyik állítás igaz: A/ lokális és konvektív gyorsulás zérus; B/ mindkét gyorsulás létezik; C/ csak lokális gyorsulás jelentkezik. 143. A lokális gyorsulás pillanatnyi értéke egymáshoz csatlakozó különböz átmér j csövekben A/ nem változik; B/ cs szakasz hosszával arányos; C/ a keresztmetszetekkel való szorzata állandó. 144. Melyik sebességtér rotációmentes (cy=0; cz=0) A/ cx = 2.y [m/s]; B/ cx = 4y2 [m/s]; C/ cx = 2x [m/s] 145. Egy folyadékrészecske elfordulásával mi kapcsolatos? A/ a

derivált tenzor skalár invariánsa; B/ a derivált tenzor aszimmetrikus része; C/ a derivált tenzor szimmetrikus része. 146. A transzportegyenlet érvényessége kiterjed, A/ csak stacionárius és homogén terekre; B/ nyomásterekre; C/ instacionárius és inhomogén terekre. 147. Melyik állítás igaz? A/ A konvektív és a lokális változás különbsége a szubsztanciális változás; B/ A konvektív változás a másik kett hányadosa; C/ A szubsztanciális változás a lokális és a konvektív összege. 148. A Lagrange-féle leírási mód lényege: A/ a fizikai jellemz ket a térhez köti; B/ a fizikai jellemz ket meghatározott tömegelemhez köti; C/ a fizikai jellemz ket a gyorsulás függvényében vizsgálja. 149. A folyadék-részecske merevtest-szer mozgását A/ a teljes derivált tenzor jellemzi B/ a derivált tenzor ferdén szimmetrikus része jellemzi; C/ a derivált tenzor szimmetrikus része jellemzi. 150. Örvénymentes mozgás esetén: A/ az áramvonalak

egyenesek; B/ a sebesség rotációja azonosan nulla; C/ létezik olyan függvény, melynek a sebesség a divergenciája. 11 151 A = 0 másodrend , elliptikus, parciális differenciál egyenlet: A/ az áramfüggvényt írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; B/ a folytonosság törvényének általános alakja; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 152. A div(grad( )): A/ a Poisson egyenletre vezet; B/ a Laplace egyenletre vezet, ha rot(c)=0; C/ a Stokes tétel bizonyításának kiindulópontja. 153. Az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak: A/ ortogonális görbesereget alkotnak; B/ egymást metsz pontjai a szinguláris pontok; C/ a Laplace féle parciális differenciálegyenletet elégítik ki. 154. A (c x ds) = 0 vektori szorzat: A/ az áramvonalak egyenlete; B/ az ekvipotenciális vonalak egyenlete; Cl az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak mer legességét kifejez egyenlet. A (c.ds) = 0 skalárszorzat: A/ az

áramvonalak egyenlete; B/ kifejezi, hogy az ekvipotenciális vonal mentén nincs munka végzés; C/ a sebességi potenciál ekvipotenciális vonalainak egyenlete. ∂ψ ∂ϕ ∂ψ ∂ϕ = ; − = parciális differenciálegyenlet-rendszer a: A/ Cauchy-Riemann féle ∂y ∂x ∂x ∂y parciális differenciálegyenlet rendszer; B/ Navier-Stokes féle parciális differenciálegyenlet rendszer; C/ Reynolds féle parciális differenciálegyenlet rendszer. 156. A 157. Ha és eleget tesznek a Cauchy-Riemann féle parciális differenciálegyenlet rendszernek, akkor: A/ egymáshoz kapcsolt harmonikus függvények; B/ külön-külön komplex potenciálok is; C/ a deriváltjuk éppen a lokális illetve a konvektív gyorsulás. 158. A w = f(z) = f(x+iy) komplex potenciál: A/ a " w" képzetes része a potenciálfüggvény; B/ a (potenciál) és (áramfüggvény) konjugáltjaként állítható el ; C/ a (potenciál) és az i (áramfüggvény) összegeként állítható el . 159. Ha a

komplex függvény reguláris, akkor differenciálható, a differenciálhányadosa az áramlási sebesség komplex konjugáltja és az áramlás csak turbulens lehet: A/ csak a második és harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ a harmadik állítás hamis. 160. „A mozgásban lév test mozgásmennyiségének id egység alatti megváltozása a testre ható küls er k ered jével egyenl ” axiómából indulunk ki: A/ a folytonosság törvénye és Euler dinamikai egyenletei; B/ a folytonosság törvénye és az impulzustétel; C/ az impulzustétel és Euler dinamikai egyenleteinek levezetésénél. 161. Az Euler dinamikai egyenletek levezetésénél A/ energia; B/ impulzusnyomaték C/ mozgásmennyiség megmaradási elvéb l indulunk ki. 162. A súrlódás elhanyagolása esetén a folyadékrész gyorsulása és a folyadékrészre ható küls er k között összefüggést teremt(enek): A/ Euler dinamikai egyenletek; B/ szubsztanciális gyorsulás; C/ folytonosság

törvénye. 163. Az Euler-egyenlet levezetésénél a d dt c ρ dV tagot els lépésben átalakíthatjuk különböz V (t ) módon A/ Gauss-Osztrogradszkij tétellel; deriválás végrehajtásával; B/ deriválás végrehajtásával; transzport egyenlet segítségével; C/ transzport egyenlet segítségével; Gauss-Osztrogradszkij tétellel. 164. Az Euler egyenlet levezetésénél felhasználtuk: A/ Gauss-Osztrogradszkij tételt és Newton II axiómáját; B/ Gauss-Osztrogradszkij tételt és Newton I axiómáját. C/ a folytonosság törvényét és Newton I. axiómáját 12 ∂c c2 1 + grad − c × rotc = g − grad p : A/ a Bernoulli egyenlet speciális alakja; B/ a ρ ∂t 2 folytonosság törvénye és a sebességtér között teremt kapcsolatot; C/ Euler dinamikai mozgásegyenlete. 165. A c2 1 = g − grad p érvényes; A/ instacionárius, súrlódásos, örvényes: B/ 2 ρ stacionárius, súrlódásos, örvényes; C/ stacionárius, ideális, örvénymentes áramlásra.

166. A grad ∂c ∂U 1 =− − grad p egyenlet; A/ Euler dinamikai egyenlete instacionárius ∂s ∂s ρ áramlásokra; B/ a potenciálos örvény egyenlete; C/ Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszer érint legesének irányában. 167. A c 168. Ha az áramvonalak párhuzamos egyenesek, akkor azokra mer legesen nem változik a nyomás Ha az áramvonalak görbültek, akkor azokra mer legesen a nyomás változik - vonhatók le a fenti következtetések az A/ Euler-érint , B/ Euler-normális, C/ Euler binormális iránydinamikai egyenletéb l. 169. Ha az áramvonalak görbültek, azokra mer legesen a nyomás változik - a görbületi középponttól kifelé haladva: A/ n ; B/ csökken; C/ r/2-ig n , utána csökken. 170. Egy gépjárm -karosszérián kialakuló nyomáseloszlás jellege alapvet en magyarázható az A/ Euler érint ; B/ Euler-normális, C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenlettel. 171. Egy forgó ( = áll) folyadékkal teljesen

feltöltött zárt tartály adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk az A/ Euler-érint ; B/ Euler-normális; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenlettel. 172. Egy forgó ( = áll) folyadékkal teljesen feltöltött zárt tartály adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk az A/ egy; B/ kett ; C/ három féle eljárással. 173. Az Euler dinamikai egyenletében - általános esetben, vektort egy ismeretlennek véve - az ismeretlenek száma: A/ 5; B/ 4; C/ 3. 174. Természetes koordinátarendszerben vizsgálva a stacionárius áramlást, a konvektív gyorsulás egyenl nullával a: A/ f normális; B/ binormális; C/ érint leges irányban. 175. Euler dinamikai egyenletének megoldásánál több ismeretlen esetében többek között felhasználható még: A/ Bernoulli egyenlet és folytonosság törvénye: B/ Bernoulli egyenlet és s r ségváltozás függvénye; C/ a

folytonosság törvénye és s r ségváltozás függvénye. 2 2 c2 2 + [U ]1 = 0 egyenlet örvényes áramlásra; A/ egyáltalán nem érvényes; B/ ρ 1 2 1 érvényes, ha egy áramvonal mentén integrálunk; C/ érvényes az áramlás egész terére. 176. A p + 2 2 ∂c c2 2 + [U ]1 = − ds egyenletet felírtuk: A/ ν ≠ 0 ; örvénymentes, ρ 1 2 1 ∂ t 1 stacionárius, =áll; áramlásra; B/ ν = 0 , örvénymentes, instacionárius, =áll; C/ örvényes, ν = 0 , instacionáríus, = áll. áramlásra 177. A p 2 + 13 178. 2 p A ρ 1 c2 + 2 2 + [U ]1 = − 2 1 ∂c ds + rot c × c ds ∂t 1 2 egyenletet felírtuk. A/ ν ≠ 0; örvénymentes, stacionárius, =áll; B/ ν ≠ 0 , örvénymentes, instacionárius, =áll; C/ örvényes, ν = 0 , instacionárius, =áll. áramlásra 2 2 2 c2 + dU = 0 egyenletet felírtuk; A/ ν = 0 stacionárius, áll, örvénymentes, ρ 2 1 1 1 B/ ν ≠ 0 , instacionárius, =áll, örvénymentes, C/ ν = 0 ,

instacionárius, =áll, örvénymentes áramlásra. 179. A dp + 2 c12 p c2 ∂c + U1 = 2 + 2 + U 2 + ds egyenlet érvényes, ha az áramlás: A/ ∂t ρ1 2 ρ2 2 1 instacionárius, örvénymentes, áll; B/ instacionárius, örvénymentes, =áll. C/ instacionárius, örvényes, áll. 180. A p1 + 2 c12 p c2 ∂c + g z1 = 2 + 2 + g z 2 + ds egyenlet érvényes, ha az áramlás: A/ ρ1 2 ρ2 2 ∂t 1 stacionárius, áll és potenciálos er terek hatnak; B/ instacionárius, =áll, nehézségi er tér hat; C/ instacionárius, áll; nehézségi er tér hat. p1 181 A + 2 182. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható A/ 4-féle, B/ 6-féle; C/ 7-féle okból 1 kifolyólag. 2 183. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható többek között, mert: A/ ν = 0 és 1 stacionárius az áramlás; B/ örvénymentes az áramlás; C/ csak potenciálos er terek hatnak. 2 184. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható akkor is, ha: A/ g cor

= 2 (w × C/ g cor ) és rot w = − 2 = 2 ( × w ) és rot u = − 2 1 ; B/ g cor = 2 (w × ) és rot c = 2 ; ; 2 185. A Bernoulli egyenletb l a − c × rotc ds tag elhagyható, ha: A/ áram- vagy örvényvonalon 1 deriválunk; B/ áram- vagy örvényvonalon integrálunk; C/ stacionárius az áramlás és rot g= 0 186. A nyomás által végzett munka, a helyzeti és a mozgási energia között állapít meg összefüggést - a folyadéktér két rögzített pontjára vonatkozólag: A/ a folytonosság törvénye; B/ transzport egyenlet; C/ Bernoulli egyenlet. 187. "Egy tartály keresztmetszete a kifolyónyíláshoz képest végtelen nagynak vehet , azaz a felszín süllyedési sebessége elhanyagolható" - bizonyítottuk az el adáson: A/ Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvénye; B/ impulzus tétel és a folytonosság törvénye; C/ Euler egyenlet és a folytonosság törvénye segítségével. 188. Egy forgó ( = áll), folyadékkal teljesen feltöltött

zárt tartály (a folyadék vele együtt forog) adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk, a 14 jelenséget álló, küls koordináta-rendszerb l vizsgálva; A/ hidrosztatika alapegyenletével; B/ Bernoulli egyenletével; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenletével. 189. 140/ Egy forgó ( = áll), folyadékkal teljesen feltöltött zárt tartály (a folyadék vele együtt forog) adott H magasságában, a sugár irányában kialakuló nyomásmegoszlást meghatározhatjuk a jelenséget a tartállyal együttmozgó koordináta-rendszerb l vizsgálva: A/ hidrosztatika alapegyenletével; B/ örvényes tagot tartalmazó Bernoulli egyenletével; C/ Euler-binormális irányú dinamikai egyenletével. 190. Ha egy nyitott tartály oldalfalán diffúzort helyezünk el, ekkor az id egység alatt kiáramló térfogat megn , a növekedés korlátlanul arányos a tartályban lev folyadékoszlop magasságával, hiszen a legsz kebb

keresztmetszetben túlnyomás uralkodik. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz. 191. Egy nyitott tartályból az oldalán átbuktatott, felülr l behelyezett cs segítségével vételezünk folyadékot, ekkor a térfogatáram a folyadékfelszín és az alsó, kinti cs vég közötti szintkülönbséggel arányosan n , a szintkülönbség növekedésével korlátlanul n , hiszen a cs mentén végig túlnyomás uralkodik.: A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz. 192. Egy tartályból történ kiáramlásnál a rajta lev csap kinyitása után, a sebességváltozás jellege tangens hiperbolikus a stacionárius állapot beálltáig, amely centrifugális er térben tangens parabolikus, szabadesésnél tangens elliptikus jelleg vé alakul át. A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els állítás igaz; C/ csak az els és a második állítás igaz.

193. A hidrodinamikai paradoxon levezetésénél felhasználtuk: A/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenletet; B/ a folytonosság törvényét és az Euler normális irányú dinamikai egyenletet; C/ a folytonosság törvényét és az impulzus tételt. 194. A hidrodinamikai paradoxon esetében a két lap közötti sebességmegoszlás A/ elliptikus: B/ parabolikus; C/ hiperbolikus jelleggel rendelkezik. 195. A hidrodinamikai paradoxon esetében az alsó lap bels felületén, a lap átmér jénél kisebb átmér j helyeken: A/ mindenhol relatív vákuum; B/ mindenhol túlnyomás; C/ bizonyos jelleggel mindkett el fordul. 196. Különböz hosszúságú (l) és átmér j (d) szakaszokból álló cs vezetékben instacionárius áramlás esetén, bármely két szakaszt vizsgálva, a lokális gyorsulások között fennálló összefüggés: A/ a i l i = ai +1 l i +1 ; B/ a i / l i = ai +1 / l i +1 ; C/ a i d i2 = ai +1 d i2+1 . 197. Egy kézi fecskend vel folyadékot szívunk,

a dugattyú a > 0-val mozog Ha a dugattyú sebessége nagyobb, akkor a beszívott térfogatáram n . A sebesség korlátlan emelésével a térfogatáram is folyamatosan n , hiszen a cs ben arányosan a túlnyomás is n . A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els igaz; C/ els és a második állítás igaz. 198. A folyóban kialakuló örvények felszínének alakja magyarázható: A/ szubsztanciális gyorsulással: B/ impulzustétellel, C/ Bernoulli egyenlettel. 199. Egy tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének levezetésénél kiindultunk: A/ c = 2 g z ; dV = Aki c dt = − Az dz ; dV = − Aki c dt = Az dz c = 2g z ; egyenletekb l. B/ dV = Aki c dt = Az dz ; C/ c = 2g z ; 200. Egy tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének levezetésének eredménye (z1 az induló, z2 a z1 z2 z2 A Az Az Az 1 1 végs szint); A/ t = dz [s]; B/ t = dz [s]; C/ t = ki dz [s]. Aki 2 g z2 z Aki 2 g z1 z 2 g z1 z 15 201. Ha egy tartályhoz csatlakozó csövön (d =

áll) át instacionárius áramlás történik, akkor azonos feltételek mellett, de hosszabb cs esetében; A/ al n , ak n ; B/ al csökken, ak értéke nulla; C/ al csökken, ak csökken; (al a lokális, ak a konvektív gyorsulás). 202. Ha egy tartályhoz csatlakozó csövön (d = áll) át instacionárius áramlás történik, akkor azonos feltételek mellett, de rövidebb cs esetében; A/ al n , ak értéke nulla; B/ al csökken, ak értéke nulla; C/ al n , ak n ; (al a lokális, ak a konvektív gyorsulás). 203. A vízsugárszivattyú és a járm veknél használt kúpos szell z fej ún "munkaterében” ; A/ relatív vákuum; B/ környezeti nyomás; C/ túlnyomás uralkodik. 204. Egy lassan süllyed hajó teljes feltöltési idejének képlete azonos struktúrájú a tetsz leges formájú tartály kiürülési idejének képletével. A fenti állítás: A/ igaz; B/ nem igaz; C/ a két folyamatnak semmi köze egymáshoz. 205. Ha az áramlás stacionárius, a közeg

inkompresszibilis és súrlódásmentes, az er tér hatásától c2 eltekintünk, akkor a p ö = p ∞ + ρ egyenlet azt fejezi ki: 1/ az össznyomás állandó potenciálos 2 áramlásban; 2/ az össznyomás egy áramvonal mentén állandó örvényes áramlásban. A/ mindkét állítás igaz; B/ csak az els ; C/ csak a második. 206. Térfogatáram mérését is lehet vé teszi külön-külön; A/ Venturi cs , Prandtl cs , Pitot cs ; B/ Venturi cs , Prandtl cs , mér perem; C/ Pitot cs , Prandtl cs , mér perem. 207. "Egy (esetleg végtelen nagy) nyugvó térb l ered áramlás potenciálos" - mondható ki; A/ Kelvin; B/ Helmholtz I.; C/ Helmholtz II tétele alapján 208. Egy repül gép mozgásánál értelmezhet ún "indulási örvény", valamint a szárny körüli cirkuláció közötti kapcsolatok magyarázhatók; A/ Biot-Savart és Helmholtz II tétellel; B/ BiotSavart és Kelvin tétellel; C/ Helmholtz II. és Kelvin tétellel 209. "Az örvénycs nem

fejez dhet be az áramló közegben, vagy zárt gy r t alkot, vagy az áramlási tér határáig ér" - állítás következménye a: A/ Helmholtz I.; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tételének. 210. Az impulzustétel levezetésénél: A/ energia; B/ mozgásmennyiség; C/ anyag megmaradás élvéb l indulunk ki. 211. Az impulzustétel levezetésénél felhasználtuk: A/ Stokes tételt; B/ transzport egyenletet; C/ szubsztanciális gyorsulás kifejezését. 212. A másodpercenkénti mozgásmennyiség vektorok a felvett ellen rz felületre mer legesen, a sebesség egyenesén fekszenek. A/ megállapodás szerint; B/ az áramlás jellegét l függnek; C/ az adott felületelem normálisának irányától függnek. 213. A nyomásból származó er k a felvett ellen rz felületre mer legesen, befelé irányulnak A/ mert a nyomásból származó er k a felületi normálissal ellentétesen, befelé pozitív el jel ek; B/ megállapodás szerint; C/ az áramlás jellegét l függnek. 214. Az

impulzustételben szerepl (– F ) jel er , ha szilárd test található az áramló közegben A/ a folyadék súlyereje; B/ a folyadékról a testre ható er ; C/ a testr l a folyadékra ható er . 215. Impulzus tételt súrlódásos folyadékra felírva, ha az ellen rz felületen a folyadékra ható súrlódásból származó er ket meg tudjuk határozni, akkor ezek ered jét (FS) az impulzustétel közismert formájának A/ bal oldalára; B/ jobb oldalára; C/ az áramlás irányától függ en helyettesítjük be. 16 216. Egy diffúzorban történ bels áramlásra felírt impulzustétel abszolút és túlnyomásban felírt formái: A/ nem; B/ egy fizikai; C/ több fizikai tagban különböznek egymástól. 217. Egy konfúzorban történ bels áramlásra felírt impulzustétel abszolút és túlnyomásban felírt formái: A/ nem; B/ egy fizikai; C/ több fizikai tagban különböznek egymástól. 218 Diffúzorra és konfúzorra túlnyomásra felírt impulzustételek: A/

azonosak: B/ több fizikai tagban különböznek, C/ egy fizikai tagban különböznek. 219. Vízturbináknál (vízkeréknél) a maximális teljesítmény jelentkezik: A/ u= c/3; B/ u=c/2; C/ u=2c/3 220. A radiális (r) és a Pelton (p) típusú lapátozással rendelkez vízturbinák esetében maximális teljesítmény jelentkezik. A/ azonos u/c-nél; B/ (u/c)p=2(u/c)s; C/ (u/c)p=2(u/c)s/3 221. A vízturbinák maximális teljesítményét meghatároztuk: A/ Taylor-sorba fejtéssel; B/ széls érték számítással; C/ az összhatásfok segítségével. 222. Vízturbinák esetében a f ellen rz felületet felvesszük: A/ a lapátokra, azaz együttforgó rendszerre; B/ a turbina egészére, álló koordináta-rendszerben; C/ a felvételnek nincs jelent sége a kerületi er meghatározása szempontjából. 223. A Heller-Forgó féle, azaz szabad áramlású száraz h t torony esetében impulzustételt alkalmazunk. A/ a torony be- és kilép keresztmetszete között; B/ a h cserél el tti

és utáni síkok között; C/ a küls légtér és a h cserél között. 224. A Heller-Forgó féle, azaz szabad áramlású száraz h t torony h cserél feletti térben történ folyamat egyértelm hasonlóságot mutat a A/ gépjárm vek szívócsövében; B/ a kéményben; C/ a gépjárm vek kipufogó rendszerében lezajlódó folyamatokhoz. 225. A Coanda-effektus magyarázható: A/ Bernoulli egyenlettel: B/ impulzustétellel; C/ folytonosság tételével. 226. A Coanda-effektus alapvet oka vízszintes szabadsugár esetén; A/ a test és a folyadék közötti súrlódás; B/ a szabadsugár a vízszinteshez képest felfelé térül el; C/ a szabadsugár a vízszinteshez képest lefelé térül el. 227. A Coanda-effektusnál a szabad sugár és a test között: A/ relatív vákuum; B/ környezeti nyomás; C/ túlnyomás uralkodik. 228. A vízturbináknál (végtelen s r lapátozás esetén) álló koordináta-rendszerb l vizsgálva az áramlás: A/ kvázistacionárius; B/

stacionárius; C/ instacionárius. 229. Különböz cs idomokra ható er k részben grafikus meghatározásához elegend általános esetben: A/ az impulzustétel alkalmazása; B/ az impulzustétel a Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvényének alkalmazása, C/ az impulzustétel, a Bernoulli egyenlet és a folytonosság törvényének alkalmazása, valamint szerkesztéssel vektorábra elkészítése. 230. Egy vízsugárszivattyú munkaterében (kever terében) a be- és a kilép keresztmetszetekben uralkodó nyomások különbségének meghatározásánál alkalmazzuk: A/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenlet stacionárius alakját: B/ a folytonosság törvényét és a Bernoulli egyenlet instacionárius alakját; C/ a folytonosság törvényét és az impulzustételt. 231. Egy állandó átmér j cs egy adott szakaszát f tjük, amelyben gáz áramlik A szakasz el tti és utáni nyomások különbségének meghatározásánál alkalmazzuk: A/ a folytonosság

törvényét, az általános gáztörvényt és az impulzustételt; B/ a folytonosság törvényét, az általános gáztörvény és a Bernoulli egyenlet stacionárius alakját; C/ a folytonosság törvényét, az általános gáztörvény és a Bernoulli egyenlet instacionárius alakját. 17 232. A Borda-Carnot féle veszteség levezetésénél felhasználtuk: A/ az impulzustételt, valamint a súrlódási és keveredési folyamatokra vonatkozó ismereteinket; B/ az impulzustételt, a folytonosság törvényét és az általános gáztörvényt; C/ az impulzustételt, a Bernoulli egyenletet és a folytonosság törvényét. 233. Az er abszolút értékére kaptuk az F = ρ Γ c + 2 x c1 y + c 2 y 2 2 kifejezést: A/ A Pelton turbina; B/ Kutta-Zsukovszkij tétele; C/ Kelvin tétele esetében. 234. Az Fx = ρ c1 y + c 2 y 2 Γ és Fy = ρ c x Γ kifejezéseket kaptunk: A/ a Pelton turbina; B/ Kutta Zsukovszkij tétele; C/ Kelvin tétele esetében. 235. "Ha t ∞ ;

és (c1 y − c 2 y ) sebességkülönbséget csökkentjük úgy, hogy Γ = t (c1 y − c 2 y ) = áll ekkor c 2 y c1 y , és c 2 c 1 c ∞ azaz az egyedülálló szárny a t le távol uralkodó sebességet nem változtatja meg - állapítottuk meg: A/ Kutta-Zsukovszkij tétel tétel; B/ Euler turbina-egyenlet; C/ Kelvin tétel levezetésénél. 236. A szárnyra ható er a s r ség, a cirkuláció és a szárnytól távol uralkodó sebesség szorzata, továbbá az utóbbi sebességre mer leges - állítja: A/ Kutta-Zsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele. 237. A légcsavar sugárelméletének vizsgálata során figyelembe vettük, hogy a légcsavar a leveg t gyorsítja, a környezetében nyomásugrás történik, valamint az átáramló leveg sugarat meg is forgatja. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 238. Az ellen rz felület két oldala a szárnyrács síkjával párhuzamos és a szárnyrács osztásával megegyez hosszúságú szakasz, másik

két oldalát egy-egy áramvonal alkotja - állítottuk: A/ KuttaZsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele kapcsán. 239. Felírtuk a folytonosság tételét, a Bernoulli egyenletet és az impulzustételt a szárnyrács el tti és utáni ellen rz felületi pontokra a A/ Kutta-Zsukovszkij; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele levezetésénél. 240. A légcsavarra ható er levezetésénél Bernoulli egyenletet írtunk fel: A/ a légcsavar el tti és utáni pontokra; B/ a légcsavar el tti és utáni olyan pontokra, ahol már környezeti nyomás uralkodik; C/ a légcsavar el tti és utáni tér két-két pontja között. 241. Az ideális légcsavar körül felvett ellen rz felület: A/ konfúzor; B/ diffúzor; C/ hengeres formájú. 242. Az ideális szélmotor körül felvett ellen rz felület: A/ konfúzor; B/ diffúzor; C/ hengeres formájú. 243. A légcsavarra ható er számítható; 1. F = A ( p ′′ − p ′) ; 2. F =A ρ 2 F = A c (c 2 − c1 ) ρ . A/ mindhárom; B/

az els kett ; C/ csak az utolsó állítás igaz 244. Az ideális légcsavarra érvényes összefüggések: 18 (c 2 2 ) − c12 ; 3. A/ η pr = 2 ; 1 + (c1 c 2 ) c = (c1 + c 2 ) / 2 ; Pössz = F ⋅ c ; 2 ; 1 + (c 2 c1 ) 2 ; = 1 + (c 2 c1 ) B/ Pössz = F ⋅ c ; η pr = c = (c1 + c 2 ) / 2 C/ Phasznos = F ⋅ c η pr c = (c1 + c 2 ) / 2 245. Az ideális légcsavar hatásfoka: 1 100%, ha c1 = c2; 2 annál jobb, minél kisebb mérték a felgyorsítás; 3. ez utóbbi esetben ugyanakkora vonóer eléréséhez nagyobb légcsavarra van szükség; A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 246. Az ideális légcsavar hatásfoka 1 100%, ha c1 = c2; 2/ annál jobb, minél nagyobb mérték a felgyorsítás; 3. ez utóbbi esetben ugyanakkora vonóer eléréséhez annál kisebb légcsavarra van szükség. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 247. Rendre a légcsavarra ható er , a bevitt összes teljesítmény és a hasznos

teljesítmény: F ⋅ c1 ; F⋅c; A/ F = A c1 (c − c1 ) ρ ; B/ F = A c1 (c − c1 ) ρ ; C/ F = A c (c 2 − c1 ) ρ ; F ⋅ c2 ; F ⋅ c1 ; F⋅c; F ⋅ c1 . 248. Az ideális szélmotor vizsgálata során figyelembe vettük, hogy a szélmotor a leveg t lelassítja, környezetében nyomásváltozás történik, valamint az átáramló leveg sugarat meg is forgatja. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 249. Az ideális szélmotorra ható er levezetésénél Bernoulli egyenletet felírhatunk: A/ a szélmotor el tti és utáni pontokra; B/ a szélmotor el tti és utáni olyan pontokra, ahol már környezeti nyomás uralkodik; C/ a szélmotor el tti és utáni tér két-két pontja között. 250. A szélmotorra ható er F = A (c − c 2 1 2 2 ) ρ ; A/ az els számítható: 1. F = A c (c1 − c 2 ) ρ ; 2. F = A ( p ′ − p ′′) ; 3. kett ; B/ mindhárom C/ csak az els állítás igaz. 251. A szélmotor maximális teljesítményének

meghatározása során; felírtuk a teljesítményt a kinetikai energiaváltozás segítségével. 2 Széls érték számítással meghatároztuk a sebesség viszonyokat. 3 a deriválás c1 szerint történt A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 252. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a folyadékoszlop egyre nagyobb része kerül nyugalomba; a záró szerelvénynél túlnyomás jelentkezik; 3. a vizsgált rendszer anyagai rugalmatlanok A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 253. A kazánformulát közvetlenül felhasználtuk: A/ a négy fázis (ütem) értelmezésénél; B/ a folyadékrugalmasság miatti folyadékoszlop-rövidülés meghatározásánál; C/ a cs fal rugalmassága miatti folyadékoszlop-rövidülés meghatározásánál. 254. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a táguló, illetve összehúzódó cs palást leng rendszert képez; 2. a cs fal tehetetlensége miatt tovább tágul és így a p= ac-nél nagyobb

nyomásnövekedés jelentkezik, 3. az utóbbi érték a p közel kétszeresét is elérheti A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz. 19 255. A cs vezeték hirtelen zárásánál: 1 a kialakuló négy fázis longitudinális lengéseit csak a súrlódás csillapítja; 2. a cs fal lengései transzverzális jelleg ek 3 jelenség kialakulásának feltétele tzárás > kétszer a cs vezeték hossza osztva a lökéshullám sebességével. A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az utolsó állítás igaz. 256. A cs vezeték: 1 hirtelen nyitásánál depresszió; 2 zárásánál túlnyomás; 3 ha a zárási id zérus, valamint a cs fal és a folyadék rugalmatlan, akkor a túlnyomás végtelen értéket vesz fel. A/ az els kett ; B/ csak a második; C/ mindhárom állítás igaz. 1 ∂p c2 ∂U egyenlet: A./ Euler dinamikai egyenlete általános instacionárius = + r ∂n ρ ∂n áramlásokra; B/ Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszer f

normálisának irányában; C/ a potenciálos örvény alapegyenlete. 257. A 258. A Bernoulli egyenletet megkapjuk; A/ az Euler egyenletnek az áramlás két pontját összeköt vonal menti integrálásával; B/ az Euler egyenlet deriválásával; C/ az Euler egyenlet és a folytonosság törvényének összeadásával. 259. Egy nyitott tartályból az oldalán átbuktatott, felületr l behelyezett cs segítségével vételezünk folyadékot, ekkor: A/ a cs egész hosszában a nyomás állandó; B/ a cs egész hosszában túlnyomás van; C/ a tartály felszíne feletti cs szakaszon relatív vákuum uralkodik. 260. Egy tartályból csövön át vételezünk vizet A csap kinyitása után a stacionárius állapot beálltáig, a sebesség változása a végleges értékhez képest: A/ lineáris; B/ másodfokú parabolajelleg ; C/ tangens hiperbolikus jelleg . 261. "Súrlódásmentes közeg nyugvó térb l (vagy potenciálos áramlásból) ered áramlása potenciálos is marad" -

mondható ki. A/ Biot-Savart; B/ Helmholtz II; C/ Kelvin tétele alapján 2 2 c2 dp 2 + + [U ]1 = 0 : A/ a Bernoulli egyenlet speciális alakja; B/ a folytonosság 262. A 2 1 1 ρ törvénye és a sebességtér között teremt kapcsolatot; C/ Euler dinamikai mozgásegyenlete. 263. Az Euler egyenlet levezetésénél: A/ Newton I; B/ Newton II; C/ Newton III axiómájából indulunk ki. 264. A hidrodinamikai paradoxon lényege, hogy felülr l történ fújás esetén az alsó lap: A/ nem mozdul; B/ felfelé mozdul el; C/ lefelé mozdul el. 265. "A sebességtér zárt folyékony vonal menti vonalintegrálja, a cirkuláció az id függvényében nem változik ha az er tér potenciálos és a s r ség állandó, vagy csak a nyomás függvénye"- állítja: A/ Helmholtz II.; B/ Biot-Savart; C/ Kelvin tétele 266. "Egy örvénycs hossza mentén a cirkuláció értéke állandó és id ben sem változik"- állítja: A/ Helmholtz II.; B/ Kelvin; C/ Helmholtz I tétele

267. A cs végi diffúzorra és konfúzorra ható er levezetésénél felhasználtuk: A/ a konvektív gyorsulás összefüggését és az impulzustételt; B/ az impulzustételt és a Bernoulli egyenletet; C/ a Bernoulli egyenletet, a folytonosság tételét és az impulzus tételt. 268. "Egy örvényvonal amely két örvény felület metszésvonala, mindig ugyanazon folyadékrészekb l áll", állítja: A/ Kelvin; B/ Helmholtz II.; C/ Helmholtz I tétele 269. A Kelvin tétel szerint (d /dt=0) : A/ az örvény a folyadék belsejében nem ér véget; B/ ideális folyadék áramlása egyúttal örvénymentes is; C/ ideális folyadékban a cirkuláció intenzitása az id ben nem változik. 20 270. Örvényes folyadékmozgásra vonatkozik a Kelvin tétel, a Helmhotz I és II tétel, a Biot-Savart törvény és a Bernoulli egyenlet: A/ valóban, mindegyik örvényes áramlásra vonatkozik; B/ nem, a Bernoulli egyenlet nem alkalmazható örvényes áramlásra; C/ a Biot-Savart

törvény Helmholtz második tételéb l származik. 271. Az Euler egyenlet a mozgásmennyiség megmaradását fejezi ki, bel le integrálással származtatható a Bernoulli egyenlet, amely az energia-megmaradás elvén alapul: A/ a fenti állítás minden részletében igaz, ha ideális közegr l van szó; B/ súrlódás esetén az Euler egyenlet még jó, a Bernoulli egyenlet már nem; C/ súrlódás esetén az Euler egyenlet helyett az Euler turbina egyenlet kell. 272. Az ideális légcsavar: A/ a hozzá áramló közeg sebességét a harmadára csökkenti; B/ nem közöl energiát a leveg vel; C/ m ködését a propulziós hatásfok jellemzi. 273. A kontrakciós tényez értéke: A/ egy körüli szám; B/ Borda féle kifolyónyílás esetén 05; C/ a konfúzor átmér -csökkenését jellemz szám. 274. Az impulzusnyomatéki tétel: A/ csak radiális járókerékre alkalmazható; B/ segítségével vezethet le az Euler turbina egyenlet; C/ az impulzus tétel integrálásával

kapjuk. 275. Súrlódásmentes, h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén áramvonalon az összh mérséklet: A/ n ; B/ csökken; C/ állandó. 276. A torlópont h mér vonatkozásában; 1 a leveg sebessége a h mér mér terében zérus lesz; 2. a torlópont h mér a tartályh mérsékletet méri; 3 vele az áramlás statikus h mérséklete is mérhet . A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ csak az els állítás igaz 277. Súrlódásmentes, h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén a gáz kinetikai energiájának és entalpiájának összege állandó - mondja ki; A/ Euler dinamikai egyenlete; B/ energia egyenlet; C/ folytonosság törvénye. 278. Súrlódásmentes, h szigetelt politrópikusak; C/ izentrópikusak. közegben lejátszódó folyamatok; A/ izotermikusak; 279. A gázokat összenyomhatónak kezeljük: A/ M < 0,1; B/ 0,1 < M< 0,3; C/ M > 0,3, ahol az M Mach-szám jele 280. A hang: 1 valamely rugalmas közeg állapotának hullámszer en

tovaterjed kismérték megzavarása, 2. sebessége a = κ R T ; 3 izotermikus feltételek mellett terjed A/ mindhárom: B/ az els kett ; C/ csak a második állítás igaz. 281. Hangsebességre a = dp dρ = κ érvényes R p = κ M T ; v M egyenletek: C/ a = A/ κ RT = κ a= p = v dp p = κ RT = κ ; dρ v B/ R dp = κ M T . dρ M gáz 282. A hangsebesség 1 a = κ R T ; függ: 2 nyomástól; 3 frekvenciától; 4 molekulasúlytól A/ mindegyik. B/ csak az els ; C/ csak az els és a negyedik állítás igaz 283. A Mach-szám és a Mach-kúp fél nyílásszögével kapcsolatos összefüggések: A/ M=c/a; sin =a/c; B/ M=c/a; sin =c/a; C/ M=a/c; sin =c/a. 21 284. A Mach-kúpot: 1 hangsebesség feletti áramlásnál értelmezünk; 2 a kúpon kívüli rész a csend tartománya. A/ mindkét; B/ csak az els ; C/ csak a második állítás igaz 285. A Mach-szám kifejezi: A/ a tehetetlenségi és a rugalmassági er ; B/ a térer és a rugalmassági er ; C/ a tehetetlenségi

er és a térer közötti kapcsolatot. 286. Az energia egyenlet különböz formái: c2 1 c2 c2 κ p = RT + = + A/ i0 = c p T + ; 2 κ −1 2 2 κ −1 v B/ i0 = c p T + c2 κ c2 c2 κ p = RT + = + ; 2 κ −1 2 2 κ −1 ρ C/ i0 = c p T + κ κ p c2 c2 c2 = = + . RT + 2 κ −1 2 cp 2 cp κ − 1 ρ 287. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikusnál nagyobb nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆ i . 288. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikusnál kisebb nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆i . 289. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál a kilép keresztmetszetben a sebesség: A/ c > a*; B/ c = a; C/ c = 2 ∆i . 290. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál a kiöml nyílás legsz kebb

keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a kritikus; B/ a környezeti; C/ a tartály nyomásával. 291. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása Kritikus nyomásviszonynál nagyobb értéknél a kiöml nyílás legsz kebb keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a kritikus; B/ a környezeti; C/ a tartály nyomásával. 292. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m = ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m * = ρ a Aki . 293. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál nagyobb értéknél a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m = ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m = ρ a Aki . 294. Egy tartályból konfúzoron át történik a gáz kiáramlása A kiáramló tömeg kritikus nyomásviszonynál kisebb értéknél a kilép keresztmetszet ( Aki ) jellemz ivel A/ m =

ρ c Aki ; B/ m * = ρ c Aki ; C/ m = ρ a Aki . 295. A Laval-cs viselkedését leíró egyenlet levezetésénél felhasználtuk: 22 dρ dp dρ ; a2 = ; + c dc = 0 ; ρ c dp ρ dρ dc dp dρ ; + c dc = 0 + = 0 ; a2 = ρ c dp v d p dp dA dρ dc C/ a 2 = ; + c dc = 0 ; + + = 0. dρ ρ ρ A c dA + A dA B/ + A A/ dρ = 296. A Laval-cs legsz kebb keresztmetszetében kritikus nyomás uralkodik, a nyomásviszony a méretezési nyomásviszonynál nagyobb, ekkor: A/ a Laval-cs ben lökéshullámok jelentkeznek; B/ a kilép keresztmetszetben a sebesség a hangsebességnél nagyobb; C/ a tömeg nem éri el a kritikus tömeget. 297. A Laval-cs legsz kebb keresztmetszetében kritikus nyomás uralkodik, a nyomásviszony a méretezési nyomásviszonynál kisebb, ekkor: A/ a Laval-cs ben lökéshullámok jelentkeznek; B/ a kilép keresztmetszetben a sebesség a hangsebességnél nagyobb; C/ a tömeg nem éri el a kritikus tömeget. 298. A hangsebesség levezetésénél használni kell:

A/ a folytonosság tételét és az impulzustételt; B/ a folytonosság tételét és a Bernoulli egyenletet; C/ a Bernoulli egyenletet és az impulzustételt. 299. Melyik esetben lesz hangsebesség feletti áramlás a Laval-cs kilép keresztmetszetében: A/ a nyomásviszony a kritikus nyomásviszonnyal egyenl ; B/ a nyomásviszony a kritikus és a méretezési nyomásviszony közötti érték ; C/ a nyomásviszony egyenl , vagy kisebb, mint a méretezési nyomásviszony. 300. Vákuumba történ expanziónál a maximális sebesség elérhet és egyenl : A/ végtelen hosszú 2 2 sz kül cs vel és c max = a 0 ; B/ végtelen hosszú Laval-cs vel és c max = a 0 ; C/ κ −1 κ −1 adott méretezési hosszal rendelkez Laval-cs és c max = a 0 2 . κ +1 301. Egy izentrópikusan kiáramló gázban - az expanzió során - az alábbi kritikus jellemz k jelentkeznek, ha: A/ c*, q, p, T , kritikus potenciál, m , ha M<1; B/ c, p, T , kritikus potenciál, m *, ha M=1 C/ c, p, T, , m , ha

M=1. 302. Egy repül gép (M 0) esetében, hogy viszonyulnak egymáshoz a szárnyak feletti áramlás (MF), a szárnyak alatti áramlás (MA) és a torlópont közvetlen környezetében jelentkez áramlás (MT) Mach számai? A/ MA > MF > MT; B/ MF > MA > MT; C/ MT > MA > MF. 303. Egy sz kül cs toldat egy b vül cs vel kiegészítve lehet diffúzor vagy Laval-cs Viselkedésüket leíró egyenlet levezetésénél felhasználtuk: A/ Euler dinamikai egyenletét, impulzus tételt és a folytonosság törvényét; B/ Euler dinamikai egyenletét, a hangsebesség összefüggését és a folytonosság törvényét; C/ az impulzustételt, a hangsebesség összefüggését és a folytonosság törvényét. 304. Egy tartályon egyszer , konfúzor formájú kiöml nyílás található - a nyomásviszony a kritikus értéknél kisebb - ekkor a kiöml nyílás legsz kebb keresztmetszetében a nyomás egyenl : A/ a tartály bels nyomásával; B/ a környezet nyomásával; C/ a

kritikus nyomással. 305. Cs beli, nagysebesség gázáramban h mér kkel: A/ a statikus és a torlóponti h mérséklet mérhet , a dinamikus számítható; B/ a torlóponti h mérséklet mérhet , a dinamikus és a statikus számítható; C/ a statikus és a dinamikus h mérséklet mérhet , a torlóponti számítható. 23 306. A turbulens viszkozitás: A/ anyagjellemz ; B/ a Prandtl hipotézis szerint, az l = κ y kifejezésb l számítható; C/ a turbulencia-faktorral arányos. 307. A kiterjesztett Bernoulli egyenlet: A/ veszteséges áramlásokra nem írható fel ; B/ mindig az e1 = e2 + (∆p ′ ρ ) alakban írható fel; C/ az e1 = e2 + (∆p ′ ρ ) alakban írható fel, ha a "2"-es pont az áramlásban követi az "1"-est. 308. A cs vezeték hatásfoka: A/ a szállított térfogat árammal négyzetesen csökken; B/ gravitációs kifolyásnál értéke mindig 1; C/ nem gravitációs kifolyásnál a statikus szállító magasság és a teljes

szállító magasság hányadosa. 309. A henger és a gömb ellenállás-tényez je a Reynolds szám függvényében hasonló jelleget mutat, az ellenállás tényez hirtelen csökken amikor: A/ a Reynolds szám meghaladja a kritikus érték kétszeresét; B/ a lamináris határréteg után megjelenik a turbulens határréteg is; C/ az áramlás körülfogási szöge lecsökken. 310. A szilárd test felületén ütköz részecskék id egységre és felületegységre es mozgásmennyiség változásának felületre mer leges összetev je a nyomás, az érint irányú összetev a csúsztató feszültség - ez utóbbi a szilárd testhez viszonyított mozgás létezése esetén keletkezik: A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás csak ideális közeg esetén igaz; C/ a csúsztató feszültséghez nem szükséges, hogy sebességkülönbség létezzen. 311. A feszültségi tenzorra igaz a " " feszültségek dualitására vonatkozó tétel, a tenzor 2 = − p E + 2 µ

D s − µ div c E + t alakban írható fel; ez az alak összenyomható közegre nem 3 érvényes: A/ mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 312. A Reynolds szám hasonlósági kritérium, a tehetetlenségi és a súrlódási er k viszonyát fejezi ki és lamináris-turbulens átmenetet is jól jellemzi. A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ a második és harmadik állítás igaz; C/ mindhárom állítás igaz. 313. Cs áramlásnál a maximális sebesség éppen az átlagsebesség duplája: A/ ez igaz lamináris áramlásban, amikor a sebességeloszlás négyzetes; B/ lamináris és turbulens áramlásban, ha a cs hidraulikailag sima; C/ lamináris áramlásban, érdes cs esetén. 314. A hidraulikai átmér : A/ a geometriai átmér négyszerese; B/ a kör keresztmetszet csöveknél, ha ezeket a folyadék teljesen kitölti, akkor azonos a geometriai átmér vel; C/ csak kört l eltér keresztmetszet

esetén van értelme. du du dy dy kifejezés írja le. Prandtl hipotézise szerint a keveredési úthossz: A/ l = κ y ; B/ l = κ + y ; C/ l =κ / y. 315. Turbulens cs áramlás esetén a határrétegben a csúsztató feszültséget a τ = ρ l 2 316. A Laplace operátor a ∇ T ∇ skalár szorzattal számítható, a ∆ c vektormennyiség lesz és a ν ∆ c kifejezés összenyomhatatlan közeg esetén az egységnyi tömegre ható súrlódó er t határozza meg: A/ mindhárom kijelentés igaz, de csak turbulens áramlásra; B/ mindhárom kijelentés igaz; C/ mindhárom kijelentés igaz, de csak lamináris áramlásra. 317. A turbulens gázáramlásban csúsztató feszültség keletkezik, mert: A/ a turbulens mozgás hatására mozgásmennyiség-csere következik be; B/ a turbulens mozgás intenzívebb mint a rendezetlen h mozgás, C/ a részecskékre kohéziós er hat. 24 318. Az a feltétel, ami szerint a "széls réteg a falhoz tapad", abból következik, hogy: A/

a fal és a folyadék között van adhézió; B/ a falnál a részecskék sebességének várható értéke nulla; C/ a széls réteg vastagsága tetsz leges pozitív számnál is kisebb. 319. A henger körüli áramlásban az ellenállás-tényez értéke hirtelen lecsökken, ha A/ a határrétegnek van turbulens része is; B/ a határréteg jelent s része turbulens; C/ a turbulens határréteg megjelenésével az áramlás körülfogási szöge megn . 320. Egy test lehet áramvonalas illetve tompa: A/ az áramvonalas test körül mindig lamináris az áramlás; B/ a tompa test körül nem lehet lamináris határréteg; C/ a tompa test mögött általában leválást találunk. 321. Az egyenes cs ben keletkez súrlódási veszteség egyenesen arányos a cs hosszal és a cs súrlódási tényez vel: A/ valamint az átlagsebességgel; B/ fordítottan arányos a hidraulikai átmér vel; C/ érdes cs nél a Reynolds számmal. 322. A síklap ellenállás tényez jének Reynolds szám

szerinti változása hasonló a: A/ cs súrlódási tényez hasonló görbéihez; B/ a diffúzor hatásfok hasonló görbéihez; C/ a belépési veszteség hasonló görbéihez. ρ ρ c 2 ς ; ∆ p ′ = (c1 − c 2 ) ; 2 2 ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid . A/ rendre konfúzor, kilépés és diffúzor esetén; B/ rendre diffúzor, kilépés és konfúzor esetén; C/ rendre konfúzor, szelep és diffúzor esetén. 323. A súrlódási veszteség a következ képlettel számítható: ∆ p ′ = 2 324. Két jelenség akkor és csak akkor hasonló, ha: A/ a dimenziótlan matematikai modell azonos; B/ ha a Reynolds szám azonos; C/ ha a Reynolds, Froude és Mach szám azonos. 325. A szárnyprofil az áramlást eltereli; az elterelés következtében elgörbül áramvonalakra mer legesen megváltozik a nyomás; a nyomásváltozás következtében a profil felett gyorsabban, alatta lassabban áramlik a közeg. A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás csak ideális

közegre érvényes; C/ az els és a második állítás igaz csak. 326. A szárnyprofil áramvonalas Az áramvonalas testek körül kialakul a lamináris ill turbulens határréteg. A határrétegen kívüli áramlás ideálisnak tekinthet : A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 327. A Navier-Stokes egyenlet egyszer sítésével kapjuk a A/ a Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenletet; B/ az Euler egyenletet; C/ a kiterjesztett Bernoulli egyenletet. 328. A c / g r kifejezés: A/ a Froude szám; B/ az Euler szám; C/ a Nusselt szám. 329. A határréteg numerikus (az el adáson bemutatott) vizsgálatánál: A/ a véges térfogatok módszerét alkalmaztuk; B/ a sebességprofilt polinomokkal közelítettük; C/ explicit differencia sémát építettünk fel. 330. Ha a Reynolds szám értéke nagyobb, mint 60000-80000, akkor: A/ a szárnyprofil siklószáma jobb, mint az ívelt lapé; B/ az ívelt lap

siklószáma jobb, mint a szárnyprofilé; C/ ilyen reláció nincs. ( ) 331. A ρ c 2 ρ kifejezés: A/ a Froude szám; B/ az Euler szám; C/ a Grashoff szám 332. A diffúzor hatásfok a tényleges és az ideális nyomásnövekedés hányadosa A diffúzor kúpszögének növelése növeli a leválás veszélyét. A kúpszög csökkenésével e hatásfok értéke javul: 25 A/ mindhárom állítás igaz; B/ a második állítás hamis; C/ a harmadik állítás csak korlátozottan igaz. 333. A határrétegben a: A/ kiszorítási vastagság > impulzus vastagság > energia vastagság mindig igaz; B/ kiszorítási vastagság < impulzus vastagság < energia vastagság mindig igaz; C/ nincs minden esette érvényes reláció. 334. A határréteg egyenlet rendszere: egyszer sített Navier-Stokes egyenlet a fal mentén és a falra mer legesen továbbá a folytonosság törvénye: A/ a falra mer leges Navier-Stokes egyenlet szerint ebben az irányban a statikus nyomás nem

változik; B/ a fallal párhuzamos Navier-Stokes egyenlet szerint ebben az irányban a faltól távoli, áramlási sebesség nem változik; C/ a falon a sebesség mindkét összetev je, a Navier-Stokes egyenlet alapján, nulla. 335. A dinamikai viszkozitás és a s r ség hányadosa a kinematikai viszkozitás A folyékony folyadékok kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével csökken. A gázoké n : A/ mindhárom állítás igaz; B/ az utolsó állítás hamis; C/ az els és a harmadik állítás igaz. 336. A turbulens csúsztató feszültségeket az impulzus tétel alkalmazásával írjuk fel A turbulenciából származó nyomástöbbletet a Prandtl hipotézis segítségével számítjuk. A turbulencia esetén nem igaz a csúsztató feszültségek dualitás-tétele: A/ csak az els állítás igaz; B/ csak a második állítás igaz; C/ csak a harmadik állítás igaz. 337. A turbulencia faktor: tf = 385000/Rekrit kifejezi, hogy: A/ az az áramlás kritikus, amelynek

Reynolds száma nagyobb, mint 385000; B/ egy szélcsatornában a mért kritikus Reynolds szám hogyan viszonyul az elméleti kritikus értékhez; C/ az tf < 1 esetén mindig réteges az áramlás. 338. A τ xy = µ γ xy kifejezés a súrlódásos áramlásban: A/ a turbulens csúsztató feszültség egy komponense; B/ a lamináris csúsztató feszültség egy komponense; C/ az "x-y" síkbeli, kompresszibilitási viszkozitást fejezi ki. dA = − p dA kifejezés: A/ csak súrlódásmentes közeg áramlása setén érvényes; B/ a 339. Az A A felületi er k két, azonos érvényességi kör áramlása esetén érvényes csak. kifejezése; C/ összenyomhatatlan közeg lamináris 340. A = 64/Re kifejezés: A/ a cs súrlódási tényez , hidraulikailag érdes cs ben, lamináris áramlás esetén; B/ a cs súrlódási tényez gázok kissebesség áramlása esetén; C/ a cs súrlódási tényez , lamináris áramlás esetén. 341. A lamináris áramlásban a csúsztató

feszültséget A/ a τ = 2 µ D s kifejezéssel definiáljuk; B/ S = 2 µ D s kifejezéssel definiáljuk; C/ az S = 2 µ D s − 2 µ div c E kifejezéssel írjuk le. 3 342. A hasonlósági kritériumok levezetésekor a Navier-Stokes egyenletet használtuk fel: dc 1 = g − grad p + ν ∆ c ; az egyenlet bal oldalán a tehetetlenségi er k, a jobb oldalon rendre a dt ρ térer k és a felületi er k egységnyi tömegre vonatkozatott kifejezése áll: A/ igaz de a felületi er kben nincs benne a súrlódás; B/ nem igaz, mert a jobb oldal harmadik tagja nem felületi típusú er ; C/ igaz, de a Navier-Stokes egyenlet ezen alakja csak összenyomhatatlan közeg áramlására érvényes. 26 343. A Reynolds-szám, a Froude-szám és az Euler-szám hasonlósági kritérium: A/ az Euler-számot másképp nyomás számnak is nevezzük; B/ a Froude szám a tehetetlenségi és a súrlódó er k viszonyát fejezi ki; C/ a Reynolds szám a sebesség és a hangsebesség viszonyát fejezi

ki. 344. A "64/Re" kifejezés a: A/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban, de csak hidraulikailag sima cs esetén; B/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban, ha a Re-szám nagyobb, mint a kritikus érték; C/ a cs súrlódási tényez lamináris áramlásban. 345. A cs áramlásoknál a Reynolds szám kiszámításánál az átlagsebességet: A/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és osztjuk a dinamikai viszkozitással; B/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és a dinamikai viszkozitással; C/ szorozzuk a hidraulikai átmér vel és osztjuk a kinematikai viszkozitással. 346. A súrlódási sebesség a A/ a széls réteg fal melletti sebesség; B/ a fali csúsztató feszültség és a s r ség hányadosának négyzetgyöke; C/ az a legkisebb sebesség, melynél a folyadéksúrlódás már keletkezik. 347. Az u*, a súrlódási sebesség a falnál értelmezett csúsztató feszültség és a s r ség hányadosának négyzetgyöke; A/ a fenti állítás

igaz; B/ a fenti állítás csak cs áramlásban igaz; C/ nem igaz, mert a képletben a kinematikai viszkozitás szerepel. 348. A logaritmikus sebesség-profil kifejezése az alábbi: A/ B/ y u* u 1 = ln + 5.5 ; ρ u* κ C/ y u* u 1 = ln + 5.5 ; ν u* ρ y u* u 1 = ln + 5.5 ν u* κ 349. A határréteg általában három al-rétegre osztható, a fali vagy lamináris hártyára, a turbulens alrétegre és a (faltól) távoli rétegre Prandtl hipotézise szerint az els kett ben a csúsztató feszültség állandó. A távoli rétegben a keveredési úthossz a határréteg vastagságának 9%-a A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 350. A határrétegben értelmezett sebességet és a faltól mért távolságot általában dimenziótlanítjuk; A/ mindkét dimenziótlanításban szerepet kap a súrlódási sebesség; B/ a súrlódási sebesség csak a sebesség dimenziótlanításában szerepel; C/ a

dimenziótlan távolságot a hidraulikai átmér vel számítjuk. 351. A „64/Re” kifejezés: A/ a cs áramlások kritikus Reynolds számát adja B/ a lamináris cs súrlódási tényez , hidraulikailag érdes cs nél; C/ a lamináris cs áramlásbeli cs súrlódási tényez . 352. A szelepek nyomásvesztesége a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ 2 (c1 − c 2 )2 ; C/ ρ (c1 − c 2 )2 ; 2 2 c2 ς ; ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 353. A Borda-Carnot veszteség a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ C/ ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 27 ρ 2 c2 ς ; 354. A diffúzor nyomásvesztesége a következ képlettel számítható: A/ ∆ p ′ = B/ ∆ p ′ = ρ 2 (c1 − c 2 )2 ; C/ ρ 2 c ς; 2 ∆ p ′ = (1 − η d ) ∆ pid 355. A szárnyprofil körüli áramlásban kialakulhat a leválás Ez akkor következhet be, ha túl nagy a profil állásszöge. A leválás oka a túl nagy kinematikai

viszkozitás A/ az els és a harmadik állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz; C/ az els és a második állítás igaz. 356. Cs hálózatok számításában felhasználjuk: A/ a csomóponti és a hurok törvényt; B/ a csomóponti és a logaritmikus sebesség-eloszlás törvényét; C/ a csomóponti és a hálózati törvényt. 357. A testekre ható er t általános esetben a: A/ Ft = dA ; B/ Ft = − p dA ; C/ Ft = D dA A A A kifejezésb l számítjuk. ρ 2 c A c f képletet használjuk, az ellenállást is hasonló 2 kifejezésb l számítjuk, csak ebbe az ellenállás tényez t helyettesítjük be. A felhajtóer és az ered er hányadosa a siklószám. A/ mindhárom állítás igaz; B/ mindhárom állítás igaz, de csak stacionárius esetre; C/ az els és a második állítás igaz csak. 358. A felhajtóer számítására a F f = 359. A határréteg számításában felhasznált egyenletek: a fallal párhuzamos és a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes

egyenlet valamint a folytonosság törvénye. A/ a harmadik állítás nem igaz, mert ez nem független egyenlet; B/ a második állítás nem igaz, mert ebben az irányban, semmi sem változik; C/ mindhárom egyenletet alkalmazzuk. 360. Kármán féle, periodikus örvényeket találunk: A/ a henger körüli áramlásban; B/ gömb körüli áramlásban ha Re-szám értéke 100 körüli; C/ henger és gömb körüli áramlásban is, ha Re-szám értéke 100 körüli. 361. A folyadéksúrlódás turbulens áramlás esetén: A/ hasonló a merev testek közötti súrlódáshoz; B/ a folyadék részecskéinek felületi tulajdonságaiból származik; C/ a különböz rétegek közötti mozgásmennyiség-csere miatt áll el . 362. A folyadékokban és a gázokban keletkez súrlódás lamináris folyadék-áramlás esetén a részecskék közötti kohéziós er n alapul, turbulens áramlásban a turbulencia miatt nyomástöbblet lép fel és a rendezetlen h mozgásnak soha nincs szerepe a

súrlódásban: A/ mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ a második állítás igaz. 363. "Szilárd test folyadékkal érintkez felületén a széls réteg áll (tapadási feltétel)" azt jelenti, hogy: A/ a tényleges, fizikai részecskék állnak meg a test felületén; B/ a tényleges, fizikai részecskék sebességének várható értéke nulla; C/ a tényleges, fizikai részecskék mozgását nem vizsgáljuk. 364. Egy turbulens cs áramlásban a nyomásveszteség az átmér hányadik hatványával arányos: A/ 1 d h3 B/ 1 d h4 ; C/ 1 d h5 . 365. A folyadékokban és a gázokban keletkez súrlódás: A/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség; B/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség és a viszkozitás; C/ szükséges és elégséges feltétele a különböz rétegek közötti sebességkülönbség és az, hogy a folyadék vagy

gáz "Newton-i" legyen. 366. A felületi er általában: A/ a dF = dA integrálásával írható fel; B/ a grad integrálból számítható; C/ a dF = − p E dA integrálásával határozható meg. 28 dV térfogati 367. Összenyomhatatlan közeg, lamináris áramlásában a csúsztató feszültség: A/ a derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a kinematikai viszkozitás; B/ a derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a dinamikai viszkozitás; C/ derivált tenzor szimmetrikus részével arányos, az arányossági tényez a dinamikai viszkozitás és "2". 368. A kinematikai viszkozitás elnevezést azért használjuk, mert a dimenziója csak un kinetikai mértékegységeket tartalmaz, a folyadékok kinematikai viszkozitása a h mérséklet növekedésével csökken, a gázoké n : A/ mindhárom állítás igaz; B/ az els és a harmadik állítás igaz; C/ az els és a második állítás

igaz. dc 1 T = ∇ + g egyenlet: A/ a Navier-Stokes egyenlet; B/ a Reynolds átlagolt Navierdt ρ Stokes egyenlet; C/ a II tenzortól függ en lehet a Navier-Stokes vagy a Reynolds átlagolt NavierStokes egyenlet. 369. A 370. Az Euler egyenlet a Navier-Stokes egyenlett l abban különbözik, hogy: A/ az Euler egyenlet csak összenyomhatatlan közegre érvényes; B/ a Navier-Stokes egyenletet csak turbulens áramlás esetén alkalmazhatjuk; C/ az Euler egyenlet ideális folyadékra, a Navier-Stokes egyenlet valóságos közeg áramlására érvényes. 371. Ideális közeg esetén: A/ a Navier-Stokes egyenlet az Euler egyenletre redukálódik B/ A Navier-Stokes egyenlet a Bernoulli egyenletre redukálódik; C/ a Navier-Stokes egyenlet az Euler turbina egyenletre redukálódik. 372. Ideális közeg esetén a ∇ T = − grad p egyenlet teljesül: A/ minden esetben; B/ ha a közeg összenyomhatatlan; C/ ha a feszültség tenzor nem szimmetrikus. 373. A turbulens sebesség-ingadozás id

beli középértéke: A/ nulla; B/ egyenl csúsztató feszültséggel; C/ egyenl a turbulens nyomástöbblettel. a turbulens 2 374. A turbulens nyomástöbblet "x" irányban a − ρ (u ′) : A/ kifejezés id átlagaként számítható; B/ kifejezés második tagjának id átlagaként számítható; C/ kifejezés els tagjának id átlagaként számítható. 375. A turbulens csúsztató feszültség xy összetev je: A/ - (u’v’) kifejezéssel számítható; B/ a (u’v’) kifejezéssel számítható; C/ a (u’v’)id átlag kifejezéssel számítható. 1 376. A határrétegnél a δ 1 = U vastagság; C/ energia vastagság. 1 U2 vastagság; C/ energia vastagság. 377. A határrétegnél a δ 2 = 1 378. A határrétegnél a δ 3 = 3 U vastagság; C/ energia vastagság. ∞ (U − u ) dy kifejezés a: A/ kiszorítási vastagság; B/ impulzus 0 ∞ (U − u ) u dy kifejezés a: A/ kiszorítási vastagság; B/ impulzus (U − u ) u 2 dy kifejezés a: A/

kiszorítási vastagság; B/ impulzus 0 ∞ 0 379. A határréteg általános alap-egyenletét : A/ az Euler egyenletb l kapjuk; B/ a Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenletb l kapjuk; C/ a Navier-Stokes egyenletb l kapjuk. 29 380. A határréteget csak síklap mentén, összenyomhatatlan közeg estében stacionárius áramlásban vizsgáltuk: A/ mindhárom állítás igaz és ezen túl még h csere sem lehet; B/ mindhárom állítás igaz és ezen túl a falra mer leges sebesség összetev nagyságrendje azonos a fallal párhuzamos összetev ével; C/ csak az els és a harmadik állítás igaz és ezen túl még h csere sem lehet. 381. A határréteg számításában felhasznált egyenletek: a fallal pórhuzamos és a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet valamint a folytonosság törvénye: A/ a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet szerint a nyomás ebben az irányban nem változik; B/ a falra mer leges Reynolds átlagolt

Navier-Stokes egyenlet szerint a sebesség ebben az irányban nem változik; C/ a falra mer leges Reynolds átlagolt Navier-Stokes egyenlet szerint a s r ség ebben az irányban nem változik. 382. Az el adáson bemutatott parabolikus parciális differenciál egyenlet dimenziótlan alakjában az ∆τ r= paraméter étéke: A/ nem befolyásolja a stabilitást; B/ a megoldás stabilitásához értéke ∆ξ 2 kisebb kell legyen mint ½ ; C/ a megoldás stabilitásához értéke kisebb kell legyen mint 1. ∂ 2ϕ ∂ 2ϕ + = 0 elliptikus, lineáris, parciális differenciál egyenlet numerikus megoldását ∂ x2 ∂ y 2 másodfajú perem esetén: A/ a "váltakozó irányok" módszerének felhasználásával kerestük; B/ fiktív pontok bevezetésével kerestük; C/ szingularitások segítségével számítottuk. 383. A 384. A bels szingularitások módszerének alkalmazása: A/ inhomogén, lineáris algebrai egyenlet rendszerre vezetett; B/ homogén, lineáris algebrai

egyenlet rendszerre vezetett; C/ homogén, nemlineáris algebrai egyenlet rendszerre vezetett. 385. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet hiperbolikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 386. A Fourier féle h vezetési egyenlet : A/ elliptikus parciális differenciál egyenlet; B/ parabolikus parciális differenciál egyenlet; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenlet. 387. Egy instacionárius feladat korrekt kit zés , ha: A/ a matematikai modell mellett megadjuk peremfeltételeket is; B/ a matematikai modell mellett megadjuk a kezdeti feltételeket is; C/ matematikai modell mellett megadjuk a perem és kezdeti feltételeket is. 388. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet numerikus megoldását: A/ implicit differencia-séma alapján kerestük; B/ a megoldás numerikus stabilitását az "r < 1/2" esetre mutattuk

meg; C/ a szuperpozíció elvének felhasználásával közelítettük. 389. A határréteg numerikus vizsgálatánál peremfeltétel volt: A/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban az „u=U” ; B/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban a " u=U és v=0"; C/ a falon a tapadási feltétel és a zavartalan áramlásban a " v=0". 390. A Laplace egyenlet (elliptikus PDE) implicit megoldásánál: A/ a peremértékeket nem változtattuk az iteráció során; B/ a peremértékek a megoldásban közvetlenül nem szerepeltek; C/ a kezdeti értékekt l függött a megoldás. 39l. A Iaplace egyenlet: A/ elliptikus parciális differenciál egyenlet; B/ parabolikus parciális differenciál egyenlet; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenlet. 392. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet: A/ örvénymentes áramlás esetén hiperbolikus; B/ elliptikus; C/ parabolikus. 393. A

határréteg numerikus vizsgálatánál: A/ explicit differencia sémát alkalmaztunk; B/ implicit differencia sémát alkalmaztunk; C/ csak retrográd differencia hányadosokat alkalmaztunk. 30 394. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet elliptikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 395. Az a uxx + b uxy + c uyy + e ux + f uy + g u + h = 0 másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet parabolikus, ha: A/ b2 - 4 a c < 0 ; B/ b2 - 4 a c > 0 ; C/ b2 - 4 a c =0. 396. A lineáris differencia egyenlet megoldása akkor és csak akkor konvergens, ha: A/ a differencia séma konzisztens és a számítási eljárás stabil; B/ a differencia séma explicit és a számítási eljárás stabil; C/ a differencia séma implicit és a számítási eljárás stabil. 397. A bels szingularitások módszerének felhasználásával: A/ egy síkidom belsejében számítottuk az

áramlást; B/ síkidomot helyettesít sokszög belsejében számítottuk az áramlást; C/ egy végtelen tartományban kerestük a megoldást. 398. A határréteg viselkedését leíró els rend parciális differenciálegyenlet-rendszert: A/ a komplex potenciálok segítségével oldottuk meg; B/ a közelít megoldást harmonikus sor alakjában kerestük; C/ differenciaegyenletté történ átírással hoztuk megoldható formára. ∂ 2ϕ ∂ 2ϕ 2 1 − M + = 0 lineáris, parciális differenciál egyenlet: A/ szubszónikus áramlás ∂ x2 ∂ y2 esetén hiperbolikus; B/ szuperszónikus áramlás esetén parabolikus; C/ szubszónikus áramlás esetén elliptikus. 399. A ( ) 400. A bels szingularitások módszerének alkalmazásakor: A/ a kit zött síkidom pontjai egyúttal áramvonalak is voltak; B/ a kit zött síkidom kiválasztott pontjain ment át a "nulla" áramvonal; C/ a kit zött síkidom pontjai egyúttal potenciálvonalak is voltak. 401. Parabolikus,

másodrend parciális differenciálegyenlet esetén, vegyes peremérték feladatánál a megoldáshoz: A/ a fiktív rácsok módszerét alkalmaztuk; B/ a fiktív pontok módszerét alkalmaztuk; C/ a fiktív hálók módszerét alkalmaztuk. 402. Parabolikus, másodrend parciális differenciálegyenlet esetén, (instacionárius h vezetés) vegyes peremérték feladatnál a megoldáshoz a másodfajú peremen: A/ a vezetéssel érkez és a leadott h áram azonosságát írtuk fel; B/ a vezetéssel érkez és a sugárzó h áram azonosságát írtuk fel; C/ a vezetéssel érkez és a párolgással leadott h áram azonosságát írtuk fel. ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenlet, a sebességi potenciál felhasználásával: A/ a ∆ ϕ = 0 ∂x ∂y egyenletre vezet, ha a Mach-szám nagyobb a kritikusnál; B/ a ∆ ϕ = 0 egyenletre vezet, ha a Machszám nulla; C/ a ∆ ϕ = 0 egyenletre vezet, ha a Froude-szám nulla. 403. A ( ) ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál

felhasználásával: A/ elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M < 1. 404. A ( ) ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál felhasználásával: A/ elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M > 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletét kapunk, ha M >1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M > 1. 405. A ( ) 31 ∂u ∂v 1− M 2 + = 0 egyenletb l a sebességi potenciál felhasználásával: A/ elliptikus ∂x ∂y parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M = 1; B/ parabolikus parciális differenciál egyenletét kapunk, ha M =1; C/ hiperbolikus parciális differenciál egyenletet kapunk, ha M = 1. 406. A ( ) 407. A "keresett pontbeli áramfüggvény-érték a négy szomszédos pontbeli érték

számtani közepeként számítható": A/ ez a Laplace egyenlet közelít megoldása, explicit differencia módszerrel; B/ ez a Laplace egyenlet közelít megoldása, implicit differencia módszerrel; C/ ez a Poisson egyenlet közelít megoldása, explicit differencia módszerrel 408. Bels szingularitásokat alkalmaztunk: A/ az "x"-tengelyre szimmetrikus síkidom körüli áramlás számítására; B/ az áramfüggvény Laplace egyenletb l történ közelít meghatározására; C/ az áramfüggvény Fourier egyenletb l történ közelít meghatározására. 409. Az "x"-tengelyre szimmetrikus síkidom számításánál az x-tengelyen elhelyezett: A/ örvényeket alkalmaztunk; B/ forrásokat alkalmaztunk; C/ dipólusokat alkalmaztunk. 410. A bels szingularitások módszerével "x"-tengelyre szimmetrikus síkidomot számítottunk, a kontúr a nulla áramvonal volt és az ellen rz pontok az "x"-tengelyen helyezkedtek el: A/ mindhárom állítás

igaz; B/ a harmadik állítás nem igaz; C/ a második állítás hamis. 411 A parabolikus parciális differenciál egyenlet numerikus megoldásánál, vegyes peremértékfeladat esetén a megoldáshoz: A/ kiegészít perem-integrált definiáltunk; B/ fiktív pontot vettünk fel és ezzel a megoldást visszavezettük az els fajú peremérték feladatnál kidolgozott megoldási módszerre; C/ dimenziótlan segédváltozót vezettünk be. 412. Az áramfüggvényre felírt másodrend , lineáris, parciális differenciál egyenlet örvénymentes áramlás esetén: A/ hiperbolikus; B/ elliptikus; C/ parabolikus. 413. Munkagépek: A/ hidrosztatikus motorok; szivattyúk; kompresszorok; B/ szivattyúk; ventilátorok; kompresszorok; C/ g zturbinák; gázturbinák; vízturbinák. 414. Er gépek: A/ hidrosztatikus motorok; szivattyúk; kompresszorok; B/ szivattyúk; ventilátorok; kompresszorok; C/ g zturbinák; gázturbinák; vízturbinák. 415. Hidrodinamikus hajtóm többek között áll: A/

két munkagépb l; B/ két er gépb l; C/ egy munkagépb l és egy er gépb l. 416. Hidrosztatikus hajtóm többek között áll: A/ két munkagépb l; B/ két er gépb l; C/ egy munkagépb l és egy er gépb l. 417. A hidrodinamikus hajtóm vek m ködése alapul: A/ Euler-turbinaegyenletén; B/ sugárhajtás elvén; C/ térfogatkiszorítás elvén. 418. A hidrosztatikus hajtóm vek m ködése alapul: A/ Euler-turbinaegyenletén; B/ sugárhajtás elvén; C/ térfogatkiszorítás elvén. 419. Az áramlástechnikai gépek rendszerezése a m ködési elv alapján; A/ munkagépek, er gépek, hajtóm vek; B/ munkagépek, er gépek, hajtóm vek, egyéb rendeltetés gépek; C/ térfogatkiszorításos gépek, örvénygépek, egyéb gépek. 420. Az energiaátalakulás a tér egy körülzárt részében történik oly módon, hogy e térrész térfogatát az id függvényében periódikusan változtatjuk - mondja ki: A/ Euler-turbinaegyenlete; B/ volumetrikus elv; C/ sugárhajtás elve. 32

2 c2 + + U + u 1. egy munkagép összentalpiaváltozását fejezi ki; 2 az "u" változása 421. A ρ 2 1 súrlódási veszteséggel arányos; 3. az " U"-ba beleértjük a Coriolis er teret A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ az els állítás igaz. p 2 c2 422. A + + U + u = 0 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet: B/ munkagépekre felírt ρ 2 1 energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 2 c2 + + U + u = Wtechn12 + q12 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet; B/ munkagépekre 423. ρ 2 1 felírt energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 1 c2 + + U + u = Wtechn12 + q12 ; A/ a kiterjesztett Bernoulli-egyenlet; B/ munkagépekre 424. A ρ 2 2 felírt energiaegyenlet; C/ er gépekre felírt energiaegyenlet. p 425. Munkagép az az örvénygép, amely többek között áll; A/ konfúzoros jelleg álló lapátsorból centripetális átömlés járókerékb l és konfúzoros jelleg álló lapátsorból; B/ centripetális átömlés

járókerékb l és diffúzoros jelleg álló apátsorból; C/ centrifugális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból. 426. Er gép az az örvénygép, amely áll többek között; A/ konfúzoros jelleg álló lapátsorból és centripetális átömlés járókerékb l; B/ centripetális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból; C/ centrifugális átömlés járókerékb l és diffúzoros jelleg álló lapátsorból. 427. Centrifugális, félaxiális, axiális átömlés járókereket alkalmazunk: A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ volumetrikus elven m köd gépeknél. 428. Centripetális, félaxiális, axiális átömlés járókereket alkalmazunk: A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ volumetrikus elven m köd gépeknél. 429. A munkagépeknél a mechanikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ az össz- és a bels , C/ az össz- és a manometrikus (hasznos) teljesítmény között. 430.

Az er gépeknél a mechanikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti; B/ a hasznos és az össz-, C/ a hasznos és a bels teljesítmény között. 431. Az örvénygépeknél a tárcsasúrlódási veszteség tényez kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ a bels és az elméleti; C/ az elméleti és a hasznos teljesítmény között. 432. A volumetrikus hatásfok miatt nagyobb térfogatáramot kell a járókeréknek megforgatnia A/ munkagépeknél; B/ er gépeknél; C/ mindkét esetben igaz. 433. A volumetrikus hatásfok miatt kisebb térfogatáram halad át a járókeréken: A/ munkagépeknél: B/ er gépeknél; C/ mindkét esetben igaz. 434. A munkagépeknél a hidraulikai hatásfok kapcsolatot teremt; A/ az össz- és az elméleti; B/ a bels és az elméleti, C/ az elméleti és a hasznos teljesítmény között. 435. Az er gépeknél a hidraulikai hatásfok kapcsolatot teremt: A/ az össz- és az elméleti, B/ a bels - és a hasznos, C/ az

elméleti és a hasznos teljesítmény között. 436. A tárcsasúrlódási veszteség tényez je az er gépeknél a tárcsasúrlódási veszteség és: A/ az össz-, B/ a bels , C/ az elméleti teljesítmény hányadosa. 33 437. A tárcsasúrlódási veszteség tényez je az munkagépeknél a tárcsasúrlódási veszteség és: A/ az össz-, B/ a bels , C/ az elméleti teljesítmény hányadosa. 438. Az összhatásfok képlete a tárcsasúrlódási veszteség tényez vel használatos: 1 munkagépekre; 2. er gépekre; 3 állandó s r ség közegnél; 4 nem állandó s r ség közegnél A/ mind a négy; B/ az els három; C/ az els kett állítás igaz. 439. A szívó- és a nyomóvezetékekben jelentkez veszteségmagasságok kapcsolatot teremtenek szivattyúknál. A/ az össz- és a manometrikus; B/ az elméleti és a manometrikus, C/ a manometrikus szállítómagasság és a berendezés szállítómagassága között. 440. A kilépési veszteség kapcsolatot teremt a szivattyúk

esetében A/ az össz- és a manometrikus, B/ az elméleti és a manometrikus, C/ a statikus szállítómagasság és a berendezés szállítómagassága között. 441. Az örvénygépek járókerekeinek lapátcsatornájában: 1 több sebesség észlelhet ; 2 a relatív áramlás stacionárius; 3. az abszolút áramlás instacionárius: A/ mindhárom, B/ az els kett , C/ az els és a harmadik állítás igaz. 442. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasság elhelyezkedik munkagépek esetében: A/ a bels és az elméleti, B/ az össz- és a bels , C/ az elméleti és a manometrikus szállítómagasság között. 443. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasság meghatározásánál, az Euler turbinaegyenlet levezetésének utolsó fázisában: A/ súlyárammal; B/ tömegárammal; C/ térfogatárammal számoltunk. 444. A végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasságot levezettük és kifejeztük az Euler turbinaegyenletet

felhasználva: A/ négyféle, B/ háromféle, C/ kétféle módon. 445. A perdületapadás szivattyú járókerék véges lapátozása esetén, hány alapáramlás szuperpoziciójaként fogható fel: A/ egy, B/ kett , C/ három. 446. A perdületapadási tényez szivattyúk esetében függ; 1 a lapátszámtól: 2 a kilép lapátszögt l; 3. a be- és a kilép átmér kt l; 4 végs fokon a jellemz fordulatszámtól A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az els és a negyedik állítás igaz. 447. A perdületapadási tényez t szivattyúk esetében, perdületmentes belépés esetén meghatározza: 1. az elméleti és a végtelen lapátszámra vonatkozó elméleti szállítómagasságok hányadosa; 2 a véges és a végtelen lapátozású járókerekek kilép abszolút sebességeinek kerületi irányú komponenseit tartalmazó viszonyszám; 3. a be- és kilép abszolút sebességek viszonyszáma A/ mindhárom, B/ az els kett , C/ az els állítás igaz. 448. A munkagépek elméleti

jelleggörbéit meghatározó összefüggés levezetésénél felhasználtuk többek között: 1. a perdületmentes belépésre érvényes Euler turbinaegyenletet; 2 a kilép sebességi háromszöget; 3. a folytonosság törvényét; 4 a cirkuláció összefüggését A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az els kett állítás igaz. 449. Egy el rehajló lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 450. Egy hátrahajló lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 451. Egy radiális lapátozású munkagép elméleti jelleggörbéjének iránytangense: A/ pozitív, B/ negatív, C/ zérus. 34 452. Egy munkagép elméleti jelleggörbéje pozitív el perdítésnél változik, azaz a szállítómagasság változik adott térfogatáramnál: A/ n , mivel ctg 2 < 0, B/ csökken, mivel ctg 1 > 0, C/ n , mivel ctg 1 < 0. 453. Egy munkagép elméleti

jelleggörbéje negatív el perdítésnél változik, azaz a szállítómagasság változik adott térfogatáramnál: A/ n , mivel ctg 2 < 0, B/ csökken, mivel ctg 1 > 0, C/ n , mivel ctg 1 < 0. 454. A nyomásszám egyenl : A/ ψ e∞ = H e∞ u 22 H g H 2g ; B/ ψ e∞ = e∞ 2 ; C/ ψ e∞ = e∞ 2 . 2g 2 u2 u2 455. A mennyiségi szám egyenl : A/ ϕ = c c2m u ; B/ ϕ = 2 m ; C/ ϕ = 2 . c2 u u2 c2m 456. A nyomás- és a mennyiségi szám közötti összefüggés: A/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg β 2 ) ; B/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg α 1 ) ; C/ ψ e∞ = 2 (1 − ϕ ctg α 2 ) . 457. A mennyiségi szám maximális értéke: A/ tg 2; B/ tg 2; C/ tg 1. 458. A centrifugális járókerek munkagépek esetében 1 az áttételi szám zérus 100 %-os reakciófok értéknél: 2. az áttételi szám 1, 50% reakciófok értéknél; 3 az áttételi szám 2, 0% reakciófoknál A/ mindhárom; B/ az els kett ; C/ az els és a harmadik állítás igaz. 459. A centrifugális

járókerek munkagépek reakciófokának levezetésénél kiindultunk: A/ Hp H H r = 1 − c ; B/ r = ; C/ r = c . Hp H e∞ H e∞ 460. Az axiális járókerek munkagépek reakciófokának levezetésénél kiindultunk: A/ r = 1 − B/ r = Hp H e∞ ; C/ r = Hc ; H e∞ Hc . Hp 461 Az axiális átömlés munkagépekre kapott reakciófok összefüggés: 1. alkalmazható centrifugális munkagépekre: 2. érvényes axiális er gépekre; 3 megállapítható az összefüggésb l, hogy nem függ a be- és a kilépési viszonyoktól. A/ mindhárom, B/ az els kett ; C/ az utolsó kett állítás igaz. − 2 3 462. A jellemz fordulatszám: A/ n q = n V H m ; B/ n q = n V 1 2 3 4 m H ; C/ n q = n V 1 2 − 3 4 Hm . 463. Pozitív el perdítés esetén (n = áll; V = áll), a belép relatív sebesség: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 464. Negatív el perdítés esetén (n = áll; V = áll), a belép relatív sebesség: A/ n ; B/ csökken; C/ nem változik. 465. Pozitív el

perdítést alkalmazunk egy centrifugális járókerek szivattyúnál Ennek eredményeként adott térfogatáramnál; 1. megn a manometrikus szállítómagasság; 2 csökken a belép relatív sebesség: 3. csökken a kavitáció veszélye; 4 csökken a folyadék nyomásnövekedése A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az utolsó három állítás igaz. 35 466. Negatív el perdítést alkalmazunk egy centrifugális járókerek szivattyúnál Ennek eredményeként adott térfogatáramnál: 1. megn a belép relatív sebesség: 2 nagyobb lesz a folyadék nyomásnövekedése; 3. megn a manometrikus szállítómagasság: 4 csökken a kavitáció veszélye. A/ mind a négy, B/ az els három, C/ az utolsó három állítás igaz 467. Munkagépek esetében a járókerék lapátjainak belép élén a torlópont növekv térfogatáramnál, adott fordulatszámnál elmozdul (elvándorol). A/ a forgásiránynak megfelel irányba, B/ a forgásiránnyal ellentétesen, C/ marad a helyén. 468.

Munkagépek esetében a járókerék lapátjainak belép élén a torlópont csökken térfogatáramnál, adott fordulatszámnál elmozdul (elvándorol). A/ a forgásiránynak megfelel irányba, B/ a forgásiránnyal ellentétesen, C/ marad a helyén. 469. Az Euler-turbinaegyenlet levezethet : A/ az impulzusnyomatéki tétel segítségével; B/ Bernoullli egyenlet alkalmazásával, amelyet abszolút áramlásra írunk fel; C/ hidrosztatikai alapegyenletének és folytonosság tételének alkalmazásával. 470. Alkalmazható-e kompresszibilis és inkompresszibilis munkaközeggel m köd munkagépre és er gépre, véges és végtelen lapátszámra: A/ Helmholtz I. tétele; B/ Euler turbinaegyenlete; C/ Kutta-Zsukovszkij tétele. 471. A munkagépekben a Hp növekedése egyenl : A/ Hp = Hp = c12 − c 22 w22 − w12 + ; B/ 2g 2g u12 − u 22 w22 − w12 u 2 − u12 w12 − w22 + ; C/ H p = 2 + . 2g 2g 2g 2g 472. A reakciófok értékei a lapátozás fajtájától függ en, sorrendben:

el rehajló, radiális, hátrahajló lapátozású: A/ r= 2, r = 1, r = 0; B/ 0.5 r < 1, r = 0.5, 0 r < 0.5; C/ 0 r < 0.5, r = 05, 05 <r 1 473. A nyomásszám n, d - indexeléssel: A/ arányos a fordulatszámmal és fordítottan arányos a küls átmér k mértani közepével; B/ arányos a fordulatszámmal és a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a küls átmér k mértani közepével; C/ Egyenesen arányos a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a fordulatszám négyzetével és a küls átmér k mértani közepének négyzetével. 474. Egy munkagép járókerekének lapátjai között értelmezhet áramlásokra igaz ( = áll): ∂ρ A/ rotu=0; rotw=2 ; rotc=-2 ; div( c)=0; B/ div( w)=0; rotu=2 ; rotc=0; + div( ρ c ) = 0 ; ∂t ∂ρ C/ + div( ρ c ) = 0 ; rot =2 ; rotu=-2 ; div( c)=0. ∂t 475 A H e∞ − V elméleti jelleggörbéb l az alábbiak figyelembevételével kapjuk a H m − V jelleggörbét a

munkagépeknél: A/ pozitív el perdítés, r 0, = áll.; B/ r 0, = áll. folyadéksúrlódás hatása a lapátcsatornákban; C/ véges lapátszám, ütközési veszteségek, folyadéksúrlódás hatása a lapátcsatornákban. 476. A mennyiségi szám n, d-indexeléssel: A/ arányos a manometrikus szállítómagassággal, és fordítottan arányos a kerületi sebesség négyzetével; B/ egyenesen arányos a térfogatárammal, és fordítottan arányos a fordulatszámmal, továbbá a küls átmér harmadik hatványával; C/ egyenesen arányos a térfogatárammal, és fordítottan arányos a fordulatszám és a küls átmér négyzeteivel. 36 477. Az áramlástechnikai gépek rendszerezése a használat célja szerint: A/ munkagépek, örvénygépek, egyéb rendeltetés gépek; B/ térfogatkiszorítás elvén m köd gépek, örvénygépek, egyéb rendeltetés gépek; C/ hajtóm vek, er gépek, munkagépek, egyéb rendeltetés gépek. 478. A tárcsasúrlódási veszteség

(súrlódási teljesítmény) arányos: A/ a cs súrlódás tényez vel, a hidraulikai sugár négyzetével fordítottan, a szögsebesség négyzetével, valamint a s r séggel; B/ Az átmér ötödik, a szögsebesség harmadik hatványával, a s r séggel és a súrlódási ellenállás tényez vel; C/ az átmér harmadik, a szögsebesség ötödik, az ellenállás-tényez második hatványával, valamint a s r ségnél. 479. Az axiális gépek reakciófoka egyenl : A/ az abszolút sebességek kerületi irányú komponenseinek számtani közepe és a szögsebesség hányadosával; B/ az abszolút és a relatív sebességek kerületi irányú komponenseinek hányadosával; C/ a relatív sebességek, kerületi irányú komponenseinek számtani közepe és a kerületi sebesség hányadosával. 480. Egy munkagép elméleti jelleggörbéje perdületmentes belépés esetén ismert Adott térfogatáramnál az elméleti szállítómagasság: A/ pozitív el perdítésnél n ; B/ negatív el

perdítésnél n ; C/ mindkett esetében csökken. 481. Az elméleti szállítómagasságra érvényes egyenletek munkagépek esetében: Γ jk ω c 2u u 2 − c1u u1 p 2 − p1 c 22 − c12 + + Z 2 − Z1 = = ; A/ H e∞ = ρg 2g 2π g g Γ jk ω c1u u1 − c 2u u 2 p − p1 c 22 − c12 B/ H e∞ = 2 + + Z 2 − Z1 = Z = ; ρg 2g 2π g g Γ jk ω c1u u1 − c 2u u 2 p1 − p 2 c12 − c 22 C/ H e∞ = + + Z1 − Z 2 = Z = . ρg 2g 2π g g 482. Melyik sor igaz? A/ Pb>Pe>Pö>Ph Pö>Pb>Pe>Ph munkagépre. - er gépre; B/ Pö>Pe>Pb>Ph - munkagépre; C/ 483. Az áttételi szám maximális értéke 2, az abszolút sebesség kerületi irányú komponense a kerületi sebesség kétszerese, ha: A/ hátragörbített lapátozású turbina; B/ hátragörbített lapátozású szivattyú; C/ el regörbített lapátozású szivattyú - járókerékr l van szó. 484. A centrifugális járókerek munkagépek indítása: A/ zárt nyomócs nél; B/ névleges

térfogatáramnál; C/ teljesen nyitott nyomócs nél történik. u (c 2u − c1u ) ; g c u − c2u u 2 w 2 − w12 w 2 − w22 ; r = 1; H p = 2 ; C/ H p = 1 ; = 1u 1 2g 2g g 485. Axiális munkagépekre érvényesek az alábbi összefüggések: A/ r = 0; H e∞ = u 22 − u12 w12 − w22 + ; B/ H e∞ 2g 2g w u (c 2u − c1u ) r = ∞u ; H e∞ = . g u 486. Az axiális járókerek munkagépek indítása: A/ zárt nyomócs nél; B/ névleges térfogatáramnál; C/ teljesen nyitott nyomócs nél történik. Hp = 37 487.Centrifugális munkagépekre érvényesek az alábbi összefüggések: A/ r = 1 − Hp = H e∞ u −u w −w ; + 2g 2g 2 2 2 1 2 1 2 2 B/ H e∞ = ξ 2 c1u u1 − c 2u u 2 w −w ; ; r = 1; H p = g 2g 2 2 2 1 u ∆ cu ; g Hp C/ r = ; H e∞ ; H e∞ = c 2u u 2 − c1u u1 u 22 − u12 w12 − w22 ; Hp = = + g 2g 2g 488. Azonos fordulatszámnál, azonos c2m sebességeknél, a kilép abszolút sebességek kerületi irányú komponensei között a viszony

az el regörbített (eg), a radiális (ra) és a hátragörbített (hg) lapátozású járókerekek esetében: A/ eg < ra < hg; B/ hg > eg > ra; C/ eg > ra > hg. 489. Egy tartály függ legesen lefelé a > 0 gyorsulással mozog A felvett tengely felfelé mutat Ekkor a potenciál: A/ U=a.z-gz; B/ U=-az+gz; C/ U=az+gz 490. Egy konfúzor alakú cs ben az el perdített gáz szögsebessége a hossz mentén: A/ állandó marad; B/ n ni fog; C/ csökkenni fog. 491. A potenciálos örvény sebességeloszlása: A/ c = áll; B/ c = k r; C/ c = k / r 492. Az áramvonalak és az ekvipotenciális vonalak: A/ egymáshoz képest 45°-os szöget zárnak be; B/ egymással párhuzamosak; C/ egymásra mer legesek. 493. A Cauchy-Riemann parciális differenciál egyenleteknek eleget tesz: A/ minden reguláris függvény; B/ minden hiperbolikus és areahiperbolikus függvény; C/ minden reguláris komplex függvény valós és képzetes része. 494. A komplex potenciál deriváltja: A/

a karakterisztika-vonalak iránytangense; B/ a konjugált komplex sebesség; C/ a komplex sebesség. 495. A Stokes tétel kapcsolatot teremt: A/ a sebességtér divergenciája és a rotációja között; B/ a sebességtér " A" felületét körülvev „L” görbe, vonalmenti integrálja és a rotc vektortér "A" felülete mentén vett integrálja között; C/ a sebességtér "A" felületét körülvev „L” görbe vonalmenti integrálja és a divc skalártér "A" felület mentén vett integrálja között. 496. A konvektív gyorsulás egyenl : A/ ak = (D – D*)c /2; C/ ak = (D – D*)c /2 + (D + D)c /2. B/ ak = (D + D*)c /2; 497. Melyik a helyes alakja a diffrenciális alakú transzport vagy más néven kapcsolati egyenletnek: d f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) d f (r , t ) ∂ f (r , t ) A/ = + dr ; B/ = + c; ∂t dt ∂t dt ∂t ∂r d f (r , t ) ∂ f (r , t ) ∂ f (r , t ) = + c. C/ ∂t dt ∂t 498. A

potenciálos örvény komplex potenciálja: A/ W = M/z; B/ W = kln(z); C/ W = ikln(z) 499. ∆ψ = 0 másodrend elliptikus, parciális differenciál egyenlet: A/ a sebességi potenciált írja le, ha a sebesség divergenciája azonosan nulla; B/ az áramfüggvényt írja le, ha a sebesség rotációja azonosan nulla; C/ kapcsolatot ad a sebességi potenciál és az áramfüggvény között. 500. Konfúzorban történ V ≠ áll [m3/s] és = 0 [m2/s] esetén milyen az áramlás? A/ stacionárius, súrlódásmentes, B/ instacionárius, súrlódásmentes, C/ stacionárius, súrlódásmentes. 38 M jelentése: A/ potenciálos örvény párhuzamos áramlásban, B/ forrás z párhuzamos áramlásban, C/ dipólus párhuzamos áramlásban. 501. A W = c ∞ z + 502. A sebesség divergenciája: A/ az egységnyi térfogatra vonatkoztatott térfogat változási sebesség, B/ a derivált tenzor változásának sebessége, C/ a folytonosság törvényének legáltalánosabb alakja. 503. A

derivált tenzor: A/ a sebesség id szerinti deriválásával számítható; B/ a c ∇ T szorzattal számítható; C/ a sebesség és a s r ség diadikus szorzataként számítható. 504. Melyik a transzport egyenlet érvényes alakja: d A/ c f (r , t ) dV = f (r , t ) rotc dA + c f (r , t ) dA ; d t V (t ) A A B/ C/ d dt d dt V (t ) V (t ) f (r , t ) dV = f (r , t ) c dA + A f (r , t ) dV = V f (r , t ) c dA + A V ∂ f (r , t ) dV ; ∂t ∂ f (r , t ) c dV . ∂t 505. Melyik egyenlet sor igaz teljességében: ∂ρ A/ c dA = rotc dA ; rot(rotc) = 0 ; + div( ρ c ) = 0 ; ∂t A A 1 ∂ρ B/ rot(gradU) = 0; 0 = g cor − grad ( p ) ; + div( ρ c ) = 0 ; ρ ∂t d c ∂c = + D c ; c ds = rotc dA . C/ div(rotc) =0; d t ∂t L A ( ) 506. A konvektív gyorsulás egyenl : A/ a k = ( × c ) − grad c 2 2 ; B/ a k = ( ( × c ) − grad c 2 ) 2 ; C/ a k = − (c × rot c ) + grad (c 2 2 ). 507. Diffúzorban - V ≠ áll [m3/s] és = 0 [m2/s] esetén milyen az

áramlás? A/ instacionárius, súrlódásmentes; B/ instacionárius, súrlódásos; C/ stacionárius, súrlódásmentes. 508. A div(grad( )) = 0 egyenlet a sebességi potenciál egyenlete, létezésének szükséges feltétele, hogy a sebesség rotációja azonosan nulla legyen és Laplace egyenletnek nevezzük: A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak a második és harmadik állítás igaz; C/ csak síkáramlás esetén igaz. 509. Merevtest-szer forgásnál melyik változat igaz: C/ c = k / r és rotc A/ rotc = 0, B/ (rot c ) z = dc c + = 2ω ; dr r 0. 510. A forrás komplex potenciálja: A/ W = c ∞ e − iα z ; B/ W = k ln( z ) ; C/ W = i k ln( z ) 511. A folyadék részecske mozgása haladó mozgásból, forgó mozgásból és deformációból áll el : A/ mindhárom állítás igaz; B/ csak az els igaz; C/ csak az els és második igaz. 512. Hogy definiáljuk a potenciálos örvényt: A/ ez az áramlás a körmozgás ellenére a középpont kivételével forgásmentes; B/

ez az áramlás a körmozgás miatt mindenhol örvényes; C/ ez az áramlás teljesen potenciálos, hiszen a neve is ezt bizonyítja. 39 513. A W = cˆ z olyan síkáramlás komplex potenciálja, melyben: A/ nem lehet sem forrás, sem nyel ; B/ az áramvonalak az " x" tengellyel párhuzamosak; C/ az áramlásnak az origóban szinguláris pontja van. 514. Az ideális légcsavar: A/ a hozzá áramló közeg sebességét a harmadára csökkenti; B/ nem közöl energiát a leveg vel; C/ m ködését a propulziós hatásfok jellemzi. 515. A cs vezeték hirtelen zárása esetén kialakuló négy fázis (ütem) sorrendje a következ : A/ nyomáshullám, tehermentesít hullám, depresszió hullám, kiegyenlít hullám; B/ nyomáshullám, depresszió hullám, tehermentesít hullám, kiegyenlít hullám; C/ nyomáshullám, kiegyenlít hullám, depresszió hullám, tehermentesít hullám. 516. A cirkuláció, a sebesség ( c∞ ) és a s r ség szorzata, meghatározza: A/ a szárny

körüli nyomáseloszlást; B/ egységnyi hosszúságú szárnyra ható ellenálláser t; C/ egységnyi hosszúságú szárnyra ható felhajtóer t. 517. A légcsavaron való áthaladás sebességének levezetésénél használni kell: A/ a folytonosság tételét és a Bernoulli egyenletet; B/ a folytonosság és a Bernoulli egyenletet valamint az impulzustételt; C/ Bernoulli egyenletet és az impulzustételt. 518. A Pelton-turbina lapátjaira ható er meghatározása kapcsán az alábbi sebességeket értelmeztük: A/ c be = c ki ; w be > w ki ; w be = c be − u ; B/ c be ≠ c ki ; w be = w ki ; c ki = c be − 2 u ; C/ c be ≠ c ki ; w be < w ki ; c ki = c be − 2 u . 519. Az ideális szélmotor (szélkerék; szélturbina) esetében a maximális teljesítményt az alábbi c1 c c + c2 c + c2 c ; c2 = 2 1 ; c = 1 ; B/ c = 1 ; c= 2 ; 3 3 2 2 3 c1 c1 c1 c1 + c 2 c 2 = 2 ; C/ c 2 = ; c = 2 ; c = . 3 3 3 2 sebesség viszonyoknál kapjuk: A/ c = 520. A Kutta-Zsukovszkij

tétel levezetésénél felhasználtuk: A/ a szárny alatt és felett kijelölt pontokra felírt Bernoulli egyenletet és a folytonosság tételét; B/ a szárny alatt és felett kijelölt pontokra felírt Euler-egyenletet, folytonosság tételét és az impulzus tételét; C/ a szárny el tt és után kijelölt pontokra felírt folytonosság tételét, impulzus tételt és a Bernoulli egyenletet. 521. A cs vezeték hirtelen zárásánál kialakuló jelenség kapcsán meghatároztuk: A/ ∆ p = ρ a c t ; c s = ; a= a ∆s ∆ p = ρa c. E red ρ ; B/ a = ρ E red ; ∆ p = ρ a c ; c s = ; a ∆s C/ c ∆s = ; a= a s E red ρ ; 522. "Egy T er sség örvényszál körül kialakult sebességtér határozható meg" a: A/ Kelvin; B/ Biot-Savart; C/ Helmholtz II. tétel segítségével 523. A cs vezeték hirtelen zárása esetén a nyomásnövekedés kialakul, ha: A/ 2 ⋅ cs s vezeték hossza 2 ⋅ cs s vezeték hossza t zárás > ; B/ t zárás ≤ ; C/ a

zárási id tetsz leges érték lökéshullám sebessége lökéshullám sebessége 524. A Borda-féle kifolyónyílás levezetésénél az impulzustételben szerepelnie kell: A/ a súrlódási és a szilárd test részér l a folyadékra ható er nek, valamint a mozgásmennyiség-változás vektoroknak; B/ a súrlódási er nek és a mozgásmennyiség-változás vektoroknak; C/ a mozgásmennyiség-változás vektornak és a nyomásból származó er knek. 40 525. A cs végi diffúzorra és a konfúzorra ható er k: A/ cs vég felé történ áramlás irányába mutatnak; B/ az áramlás irányával ellentétesen mutatnak; C/ diffúzornál az áramlás irányába, a konfúzornál ellentétes irányba mutatnak. 526. A cs vezeték hirtelen zárása esetén jelentkez jellemz k meghatározásához felhasználtuk: A/ a Bernoulli egyenletet és a Hooke-törvényt; B/ a Hooke törvényt, a Bernoulli egyenletet és impulzustételt; C/ a Hooke törvényt és az impulzustételt. 527. A

Borda-féle kifolyónyílás levezetésénél az alábbi egyenletekre támaszkodtunk: A/ Bernoulli egyenletre és folytonosság tételére; B/ Bernoulli egyenletre és impulzustételre; C/ folytonosság tételére és impulzustételre. 528. A felhajtóer tényez az állásszög növekedésével közel lineárisan n : A/ a kritikus Mach számig; B/ a kritikus Reynolds számig; C/ a kritikus állásszögig. 529. A síklap és az ívelt lap siklószáma jobb, mint a szárnyprofiloké: A/ kb 6 ÷ 8 104 Reynolds számig; B/ kb. 6 ÷ 8 104 Reynolds szám felett; C/ kb 6 ÷ 8 104 Euler számig 530. A radiális és a Pelton típusú lapátozással rendelkez vízturbinák esetében a teljesítmények közötti összefüggés (Prad/Ppelt) rendre: A/ 1/3; B/ 1/2; C/ 2/3. 531. Rendre a Pelton vízturbina, a mozgó síklap ( c és u jobbra, azonos irányba mutat) és a radiális 2 lapátozású vízturbina esetében jelentkez er k: A/ F = 2 ρ A c (c − u ) ; F = ρ A (c − u ) ; F = ρ A c

(c − u ) ; B/ F = 2 ρ A c (c − u ) ; F = ρ A c (c − u ) ; F = ρ A c (c − u ) ; C/ F = ρ A c (c − u ) ; F = ρ A (c − u ) ; F = 2 ρ A c (c − u ) . 2 532. Rendre a lekerekített kiöml nyílás, Borda-féle kifolyónyílás és éles szél nyílás kontrakciós B/ 0,6-0,65; 1; 0,5; C/ 0,6-0,65; 0,5; 1. tényez i: A/ 1; 0,5; 0,6-0,65; 41 Áramlástan nappali teszt kérdések megoldásai (Vigyázat, munkapéldány - lehetnek benne elírások, még tart az átvizsgálás!) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 C B A B B A A A B C C C C C B B B A B C B C B B B C B C B B B B C A B A A C B B A B C 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150 A C A C A A C A A A B C A B B A B A A A B A A B C C A A B A A A C C B C C B C C B B B 215 B 322 A 429 B 216 B 323

A 430 C 217 B 324 A 431 B 218 C 325 A 432 A 219 B 326 B 433 B 220 A 327 B 434 C 221 B 328 A 435 A 222 B 329 C 436 C 223 B 330 A 437 B 224 B 331 B 438 B 225 B 332 C 439 C 226 C 333 C 440 C 227 A 334 A 441 A 228 A 335 A 442 A 229 C 336 A 443 A 230 C 337 B 444 B 231 A 338 B 445 C 232 C 339 A 446 A 233 B 340 C 447 B 234 B 341 C 448 B 235 A 342 C 449 A 236 A 343 A 450 B 237 B 344 C 451 C 238 A 345 C 452 B 239 A 346 B 453 C 240 C 347 A 454 C 241 A 348 C 455 A 242 B 349 B 456 A 243 A 350 A 457 B 244 B 351 C 458 A 245 A 352 A 459 A 246 C 353 B 460 B 247 C 354 C 461 C 248 B 355 C 462 C 249 C 356 A 463 B 250 A 357 A 464 A 251 B 358 C 465 C 252 B 359 C 466 B 253 C 360 A 467 B 254 A 361 C 468 A 255 B 362 C 469 A 256 C 363 B 470 B 257 B 364 C 471 C 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85

86 87 88 C B C C A B C C C C A C C C B B A C A C C B B C C C A A A A C C C B A B B B A B C B C A C 151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161 162 163 164 165 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 185 186 187 188 189 190 191 192 193 194 195 A B A A C A A C C C C A B A C C C B A B B C C B C B B C A B B C B A B C A B A B B B A C C 258 A 365 B 472 C 259 C 366 A 473 C 260 C 367 C 474 B 261 C 368 A 475 C 262 A 369 C 476 B 263 B 370 C 477 C 264 B 371 A 478 B 265 C 372 A 479 C 266 A 373 A 480 B 267 C 374 B 481 A 268 C 375 C 482 C 269 C 376 A 483 C 270 A 377 B 484 A 271 A 378 C 485 C 272 C 379 B 486 C 273 B 380 A 487 C 274 B 381 A 488 C 275 C 382 B 489 B 276 B 383 B 490 B 277 B 384 A 491 C 278 C 385 B 492 C 279 C 386 B 493 C 280 B 387 C 494 B 281 C 388 A 495 B 282 A 389 B 496 C 283 A 390 A 497 B 284 A 391 A 498 C 285 A 392 B 499 B 286 B 393 A 500 B 287 C 394 A 501

C 288 B 395 C 502 A 289 B 396 A 503 B 290 C 397 C 504 B 291 B 398 C 505 C 292 B 399 C 506 C 293 A 400 B 507 A 294 B 401 B 508 A 295 C 402 A 509 B 296 A 403 B 510 B 297 B 404 A 511 A 298 A 405 C 512 A 299 C 406 B 513 B 300 B 407 B 514 C 301 C 408 A 515 A 302 B 409 C 516 C 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 B A A C B B A B B C B C B A C B A B C 196 197 198 199 200 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 213 214 C B C A A B A A A A B A B B B B C A C 303 B 410 A 517 B 304 C 411 B 518 B 305 B 412 B 519 C 306 B 413 B 520 C 307 C 414 C 521 C 308 C 415 C 522 B 309 B 416 C 523 B 310 A 417 A 524 C 311 C 418 C 525 A 312 C 419 C 526 C 313 A 420 B 527 C 314 B 421 B 528 C 315 A 422 A 529 A 316 C 423 B 530 B 317 A 424 C 531 A 318 B 425 C 532 A 319 C 426 A 320 C 427 A 321 B 428 B