Kereskedelem | Külkereskedelem » Külkereskedelmi üzletkötő szóbeli vizsgatételek

1a A reexport típusú ügyletek, részletesebben a haszonügylet A külkereskedelmi ügylet egy kereskedelem technikai kifejezés, amely magában foglalja az ügylet előkészítését megkötését és lebonyolítását. Külker ügyletek csoportosítása: I. Áruügyletek 1. egyszerű áruügyletek (export, import, taktikai, lecseréléses) 2. különleges áruügyletek reexport típusú ügyletek (haszon, tranzit, switch) árukapcsolásos ügyletek (barter, kompenzáció, viszontvásárlás, visszavásárlás, levásárlás) II. Szolgáltatási ügyletek Fuvarozás, szállítmányozás III. Különleges külker ügyletek 1. licencia típusú ügyletek (szabadalmi, fortély, védjegy, kombinált, franchise) 2. nemzetközi bérmunka 3. nemzetközi kooperáció 4. export fővállalkozás 5. lízing 6. vegyes vállalat alapítása Reexport típusú ügyletek Az ügylet tárgya ugyanaz az áru, három szereplős (e, v, exportőr), két szerződést kötnek. Célja/indítéka: -

haszonszerzés: exportár és importár közötti árkülönbség kiaknázása - diplomáciai kapcsolatok hiánya: az egyik ország kormánya reexport tilalmat vezet be - fuvarmegtakarítás: azonos paritáson megy végig az áru - választékbővítés: olyan terméket is el tud adni, amivel nem rendelkezik, mert máshonnan beszerzi fajtái: 1. haszonügylet célja: export és importár közötti különbség kiaknázása A szerződés kötés időpontját illetően beszélhetünk: - fedezett haszonügyletről: a reexportőr egyidejűleg hozza létre az exportőrrel illetve az importőrrel a szerződést így a birtokon kívül kerülés kockázata minimális - fedezetlen: különböző időben történik az import és export szerződéskötés. Előfordul, hogy a reexportőr előbb vásárolja meg az árut és azt reméli, hogy drágábban tudja majd eladni. Előbb köti meg az értékesítési szerződést és csak később veszi meg az árut, arra számítva, hogy olcsóbb lesz. 2.

tranzit ügylet egy export és importügylet összekapcsolása. Mind az eladó mind a vevő felkérheti a tranzitort. Tranzit ügylet létrehozásának oka a diplomáciai kapcsolatok hiánya A tranzitőr csak a nevét adja az ügylethez. Sem áru, ár és birtokon kívül kerülés kockázata nincs Tevékenységét jutalék ellenében végzi. 3. switch ügylet A szerződő felek egyike sem rendelkezik konvertibilis devizával. Devizakímélő kereskedelmet szeretnének folytatni. A fizetési megállapodás klíringelszámolást tartalmaz Cél: klíringdeviza átváltása konvertibilis devizára. Az átváltás veszteségét disszázsiónak nevezzük. Létrejöhet tiszta áruügyletek formájában, de lehet pénzügyi formában is. Kimeneteli switch: Kölcsönösen szállítanak egymásnak árut ugyanolyan értékben. A klíringelszámolás körében szerzett követeléseket egy harmadik piacon értékesítik. Oka: mert nincs kereslet a hazai piacon a klíringáru iránt. Bemeneteli

switch: Kötelezettségeinek teljesítésére konvertibilis devizáért vásárol árut és azt a klíringpiacon értékesíti, azért, hogy a későbbi vásárlásait fedezni tudja. Körügylet: Egy kimeneteli és egy bemeneteli switchből áll. Célja a nyereségszerzés Bemeneteli áron kell termelni és akkor nyereség várható. A reexport ügyletek kockázatai: - indiszkréciós kockázat: gondos árukezeléssel és okmánykezeléssel kivédhető - birtokon kívül kerülés kockázata: az egyidőben való szerződéskötéssel és a szerződésben lévő feltételek összehangolásával el lehet kerülni - áru minőségének megfelelő választása: erre legalkalmasabbak a helyettesíthető tömegáruk, amelyek a tőzsdén szerezhetők be - finanszírozás: a reexportőrnek arra kell törekedni, hogy saját vásárlását vevőjével finanszíroztassa meg. Ennek lehetséges módja a back to back akkreditív Az első akkreditívet a vevő nyitja meg a reexportőr számára, ez

lesz a fedezete a reexportőr által megnyitott akkreditívnek, amelyet az eladó javára nyit. - fuvarozás: paritások helyes megválasztása, azonos fuvarparitásra kössék a szerződést, szállítmányozó bekapcsolása 1c Árurendszerek, árukódok Az e mber r égi t örekvése, hog y rendszerezze, c soportosítsa a z á ruk s okaságát. E nnek megfelelően a hazai áruforgalmi gyakorlatban egyaránt alkalmazzák a kereskedőt és vásárlót közérthetően tájékoztató árurendszereket. Megkülönböztetünk hagyományos és modern árurendszerezést. Hagyományos árurendszerek A hagyományos árurendszerek általános érvényű rendszerezési elvet alkalmaznak, amely minden árucsoportnál egyaránt használható. Ennek megfelelően csoportosíthatunk: 1. felhasználási cél szerint pl: Élelmiszerek: növényi eredetűek (gabonafélék, édesítőszerek, édesipari termékek), állati eredetűek (tej és tejtermékek, állati eredetű zsírok), élvezeti s zerek

(alkoholtartalmú ita lok, koffeintartalmú te rmékek), vegyi-kozmetikai t ermékek (lakkok, f estékek, koz metikai termékek), ruházati t ermékek (méteráruk, köt öttáruk, r övidáruk, l ábbelik), iparcikkek (járművek, építőanyagok, személyi tárgyak) 2. földrajzi eredet szerint Ezt a csoportosítást akkor alkalmazzák, ha az eredet meghatározza a minőséget (pl. orosz tea, csányi dinnye), vagy arra utal, hogy csak az adott területen előállítható, védett áruról van szó (pl. egri, bordeux-i bor stb) Ez a rendezési elv az áruk elnevezésében is kifejezésre jut 3. az anyag tulajdonsága szerint Itt az áruk fizikai, kémiai, biológiai jellemzőit veszik alapul. A csoportosítás lehet szín, szag, állomány, s avtartalom v agy t ápérték s zerint p l. b oroknál s zín s zerint, te jnél z sírtartalom szerint. 4. megmunkálási fok szerint Beszélhetünk nyersanyagokról, félkész termékekről, késztermékekről illetve hulladékokról. A

csoportosítás egyben jelzi az áru, illetve a gyártás körfolyamatát is. 5. áruszállítás és raktározási mód szerint Különbséget t esznek s zilárd, f olyékony, é s gáz-halmazállapotú ár u, d arabáru és ö mlesztett áru, tűzveszélyes és nem gyúlékony áru, mérgező és a környezetre nem ártalmas áru között. 6. további csoportosítás Különbséget tehetünk méret, tömeg szerint, korszerűség szerint. A nemzetközi kereskedelem kiszélesedésével a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek száma olyan mértékben nőtt, hogy már lehetetlenné vált nyilvántartásuk hagyományos módon. Ezért hozták létre a fogyasztásvédelem és minőség-ellenőrzés szakemberei az árukódokat, amelyek az árurendszerezés korszerű eszközei. A legismertebb árukódok az alfabetikus, a numerikus, az alfanumerikus, a vonalkódok és az előzőek kombinációi. A l egismertebb á rukódok a U PC, a z U SA kód rendszere. Európában a z E TK, a mely az

egységes termékazonosító kód, és az 1980-as évektől általánossá vált EAN (European Article Numbering). Árurendszernek, á rukódoknak ke ll t ekinteni a nomenklatúráját, vagyis a tízjegyű vámtarifa számot. ha rmonizált r endszer kom binált ETK – Egységes termékazonosító kód Kilenc számjegyből áll, numerikus és vonalkód kombináció. Tartalmazza a gyártó vállalat kódját, a gyártmány kódját és egy ellenőrző számot, amely az elektronikus úton történő hovatartozáshoz szükséges. Időrendi sorrendben az ETK megelőzte az EAN-t é s a lapjául s zolgált a z E AN k idolgozásának. EAN – European Article Numbering Brüsszelben dol gozták k i az E U t agországai. Ma m ár v ilágtársaság, t öbb t ucat t agja v an Magyarország 1984 óta tagja. Az EAN kidolgozásának is az volt a célja, hogy egységet teremtsen a későbbi EU tagországok árurendszerei között. Vonalkód és num erikus kód kom binációjából áll, a

kódok a z árura vonatkozóan j óval t öbb adatot hordoznak, mint az ETK. 13 számjegyből áll, az első három számjegyet minden ország esetében az EAN társaság brüsszeli irodája adja. Ez az országkód (Mo-é 599) A következő 5 db számjegy a gyártó mű kódja, ez t az ú gynevezett r egionális i rodák dolgozzák ki. Ezek a regionális irodás a kamarák mellett működnek Az ez után következő 4 db számjegy a gyártmány kódja, ezt a gyártó mű adja a termék jellemző tulajdonságait figyelembe véve. Az u tolsó s zámjegy az elektronikus ellenőrzőszám, amely jelez, ha a rendszerben nem szerepel az áru vagy valami hiba történt a besorolásnál. Magyarország 1982-től napjainkig folyamatosan az ETK-t alkalmazta, amelyek használatához külön e ngedélyt k apott a z E AN b rüsszeli i rodájától. E nnek t echnikai ok ai vol tak, a gyártó művek és a kereskedelem csak fokozatosan volt képes felkészülni a termékek elektronikus

nyilvántartására. Napjainkra az EAN alkalmazása vált általánossá főleg azért, mert az EAN tagországokba történő szállítások esetén a vevő ragaszkodhat ehhez az áru rendszerezési kódhoz. Az EAN társulásnak ma már több, mint 100 ország a tagja. Harmonizált Rendszer A harmonizált rendszer jellemzője, hogy 1991-ben s zintén B rüsszelben dol gozták ki a résztvevő országok vámparancsnokai. Vám szemléletű besorolási rendszer, ami 10 számjegyből áll. Tartalmazza az áruelnevezésben a termék összes tulajdonságát leíró módon, ezért nevezik harmonizált rendszernek. Az 1-6 számjegye nemzetközi szám, a következő két szám a kombinált nomenklatúra alszám, az utolsó kettő a hazai szám, amelyet adott termékek esetében minden ország más-más módon határoz meg. Szolgáltatási Jegyzék Egyedül e z a ha zai s zolgáltatási r endszer m aradt m eg a ha gyományos á rurendszerek köz ül. Megszűnt a termékjegyzék alkalmazása. A

harmonizált rendszer bevezetésével egyidőben az ún. KTJ (kereskedelmi termék jegyzék) is megszűnt A szolgáltatási jegyzék nem szűnt meg és összhangban maradt a HR-el, m ert a nnak 1 -4 számjegyét tartalmazza. -1- 2.A Az aktív és a passzív bérmunkaüzlet jellegzetességei Az aktív bérmunkához kapcsolódó vámeljárás Az üzlettípus kockázatai és a védekezés módszerei A nemzetközi bérmunkaüzlet tárgya nyersanyag vagy félkész termék feldolgozása. A megrendelő szempontjából passzív. A bérmunkáltató számára előny az alacsony bérszínvonal; és ha nem rendelkezik megfelelő termelőkapacitással, a felszabaduló termelőkapacitás más termékek előállítására fordítható. A bérmunkát végző számára aktív az üzlet. Bérmunkadíj ellenében végzi a tevékenységet. A bérmunkavállaló szempontjából előnyös, mert több munkalehetőséget teremt és az átmenetileg szabad munkaerő-kapacitását arra használja fel, hogy

devizabevételekhez jusson. Aktív feldolgozás jellemzője: - Külföldi tulajdonban lévő vámáru feldolgozásának, átalakításának, javításának, hasonló jellegű más tevékenységének ad keretet. - Nem áruexport, hanem a magyar munkaerő külföldi költségeire történő felhasználását jelenti. A vámtörvény kedvezményben részesíti az aktív feldolgozást, azaz nem kell vámbiztosítékot nyújtani a jövedéki termékek kivételével. Ugyanakkor szigorú elszámolási kötelezettség alá tartozik Aktív feldolgozás esetében a vámárukat ideiglenes jelleggel hozzák a vámterületre, visszaviteli kötelezettség terheli. Nem kell kiszabni általános forgalmi adót és a fogyasztási adót, ugyanis az adótörvény rendelkezése szerint nem adóköteles az aktív feldolgozás. A vámhivatalnak ezért az a feladata, hogy az egyéb vámterheket kiszabja és közölje. A kiszabott és közölt vámterheket nem kell megfizetni, csak ha belföldön marad az

áru. A belföldi termelők érdekeinek védelmére a Gazdasági Minisztérium engedélyhez köti a nemzetközi bérmunkát (hasonlóképpen az EU szabályozásához). Az engedélyezést azonban csak az engedélyköteles áruk kivitelében és behozatalában rendeli el. Egyéb áruk esetén az engedélyt megoldottnak kell tekinteni. Magyar sajátosság, hogy az aktív feldolgozásra vámmentességet és vámbiztosíték-mentességet ír elő a törvény azért, hogy a devizaszerzést ösztönözze. Aktív feldolgozás esetei: - feldolgozás - javítás - összeszerelés - bértermelés, bérhizlalás - megmunkálás - karbantartás Szükséges vámokmány és árunyilatkozatok: EV 6 (vámhivatalnál marad), EV 7, 8 (visszakerülnek az indítványtevőhöz) példánya. Aktív feldolgozás mozzanatai: - vámvizsgálat - vámfizetési kötelezettség megállapítása - vámteher kiszabása (ÁFA, fogyasztási adó, vámpótlék nélkül) - azonosság biztosítása - visszaviteli

határidő megállapítása (max. 12 hónap, de kérelemmel meghosszabbítható) - elszámolás feltételeinek megállapítása - jóváírás jövedéki termékek esetén a belföldi forgalomba kerüléskor a fizetendő vámteher biztosítása. -2- 2.A Elszámolás módjai: - külföldre történő visszaszállítás - kiviteli célból történő beraktározás közvámraktárba - belföldi forgalom számára történő vámkezelés - újbóli aktív feldolgozásba vétel, újbóli ideiglenes behozatalba vétel - megváltozott a vámfizetésre kötelezett személye Az aktív feldolgozás vámkezelési kódja: 5 Az alcsoportok közül a bérmunka, aktív feldolgozás: 51 Aktív feldolgozásban történő javítás: 52 Aktív feldolgozás, bérmunka címén ipari vámszabad területről: 55 Az aktív feldolgozás vámbiztosítékai: A jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek esetében: - készpénz - belföldi székhelyű bank garanciája - felülgarantált

külföldi bank garanciája - fedezetigazolás - készfizető kezességi nyilatkozat Az EV-n alkalmazandó vámbiztosíték kódok: - általános (banki) kezesség - egyedi kezesség - készpénzbiztosíték Vámbiztosíték mértéke: mindig a vámteher összegében fejezzük ki. A készpénzben nyújtott vámbiztosíték kamatmentes, abban az esetben, ha a vámkezelést a belföldi forgalom számára végzik. Aktív feldolgozásra vonatkozó korlátozások: - elidegeníteni nem lehet - harmadik fél számára használatra átadni, csak a vámteher megfizetése után lehet - engedélyezésre vonatkozó korlátozások: 112/1990. (XII 23) kormányrendelet 2 számú melléklete tartalmazza a behozatali engedélyhez kötött vámárukat. Szükség van: - a Környezetvédelmi Felügyelőség jogerős előzetes engedélyére (ez igazolja, hogy a feldolgozás nem káros a környezetre) - 90 napnál nem régebbi keltű cégkivonatot kell mellékelni arról, hogy a cégjegyzés megtörtént, a

vállalkozói minőséget igazoló okmányokra, adóbejelentési lapra vagy annak másolatára - az aktív feldolgozói tevékenységre vonatkozó külkereskedelmi szerződésre - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványra - vámszempontból való megbízhatóság igazolására Visszaviteli határidő: Az a legkésőbbi nap, ameddig az aktív feldolgozásban lévő vámáru feldolgozva, kijavítva, stb. külföldre vissza kell szállítani Legfeljebb 1 év, de a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemmel meghosszabbítható. Csatolni kell az EV 8 példányát, indokolni kell a hosszabbítás okát. Elszámolás: A visszaviteli határidő lejártát követő 5. munkanapig kell elszámolni a vámhatóság felé. Technikailag ez azt jelenti, hogy az aktív feldolgozásban lévő árut feldolgozták, kijavították, stb. vagy olyan vámkezelésben részesítették, ami megszüntette az ideiglenes vámáru jellegét -3- 2.A Vámkezelés az aktív feldolgozás során:

- kiviteli ellenőrzés - közvámraktárba történő beraktározás - belföldi forgalom számára történő vámkezelés - új szerződés alapján újbóli aktív feldolgozásban való vámkezelés - okmányok benyújtása: EV okmány 7, 8 példánya, árunyilatkozat, mely az áru azonosságát, és kiléptetésre vonatkozóan igazolja, anyag-felhasználási kimutatás, jogcímként elszámolási okmányfelsorolás Vámhivatali intézkedés, elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén: Ha az aktív feldolgozást kérő határidőre nem számol el, akkor a vámhivatal intézkedi a kiszabott vám, a vámkezelési díj, statisztikai illeték, vámpótlék, forgalmi adó (ÁFA esetleges fogyasztói adó) kiszabásáról és beszedéséről. A kockázatok felmerülhetnek mind a bérmunkáltató, mind a bérmunkát végző szempontjából. A bérmunkáltató szempontjából: - Minőségi kockázat: Rossz minőségű lesz a késztermék. Kivédése: a bérmunkáltató általában

megköveteli a minőségi reklamációk kivédése érdekében, hogy a bérmunkát végző semleges minőség-ellenőrző intézettel (pl. TEXTIMEO, MERT) tényleges minőség-ellenőrzést végeztessen minden egyes szállításnál, és ezt a tényt minőségi bizonyítvány igazolja. Minőségi reklamáció esetén a szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérmunkát végző köteles a hibás terméket kijavítani, a javíthatatlan termék alapanyagárát a bérmunkáltatónak megfizetni. Ennek a biztosítéka lehet: bankgarancia, amelyben a bérmunkát végző bankja vállalja, hogy megfizeti a bérmunkáltató által jelzett összeget, ha a bérmunkát végző nem fizetne. - Mennyiségi kockázat: Minden bérmunka esetén a szerződésben meghatározzák a normát, vagyis a felhasználható alapanyag-mennyiséget. Indokolatlan norma-túllépés esetén a bérmunkát végző köteles a hiányzó késztermék mennyiség értékét és az elmaradt hasznot megfizetni (általában

10%). Ennek is biztosítéka lehet a bankgarancia, melyet a bérmunkát végző bankja nyújt. - Határidő-túllépés kockázata: Ha a bérmunkát végző a munkát határidőre nem teljesíti, szerződésszegést követ el és köteles a bérmunkáltató költségeit megtéríteni (pl. emiatt ő is szerződést szeg, bankköltségek, fuvarozási többletköltség a várakoztatás miatt). Kivédésére akkreditív vagy bankgarancia szolgálhat. Ha a bérmunkáltató akkreditív keretében fizeti a bérmunkadíjat, és a bérmunkát végző nem teljesít, akkor nem tudja benyújtani az előírt okmányokat, és nem jut a bérmunkadíjhoz. Az akkreditív biztonságot jelent a bérmunkáltató számára. Bankgarancia: a bérmunkáltató a szerződés aláírásával egy időben megköveteli azt, hogy a bérmunkát végző bankja garanciát vállaljon. Ez azt jelenti, hogy ha a bérmunkát végző a munkát nem végzi el, és az alapanyagárat sem tudja megfizetni, akkor a bankja fizet

helyette egy meghatározott időpontig. - Munka el nem végzéséből eredő kockázat: Egyáltalán nem végzi el a munkát a bérmunkát végző. A bérmunkát végző szempontjából: • Határidő - túllépés kockázata: A bérmunkáltató nem küldi el az alapanyagot időben. Ha a bérmunkáltató az alapanyag-szállítás határidejét túllépi, a bérmunkát végző követelheti az elmaradt hasznát és a munkakiesésre járó bérmunkadíjat is. Ennek a megfizetését biztosíthatja a tulajdonjogi záradék vagy a bankgarancia. -4- • • 2.A Bérmunkadíj meg nem fizetése: Elvégzi a munkát, de nem kapja meg a bérmunkadíj egészét vagy egy részét. Csökkentheti a kockázatot, ha a bérmunkáltató akkreditívre fizet vagy bankgaranciát nyújt a bérmunkát végzőnek. A bankgaranciában a bérmunkáltató bankja vállalja, hogy megfizeti a bérmunkadíjat, ha a bérmunkáltató nem fizetne. A bérmunkáltató nem fizeti a hozzáadott értéket, vagy annak

egy részét: A hozzáadott érték a késztermék elkészítéséhez szükséges segédanyag vagy kiegészítő, illetve a bérmunkadíj. A bérmunkáltató ezeket teljes egészében vagy részben nem fizetné ki, ennek kockázatát csökkenti az akkreditívre történő fizetés, a bankgarancia, vagy ha a szerződésben kikötik, hogy a bérmunkát végzőnek zálogjoga van a követelt összeg mértékéig a készáru felett. A bank írásbeli fizetési ígéretei: - Bankgarancia: A bank önálló fizetési kötelezettségvállalása. A bank a saját nyilatkozata feltételeinek ellenében fizet és nem vizsgálhatja igénybevételének jogosságát. - Bankkezesség: Járulékos jogügylet. A bank mint kezes élhet mindazokkal a kifogásokkal, melyekkel az alapügyletben a főadós. A bank fizetési kötelezettsége akkor áll fenn, ha a kötelezett nem teljesít, vagy hibásan teljesít. 2.b tétel Az értékesítési rendszer (csatorna) funkciói, alaptípusai, szereplői. A

legfontosabb értékesítéspolitikai döntések, azok feltételei ill. lehetséges következményei Az értékesítési rendszer Értékesítési rendszeren a terméknek a termelőtől a fogyasztóig vagy felhasználóig történő eljuttatását biztosító vállalaton belüli és kívüli szervezeteket és az általuk ellátott funkciókat értjük. A termék áramlásának „klasszikus útja” TERMELŐ NAGYKERESKEDŐ - export kker vállalat - import kker vállalat - szállítmányozó - fuvarozó - biztosító KISKERESKEDŐ VÉGSŐ FOGYASZTÓ Értékesítési csatorna hossza: aszerint, milyen közvetítői szinteket alakítanak ki Értékesítési csatorna mélysége: 1 feladatkörben hányan vesznek részt Értékesítési út alatt tehát azt az utat értjük, amelyet egy-egy termék megtesz a termeléstől a végső fogyasztóig. Az értékesítési rendszer által ellátott funkciók köre 1. • • • • az üzlet megkötésével kapcsolatos funkciók eladás,

személyes eladás értékesítés vásárlás kockázatvállalás 2. • • • • • • logisztikai funkciók összeszerelés, csomagolás raktározás készletgazdálkodás választék kialakítása (szín, méret) szállítás, szállítmányozás adjusztálás (kisebb tételekre bontás) 3. • • • • áruforgalmat elősegítő funkciók pénzügyi kondíciók (hitelnyújtás) eladás utáni szolgáltatások (garancia, szerviz) informálás értékesítési csatornák koordinálása Értékesítési csatorna fokozatai: • zérószintű csatorna: termelő közvetlenül ad el a felhasználónak, nem kapcsol be közvetítői szinteket • egyszintű csatorna: a termelő a kiskereskedőnek értékesít, a nagykereskedő kimarad az értékesítésből • • kétszintű csatorna: klasszikus útja az értékesítésnek háromszintű csatorna: a kiskereskedő és nagykereskedő közé beépülnek a közvetítő kereskedők (jobberek) pl. ügynökök, közvetítők,

brókerek Értékesítési csatorna szereplői A nagykereskedelem szerepköre A nagykereskedő azzal a céllal vásárol (készletez), hogy adott terméket más vállalat számára értékesítse. A l eginkább t ámadott s zerepkör. N em a na gykereskedelem f unkcióit, ha nem a na gyker l étét kérdőjelezik meg. A kiskereskedő sok nagyker-i funkciót átvállalt Ezért a nagykereskedő kialakítja saját kisker hálózatát, hogy versenyképes tudjon maradni. A ma sikeres nagykereskedők általában valamilyen új módszerrel sikeresen kísérleteztek pl. franchise. A n agykereskedelem fejlődésén is megfigyelhető, hogy a hagyományos nagykereskedő a régi funkciók e llátása me llett ig yekeznek ú j f unkciókat is v állalni, má srészt megjelennek a k orlátozott funkciókört ellátó vállalatok is. Klasszikus nagykereskedők 1. teljes funkciókört nyújtók: ♦ általános nagykereskedők: személyes értékesítési erőfeszítéseket tesz, raktároz és

készletez, széles választéka van, szállít, nyújt h itelt é s in formál. A zonban n em r eklámoz é s n em min dig n yújt b eszerzés u táni szolgáltatásokat. ♦ speciális nagykereskedők: személyes értékesítési erőfeszítéseket tesz, kockázatot vállal, összevár, összegyűjt, csomagol, raktároz é s k észletez, mély v álasztéka v an, s zállít, h itelt n yújt, in formál. A zonban n em reklámoz, nem nyújt beszerzés utáni szolgáltatásokat. ♦ rack jobber (polcfeltöltő kereskedő): az ös szes ha gyományos di sztribúciós f unkciót e llátja, de e zen t úl arra i s vá llalkozik, hog y figyelemmel k ísérje az ár u ú tját a k iskereskedelmi ér tékesítés s orán. V állalja, h ogy az üzletekben a s zámára kijelölt polcokat rendszeresen feltölti áruval és ha az áru eladhatatlannak bizonyul, visszavásárolja a kiskereskedőtől. 2. korlátozott funkciót nyújtók: ♦ „fizess és vidd” nagykereskedők: nem v állal s

zállítást é s n em f inanszíroz ( nem n yújt h itelt), gyakorlatilag egy ö nkiszolgáló raktárról v an szó, amelyből a végső fogyasztó is vásárolhat. Előnye, hogy a kiskereskedő áttekintheti a nagykereskedő teljes választékát, és viszonylag kis mennyiségek gyors utánpótlását biztosítja, alacsony beszerzési áron. ♦ „drop shipper” (tranzitáló nagykereskedő): a megvásárolt terméket – fizikai birtokbavétel nélkül – a termelőtől vagy más nagykereskedőtől közvetlenül a vevőhöz diszponálja. Gyakorlatilag a hazai nagykereskedők a tranzitút alkalmazásánál ezzel a formával élnek. Nem raktároz, nem képez választékot Ügynökök: Elsősorban tranzakciós feladatokat látnak el, de az áruk beszerzését és értékesítését más számlájára végzik, azaz tulajdonváltozáshoz nem kapcsolódik saját kockázatvállalásuk. ♦ termelők ügynökei: jutalékért vá llalják, ho gy számos g yártó ké pviseletét el

látják az ér tékesítés s orán eg y adott körzetben. Szerepük elsősorban a termelésieszköz- forgalomban jelentős ♦ bróker: olyan nagykereskedő, aki jutalékért üzleteket hoz létre ♦ bizományos kereskedő: annyival t öbb a br ókernél, ho gy r aktározással é s ké szletezéssel i s foglalkozik, de mások számlájára dolgozik, kockázatot nem vállal. ♦ export- és importügynökségek: olyan kereskedők, akik a nemzetközi kereskedelemben látnak el tranzakciós funkciókat, előkészítik és feldolgozzák az ehhez szükséges különféle dokumentációkat. A kiskereskedelem A kiskereskedelemben az elmúlt évszázadban változások következtek be. A legjelentősebb módosulást az jelentette, hogy a családias, többnyire 1-2 személlyel rendelkező kisboltok helyébe a kiskereskedelmi nagyvállalatok léptek. A kiskereskedelmi egységek (üzletek) négy szempont szerint csoportosíthatók: A termék választéka, fajtája, a tulajdoni

hovatartozás és az alkalmazott eladási módszer. Áruház Olyan k iskereskedelmi eg ység, am ely s zámos – általában t ermékcsoportonként – elkülönült é s önállóan irányított részlegből áll. Az US A-ból indult el 100 évvel ezelőtt, óriási gazdasági előnyöket jelent, széles választékot tud képezni, az áruház márkájával jelenik meg az áru. Preszelekciós technika: önkiszolgálás Elterjedésüket alapvetően befolyásolja az adott ország munkaerő helyzete. Diszkontáruházak A teljes szolgáltatást nyújtó áruházakból fejlődtek ki. Jellemzőik, hogy korlátozott szolgáltatást nyújtanak, de ennek fejében olcsóbb áron értékesítenek. Személyzetet, beruházást, csomagolást spórol. Csökkent a disztribúciós funkciók száma A magyar lakosság igyekszik olcsón vásárolni, nagyon fontos az ár, mint marketing mix. Pl.: METRO, Auchan, Cora stb Csomagküldő házak Olyan k iskereskedelmi eg ységek, amelyek m inta és k

atalógus alapján értékesít. A h angsúly a katalóguson van, amelyet nagy példányszámban nyomtatnak és juttatnak el a potenciális vevőkhöz. Vállalati p iaci h atásköre k itágul, miv el rögzített á rakkal d olgozik k evés k ockázatot v isel. A megbízhatóság rendkívül nagy szerepet játszik. Üzletláncok Kiskereskedők önkéntes társulásai (gyakran nagykereskedők által megszervezve), ahol bizonyos kiskereskedői funkciókat (árubeszerzés, szortimentkialakítás, árpolitika, finanszírozás) az áruházakhoz hasonlóan központosítva látnak el. Bevásárlóközpont Eltérő profilú boltokat földrajzilag egy helyre telepítenek. Bizonyos marketing funkciókat a bevásárlóközpont á tvállal pl .: r eklámozás, hi rdetés T elepítésénél f ontos s zempont a megközelíthetőség, a lakosság szokásainak tanulmányozása. Bolygógyűrűt alkotnak a város külső területein. Bolthűségen azt a fogyasztói magatartást értjük, melynek során

a vásárlók tartósan előnyben részesítene egy-egy üzletet vagy üzletláncot. Franchise Az értékesítési rendszer fejlődésének egyik jellegzetes és napjainkban is növekvő területe a kiskereskedelem szintjén létrejövő stratégiai kapcsolat, a franchise. A franchise lényeg az, hogy a piacon már bevezetett árut vagy szolgáltatást egységes védjeggyel, kizárólagosan forgalmazzon. A s zállító ( franchiser) a m árka v agy a v édjegy használati j ogának átadása m ellett k ereskedelmi, pénzügyi, vezetési (üzleti franchise) és egyéb piaci jellegű tanácsadást, szolgáltatást nyújt a kiskereskedőnek, aki ennek fejében díjat fizet. A f ranchise az át adó s zámára a p iacrészesedés növekedését jelenti, az átvevő számára pedig a piacra való bekerülést. A legfontosabb értékesítéspolitikai döntések: 1. A nagykereskedőnek, hogy milyen funkciókat vállaljon fel és milyeneket nem Ettől is függ a típusa. 2. A

kiskereskedőnél is fennáll az, ami a nagykereskedőnek + a következő funkciók: - választék: széles, mély - területi e lhelyezkedés: mennyire f rekventált te rületen ta lálható a z adott ü zlet, mil yen forgalom várható a felvevőpiac méretétül függően - szolgáltatás színvonala: vásárlás utáni szolgáltatás nyújtása - haszon/forgalom: bolti filozófia Kiskereskedelmi kerék elmélet: Kis haszon/nagy forgalom Nagy haszon/kis forgalom Olyan termékek, melyeket jelentős hirdetés Olyan termékek, melyeket a boltban „adnak el” támogat Az alacsony ár a fő kedveltségi szempont Magas színvonalú kiszolgálás, eladói képességek fontosak Ritka az ingyenes kiegészítő szolgáltatás Sok szolgáltatás, pl. hitel, házhoz szállítás, eladói segítség Külső, olcsó bérletű helyeken található Belvárosban, b evásárlóközpontban történő elhelyezés Egyszerű szervezés, kevés szakértő Bonyolult szervezet, sok specialista 2.c

tétel A minőség kifejezői, a minőség meghatározása a szerződésben A minőség rendeltetésszerű használatra való alkalmasság. A minőség tehát a használati érték kifejezője. Latin eredetű szóval „qualitás” Az Európai Minőségügyi Szervezet megfogalmazása szerint: „A minőség valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összege, amelyek alkalmassá teszik a kifejezett vagy elvárható igények kielégítésére.” A minőségjellemzők Az áruk minőségének meghatározásakor, illetve értékelésekor ún. minőségjellemzőket alkalmaznak. Ezek lehetnek: - objektívek (konkrétan mérhetőek) és - szubjektívek (egyéni ízléstől függőek) A minőséggel kapcsolatos elvárások szubjektívek: - a termelő részéről, mert számára legfontosabb a magas áron történő eladás, azaz a kereslet - a kereskedő részéről, mert a minőséget ő is a kereslet alapján ítéli meg - a fogyasztó részéről, mert

számára a minőség azt fejezi ki, hogy milyen mértékben képes a termék a szükségleteit kielégíteni A minőségellenőrző intézetek szakemberei részéről azért objektív, mert ők szabványosított módszerekkel a szabványban előírt szempontok szerint végzik a minőség-ellenőrzést. Objektív minőségjellemzők 1. élettartam Az az idő, ameddig az áru rendeltetésszerű alkalmazása mellett gazdaságosan és biztonságosan ha sználható. Itt figyelembe k ell ve nni a f izikai kopá st ( elhasználódás, tönkremenés) és az erkölcsi kopást (korszerűtlenné válik, kimegy a divatból). Optimális l enne az a z élettartam, ah ol a f izikai és er kölcsi k opás b ekövetkeztének i deje nagyjából egybeesne. Ez azonban általában nem valósítható meg 2. megbízhatóság A megbízhatóság alatt a hibamentes működést értjük, az áru tartós használatának a lehetőségét, a javíthatóságot és a tárolhatóságot is. A megbízhatóság ezen

értelmezése tehát magában foglalja a telje élettartam alatti tartól működés biztosításának összes feltételét. 3. korszerűség A korszerűség azt fejezi ki, hogy a konkrét áru milyen mértékben közelíti meg a világszínvonalú, csúcsminőségnek tekinthető szintet. Ez változó, hiszen a technika fejlődésével a fogyasztási cikkek minősége is egyre javul. Nap, mint nap új termékek jelennek meg a piacon, melyek nagyobb választékot biztosítanak és minőségben is felülmúlják a korábbi árukat. 4. teljesítmény Arra utal, hogy az adott áru mit n yújt a fogyasztónak, pl. az autó hogyan gyorsul, mekkora a végsebessége, a mosógép adott idő alatt mennyi ruhát, milyen színvonalon mos ki, a mobiltelefon milyen szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé stb. 5. használhatóság Ez a zt f ejezi ki , hogy az á ru r endeltetésszerű használata milyen határok között lehetséges. Általában minél szélesebbek a használat

határai, azaz minél kevesebb a korlátozó tényezők száma, annál jobb minőségű az áru. 6. ergonómiai tényezők Az ergonómia a tárgyak és az ember, illetőleg a környezet és a tárgyak kapcsolatát vizsgáló tudományág. Az áruk minőségével összhangban lévő ergonómiai jellemzők két fő csoportba sorolhatók: - használati komfort - balesetveszély 7. gazdaságosság A gazdaságosság több oldalról (gyártó, forgalmazó, felhasználó, fogyasztó) közelíthető meg. Eszerint az áru gazdaságosságát a s zükségletkielégítés mértéke és az ennek érdekében hozott kiadások aránya határozza meg. Szubjektív minőségjellemzők A vásárlói döntések meghatározó eleme a fogyasztó egyéni ízlése. Pl. - élelmiszereknél meghatározó lehet az íz, aroma - ruházati termékeknél a divat - kozmetikai cikkeknél az illat, a szín - iparcikkeknél a design Az áruk esztétikai értéke, a szép fogalma az egyénektől függően tág határok

között mozog. Ezért hívják ezt szubjektív tényezőnek. - divat Divatnak nevezzük az életünk külső formáit irányító szokásokat. Más szóval a divat a szellemi szükségletkielégítés egyik jellegzetes formája. A divat ellentmondásos törekvés, egyrészt utánzást, másrészt szembenállást, eltérést jelent. Sokáig a di vat s zinte kizárólag az öltözködésben nyilvánult meg. Ma már erőteljesen jelentkezik a viselkedésben, lakberendezésben a szabad idő eltöltésében. - design A design az áruk esetében ipari formatervezést jelent. Minőség meghatározása a szerződésben: A szerződésben a minőséggel kapcsolatban a felek hivatkozhatnak: - szabványra: normatív műszaki okmány, amely a termék minőségének meghatározására alkalmas, és az egységesítést szolgálja. Általában műszaki cikkek esetén alkalmazzák - szokvány: a s zokás í rásba f oglalt v áltozata, átlagminőséget takar, általában a tőzsdecikkek, tömegáruk,

mezőgazdasági termékek esetén alkalmazzák - etalon vagy reprezentatív minta - műszaki rajz, műszaki leírás - katalógus, áruleírás - „szokásos minőség” kifejezés a szerződésben. Régi partnerek esetében meghatározott áruknál. Helyettesíthető tömegáruk esetén gyakori 3a A lízingügylet típusai, előnyei, hátrányai, alkalmazási területei, a lízinghez kapcsolódó speciális fizetési módozatok lízing: meghatározott időszakra valamely ingó vagy ingatlan tárgyat használatba ad a lízingbe adó lízingszerződés keretében, meghatározott időszakonként fizetendő lízingdíj ellenében. Lehetőséget adva arra, hogy a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön át a szerződés lejárta után. A lízingelés időtartama minimum egy év. Szereplői: - lízingbe adó: a különböző termelőeszközöket megveszik és bérbe adják - lízingbe vevő: lízindíj fizetése ellenében jut a tárgyhoz. Feladata a szerződés keretében a

karbantartás és javítás, lízingelt tárgy megvásárlása a szerződés lejárta után. - gyártók - kereskedők Vitás ügyek rendezése a lízingszerződés alapján történik. A lízingdíj ára függ: - a tárgy árától - futamidő nagyságától - törlesztő részletek nagyságától és azok időbeni elosztásától - kamat nagyságától: fix vagy változó kamat - maradványérték nagyságától A lízingszorzó megmutatja a fizetendő teljes lízingdíj és a gép árának arányát. Mi a különbség a hitel és a lízing között? Hitelfelvétel esetén a bank különböző hitelképességi vizsgálatot végez. Lízing esetén nincs ilyen vizsgálat. A lízing jóval drágább A lízingdíjat költségként el lehet számolni és amortizációként leírható Visszlízing: átmeneti likviditási gondokat meg lehet oldani. Működési/operatív lízing: a technikai fejlődés gyorsan nyomon követhető. Lízing típusai: 1. futamidő végi tulajdonjogi helyzet

alapján - működési/operatív lízing: a bérleti idő rövid. Lejárta u tán n em k erül s or a m aradványértéken v aló m egvásárlásra Korszerű gépek folyamatos cseréje, használata. A lízingbe adó szempontjából nagyobb a kockázat, mivel többször bérbe kell adni a gépet, hogy megtérüljön a befektetése. - finanszírozási/pénzügyi lízing: a lízingelés időtartamának végén a tulajdonjog átszáll a lízingbe vevőre (maradványértéken megvásárolja). Hosszabb futamidejű, a tárgy hasznos élettartamáig tart. Visszavonhatatlan szerződés - visszlízing: a tárgyat a lízingbe vevő eladta egy lízingbe adónak. Célja: hitelhez jut a vállalat 2. közreműködő felek száma szerint - direkt: közvetlenül a termelőtől, gyártótól lízingel a lízingbe vevő - indirekt: a termelő és a lízingbe vevő között a lízingbe adó is ott van 3. - nemzeti hovatartozás szerint: belföldi export import: lehet közvetlen és közvetett

Import lízing sajátosságai: Német és osztrák lízingcégekkel állunk kapcsolatban, alacsonyabbak a lízingdíjak. Kockázata: az árfolyamváltozás Alanyi jogon végezhető. Engedélyköteles akkor, ha kivételi listán szerepelnek Mivel külföldi hitelfelvételnek minősül az MNB engedélye szükséges hozzá. Foglalkoznak ve le: C IB, Á ltalános V állalkozási B ank, M erkantil Bank, P annon Lízing, EXTEL Lízing ügylet kockázatai: 1. gazdasági és kereskedelmi kockázatok 1/a lízingbe adó kockázatai - nem fizetés, határidőn túl fizetés feltöltődő akkr. alkalmazásával lehet kivédeni A lízingbe vevő bankja arra vállal felelősséget, hogy a teljes lízingdíjat megfizeti, de a lízingbe vevőnek csak az aktuális összeget kell letétbe helyeznie. A bankgarancia is védekezési lehetőség. A lízingbe vevő bankja arra vállalkozik, hogy a lízingbe vevő helyett megfizeti az összeget, ha ezt a lízingbe vevő kéri. Bankkezesség esetén

megvizsgálja az alapügyletet, hogy a lízingbe vevő szerződésszerűen teljesített-e. - nem rendeltetésszerű használatból eredő kockázat a szerződésben rögzíteni kell, hogy kinek milyen kötelezettsége van, a l. adónak használati utasítást kell biztosítania a lízingbe vevő számára. - nem szerződésszerű teljesítés a szerződésben rögzített feltételek az irányadóak. Ha a lízingbe vevő nem szerződésszerűen teljesít vagy operatív lízing esetén határidőre nem juttatja vissza a berendezést, akkor a szerződésben rögzítettek szerint kell eljárni és a FEK bér kifizetésére kötelezett. 2. Politikai kockázatok – sztrájk, zendülés, háború - biztosítással lehet védekezni (SRCC). MEHIB Rt-nél lehet biztosítást kötni Mo-on Lízingbe vevő kockázatai 1. nem kapja meg a gépet időben, egyáltalán nem kapja meg a gépet feltöltődő akkreditívvel lehet védekezni, a bank csak akkor teljesít fizetést, ha a lízingbe adó

okmányokkal i gazolja ( fuv-i okm) a szerződésszerű teljesítés megtörténtét. Azt is kikötheti, hogy a lízingbe vevő által kért átvételi elismervényt a lízingbe adó nyújtsa be. 2. nem megfelelő minőségben kapta meg a gépet kérni kell egy minőségi tanúsítványt és ezt egy elismert minőségbiztosítónak kell kiállítania. Védekezés: üzembe helyezéssel, próbaüzemmel, amelyről jegyzőkönyvet vesznek fel. 3. téves szállítás, más termék került leszállításra a szerződésben a reklamáció feltételeit rögzíteni kell. Árfolyamkockázat: - lízingbe vevőnek: a hazai fizetőeszköz leértékelődik védekezés: hedge/fedezeti ügylettel Pénzügyi lízingszerződés tartalma: - szerződő felek megnevezése - a finanszírozandó eszköz - lízing feltételek - fizetési feltételek - szerződés tárgyának beszerzése, átvétele - a lízingbe vevő által fizetendő kötelezettségek és azok ütemezése - irányadó jog - majd a

legvégén az aláírások A szerződés aláírása után egy megállapodás jön létre az eladó és a finanszírozó között. Tartalma: - megállapodás tárgya - jutalék - időtartam: határozatlan, határozott - elszámolás ütemezése - felek magatartása - irányadó jog Pénzügyi lízing ajánlat: - igénybe vevő megnevezése - szükséges dokumentumok - dokumentumok finanszírozásának elbírálása - szerződés kötés helye, biztosítás, jog - finanszírozandó összeg 3.b tétel A vállalkozás árpolitikájának lehetséges céljai. Árdifferenciálás, árelfogadás Az ár és a minőség kapcsolata. Árképzési módszerek A vállalati siker közvetlen és végső meghatározója a nyereségesség, amely valamilyen formában visszavezethető az árpolitikára. Korunkra a belső liberalizált piac a jellemző, kevés a hatósági ár (államilag rögzített ár). Árverseny van a cégek között a liberalizált piacon. A marketingen belül kevés az árakkal

foglalkozó szakirodalom. Oka: a marketing tudósok intuitív alapon á llapítják me g az á rakat. A z in tuitív jelleg mö gött a zonban tu datos ta pasztalat á ll Racionálisnak tekintik az árat. ÁRPOLITIKA: - marketing stratégia egyik fontos eleme - különböző árképzési elveken alapuló árkialakítási gyakorlatot foglal magába - az á rak közvetítik a termelő és a külkereskedő részére a piacok értékítéletét a termelési és az értékesítési munka színvonaláról. Áron egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának megszerzéséért kért pénzmennyiséget értjük. Az árpolitikát befolyásoló tényezők: 1. külső piaci tényezők: - a nemzetközi egyezmények (acél-, textil-, kávéegyezmények stb.) - államközi megállapodások - nemzetközi szervezetek szabályozásai - tőzsdei árváltozások - külföldi konkurencia jelenléte a piacon - az egyes országok lokális hatósági szabályozásai 2. - belső hatások: helyi hatósági

szabályozások (vám, adók, illetékek) a termelés/szolgáltatás színvonala, költségei a termék elhelyezkedése az életgörbében, egyedisége, különlegessége, minősége a piac jellege, területi elhelyezkedése üzleti stratégia, belföldi vetélytársak A gyakorlati szempontok: 1. fogyasztói árelfogadás A fogyasztó számára az ár kettős értelemben jelenik meg. Egyrészt mint költség, kiadás, mely negatív hatású, hiszen fogyasztói áldozatot jelent. Másrészt az ára a minőségre utaló jelzőszám, az áru belső értékének mutatója. Thaler szerint egy vásárlás összhasznossága két tényezőből tevődik össze: az áru hasznosságából és a vásárlás hasznosságából. Az áru hasznosságán azt a kielégülést értjük, melyet a fogyasztó az áruk elfogyasztása révén nyer. A vásárlás hasznossága azt mutatja meg, mennyire „jó üzlet” az adott vásárlás. A fogyasztók ennek során belső referenciaáraikhoz való viszonyban

ítélik meg az adott vételárat. A belső referenciaár az az érték, melyet a fogyasztó egy adott áruért indokoltnak tart megtartani. Mivel az ár a minőségre utaló jelzőszám, az áru belső értékének mutatója, ezért a különböző minőségekhez a különböző árdifferenciálási módszerekkel adnak hangot. 2. árdifferenciálás Előzménye: Szervezeti vásárlók Eladó által rögzített ár Standard minőségű termékek Egyéni fogyasztók Fogyasztási cikkek Tárgyalásos ár Szinte valamennyi term, kül. az egyedi term, gép, berend. Egyes nagy értékű tartós termékek (pl. képkocsi) A táblázat vastagon szedett területei az adott vásárlócsoport esetében domináns termékcsoportokat jelzik. E zek s zerint a z e gyéni f ogyasztók á ltalában min denütt r ögzített, n em v áltoztatható á rakkal találják szembe magukat, míg a szervezeti vásárlók esetében az ár döntően tárgyalásos alapon alakul ki. Az ár kialakítás s

orán az el adó s zegmentáló ár munkát f olytathat, az az k ülönbséget t esz a v ásárlók között. Árdifferenciálásról van szó, amikor ugyanazt a terméket különböző vevőknek eltérő áron értékesítjük. Formái: - Felárak az el adó ál tal el látandó külön f unkciók ut án számítják f el ( pl. szállítás átvállalása.) - Árengedmények Szállítási és fizetési feltételek a vevő által átvállalt - a t ranzakció t ulajdonságai funkciók ( pl. s zállítás, szerint b efolyásolja az ár at reklám) után nyújtják (pl. garancianyújtás) av ásárolt m ennyiség - a f izetés f ormája és i deje mértéke után nyújtják szerint b efolyásolja az ár at a v ásárlás i deje al apján (pl. 30 va gy 60 n apos nyújtják (pl. szezonális) fizetési határidő). A felárakat általában ol yan pi acokon a lkalmazzák, a hol a z e ladó po zíciója erős s a piac kevésbé áttekinthető. Az árengedmények esetében az eladó gyakran

nyújt a vevőnek kedvezményt bizonyos feladatok átvállalása fejében. Ilyen lehet a saját (vevő) szállítás vagy a reklámfeladatok vevő által történő ellátása. Az ár engedmény a l eggyakoribb á rdifferenciáló e szköz, s i tt i s a z ún. m ennyiségi r abatt a leggyakoribb. Az időtől függő árengedményeket általában meghatározott időhöz kötik. Így gyakran a szezonális hatások kiegyenlítése érdekében alkalmazzák (a fűtőanyagok nyáron, az építőanyagok télen olcsóbbak). A szállítási és fizetési feltételek érzékenyen b efolyásolják az ár at, s ez en k eresztül az ü zleti eredményt. A szállítási feltételek általában jól szabályozottak, gyakoriak a formaszerződések A fizetési feltételek kiterjednek a fizetés formájára, idejére, s különösen az inflációs környezetben fontos pontos számbavételül. Gyakran azonban ol yan á ralakító e szközöket a lkalmaz a z e ladó, m ely ne m egyénre va gy

vevőcsoportra szabott, hanem hatását a teljes piacon fejti ki. Az árleszállítási akciók a gyakorlati árpolitika mindennapos jelenségei. Az ak ció s egíthet az es eti l ikviditási n ehézségek l eküzdésében, a f elesleges á rukészletek felszámolásában. Az árleszállítási akciók tervezésével kapcsolatos döntések: - alapvető döntés arról, alkalmazzunk-e árleszállítási akciót - az árleszállításra kerülő termékkör meghatározása - az árleszállítás módjának eldöntése (abszolút vagy százalékos) - az árleszállítás mértékének meghatározása - az árleszállítást kísérő akciók jellegének és mértékének meghatározása ( reklám, eladásösztönzés, segédanyagok stb.) - az akciók időpontjának, időtartamának és gyakoriságának meghatározása - az akcióba kerülő árumennyiség meghatározása Az ár leszállítási ak cióknak n egatív h atásai i s l ehetnek az el adó s zámára. A f ogyasztók belső

referenciaárai al acsonyra s üllyednek, s h ozzászoknak az es etinek t artott ár szinthez. M ásrészt a tartós árleszállítás háborúhoz vezethet, amely során a versenytársak egymás árait hosszú időn keresztül alulkínálják. ÁRKÉPZÉSI MÓDSZEREK 1. költségelvű árképzés A vállalati gyakorlatban leginkább alkalmazott árképzési elv, amely a felmerülő költségekből vezeti le az értékesítési árat. Általában egy előre meghatározott %-ot r átesznek a k öltségekre, és ezzel megkapják a piaci árat. Kialakításának szempontjai: - jogi szabályozás - piaci verseny Ha a versenypiaci feltételek között a vállalat méreténél fogva nem képes befolyásolni az árat, akkor alkalmazkodnia kell hozzá. A fő kérdés ebben az esetben az, hogy milyen mennyiséget érdemes a piacra vinni ahhoz, hogy nyereséget realizáljon a v állalat. Ennek a k érdésnek a m egválaszolásához nagyon jól felhasználható a fedezetszámítás. A

fedezetszámítás a f ix és v áltozó k öltségekkel, v alamint a t ermelési mennyiséggel o perálva, a becsült ér tékesítési ár bevételre t ámaszkodva m eghatározza a f edezeti pont ot – azt a t ermelési szintet, ahol az árbevétel megegyezik az összköltséggel. Az elemzés első lépése az állandó és fix költségek meghatározása. Állandó vagy fix költségek: mindig felmerülnek, függetlenül az eladott mennyiségtől pl.: bérleti díj, gépek és berendezések költsége, közüzemi díjak, biztosítás. Változó k öltségek: az el adott mennyiség függvényében csökkennek vagy nőnek. Pl: a nyersanyagköltség, munkabér és közterhei, áfa, fuvarköltség. A vá llalat a f edezeti po nthoz t artozó f edezeti mennyiségnél t öbbet s zeretne pi acra vi nni, hog y nyereséget realizáljon. A fedezeti mennyiség kiszámítása: B = F , ahol F: teljes költség p-V p: egységár V: egységnyi változó költség A fedezeti pont tehát

megadja azt a minimális gyártandó mennyiséget, amelytől felfelé haladva az érvényesíthető ár a változó költségeken kívül fedezetet nyújt a fix költségekre és a nyereségre is. A fedezetszámítás komplikációja az, hogy egy gyáron belül nehéz elkülöníteni a költségeket. 2. kereslettől függő árképzés Az előző módszerrel ellentétben jelentősebb marketingfeladatokat jelent a vállalat számára. Befolyásoló tényezők: a termékéletgörbe szakaszai - bevezetés Alapvetően kétféle árstratégiát alkalmazhat a vállalat:  behatolásos ár stratégia: a f elmerült k öltségek alapján s zámítható ár hoz k épest al acsonyabb árral jelenünk meg a piacon. Alkalmazásával a vállalatok különböző feltételezésekkel élhetnek: - termék bevezetése előtt igen jelentősek a fix költségek - a forgalmazási rutin megszerzése után a változó költségek csökkenni fognak - alacsony árpiaci betörésnagyobb piaci részesedés Ha

sikerül a vevő loyalitását is megszerezni, akkor később a versenytársak árszintjére lehet emelni az árat.  Lefölözéses ár stratégia: a v állalat magas in duló á rat h atároz me g, h ogy e záltal e xtraprofitot realizáljon. Általában jelentősebb újdonságtartalommal rendelkező termékeknél alkalmazható - azért al kalmazzák, m ert a m agas ár at i s m egfizetni k épes f ogyasztói s zegmentumot ak arják célozni - a konkurencia megjelenése előtt akarja a nagy nyereséget realizálni. A termék életgörbéjének tanulmányozása során a termék piacról történő kivonása érdemel figyelmet. Különösen a tartós fogyasztási cikkeknél, ahol egy-egy típus kivonása a piacról ronthatja a vállalatról kialakult képet. Az ár és a k ereslet k özött az árrugalmassági e gyüttható teremt k apcsolatot. A z ár rugalmassági együttható megmutatja, hogy 1%-os árváltozás hány százalékos keresletváltozást jut. Képlete: E= x p ahol p:

induló ár x: induló kereslet x p p: árváltozás nagysága x: keresletváltozás Előjele általában negatív, azaz a kereslet változási iránya ellentétes az áréval. Az együttható abszolút értékének nagyságától függően mondhatjuk, hogy ha E = 0 a kereslet rugalmatlan az árra, 0 = E = 1 a kereslet enyhén rugalmas E 1 a kereslet rugalmas Általában az alapvető élelmiszerek kereslete rugalmatlan, míg a drágább luxuscikkek árváltoztatása nagyobb mozgást idéz elő a keresletben. Az árváltozások különböző hatásai közül ki kell emelni a keresztárrugalmasságot, amely az t mutatja, h ogy A te rmék árának 1 %-os v áltozása mik ént v áltoztatja me g B te rmék k eresletét. Képlete: E = XB pA XB pA A helyettesíthetőség, és a komplementaritás esetén lép fel a jelzett hatás nagyobb valószínűséggel. Még itt k ell megemlíteni az ár és a minőség kapcsolatát. Az árak kialakítás során figyelembe kell venni a fogyasztók

szubjektív reakcióit is. Hiába költséges egy termék, ha a szegényes kivitelezés (formatervezés) miatt a vásárlóban az értéktelenség látszatát kelti, nem hajlandó érte sokat fizetni. Azonban ha olcsó alapanyagból sikerül szemet gyönyörködtető, vonzó terméket előállítani, akkor azért sokat fizet a vevő. A h iányzó á ruismeretet az ár ak h elyettesítik. M ás s zóval megfordul a l ogikai s orrend, és a m agas árhoz rendelik a magas minőséget, és nem fordítva. A presztízst jelentő javak vásárlásánál (bunda, gépkocsi) az ár-minőség kapcsolata rendkívül szoros. Lélektani dolgokra vezethető vissza az is, hogy a kiskereskedelemben alkalmazott árak általában 9re vagy 9-esekre végződnek. 3. a versenytársakhoz, kínálathoz igazodó árképzés Ha egy vállalat új termékkel jelenik meg a piacon, akkor megnézi, hogy a piacon már jelenlevő termelők, forgalmazók milyen áron kínálják portékájukat. Ezután el kell

döntetnie, hogy árkövető stratégiát tűz-e ki célul, vagy megkísérel attól eltérni. Ha úgy dönt, hogy eltér, akkor erre akkor van esélye, ha: - jól kiválasztott szegmentumot vett célba - agresszív stratégiával el tudja érni, hogy a piaci részesedése nőjön - terméke markánsan eltér a többi piacon lévő terméktől A versenytársak árcsökkentésének követését befolyásoló tényezők: - termékpiac á rérzékenysége: az árérzékeny kategóriába sorolt termékeknél a márkahűség nem elég erős, így az nem képes megakadályozni, hogy esetleg néhány százalékos árcsökkentés esetén a fogyasztó átpártoljon egy másik márkára (benzin, WC papír, papír zsebkendő) - a p iachelyzet: az erős piachelyzet, magas piaci részesedés mellett nem célszerű követni a versenytársak árcsökkentő akcióit. Ehelyett a marketingmix más elemeit felhasználva kell ellensúlyozni a vélhetően időleges árakciót - a kiszolgált szegmentum

árszintje: az alacsony árszintű szegmentumokban élesebb a verseny, a magasabb árszint esetén a márkahűség, a lojalitás miatt ez kevésbé érvényesül - a kínált termék: a termékek megkülönböztetésénél a hétköznapi termékek vásárlásánál kevésbé van lehetőség. A termelési eszközök piacán a standard alapanyagok felé haladva szintén csökken a megkülönböztethetőség, és így nő a kényszer mások követésére - a p iac s zerkezete: az új piacra történő betörés során a vállalatok gyakran a v ersenytársakénál lényegesen alacsonyabb áron kínálják portékájukat. 4a Koncentrált piacok Olyan piac, ahol az eladók és vevők előre meghatározott helyen és időben rendszeresen jelennek m eg egy á rucikk va gy cikkcsoport adásvételének hatékonyabb l ebonyolítása érdekében. Meghatározott áruk keresletét és kínálatát koncentrálja, azaz térben és időben egy helyen jeleníti meg. Mit koncentrál? 1. Tőzsde

kereslet-kínálat 2. Aukció kereslet-kínálat 3. Tender kínálat 4. Kiáll, vásár kereslet-kínálat Milyen árut forgalmaz? helyettesíthető tömegáru, ép, valuta, árkock kiv. e egyedi saj. rend tömá, egyedi áru bármilyen egyedi áru, szolgáltatás bármilyen áru Tender: Olyan koncentrált piac, amely a kínálatot koncentrálja, a versenytárgyalást a vevő hirdeti ki, azzal a céllal, hogy a nyilvános versenyeztetés során kiválassza a legjobbat. Aukció: Olyan k oncentrált p iac, amely a k eresletet és a k ínálatot k oncentrálja. E gyedi s ajátossággal rendelkező tömegáruk, egyedi árukat forgalmaz. Többféle csoportosítása lehetséges: megrendezés rendszeressége szerint, felkínált áru jellege szerint, a m egrendezés indítéka szerint, az aukciót szervező jogállása szerint. Tőzsde: 1531-ben a lakult A ntwerpenben, 1864 -1947-ig v olt B udapesten, m ajd 19 89/90-től működik újra. Jogállása szerint lehet: - Európai kontinentális:

az állam gyakorolja az ellenőrzési jogot - Angol-amerikai típusú: magánjogi jellegűek Formái: 1. Árutőzsde: általános, speciális (árucsoportra szakosodott, egyetlen árura szakosodott) 2. Értéktőzsde: általános, speciális (devizatőzsde, értékpapírtőzsde, szinesfém tőzsde) Tőzsdetagság: - örökölhető, eladható feltétele: - tisztességes kereskedő, 21. életévét betöltötte - olyan anyagi tőke kell, hogy meg tudja fizetni az egyszeri belépési díjat + utána a tagdíjat - a tőzsde szabályzatában leírtaknak meg kell felelnie Tőzsdei ügyletek - azonnali (prompt) ügyletek - határidős (termin) ügyletek 1. effektív (tényleges) 2. spekulatív: - egyszerű: housse, baisse - opciós: egyszerű (eladási, vételi), kettős 3. fedezeti (hedge): eladási, vételi Azonnali ( prompt) ügy let: A v állalt szállítást azonnal vagy rövid határidőn belül teljesíteni kell Határidős (termin) ügylet: a tőzsde által előírt későbbi

határnapon vagy a felek által meghatározott időpontban kell teljesíteni. 1. Spekulatív ügyletek Egyszerű spekulatív ügylet A p artnerek c élja az ü gyletkötés n apja és a t eljesítés n apja k özötti ár változás k iaknázása nyereség érdekében. - housse ügy let: az ügyletet kötő áremelkedésre számít és hogy ezt kiaknázhassa vételre tesz ajánlatot az ügylet napján kialakult termin árfolyamon. - baisse ü gylet: az ügyletet kötő árcsökkenésre számít és hogy ezt kiaknázhassa eladásra tesz ajánlatot az ügylet napján kialakult termin árfolyamon. A köt éskori t ermin é s a t eljesítéskori pr ompt á rfolyam köz ötti kül önbség l esz a n yereségük vagy a veszteségük. Egyszerű opciós ügylet Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a spekulánsok lehetséges veszteségeiket korlátozzák. Egyszerű opciós ügylet megkötésekor a spekuláns azt a jogot veszi meg (prémium ellenében), hogy a szerződésben kikötött határidő

napján dönthessen arról, hogy realizálja a szerződést vagy visszalép az ügylettől. Ha visszalép, akkor a maximum vesztesége a prémium - vételi (call) opció: egy housse ügylet visszalépési joggal. A vevő arra szerez jogot, hogy a teljesítési n apon me gvegye a z á rut v agy v isszalépjen az ügylettől. Akkor realizálja az ügyletet, ha az ár kedvezően alakult. Tehát magasabb a prompt ár, mint a sz-ben kikötött - eladási (put) opció: egy baisse ügylet visszalépési joggal. A spekuláns akkor lép fel eladóként, ha az ár csökkent a t eljesítés időpontjáig Amennyiben a spekuláns számára kedvező az árváltozás, mindenképpen realizálja az ügyletet Hiszen ha az árváltozás értéke nagyobb, mint a prémium összege akkor tiszta nyeresége van. Ha kisebb, akkor mérsékelheti veszteségét Kettős opciós ügylet Az eladási és vételi opciós ügylet előnyeinek egy ügyleten belüli kihasználását jelenti. A spekuláns az egyszerű

opciós ügyletnél fizetendő prémium összegnél magasabb díjat fizet (2×-es) és arra szerez jogot, hogy a teljesítés napján nyilatkozzon, hogy eladóként vagy vevőként kíván szerepelni az ügyletben. 2. Fedezeti (hedge) ügylet - vételi h edge: a késztermék fix áron kerül értékesítésre, de abba a tőzsdei forgalomban szereplő nyersanyagot építik bele. Jan. 1: szerződés kötés, tőzsdei első spekulatív ügylet, nyersanyag vételre kerül sor Máj. 1: spekulatív ügylet, nyersanyag eladása, tényleges nyersanyag vásárlás A fix áras termékeladás azt jelenti, hogy a késztermék ára nem módosítható akkor sem, ha a beépítésre kerülő nyersanyag ára magasabb lesz annál, min t a mit a gyártó a z á rba beépített. Indok: - raktározási nehézségek, finanszírozási problémák Védekezés: a készárura kötött adásvételi sz-el egyidőben a tőzsdén spekulatív ügyletkötés történik (nyersanyag vétel). A tőzsdei tényleges

nyersanyagvásárlással egyidőben megtörténik a s pekulatív ü gylet l ezárása, az az a n yersanyag el adása Így a h ousse ü gylet - keretében az áremelkedés u gyanannyi h asznot hoz, m int am ennyi v eszteség ad ódik a kalkuláltnál magasabb (a vevőre nem hárítható) tőzsdei nyersanyagbeszerzésnél. eladási hedge: olyan készáru eladásáról van szó, amelyre a tőzsdén szereplő nyersanyag épül be. Mozgó áron való értékesítés, akkor az esetleges árfolyamcsökkenés miatt érheti veszteség. Jan. 1: készáru eladás mozgó áron Máj. 1: t ényleges n yersanyagvétel, köt egy tőzsdei spekulatív (eladási) ügyletet dec1-i határidőre Dec. 1: készáru leszállítás, tőzsdei spekulatív ügylet lezárása (vétel) Hedge ügylet a devizakereskedelemben A külker ügylet kötésének időpontjától eltérő (előbbi vagy későbbi) devizafizetési kötelezettség ugyancsak veszteséget vagy nyereséget okozhat hasonlóan az áruügylethez.

Az exportőrt akkor éri veszteség, ha a szerződéses deviza a tényleges teljesítés időpontjában kevesebbet ér, mint ahogy azt a kereskedő kalkulálja. Az importőrt akkor éri veszteség, ha a sz-es devizaárfolyamok megerősödnek, mert ebben az esetben a kalkuláltnál több hazai pénzbe kerül a deviza megvásárlása. Tőzsdei megbízások fajtái: 1. limitáras megbízás a megbízó közli a maximális árat vétel illetve a minimális árat eladás esetén. Maximum ár: bróker ennél magasabb áron nem köthet ügyletet Minimum ár: az eladás nem történhet ettől alacsonyabb áron A kötés a megbízás napján vagy egy meghatározott napon történhet 2. limit körüli árra szóló megbízás ugyanaz, m int az első, de a szerződés tartalmazza %-ban k ifejezve a limitá rtól v aló e ltérés mértékét 3. piaci megbízás azonnali kötésre szóló megbízási szerződés a lehető legkedvezőbb árra 4. napi megbízás azonos napon kell az áru vagy

értékpapír vételét és eladását is lebonyolítani a brókernek, hogy a lehető leghamarabb árkülönbség realizálódjon 5. nyitó vagy záró árfolyamon történő vételre vagy eladásra szóló megbízás 6. felelősség alól mentesítő megbízás a bróker szabad kezet kap megbízójától a k ötésre. Feladata az ügyfél érdekeinek legmegfelelőbb áron történő vétel illetve eladás lebonyolítása Amennyiben várakozásai nem teljesülnek, akkor sem vonható felelősségre, ha megfelelő gondossággal járt el. 7. veszteség maximum kikötő megbízás a megbízási szerződés tartalmazza a veszteség mértékét, amennyiért a b róker köteles az árut vagy értékpapírt eladni vagy megvenni, így a megbízó a lehető legkisebb veszteséggel zárja az ügyletet. Tőzsdei ügyletek kockázatának kivédése A határidős és a prompt effektív ügyletek esetében tőzsdei kockázat ni ncs, csak árkockázat. Ami nem abból fakad, hogy az ügyletet a

tőzsdén kötötték. Az árkockázat a vevő számára abban jelentkezik, hogy úgy vette meg az árut, hogy azt egy későbbi időpontban kevesebbért is megvehette volna. Vagyis a vevő számára az árcsökkenés lehet a kockázat. Az eladó számára abban jelentkezik, hogy egy későbbi időpontban magasabb lesz az ár, így eladhatta volna az áruját drágábban is. Árfolyamkockázat Spekulatív ügyletnél mind az eladásnál mind a vételnél árfolyamkockázat merülhet fel. Housseőr számára az árcsökkenés okozhat kockázatot, hiszen az ügylet lejáratakor alacsonyabb lesz az ár, mint az ügylet megkötésének időpontjában. A baissőr számára az áremelkedés okozhat kockázatot, mivel alacsonyabb áron adta el az árut, mint amennyinél az ügylet lezárásakor eladhatta volna. Kivédése: opciós ü gyletekkel l ehetséges, amely az t j elenti, h ogy a s pekuláns az ü gylet értékének meghatározott %-át opcióként a k eler házba letétbe helyezi.

Vételi és/vagy eladási opcióhoz jut, így ha számára hátrányos árfolyamváltozás következik be, akkor az opció és a kezelési ktg elvesztésével elállhat az ügylettől. Késztermék ügyleteknél kialakuló árkockázat Tőzsdei nyersanyagok árfolyamváltozása miatt jön létre. Kivédése: hedge ügyletekkel történik Vételi hedge-vel az árfolyam emelkedésből eredő veszteséget lehet kompenzálni. Eladási hedge-vel az árfolyamcsökkenésből eredő veszteséget lehet kompenzálni. Tőzsdei árfolyamok Hivatalos Nem hivatalos 1. névleges 2. Tényleges prompt nyitó áru közép pénz termin közép záró áru közép pénz likviditációs (elszámolási) 4.c tétel A minőség meghatározásának menete, a minőség meghatározása a szerződésben A minőség rendeltetésszerű használatra való alkalmasság. A minőség tehát a használati érték kifejezője. Latin eredetű szóval „qualitás” Az Európai Minőségügyi Szervezet

megfogalmazása szerint: „A minőség valamely termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összege, amelyek alkalmassá teszik a kifejezett vagy elvárható igények kielégítésére.” A minőséget meghatározó tényezők: Mivel a minőség igen összetett fogalom: tartalmazza a műszaki paramétereket, szubjektív elemeket, é s a z i s f ontos, hog y gazdaságos l egyen, hi szen a pr ofitszerzés c sak opt imális körülmények között lehetséges. Optimális az áruk minősége, ha: - a használati értéke megfelel a meghatározott szükségletnek - az ára a piacon elfogadható - a gyártó és forgalmazó számára nyereséget hoz. A minőség meghatározása több oldalról is megközelíthető. A japán Ki Ishikawa szerint a minőséget négy dolog (4M) határozza meg: Man Ember Matter Anyag Machine Gép Method Módszer, technológia Más megközelítés szerint három tényező határozza meg: A tervezés színvonala A kivitelezés szintje

Konstukció - A fogyasztói i gényekhez való alkalmazkodás a f elhasznált al apanyag - használati érték minősége - szubjektív szempontok az a lkalmazott g yártástechnológia a dolg-ók szakképzettsége Ez a csoportosítás tartalmazza a megálmodott és megvalósított minőséget, valamint annak fogadtatását a fogyasztók részéről. A minőség meghatározása a szerződésben Az áruforgalomban az eladók és vevők egymással szerződéseket kötnek. A szerződésnek tartalmaznia kell: - a szerződést kötő felek megnevezését - a szerződés tárgyának megnevezését - az áru mennyiségének meghatározását - az áru minőségének meghatározását - az ár nagyságát - a fuvarozás költségeinek megoszlását - a fizetési mód, idő bankkapcsolat megjelölését a szállítási módot és határidőt a csomagolás módját garancia, vevőszolgálati ttevékenység a bírói illetékességet a különböző záradékokat A szerződésben a

minőséggel kapcsolatban a felek hivatkozhatnak. - szabványra - műszaki leírásra - etalonra - szokásra, szokványra - egyedi meghatározásokra A minőségekre vonatkozóan fontos hangsúlyozni - az eladónak tájékoztatási kötelezettsége van a vevővel szemben az adásvétel tárgyát képező áru jellemzőiről, állapotáról, - a minőségért az eladót kellékszavatossági, illetve jótállási kötelezettség terheli. -1- A Világbank versenytárgyalásokra vonatkozó előírásai A tender-füzet fejezetei, tartalma Az export-fővállalkozás kockázatai, és a védekezés módszerei 5.A Az 1944-es Bretton Woods-i konferencián határozták el az IBRD (Világbank) az IMF (Nemzetközi Valutaalap), e két nemzetközi pénzügyi társszervezet létrehozását. A Világbank a Nemzetközi Valutaalap tevékenységét a tőkeforgalom területén egészíti ki. A Világbank közép- és hosszú lejáratú hiteleket nyújt újjáépítési és fejlesztési célokra,

melyek célhitelek, tehát a hitelt felvevő országok nem dönthetnek szabadon a pénzösszegek felhasználásáról. A Világbank támogatja a tagországok gazdaságának dinamikus fejlődését, az exportstruktúra megfelelő átalakítását, a fejlődő országok infrastruktúrájának kiépítését, valamint a magánbefektetők beruházásainak megvalósulását. Magyarország 1982 óta tagja a Világbanknak. Ezáltal magyar vállalatok is részt vehetnek olyan versenytárgyalásokon, amelyek világbanki finanszírozási beruházásokat céloznak más országokban. A Világbank előírja, hogy csak a tagországai, valamint Svájc és Tajvan vehetnek részt világbanki finanszírozású versenytárgyalásokon. Kialakult az a feltételrendszer is, amelynek keretein belül kell a finanszírozást kiírni, lebonyolítani (ezek az ún. mintafeltételek) Ezáltal a Világbank szabványosította a tenderek lebonyolítási technikáját, lefolytatását. Alapelv, hogy a tender során

történő vásárlások a leggyorsabban történjenek, és mindenki számára elérhető legyen a részvétel, az ajánlattétel lehetősége. A világbanki versenytárgyalás során alkalmazott gyakorlat lényeges elemei: - mivel a tenderek révén megvalósítani kívánt beruházás/vásárlás sokféle lehet, ezért a szállítók kiválasztására ún. beszerzési eljárásokat alkalmaznak: 1. Nemzetközi versenytárgyalás Minden lehetséges ajánlattevőt meg kell hívni, azaz a tenderfüzet kibocsátása előtt 60 nappal általános szállítói felhívást kell közzétenni a Világbank valamelyik publikációjában. 2. Korlátozott nemzetközi versenytárgyalás Viszonylag alacsony a beszerzendő termék értéke (100-300 ezer USD), ezért a szóba jöhető szállítók száma viszonylag alacsony, számuk korlátozott. 3. Helyi versenytárgyalás A beszerzés jelleg vagy nagyságrendje miatt a külföldi szállítók nem érdekeltek, a beszerzés a leghatékonyabban a hazai

piacról eszközölhető. 4. Nemzetközi vásárlás Kis értékű beszerzéseknél (legfeljebb 100 ezer USD), szabványos áruk, alkatrészek esetén nem készül tenderfüzet. 5. Közvetlen szerződés Ilyen például az az eset, amikor a szállító által korábban elkészített berendezést, üzemet kell bővíteni, kiegészíteni. 6. Saját kivitelezés, ún force account -2- 5.A Ha a beruházók nem elég felkészültek a versenytárgyalás szakszerű előkészítésére, meghirdetésére, levezetésére; tanácsadók, mérnökirodák szolgáltatásait veszik igénybe. Feladataik: - a beruházás céljainak, főbb feltételeinek összeállítása - előtanulmányok, elemzések készítése - a feltételfüzet összeállítása - a műszaki tervdokumentáció elkészítése - a beruházás megvalósításának felügyelete A tanácsadókat versenyeztetéssel kell kiválasztani, a tanácsadók szerződéseit a Világbankkal jóvá kell hagyatni. Díjazásuk történhet: -

„mérnökhónapos” szerződés alapján, azaz mennyi időt fordítanak az adott feladatra - átalánydíjas szerződés alapján - költség + fix díjas szerződés alapján, ahol külön meghatározzák a munka elvégzésének költségeit és ezen felül a szakértőknek fizetendő díjat Az értékelés folyamatában a Világbank közvetlenül nem vesz részt, de az értékelést valamint az ezt követő szerződéskötést jóváhagyják, és a későbbiekben a szerződésben foglaltaktól eltérni csak a Világbank hozzájárulásával lehet. A tenderfüzet-minta a Világbank részéről csak ajánlás, melyben a jó megvalósíthatóság szempontjait és technikáját írja le. A kiírónak természetesen figyelembe kell vennie azokat az előírásokat, amelyeket az adott országban köteles betartani. A tenderfüzet tartalma: I. A tenderkiíró (importőr) adatai A pályázat leírása A tenderfüzet megvásárlásának helye, ára A bánatpénz mértéke és formája II.

Az ajánlattevők körének pontos meghatározása Ajánlati költség Ajánlat nyelve (általában angol) Ajánlati formanyomtatvány Ajánlati feltételek: - szállítási mód - fizetési mód - határidők - egységár - engedmények - stb. Az ajánlattevő referenciái Biztosítékok mértéke és formái Az ajánlatok benyújtásának határideje Az ajánlatok bontásának helye és időpontja Az ajánlat módosításának lehetőségei Az ajánlatok értékelésének módja (általában pontozásos módszert választanak, ahol a feltételeket külön pontozzák, majd ezt összesítve hasonlítják össze az ajánlatokat) -3- III. Származási országokra vonatkozó előírások Minőségi előírások Kereskedelmi okmányok Szabadalmi jogokkal kapcsolatos követelmények Irányadó jog Bírói illetékesség Jótállás, kötbér IV. A fizetési mód részletes leírása (általában akkreditív) V. Műszaki adatok Szerelési ütemterv Alkatrész-utánpótlás Szerviz

VI. Részletes műszaki követelmények VII. Ajánlati formanyomtatványok, árjegyzék VIII. A bánatpénzpótló garancia formanyomtatványa IX. A szerződés nyomtatványa X. Jóteljesítési bankgarancia formanyomtatványa XI. Előlegfizetési bankgarancia formanyomtatványa 5.A Lehetséges olyan értékelés, amelynél a hazai ajánlattevők bizonyos előnyöket élveznek. Ennek lényege, hogy amennyiben külföldi pályázó nyerne a mérlegelés alapján, akkor a „nyertes” árat megnövelik a fizetendő vámmal (max. 15%), és ez a hazai ajánlattevők első helyre sorolását eredményezheti. Magyarországon az 1987/19. törvény szabályozza a versenykiírás feltételeit, az elbírálás módszerét. A kiíró és az ajánlattevő állami vállalat, gazdasági társaság és gazdasági tevékenység folytatására jogosult magánszemély egyaránt lehet. A versenytárgyalás akkor minősül nemzetközinek, ha arra külföldi is nyújthat be ajánlatot. A

versenytárgyalás Magyarországon is lehet nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvánosság közérdeket sértene, illetve lehet tartani, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek. Az eredményhirdetést követő 30 nap a szokásos szóbanállási idő, amelyben még a többi ajánlat is kötelezőnek tekintendő, tehát ha a „nyertes” visszalép, a „második” még változatlan feltételűnek tekintendő. Kivételt képez, ha a kiíró: - az egyik pályázóval időközben szerződést köt - semelyik ajánlatot sem fogadja el. -4- 5.A Export fővállalkozás: Olyan összetett műszaki, gazdasági és kereskedelmi tevékenység, melynek során a fővállalkozó az általa megbízott alvállalkozókkal és saját összehangolt tevékenysége révén hozza létre a szerződésben vállalt eredményt a megrendelővel szemben, így mentesíti a megrendelőt szervezési, koordinálási, tervezési feladatok

elvégzése alól. Pl: létesítmény létrehozása, gépsor megtervezése és üzembe helyezése. A megbízó egy feladat elvégzésével bízza meg az export-fővállalkozót, aki ezért eredményfelelőséggel tartozik. A megbízó kis kockázatot vállalva jut hozzá a szerződés tárgyához (az export-fővállalkozó vállalja az eredményfelelősséget), a finanszírozás nagy része is az export-fővállalkozóra hárul. A fővállalkozó viszont olyan ismereteket tud értékesíteni a vállalkozás során, amelyek révén eladhatóbbá válik a terméke (szakmai, pénzügyi, szervezési ismeretek, stb.) A fővállalkozás alapelemei: 1. a tervezés 2. a technológia 3. az áru 4. a szolgáltatás A fővállalkozó tevékenysége vonatkozhat akár csak az elsőre, akár mind a négy területre: 1. a tervezés egyedi gépekre és berendezésekre vonatkozik, majd az eladásra és az üzembe helyezésre 2. a technológia komplett üzemek tervének elkészítését jelenti,

komplett üzemek fontosabb gépeinek leszállítása 3. a fővállalkozó a tervek, illetve a technológia alapján létrehozza az árut A fővállalkozó az áru előállítására koncentrál 4. szolgáltatás, értékesítés, piacra helyezés, szállítás A fővállalkozó maga tervezi, hozza létre, üzembe helyezés után pedig maga értékesíti. A fővállalkozó (rész)tulajdonosa is az adott létesítménynek, amit létrehozott. Garanciák és kockázatok: Az export-fővállalkozó rendszerint más vállalatokat alvállalkozóként foglalkoztat meghatározott részfeladatok elvégzésére. A fővállalkozás, tekintve, hogy a vállalkozó - tevékenységét (legalábbis részben) külföldön végzi, - eredményfelelősséget vállal - több külföldi és hazai alvállalkozóval dolgozik, rendkívül kockázatos. Külföldi megrendelőjével csak a fővállalkozó áll kapcsolatban. A fővállalkozó eredményfelelősséget vállal a szerződéses áru megvalósítására.

A bekapcsolt alvállalkozók csak saját tevékenységükért, a fővállalkozónak felelnek. Komplettségi kockázatot hogy mindent (beleértve az előre nem látható tényezőket is) meg kell tennie a szerződött minőség elérése érdekében. Konkretizálási kockázat fakad abból, hogy a szerződés tárgyát nem mindig lehet teljes mélyégében meghatározni. -5- 5.A A fővállalkozónak össze kell hangolnia az alvállalkozóival és a megbízóval kötött szerződéseit oly módon, hogy az alvállalkozók garanciális felelőssége hosszabb legyen, mint a sajátja a megbízó felé. A fővállalkozó rövidebb határidőt, jobb minőséget követel alvállalkozóitól, mint amelyet a megbízóval kötött szerződése tartalmaz. Ha ez nem sikerül, sajátos kockázati elemként fellép a garanciális többletfelelősség, ami a saját és az alvállalkozó felelősségválásának különbségének különbségéből fakad. Megvalósíthatósági tanulmányt

készít, melyben felméri a kockázatokat, lehetőségeket. A kockázatok elkerülésére helyzetfelmérést készít. Az alvállalkozók bekapcsolásakor a szerződés feltételeinek pontos meghatározása: a határidő, az ár és a minőség. Kiköthető kötbér is a különböző esetekre. A fővállalkozó díjazása történhet - fővállalkozói (átalány) díj - költség + fővállalkozói díj formájában. 5.b tétel A vásárlási (beszerzési) folyamat. A vásárlási döntéseket befolyásoló tényezők A szervezeztek beszerzési folyamatának sajátosságai, szervezeti háttere. A marketingszemléletű vállalat egyik fő törekvése, hogy megértse; hogyan viselkednek vásárlói; mi határozza meg döntéseiket, s ezek hogyan befolyásolhatók. A piacon alapvetően 2 alapvető vevőtípus van: - fogyasztók (végső felhasználók) - szervezeti vásárlók Fogyasztónak azt tekintjük, aki a termékeket, szolgáltatásokat saját, illetve családja

szükségleteink kielégítésére veszi. Amíg a f ogyasztó eljut eg y konkrét termék vagy szolgáltatás megvásárlásához döntési f olyamaton m egy keresztül. A f ogyasztók vi selkedését ( a dönt ési f olyamatát) á tfogóan a FOGYASZTÓI MAGATARTÁS elmélete vizsgálja. A fogyasztói m agatartás a t ermékek és s zolgáltatások m egszerzése és h asználata s orán végzett tevékenységek ( márka- és b oltválasztás s tb.) ö sszessége, am elynek cél ja a f ogyasztói megelégedettség növelése. I. A vásárlási (beszerzési) folyamat A vásárlási folyamat alapvetően (elméletben) 5 szakaszra bontható: 1. problémafelismerés - hiányérzet keletkezett, cselekvésre ösztönzi a fogyasztót 2. keresés - felméri a fogyasztó a piaci kínálatot - az információgyűjtés szakasza 3. az alternatívák értékelése - összehasonlítja a különböző lehetőségek feltételeit (ár, minőség, stb.) 4. döntés, választás A választási döntést

is több szempont befolyásolja; szakaszai: - termékválasztás - márkaválasztás - kereskedőválasztás - a választás időzítése - a beszerzendő mennyiség meghatározása 5. vásárlás utáni tapasztalat - jól vagy rosszul döntött-e - ez kihat a következő vásárlásra Ezek a lépések mindig minden terméknél elkülöníthetők. A fogyasztói magatartás szakaszai ez alapján: I. vásárlás előtti magatartás - keresési szakasz, az alternatívák értelmezése - nagy ha ngsúlyt kap a fogyasztó rendelkezésére álló jövedelme, a szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelme II. vásárlás alatti fogyasztói magatartás - a döntési szakaszt jelenti - a fogyasztó eldönti, hogy a terméknek mely tulajdonságai alapján választ a. terméktulajdonságokra alapozó sorra veszi a termék tulajdonságait és eldönti, hogy melyik a leghangsúlyosabb számára b. márkára támaszkodó fogyasztói stratégia a termék/szolgáltatás sajátos

tulajdonságokkal rendelkezik, ez megkülönbözteti. A fogyasztó elégedettség esetén márkahű lesz. Márkán o lyan t ermékekrt/szolgáltatásokat ér tünk, m ely r endelkezik eg y s ajátos tulajdonsághalmazzal, ami világosan megkülönbözteti más termékektől. III. Vásárlás utáni magatartás - beigazolódnak-e a vásárló előzetes várakozásai? - Ha igen: elégedett, legközelebb is vásárol Ha nem: kudarcként könyveli el és mást keres. II. A vásárlási döntéseket befolyásoló tényezők A fogyasztói döntéseket számos tényező befolyásolja, amelyek lehetnek: Külső ingerek: 1. marketing hatások: 4P 2. környezeti hatások: gazdasági, technológiai, politikai, kulturális Belső ingerek: 1. kulturális jellemzők: tanult magatartás formák 2. társadalmi jellemzők: család, státusz, szerepek 3. személyes jellemzők: kor- és családi életciklus; vagyon, személyiség, énkép 4. pszichológiai jellemzők: motiváció (szükségletek ∏

Mashlow), attitűd, észlelés, érzékelés, szelektivitás, tanulás, gondolkodásmód A motíváció olyan belső állapot, amely meghatározott célok teljesítése irányába mozgatja az embereket, akik ezáltal céltudatos magatartást valósítanak meg. A belső állapot jellemzésére szolgálnak a motívumok. A motívumok indítékok, melyek: - felébresztik a szervezet energiáját és - irányt adnak a felszabaduló energiának. A motívumok tehát mintegy magatartásukat bizonyos viselkedési formák felé „taszítják”. Ha ütköznek a motívumok, akkor motívumközi konfliktusról beszélünk. Mashlow féle s zükségleti h ierarcia: f iziológiai s zükségletek, b iztonsági szükségletek, s zeretet és hovatartozás, elismerés-siker, önmegvalósítás. Az attitűd (beállítódás) olyan t anult ké szenléti á llapot, me ly m egmutatja, me lyik mo tivációs csoport fontosabb a fogyasztó számára. Egy tárggyal, személlyel, jelenséggel szembeni pozitív

vagy negatív reakciókban testesül meg. Az attitűdök három elemből tevődnek össze: - kognitív (ismerethez kötött) - affektív (érzelmekhez kötött) - konatív (cselekvéshez kötött) komponensekből. A referenciacsoport olyan személyekből vagy csoportokból áll, akiket az egyén saját érdekei, attitűdje vagy magatartása alakításában viszonyítási pontként kezel. Különböző fogyasztói csoportok az új termékek vásárlásánál Fogyasztói csoport Innovátorok Korai elfogadók Korai többség Kései többség Lemaradók Leíró jellemzők Kalandvágyók: ha jlamosak ú j ötletek kipróbálására,elfogadják a k ockázatot, kozmopoliták gyakran ko mmunikálnak Tiszteletreméltók: szerves részei a helyi t ársadalomnak, s ok v éleményvezető, olyan emberek, akiket érdemes egy új termék kipróbálása előtt megkérdezni Megfontoltak: á tlagos mértékben reagálnak a z újdonságokra, r itkán vezetők, megfontolják az új termékek

vásárlását Szkeptikusak: az átlagosnál később fogadják el az új d olgokat, döntésükben a gazdasági tényezők erős szerepet játszanak, óvatosak Hagyományőrzők: utoljára fogadják el az új dolgokat, múltba tekintők, gyanakvók az új dolgokkal szemben A sokaságon belüli arány 2,5 13,5 34,0 34,0 16,0 III. Szervezetek beszerzési magatartása A marketingkoncepció egyik központi eleme a vevőorientáció. Vevőn azonban nemcsak a végső fogyasztókat, hanem a különböző szervezeti vásárlásokat is értjük (termelő vállalatok, kormányzati szervek (eü., okt,stb) A két fajta beszerzői szerep között órási különbség van: 1. a szervezeti vásárló nem saját maga számára vásárol 2. a szervezeti vagy egy szervezet tagjaként, egy sokszereplős döntési folyamat egyik résztvevőjeként jelenik meg 3. az eladó és vevő szakmai felkészültsége, információellátottsága nagyjából azonos 4. az eladó- és vásárlószervezetek

között tartós kapcsolatok alakulhatnak ki Tehát a vá sárló ne m e gyéni ha sznát he lyezi a köz éppontba ( a s zervezeti f ogyasztó), í gy a dönt és inkább gazdasági k alkuláció k érdése, m intsem a z ér zelmeké, és l étezik olyan s zempontrendszer, melyet a vásárló csak korlátozott mértékben változtat meg, követi azt. A szervezeti v ásárló olyan piaci szereplő, aki egy formális szervezet részére végez beszerzési tevékenységet. A főbb szervezeti vásárlócsoportok:  termelő vállalatok  költségvetési szervek  nonprofit szervezetek  szolgáltató szervezetek  kereskedők Szervezeti vás árlási magatartáson azt a dönt ési f olyamatot é rtjük, a mely s orán a f ormális szervezetek meghatározzák a beszerzendő termékek és szolgáltatások iránti igényeket, azonosítják és értékelik azokat, választanak az alternatív szállítók és márkák között. Függ a v ásárlási h elyzet ú jdonságától = a v

ásárló m ilyen m értékben s zembesült a k onkrét t ermék beszerzésével a korábbiakban. Beszerzési helyzetek Beszerzési helyzet a prob. újdonsága 1.új vásárlás nagy 2.módosított újravásárl közepes 3.egyszerű újravásárlás kicsi A megkülönböztetés jellemzői információ igény új alternat. mérlegelése jelentős fontos mérsékelt korlátozott minimális szükségtelen 1. először vesz a vállalat ilyen terméket 2. Már többször vette, de megengedi, hogy valamilyen feltétel (ár, szállítási határidő) megváltozzon. 3. Pl sarki bolt Coca Cola A beszerzési döntés folyamata Alapvetően itt is a már említett 5 fázis különíthető el, azonban minél újszerűbb a probléma, annál több s zakaszra é rdemes bontani a vá sárlási f olyamatot. Így egy l ehetséges c soportosítás 8 f ázist különböztet meg: 1. fázis: A probléma (szükséglet) érzékelése és egy általános megoldási lehetőség vázolása Pl az adott

anyagot megvásárolja-e, vagy inkább állítsa elő. 2-3 fázis: A szükséges termék tulajdonságának és a mennyiségnek megállapítása, leírása. 4. fázis: A potenciális beszerzési források keresése és minősítése – információszerzés 5. fázis: Az ajánlatok bekérése, elemzése, nagyvállalatoknál az érték 6. fázis: A z a jánlatok ki értékelése, s zállító ki választása F ontos a kritériumok pont os meghatározása. 7. fázis: A megrendelések lebonyolítása 8. fázis: visszacsatolás és teljesítményértékelés - a beszerzési teljesítmény értékelése - beváltotta-e a termék a hozzá fűzött reményeket? - vállalati szinten megvalósultak-e a költségcsökkentési, teljesítményemelési, stb. célkitűzések? - javultak-e a tárgyalási esélyek? A beszerzési központ A szervezeti vásárlási folyamat alapvetően több szereplős, azaz 2-3, de esetenként 40-50 személy is részt vehet valamilyen formában az egyes fázisokban vagy

az egész folyamatban. Tehát a beszerzési k özpont mindazon s zemélyek ös szessége a s zervezeten be lül, a kik bá rmilyen formában részt vesznek egy adott beszerzési folyamatban, vagy hatással vannak arra. Marketingszempontból tehát nem közömbös, hogy ezek a személyek hol helyezkednek el a vállalati hierarchiában. A beszerzési központok minősítését a szegmentációs változókhoz hasonlóan végezhetjük. Szempont lehet pl. (alapvetően a demográfiai adatokból célszerű kiindulni) - életkor - vállalatnál eltöltött idő, adott ágazatban eltöltött idő - adott beosztásban eltöltött idő - személyiség, végzettség - funkcionális szakterület (beszerzés, termelés, értékesítés, pénzügy) - beosztás A s zervezeti vá sárlók s okban kül önböznek a z e gyéni f ogyasztóktól. M indez ug yan ne m j elenti, hogy egyéni szempontok egyáltalán nem érvényesülnek, de azok mellett – vagy előtt – a csoportba tartozók szervezetük

szempontjai, szabályai befolyásolják a vásárlási döntést. 6a A szokások és szokványok szerepe a nemzetközi kereskedelemben A kereskedelemben a rendszeresen ismétlődő üzletkötési módokat, azok tartalmát és gyakorlatát, az adott országok jogrendszerével összefüggő megvalósítását kereskedelmi szokásoknak nevezzük. A szokások írásba foglalt változatai a szokványok A Bécsi Konvenció egységesíti az áruk nemzetközi adásvételi szerződésekben résztvevő szereplők (eladó és vevő) jogait és kötelezettségeit. A szokványok a Konvenció nem rögzített részleteit, illetve a joghézagok betöltését szolgálják az ügyletkötés egyszerűsítése és azonos értelmezése érdekében. A szokásokat írásba foglalják az érintett szervezetek (gazdasági társaságok), vagy nemzetközi szervezetek. A fentiek alapján megkülönböztetünk: - helyi szokványokat - nemzetközi szokványokat 1. Helyi szokványok - kikötői szokványok:

valamennyi kikötő írásban rögzített működési feltételeit és üzleti szabályait, így a rakodási időt, raktározási díjat, kikötői kezelési költség mértékét, konténer terminál működésének feltételeit é s dí ját, s zállítmányozók üg ynökségének működési feltételeit és díját, a hajósügynök működési feltételeit és díját, a kikötői konzultánsok működési feltételeit és díját, a kikötői területének igénybevételéhez szükséges okmányokat, a hajók fogadásának és kifutásának feltételeit - tőzsdei szokványok: valamennyi tőzsde kidolgozza saját működési feltételeit, amelyek általános szokványok. Az általános szokványok rögzítik a tőzsde társasági formáját, a tagság limitjét, a nyitva tartás idejét, az alku időtartamát árucsoportonként, az ügyletkötés rendjét. Különleges tőzsdei szokványok határozzák meg a forgalmazott áruk minőségét és az áruminta esetleges

jelenlétét. A típusszerződésekben (kontraktusokban) rögzíti a tőzsde a köthető ügyletek feltételeit, így a s zállítási határidőt, fizetési módot, szállítási feltételeket, a minimális mennyiséget, amelyre alkudni lehet, stb. A tőzsdei kötjegy tartalmazza az egységárat, mennyiséget, a szerződők nevét és adatait. A tőzsdei szokvány lehetővé teszi az ügyletkötés rugalmasságát és gyorsaságát. - bankszokványok: a bankok írásban rögzítik általános üzleti feltételeiket és szolgáltatásaik rendjét pl . hi telkamatok m értéke, be téti ka matok m értéke, f izetésekhez ka pcsolódó költségek, n emzetközi f izetések k ondíciói, a te ljesítés á tfutási id eje, a f orgalmazott értékpapírok k öre, s zolgáltatásaik ( tanácsadás, s zámlavezetés, v aluta, d evizaátváltás, széfbérlet, folyószámla vezetés) - biztosító társaságok szokványai: a szokványok tartalmazzák a biztosítható kockázatokat és azok d

íjait, a f eltételesen b iztosítható k ockázatokat é s d íjaikat, v alamint a b iztosításból kizárt kockázatokat - egyéb szokványok: a nagy multinacionális és transznacionális cégek, a monopóliumok és oligopóliumok kialakították adásvételi szerződéseik feltételeit és ezeket szokványokban rögzítették 2. Nemzetközi szokványok A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara által kialakított szokványok. Két csoportba oszthatjuk: 1. a nemzetközi fizetési módokra vonatkozó ICC szokványok - ICC 522 okmányos beszedvény (sima, indirekt vinkulált, direkt vinkulált) - ICC 500 akkreditívre vonatkozó egységes szabályok és szokványok ICC 325. A szerződéses garanciák egységes szabályai ICC 458. A lehívásos garanciák egységes szabályai 2. a nemzetközi kereskedelmi feltételekre vonatkozó szokványok A nemzetközi munkamegosztás változásával és a technika fejlődésével az ICC 1953-ban, 1967-ben, 1980 -ban, 1990-ben, m ajd 2000-ben

módosította szállítási feltételeikre vonatkozó szokványait. Az INCOTERMS (International Commerce Terms) Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek, az eladó és vevő adásvételi szerződésben rögzített kötelezettségeit, k öltségeit é s jo gait r ögzítik, v alamint a k özöttük v aló me gosztást szabályozza. Paritás: az a földrajzi pont, ahol a költség átszáll eladóról a vevőre. Teljesítési hely: az a földrajzi pont, ahol a kockázat átszáll eladóról a vevőre. Egypontos az a klauzula, amelynél a paritás és a teljesítési hely azonos földrajzi pont. Kétpontos az a klauzula, amelynél a paritás és a teljesítési hely különböző földrajzi pont. Incoterms 1980. FOR/FOT 1953-ban lépett hatályba Free o n rail/Free o n t ruck – költségmentesen va súton, köl tségmentesen ka mionban (az elfuvarozás helyének megnevezése) Több terhet ró az eladóra, mivel a szükséges ellenőrző vizsgálatokon átesett és exportra becsomagolt árut

köteles a vasútnak fuvarozásra átadni. FOB AIRPORT (FOA) 1967-ben lépett életbe Egypontos légi klauzula, amelyet a légi úton fuvarozandó áruknál alkalmaznak. A költség és kockázatviselés akkor száll át az eladóról a vevőre, amikor az eladó az árut a vevő által megnevezett légi fuvarozónak, vagy légi fuvarozási ügynöknek átadta. Kiegészítő klauzulák: - FI (free i n) b érmentve b e: a F OB-nál al kalmazható k iegészítés, h a az el adó az ár unak a hajókorláttól a ha jó be lsejébe, va gy f edélzetére va ló be rakási köl tségének vi selését i s vállalja. - FIO (free i n and o ut) b érmentve b e és k i: a C IF-nél al kalmazható k iegészítés. K ikötése általában akkor s zükséges, ha a t engeri fuvarozást l ebonyolító h ajóstársaság a fuvarköltséget és/vagy a be- és kirakás költségeit megbontja. Ilyenkor az eladó nemcsak a hajóberakás, hanem az érkezési kikötőben a hajóból a hajóraktárig való

kirakás költségeit is viseli. - FIO-S (free i n a nd out ): bé rmentve be és ki sztovolással, a zonos a F IO feltétellel, megtoldva a zzal, hog y a c somagolt á ruk ha jótérben va ló e lrendezésének k öltségeit i s az eladó viseli - FIO-T (free in and out trimmed): bérmentve be és ki, trimmeléssel, ugyancsak azonos a FIO-val, m egtoldva az ö mlesztett ár uk h ajótérben v aló el rendezése költségeinek az eladóra való áthárításával - W (war risks): háborús kockázatok, a CIF kiegészítéseként szokás alkalmazni, ha az eladó a fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok mellett még a háborús kockázatok ellen is köteles az árut biztosítási fedezetbe vetetni - C (comission): jutalék, hajóstársaság jutaléka, CFR-nél, C IF-nél alkalmazott kiegészítés, rendszerint megjelölve az eladó által viselendő jutalék %-os mértékét is I (interest): kamatok, ennek alapján az eladó a CFR, CIF költségek mellett (attól függően,

hogy melyik klauzula kiegészítéseként alkalmazzák) kamattérítésre is kötelezett CI (comission an d i nterest): j utalék és k amatok, u gyancsak a C FR, C IF m ellett alkalmazható kiegészítés, amely az eladóra mind jutalék-, mind kamattérítési terheket ró LANDED: partra r akva, k ikötése a C IF k lauzula m ellett az t er edményezi, hogy a z érkezési kikötőben az áru partra rakási költségeit is az eladó köteles viselni. INCOTERMS 1990. EXW: egypontos, multimodális klauzula, a köl tség és kockázat az eladó telephelyén száll át az eladóról a vevőre. Az eladó költsége és kockázata: - az á rut exportra becsomagolva a saját telephelyén vagy raktárában a vevő által állított fuvarozónak átadni a vevő kötelezettsége és kockázata: - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt biztosítani - fuvarköltséget a rendeltetési helyig megfizetni - szállítmányozó

jutalékát kiegyenlíteni - a rendeltetési állomáson az árut vám elé állítani - vámokat, adókat megfizetni - ellenértéket kiegyenlíteni FCA: egypontos, multimodális klauzula, a költség és kockázat az első fuvarozónak va ló átadáskor száll át az eladóról a vevőre. Komplex koc sirakomány esetén köz úti f uvarozásnál a z e ladó t elephelyén s záll á t. Vagonrakománynál, ha van iparvágány, akkor az eladó telephelyén, ha nincs, akkor a vasúti pályaudvaron. Gyűjtőrakománynál köz úti é s va súti f uvarozási m ódnál, a s zállítmányozó telephelyén. Az eladó köteles az árut saját fuvareszközén eljuttatni a szállítmányozó gyűjtő raktárába, m elynek k öltségét és k ockázatát a z el adó v iseli. L égi f uvarozás es etén a légitársaságnak való átadáskor a repülőtéren száll át a költség és kockázat eladóról a vevőre, odáig az eladó köteles az árut eljuttatni saját költségére és

kockázatára. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolva az első fuvarozónak átadni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani Vevő költsége és kockázata: - fuvareszközt biztosítani - fuvarköltséget a rendeltetési helyig megfizetni - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni - a rendeltetési állomáson az árut vám elé állítani - vámokat, adókat megfizetni - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - ellenértéket kiegyenlíteni DAF: a költség és kockázat a megjelölt határ exportőr felöli oldalán száll át az eladóról a vevőre. A megjelölt határ lehet az exportőr vámhatára vagy bármelyik tranzitországé, illetve a rendeltetési országé, de lehet repülőtér és kikötő is. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolva az első fuvarozónak átadni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám

elé állítani - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni - fuvareszközt biztosítani - a fuvarköltséget a megjelölt határig megfizetni Vevő költsége és kockázata: - a megjelölt határtól a rendeltetési állomásig a felmerülő költséget megfizetni - a rendeltetési országban az árut vámoltatni - vámokat, adókat megfizetni - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - ellenértéket kiegyenlíteni CPT: k étpontos, m ultimodális kl auzula, a köl tség a rendeltetési á llomáson, a koc kázat a z első fuvarozónak való átadáskor száll át az eladóról a vevőre. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget a rendeltetési állomásig megfizetni - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni Vevő költsége és kockázata: - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani -

vámokat adókat megfizetni - okmányokról és engedélyekről gondoskodni - ellenértéket kiegyenlíteni - biztosítás megkötése, a biztosítási díj megfizetése, amennyiben szükségesnek tartja CIP: kétpontos multimodális klauzula. A költség a rendeltetési állomáson, a kockázat az első fuvarozónak való átadáskor száll át az eladóról a vevőre. Az eladó köteles az árut biztosítási fedezetbe vetetni, aminek a kedvezményezettje a vevő, mivel a vevő viseli a kockázatot a rendeltetési állomásig. A biztosítási díj alapja a C PT ár 110%-a, mivel kár esetén a biztosító kifizeti a szerződéses árat + 10% elmaradt hasznot. Költség és k ockázatviselés s zempontjából m egegyezik a C PT-vel, az el adó k öltségét cs ak a biztosítási díj megfizetése növeli. Ezzel az összeggel csökken vevő költsége Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut

kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget a rendeltetési állomásig megfizetni - az árut biztosítási fedezetbe vetetni, biztosítási díjat megfizetni - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni Vevő költsége és kockázata: - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - vámokat, adókat megfizetni - okmányokról és engedélyekről gondoskodni - ellenértéket kiegyenlíteni FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ DDU: egypontos, multimodális klauzula, a költség és kockázat a rendeltetési állomáson száll át az eladóról a vevőre, vám, adó, illetékek, V.AT (értéktöbblet adó) megfizetése nélkül Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolva az első fuvarozónak átadni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - fuvareszközt állítani - az árut kiviteli vám elé állítani - a fuvarköltséget a rendeltetési állomásig megfizetni - szállítmányozó jutalékát

megfizetni - kiegészíthető az eladó többletvállalásával Vevő költsége és kockázata: - behozatali engedélyekről, okmányokról gondoskodni - vámokat, adókat, illetékeket megfizetni - ellenértéket kiegyenlíteni DDP: egypontos, multimodális klauzula, a k öltség és kockázat a r endeltetési állomáson száll át az eladóról a vevőre, vám, adó, illetékek, V.AT megfizetésével Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolva az első fuvarozónak átadni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - fuvareszközt állítani - az árut kiviteli vám elé állítani - a fuvarköltséget a rendeltetési állomásig megfizetni - a rendeltetési országban az árut vámoltatni, vámot, adókat, illetékeket megfizetni - az eladó fizeti a rendeltetési országban az értéktöbbletadót - behozatali engedélyekről, okmányokról gondoskodni Vevő költsége és kockázata: - ellenértéket kiegyenlíteni - kiegészíthető a vevő

többletvállalásával 6.b tétel A termékpolitika, mint a marketing mix meghatározó eleme. A korszerű termékfogalom A termékéletgörbe elmélet. Jellemző marketing mix kombinációk a termék életciklusának egyes szakaszaiba. A fogyasztók a termékeket és szolgáltatásokat egy adott probléma megoldása érdekében vásárolják. Mivel a fogyasztói igények rendkívül sokrétűek és szerteágazók, a felmerülő problémák is azok. A termék a ma i ma rketing f elfogás s zerint o lyan f izikai, e sztétikai é s s zimbolikus tu lajdonságok összessége, amely a fogyasztói igényeket hivatott kielégíteni. A termék fogalma nagyon tág, beleértik a felhasználás lehetséges előnyeit, valamennyi lehetséges asszociációt (védjegy stb.) sőt a termékkel kapcsolatos szolgáltatásokat is A s zolgáltatás az i pari t ermékek es etében elválaszthatatlan eg ységet al kot a t ermékkel. A t ermék kézzelfogható – megfoghatatlan tulajdonságokból áll.

Megfoghatatlan a termékvásárlás (pl. szerviz gyakorisága, gyorsaság) Kézzelfogható: pl. a különböző utazási irodák hasonló szolgáltatásai közötti választást nemcsak a jó hírnév, márkanév stb. befolyásolja, hanem pl a kézbe adott prospektus fizikai megjelenése, a papír finomsága, a képek szépsége. Egy teljes körű termékkoncepció: Generikus termék Elvárt termék Kiterjesztett termék Potenciális termék A generikus termék azt az alaptulajdonságot képviseli, amely nélkül a t ermék az adott probléma megoldására alkalmatlan lenne. Az általunk elvárt terméknek alkalmasnak kell lennie az adott probléma megoldására, melyhez a megfelelő hely, idő, csomagolás, ár is hozzátartozik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a generikus termék által nyújtott alaphasznosság önmagában nem elegendő. A kiterjesztett termék a gyártó aktivitásától függ. Ő ugyanis a piaci verseny hatására többet kínál a fogyasztónak, mint amit a vevő

az elvárt termék szintjén megfogalmazott. Egy hajfestékgyártó nemcsak jó festéket (generikus), divatos színt és könnyű felhasználhatóságot (elvárt) kí nálhat a fogyasztónak, h anem pl . számítógépes s zoftver segítségével a f ogyasztó megjelenítheti egy képernyőn a különböző hajfesték színeket is. A potenciális termék előremutató jellegű. Tartalmazza mindazt, ami a fogyasztói igény kielégítés érdekében még a jövőben megtehető. Fogyasztási cikkek: - napi cikkek: a fogyasztók nem kívánnak jelentős energiát fordítani a termékek megvásárlására, a termékeket gyakran használják és vásárolják - megfontolást igénylő termékek: a fogyasztók jelentős időt szánnak a vásárlásra, aktívan keresik az információkat, s számos összehasonlítást tesznek a termékek tulajdonosai között. A n api ci kkek gyártói á ltalában t örekednek a s zéles, t ömeges elosztási f ormák m egnyerésére p l. szupermarketek. A

megfontolást igénylő termékek gyártói inkább a szakboltokat részesítik előnyben, ahol a fogyasztók összevethetik a minőséget, az árakat és árutulajdonságokat. Egyesek külön kategóriaként kezelik a luxustermékek körét. A termelési es zközök esetében a további csoportosítás alapját elsősorban a továbbfeldolgozottsági fok h atározza m eg. E zek al apján l ehetnek al apanyagok, al katrészek és részegységek, műszerek és gépek, nagyberendezések stb. A termék piaci életgörbéje: A termékelfogadási folyamat során különös jelentősége van a próbavásárlási szakasznak. Próbavásárlásnak nevezzük az okat a v ásárlásokat, am elyeknél a v evő még nem győződött meg teljesen ar ról, h ogy s zámára ez az a t ermék v agy m árka, am ely az i gényeit l eginkább k ielégíti. Egyéntől, terméktől, vásárlási szituációtól egyaránt függhet a próbavásárlás hossza. A piaci és marketingelemek az életgörbe

szakaszokban Jellemző Fogyasztók bevezetés innovátorok Versenytársak kevés (gyakran Értékesítési termékismertség, stratégia alapja próbavásárlás Értékesítési utak kevés és/vagy exkluzív Reklámérvek presztízs Szolgáltatások kevés Marketingktg-ek viszonylag magas Életgörbeszakasz növekedés korai elfogadók sok kisméretűek) márkatulajdonságok szelektív terméktulajdonság sok nagy érettség tömegpiac hanyatlás lemaradók csökkenő számú csökkenő számú (gyakran nagyméretűek) márkaérték megbízhatóság széles szelektív ár különleges felhasználás kevés alacsony mérsékelt mérsékelt A bevezetés szakaszában a t ermékeknek át k ell t örnie az i smeretlenség g átját, f ogyasztókat k ell megnyerni ahhoz, hogy esetleg más már piacon lévő vagy helyettesítő termék rovására kipróbálják. Mindez jelentős hirdetési ráfordítást igényel, ún. bevezető kampányt Jellemző, hogy gyakran szűk az

értékesítési lehetőség, hiszen még nincs tömeges kereslet. A növekedés szakaszában bővül a fogyasztók száma, r észben a h irdetés, r észben a f ogyasztók közötti szájreklám révén. A termék piacának növekedésével bővíteni kell az értékesítési lehetőségeket, s változatlanul informáló, intenzív hirdetést kell folytatni. Számolni lehet azzal is, hogy a versenytársa száma növekszik, hiszen az új piacok általában vonzók, s mivel még nincsenek uralkodó márkák, könnyebb piacra lépni. A marketing költségek változatlanul magasak, de a termék már profitot is eredményez. Az érettség szakaszában a piac mérete jelentősen bővül, s eg yre d ifferenciálódik i s. E z a termékdifferenciálást h ozza f elszínre, m elynek eredményeként az eg yes n agyobb s zegmentumok számára megfelelő termékváltozatok állnak rendelkezésre. Mindez az értékesítési utak bővítését feltételezi, a t ömeges i gények k

ielégítésére i s al kalmas ér tékesítési s zervezeteken k eresztül. A pozicionálás eredményeinek ekkor kell beérni, a márkák „elrendeződnek” a piacon. A versenytársak száma csökken, de a piacon maradó szereplők jelentős méretűek. Az érettség szakaszában előtérbe kerülnek az ár harc, az ér tékesítés ö sztönzés eszközei, m elyekkel a v ersenytársak a k ereslet fenntartását c élozzák. A m arketing köl tségek m érsékeltebbek, s e kkor ke ll a t ömeges pr ofitot realizálni. A hanyatlás szakaszában csökken a t ermék i ránti k ereslet. Ennek oka a piac telítődésében és a versenyben rejlik. Már megjelenthetnek azok az új termékek, melyek elvonják a r égi termék iránti keresletet. Ekkor mérlegelni kell, érdemes-e nyereség, image stb szempontjából a piacon maradni, új termékkel megjelenni, vagy célszerű kivonulni onnan. Az új termékkel való megjelenés esetén felmerül a marketing kannibalizmus veszélye, azaz

hogy a bevezetett új termék a vállalat korábbi termékétől von el vevőket. 6.c tétel A minőségvédelem eszközei Az Erópai Unióhoz való csatlakozás egyre inkább megköveteli a minőség biztosítását és védelmét. A z E U-szabályok szigorúak különösen a mezőgazdaságra, az élelmiszerekre vonatkozó előírások szabnak magas követelményeket. Indokolt ez, hiszen: - a háztartásokban élelmiszerekre költenek a legtöbbet, - alapvető cél a lakosság egészségvédelme. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben rendkívül f elgyorsultak ol yan t echnikák, e ljárások, m ódszerek, a melyek radikálisan avatkoztak b e a mezőgazdasági termelésbe, illetve az élelmiszer minőségébe. A kormányok köt elessége, hog y mindent m egtegyenek a pol gáraik vé delmében, ho gy a kockázatokat a minimálisra csökkentsék. Az EU alapelve a magas szintű, minden országra egységes szabályozás. Az E U kialakította részletes előírásait valamennyi

élelmiszerre vonatkozóan, valamint álláspontját az ál lategészségüggyel, a h ús és h ústermékekkel, v alamint a növényegészségüggyel kapcsolatban. Mindezek arra utalnak, hogy a jövő nagy kérdése és feladata a magas színtű termelés, amelyben fontos szerepe van a fejlett technika, biológia mellett az emberi tudásnak. A minőségvédelmet szolgálja: - a termékfelelősség - a szabványosítás - a minőség tanúsítása - a minőségvédelem szervezeti rendszere 1. Termékfelelősség Az E U o rszágaiban a termékfelelősség a fogyasztási cikkekre terjed ki, a szolgáltatásokra nem. Nem tartoznak a felelősség körébe a mezőgazdasági őstermékek és a vadászati termékek. A magyar termékfelelősségi törvény az EU-irányelveit vette alapul. A törvény szerint: - termék minden ingó dolog (kivéve a földművelés, az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékeit) - gyártó a termék

előállítója vagy aki önmagát a termék előállítójának tünteti fel - importáló a külkereskedő vagy bizományi szerződés esetén a megbízó A törvény alkalmazásában a kár: - valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett kár. - hibás termék által más dologban okozott 10.000Ft-nál nagyobb kár - a t ermék a kkor hi bás, ha ne m n yújtja a zt a b iztonságot, am ely általában el várható. A termék hibája okozta kárért a termék gyártója felel (import esetén az importáló) - ha a te rmék gyártója, il letve imp ortálója n em á llapítható me g, a te rmék f orgalmazóját terheli a felelősség. 2. Szabványosítás A s zabványosítás a felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. Írásban való megjelenítése a szabvány A szabványosítás feladatai: - a minőség szabályozása - a cserélhetőség megteremtése - a fogyasztói

érdekvédelem - a minőség és az ár kapcsolatának összehangolása - az élet-, egészség-, környezet és vagyonvédelem Szabványos: az a termék, amely mindenben megfelel a szabványnak. Szabványon kívüli: az a termék, amelyre nem létezik szabványelőírás. Szabványon felüli: az a termék, amelynek tulajdonságai jobbak, mint az előírtnak. Szabványon aluli: az a termék, amelynek tulajdonságai rosszabbak, mint az előírtak. A szabványosítás vonatkozhat: - az előállításhoz szükséges alapanyagokra - az előállítás módjára - az áru minőségi követelményeire - az áruvizsgálatokra - a csomagolás, szállítás, tárolás módjaira - az eltarthatósági időre - a csomagoláson feltüntetett tájékoztató jelzésekre, kifejezésekre. A szabványosítás rendszere: A szabványosítás rendszere ötszintű. Az egyes szintek a következők: I. Nemzetközi szabványosítás (ISO, IEC) II. Regionális szabványosítás (EN, HD, ENV) III. Nemzeti

szabványosítás (MSZ) IV. Szakmai szabványosítás V. Vállalati szabványok 3. A minőség tanúsítása A gyártónak, illetve forgalmazónak (importálónak) a termék lényeges tulajdonságait a vevő számára tanúsítani kell. A tanúsítás módjai: - utalás a szabványra - minőségi bizonyítvány adása: ebben az áru tulajdonságait műszaki adatokkal, mérési eredményekkel kell tanúsítani. Fel kell tüntetni az alkalmazott vizsgálati, mérési módszert, az azonosításhoz szükséges adatokat, a használat és kezelés módját. - műszaki leírás adása: ebben a termék főbb műszaki jellemzőit és a használhatóság, illetve kezelhetőség módját kell közölni. - minőségi jel alkalmazása: a minőséget minőségi jellel a terméken vagy a csomagolásán lehet t anúsítani. C sak o lyan j el h asználható, a melynek j elentése m eghatározott és az érdekeltek számára megismerhető. Megkülönböztető minőségi jelek A megkülönböztető

minőségi jel tanúsítja, hogy az adott termék minőségét egy gyártól független i ntézmény kiváló minőségűnek ítéli meg, kiemelésre alkalmasnak tartja, és engedélyezi a megkülönböztető elnevezés, vagyis jel használatát. Megkülönböztető jel pl. a védjegy és a környezetvédő címke, valamint a hagyományos különleges tulajdonság tanúsítása az élelmiszereknél. Az egyes árukat más hasonló terméktől megkülönböztető megjelölést védjegynek nevezzük. Közkeletű kifejezéssel ezek az árucikkek márkás áruk. A védjegynek származást jelző, minőséget garantáló és keresletet növelő funkciója van. A környezetvédő címke arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy a jelet viselő áru gyártása kevesebb környezetkárosítást okozott, mint más azonos rendeltetésűé. Rendelet s zabályozza az él elmiszerek hagyományos tanúsítását. - tanúsítás az árun feltüntetett adatokkal - tanúsítást kísérő jegyzék -

állami zárszalag - minőség-ellenőrző intézetek általi tanúsítás 4. - különleges tulajdonságának A minőségvédelem intézményrendszere Gazdasági Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Helyi önkormányzatok Érdekképviseleti szervezetek Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások Intézetek: KERMI, MEEI, Ipari minőség-ellenőrző intézetek, MERT Controll Minőségellenőrző Rt. 7a Az Incoterms 1990. tengeri és belvízi szállításnál alkalmazható klauzulái Az Incoterms 1990. tengeri és belvízi klauzulái: FAS: a költség és kockázat az elhajózási kikötőben a rakparton vagy a kisegítő hajó fedélzetén száll át az eladóról a vevőre. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt

állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig megfizetni - a kikötői kezelési költséget megfizetni - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni Vevő költsége és kockázata: - fuvareszközt állítani (hajót) - kikötői ügynöki díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni - rendeltetési helyen a rakpartra rakás költségeit megfizetni - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - vámokat, adókat megfizetni - az árut a telephelyre eljuttatni - a fuvarköltséget, szállítmányozó jutalékát kifizetni - ellenértéket kiegyenlíteni FOB: a költség és kockázat az elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett száll át az eladóról a vevőre. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig

megfizetni - a kikötői kezelési költséget megfizetni - az elhajózási kikötőben a hajókorlátig való felemelés költségét kiegyenlíteni - B/L kiállításának költségét megfizetni Vevő költsége és kockázata: - fuvareszközt állítani (hajót) - kikötői ügynöki díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni - rendeltetési helyen a rakpartra rakás költségeit megfizetni (landed ktg) - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - a fuvarköltséget, szállítmányozó jutalékát kifizetni - vámokat, adókat megfizetni - az árut a telephelyre eljuttatni - ellenértéket kiegyenlíteni CFR: a költség a rendeltetési kikötőben a hajó fedélzetén, a kockázat az elhajózási kikötőben a hajó korlátja felett száll át az eladóról a vevőre. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli

vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig megfizetni - a kikötői kezelési költséget kifizetni - az elhajózási kikötőben a hajókorlátig való felemelés költségét kiegyenlíteni - B/L kiállításának költségét megfizetni - fuvareszközt állítani (hajót) - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni - a hajó fedélzetén vagy a hajótestben való elrendezés ktg-t kiegyenlíteni - kikötői ügynöki díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni Vevő költsége és kockázata: - rendeltetési kikötőben a rakpartra rakás költségeit megfizetni - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - fuvarköltséget, szállítmányozó jutalékát kifizetni - vámokat, adókat megfizetni - az árut a telephelyre eljuttatni - ellenértéket kiegyenlíteni CIF: teljesen megegyezik a CFR-rel, de az eladó köteles az árut biztosítási fedezetbe vetetni.

A biztosítási díj alapja a C FR ár 110%-a, a b iztosítási ö sszeg a C IF á r 110%-a. a biztosítás kedvezményezettje a vevő, vagy a vevő által megjelölt harmadik fél. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig megfizetni - a kikötői kezelési költséget kiegyenlíteni - az elhajózási kikötőben a hajókorlátig való felemelés költségét kiegyenlíteni - B/L kiállításának költségét megfizetni - fuvareszközt állítani (hajót) - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni - az árut biztosítási fedezetbe vetetni, biztosítási díjat megfizetni - a hajó fedélzetén vagy a hajótestben való elrendezés költségét kiegyenlíteni - kikötői ügynöki díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni Vevő költsége és kockázata: - rendeltetési

kikötőben a rakpartra rakás költségeit megfizetni - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - okmányokról, engedélyekről gondoskodni - fuvarköltséget, szállítmányozó jutalékát kifizetni - vámokat, adókat megfizetni - az árut a telephelyre eljuttatni - ellenértéket kiegyenlíteni DES: a költség és kockázat a rendeltetési kikötőben a hajó fedélzetén száll át az eladóról a vevőre. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig megfizetni - a kikötői kezelési költséget kiegyenlíteni - az elhajózási kikötőben a hajókorlátig való felemelés költségét kiegyenlíteni - B/L kiállításának költségét megfizetni - fuvareszközt állítani - szállítmányozó jutalékát kiegyenlíteni - az árut biztosítási fedezetbe vetetni,

biztosítási díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni - kikötői ügynöki díjat megfizetni Vevő költsége és kockázata: - rendeltetési kikötőben a rakpartra rakás költségeit megfizetni - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani - vámokat, adókat megfizetni - okmányokat, engedélyeket beszerezni - az árut a telephelyre eljuttatni - ellenértéket kiegyenlíteni DEQ: a költség és kockázat a rendeltetési kikötőben a rakparton száll át az eladóról a vevőre, vám megfizetése mellett. Eladó költsége és kockázata: - az árut exportra becsomagolni - kiviteli okmányokról és engedélyekről gondoskodni - az árut kiviteli vám elé állítani - fuvareszközt állítani - a fuvarköltséget az elhajózási kikötőig megfizetni - a kikötői kezelési költséget kiegyenlíteni - a FOB-olási ktg-et kiegyenlíteni - B/L kiállításának költségét megfizetni - fuvareszközt állítani - szállítmányozó jutalékát

kiegyenlíteni - biztosítási díjat megfizetni - tengeri fuvardíjat megfizetni - kikötői ügynöki díjat megfizetni - rendeltetési kikötőben a rakpartra rakás költségeit megfizetni - a rendeltetési országban az árut vám elé állítani Vevő költsége és kockázata: - vámokat, adókat megfizetni - okmányokat, engedélyeket beszerezni - az árut a telephelyre eljuttatni - ellenértéket kiegyenlíteni A tengeri fuvarozás okmánya a hajóraklevél (Bill of Lading) Több eredeti példányban állítja ki a hajóstársaság, mint fuvarozó. Csak teljes sorozat testesíti meg az ár ut, a h ajóstársaság cs ak en nek a b emutatása ellenében adja ki a vevőnek. A B/L kiállítására a ha jóstársaság j ogosult, a mely feltünteti t öbbek köz ött a z á rura vona tkozó valamennyi lényeges adatot, a hajó nevét, elhajózási és érkezési kikötőt, az esetleges átrakás tényét, a rendelkezőt és az értesítendő felet. A B/L kiállítására a

Mate’s receipt alapján kerül sor. Az áru átvételekor az első tiszt bocsátja ki, n em ér tékpapír. A bban az es etben, h a a csomagolás v agy az ár u s érült, v agy h iányos, a tényt felvezeti a Mate’s receipt-re. Fajtái: 1. Received for shipment B/L: elhajózásra átvett hajóraklevél, feltüntetve: fuvardíj fizetve (vagy fuvardíj fizetendő a rendeltetési állomáson). 2. Shipped on board ocean B/L: hajótestben e lhajózott te ngeri h ajóraklevél, f eltüntetve: fuvardíj fizetve (vagy fizetendő a rendeltetési állomáson) 3. Shipped on deck ocean B/L: fedélzeten el hajózott t engeri h ajóraklevél, f eltüntetve: fuvardíj fizetve (vagy fizetendő a rendeltetési állomáson) A hajóraklevél kiállításához kapcsolódik a „ dock receipt” (rakparti átvételi elismervény). A hajóstársaság ü gynöksége á llítja ki , azt i gazolja, hog y az áru a r akparton e lhajózásra ké sz állapotban van. Nem értékpapír A dock receipt az FAS

klauzulánál igazolja az eladó teljesítését. A received for shipment hajóraklevél az FAS klauzulához kapcsolódik. A shipped on deck vagy on board a FOB klauzulánál igazoló okmány. A shipped on deck vagy on board a CFR, CIF, DES, DEQ klauzuláknál kerül kiállításra. 4. Through Bill of Lading: akkor kerül kiállításra, ha a megjelölt rendeltetési kikötőbe nem indít a hajóstársaság egy átrakási kikötőben más hajóstársaságnak adja át az árut és ez juttatja el a rendeltetési kikötőbe. Az Incoterms F OB, i ll. C FR, C IF, D ES, D EQ kl auzuláival i gazolja az exportőr teljesítését. FOB klauzula esetén a „freight to be paid at the destination”, a C és D család klauzuláinál „freight prepaid” megjegyzés tartalmazza az eladó költségvállalását. 5. FIATA Bill of Lading: a kom binált f uvarozás okmánya, á rut m egtestesítő értékpapír Kiállítása n emcsak v ízi k ombinált f uvarozás e setén k erül s or, h anem mu

ltimodális fuvarozásnál i s. Tartalma h asonló a t engeri B/L-hez, í gy t artalmazhat ár ura, v agy csomagolásra vonatkozó negatív megjegyzést és foul vagy unclean értékpapírrá válhat. 6. Short form Bill of Lading: rövidített szöveggel e llátott h ajóraklevél, a mely n em tartalmazza a hajóstársaság vállalási feltételeit, így jogvitára nyílik lehetőség. A bankok csak akkor fogadják el t eljesítést igazoló okmányként, ha akkreditív es etében ezt a vevő előírta, vagy más fizetési módoknál az adásvételi szerződés kifejezetten utal rá. Teljesítést igazoló értékpapír az FOB klauzulánál, amelynél a vevő fuvardíjfizetését igazolja. CFR, CIF, DES, DEQ klauzuláknál az eladó vállalta a tengeri fuvardíj megfizetését. 7. Groupage Bill of Lading: gyűjtőforgalomban juttatják el azokat az árukat a rendeltetési állomásra, amelyek terjedelme, vagy súlya kicsi, így nem tölt ki egy teljes fuvareszközt. Ha el hajózik az

ár u a h ajóstársaság a t eljes m ennyiségre k özös hajóraklevelet állít ki. A groupage B /L nem le het te ljesítést ig azoló o kmány egy s zállítási f eltételnél s em, miv el több exportőr árujának adatai közösen szerepelnek rajta 8. Hitchment Bill of Lading: akkor állítják ki, ha a teljes árumennyiség különböző rendeltetési kikötőben kerül kirakodásra, de az adásvételi szerződés, vagy a fizetési mód egyetlen hajóraklevél bankhoz történő benyújtását írja elő. Az exportőr teljesítését igazolja, az Incoterms FOB klauzulájánál feltünteti a hajóstársaság ügynöksége, hogy a tengeri fuvardíjat a rendeltetési kikötőben a vevő fizeti. 9. Combined Transport Bill of Lading: kombinált fuvarozás okmánya, árut megtestesítő értékpapír. A feladási állomástól a rendeltetési állomásig igazolja az exportőr teljesítését és a fuvarozó felelősségét. Hajóraklevelek tartalma: - fuvarozó (carrier) -

feladó (shipper) - címzett (consignee) - értesítő fél (notify) - árura vonatkozó jelzések - áru csomagolás állapota, minősége - elhajózási és érkezési kikötő, az esetleges átrakodás állomásai - hajó neve, nemzetisége, befogadó képessége - fuvardíjfizetés vállalására vonatkozó megjegyzés - kiállítás helye, dátuma, példányszáma Delivery Order – kiszolgáltatási jegy: Hajóraklevelet helyettesítő, árut megtestesítő értékpapír. Akkor állítja ki a szállítmányozó, ha az árut úszó áruként értékesítik. Az elhajózási kikötőben a hajóstársaság ügynöksége kiállítja B/L-t a teljes árumennyiségről, de nem tünteti fel a notify-t. amikor az áru értékesítésre kerül a hajóút során, a szállítmányozó bevonja a B/L-t és kibocsát annyi D/O-t, ahány vevője van az árunak. Folyami rakjegy: Árut megtestesítő értékpapír. Teljes uszályrakomány esetén kerül kiállításra Az uszály kapacitásának

70%-át meghaladó mennyiség teljes uszályrakománynak minősül. Több eredeti példányban k erül k iállításra, a te ljes s orozat te stesíti me g a z á rut. C sak a h ajóstársaság állíthatja ki. Az Incoterms FOB klauzula esetén feltüntetik, hogy a folyami fuvardíjat a vevő fizeti. A C és D család klauzuláinál az eladó előre fizette a fuvardíjat, így a rakjegyen szerepel a freight prepaid megjegyzés. FIATA FCT (Forwarder’s Certificate of Transport): Árut megtestesítő értékpapír abban az esetben, ha a szállítmányozó fuvarozói felelősséggel állítja ki, vagyis eredményfelelősséget vállal. Azt ig azolja, h ogy a s zállítmányozó a z á rut á tvette, é s vi sszavonhatatlanul t ovábbította. A z exportőr teljesítését igazolja az Incoterms C és D multimodális klauzuláinál. A szállítmányozó igazolja, hogy az árut az okmány birtokosának, bemutatáskor kiszolgáltatja. 7.b tétel Termékpolitikai döntések, termék/piac

stratégiák. Egy új termék piacra történő bevezetése során elvégzendő feladatok. A termékpolitikai döntések jellemzői: Termék: a m arketingfelfogás s zerint o lyan fizikai, e sztétikai é s s zimbolikus tu lajdonságok összessége, amely a fogyasztó igényeit hivatott kielégíteni. Termékpolitika: A 4P kiinduló eszköze Lényege: m eghatározza, h ogy a v állalatnak milyen t ermékeket i lletve s zolgáltatásokat k ell előállítania ill. forgalmaznia Tevékenységek: t ermék tervezése, fejlesztése, pozicionálás, termékek bevezetésétől a kivonásáig történő figyelése, csomagolás, márkázás, szerviz-, garanciaszolgáltatások kialakítása. A termékpolitika a termékkínálat alakítása. Termékpolitikai döntések: 1. vállalati termékkínálat Az e gy vállalat által k ínált t ermékek és s zolgáltatások ö sszességét, v álasztékát a h ozzájuk rendelhető mennyiségi értékekkel együtt összefoglaló néven vállalati

termékkínálatnak nevezzük. A termékkínálatot alkotó termékcsoportok egymáshoz viszonyított helyzete szüntelenül változik. Termékcsoporton egymással szoros kapcsolatban álló termékeket értünk, amelyek: - azonos igényeket elégítenek ki (sütőipar) - egymást használatban kiegészítik (zakó, mellény) - azonos típusú üzletben árusítják őket (ital szakbolt) - azonos termelőkapacitáson állítják elő őket (öntőgép) - azonos vevők vásárolják (kismamák) - azonos alapanyagból állítják elő őket (alumínium ipar) A t ermékcsoport m eghatározás m indig c sak k onkrét pi aci é s s zervezeti kör ülmények köz ött képzelhető el, a felsorolt elvek csak támpontok a termékcsoport meghatározásához. 2. Termékfejlesztés folyamata: A termékfejlesztés folyamán az új ötletek keresésétől a termékek piaci bevezetéséig tartó tevékenységek összességét értjük. - új ötletek kutatása: gag man - az ötletek szelektációja:

rögtön látszik, hogy megvalósítható-e az ötlet - a termék fejlesztése: laboratóriumi munka, gyártásfejlesztés, prototípus - a termék tesztelése: prototipus tesztelése, ha nem válik be akkor kezdődik előröl minden - piaci bevezetés Az egyes szakaszokban eltérő a marketingfunkció szerepe. Elvileg minden szakasznak résztvevője, minthogy állandóan szolgáltatnia kell a piacról, a keresletről, a konkurensekről és a fogyasztókról szóló adatokat. Új t ermékkel v aló m egjelenés es etén a b evezetett ú j t ermék a v állalat k orábbi termékétől von el vevőket. Ezt nevezzük marketingkannibalizmusnak 3. Termékvonalak kialakítása Összetartozó termékek csoportja, hasonló funkciókat látnak el, azonos csoporthoz tartozó vásárlók veszik meg stb. Termékvonalak viszgálata: - választék szélessége: a vállalat által gyártott, forgalmazott termékcsoportok száma - választék mélysége: az adott termékcsoportba sorolható

termékek száma választék sűrűsége 4. ABC analízis: A termék jelentőségének elemzése A: jelentős termék B: közepesen jelentős termék ∧ árbevétel ?%-át adják C: kis jelentőségű termék 5. Márka szerepe: Márka: o lyan s zimbólumok ö sszessége, m elynek f eladata a t ermékek és s zolgáltatások egy meghatározott gyártóval forgalmazóval való azonosítása és egyúttal azoknak más termékektől való megkülönböztetése. Jelölhet terméket vagy magát a vállalatot is Jellemzői: egyedi és megjegyezhető, találó, jelentős értéket ad a termékhez, jelentős ktg is, védjegyeztetés külön ktg, minőséget egyenletesen kell biztosítani, folyamatosan reklámozni kell! Lehetséges termékpolitikai döntések:  Termék-továbbfejlesztés (meglévő terméké)  Költségcsökkentés  Marketingstratégia változtatása  Egyedi termékek bevezetése  Egyedi termékek kivonása  Termékcsoportok kivonása  Új termékcsoport

felvétele  Termékcsoportok közötti prioritások változtatása TERMÉKPIACI STRATÉGIÁK A termékpolitikai döntések alapján lehet kialakítani a termékpiaci stratégiát. 4 alapvető stratégiát különböztetünk meg. A termék/piac stratégiák meghatározásához Ansoff a lehetséges stratégiákat a piaci vevőköz és a termékek újdonsága szerint csoportosította. Piac/Termék régi új régi piackiaknázás piacfejlesztés új termékfejleszté diverzifikáció Piackiaknázás: általában a m arketing r áfordítások n övelésével k íván a v állalat s ikert el érni t öbb hirdetés és értékesítésösztönzés, szélesebb értékesítési hálózat révén. Piacfejlesztés: gyakran újrapozícionálást jelent, új használati módok keresését. Termékfejlesztés: általában a vállalat a meglévő termékeit egészíti ki, vagy azok helyett állít új alternatívát. Diverzifikáció: a legkockázatosabb termék/piac stratégia, hiszen új

képességeket igényel, miközben új fogyasztókat, felhasználókat kell megnyerni. A termék bevezetése a piacra A termék piacra történő bevezetése sok szervezési tevékenységet igényel, melyek pontos és j ó végrehajtása nagymértékben növelheti a termék sikerét a piacon. A termék piaci bevezetéséhez kapcsolódó marketingfeladatok:  Megfelelő termékmennyiség biztosítása (gyakori, hogy a termék sikeresebb a vártnál és ilyenkor ellátási zavar léphet fel)  Forgalmazók f elkészítése a t ermék fogadására ( pl. el adószemélyzet k épzése, r eklámtárgyak, szórólapok rendelkezésre bocsátása stb.)  Garancia, szerviz és vevőszolgálat rendszerének kialakítása (pl. ha a javításokat elosztók látják el, ki kell képezni őket, és a megfelelő alkatrészeket rendelkezésükre kell bocsátani)  Bevezetéssel kapcsolatos kommunikációs feladatok időzítése (reklámkampány menetrendje, sajtótájékoztató,

tömegkommunikáció képviselőinek meghívása stb.)  Ezen feladatok megfelelő koordinálása (az egyes t evékenységek pont osan ka pcsolódjanak egymáshoz, felkészülés az esetleges hibák előzetes felmérésével a gyors reakcióra) 7.c tétel A minőség tanúsításának módjai. Megkülönböztető minőségi jelek A minőség kifejezésének módjai: • Szabvány: egy normatív műszaki okmány, amely a termék minőség meghatározására alkalmas és az egységesítést szolgálja. (főleg műszaki cikkek) • Szokvány: a szokás írásba foglalt változata. Általában szerződésben határozzák meg a tőzsde cikkek minőségét, ez egy átlag minőséget takar. • Etalon vagy reprezentatív minta: minőség ellenőrző intézet szúrópróbaszerű ellenőrzést végez a véletlenszerűséget biztosítva homogén áruknál. • Műszaki rajz vagy leírás • Katalógus és áruleírás • Szokásos minőség kifejezés, ami régi partnerek

esetében meghatározott áruknál (helyettesíthető tömegáruk esetén). A minőséget tanúsíthatja a minőségi jel. A minőségi jelek a terméken vagy a csomagoláson jelenhetnek meg, de csak akkor alkalmazhatók, ha a fogyasztók számára ugyanazt a minőséget jelentik, tehát jelentésük egyértelműen meghatározható. Megkülönböztető minőségi jel a márka illetve védjegy. Minőségi jelnek számít 1. a környezet védő jel (alkalmazása: bárhol) Arról t ájékoztatja a f ogyasztót, hog y a t ermék kevésbé ká rosítja i ll. g yártása ke vesebb ká rt okoz ott a környezetben. Ez elsősorban az ózonréteget károsító termékek helyett előállított áruk esetében gyakori ill a fa alapanyagú termékek esetén. Maga a termék környezet kímélően semmisíthető meg 2. a hagyományos különleges tulajdonságokat tanúsító jel (alkalmazása: élelmiszer) Ilyen tulajdonságok jelölhetők: • Az árun feltüntetett adatokkal, ezek egyértelműen

megkülönböztetik a terméket más termékektől. pl: tartósító szert nem tartalmaz, természetes árukból előállított • Kísérő jegyzéken lehet tanúsítani, szabványra vagy műszaki leírásra hivatkozni. • Állami zárszalag, olyan módon felel, hogy a csomagolást úgy lehessen kinyitni, hogy ez megsérüljön. Igazolja, hogy az árut legális úton szerezték be, vagyis nem csempész áru. Pl: alkohol, dohány áru 3. márka, védjegy (alkalmazása: bárhol) Márka: Egy adott termelő által előállított termék minőségét kell tanúsítani. Jelentése: • Származást jelöl • Garantálja a minőséget, • Figyelemfelkeltő • Kereskedelmileg növelő hatású A márkák bevezetése egy piacra és azok védelme, azért fontos a termelő számára, mert a fogyasztók általában ragaszkodnak egy meghatározott márkához és így kereslet növelő hatása van. A márka vagy védjegy használatáért abban az esetben, ha a termelő átengedi más

termelőnek a használati jogot fizetni kell és a védjegy tulajdonosa rendszeresen ellenőrzi a márka név alatt előállított termék minőségét. Minőségi romlást a márkás termék nem visel el, ezért a törvény értelmében a márka név alatt előállított termék hibásan nem hozható forgalomba még árkedvezménnyel sem, ezeket a termékeket meg kell semmisíteni. Márka nevek: 1. Monogramok: BMV, RR 2. Nevek: Mercedes 3. Számok: 1411 (általában illatszerek) 4. Cégek: Jacobs 5. Árura vonatkozó Coca-Cola 6. Fantázia nevek: Nike, Shell 7. Szó és kép: Unikum Minőség bizonyítvány, amit a minőség ellenőrző intézetek állítanak ki. 8.c tétel Az ISO szabványok és az EN szabványok kapcsolata A szabvány olyan normatív műszaki okmány, amelynek célja az egységesítés és a fogyasztó érdekvédelme az áru minőségével összhangban. A szabvány feladata az áru minőségének egységesítése. Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi

Szervezet) szabványokat 1987 -ben dol gozta ki az E urópai Közösség a z 1950 -es év ekben létrehozott európai szabványok alapján. Ez 5 db s zabványt j elent, a z I SO 9000 -9004, s zámozott s zabványokat, a melyek á tfogó minőségbiztosítási rendszereket tartalmaznak. Ezek váltották fel a: - termék szabványokat - fogalom meghatározási szabványokat és - vizsgálati szabványokat. A termékszabványok a termék tulajdonságaira vonatkozó műszaki előírásokat tartalmazták, a fogalom m eghatározási s zabványok az e gyes i parágak s zakkifejezéseinek e gységesítését, a vizsgálati szabványok pedig a minőségi vizsgálat objektivitását biztosították az egységesítés révén. Az ISO szabvány tehát meghatározza a termelő vállalat működésével kapcsolatos részterületek e gységesítését az alapanyag beszerzéstől, tárolástól, nyilvántartástól, a késztermék vevőhöz való eljuttatásáig. A legszigorúbb előírásokat az ISO

9001. számú szabvány tartalmazza Nemcsak termelővállalatokra alkalmazható, hanem a gazdaság valamennyi területére. Nincs szükség a rra, ho gy 1-1 munkafolyamat során a terméket többször minőségellenőrzésnek vessék alá. Az ISO szabványokat Németországban dolgozták ki és a német műszaki szakemberek terjesztették az Európai Közösség elé. Az ISO meghatározza a minőség-ellenőrzés menetét a v állalaton b elül, a min tavétel körülményeit, az etalon (kereskedelmi minta) műszaki adatait, a vállalaton belüli minőségellenőrzés szakembereinek a tevékenységét, iskolai végzettséget stb. Az ISO szabvány nemcsak a n emzetközi, hanem a b elföldi forgalomban is kötelező az uniós tagországokon belül. Nem minden termék kell, hogy megfeleljen a szabványnak, de egyes iparágakban kötelező az alkalmazása. Kötelező az építőiparban, élelmiszeriparban, gépiparban, kohászatban, bányászatban, az agráripar egyes területein.

híradástechnika területén, Nem kötelező a konfekció iparban, a könnyűiparban pl. textilgyártásban Kivéve, ha első szállításról van szó vagy a vevő ezt külön kéri. Ha a vevő kérné, akkor az EU közösség 1987ben ki dolgozott ISO 90 00-9004-ig s zámozott 5 db s zabvány va lamelyikének ke ll, hog y megfeleljen. Magyarország 1992. j únius-júliusban honos ította a z ISO s zabványokat, a z E U-hoz va ló csatlakozás ér dekében, és az ért, h ogy f enntartsa k apcsolatait az u niós partnereivel, és í gy jöttek lé tre az Európai Norma Magyar Szabvány (ENMSZ) 29000-29004-ig s zámozott szabványok. A termék annak az ENMSZ szabványnak felel meg, amelyikbe a termelő szervezetet besorolták. Tartalmukat tekintve teljesen megfelelnek az ISO szabványnak A honosítás azt jelentette, hogy az eredetileg angol nyelvű szabványokat magyarra fordították és változtatás nélkül a magyar gazdaságban ajánlottá tették. Az a cég, amely uniós

tagországgal folytat kereskedelmet meg kell, hogy feleljen valamelyik honosított szabványnak. 9a Az ajánlat A külkereskedelmi ügyletkötést megelőző tevékenység és az egy vagy több személyhez címzett szerződéskötési javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha az kellően meghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy magát kötelezettségben állónak tekinti. Az ajánlat tartalmát a Bécsi Konvenció határozza meg. A Bécsi Konvenció 101 cikkelyből és négy fő részből áll: 1. A Konvenció alkalmazási területi és az általános rendelkezések 2. A szerződés megkötésének feltételei 3. Az adásvételre vonatkozó feltételek 4. Záró rendelkezések Akkor kellően meghatározott az ajánlat, ha tartalmazza az áru megjelölését, mennyiségét, árát, vagy rendelkezéseket tartalmaz, azok meghatározására. Az ajánlat kezdeményezője az eladó és a vevő is lehet. - a vevő üzleti levél f ormájában k

érhet/kezdeményezhet aj ánlatot v agy v ersenytárgyalási kiírás formájában - az el adó p ro f orma f ormájában, v ersenytárgyalásra t ett aj ánlat f ormájában, ü zleti l evél formájában. Az üzleti etika megkívánja, hogy minden ajánlatra válaszoljunk. Érdemi ajánlatok kiemelése: Nem ér demi aj ánlat az az aj ánlat, am elyeket k ézzel í rtak i lletve n em t artalmaznak m inden információt. - nem kell ajánlatot tenni, ha nem tudunk az ajánlat feltételeinek megfelelni, pl. túl magas az ajánlati ár - az ajánlattevőtől független tényezők, jogi szabályok, pl. a VB által finanszírozott beruházásokban csak IMF tagországok szállítói vehetnek részt Az ajánlat fajtái 1. kötelező ajánlat Minden ajánlat kötelező, ha nincs feltüntetve, hogy nem kötelező. Ha a címzett al áírja az ajánlatot, akkor a szerződés létrejöttnek tekinthető. Az ajánlattevő feladata, hogy feltüntesse, hogy meddig érvényes az ajánlat. Figyelembe

kell venni a postai futamidőt és az ajánlat értékeléséhez szükséges időtartamot. - szóbanállási idő megjelölésével - szóbanállási idő meghatározása nélkül 2. nem kötelező ajánlat Akkor, ha ezt kifejezetten feltüntetik rajta. Pl a készlet erejéig áll az ajánlat Írásbeli ajánlatot visszavonni csak az ajánlat megérkezése előtt lehet. Akár az ajánlattevő, akár az a jánlat c ímzettje a f eltételek me gváltoztatását k éri, a kkor a z ellenajánlatnak minősül és az egész ajánlati tevékenységet újra kell tárgyalni. A szóban adott ajánlat csak a tárgyalás végéig érvényes. Pl tőzsde Az ajánlat tartalma: - az ajánlattevő neve, címe, bankszámlaszáma - az ajánlat címzettje - az áru megnevezése, minőség, mennyiség meghatározása - ár, valutanem, paritás megjelölése - érték meghatározása - csomagolás, csomagolási mód meghatározása - szállítási határidő - fizetési mód meghatározása Ajánlatunk

a szóbanállási ideig érvényes, majd az ajánlat végére a dátum kerül. Az ajánlat minimális/kötelező tartalmi kellékeit a Bécsi Konvenció határozza meg. Az export ajánlat egyes feltételeinek változatai: 1. minőség meghatározások - műszaki dokumentációval: nagyberendezések e setén al kalmazzák, t erjedelem k itér a szerelésre, betanításra, szervizelésre, műszaki tanácsadásra - minőségi szabvány - nemzetközi minőségű márka - eredet, évjárat feltüntetése: boroknál - származási hely: nyersanyagoknál - mellékelt minta szerint Raktártételekre és nagyobb tételekre vonatkozó minőség meghatározások:  tell guelle – olyan amilyen minőség meghatározás, utólagos reklamációra nincs lehetőség, a vásárlás indítéka általában már korábbi tapasztalatok alapján történik  vásárlás megtekintés alapján – kauf nach besicht – utólagos reklamáció nem lehetséges  valamilyen származási hely határozza meg

a minőséget – jó átlagminőségű termék fair average quality (FAQ) 2. - ár meghatározása fix ár rögzítése: szerződéskötés és teljesítés időpontjában ugyanaz az ár egységár: a termék egy egységére vonatkoztatott ár bázis ár: alapminőségre vonatkozik, ha a vártnál eltérő a termék minősége, akkor magasabb árat kell fizetnie átalány ár: e gész t ermék m ennyiségére vona tkozik f üggetlenül a ttól, hog y a z á rban szerepelnek olcsóbb és drágább termékek is mozgó ár: a szerződéskötés és teljesítés időpontjában bizonyos tényezők változásának hatására más az ár A mozgó ár kiköthető a minőség vagy a konjunktúra függvényében. 3. mennyiség meghatározása - alapeset: természetes mértékegységben pontosan meghatározzák a termék mennyiségét - tól-ig meghatározás: főleg gabonánál, szénnél való meghatározásnál alkalmazzák, nem tudják pontosan a mennyiséget, csak a rakodásnál derül ki

- százalékos meghatározás: +- százalékban adják meg a mennyiséget - bruttó/nettó súly meghatározása: vámkivetés szempontjából van rá szükség 4. csomagolási feltételek meghatározása - védje az árut ~ S.WP (Seaworthy packing) ~ C.P (Continental packing) ~ F.P (Fit packing) ~ ömlesztett csomagolás: konténer, vagon, kamion ~ raklapos csomagolás: konténer, vagon, kamion - reklámfelület feltüntetése a csomagoláson ~ külső csomagoláson: feliratok, címzés ~ belső csomagoláson: kivitele tetszetős 5. szállítási mód és paritás megjelölése A paritás meghatározására az Incoterms klauzulák állnak rendelkezésre, amelyek az eladó és vevő kötelezettségeit tartalmazzák EXW-től DDP-ig. Szállítási mód: h a a s zállítási k öltség az ár ban b enne v an az el adó ér dekelt, h ogy a legrövidebb, leggazdaságosabb útvonalat válassza. 6. szállítási határidő meghatározása: szoros kapcsolatban áll a klauzula teljesítési

pontjával 7. a fizetési feltétel meghatározása A fizetési feltétel megválasztásának alapelvei - minél kisebb terhet rójon az érdekeltre - kellő biztonságot nyújtson a birtokon kívül kerülés veszélye ellen - kedvezően befolyásolja a vállalat pénzügyi helyzetét - erősítse a résztvevők piaci helyzetét A valuta meghatározása függ: - a piacon kialakult szokásoktól - vevő bonitása/fizetőképessége - termék konjunkturális helyzete - eladó piacpolitikája 8. a szolgáltatások meghatározása Az eladónak két szinten kell a szolgáltatások iránti igényt kielégíteni: - termelőkkel szemben - fogyasztóval szemben - közvetítővel szemben Ha az értékesítés az importőrön keresztül történik, akkor a viszonteladót el kell látni az eladáshoz szükséges mennyiségű mintákkal, szakanyagokkal. Célszerű a fogyasztónak minél több szolgáltatást nyújtani és ezáltal növelhető a versenyképesség. Import ajánlat kérés Az

ajánlat kérés történhet szóban és írásban. Az ajánlatok összehasonlításának szempontjai: - műszaki, minőségi feltételek Számszerű összehasonlítás szükséges paraméterek, mutatók alapján, ez a r ész s ok szubjektív elemet tartalmazhat. Célszerű lepontozni az ajánlatokat - kereskedelmi feltételek fizetési feltétel, mód, ár, valutanem megjelölése, paritás, csomagolás, szállítási határidő, garanciák, kedvezmények Minden egyes tételét össze kell hasonlítani. A különböző ajánlatokat összemérhetővé kell tenni és ehhez közös valutára kell hozni. Mindezek után a megbízhatóságot kell vizsgálni: - új vagy régi vevő - földrajzi távolság Ezek után az importőrnek az árak kialakítása során figyelembe kell v ennie az alkutartalékot, saját költségeit és kockázatait. Az árkalkuláció felépítése áll a vételárból + a behozatallal kapcsolatos költségekből és az értékesítési költségekből. Milyen

költségeket kell figyelembe venni: - szállítási ktg-ek a paritástól a telephelyig - külföldi jutalékok - belföldi bizományosi díj - áru belföldiesítésével kapcsolatos költségek - reklámköltségek - és o lyan egyéb k öltségek, am elyek az ép pen aktuális s zabályozás s zerint ér vényben vannak Az ár m értéke a v ilágpiaci á raktól f ügg ( ezek meghatározói a tőzsdei árak). A termékélet görbe melyik szakaszában helyezkedik el a termék. Árengedmények: - piacbevezetési árengedmény: új termék piacra történő bevezetéséhez alkalmazzák - hűség rabatt: régi vevőknek nyújtott kedvezmény - raktárkészlet értékesítésekor nyújtott árengedmény: célja a veszteségeket minimalizálják, nem pedig a minél magasabb ár elérése - nagybani áruk kiszerelésekor - átlagnál gyengébb minőségű áru esetén - hosszú szállítási idő esetén - mennyiségi árengedmény: ha az ajánlattevő számára csak na gyobb m ennyiség

r endelése gazdaságos Ha az ajánlattevő másnak szerette volna eladni az árut, de a vevő nem vette át, akkor árengedménnyel kisebb veszteséget érhet el, mint árveréssel. Felárak alkalmazása: - speciális csomagolás esetén - nagyon kis mennyiség szállítása esetén - soron kívüli szállítás esetén - rendelésre történő gyártásnál Reklamáció rendezésének módja: - csereáru biztosítása - ajándék/grátisz mennyiség szállítása - áru javíttatása az eladó költségén - szállítási késedelem esetén árengedmény adása - csomagoló anyag sérülése esetén pótcsomagolás biztosítása - áruhiányért pótáru biztosítása 9.B -1- A piaci szegmentum, a piac-szegmentáció fogalma, célja A piacszegmentálás, a célcsoport-képzés és a pozicionálás szempontjai, módszerei A piac fogalmát értelmezhetjük: - mikroökonómiai szemszögből: kereslet és kínálat találkozása - vállalatgazdasági szempontból: a piacok

működését elemezve további szempontokat von be a vizsgálatba (pl. vállalati magatartás) - marketinges szempontból: a vállalat számára a piac folyamatosan változó értékesítési lehetőségeket jelent. A piaci szereplőket (eladók, vevők, fogyasztók, stb) és a közöttük fennálló kapcsolatokat, működési elveket foglalja magában. A piacot értelmezhetjük szűkebb és tágabb értelemben is: - szűkebb értelemben véve a piac csak a vállalat saját termékére, termékcsoportjára vonatkozik - tágabb értelemben már az összes termékre vonatkozik, azaz más vállalatok termékeit is figyelembe vesszük a marketingstratégia kialakításában A piac méretén egy adott termékből vagy szolgáltatásból megfigyelhető piaci felvevőképesség mérőszámát értjük. Alapvetően 3 ilyen mérőszámot különböztetünk meg: 1. piacpotenciál: egy adott termékből az elméletileg lehetséges eladások összessége 2. piacvolumen: a megvalósuló eladások

összessége 3. piacrészesedés: a piaconkénti saját eladási volument jelenti Piacpotenciál Piacvolumen Piacrészesedés Gyorsan változó, sokszereplős piac megértéséhez a piaci szerkezet elemzés nyújt további támpontokat. Piaci szerkezet: a piaci szereplők egymáshoz viszonyított versenyhelyzete – amit döntően a piaci részesedésen mérünk. A piaci szerkezet néhány jellegzetes formája: Jellemzők Tiszta verseny Monopolisztikus Oligopólium verseny Eladók száma Sok Kevés Néhány Termék Differenciálatlan, Differenciált, helyettesíthető termék tökéletes helyettesíthetőség Ár Az eladó fogadja az Tudatos árpolitika: árakat Némi ármegegye- Gyakori az árzés, ez függ a megegyezés, a differenciáltságtól cégek függnek egymástól Piacra lépés Könnyű Könnyű, de függ Nehéz, mert a lehetősége a technológiától vállalatok és a költségek is nagyok Marketing Nincs szerepe Nagymértékű márkázás és jelentősége

termékdifferenciálás, jelentős hirdetés és marketing tevékenység Tiszta monopólium Egy Egyedi termék, helyettesítés nélkül Képes befolyásolni az árat, de csak a piac által elfogadott mértékben Nem lehet belépni Kismértékű 9.B -2- Számos esetben az előállított termék, illetve az ágazathoz való tartozás erősen meghatározza a egy-egy vállalat helyzetét. A piaci szerkezet elemzésekor meg kell említenünk a lokális piacot is: olyan területi tényezők által korlátozott piac, ahol az eladók és a vevők közötti kapcsolatok gyakran személyes jellegűek, illetve az eladók a termékeikkel döntően e piacra szakosodnak. Szegmentum: a piac egyedi keresleti sajátosságokat mutató csoportja. Szegmentáció: a piac megismerését célzó, és azt homogén – a marketing-akciók gazdaságos végrehajtását lehetővé tevő – részekre osztó eljárása. A szegmentációval kapcsolatban 2 felfogást különböztetünk meg: 1. A

szegmentációt marketing tervezést megalapozó tevékenységnek tekinti 2. Már beleérti a célcsoport-pozicionálás gondolatát is Mindkét felfogás egyetért abban, hogy a szegmentumok közötti eltérés a lehető legnagyobb, a szegmentumokon belüli különbség a lehető legkisebb legyen. Feltevés: a piac heterogén, és ezért homogén csoportokra bontható. A piacszegmentációra nincs szükség, ha: - a piac túl kicsi ahhoz, hogy valamely részén a működés gazdaságos legyen - nagy fogyasztók uralják a piacot, és mindent ők vásárolnak fel (pl. erőművek) A piacszegmentáció lépései: 1. A piac meghatározása 4. A szegmentumok elemzése  A piacszegmentálás folyamata  2. A szegmentáció alapjául szolgáló ismérvek meghatározása 3. A szegmentumok kialakítása A piacszegmentáció alapjául szolgáló ismérvek: - alapváltozók: kijelölik az egyes szegmentumokat, különbséget téve az egyes csoportok között Területi csoport: - lakóhely

típusa - tájegység - település mérete - Demográfiai: - életkor - nem - család mérete - családi életciklus - nemzetiség - vallás Társadalmi-gazdasági: - foglalkozás - iskolai végzettség - jövedelem - életmód Magatartási - termékhasználat - márkahűség - személyiségjegyek leíró változók: akkor van rájuk szükség, ha az alapváltozókkal nem tudjuk elérni a fogyasztót. A demográfiai alapváltozókkal kapcsolatban beszélhetünk ún. családi életgörbéről A családi életciklus alkalmazása termékcsoport-szinten jó eredményeket nyújthat a szegmentációnál. A fiatal gyermekes háztartások jellegzetesen sok bútort, pelenkát és olyan hasonló terméket vásárolnak, amely az élet indításához, illetve a kisgyermekek neveléséhez szükséges. A biztosítási szakemberek számára régóta ismert, hogy életbiztosítási piacuk zömét a középkorú házaspárok alkotják. Egy elvált háztartás újraindítása olyan alapvető

háztartási készülékek és felszerelések beszerzését igényli, mely inkább a fiatalok háztartására jellemző. 9.B -3- Fiatal elvált gyerek nélkül Középkorú elvált gyerek nélkül Középkorú házaspár gyerek nélkül Fiatal egyedülálló Fiatal házaspár gyerek nélkül Fiatal házaspár gyerekkel Fiatal elvált gyerekkel Középkorú házaspár gyerekkel Középkorú elvált gyerekkel Középkorú házaspár eltartott gyerek nélkül Idős házaspár Idős házas nem Középkorú elvált, eltartott gyerek nélkül Középkorú egyedülálló A piacszegmentációval kapcsolatos követelmények: A szegmentáció hozzájuttatja a vállalatot egy jól körülhatárolt, a szegmentáció alapjául szolgáló kritériumok meghatározott együttesével leírható fogyasztói csoport (szegmentum) megnevezéséhez. A kiindulási alapul vett piacot ily módon tehát sikerül homogén csoportokra bontani. Az jelentené a vevőorientáció maximális

megvalósulását, ha minden fogyasztót önálló szegmentumként lehetne kezelni. A piacon versenyző vállalatok tehát a szegmentáció segítségével egy aggregálási folyamatba kezdenek. Előre meghatározott ismérvek alapján a hasonló vevőket homogén csoportokba vonják össze. Fő követelmények: 1. Mérhetőség: a vevők csoportosítására felhasznált jellemzőknek mérhetőknek, az adatoknak pedig hozzáférhetőknek kell lenniük. 2. Elérhetőség: nem elég egy-egy csoportot azonosítani, hanem fel kell tárni, milyen marketing eszközökkel érhető el az adott szegmentum. 3. időbeli stabilitás: a kialakított szegmentumnak hosszú időn keresztül lényegileg változatlannak kell maradnia. A követelmények gyakran ütköznek egymással, gyakran nem lehet mindháromnak egyidejűleg megfelelni. A szegmentáció eredményeinek felhasználása: A piacszegmentáció feltárja a vállalat számára azokat a lehetséges vásárlói csoportokat, amelyek

potenciális vevőként jöhetnek számításba. A szegmentáció alapjául szolgáló ismérvek pedig magyarázatul szolgálnak arra, hogy miért éppen ezt és nem egy másik csoportot célszerű választani. További elemző munkára van szükség, hogy a vállalat meghatározza a szegmentumokat, azaz a célcsoportokat. Célcsoportképzésen azt a folyamatot értjük, amikor a vállalat kiválasztja a számára megfelelő szegmentumot, s azt tevékenységének középpontjába állítja. A célcsoport-képzés összhangba kívánja hozni a vállalati adottságokat a piaci szegmentumokkal. 9.B -4- A vállalat által követett lehetséges stratégiák: Alkalmazott marketing-mix A piac egésze Egységes Differenciálatlan marketing Célcsoportra irányuló Differenciált marketing A piac egy része Koncentrált marketing Alapvetően 3 olyan stratégiai út áll a vállalat előtt, amely közül választhat, amikor meg akarja feleltetni a marketing-mixet a

célcsoport-képzésnek: 1. Koncentrált marketinget választó vállalat erőfeszítéseit a piac egy meghatározott szegmentumára összpontosítja. Így tudatosan egy célcsoport érdekében koordinálja a marketing tevékenységét. 2. A differenciált marketinget folytató vállalat a piacot alkotó főbb szegmentumok mindegyikét kiszolgálja, s ehhez különböző marketing-mixet alakít ki. Ilyen stratégiai utat az a vállalat választhat, amely elég nagy ahhoz, hogy az egész piacot megcélozza, és rendelkezik is elegendő marketing-erőforrással ahhoz, hogy speciális mixet alkalmazzon minden célcsoportnál. 3. A differenciálatlan marketing során a vállalat ugyanazt a terméket kínálja, ugyanolyan módon valamennyi potenciális vevőjének. Gyakran alkalmazzák bizonytalan piaci helyzetekben (pl új termék bevezetése) vagy homogén tömegáruk esetében. A célcsoport kiválasztásánál összhangba kell hozni a vállalat stratégiáját, erőforrásait,

szellemét a gazdaságosan kiaknázható piaci szegmentumokkal, ahol a vállalat versenyelőnyökre tud szert tenni. A versenyelőnyöket meg kell mutatni a fogyasztóknak, ami elsősorban a versenytársaktól, a versenytermékektől való megkülönböztetésen, a pozicionáláson keresztül lehetséges. A pozicionálás egy adott piacon, egy adott termék versenytársaihoz való viszonyának meghatározását és ennek a vevőkben való tudatosítását jelenti. A pozicionálás a vevőre hat, a vevő gondolatvilágában és preferenciái között kívánja a terméket elhelyezni. Ha belépünk egy célpiacra, és ott előnyöket szerzünk a versenytársakkal szemben, ezt jeleznünk kell. 9.c tétel A szabványok alkalmazása a külkereskedelemben A k ülkereskedelem a n emzetgazdaságoknak az az á ga, ahol n agyon fontos s zerep j ut az egységesítésnek. Mivel nagy földrajzi távolság van, különböző gazdasági és politikai berendezkedésű országokról, különböző

technológiákról van szó, az egységesítés feltétlenül szükséges. Az egységesítés a gazdaságosságot is szolgálja, mivel ez teszi lehetővé a csomagolás, rakodás, raktározás és fuvarozás olcsóbbá tételét is. A s zabványok alkalmazása a kül kerben r égi keletű, fontosabb volt már néhány évtizeddel ezelőtt is, mint magának a terméknek a szabványosítása. A technológia fejlődése tette lehetővé, hogy az 50-es 6 0-as év ekben ál talánossá v ált a csomagolás és a fuvareszközök szabványosítása. Kidolgozták a z e gységrakomány képző csomagolási egységeket, az úgynevezett gyűjtőládákat, kartonokat, amelyeknek a mérete származási országtól függetlenül azonos, a súlyukban sincs különbség, így leegyszerűsítik és olcsóbbá teszik a raktározást, rakodást és fuvarozást. Ugyanide tartoznak az euro raklapok és az euro konténerek. A konténerek anyaga is szabványosított funkciójuknak megfelelően. Lehet fém,

fa, műanyag és üvegszálas műanyag. Méretüket tekintve a raklapok lehetnek 800x1000x1200cm illetve 1000x1000x1200 vagy 10, 20, 40 lábas konténerek (1 láb:30,48cm). A szabványosításnak köszönhetően a trailerek (hordozóeszközök) összhangban vannak a konténerek méretével, így egy trailerre 4db 10, 2db 20 és 1db 40 lábas konténer fér rá. Ami a termékek szabványosítását illeti a külkerben kötelező a szabvány alkalmazása: - ha az iparágra vonatkozóan a kötelező a szabvány - ha kiállítási, vásári áruról van szó - kötelező minden árut szabványosítani tőzsdei forgalmazás esetén, a nemzetközi kooperációban gyártott áruk esetén iparágtól függetlenül - kötelező a szabványosítás, ha a vevő kéri iparágtól függetlenül. El lehet térni a szabványtól hatósági engedély birtokában, vevő hozzájárulásával vagy kifejezett kérésére, vagy ha az adott iparágban nem kötelező a szabvány alkalmazása. 10/a A

KÜLKERESKEDŐ ÉS A HAZAI CÉGEK KAPCSOLATA: A BIZOMÁNYOSI KAPCSOLAT, A BIZOMÁNYOS DÍJAZÁSÁNAK HÁROM VÁLTOZATA. Ha a termelő- és kereskedőcég nem akar saját maga külkereskedelmi szerződést kötni és lebonyolítani azzal külkereskedő szakcéget bízhat meg (bizományosi szerződést köthet) Bizományos: olyan exporttal és importtal foglalkozó kereskedő, aki hírnevét, piaci kapcsolatait , üzleti munkáját értékesíti; közvetítő, aki arra kap megbízást megbízójától, hogy saját nevében, de a megbízó számlájára adjon el i. vásároljon árut, amiért bizományosi díjat számolnak fel. Megbízó: az áru tulajdonosa, az ügylet finanszírozója Jogaikat és kötelezettségeiket a bizományosi szerződésben rögzítik: A bizományosi szerződés alapján a bizományos kötelezettségei: 1) a megbízó javára, a saját nevében szerződést köt, de a harmadik személlyel

szemben önállóan cselekszik Emögött két szerződés van: - a megbízó és a bizományos között (bizományosi szerződés), - a bizományos és a harmadik személy között; 2) a szerződés teljesítésének elősegítése; 3) mellékkötelezettségek: - 4) a bizományos köteles még: - együttműködési kötelezettség, figyelmeztetési és tájékoztatási kötelezettség; a megbízó utasításait követni, az átvett dolgot megőrizni. A megbízó kötelezettsége: 1. pontos és egyértelmű instrukciókat megadni; 2. a bizományosi díjat megfizetni magában foglalja : a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket (kiv. A fuvarozási kts), a bizományos a díjban benn e nem foglalt költségei megtérítését követelheti. 1 A bizományos díjazásának változatai: a felek szabadon állapodnak meg a bizományos díjazásában a) Sima bizományosi díj (lineáris jutalék): a bizományos a forgalommal egyenesen arányos bizományi

díjat kap (pl. 3%) b) Differenciált bizományosi díj: az alapjutalékban állapodnak meg, de a termelő a bizományosnak ezen felül plusz jutalékot is fizet a számára fontos célok elérése esetén (pl. bizonyos mennyiségen túl, kedvezőbb ár elérése esetén). c) Nyereségérdekelt bizományosi díj: a felek előre megállapodnak a limitár és a tényleges eladási ár közötti árkülönbözet megosztásának arányában (tipikus osztozkodási arány: 30/40 – 70/60%) A bizományosi szerződés lényeges pontja a limitár. Limitár (árhatár): az az ár, amely keretén belül a bizományos harmadik személlyel szerződést köthet (ezalatt az árut nem értékesítheti ill. efölött nem vásárolhat). - Ha a bizományos a limitárnál kedvezőbb áron köti meg a szerződést Az ebből származó előny a tv. szerint a megbízót illeti meg (a felek ettől a szabálytól eltérhetnek). - Ha a bizományos a limitárnál kedvezőtlenebb áron köti meg a

szerződést A különbözetet meg kell térítenie a megbízójának, Kivéve: - ha a limitáron nem lehet megkötni a szerződést, - ha az eladással kártól óvta meg a megbízót, és nem tudta időben értesíteni. A bizományos kockázatai: - A bizományos a bizományosi szerződés alapján nem vállal kockázatot és nem érheti veszteség oka: az üzleti döntéseket a megbízó hozza. - Viszont, ha nem a „jó kereskedő gondosságával” végzi el a megbízást az ebből eredő kockázatot és költségeket viselnie kell. - Mivel a szerződést harmadik személlyel a saját nevében köti „kockáztatja” good-willjét (jó hírnevét) - Külön jutalék (delcredere jutalék) ellenében a bizományos átvállalhatja megbízójától a hiteladás kockázatát (delcredere felelősségvállalás). A bizományos arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a vevő a vételárat nem fizeti meg, kártalanítja megbízóját. 2 10.c tétel A csomagolás

funkciói módjai, szerepe a disztribúcióban A csomagolás elsődleges szerepe az áruk védelme a külső hatásoktól ill. a környezet védelme az áru káros hatásaitól. Az árukat érheti: 1. Kémiai pl: oxidáció, kristályosodás 2. Fizikai: pl: fagyás, párolgás 3. Biológiai: pl: penészedés, erjedés 4. Mechanikai hatás: pl: törés, szakadás A környezetet károsító hatások, 1. Áru jellegéből erednek: • Kémiai pl.: robbanás • Fizikai: pl.: párolgás következtében a légtérbe maró, mérgező hatások kerülhetnek 2. Nem környezet barát csomagoló anyagok pl: az el nem bomló műanyagok 3. Túl csomagolás A csomagolás lehet: 1. Fogyasztói csomagolás Feladata: - Figyelem felkeltés - Vásárló döntésének befolyásolása, vagyis reklám - Biztosítsa a könnyű kezelhetőséget a vásárló számára - Védi az árut a környezeti hatásoktól és a környezetet az áru hatásaitól Legfőbb feladata mégis a figyelem felkeltés, így a

korszerű fogyasztói csomagolást már ipari formatervezők alakítják. Ilynek, pl: a parfümös üvegek, kozmetikumok, alkohol 2. Egység csomagolás: a védő és a fogyasztói csomagolás között helyezkedik el Feladata több fogyasztói egység összegyűjtése egy egységbe az egyszerűbb, olcsóbb szállíthatóság, raktározás érdekében és ez teszi lehetővé az önkiszolgálás jellegű áruértékesítést is. 3. Védő csomagolás: ami a szállításhoz szükséges egység képzést jelenti és a belül elhelyezkedő csomagolási egységek védelmét a külső hatásokkal szemben. Mind a védőcsomagolás, mind az egység csomagolás szabványosított. Célja a költségkímélő megoldás A csomagolás nagyon költséges, gyakran az áru árának 2/3-át teszi ki pl.: márkás illatszerek esetén A csomagolás anyagát tekintve lehet: 1. Természetes alapanyag, ez elsősorban a fogyasztói egység csomagolására jellemző ilyen termék alapanyaga, pl.: a papír, a

fa és a juta zsák Ezek lehetnek - Hajlékony falú csomagoló eszközök, mint pl.: tasakok, zacskók - Merev falúak: pl.: dobozok 2. Műanyagok: Előnyük, hogy olcsó az előállításuk és csomagolás technikai szempontból könnyen kezelhetőek. Pl: hegeszthető. Hátrányuk, hogy nem természetbarát a megsemmisítésük vagy újra felhasználásuk költség igényes. Ezek is lehetnek: - Hajlékony falúak - Merev falúak 3. Fémből: leggyakoribb az acél és az alumínium Előnye, hogy tökéletesen vízzáró. Hátránya, hogy energia igényes. Típusai: • Merev falu: pl.: láda • Hajlékony falu: pl.: tubus • Fóliák 4. Kombinált anyagok: pl: üvegszálas műanyagok Előnye: jó vízzáróak, kis súlyúak Hátránya: rosszul tűrik a mechanikai hatást, pl.: könnyen törnek A kombinált csomagoló anyagok tették lehetővé az aszeptikus (fertőzésmentes) csomagolást. Legismertebb a tetrapack csomagolás. Lehetővé vált a vákuumos csomagolás, ami azt

jelenti, hogy kivonják a levegőt az áru mellől és a csomagoló anyag lezárásával légmentes környezetben az áru hosszabb ideig eltartható. Védőgázas csomagolás, amikor az oxigén kivonásával nitrogén vagy széndioxid van jelen Ez az árunak az eltarthatósági idejét növeli A csomagolás szerepe a disztribúcióban: • Könnyebb és olcsóbb csomagolás • A rakodás egyszerűbbé válása • A fuvarozás költségeinek csökkentése • Áru eltarthatóságának növelése, így nagyobb távra történő eljutatása. 11a A fizetési mód, fizetési eszköz megválasztásánál figyelembe veendő előírások. Az exportra és importra vonatkozó szabályozás A külkereskedelmi ügyleteknél jóval nagyobb és többféle sajátos kockázat keletkezik, mint a belföldi ügyletkötéseknél. Az el adói és vevői kapcsolat együtt jár a bizalom hiányával. A partnerek korlátozott információkkal rendelkeznek egymás pénzügyi, gazdasági helyzetéről,

piaci jó hírnevéről, fizetőképességétől, készségéről, ezért mindkét fél igyekszik olyan fizetési módot választani, amellyel elhárítja a birtokon kívül kerülés kockázatát. Számolni kell a vevő országában zajló politikai, gazdasági változásokkal is. Az ügylet résztvevőinek komoly kockázatot jelent a fizetés valutájának kedvezőtlen árfolyamváltozása. Ezeket figyelembe véve úgy kell a fizetési feltételeket kialakítani, hogy mind finanszírozási, mink biztosítási szempontból kedvező legyen. A fizetési feltétel megválasztásánál a következő alapelveket kell figyelembe venni: - minél kisebb terhet rójon az érdekeltekre - kellő biztonságot nyújtson a b.kk és az ügylet egyéb kockázatai ellen - kedvezően befolyásolja a vállalat pénzügyi gazdálkodását - erősítse az ügylet résztvevőinek üzleti helyzetét Az eladó és a vevő a szerződéskötést megelőzően az alku során állapodnak meg azokban a

kérdésekben, amelyek együttesen képezik a szerződésben rögzített fizetési feltételt, amely vonatkozik a fizetés módjára, eszközére és idejére. Fizetés eszköze lehet: készpénzzel, áruval, valutával, devizával, kosárvalutával. Fizetés i deje: áruszállítás előtt (előre, előleg), áruszállítással egyidőben (nyitva szállítás), áruszállítás ut án ( bankátutalás, okm ányos be szedvény, okm ányos m eghitelezés, bankgarancia). A fizetési mód megválasztásának szempontjai: - az egymással adásvételi kapcsolatba kerülő felek tőkeereje és likviditása, versenyhelyzete a piacon, bonitása, üzleti jó hírneve. - az áru jellege pl. beruházási cikkek piacán a hiteleladás a jellemző - adott piac fizetési szokásai pl. arab országokban akkreditív - állami előírások: kötött devizagazdálkodást folytató or szágok a lkalmaznak a ne mzetközi fizetési forgalom lebonyolítására kötelező érvényű előírások

Devizatörvény 1995. évi XCV tv a devizáról és annak a kormányrendelete a 95-ös tv végrehajtásáról A törvény értelmező rendelkezései: Amennyiben ne mzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. A de vizabelföldinek be lföldön é s kül földön, valamint, ha a t örvény kifejezetten í gy rendelkezik, devizabelföldinek a Magyar köztársaság területén lévő devizával, va lutával, belföldi fizetőeszközzel és vagyoni értékkel végzett jogügyleteire és cselekményeire. Devizabelföldi: az a természetes személy, aki személyigazolvánnyal rendelkezik, vállalkozás és s zervezet, a minek a s zékhelye be lföldön va n, a kül földi s zékhelyű vállalkozás mo-i fióktelepe ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön létrehozott telephelyét, továbbá külföldi állampolgár önálló vállalkozása, külföldön lévő képviselet.

Devizakülföldi: természetes s zemély, akinek n incs m agyar s zemélyigazolványa, v állalkozás és s zervezet, ha s zékhelye kül földön va n (függetlenül a j ogi f ormájától), de vizabelföldi vállalkozás külföldön működő fióktelepe ide nem értve a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében külföldön létrehozott telephelyet, a vámszabad területi társaság. Külföld: a M agyar K öztársaság államhatárán k ívüli t erület. A M agyar K öztársaság t erületén lévő, a vámjogszabály szerinti – a n emzetközi s zemélyforgalom és ár uforgalom s zámára nyitva álló – tranzit terület és vámszabad terület. Pénzt helyettesítő eszköz: csekk, hitelkártya, bankkártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv, közraktári zálogjegy. Devizaszabályok érvényesülésének előfeltételei és az általános szabály részei: Ha a de vizajogszabály vagy külön j ogszabály a d eviza v agy valutavásárlási v agy

deviza átutalási, illetőleg devizával vagy valutával való fizetési jogcímet keletkeztető szerződés megkötését vagy tevékenység végzését engedélyhez vagy előzetes bejelentéshez köti e törvény eltérő rendelkezéseinek hiányában a deviza vagy valuta eladásnak, deviza átutalásnak az engedély megléte illetőleg a bejelentés megtörténte esetén van helye. A vállalkozás illetve szervezet deviza, valuta vásárlást külföldön vezetett forint szla terhére is kezdeményezhet. N em s zükséges d evizahatósági be jelentés a rra vona tkozóan, hog y m ilyen célra akarja használni a valutát. Nem t erheli el számolási k ötelezettség a d eviza b elföldi r endelkezésére b ocsátott d eviza, valuta rendeltetésszerű felhasználását. Átváltás: A de viza be lföldi é s de vizakülföldi b elföldön f orint e llenében f elhatalmazott h itelintézetnél, vagy átváltóhelyen okmányok bemutatása nélkül konvertibilis valutát, devizát

vásárolhat. Korlátozott és tiltott műveletek Nem kell devizahatósági engedély ahhoz, hogy deviza belföldiek és deviza külföldiek devizát, valutát, belföldi fizetőeszköztbelföldön és külföldön átruházzanak. A hazautalási és forintra történő átváltási kötelezettség A ~-re korábban az volt az előírás, hogy a megszerzéstől számított 8 napon belül haza kellett utalni a külföldön megszerzett valutát vagy devizát. Most de vizabelföldi ne m köt eles ha zautalni va gy h azautaltatni, va gy h azahozni a kül földön megszerzett v agy felhatalmazott h itelintézetnél é s az á tváltó h elyen v ásárolt, v agy devizaszámláról külföldre átutalt és fel nem használt valutát, devizát. A fizetés pénzneme Jövőben a deviza belföldiek egymás közötti fizetéseikben is kiköthetnek külföldi pénznemben való tényleges fizetést, mind a folyó, mind a tőkeműveletekben. A jövőben a deviza belföldiek és a deviza k ülföldiek

eg ymás k özötti f izetéseik es etében kiköthetnek mind forintban, mind pedig külföldi pénznemben való tényleges fizetést. Vámszabad t erületen a v ámszabadterületi t ársaság a f izetés m ódjában és p énznemében szabadon állapodhat meg. A valuta, deviza vásárlás Felhatalmazott h itelintézeteknél v agy á tváltó h elyen le het v alutát v agy d evizát v ásárolni okmányok bemutatása nélkül belföldön és külföldön is. Birtokolhat devizabelföldi valutát, ezt nem köteles devizaszámlán tartani és forintra átváltani. Devizabelföldi közvetlen vállalatalapítása külföldön A teljes devizaliberalizáció következtében megszűntek azok a korlátozások, amelyek a vállalat alapítására vonatkozik. Megszűnt a bejelentési és engedélyezési kötelezettség Deviza belföldiek értékpapírral, pénzpiaci eszközökkel végzett műveletei A rendelet hatályba lépésétől engedély mentessé válik a kötvénynek és más

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, pénzpiaci eszközöknek, átruházható eszközöknek zárt vagy nyilvános f orgalomba h ozatalra ille tve az ér tékpapír p iacra v aló b evezetésének engedélyeztetése. Devizabelföldiek külföldi ingatlan vásárlása Korábban b ejelentési k ötelezettsége v olt, m ost ez entúl b ejelentés n élkül s zerezhetik m eg külföldi ingatlanok tulajdonjogát a Devizahatóság felé nincs bejelentési kötelezettség. Devizabelföldiek hitelfelvételei A devizabelföldiekre hitelfeltételeire vonatkozóan a devizabelföldi devizakülfölditől engedély és b ejelentés n élkül v ehet f el h itelt. ( a k orábbi k orlátozás a z 1 é ven tú li h itelfelvételre vonatkozott). A devizakülföldi által nyújtott hitelt (előleget, előre fizetést) forintban, devizában, bankátutalással vagy más formában. Az egy éven túli előleg vagy előrefizetést nem kell bejelenteni a Devizahatóságnál. Devizabelföldiek

hitelnyújtása külföldiek részére Korlátozás nélkül nyújthatnak hitelt. Az egy éven túli előleg vagy előrefizetést nem kell bejelenteni a Devizahatóságnak. Halasztott fizetés Az új törvény megszüntette a következőket: Ha n emzetközi g azdasági t evékenységet f olytató v állalkozás gazdasági t ársasággal ex port irányú szerződést köt devizakülföldivel és három hónapnál hosszabb lejáratú halasztott fizetésben állapodnak meg, akkor ezt a devizabelföldinek a szerződés megkötésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Devizahatóságnak. Kezességek, garanciák és egyéb pénzügyi biztosítékok: Nem ke ll d evizahatósági engedély ahhoz, ho gy d evizabelföldi m ás devizabelföldi va gy devizakülföldi köt elezettségéért d evizakülföldivel s zemben ke zességet, ga ranciát, óva dékot vagy ezekkel azonos pénzügyi kötelezettséget vállaljon. Szintén ne m ke ll e ngedély a hhoz, hog y d evizabelföldi de

vizakülföldinek m egbízást a djon ugyanerre vonatkozóan. Devizakülföldiek konvertibilis devizaszámlái Ezen rendelkezések értelmében gyakorlatilag megszűnt a konvertibilis forintszámla intézménye. A d evizatörvény rögzítette, h ogy a k onvertibilis f orintszámla e gyenlege k onvertibilis fizetőeszközre átváltható és átutalható külföldre. Az új rendelet kimondja, hogy a konvertibilis forintszámla egyenlege forintban is átutalható külföldre. Devizabelföldiek számlái, betétei külföldön A jövőben nem szükséges a devizatörvény 57-es § -ban m eghatározott e ngedély a kül földön devizabelföldi által történő forintszámla nyitásához. Külföldi és belföldi fizetőeszköz ki és behozatala A de vizatörvény 65 é s 66 -os § -tól eltérően a rendelet 8-as § -a lehetővé teszi bármely fizetőeszköz összegkorlátozás és kiviteli engedély nélküli kivitelét és behozatalát. (régi: érvényességre volt egy

időtartam, megállapították a nagyságát). Tranzitterülettel kapcsolatos szabálymódosítások A jövőben a tranzitterületen értékesítési és pénzváltási tevékenység devizahatósági engedély nélkül is végezhető. Záró megjegyzések: Lényeges k orlátozás n em maradt a de vizajogban. Annak, ho gy a z e gyes de vizajogi korlátozások fennmaradtak, az az alapvető oka, hogy a korlátozást nem a devizatörvény, hanem más törvény tartalmazza, mely esetben a kormány n em rendelkezik felhatalmazással, hogy ezen devizajogi korlátozásokat megszüntesse vagy enyhítse. Bankgarancia, bankkezesség A b ankgarancia a b ank ö nálló k ötelezettség v állalása, m íg a b ankkezesség j árulékos jogügylet. Bankkezesség: Kapcsolt j ogügylet, az al apügylethez k apcsolódik, am elyben a b ank azt v állalja, hogy a z alapügylet vizsgálata mellett fizetni fog az adós helyett, ha az nem teljesít. Fizetési í gérete azonban cs ak a rra v onatkozik, h a a

k edvezményezett t eljesített és j ogos a követelése. Bankgarancia: Önálló j ogügylet, a ba nk a zt vá llalja, hogy e gy m eghatározott ös szeget e gy m eghatározott időpontig megfizeti az adós helyett az alapügylet vizsgálata nélkül. A kedvezményezettnek a fizetés teljesítését írásban kell kérni. A garancia tartalmazza a bank, adós, k edvezményezett n evét, garancia ö sszegét, ér vényességét, g arancia jogcímét, g arancia vállalás időpontját. A garancia jellegre utal az is, ha a bank a fizetési okmányok bemutatásától teszi függővé. Az okmányok lehetnek: - vagy a kedvezményezett egyoldalú nyilatkozata - vagy egyéb okmányok, értékpapírok pl. váltó, hajóraklevél Szerződéses garanciák 1. teljesítési garancia az eladó vagy a vevő bankja vállalja (nem teljesítés, hibás teljesítés, határidőn túli teljesítés esetén), h ogy f izet e gy meghatározott ö sszeget a k edvezményezettnek, a bban az es etben, h a az

adós nem teljesítené a fizetést. 2. visszafizetési garancia előre vagy előleg fizetés esetén a bank megfizeti a vevőnek azt az összeget, amelyet a vevő előleg vagy előre fizetés címén kifizetett az eladónak, de az eladó nem teljesített és a pénzt sem hajlandó visszaadni. 3. tender garancia versenytárgyalásnál alkalmazott garancia forma, az eladó részéről felmerülő költségekre vállalt garanciát jelenti. Elsősorban a bánatpénz megfizetésére tett ígéret Itt a bank azt vállalja, h ogy m egfizeti a te nder k iírójának a b ánatpénz ö sszegét abban az es etben, h a az eladó megnyeri a tendert, de mégsem hajlandó szerződni és a bánatpénzt sem hajlandó kifizetni a tender kiírójának. Egyéb garanciák 1. okmányok honorálását ígérő garancia akkreditívhez és inkasszóhoz kapcsolódhat inkasszónál a vevő bankja vállalja, hogy kiváltja az okmányokat, azaz kifizeti az áru és az okmányok ellenértékét abban az

esetben, ha a vevő ezt nem tenné meg. Kapcsolódhat sima okmányos i nkasszóhoz, a hol na gy a b.kk kockázata, de ka pcsolódhat a vi nkulált változatokhoz is, ahol az eladónak attól kell tartania, hogy a vevő nem váltja ki az árut és az okmányokat sem. Akkreditívnél a vevő bankjának (nyitó bank) a garanciavállalása, amelyben azt vállalja, hogy kifizeti az o kmányok ellenértékét az el adónak, h a a vevő ezt nem tenné meg. Akkor alkalmazható, amikor a bank fedezet elhelyezése nélkül nyitja meg az akkr-et. 2. vámbiztosíték garancia az az onnali v ámfizetési k ötelezettség az t j elenti, h ogy a v ámfizetésre k ötelezettnek az ár u beérkezésekor az onnal meg k ell f izetnie a v ámot és e gyéb k özterheket, k ivéve h alasztott vámfizetési kötelezettség esetén. Ebben az esetben a bank vállalja, hogy megfizeti a vámot és egyéb k özterheket a k ötelezett h elyett, h a az n em f izetne. E z n emcsak a b ank ál tal v állalt garancia

lehet, hanem lehet szállítmányozók és fuvarozók nemzetközi szervezetei által vállalt garancia ( IRU, FIATA). A v ámbiztosíték g aranciát a T IR carnet és az A TA o kmány biztosítja. 3. kompenzációs ügyletekhez kapcsolódó garancia az ellenügyletek esetén az előszállítói kockázatokat védhetik ki vele. Annak a banknak a garanciavállalása, amely a később szállító fél megbízásából vállalja az ellenérték megfizetését. 4. konszignációs raktárakhoz kapcsolható bankgarancia a r aktár t ulajdonosának nem k ell k ifizetni az ár u el lenértékét m indaddig, am íg az ár ut n em értékesítette (amellett a vámot és a közterheket is csak három hetenként kell megfizetni az áru után). A r aktárban az áru f elett a v ámhivatal v ámfelügyeletet gyakorol K ockázata az árutulajdonosnak v an, aki cs ak ak kor k apja m eg az ár u el lenértékét, h a a raktár az ár ut m ár tovább értékesítette egyéni vásárlóknak vagy

kiskereskedéseknek. Ez a b ankgarancia tehát a raktár bankjának garanciavállalása arra az esetre, ha a raktár nem fizetne. 5. bérmunkaügylethez kapcsolódó bankgarancia bérmunkáltató bankjának garanciavállalása: vállalja a bérmunkát végző felé a bérmunkadíj megfizetését arra az esetre, ha a bérmunkáltató nem fizetne. A bérmunkát végző bankjának garanciavállalása: kifizet egy meghatározott ö sszeget ( vagy teljes al apanyag é rtéket és el maradt h asznot, v agy meghatározott ö sszeget) a b érmunkáltató számára abban az esetben, ha a bérmunkát végző nem teljesít vagy nem rendeltetésszerűen teljesít. 6. akkreditív nyitását ígérő bankgarancia vevő bankjának garanciavállalása arra az esetre, ha az eladó nem raktárról értékesít, hanem a vevő rendelésére gyártja le az árut, az áru pedig speciális termék, amely a piacon nehezen elérhető. Azért, hogy a vevőnek a fedezete ne kelljen az akkreditív nyitásakor

a g yártás megkezdése előtt letétbe helyezni, és az eladó mégis kockázat mentesen gyárthasson ez a garancia a biztosíték. Itt a vevő bankja azt vállalja, hogy az eladó készre jelentése alapján akkor is megnyitja az akkreditívet, ha az a fedezetet nem helyezi letétbe. 7. tiszta B/L kiállítását ígérő garancia a h ajóstársaság ab ban a z es etben i s h ajlandó l esz t iszta B /L-t ki állítani, ha e gyébként ne m tiszta, ha az eladó bankja vállalja, hogy kifizeti a hajóstársaságnak a reklamáció összegét, ha a vevő ezt tőle kéri és az eladó nem hajlandó megfizetni. 8. vételár kezesség/garancia hitelben történő szállítás biztosításául szolgálhat. Igénybevétele meghatározott okmányok ellenében történik (kereskedelmi számla, hajóraklevél, váltó). Kezesség esetén az okmányok átvételét követően a bank visszakérdezi az adóst, hogy kíván-e kifogással élni, a garancia esetében erre nem kerül sor. 9. váltó

kezesség a váltókezes (aval) váltójogi értelmében a váltó előlapján található aláíró, aki nem azonos a kibocsátóval ille tve a címzettel, aki a saját nevében megerősíti a váltóval tett fizetési kötelezettsége. Ezt avalizált váltónak nevezzük Másik f ormája, am ikor a b ank k ezességi n yilatkozatban k ötelezettséget v állal ar ra, h a valamelyik váltó kötelezett nem teljesíti kötelezettségét akkor, mint kezes teljesít. 10. bánatpénz pótló garancia versenytárgyalások es etén al kalmazzák. A b ánatpénz m egfizetésére k ötelezett p ályázó megbízásából nyílik, azonos értékű a készpénz letéttel. 11. jó teljesítési garancia berendezések, kom plett üz emek s zállításához k apcsolódó k ötelezettség v állalása a b anknak, melyben a szerződéses feltételek megfelelő betartásáról, teljesítéséről biztosítja a vevőt. A szerződés értékének rendszerint 10%-át fizeti a bank a vevőnek, amennyiben

az eladó nem tudja teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettséget. 12. előleg visszafizetési garancia az eladó megbízásából nyílik, az előleget fizetett vevő javára, azon kockázat csökkentésére, ha az ügylet meghiúsulása esetén mégsem kerülne sor a szállításra. 13. vételár visszafizetési garancia a vevő számára nyújt biztosítékot arra az esetre, ha az eladóval történt fizetési megállapodás alapján a vevőt későbbi feltételekhez kötötten fizetési kedvezmény illeti meg. 14. okmánypótló garancia okmányhibából származó kockázat átvállalására szolgál pl. olyan esetben, mikor hajóraklevél hiányában kiszolgáltatják az árut. 11. c tétel A csomagolással szemben támasztott követelmények az anyagmozgatás és szállítás szempontjából. Az anyagmozgatás fogalmába tartozik a szállítás, a szállítmányozás, a fuvarozás fogalma is. Az anyagmozgatás a gyártelepen belül, az üzem csarnokon belül,

raktárban vagy a telephelyen belül történő helyzetváltoztatást jelent. Ez mindig saját eszközzel történik A gyártelepen kívüli anyagmozgatás vagy szállítás feltétele is a saját eszköz alkalmazása. A fuvarozás, szállítmányozás már külső szolgáltató igénybe vételét jelenti. A szállítás helyváltoztatást jelent, a fuvarozás jogi értelemben használatos, olyan helyváltoztatást értünk alatta, amely szerződéses jogviszony keretében valósul meg. Az áruk, termékek helyváltoztatását iparszerűen a fuvarozók végzik fuvarozási szerződés keretében, eredményfelelősséget vállalnak és saját nevükben saját számlájukra végzik tevékenységüket előre megszabott vagy kialakított díjszabás – fuvardíj - ellenében. Megfelelő szakértelemmel és eszközökkel rendelkeznek a rájuk bízott feladat elvégzéséhez. A szállítmányozók ezzel szemben arra vállalnak kötelezettséget, hogy megszervezik az áru útját,

kiválasztják az ügylet szempontjából legmegfelelőbb szolgáltatókat és jogszerűen megkötik a szükséges szerződéseket saját nevükben más számlájára. A szállítmányozó a megfelelő fuvareszköz és a fuvarozási tevékenységet végzők kiválasztásáért, a szerződések megkötéséért felelős. Nem felelős viszont az általa szervezett fuvarozás közben bekövetkezett árukárért, kivéve, ha maga fuvarozta, illetve gyűjtő forgalomban továbbította a küldeményt vagy a szállítmányozási tevékenység végzése közben jelentkezett a kár (berakás, raktározás). Mind a saját eszköz alkalmazásánál, mind a szállítmányozó, fuvarozó igénybe vételénél fontos szerepet játszik a csomagolás. Az áru gazdaságosan kell megoldani, mert árat növelő tényező Csak egységes rakomány képzéssel ill. szabványosítással valósítható meg A XX. század második felének nagy eredménye ezen a téren a fuvareszközök és a csomagoló

anyagok egymással összhangban lévő szabványosítása. Kialakultak az egységes közúti és vasúti trailerek, összhangban a 10, 20 és 40 lábas konténerekkel. Ezek óriási szerepet játszanak az anyag mozgatás és szállítása területén, lehetőséget nyújtva a maximális helykihasználásra. A kartonok fuvareszközbe való felemelése vagy felpántolása olcsó és gyors eljárás. Megkönnyíti a szállítást, fuvarozást is, ezért alkalmazzák a szállítmányozók gyűjtőáruk fuvarozása esetén is. A disztribúcióban szereplő valamennyi tényező a konténereknek és raklapoknak köszönhetően egységesen és összhangban tud eljárni, mivel tudja, hogy milyen mennyiségű ill. milyen terjedelmű áru továbbításában vesz részt, így a 10 lábas konténerbe 9 m³, a 20 lábasba 19 m³, a 40 lábasba 36m³ áru kerül. 12.a A külkereskedelemben előforduló pénzhelyettesítő fizetési eszközök Az okmányos beszedvénnyel történő fizetési mód,

és az okmányos inkasszó változatai az eladó birtokon belül maradása szempontjából. BANKSZÁMLAPÉNZ - az áru ellenértékét kímélő fizetési móddal, bankátutalással egyenlítik ki - előfeltétele, hogy a megbízó és a bank között szerződés (bankszámlaszerződés) legyen - terhelések, jóváírások formájában jelenik meg A magyar devizatörvény tiltja az importáru ellenértékének pénzben történő kifizetését. Leggyakoribb átutalások: - előre-, előlegfizetés - nyitvaszállítás VÁLTÓ A Magyarországon érvényben lévő váltótörvényt a Genfi Váltóegyezmény alapján 1965-ben hirdették ki (1965. évi 1 törvény erejű rendelet) - a v áltó a v áltótörvény által me ghatározott tö rvényes k ellékeket (formai és ta rtalmi) h ordozó értékpapír, - tartalmazhat f eltétlen f izetési f elszólítást v agy f izetési íg éretet. A f elszólítás e lfogadásáig intézvény, a felszólítás elfogadása után (az aláírást

követően) elfogadvány - saját váltó (promissory note) amennyiben fizetési ígéret - idegen váltó (draft) amennyiben fizetési felszólítás A váltóügylet szereplői: - kibocsátó/kiállító - címzett/intézvényezett - kedvezményezett/rendelvényes - a forgatmányos (a forgatást követő új tulajdonos) - forgató - váltókezes (aki aláírásával kezességet vállal a váltó összeg megfizetésére, „avalizált váltó”) - a váltóbirtokos (általában a kedvezményezett, de lehet a követelés beszedésével megbízott bank is) A váltó törvényes kellékei: - a „váltó” szó a váltókiállítás nyelvén - meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló ígéret vagy felszólítás - a fizetésre kötelezett (címzett, intézvényezett, saját váltónál a kiállító) - a fizetés esedékessége: látra szóló (sight), határidős (meghatározott napra, bemutatóra) - a fizetés helye - akinek a részére kell fizetni (kedvezményezett,

rendelvényes) - a kiállítás helye, ideje - a kiállító, kibocsátó aláírása Hiányozhat: - saját váltó esetén a címzett - a kiállítás helye (ilyenkor a kiállító telephelyét kell tekinteni) - fizetés időpontja (ilyenkor látra szólónak minősül) - fizetés helye (ilyenkor a címzett telephelyét kell tekinteni) A váltó egyéb lehetséges (nem érvényességi) kellékei: - rendeleti z áradék: „ rendeletére” ( e n élkül i s i pso i ure, v agyis a j og er ejénél f ogva f orgatható értékpapír, tehát nincs jelentősége, csupán udvariassági forma) - negatív rendeleti záradék: „de nem rendeletére” (megtiltja a váltó forgatás útján történő átruházást, helyette engedményezői nyilatkozattal lehet csak átruházni) Váltó leszámítoltatása: Váltóösszeg x diszkontkamat x lejáratig lévő napok száma 360x100 Váltó átruházása: - üres forgatás: új kedvezményezett nincs megjelölve. A kedvezményezett nem jelöli

meg az új tulajdonost. A váltó átadása egyszerű átadással történik Beváltás előtt teljes forgatmánnyá kell alakítani az utolsó tulajdonos megjelölésével. - teljes forgatás: az eredeti kedvezményezett megjelöli az új tulajdonost, akinek a j avára lemond a váltókövetelésről ∏ nagyobb bi ztonságot j elent, m ert a vá ltó út ja jelzi a t ulajdonosok láncolatát - inkasszó f orgatás: a tulajdonjogot formailag egy banknak adják át, hogy a váltón szereplő összeget esedékességkor szedje be (lényege: a bank feladata az ellenérték beszedése) A váltókövetelés érvényesítése: 1. a v áltó l ejáratakor: a me gjelölt e sedékességi napon a vá ltó bi rtokosa, t ulajdonosa ( vagy a tulajdonos megbízottja) felkeresi a váltóadóst, aki a kifizeti a váltó ellenértékét 2. a váltó lejárata előtt: leszámítolással, a váltó tulajdonosa felkeresi bankját, aki a lejárat előtt megveszi tőle a váltót (a váltó összegéből

levonja a leszámítolási és a kezelési költséget) 3. a váltófizetést megtagadják: óvás ∏ közjegyzői okirattal kell igazolni a fizetés megtagadását CSEKK A csekk értékpapír, amely fizetési felszólítást tartalmaz. A csekkügyletet Magyarországon törvény szabályozza (1965. évi 2 törvény erejű rendelet), melynek alapja az 1930-as G enfi N emzetközi Csekkegyezmény. A csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a cs ekkben megnevezett ö sszeget fizesse ki a b irtokosának. A zonnali f izetési mó dot je lent é s c sak fizetési felszólítást tartalmazhat. Kiállításával a fizetés csak megkezdődik, s amikor a bank a csekket beváltja, akkor történik meg a tényleges fizetés. A csekk kibocsátását csekkszerződés előzi meg. A csekkszerződés szereplői: - bank (kibocsátó bankja) - kibocsátó (fedezet helyez el a banknál) A csekk kibocsátója fedezetet és aláírás mintát helyez el a

banknál. A csekkügylet résztvevői: - kibocsátó (vevő), aki fizetésre használja a csekket - címzett (bank), akit fizetésre szólítanak fel, illetve a csekkszerződést megkötötték - kedvezményezett, akinek a javára történik a fizetés - kezes, aki aláírásával azt igazolja, hogy van fedezet A csekk törvényes kellékei: - a csekk szó a kiállítás nyelvén - meghatározott pénzösszeg kifizetésére szóló felszólítás a fizetésre kötelezett (címzett) neve fizetési hely megjelölése a kiállítás helye, ideje kibocsátó aláírása Hiányozhat: - fizetési hely (ilyenkor a címzett, bank telephelye) - a kiállítás helye (ilyenkor a kibocsátó neve mellett megjelölt hely) A csekk beváltásának határideje: - azonos országon belül 8 nap - azonos földrészen belül 20 nap - különböző földrészen 70 nap Csekk átruházása: 1. bemutatóra szóló ∏ átadással történik az átruházása 2. megnevezett személyre szól és nem

rendeletére ∏ átruházása engedményezői nyilatkozattal 3. megnevezett személyre vagy rendeletére ∏ forgatással Csekk változatok: 1. elszámoló cs ekk: a kiállító megtiltja a csekk készpénzben történő fizetését, a csekkre ráírják, hogy ELSZÁMOLÁSRA 2. láttamozott csekk: igazolja, hogy a csekken van fedezet 3. keresztezett csekk: amikor a csekkre átlós vonallal két csíkot húznak (párhuzamos) és közé egy meghatározott ba nk ne vét í rják va gy a zt í rják r á, ho gy „ bank” é s a c sekket v agy egy meghatározott banknál lehet beváltani vagy bármely más banknál 4. utazási cs ekk: lényegében be mutatóra s zóló készpénzcsekk, a mit bi ztonsági okokból a kedvezményezett k étszer í r al á: először amikor átveszi és másodszor beváltáskor, a banktisztviselő előtt. A két aláírás azonossága bizonyítja, hogy a csekk bemutatója jogosult a csekk összegének átvételére 5. eurocsekk: az utazási csekkhez

hasonló, vezető európai bankok egyezményével egységesített csekk, mely az egyezményben részt vevő bankok bármelyikénél beváltható 6. bankcsekk: csekkszerződés két bank között jön létre A kibocsátó és a címzett is a bank és ez megnöveli a csekk biztonságát HITELKÁRTYA Fizetési e szköz, t ulajdonosának f edezettel és folyószámlával kell rendelkeznie a számlavezető banknál. A hitelkártya kibocsátója és tulajdonosa között hitelkártya-szerződés jön létre. Hitelkártya: - értékpapír, külkereskedelmi fizetésre nem alkalmas - magánszemélyek fizető eszköze, készpénz kímélő - tulajdonosának f edezettel ke ll r endelkeznie a pé nzintézetnél ( folyószámlabetét), va lamint egyszeri belépési díj és évenkénti díjfizetés ellenében juthat kártyához - felhasználási területei: mindazon egységekben, akik szerződést kötöttek a hitelkártya kibocsátójával (pl. szállodák, éttermek, bevásárló központok stb)

EFT – Electronic Fund Transfer (Elektronikus fizetések) A hagyományos fizetési eszközök (készpénz, készpénzkímélő) mellett egyre nagyobb teret kap egy új forma, az elektronikus fizetés rendszere. Az elektronikus fizetési rendszer technikailag több összekapcsolódó elemből áll: - helyi vagy regionális számítóközpontok - terminálok, am elyek s peciális ad atátviteli b erendezések, ez ek l ehetnek b ankjegykiadó automaták, bankszerviz automaták, POS terminálok, valamint egyéb speciális terminálok - az ügyfelek kódjelekre épülő azonosító kártyái, ilyenek a csekk-kártyák, hitelkártyák OKMÁNYOS INKASSZÓ (beszedvény) A bank és a fizetés jogosultja közötti megbízásos jogviszony, melyben az eladó felkéri bankját az átadott o kmányok ellenértékének b eszedésére. A N emzetközi K ereskedelmi K amara ( ICC) beszedésre vonatkozó egységes szabályozása (URC)szabályozza Az okmányos beszedvény résztvevői: - megbízó

(eladó) - a megbízott vagy küldő bank (eladó bankja) - beszedő bank (vevő bankja) - címzett, intézvényezett (vevő) A beszedési megbízás tartalma: - eladónak pontosan meg kell nevezni a beszedő bankot - milyen módon történjen az ellenérték beszedése - milyen feltételekkel adhatók ki az okmányok 1. fizetés ellenében 2. váltó elfogadása ellenében 3. egyéb feltételek: - zálogjogi nyilatkozat: a vevő elismeri a bank rendelkezését az áru felett, de még nem tulajdonosa az árunak mindaddig, amíg nem teljesített a fizetést - bankgarancia: a beszedő bank nyitja annak biztosítékául, hogy a vevő a hitel l ejáratakor fizetni fog. Abban az esetben, ha a megbízó nem tartja be a pontos előírásokat, akkor csak fizetés ellenében adhatja oda az okmányokat. Bankok felelőssége: a jó bankár gondosságával járjanak el, darabszámra ellenőrzi az okmányokat, a s zámszaki ellenőrzés nem feladata. A bank nem vonható felelősségre, ha a vevő

megtagadja a fizetést. Bankár gondossága: - váltó törvényes kellékeinek ellenőrzése - váltó lejárat ellenőrzése - biztosítási kötvény ellenőrzése - importőr által kért okmányok szerepelnek-e rajta - CFR, CIF-nél tartalmazza-e azt a kifejezést, hogy „fuvardíj fizetve” A fizetés módja lehet: 1. nyitott fizetés – átutalás 2. okmányos fizetések: - sima okmányos bankbeszedvény - vinkulált okmányos bankbeszedvények 1. Nyitott szállítás – nyitott fizetés Az eladó az árut átadja szállítmányozójának, a főszállítmányozónak, vagy fuvarozónak, a szerződésben előírt okmányokkal együtt. Az áru és az okmányok címzettje a vevő, vagy a vevő által megjelölt szállítmányozó. A szállítmányozó bekapcsolására nem biztonsági, hanem technikai okok miatt lehet szükség. A vevő rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával, így nem kötheti az eladó feltételhez az áru és az okm ányok ki

szolgáltatását. Az eladó s zámára na gy a bi rtokon kí vül kerülés k ockázata, am ely bankkezességgel, bankgaranciával, vagy előre-, illetve előlegfizetéssel csökkenthető. A bankgaranciák közül kapcsolódhat a nyitott fizetéshez bankgarancia, amelyben a vevő bankja vállalja, hogy megfizeti az eladónak az ellenértéket a vevő helyett, ha a garanciát az eladó egy meghatározott időpontig igénybe veszi. Abban az esetben, ha a vevő az ellenértéket, vagy annak egy részét szállítás előtt átutalással megfizette, akkor az eladó nem, vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő kockázatot csökkentheti visszafizetési bankgarancia. A garanciában az eladó vállalja, hogy megfizeti a vevőnek az előleg, vagy ellenérték összegét az eladó helyett, ha az eladó nem szállít, ne szerződésszerűen teljesít és az összeget sem hajlandó visszafizetni. A vevőnek a garanciát az abban megjelölt időpontig igénybe kell vennie, mivel az

érvényesség lejárata után már nem igényelheti. Az áru és az okmányok útja: Áru+okmány áru+okmány υ---------------------------------------------∏υ-------------------------------------------∏υ eladó szállítmányozó vagy vevő vagy külföldi fuvarozó szállítmányozó Az ellenérték kiegyenlítésének útja: Bank-------------------------megbízás jóváírása--------------------------Bank Jóváírás bankszámlán (telex, távirat, swift útján) átutalási megbízás υ Eladó υ Vevő 2. Nyitott szállítás – okmányos fizetés – sima okmányos bankbeszedvény (CAD) Az eladó átadja az árut saját szállítmányozójának, a főszállítmányozónak, abban az esetben, ha a vevő szállítmányozó címére kéri a szerződés teljesítését. Abban az esetben, ha közvetlenül a vevő címére szállítható az áru, mert rendelkezik az átvételre és tárolásra, raktározásra megfelelő telephellyel, akkor fuvarozó bekapcsolása is

elegendő. Ennek oka, hogy a szállítmányozó ebben az esetben n em az el adó biztonságát s zolgálja, mivel az ár u és a szerződés teljesítését igazoló okmányok címzettje a vevő vagy szállítmányozója, valamint a tulajdonjoggal rendelkező is a vevő. A fizetést az eladó kezdeményezi azzal, hogy a szerződés teljesítését igazoló, a szerződésben előírt okmányokat az áru feladását követően átadja a bankjának, a megbízott banknak. A bank továbbítja az okmányokat külföldi levelezőpartnerének, a beszedő banknak. A beszedő bank értesíti a vevőt, hogy okmányai érkeztek, de nem szólítja fel fizetésre, mivel nem rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával. A vevő a szerződésben megjelölt időpontban fizet csekkel, vagy készpénzzel. Napjainkban a csekkel történő fizetés az elterjedtebb, mivel ez készpénzkímélő fizetési mód. Az ellenérték kiegyenlítésével egyidőben a beszedő bank kiszolgáltatja az

okmányokat a vevőnek, az áru e llenértékét te lexen, tá viratilag v agy s wift e lektronikus r endszeren k eresztül to vábbítja a megbízott banknak. Az eladó bankja jóváírja az összeget az eladó bankszámláján A vevő a bank által k iszolgáltatott okmányokkal ki válthatja a z á rut a s zállítmányozó r aktárából, 8 na pon be lül fekbérmentesen. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, akkor a vevőnek az első naptól kezdődően fekbért kell fizetnie. Akkor, ha az áru a vevő címére érkezett, csak a vámoltatás, vámok, adók megfizetése a vevő feladata. Az áru útja lehet: Áru áru υ-----------------------------∏I------------------------------------∏υ Eladó szállítmányozó szállítmányozó (külföldi bizalmi kéz) vagy fuvarozó vagy vevő Az okmány útja lehet: Kp., csekk --------------------------υ okmány okmány okmány

υ----------------------∏υ--------------------------∏υ------------------------------∏υ Eladó 1. Bank 2. Bank Vevő 1. Bank – eladó bankja, megbízott bankja 2. Bank – vevő bankja, ha a megbízott bank levelezőpartnere – ha nem, akkor 3 B ank – beszedő bank. 3. Zárolt szállítás – vinkulált okmányos fizetés A z árolt s zállítás a zt je lenti, hogy az áru és az okmányok tulajdonjogával nem a vevő, hanem a beszedő bank, vagy a külföldi szállítmányozó, a külföldi bizalmi kéz rendelkezik. A vevő fizetés, vagy elfogadás ellenében válthatja ki az okmányokat. A beszedő bank kibocsát egy lemondó nyilatkozatot, a bank felszabadító levelet, amelyben lemond az áru és az okmányok tulajdonjogáról. Ezzel a n yilatkozattal é s a k iváltott o kmányokkal v áltható k i a z á ru a s zállítmányozó r aktárából, vagy a bankból. Abban az esetben, ha a külföldi bizalmi kéz rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával,

a vevőnek vagy átutalással kell teljesíteni fizetési kötelezettségét, vagy a szállítmányozó pénztárában kell készpénzzel, vagy csekkel teljesíteni. Amennyiben a ba nkjának a d á tutalási m egbízást, a kkor a z á tutalás m ásolatával, am ely visszavonhatatlan fizetést igazoló okmány, válthatja ki az árut és a szerződés teljesítését igazoló okmányokat. 3/a indirekt vinkulált okmányos bankbeszedvény D/P típusú Az eladó átadja az árut saját szállítmányozójának, a főszállítmányozónak, aki fuvarozási szerződést köt fuvarozóval. A fuvarozó eljuttatja az árut a külföldi szállítmányozó raktárába, a bizalmi kézhez A külföldi szállítmányozó értesíti a vevőt, hogy áruja érkezett és felszólítja fizetésre, mivel a beszedő bank rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával. Az áru feladása után az eladó kezdeményezi a fizetést azzal, hogy benyújtja a szerződésben előírt okmányokat a ba

nkjához, a m egbízott ba nkhoz. A m egbízott ba nk t ovábbítja a z okm ányokat a beszedő bankhoz, azzal a m egbízással, h ogy s zedje b e az ár u el lenértékét és s zolgáltassa az okmányokat a vevőnek. A beszedő bank értesíti a vevőt, hogy okmányai érkeztek és felszólítja fizetésre, mivel rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával. A vevő készpénzzel vagy csekkel fizet, ennek ellenében a beszedő bank kiszolgáltatja az okmányokat és a lemondó nyilatkozatot – bankfelszabadító levelet - , amelyben lemond az áru és az okmányok tulajdonjogáról. Ezekkel az okmányokkal és a lemondó nyilatkozattal válthatja ki az árut a vevő a szállítmányozó raktárából, 8 napon belül fekbérmentesen. A beszedő bank az áru ellenértékét továbbítja a megbízott bankhoz telexen, táviratilag, vagy swift útján. A megbízott bank jóváírja az összeget az eladó bankszámláján Az áru útja lehet: Áru áru áru

értékesítés+felszólítás fizetésre υ----------------∏υ---------------∏υ----------------------------∏υ--------------------------------------∏υ eladó szállítm. fuvarozó szállítmányozó (külf. bizalmi kéz) vevő Az okmányok útja lehet: Kp. vagy csekk υ-------------------------------------υ 2. bank vevő okmányok okmányok értesítés+felszólítás fizetésre υ----------------------------∏υ------------------------------∏υ-------------------------------------------∏υ eladó 1. Bank 2. Bank vevő (megbízott) (beszedő) 3/a indirekt vinkulált okmányos inkasszó D/A saját váltóval Az eladó átadja az árut saját szállítmányozójának, a főszállítmányozónak, aki fuvarozási szerződést közt f uvarozóval. A f uvarozó e ljuttatja a z á rut a kül földi s zállítmányozó r aktárába, a bi zalmi kézhez. A külföldi szállítmányozó értesíti a vevőt, hogy áruja érkezett és felszólítja fizetésre, mivel a

beszedő bank rendelkezik az áru és az okmányok tulajdonjogával. Az áru feladása után az eladó kezdeményezi a fizetést azzal, hogy benyújtja a szerződésben előírt okmányokat a bankjához, a megbízott ba nkhoz, a zzal a m egbízással, hog y s zolgáltassa ki a z ok mányokat a vevő által kibocsátott s aját v áltó e llenében, azzal, h ogy az e llenérték k iegyenlítése a v áltón f eltüntetett esedékességkor történik. Felkéri a beszedő bankot, hogy az esedékességet tüntesse fel a váltón és közölje a megbízott bankkal a lejáratot. A beszedő bank a váltót lejáratkor való beszedésre magánál tartja és kiszolgáltatja a vevőnek az okmányokat, valamint a lemondó nyilatkozatot – bankfelszabadító levelet - , amelyben lemond az áru és az okmányok tulajdonjogáról. Ezekkel a z okm ányokkal v álthatja ki az árut a vevő a szállítmányozó raktárából. A saját váltó esedékességekor a beszedő bank felszólítja fizetésre

a vevőt, akinek készpénzzel vagy csekkel kell fizetnie. Abban az esetben, ha a vevő a váltó esedékességekor a fizetést megtagadja, a beszedő bank az eladó beszedésre vonatkozó megbízása alapján óvatolhatja a váltót. A váltópert az eladó utasítása alapján a beszedő bank indítja meg, vagy avalizált váltó esetében az a bank (általában a beszedő bank, ha azonos a vevő bankjával), amelyik készfizető kezességet vállalt a váltó adásért és a váltót visszaváltotta. Az áru útja lehet: Áru áru áru értesítés+felszólítás fizetésre υ-------------------∏υ---------------------∏υ------------------------------∏υ----------------------------∏υ eladó szállítm. fuvarozó szállítmányozó vevő (főszállítm.) (külf. bizalmi kéz) Az okmányok útja lehet: Okmányok okmányok értesítés+felszólítás fizetésre

υ------------------------------υ------------------------------------------υ-------------------------------υ eladó bank (megbízott) bank (beszedő) vevő Esedékességkor: Jóváírás jóváírás kp., csekk υ-------------------------------------υ------------------------------------υ---------------------------υ eladó bank (megbízott) bank (beszedő) vevő 3/a indirekt vinkulált okmányos bankbeszedvény D/A típusú inkasszó, idegen váltóval Az eladó átadja az árut saját szállítmányozójának, a fő szállítmányozónak, aki fuvarozási szerződést köt fuvarozóval. A fuvarozó eljuttatja az árut a külföldi szállítmányozó raktárába, a bizalmi kézhez A külföldi szállítmányozó értesíti a vevőt, hogy áruja érkezett és felszólítja fizetésre, mivel a beszedő bank r endelkezik a z á ru é s a z okm ányok t ulajdonjogával. A z á ru f eladása ut án a z e ladó kezdeményezi a fizetést azzal, hogy benyújtja a

szerződésben előírt okmányokat és az intézvényt a bankjához, a m egbízott ba nkhoz, a zzal a m egbízással, hog y s zolgáltassa ki az o kmányokat a vevőnek abban az esetben, ha a vevő az intézvényt elfogadvánnyá alakítja. A beszedő bank az elfogadványt lejáratkor való beszedésre magánál tarja és kiszolgáltatja az okmányokat a vevőnek, valamint a lemondó nyilatkozatot – bankfelszabadító le velet – amelyben lemond az áru és az okmányok tulajdonjogáról. Ezekkel az okmányokkal válthatja ki az árut a vevő a szállítmányozó raktárából. Az elfogadvány esedékességekor a beszedő bank felszólítja a fizetésre a vevőt, akinek készpénzzel vagy csekkel kell fizetnie. A f izetés/elfogadás m egtagadása es etén az ó vatolás és a v áltóper m egindítása az onos a s aját váltóval történő fizetésnél leírtakkal. Az áru útja lehet: Áru áru áru értesítés+felszólítás fizetésre

υ------------------υ---------------------υ---------------------------------υ-------------------------υ eladó szállítm. fuvarozó szállítm. vevő (külf. bizalmi kéz) Az okmányok útja lehet: Okmányok+intézvény okmányok+intézvény értesítés+felszólítás fizetésre υ-------------------------------υ-------------------------------------υ---------------------------------υ eladó bank (megbízott) bank (beszedő) vevő υ---------------------------------υ bank (beszedő) vevő Esedékességkor: Jóváírás jóváírás kp., csekk υ----------------------------υ---------------------------------------υ-----------------------------υ eladó bank (megbízott) bank (beszedő) vevő 3/b direkt vinkulált okmányos inkasszó D/P-vel Az el adó át adja az ár ut a fuvarozónak, vagy a szállítmányozónak, aki továbbítja a beszedő bank címére. Ezzel egy időben benyújtja az okmányokat a bankjához, a megbízott bankhoz,

azzal az utasítással, hogy a z á ru é s a z okm ányok c sak a z e llenérték kifizetése e llenében adhatók ki . A beszedő bank értesíti a vevőt, hogy okmányai és áruja érkezett és felszólítja fizetésre, mivel rendelkezik a tulajdonjoggal. A vevő készpénzzel, vagy csekkel fizet, a beszedő bank kiszolgáltatja az árut és az okmányokat. 3/b direkt vinkulált okmányos inkasszó D/A saját váltóval Az á ru út ja é s a z okm ánytovábbítás s zempontjából m egegyezik a D/P vá ltozattal. A kül önbség a fizetés eszközében nyilvánul meg. A vevő saját váltóval fizet, amelyet lejáratkor való beszedésre magánál tart, de az árut és az okmányokat kiszolgáltatja az okmányokat. A váltó esedékességekor a beszedő bank felszólítja a vevőt fizetésre, aki készpénzzel vagy csekkel egyenlíti ki tartozását. Az eladó csak ekkor jut az ellenértékhez. 3/b direkt vinkulált okmányos inkasszó D/A idegen váltóval Az áru útja és

az okmányok továbbítása megegyezik a D/P típusú változattal, azzal a különbséggel, hogy az eladó az okmányokkal együtt egy intézvényt is továbbít a beszedő bankhoz. A vevőnek ezt elfogadvánnyá kell alakítania, majd a beszedő bank azt lejáratkor való beszedésre magánál tarja, de kiszolgáltatja az árut és az okmányokat. Az el fogadvány esedékességekor a b ank f elszólítja f izetésre a v áltóadóst, ak i k észpénzzel v agy csekkel fizet. Az i nkasszó d irekt v áltozatait r itkán al kalmazzák a gyakorlatban, m ivel a z á ruk t árolásához a bankok nem rendelkeznek technikai háttérrel. Általában nagy értékű, kis terjedelmű áruk esetében alkalmazzák, futárszolgálatok vagy posta igénybevételével. 3/c speditőr inkasszó Az ár ut és az o kmányokat az el adó át adja s aját szállítmányozójának, a főszállítmányozónak, aki továbbítja a külföldi bizalmi kézhez. A szállítmányozó értesíti a vevőt, hogy áruja

és okmányai érkeztek, felszólítja fizetésre. - a vevő készpénzzel vagy csekkel fizethet a szállítmányozó pénztárában, majd kiszolgáltatják neki az árut és az okmányokat - átutalási megbízással teljesíthet bankjánál folyószámlája terhére, bemutatja a szállítmányozónak a visszavonhatatlan fizetést igazoló okmányt és kiválthatja az árut, illetve az okmányokat. 13.a Okmányos meghitelezés Az akkreditív az a f izetési mód, amely a l egnagyobb biztonsággal képes megvalósítani az áru és a pénz „fair” cseréjét. Az okmányos meghitelezés egy bank (a vevő írásos megbízása alapján tett) írásos nyilatkozata arról, ho gy h a a kedvezményezett (az eladó) a meghatározott feltételekkel egyezően, az előírt okmányokat b emutatja, számára f izetést t eljesít. A z er re v onatkozó s zabályozás: az o kmányos meghitelezés egységes szokásai és gyakorlata (UPC), amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC)

alakította ki. Az akkreditívnek számos változata van, melyek egyéb funkciókat is elláthatnak: - alkalmas lehet rövid lejáratú finanszírozásra - hitelnyújtás fedezetéül szolgálhat - adott esetben bankgaranciát pótolhat Előnye az eladó számára: A vevő megbízásából egy bank ígér fizetést egy független, önálló jogügyletben. Tehát az akkreditív megnyitását követően a fizetés elszakad a vevő szándékától. Az áruszállítással egyidejűleg juthat az áru ellenértékéhez. Előnye a vevő számára: Az a kkreditív feltételeinek meghatározásával és az okmányok előírásával lehetősége van kikényszeríteni az eladó szerződésszerű teljesítését, és biztos lehet afelől, hogy bankja csak rendben lévő okmányokra fizet. Az eladó számára legbiztonságosabbnak minősített fizetési f eltétel elfogadásával, az alku során kedvezőbb üzleti feltételeket, jobb árat érhet el. A banki okmányok vizsgálata: A b enyújtott o

kmányok f elülvizsgálatára k ötelezett a n yitó b ank v agy az á ltala k ijelölt ig azoló, fizető bank. Az avizáló bank, ha az eladó ná la nyújtja be az okm ányokat, a kkor a zokat c supán továbbítja a z okm ányvizsgáló ba nkhoz. A z e ladó á ltal f elkért ne gociáló ba nk c sak a s aját üz leti érdekében vizsgálja az okmányokat, hiszen azokat saját kockázatára veszi meg. Okmányvizsgálat szempontjai: - megegyeznek-e az akkreditív előírásaival - összhangban vannak-e egymással - megfelelnek-e a nemzetközi UPC szokványnak Leggyakoribb eltérések: - lejárt az L/C - nem tiszta (záradékolt) a B/L - késve benyújtott B/L (stale B/L) - számla összege eltér az L/C összegétől - eltérő áruleírás a számlán és a L/C-ben - okmányok közötti eltérés (összeg, mennyiség) - aláírás nélküli okmányok - váltóhiba (kellékhiányos) Mit tehet a bank okmányeltérés esetén: - felkéri a kedvezményezettet a hibák kijavítására

- értesíti a megbízót, és az akkreditív módosítására kér megbízást - visszaküldi az okmányokat - okmányos inkasszóra továbbítja az okmányokat (bankinkasszóra) fenntartással fizet a bank (visszkereset fenntartása) Az akkreditív menete: Az okmányos meghitelezést a vevő kezdeményezi azzal, hogy akkreditív n yitási me gbízást a d a bankjának és a fedezetet (általában) letétbe helyezi. A vevő bankja, a nyitó bank, megnyitja az akkreditívet a megbízással összhangban, azaz a szokványnak megfelelő formában rögzíti az előírásokat, amelyeket az eladónak be kell tartania. A nyitó bank fizető bank funkciót is betölt, vagyis esedékességkor fizetést teljesít. A n yitó banknak m aga h elyett ki kell j elölnie azt a bankot, amely helyette fizetni fog (nominated bank), ille tve má s mó don te ljesít, p l. v áltót f ogad e l, v agy me gvásárolja a v áltót é s a b enyújtott okmányokat (negociáló bank funkció). Amennyiben a

nyitó bank nem nevezi meg a kijelölt bankot, akkor a teljesítés a nyitó bank funkciója marad. A n yitó bank a m egnyitott akkreditív s zövegét t ovábbítja az eladó bankjához, az avizáló bankhoz (értesítő bank). Az a vizáló ba nk, a kár a n yitó ba nk, n yilvántartásba ve szi a z a kkreditívet é s á tadja a z e ladónak. Abban a z e setben, ha a ké t ba nk kö zött k iegyensúlyozott a ba nkkapcsolat, i lletve e gymásnak levelezőpartnerei, akkor az avizáló bank megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét és saját nevében is fizetést ígér. Így az avizáló bank egyben igazoló, vagy megerősítő (confirming) bank funkciót is betölt. Abban az esetben, ha a két bank között a bankkapcsolat nem megfelelő, a kkor a z a vizáló ba nk felkér egy harmadik bankot igazolásra. Így az avizáló bank csak értesítő funkciót tölt be Nincs szükség i gazoló-megerősítő bank bekapcsolódására – ez ak ár az el adó b ankja, ak ár egy

h armadik bank – ha a nyitó bank első osztályú osztrák, né met, a ngol, amerikai ba nk é s a n yitó ba nk levelezőpartnere. Egyéb esetben fontos a szerepe, mert a nyitó bankkal szembeni bizalmatlanságot fejezi ki (általában), ha az avizáló bank nem erősíti meg a fizetési ígéretet. Az igazolatlan akkreditív ebben az esetben nem biztonságos az eladó számára, könnyen birtokon kívül kerülhet. Az eladó az akkreditív átvétele után, teljesíthetőség szempontjából vizsgálja. Amennyiben valamennyi előírást teljesíteni tud, feladja az árut, majd benyújtja bankjához a vevő által a z akkreditívben előírt okmányokat. Az akkreditív ügyletbe bekapcsolódó bankok szerepe: 1. Nyitó bank: a vevő bankja - átveszi az akkreditív megnyitási megbízást a vevőtől és a fedezetet (általában) - megnyitja az akkreditívet és fizetést ígér - nyilvántartásba veszi, ellátja számmal - továbbítja a megnyitott akkreditív szövegét az

eladó bankjához 2. Avizáló (advising bank), értesítő bank: az eladó bankja - átveszi az ak kreditívet, v izsgálja, m ajd ü gyfele, az el adó ér dekében f elhívja a f igyelmét a hiányosságokra, a teljesíthetetlenségre, vagy arra, ha az akkreditív visszavonható (vocable) - nyilvántartásba veszi, számmal látja el - átadja az akkreditív szövegét az eladónak 3. Igazoló (confirming bank), megerősítő bank: általában az eladó bankja - megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét és saját nevében is fizetést ígér. Ekkor lesz az akkreditív igazolt. A másik megoldás, hogy az eladó bankja felkér egy 3 Bankot igazolásra 4. Fizető (nominated bank), kijelölt bank: általában az eladó bankja, vagy a nyitó bank, ha nem jelölt ki másik bankot fizetésre. 5. Negociáló bank: általában az eladó bankja - az e ladó f elkérheti b ankját a z á ltala k ibocsátott in tézvény é s a benyújtott o kmányok megvásárlására, n

egociálásra, amely s zerint a n egociáló b ank k ifizeti az eladónak a kifizetés napja és az akkreditív esedékessége közötti időre eső kamattal csökkentett összeget. Általában akkor gyakorlat, ha a váltó határidős, de néha alkalmazzák látra szóló váltó esetében is. A negociáló bank saját költségére és kockázatára vásárolja meg a váltót és az okmányokat. - a n yitó b ank f elszólíthatja az el adó b ankját n egociálásra, v agyis ar ra, h ogy f izesse k i a n yitó bankra, vagy a vevőre intézvényezett váltókat, vásárolja meg az okmányokkal együtt. Az ICC 500-as UPC szokvány szerint: 1. Minden akkreditív visszavonhatatlan (irrevocable), vagyis a vevő utólag, az eladó hozzájárulása nélkül, egyetlen pontját sem módosíthatja, illetve nem szüntetheti meg az akkreditívet. Ez a tény az eladó biztonságát szolgálja, az akkreditív szövegében nem szerepel. 2. Az a kkreditív visszavonható (revocable) abban az

esetben, ha a vevő utólag az eladó hozzájárulása né lkül m ódosíthatja, va gy m egszüntetheti. E bben a z e setben a z e ladó könn yen birtokon kívül kerülhet, ezért az avizáló bank erre a tényre külön felhívja a figyelmét. (Az ICC 400-as s zokvány s zerint m inden a kkreditív vi sszavonható vol t, í gy a z s zerepelt a m egnyitott akkreditív szövegében, ha az visszavonhatatlan volt.) 3. Igazolt az akkreditív abban az esetben, ha az avizáló bank, vagy annak felkérésére egy 3 b ank megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét és saját nevében is fizetést ígér. 4. Igazolatlan az akkreditív abban az esetben, ha az avizáló bank, vagy 3 bank nem erősíti meg a nyitó bank fizetési ígéretét. Az akkreditív fajtái esedékesség szerint: - látra szóló akkreditív: a fizető bank az okmányok benyújtásakor azonnal fizet - később esedékes akkreditív: a fizető bank az okmányok benyújtása után az akkreditívben előírt

időpontban fizet - váltó elfogadással igénybe vehető: a nyitó bank az okmányokhoz kapcsolt intézvényt elfogadja, vagy elfogadvánnyá alakíttatja, ha a vevőre intézvényezték és a fizető, vagy teljesítő bank az elfogadvány esedékességekor fizet. Ez az elfogadványhitel, vagy rembours akkreditív - negociálással korábban igénybe vehető: az eladó az okmányokhoz egy intézvényt csatol, és ezt leszámítoltatja ( kereskedelmi h itellevél), a zaz f elajánlja me gvételre a z a vizáló b anknak, ill. a nyitó bank felszólítja az avizáló bankot negociálásra. Ebben az esetben a fizető vagy teljesítő bank esedékességkor fizet a negociáló banknak, de az eladó azonnal hozzájut az ellenértékhez. Az akkreditív fajtái lejárat helye szerint: - az eladó országában lejáró - a vevő országában lejáró - egy harmadik országban lejáró Lejárat: eddig é rvényes a n yitó b ank f izetési í gérete; az el adónak legkésőbb eddig a

napig kell benyújtania az okmányokat a kijelölt bankhoz, következő napon már megszűnik az akkreditív. Akkreditív tartalma: - nyitó bank neve, címe - megbízó, vagy vevő neve, címe - kedvezményezett neve, címe, bankja - az a kkreditív é rtéke: 1. M aximált akkreditív érték: ennél nagyobb értékről szóló okmányokat nem nyújthat be az eladó, kisebbről szólót is csak akkor, ha a vevő részszállítást engedélyezett 2. körülbelüli érték: a vevő hozzájárul ahhoz, hogy az akkreditívben feltüntetett értékhez képest az okmányokon +5% eltérés legyen (pl. ömlesztett áruk, ill élő állatok esetében - az át ruházhatóság f eltüntetése ( ha az el adó m aga h elyett k edvezményezettként m ást, v agy másokat jelöl meg – transferable credit). - a teljesítő, vagy fizető, ill. elfogadó, vagy nagociáló bank neve, címe - szállítási feltételek - biztosításra vonatkozó előírások, amit a vevő csak akkor tüntethet fel, ha

az eladó köteles az árut biztosítási fedezetbe vetetni (CIP, CIF) - címzett és rendelkező neve, címe - árura vonatkozó ös szes lényeges adat (áruelnevezés, minőség, mennyiség, mennyiségi egység, egységár) - átrakás: a vevő hozzájárulhat ahhoz, hogy a rendeltetési helyre történő megérkezés előtt az árut az egyik fuvareszközből a másikba rakják, de átrakásnak csak az minősül, ha azonos fuvareszközből, azonos fuvareszközbe rakják az árut. Az akkreditív az alábbi kifogástalan, konform okmányok benyújtása ellenében vehető igénybe: 1. kereskedelmi számla minimum 5 eredeti, cégszerűen aláírt példány 2. konzuli számla 3. vámszámla (abban az es etben, ha a rendeltetési országban dömpingár ellenes gazdaságpolitika érvényesül) 4. pro forma számla (pl aktív bérmunka esetén a késztermék értékéről kerül kiállításra, vámértéket tartalmaz, a fizetendő bérmunka díjról kereskedelmi számlát állít ki a

bérmunkát végző) 5. előszámla (egyes különleges akkreditívek esetében, ahol az eladó bankja az okmányok benyújtása, illetve az áru szállítása előtt előleget, vagy a teljes ellenértéket kifizeti. Pl packing akkreditív, vagy red claused, omnibus meghitelezés) 6. származási bizonyítvány eredeti, vagy másolat, illetve EUR1 esetén fénymásolat - magyar (normál) származási bizonyítvány - GSP Form A s zármazási bi zonyítvány (Kanadába, USA-ba, Ausztráliába és Izlandra történő szállítás esetén, ha az exportőr magyar, illetve magyar importőr es etén al ulfejlett o rszágból direkt forgalomban történő szállításnál) EUR1 s zállítási ta núsítvány fénymásolat ( EU-ba, E FTA-ba, C EFTA-ba, T örökországba, Izraelbe, Lettországba, Észtországba, Litvániába és Horvátországba történő, illetve onnan Magyarországra irányuló szállítás esetén) Különleges akkreditívek: 1. Back to back akkreditív: csak reexport

haszonügylethez kapcsolódhat Két akkreditívből áll: Import L/C, Export L/C Ár: Szállítási határidő: Lejárat: Esedékesség: Import L/C Alacsonyabb Korábbi Korábbi későbbi Export L/C Magasabb Későbbi Későbbi Korábbi Csak akkor lehet Back to back akkreditívről beszélni, ha mind az export, és mind az import oldal fizetési módja akkreditív, és ha a reexportőr bankja az import akkreditív megnyitásakor elfogadja az export akkreditívet fedezetként. Amennyiben az import akkreditív megnyitásához is fedezetet kell letétbe helyezni, akkor nem Back to back akkreditívről, hanem két egymástól független akkreditívről van szó. Nyitása: a vevő kezdeményezi az akkreditív nyitást azzal, hogy nyitási megbízást ad a bankjának, és a fedezetet letétbe helyezi. A nyitó bank megnyitja az akkreditívet, és saját nevében fizetést ígér, majd továbbítja a megnyitott akkreditív szövegét a reexportőr bankjához, az avizáló bankhoz.

Kiegyensúlyozott bankkapcsolat esetén ez lesz az igazoló bank, aki megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét, és s aját n evében f izetést íg ér; ma jd á tadja a me gnyitott a kkreditív s zövegét a reexportőrnek. A reexportőr teljesíthetőség szempontjából vizsgálja, és az e xport a kkreditívvel ös szhangban akkreditív nyitási megbízást ad bankjának, aki az import oldalon a nyitó bank. A nyitó bank a reexportőrtől fedezetet nem kér, mert elfogadja az export akkreditívet fedezetként, ha az export akkreditív esedékessége korábbi, mint az importé. A reexportőr bankja saját nevében fizetést ígér, és továbbítja a megnyitott akkreditív szövegét az eladó bankjának, az avizáló banknak, aki ezt átadja az eladónak. Az eladó szállít A reexportőrnek a két akkreditívben össze kell hangolnia: a z á rat, a s zállítási f eltételt, s zállítási határidőt, lejáratot, esedékességet. 2. Revolving (feltöltődő)

akkreditív: A több részszállításból álló, nagy értékű szállítások esetén alkalmazzák azért, hogy a vevőnek ne kelljen a teljes vételárat fedezetként letétbe helyezni. A vevő csak az éppen aktuális részszállítások fedezetét helyezi el a bankjánál; a nyitó bank a teljes értékre ígér fizetést, saját nevében. 3. Transferable credit (átruházható) akkreditív: Az e ladó s aját ma ga h elyett má st je löl me g k edvezményezettként. A fizető bank tehát nem az okmányokon szereplő eladónak, hanem a helyette megjelölt kedvezményezettnek fizet. Gyakran alkalmazzák a reexport típusú ügyletek közül a tranzit ügyletnél, ahol az eladó és a vevő tudnak egymásról, tehát kicsi az indiszkréciós kockázat. 4. Stand by (készenléti) akkreditív: Észak-Amerika és J apán b ankgyakorlatában alkalmazzák, ah ol a d evizahatóság t iltja, h ogy a kereskedelmi bankok idegen kötelezettségekért vállaljanak felelősséget; vagyis a

központi jegybank, mint devizahatóság tiltja a bankgarancia és bankkezesség vállalását. Itt az eladó és a vevő az adásvételi szerződésben, nem akkreditívben, hanem bármely más fizetési módban á llapodnak m eg, é s ne m ba nkgarancia, hanem s tand b y a kkreditív f edezettel. A bban a z esetben, ha a vevő a szerződés szerinti fizetési módnak megfelelően nem fizetne, akkor a vevő bankja saját kockázatára megnyitja a stand by akkreditívet, és fizet az akkreditív terhére. 5. Rembours akkreditív A nyitó bank az akkreditív megnyitásakor azt ígéri, hogy a r á intézvényezett váltót elfogadja, vagy a vevőre intézvényezettet elfogadtatja. Ez azt jelenti, hogy a eladó a benyújtandó okmányokkal együtt kibocsát egy intézvényt, amelyen a címzett, vagyis a váltóadós, a nyitó bank; vagy kibocsát egy olyan intézvényt, amelyen a váltóadós a vevő. Az avizáló bank továbbítja az okmányokat és az intézvényt a nyitó bankhoz.

Ha a nyitó bank a váltó címzettje, akkor aláírja, vagyis elfogadvánnyá alakítja; ha a vevő a váltóadós akkor a nyitó bank felszólítja lefogadásra, vagyis arra, hogy írja alá a váltót. Ezután a nyitó bank kiadja a vevőnek az okmányokat. Az elfogadványt magánál tartja, és esedékességkor felszólítja a vevőt fizetésre, akkor is, ha a bank a váltóadós. Ennek előnye az eladó számára, hogy biztonságos, hiszen a n yitó bank saját nevében fizetést ígér, vagyis azt, hogy elfogadja a váltót, vagy elfogadvánnyá alakítja. Ennek előnye a vevő számára az, hogy nem kell az akkreditív megnyitásakor a fedezetet letétbe helyezni; a váltó lesz a fedezet, és fizetni csak esedékességkor kell. 6. Kereskedelmi hitellevél A n yitó b ank a z a kkreditív m egnyitásakor a zt í géri a k edvezményezettnek, a z e ladónak, ho gy okmánybenyújtás után, esedékességkor, nem csak a kedvezményezettnek, az eladónak fizet, hanem annak is, aki

leszámítoltatja a váltót, és ezzel együtt megvásárolja a benyújtott okmányokat. A váltó-leszámítolás okmánymegvásárlással együtt negociálás; a bank a negociáló bank. Áruszállítás után az eladó benyújtja az előírt okmányokat a bankjának egy intézvénnyel együtt, amelynek a ke dvezményezettje a ne gociáló ba nk ( vagy h a ne m ne gociáltat, a kkor a z e ladó), a fizetésre kötelezett fél pedig a nyitó bank. A n yitó ba nk f elszólítja a z e ladót, hog y ne gociáltasson; ha a z e ladó ne gociáltat, a kkor a b ankja kifizeti a hátalevő napokra jutó, kamattal csökkentett értéket, vagyis a diszkontértéket. A negociáló bank a váltó esedékességekor a nyitó bankot szólítja fel a váltón szereplő összeg kifizetésére. Ha az el adó n em n egociáltat, ak kor az av izáló bank át adja a v áltót és az o kmányokat a n yitó banknak, aki a váltó esedékességekor fizet. 7. Red claused (vörös záradék) Egyszerű

akkreditív, a különbség annyi, hogy a nyitó bank az akkreditívre rávezeti az avizáló bank számára azt a felszólítást, hogy az avizáló bank fizessen előleget ez ő kockázatára az el adónak, amennyiben az eladó erre igényt tart. 8. Packing akkreditív: Egyszerű akkreditív, ahol a nyitó bank tudta nélkül az eladó bankja előleget fizet az eladónak még szállítás és okmánybenyújtás előtt, ha erre az eladó igényt tart. 9. Lokál akkreditív: a nyitó bank helyi pénznemben ígér fizetést 10. Omnibus akkreditív Angol bankgyakorlatban alkalmazzák. Az avizáló bank az okmánybenyújtást megelőzően kifizeti az el adónak az o kmányok el lenértékét s aját k ockázatára, d e ú gy, h ogy az ár u f elett z álogjogot gyakorol. A bank zálogjoga az áru felett csak akkor szűnik meg, ha az eladó konform okmányokat nyújt be. 13.c A globális környezetvédelmi problémák távlatai A társadalom hatása a környezetre katasztrofális

következményekkel járhat. Ezt elkerülendő globális összefogás szükségeltetik. A környezetpusztítás olyan mértékű, hogy immár visszafordíthatatlan folyamatokat indít el, kipusztult állatfajok, kiszáradt folyók, kipusztított őserdők, stb. Gázok-levegőbe jutásának módja lehet: • Természetes CO2: vulkánkitörések és erdőtüzek alkalmával jut a levegőbe. A víz (H2O) pedig benne van a levegőben. • Mesterséges CO2: az ipari forradalomtól a szénhidrogéneket égetik (gőzgép, gőzhajó), ezzel jutott a levegőbe. Az 1900-as évektől kőolajat és földgázt kezdtünk el égetni Hatása: magnövekedett a por és a CO2 mennyisége a légkörben. Több hosszúhullámú sugárzás jött létre a légkör hőmérséklete emelkedett és ma is emelkedik. A környezet nemzetközi szennyezése név nagy kategóriába osztható: 1. környezet veszélyeztetése a természetbe való emberi beavatkozással 2. határokat átlépő levegő és vízszennyezés

3. a "környezeti hadviselés" (olaj vagy vegyi anyag folyóvízbe vezetése, atom- biológiai vagy vegyi fegyverek használata) 4. az atmoszféra globális terhelése, megnöveli a sugárzást (ózonlyuk), vagy megváltoztatja a klímát (üvegházhatás) Problémák: Ózonlyuk: Az ózonréteg a sztratoszféra legfelső rétegén található, felfogja a Napból érkező káros ultraibolya sugárzást. A hetvenes évek óta az Antarktisz fölött és a NASA 1986-os megfigyelései szerint az Északi-sark felett is vékonyodik. A sztratoszféra felső része O3. A légkörbe jutó freon és xenon gáz elkezdte bontani az O3-t vízzé és egyéb anyagokra, így az O3 elvékonyodott. Okozója valószínűleg a légkörbe kerülő klór - flór - szénhidrogének. Következménye: bőrrák elterjedése, szembetegségek, génállomány mutáció, immunrendszer általános gyengülése és a magnövekedett ibolyántúli sugárzás a világtengerek biológiai egyensúlyát is

megváltoztathatja. Üvegházhatás: a légkörben lévő széndioxid megnövekedése miatt, a Föld kevesebb hőt tud leadni, s ezt globális felmelegedésnek nevezzük. Következménye: az égövek eltolódása, a mérsékelt égöv felmelegedik, a sivatagi területek nőnek, az éghajlat szélsőségessé válik, a csapadék mennyisége nő, ami a talaj kilúgozódásához és a mezőgazdasági termelés átalakulásához vezet (éhínség). Valamint ha elolvadnak a jégsapkák (Andok, Alpok, Antarktisz), ez a tengerszint emelkedéséhez vezet. Erdőirtás: Jelenleg is jelentős az esőerdők és őserdők irtása. A. Az esőerdőt azért égetik fel, mert termőföldhöz akarnak jutni, azonban a föld itt három év alatt alkalmatlanná válik a növénytermesztésre és ezután már csak másodlagos esőerdő jön létre. B fakitermelés miatt: pl. Brazília, Kongó periférián élő országok, nyersanyagtermelés miatt Az erdőirtások által számos különleges fafajtát

kiirtanak, az ott élő állatokról nem is beszélve, amelyeknek egyre csökken életterük. Folyóvízszennyezés: A folyók szennyezését csak országok közötti összefogással lehetne csökkenteni vagy megszűntetni, hiszen a folyók több ország szemetét viszik tovább. Magyarországon is jelentős azonban a vízszennyezés, számos gyár ezekbe vezeti szennyező vegyi anyagait. Szmog: Több száz szennyező gáz található a levegőben világszerte. A szmog akkor jön létre, amikor CO2, széndioxid és por kerül a levegőbe. Továbbá általános problémát okoz az egészséges és elegendő víz biztosítása és a talajvíz is általánosan csökken. Savas esők: vegyipar hatása következtében növekszik a SO2. Kénes sav hullik le, ami káros a növényekre. Megelőzés: 1. Szelektív szemétgyűjtés 2. Megújuló energiahordozókból nyerjük inkább az energiát: pl szél, víz, nap, árapály- erőművek, geotermikus erők A nyolcvanas években a környezeti

károsodás a nemzetközi tárgyalások általános témája lett. 1987-ben született meg a monteáli jegyzőkönyv, melyben konkrét pontokat fogadnak el a káros anyagok korlátozására és használatára vonatkozóan. 1992, UNESCO Rio de Janiro-i, Környezet és fejlődés konferenciája. Napirendjén elsősorban a XXI századra szóló akcióprogram, az "Agenda 21" pontjai szerepeltek. 170 állam részvételével ült össze az első államszintű környezeti és fejlesztési konferencia. A konferencián aláírt egyezmények: - az atmoszféra védelméről (szén-dioxid-tartalmának stabilitásáról) - biodiverzitás (növény- és állatfajok sokféleségének) védelméről - trópusi őserdők pusztításának megállításáról. A 175 tagország állam-, ill. kormányfői számára előkészített Föld Charta (Earth-Charter) végső szövegezéséből nem lett semmi, mivel túl sok kompromisszumot követelt volna az egyes országoktól. 14a A fizetési

feltétel megválasztásának szempontjai, kockázatok elleni védekezés A külkereskedelmi ügylet kockázatai: A belföldi ügyletkötéshez képest más jellegűek és sajátos jelleggel bírnak. Eladó és vevő közötti földrajzi távolság is kockázat növelő tényező. Csak közvetve és objektív lehetőségekkel tudnak információkat szerezni a partner üzleti helyzetéről (jó hírnév, fizetőképesség, pénzügyi gazdasági helyzet). Ezért m indkét f él ol yan f izetési m ódot pr óbál v álasztani, a mely c sökkenti a bi rtokon kí vül kerülés kockázatát. Ezen kívül még más tényezők is felmerülhetnek: A vevő országában zajló gazdasági vagy politikai hatásoknak is lehet olyan hatása, amelynek következtében akadoznak a külföldi fizetések vagy leállnak (transzfer kockázat). Az ü gylet r észtvevői számára komoly kockázat az is, hogy az ügyletkötés illetve fizetés valutájának az árfolyama megváltozik. Leértékelés: a

vevő számára drágább lesz a termék. Felértékelés: az eladó bevétele/nyeresége fog csökkenni. Ügyleti szintű kockázatok: 1. árukockázat Áru minőségével függ össze. A vevő kárára az eladó alacsonyabb minőségű árut szállíthat a szerződésben foglaltakhoz képest. Szállítás során az áru károsodhat szállítási késedelem miatt, vagy az áru jellegénél fogva. Védekezés: a szerződésben az áru minőségének pontos meghatározása, csomagolás, raktározás pontos meghatározása. Ezen kívül az importőr fenntarthatja magának a gyártásközi, szállítási és minőség-ellenőrzés jogát. K iköthet garanciális h ányadot, am i az t j elenti, h ogy az el lenérték e gy r észét visszatartják és a kifizetést a minőségi átvételtől teszik függővé. Az exportőr úgy csökkentheti kockázatát, ha a szerződésben egyértelművé teszi a feltételeket, elhárítja a felelősséget a következményi károkért ill. csökkenti a

reklamáció lehetőségét 2. kereskedelmi vagy gazdasági kockázat Ha a vevő fizetésképtelenné válik vagy csődbe megy. Ide sorolható még a partner fizetési késedelme, rosszhiszeműsége, okmányhamisítás, amelyek a szerződéshez kötődnek. Védekezés: az ügyletkötés előtt tájékozódni kell a partner pénzügyi helyzetéről, üzletkötési szokásairól. Olyan fizetési módot kell választani, amely a megfelelő biztonságot nyújtja. Pl akkreditív Ezen kívül bankgarancia illetve bankkezesség kérése. 3. árkockázat A szerződés teljesítése közben megváltoznak a költség és árviszonyok. A z az ügylet, amely korábban nyereséges volt, veszteségessé válik. Főleg a gépek berendezések exportra történő gyártásánál fordul elő. Ebben az esetben mozgó árban szoktak megállapodni Tőzsdecikkek esetén az árkockázati veszteségek hedge ügyletekkel fedezhetők. Exportra történő gyártás esetén egyes országokban az állami export

hitel biztosító intézetek adnak fedezetet árkockázat ellen. 4. árfolyamkockázat A valuta árfolyamának megváltozása, a realizálható nyereséget is megváltoztathatja. Ezért az ügyletkötés során az egyik legfontosabb feladat a megfelelő valutanem kiválasztása. Tartozni gyengülő, követelést szerezni erősödő pozíciójú valutában érdemes. A szerződéses biztosítékok különleges formái az úgynevezett értékállandósági záradékok: a szerződéses valuta értékét köthetjük egy erősebb pozíciójú valutához vagy köthetjük több valutához vagy valutakosárhoz is. Tárgyalásos klauzula: tartós üzleti kapcsolat esetén a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, h ogy e gyeztetik v alutáik ár folyamát ar ra az es etre v onatkozóan, h a az árfolyamváltozások valamelyik félre vonatkozóan komoly veszteséget okoznának. Határidős devizaügyletekkel és exporthitel biztosítással csökkenthető még az

árfolyamkockázat. 5. politikai kockázat Politikai e semények v agy gazdasági p olitikai események l ehetetlenné t eszik az ü gylet végrehajtását. Kivédése: partnerország helyes megválasztása. Export hitel biztosító intézetektől vagy állami intézetektől garanciavállalások kérése a leghatékonyabb eszköz. A v állalat saját részéről úgy csökkentheti, ha egy két országra koncentrálja tevékenységét (megbízható o rszágok). Ha ol yan pi acra akar be törni, a hol i smeretlenek az or szágok, a kkor célszerű több országgal ügyletet kötni. 6. természeti kockázat Szerződő feleket természeti csapás sújtja vagy ők maguk idéznek elő ilyen eseteket. Kockázat megosztással illetve a vállalat minél több tőkeerős partnerrel létesítsen kapcsolatot. Üzletpolitikai kockázatok 1. piaci k ockázat: a t ermelt t ermékek el adhatóságának és k öltségeinek m egtérülési kockázata. 2. felelősségi kockázat: értékesített termék

esetleges káros hatásainak kockázata 3. likviditási kockázat: a vállalat vagy vállalkozás folyamatos fizetőképességének kockázata 4. kamatkockázat: a felvett hitelek kamatainak kedvezőtlen változására vonatkozik 5. ország kockázat: partnerek piaci stabilitásának illetve fizetőképességüknek alakulása Mindkét szinten megjelenhet: ár/árfolyamkockázat, termékfelelősségi kockázat, politikai kockázat. A kockázatok megelőzése A szerződés megkötése előtt körültekintően meg kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit. Ezt úgy nevezik, hogy preventív biztosítás A megfelelő partnert kell kiválasztani, információ gyűjtése róla. Az informálás után a megfelelő szerződéses feltételek kiválasztása a következő védekezés. (Bécsi Konvenció) A kockázat csökkentésének módszerei: - kockázat át hárítás: lehet k ülföldi p artnerre, á llamra, b elföldi p artner v állalatra, b iztosító társaságra, b ankokra. A k

ockázatok át hárítása a k ockázat f elosztását j elenti az eg yes gazdasági alanyok között. - kockázat megosztása: vállalatok között, egyszerre nem tesznek ki kockázatnak túlságosan nagy értéket, ha nem e zt t öbb kül ön üg yletre os ztják e l. E nnek alapja az a t ény, ho gy a több ha sonló vá llalkozás ne m s ikerülhet egyformán rosszul. Ilyenkor a l ehetséges veszteség kisebb, mint nagyvállalkozás esetén. - kockázat k ompenzálása: a k ülkereskedelmi ü gyletek és e gyéb ü gyletek o lyan kombinálásából áll, amelyeknél a veszteségeket az egyidejűleg bekövetkező kockázat azonos nagyságú nyereségek egyenlítik ki. Pl hedge A fizetési feltétel alapelvei: - minél kevesebb terhet rójon a szerződő partnerekre - védjen a birtokon kívül kerülés és egyéb kockázatok ellen - vállalat pénzügyi helyzete - piaci helyzete a résztvevőknek A szerződésben a partnerek meg kell, hogy állapodjanak a: - fizetés

eszközéről: áru, pénz, szolgáltatás Valutával és d evizával való f izetés. V aluta: v alamely o rszág t örvényes fizetési es zköze egy másik ország fizetési forgalmában. Megjelenési formája az adott pénznem különböző címletei. Deviza: külföldi fizetési eszközrendszer, valutára szóló követelés. Megjelenési formája a bankszámla követelés, illetve a bankgarancia, csekk, váltó, akkreditív. Kosárvaluta: n emzetközi pé nzügyi s zervezetek a lakították ki , m esterségesen. P l SDR,ECU. Egyéb devizának minősülő pénzügyi instrumentumok: váltó, csekk, akkreditív, bankgarancia - a valuta, deviza árfolyama hivatalos árfolyam: a v aluta azon árfolyama, amelyet az állam központilag megállapít és deklarál piaci árfolyam: a piac értékítélete fejeződik ki ( a változó kereslet és k ínálat h atására alakul ki) fix árfolyam: az árfolyamok csak egy meghatározott, szűk sávban ingadoznak, a jegybank felelőssége, hogy

a piaci ker-kín m esterséges b efolyásolásán k eresztül ak adályozza m eg az árfolyam kilépését a sávból lebegő árfolyam: az ár folyam s zabadon v áltozhat a k ereslet k ínálat h atására, n incs hivatalos árfolyam deklaráció, de a jegybank intervenciós joggal rendelkezik kötött á rfolyam: n em a p iaci mo zgások f igyelembevételével, h anem a dminisztratív, hatósági úton rögzítik az árfolyamot. Leértékelés: az ex port f okozására ö sztönöz, m íg az i mportot m egdrágítja, a f elértékelés azt eredményezi, hogy az import olcsóbb lesz, viszont nem ösztönzi az exportot. Mind a valutáknak, m ind a devizáknak kül ön vé teli és kül ön eladási árfolyamuk v an. A kettő közötti különbség a marge a bankot illeti. Valutáknál na gyobb a k ülönbség a vé teli é s e ladási á rfolyam, m int de vizák e setében. Ennek oka a bank nagyobb kockázatvállalása (védekezés, tárolás). - valuta, deviza forgalomképessége,

konvertibilitás konvertibilitás: szabadon való átválthatóság, átutalhatóság, a kibocsátója nem korlátozza a forgalomképességet. Lehet: ~ részleges és teljes: attól függően, hogy a nemzetközi fizetési mérlegnek csak a folyó tételeire vagy mindenre kiterjed ~ külső és belső: attól függően, hogy az átválthatóság csak a deviza külföldiekre vagy a deviza belföldiekre is vonatkozik 1996. január 1-től a folyó fizetésekre már konvertibilis a magyar forint Magyarországon 2001. Júniustól teljesen konvertibilis a magyar forint - - fizetés ideje 1. áruszállítás előtt: előre fizetés: a vevő áruszállítás előtt a teljes ellenértéket átutalja az eladónak. Akkor alkalmazzák, ha eladók piaca alakult ki. Mentesíti az eladót a birtokon kívül kerüléstől és javítja pénzügyi helyzetét. A vevő számára azonban mindezek a kockázatok fennállnak előleg: gyakoribb, mint az előre fizetés, a vevő a teljes összeg egy

meghatározott részét fizeti ki az eladónak. Főként olyan esetekben fordul elő amikor az eladónak nagy tőkét kell lekötnie pl. berendezések 2. áruszállítással egyidőben: Az eladó és vevő közötti fizetés lebonyolításába bekapcsolódnak a közvetítők és a bankok. Bekapcsolásukkal az egyidejű fizetés nem jelent pontosan egyidejű fizetést Ennek oka: az eltérő szolgáltatási színvonal. nyitva szállítás: kis értékű ügyletkötéseknél alkalmazzák, az eladó az áruval együtt juttatja el az okmányokat a vevő címére, azzal a felszólítással, hogy az ellenértéket fizesse be. Kockázat: eladónak a b.kk, ugyanakkor a vevőnek nincs bkk kockázata és likviditási kockázata sem. 3. áruszállítás után céghitel nyújtás, vevők piaca esetén alkalmazzák, az árut a leszállítás után egy meghatározott későbbi időpontban (60/90/120/180 nap elteltével) kell kifizetnie. Kockázata az eladónak a b.kk kockázata, likviditási

kockázat, a később kapott ellenérték miatt. Jóval magasabb árért jut a vevő az áruhoz, mert a hitel árát is elrejtik az árban A vevőnek viszont előnyös, mert értékesítheti az árut és így ki tudja fizetni az ellenértéket. fizetés módja Eladó és vevő bekapcsol-e bankot a pénzügyi folyamatba, ha bekapcsol, akkor a bankok milyen felelősséget vállalnak a fizetés lebonyolításában. Sima fiz etés esetén a bank az okmánytovábbításban nem vesz részt, nem ellenőrzi az okmányokat. Az okmányokat közvetlenül a vevő kapja ~ b ankátutalás: a vevő megbízásából saját szla-nak t erhére m egbíz e gy bankot, ho gy a megjelölt összeget egy kedvezményezettnek utalja át. Okmányos f izetési m ódok: a bank ellenőrzi az okmányokat, rajta keresztül jutnak el az eladótól a vevőhöz. A bank számára meghatározott feltételekben r ögzítik a z okmánytovábbítás módját, feltételeit. A bank ilyenkor tudomást szerez az eladó és vevő

között létrejött ügyletről. ~ okmányos beszedvény: áru feladásával egyidejűleg a kereskedelmi okmányokat is átadja a z e ladó ba nkjának e gy m egbízás k eretében, h ogy az el lenértéket s zedje b e. Felelősségvállalása nincs a banknak (nem ellenőrzi az okmányokat, hogy összhangban vannak e egymással) nem tudja fizetésre kényszeríteni a vevőt csak „morális kényszere” van. ~ o kmányos m eghitelezés: a b ank a saját nevében is fizetést ígér, a vevő megbízása alapján kapcsolódik be az ügyletbe. Megfelelő okmányok benyújtásával fog a bank fizetést teljesíteni, vizsgálja az okmányokat, hogy összhangban vannak-e egymással és az akkreditív szokvánnyal. Biztonságát nö veli, hogy a bank felelősséget vállal, ezáltal a legbiztonságosabb fizetési mód. ~ bankgarancia: önálló felelősségvállalása a banknak arra vonatkozóan, hogy a vételárat a garancia kedvezményezettjének megfizeti A f izetési mó d me

gválasztásának s zempontjait befolyásolja az eladó, vevő tőkeereje, likviditása, versenyhelyzete a piacon, bonitása. Ezen kívül meghatározó elem az áru jellege, adott piaci szokások és központi előírások. A fedezett és nyílt hitel az exportőr szempontjából A hitelező, azaz az eladó gyakran kerülhet abba a helyzetbe, hogy csak korlátozottan tud saját vállalati forrásból hitelt nyújtani, ezért az általa nyújtott hitelek forrásaként más pénzintézettől hitelt vesz fel. A különböző cégeknek pénzügyi stabilitásától függően (hitelképesség, tőkeerő, általuk nyújtott hitel jellege) különböző refinanszírozási lehetőségei vannak. A h iteleknek a t ermészetét v agy m értékét n agy m értékben b efolyásolja a h itel visszafizetésének k ockázata, v agyis a h itel v isszafizetésének a b iztonsága. E z al apján beszélhetünk fedezett és fedezetlen hitelről. 1. fedezett hitelről akkor beszélünk, amikor a hitel

visszafizetésének van fedezeti eszköze Ez l ehet ba nkgarancia, akkreditív, i nkasszó, vá ltó, ba nkkezesség, z álogjog ( pl. i ngatlan felett), értékpapír letét 2. fedezetlen (nyílt) hitel: hitelnyújtás mögött nincs biztosíték Céghitel nyújtás esetén kerülnek az exportőrök abba a helyzetbe, hogy biztosíték hiányában is hitelnyújtásra kényszerülnek. A termelőt és felhasználót sok esetben a viszonteladók egész láncolata köti össze és az egyes láncszemek az egyik ügyletben hitelezők ugyanakkor a másikban adósok egy személyben. Ily m ódon a hi tel a pi aci ka pcsolatok s zerves r észévé vá lt e bben a helyzetben al akult k i az i gény a b ankok s peciális ü zletágának k ialakítására ( faktorálás, forfertírozás) am elynek cél ja a k ockázatok m egosztása, b iztosítása, f inanszírozása és likviditás javítása. Exporthitel biztosítás lehetőségei Magyarországon Magyar Export-Import Bank Rt végzi ezt a

tevékenységet. Tevékenyégét 1994-ben kezdte, rt formájában működik, kormány által alakított bank. Célkitűzése: rajta keresztül valósuljanak meg a kormányzati gazdaságpolitika export ösztönző célkitűzései. A kormány a bank fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért készfizetési kezesként felel. Fő feladata: az exportőrök tevékenyégének banki eszközökkel való segítése, és a versenyképesség n övelése. E zeket ú gy tudja b iztosítani, h ogy hitelezési és garanciavállalási tevékenységet folytat. Ezek elérése érdekében a bank különböző hitelkonstrukciókat dolgozott ki, ezek között vannak olyanok is, amelyek lehetővé teszik az exportőrök számára, hogy hosszú távú kockázatokat is képesek legyenek vállalni. Milyen hitelkamatokkal nyújtja hiteleit? Fix kamatokat ad: a hitel futamidejére a kamat változatlan. Egyrészt kaphatja a magyar terméket megvásárló külföldi importőr és a magyar exportőr. Egy

éven túli finanszírozás esetén fixek a kamatok. Alkalmazott kamatlábak: - CIRR - LICOR Milyen konstrukcióban nyújtja a hiteleket: 1. exportőr számára nyújtott exportfinanszírozó hitelkonstrukciók Az exportcélú termelés megkezdésétől az árbevétel realizálásáig terjedő időszakra nyújtható. Időtartama lehet egy éven belüli és egy éven túli is. Fajtái: - klasszikus exportfinanszírozási hitelkonstrukció belföldi jogi személyiségű társaságok vehetik f el a t ermelési s zakaszhoz s zükséges forgóeszköz finanszírozásra illetve az árbevétel pénzügyi realizálásáig terjedő időszakára. A hitel összege az export szerződés 85%-a lehet. Meg van szabva a minimum összege: 1997-ben 100 millió F t, ille tve e nnek me gfelelő amerikai dollár vagy euro. Futamideje: 2 hónaptól 2 évig t erjedhet. N em f ix a k amata, cs ak h a az eg y év et m eghaladta A z ér vényes k amatok szerint. A h itelnyújtás f edezetét az E XIM B ank R

t h atározza m eg A z a t ermék, am elyet előállít döntően magyar terméknek kell lennie, érvényes kker-i szerződéssel kell rendelkeznie. - forgóeszköz finanszírozás 50%-os kamattámogatás mellett A hitelfelvevők köre és a hitelnyújtás célja ugyanaz, mint a klasszikusnál. Az export szerződés értékének maximum 75%-a l ehet a h itel, f utamideje e gy év le het. M inimum é s maximum ö sszeg és d evizanem u gyanaz. K amat a l ibor k amatlábhoz i gazított d eviza al apú finanszírozás esetén. Forint finanszírozás esetén a m agyar jegybanki alapkamathoz igazítják A nem magyar származású termékek aránya a szerződésben nem haladhatja meg a 40%-ot. - egy éven túli exportfinanszírozó konstrukció feltételei megegyeznek az előző konstrukció feltételeivel. Kamata fix (CIRR kamatláb) Forintban nem lehet felvenni. Csak dollárban vagy euróban 2. Vevőhitel A külföldi vevő veheti igénybe, aki magyar árut importál. Nem az exportőr a

hitel felvevője, hanem a magyar árut importáló félA vevő vásárlási szándéka fennáll, de nincs elegendő fizetőeszköze a vásárláshoz. A külföldi szállítás teljesítését igazoló okmányok ellenében a bank a magyar exportőr számára teljesíti a kifizetést. Kétfajta hitelkonstrukció létezik: rövid és közép lejáratú hitelkonstrukció A hitel felvevői a magyar árut importáló külföldi vállalatok. Hitel céljai: magyar áruk és szolgáltatások v ásárlásának finanszírozása. Hitel összege az export szerződés összegének 85%-a. legkisebb összege 700USD, ami igényelhető Futamideje maximum 1 év, kamat megállapodás s zerint. A k özép l ejáratú h iteleknél ( 1-5év) C IRR ka matláb va n, d e e gyedi elbírálás alapján (milyen országban lévő vevő kapja a hitelt). Feltétele: kker szerződés megléte, belföldi jogi személyiségű társaság legyen a termék előállítója, döntően magyar terméknek kell lennie. Reexport

finanszírozására nem fordítható a hitel. 3. Refinanszírozási hitelkeret konstrukció Kis és közepes méretű vállalkozások kaphatják, egy évet meghaladó finanszírozás esetén. Feltételei hasonlóak, mint az előzőek, de nincs alsó értékhatár. - egyedi r efinanszírozás: a k ereskedelmi b ankok s aját k ockázatukra n yújtják, eg y év nél hosszabb futamidejű hitelezési tevékenységet refinanszíroz a bank, akkor, ha a project igazodik az OECD előírásaihoz - vevőhitel keret: rövid és középlejáratú lehet. A bank nem a hitel igénybevevőjének (vevőnek) fizet, hanem a magyar exportőrnek. A hitel igénybevevője külföldi banktól folyamodik a hitelért. 4. Garanciák Az EXIM banknak négy féle garanciája van: - hitelfedezeti garancia: a bank felelősség vállalása, hogy megfizet minden, a vevő által átutalt összeget a garanciaösszegen belül, abban az esetben, ha megbízója, azaz az eladó hibásan teljesít vagy nem

szerződésszerűen, a vevő számára jelent biztosítékot - jóteljesítési g arancia: a b ank k ötelezettség v állalása, am ely b erendezések, k omplett üzemek szállításához kapcsolódik és ebben a szerződés feltételeinek megfelelő betartásáról biztosítja a vevőt. Ha az eladó nem szerződésszerűen teljesít a szerződéses ár 10%-át fizeti meg a bank - előleg visszafizetési garancia: eladó megbízásából nyílik, az előleget fizetett vevő számára, a zon koc kázatoknak c sökkentésére, ho gy a szerződés meghiúsulása esetén, ha nem kerül sor a szállításra, visszafizeti az előleget - tendergarancia: a p ályázó megbízásából (eladó) eg y b ank kötelezettség v állalása, am ely szerint ha a m egbízó nem tesz eleget a t enderkiírásból származó kötelezettségnek, akkor megfizeti a garanciában rögzített összeget a tender kiírójának, azaz a vevőnek 15a Szállítmánybiztosítás Biztosítási módozatok: 1.

vagyon, felelősség, személybiztosítás 2. – szállítmánybiztosítás - építési-szerelési biztosítás: felelősségbiztosítás: amely az építési vállalatnak (kivitelezőnek) nyújt védelmet az ellene benyújtott kártérítési igények esetén. Épülő létesítményt érő természeti kockázatok, balesetek, pl. tűz, villámcsapás, baleset Alkalmazottak balesetbiztosítása. - Termék felelősség biztosítás: a termék által a fogyasztónak okozott kárt a termelő köteles megtéríteni. A különböző országok felelősségbiztosításának közös vonása, hogy a gyártó felelős terméke minőségéért és azért, hogy a termék rendeltetésszerű használat e setén ne okozhasson ká rt s zemélyekben, v agyontárgyakban, és környezetében. - Export hitel biztosítás: exporthitelek (követelések) elveszését lehet biztosítani Szállítmánybiztosítás Előre nem látható, véletlen okozta tárgyi károkból eredő anyagi veszteség

megtérítése a biztosító á ltal, a b iztosítási fedezet te rjedelmén b elül. V eszélyközösség lé trehozása, k ollektív tartalék ké pzés. S zándékosság és gondatlanság ki zárva A köv etkezménykárokat ne m t érítik meg (a vevő eláll a szerződéstől késedelem miatt). Háztól házig terjed 1982-től lehet háztól házig biztosítani a szállítmányokat. Tengerinél korláttól korlátig A bi ztosítók á ltalában e gyütt k ezelik a s zállítmány é s fuvareszköz b iztosítását is . A szállítmánybiztosítás csak anyagi, pénzben mérhető károkat fedez, erkölcsi, goodwill károkat nem. A mai biztosítási gyakorlat valószínűség számítási módszerekkel becsüli fel a bekövetkező szállítmánybiztosítási károkat és ez alapján állapítják meg a biztosítási díjat (önrészesedés) úgy, hogy a fedezetet nyújtson a felmerülő összes kártérítésre. Szállítmánybiztosítási szerződés: 1982-es biztosítási

feltételek szerint háztól házig érvényes a biztosítási fedezet, vagyis akkor kezdődik, amikor az áru elhagyja a raktárt és a kiszolgáltatásig tart. 1906-os f eltételek ug yanazok c sak ha jókorláttól ha jókorlátig t art, a bi ztosítás c sak t engeri illetve légi fuvarozás időtartamára szólt. Ezt a biztosítási g yakorlatot f eladták a b iztosítók, mert nehezen lehetett megállapítani, hogy a fuvarozási útvonal mely szakaszán sérült meg az áru. Szállítmánybiztosítói ajánlat: - biztosított megnevezése - áru neve, fajtája, csomagolása - szállítási mód és fuvarozási útvonal, fuvareszköz megnevezése - menet közbeni eltérések (késedelem, átrakás) - biztosítási é rték: á ru s zámla s zerinti á ra + f uvarozás + b iztosítási k öltség (áru C IF értékének 110%-a) - biztosítási összeg: az az összeg, amelyet a biztosítási ajánlaton feltüntetnek Ennek a két értéknek egyeznie kell. Ha eltér egymástól az

okai: Alulbiztosítás: a biztosítási összeg alacsonyabb a biztosítási értéknél Túlbiztosítás: a biztosítási összeg magasabb a biztosítási értéknél Szállítmánybiztosítási módozatok: 1. biztosítható kockázatok - fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok (FPA, WA, All Risk) - politikai kockázatok: - háború (IWC) - sztrájk (SRCC) 2. nem biztosítható kockázatok Szállítmánybiztosítási kockázatok elemei tartalmi szempontból - közös kárviselés - a szállítmány teljes kára, elvesztése - vis mayor események - áru sajátos természetével kapcsolatos káresemények pl: száradás - lopás, fosztogatás - háborús események és sztrájkok A szállítmánybiztosítási klauzulák a következő tartalmi elemekre bonthatók: a. a szállítmány teljes kára, elveszése b. vis mayor jellegű, vagyis elháríthatatlan erő által okozott katasztrófa kockázatok (tűz, robbanás, hajó elsüllyedése) c. közös kárviselés, közös

hajókár d. szállítmány részleges kára, hiánya e. az ár u s ajátos t ermészetével ö sszefüggő biztosítási esemény miatt bekövetkező károk (a folyadék elfolyása üvegtörés miatt) f. lopás, fosztogatás kockázata g. sztrájkkockázat Fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok – 1906. szokvány szerint FPA, WA, All Risk 1. FPA Free Particular Average – mentes a részleges károktól (a+b+c pótdíjjal: f,g,h) A biztosító a lopási és elveszési károk kivételével (amelyek pótdíjjal biztosíthatók) az egész szállítmány vagy az egyes csomagolási egység teljes kárát téríti meg. Megtéríti ezen túlmenően a részleges károkat - vis mayor okozta károk: tűz, víz, robbanás, a hajó mozgásképtelensége, megfeneklése, zátonyra f utása é s m ás s zállítóeszközzel va ló ös szeütközése, a s zállítmányok s zükségkikötőben való kirakása Külön pótdíj fizetésével kell biztosítani - T.PND ( Theft P ilferage Non de

livery) z áradék okoz ta ká rok lopás, f osztogatás, kiszolgáltatás megtagadása 2. WA With P articular A verage – részleges k árokkal e gyütt ( a+b+c+d, i ll a z e i s kül ön megállapodásra, valamint pótdíj ellenében hozzá köthető: f,g,h) A biztosító felelőssége a részleges károkra is kiterjed, kibővül a tengervíz okozta károkkal. Pótdíj ellenében biztosítható: - lopás, elveszés - esővíz, páralecsapódás - rozsda, oxidáció - törés, görbülés, vetemedés - csurgás, száradás, zsákszakadás, bemelegedés, öngyulladás 3. All Risk – Minden veszély ellen (a+b+c+d+e+f, pótdíjjal: g,h) A biztosítás kiterjed minden veszélyre, amely a szállítmányt a biztosítás időtartalma alatt érheti. A biztosító a teljes kárt téríti önrészesedés nélkül Mind a három típus által kizárt kockázatok: - háborús cselekmények, polgári zavargások, sztrájkok - az áru sajátos természetéből eredő károk - csomagolás

hibája - áru belső hibája - késedelem - a biztosított súlyos gondatlansága - nukleáris robbanás ill. radioaktív sugárzás Mindhárom záradék megtéríti: - közös kárkiadásokat és hozzájárulásokat, a közös kárban hozott áldozatokat és károkat - azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított a szállítmány mentése az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása, enyhítése érdekében ésszerűnek tartott (amennyiben magát a kárt a feltételek mellett megtéríti a biztosító) - kármegállapítás s zükséges köl tségeit, m entés köz beni ká rokat, ká resemény megállapításának nagyságát Politikai kockázatok: önmagában nem köthető csak pótdíj ellenében 1. háborús kockázat IWC Institude War Clausula Csak a tengeri vagy légi áruszállításra köthető, amikor már megkezdődött a berakás és még tart a kirakás. Szárazföldön nem köthető A biztosítás kiterjed: - harci járművek okozta károkra - elkopzás,

lefoglalás, visszatartás - feltartóztatás, zsákmányolás 2. Sztrájk, zendülés és polgárháborús zendülés SRCC Térbeli hatálya nem korlátozott, kiterjed minden fuvarozásra. Háztól házig terjed és a biztosítottnak fel nem róható késedelemre Politikai kockázatok légi fuvarozásnál A régi angol szokvány együtt kezeli a légi és tengeri biztosítást. Az új szokvány szerint a légi biztosításokat különválasztják, önállóan is köthetők. - IWC: a légi úton továbbított áruk háborús kockázatának elleni biztosítása az új szokvány szerint. A biztosító kockázatviselése a fuvareszközbe való berakodással kezdődik és a fuvarozás kirakodása után ér véget. Ha a kirakodás nem történik meg, akkor még 15 napig érvényes a pótdíj ellenében meghosszabbítható. - ISC: l égi út on f uvarozott á ruk s ztrájkkockázata. A bi ztosító koc kázat vi selése a rendeltetési helyre való szállításig és az azt követő 30 napig

tart. Pótdíj ellenében meghosszabbítható. Magyarországon az angol záradékok alapján történik a biztosítás. Lloyd’s feltételek (1982-es szokványok) A: All Risk biztosítási formának felel meg, minden kockázat ellen, a közös károk költségeire és veszteségeire. B: With Particular Average bizt. formának felel meg, kiegészül a s zárazföldi és belvizi hajózásra i s ér vényes E gyes t ermészeti k atasztrófák k iemelt k ezelése, v alamint az ar ányos kártérítést. - tűz, robbanás - hajó megfeneklése, zátonyra futása, vagy felborulása, elsüllyedése - szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása - jármű összeütközése más tárggyal - a szállítmány kirakodása szükségkikötőben - földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás - közös károk - tengerbe vetés vagy tengerbe sodródás - tengervíz vagy folyóvíz okozta károk - be és kirakodás közben vízbeesett csomagolási egységek teljes kára A „B”

változat szerint a felsoroltakra érvényes a kártérítés C: Free Particular Average biztosítási formának felel meg - tűz, robbanás - hajó megfeneklése, zátonyra futása, felborulása, elsüllyedése - szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása - fuvareszköz összeütközése - a szállítmány kirakodása szükségkikötőben - közös hajókár - tengerbe vetés vagy tengerbe sodródás ABC: biztosított értesítési kötelezettsége Kizárt kockázatok: - biztosított súlyos gondatlanságából eredő károk - áru sajátos természetéből eredő vesztesége - elhasználódás - csomagolás hiányaiból eredő károk - késedelem miatti károk - fizetésképtelenség - pénzügyi mulasztás miatti károk - nukleáris és radioaktív folyamatok által okozott károk - a hajó tengerképtelensége és más fuvareszköz alkalmatlan volta miatt bekövetkezett vesztesége, ha azok előzőleg ismertek voltak - B és C módozat esetén a rosszindulatú

cselekmények szándékos károkozása - nem terjed ki egyik módozat sem a politikai kockázatok eseteire, amelyet külön záradék tartalmaz és pótdíj ellenében köthető 1974 York-Antwerpeni szabályzat Közös kár akkor és csak akkor forog fenn, ha szándékosan és ésszerűen hoznak rendkívüli áldozatot vagy okoznak rendkívüli költséget. Pl: tűz esetén a rakomány elárasztása vízzel, vagy okoznak rendkívüli költséget: pl a hajó szükségkikötőbe való vontatása. A közös tengeri vállalkozásban egyesült tulajdonok közös biztonsága érdekében, hogy ezeket a tengeri veszélyektől megóvják. Szállítmánybiztosítás okmánya Szállítmánybiztosítási kötvény, é rtékpapír, ta rtalmaznia k ell a b iztosítási ö sszeget, kedvezményezett megnevezését, biztosítás időtartamát. Az ajánlat elfogadása után kerül sor a k iállítására. Megtörtént a k ár bekövetkezte be kell mutatni a köt vényt. K árigényre va ló j

ogosultság vizsgálata köve tkezik, a be következett ká r valóban biztosítva van-e. - kárjegyzőkönyv bemutatása kárfelmérő biztos, kárbiztos aláírásával el kell látni - áruszámla bemutatása, áru azonosítása és értéke - fuvarokmány bemutatása 1. B/L tengeri 2. CÍM vasúti 3. CMR közúti 4. Air Waybill - fuvarozással kapcsolatos levelezések Tényleges, teljes kár: ha a biztosítás tárgya elveszett, megsemmisült, akkor beszélünk tényleges, teljes kárról. Vélelmezett teljes kár: amikor a biztosítás tárgya olyannyira megsérült, hogy eredeti rendeltetésére nem alkalmas vagy a javítás többe kerülne, mint az újonnan beszerzés. Részleges vagy részkár: mennyiségi hiány, minőségromlás Különös kár: a károsult nem kap hozzájárulást másoktól Közös kár: másoktól hozzájárulást kap a bevitt érték mértékében Biztosítási alapfogalmak: Előre nem látható, de véletlen szerűen bekövetkezhető események kárai

elleni védelem. Megnyilvánulása a kollektív tartalék képzés: a befizetett biztosítási díjakból kockázati alapot képeznek és ezt használják fel a szórványosan bekövetkezett károk enyhítésére. 1. biztosítható k ockázatok: a melynél d íjfizetés e llenében a b iztosító v állalja a k ártérítést Balesetek, szórványosan előforduló kockázatok, elemi károk, természeti katasztrófák. 2. Nem bi ztosítható ká rok: s zándékosan okoz ott k árok, ha nyagság köve tkezményei, üz leti hírnév elvesztése, Biztosíthatóság kritériumai - véletlen - előre nem látható, nem szándékos - felmérhetőség (valószínűségszámítással) - porlaszthatóság: több biztosító együttesen vállalja a kártérítést - egyértelműség: bizt. események egyértelműen azonosíthatók legyenek - függetlenség: az egyes események ne függjenek egymással össze - jogszabályba ne ütközzön - jó erkölcs - ne származzon belőle nyeresége - nem

köthet biztosítást az, aki nem érdekelt abban, hogy a vagyontárgyát megóvja Viszont biztosítás: a biztosító társaságok felosztják egymás között a díjtételeket és együttesen viselik a kockázatokat. Biztosítási ügylet szereplője: - biztosított, akinek a javára kötik a biztosítást - biztosító társaság, aki kockázati fedezetbe veszi a bizt. tárgyát - ügynökök, akik elősegítik a sz. létrejöttét - biztosítást kötő fél (lehet azonos a biztosítottal, de lehet annak begbízottja is) Biztosítási ajánlat: biztosítás tárgyára vonatkozóan mérlegelik a biztosíthatóság feltételeit. - kockázatok felmérése - döntenek a díjakról - önrészesedésről Biztosítási k ötvény: Ajánlat el fogadása u tán k észül, am ely értékpapír. K ártérítési jo gosultságot tartalmaz Tartalmazza annak a s zemélynek a m egnevezését, akinek a s zámára kötik a biztosítást. Abandon: átengedési jog Biztosítási díj:

biztosítás ára Önrészesedés: az a kockázati hányad, amelyet a biztosító nem vállal magára, hanem a biztosítottnak kell fedeznie. Megállapítása: - összegszerű megállapítás - százalékos rész: biztosítási összegre, díjra Hány %-át nem téríti meg a biztosító. - várakozási időre von: hogy életbe lépjen a bizt. egy bizonyos időnek el kell telnie 15.b tétel A szerződés fogalma, alanyai, tartalma, tárgya és megkötése A szerződés a kötelmi jog keletkezésének legáltalánosabb módja. A gazdasági életben, az árucsere lebonyolításában meghatározó jelentőséggel bír. A szerződés az egymással mellérendeltségi vi szonyban ál ló s zemélyek j oghatást k iváltó akaratnyilatkozata, amely elsősorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul. A „joghatást kiváltó” fogalmi elem azt jelenti, hogy a szerződő felek kinyilvánított akaratának érvényre jutatását állami kényszer - jogi szankció - is biztosítja. A

szerződésből származó polgári jogi igény teljesítésének kikényszerítését a bírósági út, a polgári peres eljárás biztosítja. A szerződésekből származó igények kikényszerítésére is vonatkoznak az elévülés általános szabályai. Az igények többségénél az általános (5 éves) elévülési idő érvényesül. Szerződés szabadság alapelve: • Akarnak-e szerződést kötni (szerződéskötési szabadság) • Kivel akarnak szerződést kötni (partnerválasztási szabadság) • Milyen fajta szerződést kívánnak kötni (szerződésitípus-szabadság) • Milyen tartalommal kívánnak szerződést kötni (diszpozitivitás elve) A szerződési viszony folyamat, amelynek egymástól elkülönülő szakaszai vannak: • A szerződés létrejötte, • A szerződés módosítása, megerősítése, • A szerződés teljesítése vagy megszegése Az első szakasz minden esetben megtalálható, a többin nem kell szükségszerűen végigmennie a

folyamatnak. A szerződés alanya valamennyi polgári jogi alany lehet: • Természetes személy • Jogi személyiségű társaság • Jogi személyiség nélküli társaság Valamennyi vagy mindkét oldalon több alany, több jogosult és/vagy több kötelezett is lehet. Több alany a. Egyidejűleg vagy b. Egymást követően is megjelenhet a szerződésben a. Ha egyidejűleg több személy jogosult vagy kötelezett, fontos szerephez jut a szolgáltatás oszthatósága. Amennyiben a szolgáltatás osztható, a jogosultság, ill a kötelezettség is osztott Ez annyit jelent, hogy minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti, és minden kötelezettől csak a ráeső részt lehet követelni. Nem osztható szolgáltatás esetén együttes jogosultság, ill. kötelezettség keletkezik: a kötelezett csak az összes jogosult kezéhez teljesíthet, a teljesítés valamennyi kötelezettől követelhető. Egyetemlegesség: minden kötelezett az egész szolgáltatással

tartozik mindaddig, amíg a jogosult kielégítést nem kapott. A jogosultak oldalán fennálló egyetemlegesség esetén pedig mindegyik jogosult önállóan is követelheti az egész kötelezettségnek az ő kezéhez való teljesítését. Bármelyik jogosult kezéhez teljesített szolgáltatás a többi jogosult követelését is megszünteti. b. Egymást követően szereplő több alanyról akkor beszélünk, ha szerződés megkötése után lép új kötelezett és/vagy jogosult korábbi helyzetébe. Ha más személy veszi át az eredeti kötelezett kötelezettségét, tartozásátvállalásról, ha a jogosult másra ruházza át a követelését, engedményezésről beszélünk. A szerződés tárgya a szolgáltatás: az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. A polgári jogi szerződések túlnyomó része

visszterhes. A szerződés megkötése: 1. Megjelenik a szerződési akarat, majd megtörténik annak valamelyik formájában történő kinyilvánítása: az akaratnyilatkozat, tehát az egyik fél ajánlatot tesz. 2. A másik fél elfogadja az ajánlatot Az előszerződés a szerződési akaratszabadság egy sajátos korlátozása, amelyben a felek megállapodnak abban, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést fognak kötni. Ez alapján a későbbiekben kötelező szerződést kötniük. Ma már nem szokásos ez a módszer, inkább foglalót fogadnak el Az akaratnyilatkozat és a szerződés megkötése alapvetően 3 módon történhet. • Szóban: ez együttes jelenlévő felek között elhangzott nyilatkozat, amely történhet telefonon , bármely hanghordozón vagy akár személyesen is. • Írásban: a felek együttesen elkészítik a szerződésről szóló okiratot, vagy levélben, táviratban, faxon stb. tesznek nyilatkozatot • Ráutaló magatartással:

ezeknek a tevékenységeknek a köre igen tág (pl. árut teszünk a bevásárlókosárba) Vannak olyan esetek, amikor a törvény kötelező jelleggel megköveteli a szerződés az írásba foglalását (ingatlanokkal kapcsolatos szerződések, gazdasági társaságok alapítása, munkaszerződés stb) A kötelező alakiság mindig az írásba f oglalás valamilyen formáját jelenti. A következő esetek lehetségesek: • Egyszerű írásba foglalás: pl.: biztosítási szerződéseknél, tartási szerződéseknél stb • Minősített okirat: tanúkra és hitelesítésre is szükség van. • Közokirat: bíróság, hatóság vagy közjegyző által, meghatározott formában kiállított okirat. Pl: korlátozottan cselekvőképes személy végrendeletének érvényesítése. Akaratnyilatkozatot tenni, szerződést kötni nemcsak személyesen, hanem más személy útján is lehet. Ez a személy a képviselő. Képviselet alapja lehet: • Törvény vagy bírósági, hatósági

rendelkezés – törvényes képviselő pl.: szülő, gyám, gondnok • Jogi személy alapszabálya, szervezeti szabályzata, amelyben megnevezik, hogy ki jogosult a képviseletre. Ez a szervezeti képviselet • Meghatalmazás (jogügyleti képviselet): a meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat arra, hogy a meghatalmazó helyett és nevében akaratnyilatkozatot tegyen vagy elfogadjon. A szerződés tartalma: 1. Szerződő felek megnevezése: cégszerű, pontos cím 2. Adásvétel tárgya: termék, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog 3. Áru minősége: meghatározott, átlagos, származási hely, márkanév, tel qell. Az áru minőségének a rendeltetésszerű alkalmasságot kell kielégítenie. 4. Áru mennyisége: Az áru mennyisége mindig meghatározó az ár kialakítása szempontjából. Lehet pontos meghatározás (kg, l, t,), tól-ig meghatározás, vagy százalékos meghatározás. Specifikációs szerződés esetén az eladó és a vevő az áru

teljes mennyiségét rögzíti, de a minőséget nem Lehívásos szerződés esetében a részszállítások időpontját kell a vevőnek a szerződéskötés után meghatározott időben közölni az eladóval. Ha ezt elmulasztja az eladó a teljes mennyiséget bármikor leszállíthatja. 5. Egységár, valuta: A valuta lehet a szerződő felek valamelyikének valutája vagy egy harmadik ország valutája. Konvertibilis, vagy nem konvertibilis a valuta. Az ellenérték kifizetése készpénzzel vagy átutalással, csekkel, vagy váltóval történik. Az egységárnál fel kell tüntetni a fuvarparitást 6. Fuvarparitás: Az eladó és vevő közötti kötelezettségeket és jogokat tartalmazza. Klauzulák, kiegészítő klauzulák 7. Fizetési mód, fizetési idő, bankkapcsolat: A feleknek ezekről előre meg kell állapodniuk, az eladó, vevő tőkeereje határozza meg a fizetési módot, ami lehet: készpénz, csekk, váltó, átutalás, előre fizetés, azonnali, határidős,

garanciák nyújtása akár az eladó, akár a vevő számára 8. Szállítási határidő: Teljesítés előtt, egy időben, után. Az áru jellege hatozza meg 9. Csomagolás módja: Védje a terméket, megkönnyíti a szállítást, könnyebb rakodni, termék végső rendeltetési formája. 10. Vevőszolgálati tevékenység, garancia, szerviz: Áru leszállítása utáni feladatok szervezését jelenti 11. Egyéb kérdések, záradékok köre 15.c Az energiahordozók világkereskedelmének főbb szereplői és irányai Az embereknek rengeteg energiára van szükségük, például fényenergiára, hőenergiára, mozgási en ergiára, k émiai en ergiára. A f öldrajzi j elenségek en ergiái k ét f olyamatra vezethetők vissza, a Föld belsejében lévő maghasadásra, és a Napban lejátszódó magfúzióra. A napenergiát közvetett úton hasznosítják a hő-, szél-, és a vízerőművek. A Föld belső hőjét a geotermikus erőmű hasznosítja közvetve. Beszélhetünk: -

elsődleges energiahordozókról: azok az an yagok és m ozgásfolyamatok, am elyek a természetben megtalálhatók és számunkra hasznosíthatók - másodlagos e nergiahordozókról: az elsődlegesekből nyert hő, villamos áram, gőz, vagy gáz. A legfontosabb a villamos energia, ezen kívül még a benzin és a kerozin Az elsődleges energiahordozókat két csoportba szokás sorolni: - fogyó e nergiahordozók, m elyeket m indig pót olni ke ll. Ilyen a s zén, hasadóanyagok, szénhidrogének, kőszén, földgáz, kőszén fajtái (tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit) lelőhelyek: - kőolaj: Mexikói öböl, Közel Kelet (Irak, Irán, Arab félsziget), Afrika északi része, Nyugat Szibériai fennsík, Kaszpi tenger nyugati partvidéke - földgáz: Ural Délnyugati előterei, Közép Szibéria, Ukrajna, Északi tenger - barnakőszén: Szilézia, Lengyelország, Csehország (Érchegységben), Moszkva környéke, Pecsora medence, Ural délnyugati része -

feketekőszén: Németország, Ruhr-vidék, S aar-vidék, Lengyelország, P ennine he gység, Kína északi részén, Mandzsúria, Appalache-hegység, Donyec-medence - megújuló e nergiahordozók, m elyek f olyamatosan r endelkezésre ál lnak. Ilyen a v íz, s zél, az árapály és a napenergia~ n apenergia: USA-ban, Kaliforniában van naperőmű, űrhajózásban a napenergia szolgáltatja az energiát ~ szélenergia: Hollandia, Belgium, Kalifornia, Dánia ~ vízenergia: a gravitáció használják ki, drága az előállítása, de utána olcsó. Völgyzáró gátak: K olorádó folyón, A lpokban a h egyi folyókon. F olyók f elduzzasztása: K iskörei víztároló, Niluson, Kongón, Zairén, Missisipin, Angorán, Tiszán ~ árapály erőmű: Angliában van kisérleti jellegű (kanalakat hajt) ~ hullámzást felhasználó erőművek: Franciaországban ~ geotermikus energia: feltörő melegvizet használják fel, főleg Izlandon, Olaszországban a V ezúv m ellett. M o-on j óval

vé konyabb a f öldkéreg, e zért van ennyi gyógyfürdő (21 méterenként 1C, általános 33m-kén 1C) ~ fa ~ biogáz: szerves anyagok bomlásából A természeti erőforrások közül az ásványi nyersanyagok felhasználásán alapul az ipari termelés jókora hányada. A nemzetközi munkamegosztásban nem okoz nehézséget beszerezni a hiányzó ásványi nyersanyagokat, legfeljebb csak a fizetőképesség határozza meg. Atomerőművek fajtái: - grafitrudas atomerőművek: az 5 0-es é vekben é pítettek i lyeneket, pl . C sernobilban é s Oroszország nagy részén ilyen atomerőművek találhatók - vízkörös atomerőművek: a 7 0-es években építették őket, a paksi atomerőmű is ilyen fajtájú. Japánban, USA-ban és Franciaországban találhatók még ilyen atomerőművek Az uránt dúsítani kell az erőműveknek, azok tudják csinálni, akiknek atombombájuk van. Az atomerőművek tiszták, nem környezetszennyezőek, de probléma az elhasznált

fűtőelemek tárolása. Főbb irányok: 1. a Mexikói öböl olaja ellátja Észak-Amerikát, de csak részben, mert visszatartják az olajat az amerikaiak stratégiai okokból. 2. Legfőbb exportáló a K özel-Kelet Itt te rmelték ki a v ilágtermelés 5 5%-át Innen főként Észak-Amerikába, Japánba, Európába szállítanak. 3. Orosz lelőhelyek Kelet és Nyugat-Európát látják el csővezetéken 4. Az Északi-tenger pedig Nyugat-Európát Magyarország energiaipara - kőolaj, földgáz erőművek: Tiszaújváros, Szászhalombatta - feketekőszén, barnakőszén: Dunántúli középhegység, Ajka, Mány, Nagyegyháza - lignit: Várpalota, Tatabánya, Ajka, Gyöngyösvisonta - bauxit: Dunántúli középhegység, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy, Ajka - atomerőmű: Paks (a reaktor hűtését külső vízkörrel adják meg, az erőmű környezetkárosító hatása a hő szennyezés, mivel meleg víz jut a folyóba) Hazánkban feketekőszén Lengyelországból érkezett, vasérc

pedig Brazíliából és Svédországból. A kőolaj a Barátság 1 és Barátság 2 vezetéken, a földgáz pedig a Testvériség 1 és Testvériség 2 vezetéken érkezik. 16a A szállítmányozó igénybevételének előnyei, a logisztikai szemléletmód A szállítmányozó tevékenysége az áruk eljuttatási folyamatához kapcsolódik, döntően a küldemény útjának megszervezésére irányul. Ezt a tevékenységet a speditőrök végzik saját nevükben, megbízójuk számlájára. A szállítmányozó (a PTK 514-521§-a szerint) A szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára m egkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni. A megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni A szállítás és fuvarozás fogalmi összehasonlítása A s zállítás h

elyváltoztatást je lent, a fuvarozás jogi é rtelemben használatos, ol yan helyváltoztatást értünk alatta, amely szerződéses jogviszony keretében valósul meg. Az áruk, termékek helyváltoztatását iparszerűen a fuvarozók végzik fuvarozási szerződés keretében, eredményfelelősséget vállalnak és saját nevükben saját számlájukra v égzik tevékenységüket. A szállítmányozók ezzel s zemben ar ra v állalnak k ötelezettséget, h ogy m egszervezik az ár u útját, kiválasztják az ügylet szempontjából legmegfelelőbb szolgáltatókat és jogszerűen megkötik a szükséges szerződéseket saját nevükben más számlájára. A szállítmányozó a megfelelő fuvareszköz és a fuvarozási tevékenységet végzők kiválasztásáért, a szerződések megkötéséért felelős. Nem felelős viszont az általa szervezett fuvarozás köz ben b ekövetkezett á rukárért, ki véve, h a m aga f uvarozta, illetve gyűjtő forgalomban továbbította a

küldeményt vagy a szállítmányozási tevékenység végzése közben jelentkezett a kár (berakás, raktározás). A szállítmányozók felelőssége 1. árukár esetén A fuvarozók és szállítmányozók felelőssége itt megegyezik. A küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig terjed és ezalatt felel az áru részleges vagy teljes elveszéséből, sérüléséből illetve megsemmisüléséből adódó károkért. Kivéve: - vis mayor esemény, amikor a tevékenységi körén kívül levő elháríthatatlan okok miatt következik be a kár - küldemény belső tulajdonságából eredő károk - csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága - feladó által végzett berakás vagy címzett által végzett kirakás során következik be a kár - a feladó vagy a címzett által rendelt kísérők nem úgy járnak el, ahogy az adott helyzetben elvárt lett volna - a feladó a szükséges okmányokat nem adta át vagy nem jól töltötte ki - a feladó nem

tájékoztatta a küldemény rendkívüli értékéről a fuvarozót Vis m ayor e setén a f uvarozónak va gy s zállítmányozónak ke ll bi zonyítania, hog y a ká r a tevékenységi körén kívül eső esemény miatt következett be. A többi esetben a fuvaroztatónak kell bizonyítani (feladó, címzett). Teljes vagy részleges elveszés, illetve megsérülés esetén a fuvarozó a fuvardíjra nem tarthat igényt és köteles megtéríteni az elveszett dolog értékét. Értékbevallással k ell a n emzetközi s zállítmányozási f orgalomban f eladni az ár ukat, i lyenkor megsérülés vagy elveszés esetén a bevallott érték mértékéig felelős a fuvarozó. Ha az át vételkor m ár l átható volt, hogy sérült a küldemény, akkor kárjegyzőkönyvet kell felvenni. Ha átvételkor nem látható, akkor 3 napon belül élni lehet a kárigénnyel 2. határidő túllépés esetén A fuvarozó és szállítmányozó felelőssége különbözik egymástól. A fuvarozó

a fuvardíjnak megfelelő összegű késedelmi kötbért köteles fizetni, kivéve nemzetközi vasúti fuvarozásnál, ahol a fuvardíj 3x-a lehet. Szállítmányozásnál az általános felelősségi szabályok érvényesek: az okozott tényleges káron felül az elmaradt vagyoni előnyt is meg kell téríteni. Szállítmányozó által kibocsátott okmányok I. nem FIATA okmányok: - Szállítmányozói átvételi elismervény Kiállítására gyűjtőforgalomban, illetve vásári és kiállítási áruk szállítmányozása esetén kerül sor. A z ár ufeladás i gazolására ál lítják k i, b ármely speditőr kiállíthatja Ezzel igazolja a speditőr, hogy az árut árufuvarozásra átvette. Nem biztosítja a küldemény feletti rendelkezési jogot. II. FIATA okmányok: 1. FIATA FCR: szállítmányozói átvételi elismervény Nem értékpapír, tulajdonjogot nem biztosít. A feladó csak addig élhet rendelkezési jogával az áru felett, amíg a speditőr rendelkezik a

küldemény felett és a címzett nem adott utasítást. 2. FIATA FWR: szállítmányozói raktári átvételi elismervény Nem közraktárjegy, nem értékpapír, nem forgatható. 3. FIATA SDT: veszélyes árukra vonatkozó igazolás Megbízónak kötelessége aláírni, feltüntetik a veszélyes árukra vonatkozó adatokat, meg kell jelölni a ve szélyes os ztályt é s c soportot. V asúton: R ID, köz úton: A DR A bi ztonsági előírásokat is mellékelni kell. Ha a feladó nem mellékeli ezeket, nem állítja ki ezt az okmányt a fuvarozó nem köteles átvenni az árut. 4. FIATA B/L: Fuvarozói t ípusú okm ánynak s zokták ne vezni, m ert ki bocsátásával a s zállítmányozó fuvarozói jellegű kötelezettséget vállal, vagyis eredményfelelősséget. Ennek ér telmében köteles az árut olyan minőségben, mennyiségben és értékben a rendeltetési állomáson kiszolgáltatni, min t a hogy á tvette. T öbbféle f uvarozási mó d e setén á llítható k i T

artalma hasonló a B/L-hez. Értékpapír, ha hátrányos megjegyzést tartalmaz, akkor nem fogadhatják el a bankok. 5. FIATA FCT: Ezzel igazolja a speditőr, hogy egy pontosan meghatározott küldeményt továbbításra átvett, ezt a feladó utasításainak megfelelően a rendeltetési helyen az okmányok birtokosának kiszolgáltatja. Az FC T értékpapír, ha fuvarozási felelősség vállalás van mögötte, azaz a szállítmányozó fuvarozóként vagy a fuvarozó ügynökeként jár el. 6. FIATA FFI: standard átvételi elismervény A s zállítmányozási me gbízás á ltalános me gfogalmazása. S zámítógépes a datfeldolgozásra alkalmas. K ódszámok t artalmazzák a z a datokat A m egbízó é s m egbízott köz ötti j ogokat é s kötelezettségeket tartalmazza. A szállítmányozás és a logisztikai folyamat A logisztika olyan menedzsment szemlélet, amely az áramlási folyamatok (elsősorban az anyag- és termékáramlás) rendszereken belüli és rendszerek

közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, m egvalósítására i rányul, és am elynek c élja az áramlási folyamathoz j áruló optimális összköltség és szolgáltatási minőség elérése. A lo gisztikai f unkciókat különböző szolgáltatók végzik ( szállítmányozók, f uvarozók, logisztikai tanácsadók, biztosítási ügynökök) és ők képesek arra, hogy a funkciókat összehangolják. A c soportosítás s zempontja, hog y a z üg yletkötési f olyamat m ely s zakaszához t artozik a tevékenység. 1. fő funkciók - az adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szervezési jellegű funkciók (diszpozíciós funkciók) Ezek segíti elő a logisztikai döntések megalapozását. Ha egy vállalat a diszpozícionális funkciókat á tadja e gy szolgáltatónak, a kkor l emond a teljes á rumozgatás megszervezéséről. A vállalatok szolgáltatási rendszerébe bekapcsolódhatnak a szolgáltatók a beszerzési oldalon és az értékesítési

oldalon is. Megnő az elvárás a szállítmányozóval szemben és ezért a szállítmányozók átvesznek bizonyos f unkciókat, amelyek a termelés befejező szakaszához kapcsolódnak. (pl gyűjtőforgalom, egységrakomány képzés). ~ elemzés szolgálatók ~ tervezés ~ szállítmányozó ~ szervezés ~ fuvarozó ~ fuvareszköz-választás ~ fuvarozó ügynökei ~ útvonalválasztás ~ logisztikai tanácsadó ~ tarifaalkalmazás ~ szerződések előkészítése, megkötése ~ fuvarokmányok és egyéb kísérőokmányok kiállítása ~ szállítmány ellenőrzés - szállítási funkciók az á ru h elyváltoztatása: kör nyéki f orgalomban, t ávolsági f orgalomban, ne mzetközi forgalomban szolgáltató: fuvarozó (szállítmányozó) 2. mellékfunkciók - átrakási funkció átrakás m egszervezése, l ebonyolítása, t erminálok, á trakóközpontok, á llomások üzemeltetése szolgáltatók: fuvarozó, szállítmányozó, rakodó - raktározási funkció betárolás,

ki tárolás, r aktározás, árukigyűjtés a megrendelés alapján, manipulációk elvégzése a raktárban, raktárak üzemeltetése - - - szolgáltatók: szállítmányozó, raktárüzemeltető, rakodóvállalkozó csomagolási funkció a s zállítási cs omagolás k iválasztása, s zállítási, an yagmozgatási segédeszközök kiválasztása, be- és kicsomagolás, egységrakomány képzés szolgáltatók: fuvarozó, szállítmányozó, rakodó, csomagolóvállalkozó manipulációs funkció a kül deményre von atkozó s peciális m anipulációk, a dott á ruféleségekhez s zükséges speciális biztonsági intézkedések szolgáltatók: szállítmányozó, rakodóvállalat, áruelrendező információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkció a tervezéshez, koordináláshoz, kontrollhoz, árufigyeléshez szükséges információs láncok, adatcsere rendszer kialakítása szolgáltatók: s zállítmányozó, f uvarozó, in formatikai s zolgáltató, in formatikai s

zolgáltató központok üzemeltetője 3. kiegészítő funkciók: eladást segítő tevékenységek végzése - szállítmánybiztosítás biztosítási szerződések megkötése, intézkedés, lebonyolítás a káreseményekkel kapcsolatban szolgáltatók: s zállítmányozó, f uvarozó, s zállítmányozó, bi ztosítási ügy nök, k árbiztos, kárrendező - vámkezelés vámbejelentés, vámkezelés ügyintézése szolgáltatók: szállítmányozó, vámügynök Termékjellemzők – egységrakomány képzés, csomagolás 1. tömeg és térfogat A díjszabást befolyásolják és azt a termékjellemzőt fizettetik meg a tarifális fuvarozók, amelyik a legjelentősebb. Kiszámítására a térfogat/tömeg hányados szolgál. Ez az áru mérőszáma Egyszer mérő az az áru, amelynek 1 t onnája 1 köbm éter. Háromszor m érő az az áru, amelynek 1 tonnája 3 köbméter. Áru ol yan be sorolása, h ogy da rabáru va gy ko csirakomány. D arabáru a z a z á ru, a melynek

tömege n em ha ladja m eg a z 5000 kg -ot é s kül ön f uvareszközt ne m r endeltek hoz zá. K ülön díjszabása van. Kocsirakományok azok a z áruk, a melyeknél a t eljes f uvareszközt i génybe ve szik. K ülön díjszabása van. 2. érték Nagy értékű árukra külön díjszabás alkalmazható, az értékes árukra külön értékbevallást készítenek. Az értékbevallással feladott áruk kártérítésének felső határa az áru értéke, értékbevallás nélkül feladott áruké pedig korlátozott felelősségű. 3. speciális jellemzők pl. élő állat vagy veszélyes áruk kezelése Külön szabályozás által történik Csomagolási követelmények Alapkövetelmények: a. védelem, biztonság b. információ m ire vonatkozhat Áru tartalmára, jellemzőire Egységes nemzetközi jelöléseket al kalmaznak. T artalmaznia k ell az ár u t ömegére, t artalmára v onatkozó adatokat. c. Kezelhetőség: áruszállítás könnyítése Üzemen belüli és

kívüli előírásoknak meg kell felelni: e gységrakomány képzést lehetővé tegye. Követelmények, hogy környezetbarát csomagolás legyen d. Egységrakomány k épzés: standardizált egységrakomány képző eszközökkel, szabványméretűek, ISO szabvány szerintiek: kisebb méretű árudarabokat könnyebben szállíthatóvá tegyék. Alapkövetelmény: egységes m éret, szállíthatóság, kicsi legyen az öntömege és térfogata, halmozható legyen. Raklapok: általában fémből, fából, műanyagból készülnek, formája lehet: sík, keretes, sarokoszlopos, oldalfalas és különleges. Európában a l egelterjedtebb r aklapszabvány m éret: 800x 1200 m m, 1 000x1200 m m, 1200x1000 mm. EUR raklap: európai vasutak használják, fából készült, 144 c m magas, teherbírásuk 1000 kg, raklap tömege 25kg. Lehetővé válik a gépi rakodás, csökken az átrakás időigénye, viszont nem nyújthat kellő védelmet Konténerek: o lyan s zállítótartályok, amelyekben

az ár u a b erakásától a k irakásáig z árt egységben jut el a rendeltetési helyre. Nagyfokú biztonságot ad, mind az átrakásnál, mind a berakásnál. Készülhet fémből, acélból, fából Méretei az ISO szabvány szerint: 20 lábas 6,096m 1 láb: 30,48cm 30 lábas 9,144m 40 lábas 12,192m konténer egység: 1 TEU ez egy 20 lábas konténernek felel meg, a konténereket bérbe is lehet venni. 17. Az egyes fuvarozási módok közötti választás szempontjai Díjszabások meghatározása 1. érték : a fuvarktg nagyságát az áru értéke határozza meg 2. önktgi v agy s úlyrendszer: a f uvareszköz k ihasználását v eszi f igyelembe és a d íjszabás a fuvarozó önktg-ét veszi alapul. 3. Vegyes: az t i s f igyelembe v eszik, h ogy m ilyen értéke v an az ár uknak i lletve az ö nktg-i raksúlyrendszert. A fuvardíj nagyságára ható tényezők: 1. az áruk tömege és természeti tulajdonságai pl. a mértékegység fuvarozási áganként más (libra) 2.

a fuvarozás távolsága Nagy tömegű árunak nagy távolságra történő elszállításakor a fd nagyobb, de az egy egységre jutó önktg sokkal alacsonyabb, mint ha részletekben történik az áru elszállítása 3. fuvarozás módja - szárazföldi: vasúti, közúti - vízi: belvízi, tengeri - légi - csővezetékes Vasúti fuvarozás Előny: nagy tömegű árunak nagy távolságra történő elfuvarozásakor alkalmazzák. Olcsó, környezetkímélő, minden termékfajta szállítására alkalmas, időjárás általában nem befolyásoló tényező. Hátrány: lassú, nem lehetséges a háztól házig való szállítás, pályafüggő, átrakási költségek. Közúti fuvarozás Előny: szárazföldi forgalom kis és közepes távolságra történő leggyorsabb szállítás. Háztól házig való szállítás, árukímélő fuvarozási mód, olcsóbb, mint a légi fuvarozás. Hátrány: környezetszennyező, az időjárás jobban befolyásolja a futási időt, nagy mennyiség

szállítására csak korlátozottan alkalmas. Légi fuvarozás Előny: nagy távolságra történő fuvarozásnál, nagy értékű, gyorsan romló áruk esetében célszerű alkalmazni. Gyors, kicsi az árukárveszély, megbízható a fuvardíj rendszere Hátrány: korlátozott a fuvarozás árudarab nagysága, l egdrágább, sok az időveszteség, háztól házig való szállítás nem lehetséges. Tengeri fuvarozás Előny: nagy tömegű áru nagy távolságra történő szállítása. Fuvarpiaci sokszínűség, tömeges fuvarozási lehetőség, áruféleségekhez való alkalmazkodás. Hátrány: f uvaroztatóknak e gyes h ajózási pi acok m onopolizáltsága, egyes or szágoknak a tengertől való eltérő távolsága. Folyami fuvarozás Előny: nagy tömegű áru olcsó továbbítása, Duna-Rajna-Majna csatorna. Hátrány: lassú, kötöttség. Csővezetékes: olcsó, ha megvan a csővezeték, de a csővezeték megépítése nagy beruházás. Kombinált fuvarozás:

konténerfuvarozással az átrakás egyszerűbb és biztonságosabb. Folyami fuvarozás Egyezmények: 1. Bécsi kongresszus 1815 A folyami hajózás szabadságának elvét mondták ki 2. Párizsi egyezmény 1856 Ekkor hagyják jóvá a B K-st Anglia és Fro csatlakozott 3. Belgrádi egyezmény 1948 Lehetővé teszi minden ország számára a hajózást a Dunán, de az igazgatás és intézkedés jogát a Duna menti országok számára tartja fenn. Létrehozták a Duna Bizottságot, ahol az országok megbeszélhetik a vitás ügyeket. 4. Pozsonyi egyezmény Dunai áruforgalomnak a jogi hátterét adja, a volt szocialista országok kötötték, három részből áll: - fuvarozás általános kérdéseiről szól - egyezmény díjszabásokra vonatkozó része - egyezmény a vontatásról, hajókárról és a segítségnyújtás feltételeiről 1985-ben újrafogalmazták: - fuvarozás általános kérdéseit fogalmazták újra, a fuvarozók és partnerek jogviszonyait - díjszabás

megváltoztatása, bevezették a nemzetközi dunai árufuvarozási tarifákat MGDT A f uvarleveleket a feladó t ölti ki é s m inden e gyes okm ányt 24 ór án b elül a f uvarozó rendelkezésére kell bocsátani. - ha a feladó nem megfelelő időben vagy nem a megfelelő mennyiséggel jelentkezik, akkor büntetést kell fizetnie, ami a hiányzó mennyiség fuvardíjának az 50%-a. Módosításra van lehetőség 10 nappal korábban, így a büntetés 1/3-val csökkenthető. Ha a fuvarozó nem tudja biztosítani a megadott rakteret, akkor büntetést kell fizetni, ami az át nem vett mennyiség fuvardíjának az 50%-a. Késedelmes uszálykiállítás esetén is büntetést kell fizetni. Ezt befolyásolja az időtényező és a s zállítmány súlya. Napokra és árutonnára van b üntetés E nnek m aximális ér téke rögzített, ami a fuvardíj 25 %-a. A követelés az érkezési kikötőbe való megérkezéstől 45 napon belül érvényes. A fuvarozó az árukárért attól az

időponttól felel, amikor a berakási utasításról szóló átvételi igazolást a kapitány aláírja és a küldeményt kiszolgáltatja. A felelősség alóli mentesség akkor érvényes, ha nyitott fedélzeten van az áru. Okmányok 1. folyami fuvarlevél Minden e gyes k üldeményre k i k ell á llítani, k iállítója a f eladó v agy me gbízottja, d e m inden esetben a feladó felelős az adatok valódiságáért. A hajózási vállalatok saját fuvarlevél garnitúrával dol goznak, a melynek t artalma hasonló. M inden e gyes ha józási vá llalat hivatkozik a h ajózási f eltételekre, d e ez ek a fl-en n em s zerepelnek. J ogi s zempontból megegyezik a szárazföldi fuvarlevelekkel és nem értékpapír. 2. folyami rakjegy Értékpapír, t eljes u szályrakományú ár ura ál lítják k i a f eladó k ívánságára. R endeletre is k i lehet állítani, de ekkor nem kötelező a címzettet feltüntetni. Több eredeti példánya is lehet, jogi szempontból úgy

értékelhető, mint a B/L. 3. közvetlen hajóraklevél Folyami é s t engeri f uv. ös szekapcsolása, D una-tengeri f uvarozás V égigkíséri a z á rut a folyami, tengeri fuvarozás során. Dunai árufuvarozás díjszabása 1980-ban hozták létre az MGDT díjszabást. Hét áruosztályt tartalmaz, a díjtételek megadása metrikus tonnában történik. A díjtételekben nem szerepel a be és kirakodás ktg-e, valamint a hajóban való elrendezés. A díjtétel viszonylati tételeket tartalmaz a fontosabb dunai kikötőkre, amelyek különböznek hegymenet és völgymenet szerint. Az M GDT pót díjakat i s t artalmaz a z 5 t onnánál ne hezebb árukra, hos szú á rukra ( 8m-nél hosszabb), és terjedelmes árukra (2m-nél terjedelmesebb). Alacsony vízállás esetén a fuvaroztató elállhat a szerződéstől, de pótdíj ellenében vállalhatja. Tengeri fuvarozás 1. vonalhajózás Rendszeresen, meghatározott kikötők között üzemelő hajójáratokat jelent. Hajózási

konferencián hoz zák l étre. M eghatározott áruféleségekre előre meghirdetik a fd tételeket és egységes okmányokat alkalmaznak. Rövid a fuvarozási idő Előnye: a kereskedők számára előre kikalkulálható az ár, fd és az eljutási idő is. Menetrendje a hajólisták. A hajólistáknak vannak feltételei: a be és ki rakodási kt g b enne van a fd-ban, a fuvarozó feladata a rakodás. A vonalhajókra általában előre kell helyet biztosítani. Mindezt a tevékenységet a hajóügynökök/brókerek végzik, é s e zt ha jótér kön yvelésnek ( booking not e) ne vezzük. H a rendszeres ügyfélről van szó nem kell booking note-ot kiállítani csak telefonon bejelenteni. A hajótér foglalási jegyet a fuvaroztató állítja ki két példányban és a vonalhajózás okmánya a fuvarozási szerződés bizonyítékául is szolgál. Amennyiben a f uvaroztató ne m a dja f el á ruját, h olt f d-at ( dead f reight) k ell f izetni é s lehetőség van az úgynevezett

opciós hajótér foglalásra is, amit akkor alkalmaznak, ha az áru feladása valamilyen körülménytől függ. Meghatározott idővel előtte nyilatkozni kell a hajótér bérléséről. 2. bérelt hajózás (tramp ship) A f uvarozott á ruk á ltalában t ömegáruk. A ha jóbérlés t örténhet e gy va gy t öbb út vonalra A hajóstársaság adja a személyzetet és üzemelteti a hajót. A bérlés történhet egy időtartamra – időbérlet. A bérleti jogviszony jellemző A hajó tulajdonosa adja a személyzetet és ő biztosítja a személyzet fizetését. 3. speciális hajózás Speciális ár uk fuvarozására h asználják, ál talában a v isszfuvar t eljesen hiányzik. Léteznek tanker hajók, amelyek több fajta áru fuvarozására alkalmasak. A csupasz hajóbérlet a jellemző: a bérbevevő adja a személyzetet, üzemelteti a hajót. Szabályok Hágai szabályok 1921 Elfogadásukra a Brüsszeli konferencián került sor 1924-ben. Lényege: jogi háttérrel

kívánta védeni a hajóraklevél tulajdonosokat illetve rögzítette a tengeri fuvarozók felelősségét. Csak akkor lehet elkerülni, ha a fuvarozás során hajóraklevelet állítanak ki és alapvetően kereskedelmi árukra vonatkozik. A Hágai szerződés bővítésére 1967-ben ke rült s or: W isby s zabályok: a f uvarozók felelősségére vonatkozóan: felső határ meghatározása. 1971. Hamburgi szabályok: a hágai szabályok újabb bővítése Mo 1985-ben ratifikálta a szabályokat A fuvarozók felelősségét a szárazföldre is kiterjesztették, elvetették azt a szabályt, hogy a fuvaroztató felelős a legénység elégtelen munkájából eredő károkért (főként tűz, navigálási kár). Pótlólagos felelősséget vezettek be: a hajó késésére, illetve az élő állatok és fedélzeti rakomány szállítására vonatkozóan. A korai hágai szabályok ugyanis nem terjedtek ki az élő állatok f uvarozására i lletve a fedélzeten fuvarozott árukra. Az új

szabályok szerint 835 SDR/csom-i egység és 2.5 SDR/bruttó kg A tengeri fuvarozás okmányai: 1. Bill of Lading/Tengeri hajóraklevél Több eredeti példányban állítja ki a hajóstársaság, mint fuvarozó. Csak teljes sorozat testesíti meg az árut, a hajóstársaság csak ennek bemutatása ellenében adja ki a vevőnek. A B/L kiállítására a ha jóstársaság j ogosult, a mely feltünteti t öbbek köz ött a z á rura vona tkozó valamennyi lényeges adatot, a hajó nevét, elhajózási és érkezési kikötőt, az esetleges átrakás tényét, a rendelkezőt és az értesítendő felet. Fajtái: - Received f or s hipment B/L: elhajózásra át vett hajóraklevél, feltüntetve: f uvardíj f izetve vagy fuvardíj fizetendő a rendeltetési állomáson. - Shipped on boar d B /L: hajótestben e lhajózott te ngeri h ajóraklevél, f eltüntetve: f uvardíj fizetve vagy fizetendő a rendeltetési állomáson. - Shipped on de ck B /L: fedélzeten e lhajózott te ngeri h

ajóraklevél, f eltüntetve: f d f izetve vagy fizetendő a rendeltetési állomáson. - Through B /L: akkor kerül kiállításra, ha a megjelölt rendeltetési kikötőbe nem indít a hajóstársaság egy átrakási kikötőben más hajóstársaságnak adja át az árut és ez juttatja el a rendeltetési kikötőbe. - FIATA B/ L: a kom binált f uvarozás okm ánya, árut m egtestesítő értékpapír. A szállítmányozó állítja ki fuvarozási felelősséggel, ami azt jelenti, hogy a szállítmányozó egyúttal eredményfelelősséget is vállal. Kiállítása nemcsak vízi kombinált fuvarozás esetén kerül sor, hanem multimodális fuvarozásnál is. Tartalma hasonló a tengeri B/L-hez, így tartalmazhat árura, vagy csomagolásra vonatkozó negatív megjegyzést. - Short f orm B /L: rövidített s zöveggel ellátott h ajóraklevél, amely n em ta rtalmazza a hajóstársaság vállalási feltételeit, így jogvitára nyílik lehetőség. A b ankok c sak a kkor fogadják el

teljesítést igazoló okmányként, ha akkreditív esetében ezt a vevő előírta, vagy más fizetési módoknál az adásvételi szerződés kifejezetten utal rá. - Groupage B /L: gyűjtőforgalomban juttatják el azokat az árukat a rendeltetési ál lomásra, amelyek terjedelme, vagy súlya kicsi, így nem tölt ki egy teljes fuvareszközt. Ha elhajózik az áru a hajóstársaság a teljes mennyiségre közös hajóraklevelet állít ki. - Hitchment B /L: akkor állítják ki, ha a teljes árumennyiség különböző rendeltetési kikötőben kerül kirakodásra, de az adásvételi szerződés, vagy a fizetési mód egyetlen hajóraklevél bankhoz történő benyújtását írja elő. - Combined Transport B/L: kombinált fuvarozás okmánya, árut megtestesítő értékpapír. A multimodális fuvarozásról szóló megállapodás értelmében akkor kerül sor kiállítására, ha a rendeltetési állomás a megállapodást aláíró országok valamelyikében van. Az

antedatált Bill of Lading Valamennyi hajóraklevél lehet antedatált. Az a-v szerződés szerves részét képezi a szállítási határidő. Abban az esetben, ha az exportőr az szállítási határidőt nem tartja be, nem teljesít szerződés szerűen és így birtokon kívül kerülés kockázatának mérséklésére szüksége lehet olyan B/L k iállítására, a melyen n em az el hajózás t ényleges d átuma s zerepel, h anem an nál korábbi. A hajóstársaság az exportőr kérésére szerződéses garancia ellenében vállalhatja visszadátumozott B/L kiállítását. Az exportőr által nyújtott garanciának azonban tartalmaznia kell, hogy az antedatálásból eredő esetleges károk megtérítését a z e ladó v állalja a hajóstársaság helyett. Clean (tiszta) B/L kiállítása A hajóraklevél akkor teljes értékű, az exportőr teljesítését igazoló értékpapír, akkor testesíti meg az ár ut, h a a h ajótársaság n em t üntet fel r ajta ár ura, v agy

csomagolásra i lletve annak hiányosságára vonatkozó negatív megjegyzést. Előfordulhat, hogy a csomagolás, vagy az áru megsérült a s zárazföldi f uvarozás va gy rakodás s orán, í gy az e ladó bi rtokon kí vül ke rülhet. Az expőr szerződéses garanciában vállalhatja, hogy felel az esetleges reklamációból eredő károkért a h ajóstársaság h elyett t iszta ( clean) B /L k iállítása el lenében. Ilyen es etben a hajóstársaság nem tünteti fel az észrevételt, de az expőrre háritja át a vevő kártérítési igényét. „Stale” Bill of Lading A ha jóraklevél, ellenkező megállapodás hiányában a kiállítástól számított 21 napon túl elöregszik. Ez azt jelenti, hogy az expőr 21 napon belül köteles benyújtani az a-v sz-ben, vagy akkreditívben előírt egyéb okmányokkal együtt a bankba. A késve benyújtott hajóraklevél elfogadását a bank megtagadhatja, így az eladó birtokon kívül kerülhet. A hajóraklevek tartalma: az

1971-ben módosított Hamburgi szabályok egységesítették a B/L adatait: - carrier (fuvarozó), hajóstársaság, vagy annak ügynöksége - shipper (feladó), a megbízó vagy szállítmányozó - consignee ( címzett vagy átvevő), lehet a szállítmányozó rendeltetési kikötőben lévő külföldi bizalmi keze, a vevő, a bank, vagy a vevő által megjelölt harmadik személy - notify (értesítendő fél), általában a vevő, de lehet bank vagy biztosító társaság is. Gyakran előfordul, hogy több értesítendő címet jelöl az exportőr - az árura vonatkozó j elzések, amelyek a csomagoláson s zerepelnek, í gy a szignó, esetleg súly, vagy más mértékegység, csomagok száma - az áru, csomagolás állapota, minősége (ha ezen sérülés látható, í gy a ha jóstársaság megjegyzi és a B/L foul, vagy unclean lesz) - elhajózási és érkezési kikötő, az esetleges átrakodás állomásai - hajó neve, nemzetisége, befogadó képessége -

fuvardíjfizetés vállalására vonatkozó megjegyzés - a kiállítás helye, dátuma, példányszáma A hajóraklevél hátoldalán (akár a biztosítási kötvényeken a biztosító társaság) a hajóstársaság üzleti feltételei találhatók, amelyek az egyéb helyi szokványok csoportjába sorolhatók. 2. Delivery Order/Kiszolgáltatási jegy Értékpapír, k iállítására akkor ke rül s or, a mikor a ha jóraklevelet b evonták. T ömegcikkek esetén alkalmazzák (gabona, kávé, kakaó). Akkor á llítják ki , ha a f önt ne vezett á rukat ús zó á ruként a dják fel. A z áru f eladásakor m ég nem ismert az áru átvevője. Feladáskor az egészet egy B/L-en ad ják f el, m iközben az ár u utazik értékesítik, ha megérkezik, ahány átvevő van annyi D/O-t á llítanak k i a szállítmányozók. Tartalma: - utasítás vagy kötelezettség vállalás az áru kiszolgáltatására - áru megnevezése, tömege, darabszáma, csomagolása - hajó megnevezése,

az elhajózási kikötő megnevezése - hajóraklevél kelte - D/O kiállításának helye, ideje - a kiszolgáltatók aláírása 3. Mate’s Receipt/elsőtiszti átvételi elismervény Az ár u át vételekor az első tiszt bocsátja ki, nem értékpapír. Abban az esetben, ha a csomagolás vagy az áru sérült, vagy hiányos, a tényt felvezeti a Mate’s receipt-re. 4. Charter party/hajóbérleti szerződés Nem értékpapír. A bérlet feltételeit tartalmazza A szerződés kötés g yorsítására és egyszerűsítésére a hajótulajdonosok árufajtánként és földrajzi régiók szerint dolgoztak ki hajóbérleti szerződéseket. A szerződésben szabályozott kérdések: - hajómegnevezés - árumegnevezés - tervezett útvonal, ha útvonalbérlet - bérlet időtartama, ha időbérlet, haszonbérlet - bérleti díj, rakodási idő - hajóérkezés Tengeri fuvardíjak 1. vonalhajózás A fuvardíjat a hajózási konferenciák dolgozzák ki és ezt rendszeresen közzéteszik.

Emellett a hajóstársaságok saját díjszabásokat is meghirdethetnek. Díjszámítási egysége: metrikus tonna, longtonna, m, 40 köbláb (cft). A fd-at arra a díjszabási egységre számolják, amellyel az árura vonatkozólag magasabb díjtétel adódik. A döntés alapja az áru mérőszáma. Egyszer mérő az az áru, amelynek 1t-ja 1 m t érfogatú Kétszer mérő az az áru, amelynek 1 t-ja 2 m térfogatú. Az értékes árukra külön értékdíjszabás van. Alapdíjtételek kritériuma 5000 kg illetve 15 m-nél kisebb legyen a hosszúsága Pótdíj tételek: - deviza pótlék: CAF - zsúfoltsági pótlék: CSC, a kikötők zsúfoltságából a dódó v árakozási köl tségek szerepeltetése - üzemanyag pót lék: B AF, üz emanyag á rak v áltozásának be építése t örténik ezen pót lékon keresztül A vona lhajózásban a be - és k irakodás k öltsége b enne v an a d íjtételekben. A f d m egfizetése általában előre történik, amikor a hajóraklevél

kiállításra kerül, de lehetőség van utólagos díjfizetésre a rendeltetési kikötőben. 2. Bérelt hajózás Díjtételei változóak, nincs előre meghirdetett díjszabás. A fd megállapítását befolyásolja a rakomány n agysága, t ípusa, j ellege, útvonal ho ssza, ha jó t ípusa, i lletve s zükség va n-e a kikötők átrakó kapacitására. Ezek figyelembevételével alakítják ki a fuvardíjat és ezt a C/Pban r ögzítik D íjtételei n em ta rtalmazzák a k i- és be rakodás köl tségeit P lussz köl tségként kerül megállapításra. Tengeri kikötők Szerepük a fuvarozási eszközök átrakásában nyilvánul meg, az átrakásban, átcsomagolásban. A kikötői költségek aránya az árueljuttatási költségek közül kb. 20-30%-át teszi ki A kikötőben való tartózkodást előre meg kell szervezni: ehhez megfelelő okmányokat kell beszerezni és különböző szervezői tevékenységeket kell végrehajtani. A kikötő működésére egy

irányadó a kikötői szokványok léte. Kikötői díjszabások Legnagyobb részét az átrakási díjszabások tartalmazzák: - az árukat betűrendben sorolják fel és a díjtételeket a szerint differenciálják, hogy kimenő vagy bejövő forgalomról van-e szó. - beszélünk még közvetlen vagy közvetett átrakásról Közvetett átrakásnak minősül, ha a szárazföldi fuvareszköz és a hajó közötti átrakás közben az áru a kikötői partfalat érinti. A másik része a kikötői berendezések használatáért fizetendő díjtételek. Fekbérmentes idő: meghatározzák, h ogy mennyi i deig t örténhet az ár u át rakása/tárolása díjmentesen. Ez az illető hajókikötő forgalmától függ Mértékegysége: t/nap Szabad kikötők Ide vámfizetés nélkül betárolhatók az áruk, területük vámkülföldinek minősül. Pl Hamburg, Triest. Általában itt tőzsdecikkeket tárolnak Csak akkor kell a vámot megfizetni, ha onnan az áru belföldi felhasználásra

kerül. 18. A közúti, vasúti, légi árufuvarozást szabályozó egyezmények, okmányaik Közúti fuvarozás CMR egyezmény – a nemzetközi közúti árufuvarozás egyezménye 1961-ben jött létre, Mo 1970-ben csatlakozott Az európai gazdasági bizottság dolgozta ki a szerződés jogi f eltételeit és ebben v állaltak az országok kötelezettséget arra, hogy a közúti árufuvarozásban az egyezmény szerint járnak el. Feltételek az alkalmazásra: legalább az egyik fél tagja kell, hogy legyen az egyezménynek. IRU – Nemzetközi fuvarozási egylet Érdekvédelmi területen t ölt be fontos szerepet. Közúti árufuvarozás fejlődésének elősegítése illetve nemzetközi egyezmények létrehozásában van fontos szerepe. Közúti fuvarozás okmányai 1. CMR fuvarlevél A fuvarozási szerződés létrejöttének bizonyítéka, de nem maga a fuvarozási szerződés. Konszenzuális/megegyezéses alapon jönnek létre a nemzetközi fuvarozási szerződések. Ha nem

töltik ki a fuvarlevelet, akkor is létre jön a szerződés. A fuvarlevél tartalma: Nemzetközileg egységesítették, CMR fuvarlevél nyomtatványt hoztak létre, amelynek adatait kötelezőnek minősítette az IRU és a CMR. Kiállítására három eredeti példányban kerül sor. A nyomtatvány magyar, angol, német 1. példánya a feladóé (fl másodpéldánya) 2. példánya az átvevőé 3. példánya a fuvarozóé Mind a feladónak, mind a fuvarozónak alá kell írnia, ebből az első pld. a f eladóé, am ely az utólagos r endelkezési jo got te stesíti me g. A z e redeti p éldányon k ívül tö bb má solatot is k i lehet állítani. 2. TIR Carnet – Vámszavatossági Okmány IRU szavatolja a vám megfizetését, ha az áru a tranzit országban maradna. Ezáltal mentesíti a közúti fuvarozót a vámbiztosíték letételétől, határellenőrzésről. Célja: gyorsabb legyen az áthaladás a tranzit országon. Tranzit egyezmény Mo. 1996 -tól ta gja, k eretében a s

zállítmányozó i lletve a f uvarozó a z in dító o rszág vámhivatalánál garanciális biztosítékot tesznek az áru egész útjára vonatkozóan. Előfeltétele: Mo-on az egységes v ámokmány b evezetése (SAD) garancia v állalása a rra, hogy n em ke ll vá mbiztosítékot l etétbe he lyeznie. A f eladó or szágában á llítják ki , árutovábbítás egész rendszerére vonatkozik, fő garanciavállaló a fuvarozó. Tagjai: EU, EFTA, Visegrádi hármak (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország). Garanciavállalásnak egységes okmányrendszere van: - TC 32: átalánydíjas garancia jegy - TC 31: kezességi tanúsítvány a garancia fajtájától függően A közúti árufuvarozás során létrejött szerződés általános tartalma - rakomány átvételekor a fuvarozó m egjegyzést t ehet, a mi vona tkozhat a z á ru állapotára, csomagolására. A megjegyzés: kódszámokkal történik, amelyeknek értelmezésére az IRU kidolgozott egy egységes

listát. - felelősség kérdése: árukár esetén 8,33 S DR/kg mértékéig t erjed, ko rlátozott a f uvarozó felelőssége - késedelem: általában nem írnak elő kötelező fuvarozási határidőt. Ha túllépi a fuvarozási határidőt, akkor a maximális kártérítés a f uvardíj na gysága l ehet. H a t öbb f uvarozó i s bekapcsolódik, akkor egyetemlegesen felelnek az egész fuvardíjban Fuvardíj fizetés módja: Szabad fuvardíj fizetés elve érvényesül. Feladó és a címzett közötti megállapodás alapján Fuvardíj kiszámításának összetevői: - önktg: fuv-i viszonylatok szerint, fuvareszköz szerint, van-e visszfuvara - milyen fuvardíj tételeket tartalmaz Vasúti árufuvarozás Vasúti egyezmények 1. CÍM egyezmény – Megállapodás a nemzetközi vasúti árufuvarozásról 1893-ban jött létre 10 ország részvételével, többször módosították, utoljára 1985-ben 2. CIV egyezmény – Személy és poggyászfuvarozással kapcsolatos egyezmény

3. COTIF – Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény CÍM+CIV=COTIF 1985-ben Tagjai: - európai országok, kivéve a volt Szovjetunió és Jugoszlávia utódállamait - afrikai országok közül: Algéria, Tunézia, Marokkó - ázsiai országok közül: Irak, Irán, Libanon, Szíria, Törökország, 3. SZMGSZ megállapodás 1951-ben j ött l étre, M o 1951-91-ig v olt a ta gja és a z S ZMGSZ-ből kilépő országok hozták létre az EAK-ot: Európai-Ázsiai Konvenció reexpediálás/újrafeladás: SZMGSZ fuvarlevéllel érkezik az áru. A határ előtt újra feladják és az országhatártól már CÍM fuvarlevéllel megy tovább az áru. CÍM fuvarlevél Két nyelven kell kiállítani, ebből az egyiknek a kiállító ország nyelve kell, hogy legyen, a másiknak a nemzetközi nyelvek közül valamelyik (angol, francia, arab). Tartalma: a rendeltetési állomás megnevezése, az átvevő neve címe, az áru megnevezése, tömeget vagy az érvényes előírásoknak megfelelő

hasonló adatot, az árudarabok számát, csomagolását, a vasúti kocsi számát Egyezményben szabályozott kérdések köre: 1. vasút f uvarozási köt elezettsége: m indazon á rukat köt eles s zállítani, a melyek a va súti fuvarozásból nem kizártak. 2. Fuvarozási szerződés megkötése és tartalma 3. A fuvarozás okmányai 4. A fuvarozás útiránya és a fuvarozási határidő Ha a feladó nem határozza meg az útirányt, akkor a vasútnak a legkedvezőbb útvonalat kell választania, általában a feladó választja meg az útvonalat. Fuvarozási határidő kocsirakomány esetén: gyorsárunál kezelési idő max. 12 óra, fuvarozás időtartama 24 óta 400 km-ként. Teherárunál kezelési 24 óra, fuvarozás időtartama 24 óra km-ként. Darabáru küldemény esetén kezelési idő gyorsáru esetén 12 óra, fuvarozás időtartama 24 óra 300km-ként. Teherárunál kezelési idő 24 óra, fuvarozás időtartama 24 óra 200 km-ként 5. az áru fuvarozása,

kiszolgáltatása 6. díjszabások 7. szerződés módosítása 8. vasút felelőssége, kártérítés A vasút felelőssége, kártérítés Felelősség egyetemleges: a fuvarozásban résztvevő összes vasút felelősséggel tartozik. De vannak kivételek: nyitott vasúti kocsiban történő szállítás, élő állatok szállítása esetén, a vasút nem mérlegelt feladáskor, fuvarozásból kizárt áru került szállításra. Ha a vasút felelőssége igazolható, akkor a vasút kártérítésre kötelezhető: - teljes vagy részleges elveszés esetén a vasút olyan összegű kártérítést köteles fizetni, amilyen a tőzsdei ár vagy piaci ár, mindkettő hiánya esetén a fuvarozásra v aló f elvétel helyén érvényes ár az adott időpontban. Kártérítés felső határa: 17 SDR/kg - sérülés: az áruban bekövetkezett sérülés mértékét kell kifizetni, van azonban egy felső határ: az elveszés mértékénél nem lehet nagyobb - fuvarozási határidő

túllépése: maximum a fd 3×-át kell kifizetni - a ká rt a va sút s zándékossága va gy s úlyos gondatlansága okoz ta, a kkor a va sút köt eles a teljes kárt megtéríteni és áruelveszés esetén maximum 34SDR/kg. Utólagos rendelkezési jog adása SZMGSZ esetén Mindaddig a dhat a feladó/vevő urj-ot, amíg a k üldemény a r endeltetési o rszág h atárát n em érte el. Onnantól kezdve már csak akkor, ha az átvevő nem élt urj-val Az átvevő urj-val a rendeltetési ország határának átlépésétől élhet. Előbb is adhat utasításokat, de ezek csak a határ átlépése után érvényesek. Feladó által adható urj: - visszaszolgáltatás ( vasút s zolgáltassa v issza az ár ut) abban az es etben, h a a v asút a feladási állomásról még nem továbbította az árut - megváltoztathatja az áru rendeltetési állomását - megváltozathatja az áru átvevőjét - kérheti az áru más feladási állomásra való visszaküldését CÍM forgalomban

ugyanerre kiterjed + még: - az áru útközbeni feltartóztatását - kiszolgáltatás függőben tartása - a fuvarktg nem a fuvarlevélben feltüntetett személytől való beszedését - az utánvétellel terhelt küldemény utánvételének csökkentését illetve teljes törlését - a fuvarozás módjának megváltoztatását CÍM forgalomban a feladó addig adhat urj-ot, amíg a küldeményt, vagy annak fuvarlevelét az átvevő nem váltotta ki, ha a fuvarköltséget a f eladó a rendeltetési o rszág h atáráig v állalta magára és a r endeltetési ország területére még nem lépett az áru, a cí mzett még nem élt urjval. Az utólagos rendelkezési jog az egész küldeményre vonatkozik, nem bontható szét részekre. A címzett urj-a SZMGSZ forgalomban: A rendeltetési ország határállomásától módosíthatja a szerződést. Addig adhat a címzett urjot, amíg nem váltotta ki a fuvarlevelet vagy a küldeményt, vagy ha nem személyesen veszi át, akkor

addig ameddig a kijelölt átvevő nem váltotta ki a fl-et vagy a küldeményt. CÍM forgalomban csak akkor módosíthatja a szerződést, ha a feladó a fd-at nem fizette ki ill ha ezt a feladó kifejezetten nem tiltotta meg. A címzett a rendeltetési ország határától élhet urj-val: - kérheti az áru feltartóztatását - kiszolgáltatás függőben tartása - más átvevő kijelölése - más rendeltetési állomás kijelölése - különböző vám és államigazgatási területekre adhat engedélyt Nemzetközi vasúti díjszabások Érvényesek a b elföldi, a z e xport, i mport é s a t ranzit f orgalomban e gyaránt. SZMGSZ forgalomban két díjszabási egyezmény van: - ETT (Egységes át meneti d íjszabás) 1 951-ben jö tt lé tre a v olt s zocialista o rszágok ta g vasútjai között. Távol Kelet országai közötti forgalomban ma is érvényben van - MTT (Nemzetközi átmeneti díjszabás) 1977 A tengeri kikötőkbe való fuvarozás is átmenő forgalomnak

számít a kikötő országaiban. Átmenő tranzit vasutak fuvarktg számítására szolgál mind a kettő. CÍM forgalomban lévő díjszabások Köteléki díjszabás: két vagy több vasút között jön létre Cél: verseny kiküszöbölése Forgalmi t erületek m egosztása a v asutak k özött. A lkalmazási t erülete: csak a d íjszabásba felvett útvonalon alkalmazható és csak meghatározott árukra. Működési szabályzat célja: az árukat a lehető legrövidebb úton juttassák el a megjelölt rendeltetési helyre. A C ÍM forgalomban ha az adott útvonalra vonatkozóan létezik köteléki díjszabás, akkor azt kell a lkalmazni. L egismertebb d íjszabás 2 2 e urópai o rszág r észvételével k ialakított Interkonténer díjszabás (Nk-i kocsirakományú transzkonténer díjszabás): kész fuvardíjszabást tartalmaz különböző méretű konténerekre (20, 30, 40 lábas konténer). Ezek meghatározott feladási és rendeltetési állomáson érvényesek. Légi

fuvarozás 1. 1944 Chicagoi egyezmény – Egyezmény a nk-i polgári repülésről kb 130 ország a tagja felépítése: - légtér szuverenitásával foglalkozik, légi járművekkel és más államok fölé repülés feltételével - ICAO szervezet létrehozása: nk-i polgári repülési szervezet, akik az egyezményt aláírják, joguk v an a t agországokban n em k ereskedelmi cél lal l eszállni és az o rszág t erületére repülni, kivéve az állami légi járműveket. Az egyezmény országai kijelölhetik a berepülési útvonalakat, tilos övezeteket hozhatnak létre. 2. Varsói egyezmény Légi fuvarozás okmányára illetve a légitársaságok felelősségére vonatkozó egyezmény. 1929ben kötötték 1955-ben H ágában m ódosították, m ajd 1961 -ben új ra m ódosították Q uadalajarában, a hol a varsói egyezmény tételeit kiterjesztették azokra az esetekre is, amikor a szerződő fuvarozótól eltérő fuvarozó végzi a fuvarozási tevékenységet. IATA

szövetség Nemzetközi légi fuvarozási szövetség. Cartel jellegű szervezet, a tisztességtelen verseny kiküszöbölésére hozták létre 1944-ben Havannában. A MALÉV is tagja 1985-től Céljai: - a résztvevők fuvarozási feltételeinek és szolgáltatásainak egységesítése, lé gi ta rifák é s kedvezmények kialakítása - az együttműködés elősegítése érdekében egységes okmányok kialakítása, ügynöki hálózat kialakítása, vonalközi társegyezmények megalapítása - rendszeres tapasztalatcsere konzultációk keretében Tarifaövezetek: - TC 1: É-D Amerika, Grönland, Csendes óceáni szigetek - TC 2: Európa, Afrika, Közel és Közép Kelet - TC 3: Ázsia, Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia Légi fuvarlevél Air w aybill. T artalmát a v arsói e gyezmény h atározta me g K iállítója a lé gi tá rsaság v agy annak ügynöke. Minden fuvarlevél 3 eredeti és 9 másolati példányban kerül kiállításra 3. pld a feladóé 2. pld a címzetté

1. pld a fuvarozóé A lé gi f uvarlevél min dazokat a jo gokat é s k ötelezettségeket me gtestesíti, a mit a s zárazföldi fuvarlevelek. A f uvardíj s zámítás al apokmánya és b iztosítási o kmánya is K iállítás n yelve lehet angol, francia, spanyol. Felelősség Ha az ár ukat értékbevallás n élkül ad ták f el, akkor f el k ell v ezetni a f uvarlevélre az t, h ogy értékbevallás nélkül. A maximum felelőssége ebben az esetben a fuvarozónak 20 USD/kg. Ha ér tékbevallással k erül f eladásra és a k üldemény értéke k g-ként m eghaladja a 2 0 USD-t, pótdíjat kell fizetni a bevallott érték után. Értékbevallás esetén a fuvarozó felelősségének felső határa a bevallott érték. 18.btétel A külkereskedelmi tevékenység szempontjából fontos szerződésfajták Az egyes szerződésfajták tárgyuk és tartalmuk sajátosságai alapján különíthetők el egymástól. A gazdasági életben természetesen nem szerződéstípusok,

hanem konkrét szerződések jelennek meg., amelyek nem feltétlenül illenek bele a Ptk.-ban tárgyalt valamelyik szerződésfajtának Ez természetes, hiszen polgári jogunkban a szerződési szabadság elve érvényesül. Ennek egyik eleme pedig az, hogy nem létezik szerződéstípus-kényszer, vagyis nincs olyan szabály, amely előírná, hogy valamely konkrét szerződésnek bele kell tartoznia egy adott szerződésfajtába. Adásvételi szerződés Adásvételi szerződés: eladó és vevő áll egymással szemben, az eladó az áru leszállítását, a vevő az ellenérték kifizetését vállalja. Jellegzetességei: • Ez a leginkább elterjedt, legáltalánosabb szerződéstípus • Ebben a szerződésben pénz és más áru cserél gazdát, ezért az adásvétel az árucsereviszonyok alapvető jogi formája • Ez a fogalmi jellegű szerződések alaptípusa. A szerződés alanyai az eladó és a vevő, tárgya pedig minden olyan dolog lehet, amelyet nem vontak ki a

forgalomból. A szerződési formaszabadság elve itt annyiban érvényesül, hogy adásvételi szerződést bármilyen alakban, még ráutaló magatartással is lehet kötni, de ingatlan adásvételénél kötelező a szerződés írásba foglalása. Az eladó főkötelezettségei: • A dolog tulajdonának átruházása • A dolog birtokának átengedése. A vevő főkötelezettsége: • A dolog átvétele • A vételár megfizetése. Az eladót tájékoztatási kötelezettség is terheli. Ennek alapján köteles a vevőt tájékoztatni: • A dolog tényleges tulajdonságairól • A dologgal kapcsolatos fontos körülményekről • A dologra vonatkozó esetleges jogokról • A dologgal kapcsolatos terhekről. Az adásvétel törvény által nevesített különleges fajtái: a. Megtekintésre vagy próbára vétel: a vevő meghatározott ideig kipróbálhatja mielőtt megveszi b. Minta s zerinti v étel: a vevő nem a kiválasztott dolgot, hanem egy ugyan olyat vásárol meg

(pl bútoroknál) c. Elővásárlási jog: gyakorlásának előfeltétele, hogy a tulajdonos a dolgot el akarja adni Lényege pedig az, hogy amennyiben ezt az akaratát a tulajdonos kinyilvánítja, az elővásárlási jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az elővásárlási jogot, írásba kell foglalni, átruházni nem lehet, és nem száll át az örökösökre. d. Részlet vét el: a vételárat meghatározott részletben kell megtéríteni Jogvesztés, ha megszegi a szerződést. Rendszerint tulajdonjog fenntartással jön létre, csak az utolsó részlet kifizetésével szerzi meg a jogot a vevő. e. Vételi jog-opció: a vevő egyoldalú nyilatkozattal hozza létre a szerződést Alapulhat: - törvényen - jogszabályon - szerződésen (pl.: lízing szerződésnél a maradványértéken történő vásárlás) Erős korlát a vevő számára: - határozott időre szóló max. 5 év - határozatlan időre szóló 6 hónap után megszűnik. f.

Visszavásárlási j og: eladó és vevő az adásvételi szerződésben megállapodik abban, hogy az eladó meghatározott időn belül, amely nem lehet több, mint 5 év visszavásárolhatja az eladott dolgot. Ez az eredeti szerződésben kell kikötni. Csere Csere: két adásvétel összekapcsolása, az eladó egyben vevő is és viszont, a kétirányú kötelezettségek miatt a pénzmozgás elmarad, áruval egyenlítik ki a másik áru ellenértékét A külkerben ilyen az barter ügylet. A belföldi gyakorlatban a leggyakoribb a lakás csereszerződés A cserére az adásvétel szabályait kell alkalmazni. A vállalkozási szerződés Vállalkozási szerződés: a vállalkozó valamely eredmény megvalósítását ígéri meg a megrendelőnek és ezért eredményfelelősséggel tartozik. Tevékenységéért vállalkozói díjat kap Alanyai a vállalkozó, ill a megrendelő. Ilyen tevékenység lehet: - tervezés - üzembe helyezés - átalakítás stb Lényeges jellemzője az ún.

eredménykötelem Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó csak akkor teljesítette a szerződést, ha a vállalat eredményt el is érte. A szerződés másik alanyának, a megrendelőnek a főkötelezettsége, hogy vegye át a szolgáltatást és fizesse meg a kikötött díjat. Létrejöttének feltétele, hogy a felek megállapodjanak: - szolgáltatás tárgyában ( a mennyiség és minőség meghatározásával) - a vállalkozási díj összegében - a teljesítési határidőben. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Joga van ahhoz, hogy alvállalkozót vegyen idénybe A vállalkozói díj megfizetése: - a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg - a vállalkozó a díjra nem tarthat igényt - a vállalkozó a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amit a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán megtakarított, továbbá, amelyet a felszabadult időben másutt keresett, vagy nagyobb

nehézség nélkül kereshetett volna. Bérlet Bérlet: nem jelenti a tulajdonjog átengedését, csak az áru ideiglenes birtoklását és használatát teszi lehetővé a bérlőnek, ő ezért a bérbeadónak bérleti díjat fizet. Alanyai a bérbeadó és a bérbevevő, tárgya minden olyan dolog vagy jog lehet, amely alkalmas arra, hogy tartós használatot lehessen gyakorolni. A bérbeadó főkötelezettsége, hogy a dolgot időlegesen (határozott vagy határozatlan időre) a bérlő használatába adja. A bérlő főkötelezettsége a bér megfizetése. A bért időszakonként előre kell megfizetni Ennek elmulasztása esetén a bérbeadó azonnali hatállyal felmondhatja a bérletet, ha - határidő kitűzésével írásban felszólította a bérlőt a hátralék megfizetésére - a bérlő a határidő elteltéig nem fizetett. A bérbeadót kellékszavatosi (a bérelt dolog használatra alkalmas legyen) és jogszavatosi (harmadik félnek nincs olyan joga, amely a bérlőt

korlátozná) felelősség terheli. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást és a közterheket a bérbeadó viseli. A bérlet megszűnik: - eltelik a szerződésben meghatározott idő - bekövetkeznek a szerződésben meghatározott körülmények - a dolog elpusztul A megbízási szerződés Megbízási szerződés: keretében a megbízott egy feladat elvégzését vállalja, legjobb tudása szerint. Nincs azonban eredményfelelőssége a megbízóval szemben. A megbízási díj jelenti a tevékenység ellenértékét Alanyai a megbízó és a megbízott, tárgya az ügy ellátása. Ez az ügy bármilyen, a megbízó érdekében kifejtett tevékenység lehet. A megbízott főkötelezettsége, hogy az ügyet ellássa, mégpedig a megbízó utasítási szerint és érdekének megfelelősen. Ez a szerződés a felek között bizalmi viszonyt feltételez A megbízó főkötelezettsége a díj megfizetése. A megbízott a díjat akkor is

követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre (ez az egyik lényeges különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között.) A díj csökkenthető, ill kifizetése megtagadható, ha az eredmény elmaradásáért részben vagy egészben felelős a megbízott. Az ügy ellátásával kapcsolatban felmerült költségek a megbízót terhelik, ezek előlegezésére nem kötelezhető a megbízott. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni A szerződés megszűnik: - teljesítés - felmondás - halál - cselekvőképtelenné válik a megbízó - a megbízás tárgytalanná válik. Bizományosi szerződés A bizományos arra vállal kötelezettséget, hogy – díjazás ellenében – adásvételi szerződést köt egy harmadik személlyel. Itt jelenik meg az alapvető különbség a bizomány és a megbízás között: a megbízott az említett szerződést a megbízó nevében és javára köti meg. A szerződés alanyai a bizományos és a

megbízó, tárgya a harmadik személlyel kötött szerződés. A bizományos főkötelezettsége, hogy az említett szerződést a harmadik személlyel megkösse. Mivel azonban a törvény szerint a bizományosi díj csak akkor jár, ha a harmadik féllel kötött szerződést teljesítették, bízvást sorolhatjuk a bizományos főkötelezettségei közé az említett szerződés teljesítésének elősegítését is. Egyéb kötelezettségei: együttműködés, figyelmeztetés, tájékoztatás A megbízó főkötelezettsége a díj megfizetése. Bizományosi szerződést leggyakrabban adásvételi szerződés megkötésére szoktak kötni. Ha a bizományosi szerződés tárgya adásvételi szerződés, akkor a megbízónak és a bizományosnak meg kell állapodnia a megkötendő adásvételi szerződés tárgyában és a limitárban (a legalacsonyabb ár, amin még ellehet adni) is. Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatállyal, a

bizományos pedig 15 napos határidővel megszüntetheti. A fuvarozási szerződés: a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési és a címzettnek kiszolgáltatni. Szállítmányozási szerződés: a szállítmányozó a közvetítő tevékenységek körébe tarozó szerződéstípus – elsősorban a fuvarozás és a bizomány – elemeit vegyíti és egyesíti. Alanyai a szállítmányozó és a megbízó. Biztosítás: a társadalom meghatározott tagjainak közös kockázatviselése, a kárkövetkezmények megosztása, illetőleg meghatározott jövőbeni események bekövetkezéskor meghatározott szolgáltatás nyújtása. Alanyai: biztosító, a szerződő fél, biztosított, kedvezményezett Hasznosítási szerződés (licencia): a szabadalmas engedélyt ad valaki másnak a találmány hasznosítására, ez a tárgya a hasznosítási szerződésnek. Alanyai: szabadalmas, hasznosító A lízingügylet fogalma: meghatározott időszakra valamely ingó

vagy ingatlan tárgyat használatba ad a lízingbe adó lízing szerződés keretében meghatározott időközönként fizetendő lízing díj ellenében. Lehetőséget adva arra, hogy a tárgy a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön át a szerződés lejárata után. A lízingelés időtartalma min. 365 nap (1 év) A finanszírozási (pénzügyi) lízing hosszabb időtartamra (rendszerint a tárgy élettartalmára) szóló, visszavonhatatlan szerződés, amelynek lejártakor a tárgy a lízingbe vevő tulajdonába megy át. Az eszköz javítását, karbantartását a lízingbe vevő végzi, az eszközt maradványértéken megvásárolja. A lízingbe adó finanszírozza a partnere beruházását, kockázata nagyobb, a lízingelt eszköz a szerződés lejártáig a tulajdonában marad. A vállalatok többnyire a kedvező adózási feltételek miatt választják a beruházási hitel felvétele helyett. Követelés-vételi szerződés (faktoring): az a szerződés, amelyet az egyik fél

(szállító) a másik szerződő féllel (faktor) köt. A szerződés alapján a szállító a faktorra engedményezi az olyan adásvételi szerződésből keletkezett kintlevőségeit, amelyek a szállító és vevői (adósai) által kötött szerződésekből erednek. Eladó és vevő adásvételi szerződést kötnek, azonban nem a vevő, hanem más (ő lesz a faktor) fizet. Franchise m egállapodás olyan szerződés, amelyben a franchise-adó ellenszolgáltatás ellenében szolgáltatás fejében feljogosítja a franchise-vevőt a franchise-nak meghatározott területen történő hasznosítására. 19.a Vámkezelési eljárások, a Magyar Kereskedelmi Vámtarifa felépítése Magyarországon mi alapján épül fel a vámtörvény 1949. évi XX törvény (magyar alkotmány) 1995. évi C törvény (vámtörvény) 45/1996. évi (márc 25) Korm Rendelet 10/ 1996. évi (márc 25) PM rendelet A vámjogra vonatkozó hatályos jogszabályok alapja az 1995.évi C trv OGY által

elfogadott törvényről van szó. Célkitűzései: - hazai gazdaság védelmét szolgáló vámtörvény megteremtése - aktív vámpolitika létrehozása - nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtése Első része a tételes vámokat tartalmazza, a két vagy többoldalú megállapodásra vonatkozó vámokat. Második r észe az a utonóm v ámtételeket t artalmazza. A n emzetgazdasági ér dek figyelembevételével kerültek kialakításra, ha ezt a nemzetközi kötelezettségek lehetővé teszik. Harmadik része a legnagyobb kedvezményes elbánás alapján alkalmazandó. Negyedik része a preferenciális vámtételeket tartalmazza. Ötödik része a büntető vámtételeket tartalmazza. Az 1995-ös t örvényt a 1 8/1996 (márc. 25) IKM-PM eg yüttes rendelet a vámtarifáról című rendelettel szabályozzák. Vámkezelési eljárások Behozatali vámeljárások: 1. árutovábbítás (behozatali és kiviteli vámeljárás is lehet) A v ámáru j elleget m egtartó

i ntézkedések k örébe tartozik. A t örvény r endelkezései s zerint a vámárut a v ámhivatal felügyelete alatt kell tartani. Tekintettel arra, hogy a vámhivataloknak nincsenek meg a megfelelő feltételei arra, hogy a vámáru jogi sorsa véglegesen rendezhető lenne, szükség van egy olyan vámkezelésre, aminek keretei között a vámárut el lehet szállítani a végleges rendeltetési helyére vagy a kiléptetés helyére. Tartalmi elemei: - vámvizsgálat: külső, belső, adminisztratív, szúrópróbaszerű - vámáru azonosítása Mivel az árutovábbításkor a v ámáru általában kikerül a vámszervek felügyelete alól, ezért a vámterhekre biztosítékot kell nyújtani. Az árutovábbítás a rendeltetési vámhivatalnál történő bemutatással fejeződik be, ekkor kerülhet sor a további vámkezelésre illetve a biztosíték feloldására. A ne mzetközi á ruforgalomban a gyors és bi ztonságos l ebonyolításhoz ( kevés adminisztrációval, k tg-el

járjon) nemzetközi vámokmányokat használnak, amely lehetővé teszi, hogy a szállítmány egyszerű eljárás keretében a garanciát vállaló szervezet által biztosítottan úgy j usson e l a r endeltetési he lyére, h ogy az ál lamhatár átlépésénél cs ak a szállítmány külső vizsgálatára kerüljön sor, a szállítmány tényleges megtekintése nélkül. TIR és ATA okmányokkal. Belső árutovábbítás Az a v ámkezelés, amely az ál lamhatáron b elül b onyolódik l e, azaz m ind az i ndító min d a rendeltetési vámhivatal magyar. Célja: a vámfelügyelet átadása, átvétele a két vámhivatal között. Iránya: határról határra, határról belterületre, belterületről belterületre, belterületről határra. Árunyilatkozatok: - egységes vámáru nyilatkozat 1,4,5 számú lapja - nemzetközi vámokmányok (TIR, ATA) - fuvarokmányok Külső árutovábbítás A vámáruk nemzetközi fuvarozásával kapcsolatos. A külföldi vámterületen

lévő indító vámhivataltól, nem az indító országban lévő rendeltetési vámhivatalig történő eljárás. Nemzetközi vám és garanciaokmányokkal fedezett árutovábbítási eljárás. A kivitelre kerülő vámáruk esetében a kiviteli vámkezelést követően nemzetközi vám és garanciaokmány fedezetével áruk külföldi rendeltetési vámhivatalhoz történő továbbítását jelenti. 1996. május 28-án írta alá Mo a tranzitegyezményhez való csatlakozást: SAD egyezmény az egyezmény alkalmazása nem kötelező, lehetőség van továbbra is normál áruszállításra TIR igazolvány fedezete mellett. Területi hatálya: EU, EFTA, CEFTA kivéve Szlovénia. Külső árutovábbítás keretében végrehajtandó eljárások: - T2 eljárás: olyan közösségi áruk továbbítása, amelyek külső árutovábbítás keretében érkeztek az indítandó ország területére. Ott állandó vámfelügyelet alatt voltak, változatlan állapotban ke rültek

visszaszállításra. Közösségi áruknak minősülnek a közösségi származású, valamint az EU-ban a szabad forgalom számára vámkezelt áruk. - T1 eljárás: olyan áruk továbbítása, amelyeket nem lehet T2-es eljárásban részesíteni - T eljárás: vegyes szállítmányok továbbítása, amelyek T1 és T2 eljárásban is továbbítható árukat tartalmaznak. - T2L eljárás: a közösségi áruk újra kivitele külső árutovábbítás alkalmazása nélkül. A közösségi jelleg igazolása SAD okmányokkal illetve az EV 4-es példányával. Külső árutovábbítás bármely fuvarozásnál alkalmazható. Feltétel: ha szükséges garanciáról a főkötelezett gondoskodik. Nem alkalmazható a külső árutovábbítás abban az esetben, ha a szomszédos ország vámhivatala a határvámhivatal (rendeltetési vámhivatal). Külső árutovábbításban alkalmazandó okmányok: - SAD okmány - Mo-on az EV 1, 4, 5-os példánya T okmányok 1 számú példánya az indító

vámhivatal nyilvántartásában marad, 4, 5-ös kíséri az árut, a 4-t megtartja magának a rendeltetési vámhivatal, az 5-ös felső részét pedig visszaküldi az indító vámhivatalnak, aki gondoskodik a garancia felszabadításáról. Az 5-ös alsó része pedig a vámkezelést kérő tulajdonába kerül. 2. raktározás, vámraktár (behozatali és kiviteli vámkezelés is) Vámáru jelleget meg nem szüntető vámkezelés. Jelentősége gazdasági A gazdálkodónak az az érdeke, hogy az árut a lehető legalkalmasabb időpontban a legmegfelelőbb áron tudja értékesíteni. A vámraktár lehetővé teszi a bizonytalan sorsú áruk beraktározását. A vámtörvény rendelkezéseivel megteremtette köz és magánvámraktárak intézményét. Ezzel bárki számára lehetővé válik az áruk raktározása. A rendelkezés azért kedvező, mert a közvámraktárba való betárolás a általános forgalmi adóra vonatkozó törvény rendelkezései szerint külföldinek

minősül, viszont lehetőség van a dó visszaigénylésre. A vámtörvény szabályozza a raktározási határidőt, ami meghosszabbítható és némely esetben korlátozza. Vámáruk hivatalból történő raktározása: - lefoglalt áru bírósági határozat alapján - vámterhek határidőre történő meg nem fizetése Raktározás mozzanatai: - vámvizsgálat - vámáru azonosítása - beraktározás ellenőrzése - raktározási határidő megállapítása - kiraktározás ellenőrzése Maximális raktározási határidő: 5 év A hivatalból elrendelt pedig 30 nap. Vámkezelési kódja: 7 Raktárak fajtái: - közvámraktár: b árki ( vámjogi k apcsolat al apján) b eraktározhatja az ár ut, n em k ell vámbiztosítékot nyújtani, mert a vámbiztosíték nyújtója maga a közvámraktár fenntartó. Speciális közvámraktár: a fuvarozók, szállítmányozók posta raktára. - magánvámraktár: m agánvámraktárban a r aktárengedélyes k izárólag s aját v

ámáruját tárolhatja. Szükséges vámokmányok: - árunyilatkozat - EV 6, 7, 8 példánya 3. aktív feldolgozás (behozatali vámkezelés) Vámáru jelleget megtartó vámkezelés. Külföldi féllel kötött szerződés keretében a külföldi fél által rendelkezésre bocsátott vámáruval visszaviteli kötelezettség mellett végzett tevékenység, így különösen a feldolgozás, összeszerelés, megmunkálás, javítás, stb. Ezen tevékenységek a felfüggesztéses eljáráshoz tartoznak. Nem áruexport, hanem a magyar munkaerő külföldi költségeire történő felhasználását jelenti. 4. ideiglenes behozatal (behozatali vámkezelés) Vámáru jelleget meg nem szüntető vámkezelés, amely lehetővé teszi a külföldi tulajdonban lévő dolgok átmeneti jelleggel történő behozatalát. A vámtörvény az ideiglenes behozatalt a következő esetben teszi lehetővé: - ideiglenes használat - bemutatás - kipróbálás Az ideiglenes b ehozatal annyit jelent,

hogy változatlan állapotban kerül v issza külföldre, d e nem tartozik ide az elhasználódás, kopás. Az ideiglenes behozatalban történő vámkezelés alkalmával a vámterheket ugyanúgy ki kell szabni é s köz ölni, m int az a ktív f eldolgozásban. Ilyenek: vá m, vá mkezelési dí j, s tatisztikai illeték. Ideiglenes behozatal feltételei: - külföldi tulajdonjogának fenntartása - ideiglenes használat, bemutatás, kipróbálás - visszaviteli kötelezettség - változatlan állapotban való visszavitel Szükséges vámokmányok: - árunyilatkozat - EV 6, 7, 8 példánya - ATA igazolvány Visszaviteli határidő: - 24 hónap - nemzetközi szerződés szerint - külkereskedelmi szerződés szerint Elszámolás módja (megszüntetés) - kiléptetés - közvámraktárba elvámolás céljára betárolás - belföldi feldolgozásban vámkezelik - megváltozik a vámfizetésre kötelezett személyi illetve az ideiglenes behozatal jogcíme Az ideiglenes behozatal

vámkezelési kódja: 5 5. belföldi forgalom számára történő vámkezelés (behozatali vámkezelés) Vámáru jelleget megszüntető eljárás. A vámkezeléssel rendeződik a vámáru vámjogi sorsa A vámtörvény 45§-ának 5. bekezdése tartalmazza a korlátozásokat A belföldi forgalom számára történő vámkezelésnél a vámhivatal megállapítja a vámteher fizetési kötelezettséget, illetve a vámmentességet, vámkedvezményt. A vámteher megfizetése után történik a vámáru kiadása, ami az áru feletti szabad rendelkezést teszi lehetővé. Vámkezelés mozzanatai: - vámvizsgálat - vámfizetési kötelezettség megállapítása - vámteher kiszabása, közlése, beszedése - vámáru kiadása A végleges behozatal vámkezelési kódja: 4 Újra behozatalnál: 6 Szükséges vámokmányok - EV 6 pl d-a, am i a v ámhivatalnál m arad, a 7 és 8 p ld-t p edig a v ámhivatal v isszaadja az indítványtevőnek Kiviteli vámeljárások 6. kiviteli ellenőrzés

A vámáru végleges külföldre szállítására vonatkozó vámkezelés. Két esete van: - végleges rendeltetéssel kiszállítandó áruk - visszaszállításra kerülő áruk Tartalmi elemei (mozzanatai) - vámvizsgálat - áru azonosítása - adózatlan jövedéki termék esetén vámteher biztosítása A kiviteli ellenőrzés és a kiléptetés, mint vámeljárás, együttesen eredményezik a v ámáru jelleg megszűnését. Kiviteli ellenőrzés alkalmával a vámhivatal megvizsgálja az árut, ellenőrzi, hogy a kivitelhez szükséges f eltételek rendelkezésre ál lnak-e. Pl en gedélyek ( szakhatósági en gedély) Ellenőrzi, hogy a szállítóeszközök alkalmasak-e vámzár alatti szállításra és ezután vámzárral biztosítja a berakott áru azonosságát. 30 napig érvényes egy vámzár, 30 napon túl a kiviteli ellenőrzést meg kell ismételni. Vámkezelési kód újra kivitel esetén: 3 Vámkezelési kód végleges kivitel esetén: 1 7. ideiglenes kivitel

Vámáru jelleget meg nem szüntető vámkezelés. Az ideiglenes kivitel szabályai jelentősen megváltoztak a korábbihoz képest, ami a devizatörvény megváltoztatásának a következménye volt (1995. évi 95 trv) A devizatörvény előírásai szerint 1996. j anuár 1 -től az ideiglenes kivitelhez devizahatósági engedély nem szükséges. A kivitelre vonatkozó szabályokat a vámtörvény szabályozza Mit jelent ez? Melyek a vámhivatal feladatai: - az ideiglenesen kivitt árukat a vámhivataloknak kell nyilvántartania, - visszahozatali időpontot/határidőt kell megállapítania - ellenőrizni kell, hogy a visszahozatal megtörtént-e Visszahozatali határidő 24 hónap, amely meghosszabítható, tanulás illetve munkavégzés esetén a végleges hazajövetel ideje. Amennyiben a v isszahozatal nem történik meg ez idő alatt, a vámhivatal vámbírságot állapít meg. Ha g aranciális v agy s zavatossági i gények al apján t örténik az i deiglenes k ivitel, a

zoknak a vámtörvény a nemzetközi szabályainak megfelelően szabályos és általános felmentést szokott adni. Tartalmi elemei: - vámvizsgálat - áru azonosságának megállapítása - visszahozatali határidő megállapítása - elszámolás: azonos a passzív feldolgozás elszámolásával 8. passzív feldolgozás Külgazdasági kapcsolatok keretei között ez egy olyan szerződéses kapcsolatot jelent, amelyek alapján magyar árut szállítanak külföldre feldolgozás céljából. Gazdasági t artalmú vá mkezelés. A vá mtörvény a pa sszív f eldolgozást ha sonlóan a z a ktív feldolgozáshoz a GM engedélyhez köti a tevékenységet. Passzív feldolgozás esetei: - feldolgozás - összeszerelés - megmunkálás - javítás, karbantartás - bértermelés, bérhízlalás Vámokmányai: - árunyilatkozat - EV 1, 2, 3 példánya Mozzanatai: - vámvizsgálat - áru azonosítása - azonosság biztosítása - visszahozatali határidő megállapítása - elszámolás A

visszaviteli határidő megállapítása mindig szerződéstől függő, kérelemre meghosszabítható. Elszámolás (a trv-nek ez egy új rendelkezése) A megállapított visszahozatali határidőn belül belföldre vissza kell hozni az árut. A visszahozatal ut án 30 napon be lül igazolni kell a vámkezelést végző vámhivatalnál a visszahozatalt. E lmulasztása es etén a v ámtörvény r endelkezései s zerint b írságot v et k i a hivatal. Elszámolás esetei: - vámkezeléssel - a p asszív f eldolgozásban v ámkezelt ár u, an nak m ellékterméke, h ulladéka külföldi értékesítésének külkereskedelmi szerződéssel való igazolásával - a pa sszív f eldolgozásban vá mkezelt á ru, a nnak m ellékterméke, hul ladéka megsemmisülésének, illetve megsemmisítésének külföldi hatóság által való igazolásával A passzív feldolgozás feltételei: - a GM engedélyével (nemzetgazdaságilag indokolt-e) - vámszempontból való megbízhatóság - belföldi

székhelyűnek kell lennie az igénylő vállalatnak - a kivitt belföldi áru beépült-e a végtermékbe - külker szerződés magyar nyelvű fordítása - egyéb engedélyek (származási bizonyítvány stb.) Csak adózatlan jövedéki termék passzív feldolgozásra történő kiszállításra esetén kell vámbiztosítékot nyújtani. Vámtarifa A vámtörvénnyel egyidőben lett elfogadva a vámtarifa törvény 1995-ben. 1996 január 1-től van érvényben. A vámtarifa egy jegyzék: a nemzetközi kereskedelemben előforduló áruk meghatározott rendszer szerinti jegyzéke és a fizetendő vám mértékét. Felépítése: hasábokból áll I. hasáb: Preferenciális vámelbánásban részesített országokból származó és onnan közvetlenül vásárolt árukra alkalmazhatók: Európán kívüli fejlődő országok. Autonóm döntés Magyarország részéről, hogy kiket sorol ide (Általában azokat az országokat sorolja ide, amelyek Mo-al szemben há trányos m

egkülönböztetést ne m a lkalmaznak pl . a frikai, á zsiai é s la tin-amerikai fejlődő országok). Amennyiben az I. h asáb n em t artalmaz v ámtételt, ak kor a II h asáb v ámtételeit k ell alkalmazni. Kb 2%-a a két hasáb vámtétele közötti eltérés Többször felül szokták vizsgálni a vámtételt termékkör és országkör szerint II. hasáb: A W TO ál tal el fogadott l egnagyobb k edvezményes v ámokat t artalmazza ( 1995-től). Legnagyobb kedvezmény elve: a szerződő országok megadnak egymásnak minden olyan kedvezményt, amelyet harmadik országgal kötött szerződéseikben megadtak vagy meg fognak adni. III. hasáb: Szerződéses vámokat tartalmazza. Sokszor kedvezőbb a vámtétele, mint a II hasábé és általában meghatározott keretek közt működnek. - EU-ból származó áruk (III. hasáb) - EFTA (IV. hasáb) - Törökország (V. hasáb) - Izrael (VI. hasáb) - CEFTA (Lengyelo, Cseho, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Bulgária, VII-XII

hasáb) - Észtország (XIII hasáb) Büntető vámtételek: A legnagyobb kedvezményes vámtételnek a 3x-a, de legalább 20%-a lehet. Azon országokkal szemben k ell ér vényesíteni, am elyek n em r észesítik M o-ot a k orlátlan é s f eltétlen n élküli legnagyobb kedvezmény elvének megfelelő elbánásban. Lehetőség van a vámtételek átmeneti eltérítésére, ennek formája: - vámkontingens (mennyiségi és értékbeni korlátozás) - vámfelfüggesztés - felhasználási célhoz kötött engedélyjegyes eljárás A vámtarifatörvény a korábbi szabályozáshoz képest egyértelműbben határozza meg a vámtarifát, amely három részből áll: - vámtarifa szám - áru megnevezés - vámtétel %-ban A végtermék vámértékének meghatározása: 1. azzal a zonos va gy h asonló ha rmadik országban azonos vagy közel azonos időpontban gyártott termék vámértéke alapján 2. a végtermék belföldi eladási ára alapján, ha azt nem befolyásolja az eladó

és a vevő közötti kapcsolat (abból levonták a jutalékot, a szokásos nyereséget, a felmerült általános költségeket) 3. a végtermékkel azonos vagy hasonló termék belföldi eladási ára alapján 4. vámfelügyelet me lletti f eldolgozás a lá v ont v ámáruknak a f eldolgozási k öltséggel megnövelt vámértéke alapján. 19b A külkereskedelmi szerződés meghatározása, formája és tartalma A külkereskedelmi szerződés a szerződést kötő felek egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre. Az eladó és a vevő kölcsönös jogait és kötelezettségeit tartalmazza, általában az egyik fél külföldi. A Bécsi Konvenció alapján a szerződés abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlat elfogadása hatályossá válik A Bécsi Konvenciót az E NSZ E urópai G azdasági B izottsága hoz ta l étre 1980 -ban. E z egységesítette az ár uk n emzetközi ad ásvételi s zerződésekben résztvevő szereplők jogait és kötelezettségeit. A

Bécsi Konvenció 101 cikkelyből és az alábbi négy részből áll: - a Konvenció alkalmazási területi és az általános rendelkezések - a szerződés megkötésének feltételei - az adásvételre vonatkozó feltételek - záró rendelkezések A Konvenció szerint az adásvételi szerződést nem kell írásba foglalni. A szerződés nemcsak az ajánlat hatályba lépésével, hanem a vevő megrendelésének, vagy ajánlatkérésének visszaigazolásával is létrejöhet. Az eladó és vevő nem kötelesek az adásvételi szerződés megkötésekor a Konvenciót alkalmazni, ettől eltérhetnek, vagy módosíthatják azt. Magyarország 1988. Június 1-jén fogadta el a konvenciót egy törvényerejű rendelettel Azokban a k érdésekben, amiket nem tartalmaz az egyezmény, szokásokat, szokványokat kell alapul venni. Ajánlat A külkereskedelmi ügyletkötést megelőző tevékenység és az egy vagy több személyhez címzett szerződéskötésre irányuló javaslat akkor

minősül ajánlatnak, ha az kellően meghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy magát kötelezettségben állónak tekinti. Az ajánlat kezdeményezője az eladó és a vevő is lehet: - a vevő üzleti levél formájában kezdeményezhet ajánlatot vagy versenytárgyalási kiírás formájában - az el adó p ro f orma f ormájában, v ersenytárgyalásra t ett aj ánlat f ormájában, ü zleti l evél formájában fajtái: - kötelező: szóbanállási határidő megjelölésével vagy meghatározása nélkül - nem kötelező: akkor, ha ezt kifejezetten feltüntetik rajta Hatálya: Írásbeli ajánlatot v isszavonni cs ak az aj ánlat megérkezése előtt lehet. Akár az ajánlattevő, akár az ajánlat címzettje a feltételek megváltoztatását kéri, akkor az ellenajánlatnak minősül és az egész ajánlati tevékenységet újra kell tárgyalni. Szóban adott ajánlat csak a tárgyalás végéig érvényes. Pl tőzsdén A külkereskedelmi

szerződést írásba kell foglalni, de létrejöhet szóban is, de később írásba kell foglalni. Technikai lebonyolítása: 1. szerződés életbe lépésének szakasza - aláírás, szerződő felek közlik feltételeiket, kormány, hatóságainak előírásai 2. felkészülés az szerződés teljesítésére - eladó részéről: árufedezet, nyersanyag, alapanyag megteremtése, termelés, minőség ellenőrzés - vevő részéről: tervrajzok eljuttatása az eladóhoz, vevő beszállításai, minta küldése, áru fogadására felkészülés, ellenérték kifizetése, különböző biztosítékok megtétele 3. szerződéses kötelezettségek teljesítése - eladónak: szállítás, fuvarozási mód, avízió, helyszínen történő betanítás, garanciák vállalása, vevőszolgálat megteremtése - vevőnek: ellenérték kifizetése, áru fogadása 4. reklamáció: a szerződésben rögzíteni kell a reklamáció rendezésének módját Külkereskedelmi szerződés

alapproblémái: - finanszírozás: a megfelelő fizetési mód megválasztása fontos, mert az eladónak hónapokig benne fekszik a pénze az áruban, csak akkor válasszon ilyen fizetési módot, ha tőkeerős - kockázatok: birtokon kívül kerülés Külkereskedelemben alkalmazott szerződéstípusok: 1. adásvételi szerződés: eladó és vevő áll egymással szemben, az eladó az áru leszállítását, a vevő az ellenérték kifizetését vállalja 2. csere: két adásvétel összekapcsolása, az eladó egyben vevő is és viszont, a kétirányú kötelezettségek miatt a pénzmozgás elmarad, áruval egyenlítik ki a másik áru ellenértékét 3. bérlet: nem j elenti a t ulajdonjog át engedését, cs ak az ár u i deiglenes b irtoklását és használatát teszi lehetővé a bérlőnek, ő ezért a bérbeadónak bérleti díjat fizet 4. vállalkozási szerződés: a v állalkozó v alamely eredmény me gvalósítását íg éri me g a megrendelőnek és ezért

eredményfelelősséggel tartozik. Tevékenységéért vállalkozói díjat kap 5. megbízási szerződés: keretében a megbízott egy feladat elvégzését vállalja, legjobb tudása szerint. Nincs azonban eredményfelelőssége a megbízóval szemben A megbízási díj jelenti a tevékenység ellenértékét. A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalma: 1. szerződő felek megnevezése: cégszerű, pontos cím 2. adásvétel tárgya: termék, szolgáltatás, anyagi értéket képviselő jog 3. áru minősége: meghatározott, átlagos, származási hely, márkanév, tel qell. Az áru minőségének a rendeltetésszerű alkalmasságot kell kielégítenie. 4. áru mennyisége: az á ru m ennyisége m indig m eghatározó a z á r kialakítása s zempontjából. Lehet pont os meghatározás (kg, l, t,), tól-ig meghatározás, vagy százalékos meghatározás. Specifikációs szerződés esetén az eladó és a vevő az áru teljes mennyiségét rögzíti, de a minőséget nem

Lehívásos szerződés esetében a részszállítások időpontját kell a vevőnek a szerződéskötés után meghatározott időben közölni az eladóval. Ha ezt elmulasztja az eladó a teljes mennyiséget bármikor leszállíthatja. 5. egységár, valuta: a valuta lehet a szerződő felek valamelyikének valutája vagy egy harmadik ország valutája. K onvertibilis, v agy n em k onvertibilis a v aluta A z e llenérték k ifizetése készpénzzel va gy átutalással, c sekkel, v agy vá ltóval t örténik. A z e gységárnál f el k ell tüntetni a fuvarparitást 6. fuvarparitás: az eladó és vevő közötti kötelezettségeket és jogokat tartalmazza. Klauzulák, kiegészítő klauzulák. 7. fizetési mód, fizetési idő, bankkapcsolat: a feleknek ezekről előre meg kell állapodniuk, az eladó, vevő tőkeereje határozza meg a fizetési módot, ami lehet: készpénz, csekk, váltó, átutalás, előre fizetés, azonnali, határidős, garanciák nyújtása akár az

eladó, akár a vevő számára 8. szállítási határidő: teljesítés előtt, egy időben, után. Az áru jellege hatozza meg 9. csomagolás módja: védje a terméket, megkönnyíti a szállítást, könnyebb rakodni, termék végső rendeltetési formája. 10. vevőszolgálati tevékenység, garancia, szerviz: áru leszállítása utáni feladatok szervezését jelenti, az eladó, illetve a vevő országában is el lehet végezni, erről a szerződésben meg kell állapodni. 11. irányadó jog, bírói illetékesség: jogviták rendezésekor melyik ország joga legyen az irányadó. A szerződő felek választhatják: - egymás jogrendszerét: ezeket az erőviszonyok határozzák meg - egy harmadik ország jogrendszerét: pl. magyar-német üzletnél a svájci jogrendet szokták alkalmazni - vagy egy ne mzetközi e gyezmény m ellett dö ntenek, pl . Bécsi Konvenció ki kötése a szerződésben Ha itt n em utalnak rá vagy elmulasztják, a jogrend kikötését, akkor

nemzetközi bíróság a magánjog s zabályai s zerint e ljárva fogja eldönteni, hog y m elyik or szág j ogrendjét alkalmazzák. A nemzetközi magánjogi kódexbeni jogalkalmazások: - teljesítés helye szerinti jogalkalmazás - a szerződés megkötésének helye szerinti jog alkalmazása - a jellemző szolgáltatást végző hely szerinti jog alkalmazása A Bécsi Konvenció szerint, ha a szerződő felek a szerződésben nem állapodnak meg irányadó j ogban, a kkor a ne mzetközi m agánjog a lapján ke ll meghatározni az t. H a a nemzetközi magánjog egy egyezményes állam jogára utal, akkor a Bécsi Konvenciót kell alkalmazni. Amennyiben nem kötnek ki a szerződésben választott bíróságot, akkor polgári bíróság dönt, ahol külön szakértőket kell alkalmazni, ez hosszabb és költségesebb. Előnyösebb a választott bíróság, mert szakértőkkel rendelkezik, akik nemcsak a jogban, hanem a külkereskedelmi szerződésben is járatosak. Egyes esetekben

szakértői ismeretekkel is rendelkeznek. Ez a külkerben főleg a gyorsan romlandó áruknál döntő jelentőségű, hogy gyorsan döntsenek. A választott bíróságok lehetnek: - kamarák - tőzsdék - nemzetközi szervezetek mellett működő állandó bíróságok - eseti v álasztott b íróságok: e gy-egy kker szerződésre választják, egy bírót választ az eladó, egyet a vevő és döntenek, hogy ki legyen az elnök. Ez egy harmadik személy, aki a választott bírák névjegyzékéből kerül kiválasztásra. A választott bíróság határozata jogerős. A magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint adásvételi szerződésnél az eladó, bizományosi szerződésnél a bizományos államának jogát kell választani. 12. egyéb kérdések, záradékok köre - hatósági záradék: a szerződő felek rögzítik, hogy a szerződés érvényessége valamely állami intézmény hatósági engedélyétől függ. Pl exp-imp engedélyek, kül-ő kvóták -

árfolyamzáradék: a szerz. kötés valutájára vonatkozó, annak értékállandóságát rögzíti - reexport tilalmi záradék: megtiltja a reexport tevékenységet a termékekre vonatkozóan - késedelmi kötbér kikötése - egyedárusítói jo g: a v iszonteladónak a bi ztonságát f okozza, a melyben ug yanazon a piacon az adott terméket kizárólag az egyedárusítónak adja el - piackorlátozó záradék: néhány piacra vonatkozik, megtiltja a reexportot A reklamáció illetve a szerződéskötéstől való elállás joga: A szerződő felek rögzítik, hogy tárgyalás útján próbálják rendezni vitás ügyeiket 20.a A reklamációk fajtái, rendezésük módja A reklamáció kapcsolódása a szállítmánybiztosításhoz. A fuvarozó felelőssége szállítási késedelem esetén Vitás ü gyre, r eklamációra akkor k erül s or, h a valamelyik f él j ogi k ötelezettségvállalását megszegi. E z f elmerülhet az ajánlattal, a szerződéssel és a

teljesítéssel kapcsolatban Reklamálni csak a szavatossági időn belül lehet, a szavatossági idő különböző a cikk jellegétől függően. Vitás ügyek rendezésének módja 1. tárgyalásos, békés megegyezés: a kötelezettségek átütemezése a vitás ügyek rendezésének célravezető, kereskedelmi módszere. A felek általában kikötik a szerződésben, hogy erre törekednek 2. peres eljárás: melynek előfeltétele a jogosság fennállása és bizonyíthatósága és a megítélt kártérítés behajthatósága. Gyakori, hogy azért nem tudunk megegyezni, mert partnerünk nincs abban a helyzetben, hogy k ártérítési ig ényünket te ljesítse ( pl. lik viditási p roblémái v annak, mert n eki s em fizetnek). Ilyenkor k étséges, h ogy a p er m egnyerése es etén b ehajtható az al peresen a követelésünk. H a a pe r köve tkezménye csőd, illetve felszámolási eljárás, akkor a cég vagyonából először az adó- és e gyéb ha tóságok, ba nkok s tb.

köve telését e légítik ki , a cégek a s or v égén h elyezkednek el , és r endszerint cs ak a k övetelésük t öredékére számíthatnak. A p eres el járás r ontja a z ü zleti k apcsolatokat, ezért cs ak k ivételesen i ndokolt es etben éljünk a peres eljárás lehetőségével. A reklamációs ügyintézés menete A reklamáció bejelentésekor a külkereskedő kötelezettsége – mint bizományosnak (ügynök) – a termelő értesítése, és a későbbiekben is minden lépést konzultálni kell vele mint az áru tulajdonosával, a döntés a termelőé. Saját számlás export esetén a külkereskedő az áru tulajdonosa, ő felel a vevőnek, de a termelő hibájából eredő kártérítést átháríthatja. Ebben az esetben is célszerű azonban a folyamatos konzultáció, ellenkező esetben a kártérítés jogosságát, mértékét a termelő vitathatja. A reklamáció jogosságának megállapítása - kiutazással: komplikált műszaki termékek esetén

szakértő kiutazását kell biztosítani. Nagy távolság esetén mérlegelni kell az utazási költségek és a kártérítés mértékét. - helyi kapcsolatok (ügynök, kiküldött) felkérésével, speciális szakértelmet igénylő termék vagy nagy érték esetén nem célszerű. - semleges szakértő felkérése: magas költséggel jár, ezért mérlegelni kell, hogy megéri-e - reprezentatív m inta, f énykép kü ldése: ebből a hiba jellege megállapítható, de a hibás mennyiségre nem ad támpontot. Az előbbiekből kiderült, hogy a reklamáció jogosságának pontos megállapítása – a t ermék jellegétől függően – komplikált és költségigényes feladat, ezért a kártérítés mértékétől függően kell mérlegelni a követendő módszereket. Régi, megbízható partner és kisebb kártérítési igény esetén a bekért dokumentáció (minta) és a vevő állítása alapján tárgyalással (alku) is rendezhetjük a reklamációt. Minőségi

reklamáció rendezése (kellékszavatossági jogok) - az ár u k ijavítása: mérlegelni ke ll, hog y a he lyszínen va gy h azahozatva g azdaságosabb (távolságtól, munkabértől stb. függően) a hibás áru cseréje: csak akkor járható, ha raktárról vagy azonnal, gyártásból teljesíthető engedmény jelentheti a megoldást, ha hosszabb gyártási idő miatt a csere nem valósítható meg - ha a vevő ragaszkodik a szerződés szerinti minőség és szállítási határidő betartásához, felvetheti a fedezeti vásárlás igényét (más szállítónál szerzi be az árut sürgősségi felárral). Ez a saját áru sztornóját és rendkívül magas beszerzési ár fizetési kötelezettségét jeleni az eladó számára. Fedezeti vásárlást a vevő csak az eladó hozzájárulásával eszközölhet A szavatossági jogok közti választás (javítás, csere, stb.) a jogosultat (vevőt) illeti meg A szavatossági j ogok é rvényesítése 6 hóna pon be lül l

ehetséges, ha a hi ba e z a latt ne m vol t felismerhető, akkor 12 hónapon belül. Tartós használatú cikkeknél 3 év A felek a szerződésben ettől eltérően is szabályozhatják a szavatossági időt. - Mennyiségi reklamáció rendezése (kellékszavatossági jogok) - a j ogosság m egállapítása: vevő telephelyén tényálladéki, illetve kárjegyzőkönyv felvétele, termelőnél: csomagolási jegyzék al apján es etleges fosztogatások f elderítése; szállítás közben keletkező hiányok: fuvarokmányok alapján a hiányról tényálladéki jegyzőkönyvet kell felvenni (vasút, közút, kikötői hatóságoknál). Szállítmánybiztosítás esetén a biztosítási kötvény és a tényálladéki jegyzőkönyv birtokában a biztosítóhoz kell a kártérítési igényt továbbítani. Mellékelni kell még a kereskedelmi számlát és a k árszámlát, v alamint a f uvarokmányt, t ovábbá az t a l evelezést, am ellyel a k árosult bejelentette i gényét a f

uvarozónak. A tényálladéki, illetve a kárjegyzőkönyvet a biztosítótársaság megbízott szakemberének is alá kell írnia. - rendezés t öbbletszállítás e setén: a többlet elfogadtatása a vevővel; a többlet visszaszállítása, a többlet eladása más vevőnek, ez azonban a vevő piacán csak a vevő hozzájárulásával lehetséges (saját specifikációja esetén) rendezés h iány es etén: pótszállítás: csak raktárról vagy azonnali gyártásból teljesíthető, vagy az eredeti szállítási határidő meghosszabbítása esetén, a hiány elfogadtatása, esetleg engedménnyel, fedezeti vásárlás A szállítási határidőre vonatkozó reklamáció rendezése - határidő előtti (korai) szállítás esetén: határidő előtti szállítás elfogadtatása, átvételig raktározás (a raktár- és bankköltségek a szállítót terhelik) - késedelmes s zállítás e setén: a k ésedelem el fogadtatása ál talában cs ak en gedménnyel lehetséges,

fedezeti vásárlás, a vevő elállhat a szerződéstől és követelheti az elmaradt hasznot Reklamáció hibás okmányok és okmányhiányok miatt A felsorolt okok miatti reklamációk legsúlyosabb következménnyel akkreditív fizetési feltétel esetén j árnak, ahol az ellenérték b efolyását v eszélyeztetik ( a fizetés megtagadása v agy fenntartásos fizetés). Más f izetési f eltételek esetén r aktározási és b ankköltségek m erülnek fel, i lletve h iányos vámokmányok esetén a vámhatóság vámbírságot vethet ki. Bizonyos határidő lejárta után az áru elárverezésének veszélye is fennáll. A hiányos okmányok továbbítása miatt felmerülő költségek az eladót terhelik. A kártérítések formái - árengedmény a szóban forgó tétel számlájából (ha az ellenérték még nem folyt be) - árengedmény későbbi szállításoknál - bonifikáció: egyösszegű kártérítés átutalása A k ereskedelemben i smert az ú n. „

kereskedelempolitikai k ártérítés” f ogalma i s H a r égi, megbízható vevő reklamációjának jogossága nem állapítható meg egyértelműen, akkor is nyújthatunk mérsékelt kártérítést az üzleti kapcsolatok érdekében. A jogász szerepe a külkereskedelemben A j ogásznak a k ülkereskedelemben t anácsadó és n em d öntési s zerepe v an. Ismerteti a j ogi szempontból opt imális f eltételeket, a z üz let a zonban m indig kom promisszumok e redménye, egyik üzletfél sem érheti el a számára optimális helyzetet. Mégis fontos az optimum ismerete a kereskedő számára, mert így egyrészt tudatosan dönt az eltérésekről, másrészt, ha eltérni kényszerül, jobban figyelemmel kíséri a nagyobb kockázatokkal járó kompromisszumokat. A jogászt nem a problémák felmerülésekor kell bevonni, hanem már az üzlet előkészítésénél, megelőzve ezzel a problémák jelentős részének kialakulását. Jogi tanácsadás néhány fontos területe: -

az üzlet előkészítési szakasza: új pi ac, i lletve új c ikkre vona tkozó ke reskedelmi tevékenységgel, a t ermék f orgalmazásával, f ogyasztói ér dekvédelemmel stb. k apcsolatos törvények, rendeletek feltárása, hogy ezeket a kereskedő figyelembe vehesse, - a szerződés megszövegezése: gondos előkészítés esetén a jogász érdemi beavatkozására nincs szükség, csak a szerződés szakszerű megszövegezés a feladata, - vitás kérdések rendezésében a jogásznak tanácsadó szerepe van. A fuvarozó felelőssége szállítási késedelem esetén: A f uvarozó a f uvardíjnak megfelelő összegű késedelmi kötbért köteles fizetni, kivéve nemzetközi vasúti fuvarozásnál, ahol a fuvardíj 3x-a lehet a kártérítés nagysága. Közúti f uvarozásnál: általában nem írnak elő kötelező fuvarozási határidőt, ha túllépi a határidőt, akkor a maximális kártérítés a fuvardíj nagysága lehet. Folyami fuvarozás: ha túllépi a fuvarozási

határidőt, akkor előre meghatározott büntetést kell fizetnie, ami maximum a fuvardíj nagysága lehet. Légi fuvarozás: ha értékbevallás nélkül adták fel, akkor nincs felelőssége, ha értékbevallással, akkor a maximális felelősség 20 USD/kg. Tengeri f uvarozás: késedelem es etén a f d 2 ,5x l ehet k érni. E gyüttes á rukár és k ésedelem esetén a s z-ben meghatározott fd összege a kártérítés mértéke. Felelősség mértéke: 835 SDR/csom. egység, 2,5 SDR/kg 20. B tétel A szerződéskötés szabályai és az alapvető szerződésszegés a Bécsi Konvenció szerint A kereskedelmi ügyletek, az adásvételi szerződések egységes szabályozását teremtette meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által 1980-ban kidolgozott Egyezmény, amely Bécsi Konvenció néven vált ismertté. Egységesíti az áruk nemzetközi adásvételi szerződésekben résztvevő szereplők (eladó és vevő) jogait és kötelezettségeit. Csak ingó dolgokra

alkalmazzák, ingatlanokra (mindig az az állam joga, ahol az ingatlan fekszik) ill. vagyoni értéket képviselő jogokra (nemzetközi egyezmények szabályozzák) nem alkalmazható. A Bécsi Konvenció 101 cikkelyből és négy fő részből áll: 1. rész: A Konvenció alkalmazási területe és az általános rendelkezések 2. rész: A szerződés megkötésének feltételei 3. rész: Az adásvételre vonatkozó feltételek 4. rész: Záró rendelkezések A Konvenció szerint a szerződés a szerződést kötő felek egybehangzó akaratnyilvánításával jön létre abban az időpontban, amikor az ajánlat elfogadása hatályossá válik. A szerződés nemcsak az ajánlat hatályba lépésével, hanem a vevő megrendelésének, vagy ajánlatkérésének visszaigazolásával is létrejön. Az eladó és a vevő nem kötelesek az adásvételi szerződés megkötésekor a Konvenciót alkalmazni, ettől eltérhetnek, vagy módosíthatják azt. A szokványok a Konvenció nem

rögzített részleteit, ill a joghézagok betöltését szolgálják az ügyletkötés egyszerűsítése és azonos értelmezése érdekében. A szokásokat írásba foglalják az érintett szervezetek (gazdasági társaságok), vagy nemzetközi szervezetek. A kereskedelemben a rendszeresen ismétlődő üzletkötési módokat, azok tartalmát és gyakorlatát, az adott országok jogrendszerével összefüggő megvalósítását kereskedelmi szokásoknak nevezzük. A szokások írásba foglalt változatai, a szokványok. A szerződés a konvenció szerint létrejöhet: • Szóban • Írásban Magyarországon és az összes volt szocialista országban csak írásban lehet szerződést kötni. Ajánlat A külkereskedelmi ügyletkötést megelőző tevékenység és az egy vagy több személyhez cí mzett szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha az kellően meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy magát kötelezettségben

állónak tekinti. Az ajánlat kezdeményezője az eladó és a vevő is lehet: - A vevő üzleti levél formájában kezdeményezhet ajánlatot vagy versenytárgyalási kiírás formájában - Az eladó pro forma formájában, versenytárgyalásra tett ajánlat formájában, üzleti levél formájában Fajtái: - Kötelező: szóbanállási határidő megjelölésével vagy meghatározása nélkül - Nem kötelező: akkor, ha ezt kifejezetten feltüntetik rajta Hatálya: Írásbeli ajánlatot visszavonni csak az ajánlat megérkezése előtt lehet. Akár az ajánlattevő, akár az ajánlat címzettje a f eltételek megváltoztatását k éri, a kkor az el lenajánlatnak minősül és az egész ajánlati tevékenységet újra kell tárgyalni. Szóban adott ajánlat csak a tárgyalás végéig érvényes. Pl tőzsdén Szerződés módosításának lehetősége: Felek közös megegyezésével (szerződéssel), egyéb esetekben bíróság által történő szerződés módosítással.

A szerződő felek kötelezettségei, azonos a magyar jogrendszerrel: Eladó köteles: • A dolog tulajdonjogát átruházni • Az árut kiszolgáltatni • Okmányokat átadni Vevő köteles: • A szolgáltatást átvenni • Vételárat megfizetni A Bécsi Konvenció kisegítő szabályzattal rendelkezik arra az esetre, ha elmulasztják az ár megállapítását, ebben az estben a szokásos árat kell alkalmazni. Beszélhetünk szerződésszegés szempontjából: • Alapvető szerződésszegésről: ha a másik félnek, olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni. A szerződésben kiköthetnek diszpozitív (eltérést engedő) záradékot, olyan estekre, mint pl. biztosítási okmány elmaradása Ezeket előre ki szokták kötni. A károsult követelhet kártérítést, ill elállhat a szerződéstől • Nem alapvető vagy közönséges szerződésszegésről: a teljesítést követelheti bármelyik fél

A szerződésszegés A szerződés teljesítése szempontjából beszélhetünk: 1. Kötelezett késedelméről 2. Jogosult késedelméről 3. Hibás teljesítés 4. Teljesítés lehetetlenné válásáról A törvény a szerződésszegés minden fajtáját szankcionálja. Mások azonban a szankciók, ha a szerződésszegés a felek magatartásán kívül álló okokból (pl.: elemi csapás) következik be, és mások, ha azt a felek magatartása idézte elő. Az első esetben objektív, a másodikban felróható (szubjektív) szerződésszegésről beszélünk. 1. Kötelezett késedelme: Esetei: • A szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt • Más esetekben, ha a kötelezettséget a jogosult felszólítására sem teljesíti A jogosult köteles póthatáridőt kikötni, ha ez is eredménytelen, akkor elállhat a szerződéstől, egy egyoldalú nyilatkozattal és ezzel

visszavonhatatlanul megszünteti a szerződést. Szigorú vagy fix határidős szerződés estén, ami fakadhat a szerződés vagy a szolgáltatás jellegéből fakadhat, ha a kötelezett késedelembe esik nem köteles póthatáridőt kikötni, hanem azonnal elállhat a szerződéstől és érvényesítheti kárát. Egyéb következményei a késedelemnek: • A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát (ez alól kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a késedelem neki nem felróható okból következett be) • A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől • Pénztartozás esetén – szintén a kimentéstől függetlenül – a kötelezett akkor is köteles megfizetni a törvényes kamatot, ha eredetileg nem kötöttek ki kamatfizetést. Ha pedig a szerződés szerint is kell kamatot fizetni, akkor a

jogosultnak kamatos kamat jár. Ezek a kötelezettségek természetesen a késedelembe esés időpontjától terhelik a kötelezettet. 2. A jogosult késedelme: Esetei: • Szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el • Elmulasztja azokat az intézményeket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon • Nem állítja ki a nyugtát, nem adja vissza az értékpapírt. Következményei: • A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát (kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a késedelem neki nem felróható okból következett be) Azonban a kimentéstől függetlenül: • Köteles a dolog megőrzéséből eredő költségeket megtéríteni • Éppúgy viseli a kárveszélyt (a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálódásának veszélyét), mintha elfogadta volna a teljesítést • Késedelme idejére kamatot nem követelhet. 3. Hibás teljesítés

Olyan szerződés alapján, ahol a felek kölcsönös szolgálattal tartoznak. A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskkor nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban meghatározott tulajdonságoknak. Ingyenes szerződésnél nincs hibás teljesítés (visszterhes szerződésnél) – “Ajándék lónak ne nézd a fogát.” Hibás teljesítés elől kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy • A jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, • A hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jogosultat kellékszavatossági jogok illetik meg, amelyek a következők lehetnek: • Kijavítás • Árleszállítás • Csere: erre akkor kerülhet sor, ha - fajlagos (tehát nem egyedi) szolgáltatásról van szó, ill. - a hiba rövid idő alatt, értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem javítható ki. • Elállás a szerződéstől: ha a - hiba nem javítható ki, - a kötelezett nem vállalja a javítást, - a

hiba kijavítása rövid idő alatt, értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges. 21/A A külgazdasági tevékenység szabályzásának kereskedelempolitikai eszközrendszere. A vámok és az úgynevezett nem tarifális eszközök szerepe a külkereskedelmi kapcsolatokban. Kereskedelempolitikai irányzatok Két klasszikus irányzata van: a) liberális kereskedelempolitika b) protekcionista kereskedelempolitika. a) Célja: Az adott ország piacán legteljesebb mértékben érvényesüljön a külföldi és belföldi termékek versenye. Fő jellemzője, hogy fogyasztócentrikus. A fogyasztók számára a fizetőképes keresetük viszonylag legkedvezőbb kielégítését kívánja biztosítani. E kereskedelempolitikában az állam feladata: 1. Biztosítsa a belföldi és külföldi termelők számára a tisztességes versenyt 2. Az ország vállalatai, termelői számára biztosítsa, segítse elő, hogy a legkedvezőbb elbánásban részesüljenek

3. Ha a piaci szereplők megsértik a szabad verseny szabályait, és ezzel a fogyasztónak és más termelőknek kárt okoztak, akkor az államnak kötelessége beavatkozni, szankcionálni az ilyen magatartást. b) Az állami beavatkozás olyan formája, amely során mesterséges előnyt teremtenek a hazai termelőnek a külföldi termelőkkel szemben. Fő jellemzője: Termelőcentrikus, mert lehetővé teszi a hazai termékek értékesítését akkor is, ha a külföldi versenytársak kisebb ráfordítással állítják elő. Az export területén is érvényesül Szubvenciók (támogatások) révén biztosítják a külföldre kivitt hazai termékek versenyképességét. A kereskedelempolitika eszközrendszere Mindig kereskedelempolitikai célok határozzák meg. A ma ismert kereskedelempolitikai eszközök alapvetően mind a protekcionista kereskedelempolitikát szolgálják. Eszközök: - Vámok - Szubvenciók - Mennyiségi korlátozások - Kereskedelempolitikát szolgáló

egyéb eszközök Vámok A vám speciális termékadó, amelyet az állam a vámhatárt átlépő vámáru után szab ki és fizettet meg. Mint közadó egyúttal a kereskedelempolitika és a gazdaságpolitika eszköze, amely befolyásoló tényezőként képes terelni az áruk árát, az áruk exportját és importját. A vámnak két funkciója van: 1. Gazdaságszabályzó funkció (árképzés) 2. Közadó 1. Gazdaságszabályzó funkció Befolyásolja a termelés és a szolgáltatás költségeinek és árainak alakulását, mert a vám része az import útján beszerzett termeléshez és szolgáltatáshoz felhasznált áruk árának. Azonos vámérték mellett a vám mértékétől függ, hogy miként alakul azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a termelői ára, költsége, amelyekben import árut használnak fel. Befolyásolja a vállalat gazdasági, pénzügyi döntéseit, mert ha a vámmal növelt beszerzési árral kalkulálnak az növeli a költségeit, megnöveli

ezen keresztül az árat, amelyet nem biztos, hogy el tud fogadtatni a piaccal. Vagy csökkenti a profitot, vagy hazai cégtől vásárol korszerűtlen terméket. Befolyásolja a hazai árszínvonal alakulását, mert magasabb vámmal növelni lehet az import termék árát, ezzel a hazai termelők magasabb előállítási költség mellett is képesek értékesíteni a terméket. A vám védi a hazai termelőket a fejlett versenytársaktól. Tehát az állami beavatkozás az árurendszeren keresztül érvényesül 2. Közadó Bevételt biztosít a költségvetés számára, és így a társadalmi közkiadások pénzügyi fedezetét szolgálja. Vámok csoportosítása 1. 2. 3. 4. 1. Forgalom iránya szerint A vámtétel meghatározása szerint Gazdaságpolitikai és kereskedelempolitikai célok alapján Jogi szempontból Forgalom iránya szerint a) export vám A legritkább esetben vetik ki. Megdrágítaná a termék árát b) import vám Import vámmal szabályozzák a

külföldi termék árát a hazai piacon. c) tranzit vám Átmeneti vám. Tranzit árura a vámterületen áthaladva vetik ki A GATT tiltja 2. A vámtétel meghatározása szerint a) mérték vám Specifikus vám. A vámkivetés alapja az áru természetes mértékegysége Nagyon problémás az alkalmazása, ezért ritkán használják. b) érték vám Kivetés alapja az áru értéke. 3. Gazdaságpolitikai és kereskedelempolitikai célok alapján a) fiskális (kincstári, finánc) vám Kifejezetten az állam azért veti ki, hogy a költségvetés részére bevételt biztosítson. b) védő vám Alapvető célja a hazai termelők, termékek, hazai piac védelme, Ha a hazai piacot az állam védeni akarja, akkor megemeli az importvámot. A védővámnak lehet az a célja is, hogy teljes egészében kikapcsolja a konkurenciát a hazai piacról. Ha nem, állandóan érvényesül, akkor idényvámnak nevezzük. c) antidömping vám A dömpingelő és a kárt okozó import termére

vetik ki. d) megtorló vám Általában hátrányos gazdaságpolitikai megkülönböztetés megtorlásaként alkalmazzák. e) devizavédelmi vám f) taktikai vám g) preferális vám 4. Jogi szempontból A jogi szempont arra utal, hogy mi a vám jogforrása, hogyan hozták létre. Ezen az alapon beszélünk: a) autonóm vám A vámtételeket, a vámokat az ország törvényhozó testülete állapítja meg az ország kereskedelempolitikai céljainak megfelelően. b) szerződéses vám Két vagy több ország megegyezése alapján vetik ki. Azokat a szerződéseket, amelyek a vámtételek meghatározását szolgálják vámtarifa-szerződésnek nevezzük. Azokat a szerződéseket, amelyek csak utalnak más országok megadott, konkrét vámmérséklésére, és azokat biztosítják legnagyobb kedvezményes szerződésnek nevezzük. Szubvenciók Nem tarifális eszköz. Az árakon keresztül fejti ki hatását Definíció: egy szervezet által más szervnek juttatott pénzügyi

alapok, amelyek nem képezik semmilyen csere részét, hanem egyoldalú transzfer kifizetések. Kereskedelmi szubvenciók Olyan állami költségvetésből nyújtott vissza nem térítendő támogatás, amelyet a vállalkozói tevékenységet folytató gazdasági egységek kapnak meghatározott kereskedelempolitikai célok eléréséhez. Általánosságban használt szubvenciók: a) termelési szubvenció b) export szubvenció c) import szubvenció a) termelési szubvenció Célja: A hazai termelés támogatása, hogy versenyképességüket növelje a külföldi piacon. Lényege: A hazai termelők termelését támogatja, így azok lényegesen alacsonyabban értékesíthetik a termékeiket. Hátránya, hogy növeli a költségvetési kiadásokat. Az állam a versenyképes vállalatoktól adó formájában elvonja a jövedelmet és átpumpálja a nem versenyképes gazdasági egységek fenntartására, fejlesztésére. b) export szubvenció Célja: A hazai termelők külföldi

versenyképességének növelése. Lényege: A támogatás lehetővé teszi az exportáló cégek számára, hogy a tényleges előállítási költségnél alacsonyabb áron adják a terméket. Exportösztönzésre is alkalmas A GATT tiltja c) import szubvenció Célja: Olyan beruházások, termékek támogatása, amelyek az országban új eljárásokat, új technológiákat, új rendszereket honosítanak meg. Eltorzítja az árviszonyokat és nem a valóságos ráfordításokat tükrözi. A versenyképtelen cégek is belesimulnak a gazdaságba, és nem mennek tönkre. Megterheli a költségvetést a kiadás oldaláról Megnöveli a költségvetés hiányát Egyensúlytalanságot idéz elő. Mennyiségi korlátozások Nem tarifális eszköz. Lényege: Az importált árukat központilag szabályozzák. a) kontingens – legismertebb formája Engedélyezett felső határt jelent, az adott termékből behozható ill. kivihető mennyiség b) önkéntes korlátozás Az exportkorlátozásra

vonatkozik, amikor két ország megegyezik abban, hogy egymásnak exportált meghatározott termékek esetén mérséklik az exportot, vagy egy felső határban egyeznek meg. c) vámkontingens (preferenciális vámhoz tartozik) Lényege: Az állam nulla, vagy igen alacsony vám mellett megengedi bizonyos mennyiség behozatalát. Ha ezt a mennyiséget kitöltötték, akkor is folytathatják az importot, de már a magasabb vámmal. d) engedélyezési rendszer Kereskedelempolitikát szolgáló egyéb eszközök a) Árfolyamváltozás Lényege: Ha leértékelik a valutát, akkor export növelő és import csökkentő hatása van. 21.c A tárgyalás tárgyi és személyi feltételei A tárgyalás olyan kölcsönös tevékenység, kommunikáció, amelynek a célja egy (vitatott) ügy szabad beleegyezésen alapuló elintézése. A t árgyalásnak v annak személyi és tárgyi feltételei. A kármilyen tá rgyalásról beszélünk, a tárgyalások eredményessége, sikere jelentős

mértékben a felek személyiségétől és kommunikációs készségétől függ. A siker feltétele a személyiségben keresendő, amely viselkedésünkben nyer kifejezést. Mi is a viselkedés? – A s zituáció és a s zemélyiség egymásrahatása, k ölcsönhatása. T árgyalási szituációkban ugyanis a résztvevők magatartása, megnyilatkozása a szituációtól (közvetlen és tágabb környezeti), valamint személyiségüktől függ. Különböző tulajdonságainkat cselekvésre késztető belső szükségleteink, - motivációk mozgatják. A z eg y-egy egyénre jellemző motivációk összességét motivációs struktúrának nevezzük, amelynek egyik legalaposabb rendszerét Abraham H. Maslow, a Brandeis Egyetem tanára készítette el. Szerinte az embereknek a következő szükségleteik lehetnek A Mashow féle motivációs rendszer (szükséglethierarchia) önmegvalósítás önbecsülés esztétikai igény tudás és megértés megbecsülés igénye szeretet és

valahova tartozás igénye biztonság iránti igény fiziológiai szükségletek (evés, ivás) A tárgyalás tárgyi feltételei A t árgyalások l egeredményesebben és l egzavartalanabbul a k ülön er re a cél ra k ialakított tárgyalóhelyiségben folytathatók l e. E he lyiségekkel s zemben á ltalános követelmény, ho gy lehetőleg legyenek jól megvilágítottak, jó szellőzésűek, a tárgyalás céljait leginkább figyelembe vevő elrendezésűek. Jó, ha könn yen m egoldható a t árgyalások s orán a pa rtner ve ndégül l átása, s t isztálkodási lehetőség is van a közelben. 22.a tétel A nemzetközi elszámolások lebonyolításának pénzügyi eszközei. A konvertibilitás belső és külső feltételei. A kulcsvalutává válás feltételei A klíringdeviza A nemzetközi elszámolások forrásai, jogcímei: A ne mzetközi e lszámolások f orrása t úlnyomórészt a n emzetközi ár u-, s zolgáltatási é s pénzkapcsolatok összessége. Ezek a

kapcsolatok a következő forrásokból erednek: - nemzetközi áruforgalom - az ehhez kötődő szolgáltatások pl. fuvarozás, szállítmányozás - az áruforgalomhoz nem kötődő szolgáltatások, gazdasági t evékenységek pl . pos ta, idegenforgalom, vendégmunkások átutalásai - a nemzetközi hitel- és tőkeforgalom - a külföldi hitel és tőke hozadékának (kamat, osztalék) átutalása A nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze az arany volt. Századunk második harmadában vált általánossá a hitelpénzek használata. A nemzetközi elszámolások lebonyolításának mai eszközei: - valuták - devizák - mesterséges nemzetközi pénzek Valuta: Külföldiek által hozzáférhető és felhasználható nemzeti hitelpénz. Valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában. Pl bankJegy, váltópénz Valutává válás azt jeleni, hogy az ország pénze átváltás illetve adásvétel következtében külföldiek birtokába

kerül. A v alutanemek rövidítése az o rszág s zokása s zerint va gy az ISO N emzetközi Szabványosítási Szervezet szerint történik. Deviza: Nemzetközileg felhasználható, átutalható követelések jönnek létre. Valutára szóló követelés Megjelenés formái: váltó, csekk, akkreditív, bankszámla Mesterséges nemzetközi pénzek: SDR, ECU illetve euro 1999: EURO megjelenése ∧ számlapénz Ettől kezdve a nemzeti valuták csak az euro váltópénzeként funkcionálnak tovább. 2002. j anuár 1: a z e uro ba nkjegyek é s é rmék f orgalomba hoz atalának m egkezdése ∧ közösség valutája. Legkésőbb június 30-ig kivonják a nemzeti valutákat a forgalomból. Valutakonvertibilitás A nemzetközi hitelpénznek egymásra történő szabad átválthatóságát értjük rajta. Lehetővé teszik a vásárlóerő nemzetközi vándorlását. A legjobb az, hogyha a hazai valuta is konvertibilis, mert ilyenkor a hazai pénznemben is köthetők külgazdasági

ügyletek. Továbbá, a meddig kül földiek t artalékolják va lamely konv ertibilis va lutájú or szág pé nzét, a z ingyenes hitelnyújtást jelent az adott ország javára. A valuta konvertibilissá tétele azon múlik, hogy az illető állam deklarálja a konvertibilitást. Ennek azonban belső és külső feltételei vannak. Belső feltételek: - az adott ország fizetési mérlege kiegyenlített legyen - az ország rendelkezzék elég pénzügyi tartalékkal. Megfelelő átváltási alappal kell rendelkeznie, ne legyen akadály az átválthatóság Külső feltételek: - az ország gazdasági kapcsolatai olyan országokhoz kötődjenek, melyeknek valutája szintén konvertibilis - az országnak megfelelő legyen a kapcsolata a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel Mivel e f eltételek m egteremtése általában h osszabb i dőt vesz igénybe, a konvertibilitás bevezetésére gyakran csak fokozatosan kerül sor. Lépések: 1. jegybanki szintű átválthatóság A k

ülföldiek má r me gszerezhetik a v alutát, a je gybanknál á tválthatják. Betéti v agy f olyószámlát nyithatnak. Az árfolyamokat a kibocsátó jegybank szabja meg 2. külső konvertibilitás megteremtése Az átválthatóság csak a valuta külföldiekre vonatkozik. Ezután a folyóműveletek (áru és szolgáltatásforgalom, átutalások) során a valuta külföldiek számára növekvő mennyiségben kijuthat a devizapiacokra, és árfolyamára erőteljesen hathatnak az ottani keresleti-kínálati viszonyok. 3. belső konvertibilitás esetén Már a belföldiek is részesülnek az átváltási jogokban. Tetszőleges választással élhetnek a rendelkezésre ál ló d eviza át váltása, d evizabetét lé tesítése v agy á ru-, i lletve s zolgáltatásimport finanszírozása között. 4. teljes konvertibilitás Csak az iparilag fejlett tőkés országokban fordul elő. A belföldieknek és külföldieknek egyaránt korlátozásmentesen lehetővé teszik a folyó

fizetéseken felül a tőketranszfert (nemzetközi tőkeáramlást) is. Kulcsvaluta A kul csvaluták a ne mzetközi á ru- és szolgáltatásügyletek, valamint a nemzetközi hitelügyletek fő finanszírozó és elszámoló valutái. Az arany nemzetközi pénzügyi szerepének csökkenésével egyidejűleg növekvő a kulcsvaluták használata. Az országok ma kulcsvalutákban képezik monetáris tartalékaik jelentős hányadát Kulcsvalutákban végzik a devizapiaci műveleteket, a jegybanki intervenciók többségét. A kulcsvalutává válás feltételei: 1. konvertibilis legyen 2. a kibocsátó ország egy megfelelő gazdasági fejlettségi szintet elérjen 3. a kulcsvalutájú ország rendelkezzen pénzügyi intézetekkel, központokkal, 4. fizetési mé rlege s tabil le gyen ∧ tartalékok ké pzése ( ezt a kül földiek t artalékként ha sználják, s ezért a fizetési mérleg passzívvá változik) 5. a kulcsvaluta árfolyama stabil legyen A kulcsvaluta, korunkban a

dollár nemzetközi hitelügyletek fő finanszírozási és elszámolási egysége. Jelentősége az arany demonetarizálásával nőtt meg Tartalék valuták: euro, JPY, svájci frank. Klíringdeviza Csak a fizetési megállapodásokban és az árucsere forgalmi megállapodásokban résztvevő országok között létezik. Klíring fizetési rendszerről akkor beszélünk, ha a fizetési megállapodásokban résztvevő országok árucsere f orgalmában keletkezett k övetelések, v alamint a lé trejött ta rtozásokat s zembeállítják, é s csak az így kialakuló szaldó (egyenleg) rendezése kíván pénzmozgást. A k líringdeviza e gységét a f elek v alamelyik, vagy egy h armadik o rszágnak a p énznemében határozhatják meg ∧ valamely konvertibilis pénznemben is meghatározhatják. Kétoldalú (bilaterális) klíring: ha az elszámolási rendszer csupán két ország részvételével működik. Multilaterális k líring: a résztvevőknek a fizetési forgalmat nem

kétoldalúan, hanem a klíringkört alkotó á llamok ö sszességével, ille tve a k líringközponttal s zemben k ell - meghatározott i dőszakon belül – egyensúlyban tartaniuk. Overdraft: klíringben nyújtott hitelek egyfajta keretén felül nyújtott százaléka. 22/B A választott bíróságok szerepe a külkereskedelemben. A választott bírósági eljárási szabályai. Választott bíráskodás Tipikus jelenség, hogy a felek a szerződésben előre megállapodnak, hogy az esetleges nézeteltérés esetén rendes vagy választott bírósághoz fordulnak. Magyarország valamennyi lényeges választott bíráskodással foglalkozó nemzetközi egyezményt ratifikálta. Nemzetközileg elismert választott bírósági szakemberei vannak, akik különféle nemzetközi szervezetek munkájában vesznek részt. Pl.: UNCITRAL (Az ENSZ nemzetközi, kereskedelmi joggal foglalkozó bizottsága) Hazánkban törvény szabályozza a választott bírósági eljárást. A választott

bírósági eljárás előnyei - szakértelem Tekintettel arra, hogy a választott bírósági terület munkájában a szakjogászokon kívül részt vesznek egyenrangúan közgazdászok, mérnökök is. A testület feltehetően ismeri a külkereskedelemben alkalmazott szokásokat, szokványokat, bírói döntéseket, és nyelvi ismeretekkel is rendelkeznek. - gyorsaság Úgy az intézményes, mint az ad hoc választott bíróságok eljárásukat az adott ország törvényes keretei között készített szabályzatuk alapján folytatják le. Ezek az eljárások lényegesen egyszerűbbek, rövidebb idő alatt születik meg a választott bírósági döntés. Fellebbezésre 6 napon belül kerülhet sor. Kicsi a valószínűsége, hogy az eljárások elhúzódnak - nem nyilvános tárgyalás Az eljáró tanács tagjai a feleken, azok képviselőin, a jegyzőkönyvvezetőn, esetenként a tolmácson, a szakértőn és a tanukon kívül csak olyan személy lehet jelen, akinek jelenlétéhez

mind a választott bíróság, mind a felek hozzájárultak. - viszonylag egyszerű végrehajthatóság A választott bírósági döntés a legtöbb államban végleges és azonnal végrehajtható. Amennyiben a marasztalt fél önkéntesen nem teljesít, úgy végrehajtásra kerül. A New York-i Egyezmény szerint a többi aláíró államban hozott választott bírósági döntések szükség esetén saját állami bíróságuk segítségével végrehajtják. A választott bíróságok fajtái Intézményes választott bíróságról akkor beszélünk, ha a területnek állandó szervezete (titkársága, saját eljárási szabályzata) van. Magyarországon intézményes választott bíróságként a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő állandó választott bíróság jár el mind belföldi, mind nemzetközi kereskedelmi szerződésből származó jogvitákban. Eljárási szabályzatát az MGK tanács hagyja jóvá. Hatásköre: 1. Gazdálkodó szervezetek és külföldi fél

2. Külföldi felek 3. Belföldi gazdasági szervezetek közötti jogviszonyból származó vitás ügyekben van az eljárásnak helye. Ad hoc választott bíróság Csak az adott ügy eldöntésére alakul, az eljárás részleges szabályait a felek határozzák meg. A gyakorlat szerint valamelyik nemzetközi szervezet (UNCITRAL) által kidolgozott mintaszabályzat szerint kell eljárni. A gyakorlat szerint hazánkban ritkán kerül sor ad hoc választott bírósági eljárás lebonyolítására. A választott bírók A hatályban lévő jogszabály értelmében nem lehet választott bíró: - aki nem töltötte be a 24. életévét - akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott - akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett - akit a bíróság jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítél, amíg a büntetett előélethez fűződő hárányok alól nem mentesül. Nem a felek képviselői. Függetlenek és pártatlanok Az állandó választott

bíróságok rendszerint választott bírói listát készítenek. Erre igyekeznek közismert bel- és külföldi szaktekintélyt felvenni. A feleknek lehetőségük van a névjegyzékből, de az ott nem szereplő egyént is felkérni a választott bírói tisztség betöltésére. Megegyezéstől függően lehet egyszemélyű bírói testület, vagy mindkét fél javaslatára két bírót jelölhetnek meg, akik majd megválasztják a 3. tagot is – választott bírói tanács jár el A tanács szavazattöbbséggel jár el Az elnök személye ellen a felek kifogással élhetnek, amennyiben kétségük támad a függetlenségükkel, pártatlanságukkal kapcsolatban. A kifogást a választott bíróság elnöke bírálja felül. A nemzetközi választott bírósági eljárás Az intézményes választott bírósági eljárás folyamatát hazánkban az MGK választott bíróság szabályzata szerint és az ENSZ közgyűlés által elfogadott UNCITRAL mintaszabályzata alapján

történik. Az eljárás keresetlevél benyújtásával történik A keresetlevél beérkezésétől a titkárság értesíti az alperest, és egyben felhívja a figyelmét a válaszirat előterjesztésére és a bíró jelölésére. A megtörténtekről a társaság értesíti a feleket (a bírói testület tagjairól, a bizonyítási eszközökről). általában sor kerül a szóbeli tárgyalás megtartására Az ügy bonyolultságától függően egy vagy több tárgyalás után a bizonyítási eljárás befejezését követően a választott bírói tanács határozatot hoz. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül Az eljárás során többször felhívják a feleket a vita békés rendezésére – megegyezésre. Amennyiben kiegyeznek, kérhetik a bíróságot, hogy annak eredményét foglalja a választott bíróság határozatba (ítéletbe). A választott bírósági ítélet kötelező tartalmát vagy jogszabályok (nemzetközi egyezmények), vagy az eljáró intézmény

szabályzata határozza meg. Az ad hoc választott bíróság lefolytatásakor maguk a felek rendelkeznek erről. A választott bírósági határozat a félre nézve kötelező és végleges. Amennyiben a határozat végrehajtására nem kerül sor, a felek rendes bírósághoz is fordulhatnak, ugyanis a választott bíróság hatásköre behatárolt. A rendes bíróság segítségét közben is lehet kérni, pl.: a tanuk berendelésénél A gyakorlatban a rendes bíróság jogsegélyt nyújt. 23.a tétel A valutaárfolyam főbb típusai. Az interveniálás működése, a lebegtetés fajtái A valutaárfolyam funkciói. Az árfolyamszint változásának következményei Valuta egy ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. Valutaárfolyamon valamely valuta egységének egy másik valutában kifejezett árát értjük. A va lutaárfolyam a zért j átszik f ontos s zerepet a nemzetközi ka pcsolatokban, m ert e gy „ különleges árunak”,

a pénznek az árát fejezi ki. A pénznek a külföldi valutában kifejezett ára ugyanis hat minden termék és szolgáltatás külpiaci versenyképességére. A v alutaárfolyam alapját az ú n. vásárlóerő-paritás adja, m elyet az eg yes o rszágok át lagos árszínvonalainak összehasonlításával számítanak ki. A va lutaárfolyamot s okféle s zempont a lapján sorolhatjuk c soportokba. A z e gyik l egfontosabb szempont az, hogy az árfolyamot ki és milyen módon határozza meg. Ennek alapján beszélhetünk: 1. hivatalos árfolyamról Hivatalos árfolyamon a hazai valutának azt az ár át értjük, amelyet a v alutatulajdonos állam deklarál (kinyilvánít). Liberalizált de vizagazdálkodást f olytató or szágokban, a hol a va luta k onvertibilis, a kor mányok szabadon dönt hetnek a rról, hog y v alutájuk hi vatalos á rfolyamát be jelentik-e va gy s em. A köt ött devizagazdálkodás a hivatalos árfolyam deklarálását elengedhetetlenné teszi. A h

ivatalos ár folyam m eghatározása az t j elenti, h ogy a k ormány m egadja s aját v alutájának ár át a legfontosabbnak ítélt valutákhoz viszonyítva. 2. piaci árfolyamról A piaci kereslet-kínálat változását tükrözi a piaci árfolyam. Csak akkor válik meghatározó tényezővé, ha a devizapiac működése szabad. A piaci árfolyam a valuta tényleges vásárlóerejét általában jobban tükrözi, mint a hivatalos árfolyam. Ha e gy k onvertibilis v alutájú o rszág d eklarálja a h ivatalos á rfolyamot a p iaci é s h ivatalos á rfolyam eltérése miatt, az államnak döntenie kell arról, hogy a saját értékelésétől eltérő piaci értékítéletet mennyiben engedi a tényleges ügyletekben érvényesülni. Ez a döntés alapvetően kétféle lehet - a hivatalos árfolyam a meghatározó, a piaci árfolyam ettől nem vagy csak egy előre meghatározott szűk sávban térhet el, - az árfolyam szabadon és folyamatosan követheti a piaci értékelést A

fentiek alapján a gyakorlatban ténylegesen érvényesülő árfolyamtípusok a következők:  rögzített árfolyam: az állam a hivatalos árfolyamot csak végszükség esetén hajlandó módosítani, amikor a k étfajta ér tékelés m ár a nnyira kül önbözik e gymástól, hog y f enntartása kom oly ká rokat okozna  kúszó árfolyam: az á llam f olyamatosan köve ti a pi aci vi szonyok vá ltozását, s a zt r észben va gy egészben a hivatalos árfolyamban is elismeri. Rendszeres időközönként végrehajtott korrekciókkal igazítja hozzá a hivatalos árfolyamot a piaci értékeléshez  csúszó-rögzített árfolyam: a hivatalos árfolyam csak bizonyos időközönként követi a piaci viszonyokat. A megelőző időszak piaci tendenciáit a hivatalos árfolyam mechanikusan átveszi A v aluta i ránti k ereslet-kínálat al akulását az ál lam m esterséges b eavatkozással – interveniálással – terelheti az általa kívánt irányba. Az állam azért

kényszerül interveniálásra, mert bizonyos sávok között akarja tartani a hazai valutát. - ha csökken a pénz árfolyama, akkor felvásárolja és így többet fizetnek érte mert kevés van belőle - ha nő a pénz árfolyama, akkor hígítja, többet dob a piacra, ezáltal csökken majd az árfolyam Ha a hivatalos valutaárfolyam a két országban érvényesülő árszínvonalak arányánál al acsonyabb, akkor a valuta alulértékelt, ellenkező esetben túlértékelt pozícióban van. 3. lebegő árfolyamról A kormányok azt deklarálják, hogy nem avatkoznak be saját valutájuk árfolyamának alakulásába. A lebegtetés, mint árfolyam-politikai gyakorlat ötvözete a korábbi módszereknek: - a rugalmas árfolyamokhoz hasonlóan nincs hivatalos árfolyam-deklaráció, - az i ntervenciós s ávban ingadozó á rfolyamokhoz ha sonlóan a j egybankok i tt i s r endelkeznek intervenciós joggal. Két fajtája van:  önálló lebegtetés: a kérdéses valutának

egyetlen más valutával szemben sem rögzítik a hivatalos árfolyamát,  csoportos lebegtetés: bizonyos valutákkal szemben rögzítik, és bejelentik a hivatalos árfolyamot, s mindent e lkövetnek ezen á rfolyam t artására. A t öbbi va lutához ké pest vi szont a v aluta p iaci árfolyamát, annak mozgását nem kötik semmiféle értékhatárhoz. Ezt a megoldást azok a országok választják, a melyek kö zött a z á tlagosnál j óval s zorosabb g azdasági, pé nzügyi é s pol itikai kötelékek állnak fenn. A valutaárfolyamok további csoportosítása: 1. készpénz- és határidős árfolyamok Az árfolyamok időbeli vonatkozásai alapján készpénz- (prompt) és határidős (termin) árfolyamokról beszélhetünk. A devizapiaci határidős ügyletek ún. terminárfolyamon kötik Ezeket akkor alkalmazzák, ha az üzlet megkötése és teljesítése egymástól időben elválik (minimum 48 óra, maximum 1 év). A határidős árfolyamra alapvetően a valuta

jövőbeni árfolyam-pozíciójára vonatkozó vélemények hatnak. 2. fekete és szürke árfolyamok A valuták átváltásának legalitása alapján fekete és szürke árfolyamokról beszélünk. Fekete ár folyam es etén a v alutának n incs l egális p iaca, az ál lam n em en gedélyezi a v aluta s zabad adásvételét. Szürke árfolyamról ott beszélünk, ahol de jure (hivatalosan) nem jelentették be a konvertibilitást, de a de facto (tényleges) – a hatóságok elnéző magatartása miatt – létezik, s így nyíltan sor kerül devizaadásvételi ügyletekre. 3. árfolyamok banktechnikai szempontból Banktechnikai szempontból beszélhetünk nyitó, záró, eladási és vételi árfolyamokról. A devizapiaci bankok üzletnyitásakor érvényes árfolyamok átlaga a nyitó árfolyam, az utolsó üzleti órában kialakult árfolyamok átlaga pedig a záró árfolyam. A nyereség alapvetően abból keletkezik, hogy a devizákat magasabb árfolyamon adják el (eladási

árfolyam), mint ahogy megveszik (vételi árfolyam). Az eladási és vételi árfolyam közötti különbség, a marge, a bankot illeti. A vételi és eladási árfolyamok átlaga a középárfolyam. A valuták eladási árfolyama magasabb, vételi árfolyama alacsonyabb a devizaárfolyamnál. 4. működő árfolyam Működő árfolyamról akkor beszélünk, ha a kül- és a belföldi árak között elsősorban az árfolyam teremti meg a kapcsolatot. Ezeket az árfolyamokat a pénzügyi hidak nagymértékben befolyásolják, pl. adók, vámok, illetékek A valutaárfolyam funkciói (hatásai) Az ár folyam-politikára vona tkozó dön tések a lkalmával f igyelemmel ke ll l enni a rra, hogy a valutaárfolyam számos funkciót tölt be. 1. árkiegyenlítő hatás A r eális ár folyamnak ép pen az a b izonyítéka, h ogy ez en k eresztül át számítva a h azai és k ülföldi árakat, az ok általában e gybeesnek. Ha az át számítás er edményeként a k ülföldi ár ak,

v alamint a külföldi va lutára á tszámított ha zai á rak e gymástól l ényegesen e ltérnek, a kkor s zabad á ru é s szolgáltatásforgalom esetén azonnal beindul a piaci árkiegyenlítődés mechanizmusa. Az alulértékeltség automatikusan export ösztönző, a felülértékeltség pedig import ösztönző. 2. differenciáló hatás Minden árfolyamszintről elmondható, hogy differenciált külkereskedelmi lehetőséget, illetve jövedelmezőséget biztosít a termelők számára. A termelők külkereskedelmi érdekeltsége szerint a termékek három csoportba sorolhatók: - magasabb külső árak miatt exportálandó - a magasabb belső árak miatt importálandó és - az azonos árfekvésű, s így egyéb megfontolások alapján egyaránt exportálható vagy importálható termékek csoportjára 3. terelő hatás Az á rfolyamszint t ehát a ké toldalú ka pcsolatokban i s i gen fontos, m ivel a r elatív á rszintek a lapján közvetlenül minősíti az adott

piacokat. E minősítésnek megfelelően tereli az adott piacra kizárólagos vagy döntő jelleggel az exportőröket, illetve az importőröket. 4. fedezeti hatás Fedezeti hatás alatt értjük, hogy az árfolyamszinttől függően módosul az exportdeviza-bevételek és az importdeviza-kiadások aránya. Reális árfolyam esetén tartható fenn legnagyobb eséllyel a fizetési mérleg egyensúlya, hiszen ekkor a valuta külső és belső piaci vásárlóereje megegyezik. Az árfolyamszint változásának következményei 1. az árfolyamszint változásának hatása a külkereskedelmi forgalomra valutaleértékelés: önmagában (vagyis más tényezőket nem számítva) exportösztönző és egyben importkorlátozó hatása van. Pl a magyar exportőr számára a forint leértékelése (1 USD=200ft, 1USD= 210ft) azt jelenti, hogy változatlan dollárbevételek mellett magasabb forintbevételhez jutnak. Exportdeviza-bevételeik is felfuthatnak. Felértékelődés esetén

(1USD=190ft) pedig az export fékeződik, az import pedig fellendül. 2. az árfolyamszint változásának hatása a tőkeforgalomra A valutaleértékelés önmagában általában a tőkeimport felfutásával jár. A külföldi tőketulajdonos ugyanis dollárjáért több forintot kap átváltáskor, mint leértékelés előtt. A felértékelődés a tőke kivitelét ösztönzi, hiszen a hazai tőketulajdonos olcsóbban jut külföldi devizához. 3. az árfolyamváltozás belgazdasági következményei A leértékelés hatásai a következőkben foglalhatjuk össze: - a leértékelés a fizetési mérleg egyenlegét javítja, a konjunktúra valószínűleg megélénkül - a leértékelés konjunktúraélénkítő hatása miatt emelkedhet a foglalkoztatottsági színvonal - az árfolyamcsökkenés nyomán mindig számítani kell a hazai árszínvonal emelkedésére Magyarországon 1982-2000 között volt forint leértékelési korszak. A felértékelés belgazdasági hatásai röviden a

következők: - az áruexport csökkenése és a tőkeexport felfutása ronthatja a fizetési mérleg egyenlegét, lanyhulhat a konjunktúra - a konjunktúra lanyhulásával párhuzamosan visszaesik a foglalkoztatottság - mérséklődhet a hazai árszínvonal emelkedése 23b A nemzetközi pénzügyi lízing, a faktoring és a franchise lízing: meghatározott időszakra valamely ingó vagy ingatlan tárgyat használatba ad a lízingbe adó lízingszerződés keretében, meghatározott időszakonként fizetendő lízingdíj ellenében. Lehetőséget adva arra, hogy a lízingbe vevő tulajdonába kerüljön át a szerződés lejárta után. Szereplői: lízingbe adó, lízingbe vevő, gyártók, kereskedők Lízing típusai: 1. futamidő végi tulajdonjogi helyzet szerint - működési/operatív lízing - finanszírozási/pénzügyi lízing - visszlízing 2. közreműködő felek száma szerint - direkt - indirekt 3. nemzeti hovatartozás szerint - belföldi, export, import Lízing

ügylet kockázatai: 1. gazdasági és kereskedelmi kockázatok 1/a lízingbe adó kockázatai - nem fizetés, határidőn túl fizetés - nem rendeltetésszerű használatból eredő kockázat - nem szerződésszerű teljesítés 2. politikai kockázatok – sztrájk, zendülés, háború - biztosítással lehet védekezni Lízingbe vevő kockázatai: 1. nem kapja meg a gépet időben vagy egyáltalán nem kapja meg a gépet 2. nem megfelelő minőségben kapta meg a gépet 3. téves szállítás, más termék került leszállításra 4. árfolyamváltozás Pénzügyi lízingszerződés tartalma: - szerződő felek megnevezése - a finanszírozandó eszköz - lízing feltételek, fizetési feltételek - szerződés tárgyának beszerzése, átvétele - a lízingbe vevő által fizetendő kötelezettségek és azok ütemezése - irányadó jog Factoring Az eladó és vevő közötti adásvételi ügyletben nincs semmi biztosíték, ezért egy faktort kell bekapcsolni, aki arra

vállalkozik, hogy behajtja a követelést. Bankári biztosítás nem fedezett rövid lejáratú követelések illetve azok behajtásának faktorra való engedményezése. Factoring szolgáltatások: 1. hitelezési kockázat átvállalása az el adó áruját h itelben ér tékesíti, az el adó f elel a k ifogástalan s zállításért, a f actor p edig átvállalja a kockázatokat a vevő nem fizetése és fizetésképtelensége esetén. Mindenképpen fizet a vevő fizetésétől függetlenül. Kivétel: politikai kockázat, természeti katasztrófa fajtái: - viszkereseti faktorálás: a faktor előbb behajtja az áruszállítás ellenértékét a vevőtől és csak az eladás után teljesít az eladónak - viszkereset nélküli faktorálás: akkor is kifizeti az ellenértéket a faktor, ha a vevő nem teljesített. A faktor megvizsgálja a vevő fizetőképességét és csak azután dönt a faktorszerződés megkötéséről 2. finanszírozási funkció akkor látja el ezt a

feladatot a faktor, ha a számlák ellenértékét a követelések lejárta előtt megelőlegezi az eladónak. Általában a számlák 90%-át előlegezi meg az eladónak az el adó l eszállítja az árut a vevőnek, az eladó követeléseit ráengedményezi a faktorra, a faktor kifizeti a számlák ellenértékének 90%-át az eladónak, a faktorbank lejáratkor beszedi az ellenértéket 3. adminisztratív funkció/alap faktoring szolgáltatás magában foglalja a k övetelések nyilvántartását, ezzel egyidőben előjegyzi a teljesítések időpontját, elküldi a beszedési megbízásokat a vevőnek, felszólítja az adósokat, hátralékosokat fizetésre, gondoskodik a bírói végrehajtásról. Mindezekről a tevékenységekről információkat kell nyújtania megbízójának. A faktorálásért az eladó díjfizetésre kötelezett, a résztevékenységek végzése + díjtételek: - a nyilvántartás vezetése után egyösszegben megállapított díj - a felelősségvállalás

díja, amelyet %-ban állapítanak meg - a finanszírozás kamatköltségei kifizetés és a lejárat idejére számolva A faktorálás résztvevői: - megbízó (eladó) - export faktor: megveszi az exportőr követeléseit - import faktor: az import országban lévő bankkapcsolata az export faktornak, akire továbbengedményezi a követelések behajtását. Ezzel megosztja kockázatát - Importőr: importfaktornak fog fizetni Megkülönböztetünk: - belföldi faktor tevékenységet - export faktoring tevékenységet csendes faktorálás: a vevő az eladónak fizeti ki az ellenértéket, azonban nem tud róla, hogy az eladó biztosítékként bekapcsolta az ügyletbe a faktorbankot. UNIDROIT 1988 A faktorálás szokványainak írásba foglalása. Felsorolják a tevékenységeket, akkor minősül faktortevékenységnek, ha legalább kettőt vállal ezekből. Az exportfaktor szerződés keretében a faktor kötelezi magát finanszírozásra, főkönyvi számlák vezetésére,

kintlevőségek beszedésére, behajtására és a vevő cég rizikójának átvállalására. Factorcartellek: - IFG ( International Factors G roup) s zékhelye B rüsszelben t alálható, 50 -es év ek v égén alakult, egy bank hozta létre (Bostoni Nemzeti Bank) - Heller Group: hivatalos központja Utrechtben található, erős amerikai befolyás érezhető - Facors Chain International Group: Amsterdami székhellyel bír Előnyei a megbízó számára: - vevők piaca van, az eladó megnyerhet olyan vevőket, akik az ügyletkötés időpontjában nem fizetőképesek, likviditási gondokkal küzdenek - hitelezés kockázatát át tudja hárítani egy bankra - saját likviditásait is javítani tudja, korábban hozzájuthat az ellenértékhez még esedékesség előtt - mentesül az eladó az adminisztrációs terhektől hátrányok az eladó számára: - költséges - kockázatos (nem minden ellen véd: természeti katasztrófa, politikai kockázat) Előnyök a vevő számára: -

áruszállítással egyidőben nem kell az ellenértéket kifizetnie, lehetősége van akkor is vásárolni, ha pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé - a vevő mentesül a garanciák, egyéb biztosítékok megkötése alól - a faktorszerződés költségeiből sem kell részt vállalnia Franchise – Szolgáltatástechnika Tárgya: különböző szolgáltatások Lehet egy termékre vagy egy szolgáltatásra franchise szerződést kötni. Tárgya szerint: - szolgáltatási f ranchise: az át adó v alamely s zolgáltatás j ogát és f ortélyát ad ja át p l. szállodahálózat - forgalomba hozatali franchise: amikor egy termék forgalomba hozatali joga és fortélya a szerződés tárgya pl. opel maxabo Fejlődése szerint: - hagyományos franchise: forgalomba hozatalra vonatkozó szerződés kötését jelenti, amely meghatározott kereskedelmi név és védjegy használatát jelenti - üzleti fr anchise: te ljes rendszer alkalmazási jogának átadása történik pl.

különböző étteremláncok működtetése - otthoni/családi f ranchise: különböző szolgáltatásokra vonatkozik pl. karbantartás, takarítás, szervezési tevékenység. Jóval közelebbi kapcsolatot teremtenek a fogyasztóval Termékminták, katalógus segítségével ismerteti meg a fogyasztóval - beruházási f ranchise: kom oly be ruházást i gényel. T evékenységi kö rök: m ásolás, könyvelés - master franchise: az átvett rendszer használatának továbbadási jogát jelenti szereplői: - franchise átadó - franchise átvevő A köztük lévő kapcsolatot a f. szerződés tartalmazza Folyamatos együttműködést feltételez a jogilag független átadó és átvevő között. Az átvevőnek marketing koncepció szerint kell eljárnia. A franchise átadója kötelezi magát a f. kézikönyv átadására, amely különböző információkat tartalmaz: - megfelelő piacismeret: üzlethely kiválasztása, különböző tapasztalatok - rendszer p ontos l

eírása: t echnológia al kalmazásától a t ermék p ontos l eírásáig, az ü zlet külső és belső megjelenítése - az üzletvezetés, ellenőrzési rendszer leírása: milyen legyen az elszámolás - szakmai támogatás: különböző tanácsadó tevékenységeket jelent az áru átadástól a hirdetésig - kereskedelmi név, védjegy használati jog átadása - partner betanítása Ellenérték kifizetése, díjazása: egyösszegben, royaltiy Előnyök a franchise átvevő szempontjából: - készen kapott ismereteket szerez a vállalkozás beindításáról és működtetéséről - alacsonyabb a kockázata, mintha saját maga indítana vállalkozást Hátrányai: - amikor már ismeri a területet - díjfizetés (hasznon való osztozkodás miatt) Előnyök a franchise átadó szempontjából: - nagyon gyorsan terjeszkedhet, üzlethálózatot hozhat létre - egyszeri b efektetés, h ogy l étrehozza a f ranchise k ézikönyvet, az tán m ár k evesebb erőfeszítésbe és

költségbe kerülnek a továbbiak Hátránya, hogy kitanít egy vállalkozót s az felmondja a franchise szerződést és egy kicsit változtatva indít egy másik vállalkozást. 24.A A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fontosabb intézményei. A GATT célja, alapelvei, működése, a fontosabb körtárgyalások, a GATT kódexei, a WTO. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok első formája a kereskedelem volt, és ma is ez a legfontosabb tényezője. Az évezredekkel ezelőtt elkezdődött nemzetközi kereskedelem széles körű, jelentős nemzetközi munkamegosztássá fejlődött. Hazánk gazdasága például több mint 60%-ban a külkereskedelmi kapcsolatoktól, azok alakulásától, változásától függ. Annak é rdekében, ho gy egy ország termelőinek, kereskedőinek, más jogi személyeinek és állampolgárainak számára megfelelő rendezett feltételeket teremtsenek a külső piacokon, államközi megegyezéseket köt nek, ne mzetközi i ntézmények r endszereit hoz

ták l étre, m elyek s zorosan együttműködnek egymással is. IMF (Nemzetközi Valutaalap) és az IBRD (Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank) 1944-ben döntötték el az IMF és az IBRD létrehozását. Kb 40 ország hozta létre, ma már kb 170 tagja van. 1982-től Magyarország is tagja /ekkor került a fizetési mérleg passzívumba/ Rt. f ormájában h ozták l étre az I MF-t, a tagországok befizetéseiből A tagok részesedése az alaptőkéből a kvóta. A kvóta nagysága a tag világgazdasági pozíciójától, nemzeti jövedelemtől, monetáris vagy pénzügyi tartalékaitól függ. Az USA kb Ľ részét birtokolja 1944-től a kulcsvaluta az arany és az USA dollár volt. 1974-től nem váltható át aranyra az adott valuta. 1969-ben vezettek be egy mesterséges valutát, az SDR-t, mely: - kosárvaluta - tartalék eszköz - mesterséges pénz - számlapénz - készpénz megjelenési formája nincs - valutakosara vezető valutákból áll: GBP, USD, DEM, FRF,

JPY - értékmérő funkció Hitelfelvétel lehetősége: saját valutáért konvertibilis valutát vásárolunk. Hiteltörlesztés: konvertibilis valutáért visszavásárolja saját valutáját. Kvóta befizetése: minden ország Ľ-ét konvertibilis valutában, ľ-ét saját valutában fizeti be. Hitelhez jutás feltétele: - fizetési mérleg passzívuma esetén automatikus - hitelfelvevő az adott ország kormánya - a h itelezés h itelsávokban t örténik ( alacsonyabb; m agasabb – szigorúbb feltételeket k ell teljesíteni) - mindig megállapodásban rögzítik - IMF folyamatosan ellenőrzi a megállapodás betartását. IBRD - Világbank 1944-ben hoz ták l étre. M agyarország 1985 -ben c satlakozott N emcsak pa sszív fizetési mé rleg esetén nyújt hitelt, hanem egyéb célokra is, főként beruházásokra, fejlesztésekre. Lejárati határidő: 5-25 év is lehet. Társintézményei: IFC, IDA, MIGA A hitelfelvételének feltétele: - Országvizsgálat és

vállalatok átvilágítása (magánszemély esetén). - Kormányhitel esetén országvizsgálatot tartanak. Nemzetközi versenytárgyalások: nyílt formában hirdetik meg külföldi szaklapokban. Likviditási mutató: milyen pénzeszközökkel rendelkezik a vállalat, rendszeresen teljesíti-e a hitelek törlesztését. Ha elfogy a világbank alaptőkéje, akkor kötvények kibocsátásával szerzi meg a további hitelekre a fedezetet. IBRD hitel odaítélésének feltételei: 1. Kiválasztás: mir e n yújtják a h itelt A v ilágbank k iválaszt b izonyos c élterületeket, a miket fejleszteni kellene. 2. Fejlesztési célok előkészítése: érdemi együttműködés kezdete, amikor már megvan a konkrét cél. 3. Beruházási ü temterv el készítése és an nak a m eghatározása, h ogy a cél ok eléréséhez, milyen gazdasági, pénzügyi, intézményi feltételek szükségesek. 4. Hitelvizsgálat, v agy ér tékelés: a v ilágbank s zakemberei m egvizsgálják a b

eruházási t erv realitását, itt készítik az ország tanulmányát és a vállalat átvizsgálását. 5. Hitel megállapodási tárgyalás Milyen időtartamra nyújtják, milyen kamattal, törlesztés ütemezése, milyen feltételekkel. A hitel megállapodási tárgyaláson a világbank és a hitel felvevő a hitel feltételeit rögzíti. 6. Megvalósítás és ellenőrzés: ha elkészül, akkor a világbank ellenőrzi, hogy a feltételek szerint teljesült-e a beruházás. 7. Értékelés: a b eruházás elkészülte u tán, a le gutolsó h itelrészlet k ifizetése u tán is mételten ellenőrzik, átfogó tanulmányt készítenek és értékelik. A világbank társszervei IFC Nemzetközi Pénzügyi Társaság Kedvező hitelfeltételeket teremt a magán befektetők számára, alacsonyabb kamatokkal ny újtja hiteleit. Kötvények kibocsátásával finanszírozza a hitelnyújtást Hitelnyújtás feltétele: sajáttőke megléte. A hitel felvevője magánszemély is lehet MIGA

Multilaterális Befektetési Garancia Ügynökség Garanciát vállal a beruházási hitelek biztosítására. Magyarország nem tagja Magánszemély is lehet IDA Nemzetközi Fejlesztési Szervezet A legszegényebb országok megsegítésére szolgál, kedvezményes hiteleket nyújt számukra. Amikor felveszik a hitelt, türelmi időt kapnak, hosszú távú hitelek, nagyon szegény országok esetén a kamat 0% is lehet. OPEC tagállamainak befizetéseiből és a világbankból áll össze Csak kormányok vehetik igénybe. OECD Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Szervezet Elemzések, kutatások készítése a feladata. Magyarország1996 óta tagja Csatlakozás feltétele: - kutatásokban való részvétel - tagdíj - piacgazdaság Tagjai: EU t agállamok, E FTA t agok / Izland, L ichtenstein, N orvégia, S vájc/, CEFTA tagok /Csehország, Lengyelország, Magyarország, R ománia, S zlovákia, S zlovénia/, Japán, A usztrália, Ú j-Zéland, Törökország, Dél-Korea, NAFTA

/USA, Kanada, Mexikó/. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) Az ENSZ Közgyűlésének egyik fő alárendelt szerve. Az ECOSOC átfogóan foglalkozik a világ gazdasági és s zociális h elyzetének al akulásával, k oordinálja az e k érdésekkel f oglalkozó E NSZszervezetek t evékenységét. F eladatinak e llátásához t öbb állandó, funkcionális, ille tve r egionális bizottságot, szakértői testületet hívott életre. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EEC) Az ECOSOC regionális bizottságainak egyike. Az európai országok mellett az USA-t, Kanadát és Izraelt is tömörítő szervezet 1947-ben jött l étre. S okáig a k elet-nyugati gazdasági együttműködés egyik legfontosabb fóruma volt. A ’80-as, ’90-es évek fordulójának politikai és gazdasági változásai természetesen az EGB helyét és funkcióját is m ódosították. A z új he lyzethez va ló a lkalmazkodás jegyében öt területet jelölt meg további

tevékenységének fő irányaként: a környezetvédelmet, a közlekedést, a statisztikát, a gazdasági elemzést, valamint a kereskedelem fejlesztését. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) 1945-ben a mezőgazdasági termelés és az él elmiszer-elosztás h atékonysága j avításának, a mezőgazdasági lakosság életkörülményei jobbá tételének és az éhezés megszüntetésének céljával jött létre. A római székhelyű, mintegy 150 tagországot számláló szervezet feladati sajnos mind a mai napig időszerűek. A legjelentősebb gazdasági egyezmény, a GATT (Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény), melyhez több mint száz ország szerződő félként csatlakozott, és napjainkra a világkereskedelem mintegy 95% -a lett k ialakítva é s e lfogadott s zabályokként l ett l ebonyolítva á ltala, M agyarország 1973-ban cs atlakozott a G ATT-hoz, s azóta is tevékeny részt vállal a különböző fórumok munkájában. A GATT-ot

aláíró országok közös, általános célként deklarálták az életszínvonal emelését, a t eljes foglalkoztatottság biztosítását, az áruk termelésének és cseréjének bővítését. Ezen általános célok megvalósítása ér dekében k özvetlen f eladatként h atározták m eg a n emzetközi k ereskedelemben, illetve a GATT tevékenységében - a meghatározott alapelvek érvényesítését, - a vámok lényeges mérséklését, - az egyéb kereskedelmi korlátok lényeges csökkentését, illetve megszüntetését. A GATT a nemzetközi kereskedelemben és saját működésében a diszkrimináció-mentesség, a legnagyobb kedvezmény, a viszonosság, az egyenlő nemzeti elbánás, a t ranszparencia és a konzultáció elveit kívánja érvényesíteni. - A diszkrimináció-mentesség tulajdonképpen a három kereskedelmi elvvel szabályozott. - A legnagyobb ked vezmény el ve azt j elenti, hog y a pa rtnerének m indkét or szág haladéktalanul, kül ön e

llenszolgáltatás né lkül m egad m inden ol yan ke dvezményt, amelyet harmadik országoknak megadott vagy a jövőben meg fog adni. Alkalmazásának legfőbb területei: vámok, köztartozások, mennyiségi korlátozások, kereskedelmi szerződések pontjai. Kivételek: k ishatár me nti forgalom, a másik két elvből eredő kedvezmények területei, integrációs tagságból eredő kedvezmények, egyoldalúan nyújtott kedvezmény (fejlődő országok). - - - - A viszonosság elve alapján a szerződő felek bármelyike annak tudatában ajánl fel vagy nyújt kedvezményeket a partnerország exportőreinek, hogy hasonlóan kedvező elbánást igényelhet saját kivitele, exportőrei számára a másik ország piacán. Alkalmazására bármilyen területen sor kerülhet. Az egyenlő nemzeti elbánás elve szerint a szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy külföldi partnereiket (természetes és jogi személyeiket) a hazaiakkal egyenlő elbánásban

részesítik. Alkalmazásának legfőbb területei: bírói jogvédelem, kereskedelmi és ipari tevékenységek folytatása, raktárak, közraktárak használata. A transzparencia e lve lényegében a n yilvánosság ér vényesülését, i lletve k övetelményét jelenti. Ennek értelmében minden, a GATT-hoz csatlakozott ország „köteles haladéktalanul közzétenni” a z ös szes ol yan t örvényt, r endeletet, ha tározatot, m ely pa rtnereivel f olytatott kereskedelmét érinti. A konzultáció elve szerint a GATT-ban részt vevő országok a kereskedelmi kapcsolataikban felmerülő vitás kérdésekben „kötelesek megfontolás tárgyává tenni a konzultációk lehetőségét, és azokra megfelelő alkalmat adni”. Ha kétoldalú konzultációk nem jártak eredménnyel, b ármelyik fél kérheti azok f olytatását a G ATT v itarendezési mechanizmusának magasabb szintjein. A GATT felépítése - fejezetekből áll (3) - cikkely (32+3) 1. fejezet 2 cikkelyből áll,

és tartalmazza, hogy a szerződő felek a legnagyobb kedvezmény elvét érvényesítik a gazdaság és kereskedelem terén. Itt rögzítik a vámengedmények listáit Ez az ún koncesszió 2. fejezet A 21 cikkely tartalmazza: - a nem tarifális korlátozásokkal kapcsolatos célkitűzéseket, - a tisztességtelen verseny elleni fellépés szabályait, - piaczavarás elleni fellépés módjait. 3. fejezet 12 cikkelyből áll: a GATT működésével, tevékenységeivel, csatlakozással és felmondásaival kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A GATT nem egy szervezet, hanem egy alapokmány, egy szerződés. Nincs döntéshozatali joga A GATT közvetlen célja a vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások lényeges csökkentése, illetve megszüntetése. A GATT működésének egyik legfontosabb eredménye, hogy az ipari termékek kereskedelmében meghatározó szerepet játszó fejlett országok által alkalmazott vámok átlagos szintje az egytizedére, 5% alá csökkent.

Körtárgyalások (roundok): - 1964-67 között z ajlott a z ún. Kennedy f orduló, m elyen a k étoldalú t árgyalások h elyett bevezették a körtárgyalásos módszert. Egyes országok vámszintjei közötti különbség azonban még mindig fennmaradt, ezt rendezték a következő fordulón. - 1973-79 között l ebonyolított Tokió K örtárgyalások keretében 7 %-ról 4,6% -ra cs ökkentették a késztermékek vámtételét. Kiegyenlítették a z o rszágok k özötti v ámszint-különbségeket E kkor újabb probléma lépett fel, ugyanis a mezőgazdaság és a s zolgáltatás vámjai magasak maradtak, továbbá megmaradtak ezeken a területeken a k orlátozások. E gyesítették a k ülkereskedelem szabályozó eszközeinek alkalmazását, ún. magatartási kódexeket dolgoztak ki a különböző eszközökre, pl .: s zubvenciós kódex, antidömping kódex va gy s zabvány kóde x K idolgozták továbbá a fejlődő országoknak biztosítható intézményes

preferenciális bánásmódot (GSP). Ez azt jelentette, hogy a GATT formálisan is megerősített, bizonyos értelemben kiterjesztette illetékességét a kereskedelempolitika nem tarifális eszközei ellen vívott küzdelemben. A GATT kódexei: - A GATT Szubvenciós Kódexében az Alapokmányban foglaltaknál egyértelműbb és konkrétabb a termelési és exportszubvenció s zerepének k ezelése. A t ermelési t ípusú s zubvenciókat lényegében l egalizálja, f eltéve, h ogy az ok n em b efolyásolják k árosan a normális versenyfeltételeket. - Az Antidömping Kódex előírásai, eljárási szabályai sok vonatkozásban hasonlóak a Szubvenciós Kódexéihez. Itt i s f ontos kr itérium a döm ping t ényének bi zonyítása me llett a té nyleges károkozás megállapítása. Ha ez bizonyítást nyer, és az exportőr nem áll el önként a dömping alkalmazásától, akkor az importőr jogosan alkalmazhat antidömpingvámot. - A Szabványkódexet az egészségvédelmi,

műszaki, biztonsági, környezetvédelmi előírások alkalmazásával kapcsolatban f ogadták e l a T okió K örtárgyalások s orán. E z t öbbek köz ött kimondja, hogy az importált termékeket nem fogadhatjuk el kedvezőtlenebb feltételek mellett vizsgálatra, mint egy hazai terméket hasonló helyzetben. - A Vámérték K ódex elfogadását a vámértéknek a vámolási eljárás során történő meghatározásával kapcsolatos viták tették szükségessé. A Kódex egyértelműen megtiltja azt, hogy a vá mérték a lapjául a z i mportáló or szágban é rvényes be lföldi á rat ve gyék a lapul. Foglalkozik továbbá a vámérték meghatározásának konkrét lehetőségeivel is, melyek alapját a vámáru ügyleti értékében jelöli meg. - A Kormánybeszerzések K ódexének legfontosabb e lve, hog y a z i mportáló ország illetékes szerveinek biztosítaniuk kell a ha zai é s a külföldi versenytársak egyenlő lehetőségeit a megrendelések

megszerzésében. Ennek formája elsősorban a versenytárgyalás, amelynek szabályait a GATT alapokmányával összhangban dolgozták ki. Az 1986-93 között z ajló Uruguay F orduló egy á tfogó, a ne mzetközi kereskedelem l iberalizálását célzó tárgyalás volt. Punta del Estében 15, egymást részben átfedő és nyilvánvalóan nem egyforma jelentőségű tárgyalási témát, feladatot határoztak meg. Ezek főbb témacsoportjai: • Nemzetközi ár ukereskedelem l iberalizálása ( a v ámok t ovábbi c sökkentése, a ne m tarifális korlátozások szerepének további visszaszorítása, a textíliák és kiemelten a mezőgazdasági termékek kereskedelmének a korábbinál sokkal szabadabbá tétele) • A GATT mint multilateriális megállapodás korszerűsítése (a GATT s zabályok ol yan módosítása, amely lehetővé teszi azok korábbinál egységesebb értelmezését, és kevesebb kibúvót enged különösen a szellemi tulajdonjogok védelme, a külföldi

beruházások korlátozása elleni harc és az úgynevezett védzáradék-probléma területén) • A GATT vitarendezési mechanizmusának, funkcionálásának korszerűsítése (vitarendezési mechanizmus gyorsítása, a kialakult ál láspont ér vényesítése, h atékonyságának n övelése, a „GATT-fegyelem erősítése, más nemzetközi szervezetekkel – különösen a z I MF-fel és a Világbankkal – fenntartott kapcsolat erősítése) • A szolgáltatások kereskedelmének multilaterális szabályozása és l iberalizálása ( az U ruguay Körtárgyalások egyik legnagyobb jelentőségű kezdeményezése) Élesnek és áthidalhatatlannak tűnt a mezőgazdasági termékkereskedelem körüli vita az USA és az EK k özött, a z E K p rotekcionista a grárpolitikája mia tt. L ényegében emiatt megszakadtak a tárgyalások és csak 1991-ben folytatódtak újra a következő hét témakörben: • • • • • • • A mezőgazdasági termékkereskedelem

liberalizálása, szubvencionálásának csökkentése A textil- és ruházati termékek kereskedelmének kérdései Szolgáltatások A GATT mint jogi keretrendszer javítása A GATT intézményi jellegének erősítése A szellemi tulajdonjog kereskedelmi vonatkozásai A piacra jutás feltételeinek liberalizálása (importliberalizálás) E f orduló s orán m egtörtént a G ATT-szabályok m ódosítása, a zaz m ódosították a z A lapokmány értelmezését, megújították és korszerűsítették a korábban elfogadott kódexeket. A GATT intézményi jellegének erősítésében elért legfontosabb eredmény az, hogy megállapodtak a GATT-ot felváltó Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozásáról. A Világkereskedelmi Szervezet legfontosabb feladatai: - a hatálya alá tartozó nemzetközi kereskedelmi egyezmények működésének biztosítása, - fórum teremtése a multilaterális kereskedelmi tárgyalásokhoz, - keretek és szabályok meghatározása a kereskedelmi

viták tárgyalások útján történő rendezéséhez, - a nemzeti kereskedelempolitikák folyamatos vizsgálata, - a ka pcsolatok g ondozása é s a koope ráció a nemzetközi gazdasági együttműködés más globális intézményeivel. A WTO legfőbb döntéshozó fóruma a legalább kétévente összeülő Miniszteri Konferencia. A Konferencia ülései között a legfőbb döntéshozó fórum szerepét az Általános Tanács tölti be; ennek munkájában a W TO v alamennyi t agországa r észt v ehet. A z Á ltalános Tanács foglalkozik a vitarendezési el járásokkal, a t agországok k ereskedelempolitikájának r endszeres v izsgálatával, valamint f elügyeli h árom má sik T anács – az Árukereskedelmi, a S zolgáltatáskereskedelmi és a Szellemi T ulajdonjogok K ereskedelmi V onzatainak T anácsa – ellenőrző és irányító munkáját. A fentiek m ellett az Á ltalános T anács al á t artoznak m ég a további munkaszervek: a Költségvetési, Pénzügyi és

Adminisztratív Bizottság és a Kereskedelem és Környezet Bizottsága. Ezek működését a szervezet Titkársága segíti, élén a vezérigazgatóval. Magyarország 1973 -ban lett szerződő fele a GATT-nak, m ajd a W TO l étrehozásáról s zóló egyezmény elfogadásával Magyarország a Világkereskedelmi Szervezet alapító tagjává vált. 24.B TÉTEL Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei létrehozásának és működésének szabályai Székhely: központi ügyintézés helye. Telephely: t evékenység g yakorlásának h elye, amely a cé g s zékhelyével az onos k özigazgatási területen van. Fióktelep: a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van. 1. fióktelepek Külföldi vállalkozások Magyarországon cégnyilvántartásba vett vállalkozói tevékenységre jogosult cégformációi. Tevékenységét a cégbejegyzést követően kezdheti m eg Önálló c égformaként va n

bejegyezve. Folytathatnak vállalkozási tevékenységet. A magyar hatóságokkal szemben ő jár el Van a t evékenység v égzésére j ogosult s zemély, ak i a f ormalitásokat v égzi. L ehetnek t öbb h elyen lerakatai: telephelyek. Érdemben a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel azonos elbírálás alá esik, de ügynöki vagy képviseleti tevékenységet nem folytathat. A külföldi vállalat két esetben rendelkezhet: - megszűnés - fizetésképtelenség A magyar törvény előírja, hogy a vagyont a kül földi vá llalat f olyamatosan köt eles bi ztosítani. A teljes vagyona végrehajtás tárgya lehet. Köteles betartani a vámjogi és külkereskedelmi előírásokat. Tulajdont viszont szerezhet. Jelenleg kivéve a termőföldet és a természetvédelmi területet Itt dolgoznak külföldi és belföldi állampolgárok is. A fióktelep a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Adóssága lehet, cégmegszűnés három esete: - csődeljárás -

végelszámolás - felszámolás 2. kereskedelmi képviselet Jogi s zemélyiséggel ne m r endelkezik, de cégnyilvántartásba k ell v enni, am ennyiben a k ét v agy többoldalú nemzetközi szerződéseknek megfelel. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Arra jogosult, hogy a külföldi vállalkozás számára: - külkereskedelmi szerződéseket közvetítsen - részt vegyen a szerződéskötések előkészítésében - tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végezzen. Ügyvégi v agy j ogi t anácsadói t evékenységet n em f olytathat, a k ereskedelmi k épviselet a cégnyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Mindkettőre vonatkozik: - TB jogszabályok nem automatikusan vonatkoznak rájuk - általában jogutód nélkül szűnnek meg 25.A A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerepének, tevékenységének összehasonlítása Magyarország és a pénzügyi intézmények kapcsolata Nemzetközi Valutaalap – IMF (International

Monetary Found) A Nemzetközi Valutaalap a nemzetközi pénzügyi rendszer egyik legjelentősebb intézménye. 1944-ben az USA-beli Bretton Woodsban került sor a szövetséges államok nemzetközi valutáris konferenciája, ahol kétféle elképzelés is elhangzott a leendő pénzügyi szervezettel kapcsolatban. A két álláspontos Keynes angol közgazda és White amerikai államtitkár képviselte. A célok elérését illetőleg viszont alapvetően eltért a két javaslat egymástól. Keynes: - Nagy-Britannia adós pozíciójából indult ki: - Egy olyan klíringuniót akart létrehozni, ahol az aktív fizetési mérleggel rendelkező országok automatikusan, hitelek formájában hitelt nyújtanak a passzív fizetési mérleggel rendelkező országoknak. - Szükségesnek tartotta egy olyan semleges bank létrehozását, amely összegyűjti és szétosztja az aktívumokat  így nem alakulna ki közvetlen hitelkapcsolat országok között, alá- fölérendeltségi viszony. White:

- az USA vezető hegemón helyzetéből indult ki: - Ellenzett mindenfajta klíringuniót - Stabilizációs alap létrehozását szorgalmazta, saját maguk dönthessenek az aktívumokról, ne legyen automatikus a finanszírozás, így függésbe kerülhetnek az országok Mindketten egyetértettek abban, hogy szükséges: - a valutáris stabilitás megteremtése - a nemzetközi fizetési forgalom, vagyis a fizetési mérlegek egyensúlyának megteremtése - reális árfolyamok kialakítása - nemzetközi tartalékalap létrehozása SDR – az IMF tartalékeszköze Az IMF Alapokmánya kimondja, hogy a világpénz szerepét az arany és a dollár látja el, gyakorlatilag mégis egy bázisvalutája volt a rendszernek, a dollár. A ’60-as évek végén bekövetkezett meggyengülése viszont a Valutaalapot az addiginál aktívabb világpénz-politika folytatására késztette, aminek első lépéseként 1969-ben létrehozták az SDR-t. Az SDR egy új típusú, kollektív, nemzetközi

pénz, melynek alapvető célja a dollár gyengülése miatt fellépő tartalékállományi veszteségek megakadályozása. Az SDR-t az összes IMF-tagország aláírta Értékét 1969-ben aranyban rögzítették, mivel nem akartak semmiféle közvetlen kapcsolatot a dollár és az SDR között. 1974-ben azonban áttértek az SDR valutakosár formájában való értékelésére. Az SDR a tagországok számlavezetésére szolgál. A kibocsátó szándéka szerint elsődlegesen tartalékeszköz. Legfontosabb tulajdonságai: - nemzetközi pénz (forgalmi köre kizárólag az országok közötti kapcsolatokra terjed ki) - számlapénz (csak számlákon létezik, készpénz-formája nincs) - mesterséges pénz - fedezetét elvileg a világkereskedelem fejlődése képezi Az SDR (Special Drawing Rights – Különleges Lehívási Jogok) eredeti összetétele: - USD 42% - DEM 19% - GBP 13% - FRF 13% - JPY 13% A hitelnyújtás technikája: Passzív fizetési mérleg esetén a tagországok

automatikusan hitelre tesznek szert. A Valutaalap eredendően a tagországok által befizetett alaptőkéből nyújtja hiteleit. Az IMF hiteleit konvertibilis valutákban folyósítja. A hitel visszafizetése az IMF által meghatározott valutában történik. Az IMF hitelfajtái között különbségek vannak, melyek alapjául a hitelfeltételek eltérései szolgálnak. Így alakult ki a különböző hitelsávokban (a kvóta meghatározott százalékos sávjaiban) történő hitelezés. (Az adós országának az eladósodás mértékétől függően mind nagyobb és pontosabban előírt kötelezettséget kell vállalnia.) Ezeket a hiteleket stand-by hiteleknek nevezik, itt az országnak részletes ún. akcióprogramot kell kidolgoznia, és a hitelt nem egy összegben folyósítják. Az IMF folyamatosan ellenőrzi, hogy az adott ország betartjae a hitel-megállapodásban foglaltakat, és milyen eredményeket ér el a fizetési mérleg egyensúlyának javításában. A részletekben

nyújtott hitel folyósítása csak akkor folytatódik, ha az ország betartja az akcióprogramot. Az IMF Rt. formájában működik IMF kvóta: a tagországok alaptőkéből való részesedése. Nagysága függ az országok világgazdasági pozíciójától, a nemzeti jövedelem és a monetáris tartalékok szintjétől stb. 25%-át konvertibilis devizában, 75%-ot pedig hazai valutában kötelesek a tagállamok befizetni. Magyarország kapcsolata a Nemzetközi Valutaalappal Hazánk 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. A csatlakozás óta eltelt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a döntés helyes volt. Magyarország a külső egyensúlyi helyzetében a külföldi finanszírozási lehetőségek szempontjából igen előnyös helyzetbe került. A tagság közvetlen előnyei úgy jelentkeztek, hogy Magyarország számára is megnyíltak az IMF hitelforrásai, amelyek különösen az alacsonyabb hitelsávokban igen kedvezőek voltak. Ugyan a magasabb hitelsávok

kamatai is előnyösebbek, felhasználásuk iránya azonban kötött, ezért alaposabb megfontolás volt szükséges igénylésükhöz. Közvetve is javított helyzetünkön: szabaddá vált az út a Világbanki tagsághoz, másrészt az IMF tagság alapvetően másképp világítja meg egy ország fizetési megítélését a nemzetközi piacokon. Az IBRD (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank – Világbank) és alintézményei Az IBRD az IMF-fel együtt, annak testvérintézményeként jött létre. Az IMF tevékenységét a tőkeforgalom területén egészíti ki. Profiljuk így meglehetősen eltér egymástól. Közép- és hosszú lejáratú hiteleket nyújt, újjáépítési és fejlesztési célra Így kívánja elősegíteni tagországai dinamikus fejlődését, az exportstruktúrák megfelelő átalakítását, kollektív eszközökkel finanszírozza a magántőke számára túl költséges és túl lassú megtérülési idejű beruházások

megvalósítását, s ezáltal aktívan támogatja a fejlődő országok infrastruktúrájának kiépítését. Szintén részvénytársaság formájában működik, tőkéjét a tagországok jegyezték. A Világbanknak, mint hosszú lejáratú hiteleket folyósító intézménynek folyamatosan gondoskodnia kell az alaptőke feltöltéséről. Folyamatos hitelnyújtásra csak akkor van mód, ha a nemzetközi tőkepiacról pótlólagos eszközöket von be. Ennek egyik formája a kötvénykibocsátás. Hiteleit nem nyújthatja kedvezőbben, mint ahogyan azt ő kapta, de jó híréből eredően még így is kedvezőbb feltételeket tud nyújtani, mint ha azt a leendő adós ország maga venné fel. A Világbank a kormányok garanciája mellett magánvállalatoknak is nyújt kölcsönt. Hitelmechanizmusának azonban nincsenek automatikus elemei, és mindig ún. célhiteleket nyújt, tehát a hitelek felhasználásáról a hitelt felvevő országok nem dönthetnek szabadon. A Világbank

hiteleinek szerves része a technikai támogatás. A bank és az adós között szoros konzultációs kapcsolat alakult ki a beruházás műszaki-technikai gazdaságosságát érintő minden kérdésben. Az IBRD emellett lehetőséget nyújt a gazdaságilag elmaradott országok szakembereinek továbbképzésére. A tagok számára a Világbank átfogó információszolgáltatást kíván nyújtani. A Világbanki finanszírozás szakaszai: - Kiválasztás. Az IBRD és az ország kormánya egy általános fejlesztési koncepció alapján kiválasztja a legfontosabb beruházási elképzelést, ezután a Világbank beállítja kölcsönprogramjába a finanszírozáshoz szükséges összeget. - A fejlesztési célok előkészítése. Ebben a szakaszban kezdődik meg az IBRD és a beruházó között az érdemi együttműködés. Összefoglalót készítenek, mely tartalmazza a célokat, ütemtervet, a szükséges műszaki, gazdasági, pénzügyi és intézményi feltételek teljes körét.

- Értékelés, hitelvizsgálat. A beruházás előkészítésének befejező szakasza, melyet a Bank szakemberei végeznek. A helyszínen ellenőrzik a terv realitását, minősítik – elsősorban műszaki szempontból. A pénzügyi elemzés keretében pedig azt vizsgálják, hogy a beruházó mennyiben képes a szükséges pénzeszközök biztosítására, hiszen a Világban mindig a ténylegesen elvégzett munka után utólag fizet. Ha nem egy ország kormánya, hanem egy vállalat kívánja igénybe venni a hitelt, akkor a Világbank teljes átvilágítását kezdeményezi. Ez kitér a vállalat több mutatójára is (likviditási, adósságszolgálati, tőkeellátottsági mutató, belső megtérülési ráta, stb.) - Hitelmegállapodási tárgyalás. A Világbank és a kölcsönt felvevő megállapodik a hitelfolyósítás feltételeiről. - Megvalósítás és ellenőrzés. A gyakorlati megvalósulásért a kölcsönt felvevő felelős, és rendszeres időközönként

megvalósulási jelentést kell készítenie. - Értékelés. A beruházási folyamat utolsó szakaszaként átfogóan értékelik az elkészült objektumot. Az értékelésre az utolsó hitelrészlet folyósítása után, majd később, kb öt évvel a beruházás elkészülte után kerül sor. Az IBRD részletes eljárást dolgozott ki kölcsöneinek optimális felhasználása érdekében. Álláspontja szerint nemzetközi versenytárgyalásokon kell eldönteni, hogy a kívánt cél elérésére mely beruházót választják ki. A Bank általában ragaszkodik ahhoz, hogy az általa nyújtott kölcsönöket az adós egy nyíltan meghirdetett és minden tagország számára hozzáférhető tenderkiírás alapján használja fel. A hazai ajánlattevők így is bizonyos előnyöket élveznek: árajánlatuk akkor is elfogadható, ha a vámtételnél nem nagyobb mértékben, illetve maximum 10%-kal haladja meg a külföldi cégek árajánlatát. A Világbank ezáltal nemcsak a hitelt

felvevő ország számára jelent segítséget, hanem exportpiacot nyit meg a többi tagország előtt is. A Világbank hitelmechanizmusának jellegzetes vonása az ún. társfinanszírozás A Világbank ilyen esetben a finanszírozásba más bankokat is bevon. Az IBRD a közös finanszírozást különböző regionális fejlesztési intézetekkel, a nemzeti exportfinanszírozó intézetekkel, valamint a kereskedelmi bankokkal végzi. Előnyei: - A kölcsönfelvevő mindenképp jól jár, sőt esetenként még nagyobb is lehet a hitel összege, mint ha azt egyedül a Világbanktól kapta volna. - A társbankok előnye abból származik, hogy a hitelfolyósítás biztonsága megnő, hiszen az IBRD által ellenőrzött beruházásra fordítják. - A Világbanknak pedig azért kedvező, mert ily módon adott tőkéből több beruházást tudott támogatni. Technikai menete: a Világbank részben közvetlen kölcsönt folyósít az érintett tagországnak, részben pedig részt vesz a

további kölcsönt nyújtó kereskedelmi bankok finanszírozásában tényleges hitel nyújtásával, illetve garancia vagy kezességvállalással. Következménye azonban, hogy a Világbanki hitelek bizonyos fokig megdrágultak. Magasabb kamataikat ellentételezi azonban, hogy hosszabb lejáratúak, valamint nagyobb összegűek. A Világbank alintézményei: IDA (International Development Association – Nemzetközi Fejlesztési Szervezet) 1960-ban kezdte meg működését, feladata a legszegényebb országok rendkívül kedvezményes hitelekkel való megsegítése. Hiteleszközei az iparilag fejlett tagországok, az OPEC-országok befizetéseiből, illetőleg az IBRD nyereségének részbeni átutalásaiból áll össze. Hiteleit kormányoknak nyújtja, tízéves türelmi idővel, kamatmentesen, az adósnak csupán némi kezelési költséget kell fizetnie. IFC (International Financial Corporation – Nemzetközi Pénzügyi Társaság) Hitelnyújtása a magántőke fellendítésére

szolgál, éppen ezért olyan kedvező hiteleket nyújt, hogy beruházási kedvet adjon. A hitelelbírálás kedvezőbb, ha a beruházó a hitelt felvevő ország állampolgára. MIGA (Multilateral Investment Guarantee Agency – Multilaterális Befektetési Garancia Ügynökség) A MIGA a nemzetközileg finanszírozott (több ország bankja által nyújtott) beruházási hitelek biztosítását vállalja. Célja szintén a magántőke-befektetések fellendítése A Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot egymás társszervezeteként hozták létre 1944-ben, Bretton Woodsban. Mindkettő részvénytársasági formában működik Tőkéjüket a tagországok jegyezték. A két szervezet tevékenysége között fennálló legfontosabb különbségek a következőkben összegezhetők: A Világbanknak, mint hosszú lejáratú hiteleket folyósító intézménynek folyamatosan gondoskodnia kell az alaptőke feltöltéséről (az általa nyújtott, nem ritkán 25 éves futamidejű

hitelek révén az alaptőke hamar kimerül). Folyamatos hitelnyújtásra csak akkor van mód, ha a nemzetközi tőkepiacról pótlólagos eszközöket vonhat be. Az idegen tőke megszerzésének feltételei még így is jóval kedvezőbbek, mint az átlagos tőkepiaci hitelekéi. Az IBRD nem nyújthatja olcsóbban saját hiteleit, mint ahogyan ő maga az eszközökhöz hozzájutott, ugyanakkor nemzetközi rangjából, tőkepiaci bonitásából eredően mindig kedvezőbb feltételek mellett juthat hitelhez, mint ha azt a leendő adós ország maga venné fel. Az IMF hiteleit a tagországok kormányainak, jegybankjainak folyósítja, az IBRD viszont a kormányok garanciája mellett magánvállalatoknak is nyújt kölcsönöket. A Világbank hitelmechanizmusának nincsenek automatikus elemei. Az IMF-től tagországai az úgynevezett tartaléksávban automatikus hitelhez juthatnak. A Valutaalap általános fizetésimérleg-finanszírozási célra folyósít kölcsönöket, a Világbank

azonban viszont mindig ún. „célhiteleket” nyújt, mely azt jelenti, hogy az eszközök felhasználásáról a hitelt felvevő országok nem dönthetnek szabadon. A Világbank hiteleinek szerves része a technikai támogatás. Az adós és a bank között szoros konzultációs kapcsolat alakul ki a beruházás műszaki-technikai folyamatait és gazdaságosságát érintő minden kérdésben. A bank rendszeres, intézményes lehetőséget ad a gazdaságilag elmaradott országok műszaki és gazdasági szakembereinek továbbképzésére. A tagországok világgazdasági tájékozódását a Világbank egységes és átfogó információszolgáltatással igyekszik elősegíteni. Magyarország és a Világbank Hazánk gondos előkészítő tárgyalások után 1982-ben lett az IBRD tagja. A csatlakozás óta több sikeres programot hajtottunk végre a világbanki hitelek segítségével (pl. gabonatermesztés fejlesztése, energiafelhasználás racionalizálása, ipari struktúra

fejlesztése, stb.) A közvetlen előnyök mellett számos közvetett pozitívumot is megemlíthetünk. A csatlakozás előtt eleve ki voltunk zárva a fejlődő országokban a Világbanki finanszírozású lehetőségekből, mely a csatlakozással megnyílt, bővítve hazánk lehetőségeit. Magyarország 1985-ben belépett az IDA-ba és az IFC-be. Ez tovább bővítette a magyar vállalatok exportlehetőségeit, illetve az IFC révén kiegészítő jellegű beruházási hitelek felvételére ezen a csatornán is lehetőség nyílt. Szempont IMF Hitelnyújtás időtartama: Rövid vagy közép Hitelfelvételre jogosultak: Tagállamok kormányai Hitelhez jutás lehetősége: Automatikus Alaptőke: Tagok befizetései Hitel célja: Fizetésimérleg finanszírozás IBRD Közép vagy hosszú Tagállamok kormányai, gazdasági alanyai Tender útján Tagok befizetései, kötvénykibocsátás Célhitel (nem szabadon felhasználható) 25.b tétel A vállalkozás és a vállalkozás

környezete. A piac és a piac működése a vállalkozás szempontjából. I. BEVEZETÉS Minden vállalat vagy vállalkozás sorsa a piacon dől el – el kell adnia, ha profitra, sikerre törekszik. A történelem folyamán ez más-más módon jelent meg. A középkorban a fogyasztáson túli fölöslegeket vitték a piacra értékesítés céljából, később boltot nyitottak. Ezek a termelők profitorientáltak voltak. Azt termelték, amit piacuk igényelt Idővel növekedtek az igények, kialakultak a gyárak, több lett a személyzet is, akik különböző funkciókat láttak el (reklámfőnök, személyzeti megbízott stb.) Ez az átalakulás együtt járt azzal, hogy az egyes főosztályok vezetői már önállóságra törekedtek. Ennek eredményeként már nem egy főnök található a vá llalatnál, ha nem t öbb, a kik ké pzett specialisták. Az egyszemélyes vezetés, a rutinszerű döntés, az érzékszervekre hagyatkozás a nagyszervezetekben már elavulttá vált,

ennek okai: - a vállalat vezetője nem önmagának, hanem a tulajdonosoknak, a részvényeseknek, a minisztériumoknak vagy a tagoknak felelős és ezért terveit tényekkel kell alátámasztania, - a tapasztalatok tények nélkül veszélyessé válnak, mert a piaci környezet, a feltételek túl gyorsan változnak, - új termék vagy új működési terület beruházásai t úl magasak lettek, szükség van a s pecialisták szakértelmére, - a v állalatok m érete n övekedett, ez ért a t ervek n em s zülethetnek m eg e gyetlen em ber f ejében, hanem f ormálisan i s e l kell ké szülniük, hogy a z e gyes os ztályok, r észlegek s aját t erveiket a vállalatival összhangban készíthessék el és ennek alapján hozzanak döntéseket A n agyvállalatok m ellett m inden p iacgazdaságban ú jra m egjelennek a kisvállalatok is. A kisvállalatokat leginkább az alábbiak jellemzik: - a k isvállalatok á ltalában h elyi v agy te rületi pi acokat s zolgálnak ki é s r

itkán or szágost va gy nemzetközit, - adott piacon a részesedésük nem számottevő, bár ez profiljuk függvénye, - általában e gy va gy né hány s zemély t ulajdonában va nnak. T öbbnyire m aguk a t ulajdonosok a vezetők, - függetlenek, ha n em r észei egy nagy vállalatnak. A tulajdonos/vezető önmaga dönt, ellenőriz, még akkor is, ha önállóságát pénzügyi intézményekkel szembeni kötelezettségei korlátozzák, - a vezetés „megszemélyesített”, mert a vezetők személyesen ismernek minden alkalmazottat, minden üzleti ügyet lényegében maguk intéznek, döntenek. Vállalkozás: Haszonszerzés céljából, saját kockázatra, rendszeresen végzett, általában gazdasági tevékenység. Ezután t érjünk r á a zokra a z i smeretekre, amelyekre m inden v állalkozónak s züksége va n, h a csökkenteni k ívánja k ockázatát és a p iaci ad ottságok k ihasználásával n yereséget ak ar elérni, a versenyben fennmaradni, kihasználni a

növekedési lehetőségeket, de mindig a minőséget, az értéket és fogyasztói, vevői elégedettséget helyezni a középpontba. II. A VÁLLALKOZÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A vá llalkozáshoz bi zonyos ké szségek, k épességek, i smeretek és ka pcsolatok ke llenek. A vállalkozásba kezdeni kívánónak ezért először saját magát kell felmérnie. Rendelkezik-e azokkal az adottságokkal, amelyekkel sikeresen vállalkozhat. 1. vállalkozás lélektan Ebben az esetben két fogalommal kell szorosabban megismerkedni. Képességek a latt a lé lektan b izonyos fizikai v agy s zellemi te ljesítményt b iztosító f iziológiai é s pszichikai f eltételek e gyüttesét érti. Ilyenek: érzékszervi és m ozgási k épességek, t echnikai, matematikai, zenei érzék, nyelvek tanulása stb. Készségek alatt a lélektan a cs elekvés gyakorlatilag természetessé vált formáját érti. Ez azt jelenti, hogy bizonyos dolgokban kialakult készség olyan mértékű lehet, hogy az

egyén figyelme e gy időben több dologra is kiterjed. Ilyen például az írás, autóvezetés, általában a jól elsajátított munka Ajánlatos néhány kérdést is megfogalmazni a vállalkozónak mielőtt belekezd a vállalkozásba: - felelősség vállalás - biztos a dolgában? - Munkabírás - Támogatás? - Döntéshozatal? Gyorsaság? 2. a vállalkozások sikerének legfontosabb tényezői Minden vállalkozásra jellemző a jó lehetőségek felismerése és kihasználása a siker érdekében. A tapasztalatok szerint a siker legfontosabb tényezői: - hozzáértő és elkötelezett vállalkozó, aki társaival jó kapcsolatot alkot, - egyedi jellemzőkkel rendelkező termék, vagy szolgáltatás, amely az ügyfeleknek a versenytársak megoldásainál jobbat kínál, - elég nagy, vagy erős növekedést mutató piac, - elegendő saját és idegen pénz a számított növekedés finanszírozására 3. a vállalkozás megkezdésének feltételei A pé nz m egszerzése a vá

llalkozásindítás l egfontosabb f eltételei köz é t artozik. T öbb ké rdésre ke ll válaszolni: - mennyi pénzre van szüksége - mennyibe kerül a felszerelés, az anyagok és ezek készletei - a működés költségei (bérleti díj, kamatok, törlesztések, reklám, biztosítás, posta, közüzemi számlák stb.) Nagy gondot kell arra fordítania, hogy ötletébe valami egyediséget is tegyen. Ezzel tudja legjobban megkülönböztetni vállalkozását a versenytársakétól Az i ndulás m egtervezésekor a rról k ell dönt enie hol l esz a t elephelye, e gyedül i ndítja e l a vállalkozást vagy segítséggel, milyen formájú lesz a vállalkozás? 4. a vállalkozás egyensúlya Fenntartása ér dekében a v állalkozónak t iszteletben kell tartania néhány alapvető egyensúlyi követelményt és vállalkozásszervezési szabályt. A hivatásos t anácsadók a t ervezést j avíthatják és h osszú t ávon p énzt t akaríthatnak m eg a vállalkozásnak. A jogász is

s egíthet s zámos dol og eldöntésében (milyen j ogi formát válasszon, hogyan t árgyaljon hitelezőivel, milyen szerződéseket kössön, hogyan rendezze munkaügyi problémáit stb.) A könyvszakértő felülvizsgálja indulási költségeit, előkészíti és elemzi pénzforgalmát, hitelkérelmeket dolgoz ki, kialakítja a könyvelési rendszert, visszaigényli az adókat stb. A pénzügyi t anácsadó tájékoztat arról, hogy miként tehető nyereségesebbé a vállalkozás, hogyan alakulnak az általános gazdasági feltételek, milyen pénzügyi forrásokhoz juthat a vállalkozó. A szakmai ker eskedelmi t ársaságok, k amarák r évén t ájékoztatást n yerhet m ás v állalkozásokról, összehasonlításokat tehet, változási tendenciákat tanulmányozhat, ötletekhez juthat. A bankok a finanszírozásban vesznek részt. Az a vállalkozás biztonságosabb, amely kevésbé szorul a bankok hiteleire. III. A VÁLLALKOZÁS KÖRNYEZETE A vállalat környezete lehet:

- anyagi - társadalmi - különböző tevékenységi körök - egész nemzetgazdaság A vállalkozásokat tevékenységi körük alapján három fő csoportba sorolhatjuk: - primer sze ktor: (kitermelőipar és mezőgazdaság) közvetlenül kapcsolódnak a természethez, a természet kincseit aknázzák ki - szekunder szektor: (feldolgozóipar és építőipar) a primer tevékenységek által előállított javakat használják és dolgozzák fel. A feldolgozóipart két csoportra osztjuk: ~ termelőeszköz gyártó (gép- és szerszámgyártás stb.) ~ fogyasztási cikk gyártó (ruházat, élelmiszer, rádió, televízió, személygépkocsi stb.) - tercier sze ktor: (szolgáltatás, k ereskedelem) k özvetlenül el égítik k i a s zükségleteket. A megtermelt ár uk cs eréjét s egítik, a p énzügyi f eladatokat v égzik, k ockázatokat v állalnak, elvégzik a javításokat stb.) A szolgáltató vállalkozásokat 6 csoportra oszthatjuk: 1. bankok, amelyek a vállalkozáshoz

hitelt nyújtanak, őrzik a megtakarításokat, kezelik a vállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatokat, 2. közlekedési vállalkozások, amelyek áruk vagy személyek helyváltoztatásában működnek közre (vonat, autóbusz, kamion, taxi) 3. biztosítóintézetek, amelyek számtalan kockázatot osztanak meg vállalkozókkal vagy egyénekkel (szavatossági biztosítás, baleset-biztosítás, lakásbiztosítás) 4. javító s zolgáltató vállalkozások, amelyek a t artós f ogyasztási ci kkek, í gy autók, t v-készülékek stb. javítását végzik, 5. személyi szolgáltatások, amelyek a turizmust, a fodrászatot, a vendéglátást stb ölelik fel, 6. közműszolgáltatások, amelyek a gáz, az ár am, a víz, cs atorna, és a s zemétszállítási i gényeket elégítik ki. A kereslet, kínálat, ár összefüggése: Az ár szabályozó szerepe a kereslet és kínálat törvényeként a következő módon írható le: - ha a kí nálat s okkal ki sebb, m int a ke reslet

a kkor a z á r emelkedik. Ilyenkor a v állalkozó a j ó nyereségkilátások m iatt növeli a t ermelést v agy a s zolgáltatást, a k ínálat n övekszik, és az ár csökken - ha a kí nálat s okkal n agyobb, m int a ke reslet, akkor a z á r csökken. Ilyenkor a v állalkozó kénytelen o lcsóbban ad ni, es etleg r áfizetéssel megszabadulni készleteitől, bezárni a boltját, megszüntetni a s zolgáltatást, v agy m ás t evékenységbe f ogni. A k ínálat t ehát cs ökken és ú jra helyre áll a kereslet és kínálat egyensúlya. A piac és felosztása A p iac a k ereslet és k ínálat t alálkozásának s zíntere. A piaci szereplőket (eladókat, vevőket, fogyasztókat) és a közöttük fennálló kapcsolatokat foglalja magába. A piacok felosztása Földrajzi tagolás Világpiac Magyar piac Fővárosi piac Balatoni piac Szakmai tagolás Árupiac Munkapiac Pénz- és tőkepiac A szakmai piacok a vállalkozás számára a lehetőségeket és a korlátokat

jelenítik meg. Elegendő szakképzett munkaerő, pénz, ami lehet saját tőke vagy hitel és az ezekkel létrehozott áruk, szolgáltatások, amelyek a cserében a megérdemelt nyereség mellett értékesülhetnek. A földrajzi piacok a vállalkozás működésének területi megoszlását jelentik, vagyis azt, hogy helyi vagy azon túli piacokon értékesíti a megtermelt árukat, szolgáltatásokat. Piacok egyéb felosztása Piac A vásárlás tárgya Fogyasztási cikk - napi cikkek - tartós fogy-i cikk piac - szolgáltatások - építési terület Termelői piac - alap- és f élkész anyag, alkatrész Közvetítői, kereskedelmi piac Nagyfogyasztók, közületek piaca A vásárlás célja - szükségéletkiel. - kényelem, maximalizálás - nyereség m aximalizálása g azdaságos b eszerzéseken keresztül - számtalan e gyéb cél - napi és t artós - nyereség m ax. fogyasztási c ikkek előnyös beszerzésvásárlása é rtékesí- sel, hiányos szortitési célra

mentek m egvásárlásával - beruházási javak - napi cikkek - tartós fogy-i cikk - szolgáltatások A vásárlás döntési folyamata - egyén - a term-től függő- csoport (család) en: i mpulzus va gy rutinszerű - csoport (beszer- - kollektív dönt ési zési o sztály v agy folyamat a szervecsoport zet céljaitól függően A vevő - egyén - csoport ( szövetkezeti kereskedelemben) - a lakosság szoci- - csoport (beszerális szükségletei- zési osztály vagy nek, t ársadalmi i - csoport) nyeinek k ielégítése - összetett döntési folyamat (szervezeti célok és bonyolult tá rgyalási eljárások előzik meg a döntést) - összetett dönt ési folyamat, a költségvetési k eretek miatt nagy gondosság szükséges 26.A A gazdasági integrációk típusai Az Európai Unió kialakulása, fejlődése és jelenlegi helyzete A nemzetközi munkamegosztás elmélyülésével mind a vállalati szférában, mind az államok közötti gazdasági együttműködésben

új szervezetek jöttek létre, kialakult a nagyvállalatok nemzetközi integrációja és létrejöttek a regionális gazdasági integrációk. A gazdasági integrációnak két szintje létezik: - Mikrogazdasági integráció: A vállalatok integrációja. - Makrogazdasági integráció: Az országok, nemzetgazdaságok integrációja. Mikrogazdasági integráció: Az egyes termelők összefonódási folyamata, amely kiterjed az újratermelési folyamatra vagy mennyiségi mozzanatára. (termelés, elosztás, fogyasztás, K+F, tőkekapcsolat, pénzügyi és értékesítési kapcsolatok) Amikor integráció van az egyes termelők a termelés racionalizálásában, a költségek megtakarításában, az innovációban, a műszaki fejlesztésben, a versenyképesség korlátozásában és a piacok megszerzésében való érdekeltsége a meghatározó. Makrogazdasági integráció: A nemzetgazdaságok összekapcsolódási és egyesülési folyamata, amely érinti a gazdaság és társadalom

valamennyi testületét. A makrogazdasági integrációban a gazdasági érdekek, érdekeltségi viszonyok, mint közösségi érdekek jelentkeznek. Gazdasági szempontból a nemzetgazdasági teljesítményének és műszaki hatékonyságának tényezői motiválnak. Pl: növekedés, makrogazdasági egyensúly megteremtése, foglalkoztatottság, infláció A mikro- és makrogazdasági folyamatok egymásra épülnek, és egymást feltételezik. Az intézményeik különböznek. A mikrogazdasági integrációt a transznacionális típusú vállalatok reprezentálják. A makrogazdasági integráció a nemzetközi regionális intézmények kereteiben szerveződik. A mikrointegráció transznacionális társaságokhoz kapcsolódó globális folyamat, mivel kontinenseket fog össze. A makrogazdasági integráció csak regionális közösségekhez kapcsolódik, kontinensnyi régió. A makrogazdasági integrációk különböző formában jönnek létre. Van egy fejlődési folyamat, ami az

egyszerű integrációból fejlődik át egy bonyolultabb a gazdasági és társadalmi életet átfogó integrációvá. Szakaszolni lehet a gazdasági integrációs folyamatot A makrointegrációk típusai: a) Szabadkereskedelmi társulás: (pl. EFTA) Megszüntetik a vámokat és egyéb korlátozásokat az egymás közötti kereskedelemben. A kívülálló országokkal szemben megtartják saját nemzeti vámtarifájukat. b) Vámunió: (Pl. EGK, Franciaország és Monaco között) A vámok és korlátozások belső lebontásán túl közös külső vámtarifát alkalmaznak. c) Közös piac: A kereskedelmen túlmutató együttműködési fázis. Lehetővé teszik a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását az övezeten belül. d) Gazdasági unió: Minden korlátozást kiiktatnak az övezeten belül és közös gazdaságiés pénzügypolitikát folytatnak. Az Európai Unió (EU) története: Az EU létrejötte még a II. Világháborút megelőzően megfogalmazott

„egységes Európa” gondolatához kötődik. Előfutára a Montánunió volt, amelyet 1951-ben Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, Olaszország és az akkori Német Szövetségi Köztársaság hozott létre, a szénés acélipar közös felügyeletére, integrálására. Ezek az államok (a Hatok) alakították meg a Római Szerződéssel az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), melynek neve Közös Piac volt. A Római Szerződés adta az EURATOM (Európai Atomenergia Közösség) alapját is. Az EU közvetlen elődjének tekinthető Európai Közösség a Montánunió, az EGK és az EURATOM 1967-es egyesítésével jött létre. Az integráció a ’70-es évek olajárrobbanásai és az ebből származó gazdasági válságok után a folyamat dinamikáját az Egységes Európai Okmány 1987-es életbelépése adta vissza. Az EGK első szerződésmódosítása célul tűzte ki az egységes belső piac megvalósítását 1992. december 31-ig. A célrendszer a „négy

szabadság” (áru, tőke, munkaerő, személyek szabad áramlása) akadályainak végleges lebontását, a szükséges helyeken való jogharmonizációt jelölte ki. A dokumentum konkrét harmonizációs „menetrendet” írt elő, és világos döntéshozatali szabályokat hozott. 1993. november 1-jétől, a Maastrichti Szerződés életbe lépése óta használják hivatalosan az Európai Unió nevet. Az integráció elmélyülése együtt járt annak kibővülésével. 1973 január 1-től Nagy-Britannia, Dánia, Írország csatlakozott a Közösséghez. Görögországot 1981-ben, Spanyolországot, Portugáliát 1986-ban, Ausztriát, Finnországot és Svédországot 1995-ben vették fel. Az Európai Unió felé vezető út szerződései: - 1951. Európai Szén- és Acélközösség - 1957. Európai Gazdasági Közösség - 1957. Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) - 1986. Egységes Európai Okmány - 1992. Maastrichti Szerződés - 1997. Amszterdami Szerződés Az Egységes

Európai Okmány és a Schengeni Egyezmény együttesen: Az Európai Közösség eddigi alapszerződéseit nagymértékben továbbfejlesztő okmány. 1986ban írták alá és 1987 július 1-jén lépett hatályba Az okmány célul tűzte ki az egységes belső piac megteremtését, ahol az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása biztosított. Felmerült továbbá, hogy a személyek szabad mozgásának megteremtésével erősíteni kell a külső határellenőrzést. Franciaország, Németország, és a BeNeLux államok látva, hogy igen nehéz megállapodásra jutni a személyek szabad mozgása illetve a bel- és igazságügyi együttműködés tekintetében, 1985-ben Schengenben írtak alá. Az egyezmény célja a belső határokon az ellenőrzés megszüntetése, a külső határok őrizetének megerősítése, a menekültügyi, vízumpolitikai és rendőrségi intézkedések összehangolása, valamint az igazságügyi együttműködés. Maastrichti

Szerződés: Az EU-t 1993-ban megalapító Maastrichti Szerződés az Unió „3 pillérre” helyezi: 1. az Európai Közösségek gazdasági integrációja (közös pénz, egységes belső piac) 2. a közös kül- és biztonságpolitikára 3. és a bel- és igazságügyi együttműködésre (bevándorlás, menekültügy, bűnüldözés) E szerződés hozta létre az európai állampolgárság fogalmát is, kimondva, hogy „minden olyan személy állampolgára az Uniónak, aki az egyik tagállam állampolgára”. Kimondta a szubszidanitás elvét. Ezen elv alapján a tagállamok olyan területeken, amelyek nem tartoznak az Unió kizárólagos hatáskörébe, csak akkor hoznak uniós szintű intézkedést, ha azok esetében a tagállamok nem tudnak hatékonyan cselekedni. Amszterdami Szerződés Az EU 1995-ben bekövetkezett kibővülése a három EFTA-tagországgal arra késztette a tagállamokat, hogy újrafogalmazzák a Maastrichti Szerződést. Az új Szerződés 1999 május

1-jén lépett hatályba. Új elemeket épített be, így a foglalkoztatás kérdését, az emberi jogokat, szigorító környezetvédelmi intézkedéseket, stb. A legjelentősebb módosításai a bel- és igazságügyi együttműködés területét érintik. Az EU intézményrendszere: Az EU-t többek közt az különbözteti meg más integrációs csoportosulásoktól, hogy kezdettől fogva számottevő jogkörrel felruházott, működő közösségi intézményrendszerrel bír. Az EU legfontosabb intézményei és ezek jogosítványai a következők: 1. Az Európai Bizottság (The European Comission): ez az intézmény független mind a nemzeti államoktól, mind az integráció más intézményeitől. Felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel egyedül az Európai Parlamentnek tartozik. A Bizottság és az EU fő végrehajtó szerve, „kormánya”, melynek székhelye Brüsszelben van. 2. A Miniszterek Tanácsa (The Council of Ministers): az EU fő politikai irányító

és döntéshozó szervezete. Kötelező érvényű határozatait minősített többségi szavazat alapján hozza. 3. Az Európai Parlament (The European Parliament): a nemzeti parlamentekkel ellentétben nem rendelkezik törvényhozói jogkörökkel. Nemzetek feletti intézménnyé az teszi, hogy képviselőit 1979 óta közvetlenül választják. Hatásköre az EU költségvetése és nemzetközi szerződései tekintetében jóváhagyó, a többi kérdésben véleményező, ellenőrző jellegű. 4. Az Európai Tanács (The European Council): összetételéből adódóan a legmagasabb szinten foglalkozik az integráció kérdéseivel. Politikai állásfoglalásai meghatározóak az Unió továbbfejlődése, a fő irányok kijelölése szempontjából. Az említetteken kívül egyéb intézmények is léteznek: Európai Bíróság, Európai Számvevőszék, stb. A közösségi döntések négy típusba sorolhatók: - a rendeletek közvetlenül, tehát a nemzeti fórumok közbeiktatása

nélkül kötelező érvényűek minden tagállamra nézve, - az irányelvek is kötelező érvényűek, de a nemzeti intézmények hatáskörébe tartozik, hogy átültessék azokat a nemzeti jogrendszerbe, - a határozatok csak a témakörben érintett ország(ok)ra, vállalat(ok)ra vagy személy(ek)re nézve kötelező jellegűek, - az ajánlások véleményezések, mint nevük is mutatja, nem kötelező jellegűek. A közös agrárpolitika az EU gazdasági szabályozásának egyik legbonyolultabb területe. Alapelvei: 1. A mezőgazdasági termékek egységes piaca, mely olyan lényeges integrációs elemeket tartalmaz, mint: az egymás közötti agrárkereskedelmet gátló vám- és egyéb korlátozások felszámolása és alkalmazásának tilalma; egységes közösségi árak alkalmazása; közös szabályozás a külső országok versenyével kapcsolatban. 2. Közösségi preferencia, mely azt jelenti, hogy az Unión belüli termékek előnyben részesülnek a külső

importtal szemben. 3. A tagországok pénzügyi szolidaritása: Létrehozták az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot. A jelenlegi agrárrendtartás négyféle szabályozást tartalmaz: 1. Közösségi intervenció és külső protekció: ide tartozik jelenleg a mezőgazdasági termelés 70%-a. A termelők külső versenytől való megóvása érdekében bevezették az ún. küszöbárat: azt jelenti, hogy az Unión kívülről származó import nem juthat a Közösség országaiba a küszöbárnál olcsóbban, mert a küszöbár és a világpiaci ár különbségét lefölözik, vagyis az importőr köteles befizetni az EU költségvetésébe. 2. Intervenció nélküli külső protekció működik az EU mezőgazdasági termékei mintegy 21%-ának piacán. 3. Bizonyos termékekből (napraforgó, olívaolaj, repce, gyapot, dohány) az EU bevitelre szorul, ezért importkorlátozás nincs, de a feldolgozóipar megkapja a garantált ár és a és az olcsó importár

közötti különbséget a termelőktől átvett mennyiségre. 4. Néhány termék termelőjének (selyemhernyó, len, kender) átalány formájában fizetnek támogatást: a megművelt földterület nagysága vagy a termény mennyisége szerint. A közösségi agrárpolitikának nem kis szerepe volt abban, hogy az EU mezőgazdasága az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult. A ’70-es évek végén és a ’80-as évek első felében fokozatosan növekvő termékfeleslegek halmozódtak fel. A közös agrárrendtartás egyre kevésbé volt képes a gazdálkodók jövedelmét megfelelő szinten tartani. A közös agrárpolitika reformálásának főbb célja csökkenteni a termékfelesleget, megfékezni az ár- és piacszabályozás költségeinek növekedését. 1991-ben a reformintézkedések fő irányvonala az ár- és jövedelempolitika szétválasztását célozta. Az Európai Monetáris Rendszer (EMS – European Monetary System) Az EMS legfontosabb alkotóelemei: - a

közös monetáris egység, az ECU (European Currency Unit) bevezetése; - a „valutakígyó” újjászervezett formájának, a „szuperkígyónak” működtetése; - az újfajta hitelmechanizmus működtetése Az ECU az EU kollektív elszámolási egysége: A tagországok úgy jutottak hozzá, hogy tartalékaik egy részét befizették az EU-nak, amely a ténylegesen átadott tartalékok ellenében ECU-követelést írt jóvá az egyes tagok számláin. Az ECU mindenekelőtt a nemzeti valuták ármércéje volt. Hiteleszközként és intervenciós eszközként is használták. Az EU monetáris hatóságai hivatalos elszámolásaikat ECU-ben végezték. Létrehozásakor távlati célként nemzetközi tartalékvaluta szerepet is szántak neki Fontos szerepet játszott a nemzetközi kötvénypiacon is. 1979. január elején kezdte meg működését a szuperkígyó, melyhez 8 tagország csatlakozott Lényege, hogy a tagországok monetáris szervei folyamatosan ügyeltek a

keresztárfolyamok stabilitására és az ECU-árfolyamok alakulására. Az EMS keretében különböző bi- és multilaterális hitelalapokat hoztak létre. Magyarország kapcsolata az Európai Unióval Magyarország és az EU gazdasági kapcsolatának jogi keretéül 1988-tól a magyar – Európai Közösség kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás szolgált, amelyet 1992ben a társulási szerződés (Európai Megállapodás) kereskedelmi fejezetének életbelépése követett. A teljes jogú tagság előkészítő szakaszának tekinthető társulás preferenciális jellegű aszimmetrikus kapcsolat, amelyben a szerződő felek egymásnak nyújtott kedvezményeiben más országok nem részesülnek. Lényege, hogy ipari termékekre vonatkozó szabadkereskedelmi övezetet valósít meg, mégpedig aszimmetrikus módon, ahol az EU gyorsabban és nagyobb kedvezményeket nyújt, amelyeket Magyarország csak később viszonoz. Magyarország 1994-ben benyújtotta

csatlakozási kérelmét az EU-hoz, s ezzel egyértelművé tette, hogy annak teljes jogú tagja kíván lenni. A csatlakozási tárgyalások 1998 tavaszán kezdődtek meg. Az Unió 6 támogatandó célkitűzést határozott meg: 1. elmaradott régiók fejlődésének és szerkezeti alkalmazkodásának elősegítése; 2. az ipar hanyatlása által súlyosan érintett régiók helyzetének javítása: azokra a hanyatló ipari területekre vonatkozik, ahol a munkanélküliség és az ipari foglalkoztatás aránya magasabb a közösségi átlagnál; 3. küzdelem a tartós munkanélküliség ellen, a fiatalok és a munkaerőpiacról kivonuló személyek társadalmi beilleszkedésének segítése; 4. a munkavállalók alkalmazkodása az iparban és a termelési rendszerben végbemenő változásokhoz; 5. a mezőgazdasági területek fejlődésének segítése a mezőgazdasági szerkezet átalakításának felgyorsításával; 6. az északi országok rendkívül alacsony népsűrűségű

területeinek támogatása Az euró A közös európai pénz, az euró 2002. január 1-jei bevezetésével megszűnt a résztvevő tagállamok nemzeti valutái közötti árfolyam-ingadozás, és olyan egységes pénzügyi régió jött létre, amely mind méretben, mind fejlettségi szintjében vetekszik az Egyesült Államokkal. Az euró bevezetése egyben azt is jelenti, hogy az EU tagállamaiban kezdetét vette a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza. Nagy-Britannia, Dánia és Svédország egyelőre megtartotta saját valutáját, de elfogadják az eurót is. A többi tagállamban, illetve néhány, saját valutával nem rendelkező törpeállamban (Monaco, Vatikán), és a tagállamokhoz tartozó szigeteken pedig az euró lett a törvényes fizetőeszköz. Az egységes monetáris politika folytatásához szükséges intézmények: Európai Központi Bank (ECB – European Central Bank), és a Központi Bankok Európai Rendszere. A Gazdasági és Monetáris Unióban

részt vevő államok megállapodtak abban, hogy csak euróban bocsátanak ki állampapírokat, és a korábban kiadottak többségét euróra konvertálják. Az euró bevezetésének fontosabb állomásai: 1998. május 1-3 – Az alapvető döntések meghozatala és a felkészülési folyamat kezdete Az euró bankjegyek és érmék előállításának kezdete. 1999. január 1 – Az euró megjelenése az átutalásos fizetési körben A résztvevő országok valutája és az euró közötti átváltási arányok rögzítése. 2002. január 1 – Az euró készpénz-forgalomba léptetése, a nemzeti bankjegyek és érmék euróra váltásának kezdete. Legkésőbb 2002 július 1-jével a nemzeti készpénz kivonása a forgalomból. (A tagállamok központi nemzeti bankjai külön-külön meghatározták, hogy a nemzeti valutát milyen határidővel váltják át euróra.) A nemzeti valuták véglegesen rögzített árfolyamokon válthatók át euróra, elvesztették önálló

árfolyamukat. A nemzeti valuták és az euró közötti átváltási arányokat 1998 december 31-én állapította meg az Európai Unió Tanácsa. 1999 elejétől a nemzeti valuták és a külső országok pénzei közötti devizapiaci árfolyamjegyzés megszűnt, a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti devizák helyére. Az átváltási arányokat hat számjegyű számmal fejezik ki, mindig az euróhoz viszonyítva. Az euró és az ECU közti átváltási arány 1:1 Egy nemzeti valutában kifejezetten összeget 2 lépésben számítanak át más nemzetközi fizetőeszközre: először euróra, majd a célvalutára. PHARE – program: A fejlett nyugati államok először azt a két kelet-közép-európai országot karolták fel, amelyekben megértek a rendszerváltás előfeltételei. Az 1989 július 14-ei ülésen Párizsban határozták el Magyarország és Lengyelország segítését. 1990 január 1-jén lépett életbe a PHARE – program, melynek területei: 1. know-how:

tanácsadás, képzés, intézmények reformjának segítése; 2. beruházás támogatása: a külföldiek beruházásainak kockázatait próbálja csökkenteni; 3. közvetlen finanszírozások: az infrastruktúra fejlesztésére irányul Társulási megállapodás: A PHARE – program után újabb társulási megállapodások indultak el. Ekkorra már az akkori Csehszlovákia is felzárkózott. A három országgal 1991 december 16-án Brüsszelben aláírták az első három Európai Megállapodást. Ez 1994 február 1-jével lépett életbe A Magyar – Európai Közösség Társulási Megállapodás legértékesebb része az, amely az ipari áruk szabad kereskedelmét irányozza elő. Eszerint 2001-ig megszűnik minden vám és kvóta az ipari áruk kereskedelmében Magyarország és az Unió között. Magyarország számára azért fontos célkitűzés az integráció, mert gazdasága kicsi és kiszolgáltatott. Az EU – tagság akkor lesz előnyös Magyarország számára, ha

általa nő a jólét, tágul a gazdaság mozgástere, és erősödik az ország nemzetközi befolyása. A magyar-európai közösségi viszony „normalizálódása” 1988-89-ben történt meg. Majd 1990-ben aláírtuk a Magyar – Európai Társulási Megállapodást. 1994 áprilisában Magyarország benyújtotta hivatalos felvételi kérelmét az Európai Unióhoz. 1996-ban az EU felmérte a társult közép- és kelet-európai országok gazdaságának, társadalmának helyzetét. Közülük 5-tel (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észtország) valamint Ciprussal 1998. március 31-én megnyitották a csatlakozási tárgyalásokat A tárgyalásokon azt vizsgálják, hogy a csatlakozni kívánó országok mennyiben képesek átvenni az Unió működését szabályozó közösségi vívmányokat. Az Európai Bizottság évente országjelentésekben értékeli a társult országok uniós felkészülésének helyzetét Ezek alapján Magyarország élen járó

minősítést kapott, s a közép-kelet-európai országok csoportjában az EU-tagsága legesélyesebb jelöltnek tekintik. Mindent figyelembe véve az EU-tagság várható legkorábbi időpontja 2004. január 1 lehet, de ez még könnyen későbbre tolódhat A csatlakozás előnyei: - A csatlakozással Magyarország feladja önállósága egy részét, de EU-tagként beleszólhat az őt érintő döntések meghozatalába. A belépéssel tehát számottevően nem csökken Magyarország szuverenitása. - A közös belső piac tagjaként az EU-országokkal azonos feltételek mellett kereskedhetünk a tagállamokkal, megszűnnek a jelenlegi korlátozások. - A külföldi partnerek szemében Magyarország még vonzóbbá válik, ami több külföldi beruházást hozhat. A gazdaság fejlesztéséhez szükséges hitelekért alacsonyabb kamatokat kell fizetnünk. - Európával fejlettebb közlekedési és hírközlési hálózatok is összekapcsolódhatnak. - Mezőgazdaságunk a közös

agrárpolitika révén nagyobb védelmet kap majd. - A csatlakozás után pénzügyi alapok segítik a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, Magyarország is részesülhet a támogatásokból. - Mindenféle korlátozás nélkül utazhatunk az EU bármelyik tagállamába, és ott szabadon tanulhatunk, munkát vállalhatunk, vagy le is telepedhetünk. - Hatékonyabbá válik a hazai bűnüldözés. Hátrányai: - Hátrány lehet, hogy a magyar piac teljesen megnyílik az Unióból érkező árucikkek előtt, a verseny tehát a mostaninál is élesebb lesz. - A kapott segélyt minden esetben ki kell egészítenünk saját hozzájárulással: ezt hívják társfinanszírozásnak. AGENDA 2000: Az AGENDA 2000 elnevezésű dokumentumot hosszú vita után 1999. március 26-án a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A dokumentum a XXI századba átlépő Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan kihívásokra, mint a bővítés, a

globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése. A dokumentum 2000-2006-ig terjedő időszakra elkülönítve határozza meg (5+1 országra vetítve) a kibővítéssel kapcsolatos költségeket és az EU költségvetési alapelvét. Az EU tagság általános feltételei: Az EU-nak elvben tagja lehet minden olyan európai ország, amely megfelel a demokrácia és a piacgazdaság alapvető követelményeinek. A jelöltnek vállalnia kell, hogy magáévá teszi az EU célkitűzéseit. A csatlakozni kívánó ország arra is kötelezettséget vállal, hogy maradéktalanul átveszi és alkalmazza az EU összes jogszabályát. Az új tag felvételéhez az EU – tagországok teljes és egyhangú egyetértése szükséges. 26.B TÉTEL A vállalkozási formák és legfontosabb jellemzőik. Egyéni vállalkozó: A legegyszerűbb vállalkozási forma. Magánszemély vállalkozik valamilyen üzletszerű gazdasági tevékenységre. A

vállalkozás beindításához elegendő a vállalkozói igazolvány kiváltása az illetékes gazdasági kamaránál. Az egyéni vállalkozás szabályai: - Az egyéni vállalkozás keretében bármilyen – jogszabály által nem tiltott – üzletszerű gazdasági tevékenység folytatható. - Egyéni vállalkozó nemcsak kisipari, kiskereskedői tevékenységet f olytató s zemély, hanem a vállalkozó által létesített vállalatszerű vállalkozás is. Az egyéni vállalkozás főként devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége. Az adósságokért is egyedül, korlátlanul f elel, személyes vagyontárgyait is végrehajtás alá lehet vonni szükség esetén. Közkereseti Társaság: A legegyszerűbb társasági forma. A társaság legfontosabb jellemzői: - a társaság tagjai személyesen is közreműködhetnek a közös gazdasági tevékenység folytatásában, - a tagok korlátlan és egyetemleges

felelősséggel tartoznak a társasággal szemben fennálló követelésekért, - a társaság működéséhez szükséges vagyont a tagok a társaság rendelkezésére bocsátják a társaság alapításakor, - a társasági viszony fennállása alatt a társaság használatába adott vagyont a tag a többi tag hozzájárulás nélkül a társaság vagyonából nem vonhatja ki, nem idegenítheti el és nem terhelheti meg, - a bevitt vagyont csak a tagsági viszony megszűnésekor és a társaság megszűnése esetén lehet visszakövetelni. A Kkt. Nem jogi személy, de tagjai lehetnek fogi és természetes személyek egyaránt Ezt a társasági formát akkor célszerű választani, ha a társaság kisebb létszámú vagy kisebb alaptőke igényű családi vállalkozásról van szó. A tagok maguk döntenek a társaság ügyeiben A tagok gyűlésében valamennyi tag személyesen vesz részt, ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik valamennyi tagnak azonos mértékű

szavazata van. Bizonyos ügyekben egyszerű szótöbbség, más esetekben egyhangú szavazás kell az érvényes döntéshez. Betéti Társaság: A Bt. Nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel A közkereseti társasági formából alakult ki, e zért a s ajátos s zabályoktól le tekintve a k kt. S zabályait k ell a lkalmazni T agjai ú gy vállalkoznak közös gazdasági tevékenységre, hogy legalább egy (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges a társaság tarozásaiért, míg legalább egy (kültag) felelősége a vagyoni betétje erejéig korlátozott. Nem minden tag köteles személyes közreműködésre, a tagok pusztán va gyonnal i s r észt ve hetnek a vá llalkozásban. A be ltagok s zemélyes közreműködésre kötelezettek, az ő felelősségük korlátlan. A kültagok felelőssége korlátozott, ezért az üzletvezetésben sem vehet részt. Viszonylag kis vállalkozások esetén kedvező, ahol a magánkézben lévő befektetésre

váró tőke vállalkozó szellemmel, ötletekkel párosul. Viszonylag kis tőkeigényű üzleteknél, családi vállalkozásnál kedvező. Korlátolt Felelősségű Társaság: Jogi személyiséggel rendelkezik. Tőkeegyesítő jellegű, de kötődik a tagok személyéhez Előre meghatározott törzsbetétekből álló vagyonra, az ún. törzstőkére épül A tag felelőssége a befizetett törzsbetétre és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed k i. A t ag h armadik s zemélyekkel szemben n em f elel a t ársaság k ötelezettségeiért A z anyagi felelősség mértéke a törzsbetét erejéig terjed, a tag magánvagyonát nem lehet a társaság tartozásaiért igénybe venni. Korlátolt felelősség csak a cégbejegyzés megtörténtét követően áll fenn. Ez a többi társasági formára is érvényes Addig a vezető tisztségviselők kötelezettségvállalásaiból eredő tartozásokért a tagok a társaság megszűnésére

vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni. A társaság törzstőkéje a tagok törzsbetéteiből áll – ez a működésének megkezdéséhez szükséges vagyon. Üzletrész: a tagot a társasági vagyonból megillető hányad. Nem csak a törzsbetétet foglalja magába, hanem a társasági vagyonból (az alapítás óta keletkezett vagyonnövekményből) való részesedést is. Az üzletrész átruházható A ta gok a tö rzsbetét s zolgáltatásán k ívül me llékszolgáltatás te ljesítésére is v állalhatnak kötelezettséget. Személyes közreműködés, ha nem választott tisztségviselők, mellékszolgáltatásnak minősül, ha nem munkaviszonyon alapul. A Kft tagjai dolgozhatnak is a társaságnak, ez lehet a munkahelyük is. A társaság tagjai a nyereségből a törzsbetétjük arányában részesednek. Részvénytársaság: Az Rt. előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság,

amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Az Rt. kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel A tagok kockázatát, felelősségét a vagyoni hoz zájárulásuk mértékéig kor látozza. A t agok va gyoni hoz zájárulásuk a z R t-nél a részvényben testesül meg. Rt.-t b árki; jo gi s zemély, ma gánszemély e gyaránt a lapíthat, e gy s zemély is le het a lapító A törvény részletes szabályokat ír elő az alapítás módjára, a részvényjegyzésre, az alakuló közgyűlés lebonyolítására. A részvényesek vagyoni és tagsági jogokkal bírnak: jogosultak a közgyűlés által felosztani rendelt osztalékra, jogosultak a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, észrevételt tenni a szavazati jogot biztosító részvény alapján, indítványt tenni és szavazni. Részvény: a részvényeseknek az értékpapírban megjelenő

tulajdonjoga, amely részesedést biztosít az Rt. alaptőkéjéből, a nyereségből és az Rt felszámolása esetén a felszámolás eredményéből is. A részvény forgalomképes értékpapír, megtestesíti a b enne foglalt vagyoni értéket. Szabadon adhatók-vehetők. Magánszemélyek, jogi személyek egymás között is szabadon vásárolhatnak részvényeket, de fordulhatnak é rtékpapír-kereskedelemmel f oglalkozó cég ekhez (brókercégek) vagy tőzsdén is vásárolhatnak. Osztalék: a tiszta nyereségből a részvénytulajdonosoknak kifizetett részesedés, a részvények névértékének %-ában fizetik. A részvény fajtájától függően tagsági jogokat is biztosít 28.a tétel A pénzügyi együttműködés szakaszai az EU-ban. Az EMS A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) menetrendje A Római Szerződés már előírta a tagországok valutáinak konvertibilitását. Ezt 1968-ra t udták teljesíteni az országok. A pénzügyi együttműködés szakaszai: -

1958-68: a tagországok együttműködése a fiskális politikai kérdések összehangolására irányult. - 1968-78: az á rfolyam-politikai együttműködés került előtérbe. Ekkor működött az ún valutakígyó, am elynek l ényege, h ogy az E K-valuták „ kifelé” s zabadon l ebegtek, m íg „ befelé” megkísérelték egymáshoz viszonyított árfolyamaikat fenntartani és stabilizálni. A lebegtetés azt jelentette, hogy a saját valutája árfolyama érdekében nem végez nyílt piaci műveleteket, vagyis nem avatkozik be a devizatőzsdén, hanem a saját pénze keresletét, kínálatát a piacra fogja vinni. - 1979-91: a tagországok közötti valutáris együttműködés intenzitása a korábbi szakaszokhoz képest jelentősen fokozódott. Ezt az időszakot az Európai Monetáris Rendszer működése fémjelzi. - 1992-2001: az E U-t deklaráló Maastrichti szerződés 1992-ben Gazdasági és Pénzügyi Uniót hirdet m eg. Közös va luta, köz ös e urópai köz

ponti ba nk ( ECB), m arad a köl tségvetési é s devizapolitikai koope ráció. A köl tségvetést ne m vont ák köz ös i ntézkedés a lá, c sak a jánlások vannak - 2002-: Euro zóna A felsoroltak közül a második és harmadik szakasszal részletesebben is foglalkozunk. Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) 1979-ben kezdett el működni. Legfontosabb alkotóelemei a következők: - a közös monetáris egység, az ECU bevezetése Az E CU kol lektív s zámlapénz, a mely – az S DR-től eltérően – rendelkezik a h agyományos tartalékeszközökből álló fedezettel. Kosárvaluta, ami azt jelenti, hogy értékét az egyes tagországok valutái ér tékének s úlyozott át laga ad ja. F eladatkörét t ekintve a n emzeti v aluták ár mércéje, hiteleszköz é s i ntervenciós e szköz. A zonban ma már ne m l étezik, még 1995 -ben dönt öttek a z új egységes európai pénz létrehozásáról, az euroról, ami mára már forgalomba is került. - új

árfolyam-mechanizmus működtetése Az E RM l ényege, ho gy a t agországok m onetáris s zervei f olyamatosan ü gyelnek ne mzeti va lutáik keresztárfolyamainak stabilitására és az ECU árfolyamok alakulására. - újfajta hitelmechanizmus működtetése különböző két- és sokoldalú hitelalapokat hoztak létre. Ezekből a csekélyebb tartalékállománnyal és gyengülő valutával bíró tagországok számára nyújtanak kedvező hiteleket. A mechanizmus lehetőséget ad a jegybankok közötti hitelezésre, valamint az előzetesen meghatározott kvóták arányában a tagországok számára rövid és középlejáratú hitelek folyósítására. A Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) menetrendje Az egységes belső piac megteremtésének pénzügyi kérdéseit még 1989-ben a Bizottság a kkori elnökéről elnevezett Delors-terv vetette fel. Itt fogalmazódott meg először a Gazdasági és Pénzügyi Unió létrehozásának szükségessége. Az EMU Maastrichtban

elfogadott menetrendje a következő: Első szakasz 1990. július 1 Az EK tagországai között a tőkeforgalom szabaddá válik 1993. január 1 Befejeződik az egységes belső piac megvalósítása 1993. november 1 Életbe lép a Maastrichti szerződés az EMU létrehozásának tervével és az EMUtagság pénzügyi kritériumainak meghatározásával: - az infláció mértéke l egfeljebb 1,5% pont tal haladhatja m eg a há rom l egalacsonyabb i nflációjú EU tagországok inflációs rátáját - hosszú l ejáratú k amatok átlagos s zintje 2 % p onttal h aladhatja me g a le gkisebb árszint emelkedést felmutató három EU tagország megfelelő kamatszintjeinek átlagát, - az ál lamháztartás h iánya ( ktgvetés, T B, ö nkormányzat k tgvetésének h iánya) n em h aladhatja meg a GDP 3%-át, az államadóság pedig a GDP 60%-át, - az adott ország valutájának két éven át az ERM normális sávjában kell maradnia, úgy, hogy ne legyen szükség leértékelésre

egyetlen másik tagország valutájával szemben sem. Második szakasz 1994. január 1 F rankfurti s zékhellyel l étrejön az E urópai M onetáris Intézet ( EMI), am elynek feladata a közös valuta bevezetésének előkészítése 1995. december 15-16 Az Európai Tanács madridi ülésén döntenek az új valuta nevéről (euro), és bevezetésének időpontjáról (1999-2002) 1998 első féléve. Az Európai Tanács megnevezi az euro zóna bankjait E urópai köz ponti ba nk (ECB) j ött l étre a zóta. A 15 t agországból 12 -en l éptek be a z e uro z ónába ( Anglia, S védország, Dánia kivételével) ESCB: European System of Central Bank – Európai Központi Bankok Rendszere Harmadik szakasz 1999. j anuár 1 E na ptól ke zdve vé glegesen rögzítik a z E MU-ban résztvevő országok valutáinak egymással és az euroval szembeni árfolyamát. Életbe lép az euro bevezetéséről szóló törvény A bankjegyek és érmék kibocsátása megkezdődik, a közös pénz

önálló valutaként funkcionál. Ekkortól működik az ECB és az E SCB, a melyek a z U nió e gységes pé nzügypolitikáját hi vatottak kidolgozni é s m egvalósítani. E na ptól ke dve az á llamkötvényeket a z E MU-ban részt vevő országokban euro-ban bocsátják ki. 2002. január 1 Euro életbe lépése Eltűnnek a régi fizetőeszközök a forgalomból 2002. j úlius 1 A z E MU-ban résztvevő országok nemzeti valutái megszűnnek törvényes fizetőeszköznek lenni, azokat kivonják a forgalomból. Mind közigazgatás, mind a magánszektor átáll az euro használatára. Az EMU tervének esélyei és veszélyei Nem minden ország áldozza fel stabil nemzeti valutáját egy esetlegesen „puhább” euro érdekében. A félelem alapja az, hogy az EMU pénzügyi kritériumait az EU meglehetős lazasággal kezelte, s a résztvevők viszonylag széles körének kialakulása jelentős részben politikai szempontokra vezethető vissza. Az előtérben álló gazdasági

problémák közül a munkanélküliség kezelése rövid és középtávon sokak szerint olyan gazdaságpolitikát kíván, amely megnehezíti a pénzügyi kritériumok teljesítését. Kérdéses, h ogy a n émetek á ltal s zorgalmazott s tabilitási p aktum ( amely le téti k ényszer, ille tve büntetés k ilátásba h elyezése r évén az ál lamháztartási h iányra v onatkozó f eltételek h osszú t ávú betartását hivatott garantálni) mennyire képes biztosítani a létrejövő egységes pénz hosszú t ávú stabilitását. Ha képes erre, akkor az euro valóban hozzá tud járulni az egységes belső piac lehetőségeinek teljes kiaknázásához, s Európa világgazdasági szerepének növeléséhez. Ezáltal pedig hosszú távon a jelenleginél jobbak lehetnek a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kilátásai is. 29/A A főbb világgazdasági régiók közül az USA, Japán és a délkelet-ázsiai térség, a fejlődő, valamint a volt szocialista

országok gazdasági szerepének legfontosabb jellemzői. Japán és a délkelet-ázsiai térség A II. világháborút megelőző 70 év sikeres modernizációja és a háborút követő kiemelkedően gyors gazdasági növekedés, továbbá a politikai és gazdasági átrendeződés következtében Japán a 70-es évek elejére az USA és az NSZK mellett a világ vezető gazdasági hatalmává vált. A japán gazdasági csoda sok összetevő eredménye, amelyek közül a leglényegesebbek a következők: · a fejlett műszaki-tudományos ismeretek gyors átvételének, adaptálásának, továbbfejlesztésének és általában a világgazdaság változó feltételeihez való alkalmazkodásnak a képessége, · a sajátos, hatékony, ugyanakkor a hagyományokkal is összeegyeztethető termelésszervezési, valamint vállalatvezetési-menedzselési módszerek alkalmazása, · a munkaadók és alkalmazottak között kialakult, a hagyományokat is magába foglaló szerves kapcsolat, · a

folyamatos szakmai képzés, továbbképzés, · a magas hazai megtakarítások, · az állam aktív szerepe, több területen (pl. a külgazdaságban) közvetlen részvétele a gazdasági növekedés feltételeinek kialakításában, s végül, de nem utolsó sorban · az újjáépítési időszakot lerövidítő, az USA részéről megnyilvánuló politikai és gazdasági támogatás (más esetekben: engedékenység). A japán gazdasági fejlődésben a nagy belső piac kereslete másodlagos szerepet játszott. A növekedés legfőbb ösztönzője a kivitel volt, miközben az import növekedését különböző, elsősorban nem vám jellegű, láthatatlan szabályok tartották korlátok között. A japán exportoffenzívát nagymértékben előmozdította a világkereskedelem bővülése útjában álló vám- és mennyiségi korlátozások második világháború utáni fokozatos lebontása, a GATT keretében folyó világméretű liberalizációs folyamat térnyerése. Japán

éppen ezért nem volt érdekelt a regionális tömörülések létrejöttében, amelyek a tagállamok közötti munkamegosztás fejlődését előnyben részesítve hátrányos helyzetbe hozzák a kívülálló országokat. A közelmúlt világgazdasági fejleményei azonban a regionalizmus felé terelhetik a japán gazdaságot is. Az európai integráció előrehaladása mellett a NAFTA létrehozása is arra ösztönözheti Japánt, hogy élére álljon a délkelet-ázsiai térségben megindult különböző integrációs kísérleteknek. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kilencvenes évek közepén a térségben működő kisebb-nagyobb integrációs szervezetek nem tekinthetők olyan szoros tömörüléseknek, mint az EU, vagy akár a NAFTA. Ez azzal a speciális fejlődési úttal is összefügg, amely a térség országait jórészt intézményes nemzetközi keretek nélkül kötötte és köti össze, s amelynek lényege a térség fejlettebb országaiban sikeres

gazdaságfejlesztési modellek körültekintő adaptációja. A japán példát először az úgynevezett kis tigrisek (Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr, Tajvan) követték, amelyek a 60-as évek elején részben áttértek az importhelyettesítő gazdasági stratégiáról, az exportösztönző politikára. Ezekben az országokban Japánénál is hatékonyabb oktatási rendszert alakítottak ki, amely összhangban volt a követett gazdaságstratégiával. A háború után átfogó földreform révén tudták biztosítani a mezőgazdaság fejlődését és a vidéki lakosság politikai támogatását. Szemben a modellnek is tekintett szigetországgal, a kis tigrisek politikai rendszere elnyomó, diktatórikus jellegű volt, ami összhangban állt az alapvetően az állam által vezérelt gazdaságfejlesztéssel és tőkefelhalmozással. Az ázsiai iparosítás és modernizáció következő nemzedékét egyes délkelet-ázsiai országok alkották: a Fülöp-szigetek, Indonézia,

Malajzia, Thaiföld. Ezek az országok a 80-as évek elejétől helyeztek nagyobb hangsúlyt az exportösztönzésre és gazdaságpolitikájukat is ennek megfelelően alakították ki. A kivitel elősegítésének legkülönbözőbb eszközeivel éltek a közvetlen állami támogatásoktól kezdve a hazai valutát érintő reálleértékelő politikáig. Japánnal, Dél-Koreával és Tajvannal ellentétben nagy hangsúlyt fektettek a külföldi működő tőke becsalogatására, amelynek így fontos szerep jutott a hazai ipar fejlesztésében. Kínát és Vietnámot sokan az ázsiai sikertörténet következő állomásainak nevezik. Valóban, Kína az 1978-ban, Vietnám pedig az 1986-ban elindított gazdasági nyitást követően gyorsan fejlődött. A 80-as években a gazdasági növekedés motorjává Kínában a munkaerő-igényes iparágak (különösen a textilipar és a cipőgyártás) váltak, miközben a gépgyártás is látványosan fejlődött. Vietnámban hasonló

tendenciák figyelhetők meg, s az országot szintén más gyengén fejlett ázsiai országok (Laosz, Kambodzsa, a korábban Burmának nevezett Myanmar, illetve a Távol-Keleten már kívül eső India) számára példaképnek tekintik egyes szakértők. Az állam politikai szerepe Kínában és Vietnámban csak látszólag tér el a térség más országaiban tapasztalhatóktól: valójában itt is a Távol-Kelet legtöbb országára jellemző tekintélyelvű, diktatórikus rendszerről van szó. Az állam gazdasági szerepvállalása már különbségeket mutat és olyan problémákat szült, mint például az állami vállalatok és bankok veszteségessége. A magántulajdon és a piaci viszonyok terjedése ellentmondásos folyamat, amelyben az intézményrendszer átalakítása is szükséges, s ez Kelet- és Közép-Európához hasonlóan nehézségekkel jár. Az USA világgazdasági szerepe Az USA a második világháború óta eltelt időszakban egyértelműen a világ első

számú gazdasági hatalmának számít. A világtermelésben és világkereskedelemben betöltött szerepének lassú csökkenését mindvégig ellensúlyozta politikai és katonai szerepe, amely a közel-keleti, illetve a délkelet-európai válsággócok kapcsán a kilencvenes években a korábbiaknál is jobban kidomborodott. Az amerikai vállalatoknak a világgazdaság egyre összefüggőbb rendszerré válásában (a globalizációban) játszott szerepe mellett e tényezők is jelentősen hozzájárulnak a világgazdasági helyzetre gyakorolt befolyásának erősítéséhez. Az Egyesült Államok az iparilag fejlett országok közül a legkiterjedtebb egységes nemzeti piaccal rendelkezik. Ez az óriási méretű belső piac, amely önmagában is több mint 265 millió fogyasztó keresletét jelenti, meghatározó szerepet játszott abban, hogy a termelési tényezők lehető leghatékonyabb működtetése valósuljon meg az országban. Vállalatai így ki tudták használni a

hatalmas piac adta munkamegosztási, kutatási, fejlesztési és méretgazdaságossági lehetőségeket. Ezt csak előmozdította az amerikai állam szerepvállalása, amely nem a gazdaságba-gazdálkodásba történő közvetlen beavatkozással, hanem általában közvetett gazdasági és pénzügyi eszközökkel igyekezett kedvező feltételeket teremteni a termelési tényezők leghatékonyabbnak ígérkező elosztásához. Az állam aktív szerepvállalása ellenére azonban az amerikai gazdaság integrálása döntően a magánszektor kezdeményezéseinek tulajdonítható, tehát alulról építkező gazdaságfejlődésről van szó. Noha az amerikai gazdaság fejlődését alapvetően a belső piaci feltételek és lehetőségek határozták meg, napjainkra egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a külgazdasági tényezők. A műszakitechnológiai fejlődés felgyorsulása, a termékek életciklusának lerövidülése és ezzel is összefüggésben a növekvő beruházási

költségek már az elmúlt évtizedekben is felértékelték a külpiacokat. Ennek közismert megnyilvánulási formái voltak a második világháborút követő amerikai exportoffenzíva, majd az amerikai tőkekivitel és a multinacionális vállalatok világméretű térnyerése. Mindez a globalizációs folyamatok felgyorsulásához is vezetett, s e folyamatok centruma egyértelműen az USA volt. Az amerikai gazdasági térnyerést, külpiaci terjeszkedést nagymértékben előmozdította az USA kereskedelempolitikája. Ennek középpontjában az áru-, majd a szolgáltatáskereskedelem világméretekben történő fokozatos liberalizálása, a tőkeáramlás útjában álló korlátok lebontása, az úgynevezett deregulációs irányzatok kezdeményezése, kiterjesztése álltak. Ezeket a célokat szolgálták többek között a GATT tárgyalássorozatai is. Mindezek az alapvetően az USA által elindított folyamatok azonban amellett, hogy egyengették az utat az amerikai

vállalatok terjeszkedése előtt, egyben hozzájárultak ahhoz is, hogy új növekedési centrumok jöjjenek létre a világgazdaságban. Ilyen centrummá vált az Európai Unió, Japán és több délkelet-ázsiai ország. Ez utóbbiak, nem kis mértékben az USA által gerjesztett globalizációs folyamatok bizonyos elemeit felhasználva, élenjáró ipari és szolgáltatási ágazatokat fejlesztettek ki, és világgazdasági szerepük egyre növekszik. Nyugat-Európa és Délkelet-Ázsia gyors gazdasági fejlődése azt eredményezte, hogy az USA, noha megmaradt a világ vezető gazdasági-politikai-katonai hatalmának, megszűnt a műszaki-tudományosipari globalizációs folyamat és a világgazdaság egyedüli centruma lenni. A világgazdaság többközpontúvá vált, ami a politikai szférában is egyre inkább érezteti hatását. Az USA világgazdasági pozíciójának alakulását jelentősen befolyásolták a következő tényezők. · Az ország belső és külső

eladósodása, ami elsősorban a nyolcvanas években öltött riasztó méreteket és gyengítette gazdasági helyzetét. A kilencvenes évek költségvetési megszorításai enyhítették ezt a problémát. · A vállalatok és a háztartások eladósodottsága, amely nem kis szerepet játszott a gazdasági növekedésnek a 90-es évek elején tapasztalt lelassulásában és általában véve is a korábbinál bizonytalanabbá teszi a gazdasági környezetet. · A nyolcvanas évek közepére az importnak a kivitelnél gyorsabb növekedése következtében jelentős hiány halmozódott fel az USA kereskedelmi mérlegében, és számottevő deficitet mutatott a folyó fizetési mérleg is. A kereskedelmi deficit legnagyobb hányada Japán és a délkelet-ázsiai régió exportoffenzívájának tulajdonítható, de ebben az időszakban negatív szaldóval zárult az USA EK-val folytatott kereskedelme is. A kilencvenes évek elejére javult az amerikai mérleghelyzet, a feltörekvő

régiók versenye azonban továbbra is komoly próba elé állítja az amerikai gazdaságot. · A nyolcvanas évtized során az USA a világ legnagyobb tőkeexportőréből a legnagyobb tőkeimportőrévé vált. Bár úgy tűnik, a tőkeexportban is csupán átmenetileg szorult Japán mögött a második helyre. A világgazdaság kihívására adott válaszul változott az USA kereskedelempolitikája. Az új világgazdasági centrumok térhódítása az USA-t is fokozatosan a bilaterális, illetve a regionális megközelítések irányába mozdította el. A kelet-európai volt szocialista országok helyzetének néhány jellemzője A szocialista világrendszernek nevezett politikai és gazdasági tömörülés a nyolcvanas évek végén – a nyugati világ számára is meglepő gyorsasággal – darabokra hullott. A Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia alkotóelemeikre esett szét és alapvetően átrajzolták Európa térképét. A térség helyzetét nehezítette, hogy a

gazdasági átalakulással járó visszaesés sok országban nemzetiségi és belpolitikai konfliktussal párosult, ami nem egy helyen véres háborúk kirobbanásához vezetett, s ezt a nemzetközi közösség mind a mai napig nem volt képes megnyugtatóan rendezni. A térség számára ma lényegében egyetlen esély a világgazdasági integrálódásra, hogy minél gyorsabban és minél teljesebben legyenek képesek kapcsolódni a modernizációs impulzust biztosítani képes európai integrációs szervezetekhez. Az integrálódásra a közép-európai országoknak jó esélyeik vannak, míg a volt Szovjetunió helyén kialakult régi-új államok helyzete sokkal kedvezőtlenebb. 29.b PÉNZÜGYI TERV A pénzügyi terv vagy részét képezi az üzleti tervnek, vagy önálló részként készül. A p énzügyi t erv a v állalkozás m érlege, eredménykimutatás és e gyéb p énzügyi k imutatásai felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések

figyelembevételével k észült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját és a stratégia következményeit. A pénzügyi terv arról ad képet, hogy - a vállalkozáshoz mikor, mennyi pénz érkezik be, - a beérkező pénzt mire fordítják, - mennyi szabadon elkölthető pénz keletkezik, és - milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete A pé nzügyi t ervnek azt ke ll vi lágossá t ennie, hogy a vá llalkozás ho gyan kí vánja bi ztosítani likviditását a terv időszakában, mikor és mennyi pénz folyik be a vállalkozáshoz, hova áramlanak ezek a pénzeszközök, mennyi szabadon elkölthető pénzeszköz áll rendelkezésre. A pénzügyi tervben általában három területet részleteznek: - az első részterület a tervezett értékesítések és a hozzájuk tartozó költség összefoglalása legalább az első három évre, az első év tervszámainak havi bontásával, és egyúttal az

adózás utáni nyereség meghatározása, - a második részterület a pénzforgalom adatainak előrejelzése három évre, az első év tervszámainak havi bontásával, - a h armadik r észterület a v állalkozás p énzügyi h elyzetét b emutató t ervezett m érleg, am ely felsorolja a vállalkozás eszközeit, kötelezettségeit stb. A pénzügyi tervek megjelenési formája változatos. Találhatók bennük: - számszaki adatok - szöveges magyarázatok - színesítő ábrák (diagramok). Az pénzügyi tervek terjedelme eltérő. Egy nagy vállalkozás pénzügyi terve terjedelmes dokumentum, egy kisebbé kisebb méretűm egészen kicsi vállalkozás pénzügyi terve pedig lehet, hogy írásban nem jelenik meg, a pénzügyi vezető csak fejben tartja. A pé nzügyi t erv t árgya, a mire a pé nzügyi t ervezés i rányul, va gyis a mire a t erv vona tkozik. A tartalma pedig amit a terv tárgyával kapcsolatban meghatároznak. Az átfogó üzleti terv részét képező

pénzügyi terv a következő főbb részekből áll: 1. jövedelemterv A jövedelemtervben a vállalkozás a jövedelmét tervezi meg. A jövedelemtervben foglalt pénzügyi információknak ki kell terjedniük a bevételi forrásokra, az értékesítéssel összefüggő költségekre, illetve valamennyi más működési költség előrejelzésére. Az á rbevételt pi aci i nformációk, pi ackutatás, korábbi é rtékesítési a datok a lapján é s kül önféle értékesítés-előrejelző módszerek felhasználásával lehet prognosztizálni. A ráfordítások között célszerű külön tervezni az értékesítéssel összefüggő költségeket és külön a többi működési költséggel. A j övedelemterv r övid é s hos szú távra ké szülhet. A l eggyakoribb a 3 é vre s zóló j övedelem előrejelzés 2. fedezeti pont elemzés Fedezeti pont elemzéssel adott termékekre, beruházásra vagy valamely vállalkozás egészére nézve az állapítható meg, hogy mikor

válik nyereségessé. Meghatározható, hogy a termékből hány egységet k ell ér tékesíteni, a b eruházással m ekkora ár bevételt k ell el érni, h ogy a v állalkozás nyereséget hozzon. A fedezeti pont tervezése új vállalkozás szempontjából jelentős, mivel megállapítható általa, hogy a vállalkozás mikor ér el először nyereséget. Az állandó költségek olyan költségek, amelyek nem függnek a termelési volumentől, az árbevétel nagyságától. Állandó költségek az értékcsökkenési leírás, a bérleti díjak, a kamatterhek A változó k öltségek azok a k öltségek, amelyek n agyságát a t ermelés és ér tékesítés v áltozásai összességükben befolyásolják. Változó költség az anyagköltség, az értékesítés költségei A vállalkozás szintű fedezet az er edmény-elszámolás tételeiből kiindulva azon árbevétel-összeg, amely mellett a nyereség összege nulla, de a vállalkozás még nem ráfizetéses. 3.

pénzforgalmi terv A pénzforgalmi terv a jövőbeni pénzforgalom előrejelzésére szolgál. Azokat a pénzmozgásokat veszi tervbe, amelyek során a vállalkozás várhatóan pénzt fizet ki, vagy számára pénzt adnak át. A pénzforgalom a tényleges pénzbevételek és pénzkiadások egyenlege. Ez az egyenleg nem azonos a v állalkozás ál tal k imutatott n yereséggel, am ely az ér tékesítés nettó ár bevételének és a költségeknek a különbözete. A pénzforgalmi tervet a j övedelemterv adatai alapján lehet összeállítani, amelyhez a j övedelemterv adatait ke ll a t ényleges pé nzmozgás s zerint összerendezni. A pé nzforgalmi t erv h asonlóan jövedelemterhez szintén időszakra vonatkozik. 4. előrejelzett mérleg A mérleg előrejelzése az eszközök és források jövőbeni állományának előrejelzésére szolgál. A vállalkozások többféle célból és formában készíthetnek vagyoni helyzetüket bemutató mérleget. A különféle mérlegek

összeállításának szabályai és módszerei eltérőek. A beszámoló részét képező mérleget tényszámok alapján utólag állítják össze, az üzleti tervben pedig előrejelzett adatok szerepelnek. Mindegyik mérleg azonos jellemzője viszont, hogy egy vállalkozásról adott időpontra vonatkozóan nyújt tájékoztatást. Az előrejelzett mérlegnek tartalmaznia kell az induló állapotot (nyitómérleg), a várható helyzetet az első év végén, valamint az üzleti terv időtartamára eső további évek (3-5 év) végén (zárómérleg). 5. Eredmény-kimutatás előrejelzése Az eredmény-kimutatás előrejelzése a jövőben képződő nyereség tervezésére szolgál. Az eredmény előrejelzésére sor kerül a vállalkozás jövedelemtervében is. Az eredménykimutatás előrejelzése annyiban tér el a jövedelemtervtől, hogy kitér valamennyi eredményfajta előrejelzésére, az er edmény adózására és f elhasználására i s ( pl. o sztalékfizetés) M

ivel az er edménykimutatás előrejelzése december 31-i állapotra készül, ezért havi részletezésre nem kerül sor. 6. cash flow kimutatás A cas h flow kimutatás tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő adatokat. A cash flow kimutatás a pénzeszközök képződésének és felhasználásának folyamatáról tájékoztat. Megmutatja, ho gy m ilyen c élokra ( eszközök növe lése, a dósságtörlesztés s tb.) f ordítják a vállalkozás működéséből és más forrásból származó pénzeszközeit. Tartalma a következő: + adózott eredmény + értékcsökkenési leírás +- eszköz- és forrásállomány változásai = Cash flow Az adózott e redmény foglalja ma gában a zt a p énzösszeget, am ely fejlesztésre f elhasználható. A z értékcsökkenési leírás kiadással nem járó költség, ezért az eredményhez hozzászámítják a működési pénzáramlás kiszámításánál. A ~ ö sszeállítása az er

edménykimutatás és a mérleg n yitó és z áró a datai al apján t örténik. A z eredménykimutatásból nyerhetők a nyereségre, az elszámolt értékcsökkenési leírásra, valamint a fizetett adóra, osztalékra vonatkozó adatok. Az eszközökben és forrásokban bekövetkezett változások a mérleg soraiból állapíthatók meg. A cash flow felhasználási területe rendkívül sokrétű. Ebből elemezhető, hogy a fejlesztési források képződésében és a fejlesztések finanszírozásában mekkora mértékben vesznek részt a saját források (rendelkezésre álló p énzjövedelem és egyéb források) és az i degen f orrások (hosszú é s r övid lejáratú bankhitelek és egyéb kölcsönforrások), továbbá a felhasználáson belül mekkora részarányt képvisel a n yereségadó, a h itelek t örlesztése, a b eruházások p énzügyi t eljesítése, az anyagi ösztönzési kifizetések és a pénzügyi befektetések. A cash flow jövőbeli alakulásából

következtetni lehet a vállalkozás fejlődésére. A pénzügyi tervek fajtái A pénzügyi terveket többféleképpen lehet csoportosítani. Jellege szerint lehet: - befektetésekkel foglalkozó terv (pl. beruházási terv) - finanszírozással foglalkozó terv (pl. forgóeszköz finanszírozása) Időtartam szerint: - hosszú távú terv és - rövid távú terv 30.b tétel A vállalkozás megindításával kapcsolatos teendők. A vállalkozás megszűnése A vállalkozás beindítása sokféle szervezési, beszerzési, termelési feladattal jár. A következőkben a legfontosabb adminisztratív tennivalókra hívjuk fel a figyelmet. 1. cégbejegyzési eljárás A gazdasági élet szereplőiről vezetett állami nyilvántartás a gazdasági élet biztonságát szolgálja. A cégjegyzék köz hiteles: a c égbíróságon a bba m indenki be tekinthet, m ásolatot ké szíthet, ki vonatot kérhet. A cé g adatainak, a c égre v onatkozó j ogoknak és t ényeknek a b ejegyzése a

c égjegyzékbe kérelemmel történik. A cégjegyzéket a székhely szerinti megyei (fővárosi) bíróság, mint a cégbíróság vezeti. A bejegyzési kérelem cégbírósághoz érkezésekor a cég nevét és székhelyét számítógépen rögzíteni kell, egyidejűleg a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésre alkalmas cégjegyzékszámokat kap, amelyet az iratain a cégnek fel kell tüntetnie. A cég bejegyzését követően, annak adatai megjelennek a „Cégközlöny”-ben. Ezt k özzétételnek nevezik és a társasági törvény kötelezően előírja. A be jegyzett c égek n yilvántartott a dataiban be állt vá ltozásokat 30 na pon be lül be ke ll j elenteni a cégbíróságnak – a cégnyilvántartás köz hitelessége é rdekében. A vá ltozásokat a „ Cégközlöny” szintén nyilvánosságra hozza. 2. társadalombiztosítási törzsszám – társadalombiztosítás Az alkalmazott dolgozók

társadalombiztosításának feltétele a társadalombiztosításhoz történő bejelentkezés. A b ejelentés h iányában m unkáltató s aját s zemélyében f elel a dol gozó b etegsége, balesete következtében beállt károkért. A f oglalkoztatónak a z á ltala f oglalkoztatott b iztosítottról a T AJ s zám megjelölésével b ejelentést kell tennie a biztosítás kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A b ejelentésnek azt is ta rtalmaznia k ell, h ogy a b iztosított ta gja-e m agánnyugdíjpénztárnak, s h a igen, k i k ell t erjednie a b ejelentésnek a p énztár m egnevezésére, az onosítójára. A b ejelentést, a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, az el látások f olyósításának kezdő és befejező időpontját követő 3 munkanapon belül kell az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárhoz (MEP) továbbítani. 3. társadalombiztosítási

járulékfizetés rendje A m unkáltatók a f oglalkoztatottak ut án ( alkalmazott, bedolgozó, megbízott, vállalkozási jellegű jogviszony keretében munkát végző) társadalombiztosítási járulékot kötelesek fizetni. Aki után nem a munkahelye vagy nem önmaga mint vállalkozó fizeti be havonta a megfelelő tbjárulékot – például szellemi szabadfoglalkozású vagy tőkéjének kamataiból él – az külön szerződést köthet a társadalombiztosítással egészségügyi, illetve egyéb szolgáltatásokra. 4. adószám A vállalkozás indításánál a tb-törzsszám mellett adószámot is kell kérni. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóságot megkeresésre tájékoztatja az adószámról. A vállalkozás ad ónyilvántartásba v étele a gazdasági t ársaság, v agy egyéni v állalkozó s zékhelye, telephelye szerint illetékes APEH

Igazgatóságon történik. 5. statisztikai számjel A s tatisztikai s zámjel (KSH tö rzsszám) a z ú j s zervezetek e gyedi megkülönböztetését é s a statisztikai adatgyűjtési, feldolgozási rendszerbe illesztését szolgálja. A statisztika számjel tartalmazza a főtevékenység szerinti ágazati számjelet a tulajdonformának, a felügyeleti szervnek megfelelő számjelét és a területi egységek szerinti számjelet. Statisztikai adatszolgáltatásnál a cég fel kell tüntesse a statisztikai számjelét. A gazdasági társaság a tevékenységi k örét az ú j g azdasági t evékenységek e gységes ágazati o sztályozási r endszere (TEÁOR) szerint köteles megjelölni. 6. pénzforgalmi jelzőszám A pénzforgalmi jelzőszám biztosítása a bankszámlanyitáshoz kapcsolódik. A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint az általános forgalmi ad ó f izetésére k ötelezett m agánszemélyek, i deértve

az e gyéni v állalkozókat i s – ha jogszabály k ivételt n em te sz – kötelesek pénzeszközeiket, a készpénzben teljesíthető fizetések céljára s zolgáló p énzeszközök ki vételével, ba nkszámlán t artani, és a p énzforgalmat b ankszámlán bonyolítani. Az egyéni vállalkozókra tehát nem teljes körűen vonatkozik a bankszámlanyitási kötelezettség. Az általános forgalmiadó-fizetésre nem kötelezett magánszemélyek nem kötelesek bankszámlát nyitni. A bankszámlanyitásnak – és a pénzforgalmi jelzőszám képzésének – feltétele, hogy a jogi személy (társaság) i gazolja, h ogy a c égbírósági b ejegyzés ir ánti k érelmét, i lletve h a jo gi s zemély létrejöttéhez m ás h atóság n yilvántartásba v étele szükséges, a h atósági n yilvántartásba v étel ir ánti kérelmét benyújtotta, és egységes statisztikai számjelét a KSH közölte. 7. bankszámlanyitás A társaság cégbírósági bejegyzésének

feltétele, hogy a társaság tagjai az alaptőke (törzstőke) pénzbetétének a t ársasági t örvényben m eghatározott h ányadát b efizessék v alamely b anknál megnyitott számlára. 8. egyebek Az adószám és a bankszámlaszám ismeretében lehet bélyegzőt rendelni, meg lehet vásárolni a könyvvitelhez szükséges nyomtatványokat. 9. kamarai tagság A cégjegyzékbe való bejegyzéssel a gazdasági társaság és a vállalkozói igazolványok kiadásával az egyéni vállalkozó automatikusan valamelyik területi gazdasági kamara tagjává válik. A gazdasági kamarák a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezetek, amelyek az iparűzőket, kereskedőket, kézműveseket és a mezőgazdasági tevékenységeket folytatókat tömörítik. A gazdasági kamarák köztestületek. 10. telephely megválasztása A gazdasági társaságok meghatározott székhelyen, illetve

telephelyen működnek. A cé g s zékhelye a k özponti ü gyintézés h elye, m íg a cég t elephelye a t evékenység gyakorlásának helye, amely a cég székhelyével azonos közigazgatási területen van. A cég fióktelepe a cég olyan telephelye, amely a cég székhelyétől közigazgatásilag eltérő helyen van. Egy t ársaságnak t öbb f ióktelepe, de c sak e gy t elephelye l ehet. A s zékhely c sak M agyarországon lehet. Az eg yéni v állalkozók esetében a s zékhely l ehet az e gyéni v állalkozó ál landó v agy i deiglenes lakóhelye, tartózkodási helye is. A VÁLLALKOZÁS MEGSZŰNÉSE A vállalkozás megszüntetése többféle okból is sor kerülhet. Előfordul, hogy ha megvalósul a cél, amelyre a vállalkozást létrehozták, a vállalkozást megszüntetik. Az is gyakori, hogy a tulajdonosok más vállalkozásba kezdenek, és korábbi vállalkozásukat megszüntetik vagy átalakítják. Átalakulás esetén tulajdonképpen nem eredeti értelemben

vett megszűnésről van szó. A gazdasági társaságok a t ársasági t örvény s zabályai s zerint al akulhatnak át m ás g azdasági t ársasággá. P l közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság átalakul korlátolt felelősségű társasággá, vagy korlátolt felelősségű társaság átalakul részvénytársasággá. Ilyen esetben az átalakulás után létrejött társaság az előző társaság általános jogutódja, tehát mindazok a jogok, kötelezettségek megilletik, amelyek a jogelőd gazdasági társaságot. Az átalakulás speciális esete az egyesülés, amely lehet összeolvadás és beolvadás és a szétválás. Beolvadás esetén a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. Összeolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra száll át. Ha a f elszámolás v agy

végelszámolás al att ál l eg y v állalkozás, már nincs lehetőség átalakulásra, annak érdekében, hogy a vállalkozás vagyonát ne lehessen a hitelezők elől kimenekíteni egy más vállalkozásba. A leggyakoribb eset a vállalkozás fizetésképtelensége, amely a vállalkozás csődjét, a csődeljárás eredménytelensége esetén a v állalkozás f elszámolását er edményezi. A v állalkozások a legkülönfélébb okokból válhatnak fizetésképtelenné. Fizetésképtelenség alatt az t ér tjük, h ogy a v állalkozás a t artozásait az es edékességkor n em t udja, vagy előreláthatóan nem tudja kifizetni, vagyis ha a hitelező lejárt, nem vitatott követelését meghatározott határidőn belül nem elégíti ki. A fizetésképtelenség legfőbb oka, hogy a vállalkozás pénzfolyamatai kicsúsznak az ellenőrzés alól. Csődeljárás A csődeljárás nem peres eljárás, amely bírósági hatáskörbe tartozik. A csődeljárást az adós

kezdeményezheti, az adós és a hitelező közötti megegyezés (csődegyezség) megkötése érdekében. Csődeljárás esetén az adós fizetési haladékot kap, hogy annak időtartama alatt kíséreljék meg a csődegyezség létrehozását. A fizetési haladékban az adós hitelezőinek kell tárgyaláson megegyezni A hitelezőket részben közvetlenül, az ismeretlen hitelezőket pedig nyilvános hirdetmény útján kell meghívni erre a tárgyalásra. A fizetési haladék időtartama 90 nap, de az adós és a hitelező kérelmére a bíróság újabb 60 nappal meghosszabbíthatja. A f izetési h aladéknak az a cél ja, h ogy ez al att a v állalkozásnak l egyen m ódja a r eorganizációs programot előkészíteni. A csődeljárás időtartama alatt a gazdasági társaság a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő felügyelete alatt működik. Az ad ósság r endezése k eretében s or k erülhet az ad ósság át ütemezésére, esetleges részbeni elengedésére, és a

adósságnak tőkerészesedéssé való átalakítására is. Az egyezség keretében az adós tartozásait a hitelezők vagy harmadik személyek át is vállalhatják. Ha létrejön a csődegyezség, a bíróság megszünteti a csődeljárást. Ha sikertelen az egyezség, az adós ellen felszámolási eljárás lefolytatását lehet kezdeményezni a bíróságon. Felszámolási eljárás A f elszámolási el járás al apja az ad ós f izetésképtelenséges. A f elszámolási el járás cél ja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítése. Felszámolási eljárás indul: - az adós, a hitelező vagy végelszámoló kérelmére, - a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság az adós gazdálkodó szervezetet megszűntnek nyilvánítja Az adós kérheti a felszámolás lefolyását, ha csődeljárásnak lenne helye, de a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. Ha a hitelező kéri a f elszámolási e

ljárás me gindítását, me g k ell je lölni a z a dós ta rtozásának a jogcímét, az esedékesség időpontját és azt, hogy a hitelező miért tartja fizetésképtelennek az adóst. Természetesen a bíróság előtt mindezt okirattal bizonyítani kell. Felszámolási eljárás esetén a bíróság mindig megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Az adósnak lehetősége van arra, hogy tartozásának kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt kérjen a bíróságtól. H a a bí róság a z a dód f izetésképtelenségét á llapítja m eg, vé gzéssel el rendeli az ad ós felszámolását. A felszámolási eljárás maximális időtartama 2 év lehet. Abban az esetben, ha már az eljárás kezdetén nyilvánvaló, hogy az adós vagyona a felszámolás költségeire sem elegendő, vagy a nyilvántartások, é s a kön yvvezetés hiányai miatt a z e ljárás te chnikailag le bonyolíthatatlan, egyszerűsített felszámolási eljárás végezhető. Ez esetben a

vagyontárgyak azonnali értékesítésére és a hitelezők arányos kielégítésére van lehetőség. A felszámolás az adós jogi létének a megszűntetését is eredményezi, a munkavállalók elbocsátását, a cégjegyzékből való törlést, a gazdálkodó szervezet iratanyagának a levéltár részére történő átadását is maga után vonja. A végelszámolás Végelszámolásra a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén kerül sor. Ilyen esetben rendszerint a vállalkozás előre elhatározott szándékai szerint kerül sor a vállalkozás megszüntetésére. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet nem fizetésképtelen, s hitelezőit ki tudja elégíteni. A v égelszámolást n em a f elszámoló bí róság, ha nem a c égbíróság hatáskörébe t artozik. A végelszámolást végelszámoló folytatja le, aki rendszerint a gazdálkodó szervezet vezetője. A végelszámoló személyét maga a megszűnést elhatározó gazdálkodó szervezet

döntést hozó szerve jelöli ki. Az el járás b efejezésekor a v égelszámolónak é ves b eszámolót, v égelszámolási z árómérleget és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni, s ennek alapján a gazdálkodó szervezet megszűnését kimondó testületi döntést követően a bíróság jogilag lezárja a végelszámolási e ljárást, tö rli a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből. A végelszámolás költségeit maga a gazdálkodó szervezet viseli