Gazdasági Ismeretek | Vállalkozási ismeretek » Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 1/a. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! A kereskedelem fogalmát, feladatát. A kereskedelem sokrétű szerepet játszik életünkben. Az árutermelés fejlődésével szükségleteinknek csak minimális részét elégítjük ki saját termeléssel, a szükséges javak döntő hányadát megvásároljuk. Az áruk zömét pedig nem a termelőktől szerezzük be, hanem a kereskedelemben. Egy-egy ország fejlettségéről, termelésének színvonaláról a kereskedelemben kapható áruk alapján alkothatunk véleményt. Minél magasabb egy ország termelésének színvonala, annál szélesebb választékú, jobb minőségű árukat kaphatunk az üzletekben. Az importcikkek választékát is a hazai termelés színvonala határozza meg, mivel a külföldi termékek behozatalát a hazai áruk kivitele teszi lehetővé. A boltok, áruházak, bevásárlóközpontok kirakatai, az épületek homlokzata, a színes

reklámok egyaránt meghatározzák a t elepülések arculatát. A nagyobb települések centrumai általában kereskedelmi központok is. A kereskedelmi reklámok nemcsak a városok, falvak arculatát alakítják, hanem az emberek életmódját is befolyásolják. Korszerű táplálkozásra, új, korszerű termékek megvásárlására ösztönöznek, emellett ízlésfejlesztő szerepük sem elhanyagolandó. A kereskedelemben dolgozik a foglalkoztatottak 13 %-a, közel 500 ezer ember, s napjaink vállalkozásainak döntő része is ezen ágazatban működik. A kereskedelem szerepe mégis sajátos az iparhoz és a mezőgazdasághoz viszonyítva. Az iparban az alapanyagok feldolgozásával új termékeket állítanak elő. A mezőgazdaságban növényeket termesztenek, állatokat tenyésztenek. A kereskedelem azonban nem hoz létre új terméket Mivel magyarázható akkor a kereskedelem létjogosultsága? A felesleg megjelenése fokozatosan a m unkamegosztás elmélyüléséhez vezetett.

Amikor az emberek saját szükségleteiket meghaladó javakat termeltek, a f elesleget elcserélték. Igyekeztek olyan javakra szert tenni, amelyet ők maguk nem tudtak előállítani. A későbbiekben az emberi tevékenységek fokozatosan specializálódtak. Ugyanis ha valaki csak bizonyos munkafolyamatokat végez, abban sokkal hatékonyabban tud dolgozni, mintha sokféle tevékenységet kellene végeznie. A csere céljára történő termeléssel megteremtődött az igény arra, hogy maga az árucsere lebonyolítása is önálló foglalkozási ággá váljék. A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé ékelődött összehangoló közvetítő funkció, amely biztosítja a megtermelt javak fogyasztóhoz juttatását, illetve azt, hogy a termelők eladhassák árujukat. E funkcióban a kereskedelem aktív szereplő, mind a termelés, mind a fogyasztás érdemi befolyásolására képes. A kereskedelem ezzel a k épességével fontos szerepet játszik mind a n emzetgazdaság

működésében, mind pedig a lakosság életszínvonala döntő részének megjelenítésében. A kereskedelem közvetítő szerepet tölt be a termelés és a fogyasztás között. Lehetővé teszi, hogy a különböző foglalkozású emberek tevékenységük eredményét kicserélhessék egymással. A kereskedelem fogalma: A kereskedelem kettős jelentésű fogalom. E szóval jelöljük azt a tevékenységet, melynek során a különböző áruk eljutnak az előállítóktól a felhasználókig. A kereskedelem az áruk rendszeres adásvétele. A kereskedelem ugyanakkor azon vállalkozások összességét is jelenti, melyeknek fő feladata az áruk adásvétele. A kereskedelem az a szervezet, mely az áruk adásvételét lebonyolítja A kereskedelem, mint tevékenység: A kereskedelem feladata az áruk adásvétele, más szóval az áruforgalmi folyamat lebonyolítása. A kereskedelem a különböző termelőktől beszerzi az árukat a s zükséges választékban. Ezután

tárolja, készletezi a beszerzett árukat, majd értékesíti a felhasználóknak. Az áruforgalom részfolyamatai: a beszerzés, a készletezés és az értékesítés. A kereskedelmi vállalkozások sokféle árut szereznek be a termelőktől, mint eladóktól. Az áruk lehetnek fogyasztási cikkek, pl. élelmiszerek, ruházat cikkek, vegyes iparcikkek, melyekkel közvetlenül elégíthetjük ki szükségleteinket, de lehetnek termelőeszközök is, pl. gépek, alapanyagok, alkatrészek stb. A kereskedelem vevői a háztartások, gazdálkodó szervezetek, különböző intézmények, pl iskolák, kórházak. Az áruforgalom lebonyolítása során a kereskedelem áthidalja a termelés és a fogyasztás közötti térbeli, időbeli és választékbeli eltéréseket. A termelés és a fogyasztás térbeli eltérése: A munkamegosztás következtében a termékek termelése és fogyasztása eltérő helyen történik. Az iparcikkek zömét csak néhány helyen termelik, de az ország

egész területén fogyasztják. A mezőgazdasági termékek termelése az ország különböző részein folyik, feldolgozásuk azonban néhány feldolgozó üzemben történik. A feldolgozást követően azonban az ország minden csücskébe el kell juttatni azokat. Az országon belül nem, vagy nem gazdaságosan termelhető árukat külföldről kell beszerezni, s ezeket is el kell juttatni a fogyasztók széles rétegeihez. A termelés és fogyasztás közötti térbeli eltéréseket a kereskedelem úgy hidalja át, hogy beszerzi a különböző helyelven termelt árukat, szállítja és eljuttatja a fogyasztókhoz. A termelés és a fogyasztás időbeli eltérése: A termékek termelése és fogyasztása gyakran jelentős időbeli eltéréssel történik. Vannak olyan termékek, melyek termelése időszakos, fogyasztásuk viszont folyamatos. A mezőgazdasági termékek feldolgozása, pl. idényhez kapcsolódik A gabona, a cukorrépa, a zöldségek és gyümölcsök feldolgozása

csak az év bizonyos szakaszában lehetséges. A fogyasztók azonban egész évben folyamatosan igénylik a lisztet, a cukrot, a befőtteket valamint a gyorsfagyasztott zöldségeket, gyümölcsöket. Vannak idényszerűen keresett áruféleségek is, melyek termelése folyamatos. Ilyenek, pl a háztartási tüzelőanyagok. A téli, illetve nyári ruházati cikkek termelése szintén szezonális, de a termelés jóval megelőzi a fogyasztást. A téli kabátok, kosztümök vagy csizmák gyártása már nyár végén elkezdődik, a nyári ruhák és szandálok készítése, pedig a tél elmúltával. Mivel a termékek gazdaságos előállítása egyszerre nagyobb mennyiség gyártását kívánja meg, gyakori, hogy az üzemekben egy termékféleségből egy ideig csak egyfajta típust, fazont vagy méretet gyártanak. A fogyasztók igényeinek kielégítéséhez ugyanakkor egy időben sokfajta árura szükség. A termelés és fogyasztás közötti időbeli eltéréseit áthidalása a

kereskedelem feladata. Ezt készletek gyűjtésével és raktározással lehet megoldani. A termelés és a fogyasztás választékbeli eltérése: A fogyasztóknak eltérő a jövedelme, igénye, ízlése, ezért az azonos rendeltetésű javakból különböző tulajdonságú termékeket igényelnek. Ruházati cikkekből, cipőkből például eltérő fazonú, alapanyagú, méretű árukat keresnek a vásárlók. Ehhez hasonlóan eltérőek a lakberendezési cikke autók, de akár az élelmiszerek iránti igények is. A vásárlók részére tehát gazdag választékot kell biztosítani az eltérő igények kielégítéséhez. Egy-egy termelő azonban - gazdaságossági okokból - viszonylag szűk választékot kínál. A kereskedelem feladata, hogy különböző termelőktől történő árubeszerzéssel széles kínálatot biztosítson fogyasztóknak. A szűk termelői választékot a kereskedelem - változatos forrásokból történő beszerzéssel és készletezéssel -

átalakítja fogyasztói választékká. A kereskedelem a nemzetgazdaság egyik ága. Mindazok a vállalkozások ehhez a nemzetgazdasági ághoz tartoznak, amelyeknek feladata az áruforgalom lebonyolítása. Gyakori, hogy egy-egy gazdálkodó szervezet egyidejűleg többféle tevékenységgel is foglalkozik, hiszen így lehetőség van arra, hogy az egyik tevékenység esetleges veszteségét a másik tevékenység nyeresége kompenzálja. Amennyiben egy vállalkozás többféle - pl termelő és kereskedelmi - tevékenységgel is foglalkozik, azt a tevékenységet tekintjük a fő tevékenységének, melyből a legmagasabb árbevétele származik. A kereskedelemhez, mint nemzetgazdasági ághoz tartozzak a tisztán kereskedelmi profilú vállalkozások, valamint azon vegyes tevékenységű vállalkozások, melyek ágybevételének döntő hányada az áruforgalmi tevékenységből származik. Az áruk forgalmazása lebonyolítható az országhatáron belül, ezt a tevékenységet

nevezzük belkereskedelemnek. A belkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások feladata:  az áruk beszerzése hazai termelőktől,  a beszerzett áruk értékesítése a fogyasztói igényeknek megfelelő helyen, időben és választékban. Az országok közötti áruforgalom lebonyolítását külkereskedelemnek nevezzük. A külkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások feladata:  más országokból különböző áruféleségek behozatala, amit importnak nevezünk,  hazai termékek külföldön történő értékesítése, amit exportnak nevezünk. Egy-egy kereskedelmi vállalkozás természetesen egyaránt folytathat kül,- és belkereskedelmi tevékenységet. A kereskedelmet, mint nemzetgazdasági ágat más szempontból is feloszthatjuk A tevékenység jellegzetességei alapján a kereskedelem három ágazatra bontható. Ezek:  a közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem,  a nagykereskedelem,  a kiskereskedelem. 1/b. Ismertesse a fogyasztónak

a kereskedelemmel, a bolttal és az eladóval szemben támasztott elvárásait! A kereskedelemmel szemben támasztott elvárások:  A kereskedelmi vállalkozásnak alkalmazkodnia kell a társadalom tagjainak életmódjához, fogyasztási és vásárlási szokásaihoz.  Ismernie kell a vonzáskörzetében élő népesség életkor, foglalkozás, jövedelem, családnagyság szerinti összetételét, s ez által vásárlási szokásait.  A kereskedelem munkalehetőséget biztosít a környezetében élő népesség számára. A bolttal szemben támasztott követelmények: A kialakított üzletnek feleljen meg:      Az alkalmazott értékesítési mód, a berendezés A reklámeszközök A kínálat Az árak feleljenek meg a vevők elvárásainak. Az értékesített áruk minősége legyen megfelelő. Az eladókkal szembeni követelmények: Az eladás sikerét vagy sikertelenségét négy - a kereskedő személyiségében rejlő - tényező határozza meg: 

   A kereskedő szaktudása A kereskedő személyiségvonásai A kereskedő magatartása A kereskedő külső megjelenése. A kereskedő szaktudása: A kereskedőnek alapos és mély áruismeretre van szüksége. Az eladó nem megfelelő áruismerete esetén a vevő nem kap elegendő információt az áruról, ami elbizonytalanítja, s ezáltal gyakran eláll vásárlási szándékától. Azokban az egységekben, ahol külföldi vásárlók is megfordulnak, az eladásnak komoly akadálya lehet, ha az eladók nem beszélnek idegen nyelven. Elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete. Különösen fontos az adott nyelv szakmai szókincsének elsajátítása A dolgozóknak el kell sajátítaniuk a kereskedelmi gépek, felszerelések működtetéséhez, használatához szükséges technikai, gyakorlati tudnivalókat, valamint az eladás minden mozzanatához nélkülözhetetlen szakmai fogásokat. Általános műveltség: Megfelelő általános műveltségre is

szükségük van a kereskedőknek: a vevőikkel és üzleti partnereikkel való jó kapcsolat kialakításához kultúrált viselkedésre, helyes és választékos szóbeli és írásbeli kifejezőkészségre, jó kapcsolatteremtő készségre. A műveletlen kereskedő nem képes a különböző érdeklődésű vevőkkel megfelelő kapcsolatot teremteni, az esetleg kialakuló konfliktusokat feloldani, a vevők rokonszenvét, bizalmát megnyerni. A kereskedőknek megszerzett tudásukat állandóan tovább kell fejleszteniük. A kereskedő személyiségvonásai:  Emberismeret és beleérző képesség. A vásárlók koruktól, nemüktől, temperamentumuktól, személyiségüktől függően más - más eladói magatartást igényelnek. Minden vevőhöz saját magunknak kell megtalálni a legmegfelelőbb bánásmódot. A kereskedő is akkor tudja a legjobb kapcsolatot kialakítani vásárlóival, ha képes beleélni magát azok pillanatnyi helyzetébe, s ezáltal megérteni mit

éreznek, mit szeretnének, esetleg mi feszélyezi őket az adott szituációban.  Kapcsolatteremtő és kifejezőkészség: Az emberismeret és empátia feltétele a zökkenőmentes kapcsolatteremésnek, de nem elégséges hozzá. Szükség van még magabiztosságra és mások felé nyitott személyiségre. A magabiztos kereskedő jó kedélyű, határozott fellépésű. Az eladás folyamán fontos a kifejezőkészség is. Árubemutatás során szakszerűen, de a vevő számára is érthető kifejezésekkel kell információt nyújtania az áruk tulajdonságairól, kezeléséről, használatuk előnyeiről. Az eladó csak annyit beszéljen, amennyi az áru megismertetéséhez elengedhetetlen  A tartós és osztott figyelem képessége: A kereskedőnek sok mindenre kell egyidejűleg figyelnie. Észre kell vennie, ha egy vevő tanácstalan, s szívesen venné az eladó segítségét. Figyelnie kell arra, hogy mely árukból van szükség feltöltésre Bármilyen feladat végzése

közben át kell tekintenie az eladótér minél nagyobb részét a lopások megakadályozása végett. A kereskedő magatartása: A kereskedőktől elvárt legfontosabb magatartásjegyek az udvariasság, segítőkészség, a tapintat és az önuralom. Udvariasság, segítőkészség: az udvariasság kötelező az eladás minden fázisában, a köszönésnél, az áruajánlásnál, a tanácsadásnál egyaránt. Tapintat: tapintatosak akkor vagyunk, ha megtaláljuk azt a módot, hogy véleményünket, mondandónkat őszintén, de mások számára semmiképpen sem sértő formában közöljük. Türelem, önuralom: mindenképpen el kell kerülni a viták kiéleződését, ez ugyanis azon vevőkből is visszatetszést vált ki, akik közvetlenül nem érintettjei a konfliktusnak. A kereskedő külső megjelenése: a boltba való belépéskor a vevőre a kereskedő az első hatást ruházatával, ápoltságával, testtartásával, arckifejezésével gyakorolja. Mindebből a vevő

önkéntelenül következtetést von le az üzlet és az áruk színvonalára vonatkozóan. Ruházat: Az eladók ruházatának ízlésesnek, célszerűnek, kényelmesnek és természetesen tisztának, rendezettnek kell lennie. A formaruha megtervezésekor vagy az egyéni munkaruha kiválasztásakor figyelembe kell venni a következő szempontokat:  A ruházatnak alkalmazkodnia kell az üzlet jellegéhez, a vevőkörhöz az áruk jellegéhez.  A ruházatnak alkalmazkodnia kell az eladó személyéhez.  Ápoltság: az alapos testápolásnak a kereskedelmi munkát végzők számára magától értetődőnek kell lennie. Ez frissességet, biztonságérzetet és önbizalmat ad a kereskedőnek  Testtartás és arckifejezés: az eladó testtartásának azt kell kifejezni, hogy készen áll a vevők fogadására. 2/a. Ismertesse a kereskedelem szervezetét! A bolti és a bolt nélküli kereskedelem jellemzői. A kereskedelem szervezetéhez azok a vállalkozások tartoznak,

amelyeknek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása. Minden gazdasági vállalkozás tartós sikereket szeretne elérni. Ennek érdekében fejlődésük során gazdagítják tevékenységük körét is. Így biztosítják, ha valamelyik részegységük bevétele csökken, vagy veszteségessé válik, akkor egy másik részleg jó eredménye révén életképes maradjon a vállalkozás. Azt a tevékenységet tekintjük a vállalkozás fő tevékenységének, amelyik a legnagyobb bevételt biztosítja. A vállalatoknál folyó tevékenység jellegzetességei alapján a k ereskedelem nemzetgazdasági ág három ágazatra bontható:  A közúti jármű és üzemanyag kereskedelem  A nagykereskedelem  A kiskereskedelem A kiskereskedelmi munka, fogyasztási cikkek és kis értékű termelési eszközök értékesítése a lakosságnak – elsősorban személyi szükségletek kielégítése céljából. Magyarországon elterjedt gyakorlat, hogy vállalkozások, vállalatok

is vásárolnak kiskereskedelmi egységekben írószereket, nyomtatványokat, kis értékű eszközöket. Célszerű azonban a termelőtől, nagykereskedőtől vásárolniuk, mert olcsóbban jutnak a szükséges árukhoz. A kiskereskedelmi forgalom főként boltokban bonyolódik le. Külföldön már régebben elterjedt, nálunk is teret hódít a bolt nélküli kiskereskedelem. A bolti kiskereskedelem egységei lehetnek önállóak, de tartozhatnak kiskereskedelmi szervezetekhez, bolthálózatokhoz, üzletláncokhoz is. A mai kereskedelmi tagozódás egyre inkább mutatja a láncba, hálózatba tömörült kiskereskedelmi egységek sikerét, illetve a bevásárlóközpontok létjogosultságát. A kiskereskedelem hálózati egységei:      A boltok Az áruházak Az ABC áruházak, szupermarketek A diszkontáruházak A bemutatótermek. A boltok: A boltok a legrégebben ismert elárusítóhelyek. Történetük a középkorra nyúlik vissza A középkori kereskedők

ugyanis a boltíves házaik földszintjén alakították ki az üzlethelyiségeket és a raktárakat. Innen ered a bolt elnevezés is. A boltok viszonylag kis alapterületű egységek. Egy elárusítótérrel és kisebb raktárral rendelkeznek A bolti értékesítés kedvez az eladó és a vevő közötti személyes kapcsolat kialakulásának, így gyakori egyegy boltban a törzsvásárlói kör kialakulása. Legelterjedtebbek a néhány áruféleséget mély választékban árusító szakboltok, de népszerűek a leggyakrabban keresett cikkek gyors beszerzését lehetővé tevő élelmiszerboltok is. A boltokban általában hagyományos értékesítési módot alkalmaznak, de megfelelő alapterület esetén önkiszolgáló formában is szervezhető az értékesítés. Az áruházak: Az áruházak nagy alapterületű, nagy forgalmat lebonyolító kereskedelmi egységek. Legfőbb jellemzőjük, hogy a különböző árucsoportok forgalmazását viszonylag önálló osztályok végzik.

Az osztályok munkáját osztályvezetők irányítják. Az általános áruházakban több árucsoportot forgalmaznak. A szakáruházak egy árufőcsoportból kínálnak mély választékot, s az adott árufőcsoporton belül egy-egy árucsoport forgalmazását itt is önálló osztályok végzik. Az áruházak a városok jellegzetes kereskedelmi egységei, melyeket hagyományosan a városközpontokba telepítenek. Napjainkban megfigyelhető, hogy egyre több nagy alapterületű szakáruházat létesítenek a városoly külterületein. Ezek egy-egy árucsoportot nagy tömegben, széles választékban kínálnak. ABC áruházak, szupermarketek: ABC-áruházak nagy alapterületű, de egy elárusítótérrel rendelkező hálózati egységek. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a napi cikkek (élelmiszerek, háztartási vegyi áruk, apróbb iparcikkek) széles választékát kínálják. Az áruk döntő részét önkiszolgáló módon értékesítik Több dolgozót foglalkoztatnak, nagy

forgalmat bonyolítanak le. Népszerűségük annak köszönhető, hogy az életritmus felgyorsulásával az emberek mindennapi vásárlásaikat egy helyen és gyorsan kívánják lebonyolítani. A vásárlók ezen igényéhez alkalmazkodva a k ereskedelmi cégek egy nagyobb alapterületen, s egyre szélesebb választékot kínálnak. A nagy, több ezer négyzetméter alapterületű ABC-áruházakat szuper-, illetve hipermarketeknek nevezik. Ezekben a fogyasztási cikkek szinte teljes választél megtalálható Az élelmiszereken kívül ruházati cikkeket és sokféle egyéb iparcikket is árusítanak. A diszkontáruházak: A diszkontáruházak nagy tömegben kínálnak rendszeresen keresett élelmiszereket, háztartási cikkeket. Többnyire nagy alapterületűek, és önkiszolgáló értékesítési módot alkalmaznak. Legfőbb jellemzőjük, hogy egyszerű értékesítési körülmények között, nagy tételekben kínálják az árukat. Az egyszerű raktári berendezés, az áruk

egységcsomagokban történő kihelyezése költségmegtakarítást eredményez, ezért alacsonyabb áron tudják forgalmazni a termékeket, mint a boltok és áruházak. A bemutatótermek: A bemutatótermek többnyire bútorok, híradástechnikai cikkek és háztartási gépek értékesítését szolgálják. A városközpontokban lévő bemutatótermekben a vásárlók megtekinthetik a teljes választék mintadarabjait. Az eladók szakszerűen bemutatják a termékeket Miután a vevő kiválasztotta a megvásárolni kívánt terméket, kiegyenlítette a vételárat, a kereskedő cég a választott termékkel azonos típust szállít számára a raktárból. A bemutatótermek a minta utáni értékesítést alkalmazó vállalkozások hálózati egységei. A bolt nélküli kiskereskedelem: A kiskereskedelem sajátos formája a bolt nélküli kiskereskedelem. Fő formái:     az automata kereskedelem, a csomagküldő kereskedelem és az ügynökök útján történő

értékesítés az internetes kereskedelem Az automata kereskedelem: Automatákból értékesítik azokat az árukat, amelyekre hirtelen jelentkezik igény vagy a v áratlan impulzus, vagy a szorult helyzet miatt. A hagyományos hálózati egységek mellett automatákban is értékesítenek olyan áruféleségeket, melyekre a nap bármely szakában, hirtelen szüksége lehet a vásárlóknak. Utazásunk során szükségünk lehet buszjegyre, filmre, képeslapra, a napi rohanásban szeretnénk bekapni egy szendvicset, felfrissíteni magunkat egy üdítővel vagy kávéval. Mindezért nem kívánunk betérni egy boltba vagy áruházba, a vásárlást a lehető legrövidebb idő alatt szeretnénk lebonyolítani. Ezért telepítenek a közlekedési csomópontokba, idegenforgalmi centrumokba, nagyobb munkahelyekre automatákat. Előnyük, hogy a nap 24 órájában, korlátozás nélkül a vásárlók rendelkezésére állnak. Hátrányuk viszont, hogy drága a beszerzésük és

üzemeltetésük A vevőknek, pedig problémát jelenthet, ha éppen nem rendelkeznek a használathoz szükséges címletű pénzérmével. A csomagküldő kereskedelem: A csomagküldő kereskedelem lényege, hogy a vevő a szükséges terméket katalógusból vagy prospektusból választja ki. A megrendelést elküldi a csomagküldést lebonyolító céghez A kiválasztott árut postai úton utánvéttel, esetleg futár útján küldik el számára. A kereskedelem ezen formája főleg ott terjedt el, ahol a lakosság egy része gyéren lakott településeken, az üzletektől távol lakik, s így lehetőség van a vásárlásra utazás nélkül. A kereskedőknek ilyenkor el kell készíttetniük a kínálatot bemutató katalógusokat, prospektusokat a lehető legjobb minőségben, mivel az élethű bemutatásnak nagyon nagy szerepe van. Meg kell szervezni a rendelések feldolgozását, az áruk előkészítését a postai úton történő szállításhoz, valamint az ellenérték

begyűjtését. Napjainkban már a televízióban bemutatott termékekből is rendelhetnek a vásárlók (TV shop), sőt terjedőben van az elektronikus kereskedelem, mikor a vevők a kereskedelmi vállalkozások számítógépes hálózatához csatlakozva adják le megrendeléseiket. Ügynökök útján történő étékesítés: Terjedőben vannak azon vállalkozások, melyek termékei nem kerülnek bolti forgalomba. Az eladni kívánt árukat termékbemutatókon, vagy a vevők lakásán ügynökök mutatják be. Ők veszik fel a megrendelést, illetve értékesítik az árukat. Ezek a vállalkozások nem költenek reklámozásra, nem tartanak fenn költséges hálózati egységeket, s ez lehetővé teszi számukra a kedvező áron történő értékesítést. Elterjedt értékesítési forma, bizonyos árucikkeknél, bár az eladás sokszor nem sikeres Elektronikus – Internetes kereskedelem (E-bolt): A technikai eszközök rohamos fejlődése, és az Internet használat egyre

szélesebb körben való elterjedése hozta létre ezt az új értékesítési formát. Az Interneten kétféle üzleti struktúra kezd kialakulni: a hagyományosnak nevezhető bolt, és a divatosabb bevásárlóközpont. Az Interneten barangoló vásárló otthonról, kényelmesen juthat a legkülönfélébb árucikkekhez, ma már számtalan árucsoport megvásárolható elektronikus úton. Az internetes bolt létrehozása komoly beruházást igényel (rendszerprogramok, hardvereszközök, serverek, stb), de egyes elemzések szerint kiugró fejlődés várható a vásárlók számának növekedésével, ennél fogva hosszabb távon megtérülő befektetés lehet. További előnyként említhetjük, hogy egyes árucikkek a piaci árnál olcsóbban vásárolhatók meg, mivel az árban nem szerepelnek az üzlet fenntartásának és működtetésének költségei. 2/b. Ismertesse a marketing lényegét (fogalmát), célját, fő területeit! A marketing fogalmát sokféleképpen

határozzák meg. Céljainknak leginkább megfelelő meghatározás a következő: „A marketing olyan társadalmi és vezetési eljárás, amelynek segítségével egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak, s cserélnek ki egymás közt, miközben szükségleteiket és igényeiket kielégítik.” (Philip Kotler – Marketing menedzsment) Egy másik megfogalmazás: A marketing az olyan tudatos, széles információbázison alapuló irányítási, gazdálkodási, és piacbefolyásoló tevékenységek összessége, amelyek:  A vállalatot, a termelést, a vásárlók igényi szerint szervezik,  A fogyasztók vásárlóerejét meghatározott termékekre, vagy szolgáltatásokra irányuló tényleges szükségletté alakítják,  A termékeknek a vásárlóhoz vagy a végső felhasználóhoz való eljuttatását szervezik, összehangolják és biztosítják. , Olyan módon és eszközökkel, hogy:  A vásárló maradéktalanul elégedett legyen, és

ezáltal  A vállalat számára a lehető leggazdaságosabban váljék hosszabb távon is elérhető a szükséges mértékű nyereség. Sok vezető, úgy gondol a marketingre, mint egy osztályra, amely sokféle, azonos törekvésű munkát végző személyből áll: marketingtervezőkből, piackutatókból, reklámmal és vásárlásösztönzéssel foglalkozó szakemberekből, vevőszolgálatot ellátó személyekből, új termékmenedzserekből, piacszegmentum-menedzserekből és persze eladókból. Közös feladatuk a piacot elemezni, felfedni a lehetőségeket, megfogalmazni a marketingstratégiát, sajátos taktikát és akciókat kialakítani, előterjeszteni a költségvetést, és megszervezni az ellenőrzés rendszerét. Ez a szemlélet azonban nem elég széles látókörű. A marketing azért is felelős, hogy a vállalat minden tagját vevő és piacorientált szemléletűvé tegye. Vevőkből soha nincs elég, de nélkülük a vállalat megszűnik létezni Terveket

kell kidolgozni a vevők megszerzésére és megtartására. A marketing tehát sokkal több, mint a vállalat értékesítési osztálya. A marketing rendszeres, és elmélyült folyamat, amely a piacban gondolkodik, és a piacra tervez. A marketinget, amely a market (piac) szóból származik, sokan a piackutatással azonosítják. Esetleg beleértik a keresletnek a reklámokkal történő befolyásolását is. A marketing ennél összetettebb, tágabb fogalom. Fogyasztóközpontú, fogyasztóorientált szemléletet jelent, mivel a vállalkozás sikere elsősorban azon múlik, hogy:  Jól méri e fel a fogyasztók szükségleteit?  Megbízhatóan tudja e a szükségleteket előre jelezni?  A fogyasztók igényeit hatékonyan tudja e befolyásolni? A vállalkozásnak a fogyasztók igényeinek szem előtt tartásával ki kell alakítania marketingstratégiáját. A marketingstratégia hosszú távú elképzeléseket és módszereket jelent a piaci lehetőségek

megismerésére és kihasználására. A marketingstratégiában meg kell határozni, hogy a vállalkozás:     Milyen módszerekkel szerez információkat a piacról, A piac mely rétegének, szegmentumának igényit szeretné kielégíteni, Milyen módszerekkel kíván a piacra betörni, Hogyan szeretné a piaci részesedését növelni A legegyszerűbb megközelítésben a marketing tevékenységek összességét nevezzük marketing mixnek. A marketing mix elemei a következők:  Vállalati termék mix (Product) o Termék o Választék o Szerviz  Árak és feltételek mixe (Price) o Árstratégia o Árkialakítás o Árváltoztatás o Fizetési feltételek o Szállítási feltételek  Kommunikációs mix (Public Relation) o Márka, védjegy o Csomagolás o Design o Sales Promotion (vásárlás ösztönzés) o Public Relations (közönség – vevő kapcsolatok) o Személyes eladás  Értékesítési mix (Place) o Értékesítési csatornák o Fizikai

disztribúció o Áruterítés o Földrajzi pozícionálás A marketing mix összetétele alapján a Mc Carthy-féle rendszer szerint 4P-nek is szokták nevezni, amely elnevezés a 4 angol szó kezdőbetűjéből származik:  Product  Price  Public Relation  Place 3/a. Ismertesse a kereskedő áruforgalmi tevékenységét, a beszerzési munka folyamatát, a szállító kiválasztásának szempontjait, a beszerzési munka kockázatát. Az áruforgalomi folyamat elemei a beszerzés a készletezés és az értékesítés. Egymással összefüggnek, mégis szétválaszthatóak. Közülük az értékesítés a meghatározó, a többi tényező alkalmazkodik hozzá, bár vissza is hat alakulására. Az áruforgalmi munka mennyiségét, tömegét a kereskedő vállalkozás által eladott áruk árának összességével szokták mérni. Tehát az értékesítés adatával fejezhető ki az egész áruforgalmi folyamat Természetesen külön is nyilván tartják a b eszerzett

és a m ég el nem adott, tehát a k észletezett áruk értékét. A beszerzett áruk mennyisége, választéka, a beszerzés gyakorisága hat a készletezés megszervezésére. Gondoskodni kell ugyanis a beszerzett árumennyiség szakszerű tárolásáról. A raktárak és az eladótér nagysága, felszereltsége ugyanakkor visszahat a beszerzési döntésekre. Csak annyi árut szerezhetünk be, amelynek tárolásáról az áru károsodása nélkül gondoskodni tudunk. A raktári és eladótéri kapacitás hatással van a b eszerzés gyakoriságára is. Hiába gazdaságosabb a n agy mennyiségben történő beszerzés, mint az „elaprózott" beszerzés, ha hely hiány miatt az árukat nem tudjuk huzamosabb időn át tárolni. A beszerzés hatással van az értékesítési munkára is. Ha nem szerzünk be elegendő mennyiségű és az igényeknek megfelelő minőségű, választékú árut, akkor a legudvariasabb kiszolgálás mellett is elpártolnak tőlünk a vevők. Ha nem a

fogyasztók által igényelt csomagolási egységekben szerezzük be az árukat, akkor gondoskodni kell az áruk bolti előrecsomagolásáról. Ugyanakkor az értékesítési tevékenység hat a beszerzési döntésekre. Az értékesítés zavartalansága csak úgy biztosítható, ha kellő időben, a kellő mennyiségben és választékban gondoskodunk az áruk beszerzéséről. Ezért is fontos, hogy az eladók rendszeresen tájékoztassák a bolt vezetőjét a vevők igényeiről, a választék esetleges hiányosságairól. Az árubeszerzés: Az árubeszerzés az értékesítéshez szükséges árumennyiség biztosítása. A kiskereskedelmi vállalkozások a termelőktől, a nagykereskedelmi cégektől, külkereskedelmi cégektől vagy közvetlenül külföldről szerezhetnek be árukat. Azokat az üzleti partnereket, amelyektől az árukat beszerzik, szállítóknak nevezzük. A beszerzés fontos elemei:  a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének

meghatározása,  a szállító partnerek kiválasztása,  az áruk megrendelése, - az áruk átvétele,  a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése. A beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása: beszerzendő áruk mennyisége és összetétele (miből mennyit szerzünk be) függ:     a forgalom várható nagyságától, a meglévő árukészlet nagyságától és összetételétől, - a raktározási lehetőségektől, az áru utánpótlási időtől, a vállalkozás pénzügyi helyzetétől. A várható forgalom: Beszerzés előtt körültekintően meg kell becsülni a következő időszak (napok, hetek) forgalmát. A lehető legpontosabban meg kell határozni, hogy a vevők mely árukból milyen mennyiséget szeremének megvásárolni Ha a kereslethez képest túl sok árut szerez be a bolt, akkor az értékesítés zavartalan lesz ugyan, de felesleges többletköltségek merülhetnek fel. A raktározás költségekkel

jár, az áruban pénzt köt le a vállalkozás, s ez akadályozhatja más áruk beszerzését, sőt meg is romolhat, károsodhat az áru a tárolás alatt. Ha a kereslethez képest kevés árut szerez be a bolt, akkor a költségek alacsonyabbak, de a bevétel elmarad a lehetőségektől. A raktározás költségei ilyenkor alacsonyabbak, kevesebb pénzt köt le az árukészlet, de alacsony készlet nem biztosítja az értékesítés zavartalanságát. A keresett, de az adott boltban nem található áru miatt bevételtől esik el a vállalkozás. Ha az áruhiány gyakori, akkor a vevők a versenytársaknál fognak vásárolni, ez hosszú távon is csökkenti a bevételt. A meglévő árukészlet nagysága és összetétele: A beszerzendő áruk meghatározásához fel kell mérni a boltban lévő árukészlet nagyságát és összetételét. Kis boltokban viszonylag egyszerű készlet áttekintése. A nagy forgalmú egységekben, pedig ezt a feladatot ma már a számítógépes

készletnyilvántartás teszi gyorsan és könnyen megoldhatóvá. A raktározási lehetőségek: A bolt raktárainak és eladóterének befogadóképessége (kapacitása) döntően befolyásolja a beszerezhető áruk mennyiségét. Amennyiben a kapacitás nem bővíthető, a növekvő kereslet csak gyakoribb árubeszerzéssel elégíthető ki. Az áru-utánpótlási idő: Az áru-utánpótlási idő a két áruszállítás közötti időtartamot jelenti, beszerzendő áruk mennyiségét és összetételét befolyásolja az is, hogy milyen időközönként történik a szállítás. Ez függ az árujellegétől, és a szállító partnerrel történő megállapodástól. Bizonyos élelmiszereknél - pl. tej, kenyér, cukrászáru, hidegkonyhai készítmények, csemegeáru indokolt a naponkénti, sőt a naponta többször történő szállítás Más áruknál a beszerzési gyakoriság meghatározásánál mérlegelni kell a tároló kapacitásokat, a pénzügyi lehetőségeket és a

gazdaságossági elvet. Az elaprózott, túl gyakori szállítás esetén alacsony a raktározási költség és a romlásból, károsodásból adódó áruveszteség, s kevés pénzt kell lekötni áruban. Ekkor azonban aránytalanul magas lehet a fuvarozási költség. A hosszú áru-utánpótlási idő esetén alacsonyabb a fuvarozási, viszont magasabb a raktározási költség, s viszonylag hosszú ideig köti le pénzét a vállalkozás az árukészletben. Természetesen az áru-utánpótlási idő meghatározása nemcsak a bolton múlik. Nem biztos, hogy talál olyan szállítót, aki az általa kívánt gyakorisággal, kis tételben is hajlandó szállítani. Lehet, hogy kénytelen minden gazdasági megfontolás ellenére is a nagyobb mennyiség ritkább időközönkénti szállítását elfogadni. A pénzügyi lehetőségek: A beszerzett áruk ellenértékét a megállapodásban szereplő határidőig (casch and carry értékesítés esetén azonnal) ki kell fizetni. Ez

korlátozhatja a beszerzendő áruk mennyiségét Ismertebb beszerzési módok: Decentralizált (nem központosított, egyéni) beszerzés:  előnye: helyi igények, szállítók, raktározási lehetőségek jobb ismerete, gyorsabb reagálási lehetőség  hátránya: nem tud kedvező árakat, fizetési feltételeket kiharcolni Centralizált (központosított) beszerzés:  előnye: erősebb vevőpozíció, nincs belső konkurencia, a számítógépes készletgazdálkodás lehetővé teszi a rugalmasságot  hátránya: A különböző üzletek vevőigényeihez nem tud alkalmazkodni A beszerzés tervezésének (minimalizálja a beszerzési döntés és a jövőbeli értékesítés kockázatát) folyamatába beletartozik:  Elemzés (piaci kereslet ismerete)  Irányítás (terv és végrehajtás összehangolása, tőke megfelelő forgásának ellenőrzése)  Döntés A beszerzés stratégiája: Az 5 M alapján:  Megfelelő minőség - piaci pozíciónak

megfelelően Rövidül a termék életgörbéje, nő a divat szerepe, a tartósság nem annyira fontos kritérium, mint régen  Áruminták vizsgálata, szabványok, próbavásárlások, minőség állandósága / vevőreklamáció -» többletköltség.  Megfelelő ár: A kínálati ár, az árura jellemző ár-teljesítmény viszony, a vevőkör árelfogadása határozza meg. Az ár elemzésekor vizsgálni kell még a szállítási és fizetési feltételeket Befolyásolja a vállalat vevőpozíciója  Megfelelő mennyiség: Alacsonyabb készlet sűrűbb, kisebb szállítási tételnagysággal érhető el.>nő a forgási sebesség, kisebb árengedmények érhetőek el, csúszás áruhiányt is okozhat Meghatározó a raktárkapacitás, egységcsomagok mérete.  Megfelelő idő: Összefügg a tételnagysággal. Terjedőben van a ,just in time" Fontos a szállítás időbeli biztonsága. Taktikai vásárlások ideje: elsősorban tőzsdecikkeknél  Megfelelő

szállító: Alapvető, hogy biztonságos, rugalmas, megfelelő minőséget biztosító, kedvező árfekvésű beszállítók legyenek. Az áruk megrendelése: Ha a kiválasztott szállító partnerrel sikerült a kereskedelmi vállalkozásnak mindkét fél számára elfogadható üzleti kapcsolatot kialakítani, sor kerül az áruk egyszeri vagy rendszeresen ismétlődő megrendelésére. A boltba kerülő árukat általában a bolt vezetője rendeli meg. Több hálózati egységet üzemeltető vállalkozások esetében előfordul, hogy a vállalkozás központja szerez be bizonyos áruféleségeket. Napjainkban egyre több - különböző tulajdonos által üzemeltetett - vállalkozás hoz létre un. beszerzési társulást. Ilyenkor az árubeszerzést egy közösen fenntartott szervezet végzi a boltvezetők által jelzett igények alapján. A beszerzési társulások előnye, hogy a nagy tételben történő beszerzés jobb alkupozíciót tesz lehetővé a szállítókkal szemben.

így kedvezőbb beszerzési árat tudnak elérni, a kiszállítás, az áruterítés ésszerű megszervezése csökkenti a fuvarozási költségeket. Előnyt jelent az is, hogy a t ársulással a s zállítási feltételekben való megállapodást, az esetleges reklamációk intézését a kizárólag ezzel foglalkozó szakemberekre bízzák a kereskedelmi cégek. A megrendelés történhet:  az áru személyes kiválasztásával,  írásban megrendelő levéllel,  telefonon, faxon, e-mailben,  üzletkötők, cégképviselők útján személyesen. A megrendelés módja alapvetően az árujellegétől, annak keresleti jellemzőitől függ. Az áru személyes kiválasztására általában azon termékféleségeknél ara szükség, amelyeknek a választéka gyorsan változik. Ilyenek, pl a konfekcióáruk, a divatáruk, a méteráruk, a lakástextíliák, a híradástechnikai cikkek, a lakás-felszerelési cikkek. Az e termékekből kínált választékot célszerű

személyesen megtekinteni a nagykereskedelmi vállalat vagy a termelő vállalat raktárában, mintatermében. A boltvezető itt kiválasztja és megrendeli a beszerezni kívánt árukat. A megrendelés teljesítésére a megrendeléssel egyidejűleg vagy későbbi időpontban kerül sor. írásban megrendelőlevéllel, vagy telefonon, faxon, e-mailban általában a már ismert árukat rendelik meg. A folyamatosan keresett, viszonylag állandó választékú termékeket nem szükséges megtekinteni a megrendelés előtt. A telefonon történő megrendelést a már kialakult, jó üzleti kapcsolatban lévő partnerek alkalmazzák. Előnye, hogy gyors, hátránya, hogy nincs a megrendelő birtokában a megrendelés megtörténtét igazoló dokumentum. Az üzletkötők, illetve ügynökök a szállító cég szakemberei, illetve megbízottai, akik személyesen keresik fel a boltvezetőket, általában árumintákat vagy katalógusokat, terméklistát hoznak magukkal. Ennek alapján

felveszik a megrendelést, amit a megállapodás szerinti időben teljesít szállító cég. A szállítók kiválasztásának szempontjai: A szállítók megválasztásánál az alábbi kérdések merülhetnek fel:  Mi a célpiac igénye, milyen a továbbértékesíthetőség a szállító által forgalmazott termékeknél?  Milyen a termék és a gyártó hírneve?  Milyen a szállító hírneve?  Milyen a szállítás megbízhatósága és gyorsasága?  Hazai vagy importtermék - gyakran ismertebb márka, könnyebben eladható, de nagyobb a szállítás költsége, bonyolultabb a megszervezése?  Szezonális vásárlásnál milyen kedvezményeket biztosít?  Szállítási kondíciók - milyen időközönként szállítanak, illetve milyen kedvezményeket adnak?  Fizetési feltételek - milyen határidővel kell a leszállított árut kifizetni • beszerzési ár - hol a legkedvezőbb a termék beszerzési ára?  Áruválaszték - melyik szállító

nyújtja a legszélesebb áruskálát, illetve legjobb minőséget, kedvezmények - milyen árengedményt nyújtanak, ennek mik a feltételei?  Megbízhatóság, pontosság. Célszerű a beszerzést néhány szállítóra koncentrálni. Kevesebb szállítóval kell kapcsolatot fenntartani, nagyobb kedvezmények érhetőek el, fajlagos szállítási költségek is kedvezőbbek. A szállítók rangsorolása árucsoportonként: az elérhető árat, engedményeket, szállítási feltételeket, minimális szállítási tételt, utánpótlási időt, fizetési feltételeket figyelembe véve átlagos bekerülési összköltséget számítunk, összevetjük az értékesítés során elérhető nettó árral, az átfutási idővel, így megkapjuk a termék szállítónkénti árrését, azaz a szállítók hatékonyságát az adott termékcsoportba. 3/b. Ismertesse boltjának (vagy Ön által ismert bolt) főbb jellemzőit, és értékelje, hogy az mennyiben felel meg a mai elvárásoknak!

Az üzlet jellemzőit az alábbi általános szempontok szerint kell összeállítani: Az áruforgalom lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek megléte: A bolt épülete:  Az épület adottságai megfelelnek-e az értékesített árucikk jellegének és forgalmazott áruk mennyiségének Az épület alkalmazkodjon az épület építészeti adottságaihoz.  Az épület külső képe - a cégfelirat, a be- és kijárat, a kirakat legyen összhangban az üzlet jellegével. A bolt helyiségei, berendezése:  Az elárusító helyiségnek legyen belső térharmóniája. Kellemes vásárlási környezetet és megfelelő munkahelyi körülményeket biztosítson. A falak színe, a padozat megválasztása, a megvilágítás megfelelő legyen.  Az elárusító helyiség berendezései: függ az alkalmazott értékesítési módtól, az értékesített        árucikkek jellegétől, az üzlet elhelyezkedésétől, vevőköre igényeitől.

Alkalmas-e az áruk biztonságos tárolására, minőségének megóvására, előnyös bemutatására. Az elárusító helyiség hangulata - a berendezések, a színek kialakítása, a világítás, a burkolat összhangban vannak-e, alkalmazkodnak-e az áruk jellegéhez és a vevőkör igényeihez. A reklámeszközök és egyéb díszítőelemek legyenek ízlésesek. Az alkalmazott gépek, felszerelések mennyisége és fajtája. Az üzlet típusának megfelel-e az üzlet neve. A bolt típusához alkalmazkodik-e és a vevőkör igényeinek megfelel-e a termékek köre - az áruválaszték. Az áruk csomagolási módja Az ár - helyes árak kialakítása,- mely igazodik a környező egységek árszínvonalához és a vevők igényeihez Az értékesítési mód. Az értékesítési módnak megfelel-e:  A berendezési tárgyak elhelyezése az üzletben az áruk elhelyezése az eladótérben  A vásárlók tájékoztatása  Megfelelő-e a hirdetés. A jó reklám formálja a

kereslet és a kínálat összhangját Például olyan termékek vásárlására hívják fel a lakosság figyelmét, amelyet már megtermeltek és olyan szükségleteket elégítenek ki, amelyekre a korábbi termékek nem voltak képesek.  A reklámnak a széles tájékoztatáson keresztül hozzá kell járulnia az új fogyasztói szokások kialakításához.  A nyitvatartási idő alkalmazkodik-e a környező igényekhez, jól látható helyen fel van-e tüntetve  Az üzletben legyen megfelelő ártájékoztatás  A kirakatban elhelyezett áruk jól tájékoztassanak, és ízlésesen legyenek elhelyezve, vannak e kiállítások, árubemutatók, kóstolók az új termékek bemutatására?  Az értékesítés folyamatával meg van-e elégedve a vevő fogadása, a vevő üdvözlése és az üzletben való tájékozódásának segítése, az áru bemutatása,  Az ellenérték elszámolása  A megvásárolt áru csomagolása.  A kínálat fejlesztése

megtörténik-e?  A szolgáltatások választéka, színvonala, a személyzet viselkedése, szaktudása, megjelenése mennyiben felel meg az igényeknek?  A hatósági előírásokat a boltban betartják-e? Az egység bejáratánál vagy a kirakatban elhelyezett táblán kell tájékoztatni a vevőket az üzlet nyitási és zárási idejéről, az ebédszünetről, az időleges zárva tartásról. A kiskereskedelmi egységben ki kell függeszteni a fogyasztói árakat bemutató árjegyzéket, az árucsere feltételeire vonatkozó szabályokat, a vásárlók minőségi kifogásainak intézésére vonatkozó előírásokat, a vásárlók könyvének használatával kapcsolatos tájékoztatást, az üzlet ellenőrzésére jogosult hatóságok nevének, címének, telefonszámának ismertetését. Jól látható helyen kell kifüggeszteni a vásárlók könyvét. 4/a. Ismertesse az áruátvétel folyamatét, műveleteit! Melyek a boltvezető teendői az áruátvételi munkában? Mi

a teendője mennyiségi és minőségi hiány esetén? Milyen következményei vannak a pontatlan áruátvételnek? Az áru átvétele: A megrendelt és leszállított árut mennyiségben, minőségben és értékben át kell venni az áruval együtt érkező bizonylat alapján. Az áruátvétel alapja a számla, illetve szállítólevél, mely szerint az árut mennyiségben, minőségben és értékben kell átvenni. Szabályozni kell, hogy mi az áruátvevő feladata Az átvett árukat tárolási igényüknek megfelelően, szakosított raktárakban kell elhelyezni, hogy minőségüket minél tovább megőrizzék. Az áruátvétel a szerződés vagy megrendelés teljesítésének ellenőrzése és igazolása. Az áruátvétel után már az átvevő fél a felelős az áruért. Az átvétel megszervezése azért fontos, hogy pontosan, gyorsan, a lehető legkisebb költséggel történjen. Gondoskodni kell a munka személyi és tárgyi feltételeiről. A dolgozóknak ismerniük kell

az árukat, az átvétel szabályait, gyors, pontos munkát kell végezniük. Az átvétel leggyakrabban az üzletben történik. Ehhez elegendő helyet kell biztosítani Előre el kell készíteni a visszaszállításra váró csomagolóeszközöket, göngyölegeket. Az áruátvétel műveletei: A szállított és megrendelt áruk összehasonlítása, a szállított áruk mennyiségének megállapítása, Az áruk minőségének ellenőrzése, Az átvétel igazolása, kifogások intézése, érvényesítése. A szállított és megrendelt áruk összehasonlítása: Az érkezett és megrendelt árukat mindig össze kell hasonlítani. Ellenőrizni kell, hogy attól a szállítótól rendeltük-e az árut, megérkezett-e a kívánt mennyiség, egyetértünk az alkalmazott árral. Ha a megrendeltnél kevesebb áru érkezett, újra kell rendelni. Ha a vártnál több termék érkezett, a kiskereskedő nem köteles átvenni. Mérlegelni kell, hogy el tudja-e adni megfelelő idő alatt,

képes-e az ellenérték kiegyenlítésére, el tudja-e helyezni. Át kell gondolni, hogy a megrendelttől eltérő választék, ár nem okoz-e majd gondot. Ha nem veszi át az árut; a fuvarozónak vissza kell vinnie a szállítóhoz A mennyiségi és minőségi átvétel: A mennyiségi átvételt a fuvarozó jelenlétében végzik. Minden csomagot át kell venni Gyakran úgy szervezik meg az áruk átvételét, hogy az egység dolgozói megmérik, megszámlálják a megérkezett áru mennyiségét, erről feljegyzést készítenek, majd a boltvezető, osztályvezető a feljegyzés és a szállítási okmányok adatait összehasonlítja. Ezzel az eljárással az átvételi hibák kiküszöbölhetők A csomagok belső mennyiségi átvételére akkor kerül sor a fuvarozó jelenlétében, ha sérülés, rongálódás történt. A csomagolás sérülésekor gyakran eltörik, átázik, használhatatlanná válik az áru is, vagy elveszik a szállítmány egy része. Élelmiszerek és

vegyi áruk esetében ellenőrizni kell, hogy fel van-e tüntetve az áru fogyaszthatósági és minőség megőrzési határideje. Hibásan teljesít a szállító, ha az áruátadás időpontjában a felhasználhatósági határidőnek a fele, vagy a minőség megőrzési időtartam egyharmadát meghaladó idő eltelt már. Az áru minőségének ellenőrzése az áru beszerzésétől számított 8 napon belül történik meg, de az áru jellegétől függően a szállító jelenlétében is megvalósulhat. Az átvétel nem terjed ki minden árura, nem teljes körű. Az a helyes, ha a szállítmány minden jellegzetes csoportjából kiválasztanak egy-egy árutételt, csomagot a vizsgáltra. A minőségi átvétel esetében, leggyakrabban szemrevételezéssel állapítják meg, hogy a szállított áruk megállapodás szerinti minőségűek-e: küllemük, műszaki állapotuk megfelelő-e, nincs e minőségromlásra utaló elváltozás. Meg kell győződni arról is, hogy a termék

szükséges kellékei biztosítottak-e, magyar nyelvű információ, használati utasítás, stb. Az áruátvétel igazolása, a kifogások érvényesítése: Az áruk szállítási okmányokkal, iratokkal érkeznek a kiskereskedelmi egységekbe, szállítólevél, számla és fuvarlevél. Az áruátvételt csak akkor szabad igazolnia a boltnak, ha a mennyiségi átvétel során kiderült, hogy a szállítási okmányon feltüntetett árumennyiség megérkezett, csomagolása ép volt, minőségi elváltozásokra, kifogásokra utaló jeleket nem tapasztaltak. Az igazolás úgy történik, hogy a boltvezető, vagy az átvétellel megbízott felelős személy aláírja és a kereskedelmi egység bélyegzőjével, ellátja a szállítási okmányt. Ha mennyiségi hiányt állapítanak meg, vagy minőségi kifogást emelnek, akkor erről megfelelő igazolásokat kell készíteni, majd a szállítónak gyorsan orvosolnia kell a vevő panaszát. Mivel az áruátvétel után már az

átvevő fél a felelős az áruért, az áru átvétele fokozott figyelmet igényel. Az aláírással igazolt átvétel után a bolt mennyiségi és minőségi kifogását 8 napon túl már nem fogadják el, ugyanis az áruátvétel mennyiségben, minőségben és értékben történik. Az átvétel megszervezése azért fontos, hogy pontosan, gyorsan a lehető legkisebb költséggel történjen. Ki kell jelölni az áruátvételért felelős személyt, illetve személyeket. A dolgozóknak ismerniük kell az árukat, az átvétel szabályait, gyors, pontos munkát kell végezniük. Az áruátvétel műveletei során az alábbi hiányosságok merülhetnek fel:  Ellenőrizni kell, hogy attól a szállítótól rendeltük-e az árut, megérkezett-e a kívánt mennyiség, egyetértünk-e az alkalmazott árral. Amennyiben nem hasonlítják össze a szállított és megrendelt árut, olyan termékek is bekerülhetnek az üzletbe, melyre a boltnak nincs szüksége. Átvétel után a

termék visszaszállítási költsége nyereségcsökkentő tényezőként jelentkezik. A megrendelt, de le nem szállított terméket, pedig be kell szerezni, mely szintén a költségek növekedésével jár. Ha a szállított és megrendelt áruk mennyiségét nem hasonlítják össze, előfordul, hogy az egységnek több, illetve kevesebb árut szállítanak. Kevesebb áru szállítása esetén az egységben a bevétel lebonyolításához nem lesz meg a szükséges áru mennyisége, mely újabb beszerzési költségeket ró a vállalkozásra. A megrendeltnél több áru átvétele esetén az egység árufelesleggel fog rendelkezni, amely megnehezíti a t árolást. Ez a t árolási költségek emelkedésével és a k észletgazdálkodási mutatók romlásával jár. Az áruk mennyiségének megállapításánál pontosan le kell számolni, meg kell mérni a beérkezett árut. Az aláírással igazolt áruátvétel után mennyiségi reklamációt a szállítók nem fogadnak el,

tehát a meg nem érkezett termékeket is ki kell fizetni. A mennyiségi átvételkor célszerű a sérült csomagok tartalmát szúrópróbaszerűen átvizsgálni, az a t ermék van-e benn, amit a csomagoláson jelölnek, vagy nem hiányzik-e belőle. A pontatlan mennyiségi átvétellel tetemes kárt okozhatunk üzletünknek. Az áruk minőségi ellenőrzésének hiánya rossz minőségű, lejárt szavatossági idejű áruk átvételét vonhatja maga után. A minőségi ellenőrzésnek nyolc napon belül kell megtörténni, azonban célszerű a szállítók jelenlétében a minőséget, a szavatosságot megvizsgálni. Az a helyes, ha a szállítmány minden jellegzetes csoportjából kiválasztanak egy-egy árutételt, csomagot a v izsgálatra. A minőséghibás, lejárt szavatossági idejű termékek eladhatatlanok. Amennyiben az átvételt igazoljuk, anélkül hogy a mennyiségi, minőségi és értékbeni átvételt a szabályoknak megfelelően elvégeztük volna, a kifogások

intézése, érvényesítése a szállítók felé szinte lehetetlen. 4/b. Ismertesse azokat az eszközöket, amelyekkel a kiskereskedelmi egység a fogyasztókat befolyásolja. A kereskedőknek munkájuk során nem csak alkalmazkodniuk kell a vevőkhöz, hanem befolyásolásukra is fel kell készülniük. Erre nem csak lehetőség van, hanem szükséges is A kiskereskedőknek nem csak azért van szüksége a fogyasztók befolyásolására, hogy az értékesítést növelje, hanem azért is, hogy azt szinten tartsa, folyamatosságát biztosítsa, jelentős kilengéseit csillapítsa. Könnyen beláthatjuk, ha a vevő is igényli ezt, ha arra gondolunk, hogy a vásárlási folyamat jóval hosszabb, mint az az üzletben tapasztalható. A fogyasztók befolyásolásának eszközei a reklám, a propaganda, a vásárlásösztönzés, a kereskedelmi szolgáltatások, és a személye meggyőzés. A reklám elsősorban fogyasztói szükséglet, az igény kialakítására ható fizetett eszköz,

de hatásos az információgyűjtés és a vásárlói döntés szakaszában is. A reklám tárgya az áru, vagy a termelő, forgalmazó vállalkozás. Leggyakoribb eszközei a kirakat, a sajtóhirdetés, a rádiós, televíziós reklámok, közterületeken elhelyezett reklámeszközök. A propaganda az áruról, kereskedőről szóló hír, újságcikk, az árut, a kereskedőt kedvezően bemutató rádióriport, televíziós adás. A vásárlásösztönzés az áru vételére ingerlő, rövidtávon ható eszköz. Tehát közvetlenül a vásárlói döntést befolyásolja. Leggyakoribb eszközei az árengedmények, jutalmak, díjak, ingyenes áruminták, kuponok. A kuponok olyan bizonylatok, melyeknek birtokában a tulajdonos egy bizonyos termék esetében bizonyos megtakarításhoz jut. Magyarországon leggyakrabban újsághirdetés formájában jelenik meg. A kereskedelmi szolgáltatások az áruhoz kapcsolt, vagy a kereskedelmi egységekben nyújtott szolgáltatások. Ezek egy

része a vásárló számára díjtalan Ilyen például a konfekció alakra igazítása, a kávédarálás lehetősége, a kozmetikai, lakberendezési tanácsadás. Alkalmazásuk a teljes vásárlási folyamatnál hatásos. A személyes meggyőzés eszközével a fogyasztók befolyásolására a hagyományos értékesítési módban dolgozók élhetnek a leggyakrabban. 5/a. Ismertesse a készlet és a készletgazdálkodás fogalmát! Hogyan határozza meg az árukészlet nagyságát, összetételét és forgási sebességét? Hogyan szervezné meg az áru tárolását, raktározását? A készlet az üzletben levő áruk értékének az összessége. A vállalkozások azon javai, melyek képessé teszik őket a termelés, vagy az értékesítés időleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra. A készletezés olyan tevékenység, amely a termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérés áthidalását szolgálja. Helyes készletezéssel elkerülhető az áru

romlása, a forgalom akadozása Mivel az áruk értékesítése során egy árréssel növelt értékhez jutunk, a k észletezési tevékenység nagymértékben befolyásolja az üzleti eredményt. A készletgazdálkodás az üzleti tevékenység fontos eleme, mely szorosan kapcsolódik az árubeszerzés és raktározás folyamatához. Az árukészlet nagyságát, összetételét a következő tényezők határozzák meg  Az üzlet típusa alapvetően  Az idényszerűség is befolyásolja a termékek eladhatóságát  Figyelni kell arra, hogy melyik áruból mennyi fogy az áru utánpótlási időszak alatt, így biztosítható, hogy mindig a vevőkör igényeinek megfelelő termékek legyenek az üzletben  A szállítás ütemezése, mely történhet naponta (pl. tej, pékáru), kétnaponta, hetente kétszer, hetente egyszer, kéthetente - miatt a napi fogyást is figyelembe véve kell az áru mennyiségét beszerezni  A szállítás ütemezése természetesen

összefügg az áruk eltarthatósági idejével, így a rövidebb szavatossági idejű árukból csak napi, egyéb árukból többnapi mennyiség is rendelhető.  A raktárterület nagysága, a raktározási lehetőségek befolyásolják, hogy a megrendelt árut károsodás nélkül tudjuk-e tárolni, illetve el tudjuk-e helyezni az üzletben.  Amennyiben olcsóbb beszerzési forrást kutatunk fel, nagyobb mennyiséget is rendelhetünk, ha az előzőkben felsorolt feltételeket figyelembe vettük, mivel ez esetben vagy nagyobb árréstömeget produkálhatunk, vagy alacsonyabb árakat alkalmazhatunk, amely a vevőket az üzletbe vonzza.  Hiánycikkek esetén célszerű nagyobb mennyiséget vásárolni, mely szintén versenyképességünket fokozza. A készletgazdálkodás vizsgálata: A készletgazdálkodást elemezhetjük aszerint, hogy hányszor értékesíttettük az árukészlet értékét egy bizonyos időszak alatt, illetve hány napra elegendő az árukészlet

értéke. Mivel az értékesítés során árréssel növelt értékhez jutunk, minél gyorsabban adjuk el az árut, annál gyorsabban térül meg az árubeszerzésre fordított összeg eladási áron, melyet újabb beszerzésre, illetve a magasabb érték miatt egyéb fejlesztésre is tudunk fordítani. Ez az üzleti eredmény növekedéséhez vezet Viszonyíthatjuk az átlagkészlet értékét az árbevételhez:  A forgási sebesség napokban megmutatja, hogy hány napig elegendő az átlagos készlet, illetve hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét  A forgási sebesség fordulatokban megmutatja, hogy az átlagos készlet értékét egy bizonyos időszak alatt hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg  Az átlagkészlet változásának ható tényezői: a forgalom növekedése, a forgalom összetételének változása ül. a készletgazdálkodás hatásának mérésére a kereskedelemben a következő mutatókat használjuk: Készletek

forgási sebessége fordulatokban = Értékesítési forgalom ----------------------------------Átlagos készlet Átlagos készlet x időszak napjai Készletek forgási sebessége napokban = ---------------------------------------------------Értékesítési forgalom Ez a mutató kifejezi, hogy mennyi idő alatt fordul meg a készletünk. Minél kevesebb nap alatt fordul meg a készlet, annál nagyobb a cikkek forgási sebessége. A készletek forgási sebessége az áruforgalom hatékonyságát mutatja: A gyors forgási sebesség előnyei: 1. kisebb kamatköltség, ill kisebb hiteligény, ha a kereskedelmi vállalkozás a forgalom egy részét hitelből finanszírozza 2. kisebb a biztosítási költség 3. kisebb a helyigény, jobb az eladótér hatékonysága 4. nő az értékesítés, és újabbak, frissebbek a készletek A gyors forgási sebesség hátrányai: 1. nagyobbak a beszerzéssel kapcsolatos költségek 2. a kisebb készletek miatt értékesítés eshet ki, nagyobban a

hiány miatti veszteségek forgalom átlagos készlet KészIethatékonyság= ------------------------- vagy -----------------------átl.készlet forgalom Vevőállomány = egy napra jutó forgalom x forgási napok készletváltozás %-a Készletrugalmasság: reagálási fok %-a = ------------------------------------Forgalom változás %-a Készletkövetési mutató = készlet %-os változása -------------------------------------------------Nettó árbevétel %-os változása A tervezett készletértékeket korrigálni kell a leértékelések, veszteségek értékével, amelyek áruromlásból, lejárt szavatossági időből, árulopásból vagy tárolás közbeni rongálódásból adódnak. A tervezett nyitókészlet, a fenti módon tervezett átlagos készlet és a t ervezett értékesítési forgalom ELÁBÉ-je alapján az áraforgalmi mérlegsor segítségével meghatározható az árubeszerzés értéke. A raktározás az árukészlet tárolása úgy, hogy minőségét

minél tovább megőrizze. A folyamatos értékesítéshez elengedhetetlenül szükséges, hogy mindig megfelelő mennyiségű, minőségű és összetételű áru legyen az egységben. A raktározási folyamat során az áruk felhasználásának alapvető szabálya, hogy mindig a régebben érkezett árut használjuk fel először (FIFO First in First out), elkerülve ezzel az esetleges romlást, vagy a szavatossági idő lejartát. A raktárban az árukat úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megszámlálható legyen, amely rendelés esetén a készlet gyors felmérését biztosítja és a leltár felvétele is könnyebben, gyorsabban történik. Az árukat időszakonként át kell vizsgálni, válogatni, hogy a károsodott termékeket selejtezni tudjuk és megakadályozzuk a többi áru romlását. Az átvett árukat tárolási igényüknek megfelelően, szakosított raktárakban kell elhelyezni, hogy minőségüket minél tovább megőrizzék. A szakosított raktározás speciális

feltételei segítenek az áru állagának megóvásában. 5/b. Ismertesse mi a teendő akkor, ha a vásárló az üzletben minőségi kifogással éli Mi a boltvezető feladata a vásárlók könyvébe történő bejegyzéskor? Egy vásárlás során a vásárlóknak, valamint a kereskedőnek is vannak jogai és kötelezettségei. A felek közötti adásvétel, szolgáltatás igénybevétele során a vásárlónak joga van ahhoz, hogy biztonságos árucikket vásároljon, szolgáltatást kapjon. Ennek biztosítása a gyártó és a forgalmazó feladata is egyben, ugyanis a forgalmazó nem árusíthat olyan terméket, amiről tudja, vagy tudnia kellene, hogy az nem biztonságos (pl. hegyes orrú bébicipő, vagy földeletlen mosógép árusítása) A vásárlónak joga van a megfelelő tájékoztatáshoz, így a kereskedőnek olyan információkkal kell ellátnia a fogyasztót, melyek révén az eladó, számára megkönnyíti és segíti a választást. Az egységárak kiírása

mellett többek között tájékoztatnia kell a fogyasztót az áru lényeges tulajdonságairól (pl. automata mosógépben használható fékezett hábzású mosópor), a használatáról és az azzal járó kötelezettségekről, az áru és szolgáltatás minőségéről (pl. használt vagy új termék, milyen kategóriájú étterem), annak áráról (forintban kifejezett, az összes adót tartalmazó kiírás). Tájékoztatni kell a fogyasztót arról is, hogy panasza esetén hova forduljon segítségért. Fogyasztói érdekvédelem: A kereskedők feladata, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelően járjanak el az áruforgalmi folyamat minden szakaszában. Csak hibátlan, jó minőségű termék értékesíthető Ha mégis hibás, hiányos, vagy olyan árut vásárolt a vevő, ami az elvárható használati időn belül tönkremegy, a kiskereskedelmi egység vezetője, vagy az általa megbízott személy köteles a kifogást gondosan megvizsgálni. Ez a szabály a vásárló

szavatossági joga alapján érvényes. Ha a vásárló igényét határidőn túl jelentette be, ha a hiba oka az átadás után keletkezett, tájékoztatni kell arról, hogy igénye nem teljesíthető. A hibás áru kijavítását a hiba bejelentésétől számított 8 napon belül el kell végezni. Ha a javítás 8 napon belül nem készült el, a vásárló kívánsága szerint a vételárat le kell szállítani, az árut ki kell cserélni, vagy a vételárat vissza kell téríteni. Ha a vásárló a hibát kijavíttatja, a javítás költségeit kell részére megtéríteni. Ha a v ásárló a h ibás áru árának leszállítását, cseréjét, a v ételár visszatérítését igényli, a minőségi kifogást, azonnal el kell intézni. Az irányelv szerint az eladó felel a fogyasztóval szemben a teljesítés időpontjában meglévő minden hibáért. Amennyiben az áru nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztót négyféle szavatossági jog illeti meg. Először ingyenes

kijavítást vagy kicserélést követelhet az eladótól Amennyiben a kijavításhoz és a kicseréléshez való jog érvényesítése lehetetlen vagy aránytalan, illetve nem végezhetők el megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, a fogyasztó árleszállítást követelhet, vagy elállhat a szerződéstől. A fogyasztó szavatossági jogait az olyan hibák tekintetében érvényesítheti, amelyek a t eljesítés időpontjában már megvoltak, és két éven belül felszínre kerültek. Használt cikkeknél ez a határidő az eladó és a fogyasztó közötti megállapodással egy évre lerövidíthető. A teljesítéstől számított első hat hónapban az irányelv azt a vélelmet állítja fel, hogy az ezen határidőn belül előkerülő hibák már a teljesítéskor megvoltak, ezért megalapozzák a fogyasztó szavatossági igényét. Hibás teljesítés esetén a jogosult  elsősorban - választása szerint -

kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha. az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;  ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett egyiket sem vállalta vagy a jogszabályi feltételeknek megfelelően nem tud eleget tenni kötelezettségének, megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt azonban nem lehet elállni a szerződéstől. A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős

kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Amennyiben a k ötelezett nem vállalja, vagy nem végzi el a kijavítást, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át, az ezzel okozott kárt azonban köteles megtérítem a kötelezettnek, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Ha a vevő és az üzlet között vita merül fel a minőségi kifogással kapcsolatban, az árut a KERMI-hez vagy más minőségvizsgáló szervhez el kell küldeni. Ekkor a kereskedő a terméket átvételi elismervény ellenében átveszi a vásárlótól, majd eljuttatja a minőségvizsgáló szervhez. Az indokolt vizsgálat ingyenes, 10 napon belül el kell végezni, eredményéről értesítést kell küldeni a kereskedőnek. Bármilyen módon orvosolják a vevő panaszát, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A

jótállási kötelezettséggel értékesített termékek minőségi hibájával kapcsolatos ügyeket többnyire a javítószolgálatnál intézik. Hibás árut a vásárlástól számított 72 ór án belül ki kell cserélni a vevő kívánságára. Élelmiszert, egészségügyi, kozmetikai, alsóruházati cikket csak akkor cserélnek ki, ha csomagolása sértetlen, felbontatlan. A kereskedők és a termelők felelősek a forgalomba hozott áruk minőségéért. A vásárlók minőségi kifogásainak intézésével kapcsolatos költségek azt terhelik, akinél a hiba oka felmerült. A vásárlók az üzlet munkájával, a nyújtott szolgáltatással vagy az el adott termékkel kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket, javaslataikat a vásárlók könyvében rögzíthetik. Valamennyi, a l akossággal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi és szolgáltató szervnél vásárlók könyvét kell rendszeresíteni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kereskedelmi tevékenységet folytató

üzleteknek, hanem pl. a vásáron, piacon árusítóknak vagy a biztosítók ügyfélszolgálatának is rendelkezniük kell vásárlók könyvével. Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló 4/1997. (I22) Korm rendelet, a belkereskedelemről szóló 1978.évi I tv és a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. é vi I tv végrehajtására kiadott 11/1977 (III30) MT rendelet tartalmaz rendelkezéseket a vásárlók könyvére vonatkozóan. A vásárlók könyve egy a jegyző által hitelesített, számozott oldalú okmány, amit az üzletben jól látható és mindenki számára hozzáférhető helyen kell elhelyezni, azért, hogy a fogyasztó bármikor hozzáférhessen az üzlet dolgozóinak megkérdezése és segítsége nélkül is. A vásárlónak a könyvben kell rögzítenie írásbeli panaszát. E jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos Valamennyi bejegyzésre a b

olt vezetője köteles 30 napon belül köteles írásban választ adni. A megírt válaszlevél egy példányát a beírás mellé csatolni szükséges. Amennyiben szóban történik meg a panasz elintézése, azt a vásárlók könyvében szintén rögzíteni kell. A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket. Ezért az üzletekben két évig ezeket az iratokat meg kell őrizni és az ellenőrzés során azokat be kell tudni mutatni. 6/a. Melyek a kereskedő gyakorlati teendői a bolt értékesítési munkájának szervezésében, irányításában, ellenőrzésében? A bolti kiskereskedelmi munka legnehezebb, ugyanakkor legszebb szakasza az értékesítés. Lebonyolítása sokrétű, összetett feladat: figyelemmel kísérhető az áru eladásra előkészítése, az eladás általános tudnivalói, és a termékfajtánkként eltérő vásárlói

elvárások alapján is. Ez utóbbi meghatározza az üzletben alkalmazandó értékesítési módot és a vásárlók befolyásolásának eszközeit is. Az áru előkészítés műveletei:  Az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása, a fogyasztói ár feltüntetése és a t ermékek elhelyezése az eladótérben.  Az áru előkészítés során gyakran kell foglalkozni az egyes cikkek kicsomagolásával: a szállítói, gyűjtőcsomagolásból ki kell venni, és a helyére kell rakni az árut.  Előfordul, hogy bizonyos árukat az üzletekben csomagolnak fogyasztói egységekbe, vagy ajándékcsomagokat készítenek. Ezek az értékesítést, árukihelyezést megelőző csomagolási műveletek kényszerűségből maradnak a boltra, ha az ipari előrecsomagolás nem megoldott. A fogyasztói ár feltüntetése:  A termékek fogyasztói árát mindig fel kell tüntetni. Áruátvétel után azonnal meg kell jelölni az eladási árat, hogy gyorsan, a fogyasztói ár

keresgélése nélkül ki lehessen majd vinni az eladótérbe az árukat.  Az eladótérben lévő cikkek fogyasztói árának feltüntetése a vásártó döntését megkönnyíti, a pénztáros munkáját meggyorsítja, és pontossá teszi. A kirakatban lévő áruk fogyasztói árát is jól láthatóan kell közölni. Az áruk elhelyezése az eladótérben:  Az áruk eladótéri elhelyezését úgy kell megoldani, hogy az a termék forgalomképességét javítsa.  Mindig tiszta, kifogástalan minőségű áru kerüljön az eladótérbe.  Az előrecsomagolt tömegárut tetszetősen kell elrendezni, hogy a csomagolás figyelemfelkeltő elemei érvényesüljenek. Biztonságosan, a lebomlás, sérülés veszélye nélkül kell egymásra rakni az egyes cikkeket.  Ha előrecsomagolás nélkül árusítják a termékeket, arra kell ügyelni a kihelyezéskor, hogy az árunak a vevő szempontjából fontos tulajdonságai érvényesüljenek. Az értékesítés folyamata: Az

értékesítési folyamat legtöbbször ismétlődő elemei:  A vevő fogadása.  Az áru bemutatása,  Az ellenértéke elszámolása  A megvásárolt áru csomagolása. A vevő fogadásának két mozzanata különíthető el: a vevő üdvözlése és az üzletben való tájékozódásának segítése. A kereskedelmi egységbe belépő vevő gyors, könnyű tájékozódását kell biztosítani. A vásárlók könnyű tájékozódása, gyors eligazodása az üzletnek érdeke, feltétele annak, hogy a szükséges értékesítési forgalmat elérje a kiskereskedelmi egység. A kiskereskedő üzleti célján túl, a fogyasztói érdekeknek is érvényre kell jutniuk a boltban. Ezért Magyarországon jogszabályok is foglalkoznak a vevők kötelező tájékoztatásának előírásával. Az áru bemutatása: Az értékesítési folyamat legfontosabb művelete az áru bemutatása, a vevő kiszolgálása. Ennek két formáját alkalmazzák: az eladó személyes

közreműködésével történő árubemutatást és a személytelent, amelynél az áru önmagát ajánlja. A kiszolgálásra, eladásra is vonatkoznak a vásárlói érdeket szem előtt tartó jogszabályok. Az áru ellenértékének elszámolása: Az áruk ellenértékének elszámolása a vásárlás befejező szakaszában történik. A vásárolt árukról minden esetben számlát kell kiállítani és azt a vásárlónak át kell adni. A fizetendő összeget pontosan kell megállapítani. Az áru ellenértékének kifizetésekor a vevőnek visszajáró pénzt hiánytalanul át kell adni. Az áruk ellenértékének elszámolásával megbízott dolgozó nagyon fontos szerepet játszik az adásvétel során. Az ellenérték elszámolása a kereskedelmi egység vagyoni helyzetét befolyásoló művelet. Pontatlansága veszteséget okoz. Az áruk értékesítése az üzlet készleteit csökkenti A megvásárolt áru csomagolása: Nagy tömegű áruvásárlás, hétköznapi termékek

beszerzése esetén a kereskedelmi egységekben a sok áru gyors elcsomagolása, hazaszállításának megkönnyítése a f eladat. Divatcikkeket, luxusárukat, ajándékokat gyakran díszes csomagolásba teszik az igényes boltokban, áruházakban. 6/b. Ismertesse a szórnia fogalmát, tartalmi követelményeit és kiállításának szabályait! Az általános forgalmi adó alanyának az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani, amely lehet számla, készpénzfizetési számla, pénztárgép nyugtája. E bizonylatokat szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok készletéről, felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből a felhasználó, a felhasznált mennyiség, sorszám szerint és a felhasználás időpontja is megállapítható. A bizonylatokkal - még a rontott példányokkal is - köteles az adózó elszámolni. Számlaadási kötelezettség: Az adóalany az

értékesítésről, illetve szolgáltatásról számlát, készpénzzel, vagy készpénzt helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén kérésre egyszerűsített számlát köteles kiállítani. Ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, számlát helyettesítő okmányt (nyugtát) kell kiállítani. A bizonylaton az áthárított adót adókulcsonkénti bontásban és összesítve is fel kell tüntetni. Az egyszerűsített számlán elegendő az adó-mértéknek megfelelő százalékértéket feltüntetni, mely 25 %-os adómértéknél 20 %, a 15 % -os adómértéknél 13,04 %, a z 5 % -os adómértéknél 4,76 %, E z a kötelezettség mind a kézi, mind a gépi számlaadásra egyaránt érvényes. Ha az adóalany áfa-fizetésére nem kötelezett, a bizonylaton nem tüntethet fel áthárított adóösszeget, felszámított adómértéket, illetve százalékértéket. Ez esetben a b izonylaton ,Mentes az adó alól kifejezést kell feltüntetni. 2005 január elsejétől

az exportról, illetve a közösségen belüli adómentes értékesítésről kiállított számlában a mentesség természetére is utalni kell (pl. termékexport, közösségen belüli értékesítés, tárgyi adómentes értékesítés, alanyi adómentesség). A számlának tartalmaznia kell:  A kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát  A számla sorszámát és keltét, teljesítés idejét  A vevő nevét és címét  A termék megnevezését, besorolását és vámtarifa jegyzék besorolási számát  A termék mennyiségi egységét  A termék mennyiségét  Egységárát  Az adó %-os mértékét - az adó alapját, értékét, tételenként külön feltüntetve  A fizetendő összeget  Az alkalmazott fizetési módot Az egyszerűsített számla készpénzfizetés esetén adható, tartalmazza:         Sorszámot, dátumot A kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát A vevő nevét

és címét A termék megnevezését, besorolási számát A termék mennyiségi egységét A termék mennyiségét - egységárát Az adó %-os mértékét, tételenként külön feltüntetve A fizetendő összeget A nyugta tartalmazza:  Sorszámot, dátumot  A kibocsátó nevét, címét, adószámát, bankszámlaszámát  A fizetendő összeget Ha a bizonylat kibocsátását követően az adóalany az áthárított adó összegét, illetve annak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, vagy az adót utólag kívánja felszámítani és áthárítani, erről helyesbítő számlát, egyszerűsített számlát, illetve számlát helyettesítő okmányt köteles kibocsátani. Ennek a b izonylatnak tartalmaznia kell - a helyesbítés tenyéré utaló jelzést, az eredeti bizonylat azonosításához szükséges adatokat - a módosításnak megfelelő új tételeket. A helyesbítést az adóalany a helyesbítő bizonylat kibocsátásának napját tartalmazó

adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Az adófizetési kötelezettséget érintő helyesbítésre az adóalany az előzőt csak akkor alkalmazhatja, ha a helyesbítés:  Az adó alapjának csökkenése miatt szükséges  Az áthárított adó összegét egyébként csökkenti. Nyugtaadási kötetezettség: Ha az adóalany egyszerűsített számlát nem bocsátott ki, köteles nyugtát kiállítani. A nyugtára a Számviteli Törvény a számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell nyugtát kibocsátani:  Szerencsejáték-szolgáltatás  Újság- és folyóirat árusítása esetén Az adóhatóság indokolt kérelemre felmentést adhat a nyugtaadási kötelezettség alól, ha az adóalany:  Szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a kötelezettség aránytalanul nagy terhet jelent  A vállalkozás mérete miatt, alkalmazottat, segítő családtagot nem foglalkoztat  A gazdasági tevékenység jellege

miatt, az nyugta adását biztosító pénztárgéppel sem oldható meg, vagy aránytalanul nagy terhet jelentene. 2003. április 15-től a saját szükségletet meghaladóan értékesített kereskedelmi mennyiségű áruk után minden kereskedő köteles áfás számlát kiállítani, akkor is, ha a vevő nem kéri azt. A feketegazdaság, valamint a jövedelem eltitkolás visszaszorítását reméli a pénzügyi tárca attól a jogszabály módosítástól, amely szerint a kis- és nagykereskedelmi értékesítés során - ha a vevő készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel (például bankkártya, csekk) fizet - az eladó akkor is köteles az áfa törvényben meghatározott tartalmú számlát, egyszerűsített számlát, számlát helyettesítő okmányt kiállítani, ha a vevő nem kéri azt. A számlaadási kötelezettséggel járó kereskedelmi mennyiség nem jövedéki terméknél 5oo f orint egységár alatt 100 db, 5 000 forint egységár alatt 10 db, m íg 5000

forint egységár felett 5 db. A kereskedelmi mennyiség ötszörösét kizárólag áfa-alany vásárolhatja meg, a vevőnek igazolnia kell áfa alanyiságát (nevét és címét, illetve a székhelyét, telephelyét, valamint az adóazonosító számát) is. 7/a. Ismertesse a marketing-mix elemeit, milyen elemeket érvényesítene bolti munkájában? A marketing-mix alapelemeit a szakirodalom egyszerűen csak "a 4 P"-nek nevezi, ami az egyes elemek angol elnevezéseinek kezdőbetűire utal. A szakma fejlődésével persze kidolgoztak olyan újabb elméleteket, amelyek már nem 4, hanem 5, 7 illetve 12 P-ről beszélnek. (Az 5, valamint a 7 P-s modellek elsősorban a szolgáltatások marketingjére érvényesek.) A marketing-mixet alkotó 4 P-betüs elem:  product (termék),  price (ár),  place (értékesítés),  promotion (reklám) Az első - és talán a legfontosabb - dolog, amivel a vállalatnak foglalkoznia kell, az a terméke. Elsőre talán furcsának

tűnhet, hogy a termékpolitika a marketing-mix eleme, hiszen a termék, melyet értékesítenünk kell, végül is adott; valamint a vállalatokon belül más részlegek is foglalkoznak a termékek fejlesztésével, azok előállításának tökéletesítésével vagy akár a csomagolás különböző technikáival. Mindezek ellenére a termékpolitika marketing eszköz is Gondoljunk csak bele, a termékfejlesztés általában marketing célokat szolgál, a fogyasztók igényeinek kielégítésére törekszik; a termelés tökéletesítése a költségcsökkentésen túl szintén szolgálhat marketing célokat, és a termékek csomagolása is egy olyan elem, amely kitűnő eszköze lehet a vállalat marketing tevékenységének. A termékpolitika alapvető feladata, hogy meghatározza azt a termékskálát, amely adott vállalat kínálatát alkotja, majd ennek részletezésével minden egyes termékére vonatkozóan külön stratégiát állítson fel. E termékstratégia a p iacra

való bevezetésen és az esetleges kivonáson túl adott termékre vonatkozóan tartalmazza a formai tervezéstől, a technikai megvalósításon keresztül, a csomagolásig a termelés és a termék minden egyes fontos elemét. A termékpolitikához tartozik a termékfejlesztés is, így például a termék fogyasztóinak rendszeres megkérdezése ugyanúgy, mint a fogyasztóvédelem vagy a reklamációk kezelése. A marketing-mix második eleme az ár. Az ár igen komoly kifejezőértékkel bír, ezért az árképzés nem egyszerűen profitmaximalizálás eszköze, hanem ezen túlmutatóan taktikai eszköze is a vállalatnak. A fogyasztók például gyakran társítanak bizonyos minőségi szintet adott termék árszintjéhez, de előfordul az is, hogy egy magas árkategóriájú termék megvásárlása magas presztízst jelent a számukra. Ugyanakkor persze az árképzés során az alacsonyabb árak vásárlásösztönző erejéről sem szabad megfeledkeznünk. Az árpolitika

tehát olyan eszköz, amely a haszonmaximalizáláson túl marketing célokat is szolgálhat. Ilyen marketing célú döntés lehet például, ha egy új termék esetében bevezetőárat alkalmaznak. Az árérzékenység miatt a fogyasztók így könnyebben rászánják magukat, hogy kipróbálják az új terméket, ami ha elnyeri tetszésüket, a továbbiakban új szükségletet generál. Ezáltal lesz elérhető, hogy a későbbiekben magasabb ár mellett is értékesíthető legyen a termék, hiszen az általa nyerhető hasznosság több pénzt is megérhet a fogyasztók számára. Különösen igaz ez azért, mert már ismerik a termék által nyújtott hasznosság mértékét, esetleg már hozzászoktak fogyasztásához, és így jóval erősebb szükséglet jelentkezik iránta. Hasonlóan az árérzékenységre épít, ha például egy már nem gyártott termékek fennmaradt készleteit akarják árcsökkentéssel értékesíteni. A piaci részesedést növelő árstratégia is

az árak csökkentésével akar hatást elérni, de nem elsősorban új fogyasztók meggyőzésén keresztül, hanem olyan fogyasztók megnyerésével, akik eddig konkurens cégek hasonló termékét vásárolták. A vállalatok alapvetően az alábbi árképzési technikák közül választhatnak: költségalapú, versenytársakhoz igazodó, a kereslettől függő vagy valamely szezonális hatásra építő. A marketing mix harmadik eleme az értékesítés. Az értékesítés ösztönzés mindazon marketingtevékenységeket jelenti, melyek nem sorolhatók be a reklámozás, a PR-tevékenység, és a s zemélyes eladás fogalmába, de a vásárlásra késztetik a fogyasztókat. Ide tartoznak:  Az eladáshelyi ösztönzők (az értékesítés helyén ható marketingeszközök)  Az ingyenes áruminták, az ajándékok, nyereményutalványok, és szelvények.  A kereskedelmi akciók. Az eladáshelyi ösztönzők akkor késztetik bizonyos termékek megvásárlására a vevőket,

amikor már felkeresték a kereskedelmi egységet. Ilyenkor próbálják meg a termékek közötti választásnál döntésüket befolyásolni, vagy esetenként olyan áru vásárlására ösztönözni a fogyasztót, melyet eredetileg nem volt szándékában megvásárolni. Az üzletben ért hatásokra (impulzusokra) történő vásárlást impulzusvásárlásnak nevezzük. Az eladáshelyi ösztönzés eszközei:  Az üzletben elhelyezett plakátok, reklámtáblák, árubemutatók, tájékoztatók.  Másodlagos, nagytömegű árukihelyezés  A vevőáramlási útvonalak optimális kialakítása (A mindennapi keresett cikkek az üzlet hátuljában történő elhelyezése, így a vevőnek végig kell haladnia az egész üzleten)  Árubemutatók, kóstolók szervezése  Kirakat  Polccímkék A marketing mix 4. eleme a reklám A reklám elsősorban fogyasztói szükséglet, az igény kialakítására ható fizetett eszköz, de hatásos az információgyűjtés és a

vásárlói döntés szakaszában is. A reklám tárgya az áru, vagy a termelő, forgalmazó vállalkozás. Leggyakoribb eszközei a kirakat, a sajtóhirdetés, a rádiós, televíziós reklámok, közterületeken elhelyezett reklámeszközök. A propaganda az áruról, kereskedőről szóló hír, újságcikk, az árut, a kereskedőt kedvezően bemutató rádióriport, televíziós adás. A vásárlásösztönzés az áru vételére ingerlő, rövidtávon ható eszköz. Tehát közvetlenül a vásárlói döntést befolyásolja. Leggyakoribb eszközei az árengedmények, jutalmak, díjak, ingyenes áruminták, kuponok. A kuponok olyan bizonylatok, melyeknek birtokában a tulajdonos egy bizonyos termék esetében bizonyos megtakarításhoz jut. Magyarországon leggyakrabban újsághirdetés formájában jelenik meg. 7/b. Ismertesse, hogy a kereskedő munkája során mivel segítheti elő a készletezés költségeinek csökkentéséti A készlet az áruforgalom zavartalan

lebonyolításához szükséges áruállomány. A készletekkel kapcsolatos gazdálkodási és technikai műveletek összegzése a készletezés. A költségekkel való takarékos gazdálkodás nagy részben járul hozzá a bolt eredményes működéséhez. A költségek egyik lehetséges csökkentése az árukészlet megfelelő kezelése. A meglévő árukészlet és a tárolási lehetőségek: Megrendelés előtt a várható forgalom alakulása után azt kell megtudni, hogy mekkora a b olt árukészlete. Áruérkezéskor és értékesítéskor cikkelemenként, árufajtánkként rögzítik a mennyiségeket, egységárat, beérkezési időt. (így nyilvánvaló, hogy a számítógép ismeri a bolt készlethelyzetét, sőt jelzi is, ha rendelni kell, vagy valamelyik áru már hosszú ideje nem kelt el.) A boltvezető csak annyi árut rendelhet, amennyi elfér a bolt raktáraiban és eladóterében. Az üzlet beszerzéseit döntően meghatározza az áru-utánpótlási idő. Ez a

megrendeléstől az áru megérkezéséig tartó időszak. Másik értelmezése két szállítás közötti idő hossza A két szállítás közötti áru-utánpótlási idő hossza árufajtánkként eltérő. Az áruutánpótlás gyakorisága befolyásolja a bolti költségek szerkezetét. Ha gyakran, rövid időközönként érkezik az áru az üzletbe, akkor kisebb árukészletet kell tartani. Ez előnyös, mert csökken a raktározási költség és a tárolási veszteség, kevesebb pénzt kell lekötni áruvásárlásra. Hátránya, hogy a túl gyakori szállítás a fuvarozási és az áruátvételi költségeket növeli. Ha ritkán, hosszú idő elteltével érkezik az áru, nagyobb készletet kell tartani az áruforgalom zavartalanságának biztosítása érdekében. Ez növeli a tárolási költségeket, pénzt köt le Erre a hatásra kell figyelnünk akkor is, ha nagy mennyiséget rendelünk meg olyan árukból, amelyeknél áru-utánpótlási zavarok vannak, hiány szokott

lenni. A készletgazdálkodás: Az árukészlet nagyságát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy akkora áruforgalom lebonyolítását tegye lehetővé, ami hosszú távon biztosítja a vállalkozás nyereségességét. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. Célszerű megfigyelni, hogy az egyes készletelemek mennyire gyorsan értékesíthetők. Keresett cikkekből áll, gyorsan értékesíthető a kurrens készlet. A nehezen értékesíthető, nem keresett termékekből áltó készletállomány az inkurrens készlet. Inkurrens készlet alakulhat ki, ha megrongálódik az áru a tárolás során. Előfordul, hogy nem sikerül jól felmérni a várható forgalmat, így idény végéig nem fogy el a szezonális áru. Körültekintő árurendeléssel elérhető, hogy az inkurrens készlet értéke minimális legyen. Ha mégis kialakul, jelentős árengedménnyel meg kell

próbálni gyorsan értékesíteni. Egy kereskedelmi egység készletgazdálkodása akkor eredményes, ha az árukészlet megvásárlásába fektetett pénz az áruk eladása révén gyorsan megtérül. Ekkor az üzlet nyereséget is szerez, és olyan bevételhez jut, melyet újra készletvásárlásra fordíthat. Az árukészlet forgási sebessége kereskedelmi szakmánként eltérő. Ez legerőteljesebben az áruk eltarthatóságától és választékától függ. Gyorsan romló, nyers élelmiszerekből rövid ideig szabad készleteket tartam. Bő választékú divatcikkekből nagy készlet alakul ki, ha széles vásárlóközönség igényeihez igazodik a kereskedő. Az áruk elhelyezése a raktárban: Az áruk elhelyezése a raktárban az áruk fizikai tulajdonságaihoz és forgalmához igazodjon. Azokat az árukat, amelyek károsan hatnak egymásra, elkülönítve tárolják. A gyorsan fogyó áruk helye az eladótérhez vezető átjáró közelében legyen. Törekedni kell az

áruk kereskedelmi egységen belüli útjának lerövidítésére és arra, hogy az árumozgási útvonalak ne keresztezzék egymást. Elegendő szélességű utat kell szabadon hagyni, és az árukat gondosan kell egymásra helyezni. Az állványokon úgy kell elhelyezni az árukat, hogy a csomagolás felirata jól látható legyen, az egyes csomagokat könnyen megszámolhassák. Biztosítani kell, hogy a korábban érkezett áru előbb kerüljön az eladótérbe Árukezelés a tárolás után: Igyekezni kell az áruk tisztántartására, és a p orosodás megakadályozására. A felhasználhatósági és minőségmerőzési időt figyelemmel kísérni, és gondoskodni a készlet megfelelő időben történő értékesítéséről. A gyorsan romló árukat válogatni is kell a raktárban Az áruk védelme tároláskor: Gondot kell fordítani az áruk betörés tűz, állati kártevők elleni védelmére. Meg kell akadályozni, hogy gondatlanság, elővigyázatlanság, hanyagság miatt

a készlet megrongálódjon. Az élelmiszereknél, vegyi áruknál bekövetkezhet a tárolás során az áru természetes fogyása. Ennek az az oka, hogy a tárolási idő alatt az áru nedvességtartalmának párolgása miatt csökken a tömege. A megfelelő áruvédelem hiánya miatt bekövetkező kár a bolt vesztesége. 8/a. Ismertesse és jellemezze az értékesítési módokat ! Az értékesítési módok: Az egyes értékesítési módok a bolti kiskereskedelem egységeire specifikusan jellemzők, bár kombinált alkalmazásukra is sor kerül. Az értékesítési módok az alapján különböztethetők meg egymástól, hogy a kereskedő és a vevő milyen kapcsolatba kerül egymással az adásvétel során, illetve a vásárló az áru jellemzőivel közvetlenül megismerkedhet -e. Az egyes értékesítési módok költségessége jelentősen eltér egymástól A leggyakrabban alkalmazott értékesítési módok:  Az önkiszolgáló  Az önkiválasztó  A minta utáni

 A hagyományos Az önkiszolgáló értékesítési mód: A tömegcikkek árusítására az ABC áruházakban, diszkontáruházakban, áruházakban alkalmazzák. Akkor használható, ha az áru forgalomképessége nagy, önmagát eladja. Fontos, hogy a belső elrendezés, kialakítás eleve irányítsa a vevőt: megállítsa, illetve továbbhaladásra ösztönözze. A berendezési tárgyak elhelyezése az üzletben: Az árubemutató állványokat, berendezési tárgyakat úgy helyezik el az üzletben, hogy ezzel meghatározzák a vásárlók haladási irányát, útvonalát. Jobban megfigyelik a vevők a kirakott portékát, ha szigetszerű elrendezést alkalmaznak. A polcok közül a szemmagasságban lévők a legértékesebbek. A boltokat úgy kell berendezni, hogy az eladótér minden pontja jól látható legyen Ez a vagyonvédelmet biztosítja, és figyelemmel kísérhető, hogy melyik vásárló szorul segítségre, tájékoztatásra. Az egyes árucsoportok helyének

meghatározása: Ismerni kell, hogy az eladótér és az egyes árubemutató eszközök különböző pontjainak milyen a hatása az értékesítésre. A bejárat közelében, a pultoknál és a pénztáraknál olyan árukat kell elhelyezni, melyeknek a f orgalmát növelni kívánjuk, vagy állandóan magas szinten kell tartani. Az állandó forgalmú, biztosan keresett cikkeket a bejárattól távol helyezik el. A különleges áruajánlatot, a leértékelt cikkeket feltűnő helyen, sajátságos bemutatóeszközök segítségével helyezik ki az eladótérbe. Azt is meg kell tervezni, hogy milyen elvet kövessenek az áruk csoportosítása során. Célszerű az együtt keresett cikkeket egymás közelébe rakni. Az azonos rendeltetésű, azonos tulajdonságú cikkeket együtt kell bemutatni. Ha bizonyos árukat több helyre is kiraknak, biztosan növelik forgalmukat A személyzet feladatai: Gyakran előfordul, hogy csak a pénztárban találkozik alkalmazottal a vás árló. Az

eladószemélyzet feladata az állványok áruval való feltöltése. Általában hagyni kell a vásárlót nézelődni, válogatni, a kínálatot alaposan áttanulmányozni. Az önkiválasztó értékesítési mód: Ezt tartós cikkek eladásánál alkalmazzák. Olyan árukat kell ilyen módszerrel értékesíteni, melynek vásárlására időt szán a vevő, s bizonytalankodik, nehezen dönt. A kirakott kínálatból választ a vevő, majd a kért árut a raktárból hozza ki számára az eladó. Ezt a módot drágítja, hogy nagyobb létszámú személyzetet igényel. A minta utáni értékesítési mód: Bemutatótermek, áruházak alkalmazzák nagy értékű, nagy terjedelmű, tartós javak eladásakor. Az áru kiválasztása után a vásárló kifizeti az ellenértéket. Ezután egy raktárból házhoz szállítják számára a kiválasztottal pontosan megegyező terméket, de nem a kiállított mintát. Szükséges az eladók személyes közreműködése az áruajánláshoz.

Kedvező költségekkel működik, mert az olcsóbb külterületek raktárából is szállítható áru a vevőnek. Nagyon pontos nyilvántartást kell vezetni a raktárban található árukészletről. A hagyományos értékesítés: Nagy értékű tartós cikkeket, luxusárukat, mérést, darabolást kívánó termékeket és olyan dolgokat, melyeknek értékesítéséhez szükség van az eladó speciális szaktudására, hagyományos módon kell értékesíteni. A boltok, szaküzletek, áruházak jellegzetes értékesítési módja ez Leglényegesebb mozzanata az árunak az eladó személyes közreműködésével történő bemutatása. Az értékesítés során nem a termék jellemzőit kell hangsúlyozni, hanem azokra az előnyökre kell felhívni a figyelmet, amelyeket elérhet a vásárló, ha megvásárolja az árut. A kereskedelem és a technika fejlődésével létrejött az úgynevezett „Hibrid értékesítési rendszer" Ez a gyakorlatban egymással párhuzamos

értékesítési utak működtetését jelenti, ami kiterjedhet a hagyományos kereskedelmen túl a személyes eladásra, a telemarketingre, a közvetlen marketingre, az internetes értékesítésre. Lényeges annak megakadályozása, hogy a vevők a rendszerrel visszaélhessenek, és ezáltal az egyes utak között konfliktusok keletkezhessenek. 8/b. Hogyan történik az eszközök elszámoltatása, a leltározás megszervezése, a leltárhiány megállapítása? Melyek a leltárhiány megelőzésére teendő intézkedések? Ismertesse a selejtezés szabályait! A leltár egy adott időpontban kimutatja a vállalkozás eszközeinek, vagy az eszközök egy-egy csoportjának mennyiségét és értékét. Tételesen, ellenőrizhető módon, mennyiségben és értékben mutatja a vállalkozó eszközeit és kötelezettségeit. A leltározás célja többféle lehet:  Elszámoltató leltár, ha a leltározás célja a készletek felmérése és ennek alapján a gazdálkodás,

forgalmazás során keletkezett hiány, illetve többlet kimutatása. Az elszámoltatás a nyilvántartás adatai alapján megállapított készlet értékének összehasonítása a valóságos készletértékkel, melyet leltározással átlapítanak meg. Eredménye többféle lehet: lehet egyező, ha tényleges érték megegyezik a számított értékkel, lehet többlet, ha a tényleges érték magasabb, mint a számított érték, lehet hiány, ha a tényleges érték alacsonyabb, mint a számított érték. A leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.  A vagyonmegállapító leltár az üzleti vagyon teljes körű felmérését jelenti, mely kiterjed a tárgyi eszközökre és forgóeszközökre egyaránt. Minden vállalkozás köteles elvégezni évente legalább egyszer, a december 31. -i állapotnak

megfelelően  Az ellenőrző leltár célja annak felmérése, hogy az üzletben található-e idegen, számla nélküli áru. Időpontja ismeretlen  Az átadó-átvevő leltár az anyagilag felelős vezető változása esetén, az üzletben található eszközökről, készletekről készített teljes körű felmérés. Időpontja ismert A leltározás folyamata: A leltározás a vállalkozás tulajdonát képező eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása.  A leltározás a leltár előkészítésével kezdődik, mellyel a leltárfelvételt megkönnyítik és megbízhatóbbá teszik. A leltározási szabályzatban a l eltározással kapcsolatos feladatokat rögzítik. Kijelölik a leltározó bizottság tagjait A leltározó bizottság azoknak a személyeknek az összessége, akik a leltár felvételében hivatalosan közreműködnek.  A leltárak felvétele két módon történhet:  egyszeres leltárfelvétel esetén a leltározást egy

leltározó bizottság végzi,  ikerleltárnál a leltározást két leltározó bizottság egymástól függetlenül végzi.  A leltározás számolással, méréssel történik, melynek ki kell terjedni az eredeti, gyári csomagolású árukra is. Egyúttal minőségi ellenőrzés is történik A leltározás bizonylatai: A leltározás megkezdése előtt jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az utolsó árubeérkezésre és az utolsó készletcsökkenésre vonatkozó bizonylat számát, a leltározó bizottság tagjainak nevét, a leltár megkezdésének, esetleg megszakításának, befejezésének időpontját, a felvett leltárívek darabszámát, a leltározásban résztvevők aláírását. A leltárív a leltár bizonylata, erre jegyzik tételesen, mennyiségben és értékben a v állalkozás tulajdonában lévő eszközöket. Folyamatosan, sorkihagyás nélkül kell vezetni, az üresen maradt sorokat Z vonallal ki kell húzni és minden ívet a leltározó

bizottság tagjainak alá kell írni. Szabálytalan javítást nem tartalmazhat. A leltárív szigorú számadásra kötelezett nyomtatvány Legalább két példányban kell készíteni. A vállalkozásokra vonatkozó leltározási szabályok: December 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglevő vásárolt és saját termelésű készletekről leltárt kell készíteni az alábbi csoportosítás szerűit:  Anyagok, alap-, segéd-, üzem-, fűtőanyag  Használatba nem vett eszközök, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha,  Áruk (kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyöleg, stb.)  Alvállalkozói teljesítmények. Saját termelésű készletek, befejezetlen termelés,  Félkész és késztermék: Alanyi, vagy tárgyi adómentességgel rendelkező adózó esetében a leltár ércekét általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken kell nyilvántartani, általános forgalmi

adót tételes fizető adózó a készleteket általános /forgalmi adót nem tartalmazó értéken tartja nyilván leltárban a következő módon:  A vásárolt anyagokat, használatba nem vett 30 ezer forintnál alacsonyabb értékű tárgyi eszközöket és árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti egységáron, az előző éviel et a nyitóleltári értéken kell szerepeltetni.  A 2.000 forintnál magasabb, de a 30 ezer forintnál alacsonyabb beszerzési értékű használt tárgyi eszközöket beszerzési árának 50 %-os értékén kell szerepeltetni.  Saját termelésű félkész- és késztermékeket előállítási áron kell szerepelteti. Leltárhiány: Leltárhiány a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A dolgozót a leltárhiányért azonban csak akkor terheli felelősség, ha

munkáltatójával leltárfelelősségi megállapodást kötött, a leltárkészletet szabályszerűen átadták neki, illetve átvette azt, valamint a leltárhiány a leltározási rend szerint lebonyolított - a teljes leltári készletet érintő leltárfelvételen alapul. A leltárfelelősségi megállapodást érvényesen csak írásban lehet megkötni, pontosan meghatározva abban azt a készletet, amelyért a dolgozót leltárfelelősség terheli. Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál:  A megrongált dologkijavítására fordított kiadást és a k ijavítás ellenére még fennmaradó esetleges értékcsökkenés mértekét  Ha a dolog megsemmisült, vagy használhatatlanná/vált, illetve ha nincs meg, a károkozás

időpontjában érvényes fogyasztói árat kell - az avulásra való tekintettel is - figyelembe venni. Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Selejtezés: A 30 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű tárgyi eszközök kiselejtezésének igazolásául selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített tárgyi eszközöket eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. A selejtezés időpontját a selejtezést megelőzően 15 nappal az elsőfokú adóhatóságnak be kell jelenteni. Az adóhatóság képviselőjének távolléte esetén két érdektelen tanú jelenlétében kell a selejtezést lefolytatni és a selejtezési jegyzőkönyvet aláírásukkal, lakcímük és adóigazgatási számuk

feltüntetése mellett - igazolni. A 30 e zer forintot meg nem haladó áruk selejtezéséről selejtezési és áruromlási nyilvántartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:  A selejtezés, az áruromlás időpontját  Az áru, anyag megnevezését,  A kiselejtezett érték, anyag áru fajtánkénti mennyiségét és fogyasztói árát. 9/a. Ismertesse a piac fogalmat, fajtáit, szereplőit! A piac szegmentálásának lényegét. Mikor beszélhetünk tisztességtelen piaci magatartásról? A piac közgazdasági értelemben a kereslet és kínálat találkozásából létrejövő adásvételi ügyletek összessége. A keresletből csak akkor lesz tényleges vásárlás, ha kínálattal találkozik. A kereslet és kínálat összhangja nem csak azt jelenti, hogy az adott termékeket a keresett mennyiségben kínálják eladásra. A kínálatnak választékban és minőségben is meg kell felelnie a keresletnek. Hiába van eladó cipő a boltokban, ha azok méret,

fazon, szín és egyéb választékjellemzők szerint nem felelnek meg az igényeknek. Ahhoz, hogy a kereslet és kínálat találkozásából adásvételi ügylet jöjjön létre, a fentieken kívül az is szükséges, hogy a vevők elfogadják a termék árát. Ha azt nem érzik a minőséggel arányosnak, lehet, hogy lemondanak a termék megvásárlásáról. A piac fontos elemei:  a kereslet,  a kínálat,  az ár. A piac mindhárom eleme kölcsönösen hat egymásra. Ha egy termék kereslete lényegesen meghaladja a kínálatát, az rövid távon áremelkedést okoz. Ilyenkor a fogyasztók általában hajlandók magasabb árat is fizetni a k eresett termékért. A magasabb ár ugyanakkor arra ösztönzi a termelőket és forgalmazókat, hogy növeljék az adott áru kínálatát. Amennyiben a kínálat meghaladja a keresletet, a piacon versenyhelyzet alakul ki. A gyártók és forgalmazók csökkentik az árakat azért, hogy tőlük vásároljanak, ne a konkurenciától.

Az árcsökkentés kényszere viszont csökkentheti a termelési és forgalmazási kedvet, s lehet, hogy egy idő után a túlkínálat megszűnik az adott termék piacán. A kereslet, a kínálat és az ár állandó kölcsönhatása révén valósul meg a piaci egyensúlyra való törekvés. Ezt az állandó kölcsönhatást nevezzük piaci mechanizmusnak. Adott termék vagy szolgáltatás piaci helyzete kifejezi, hogy milyen a termék vagy szolgáltatás kereslete, kínálata, milyen áron adható vagy vehető. A piaci helyzetet befolyásolja az is, hogy sok vagy kevés a terméket kínálók, illetve a szolgáltatást nyújtók száma. Adott termék piacán a kialakult ár többnyire adottság a vállalat számára. Ennek befolyásolhatósága szoros kapcsolatban van a piaci szereplők számával. Ha sok eladó kínálja ugyanazt az áruféleséget, akkor egy-egy vállalat nem tudja lényegesen befolyásolnia piaci árat. Aki túl magas áron kínálja a termékeit, attól nem

vásárolnak. Természetesen, ha a piacon egyedüli szereplőként monopolhelyzetben van a vállalat, akkor nagyobb lehetősége van az eladási ár befolyásolására. Ha a piacon versenyhelyzet van, akkor egy-egy vállalat számára fontos külső adottságot jelent a versenytársak helyzete, azok döntései. Egy kereskedelmi vállalkozásnak azonnal reagálnia kell arra, ha hasonló árukat forgalmazó bolt nyílik a közelben. Fokozott reklámmal, új áruféleségekkel törekednie kell vevőkörének megtartására. A piac szegmentálása: A fogyasztói igények sokrétegűsége, és ezáltal a piac szélesedése elkerülhetetlenné teszi annak egyértelmű meghatározását, hogy mely vásárlói réteg igényeit szeretné a vállalkozás kielégíteni, illetve felkelteni. A piacot fel kell bontani viszonylag egynemű csoportokra, - a felosztás folyamatát nevezzük piac szegmentációnak. Szegmentálni lehet a piacot a vevők:  Kora  Neme  Foglalkozása 

Jövedelme  Családnagysága  Lakóhelye  Életmódja  Jellemző személyiségjegyei  Illetve bármilyen szükséges szempont szerint A felsorolt főbb jellemzők szerinti csoportokban lényeges eltéréseket mutatnak a vevők vásárlási indítékai és vásárlási szokásai. A vásárlás indítéka tulajdonképpen azt jelenti, hogy milyen előnyöket keres, illetve vár el a vevő a termék megvásárlásától, vagy a szolgáltatás igénybevételétől. A vásárlás indítéka többnyire racionális előny, pl. a termék tartóssága, teljesítménye, könnyű kezelhetősége Lehet azonban érzelmi, esetenként irracionális indítéka is a vásárlásnak. Gondoljunk arra, hogy a vevők sokszor tetszetős külseje, formája, fazonja miatt veszik meg az adott terméket, vagy a szűkebb társadalmi környezetbe való könnyebb beilleszkedést remélik egy-egy termék megvásárlásától. - pl az elvárásoknak megfelelő öltözködéstől, vagy a megfelelő

gépkocsi márka kiválasztásától. Ugyanígy a vásárlási szokások is jellegzetes eltéréseket mutatnak egyes vásárlói csoportokban. Eltérő a vásárlás gyakorisága, a tételnagyság, az eladótól elvárt segítség a vásárlás folyamatában, eltérőek a vásárlási környezettel szembeni követelmények. Ezért mindenekelőtt azt kell eldöntenie a vállalkozónak, hogy melyik vevőréteget célozza meg kínálatával, azaz melyik piaci szegmensen (szegmentumon) kíván termékével, szolgáltatásaival megjelenni. Az egyes szegmensek jellemzőinek figyelembevételével kell kialakítani az áruválasztékot, az árakat, az üzlet berendezését, az értékesítési módot, a vásárlási körülményeket. Általában azok a vállalkozások sikeresek, amelyek nem valamennyi, hanem csak egy-két szegmentum igényeinek kielégítését tűzik ki célul, s itt igyekeznek minél magasabb piaci részesedést szerezni Az 1990. évi LXXXVI törvény árakra vonatkozó

előírásai szerint tisztességtelennek minősül az ár: • Ha az: áru ára nem áll összhangban a minőségével. • Ha az áru ára indokolatlan közvetítői díjakat tartalmaz, • Ha olyan ráfordításokat is érvényesítenek az árakban, amit a jogszabály tilt • Ha alapos indok nélkül alacsonyabb árú termék helyett magasabb árú terméket hoznak • forgalomba. Természetesen a hatósági árformába sorolt termékek esetén tisztességtelennek és törvénybe ütközőnek minősül az előírt ártól való eltérés. Tisztességtelen ár alkalmazása esetén a vevőket kártalanítani kell, az elért többletbevételt elvonhatják a vállalkozástól és bírság fizetésére is kötelezhetik. 9/b. Ismertesse a személyi tényezők szerepét a kereskedelmi munkában! Melyek a legfontosabb bolti munkakörök és feladatok? A kiskereskedelem egységeiben sokféle feladatot kell egyidejűleg megoldani ahhoz, hogy tevékenységünk eredményes legyen és

vevőink is elégedettek legyenek. A feladatok hatékonyabban végezhetők el, ha azokat a bolt dolgozói megosztják egymás között. Ha a feladatmegoldás viszonylag állandó, és az egyes dolgozók önálló tevékenységi területeket látnak el, akkor különböző munkakörök alakulnak ki. A leggyakoribb munkakörök:  Boltvezető, illetve áruházi osztályvezető  Bolti, illetve áruházi eladó  Pénztáros Az egyes munkakörökben ellátandó feladatokat a következő csoportokba sorolhatjuk:  Az áruk forgalmazásával kapcsolatos feladatok  A munkavégzés feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatok  Adminisztrációs, ügyviteli feladatok A boltvezető: Egy személyben felelős az egység zavartalan és eredményes működéséért. Megszervezi, irányítja az egységben folyó munkát. A munka során biztosítani kell a célok megvalósításának feltételeit, a szükséges árukat, berendezéseket, felszereléseket, a szükséges

dolgozói létszámot. Gondoskodni kell arról, hogy mindezek kellő időben, helyen és mennyiségben rendelkezésre álljanak. Meg kell szervezni és folyamatosan ellenőrizni, értékelni kell a boltban dolgozók munkáját. Az áruk forgalmazásával kapcsolatos vezetői feladatok: A raktározás, készletezés során az egységvezető feladata az áruk szakszerű tárolásának és kezelésének megszervezése, az egyes árucsoportok helyének kijelölése a raktárban és az eladótérben. Az értékesítés zavartalan lebonyolítása érdekében a boltokban a vezetőnek biztosítania kell a vevők megfelelő tájékoztatását az áru tulajdonságairól, felhasználásáról, áráról, a minőségi kifogások intézésének módjáról, a nyitvatartási időről. Többnyire ő intézkedik vevőreklamáció esetén A forgalom növelése érdekében megszervezi a bolt reklámtevékenységét. Az áruforgalom feltételeinek biztosításával kapcsolatos vezetői feladatok: A

tárgyi feltételek megteremtése a vállalkozás tulajdonosának a f eladata. Biztosítani kell a b olti berendezések, felszerelések megfelelő mennyiségét, célszerű elhelyezését és karbantartását. Ki kell alakítani a vevőáramlási és áruszállítási útvonalakat. A bolt vagyonának védelmét különböző vagyonvédelmi eszközökkel és intézkedésekkel kell biztosítani. Meg kell teremteni a biztonságos munkavégzés feltételeit. A személyi feltételek biztosításával kapcsolatos feladatok megoszlanak a tulajdonos, illetve a boltvezető között, ha személyük nem azonos. A vezető nyilvántartási, ügyviteli feladatai: Ha egy vállalkozás alkalmazottjaként dolgozik, akkor az áruforgalom lebonyolításához szorosan kapcsolódó adminisztrációs feladatokat lát el. Ha ő a bolt tulajdonosa is, akkor olyan nyilvántartási feladatai is vannak, amelyek a vállalkozás működtetéséhez kapcsolódnak. Az áruforgalmi folyamathoz kapcsolódó

adminisztrációs, ügyviteli feladatokat is a boltvezető látja el. A bolti, áruházi eladó feladatai: Az eladó kerül legszorosabb kapcsolatba mind a vevővel, mind az áruval. Az áruk forgalmazásával kapcsolatos eladói feladatok: Az eladó tájékoztatja a boltvezetőt a vevők igényeinek alakulásáról Javaslatot tesz a beszerzendő árukra Részt vesz az áruátvételben Figyelemmel kíséri az árukészletek alakulását Feladata a beérkezett áruk elhelyezése a raktárban és az eladótérben feladata az áruk kezelése és előkészítése eladásra  Gondoskodik a folyamatos árufeltöltésről  Feladata az áru bemutatása, az áruajánlás, az árujellegétől függő csomagolás  Egyes értékesítési módokban az ellenérték megállapítása, elszámolása és az árukiadás      A forgalmazás feltételeinek biztosításával kapcsolatos eladói feladatok:  Az eladó kötelessége a berendezések, eszközök és egyéb

vagyontárgyak megóvása, védelme  Javaslatot tehet új eszközök beszerzésére és köteles jelenteni meghibásodásukat  Feladata az eladói munkahely tisztántartása Az eladó nyilvántartási, ügyviteli feladatai:  Az eladott árukról blokkot vagy nyugtát, a v ásárló kérésére készpénzfizetési számlát kell kiállítania  Garancialevelet kell kitöltenie  El kell végeznie a vevőreklamációval kapcsolatos adminisztrációs teendőket A pénztáros feladatai: A kiskereskedelmi egységek többségénél az ellenérték elszámolása elkülönül az értékesítés többi fázisától. Ezt a feladatot önálló munkakör keretében a pénztárosok végzik A pénztáros a pénztárat teljes anyagi felelősséggel kezeli, munkája sokoldalú ismereteket, készségeket igényel. Feladata az áruk forgalmazásával kapcsolatban: Az áruk ellenértékének megállapítása - ez a mindenkori fogyasztói árak pontos ismeretét igényli. A pénztárgépbe

beütött tételek végösszegét érthetően közölnie kell a vevővel. Az átvett pénzt csak a pontos visszaadás után teheti be a pénztárgépfiókba. A vevők különböző pénzhelyettesítő okmányokkal is fizethetnek. Ezek kezelése és a velük való elszámolás is a pénztáros feladata A pénzkezelési feladatok kiegészülhetnek kisebb termékek értékesítésével, valamint csomagolással, árukiadással is. Feladatai a munkavégzés feltételeinek biztosításával kapcsolatban: Nyitáskor ellenőriznie keli, hogy a pénztárgépben van -e szalag, illetve ellenőrzőszalag, mert ezek nélkül a pénztárgép nem működtethető. Gondoskodnia kell a váltópénzről Zárás után a boltban maradó pénzösszeget tűzbiztos, biztonsági zárral ellátott kazettában kell elhelyeznie. A pénztárgép meghibásodását azonnal jelentenie kell a vezetőnek. Nyilvántartási, ügyviteli feladatai: Gépi blokkot vagy kézzel írott nyugtát, külön kérésre

készpénzfizetési számlát kell adnia. A pénzhelyettesítő okmányokról külön nyilvántartást kell vezetnie. Pénztárzáráskor a b evétellel köteles elszámolni a bolt vezetőjének, erről elszámolást kell készítenie. Egyéb munkakörök: A nagyobb kereskedelmi egységekben egyéb önálló munkakörökben is alkalmaznak dolgozókat. Önálló munkakörbe történő sorolása akkor célszerű, ha az adott feladatkör a dolgozó teljes munkaidejét kitölti. 10/a. Jellemezze a bolt tárgyi feltételeit! (Az épülete, helyiségei, berendezési tárgyai, gépei, tárgyi eszközei.) Melyek a berendezések, gépek elhelyezésének szempontjai? A kiskereskedelmi egységek épülete Az épület adottságai: A kiskereskedelmi egység kialakítható önálló épületben, vagy más rendeltetésű épület részeként. Önálló épületben való működtetését indokolhatja az értékesített árucikk jellege és a forgalmazott áruk mennyisége. Ha más rendeltetésű

épületben helyezkedik el, külső képének és helyiségeinek kialakításánál alkalmazkodni kell az épület építészeti adottságaihoz. Sajátos szerepet töltenek be a bevásárló központok, ahol kifejezetten e célra kialakított épületegyüttesben több kereskedelmi egységet üzemeltetnek. Általában a városközponton kívül helyezkednek el, a vásárlók számára mégis nagy vonzerővel bírnak. Könnyen megközelíthetőek, nagy parkolókkal, kellemes, hangulatos belső terekkel rendelkeznek. Az épület külső képe: Az épület külső képének részei: a cégfelirat, a be- és kijárat, valamint a kirakat. A cégfelirattal szembeni követelmény, hogy tájékoztassa a vásárlókat a cikkek jellegéről, az egység elnevezéséről, üzemeltetőjéről, s egyben figyelemfelkeltő, reklámhatású legyen. A be- és kijárat kialakításakor elsődleges szempont a vevőáramlás zavartalanságának biztosítása. A kirakat az egyik leghatékonyabb eszköz a

vevők figyelmének felkeltésére. Tájékoztatást nyújt az üzlet választékáról, valamint meghatározott árukat reklámoz. A bolt helyiségei, berendezése: Az elárusító helyiség: Elárusító helyiség az a terület, ahol az árusítás folyik. Kialakításánál több követelménynek kell eleget tenni:     A vevők számára kényelmes, kellemes vásárlási környezet biztosítása Az eladók részére megfelelő munkahelyi körülményeket kell kialakítani Meg kell teremteni a kényelmes, biztonságos munkavégzés feltételeit Biztosítani kell az áruk áttekinthető elhelyezését, állaguk, minőségük megóvását. Az elárusító helyiség berendezései: Ennek kialakítása függ:     Az alkalmazott értékesítési módtól Az értékesítendő árucikkek jellegétől Az üzlet elhelyezkedésétől, vevőköre igényeitől A berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük az áruk biztonságos tárolására, minőségének megóvására,

előnyös bemutatására. Anyaguknak, méretüknek, formájuknak az áruk jellegéhez kell alkalmazkodniuk. Az elárusító helyiség berendezései hagyományos értékesítésű üzletekben: A faliállványok az értékesítendő árukhoz igazodóan különféle felszeretésekkel láthatók el: polcokkal, húsakasztóval, tároló fiókokkal. A pultok méretét úgy kell kialakítani, hogy az áru kezelése és a vevő kiszolgálása szempontjából egyaránt előnyös legyen. Az eladótérben a pult és a faliállvány között elegendő helyet kell biztosítani az eladóknak a közlekedésre. Az áru jellegétől függően eltérő lehet a pultok kialakítása is. Iparcikkek értékesítésnél angolfiókos pultokat használnak Az önkiválasztó boltok berendezése: Olyan berendezésekkel is el kell látni, melyek lehetővé teszik:  Áruminták bemutatását  A teljes eladni kínált árukészleten belüli válogatást. Jellemzőek a forgóállványok,

konfekcióállványok és faliállványok is. Ezenkívül a dobogó és mintafal alkalmazása is jelen van. Az eladóasztalok általában rövidebbek, mivel többnyire csak a blokkírásra, esetleg csomagolásra szolgálnak. Az önkiszolgáló boltok berendezése: Itt követelmény, hogy biztosítsák:  A vevő számára a kényelmes vásárlási körülményeket,  Az áruk, mint teljesebb bemutatását, valamint  Az elárusító helyiség áttáthatóságát. E követelményekhez igazodva kell kialakítani a berendezések méreteit, elrendezését. Jellegzetes berendezései:  A faliállványok  A középállványok és  A kiegészítő állványok. A faliállványok alsó polcát minimum 30 cm magasságban kell kialakítani. A legfelső polc magassága 170 cm -nél magasabb nem lehet. A bolt középső részén elhelyezett gondolák kétoldalas áruelhelyezést tesznek lehetővé. A/kiegészítő állványok lehetővé teszik az árukészlet mind teljesebb

bemutatását, növelik az elárusítótér kihasználást. A leggyakrabban alkalmazott kiegészítő berendezések a forgókosaras állvány, a rakodós kosársor, a turkálóasztal, valamint a körgondola. Üzemi helyiségek: A bolt azon helyisége, ahol nem folyik árusítás. Ezek az áru előkészítő helyiségek, raktárak, irodák, szociális helyiségek, műhelyek. Az áruátvevő és áru előkészítő helyiség: A nagyobb üzletek külön áruátvevő helyiséggel rendelkeznek. Ez elősegíti a gyors, szakszerű átvételt, biztosítja az újonnan beérkezett áru teljes elkülönítését a már korábban átvett áruktól. Ennek közvetlen kapcsolatban kell lennie a r aktárakkal, valamint a bolt azon bejáratával, mely előtt a szállító járművek fogadása történik. Itt kell elhelyezni mindazon berendezési és felszerelési tárgyakat, amelyek az áruk mennyiségi és minőségi átvételéhez, az okmánykezelési feladatok ellátásához szükségesek. Ahol az

áruk mérése, szétbontása, előrecsomagolása is a boltban történik, célszerű, sőt egyes áruknál nélkülözhetetlen külön előkészítő helyiségek kialakítása. A raktárak: A raktárak kialakítását nagymértékben meghatározza, hogy milyen áruféleségeket és mennyi ideig tárolnak bennük. Úgy kell ezeket kialakítani, hogy lehetővé tegyék:  Az áruk szakszerű elhelyezését  Az áruk állagának, minőségének megőrzését,  A kereskedelmi dolgozók biztonságos, kényelmes munkavégzését.  Egyes árukat sajátosságaik miatt elkülönített szakraktárakban célszerű tárolni. A raktárak berendezése: Nagy teherbírású állványokat használnak. A polcok méreteit, belső osztásait az áru jellegéhez igazítják. Ha az egység nem rendelkezik elkülönített előkészítő helyiséggel, a raktárban kell elhelyezni mindazon eszközöket, felszereléseket is, melyek az áru előkészítéshez nélkülözhetetlenek. Irodák és

szociális helyiségek: Az irodának alkalmasnak kell lenni az irányítási feladatok, adminisztrációs teendők, elvégzésére, valamint tárgyalások lebonyolítására, az üzleti partnerek fogadására. A bolt dolgozóinak tisztálkodására, átöltözésére, munkaközi pihenésére a szociális helyiségek szolgálnak. A kiskereskedelemben alkalmazott gépek, felszerelések: A kiskereskedelmi munka - jellegénél fogva - csak részben gépesíthető. A gépek, technikai berendezések használata:  Meggyorsítja az eladást és az ellenérték elszámolását, s ez által növeli a bolt áteresztőképességét,  Segíti az áruk állagának minőségének megóvását, ezáltal csökkenti a romlásból, károsodásból adódó veszteséget,  Kereskedelmi szolgáltatások nyújtásával emeli a kereskedelmi munka színvonalát, egyszerűsíti és meggyorsítja a nyilvántartási, ügyviteli feladatok elvégzését, javítja a vásárlási körülményeket, 

Hozzájárul a bolti vagyonvédelem biztosításához. A kiskereskedelemben alkalmazott gépek, technikai berendezések, illetve felszerelések az alábbi csoportokba sorolhatók:        Pénztárgépek, Mérlegek, Hűtőberendezések, Aprító-, szeletelő- és csomagológépek, Árumozgató eszközök, Önműködő, épületgépészeti berendezések és Vagyonvédelmi eszközök. 10/b. Sorolja fel, milyen jogcímen és milyen pihenőidő jár a kereskedelmi dolgozóknak! Ismertesse a próbaidő szabályozását! A teljes munkaidő napi nyolc óra, mely a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása alapján rövidebb, vagy részben vagy, egészben készenléti jellegű munkakörben hosszabb, de napi tizenkét órát meg nem haladó munkaidőt is megállapíthat. Egészségre ártalmas, vagy fokozottan veszélyes munka esetén jogszabály, vagy kollektív szerződés legfeljebb napi hat óra időtartamig - megszabhatja a munkaidőn belül az

ártalmas tevékenységre fordítható időt és egyéb korlátozást is előírhat. A munkaidő a napi nyolc órás munkaidő tartamának alapulvételével, heti vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben is meghatározható. A napi munkaidő nem haladhatja meg a tizenkét órát és annak két hónap, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén legfeljebb négy hónap, több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén legfeljebb hat hónap átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. A munkaidőkeretet a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Rendes szabadság: a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy év közben szűnik meg, a szabadságnak csak időarányos része jár. Ha az évi szabadság

kiszámításánál töredék nap keletkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munkanapnak tekintendő. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Szabadság kiadása: A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles

megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére - közérdekű okból vagy személyes és családi körülményeire tekintettel - fizetés nélküli szabadság adható A fizetés nélküli szabadság időtartamára munkabér nem jár ugyan, de a munkaviszony folyamatosan fennáll. Munkaközi szünet: amennyiben a napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállalónak legalább 20 perc szünetet kell biztosítania. Napi pihenőidő: a napi

munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Kollektív szerződés 8 óra pihenőidő biztosítását írhatja elő  a készenléti jellegű munkakörben,  a megszakítás nélküli, illetve  a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá  az idénymunkát végző munkavállalóra. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő a munkavállalót, amennyiben nem a munkáltató telephelyén töltötte el a készenlétet. Pihenőnap: a munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. A pihenőnapok helyett munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztás alapján hetenként legalább 48 ór át kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe a vasárnapnak bele kell esnie. Amennyiben az így foglalkoztatott munkavállaló  rendeltetése folytán vasárnap is

működő munkáltatónál dolgozik, vagy  készenléti munkakörben,  megszakítás nélküli vagy több műszakos munkarendben dolgozik, illetve  idénymunkát végez, a heti 48 órás pihenőidő úgy is biztosítható, hogy havonta esik bele egy vasárnap. Összevont pihenőnap: munkaidőkeret alkalmazásakor kéthetente, kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján pedig akár havonta összevontan is kiadható a pihenőnap. A készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalónak kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb 6 ha vonta összevontan is ki lehet adni a pihenőnapot. Az összevonás időtartama nem haladhatja meg az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát, s 6 nap munkavégzést követően kötelező kiadni egy pihenőnapot. A külön jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között

foglalkoztatott munkavállalók pihenőnapját nem lehet összevontan kiadni. Vasárnap csak az alábbi esetekben lehet rendes munkaidőben elrendelni munkavégzést:  a rendeltetése folytán ezen a napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy  a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző munkavállalóknak, valamint  azoknál a munkaidő-keret alkalmazásával foglalkoztatott munkavállalóknak, akiknek a heti pihenőnapját összevontan is ki lehet adni. Vasárnapi munkavégzésnél havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni, és a vasárnapi munkavégzést közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben nem kötelezhető munkavégzésre. A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabérén felül legalább ötvenszázalékos bérpótlékra jogosult, ha másik

pihenőnapot, pihenőidőt kap helyette. A másik pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban, munkaidő-keret alkalmazásakor pedig legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni. Amennyiben a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, a heti pihenőnapján végzett munkavégzésért legalább százszázalékos bérpótlékra jogosult. Ettől eltérően, a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható. Amennyiben a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben dolgozik vasárnap, a rendes munkabérén felül 50 százalékos bérpótlék is megilleti. Nem vonatkozik ez azokra a munkavállalókra, akik megszakítás nélküli munkarendben vagy rendeltetése szerint vasárnap is működő cégnél dolgoznak, illetve idénymunkát végeznek. Munkaszüneti nap: január 1-je, március 15-e, húsvét hétfő, május 1-je, pünkösd

hétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, december 25-e és 26-a akkor, ha ezeken a napokon a munkavállalónak egyébként munkát kellene végeznie. Munkaszüneti napon a munkavállaló rendszeresen csak a megszakítás nélkül (folyamatosan, folytonosan) és a rendeltetése folytán ezeken a napokon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Munkaszüneti napon csak azoknak a munkavállalóknak rendelhető el munkavégzés, akik ezeken a napokon is foglalkoztathatók rendes munkaidőben, valamint baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve elhárítása érdekében. Próbaidő: a munkaszerződés megkötésekor, írásban kiköthető próbaidő, amely arra szolgál, hogy munkáltató eldönthesse, a munkavállaló alkalmas-e a munkaszerződésben meghatározott munkafeladat ellátására, illetőleg, hogy a

munkavállaló meggyőződjön arról, az adott munkahely megfelel-e elvárásainak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti. A próbaidő tartama harminc nap Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos. A pályázat útján létrejött munkaviszonyra nem lehet próbaidőt kikötni 11/ a. Ismertesse a gazdálkodó szervezetek közős jellemzőit és az egyéni vállalkozás lényegét. A vállalkozások által végzett vállalkozási tevékenység olyan rendszeres gazdasági tevékenység, melyet a m agán-, illetve jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. Vállalkozásról akkor beszélünk, amikor valamilyen gazdasági tevékenységet üzletszerűen végeznek. Ilyen tevékenységet egyénileg és társas formában egyaránt

lehet folytatni A gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jön létre, önálló cégnévvel rendelkezik. Cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A gazdasági társaság csak az erről szóló törvényben meghatározott formában alapítható. A gazdasági társasági formák a következők:  közkereseti társaság,  betéti társaság,  korlátolt felelősségű társaság,  részvénytársaság,  közös vállalat. A gazdasági társaságok egy része- közkereseti társaság, betéti társaság- jogi személyiség nélküli társaság. A jogi személyiség nélküli társaságok fő jellemzője, hogy ezek a tagoktól elkülönült, önálló szervezettel nem rendelkeznek, jogképességük, jogalanyiságuk azonban ettől függetlenül a jogi személyiségű társaságokéval azonos terjedelmű. A megkülönböztetésnek főleg

gyakorlati jelentősége van, bizonyos tevékenységeket ugyanis kizárólag jogi személyiséggel rendelkező - korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat - társaságok folytathatnak. A gazdasági társaságokról szóló törvény tartalmazza az egyesülés szabályait is. Az egyesülés nem gazdasági, hanem úgynevezett kooperatív társaság, amely elsősorban nem vagyonszerzésre, hanem a tagok tevékenységének összehangolására, szakmai érdekképviseleti tevékenység folytatására jön létre. Gazdasági társaság alapítói, tagjai külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Természetes személy egyidejűleg csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős, kiskorú, pedig egyáltalán nem

lehet korlátlanul felelős tag. Közkereseti és betéti társaság nem lehet másik gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Egyszemélyes gazdasági társaság - ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik - nem lehet gazdasági társaság egyedüli tagja, illetve részvényese. Nemzetközi szerződés a külföldiek gazdasági társaságban való részvételére speciális szabályokat állapíthat meg. A külföldiek részvételével működő gazdasági társaságokra külön törvény biztosítékokat, illetve kedvezményeket állapíthat meg: vámszabadterületi társaságok alapításának lehetősége, külföldi osztalékban részesülő adókedvezménye, vegyes vállalatok adókedvezménye. A gazdasági társaság alapítását a létesítő okirat megkötésétől, elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cég székhelye szerinti megyei (fővárosi) cégbíróságnak. Ha a

gazdasági társaság létrejöttéhez alapítási engedély szükséges, a cégbírósági bejelentést az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A cégjegyzékbe történő bejegyzés kérelemre történik. Az eljárásban a jogi képviselet kötelező A cégbejegyzési kérelemhez valamennyi cég esetében csatolni kell:  létesítő okiratot,  hiteles cégaláírási nyilatkozatot,  ha a bejegyzési kérelem erre vonatkozó adatot tartalmaz, a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok, a könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatát,  a vezető tisztségviselő képviseleti jogának átruházása esetén az erről szóló okiratot,  külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának meghatalmazására, illetve a meghatalmazás elfogadására vonatkozó okirat,  külföldi cég részvétele esetén a

külföldi cég cégkivonata és annak magyar nyelvű hiteles fordítása, illetve annak hiteles fordításban történt igazolása, hogy a céget a hazai jog szerint kereskedelmi nyilvántartásba vették,  ingatlanapport esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi - tulajdoni lapját,  közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását,  a jogi képviselő meghatalmazását  az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilatkozatot. Amennyiben a c ég létrejöttéhez hatósági engedély szükséges, a cég bírósághoz az erre vonatkozó engedélyt (hatósági határozatot) is csatolni kell. A tevékenység gyakorlásához szükséges hatósági engedély meglétét a cégbíróság nem vizsgálja, azt az illetékes kamara ellenőrzi. A cégjegyzékről szóló jogszabály az egyes cégformáknál egyéb okiratok csatolását is előírhatja (pl. kfttagjegyzék stb) A cégbejegyzési kérelem

beérkezésekor a cég az azonosítására, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően fel kell tüntetnie az iratain. A cégbíróság ezzel egyidejűleg a bejegyzést kérő helyett az érintett szervezetektől számítógépes rendszer útján - beszerzi és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét és erről a kérelmezőnek tanúsítványt állít ki. A cégbíróságon keresztül történő bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a társaság köteles az adóhatósághoz írásban bejelenteni:  könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével,  jogelődjének adóazonosító számát,  a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a

közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak), valamint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek, képviselőjének, könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének nevét, lakóhelyét) adóazonosító számát.  Egyéni vállalkozás A vállalkozó az a m agánszemély, aki belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a m agánszemély, akinek a te vékenységét a tö rvény vállalkozási tevékenységnek minősíti. Az a jogi személy, egyéb szervezet, mely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Az egyéni vállalkozás olyan vállalkozás, amely egyszemélyi tulajdonban van és jogilag nem válik külön a tulajdonostól. A személyes anyagi felelősségvállalás korlátlan

Egyéni vállalkozásról akkor beszélünk, ha természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. Külföldi állampolgárok is vállalkozhatnak, amennyiben a devizajogszabályok szempontjából belföldinek minősülnek. Megfelel ennek a követelménynek, ha magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkezik és az arra jogosult hatóságtól munkavállalási engedélyt kapott. Formái:  Vállalkozó vállalkozói igazolvánnyal Az egyéni vállalkozás joga minden belföldinek minősülő nagykorú természetes személy alanyi joga. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiadását a hatóság senkitől sem tagadhatja meg, aki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. Egyéni vállalkozói tevékenység csak vállalkozói igazolvány birtokában folytatható. Az igazolványt a vállalkozó bejelentése alapján a vállalkozó székhelye szerint illetékes önkormányzat okmányirodája adja ki. A vállalkozó a bejelentést hivatalos

formanyomtatványon köteles benyújtani, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, illetékbélyeget, hatósági igazolásokat, és az esetlegesen a tevékenységhez előírt engedélyeket mellékelve. A vállalkozói igazolvány a vállalkozó által kitöltött és a hatóság által záradékolt formanyomtatvány, melyet a vállalkozó köteles a székhelyén őrizni, és ellenőrzéskor felmutatni.  Egyéni cég a vállalkozó a vállalkozást a cégjegyzékbe is bejegyeztetheti, ekkor egyéni cégnek minősül. Nem önálló jogi személy 11/b. Ismertesse, hogy az eladó mivel segíti a vezetőt az árubeszerzési munkában Az árubeszerzés az értékesítéshez szükséges árutömeg biztosítása. Az árubeszerzést boltvezetők és az áruházakban az osztályvezetők végzik leggyakrabban, az eladók segítségének közreműködésével. A bolti eladók az alábbiakban nyújthatnak segítséget:  Az árukészlet felmérése  A vevők igényeinek

megfigyelése  Az üzletben nem található, de a vevők által keresett árucikkekre fel kell hívnia a boltvezető figyelmét  A bolti forgalom alakulása  Az egyes árucikkek fogyása Ha egy kereskedelmi vállalatnak több, azonos cikkeket árusító egysége van, akkor célszerű az egyes üzletek számára együttesen biztosítani a szükséges árumennyiséget. Ilyenkor központi árubeszerzés történik. Az árut úgy kell beszerezni, hogy zavartalanul folyjon az értékesítés Lehetőleg pontosan kell meghatározni a szükséges árumennyiséget és összetételt. A beszerzendő áru mennyiségéről, fajtájáról a bolti eladók kellő tájékoztatást nyújthatnak. Ha a várható kereslethez képest túl sok árut rendelünk, akkor biztosan elégedetten távoznak a vevők, de a bolt kedvezőtlen helyzetbe kerül. Az el nem adott árut az értékesítésig tárolni kell, ez költséges. Előfordulhat, hogy az áru a tárolás során megromlik, kimegy a divatból,

így egyáltalán nem eladható. Ez veszteség Az áruk beszerzésére fordított pénzt addig nem tudja forgatni a vállalkozó, amíg nem sikerül az értékesetés. A túl bátortalan árubeszerzés is hátrányos. Igaz, ha kevés árut vásárol a bolt, így kevesebb pénzt köt le de nem biztos, hogy megfelelő forgalmat tud lebonyolítani. A gyakori áruszállítás is költséges, ha kis tételekben vásárolnak árut a b olt számára. A beszerzés kockázatossága függ a forgalmazott cikkek jellegétől és a piaci versenytől is. A beszerzési döntés kockázatának foka árucsoportonként eltérő A napi tömegcikkek beszerzésének kockázata általában kisebb. Új termékek, divatáruk és luxusáruk beszerzése a legkockázatosabb. A versenytársak, az azonos profilú boltok forgalma kölcsönhatásban áll egymással. Ha a közelben új boltok nyílnak, elvonják a régebbi üzletek vevőinek egy részét. Ha megszűnik, profilt változtat egy egy hasonló kínálatú

egység - növelheti a többi üzlet forgalmát A beszerzendő áruk mennyisége és összetétele függ:  A várható forgalom alakulásától,     A meglévő árukészlet nagyságától, A tárolási lehetőségektől, Az áruutánpótlást időtől, A vállalkozás pénzügyi helyzetétől Az eladó leginkább a várható forgalom meghatározásával, az addigi forgalmi tapasztalatok megfigyelésével segítheti a boltvezetőt az árubeszerzési munkában. A vevők igényeit leginkább ő ismeri, ő tudja mi az, amit keresnek a vevők és melyek a kevésbé keresett cikkek. A vevőkör keresletének változásán kívül a várható forgalomra ható tényező lehet még:       Új lakóházak, lakótelepek építése, Munkahelyek létesítése, vagy megszüntetése, A turizmus fejlődése, A tömegközlekedés átalakítása, A közlekedési útvonalak egyirányúsítása, Tatarozások, építkezések és a verseny változása is. A már

működő boltban az előző időszak értékesítése a beszerzési döntés alapja. Az értékesítési adatok kikeresése után át kell gondolni, változik-e majd a forgalom. A vevőkör kereslete periodikusan hullámzik. Ez azt jelenti, hogy a f orgalom csökkenése és emelkedése rendszeresen ismétlődik. 12/a. Ismertesse a társas vállalkozások formáit és jellemzőit! Társas vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az ügyvédi iroda, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó. A gazdasági társaság gazdálkodó alanyok közötti érdekközösségi kapcsolat, mely szerződés keretében gazdasági vállalkozásra irányul, önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust alakít ki. Gazdasági társaságot alapító okirattal lehet alapítani, mely tartalmazza a tár saság cégnevét, székhelyét, a tagok

nevét, címét, a tár saság tevékenységi körét, a társasági vagyon mértékét és rendelkezésre bocsátás módját, a döntéshozatal módját és azokat a kérdéseket, melyeket a tagok szabályozni akarnak. A társasági szerződést ügyvéddel kell ellen jegyeztetni. Az alakuló társaságok és más cégbejegyzésre kötelezettek a cégbíróságnál kapják meg az adószámot. Az előtársaságok a cégbejegyzést megelőzően, szintén a kérelem benyújtásakor megkapják az adószámot, s megkezdhetik gazdasági tevékenységüket. A társaságok statisztikai jelzőszámot a KSH-tól, társadalombiztosítási törzsszámot a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, adószámot az adóhivataltól kapnak. A társasági vagyont a tagok bocsátják rendelkezésre, mely lehet pénz, illetve apport. Ez a vagyon a társaság törzstőkéje, mely a későbbiek során növelhető. Szervezeti felépítése a tulajdonosok testületéből, a vezető tisztségviselőkből, a

Felügyelő bizottságból és a könyvvizsgálóból áll. A gazdasági társaságokat két csoportba osztjuk: Nem önálló jogi személyiségű társaságok, bárki jogosult az ügyek intézésére, ezért vezető tisztségviselők nincsenek. PL:  Betéti Társaság: (BT) társasági szerződésben meghatározott közös gazdasági tevékenység folytatására létrehozott társasági forma, melyben legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan a társaság kötelezettségeit illetően és legalább egy tag (kültag) anyagi felelősségé csak vagyoni betétje mértékéig terjed. Törvény által meghatározott minimum induló vagyonra nincs szükség az alapításhoz.  Közkereseti Társaság: (KKT) olyan társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősség mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Önálló jogi

személyiségű társaságok csak a vezető tisztségviselő jogosult az ügyek intézésére, feladata a napi feladatok megoldása, az operatív irányítás.  Korlátolt Felelősségű Társaság: (KFT) szervezete egyszerű, rugalmas. A tagok irányítási joga közvetlen, felelősségük a törzsbetét mértékéig és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásokra terjed ki. A tagok a nyereségből és veszteségből törzsbetéteik arányában részesednek. A törvény által előírt minimális induló vagyon 3000000 Ft, mely az alapításhoz szükséges.  Részvénytársaság: (RT) olyan társas vállalkozás, melynek alaptőkéje a részvényesek befizetéseiből tevődik össze, előre meghatározott számú és névértékű részjegy kibocsátása útján. A részvényesek osztalékot részvényeik arányában kapnak, felelősségük is a részvény névértékének megfelelő és részvényeik arányában rendelkeznek szavazati joggal

a közgyűlésen, amely a részvénytársaság legfőbb szerve. A törvény által előírt minimális induló vagyon 20.000000 Ft, mely az alapításhoz szükséges  Egyesülés: jogi személyek által alapított gazdasági társaság. Saját nyereségre nem törekszik, vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.  Közös vállalat: jogi személyek által alapított gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Ha a vállalati vagyon a tartozást nem fedezi, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában kezesként felelnek. Az uniós csatlakozást követően 2004. május l-jétől három új társaságiforma - az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet - jelenik meg Magyarországon Az európai részvénytársaság jellemzően legalább két tagállamban bejegyzett részvénytársaság

összeolvadásával alakulhat. Éppen ezért egy Magyarországon bejegyzett rt nem alakulhat majd át egyszerre európai részvénytársasággá, mert egyszerre több tagállamban van jelen. A társaság összes jövedelme után a bejegyzés helye szerinti tagállamban adózik. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények megengedik azonban, hogy a magyar székhelyű, de külföldön telephellyel bíró cég esetében a külföldi telephelynek betudható nyereség után ott adózzon a társaság. Az európai szövetkezet tagjai önállóságukat megőrizve, belső megállapodások útján törekednek gazdasági és társadalmi tevékenységeik fejlesztésére. Az egyezmények jellemzően valamilyen áruleszállításra vagy szolgáltatások elvégzésére szólnak. Európai szövetkezetet legalább öt természetes személy alapíthat, ha közülük legalább kettő más-más tagállam lakosa, de az létrejöhet fúzió vagy létező szövetkezet átalakításával is.

Az európai gazdasági egyesülés más vállalkozásoktól elsősorban rendeltetésében különbözik. Célja, hogy megkönnyítse és fejlessze tagjai tevékenységét, javítsa, fokozza eredményességüket, de nem lehet célja profit elérése. Elsődleges funkciója, hogy a közösségi piacon egyforma feltételek érvényesüljenek, illetve a kis- és közepes méretű vállalkozások számára hatékony és rugalmas együttműködési forma szülessen. Alapításához legalább két tag szükséges, akik külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek 12/b. Milyen szempontokat venne figyelembe egy eladó felvételkor? Hogyan folytatná le a béralkut a felvételre váró eladóval? Az egység típusa, az értékesített termékek köre meghatározzák, hogy a bolti eladó férfi, illetve nő legyen-e. Sok esetben egyes árufőcsoportok értékesítésénél nem meghatározó az eladó neme Pl

műszaki üzletben a vevők szívesebben fogadnak el férfiaktól tanácsot, míg kozmetikai cikkek értékesítésénél szívesen hagyatkoznak nők tanácsára. Mivel az eladás sikerét vagy sikertelenségét meghatározza a kereskedő személyisége, felvételnél mindenképpen figyelni kell a jelentkező szaktudására személyiségvonásaira magatartására külső megjelenésére. A felvételi beszélgetéskor meg kell győződni tehát arról, hogy kellő áruismerettel rendelkezik-e, beszél-e idegen nyelvet, és szakmai tudása kellően megalapozott. Célszerű még figyelembe venni a szakmában eltöltött évek számát, illetve végzettségét. Megfelelő általános műveltségre is szükségük van a kereskedőknek: a vevőikkel és üzleti partnereikkel való jó kapcsolat kialakításához kultúrált viselkedésre, helyes és választékos szóbeli és írásbeli kifejezőkészségre, jó kapcsolatteremtő készségre. A műveletlen kereskedő nem képes a

különböző érdeklődésű vevőkkel megfelelő kapcsolatot teremteni, az esetleg kialakuló konfliktusokat feloldani, a vevők rokonszenvét, bizalmát megnyerni. A kereskedőknek megszerzett tudásukat állandóan tovább kell fejleszteniük. Legyen emberismerete és beleérző képessége. A kereskedő is akkor tudja a legjobb kapcsolatot kialakítani vásárlóival, ha képes beleélni magát azok pillanatnyi helyzetébe, ezáltal megérteni mit éreznek, mit szeremének, esetleg mi feszélyezi őket az adott szituációban. Kapcsolatteremtő- és kifejezőkészsége a vevők elvárásainak feleljen meg. Legyen magabiztos és mások felé nyitott személyiség, jó kedélyű, határozott fellépésű. Legyen udvarias, segítőkész, tapintatos és legyen önuralma. Legyen ápolt, öltözködjön ízlésesen Az eladók ruházatának ízlésesnek, célszerűnek, kényelmesnek és természetesen tisztának, rendezettnek kell lennie. Fenti szempontok alapján, ha megfelel, az

eladót tájékoztatni kell az üzlet nyitvatartási idejéről és egyéb -alkalmi - nyitva tartásokról. Tájékoztatni kell a várható elvégzendő feladatokról, amit az eladói munkán felül el kell végeznie, a napi munkaidő tartamáról. A béralku lefolytatása: Meg kell határozni az alkalmazott bérezési formát, személyi alapbérét. (Ez a minimálbér alá nem eshet A minimálbér összege 57.000 Ft) Az eladókat célszerű jutalékos bérezésben alkalmazni, mert ezzel ösztönözzük a forgalom növelésére. Minél jobban ösztönzik a forgalom növelését, annál magasabb bért kapnak Tájékoztatni keli a bérpótlékokról délutáni és éjszakai- pénzkezelési - vezetői munkakörébe szorosan nem tartozó feladatok ellátásáért járó pótlék. (Ezt természetesen meghatározza a betöltendő munkakör) Tudnia kell, hogy túlmunkáért kötelező pótlék jár, az előre kitűzött feladat elvégzéséért prémium, kiemelkedő munkáért jutalom.

Közölni kell a munkabér kifizetésének napját. Közölni kell, hogy a Munka Törvénykönyv alapján milyen kártérítési felelőssége van, illetve a munkáltatónak milyen kártérítési kötelezettségei vannak. Felvételkor célszerű a dolgozóval próbaidőben megállapodni. Ez alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló el tudja dönteni, hogy megfelelő-e számukra a megkötött szerződés. A munkaszerződést írásban meg kell kötni, melyben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. 13/a. Ismertesse a létszámgazdálkodás fontosságát és feladatait! Melyek a kereskedelmi munka hatékonyságát mérő mutatók, és ezek mit fejeznek ki? A munkaerő a tevékenység személyi feltétele. A vállalkozások annyi dogozót foglalkoztathatnak, amennyit munkájuk elvégzéséhez célszerűnek tartanak. Egy vállalkozás csak akkor tudja feladatát eredményesen elvégezni, ha elegendő, gyakorlott és

szakképzett munkaerővel rendelkezik. Ezért olyan munkaerő-gazdálkodásra kényszerül, amellyel törzsgárdáját ki tudja alakítani. Fenti cél érdekében olyan jövedelmet és munkakörülményeket kell teremteni, amely mellett szívesen dolgoznak a vállalkozásnál. A termelés növekedésével kapcsolatos munkaerő szükségletet csak így tudja megoldani Az üzlet vezetőjének a munkaerő leghatékonyabb kihasználására kell törekedni, mert a felesleges kihasználatlan munkaerő többletköltséget okoz. A hatékony felhasználást a munkaerő gazdálkodással érjük el, amely többrétegű feladat, gondos körültekintést és megfelelő feltételeket igényel. A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása. A létszám meghatározását több tényező befolyásolja. Ilyenek az üzleti árbevétel nagysága, az üzlet technikai felszereltsége, az üzlet típusa, színvonala, vagyis az összes termelékenységre ható tényező. A

szakképesítés meghatározására szintén központi előírások vonatkoznak. Minden üzletben legalább egy szakképzett alkalmazott foglalkoztatása kötelező az egész nyitvatartási idő alatt. A munkaerő gazdálkodás a rendelkezésre álló munkaerő gazdaságos és célszerű felhasználása. A munkaerő szükséglet és a rendelkezésre álló munkaerő összehangolása, a munkaerő hatékony foglalkoztatására irányuló tevékenység. Magában foglalja:  Az elvégzendő munka szabályozását, amely az ellátandó feladatok előírását rögzíti, az üzlet a munkaköri útmutatóban részletesen leírja a dolgozók konkrét feladatait.  A munkavégzés módjának szabályozását, amely függ az üzlet technikai felszereltségétől, és a munkaszervezéstől.  A munkahely megszervezése a felszerelés, a nyersanyagok és az egyes munkahelyek térbeli összekapcsolásának összhangja  A munkaidő szabályozását. A munkaidő és a munkaidő beosztás

elkészítése a vezető feladata A munkaidő beosztás tartalmazza, hogy az üzletben a dolgozóknak melyik napon mennyi ideig kell dolgozni, és ki, melyik napon veszi ki szabadnapját. A munkaidő meghatározásával kapcsolatban kötelező előírásokat tartalmaz a Munka Törvénykönyve. A munkaidő rendszer tartalmazza, hogy a dolgozók napi munkaidejüket miként teljesítik, mikor kezdik és fejezik be a munkát, alkalmazkodva az üzleti forgalomhoz.  A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározását. A létszám meghatározását több tényező befolyásolja. Ilyenek az üzleti árbevétel nagysága, az üzlet technikai felszereltsége, az üzlet típusa, színvonala, vagyis az összes termelékenységre ható tényező. A szakképesítés meghatározására szintén központi előírások vonatkoznak. Minden üzletben legalább egy szakképzett alkalmazott foglalkoztatása kötelező az egész nyitvatartási idő alatt. A munkaerő

gazdálkodás magában foglalja a bérgazdálkodást, hiszen a munkaerőknek fizetett bér járulékaival együtt a költségek igen nagy hányadát teszi ki. A létszámgazdálkodás vizsgálatánál fontos, hogy hány dolgozó cserélődik le egy bizonyos időszak alatt, mert a munkaerő vándorlás káros az üzleti élet szempontjából, de rossz munkahelyi légkörre, fizetéssel elégedetlen dolgozókra is utal. A gazdálkodást különböző mutatókkal is elemzik:  A munkaerő-hullámzás intenzitása megmutatja, hogy a dolgozóknak hány százaléka cserélődött az időszak folyamán.  A munkaidő kihasználtság mutató megmutatja, hogy a ténylegesen ledolgozható munkaidőnek hány százalékát dolgozták le.  A munkaerő kihasználtság mutatóval a dolgozó és az állományi létszám arányát mérik.  A termelékenység mutatójával az egy főre jutó átlagos árbevételt vizsgálják. 13/b. Milyen fogyasztói magatartásokat ismer? Melyek a vevő

döntési szempontjai a vásárlás során? A jó kereskedő felismeri, hogy a vevő a vásárlási döntés mely szakaszánál tart, és milyen jellegű segítséget vár tőle. A vevő azonnal felismeri a kereskedő viselkedésén, hogy milyen a róla alkotott képe Ha az eladó viselkedése udvarias, előzékeny, akkor magatartása azt sugallja, hogy örül a vevővel való találkozásnak. Ez megalapozza a sikeres eladást A kereskedelmi munka eredményességéhez a vevők megnyerése és sok sikeres eladás szükségeltetik. Fogyasztói magatartás: a termékek és szolgáltatások kiválasztása, megszerzése és használata során végzett tevékenységek összessége, melynek célja az igények kielégítése és ezen során a fogyasztó elégedettségének növelése. A vásárlás szempontjából négy alapvető fogyasztói típust különböztetünk meg :  racionális fogyasztó -> tudatosan vásárol a rendelkezésére álló információk legjobb hasznosítása

révén.  szokásokhoz ragaszkodó -> rutinszerűen viselkedő fogyasztó, aki valamilyen megtanult program alapján viselkedik, és így általában lemond az újdonság kereséséről  impulzus magatartás hirtelen hatásokra kialakuló vásárlási magatartás  szociálisan függő magatartás -> ez a fogyasztói csoport fogyasztói szokásaiban valamelyik általa preferált társadalmi csoport normáihoz igazodik Fogyasztói magatartást befolyásoló tényezők:  Társadalmi gazdasági környezet -> infláció, átlagjövedelem, árak, árviszonyok, demográfiai jellemzők, tömegkommunikáció, divat  Kulturális jellemzők -> nemzetiségi, vallási, faji és földrajzi hovatartozás. Társadalmi osztályhoz való tartozás.  Társadalmi jellemzők -> Elsődleges hatása van a referenciacsoportoknak. Referenciacsoport az a társadalmi csoport ami a fogyasztó magatartására közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol. Olyan csoport is hatással

lehet a fogyasztó viselkedésére, aminek nem tagja, de például tagja szeretne lenni : aspirációs csoportok. Jelentős befolyásoló tényező a család és a státusz, ami a hasonló pozíciókban lévők csoportjához való konform viselkedést eredményezhet.  Személyes jellemzők -> életkor, foglalkozás, vagyoni helyzet, életmód, személyiségjegyek  Pszichológiai jellemzők -> a vásárlói döntéseket a m otiváció, az észlelés, a t anulás és a beállítódás befolyásolja.  motiváció : olyan belső állapot (pl. félelem, biztonság hiánya, aggódás), ami cselekvésre készteti a embert.  észlelés : az érzékszerveken keresztül történik, de a beérkező információkat mindenki másképpen dolgozza fel.  tanulás : a folyamat különféle késztetések, ösztönzések, impulzusok, válaszok és megerősítések kölcsönhatásaként értelmezhető, és állandó folyamat az ember élete folyamán.  attitűd : az ember

személyes viszonya valamely jelenséghez. Vásárlási folyamat: több egymással folytonossági kapcsolatban lévő részből áll ->     probléma felismerése információ gyűjtése alternatívák értékelése (a vevő saját preferenciái alapján értékelve) vásárlási döntés : beléphetnek ebben a szakaszban közbenső hatások, amik mind megváltoztathatják a v ásárlási döntést (pl. más személyek hatása, váratlan események) Két olyan tényező is nagyon fontos, ami szerepet játszik a vásárlói döntésben. Ezek az involvement, ami kifejezi, hogy a vásárló mennyire kötődik érzelmileg a vásárlás folyamatához. E szerint a kötődés szerint megkülönböztetünk gyengén és erősen érintett vásárlókat. A szituáció olyan tényezők együttese, amik a vásárlás körülményeit alkotják, és mint ilyenek szintén hatással vannak a vásárlás kimenetelére. Ilyen szituációk lehetnek • fizikai környezet: pl. a bolt

maga • társadalmi környezet: pl. az eladó személye • időtényező : úgy a vásárlás időpontját is jelentheti (pl. gyorsan szükségem van valamire), mint az arra rendelkezésre álló időt. • megoldásra váró feladat jellege : pl. ajándékot veszünk-e, vagy csak magunknak valamit • pillanatnyi lelki ill. fizikai állapot Vásárlási szerepkörök : a vásárlási folyamat egy vagy több szereplő összhatásaként alakul ki. A vásárlásban résztvevő szereplő lehetnek :  kezdeményező : akitől kiindul a vásárlás  tanácsadó : aki a végső döntést tanácsaival segíti  döntéshozó : aki a vásárlási döntést meghozza  vásárló : aki ténylegesen lebonyolítja a vásárlást  használó : aki a terméket használni fogja Vásárlási magatartástípusok : attól függően, hogy mi a vásárlás tárgya, különböző szintű lehet a vásárlás kockázata, illetve bonyolultsága. Ezek alapján jellemzően négy féle vásárlási

magatartás típust különböztetünk meg: a) egyszerű vásárlási magatartás : kis értékű jelentéktelen rutin vásárlás. Nincs a márkák között jelentősebb verseny, a beszerzés nem igényel túl sok információt, döntéseket gyorsan hozzák. A döntés alapja a passzív információszerzés vagy a megszokás. b) bonyolult vásárlási magatartás : jelentős különbség van a márkák és azok ára között. Ritka az ilyen beszerzés, ezért különös figyelmet szentelünk neki. Aktív információ-beszerzés és elemzés előzi meg a vásárlást. c) disszonanciát csökkentő vásárlási magatartás : olyankor van, amikor a vevő érdeklődése nagy, de a márkák között alig érzékelhető valamilyen különbség. Ilyenkor a vevő gyors elhatározással vásárol, és csak a vásárlás után veszi észre, ha előzetes várakozásai nem teljesültek. d) változatosságot kereső vásárlói magatartás : csekély érdeklődést kiváltó, de a márkák

között nagy változatosságot felmutató termékeknél van ilyen magatartás. A gyakori márkaváltás oka nem az elégedetlenség, hanem a változatosság keresése. 14/a. Ismertesse a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatának jogi szabályozását Hogyan történik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszűnése? Az új Munka Törvénykönyv - kissé leegyszerűsítve - a gazdálkodásban történő munkavégzés jogi kereteit rendezi. A garanciális kérdések rendezésén túl a felekre, a kollektív szerződésre bízza az alkalmazás egyes részletkérdéseinek szabályozását. A Munka Törvénykönyve a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt nagyobb szerepet biztosít a jogviszony tartalmának alakításában. A kötelező szabályok mellett nagyszámú, úgynevezett minimum követelményeket rögzít, melyektől a munkavállalók javára el lehet térni. A törvények hatálya a munkaviszonyokra terjed ki, elsődlegesen a versenyszférában

történő munkavégzésre. Munkavállaló lehet főszabályként:  Aki legalább korlátozottan cselekvőképes  Tankötelezettségének eleget tett Munkavállaló: munkaviszonyba munkavállalóként az léphet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkaviszonyt létesíthet az előzőektől eltérően a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is, de csak az iskolai szünet alatt. Munkaszerződés (tájékoztatási kötelezettség): a munkáltató és a munkavállaló között létrejövő, a munkaviszony létesítésére vonatkozó megállapodás. Munkaszerződésnek minősül az alkalmi munkavállalói könyv (AM-könyv) kitöltése és a közteherjegy beragasztása is. A munkaszerződésben meg kell

határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződésben ezen túl meg kell jelölni a felek nevét, illetve cégét, valamint a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkajogviszony a felek munkaviszony létesítésére irányuló megállapodásával, a munkaszerződéssel jön létre. A Munka Törvénykönyve által meghatározott kötelező szabályokon túl megállapodás tárgya tehet a munkavégzés bármely kérdése. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles:  meghatározott helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkában tölteni;  elvégezni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a munkaszerződésben megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat (akkor is, ha ez csak a munkaidején túl végezhető el!).  a munkáltató utasításait (a törvényben meghatározott kivételekkel) végrehajtani,  a tőle

elvárható szakértelemmel és gondossággal személyesen munkát végezni;  a munkavégzés során együttműködni munkáltatójával és munkatársaival  a munkáját úgy végezni, hogy az a saját és mások életét, egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse és ne idézzen elő anyagi károsodást. A munkaszerződés alapján a munkáltató köteles  biztosítani az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, valamint a munkaeszközöket  megadni a megfelelő munkavégzéshez szükséges utasításokat,  a munkaszerződésben meghatározott időpontban megfizetni a munkabért és a munkavállalót a munkaviszonyból adódóan megillető egyéb juttatásokat. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nem munkaszerződés alapján keletkező, de munkavégzésre irányuló jogviszony. Ilyen különösen a szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a

személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység. A vezető állású munkavállaló munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. További munkaviszony: főállástól elkülönült, főállás mellett létesített, önálló munkaviszony. További munkaviszony a másodállás és a mellékfoglalkozás. A munkaviszony alanyai: A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony létesítéséhez szükséges nyomtatványok:  Igazolás a munkaviszony megszűntetéséről. Ezt a korábbi munkáltató tölti ki, és a következőket kell tartalmaznia:  A korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartama  A munkabérből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját, vagy pedig annak közlését, hogy a munkabért levonás nem terheli.  A munkaviszony megszüntetésének évében

igénybevett betegszabadság időtartamát.  "Igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról"  "Adatlap a munkáltatótól származó jövedelemről és az adóelőleg levonásáról a munkaviszony megszűnése esetén" A munkaszerződés a kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapit meg. A Kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, teljesítésének módját az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét, a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A munkaszerződést írásba kell foglalni Az írásba foglalás elmulasztása miatti érvénytelenségre csak a munkavállaló, és a munkába állását követő harminc napon belül hivatkozhat. A

munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele, vagy adatlap kitöltése kérhető, illetve vele szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyi jogait nem sérti és a munkaviszony létesítése szempontjából lényeges tájékoztatást nyújt. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. Ezt a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát meg kell határozni. Ez az időtartam az öt évet nem haladhatja meg A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos, illetve rövidebb időre létesített munkaviszony ilyen esetben csak

annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. Ennek tartama 30 nap Kollektív szerződés, illetve a felek megállapodás alapján rövidebb, vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaviszony megszűntetése A munkaviszony megszüntethető:  A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével  Rendes felmondással  Rendkívüli felmondással  Azonnali hatállyal a próbaidő alatt  munkáltatói rendes felmondással, de csak akkor, ha a munkáltató a határozott időből hátralévő időre járó - maximum azonban

egyévi - átlagkeresetet előre kifizeti a munkavállalónak. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással (rendes felmondás)  Ha a munkáltató mondja fel a munkaviszonyt, felmondólevélben köteles felmondását megindokolni és ennek okát világosan meghatározni.  Nem szüntetheti meg a munkáltató a munkaviszonyt rendes felmondással az alábbiakban meghatározott időtartam, vagy az azt követő 30 nap alatt:  Betegség miatti keresőképtelenség, megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje,  Beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetve közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság,  A terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság, a sor- vagy

tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.  A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül.  A határozott időre kötött munkaviszony megszűnik a határozott idő elteltével, egyéb esetben csak közös megegyezéssel, vagy rendkívüli felmondással kerülhet sor a megszüntetésre.  Rendkívüli felmondásra csak akkor kerülhet sor, ha a munka törvénykönyvben rögzített vétkes magatartás valamelyik fél részéről megállapítható.  A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy  Egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását tehetetlenné teszi.  A

munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. Rendes felmondás esetén a felmondási időre a következők az irányadók:  A felmondási idő az adott munkáltatónál eltöltött évek számától függően növekszik, azonban 90 napnál több nem lehet.  A felmondási idő legalább 30 nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg.  A harminc napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött:  3 év után öt nappal  5 év után tizenöt nappal  8 év után húsz nappal  10 év után huszonöt nappal  15 év után harminc nappal  18 év után negyven nappal  20 év után hatvan nappal meghosszabbodik. A vezető állású munkavállalókra nem vonatkoznak a felmondási idő szabályai. Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkáltató köteles a

munkavállalót a felmondási idő legalább felére a munkavégzés alól felmenteni, nincs azonban jogi akadálya, hogy a felmentés teljes időre szóljon. Munkáltatói rendes felmondás, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnés esetén a munkavállalónak végkielégítés jár, ennek mértéke egyhavi átlagkereseténél kevesebb és a "nyugdíjkorhatárosok" esetén kilenc havi átlagkeresetnél több nem lehet. A munkavállaló rendkívüli felmondása esetén csak akkor jár végkielégítés, ha a munkaviszonyt a munkáltató vétkes magatartása miatt mondja fel. 14/b. Milyen gyakorlati teendői vannak az egyéni vállalkozónak a vállalkozás beindításakor? Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához- mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével- kizárólag egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. (Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem

egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat. A mezőgazdasági őstermelőnek őstermelői igazolványt kell vezetnie a tevékenységéből származó bevétele, jövedelme igazolására, ez azonban nem tekinthető vállalkozói igazolványnak.) A vállalkozói tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a vállalkozó rendelkezik:  Vállalkozói igazolvánnyal  A szükséges hatósági engedéllyel, ha olyan tevékenységet kíván folytatni, melyhez jogszabály hatósági engedélyt ír elő  Szakképesítéssel, ha a gyakorolni kívánt tevékenységet jogszabály szakképesítéshez köti. A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a vállalkozó székhelye illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője (okmányiroda) adja ki. A körzetközponti jegyző a kérelmező helyett

az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal pedig a statisztikai számjelet a megállapításukhoz szükséges adatok megérkezésétől számított 5 napon belül köteles megküldeni a körzetközponti jegyzőnek. Az adószám birtokában az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni:  könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;  jogelődjének adóazonosító számát;  levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével Az egyéni

vállalkozó kereskedő az üzlet megnyitását köteles az üzlet fekvése szerinti illetékes hatóságnak (polgármesteri hivatalnak) bejelenteni. A bejelentést formanyomtatványon, két példányban kell megtenni, melynek egy példányát a h atóság záradékkal látja el és visszaadja a vállalkozónak. A vállalkozó ezt a példányt köteles az üzletben őrizni és az ellenőrzést végző hivatalos személynek felmutatni. Több üzlet megnyitása esetén minden egyes üzletre külön-külön kell bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmazni kell az üzlet címét, az üzletben folytatandó tevékenységet, a kereskedő nevét, székhelyét. Ha a bejelentésben megjelölt adatok megváltoznak, köteles azt 15 na pon belül az önkormányzat polgármesteri hivatalához bejelenteni. Be kell szerezni egyes áruk forgalmazásához, illetve egyes kereskedelmi tevékenységek megkezdéséhez a szükséges szakhatósági hozzátárulást a következő hatóságoktól: 

Élelmiszereket és vegyi árukat, gyógynövényt értékesítő valamint vendéglátó ipari tevékenységet folytató üzlet és kereskedelmi szálláshely esetén az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől.  Húst, tejterméket, terményt, takarmányt, élőállatot árusító üzlet esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Intézetétől és az Állategészségügyi Hatóság Élelmiszerhigiéniai Kirendeltségétől.  "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árukat és anyagokat, üzemanyagot tüzelő és építőanyagot értékesítő üzlet, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház, vendéglátó ipari szórakozóhelyek esetében a Tűzvédelmi Hatóságtól.  Játék automatát üzemeltető üzlet esetében a Rendőrkapitányságtól.  Jövedéki termékek értékesítéséhez a Vám és Pénzügyőrség igazolása szükséges arról, hogy a vállalkozónak nincs

vám tartozása. A fenti termékek értékesítésének feltétele az üzlethelyiség A gazdálkodáshoz szükség van személyi és tárgyi feltételekre. Az eszközöket, mint tárgyi fettételeket, össze kell hangolni a személyi feltételekkel. Az egyéni vállalkozót személyes közreműködési kötelezettség terheli, korlátozás nélkül foglalkoztathat alkalmazottat, segítő családtagot, továbbá középfokú szakoktatási intézmény tanulóját. A vállalkozásoknak üzleti bevételükből kell fenntartani magukat, ebből kell fejleszteniük. Hogy ezt a célt megvalósítsák, jó szakmai és gazdasági vezetést kell biztosítaniuk. Munkaerő kiválasztás: A munkaerő a tevékenység személyi feltétele. A vállalkozások annyi dolgozót foglalkoztathatnak, amennyit munkájuk elvégzéséhez célszerűnek tartanak. Egy vállalkozás csak akkor tudja feladatát eredményesen elvégezni, ha elegendő, gyakorlott és szakképzett munkaerővel rendelkezik. Ezért

olyan munkaerő-gazdálkodásra kényszerül, amellyel törzsgárdáját ki tudja alakítani. Fenti cél érdekében olyan jövedelmet és munkakörülményeket kell teremteni, amely mellett szívesen dolgoznak a vállalkozásnál. A termelés növekedésével kapcsolatos munkaerő szükségletet csak így tudja megoldani. A szükséges munkakörök, létszám és szakképesítés meghatározása:  A létszám meghatározását több tényező befolyásolja. Ilyenek az üzleti árbevétel nagysága, az üzlet technikai felszereltsége, az üzlet típusa, színvonala, vagyis az összes termelékenységre ható tényező.  A szakképesítés meghatározására szintén központi előírások vonatkoznak. Minden üzletben legalább egy szakképzett alkalmazott foglalkoztatása kötelező az egész nyitvatartási idő alatt. Beruházás: Az eszközök képezik a vállalkozás vagyonát. A vállalkozás beindításához megfelelő épületre, eszközökre, berendezésekre van

szükség. A beruházási szükséglet a vállalkozások tárgyi eszközökre vonatkozó igénye, amellyel az elhasználódottakat pótolni, vagy termelésüket növelni kívánják. A felújítás a tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának növelését, valamint az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állagának helyreállítását szolgáló munkák. A beruházás során csak olyan eszközöket érdemes beszerezni, melyre szükség van és hasznot is hoz. A hatékonyság vizsgálatánál meg kell nézni, hogy az eszköz a működtetés során milyen többletköltséggel jár, hoz-e nyereséget. 15/a. Hogyan, milyen formában történik a munka díjazása? Milyen bérezési formákat ismer? Milyen levonások terhelik a bért? Hogyan intézkedik a jogszabály a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről? A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. A

munkavállalót eltérő megállapodás hiányában a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A napi 8 órá ra megállapított munkabér nem lehet kevesebb a mindenkor érvényben lévő minimál munkabérnél. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló irányadó teljesítmény-követelményt úgy kell megállapítani, hogy ennek 100 %-os teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a részére járó munkabér legalább a kötelező legkisebb munkabért elérje. A legkisebb munkabért és annak hatályossági körét a Kormány állapítja meg. A béren kívüli juttatások mindazok a nem bér és nem fizetés jellegű elemek, melyeket egy alkalmazott a te ljes pénzbeli juttatások között alkalmazása során kap (ingyenes gépkocsi használat, étkezési hozzájárulás). A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését,

életkörülményeinek javítását. Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak köteles munkaruhát biztosítani. A munkavállalót megillető munkabér időbérként, vagy teljesítménybérként illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni A teljesítmény követelményt és a teljesítménybér tényezőket a munkáltató állapítja meg. Személyi alapbérként illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér, minimálbér jár. Minimálbér: a kötelezően alkalmazandó legkisebb munkabér. Összegét a kormány évente állapítja meg Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a minimálbér jár. A minimálbér összege 2005-ben havibér alkalmazáskor 57000 forint/hó A munkabért -

jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos Ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a munkabért, vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben, vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér 20 %-át nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszesital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Bérezési formák: A

dolgozók munkabérüket időbérben, vagy teljesítménybérben kaphatják meg. A dolgozók alapbérét, illetve szorzószámát meghatározó tényezők: minőségi tényező a dolgozó szakképzettsége és a szakmában eltöltött idő, mennyiségi tényező a ledolgozott munkaidő.  Az időbér olyan bérezés, amelynél a meghatározott időre járó juttatást rögzítik. Nem ösztönző bérezés, ezért ott alkalmazzák, ahol a dolgozók közvetlenül a forgalmat nem tudják befolyásolni. Pl éjszakai portás, takarítás, karbantartás dolgozói A munkában töltött idő tartamától függően járó munkadíjazás, amely havibérként és órabérként állapítható meg.  Személyi alapbér: a munkabér a kötelezően időbérben megállapítandó alapbérből áll, amelyhez meghatározott feltételek teljesülése mellett bérpótlék, prémium, illetve különjuttatás kapcsolódik. A személyi alapbér összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbérnél 

A teljesítménybér a kereskedelemben, vendéglátásban a jutalék, melynek kiszámítási alapja olyan teljesítménymutató, melyet a dolgozók közvetlenül befolyásolnak. Ösztönző bérezés A teljesítménybér három formája:  Tiszta jutalékos bérezés a dolgozók munkabére csak a bevétel, a teljesítmény arányában kapott jutalékból áll.  Alapbérrel kombinált bérezés a dolgozók meghatározott alapbért, valamint ennek és a bevételnek arányában számított jutalékot kapnak.  Csökkentett alapbérrel kombinált bér a dolgozó alapbérének csak meghatározott százalékát kapja, és ennek, valamint a bevétel arányában jutalékot, Bérpótlék: bérpótlékot akkor állapítanak meg, ha a munkavállaló a különleges helyen, illetve munkakörülmények között vagy az általában szokásostól eltérő időben végzi a munkáját, és személyi alapbére megállapításánál ezt a körülményt nem vették figyelembe. A bérpótlék

számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. Bérpótléknak minősül a kötelezően alkalmazandó műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért, valamint a készenléti szolgálatban végzett munkáért járó bérpótlék. Éjszakai munkavégzés esetén 15 százalékos bérpótlék, A délutáni műszakban végzett munka után 15 százalék műszakpótlél, Az éjszakai műszakban végzett munkáért 30 százalékos műszakpótlék, a megszakítás nélküli munkarendben a délutáni műszak után további 5, az éjszakai munka után további 10 százalék műszakpótlék,  a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munkáért 50 százalékos bérpótlék,  a pihenőnapon végzett munkáért 100 százalékos bérpótlék  a készenlét ideje alatt a személyi alapbér 25 százaléka illeti meg a munkavállalót.     Levonás a munkabérből:

a munkavállalót megillető munkabérből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye. A munkabérelőlegkivételként - korlátozás nélkül levonható a munkabérből Ha a munkáltató a jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján megállapított összeg levonását nem teljesíti, a levonni elmulasztott összeg erejéig készfizető kezesként felel. A levonás, amelynek alapja a nettó munkabér, főszabályként a munkabér 33%-áig terjedhet, kivételesen (például gyermektartásdíj) azonban a munkabér 50%-át is le lehet vonni. Szintén 50%-ig terjedhet a levonás, ha több jogcímen terheli tartozás a munkabért A munkavállalóval szemben fennálló több követelést az alábbi sorrendben kell levonni:  gyermektartásdíj,  egyéb tartásdíj,  munkabér és vele egy tekintet alá eső járandóság,  a bírósági és szabálysértési eljárásban az adóssal szemben

megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés,  adó-, illeték- és egyéb köztartozás,  az adóst terhelő egyéb tartozás. A munkabér közterhei: Megnevezés Alapja Mértéke A befizetés határideje Jövedelem-adó-előleg összevont adóalapba az adott havi rendszeres az elszámolt hónapot tartozó rendszeres jövedelem követő hónap 12-e jövedelem tizenkétszerese után megállapított várható számított adó 1/12-ed részel Nem a járulékalapot képező 8,5 százalék az elszámolt hónapot magánnyugdíjpénztártag jövedelem követő hónap 12-e munkavállaló nyugdíjjáruléka Magánnyugdíjpénztártag a járulékalapot képező 0,5 százalék az elszámolt hónapot munkavállaló jövedelem követő hónap 12-e nyugdíjjáruléka Magánnyugdíjpéntári a járulékalapot képező 8 százalék az elszámolt hónapot tagdíj (csak a tagoknak) jövedelem követő hónap 12-e Egészségbiztosítási a

járulékalapot képező 4 százalék az elszámolt hónapot járulék jövedelem követő hónap 12-e Munkavállalói járulék a kifizetett bruttó 1 százalék az elszámolt hónapot munkabér követő hónap 20-a Kártérítési felelősség: A munkavállaló kártérítési felelőssége: A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A vétkes károkozás, ha a munkavállalónak felróható (nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható). Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a t eljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozásnál azonban a k ártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a

munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét ettől is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Ha a kárt több munkavállaló együttesen okozza, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő. Kártérítési felelőssége vezető állású

munkavállalóknak: a vezető állású munkavállalók a vezetői tevékenységük körében, illetőleg az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott kárért a polgári jog szerinti kárfelelősséggel tartoznak, azaz az okozott kárt teljes egészében kötelesek megtéríteni. A gondatlan károkozásért való vezetői felelősség erősebb az általános munkavállalói felelősségnél, ugyanis ilyenkor a vezető kártérítési kötelezettsége 12 havi átlagkeretének összegéig terjedhet. A munkáltató kártérítési felelőssége: A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének

50 %-át nem haladhatja meg. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, kollektív szerződés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtérítem. A munkavállaló vétkességére való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, melyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ és kezel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés fettételeit nem biztosította. A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék, vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb

értéktárgy tekintetében. Ettől eltérően a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel. A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli. A munkáltatót teljes felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti. Ha a munkavállaló az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozás esetén felel. A munkáltató felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát a sérelemmel, illetve ennek

elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely azzal összefüggésben merül fel, hogy a károkozás nyomán a munkavállaló társadalmi életben való részvétele, vagy egyébként élete tartósan, vagy súlyosan megnehezül. (Nem vagyoni kár) A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, melyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján, a munkabéren felül jogosult, ha azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, melynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már

előre számolni lehetett. Meg kell térítem azt a kárt is, melyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. Nem kell megtérítem azon szolgáltatások értékét, melyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a kártérítés címén kapott összeget. A munkáltató köteles megtéríteni a m unkavállaló közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is. Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, mely szükségletének a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem

terheli, illetve a munkáltató elmulasztotta felhívni a károsultat kárigénye előterjesztésére. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető. A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigénye előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére 15 napon belül írásbeli, indokolt választ ad. 15/b. Milyen intézkedésekkel növelné a bolt hatékonyságát? Gazdálkodásunk akkor hatékony, ha adott ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt, vagy adott eredményt a lehető legkisebb ráfordítással érünk el. A létszámmal való gazdálkodás akkor hatékony, ha a vállalkozás éppen annyi dolgozót foglalkoztat, amennyi a f eladatok ellátásához szükséges, és minden dolgozót a végzettségének, képességeinek megfelelő munkakörben alkalmaz. Pazarlást jelent a munkaerővel és a bérrel, ha a szükségesnél több

dolgozót foglalkoztat a vállalkozás, de az is, ha a jól felkészült, magasan képzett munkaerő munkaidejének nagy részében olyan feladatokat kénytelen ellátni, amelyekben tudását nem tudja, kamatoztatni". A szükségesnél kisebb létszám vagy az "olcsó", de felkészületlen, képzetten munkaerő foglalkozatásával látszólag jól jár a vállalkozás, mivel költségeit csökkenti. Valójában azonban így a bevételét is csökkenti, hiszen ez a megoldás többnyire lassítja a kiszolgálást, csökkenti a munka színvonalát, s ezzel ronthatja a vállalkozás "hitelét". Összetett feladat egy - egy vállalat létszámát, annak összetételét úgy meghatározni, hogy az a foglalkoztatás költségeihez képest a lehető legnagyobb bevételt biztosítja. A létszámgazdálkodás alapvető feladatai:  A létszámszükséglet meghatározása,  A létszám összetételének meghatározása,  A létszám hatékony foglalkoztatása, 

A létszám nagyságának és összetételének szükség szerinti változtatása. A kereskedelmi vállalkozások létszámigényét az alábbi tényezők befolyásolják:  A forgalom nagysága,  A forgalmazott cikkek munkaigényessége,  A technikai felszereltség,  A boltok nyitvatartási ideje  A munkaszervezés,  A dolgozók szakképzettsége, felkészültsége. A forgalom nagysága: Minél nagyobb a forgalom, annál több dolgozóra van szükség. Mivel a forgalom nagyságát egyrészt az árak másrészt az eladott mennyiségek befolyásolják, célszerű megvizsgálni, hogy e két tényező külön - külön hogyan hat a l étszámszükségletre. A forgalom értékben nőhet akkor is, ha változatlan vagy csökkenő árumennyiséget adunk el magasabb áron, de akkor is, ha jóval több árut forgalmazunk változatlan árakon. A leggyakoribb eset az, amikor az eladott mennyiségek és az árak egyaránt változnak. A létszámszükségletet közvetlenül

csak a forgalom terjedelme, azaz volumene befolyásolja. A létszámigény elemzésekor ezért változatlan áras forgalommal célszerű számolni A forgalmazott cikkek munkaigényessége: Az egyes árucsoportok forgalmazása más és más munkaráfordítást igényel. A munkaigényességgel egyenes arányban változik a létszámszükséglet. A forgalmazás munkaigényessége függ:  Az adott áruk természetes tulajdonságaitól  Az eladó személyes közreműködésének szükségességétől,  Az eladáshoz, áru előkészítéshez, raktározáshoz szükséges munkaműveletek mennyiségétől,  Az áruk egyedi értékétől.  Amelyik bolt zömében munkaigényes árukat forgalmaz, az ugyanakkora forgalom lebonyolításához nagyobb létszámot kénytelen foglalkoztatni, mint amelyik bolt nagy értékű, kevésbé munkaigényes cikkeket értékesít. Az egyes áruk forgalmazásának munkaigényessége elemezhető, ha megvizsgáljuk, hogy adott nagyságú forgalom

lebonyolítása 1 eladónak hány napi, órai munkáját igényli. A technikai felszereltség: Az áru előkészítést, az eladást, az árumozgatást segítő gépek, korszerű felszerelések alkalmazása gyorsítja és egyszerűsíti a bolti munkát, így a létszámszükségletet csökkenti. A boltok nyitvatartási ideje és az alkalmazott értékesítési mód: A hosszabb nyitva tartás általában növeli a létszámigényt. A munkaidő beosztásnál - s így a létszám tervezésénél figyelembe kell venni a nyitás előtti és zárás utáni feladatokat, valamint a forgalom napon belüli és naponkénti hullámzását is. Eltérő a létszámigény az értékesítési formától függően is: azonos forgalom lebonyolítása a hagyományos módon értékesítő boltokban általában nagyobb létszámot igényel, mint az önkiszolgáló értékesítésű egységekben. A munkaszervezés: A bolti feladatok jó megszervezése hozzájárulhat a létszámmal való takarékos

gazdálkodáshoz. Jelentős munkaidő, s ezáltal létszám takarítható meg, ha tudatosan, tervszerűen határozzák meg a bolti feladatok ellátásának idejét, s így osztják be az egyes dolgozók munkáját. Az áru előkészítést és árufeltöltést célszerű a nyitvatartási időn kívül vagy a forgalmi holtidőben végeztetni, azért, hogy csúcsforgalmi időben minél több dolgozó a vevőkkel foglalkozhasson. A jelentős forgalmi ingadozásokhoz részmunkaidősök vagy alkalmi munkavállalók foglalkoztatásával lehet alkalmazkodni. Munka és munkaidő takarítható meg az áru útjának ésszerű kialakításával, az áruk áttekinthető elrendezésével, a feladatok pontos meghatározásával, az eladói munkahelyek praktikus kialakításával és felszerelésével is. A dolgozók szakképzettsége, felkészültsége: A szakképzett, felkészült dolgozó általában szakszerűbb, gyorsabb munkavégzésre képes, a sokrétű bolti feladatokat önállóan tudja

elvégezni. A vállalkozás vezetőjének kell el döntenie, hogy az egyes munkakörökben, illetve az egyes részfeladatokra milyen képzettségű dolgozót alkalmaz. Egyidejűleg kell figyelembe vennie mind a létszámmal és a bérrel való takarékos gazdálkodás, mind a színvonalas munkavégzés követelményeit. A munka hatékonyságának alapvető mutatószáma a termelékenység, amely azt fejezi ki, hogy adott idő alatt egy dolgozó átlagosan mekkora munkamennyiséget fejt ki. A kereskedelmi munka termelékenysége azt jelenti, hogy egy eladó adott időszak alatt átlagosan mekkora forgalmat bonyolít le, vagy e gy ledolgozott órára átlagosan mekkora forgalom jut. A kereskedelemben a munka hatékonyságának, a t eljesítménynek a mérésére a termelékenységi mutató - azaz az egy főre vagy órára jutó forgalom - önmagában kevés, és időbeni vagy térbeni összehasonlításra kevésbé alkalmas. Az egy főre jutó teljesítmény takarékos

létszámgazdálkodással is növelhető, a kereskedelemben azonban a létszám csökkentése egy bizonyos mértéken túl a k iszolgálás színvonalának rovására mehet A termelékenységi mutató nemcsak a munkahatékonyságot tükrözi, hanem a forgalmazott cikkek munkaigényességét és árfekvését is. Amelyik bolt kevésbé munkaigényes cikkeket forgalmaz, ott adott nagyságú forgalmat könnyebben, rövidebb idő alatt elér egy eladó, mint amelyik boltban sok apró tételből adódik össze ugyanez az összeg. A termelékenység alakulására ható tényezők. A termelékenység nő, ha:  A létszám változattan és a forgalom növekszik,  A létszám csökken, és a forgalom növekszik,  A forgalom gyorsabb ütemben nő, mint a létszám,  A forgalom kevésbé csökken, mint a létszám. A termelékenység mutatója a forgalom növelésével és ésszerű létszámgazdálkodással javítható. Adott forgalom létszámigénye csökkenthető:  Technikai

korszerűsítéssel, gépesítéssel,  A nyitvatartási idő vagy az értékesítési mód célszerű változtatásával,  A munka jobb megszervezésével,  A szakképzett dolgozók arányának növelésével,  A munkaigényes árucsoportok részarányának csökkentésével. A termelékenységi mutató javulását eredményezi és valódi hatékonyságjavulást jelent:  A forgalom volumenének növekedése,  A létszámigény csökkenése technikai korszerűsítéssel, a szakképzettség növelésével, jobb munkaszervezéssel, az értékesítési mód és a nyitvatartási idő célszerű megválasztásával. A termelékenységi mutató javulását eredményezi, de nem jelent valódi hatékonyságjavulást:  A forgalmazott cikkek árszínvonalának növekedése. Nem eredményezi feltétlenül a termelékenységi mutató változását, ugyanakkor hatékonyságjavulást jelent:  A forgalom nagyságának és a létszámnak a változatlansága mellett a

munkaigényes árucikkek forgalmi részarányának növekedése. E tényezők együttesen, egymás hatását erősítve vagy kioltva hatnak a termelékenységi mutató alakulására. A kereskedelmi munka hatékonysága nehezebben mérhető, mint pl. az ipari vagy mezőgazdasági tevékenységé mivel a f orgalom alakulása nemcsak a d olgozók munkájától függ. Az egy eladóra vagy egy ledolgozott munkaórára jutó forgalom, azaz a termelékenység mutatóját ki kell egészíteni más mutatószámokkal, ugyanis az nem csak a munka hatékonyságát tükrözheti. Hat rá a különböző munka igényességű cikkek részarányának változtatása, valamint az árak alakulása. A hatékonyság alakulásának mélyebb elemzéséhez a termelékenység változását az árváltozás, valamint az összetétel-változás kiszűrésével kell vizsgálni. Emellett célszerű meghatározni az egy eladóra vagy ledolgozott munkaórára jutó vevőszámot, a leterheltséget, és a

minőségi mutatót, amely az egy vevőre jutó átlagos vásárlási értéket fejez ki. Ha a vállalkozás feltételei megváltoznak, a létszámgazdálkodás feladatkörébe tartozik a létszám nagyságának, illetve létszám összetételének szükség szerinti módosítása. 16/a Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás vagyonának formáit! Jellemezze az eszközöket és a forrásokat! Ismertesse a mérleg fogalmát és szerepét! A vállalkozás vagyonát a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége alkotja. Már a vállalkozás indításakor szükség van meghatározott mértékű vagyonra. A nyereséges gazdálkodás a v állalkozás vagyonának növekedését is eredményezi. A veszteséges gazdálkodás a vagyon fokozatos csökkenéséhez vezet. A vállalkozás vagyonának alakulása tehát egyúttal eredményességének is fokmérője. Ha az egyes vagyonrészeket konkrét megjelenési formájuk, a gazdálkodási folyamatban betöltött szerepük

szerint vizsgáljuk, eszközökről beszélünk. A vállalkozás vagyona:  Származhat az alapítóktól,  Származhat a gazdasági étet más szereplőitől vagyonuk egy részének ideiglenes vagy végleges átengedésével  Gyarapodhat vagy fogyhat a gazdálkodás sikerességétől függően. A vállalkozások gazdasági életükről évenként beszámolót kötelesek készíteni, mely alapján vagyonukról és gazdasági mutatóikról képet kaphatunk. A beszámoló a könyvelés adataiból készül, szerkezetileg több részből áll:  eredmény-kimutatás,  mérleg,  a vállalkozás méretétől és egyéb tulajdonságaitól függően:  kiegészítő melléklet,  cash-flow,  üzleti jelentés. Eredmény-kimutatás Tartalmazza a b eszámoló évében elért eredményt, a fizetendő társasági adót és az adózott eredmény felhasználását. a.) Eredmény megállapítása Árbevétel Egyéb bevétel Költségek Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti)

eredmény + + - Pénzügyi műveletek bevétele + Pénzügyi műveletek ráfordítása Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli bevételek + Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény b.) Fizetendő társasági adó Az adózás előtti eredményt bizonyos tételekkel (növelő és csökkentő) korrigálni kell (pl. olyan elszámolt költségek, melyek az adótörvény szerint nem érvényesíthetőek). így előfordulhat, hogy az adózás előtti eredmény előjele is megváltozhat, de az mindenképpen kimondható, hogy az adózás előtti eredmény nem feltétlenül a t ársasági adó alapja. Az korrekcióval megkapott adóalap 16%-át kell társasági adóként a vállalkozásnak megfizetni. c.) Adózott eredmény felhasználása Az adózás előtti eredményből levonva a fizetendő társasági adót megkapjuk a társaság

adózott eredményét. Ez az összeg lehet negatív is, nulla vagy pozitív Ha pozitív eredményt kapunk, eldönthetjük, hogyan használjuk fel. Továbbvisszük-e a t ársaság vagyonaként vagy a t agok részére osztalékot fizetünk. (Az eldöntött osztalékból kifizetéskor forrásadó jellegű SZJA -t kell levonni!) Az osztalékként fel nem használt adózott eredmény lesz a mérleg szerinti eredmény, mely megmutatja, hogy az adott évben a vállalkozás mennyivel gyarapította tevékenységével a vagyonát. Ezt az összeget a beszámoló mérlegében kell majd felvezetnünk. Mérleg Tartalmazza a vállalkozás meglévő eszközeinek értékét és azt, hogy milyen pénzügyi forrásból valósította meg ezeket a beszerzéseket. Eszközök A vállalkozás leltár szerint megállapított teljes vagyona.  Befektetett eszközök: 1 évnél hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás bevételszerző tevékenységét.  Immateriális javak (pl.: szoftver, bérleti jog)

 Tárgyi eszközök  Befektetett pénzügyi eszközök  Forgóeszközök: 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozás bevételszerző tevékenységét.  Készletek (pl.: áru, anyag, félkésztermék)  Követelések (pl.: ki nem fizetett vevő számlák, adótúlfizetés, adott kölcsön)  Pénzeszközök (pénztár, bankszámla) Források Az eszközök értékével megegyezően ki kell mutatni, milyen pénzügyi forrása volt a vállalkozásnak.  Sajáttőke  Jegyzett tőke: a vállalkozás bejegyzett induló tőkéje.  Eredménytartalék: a korábbi években felhalmozott eredmény (vagy veszteség!)  Mérleg szerinti eredmény: az eredmény-kimutatás végösszegeként kimutatott összeg, mely a beszámoló évében elért eredmény (vagy veszteség).  Kötelezettségek (idegen tőke) o Pl.: kölcsön, hitel, be nem fizetett adó, járulék, ki nem egyenlített szállítói számlák  Hosszúlejáratú (1 évnél hosszabb) 

Rövidlejáratú (1 évnél rövidebb)  A beszámoló mérlege tartalmazza az előző beszámolási időszak záró adatait is, így a gazdasági szakemberek a mérleg adataiból könnyen képet kaphatnak a társaság működéséről, anyagi helyzetéről. 16/b.Melyek a vállalkozókkal szemben támasztott etikai követelmények? A vállalkozókkal szemben támasztott általános etikai követelmények: 1. A vállalkozónak üzleti tevékenységét a kölcsönös együttműködés szellemében, az üzleti erkölcs és a tisztességes verseny elvének megfelelően kell folytatnia, továbbá figyelemmel kell lennie az általánosan elfogadott üzleti szokásokra. Az üzleti tisztességbe ütköző magatartás akkor is elítélendő, ha az jogszabályi előírást nem sért. 2. A tevékenységet folytató vállalkozó üzleti tevékenységére az etikai kódexben meghatározott normák vonatkoznak. 3. A kódex alkalmazása során a vállalkozó által bármely jogviszony keretében

alkalmazott személy eljárása, magatartása, mulasztása az etikai felelősség szempontjából úgy minősül, mintha az a vállalkozó cselekménye lenne. Ily módon a kódex a vállalkozókra meghatározott etikai követelményeit alkalmazottai tekintetében is értelmezni, illetve alkalmazni kell. 4. A vállalkozó jogellenes cselekmény folytatását üzletében nem tűrheti meg Amennyiben az üzlet bűncselekmény felderítése során érintetté válik, a vállalkozó köteles az eljáró hatóság munkáját segíteni. 5. Az üzlet igénybevételének lehetőségében és a kiszolgálás során a vásárlók közötti bármilyen diszkrimináció nem megengedett, kivéve az üzlet jellegéből következő és egyértelműen feltüntetett korlátozást. 6. A vállalkozónak arra kell törekednie, hogy üzletében az adott technikai és személyi feltételek mellett a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. Ehhez a vállalkozó részéről lelkiismeretes, kulturált

és szakértelemmel végzett munkára van szükség. A vezetéshez vezetői képességekre van szükség. A vezetői képességek két fő csoportja :  Született készségek azok a képességek, melyek alkalmassá teszik a vezetőket a vezetés képességére. Ilyenek:           Emberismeret az emberi tulajdonságok felismerése Igazságosság Határozottság Bátorság Szervezőkészség Döntési készség az a készség, mellyel a vezető ki tudja választani azt a variációt, mellyel célját a leggyorsabban, legeredményesebben, legkönnyebben végre tudja hajtani. Következetesség Kitartás Erkölcsi és anyagi megbízhatóság Higgadtság A veleszületett készségeket fejleszteni lehet tanulással, önfejlesztéssel. A vezetés hatékonyságát negatív irányba befolyásolják a következő tulajdonságok: indulatosság lobbanékonyság, bizalmatlanság, határozatlanság, következetlenség, a gyávaság, a felelősség elhárítása

és a rossz emberi tulajdonságok, (hiúság, zárkózottság, fecsegés, stb.)  Tanult ismeretek, szakmai ismertek:     Közgazdasági ismeretek Jogi ismeretek Nyelvismeret Marketing és reklám ismerete A tanult ismereteket el lehet sajátítani, de a jó vezető a megfelelő időpontban, illetve helyzetben alkalmazni is tudja. Nem jó tehát az a vezető, aki a tanult ismeretek birtokában sem tud dönteni, szervezni és irányítani. Ezért alapvető fontosságúak a született készségek, melyekkel a tanult ismereteket kombinálva válik csak igazán jó vezetővé. Önmagában tehát sem a tanult, sem pedig a született képességek nem alkalmasak arra, hogy az egyénekből jó vezető váljon. Nem alkalmas a vezetésre az, aki csak az egyik - vagy a tanult, vagy a született - képességekkel rendelkezik. Az üzletvezető az üzlet egyszemélyi felelős vezetője. Szervezi, irányítja, ellenőrzi az üzlet munkáját, az üzlet működéséért erkölcsileg,

anyagilag és büntetőjogilag felelős. Az üzletvezetőt munkájában az üzletvezető-helyettesek segítik. 17/a. ismertesse a fogyasztói ár felépítését! Jellemezze az egyes összetevőket! Melyek az árak kialakításának szempontjai? Ár : egy termék vagy szolgáltatás egységéért fizetett ellenérték. Az ár funkciói:  fedezze a költségeket és profitot termeljen  tükrözze a piaci viszonyokat  fejezze ki a társadalmi preferenciákat  orientálja a vásárlókat A piaci szereplők és erőviszonyok mind hatással lehetnek az árak kialakítására, és ezek együttes hatásaként alakul ki a termék végső ára. Az ár az árucsere értékének pénzbeli megjelenése. Magában foglalja a t ermelési és forgalmazási költségeket és a nyereséget. A piac egyik fontos tényezője, szabályozó eleme, mely a kereslet és a kínálat közti egyensúlyt képes megteremteni. A piacon a kővetkező helyzetek alakulhatnak ki a kereslet és a kínálat

viszonyából:  Túlkereslet: az az állapot, amikor a piaci ár. az egyensúlyi ár alatt van, a vevők többet akarnak vásárolni, mint amennyit az eladók képesek értékesíteni. Az ár szabályozó szerepe abban nyilvánul meg, ha az árakat növelik, a kereslet csökkenni fog és kialakul a piaci egyensúly.  Egyensúlyi ár: az az ár, amely mellett a piac egyensúlyban van  Felesleg- kínálati többlet mely akkor jelentkezik, ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, az eladók többet akarnak értékesíteni, mint amennyit a vevők képesek, vagy szándékoznak megvenni. Ezt az állapotot az árak csökkentésével lehet ellensúlyozni Az ár informálja a vállalkozót és ösztönzi, hogy a piaci igényeknek megfelelően gazdálkodjon és olyan terméket állítson elő, melyre a piacnak szüksége van. Az árrendszer az árak felépítésére, képzésére, változtatásának módjára vonatkozó szabályok összessége. Az árak legfőbb szabályozója a

piac és a gazdasági verseny. Az állam nem kíván beavatkozni a gazdaság működésébe azzal, hogy az árak képzésére vonatkozóan előírásokat köt ki. Az árkialakítás során többféle módszer közül is választhatnak a vállalatok:  Ajánlati árképzés  Árkövetés  Árarányosítás  Vállalati ár alsó határának megállapítása  Piaci árból kiinduló árkalkuláció Az ajánlati ár tulajdonképpen az az ár, amellyel a vállalkozás a piacra lép adott termék esetében, meghatározása szoros összefüggésben van a költségkalkulációval, így új termékek esetén általában annak önköltségéből állapítják meg. Az árkövetéses módszer lényege, hogy a gyártó folyamatosan követi a felhasznált erőforrások árának változását, és ennek megfelelően alakítja ki árait. Az árarányosítás során arra a kérdésre keresnek választ az árkialakítók, hogy a piacon lévő hasonló termékhez képest az új termék

mennyit ér, tehát mekkora lehet az az ár, amellyel még versenyképes marad a piacon. A vállalati ár alsó határának megállapításakor azt a minimális árat kell meghatározni, amely alatt az értékesítés nem célszerű, tehát a termék határköltségét kell megtalálni. A piaci árból kiinduló árkalkuláció esetében abból indulnak ki, hogy a vevő mennyiért hajlandó megvásárolni a terméket. Ehhez viszonyítva határozható meg az elvárt nyereség, illetve a t ervezett önköltség. Magyarországon kétszintű árrendszer érvényesül, melynek jellemzője, hogy a fogyasztói árak adótartalma nagyobb, mint a termelői áraké. Magyarországon jelenleg két árforma létezik  A vállalkozók által belföldön érvényesített árak  Hatósági árak maximált ár - minimált ár: A hatósági árakat úgy kell megállapítani, hogy fedezetet biztosítsanak a ráfordításokra és nyereséget is tartalmazzanak. Hatósági ár megállapítása esetén

a legmagasabb árról magasabbat és a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat érvényesíteni nem lehet. Az árak felépítése: Különbséget kell tennünk az áru és a szolgáltatás árának szerkezeti felépítése között, mert a szolgáltatás egy tevékenység, így csak a tevékenységet értékesítjük, nincs beszerzési ára. Árképzéssel kapcsolatban az alábbi fogalmakat meg kell ismerni:  A bruttó eladási ár a termék végső fogyasztói ára, mely tartalmazza a nettó eladási árat és ennek ÁFA értékét.  A nettó eladási ár a termék ÁFA nélküli eladási ára.  Az áfa általános forgalmi adó, mely a nettó eladási ár 5%-a; 15 %-a, illetve 25 %.  Az árrés a beszerzési ár százalékában számított összeg, a forgalom "bruttó haszna", amely tartalmazza a költségeket és hasznot is biztosít, - a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értékének a különbsége.  A beszerzési ár az az ár,

amennyiért a forgalmazó a terméket megvásárolja. Két fajta árképzést különböztetünk meg:  A hagyományos árképzést; ahol az árrés számítása haszonkulccsal történik a b eszerzési ár százalékában.  Az üzleti szintű árképzést Az üzleti szintű árképzés technikája: Az árrés képzése nem számítással, hanem a piaci viszonyok mérlegelése alapján történik. Az ár nagyságát elsősorban a kereslet és a kínálat viszonya befolyásolja. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni a beszerzési ár nagyságát és a termék előállításának, forgalomba hozatalának költségigényességét, valamint azt a hasznot, melyet a vállalkozó szeretne elérni. Az önköltség számítás a vállalkozás által létrehozott termék vagy szolgáltatás egy egységére jutó költségösszegének megállapítása. Az árképzés alapja A termék árát az egység saját belátása szerint állapítja meg, az viszont előírás, hogy olyan

nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az üzletben forgalmazott valamennyi termék megnevezését, azt az időpontot, amelyre az árak vonatkoznak. Törvény írja elő, hogy a termékek, szolgáltatások árait jól látható módon, közérthetően fel kell tüntetni egyedi vagy gyűjtő jellegű ártáblák és árlapok segítségével. A feltüntetett áraktól eltérni nem lehet Az árak mozgása szabad. Jelenleg semmilyen előírás nincs arra, hogy a beszerzési árra milyen üzletben mekkora árrést lehet rászámolni, mekkora az alkalmazott haszonkulcs. Ez a vállalkozó döntésére van bízva, aki az adott piaci helyzettől függően dönt. Vevők jellemző ármagatartásai : a vevők általában alacsonyabb ár mellett több terméket vásárolnak, magasabb ár mellett kevesebbet. Fordított arányú kapcsolat Az ármozgásokra következő kereslet változásokat a vevők árérzékenysége határozza meg. Ez azt mutatja meg, hogy a vevő milyen mértékben

reagál valamely termék árának változására. Vevők ármagatartását jellemezheti az, hogy az ár hol helyezkedik el a vevő preferenciái között. Minél magasabban preferált jellemző az ár, annál érzékenyebben reagál a vevő annak változására. Az árrugalmasság megmutatja, hogy 1%-nyi árváltozás a kereslet hány %-nyi változását okozza. Bizonyos presztízs-termékek esetében az árparadoxon lép fel, ami azt jelenti, hogy a növekvő ár növeli a keresletet. Árérzékenységet befolyásoló tényezők:  a termék egyedisége  helyettesíthetőség (ha van helyettesítő termék, akkor nagyobb az árérzékenység)  összehasonlítás bonyolultsága  költekezés mértéke (mennyire jelent a vásárlás nagy kiadást)  az ár-minőség kapcsolat (jelenti-e a magas ár a jó minőséget?)  raktározhatóság (diszkont termékek esetében az alacsony ár növeli a keresletet) A versenytársak ármagatartása : a konkurensek ármagatartását

konkrét megfigyelésekkel lehet nyomon követni. Ez kisebb szortiment esetében egyszerű bolti megfigyelés is lehet Figyelembe kell venni, hogy a konkrét termék esetében az ár nem tartalmaz-e valamilyen többletszolgáltatást. A konkurensek ármagatartásának vizsgálatára vevői megkérdezéseket is lehet alkalmazni. Hosszabb távon elsősorban nem a konkrét árak mozgása, hanem a mögöttük meghúzódó trend figyelése az érdekes, esetleg termék-kosarak kialakításával. Szállítók ármagatartása : a szállítók árkialakítási gyakorlata elsősorban a piaci helyzetükből, és erőpozíciójukból fakad. A szállítók árait elsősorban árajánlatok bekérésével lehet megfigyelni Az árak összehasonlításához figyelembe kell venni az összes árakban lévő kondíciót. Ilyenek lehetnek : fizetési feltételek, kedvezmények, többletszolgáltatások, szállítási készség, csomagolás módja, szállítás módja stb. Az árlépcső: Termelői ár

(ÁFA nélkül) + Fogyasztási adó, vagy - árkiegészítés (ÁFA nélkül) = Nagykereskedelmi beszerzési ár (ÁFA nélkül) + Nagykereskedelmi árrés (ÁFA nélkül) = Kiskereskedelmi beszerzési ár (ÁFA nélkül) + Kiskereskedelmi árrés (ÁFA nélkül) = Kiskereskedelmi eladási ár (ÁFA nélkül) + ÁFA (0%, 12%, 25%) = FOGYASZTÓI ÁR Az áruházak a termékek árainak meghatározásakor általában előre meghatározott árstratégiát követnek. Elemzők szerint ennek alapmintája évek, egyesek szerint évtizedek óta nem változott: azt elsősorban hosszú idők során felhalmozott tapasztalatok, így például a regisztrált vásárlói reakciók határozzák meg. A szimpatikus ártükörtől az árfüggő image-ig A szakirodalom szerint a boltok az árak meghatározásában jól bevált szempontokat vesznek figyelembe:  Lényeges az ártükör, azaz az áru mellett szereplő ár, amelyeket rögtön észrevesz a vásárló. Kutatások szerint

alapkövetelmény, hogy ez a számsor "szimpatikus" legyen a szemnek. Ezért annak lehetőség szerint "9"-re vagy "99"-re kell végződnie, a 122 forintos kenyeret vagy a 431 forintos mosóport hirdető árcédulák nem ajánlottak.  Szakemberek összeállítottak egy szabálykönyvet, amely egyes termékekre lebontva -az előirányzott árrést figyelembe véve - tartalmazza az áremelések, illetve csökkentések ajánlott mértékét. így a rendelkezésre álló árlehetőségek számát mesterségesen redukálni lehet A termékeket az eltelt idő függvényében értékesíthetik leértékelt áron akciók illetve kiárusítások útján.  Az árak kialakításában fontos szempont a verseny nagysága, a konkurens cégeknél tapasztalható árstratégia. Különösen figyelni kell erre azon termékek, például a kenyér és a tej esetében, amelyeket a vásárlók a legfontosabbnak tartanak. Nagyrészt ugyanis ezek határozzák meg, milyen

kép él a cégről a vevők fejében. Az árleszállítás mértékének meghatározásánál mindig azt kell szem előtt tartani, hogy az adott termékre vonatkozó árcsökkentés következtében mennyire növekszik annak forgalma, és az a többlet várhatóan kompenzálja-e a kedvezmény bevezetésével járó bevételkiesést. A cél minden vállalat esetében ugyanaz: egy jól kitalált árimage megvalósítása révén alakuljon ki kötődés a vásárlóban, az minél gyakrabban látogassa üzletüket és minél több pénzt hagyjon a kasszánál. Elemzések kimutatták: az ügyes árpolitika hosszútávon két százalékos kereskedelmi árrés-növekedést eredményezhet egy adott egység esetében. A bevétel-orientált árpolitika természetesen több, egymásra épülő részből tevődik össze:  Először ki kell választani azon termékek körét, melyeknél valószínűsíthető a siker. Fokozott bevétel elsősorban olyan árucikkeknél várható, amelyek esetében

átlagon alul érvényesül a vásárlói árérzékenység.  Második lépésben próbaképpen tesztelni kell a kiválasztott termékeket: hogyan viszonyulnak a kiválasztott árhoz a vásárlók, milyen hatása lesz az áremelésnek/csökkentésnek a kereskedelmi egység látogatottságára stb.  Végül konkrét, az üzlet vonzáskörzetének jellemzőit is figyelembe vevő árcsoportokat rendelünk egyes árucsoportokhoz. 17/b. Ismertesse a boltvezetői munka hatását az eredményre! A gazdálkodó szervezetek működésének közvetlen célja a minél nagyobb nyereség elérése, mivel ebből tudják vagyonukat gyarapítani, tevékenységüket bővíteni, s ebből tudnak a tulajdonosok számára osztalékot fizetni. A boltvezetői munka során a következő dolgokat kell figyelembe venni:  Megfelelő-e a munkaszervezés  A tevékenység folytatásához nem túl nagy-e a létszám (bérköltségen kívül jelentős járulék vonzata is van)  A dolgozók

szakképzettsége megfelel-e az üzlet jellegének  Vannak-e felesleges, vagy túl nagy kapacitású gépek az üzletben, melyet nem tudnak kihasználni  Megfelelő, szakszerű, romlásmentes-e az áru tárolása  Helyesen gazdálkodnak-e a készletekkel, nincsenek-e elfekvő árukészletek, megfelelő ütemben történnek-e a beszerzések  Takarékoskodnak-e az üzemeltetési költségekkel  Biztosított-e a vagyonvédelem, a dolgozók anyagi felelőssége, ellenőrzése - nem túl magasak-e az árak 18/a. Ismertesse az ÁFA rendszerét! (Az adó alanya, tárgya, adófizetési kötelezettség, az adó mértéke, levonása, eljárási szabályok.) ÁFA általános forgalmi adó, mely a te rmék, szolgáltatás értékesítése, forgalmazása során keletkezik. Mindig az utolsó felhasználó fizeti, mert az előzetesen felszámított adó összege a költségvetéstől visszaigényelhető. Hozzáadott érték típusú adó, mert a befizetés az árrés után keletkezik.

Közvetett adó, mely az adott termelési, forgalmazási fázisban keletkezett értéknövekményt terheli Az adóhatóság legjelentősebb bevéteü forrása Jellemzői:  Általános, mert az adófizetési kötelezettség minden belföldön értékesített, illetve importált termékre, valamint szolgáltatásra vonatkozik.  Visszaigényelhető, mert az adóhatósággal a bevétel adójának és az előre felszámított adó különbségével kell elszámolni, vagyis az előre felszámított adó a költségvetéstől visszaigényelhető  Fogyasztói jellegű, mert mindig az utolsó felhasználó fizeti. Az adót minden esetben meg kell fizetni, amikor a termék vagy szolgáltatás gazdát cserél. Nem terheli az adó a termelést, a beruházást, az exportot, a műszaki fejlesztést és nem része a készletek értékének.  Közvetett adó, mert a forgalmazók, szolgáltatók az adót a vevőre áthárítják, nem az fizeti, aki viseli.  Semleges, mert a termék vagy

szolgáltatás jövedelmezősége nem befolyásolja az adó nagyságát (közgazdasági semlegesség).  Szervezet semleges, mert vállalkozási formától függetlenül érvényesül - az adókulcs meghatározott. A vállalkozó tevékenysége megkezdése elején, az adóhivatalnál történt bejelentkezésekor nyilatkozik az áfa elszámolásának módjáról, amely választható:  Bizonyos bevételi értékhatárig  Meghatározott tevékenységi körökre különleges eljárással Az általános forgalmi adó közvetett adó, azaz az adófizetésre kötelezett személye elválik az adóteher viselőjétől (adóáthárítás). Az áfa általános jellegű, minden termékre kiterjed, és a termelési-értékesítési folyamat minden fázisát terheli (összfázisú). Az adót minden fázisban a hozzáadott érték után kell megfizetni. A megelőző adózási pontokon fizetendő adó - áthárítás után - levonható az adott fázisban fizetendő adóból. Az általános

forgalmi adót a Magyarország területén belül lebonyolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után kell megfizetni, a legfontosabb szempont, hogy a teljesítés helye belföldön legyen. A vámszabad- és tranzitterületeket is belföldnek minősíti a törvény, azonban itt speciális szabályok érvényesülnek az áfafízetésre. Az adó megfizetésére a t ermészetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, valamint közös tulajdon hasznosítása során a tulajdonközösségek, illetve azok a külföldi vállalkozások kötelesek, amelyek rendszeresen és üzletszerűen végeznek Magyarországon bevételszerző tevékenységet. Az adóalanyiság általános feltétele, hogy az adóalany saját nevében végezzen gazdasági tevékenységet. Termékimport esetén az importálónak kell megfizetnie az adót. Az áfát a b elföldi termékértékesítés, az ellenérték fejében végzett belföldi szolgáltatásnyújtás és

közvetített szolgáltatások, valamint a termékimport után kell megfizetni. Az adó alapja főszabályként a teljesítésért járó ellenérték. Másként kell meghatározni az adóalapot termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál, az ingyenes vagy csereügyletekben és a termékimportnál is. Az árba beszámító költségvetési támogatások (például fogyasztói árkiegészítés) az adóalapba is beszámítanak, az árengedmény - amennyiben azt mindenki azonos feltételekkel kapja - viszont nem tartozik bele az adóalapba. Termékimportnál a vámérték és a vámterhek együttes értéke képezi az adó alapját. • • Tárgyi adómentes • • • • • • • 5 százalékos, kedvezményes kulcs • • • • • • • • 15 százalékos, kedvezményes kulcs • • • • • • • • földterület értékesítése - kivéve az építési telket, lakóingatlan értékesítése - kivéve az elkészülte előtti, illetve az

elkészülte utáni első értékesítése, kollégiumi ellátás, postai szolgáltatás, pénzügyi szolgáltatások, lakóingatlan bérbeadása, hasznosítása - kivéve a magánszállásadást, a közoktatás, felsőoktatás, akkreditált felnőttképzés, jogszabály szerint szervezett képzés, nemzetközileg elismert nyelvvizsgáztatás, illetve az ezekhez kapcsolódó oktatási, vizsgáztatási tevékenység, a korrepetálás és a magánóra adása, korona, műfog, protézis gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök vakoknak könyvek élő állatok alapvető élelmiszerek (hús, tej, tejtermékek, gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök) gyógyászati segédeszközök, fogászati alapanyagok ásvány] tüzelőanyagok, gáz-, gőz-, és vízellátás, vendéglátás, közétkeztetés, szállodai szolgáltatás szabadidős szolgáltatások (pl. filmvetítés, előadóművészi szolgáltatás, standfürdő szolgáltatás) személyszállítás, kábeltelevízió

Áfatörvényben szabályozott adómentesség nem valódi mentesség, nem jár együtt tényleges anyagi kedvezményekkel. Az adómentes státusban (alanyi adómentes) lévő, illetve adómentes tevékenységet folytató (tárgyi adómentes) adóalanyoknak nem kell ugyan áfát fizetniük értékesítéseik és szolgáltatásaik után, viszont a beszerzéseket terhelő áfát nem vonhatják le, illetve nem igényelhetik vissza azt. Az 2002 á prilis elsején lépett hatályba a külföldi utasoknak adható áfa-visszatérítés új szabályairól rendelkező kormányrendelet, amely összhangot teremtett a magyar és az európai uniós szabályozás között. Az eddigiekkel egyezően, a külföldi utas visszakaphatja a Magyarországon vásárolt termék áfáját, ha a terméket nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban végleges rendeltetéssel külföldre viszi A jogszabályváltozás elsősorban a visszaigénylés eljárási szabályait érinti. Az új szabályozás lényege,

hogy a külföldi utas áfa-visszatérítési igényét az árut, terméket értékesítő és a számlát kiállító kereskedő teljesíti. A kereskedő köteles jól látható módon tájékoztatni a külföldi utasokat az adó-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, helyéről és - a költségeivel arányos, saját maga által meghatározott - ügykezelési díjról (az ügykezelési díj eddig általában 10-15% volt). Bár a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kereskedő a megfelelő dokumentumok egyidejű csatolásával, kérésre köteles az általa kibocsátott számlában szereplő adó visszatérítésére, az APEH a k érdéssel foglalkozó tájékoztatójában felhívja a külföldiek figyelmét arra, hogy a vásárlást megelőzően célszerű érdeklődni az áfa-visszatérítés lehetőségéről, módjáról, mivel előfordulhat, hogy a kereskedő saját döntése alapján nem teljesít áfa-visszatérítést a külföldi utasnak. A számlában szereplő adó

visszatérítésére csak a számlát kiállító kereskedő jogosult, ezért helyette sem másik kereskedő, sem az adóhatóság nem jogosult erre. Az a kereskedő, aki vállalja a visszatérítést, köteles:  a külföldi utas mint vevő nevére szóló számlát kiállítani, amely tartalmazza az áru eladási ára után felszámított áfát is, és  a vásárlással egyidejűleg kérésre az APEH által rendszeresített vagy az APEH által jóváhagyott visszaigénylőlapot három példányban kibocsátani. Ebből két eredeti példányt a külföldinek a vásárláskor át kell adni, a harmadik példányt pedig meg kell őrizni. 18/b. Ismertesse azokat a tényezőket, amelyekkel a kereskedő elősegíti költségek csökkentését! A gazdasági eredmény növelésében meghatározó szerepe van a költségekkel való helyes gazdálkodásnak. A költséggazdálkodás a termelési, illetve forgalmazási folyamathoz szükséges tényezők ésszerű felhasználására

irányuló tevékenység. A nyereség növelésének legkézenfekvőbb eszköze a költségek mérséklése. Az ésszerű költséggazdálkodás nem jelentheti a költségek minden áron való csökkentését. A költségek értékelésénél és tervezésénél figyelembe kell venni:  A költségek kihatását a forgalom alakulására,  Az egyes költségek változásának hatását más költségekre  A költségalakulás távlati kihatását a vállalkozás eredményére. A költségek növelése, csökkentése, kisebb - nagyobb mértékben hat a forgalom alakulására. A reklámköltségek jelentős csökkentése például a forgalom visszaesését, s ezáltal a nyereség csökkentését vonhatja maga után. A nem megfelelő csomagolás jelentősen ronthatja az áru eladhatóságát, s ezáltal csökkentheti a bevételt. Előfordulhat, hogy egy - egy költségfajta kismértékű csökkentése más költségek nagy arányú növekedésével jár együtt. A karbantartási

munkák elmulasztása például rövid távon költségmegtakarítást eredményezhet, de a későbbiekben jelentős javítási költségtöbbletet okozhat. A kiadások tervezésekor mindig szem előtt kell tartani, hogy azok növelése rövid távon csökkenti, hosszabb távon azonban jelentősen növelheti a vállalkozás eredményeit. A vállalkozás korszerű gépekkel való felszerelése költségnövekedéssel jár, de később ez nemcsak megtérül, hanem a kisebb létszámigény miatt költségmegtakarítást is eredményezhet. Az üzlet belső terének ízléses, hangulatos kialakítására fordított összeg komoly kiadást jelenthet, ugyanakkor a vásárlási körülmények javítása a későbbiekben a bevétel növekedését eredményezheti. A költségek csökkentése lehetséges a költségfajták elemzésével. A személyi jellegű ráfordítások magas aránya a létszámmal való gazdálkodás felülvizsgálatára késztetheti a vállalatot. Ha a kereskedelmi

vállalkozás ismeri, pl készletezési költségeinek alakulását, akkor megalapozottabban tud dönteni a különböző szállítók ajánlatainak kiválasztásában. Ha az adott áru raktározása, állagmegóvása magas költséggel jár, akkor érdemesebb azt nagykereskedelmi vállalattól viszonylag kisebb tételekben beszerezni. Ha nem jelent túl nagy költséget az áru tárolása, akkor érdemes azt közvetlenül a termelő vállalattól nagy tételben megrendelni. A költségek alakulására ható tényezők: A vállalkozás költségeinek alakulása több tényező függvénye. A költségek nagyságát és összetételét befolyásolja:  A forgalom nagysága,  A forgalom összetétele,  Az árukészletek nagysága, összetétele,  Az egyes költségtényezők árainak alakulása,  A hálózat jellemzői, valamint  A kereskedelmi munka szervezettsége. A forgalom változása jelentős mértékben befolyásolja a költségek alakulását. A különböző

költségtényezők eltérően reagálnak a forgalom változására. A növekedő forgalom általában nem jár együtt a l étszám és ezáltal a m unkabér ráfordítások azonos arányú növekedésével, mivel a munka jobb szervezésével növelhető a termelékenység. A szállító járművek kapacitásának jobb kihasználásával változatlan szállítási költségek mellett nagyobb mennyiségű árutömeg szállítható, forgalmazható. Az egyes áruféleségek költségigényessége eltérő Azon áruk forgalmazása, melyek gyorsan romlanak, vagy hamar elavulnak, nagyobb kockázattal jár, hiszen ha nem sikerül viszonylag rövid idő alatt értékesíteni ezeket, a rájuk fordított költség nem, vagy csak részben térül meg a vállalkozás számára. A készletnagyság közvetlenül is befolyásolja a költségek alakulását. A készletek növekedése növeli az árumegóvási, raktározási költségeket, a raktározási munkafolyamathoz kapcsolódó

bérköltségeket, hitelből vásárolt készletek esetén a kamatköltségeket. Az indokolatlanul alacsony készlettartás is együtt járhat a k öltségek viszonylagos emelkedésével. A készletek összetétele attól függően befolyásolja a költségalakulást, hogy milyen arányú a készleteken belül a választékigényes, különleges tárolási körülményeket igénylő cikkcsoportok részaránya. A különböző költségtényezők árainak változása kihat a költségalakulásra - az igénybevétel mértékétől függetlenül. A költségtényezők áralakulását a kereskedelmi vállalkozások az esetek többségében nem tudják befolyásolni. A hálózati egységek - boltok, áruházak, raktárak - száma, azok területi elhelyezkedése, belső kialakítása szintén befolyást gyakorol a költségnagyságra. Ha a hálózat túlméretezett, költségnövekedést okoz A központi elhelyezkedésű, jól megközelíthető, megfelelő belső kiképzésű hálózati

egységek alacsonyabb költséggel üzemeltethetők. Jelentős költségcsökkenés érhető el az áruforgalom munkafolyamatainak és technológiai folyamatainak átgondolt megszervezésével. A munkafolyamatok és munkakörök kialakításakor figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyes teendők ellátásában ne legyenek átfedések. Ha a dolgozók munkaidő beosztása igazodik a forgalomhoz, illetve az elvégzendő feladathoz, akkor is javulhat a vállalkozás jövedelmezősége. A technológiai folyamatok kialakítása a munkatárgyak, a m unkaeszközök, berendezések és a munkaerő egymáshoz rendelését jelenti. A jól kialakított technológia eredményeként csökken az egyes részfeladatok ellátásához szükséges munkaidő, kevésbé fárasztó az elvégzendő munka, ami végső soron a hatékonyságjavulását eredményezi. 19/a. Ismertesse a költségek fogalmát, a legfontosabb bolti költségeket és a költségeket befolyásoló tényezőket! A

költséggazdálkodás milyen hatással van a vállalkozás eredményére? A vállalkozások tevékenysége nem képzelhető el kiadások nélkül. A költségek azok a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatban felmerült kiadások, melyek a munka természetes velejárói, el nem kerülhetők, de bizonyos mértékig, ésszerű keretek között visszaszoríthatok. A költségek különböző szempontok szerint csoportosíthatók, melyek a következők.  A költségek felmerülési helye alapján csoportosítjuk a költségeket költséghely szerint.  A költségnem a k öltségek felmerülési jogcíme (neme), mely a költség-csoportokat jelenti. Ilyenek lehetnek, pl. a következők:  Anyagjellegű költség az energia és a holtmunka költsége  Beszerzési költség az a r áfordítás, mely a t ermék megszerzése, létesítése, üzembe helyezése, forgalomba hozatala érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült 

Élőmunka költség  Bérköltség közteherrel a munkáltató által kifizetett munkabér és járulékainak összessége  Bérköltség egy adott időszakban a munkavállalóknak kifizetett bérek összessége  Előállítási költség termékek előállításával, üzembe helyezésével, rendeltetésének megváltoztatásával, eredeti állagának helyreállításával kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek,  Szállítási költség valamely tárgy két pont közötti szállításával járó költség  Elszámolási mód szerint  Közvetlen költség az, amelyről azonnal megállapítható, hogy minek az érdekében, vagy melyik üzlettel kapcsolatban merült fel. Ezek közvetlenül terhelhetők a költségviselőkre  Közvetett költség az a költség, amelyről felmerülése során azonnal nem állapítható meg, hogy minek érdekében, vagy melyik üzlettel kapcsolatban keletkezett (pl. a központban felmerült, de a hálózattal kapcsolatos

költségek.)  A bevétel és a költség kapcsolata alapján  Állandó költség az üzlet munkájától és a bevétel változásától függetlenül meghatározott mértékben felmerülő költségek (pl. bérleti díj)  Változó költség az a k öltség, amely az el végzett munka nagyságának megfelelően alakul, növekszik, vagy csökken. Ezen belül a következő költségeket különböztetjük meg:  Progresszív költség az a költség, melynek növekedési üteme meghaladja az áruforgalom növekedési ütemét (pl. reklámköltség)  Proporcionális költség azok a költségek, melyek az áruforgalom változását arányosan követik (pl. rezsiköltség, teljesítménybér)  Degresszív költség az a költség, melynek növekedési üteme lassúbb, mint a forgalom változása ( pl. fogyóeszköz, nyomtatvány költség) A költség és az eredmény kapcsolata: A vállalkozási tevékenység során felmerült kiadások nagysága meghatározza az

üzleti eredményt. Megfelelő költséggazdálkodás mellett tudunk csak eredményesen gazdálkodni. Ezért a k öltségek nagyságának ismerete az árképzés egyik lényeges alapja, mivel a termékek forgalomba hozatalával csak abban az esetben érdemes foglalkozni, ha valamilyen eredményt is hoz. Nem érdemes azonban kizárólag egy-egy termék költségigényességével foglalkozni, mert vannak olyan termékek, melynek előállítása, forgalmazása veszteséges ugyan, de ha ez nyereséges termék forgalmazásához kapcsolódik és az üzletbe vonzza a vevőket, akkor forgalmazásával leállni nem érdemes. Ezért a költségeket összességében kell vizsgálni, mert a vállalkozási eredmény számítási alapja is az összes bevétel és az összes kiadás különbsége. Az eredmény a tevékenység során keletkezett bevételek és kiadások különbsége, mely lehet nyereség, ha a b evételek meghaladják a kiadásokat és veszteség, ha a kiadások haladják meg a

bevételeket. Az eredmény tehát kettős előjelű lehet:  Nyereség a vállalkozás jövedelme, akkor keletkezik, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, ha a vállalkozás árrése meghaladja a ráfordításokat.  Veszteség akkor keletkezik, ha a k iadások értéke haladja meg a b evételeket, vagyis az árrés összege kisebb, rnint a kifizetett költség. Az üzleti, vagy vállalkozási nyereség elbírálásánál alapvető szempont a nyereségszükséglet. Ez azt az összeget jelenti, amire feltétlenül szükség van. A veszteség okai és feltárása: Amennyiben az árrés nem fedezi a költségeket, az eredmény veszteség. Ez egy-egy üzletben átmenetileg előfordulhat, ha nagyobb értékű beruházásra kerül sor. A tartós veszteség azonban a gazdálkodás céltalanságára utal, azt mutatja, hogy arra, tevékenységre, amit végez, nincs fizetőképes kereslet. Az ilyen tevékenységet, illetve a veszteséges vállalkozásokat meg kell szüntetni.

Előfordul az is, hogy a tevékenységre a piacon igény van, mégis veszteséges a vállalkozás. Ez esetben a veszteség okát fel kell tárni, melynek kiküszöbölése után a v állalkozás folytathatja tevékenységét. Ez a v izsgálat az egész üzleti tevékenységre ki kell, hogy terjedjen, amelyek az eredményességet befolyásolják. 19/b. Hogyan alakítaná ki boltja arculatát? Mivel minden boltra mások a jellemzők, ezért a következő általános szempontok alapján állítsuk össze a tételt: A vevőkör keresleti jellemzőinek megfelelően kell kialakítani a vállalkozás arculatát. Az arculat az az egységes kép, amit vevőiben, üzleti partnereiben a vállalat önmagáról tudatosan kialakít. A vállalkozás arculatát meghatározza:  Az elnevezés,  Az árusított cikkek választéka, minősége,  Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások köre, színvonala,  Az eladók megjelenése, ruházata, hangvétele, stílusa,  Az üzletek

külső képe  A portál kialakítása  Az üzletek színvilága, berendezése, az értékesítés módja. A tudatosan kialakított arculatnak nagy szerepe van a vevők megnyerésében. Ha a vállalkozás arculata megnyerő, s kínálata igazodik a vevők igényeihez, azok rendszerint meggyőzve érzik magukat, hogy ott érdemes vásárolni. Emellett informálni is kell a vevőket a vállalkozás indulásáról, a kínálatról, a vállalkozás által nyújtott előnyökről. A vállalkozás, illetve annak termékei, szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása reklámozással valósítható meg. Ennek számos módja van, pl:  Hirdetések feladása, plakátok elhelyezése,  Szórólapok vagy névre szóló levelek szétosztása. A reklámeszközöknek nagy szerepük van a vevők megnyerésében, de jelentős költséget is jelentenek a vállalkozásnak. A reklámozás módjának meghatározásánál figyelembe kell venni:  Az

értékesítendő áruk jellegét,  A bolt vonzáskörzetét,  A várható vevőkör jellemzőit (foglalkozás, kor életmód)  A vállalkozás pénzügyi lehetőségeit. A bevezető reklámkampány keretében gyakran alkalmaznak a kereskedelmi cégek kedvezményes akciókat is, vagy ingyenes szolgáltatásokkal egészítik ki az értékesítést. A vállalkozásnak tudnia kell:  Mely vevőréteg igényeit szeretné kielégíteni  Milyen termékcsoportokat, milyen választékban, milyen volumenben kíván értékesíteni  Milyen árbevételt tervez, s ebhez milyen árképzési elveket érvényesít A kialakított üzletnek feleljen meg:  Alkalmazott értékesítési mód  A berendezés  A reklámeszközök  A kínálat 20/a. Ismertesse a vállalkozás eredményének keletkezését, megállapítását, az eredmény nagyságát befolyásoló tényezőket! Hogyan történik az eredmény felhasználása? A vállalkozási eredmény képződése kiszámítása

elemzésének módszerei: Az eredmény kiszámításának alapja a bruttó árbevétel. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál a bruttó árbevételből el kell különíteni a bevételből származó általános forgalmi adót, mivel ez költségvetési bevételt képez. A forgalmazó az ÁFA értékét áthárítja a fogyasztó felé. Azoknál a vállalkozásoknál, melyek alanyi, illetve tárgyi adómentességet élveznek, az ÁFA értéke nem befolyásoló tényező, ugyanis ezek a vállalkozások bevételeikre nem számolhatnak fel általános forgalmi adót, és kiadásaikat is áfával növelt értéken tartják nyitván. Nagyon egyszerűsített váza az eredmény kiszámításának, ha az adóalapba beszámító bevételekből levonjuk az adóalapba beszámító kiadásokat. Kiadásként jelentkeznek a te rmelés, forgalmazás során felmerült elszámolható költségek, a munkabérek, a munkabérek járulékai, valamint az árubeszerzés

értéke. A bevétel az értékesítési tevékenység eredménye, a forgalomba hozott áruk eladásából és a szolgáltatások díjából származó pénzösszeg. Az eredmény a tevékenység során keletkezett bevételek és kiadások különbsége, mely lehet nyereség, ha a b evételek meghaladják a kiadásokat és veszteség, ha a kiadások haladják meg a bevételeket. Az eredmény tehát kettős előjelű lehet:  Nyereség a vállalkozás jövedelme, akkor keletkezik, ha a bevételek meghaladják a kiadásokat, ha a vállalkozás árrése meghaladja a ráfordításokat.  Veszteség akkor keletkezik, ha a kiadások értéke haladja meg a b evételeket, vagyis az árrés összege kisebb, mint a kifizetett költség. Az eredmény kiszámításának menete: Különbséget kell tenni ÁFA-körös, illetve alanyi- és tárgyi adómentes tevékenység között, ugyanis ÁFA-körbe bejelentkezett vállalkozások adólevonási jogukat gyakorolhatják, ugyanakkor a tárgyi-

és alanyi adómentes vállalkozások a számviteli törvény előírásainak megfelelően az előre felszámított ÁFÁ-t nem igényelhetik vissza, mert a szolgáltatás, illetve az áru értékesítése során ÁFÁ-t nem számolhatnak fel.  ÁFA körbe bejelentkezett vállalkozásoknál: Értékesítés bruttó árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevételek -értékesítést terhelő ÁFA =Nettó árbevétel -anyagfelhasználás (elábé) =árrés -munkabér és közterhei, termelési, kezelési költség és egyéb ráfordítások nettó értéke (adóalapba beszámító bevételek) -értékcsökkenés = eredmény  Alanyi adómentes, vagy tárgyi adómentes tevékenységnél Értékesítés árbevétele és egyéb adóalapba beszámító bevételek -anyagfelhasználás (elábé) =árrés -munkabér és közterhei, termelési, kezelési költség és egyéb ráfordítások áfával növelt értéke (adóalapba beszámító bevételek) -értékcsökkenés =

eredmény Az eredmény képződésének folyamata: Árbevétel -Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ = Árréstömeg - Költségek ¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯¯ = EREDMÉNY (adózatlan nyereség) - Társasági adó (16%) = Adózott eredmény Az adózott eredmény a vállalkozások azon eredménye, mely a tá rsasági nyereségadó befizetése után megmarad. Az üzleti eredményt terhelő adófizetési kötelezettség az adózott eredmény felhasználásának lehetőségei: Minden vállalkozás alapvető célja, hogy tevékenysége során nyereséget termeljen. Az eredmény után azonban a k öltségvetés felé adót kell fizetni, mely a választott adózási formától lehet társasági nyereségadó, illetve magánvállalkozóknál személyi jövedelemadó. Az elhatárolt veszteség az előző évekről áthozott veszteség összege, mellyel a

vállalkozó a tárgyévi eredményét csökkentheti. A vállalkozás költségeinek terhére történik, és adóként jelentkezik az elért eredmény utáni befizetési kötelezettség. Az eredmény felhasználásának lehetőségei: Mielőtt az eredmény felhasználásáról szó lenne, tisztázni kell az adózott és a mérleg szerinti eredmény közötti különbséget. Az eredmény a vál lalkozás bevételeinek és kiadásainak különbségével számított, az értékcsökkenés levonása után fennmaradó rész. A társasági nyereségadó kifizetése után keletkezik az adózott eredmény. A mérleg szerinti eredményt akkor kapjuk meg, ha az adózott eredményből levonjuk az osztalékra, illetve részesedésre kifizetett összegeket. Az eredmény-kimutatás a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetése. Az adózott eredmény felhasználása:  A gazdasági társaságok osztalékot, részesedést fizetnek a tulajdonosoknak.  Az egyéni vállalkozó

saját céljaira veheti igénybe. A mérleg szerinti eredmény felhasználása:  Eredménytartalék képezhető a következő évre: eredménytartalék az előző év áthozott eredményéből képzett összeg a veszteség finanszírozására  Céltartalék: az adózatlan nyereségből képezhető összeg, kétes követelések, határidőn túli követelések, várható hitelezési veszteségek, garanciális kötelezettségek fedezetére  Fejlesztési célokra lehet felhasználni  Új vállalkozásba lehet belekezdeni  Már működő vállalkozásba tulajdonosként lehet belépni  Értékpapírt lehet vásárolni 20/b. Melyek a tőkeigény csökkentésének lehetőségei? A vállalkozások által elért eredmény, valamint a vállalkozási vagyon alakulása között szoros összefüggés van. Ha az adózás előtti eredményt csökkentjük az adófizetési kötelezettséggel és a tulajdonosok számára fizetendő osztalékkal a mérleg szerinti eredményt kapjuk

meg. Ez azonos a vállalkozások mérlegében a saját tőke részeként kimutatott mérleg szerinti eredménnyel. A mérleg szerinti eredmény nagysága közvetlenül befolyásolja a vagyon alakulását. A pozitív eredmény gyarapítja a vagyont, a v eszteséges gazdálkodás pedig csökkenti. Az eredmény és a vagyon kölcsönösen befolyásolják egymást. A jelentősebb vagyonnal rendelkező szervezeteknek nagyobb lehetőségeik vannak kedvező befektetések megvalósítására, piaci helyzetek kihasználására, kapacitásaik bővítésére, korszerűsítésére. Ez a helyzet csak akkor biztosítható hosszabb távon ha a v állalkozás folyamatos informálódással biztosítja döntései megalapozottságát, állandóan megújulva igyekszik a piaci igényeket kielégíteni, termékeivel és szolgáltatásaival új igényeket teremteni, reális kockázat vállalással, de emellett jól szervezett munkával biztosítja a lehető legnagyobb nyereséget, ezáltal a vagyon

folyamatos gyarapodását. A gazdasági műveletek mindegyike változást okoz a vagyonban. Vannak olyan műveletek, amelyek a vagyonnak csak az összetételét változtatják meg, más események viszont a vagyon nagyságát is befolyásolják. A vagyon nagysága változhat:  Idegen forrás bevonásával, vagy annak visszafizetésével,  Tőkeemelés, vagy tőkeleszállítás útján, valamint  A folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására. Idegen forrás bevonása esetén nő a vállalkozás vagyona, de ez a saját vagyont nem gyarapítja. A tőkeemelés növeli a vállalkozás vagyonát, azon belül saját tőkéjét. A jegyzett tőke csökkentése részvénybevonás, törzstőke leszállítása stb - a saját vagyon csökkenésével jár A tőkeleszállításkor pénzeszközöket, vagy egyéb vagyontárgyakat kell kiadni a tagoknak, tehát a forráscsökkenés eszközcsökkenést is von maga után. A vagyon változása szoros összefüggésben van

a létrehozott eredménnyel. A nyereséges gazdálkodás növeli, a huzamosabb időn át tartó veszteséges gazdálkodás csökkenti a cég vagyonát. A vállalkozás alapításához és folyamatos működéséhez szükséges pénzmennyiség biztosítását finanszírozásnak nevezzük. A finanszírozás történhet saját és idegen forrásból  Saját forrást jelent a vállalkozás jegyzett tőkéje, a tőketartalék, az eredménytartalék, valamint az adott évi mérleg szerinti eredmény.  Jegyzett tőkét a tulajdonosok bocsátják a vállalkozás rendelkezésére pénz vagy apport formájában.  Az a vagyonrész, amelyet a jegyzett tőkén felül a vállalkozás tulajdonosai vagy más gazdálkodó szervezetek visszatérítési kötelezettség nélkül véglegesen átadnak a v állalkozásnak, tőketartaléknak nevezzük.  A tulajdonosoknak kifizetett osztalékkal és az adóval csökkentett mérleg szerinti eredmény is saját forrást jelent a vállalkozás

számára.  A vállalkozás saját tőkéje szabadon felhasználható, azaz pénzzé tehető, bármilyen formában ölt is testet. Ha a vállalkozás pénzszükségletét meglévő pénzkészlete és felesleges, nélkülözhető vagyontárgyainak értékesítése nem biztosítja akkor az alábbi idegen forrásokat veheti igénybe:  Bankhitelt vehet fel pénzintézetektől,  Átmenetileg szabad pénzeszközöket vehet igénybe kötvénykibocsátással,  Kölcsönöket vehet fel más gazdálkodó szervezetektől. A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése kamatfizetés fejében. Forgóeszközhitelt kérhet a vállalkozás, ha pl. ünnepek előtt a szokásosnál nagyobb árukészlet beszerzését nem tudja saját forrásból finanszírozni. Beruházási - fejlesztési hitelt vehet igénybe a vállalat új hálózati egységek létesítéséhez, vagy nagyobb értékű gépek, berendezések beszerzéséhez. A hitelek lejárata szerint megkülönböztethetünk:  Rövid

lejáratú hiteleket  Hosszú lejáratú hiteleket. A rövid lejáratú hitelek az egy évnél rövidebb idő alatt visszafizetendő hitelek. A hosszú lejáratú hitelek egy évnél hosszabb időre szóló kötelezettségek. A kötvénykibocsátás: A gazdálkodó szervezetek tartós pénzszükségletüket kötvénykibocsátással is kielégíthetik. Ilyenkor a kötvény megvásárlóinak átmenetileg szabad pénzeszközeit használják kamat fejében. A kötvény kibocsátója ebben az ügyletben az adós, a kötvény megvásárlói pedig a hitelezők. A kötvény megvásárlója ezt az összeget legkésőbb a kötvény lejáratakor visszakapja kamattal növelt összegben, de a körvényt ezt megelőzően is értékesítheti az értékpapírpiacon. Kölcsönfelvétel más gazdálkodó szervezetektől: Átmeneti pénzhiány esetén lehetősége van a vállalkozásnak arra is, hogy más cégektől kölcsönt vegyen fel. Ilyen kölcsönügyletek olyan gazdálkodó szervezetek

között jönnek létre, amelyek egymással valamilyen üzleti kapcsolatban vannak. Finanszírozás lízingeléssel: Nagyobb értékű eszközök finanszírozásának sajátos módja a lízingelés. A lízing tartós javaknak lízingszerződésben rögzített időtartamra történő használatbavétele rendszeresen fizetendő bérleti díj fejében. A lízingelt eszközök a lízingbeadó tulajdonában vannak, a lízingbevevő csak használja, üzemelteti azokat s a bérleti díjat költségei között számolja el. A lízingelés akkor előnyös finanszírozási mód, ha a vállalkozás saját pénzforrásai szűkösek, és hitel igénybevételére sincs lehetősége. A fejlesztés a vállalkozás számára ilyenkor nem egyszeri nagy összegű kiadást, hanem egyenletes anyagi terhet jelent, ami az árbevételben folyamatosan megtérül. 21 /a. Melyek a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok? Ismertesse a bizonylat fogalmát, a bizonylati elv, a bizonylati

rend tartalmi és formai követelményeit! Hogyan történik a bizonylatok feldolgozása, tárolása, megőrzése? A nyomtatványok között vannak olyanok, melyek pénzt, értéket képviselnek, ezeket nevezzük szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok. Ezek előre sorszámozott nyomtatványok, melyeket a vállalkozásoknak nyilvántartásba kell venni. (Pl számla, bevételi vagy kiadási pénztárbizonylat, nyugta, stb.) A nyilvántartásban jelölni kell a beszerzés keltét és helyét, a h asználatbavétel idejét, az utolsó lap felhasználásának a dátumát. Ettől az időponttól számított 5 évig a bizonylatokat meg kell őrizni. Fenti nyomtatványok vásárlásakor az adószámot meg kell adni, mert az értékesítőknek bejelentési kötelezettsége van az adóhivatal felé. A számviteli bizonylat olyan okmány, melyet a gazdasági múvelet számviteli nyilvántartására készítenek. A bizonylat a gazdasági eseményről készült írásbeli

feljegyzés Minden olyan okmány, kimutatás, feljegyzés, adathordozó, melyet azért állítottak ki, hogy valamilyen gazdasági műveletet rögzítsenek. Ezek felvezetésére szolgál a nyilvántartás, amely a bizonylatokon szereplő gazdasági események folyamatos, időrendi sorrendben és megfelelő csoportosításban történő felvezetése. A számvitel a gazdasági eseményekből meríti adatait. Mindaz, ami a vállalatok, üzletek tevékenységével összefügg, gazdasági esemény. A bizonylat ezen eseményekről készült hiteles okmány Az üzletek jellemző gazdasági eseményei vagy készletcsökkenést, vagy készletnövekedést okoznak. Mindkét esetben különböző bizonylatokat állítanak ki. Pl az áruvételezési jegy a készpénzvásárlás bizonylata, mely a pénztári elszámoláshoz szükséges. Ha egy áru feldolgozásra, értékesítésre alkalmatlanná válik, selejtezési jegyzőkönyvet készítenek. A pénztárjelentésből az üzlet bevételeinek kell

kitűnnie részleteiben és összességében. A pénztárjelentés összesítő bizonylatainak elsődleges célja az értékesítés dolgozóitól a bevétel átvételének bizonylatolása. Ezt minden műszak befejezésekor végre kell hajtani A bevételeket, kiadásokat és egyéb fontos információt egyszeres és kettős könyvvitellel, naplófőkönyvben is nyilván lehet tartani. A bizonylatok csoportosítása:  Az egyszeri bizonylat olyan bizonylat, amely csak egy gazdasági eseményt tartalmaz, (pl. szállítólevél)  Az összetett bizonylat olyan bizonylat, amely több egynemű gazdasági eseményt foglal magában, (pl. forgalmi jelentés) A bizonylati elv az a követelmény, hogy az eszközök és források állományában, összetételében létrejött gazdasági eseményt bizonylatolni kell. A könyvvitelbe csak bizonylat alapján kerülhetnek rögzítésre adatok. A könyvek, nyilvántartások vezetése úgy történjen, hogy:  A bennük foglalt feljegyzések a

számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak,  Adónként és költségvetési támogatásonként, folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait.  Azokból kitűnjön az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,  Az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. Az adózók adókötelezettségének lényeges eleme a k önyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség. Az önadózás rendjében ugyanis a megfelelően vezetett bizonylatok, könyvek, nyilvántartások teszik lehetővé az adó, a költségvetési támogatás megállapítását, az adóhatóság ellenőrzését. A bizonylat megőrzése: Az iratokat az egyéni vállalkozó az adóhatósághoz bejelentett

helyen köteles őrizni. A könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak az adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőrizni. Az adóhatóság ezen időszak alatt az iratokat bármikor ellenőrizheti. Ez valamennyi adózóra előírt kötelezettség, mely az adókötelezettséggel kapcsolatos minden iratra vonatkozik. A munkáltató az általa megállapított adó alapjául szolgáló bizonylatokat szintén 5 évig megőrzi, mert ha a magánszemély jövedelemadóját a munkáltató állapítja meg, annak helyességét az adóhatóság a munkáltatónál ellenőrzi. Adatszolgáltatási kötelezettség: A számviteli törvény meghatározza a törvény hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő

elveket az azokra épített szabályokat valamint a nyilvánosságra-hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket. A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Nem kell beszámolót készíteni annak a magánszemélynek, aki a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelméről az adóhatósággal a bevételei alapján számol el. Az adózók adókötelezettségének lényeges eleme a könyvvezetési, nyilvántartási kötelezettség. Az önadózás rendjében ugyanis a megfelelően vezetett bizonylatok, könyvek, nyilvántartások teszik lehetővé az adó, a költségvetési támogatás megállapítását, és az adóhivatal ellenőrzését. A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni,

pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével, lezárja. A vállalkozások alkalmazhatnak egyszeres könyvvitelt és kettős könyvvitelt. Az egyszeres és kettős könyvvitel között az alapvető eltérés az, hogy a kettős könyvvitel az eredmény meghatározásánál az elismert teljesítés elvéből, míg az egyszeres könyvvitel a pénzügyi teljesítés elvéből indul ki. A pénzügyi teljesítés elve azt jelenti, hogy bevételnek kizárólag a t énylegesen befolyt, költségnek, illetve kiadásnak, pedig a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek. Az egyszeres könyvvitel tehát pénzforgalmi könyvvitel, amely a pénzeszközöket és azok forrásait, az azokban beállt változásokat zárt rendszerben mutatja ki. Az egyszeres könyvvitelt további nyilvántartásokkal kell kiegészíteni, hogy ezek, valamint a leltárak alapján olyan beszámolót lehessen készteni, amely beszámoló a

törvény által megszabott követelményeknek megfelelően a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről valós képet ad. Az SZJA törvény rendelkezik a bizonylatok megőrzésének kötelezettségéről és meghatározza azokat a nyilvántartásokat, melyeket a SZJA tv. alkalmazásában egyéni vállalkozóknak és meghatározott esetekben magánszemélyeknek vezetniük kell. A gazdasági események megtörténtét bizonylatokkal dokumentáljuk. Bizonylat lehet: számla, nyugta, számlát helyettesítő okirat, adásvételi szerződés, pénztárbizonylat, bérszámfejtő lap, bankkivonat, leltárfelvételi ív, jegyzőkönyv, határozatok, stb. Azokat a bizonylatokat, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget (pl.: adóügyi szempontból) szigorú számadású bizonylatoknak nevezzük. Ilyen pl: számla, nyugta, leltárfelvételi ív (leltárhiányból adódó pénzügyi felelősség megállapítása miatt),stb. E bizonylatokról nyilvántartást kell

vezetnünk, sorszámuk szerint, beszerzésüket, felhasználásukat dokumentálni kell. A gazdasági események megtörténtét a bizonylatok alapján könyvelésben kell rögzíteni. A könyvelés kétféle könyvvezetési móddal történhet:  Egyszeres könyvvitel  Kettős könyvvitel Egyszeres könyvvitel: Alkalmazhatja:  egyéni vállalkozó,  egyéb szervezetek (pl.: alapítvány, egyesület) Megjelenési formája:  pénztárkönyv (csak egyéni vállalkozó)  naplófőkönyv. Pénzforgalmi szemléletű könyvelés, tehát könyvelési tételt csak valódi pénzmozgáskor kell bejegyezni. Ahhoz, hogy mégis folyamatos képet kapjunk a gazdasági állapotunkról, több analitikus nyilvántartás vezetése szükséges, (pl.: vevő, szállító, ÁFA, követelés, kötelezettség, stb) Kettős könyvvitel: Alkalmazhatja:  társas vállalkozások ill. a számviteli törvény hatálya alá tartozó bármely szervezet, (pl: szövetkezet, társadalmi szervezetek)

Megjelenési formája: Általában már csak számítógépes programok formájában megjelenő főkönyvi könyvelés. Az ezekből kinyomtatott főkönyvi kivonatok, ill. főkönyvi számlák kartonjai tartalmazzák az adatokat Gazdasági szemléletű könyvelés, tehát a gazdasági esemény megtörténtekor kell könyvelési tételt rögzíteni, függetlenül annak pénzügyi teljesülésétől. Tehát pl a bérszámfejtés ill a bejövő és kimenő számlaforgalom nem különálló analitikákban, hanem közvetlenül a főkönyvben jelennek meg, mint követelés vagy kötelezettség. A kettős könyvviteli rendszer azonnal teljes képet tud adni a vállalkozás helyzetéről, míg az egyszeres könyvelésből elsőre csak a konkrét pénzeszközök olvashatóak ki, a gazdasági mutatókat csak az analitikus nyilvántartásokban szereplő adatok kalkulálásával tudjuk megállapítani. 21/b. Hogyan szervezné meg a pénztárak működtetését, a pénztárosok elszámoltatását,

a pénztárrovancsot? Ismertesse a pénztárkönyv szerepét! Pénzkezelési szabályok a boltban: Mivel a pénztárosi feladatok ellátása fokozott felelősséggel jár, a pénzkezelésre vonatkozóan szigorú előírások vannak. A pénztárban csak a bolt bevétele lehet, a pénztáros saját pénzét a pénztárban nem tarthatja. A pénztáros bármely okból történő távozása esetén a pénztárat le kell zárni A pénztárban csak a pénztáros és esetleg a pénztárost elszámoltató vezető tartózkodhat. A visszajáró pénz átadása helyett a vevőt semmilyen áru megvásárlására kötelezni nem szabad. Készpénz szállításánál be kell tartani az erre vonatkozó biztonsági előírásokat. Nagyobb összegű készpénzt csak több személy szállíthat pénzszállító táskával vagy gépkocsiban. A pénztárak működtetése:  Az üzlet értékesítési módjához igazodik  Hagyományos ötletben az eladási helyhez kapcsolódik, vagy külön

pénztárfülkét alakítanak ki  Önkiszolgáló érékesítésnél a pénztár a kijáratokhoz közel van (zárt rendszerű értékesítés) - lehet szóló, vagy ikresített módon  A kijáratokhoz mindig gyors pénztárosokat ültetnek  A bolt áteresztő képességét a pénztárnál figyelembe kell venni  Nyitott rendszernél több be- és kijárat van, a kijáratok végén pénztár létesítése szükséges A pénztárosok elszámoltatása:  Naponta, illetve műszakonként történik  Az ellenőrzést a vezető vagy a műszakvezető végzi  A pénztár elszámoltatása egyúttal a pénztáros elszámoltatása is  A pénztár elszámoltatási nyomtatványon a fejrovatot naprakészen kell kitölteni  A készpénzleltárt kell először címletenként felvezetni  A banki összegeket el kell különíteni  Felvezetjük a nyitóállást  A sztornó tömb összesítést kell készíteni  Visszaváltott üvegről is összesítőt kell készíteni

 Nyitókészlet összegét be kell írni  A kiadásokat el kell könyvelni (áruvásárlás, bérkifizetés)  Pénztárgép leolvasása: kulccsal történik, a pénztárgépbe a záró állást beütjük, a záró állás a napi forgalom A pénztárrovancs:  Ha a vevőnek rosszul adunk vissza  Ha ellenőrizzük a pénztárost  Rovancsolást kell elrendelni, ha a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség kezdeményezi, de meglepetésképpen a vezető is elrendelheti. A pénztárzárás: Műszakváltáskor és bolt bezárásakor a pénztárosnak a bolt vezetője vagy helyettese jelenlétében pénztárzárást kell végeznie. Ennek menete a következő:  A vezető és a pénztáros egymástól függetlenül címletenként megszámolja a pénztárban lévő pénzkészletet, és ezt a pénztáros beírja a pénztárelszámoláshoz használatos nyomtatvány megfelelő rovatába.  Megállapítják a gépben rögzített bevételt a leolvasó kulcs vagy a megfelelő billentyű

segítségével.  Megállapítják, hogy a p énztárosnak milyen pénzösszeggel kell elszámolnia, amely esetenként eltérhet a gép szerinti bevételtől. Az elszámolási kötelezettséget növeli a váltópénz összege, ami a gép szerinti bevételben nem szerepel, de természetesen ezzel a készpénzzel is el kell számolnia a pénztárosnak. Az elszámolási kötelezettséget csökkenti, pl a téves beütésekről készített stornó blokkok összege, a csekkek, utalványok értéke, a napközben postára adott pénzösszeg, a visszavett áru és göngyöleg fejében a vevőnek átadott pénzösszeg, vagyis mindazon tételek, amellyel a pénztárban lévő pénzkészlet kevesebb, mint a gépben nyilvántartott bevétel.  A z e tételekkel módosított gép szerinti bevételt összehasonlítják a tényleges készpénzkészlettel, azaz megállapítják a pénztárzárás egyenlegét. Ha a p énzkészlet kevesebb, mint az így megállapított bevétel, akkor hiány

van, amit a pénztárosnak maradéktalanul be kell fizetnie. Ha a pénzkészlet nagyobb, akkor pénztártöbblet van, ezt az összeget be kell vételezni Pénztárkönyv: Egyszeres könyvvitel vezetésére hivatott nyilvántartás.  A bevételeket és kiadásokat a tárgyhónapot követő hó 10-ig kell a pénztárkönyvbe, vagy naplófőkönyvbe bevezetni - a 12-ei személyi jövedelemadó előleg fizetés miatt.  Az adatokat azonban havonta nem kell Összesíteni, elégséges ezt negyedévente elvégezni a pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben. Gépi feldolgozás esetén az összesített adatokat csak negyedévente kell bevezetni a pénztárkönyvbe, naplófőkönyvbe.  A készpénzbevételeket naponta Áfa-kulcsok szerinti részletezésben kell beírni, vagy naponta pénztárbevételi bizonylaton rögzíteni és a bizonylati adatokat legalább havonta tól-ig. jelöléssel kell bevezetni.  A számlával, egyszerűsített számlával kísért értékesítések

esetén be kell jegyezni azok számát. Nyugtás értékesítéskor, összesített bevétel bevezetése esetén a felhasznált nyugták sorszámát tóiig megjelöléssel kell bejegyezni. 22/a.Ismertesse a vállalkozók ellenőrzését végző hatósági és társadalmi szerveket! Melyek a vizsgálat területei, módszerei, intézkedési jogkörök? Külső ellenőrzési szervek: Az üzletek felügyeletét ellátó szervek két fő csoportja az adóhatóságok és egyéb ellenőrző hatóságok. Adóhatóságok ellenőrzik a hatáskörükbe tartozó adók és költségvetési támogatások vonatkozásában az adókötelezettség teljesítését, az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. Teljeskörű ellenőrzés lefolytatható a helyszínen, vagy az adóhatóság hivatalos helyiségében. Ennek keretében, de ettől függetlenül külön önmagában is végezhető a helyszínen helyszíni szemle, próbavásárlás, leltározás, nyilatkoztatás. Helyszíni ellenőrzést

az adóhatóság megbízólevéllel és szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja végezhet.  APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal; ellenőrzi a hatáskörébe tartozó adók és költségvetési támogatások vonatkozásában az adókötelezettség teljesítését, az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását.  Az ellenőrzés során az adóhatóság megvizsgálja a kötelezettség teljesítését, különösen:  a bejelentésre,  a bevallásra,  a bizonylati rendre,  a könyvvezetésre  a nyilvántartásra  az adatszolgáltatásra  a nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását.  VPOP Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága; hatáskörébe tartozik a termékimporttal kapcsolatos általános forgalmi adó és statisztikai illeték ügyekben való eljárás, a jövedéki tevékenység engedélyezése és ellenőrzése, valamint a vámeljárás.  Az önkormányzat jegyzője hatáskörébe tartozik

a helyi adók, az önkormányzati költségvetés javára megállapított egyéb adók és az adók módjára behajtható köztartozások.  Az Illetékhivatal az illetékek kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben jár el. Egyéb ellenőrző hatóságok:  Fogyasztóvédelmi Felügyelőség hatásköre kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari, idegenforgalmi tevékenység és szolgáltatások gyakorlására vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások megtartásának, az áruk és a fogyasztási szolgáltatások minőségére és minőség tanúsítására vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése, mérőeszköz hitelességének, az áru mérésének és elszámolásának, a kiállított számla helyességének vizsgálata, a reklámra és hirdetésre vonatkozó tilalmak betartásának, a vásárlók tájékoztatására vonatkozó jogszabályi előírások betartásának

ellenőrzése. A vásárlók minőségi kifogásainak intézése A tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény megtartásának ellenőrzése.  Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartást és az árakról szóló törvény betartását ellenőrzi.  A Társadalombiztosítás igazgatási szervei ellenőrzik a TB-vel kapcsolatos jogszabályok megtartását, a járulékok befizetését, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, az előirt ügyviteli feladatok ellátását. Az igazgatási szervek, valamint a m agánnyugdíjpénztárak megkeresésére az illetékes igazgatási szerv köteles ellenőrzést folytatni, a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a megkeresőt haladéktalanul tájékoztatni. Az ellenőrzés során az igazgatási szerv vizsgálja a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését, a bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, az adatszolgáltatásra, a

nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását, a társadalombiztosítási jogviszonyban e törvény alapján fennálló fizetési kötelezettség alapjának és összegének a megállapítását és bevallását, a fizetési kötelezettség teljesítését, a visszatérítési igény jogosultságát. Az igazgatási szerv az ellenőrzés megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, és a k ötelezettség teljesítését megállapítja, hiányosság feltárása esetén felhívja az érintettet a hiba vagy hiányosság megszüntetésére, szükség esetén intézkedik a fizetési kötetezettség érvényesítése érdekében a hatósági eljárás megindítása iránt. Ha a hatáskörébe nem tartozó jogsértést állapít meg, erről külön jegyzőkönyvet készít és értesíti az intézkedésre hatáskörrel rendelkező szervet.  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jogosult az üzlet, a dolgozók higiéniájának, tisztaságának ellenőrzésére,

a technológiai folyamatok betartásának, az üzleti dolgozók egészségügyi könyvének felülvizsgálatára. Az üzletben a személyzeti WC és mosdó meglétének, tisztaságának ellenőrzésére. Az élelmiszerek szakszerű tárolását vizsgálja 22/b. Ismertesse az adásvételi, szállítási, bérleti szerződés legfontosabb szabályait és ismérveit! A szerződés jogi fogalom. Az a célja, hogy a jog eszközeivel is megerősítse a szerződő felek megállapodását: kikényszerítse pontos megvalósítását, elhárítsa, enyhítse a megszegésből származó károkat. Minden szerződés a felek jogainak és kötelességeinek az egysége A szerződés rendszerint a szerződő felek egyidejű, egyező akaratnyilvánítása. A szerződéskötés: A tevékenység folytatásának előfeltétele a megfelelő árumennyiség megléte. Az áru szállítására, beszerzésére, értékesítésére szerződést lehet kötni. A szerződések megkötéséhez cselekvőképességre

van szükség. Az esetek többségében két fél köt szerződést, így ennek létrejöttéhez két egybehangzó akaratnyilatkozatra van szükség. Létrejöttéhez az egyik félnek ajánlatot kell tenni, melyet a másik fél elfogad. A szerződés alakja:  A törvény rendszerint megelégszik az egyszerű írásba foglalással. Ez esetben a felek a szerződést aláírják és nincs semmiféle felülhitelesítés.  A minősített okiratba foglalás olyan esetekben szükséges, amikor a visszaélés lehetőségei nagyobbak, s az írásba foglaláson kívül szükséges tanúk alkalmazása, vagy valamilyen hitelesítés.  A közokirat a közjegyző, a bíróság, vagy más állami hatóság által hiteles alakban kiállított okirat. A szerződés megszűnése: A felek a szerződést kétoldalú és egyoldalú nyilatkozattal szüntethetik meg.  A megszüntető szerződésnél a felek a szerződést a jövőre nézve szüntetik meg. A szerződés megszűnéséig

teljesített szolgáltatás ellenértékét ki kell fizetni.  A felbontó szerződés esetébeni a felek a szerződést a megkötési időpontra visszamenőleges hatállyal szüntetik meg. A szerződés teljesítése: A szerződéseket tartalmuknak megfelelően a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A teljesítés helye rendszerint a kötelezett székhelye Ha a dolgot a kötelezett székhelyéről más helyre kell elszállítani, a teljesítés helye a következők szerint alakul:  Ha a kötelezett saját fuvareszközzel szállítja el a dolgot, akkor a teljesítés helye a jogosult székhelye  Ha a jogosult szállítja el saját fuvareszközével, akkor a teljesítés helye a kötelezett székhelye  Ha fuvarozó, vagy szállítmányozó szállít, az a hely a teljesítés helye, ahol a terméket a fuvarozónak átadják.  A teljesítés idejének elmulasztása a szerződésszegés egyik

legfontosabb esete. A szerződés megszegése: Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény, vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Az adás-vételi szerződés: Alanyai a vevő és az eladó. Az eladó kötelezettsége a jogtulajdon átruházása A vevő kötelezettsége a K|elár megfizetése és a dolog átvétele. Az adás-vételi szerződést bármilyen formában meg lehet kötni Ez llól kivétel az ingatlan, melyre írásban keli megkötni, ügyvéddel ellenjegyeztetni. Az adás-vétel különös nemei:  Részletvétel: részletekben való fizetés történhet  Tulajdonjog fenntartással történt adás-vétel; ez mindig részletfizetéshez kötődik, az utolsó részletnél megszűnik a tulajdonjog fenntartása.  Elővásárlási jog 1. szerződésen alapul, bármikor lehet kötni 2. jogszabályban előirt, ha több tulajdonosa van az ingatlannak, akkor a többi

tulajdonosnak elővásárlási joga van  Vételi jog: a vételi jog jogosultja a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ezt csak írásban lehet kikötni határozott vagy határozatlan időre, utóbbi esetben 6 hónap után megszűnik. Az adás-vételi szerződésben meg kell határozni a felek nevét, adatokat, az adás-vétel tárgyát és a vételárat. Bérleti szerződés: A két fél a bérlő és a bérbeadó. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen bérlő használatába adni. A bérlő bérleti díj fizetésére köteles A bérleti díj mindig előre esedékes A bérbeadó ellenőrizheti a használatot. Amennyiben a használat rendeltetés ellenes, akkor kötelezheti ennek megszüntetését és az ebből eredő kárának megtérítését. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat, a közterheket a bérbeadó viseli. A szállító

és a vevő közötti kapcsolat leggyakoribb szerződéstípusai:  Szállítási szerződés: a vevő a szállítóval a szállítandó áru mennyiségében, az áru választékában, a szállítási kondíciókban állapodik meg. (ár, fizetési feltétetek, szállítás ütemezése, engedmények stb.) A szállító köteles az árut a rögzített időpontokban szállítani, a vevő pedig köteles az árut átvenni és kifizetni.  Bizományosi szerződés: a vevő a szállító bizományosa. Az átvett áru nem lesz a tulajdona, hanem bizományosi díj fejében értékesíti. Az értékesítés, tárolás kockázata a megbízóé Ha az árut egy meghatározott idő alatt nem tudják eladni, a megbízónak vissza kell vennie.  Kapacitás-lekötési szerződés: A vevő a szállító kapacitását egy későbbi időpontra leköti. Ha a meghatározott időpontban ezt nem veszi igénybe, a költségeket és az elmaradt nyereséget meg kell fizetnie.  Termeltetési szerződés

(bérmunka): a vevő tulajdonában lévő anyagot a szállító a vevő igényei szerint feldolgozza, melynek ellenértékét a vevő megfizeti.  Szállítási keretszerződés: konkrét szállítási, vagy átvételi kötelezettséget nem tartalmaz. Lehetőséget ad eseti megrendelésekre, ezeknek rögzíti a módját, fizetési feltételeit. 23/a. Milyen módszerrel ismerheti meg a kereskedő a bolti környezetet, a vevők igényeit, a versenytársak kínálatát, az árak elfogadását? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a bolti piackutatásnak? A kereskedőnek gondoskodnia kell a vevők igényeinek megfelelő mennyiségű, és összetételű áru beszerzéséről. Ehhez folyamatosan tájékozódnia kell a k ereslet alakulásáról Saját megfigyelésein kívül felhasználhatja a vevőkkel közvetlen kapcsolatban lévő bolti dolgozók tapasztalatait. A bolt forgalmi- és készletadataiból is következtetni tud arra, hogy melyek a boltban a keresett, illetve nehezen

eladható termékek. Esetenként a vásárlók szóban vagy írásban történő megkérdezésével is hasznos információkat szerezhet az igények alakulásáról. A piackutatás : vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk  felkutatása  rendszerezése  szelektálása  értékelése Témája lehet:  általános piaci helyzet (tendenciák, részesedés, potenciál, partnerek, konkurensek)  keresleti helyzet (szükségletek, igények, motivációk, keresletet befolyásoló tényezők)  beszerzési lehetőségek  kínálati helyzet (termék, ár, csomagolás, értékesítési utak lehetőségei, értékesítési módszerek) A piackutatás főbb jellemzői:  Tárgya: mindig meghatározott termék, szolgáltatás, jelenség vagy cég.  Előre meghatározott időszakra vonatkozik  Felöleli a vizsgált termék piacon körforgását  Vizsgálja a piac teljes struktúráját  Objektív tényeken alapul. A

piackutatás típusai:  Terület szerint belföldi vagy folyamatos            Gyakoriság szerint eseti vagy folyamatos Információ szerzés módja szerint primer vagy szekunder Időtartama szerint egyszeri vagy folyamatos Kutatást végzők szerint vállalati (saját) vagy szolgáltatókkal végeztetett A kutatás iránya szerint vertikális vagy horizontális Az adatok jellege szerint objektív vagy szubjektív A kutatás alanya szerint egyéni fogyasztói csoportos fogyasztói vállalati szakértői Információgyűjtés a keresletről: A kiválasztott piaci szegmentumról a lehető legtöbb információt kell szerezni. Meg kell tudakolni, hogy a vállalkozás lehetséges vevői milyen választékot, milyen minőséget igényelnek, milyen körülmények között szeretnének vásárolni. A kereslet nagysága és összetétele előre jelezhető:  Másodlagos, szekunder információk felhasználásával,  A piac közvetlen

felmérésével, ún. primer, elsődleges információk gyűjtésével Másodlagos adatszerzés: amikor már meglévő adatokból, ismeretekből vonunk le következtetéseket a piaci helyzet alakulására vonatkozóan. Célszerű először a másodlagos források igénybevételével tájékozódni a kereslet várható alakulásáról. A KSH, a piackutató intézetek, az illetékes minisztériumok tájékoztatói, a szakmai szervezetek kiadványai szolgáltatnak adatokat, előrejelzéseket a lakosság jövedelmének alakulásáról, a népesség kor, nem, családnagyság, foglalkozás szerinti összetételének alakulásáról az adott területen, a fogyasztói szokások, az árak, a divat alakulásáról. Elsődleges adatszerzésnek azt a piackutatási módszert nevezzük, amikor közvetlenül szerzünk információkat a piacról. Leggyakoribb módjai a megfigyelés és a szóbeli vagy írásbeli megkérdezés A legegyszerűbb és a legolcsóbb módszer a különböző vevőcsoportok

magatartásának, vásárlási szokásainak, keresleti sajátosságainak megfigyelése. A vevők szóbeli vagy írásbeli megkérdezését kérdőív alapján célszerű elvégezni. A megkérdezettek körét úgy kell meghatározni, hogy lehetőleg a piac egészét képviselje, azaz reprezentálja. Megkérdezés : a leggyakrabban használt primer kutatási forma. Alkalmazásának feltételei:  a vizsgált téma alkalmas legyen a megkérdezésre (személyes jellegűre nem szívesen nem őszintén válaszolnak)  Pontosan meg kell határozni a kérdezés célját  Biztosnak kell lennünk a megkérdezettek kompetenciájában.  Biztosított legyen a reprezentatív minta tagjainak szabályszerű kiválasztása  Megfelelően elő kell készíteni a megkérdezést  A megkérdezés eredményének alkalmasnak kell lennie a feldolgozásra A megkérdezés fajtái, felhasználási lehetőségei: a) A kommunikáció módja szerinti:  írásbeli: Leggyakoribbi formája a postai

úton történő megkérdezés, amelynek lényege, hogy a megkérdezett a kérdezőbiztos jelenléte, segítsége, befolyása nélkül, egyedül tölti ki a postai úton, vagy személyesen megkapott kérdőíveket, és postai úton juttatja vissza. A kérdőíveket egy udvarias, magyarázó kísérőlevéllel együtt juttatjuk el a megkérdezetthez, mellékelve egy bérmentesített, megcímzett válaszborítékkal. Előnyei: nagyszámú sokaság esetén jól alkalmazható, gyorsan eljuttatható, van idő az átgondolásra, kitöltésre; a válaszadó őszintébb lehet, kérdezőbiztos nem befolyásolja. Hátrányai: alacsony visszaérkezési arány, a reprezentáció így torzulhat, tájékoztatást igénylő témaköröknél nem alkalmazható, viszonylag kevés kérdés tehető fel, sok lehet a hibásan kitöltött kérdőív. Megfelelő név és címlista szükséges hozzá.  Szóbeli: Ez a forma a legnépszerűbb, mélyebb alaposabb és biztosítható a reprezentációnak

megfelelő válaszolás. Előnyei: Gyakorlatilag 100 % -os kitöltés, félreértések tisztázása, a válaszok kontrollja a kérdezés során megtörténhet, gyors. Hátránya: a személyes kontaktus veszélyei: a kérdezőbiztos személye pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatja a megkérdezettet; a megkérdezett nem meri bevallani tájékozatlanságát és olyasmit válaszol ami nem fedi a valóságot; a kérdezőbiztos díjazása kérdőívenként történik, ezért ellenőrzésük szükséges. Lehet egyéni vagy csoportos  Telefonos: Viszonylag új módszer. Előnyei: gyors, viszonylag olcsó, fontos a kérdező hangja, stílusa. Hátránya: szokatlan, idős embereknél fennáll az un „telefon fóbia", a reprezentativitás nem mindig biztosított, kötött időben lehet alkalmazni. így inkább intézmények, boltok esetében népszerű.  Számítógépes: képernyőn megjelenített kérdőív, kihasználható az Internet adta korlátlan lehetőségek. b) A

megkérdezés alanya szerint  Fogyasztói: a megkérdezés során nyerhető információk típusai: múltbeli magatartásra, jövőbeli magatartásra, ismeretszintre, társadalmi gazdasági jellemzőkre, gondolkodásmódra irányulnak  Szakértői  Vállalati c) A megkérdezett témák szerint  Egy témára összpontosító  Omnibusz megkérdezés, több különböző témakörben folyik egyidejűleg. A kérdőív összeállításánál szem előtt kell tartani az alábbi szabályokat:  A kérdőív ne legyen túl hosszú,  Személyi adatokra csak akkor célszerű rákérdezni, ha ennek a vizsgálat szempontjából jelentősége van,  A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy egyszerű válaszokat vagy megjelölést igényeljenek,  Megfelelő arányban kell tartalmaznia a kérdőívnek nyitott és zárt kérdéseket  Az írásbeli kérdőívek mellé célszerű kísérőlevelet is írni, melyben udvariasan meg kell kérni a címzettet a válaszadásra, s

ismertetni kell a megkérdezés célját, esetleg érdekeltté lehet tenni a válaszadásban,  A szóbeli megkérdezés alapját képező kérdőíveknél a kérdés lényegét kell megfogalmazni 23/b. Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának lebonyolítását! A vállalkozás működése során a pénz állandó mozgásban van. A pénznek ezt az állandó, folyamatos körforgását pénzforgalomnak nevezzük. A pénzforgalom lebonyolódhat:  Készpénz nélküli forgalom  Készpénz formájában. Készpénz nélküli forgalom esetén a fizetés a bankszámlák közötti átírással történik. A bankszámlák közötti fizetés előnyei:  Biztonságos, mivel nincs szükség a pénz szállítására, őrzésére,  Költségkímélő, mivel nincs szükség a b ankjegyek és érmék átadására, átvételére, csomagolására, szállítására. Készpénzforgalom esetén a fizetés bankjegyek és érmék felhasználásával történik. A készpénz

nélküli fizetés szabályai és módjai:  Bankszámla nyitása A bankszámlát a bankszámlaszerződés alapján nyitja meg a bank a vállalkozás számára. A bankszámla megnyitásáról a pénzintézet az azt azonosító pénzforgalmi jelzőszám közlésével értesíti a számlatulajdonost. A bankszámlák fajtái:  Elszámolási számla a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges pénzeszközök kezelésére,  Elkülönített számla meghatározott célú pénzeszközök elkülönített kezelésére,  Betétszámla a vállalkozás ideiglenesen szabad pénzeszközeinek elhelyezésére, kamatbevétel elérése céljából,  Hitelszámla a rendelkezésre bocsátott hitelösszegek és törlesztéseik nyilvántartására. A bankszámlákon kezelt pénzeszközök felett a számlatulajdonosnak kizárólagos rendelkezési joga van. A bankszámla felett a s zámlatulajdonos által erre felhatalmazott személyek is rendelkezhetnek. A készpénz nélküli fizetési

módok:  Átutalás,  Beszedési megbízás,  Okmányos meghitelezés,  Csekk,  Váltó. Az átutalás: A fizetésre kötelezett egy arra rendszeresített formanyomtatványon megbízza a számláját vezető pénzintézetet, hogy számlájáról a megbízáson szereplő összeget írja jóvá a megbízáson szereplő jogosult bankszámláján. Beszedési megbízás: Á fizetést az a fél kezdeményezi, akinek pénzkövetelése van. Fajtái:  A határidős beszedési megbízás  Azonnali (prompt) beszedési megbízás. A határidős beszedési megbízással a jogosult fél megbízza számlavezetőjét, hogy pénzkövetelését a megbízáson feltüntetett kifogásolási határidő leteltével szedje be a fizetésre kötelezett féltől. Azonnali beszedési megbízás esetén a j ogosult fél megbízását a p énzintézet a fizetésre kötelezett hozzájárulása nélkül azonnal teljesíti. Okmányos meghitelezéssel a pénzintézet saját nevében arra vállal

kötelezettséget, hogy ha a kedvezményezett bizonyos határidőn belül a kötelezett által meghatározott okmányokat hozzá benyújtja, akkor az okmányos meghitelezésben megjelölt összeget részére megfizeti. A csekk olyan írásbeli meghagyás (utalvány), mellyel a kibocsátó utasítja a pénzintézetet, hogy számlája terhére fizessen a csekk birtokosának, vagy írja jóvá annak számláján, a csekken meghatározott összeget (elszámolási csekk). A készpénzcsekket készpénzben történő beváltás céljára állítják ki természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek javára. Az elszámolási csekken a k ibocsátó arról rendelkezik, hogy a pénzintézet a csekken szereplő összeget a kedvezményezett számláján írja jóvá. Ha a gazdálkodó szervezet csekkel kíván fizetni, számlavezető pénzintézetével csekk számlaszerződést kell kötnie. Ennek alapján a pénzintézet a számlatulajdonos részére csekkfedezeti számlát nyit, ezt

veszik igénybe a csekkek kifizetésére. A csekkszerződés alapján a cég csekkfüzetet igényelhet számlavezetőjétől. A váltó korlátozott körben forgatható értékpapír, fizetési ígérvény, melynek kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy a váltó tulajdonosának egy későbbi időpontban a váltón megjelölt összeget kifizeti. A váltó elfogadója hitelez a váltó kibocsátójának - ezért kamat illeti meg a kamat összegét a váltón fix összegben, vagy kamatláb formájában tüntetik fel. A készpénzzel történő fizetés szabályai: A készpénzforgalom: A bankjegyek és érmék felhasználásával történő pénzmozgásokat készpénzforgalomnak nevezzük. A vállalkozások egymás közötti pénzforgalmában a készpénzfizetés kisebb arányt képvisel, mint a bankszámlák közötti elszámolások. Kisebb összegű kötelezettségek teljesítése vagy a másik fél iránti bizalmatlanság esetén alkalmazzák a készpénzzel történő

elszámolást. Rendszeresen nagy összegű készpénzbevételhez azok a vállalkozások jutnak, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. A vállalkozás készpénzforgalmának körébe tartozik a v állalkozás házipénztára és a v állalkozás bankszámlája közötti pénzmozgás, valamint a bankszámláról történő készpénzkifizetés. A készpénzben teljesítendő kifizetésekhez szükséges pénzmennyiség kezelésére a vállalatok házipénztárakat létesíthetnek. A házipénztárba történő befizetésekről bevételi pénztárbizonylatot, a pénztárból történő kifizetésekről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, utalványozott és ellenőrzött bizonylatok alapján fogadhat el befizetéseket és teljesíthet kifizetéseket. Az utalványozás az a művelet, amikor a vállalat vezetője utasítást ad valamilyen kifizetés teljesítésére. Készpénzbefizetés a bankszámlára,

készpénzfelvétel a bankszámláról: A bankszámlára történő befizetés történhet:  A számlavetető bank pénztárában  A posta közvetítésével. Bank pénztárában a bankszámlára a befizetés ún. befizetési lappal történik A postahivatalokban a vállalkozások átutalási postautalvánnyal vagy belföldi postautalvánnyal fizetnek be a bankszámlájukra. A bankszámláról történő pénzfelvétel történhet:  Készpénzfelvételi utalvánnyal,  Pénzintézeti postautalvánnyal. A készpénzfelvételi utalvánnyal a vállalkozás arra ad utasítást a banknak, hogy bankszámlájáról az utalvány bemutatójának az utalványon megjelölt összeget készpénzben fizesse ki. A pénzintézeti postautalvánnyal, a számlatulajdonos azzal bízza meg a pénzintézetet, hogy bankszámlája terhére adott összeget fizessen a címzettnek. 24/a. A forgalom növelésének milyen módjait és eszközeit ismeri? Hogyan szervezné meg boltja

reklámtevékenységét? Hogyan vizsgálná a reklám hatékonyságát? A kereslet befolyásolása: A vevőkör keresleti jellemzőinek megfelelően kell kialakítani a vállalkozás arculatát. Az arculat az az egységes kép, amit vevőiben, üzleti partnereiben a vállalat önmagáról tudatosan kialakít. A vállalkozás arculatát meghatározza:  Az elnevezés,  Az árusított cikkek választéka, minősége,  Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások köre, színvonala, az eladók megjelenése, ruházata, hangvétele, stílusa,  Az üzlet külső képe  A portál kialakítása  Az üzlet színvilága, berendezése, a dekoráció, az értékesítés módja. A kialakított arculatnak nagy szerepe van a vevők megnyerésében. Ha a vállalkozás arculata megnyerő, s kínálata igazodik a vevők igényeihez, azok rendszerint meggyőzve érzik magukat, hogy ott érdemes vásárolni. Emellett informálni is kell a vevőket a vállalkozás

indulásáról, a kínálatról, a vállalkozás által nyújtott előnyökről. A vállalkozás, illetve annak termékei, szolgáltatásai iránti érdeklődés felkeltése és ébrentartása reklámozással valósítható meg. Ennek számos módja van, pl.:  Hirdetések feladása,  Plakátok elhelyezése,  Szórólapok vagy névre szóló levelek szétosztása. A reklámeszközöknek nagy szerepük van a vevők megnyerésében, de jelentős költséget is jelentenek a vállalkozásnak. A reklámozás módjának meghatározásánál figyelembe kell venni:  Az értékesítendő áruk jellegét,  A bolt vonzáskörzetét,  A várható vevőkör jellemzőit (foglalkozás, kor életmód)  A vállalkozás pénzügyi lehetőségeit. A bevezető reklámkampány keretében gyakran alkalmaznak a kereskedelmi cégek kedvezményes akciókat is, vagy ingyenes szolgáltatásokkal egészítik ki az értékesítést.  A reklám elsősorban a fogyasztói szükséglet, az

igény kialakítására ható fizetett eszköz, de hatásos az információgyűjtés és a vásárlási döntés szakaszában is. A reklám elképzelések, áruk, vagy szolgáltatások bemutatásának minden nem személyes, azonosítható forrásból származó fizetett formája. A reklám eszközei:           Nyomtatott és elektronikus reklámok Külső csomagolás Reklám mellékletek Mozgófilmek Brosúrák, könyvecskék Hirdetőtáblák Óriásplakátok Árutartó állványok Emblémák és lógók Polcjelzések A reklám egyike azon legáltalánosabb eszközöknek, amelyet a vállalatok közvetlen kommunikáció céljából a cé lfogyasztók és a t eljes közvélemény befolyásolására felhasználnak. A lehetséges reklámcélokat három csoportba sorolhatjuk: Tájékoztatás: új termék bemutatása a piacon, a termék új felhasználásának bemutatása, a termék működésének magyarázata. Meggyőzés: a márkapreferencia kialakítása,

bátorítás a cég márkájára való áttérésre, a fogyasztó meggyőzése az azonnali vásárlásra. Emlékeztetés: A fogyasztó emlékeztetése arra, hogy a jövőben szüksége lehet a termékre, a fogyasztó érdeklődésének ébrentartása a szezonon kívül. A kínálat felmérése és befolyásolása: A vevőkör igényeihez igazodó áruválaszték kialakításának feltétele, hogy a forgalmazni kívánt termékekből megfelelő mennyiséget, és választékot tudjon-beszerezni a vállalkozás. Előfordulhat olyan eset, hogy a keresletnek megfelelő választékú és minőségű áruk semmilyen forrásból nem szerezhetők be. Ilyenkor tájékozódni kell az importlehetőségekről, a külföldi termékek áráról, a vámokról, vagy a kereskedelmi vállalkozásnak kell kezdeményeznie - esetleg szerveznie - az adott áruk termelését. Tájékozódás az árakról, árkialakítás: Az ár, amelyen a v állalkozás termékeit kínálja, nagymértékben meghatározza

azok eladhatóságát. Vannak olyan tényezők, amelyek az eladási árak kialakítását döntően befolyásolják. Ilyenek a termék beszerzési ára, valamint a forgalmazással kapcsolatos költségek. Ezeket a vállalkozás csak kismértékben befolyásolhatja kedvező beszerzési források felkutatásával vagy / és a forgalmazási költségek ésszerű csökkentésével. Minden vállalkozás arra törekszik, hogy olyan eladási árat tudjon érvényesíteni, mely a beszerzési áron és a forgalmazás költségein felül hasznot biztosít számára. Ha termékeivel, szolgáltatásaival a vállalkozás azonos vagy hasonló előnyöket nyújt vevőinek, mint a konkurencia, akkor csak azonos vagy alacsonyabb áron tud piaci részesedést szerezni. Ha a vállalkozás a versenytársaknál több előnyt nyújt vevőinek, akkor ugyanazon rendeltetésű terméket magasabb áron is kínálhatja. Minden termékhez meg kell találni a megfelelő árat, melyben tükröződik az áru

hasznossága, korszerűsége, divatossága, keresettsége, de az is, hogy hol és milyen értékesítési körülmények között forgalmazzák. Tájékozódás a versenytársakról: A vállalkozás indításakor el kell végezni az azonos vagy hasonló rendeltetésű termékeket értékesítő vállalkozások - azaz a konkurencia kínálatának felmérését. Fel kell mérni, hogy milyen a forgalmazni kívánt áruk piaci helyzete. Ha a termékek piacán a kereslet meghaladja a kínálatot, akkor könnyű a piacra betörni, s rövid idő alatt magas árbevétel érhető el. Előfordulhat, hogy az adott termékből látszólag elegendő a kínálat, sőt túlkínálat van. Ez esetben célszerű alaposan megismerni és elemezni a versenytársak kínálatát. A kínálatban tapasztalható bármely hiányosság piaci résnek tekinthető Végig kell gondolni, hogy a leendő vállalkozás mely területen tud többet nyújtani a vevőknek, mint a versenytársaik. Telített, azaz bőséges

kínálattal rendelkező piacon is megfelelő piaci részesedést érhet el egy induló vállalkozás, ha:  Jobb minőségű, esztétikusabb termékeket kínál,  Kellemesebb, jobb vásárlási körülményeket tud teremteni, pl. hosszabb nyitva tartással, parkolási lehetőséggel, udvarias kiszolgálással, az eladótér hangulatos kialakításával,  Kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, pl.: házhozszállítást, összeszerelést, tanácsadást A kínálatkutatásnak az azonos rendeltetésű, azonos fogyasztói igényeket kielégítő valamennyi termék piacára is ki kell terjedni. Bármely terméket kívánja forgalmazni a vállalkozás, fel kell mérnie a helyettesítő termékek piacát is. 24/b.Ismertesse a szövetkezeti tulajdonú vállalkozások jellemzőit! A szövetkezetek: A szövetkezet olyan közösség, mely a tag ok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes közreműködésével vállalkozási és egyéb - a tagok érdekeit szolgáló -

tevékenységet folytat. Önálló jogi személy. Tagja csak az lehet, aki a közös vagyonhoz hozzájárul, a szövetkezet munkájában való személyes közreműködés azonban nem kötelező. Irányításában a demokratikus önkormányzat elve érvényesül. Tehát a tagság dönt a szövetkezet tevékenységére vonatkozó főbb kérdésekben A tagok alkotják meg azokat a szabályzatokat is, mely alapján a szövetkezet működik. Megválasztják és beszámoltatják, a szövetkezetet vezető tisztségviselőket. Minden tag szavazata azonos mértékű A kereskedelmi típusú fogyasztási szövetkezetek kizárólagosan magántulajdonban működő társas vállalkozások. A fogyasztási szövetkezeti jellegből adódóan a tagok testesítik meg a tulajdonosi kört, s ezen a tényen az sem változtat, hogy egyre több ÁFÉSZ alapít kereskedelmi részvénytársaságokat. A szövetkezetek ugyanis a jövőben is megmaradnak, társasági formában üzemeltetve tovább

egységeiket. A tulajdonosok pedig nem csupán szövetkezeti tagok, hanem részvényesek lesznek. Alapítása: A szövetkezet alapításához legalább öt tag, iskolai és hitelszövetkezet alapításához legalább 15 tag szükséges. Tagjai többnyire természetes személyek Az alapítást az alakuló közgyűlésen határozzák el Itt:  Megállapítják az alapszabályt, melyben a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapvető kérdéseit rögzítik  Megválasztják a szövetkezet tisztségviselőit, akik a szövetkezet tevékenységének folyamatos irányítását, szervezését, illetve ellenőrzését végzik.  Az alapszabály elfogadásától számított 3 napon belül a szövetkezet létrejöttét be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az új szervezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre A szövetkezet tagjai alapításkor, illetve belépéskor kötelesek a szövetkezet vagyonához hozzájárulni. A tagok vagyonhoz való

hozzájárulása részjegy jegyzésével és befizetésével történik. A részjegyek összege a részjegytőke, mely az alakuló szövetkezetek induló vagyonát képezi. Az új tagok belépésekor történő részjegybefizetés növeli a szövetkezet vagyonát. A vagyoni hozzájárulás minimális és maximális mértékét az alapszabályban rögzítik. A tag a s zövetkezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel A szövetkezet tevékenységében a tagok személyesen is közreműködhetnek. Az adózott eredményből a vagyoni hozzájárulás, illetve az esetleges személyes közreműködés arányában részesednek. A tagok részt vehetnek és szavazhatnak a szövetkezeti közgyűlésen. A szavazati jog - a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül egyenlő. Minden tag igénybe veheti a szövetkezet - tagok számára rendszeresített -szolgáltatásait. Szervezete: A szövetkezet legfőbb szerve a tulajdonosok testülete: a közgyűlés. A közgyűlés feladatai:

 Az alapszabály megállapítása, módosítása,  Az igazgatóság, felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása, munkájuk értékelése, díjazásuk megállapítása, szükség esetén felmentésük,  A leendő szövetkezeti tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározása,  Az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a v eszteség fedezésének forrásáról,  Döntés a szövetkezet egyesülése, szétválása, átalakulása, esetleges megszűnése kérdésében. A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Feladatainak egy részét a tagokból választott küldöttgyűlés is elláthatja. Az igazgatóság: A szövetkezet tevékenységét legalább 3 tagból álló igazgatóság irányítja. Tagjait és elnökét a közgyűlés választja. Az igazgatóság köteles a szövetkezetet a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítani, s időközönként

beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, tevékenységéről. A felügyelő-bizottság: A tagok érdekeinek képviselettét a felügyelő-bizottság látja el. E testület folyamatosan ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét. A szövetkezet tagjainak különböző juttatásokat, támogatást is nyújt Megszűnése: A szövetkezet megszűnik: Ha a közgyűlés határozata alapján egyesül más szövetkezettet, önálló szövetkezetekre szétválik, átalakul gazdasági társasággá vagy végelszámolásra kerül sor, Ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. Tartalomjegyzék 1/a. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! A kereskedelem fogalmát, feladatát. 1 1/b. Ismertesse a fogyasztónak a kereskedelemmel, a bolttal és az eladóval szemben támasztott elvárásait! . 3 2/a. Ismertesse a kereskedelem szervezetét! A bolti és a bolt nélküli kereskedelem jellemzői 5 2/b.

Ismertesse a marketing lényegét (fogalmát), célját, fő területeit! 8 3/a. Ismertesse a kereskedő áruforgalmi tevékenységét, a beszerzési munka folyamatát, a szállító kiválasztásának szempontjait, a beszerzési munka kockázatát. 10 3/b. Ismertesse boltjának (vagy Ön által ismert bolt) főbb jellemzőit, és értékelje, hogy az mennyiben felel meg a mai elvárásoknak! . 13 4/a. Ismertesse az áruátvétel folyamatét, műveleteit! Melyek a boltvezető teendői az áruátvételi munkában? Mi a teendője mennyiségi és minőségi hiány esetén? Milyen következményei vannak a pontatlan áruátvételnek? . 14 4/b. Ismertesse azokat az eszközöket, amelyekkel a kiskereskedelmi egység a fogyasztókat befolyásolja. 16 5/a. Ismertesse a készlet és a készletgazdálkodás fogalmát! Hogyan határozza meg az árukészlet nagyságát, összetételét és forgási sebességét? Hogyan szervezné meg az áru tárolását, raktározását?17 5/b. Ismertesse mi a

teendő akkor, ha a vásárló az üzletben minőségi kifogással éli Mi a boltvezető feladata a vásárlók könyvébe történő bejegyzéskor? . 19 6/a. Melyek a kereskedő gyakorlati teendői a bolt értékesítési munkájának szervezésében, irányításában, ellenőrzésében? . 21 6/b. Ismertesse a szórnia fogalmát, tartalmi követelményeit és kiállításának szabályait! 22 7/a. Ismertesse a marketing-mix elemeit, milyen elemeket érvényesítene bolti munkájában? 24 7/b. Ismertesse, hogy a kereskedő munkája során mivel segítheti elő a készletezés költségeinek csökkentéséti . 26 8/a. Ismertesse és jellemezze az értékesítési módokat ! 27 9/a. Ismertesse a piac fogalmat, fajtáit, szereplőit! A piac szegmentálásának lényegét Mikor beszélhetünk tisztességtelen piaci magatartásról? . 31 9/b. Ismertesse a személyi tényezők szerepét a kereskedelmi munkában! Melyek a legfontosabb bolti munkakörök és feladatok? . 33 10/a. Jellemezze

a bolt tárgyi feltételeit! (Az épülete, helyiségei, berendezési tárgyai, gépei, tárgyi eszközei.) Melyek a berendezések, gépek elhelyezésének szempontjai? 35 10/b. Sorolja fel, milyen jogcímen és milyen pihenőidő jár a kereskedelmi dolgozóknak! Ismertesse a próbaidő szabályozását! . 38 11/ a. Ismertesse a gazdálkodó szervezetek közős jellemzőit és az egyéni vállalkozás lényegét 40 11/b. Ismertesse, hogy az eladó mivel segíti a vezetőt az árubeszerzési munkában 42 12/a. Ismertesse a társas vállalkozások formáit és jellemzőit! 43 12/b. Milyen szempontokat venne figyelembe egy eladó felvételkor? Hogyan folytatná le a béralkut a felvételre váró eladóval? . 45 13/a. Ismertesse a létszámgazdálkodás fontosságát és feladatait! Melyek a kereskedelmi munka hatékonyságát mérő mutatók, és ezek mit fejeznek ki? . 46 13/b. Milyen fogyasztói magatartásokat ismer? Melyek a vevő döntési szempontjai a vásárlás során? . 47

14/a. Ismertesse a munkáltató és a munkavállaló kapcsolatának jogi szabályozását Hogyan történik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszűnése? . 48 14/b. Milyen gyakorlati teendői vannak az egyéni vállalkozónak a vállalkozás beindításakor? 52 15/a. Hogyan, milyen formában történik a munka díjazása? Milyen bérezési formákat ismer? Milyen levonások terhelik a bért? Hogyan intézkedik a jogszabály a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről? . 53 15/b. Milyen intézkedésekkel növelné a bolt hatékonyságát? 57 16/a Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás vagyonának formáit! Jellemezze az eszközöket és a forrásokat! Ismertesse a mérleg fogalmát és szerepét! . 60 16/b.Melyek a vállalkozókkal szemben támasztott etikai követelmények? 62 17/a. ismertesse a fogyasztói ár felépítését! Jellemezze az egyes összetevőket! Melyek az árak kialakításának szempontjai? . 63 17/b. Ismertesse a

boltvezetői munka hatását az eredményre! 67 18/a. Ismertesse az ÁFA rendszerét! (Az adó alanya, tárgya, adófizetési kötelezettség, az adó mértéke, levonása, eljárási szabályok.) 67 18/b. Ismertesse azokat a tényezőket, amelyekkel a kereskedő elősegíti költségek csökkentését! 70 19/a. Ismertesse a költségek fogalmát, a legfontosabb bolti költségeket és a költségeket befolyásoló tényezőket! A költséggazdálkodás milyen hatással van a vállalkozás eredményére? . 71 19/b. Hogyan alakítaná ki boltja arculatát? 73 20/a. Ismertesse a vállalkozás eredményének keletkezését, megállapítását, az eredmény nagyságát befolyásoló tényezőket! Hogyan történik az eredmény felhasználása? . 74 20/b. Melyek a tőkeigény csökkentésének lehetőségei? 76 21 /a. Melyek a szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok? Ismertesse a bizonylat fogalmát, a bizonylati elv, a bizonylati rend tartalmi és formai

követelményeit! Hogyan történik a bizonylatok feldolgozása, tárolása, megőrzése? . 77 21/b. Hogyan szervezné meg a pénztárak működtetését, a pénztárosok elszámoltatását, a pénztárrovancsot? Ismertesse a pénztárkönyv szerepét! . 80 22/a.Ismertesse a vállalkozók ellenőrzését végző hatósági és társadalmi szerveket! Melyek a vizsgálat területei, módszerei, intézkedési jogkörök? . 82 22/b. Ismertesse az adásvételi, szállítási, bérleti szerződés legfontosabb szabályait és ismérveit! 83 23/a. Milyen módszerrel ismerheti meg a kereskedő a bolti környezetet, a vevők igényeit, a versenytársak kínálatát, az árak elfogadását? Milyen lehetőségei és korlátai vannak a bolti piackutatásnak? . 85 23/b. Ismertesse a kereskedelmi vállalkozás pénzforgalmának lebonyolítását! 87 24/a. A forgalom növelésének milyen módjait és eszközeit ismeri? Hogyan szervezné meg boltja reklámtevékenységét? Hogyan vizsgálná a

reklám hatékonyságát? . 89 24/b.Ismertesse a szövetkezeti tulajdonú vállalkozások jellemzőit! 91