Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog ellenőrző kérdések

Gazdasági jog ellenőrző kérdések I. Fejezet: I. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az államszervezet felépítése 1. Mit jelent a hatalommegosztás elve? A három hatalmi ágnak (törvényhozó, végrehajtó és bírói ág) a hatalommegosztás követelményeinek megfelelően el kell különülni egymástól, és kiegyensúlyozott arányban kell működnie. 2. Hogyan csoportosíthatók a köztársaság elnökének jogosítványai? - a többé-kevésbé autonóm módon gyakorolt jogosítványok o politikai alkotmányosság védelme o képviseli az államot o gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát - a miniszteri ellenjegyzés mellett megvalósítható jogok 3. Milyen módon választják az országgyűlési képviselőket? A választópolgárok négyévnyi időtartamra választják általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással. 4. Sorolja fel az országgyűlés feladatait! Az Alkotmányban rögzített jogköre: - megalkotja

a Magyar Köztársaság Alkotmányát - törvényeket alkot - jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását - meghatározza a kormány szervezetét, dönt a kormányprogramról - megköti a nemzetközi szerződéseket - dönt a fegyveres erők alkalmazásáról ( külföld – belföld ) - megválasztja a közjogi méltóságokat (pl.: közt Elnök, miniszterelnök) - közkegyelmet gyakorolhat - országos népszavazást rendelhet el 5. Milyen önkormányzatokat különböztetünk meg? Helyi önkormányzatok - települési o községi, városi, fővárosi kerületi - megyei ( fővárosi) Kisebbségi Önkormányzatok 6. Mi a Kormány szerepe és kik a tagjaik (nem név szerint!)? A végrehajtó hatalom, ill. az államigazgatás legfőbb szerve, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. 7. Milyen ügycsoportok különböztethetők meg a bíróságok munkájában? - polgári jogi jellegű ügyek - büntetőjogi ügyek 1 - közigazgatási (

államigazgatási) döntések elleni jogorvoslatok 8. Milyen szinteket különböztetünk meg a bírósági szervezeti rendszerben? - helyi ( városi, fővárosi kerületi) bíróság - megyei bíróság ( Fővárosi Bíróság is) - táblabíróság - Legfelsőbb Bíróság 9. Milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság? Független jogállású speciális bíróság. Két alapfeladata: - az alkotmányos alapjogok védelme a törvényalkotásban - a törvényekbe ütköző alacsonyabb jogforrási szintű jogszabályok intézményes kiszűrése fellebbezésnek nincs helye. 10. Mi jellemzi az országgyűlési biztos eljárását? A biztos nem hatóság, szankciót nem alkalmazhat, a rendelkezésére álló leghatékonyabb eszköz a nyilvánosság II. Jogi alapfogalmak 1. Határozza meg a jog fogalmát! A jog az állam által alkotott vagy szankcionált, és a t ársadalom valamennyi tagjára kötelező, kikényszeríthető magatartási szabályok összessége. 2. Jellemezze az

állam és a jog egymáshoz való viszonyát! Az állam és a j og szorosan összefonódó intézmények.: Az állam létezését a j og legitimálja, az állami szervek működésének jogi keretei vannak. A jogot viszont az állam jellemzően saját szervei útján alkotja és juttatja érvényre. 3. Milyen jogképződési módokat ismer? - szokásjog bírói jog ( precedensek ) törvényhozási jog ( ez a legjelentősebb ) 4. Mi a különbség a belső és a külső jogforrás között? Mely szerv és milyen formában alkothat jogszabályt. Belső jogforrás: szervek amelyek jogszabály megalkotására felhatalmazást kaptak ( Országgyűlés, Kormány ) Külső ( alaki) jogforrás: az a forma, amelyben a j ogszabály megjelenik ( törvény, kormányrendelet ) 5. A jogforrási hierarchia szerint ismertesse a jogszabályokat! A jogforrási hierarchia az állami hierarchia megfelelője - Alkotmány - Országgyűlési törvény - Kormányrendelet - Miniszterelnöki- és miniszteri

rendelet - Önkormányzati rendelet Egyik sem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. 2 + Nemzetközi jog 6. Miért nevezik az Alkotmányt a „Törvények törvényének”? A jogforrási hierarchia élén áll. Az írott jog legmagasabb szintű jogszabálya Alaptörvény, mely az alapvető jogokat biztosítja. 7. Milyen két fő területet szabályoz az Alkotmány? - az állami berendezkedésre ( hatáskör, működés) vonatkozó főbb szabályok a legalapvetőbb emberi- és állampolgári jogok és kötelezettségek 8. Mit jelent a jogszabály érvényessége? A jogszabály érvényességének együttes feltételei: - kibocsátásra jogosult szerv hozza meg - ne legyen ellentétes magasabb rendű jogszabállyal - az adott jogszabály meghozatalára előírt eljárási szabályokat be kell tartani - a jogszabályt az előírt helyen és módon ki kell hirdetni 9. Sorolja fel a jogszabály hatályának csoportjait! - Területi hatály ( Ált : a z ország

területét jelenti, vagy a szerv működési területére pl.: önkormányzat ) - Időbeli hatály ( visszamenőleges hatálybalépésének tilalma! vagy kedvezőbb jogok biztosítása) - Személy hatály ( Ált : az állam területén élő és itt tartózkodó valamennyi magyar és nem magyar állampolgárságú természetes és jogi személyre) 10. Mit jelent a jogszabály időbeli hatálya? A jogszabályt milyen kezdő és befejező időpont között kell alkalmazni. Kezdő: ált. kihirdetés ( Magyar Közlönyben ) vagy egy későbbi időpont ( visszamenőleges hatálybalépésének tilalma! vagy kedvezőbb jogok biztosítása) Befejező: Amíg a jogalkotó nem helyezi hatályon kívül vagy későbbi törvény a hatályosságát megsemmisíti. + Dereguláció 11. Sorolja fel a jogszabály szerkezeti elemeit! - a tényállás ( hipotézis) A körülmények leírása - a rendelkezés ( diszpozíció ) A követendő magatartás leírása o kógens ( kötelező) feltétel

nélkül o diszpozitív (eltérést engedő, hézagpótló ) eltérés engedélyezett ( pl.: szerződések) - jogkövetkezmény o Szankció ( büntetés ) joghátrány o Joghatás – a rendelkezésnek megfelelő magatartás esetén 12. Mi a különbség a kógens és a diszpozitív jogszabály között? - kógens ( kötelező) feltétel nélkül kötelez, eltérni tőle nem lehet, a felek eltérő akarata esetén sem. - diszpozitív (eltérést engedő, hézagpótló ) eltérés engedélyezett, a felek rendelkezhetnek róla ( pl.: szerződések) 3 13. Milyen jogágakat ismer? Jogágak összessége alkotja a jogrendszert. Jogág: az azonos nemű életviszonyokat és társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogszabályok összessége. - Államjog ( alkotmányjog) Polgári jog Polgári eljárásjog Munkajog Pénzügyi jog Közigazgatási ( államigazgatási ) jog Büntetőjog Büntető eljárási jog Nemzetközi magánjog III. A magyar jog kapcsolódása más

jogrendszerekhez 1. Mire adnak választ a nemzetközi magánjog szabályai? Arra adnak választ, hogy a külföldi elemeket is tartalmazó jogvitában melyik állam anyagi jogát kell alkalmazni és milyen eljárási szabályok szerint kell majd eljárni. 2. Soroljon fel három kapcsolódó elvet a nemzetközi magánjog területéről? Kapcsolódó elvek ( Kollíziós normák): - állampolgárság lakóhely jogi személy honossága ( székhelye) a dolog fekvése helyén érvényes jog a lobogó joga ( hajók, repülőgépek) a jogcselekmény létrejöttének helyén érvényes jog fizetésre kikötött valuta eljáró bíróság joga ( lex fori) a felek által választott jog ( kikötött jog ) 3. Hogyan alkalmazhatók a közösségi (EU) jogszabályok a tagállamokban? A közösségi jog által szabályozott kérdésekben a közösségi jog minden más jogi normával szemben elsőbbséget élvez, beleértve az egyes tagállamok belső jogszabályait is. 4. Mi a Társulási

Megállapodás (1994 évi I törvény) célja? - megfelelő keretet adjon a felek közötti politikai párbeszédhez - fokozatosan szabadkereskedelmi övezetet létesítsen Mo. és az EU között - előmozdítsa a gazdasági, pénzügyi és kulturális együtt működést - a társulás ténylegessé tételét szolgáló, megfelelő intézményeket hozzon létre. II. Fejezet: I. A Polgári jog rendszertani alapjai A Polgári Törvénykönyv szerkezete, a polgári jog alanyai 1. Milyen részekből áll a Polgári Törvénykönyv? Hat részből áll, azon belül címekből, majd fejezetekből: 1. Bevezető rendelkezések ( a polgári jog alapelvei) 4 2. A személyek ( a polgári jog alanyai ) 3. A tulajdonjog 4. A kötelmi jog ( szerződések) 5. Öröklési jog 6. Záró rendelkezések 2. A polgári jog alapelvei közül említsen hármat! - a vagyonhoz és a személyhez fűződő jogok védelmének az elve - A tulajdon védelmének és a károk megelőzésének elve

- A kölcsönös bizalom elve ( jóhiszeműség , tisztesség ) - Az együttműködési kötelezettség elve - A rendeltetésszerű joggyakorlás elve ( a joggal való visszaélés tilalma ) - A „utaló” magatartásért való helytállás elve - A törvényben biztosított jogok védelmének elve 3. Mi jellemzi az ember jogképességét? Minden ember jogképes, polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Az ember jogképessége általános, egyenlő és feltétlen. 4. Mi a vélelem? A vélelem egy jogszabály szerkesztési módszer. A vélelemhez a j og a való tényállás jogkövetkezményeit fűzi, anélkül, hogy az be lenne bizonyítva. ( pl: az ártatlanság vélelme ) 5. Mit jelent jogi értelemben a cselekvőképesség? Jogi értelemben vett cselekvőképesség lényegében érvényes jognyilatkozat tételi ( szerződéskötési) képességet jelent. Nem azonos a jogképességgel!! Az a k épesség, amelynél fogva saját

akarat-elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. 6. Ismertesse a cselekvőképesség kategóriáit! - teljesen cselekvőképes ( ez a tipikus) 18. életévét betöltött - korlátozottan cselekvőképes ( kiskorú, vagy nagykorú akit a bíróság gondnokság alá helyezett ) - cselekvőképtelen ( 14 év alatti, vagy akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett) 7. Kik számítanak cselekvőképtelennek? - 14. évét be nem töltött kiskorú - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett - akinek belátási képessége átmenetileg teljesen hiányzik ( pl.: súlyos alkoholos, kábítószeres állapot ) 8. Mi jellemzi az állam polgári jogalanyiságát? Az állam a polgári jog szabályai szerint : 5 - polgári jog más alanyaival egyenrangú - előjogokat nem élvez - ugyanolyan szabályok szerint felel - ugyanúgy perelhető, mint bármely más jogi

személy 9. Sorolja fel a jogi személyek általános jellemzőit! - a jogi személyek az alapítóktól viszonylag elkülönült szervezete van - az alapító vagyonától elkülönített, önálló vagyonnal rendelkezik - a szervezet relatíve tartósan működik - az állam által elismert céllal rendelkezik - létrejöttéhez valamilyen hatósági aktusra ( pl. cégbejegyzés ) is szükség van - tevékenységéért önálló vagyoni felelősséggel tartozik II. A személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogok 1. Mit értünk személyhez fűződő jogok alatt? Az Alkotmány állapítja meg ezeket az alapvető jogokat és kötelezettségeket. Személyhez fűződő ( személyiségi) jogok alatt azokat az abszolút szerkezetű alanyi jogokat értjük, melyeknél fogva - a törvények és mások jogainak korlátjai között – személyiségét, egyéni integritását mindenki szabadon érvényesítheti és igényelheti azt, hogy őt ebben senki sem háborítsa.

2. Említsen meg három „klasszikus” személyiségi jogot! - Névviselés joga - Jó hírnévhez való jog - Képmás és hangfelvétel védelme - Személyes titok védelme - Magánlakás védelme - Személyes adatok védelméhez való jog 3. A szellemi alkotásokat jogvédelmi oldalról milyen két csoportra osztjuk? - szerzői jog - iparjogvédelem 4. Említsen meg az iparjogvédelem részterületei közül hármat! - szabadalmi jogviszony - Védjegyoltalom - Ipari minta oltalma - Használati minta oltalma - Származás- és eredet-megjelölés oltalma - Mikroelektronikai félvezető termékek ( chipek ) topográfiájának oltalma 5. Milyen tevékenység tartozik a szerzői jogvédelem alá? 6 Hasonló a tulajdonviszonyhoz, azonban tárgya szellemi alkotás - Irodalmi, tudományos művek - Nyilvánosan tartott beszéd - Számítógép programok és azok dokumentációja - Színmű, zenemű, film - Rajzolás, festés, szobrászkodás -

Fotó- iparművészeti alkotás 6. Kik a szomszédos jogi jogosultak a szerzői jogban? A szerzői mű közvetítői, előadói, interpretálói - előadóművészek - hangfelvétel előállítók - rádió- és televízió szervezetek - filmelőállítók 7. Sorolja fel a szerző személyhez fűződő jogait! A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége. Személyhez fűződő jogok: - A mű nyilvánosságra hozatalának joga - A név feltüntetéséhez való jog - A szerzői minőség elismeréséhez való jog - A mű integritásához való jog ( változtatás tilalma ) A szerző ezekről a jogokról nem mondhat le! Vagyoni jogok: A szerzőnek kizárólagos joga van o A mű bármilyen felhasználására o Minden egyes felhasználás engedélyezésére 8. Milyen hosszú a védelmi idő a szerzői jogra? A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven keresztül

részesülnek védelemben. Ez idő letelte után a mű közkincsé válik, szabadon felhasználható. 9. Mi a felhasználási szerződés szerepe a szerzői jogban? A leendő felhasználó és a szerző vagy szerzői jogosult köti meg. - Egyedi engedélyezés - Közös jogkezelés területe Nagyszámú felhasználó, azonos időben, gyakorlati nehézségek miatt Jogkezelő szervezet: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Általában zenei és vizuális művészetek esetén 10. Mi a szerzői jog két fő korlátja? - A szabad felhasználás esetei A felhasználás díjtalan, a szerző engedélye nem szükséges ( idézés, oktatás, magáncélú másolás) 7 - A közös jogkezelés területe Felhasználási szerződés kötése. Országos közös Jogkezelő szervezet: ARTISJUS 11. Sorolja fel a szerzői jogban a szabad felhasználás leggyakoribb eseteit! - Idézés Oktatási célú felhasználás Magáncélú másolás ( kivéve szoftver ) Művek szabad

előadása ( non profit, alkalomszerű, műkedvelő, zártkörű összejövetelen) 12. Miért részesül jogi védelemben a szoftver? Hogy a szoftver fejlesztésében résztvevők erkölcsi és anyagi elismerésén keresztül ösztönözze az új szellemi alkotások létrejöttét, cselekvési ( pénzügyi) szabadságot biztosítson az alkotónak. 13. Mikortól sorolja a szoftvert a magyar jog a szerzői jog körébe? A szoftver alkotásokat már 1983-tól a szerzői jogi védelem alá tartozó művek közé sorolták. Jogvédelem: számítógépes program + annak a dokumentációja. 14. Másolható-e magán célra a szoftver a szabad felhasználás körében? Magáncélú másolása nem tekinthető szabad felhasználásnak! Engedélyhez kötött. A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok azonban a törvény értelmében átruházhatók ( freeware ) Biztonsági másolat készíthető róla. Haszonkölcsön is lehet 15. Mi a különbség a bérlet és a haszonkölcsön szerződés

között? Alapvető különbség az, hogy a bérlő a bérleti díj fejében adja át a dolog ( pl.: szoftver) időleges használatát másnak, míg a haszonkölcsönbe adó a használatért nem igényel ellenszolgáltatást. A haszonkölcsön ingyenes jogügylet. 16. Milyen sajátos szabály vonatkozik a munkaviszonyban alkotott szoftverre? A munkaköri kötelezettség keretében létrehozott szoftver felhasználási joga a szoftver átadásával a munkáltatóra száll át. A szerző külön díjazásra nem jogosult 17. Mi a BSA? Business Software Alliance A legnagyobb szoftverfejlesztőket és forgalmazókat tömörítő nemzetközi szervezet. Célja: - szoftverek jogi védelme - az illegális szoftverhasználat visszaszorítása Felvilágosító kampányok ill. küzd az illegális szoftverhasználat ellen – jogi eszközökkel III. A tulajdonjog 1. Mi lehet a tulajdonjog tárgya? Valamilyen birtokba vehető tárgy lehet. Birtokbavétel: 8 - Fizikai ( ami hatalmunkban

tartható ) - Jogi ( aminek hatalomba tartását jogszabályok nem tiltják ) Tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni! ( Kivéve pénz! ) 2. Csoportosítsa a dolgokat forgalomképesség szempontjából! - forgalomképes dolgok ( szabadon átruházhatók ) - korlátozottan forgalomképes dolgok ( lőfegyver, sugárzó anyag ) - forgalomképtelen dolgok ( állami tulajdon kizárólagos tárgyai – pl.: természeti erőforrások ) 3. Mi a mellékdolog? Dologkapcsolat: szoros fizikai kapcsolat vagy térbeli közelség esetén fordul elő. Fődolog és mellékdolog. A tulajdonjogviszony kiterjed a járulékos mellékdologra is Mellékdolog az alkotórész ( autó kormánya ) és a tartozék. ( autó –elakadásjelző ) 4. Hogyan csoportosítjuk a tulajdonos jogait (hagyományos triász) ? A tulajdonost megillető alanyi jogok jogosultsági csoportjai: - a birtoklás joga ( birtokvédelem ) - a használat és a haszon szedésének joga - a rendelkezési jog Akkor

teljes a tulajdonjog, ha mindhárom részjogosultság a tulajdonost illeti meg. Egyébként csonka tulajdonjog. ( pl: haszonélvezet esetén) 5. Melyek a tulajdonos használati jogának törvényi korlátai? - a szomszédjog ( környezetét nem sértheti, veszélyeztetheti ) - a szükséghelyzet ( az élet, testi épség veszélyeztetése során a tulajdonos tűrési kötelezettsége korlátlan ) - a közérdekű korlátozás ( energiaszolgáltatás, vízvédelem ) 6. A használati jogoknak milyen önállósult formáját ismeri? Önálló jogosultságok, nem a tulajdonos használja a „saját” dolgát. - Haszonélvezet ( Személyhez kötött használati jog ) - Telki szorgalom ( csak ingatlanok esetében, mindig ingyenes. Pl: útszolgalom, vízvétel szolg.) 7. Mi a haszonélvezet lényege? A haszonélvezeti jog személyhez kötött használati jog, amelynek jogosultja a m ás tulajdonában lévő dolgot – rendeltetésének megfelelően – birtokolhatja, használhatja

és hasznosíthatja. A rendelkezés joga továbbra is a tulajdonost illeti meg. 8. Hogyan keletkezhet haszonélvezeti jog? - szerződéssel - jogszabály rendelkezése folytán ( Özvegyi jog ) 9 - bíróság vagy hatósági rendelkezésnél fogva 9. Milyen eredeti tulajdonszerzési módokat ismer? - Származékos jogszerzés - Eredeti jogszerzés Új tulajdonjog keletkezik. Ez a tulajdonjog a korábbi tulajdonos jogaitól és kötelezettségeitől független. Főbb esetei: o Hatósági határozat vagy árverés ( csak jóhiszemű tulajdonszerzés esetén ) o Elbirtoklás o Gazdátlan javak elsajátítása o Találás o Kisajátítás ( ingatlanoknál ) 10. Mi az elbirtoklás? Az eredeti tulajdonos tulajdonjoga a maga egészében megszűnik, az elbirtoklással új tulajdonjog keletkezik. Akkor ha valaki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Kivéve bűncselekmény esetén. Így a jog az időmúlás következményeit tolerálja 11. Mi a

kisajátítás? Az ingatlan tulajdonjogának eredeti jogszerzési módja. Külön törvény rendelkezik róla Erősen sérti a tulajdonosi jogosítványokat. - A tulajdonos szándéka ellenére veszíti el a tulajdonjogát. A jog csak kivételes eszközként, szigorú feltételekkel teszi lehetővé: - csak az állam vagy a helyi önkormányzat részére lehet kisajátítani. Csak e szervek kérelmére indítható kisajátítási eljárás. - Csak a törvényben meghatározott közérdekű célra lehet kisajátítani - A kisajátított ingatlanért teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár - Csak akkor ha az ingatlan tulajdonjogát adásvétellel nem lehet megszerezni. 12. Melyek a leggyakoribb származékos szerzésmódok? - Öröklés Az örökös a jogok és kötelezettségek összességét szerzi meg. Állam: szükség örökös. Ha nincs végintézkedés ( végrendelet ) - Átruházás ( adásvétel, csere, ajándékozási szerződés ) Az átadás a d olog

tényleges birtokbaadásával történik ( gépkocsi papírjainak átadása, ingatlan nyilvántartási bejegyzés elvégzése ) 13. Mit jelent a közös tulajdon? A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A közös tulajdon esetében a tulajdon jog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint. Tehát nem a dolog van megosztva hanem a dologra vonatkozó tulajdonjog. 10 14. Milyen módon lehet megszüntetni a közös tulajdont? A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. o Osztható dolog esetén: Tulajdoni hányadok szerint o Nem osztható természetben a dolog: a bíróság a dolgot megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja. o Ha a közös tulajdon másképp nem szüntethető meg: A közös tulajdon tárgy értékesítésével. A tulajdonosok a vételárat kapják meg, tulajdoni hányaduk

arányában. ( Nem alkalmazható, ha valamennyi tulajdonostárs tiltakozik!) IV. A szerződések általános szabályai 1. Milyen kötelem keletkeztető tényeket ismer? - Szerződés - Szerződésen kívüli jogellenes károkozásból keletkező felelősség - Jogalap nélküli gazdagodás ( tartozatlan fizetés, téves átutalás ) 2. Mikor jön létre egy szerződés? A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. Joghatása: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés létrejön, ha a felek megegyezése minden lényeges kérdésre kiterjed: - Szerződés tárgya ( szolgáltatás mértéke illetve mennyisége ) - Az egyes szerződésfajták fő törvényi előírásainak tartalma - A szerződő felek által lényegesnek ítélt tartalom 3. Mit jelent a szerződési szabadság elve? Ez alapján a szerződő

felek szabadon dönthetnek abban: - kívánnak-e szerződést kötni ( kötési szabadság ) - kivel akarnak szerződést kötni ( partnerválasztási szabadság ) - milyen fajta szerződést kívánnak kötni ( típusszabadság elve ) - milyen tartalommal akarnak szerződést kötni ( tartalmi szabadság ) 4. Mi a jogügylet? Azokat az akaratnyilatkozatokat, melyek valamilyen meghatározott jogi hatás elérését célozzák, jogügyletnek nevezzük. A szerződések mindig legalább kétoldalú jogügyletek. 5. Melyek a szerződés lehetséges létszakaszai? - Szerződés létrehozásának folyamata - A teljesítési határidőig terjedő szakasz ( pl.: felkészülés, termelés, gyártás, kölcsön ) - A teljesítés szakasza ( pl.: bérlet, átadás ) 11 - A szerződésszegés szakasza ( ha a teljesítés szerződésszerű ez elmarad ) 6. Mit jelent az ajánlati kötöttség? Az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig állni köteles

ajánlatát. Egyoldalúan nem léphet vissza. Az ajánlati kötöttségének idejét saját maga határozhatja meg. 7. Milyen alakban, módon köthető meg egy szerződés? A szerződés létrehozása nincs meghatározott alakhoz kötve. - Szóban - Írásban ( egyszerű írásbeli forma, minősített írásbeli forma, közokirati forma ) - Ráutaló magatartással ( pl.: önkiszolgáló bolti vásárlás ) 8. Sorolja fel az írásba foglalt szerződés formáit! - egyszerű írásbeli forma - minősített írásbeli forma ( két tanú aláírása szükséges vagy ügyvédi ellenjegyzés ) - közokirati forma ( bíróság, közjegyző vagy más állami hatóság által kiállított okirat ) 9. Mi az előszerződés? A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban kötnek egymással szerződést. Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Kivéve ha: - egyik fél az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán

a szerződés teljesítésére nem képes - a szerződés nemzetgazdasági érdeket sértene. 10. Mi a fő különbség a szerződés érvénytelenségének két csoportja között? Az érvénytelenségi oknak mindig a szerződés megkötésekor kell fennállnia, hogy a szerződés érvénytelenségét okozza. - Semmisség - Önmagában kiváltja a szerződés érvénytelenségét - Megtámadhatóság – feltételesen érvénytelen Érvényessége attól függ, hogy az érvénytelenségi okra hivatkozva a törvényes határidőn belül az erre jogosított személy megtámadja-e. A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni! Közös következménye: - az eredeti állapot visszaállítása 11. Soroljon fel három semmis szerződést! o Cselekvőképtelen személy jognyilatkozata ( általában ) o Színlelt szerződés o Tréfából tett jognyilatkozat o Kötelező alakszerűség megsértésével kötött szerződés 12 o Képviseleti jogkör

hiánya o Lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés o Jogszabályba ütköző vagy a jogszabály megkerülésével kötött szerződés 12. Soroljon fel három megtámadható szerződést! o Tévedés o Megtévesztés o Jogellenes fenyegetés o Feltűnően nagy értékkülönbség a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között 13. Milyen következménye lehet egy érvénytelen szerződésnek? Az érvénytelenség következménye – a semmisség és a m egtámadhatóság eseteinél egyaránt - az eredeti állapot visszaállítása. Ha ez nem lehetséges:- a bíróság ismét érvényesítheti a szerződést vagy rendelkezhet az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás visszatérítéséről. 14. Sorolja fel a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket! - foglaló kötbér jótállás bankgarancia jogvesztés kikötése zálogjog óvadék kezesség 15. Mi a foglaló? A foglaló a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül és

biztosításául átadott pénzösszeg vagy más dolog. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. 16. Mi a kötbér, és miért célszerű alkalmazni? A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Csak írásban érvényes. Akkor is követelhető, ha kár nem származott a nem teljesítésből 17. Mi a különbség a kézi zálogjog és a jelzálog között? Kézi zálog: ha a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül. Jelzálog: ha csupán a zálogtárgy megjelölése történik ( pl.: a zálogjog-nyilvántartásban ) 18. Mit lehet óvadékba adni? Az óvadék pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír átadása a jogosultnak. A szerződés nem teljesítése esetén az óvadékból a jogosnak tartott követelés közvetlenül kielégíthető. 19. A

kezességnek milyen fajtáit ismeri? 13 Amennyiben a k ötelezett nem teljesít, a k ötelezett helyett maga a k ezes fog a jogosultnak fizetni - Egyszerű kezesség - a kezes megtagadhatja a teljesítést, ha a kötelezett is teljesíthet. - Készfizető kezesség – a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása 20. Sorolja fel a szerződésszegés főbb fajtáit! - a kötelezett késedelme - a jogosult késedelme - a hibás teljesítés - a teljesítés lehetetlenné válása - a teljesítés megtagadása 21. Mit követelhet a jogosult a kötelezett hibás teljesítése esetén ( szavatossági jogok)? - hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet 22. Hogyan lehet egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetni a szerződést? - Felmondás - Elállás 23. Miben különbözik a követelés engedményezése a tartozásátvállalástól? V. Felelősség a szerződésen kívül okozott

károkért 1. Mi a polgári jogi kártérítési felelősség általános szabálya? Aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható (Ptk. 339) 2. Sorolja fel a polgári jogi kártérítési felelősség négy feltételét! - Jogellenes magatartás - A kár - Az okozott összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között - A vétkesség (a PTK. -ban szabályozott kivételes esetekben e nélkül is fennáll a vétkesség) 3. A károkozás jogellenességét mely körülmények zárják ki? - Károsult beleegyezése - Jogos védelem - Szükséghelyzet Jogszabályi felhatalmazás 4. Sorolja fel a vagyoni kár eseteit! - kár és értékcsökkenés - indokolt kiadások, melyek a kár összegének a csökkentésére szolgálnak - elmaradt vagyoni haszon 14 5. Mi a nem vagyoni ( erkölcsi, eszmei) kár? - nincs szó vagyoni kárról, de a károsult

természetes személy életének minősége kedvezőtlen irányba változott. - Nem csak természetes személynek lehet, hanem cégnek is(hírnév) 6. Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség? A károsultnak a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a k árnak azt a r észét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget. 7. Mi a veszélyes üzemi felelősség? Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. VI. Fontosabb szerződésfajták 1. Hogyan csoportosíthatók a szerződésfajták? - visszterhes - ingyenes 2. Milyen visszterhes szerződéseket ismer? - az adásvétel és a csere - a szállítási

és a közüzemi szerződés - a vállalkozás - a bérlet - a letét - a megbízás, a megbízás nélküli ügyvitel - a fuvarozás - a bizomány - a szállítmányozás - a bank és hitelviszonyok - a biztosítás - a társaság 3. Sorolja fel az adásvételi szerződés különös nemeit! - megtekintés vagy próbára való vétel - minta szerinti vétel - részletre való vétel - elővásárlási jog - visszavásárlási jog - vételi jog 4. Mit jelent az elővásárlási jog? Ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt elsősorban az elővásárlási jogosultnak kell felajánlani, aki egyoldalú nyilatkozatával vásárolhatja meg azt. Ha az elővásárlásra jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt nem nyilatkozik, akkor a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett bárkinek eladhatja. 5. Milyen fő kötelezettségei vannak a vállalkozási szerződést kötő feleknek? A

vállalkozó fő kötelezettsége tehát az eredmény létrehozása (mű előállítása), a megrendelő fő kötelezettsége pedig a díj megfizetése. 15 6. Sorolja fel a vállalkozási szerződés főbb fajtáit! - az építési szerződés - a szerelési szerződés - a tervezési szerződés - a kutatási szerződés - az utazási szerződés 7. Ismertesse a bizományi szerződés legfontosabb jellemzőit! A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, de a saját nevében adásvételi szerződést kötni. A Bizományi szerződés alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget. A bizományra - eltérő rendelkezés hiányában – a megbízás szabályait kell alkalmazni. 8. Sorolja fel a biztosítási szerződés fajtáit! - vagyonbiztosítás - felelősségbiztosítás - életbiztosítás - baleset biztosítás - viszontbiztosítás 9. Milyen sajátossága van az

ajándékozási szerződésnek? Az ajándékozásnál a j ogviszony befejezetté válásához az is szükséges, hogy a megajándékozott a neki szánt jutalmat elfogadja. 10. Mi a lízing? A lízing a tipikus szerződés, tartalmában bérlet és az esetek többségében részvétel is, amely tartós jogviszonyt keletkeztet. A szerződés során a tulajdonjog a lízingbeadóé marad, a szerződés lejárta után a lízingbevevő lehetőséget kap maradvány értéken való megvásárlásra. 11. Mi a franchise? A szerződés alapján a vállalkozó a nagyvállalat jól bevezetett márkájával működik és árusítja annak termékeit. Az áruszállításról, a marketingről a nagyvállalat gondoskodik A vállalkozó meghatározott ellenértéket fizet a franchise átadónak. 12. Milyen, a Ptk –tól eltérő szabályok érvényesülnek a külkereskedelmi szabályok körében? - a külgazdasági kapcsolatok körében a szerződés a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti

feltűnően nagy értékkülönbség miatt nem támadható meg. - A külgazdasági kapcsolatok körébe tartozó szerződés megszegése esetében a kötbért meghaladó kár nem érvényesíthető. - A felek a szerződésszegésért való felelősséget korlátozhatják vagy kizárhatják - A követelés teljesítésére irányuló felszólítás az elévülést nem szakítja meg. - A károkozó azt a kárt köteles megtéríteni, amely magatartásának közvetlen következménye, és amellyel a szerződéskötés időpontjában a szerződésszegés lehetséges következményeként előre számolhatott. III. Fejezet: A jogérvényesítés 1. Melyek a bírósági úton nem érvényesíthető követelések? - az elévült követelések és bizonyos járadékszerű követelések - szűkebb értelemben vett természetes kötelmek 16 2. Mit jelent az elévülés a polgári jogban? Ha a jogszabály másként nem rendelkezik a k övetelések öt év alatt évülnek el (ez az

általános elévülési idő) 3. Mi a különbség a polgári peres és a nemperes eljárások között? - polgári peres: az eljárás kereset benyújtásával indul, a felek meghallgatása és a bizonyítási eljárás lefolytatása után az ügy jogerős bírói ítélettel végződik. - nemperes: nincs kereset, nem minden esetbe kerül sor a felek meghallgatására, az ügyet pedig nem ítélettel, hanem végzéssel fejezik be. 4. Milyen nemperes eljárásokat ismer? - fizetési meghagyásos eljárás - cégbírósági eljárás - hagyatéki eljárás - felszámolási eljárás - csődeljárás - végelszámolás 5. Mit jelent a bíróságok hatásköre és illetékessége? A szűkebb értelemben vett hatáskör alatt az ügynek a különböző szintű bíróságok közötti megosztását értjük, vagyis azt, hogy egy adott jogvita eldöntése a helyi vagy a megyei bíróság feladatkörébe tartozik. Az illetékesség az ügyek megoszlása az azonos hatáskörű bíróságok

között, azt határozza meg, hogy konkrétan melyik bíróság előtt indítható el az adott jogvita, 6. Milyen perek tartoznak a megyei bíróság hatáskörébe? - azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tíz millió forintot meghaladja, házassági vagyonjogi perek kivételével. - a szerzői jogi és iparjogvédelmi perek - a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek - cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvényességének megállapítása iránti perek. - azok a közigazgatási perek, amelyekben bíróság által felülvizsgálandó közigazgatási határozatot hozó első fokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed. - A választott bírósági ítélet vagy egyezség érvényesítése iránti perek - Azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal (pl.: gazdasági társaság határozatának felülvizsgálatára irányuló perek) 7. Hogyan nevezik a

polgári perekben a peres feleket? - Alperes (aki ellen indul a per) - Felperes (aki indítja a pert) 8. Ismertesse a polgári per folyamatát! 9. Milyen bizonyítási eszközöket ismer? - a felek előadása - a tanúvallomások - a szakértői vélemények - a szemle 17 - az okiratok tárgyi bizonyítékok 10. Milyen perorvoslatokat ismer? - fellebbezés - perújítás - felülvizsgálat 11. Melyek a választott bírósági eljárás előnyei? - az eljárás gyorsabb (egyfokú) - a döntéshozatalban a felek bizalmát élvező személyek vesznek részt - a szabályok többsége diszpozitív (eltérést engedő) a felek a vita eldöntésének kereteit zömmel maguk alakíthatják ki. - Az ítélet külföldön történő végrehajtása egyszerűbb. - Az ítélet nem nyilvános, ez a k örülmény a gazdálkodó szervek számára a titokvédelem miatt előnyös lehet. 12. Milyen két fajtája van a választott bíróságoknak? - eseti választott bíróság - állandó

választott bíróság 13. Milyen értékű, a csak fizetési meghagyással érvényesíthető pénz követelés? Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a 200.000 forintot nem haladja meg 14. Mi történik az ellentmondással nem támadott fizetési meghagyással? Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek, tehát rendkívül fontos, hogy a követelés vitatása esetén ellentmondással kell élni. 15. Melyek a végrehajtó okiratok? - végrehajtási lap - végrehajtási záradék 16. Ismertesse a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait! A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerinti levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek) egészségbiztosítási és

nyugdíjjáruléknak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmaradt. Ez általában 33% max 50% (pl: gyerektartás) 17. Mi a csődeljárás célja? A csődeljárás olyan nemperes eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. 18. Ki kezdeményezheti a felszámolási eljárást? - az adós maga ellen (ha fizetésképtelen és nem tud vagy nem akar élni a csődeljárás-lehetőségével) - a hitelező az adós ellen (ha az adóst fizetésképtelennek tartja) - a végelszámoló az adós ellen (ha a végelszámolás során az adós fizetésképtelenségét észleli) - a cégbíróság a cég felszámolására illetékes bíróságot értesíti, ha a céget megszűntnek nyilvánítja 18 19. Milyen okokkal kezdeményezheti egy hitelező az adós cég felszámolását? A hitelező akkor kérheti a felszámolási eljárás lefolytatását, ha az

adóst fizetésképtelennek tartja. A kérelemben röviden ismertetni kell, hogy az adóst miért tekinti fizetésképtelennek és az állítás bizonyításához szükséges iratokat a kérelemhez csatolni kell. 20. Mi a felszámolási eljárás célja? A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 21. Mi a felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend? - a felszámolás költségei - zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig - a gazdálkodó szervezetet terhelő baleseti járadék jellegű követelések - a magánszemély nem gazdasági tevékenységéből eredő követelései - társadalombiztosítási tartozások - egyéb követelések - késedelmi kamat és késedelmi pótlék 22. Mikor kerül sor végelszámolásra? A végelszámolás a fizetőképes, de a tevékenységét megszüntető

gazdasági társaságok megszűnésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. IV. Fejezet: Munkajogi ismeretek 1. Ismertesse a munkaügyi szabályozás rendszerét! - törvényi szabályozás - alacsonyabb szintű jogszabályok - kollektív szerződés - felek megállapodása (munkaszerződés) 2. Mi a kollektív szerződés szerepe a munkaügyi szabályozás rendszerében? A kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve tejesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét. A kollektív szerződés a törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó szabályaitól azonban általában eltérhet, feltéve, hogy a munkvállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. 3. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? - a munkavállaló személyi alapbérét - a munkakörét - a munkavégzés helyét 4. Milyen alaki szabályok nyilatkozatokra? vonatkoznak a munkaviszonnyal kapcsolatos A

munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. 5. Milyen időtartamra létesíthető munkaviszony? Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A munkaszerződés létesíthető határozott időtartamra is. 6. Mi a próbaidő? 19 A munkáltató, a munkavállaló, vagy mindkét fél igényt tarthat arra, hogy lehetősége nyíljon a másik fél, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos körülmények megismerésére. Próbaidő tartama 30 nap, max 3 hónap 7. Hogyan szűnik meg (szűntethető meg) a munkaviszony? - a munkavállaló halála - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése - a határozott idő lejárta - a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése - rendes felmondás - rendkívüli felmondás 8. Ismertese a rendes felmondás szabályait! A munkáltató köteles felmondását írásba foglalni, és

megindokolni. - felmondási idő - felmentési idő - végkielégítés 9. Mikor alkalmazható rendkívüli felmondás? - ha valamelyik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi - ha a m ásik fél olyan magatartást tanúsít, ami a m unkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi 10. Mit jelent a munkáltató utasítási joga? Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. 11. Milyen pihenő időre (szabadságra) lehet jogosult a munkavállaló? Az évi rendes szabadság az a naptári évenként járó hosszabb pihenőidő, amelyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes

szabadság illeti meg amely alap és különböző jogcímen járó pótszabadságokból tevődik össze. 12. Hogyan alakul a munkavállaló kártérítési felelősségének mértéke? A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelőséggel tartozik. A felróhatóság szempontjából a vétkesség két alakzatát lehet megkülönböztetni, a gondatlanságot és a szándékosságot. - gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg - szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni 13. Ismertesse a munkáltató kártérítési felelősségét! A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A munkáltató felelőssége alapján köteles megtéríteni a munkavállalónak: - dologi

kárát - indokolt költségeit - elmaradt jövedelmét - nem vagyoni kárát 14. Hol, és hogyan kezdeményezhető munkaügyi jogvita? 20 A munkavállaló, a szakszervezet, illetve az üzemi tanács a törvény rendelkezései szerint a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) ellen, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Ezekben a jogvitákban a munkaügyi bíróság jár el V. Fejezet: I. A gazdasági élet szereplői A gazdasági társaságok 1. Milyen formákban hozható létre gazdasági társaság? Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: a közkereseti és a betéti. Jogi személyiségű gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. 2. Ismertesse a gaz dasági társaság alapítására (taggá válásra) vonatkozó jogi korlátokat! A gazdasági társaság legalapvetőbb

tartalmi ismérve, hogy közös és üzletszerű gazdasági tevékenységre irányul. - Egy ember (természetes személy) egyidejűleg csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlan felelősségű tagja. - A Ptk. szerit korlátozott cselekvőképességgel rendelkező kiskorú személy egyáltalán nem lehet közkereseti társaság tagja, illetve betéti társaság beltagja. - Az egyéni vállalkozásról szóló külön törvény tiltja, hogy egyéni vállalkozó gazdasági társaságának korlátlan felelősségű tagja legyen. 3. Mit kell kötelezően tartalmaznia egy társasági szerződésnek? - gazdasági társaság cégnevét és székhelyét - a gazd. Társ Tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével - a gazd. Társ tevékenységi körét - a jegyzett tőkéjét, és annak rendelkezésre bocsátásának módját - a cégjegyzés módját - a vezető tisztviselők nevét, lakhelyét - a gazd. Társ időtartamát - mindazt amit a törvény előír 4. Milyen

előírások vonatkoznak az apportot szolgáltató tag felelősségére? A nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató tag ( részvényes) a hozzájárulás szolgáltatásától számított 5 éven át felel a g azdasági társaság irányába azért, hogy apportjának értéke nem haladja meg a szolgáltatás idején fennálló forgalmi értéket. 5. Mi az előtársaság? Az előtársasági lét a társasági szerződés ellenjegyzésétől kezdődik és a cégbejegyzésig, avagy a cégbejegyzés elutasításáig tart. De az úgynevezett alapvető stratégiai döntések meghozatalára nem kerülhet sor. 6. Ismertesse a cégvezető jogállására vonatkozó új törvényi előírásokat! A cégvezető a vezető tisztségviselőknek alárendelten, de önállóan látja el feladatát. Felelőssége ennek megfelelően a Munka Törvénykönyvének megfelelően alakul. 7. Mikor kötelező a felügyelő bizottság létrehozása? - részvénytársaság esetében - KFT esetében ha a

törzstőke 50.000000 milliónál nagyobb 21 - Bármely gazdasági társaság esetében, ha a teljes munkaidős dolgozók létszáma éves átlagban 200 főt meghaladja 8. Mikor kötelező a felügyelő bizottság választása egy gazdasági társaságnál? Ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja. 9. Mit jelent a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre? A cégbíróságnak a társaságokkal kapcsolatos törvényességi felügyeleti intézkedésére hivatalból és kérelemből egyaránt sor kerülhet. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. 10. Hogyan zárható ki a gazdasági társaság tagja? Kizárást csak a bíróság mondhat ki, 11. Milyen korlátai vannak a gazdasági

társaság átalakulásának? A gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása mellett gazdasági társaság átalakulásának minősül a gazdasági társaságok egyesülése (beolvadás, összeolvadás) és szétválása is. Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amelyfelszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Cégközlönyben közleményben a hitelezők figyelmét fel kell hívni arra. 12. Hogyan alakul a közkereseti társaságba belépő és az onnan kiváló (tagsági viszonyát megszüntető) tag felelőssége? A társaságba belépő tag felelőssége a belépés előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A tagsági viszony megszűnése nem érinti a társaságtól megváló tag felelősségét olyan tartozásáért, amely a tagsági viszonya megszűnéséig keletkezett. 13. Mi a különbség a bt Bel- és kültagjának felelőssége között? A beltag felelőssége korlátlan

és a többi beltaggal egyetemleges, a kültag felelőssége korlátozott, tehát a kültag a társaság tartozásaiért csak a vagyoni betétjével felel, újabb befizetésre nem kötelezhető. 14. Milyen esetben lehet korlátlan a kft Tagjának a felelőssége a társaság tartozásaiért? - a nem pénzbeli betétet szolgáltató tag a betét szolgáltatásától számított 5 éven át felelős a társaságnak azért, hogy betétjének értéke a szolgáltatás idején a társasági szerződésben megjelölt értéknek megfelelt. - Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azok a tagsági tagok, akik valamely tag nem pénzbeli betétjét tudomásuk ellenére a valódi értéket meghaladó értékkel fogadtatják el a t ársasággal, vagy akik a l étesítés során egyébként csalárd módon jártak el. - Azok a tagok akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták, vagy a tagoktól elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a társaság érdekeit nyilvánvalóan

sérti, szintén korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ebből eredendő kárért 15. Milyen előírások vonatkoznak a kft Törzstőkéjére és az egyes tagok törzsbetéteire? 22 A törzstőke összege nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, a pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál és egymillió forintnál. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb 100.000 forintnál 16. Milyen előírások vonatkoznak a kft tag üzletrészének átruházására? A KFT tagjai üzletrészeiket egymás között szabadon ruházhatják át, de ha kivülálló harmadik személynek akarja eladni akkor először a többi tagot, a társaságot, illetve a taggyűlés által kiválasztott harmadik személyt elővásárlási jog illeti meg. 17. Milyen részvénytípusokat ismer? - bemutatóra szóló részvény - névre szóló részvény 18. Milyen részvényfajták vannak? -

törzsrészvény - elsőbbségi részvény - dolgozói részvény - kamatozó részvény 19. Milyen előírások vonatkoznak a saját részvény megszerzésére? - tilos azoknak a részvényeknek a megszerzése, amelynek névértékét illetve kibocsátási értékét még nem fizették be - az Rt a saját részvényét csak az alaptőkén felüli vagyonából szerezheti meg - az Rt tulajdonában álló részvények együttes névértékének az összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át - az Rt a megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat - a saját részvényt egy éven belül el kell idegeníteni 20. Ismertesse a részvénytársaság nyilvános alapításának főbb szakaszait! - zártkörű alapítás - nyilvános alapítás (nyilvános ajánlattétel, részvényjegyzés, alakuló közgyűlés) 21. Miért van szükség a konszernjogi szabályozásra? A konszernjog alapvető értelme, hogy a kisebbség számára módot ad a többség

kialakulásának megakadályozására, illetve már megszerzett többség esetén igyekszik meggátolni a kisebbség törvényes érdekeinek sérelmét. II. Az egyéni vállalkozás 1. Melyek az egyéni vállalkozókkal szembeni kizáró okok? - gazdasági vagyon elleni vagy közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek - akit egyéb jogszabályban meghatározott tevékenységre előírt foglalkozási tilalom alá esik. - Aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja - Akinek elvették korábban kiadott vállalkozói igazolványát mert nem fizette be az egy évi befizetési kötelezettségeit - Akinek adó, vám, vagy TB tartozás van 2. Melyik gazdasági társaságnak nem lehet tagja az egyéni vállalkozó? 23 Természetes személy csak egy vállalkozást alapíthat, és egyidejűleg

nem lehet tagja gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. 3. Milyen az egyéni vállalkozó felelőssége? Az Egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. 4. Mikor szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga? - ha visszaadja a vállalkozói igazolványát - ha az igazolványt a hatóság visszavonja - ha a vállalkozó meghall, cselekvőképtelen 5. Mi az egyéni cég? Az egyéni vállalkozónál nem kötelező a cégbejegyzés, de kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként benevezhető. 24