Földrajz | Geológia » Szakáll Sándor - Ásványrendszertan, Szerves ásványok

Szerves ásványok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Tizedik rész: Szerves ásványok 1 Szerves ásványok X. osztály Szerves ásványok A szerves ásványokként megjelenő, földtani folyamatok során képződő vegyületek, túlnyomó többségben a bioszféra állati vagy növényi anyagainak közreműködésével jönnek létre a föld felszínén vagy a földkéreg legfelső zónáiban. Ezeket három nagy csoportba soroljuk: szerves savak sói, szénhidrogének és kevert szerves vegyületek. Meg kell említenünk, hogy ezek között már nem szerepelnek a korábbi rendszertanokban még megtalálható gyanta- vagy bitumenszerű anyagok, melyek nem rendelkeznek az ásványok kritériumaival (határozott kémiai összetétel és kristályszerkezet). A szerves ásványok zöme molekularácsos szerkezetű anyag. A szerkezetben legtöbbször gyenge kötések szerepelnek, úgymint hidrogén és van der Waals kötések. Ennek

megfelelően a szerves ásványok stabilitása igen csekély, alacsony az olvadáspontjuk, kicsi a keménységük. Néhány kivételtől eltekintve (mellit, whewellit), ritkán jelennek meg jól fejlett kristályok formájában. Sokkal inkább vaskos tömegek, hintések, vagy igen apró kristályokból álló halmazok formájában találhatók meg. Jelenleg kb 50 szerves ásványt ismerünk A szerves ásványok a természetben szinte mindig biogén anyagok közreműködésével képződnek. Így legtöbbször széntelepekben, barlangi guanótelepekben, illetve fosszilis fák társaságában találkozhatunk velük. Vannak azonban olyan szerves ásványok, melyek epitermás ércesedésekben, elsősorban higanytelepekben is megjelennek (például whewellit, evenkit, idrialit). X. A alosztály Szerves savak sói Közöttük legjelentősebbek az oxalátok, melyek az oxálsav sói. Szerkezetükben a C2O4 oxalát-csoport kapcsolódik egyszerű vagy összetett kationokhoz. Oxalátok számos

élőlény szervezetében ismertek, az embernél például a patologikus esetekben megjelenő vesekő fő alkotói. Ritkábbak viszont az ásványok között az acetátok, mellátok és cianátok whewellit weddellit humboldtin oxammit acetamid mellit CaC2O4 · H2O CaC2O4 · 2H2O FeC2O4 · 2H2O (NH4)2C2O4 · H2O CH3CONH2 Al2C6(COO)6 · 16H2O monoklin tetragonális monoklin rombos trigonális tetragonális Whewellit CaC2O4 • H2O Krist.: monoklin Szinte mindig kristályokként ismert A kristályok termete izometrikus vagy zömök prizmás. Ikerképződés közönséges, ikersík legtöbbször a {-101}, a létrejött ikerkomplexumok sokszor szív alakúak. Fiz: hasadása {-101} sz jó, törése egyenetlen; rideg; K = 2,5–3; S = 2,23; színtelen, fehér, sárgás, barnás; üvegfényű, ritkábban gyöngyházfényű; átlátszó, áttetsző. Tércsop: P21/n a = 6,290; b = 14, 583; c = 10, 116; β = 109,47°; Z = 8. Pol mikr: színtelen, optikailag kéttengelyű, pozitív

Földt.-előf: alapvetően szerves eredetű, és akkor szén és lignittelepekben található De olykor hidrotermás érctelepek telérkitöltéseiben is megjelenik. Széntelepekben: Dorog, BicskeCsordakút, Tokod; Kladno (CZ), Burgk (D) Ércesedésekben: Recsk; Kapnikbánya (RO), Freiberg (D), Urbeis (F). Közönséges elegyrésze az emberi veseköveknek Ásv.társ: mellit, gipsz, kalcit (széntelepek), kvarc, kalcit, pirit, tetraedrit, akantit (érctelepek) 2 Szerves ásványok Whewellit: b{010}, c{001}, m{110}, u{120}, l{130}, s{132}, x{101}; {101} szerinti iker (szív alakú iker). Mellit Al2C6(COO) 6 • 16H2O Krist.: tetragonális Kristályai zömmel dipiramisos vagy prizmás termetűek Gyakran vaskos tömegek, bekérgezések és hintések formájában ismert. Fiz: hasadása rossz, törése egyenetlen; K = 2–2,5; S = 1,64; fehér, mézsárga, vörösesbarna, barna, fekete (szénzárványoktól); üveg-vagy gyantafényű; átlátszó, áttetsző; UV-fényben halványkék

színnel fluoreszkál; piroelektromos sajátságú. Tércsop: I41/acd a = 15,549; c = 23,209; Z = 8. Pol mikr: optikailag egytengelyű, negatív Vált: mézkő (mézsárga színű) Földt.-előf: mindig szerves eredetű, szén- és lignittelepekben jelenik meg: Bicske-Csordakút; Artern (D), Bilina (CZ), Malowka, Tula (RUS), Párizsi-medence (F). Ásvtárs: gipsz, whewellit, humboldtin. Mellit, dipiramisos termet. X. B alosztály Szénhidrogének A szénből és hidrogénből felépülő, ásványként ismert szénhidrogének legtöbbször gyűrűs szénmolekulák összekapcsolódásából állnak. Szén- és lignittelepek lassú égése során sokszor szublimációs termékek, de olykor megjelennek epitermás érctelepekben is. fichtelit hartit idrialin kárpátit evenkit C19H34 C20H34 C22H14 C24H12 C24H50 monoklin triklin rombos monoklin monoklin 3 Szerves ásványok Kárpátit C24H12 Krist: monoklin. Vaskos tömegek vagy szálas, rostos halmazok formájában ismert Apró

kristályai tűs-szálas megjelenésűek. Fiz: hasadása jó, a szálas kristályok hajlíthatók, majdnem plasztikusak; K < 1; S = 1,35–1,40; sárga, sárgásvörös; gyanta- vagy üvegfényű; áttetsző, átlátszatlan; gyúlékony. Tércsop: P21/c a = 10,035; b = 4,695; c = 16,014; β = 68°; Z = 2. Polmikr: optikailag kéttengelyű, negatív Földt.-előf: epitermás higanyérctelepeken jelenik meg: Szarvaskút (UKR), New Idria, Colorado (USA). Ásv társ: cinnabarit, kvarc, idrialit X. C alosztály Kevert szerves ásványok Szerkezetükben a szénen és hidrogénen kívül oxigén és különböző csoportok jelennek meg, úgymint NH2, CO, NH stb. Igen ritkák, ezért részletesebb tárgyalásuktól eltekintünk kladnoit guanin urea C6H4(CO)2NH C5H3(NH2)N4O CO(NH2)2 monoklin monoklin tetragonális 4