Gazdasági Ismeretek | Adózási ismeretek » Molnár Ildikó Erika - Vagyonadó

Összehasonlító gazdaságtan Házi dolgozat Vagyonadó Készítette: Molnár Ildikó Erika Gazdálkodási szak Levelező tagozat C csoport 1 A költségvetés felépítése A költségvetés bevételei  Adók és adó jellegű bevételek: adó, tb, vámok, állami monopólium  Nem adó jellegű bevételek: illetékek, díjak, bíróságok  Adományok, juttatások természetes és jogi személyektől, az államháztartás más szintjétől, külföldtől. Az adók és adó jellegű bevételek: Nemcsak fedezeti, hanem befolyásolási és arányosítási funkciója is van. Az adó jogszabályon alapuló egyszeri vagy folyamatos fizetési kötelezettség. Az adó mértékét az állam közjogi alapon egyoldalúan állapítja meg. Rendszerint pénzben kell fizetni, néha azonban termékbeszolgáltatás vagy munkateljesítmény formájában is leróható AZ adókat két nagy csoportra szokták osztani: közvetlen és közvetett adókra. Közvetlen adók: valamely

gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak. Ide tartozik a SZJA, vállalati jövedelemadó, a vagyonadó. Az adó alanyát terheli. Közvetett /indirekt/ adók: termékekhez, szolgáltatásokhoz fűződnek, azaz a forgalmat és a fogyasztást terhelik. Ide tartozik a forgalmi adó, az értéknövekedési adó, a fogyasztási adó. A termék felhasználóját terheli. A vagyonadó Kapcsolódhat:  a lakossági vagy a vállalati vagyonhoz és tárgya lehet ingó és ingatlanvagyont egyaránt. Tárgya szerint:  általános vagyonadó: a vagyon egészét azonos mértékben terheli  részleges vagyonadó: a vagyontárgyakat egyenként eltérő módon, bizonyos csoportokat összevonva terhel. Lehet, hogy csak meghatározott jellemzők esetén kell fizetni. /pl : luxusadó/ Adófizetés forrása szerint: 2  folyó jövedelmet terhelő adó: a vagyonadó megfizetése a lakosság és a vállalat folyó

jövedelméből történik. Az elvonás utólagos jövedelemszabályozó feladatot is elláthat.  A vagyon hozadékát terhelő adó: a vagyontárgy jövedelmet eredményez, ezért a vagyon hozadékát terhelik adóval.  A vagyon állományát terhelő adó: az adó forrása maga a vagyon. Túlzott mértékű adóztatása csak egyszeri lehet, különben az adó alapja, maga a vagyon szűnik meg. Az hogy egy adott országban milyen az adórendszer a legmegfelelőbb, több tényező határozza meg:  Milyen a közvetlen környezetben az adórendszer? Nem csak a térbeli közelség, hanem a közös integrációba való törekvés, és mindenek előtt a külkereskedelmi forgalom súlya határozza meg. Ebben a tekintetben a gazdasági módszerek harmonizációját az indokolja, hogy mind a tőke, mind a minőségi munkaerő országok között egyre mobilabb. Ennek helyválasztását az adózási feltételek is jelentősen befolyásolják. Ezt a tényezőt sem szabad azonban

túlbecsülni, mert a tapasztalatok szerint jól működő és a fejlettségben hasonló szintűek integrációja mellett jelentős különbségek vannak, de ezek nem okoznak nagyobb zavart még a lényeges adózási eltérések esetében sem. Milyen tényezőkhöz kell igazítani az ország adórendszerét?  Mekkora az érintett ország relatív fejlettsége? Nem igaz az, hogy amilyen adórendszer megfelel a fejlettnek, az a legjobb az alacsonyabb színvonalon is. A felzárkóztatásnak az adózás terén is vannak speciális követelményei. Erre legjellemzőbb az, hogy a relatív fejlettségtől függően másként kell adóztatni a termelési tényezőket, egészen másnak a termelését és fogyasztását kell az adókkal és támogatásokkal védeni, és egészen másokat nagy adókkal kell féken tartani.  Milyen az érintett ország kulturális öröksége? Közgazdasági megközelítésben keveset foglalkoznak ezzel a megközelítéssel, pedig ezen tényezők hosszabb

távon is jelentősen érvényesülnek. 3  Milyenek voltak a közelmúlt társadalmi viszonyai? Tehát a jó adórendszernek olyan mértékben kell alkalmazkodnia a nyugat- európai gyakorlathoz, ami még biztosítja a gyors gazdasági növekedést, ami a közvélemény érdekeit minimálisan sérti, és ami még elfogadható a fokozatos gazdasági integráció számára. Az adóreform javaslat elsősorban a beruházások megemelését tartja szem előtt, ennek révén célozza meg a termelés, a foglalkoztatás, jövedelmek és a GDP növekedését. Az adórendszer belső logikája, a társadalmi igazságosság, és sok egyéb szempont egy sor további adóelem megfontolását igényli. Az ingatlan adózás: felvetése a társadalmi igazságossághoz kötődik, a nagy vagyoni különbségek kialakulásának mérséklését célozza meg. A vagyon tulajdonosi személyét tekintve lehet:  Állami  Nemzeti  Magánvagyon Vagyonadó alá tartoznak általában mindazon

személyek, akik vagyon birtokában vannak. A vagyonadó lehet valóságos vagy névleges. Valóságos vagyonadóról akkor beszélünk, amikor az állam vagyonadó útján polgárait vagyonuk bizonyos hányadának beszolgáltatására kötelezi. Kétségtelen, hogy az adóztatásnak ez a módja az állam életében nem lehet tartós, hanem csak időleges, a polgárok ezt az áldozatát csak végszükség indokolhatja. Legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy milyen vagyonok teendők adótárggyá. Olyan vagyonalkatrészek, amelyek a mindennapi szükségletek kielégítésére szolgálnak a vagyonadó kiszabásánál nem jöhetnek számításba. Ellenben az olyan értékes vagyonelemek, amelyek az elsőrendű szükségletek szempontjából nagy szerepet nem játszanak, 4 hanem inkább a tulajdonos személyi élvezetét szolgálják műgyűjtemények/ már tárgyai lehetnek a vagyonadónak. /pl. : A vagyonadó igazi rendeltetése, hogy utolérje azt a vagyont, amely sem

hozadéki, sem jövedelemadóval nem érhető el. Fontos kellék, hogy az adókulcs mérsékelt legyen, amely mellett az adó a jövedelemből fedezhető, s a vagyon állaga sértetlenül megmaradhasson. A modern adórendszerekben a vagyonadó vagyonminimummal van megalkotva, amelynek összege erejéig terjedő vagyonok vagyonadó alá nem esnek. A vagyonadót már az ókori görögök (eisphora) és a rómaiak (tributum) is alkalmazták.  Poroszországban 1 893. - ban  Hollandiában 1 892. - ben hozták be a jövedelemadó kiegészítésére  Ausztriának 1 923. - óta van vagyonadója Manapság legfejlettebb vagyonadója Svájcnak és az Amerikai Egyesült Államoknak van.  Svájc legtöbb kantonjában a vagyonadó főadóként szerepel többnyire a jövedelemadóval kiegészítve.  Az USA- ban minden ingó és ingatlan vagyon az adóssági terhek levonásával forgalmi érték szerint vagyonadó alá esik. Vagyonadó hazánkban A vagyonadót a háború okozta

kiadások fedezése céljából az 1 91 6 XXXII. Törvény hozta be, és 1 91 7, - ben lépett életbe A jövedelemadó kiegészítésére szolgál, szerkezete is nagyjából megegyezik a jövedelemadóéval. Eredetileg adókötelesek voltak mindazok, akiknek tiszta vagyona 50. 000 korona forgalmi értéket meghaladta 5 1 924. - óta pedig már a 4000 aranykorona vagyonértéknél kezdődik a vagyonadó- kötelezettség. Az adótétel:        4. 000 korona vagyonnál 5 korona 1 0. 000 korona vagyonnál 1 0 korona 50. 000 korona vagyonnál 50 korona 1 00. 000 korona vagyonnál 1 00 korona 1 . 000 000 korona vagyonnál 1 500 korona 1 0. 000 000 korona vagyonnál 50 000 korona 1 6. 000 000 korona vagyonnál 1 60 000 korona, ezen felül pedig plussz 1 % fizetendő 1 00. 000 koronánként (1 924 IV tv) Az adótételek tehát progresszívek. Minden adóköteles tartozik vagyonát az adóhatóságnak bevallani. Ennek elmulasztása esetén a megállapított adó

után 1 %- 25%- os pótlék fizetendő. A jövedelem és vagyonadó összes szabályait az 1 927. évi 50 000 számú P. M rendeletben foglalta össze Érvényben maradtak az adótételek: jövedelemadónál 1 %- 44%, a vagyonadónál pedig 0, 01 %- 1 %. Számottevő változást jelentett az 1 932. évi 60 500 számú P M körrendelet 2 §a, amely szerint a jövedelemadó azoknál az adózóknál, akiknél a vagyonadó alapjául vett adóköteles vagyontárgyak együttes, az esetleges tőketartozásokkal nem csökkentett értéke az 500. 000 pengőt túlhaladja, nem lehet kisebb, mint a vagyonadó alá vont érték 2 ezreléke. Forrás: Révai Nagylexikon Napjainkban egyre gyakrabban felvetődő gondolat a vagyonadó bevezetése. Ezt a nagyobb vagyonok esetében jó szemmel nézné a közvélemény. Az OECD- országokban 1 965- óta csökken, ennek okai: a  A vagyonadó aránya folyamatosan vagyonadó reálisan mérhető és megállapítható, tárgya alapvetően az ingatlan,

azon belül is az átlagosnál lényegesebben igényes lakás. Ez ugyan társadalmi szinten nagy értéket képvisel, a gazdagok vagyonának azonban egyre csökkenő hányadát teszi ki. 6  Az értékes lakások közül azok, amelyek adózott jövedelemből keletkeztek, elenyésző kisebbséget képviselnek. Ezt az elenyésző kisebbséget nem indokolt még egyszer megadóztatni, mivel a tulajdonosuk már nehéz adókat fizetett. A többségük olyan jövedelemből épült, amely elkerülte az adózást. A fekete jövedelmek befektetései között messze az a legjobb a társadalom számára, amiből luxuslakások épülnek. Ha az ingatlanon az építés vagy a vásárlása veszélyes befektetésnek bizonyul, a feketén szerzett vagyonnak egy része is kimenekül az országból, ami eddig a nemzeti vagyont gyarapította.  A vagyonadó olyan adóalapot terhel, ami nem biztosít közvetlen jövedelmet, azaz nem teremt az adófizetéshez forrást. A vagyonadót tehát

általában más jövedelemből kell kifizetni.  Az ingatlanok reálértéke a modern társadalmakban nem mindig és nem a kellő mértékben növekszik. Tehát az ingatlanadó megvalósítani: csak különböző feltételek mellett ajánlatos  Helyi adóként kerüljön bevezetésre Mert a vagyonok értékváltozása, mennyisége és a tulajdonosok jövedelmi helyzete csak a helyi önkormányzatok előtt válhat ismerté Csak a helyi viszonyok alapján dönthetik el, hogy milyen körre terjedjen ki, és milyen értékben adóztassák.  A vagyonadó ne fix összeg, hanem az ingatlanérték meghatározott százaléka legyen. A kisjövedelmű tulajdonosoknak nem kell fizetnie mindaddig, amíg magából a vagyonból nem származik jövedelme, illetve nem kerül új tulajdonoshoz Az önkormányzatoknak az új adóból kezdetben és folyamatosan ugyan nem származik jövedelme, de növekszik a tulajdonában lévő vagyon. Az évente nem fizetett adó olyan mértékben

növekszik, ahogyan az ingatlanok értéke. Tehát az adóköveteléseket nem érinti a pénz romlása, az ingatlanok értékének folyamatos nyilvántartására nincs szükség. Az esedékesség idején a behajtás egyszerű. Az önkormányzat számára vagyongyarapodást jelent minden olyan fejlesztés, ami a meglévő ingatlanok értékét növeli. 7 Ha egy területen kiépítik a közműveket, akkor ott ennek következtében nő a vagyonérték, és ebből az önkormányzat részesedése is nő. Az önkormányzatok munkájának a legjobb mércéje a területükön lévő ingatlanvagyon értékének a növekedési rátája. Adóreform  Az adórendszer átalakítása során törekedni kell arra, hogy az adóbevételek aránya a GDP- hez viszonyítva tartósan 40% körüli szinten legyen, mert ez kevésbé korlátozza a gazdaság versenyképességét, nem ösztönzi a rejtett gazdaság növekedését, nem okoz gondot a gazdaságnak, nem eredményez egyéb torzulásokat. 

Kiemelt szempont az adórendszer stabilitásának és kiszámíthatóságának erősítése.  Elsődleges feladata az adóalap kiszélesítés  Régóta visszatérő eleme a vagyonadó esetleges bevezetése. A vagyonadó nem bevétel- orientált, hanem a jövedelem- változás kontrolljaként történő alkalmazása esetleg megfontolandó lehet. A vagyonadó ideológiája Széles körben elfogadott a közgazdászok között. A gyakorlatban azonban az egyes vagyontípusokhoz többnyire eltérő adótípusok kapcsolódnak. A fizikailag nem érzékelhető vagyontárgyak adóztatása különlegesen nehéz feladat. A vagyonadózás következetes alkalmazása általában eltekint ezen vagyontárgyak adóztatásától. Ugyanakkor valamennyi fizikailag érzékelhető vagyontárgyat igyekeznek vagyonalapként használni. Történetileg, a személyi vagyontárgyak (ingóságok) adóztatása megosztott adóvá, az ingatlan vagyonadók pedig helyi adóvá váltak. Az előzőek alapján az

adóelmélet azt javasolja, hogy a vagyoni típusú adók alapját az ingatlanok képezzék. Ebben az esetben az adó kivethető vagy a vagyontárgy egy adott fizikai egysége, fizikai jellemzője vagy annak értéke szerint. Előbbi esetben egység alapú adózásról (unit tax), utóbbi esetben pedig érték alapú adózásról (ad valorem tax) beszélhetünk. 8 A vagyontárgy súlyán, méretén vagy más fizikai jellemzőjén alapuló adózás meglehetősen önkényesnek tűnik. Ezért az elmélet inkább a vagyontárgy pénzbeni értékének meghatározott százalékát javasolja adóalapként. Ennek a metódusnak az alkalmazása egy speciális vagyonértékelési folyamatot (valuation) igényel. Ez a folyamat a vagyonérték becslés (assessment). Az egyes vagyontárgyakhoz rendelt adóztatható vagyonértéket pedig becsült vagyonértéknek (assessed value) nevezik. A vagyonadóztatásban kialakult hagyományok és szokások alapján az ingatlanok értékbecsléséhez,

értékkorrekciójához eltérő kulcsokat alkalmaznak. Nemcsak eltérő kulcsokat, de különböző bázist is alkalmazhatnak az értékbecsléshez. A két leggyakrabban alkalmazott módszer a bérleti díjon (rental or annual value system), illetve a vagyontárgy forgalmi értékén (capital value system) alapuló becslés. A gyakorlatban a két becslési alap közötti választás az adóterhek eltérő megoszlását eredményezheti. Ezért ezek alkalmazása eltér az egyes országok között, de előfordul az is, hogy mindkettőt alkalmazzák. A vagyonértékelés lehet szabályozott vagy szakértői. A szabályozott vagyonértékelés esetében törvény határozza meg az értékelés módszerét, eljárási és számítási módját. A szakértői módszer esetében a kormányzati vagy magán vagyonértékelő szervezet választja meg az ingatlan felértékelési eljárását. Ez utóbbi az általánosabban elterjed módszer napjainkban. Az előbbieken túl a vagyonértékelés

alapulhat önbevalláson is. Európában az egyes ingatlanokat egyedileg értékelik. Az USA- ban és a világ országainak többségében az ún. tömegbecslést használják A módszer alkalmazása során a települést zónákra osztják és az egyes zónákon belül az azonos típusú ingatlanokra azonos ingatlanértéket állapítanak meg. Az elkülönített zónák hasonló karakterűek mind az ott lévő épületek jellege és építési éve, mind a területen lévő közszolgáltatások színvonalát tekintve. A fölbecsült vagyonértékre, mi8nt adóalapra kivetett vagyonadó kulcsát egyaránt befolyásolja az adót kivető kormányzat bevételi szükséglete, illetve maga a becsült érték. Az ingatlan forgalmi értékéhez viszonyítva beszélhetünk nominális, illetve effektív adókulcsról. A nominális adókulcs az adóalapra kivetett tényleges 9 adómérték. Ez az adókulcs egy adott ingatlankategórián belül minden egyes ingatlanra egyforma, így az egyes

ingatlanok adóterhe a tényleges forgalmi értékhez viszonyítva proporcionális. Az effektív adókulcs adott ingatlan adóterhelését mutatja a tényleges forgalmi értékhez viszonyítva. Így ez az adókulcs ingatlanonként nagymértékben eltérő lehet egyrészt a változatos vagyonértékek, másrészt a zónánként különböző becslési/korrekciós tényező alkalmazása miatt. Az adórendszer vizsgálatának módszerei  Gazdasági hatékonyság: ez a mutató egyrészt az adónak a gazdaság szereplőire, másrészt a költségvetésre gyakorolt hatását igyekszik mérni  Igazságosság: azt mutatja mennyire méltányos az adó. Az alapkérdés ilyenkor az, hogy hogyan oszlik meg az adóteher az adófizetők között. Általában méltányosabbnak tartják azt az adórendszert, amelyben a magasabb jövedelműek adóterhe magasabb, mint az alacsonyabb jövedelem kategóriába tartozóké.  Elaszticitás: ez a mutató azt mutatja, hogy az adóbevételek milyen

rugalmasan képesek követni a gazdaságban bekövetkezett változásokat,  Az adminisztráció költségei: az adóbegyűjtés számos költséggel jár együtt. Néhány általánosan nem használt mutatóval is jellemezhető az adórendszer:  Korlátosság: az adó kétféleképpen lehet korlátos. Egyrészt a szabályozás szabhat alsó vagy felső korlátot az egyes adóalapokra kivethető adókulcsokra, továbbá mentességek és kedvezmények is csökkenthetik a potenciálisan beszedhető adó nagyságát. Másrészt az elérhető adó önmagában is korlátozott lehet.  Rugalmasság: adórendszer változtathatóságának korlátait vizsgálja.  Illékonyság: azt mutatja meg, hogy az adott adótípusból származó bevétel milyen mértékben változik évről évre.  Megbízhatóság: erőteljes kapcsolatban áll a költségvetés tervezési folyamatával. Az adókapacitás rendszeres alul illetve felülbecslése leszűkíti, vagyis túlzottá teheti a

költségvetés kiadási oldalával szembeni várakozásokat. Az, hogy egy helyi adóbevétel alul vagy felülbecsült- e az gyakran a kormányzati szinttől is függ. Központi kormányzat rendszerint felülbecsli a várható helyi adóbevételeket 10 (ennyivel csökkenthető a központi támogatás igénye), míg a helyi önkormányzatok inkább óvatosan terveznek (alátámasztható a többlet központi támogatás igénye, nyomást gyakorolhat a választott testületre a kiadások tervezésénél. ) Közgazdasági mutatói szemléletű elemzés Pénzügyi mutatói szemléletű Hatékonyság Korlátosság Méret Rugalmasság elemzés Gazdasági teljesítmény befolyásolása Politikai rugalmasság Méltányosság Illékonyság Vertikális Megbízhatóság Horizontális Adminisztrációs költségek A helyi adózás néhány OECD- országban % Vagyonadóztatók Helyi adók aránya Ország Helyi adók megoszlása USA Aránya az összes adóbevételb en 1 2, 6

Aránya a Jövedele Fogyaszt Vagyon helyi madó ási adó jövedelmek ben 38, 8 5, 9 1 9, 8 74, 2 Kanada 9, 3 37, 0 0, 00 2, 0 98, 0 Egyesült Királyság Ausztrália 1 0, 4 30, 9 0, 00 0, 00 1 00, 00 3, 7 40, 1 0, 00 0, 00 1 00, 00 11 Írország 2, 3 5, 7 0, 00 0, 00 1 00, 00 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Magyarországon felmerülő vagyonadó „gondolatok” 1 996 Az előterjesztés szerint 1 997. - ben az önkormányzatok, ha arról rendeletet alkotnak, új filozófia alapján számítanák a telek és építményadókat. Lényege: a négyzetméterek helyett az ingatlan értékét vennék alapul. A törvényhez kapcsolt mellékletből kiderülne a különböző település típusokon mekkora lenne az egy négyzetméterre vonatkozó adó alsó és felső határa. A tervezet alapján 2000- től megszűnne az üdülőépület után fizetett idegenforgalmi és kommunális adó. Csak a lakásbérlőket terhelné a legfeljebb évi 1 2000 forintnyi

kommunális hozzájárulás. A legtöbb parlamenti felszólalásban a képviselők arra mutattak rá: az ingatlanok megadóztatását, amelyből a lakók döntő többsége számára semmilyen közvetlen jövedelem nem származik, nem lehet pártolni. Az önkormányzatok finanszírozását nem ezzel a módszerrel kell megoldani. Nem beszélve arról, hogy mindez egy ingatlanokra alapozott átfogó vagyonadó bevezetésének előjele lehet. Gyakori ellenvetés volt, hogy az értékhatárok meglehetősen tágak, s ez az önkormányzatokat nehéz dilemma elé állítja. Sőt a nyilvántartások akkori állapotát tekintve szinte lehetetlen helyzetbe hozta. Gémesi György és Szászfalvi László MDF- es képviselők olyan módosító javaslatokat nyújtottak be, amely szerint az új szabályozás hatályba léptetését 2001 . - re kellene eltolni, s az önkormányzatok dönthetnének a régi és új adóforma alkalmazásáról. Illetékek: A kormány elképzelése szerint a

vagyonszerzés területén négy lényeges illetékmódosulás történne. A fiatalok első lakásszerzését az állam az 12 egyébként fizetendő illeték 50%- ig, de legfeljebb 40000 forintig támogatná. A kedvezményt a 35 életévhez és 8 millió forintos lakásértékhez kötnék. Lakás eladása és az új megvétele közötti értékkülönbség után fizetendő illetékkedvezményt kizárólag magánszemélyeknek és ötévenként egy lakás megvásárlásához biztosítanák. Járai Zsigmond azt mondta fontolóra veszik ezen adónemek bevezetését Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára egy nyilatkozatában azt is felvetette, hogy a vagyon adómértéke 1 0- 20% között lenne, mert nagyobb mértékű elvonás veszélyeztetné a megtakarításokat. A vagyonadóhoz szükséges vagyonértékelés az ingatlanpiac fejletlensége miatt nehezen valósítható meg. A vagyonadó terén az „igazságos teherviselés” elvárása, illetve a

végrehajtás azért is nehéz, mert a vagyonnak egy része válik kézzel foghatóvá és szemmel láthatóvá, a pénzvagyon tetten érése pedig szinte lehetetlen. 2003 A vagyonadó jelenlegi adórendszerünkben szinte jelentéktelen szerepet tölt be. Az önkormányzatokhoz folyik be és nem költségvetési forrás Kiszélesítése és a költségvetésbe való bevonása a társadalmilag igazságos, teherviselőképességgel arányos közteherviselés megvalósításához elengedhetetlen. Elsősorban a nagy értékű - pl : 50 millió forintnál nagyobb értékű- ingatlanvagyon megadóztatása lehetséges és szükséges. Lehetetlen állapot, hogy száz- , vagy többszáz millió forint értékű ingatlanok, villák esetenként paloták nem adókötelesek. De más, nagy értékű vagyontárgyak, pl. : festmények megadóztatása is jogosnak látszik. Az új ingatlanadó- tervezet szerint: az ingatlan adó összege emelkedne, amelynek lényege, hogy a korrigált forgalmi érték

alapján, nem pedig a forgalmi értéket figyelembe véve kellene adózni az ingatlanok után. Az adó mértéke legfeljebb két százalék – vagyis például egy 70 négyzetméteres, budapesti, négyzetméterenként 250 ezer forint forgalmi értékű lakás után akár évi 350 ezer forint adót is kellene fizetni. Most 13 az építményadó évente legfeljebb 900 forint négyzetméterenként, vagy az illetékhivatal nyilvántartása szerint forgalmi érték 50 százalékának a 3 százaléka. Az előbbi esetben – egy 70 négyzetméteres lakás esetébenEz évi 63 ezer forint A most a tárcáknak véleményezésre megküldött koncepció szerint 2004- től, az önkormányzatok döntése alapján szednék be az újfajta ingatlanadót. Csák Csongor, szerint: a Pénzügyminisztérium helyettes szóvivője A Pénzügyminisztérium tervei szerint a jövő évtől egyszerűbb és igazságosabb lesz az ingatlanadó- rendszer, - értve ez alatt az építmény és telekadó- , a

változás lényege az, hogy az eddigi forgalmi érték szerinti adóztatást, ami egy meglehetősen bonyolult, - ezt mutatja az is, hogy országszerte mindössze csak négy település vezette be- tehát a forgalmi érték szerinti rendszert felváltaná a számított értéken történő adózás. Amelynek számítási módja a következőképpen alakulnak: Ezt nem a minisztérium végezné, hanem készül egy jogszabály- tervezet erről az új adónemről és ez a jogszabály megyénként és településtípusonként, valamint ingatlan fajtánként alsó és felsőforgalmi értéket adna meg, ezeken a határokon belül aztán az önkormányzatok képviselőtestületei határoznák meg a konkrét adótételeket. - Budapesten az átlagos ingatlanoknak az értéke általában 1 0 és 20 millió forint között van, az új szabályozás szerint az ingatlan két százalékát lehetne kivetni az önkormányzatnak, ez azt jelenti, hogy akár évente 400 ezer forintot is kellene fizetni

egy lakás utánEz az érték csak egy maximum érték és egyenlőre csak elképzelés. A két százalékos érték csak egy felső határ. Az önkormányzatoknak választási joga van ezen belül alacsonyabb értéket kiszabni. Nem valószínű, hogy az önkormányzatok indokolatlanul akarnák sanyargatni lakosaikat ilyen mértékben. - az ingatlanadó növekedésével csökkennének- e más adónemek?Automatikusan nem jelent magasabb adóterhelést, amiatt sem, hogy az önkormányzatok szabadon dönthetnek, hogy egyáltalán be kívánják- e vezetni ezt a fajta adót vagy sem? Az újfajta építményadó bevezetésével párhuzamosan bevezetésre kerülne az adófelfüggesztés jogintézményét, amely azt jelentené, hogy a rászorultak halasztást kérhetnek és kaphatnak az építményadó megfizetésére. Természetesen ezt a későbbiekben kamatostól kellene megfizetni. 14 Forrás: Nethírlap- Krónika: Új ingatlanadó tervezet Gémesi György, elnöke szerint: a

Magyar Önkormányzatok Szövetségének Semmiképpen nem támogatható az a módszer, ami ezt a típusú adóbevételi többletet jelentheti. Hiszen arról van szó, hogy újabb terhet raknának a lakosság vállára, ennek végrehajtója tulajdonképpen az önkormányzat – még az is megengedett, hogy ha akarja beszedi, ha akarja nem. - Ez komoly feszültséget válthat ki a településeken. Viszont ki lesz pipálva az a lehetőség, hogy az önkormányzatok többletforráshoz jussanak. Forrás: Nethírlap- Krónika: Új ingatalanadó- tervezet Vagyoni típusú adók Magyarországon Az építményadó két korábbi ingatlanadó (házadó és nem lakás célú helyiségek adója) átkonvertálásának tekinthető. A telekadó „jogelődje” pedig a korábbi telekadó, illetve a telekhasználati és igénybevételi díj.  Építményadó: Az adókötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás

céljára szolgáló épületre, valamint épületrészre. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet. A helyben szokásos földrészt az önkormányzat határozza meg. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől illetve hasznosításától függetlenül. Adómentesség Mentes az adó alól: - a szükséglakás - a gyógy vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 1 00négyzetméter 15 - a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetve a nevelés- oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség a költségvetési szerv, egyház tulajdonában álló építmény a lakás és üdülő épülethez tartozó helyiségek az ingatlan- nyilvántartás állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez

kapcsolódó tároló épület, feltéve, ha hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, illetve növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Az adó mértéke: Az évi adó mértékének felső határa: 900Ft/nm vagy A korrigált forgalmi érték 3%- a Forrás: Adókódex  Telekadó: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrész/telek/. Adómentesség: Mentes az adó alól: - építési tilalom alatt álló telek az építési tilalom idején - a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után. - Az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó védő/biztonsági/ terület - Erdőművelési ágban nyilvántartott telek Az adó évi mértékének felső határa: 200Ft/négyzetméter vagy A korrigált forgalmi érték 3%- a. A helyi adótörvény

lehetővé teszi, hogy az önkormányzat válasszon egység vagy érték bázisú adó bevezetése között. Jelenleg a hazai önkormányzatok szinte kizárólag az ingatlan alapterületén alapuló adózást alkalmazzák. 16 Ettől a gyakorlattól 1 993. - ban mindössze három önkormányzat tért el: Nyíregyházán a nem lakás célú építmények építményadója és a telekadó esetében a korrigált forgalmi érték 1 %- a az adó mértéke, Németkér – Tolna megye- önkormányzata a nem lakás célú építményekre vezetett be értékbázisú adót, mértéke a korrigált forgalmi érték 2%- a; Tarjánpusztán –Győr- Moson- Sopron megye- viszont a lakás célú ingatlanok adóztak, amelynek mértéke a korrigált forgalmi érték 3%- a. / S ez a következő tényezőkkel magyarázható:  A korábbi házadó, a nem lakás célú ingatlanok adója, valamint a telekadó meglévő nyilvántartása miatt az alapterületen alapuló új ingatlan típusú helyi adók

kevesebb előkészületet igényeltek, mint az értékbázisú építmény illetve telekadó bevezetése.  A teljes körű ingatlan nyilvántartás hiánya Az ingatlanok értékbeni felmérésének hiánya A helyi adóapparátusok szakmai hiányosságai Ingatlanértékelés módszereinek szabályozatlansága A viszonylag egyszerű adminisztrációs vonzatai miatt olcsóbban működtethető, mint az értékbázisú adóztatás. Forrás: Adókódex     Kit terhelnek a helyi adók? Adótípus ÉPÍTMÉNYADÓ - lakás célú - lakás célú TELEKADÓ KOMMUNÁLIS ADÓ - magánszemélyek - vállalkozások IDEGENFORGALMI ADÓ - tartózkodás után - díj után - üdülési célú építmény után IPARŰZÉSI ADÓ Adófizető Magánszemélyek Vállalkozások X X X X X X - X X X X X 17 - nettó árbevétel után - ideiglenes tartózkodás után Forrás: 1 990. évi C tv és 1 992 évi LXXI tv X X Luxusadó 1 999: Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoprtjának

helyettes vezetője szerint a kamatadó bevezetését az infláció egy számjegyűre csökkentése indokolja, hiszen a banki kamat ezután már nem a pénzromlás miatti veszteséget hivatott pótolni, hanem egyfajta tőkejövedelemmé válik, így nem maradhat nullakulcsos. A kormány 20 százalék körüli elképzeléséhez képest a Fidesz- frakció a kamatnak csak az infláció feletti részét adóztatná meg. Rogán szerint a vagyonnak akkor is adóznia kell, ha az földben vagy ingatlanban fekszik, bár e két új közteher bevezetését a képviselőcsoport az uniós csatlakozás utánra halasztaná, s bizonyos értékhatárhoz kötné. A Fidesz az úgynevezett luxusingatlanok tulajdonosainak „megszorongatásra” készül, erre utal, hogy az ingatlanadóhoz ingatlanbevallás párosulna. Az MDF összességében ellenzi az új adónemek bevezetését, de egy csekély mértékű kamatadóról hajlandó tárgyalni. A politikusok szerint a „luxusadó” újbóli felemlegetése

rossz emlékeket ébreszt. A kisgazdák csak akkor látják reálisnak a kamatadó kivetését, ha az infláció 5 százalék alá csökken. Forrás: Heves Megyei Hírlap 1 999. június 1 9 2002: A Pénzügyminisztérium bejelentette: elkészítette a luxusadók emeléséről szóló kormányhatározat- tervezetet. Ennek értelmében legnagyobb mértékben az italok drágulnak. Vagyonadó alkalmazása külföldön Az angolszász országokban- kivéve Írországot- a vagyonadók a helyi bevételek 30- 40%- át biztosították a nyolcvanas évek közepén. A 18 jövedelemadóztató országok csoportja tovább bontható a helyi a helyi adónak a nemzeti adórendszerben képviselt súlya alapján. Míg a skandináv országokban ez az arány 1 9- 33% között mozog, addig a német csoportokban a helyi adók súlya kevésbé jelentős, minden esetben 8 % alatt van. A harmadik csoportba azok az országok sorolhatók (Ausztria, Spanyolország), amelyekben kiegyensúlyozott helyi

adórendszer működik. Vagyis rendszerükben nem dominál kizárólagosan egy adótípus. Ebben a csoportban a helyi jövedelem, illetve a fogyasztási adók képviselnek hasonló nagyságrendet, de a vagyoni típusú adók részaránya is 1 0% körüli. AZ utóbbi évtizedekben a vagyonadók jelentőségének csökkenése érzékelhető az angolszász országokban. Az olajválság hatására meglóduló infláció időszakában az ingatlanárak az inflációt meghaladó mértékben nőttek az Egyesült Államokban. A jól képzett adóapparátus oly mértékű adóbevételek elérésére volt képes ebben az időszakban, amely jelentősen meghaladta a városi költségvetés szükségleteit. Ez pedig ellentétessé vált a helyi adózás filozófiájával, amely szerint az adónak megfelelő mértékű (elégséges) bevételt kell eredményeznie a helyi költségvetés számára. A költségvetési igényhez képest jelentkező többletbevétel nem lehet célja a helyi adózásnak.

Ezt a helyzetet felismerve bontakozott ki Reagan kormányzóságának időszakában az úgynevezett Preposition 1 3 mozgalom Kalifornia államban. Ennek keretében jelentősen csökkentették a vagyonadó kulcsait. A mozgalom fokozatosan átterjedt a többi államra is. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államokba is az ingatlanadó a helyi önkormányzatok legfőbb adóbevételi forrása. Itt az értékbecslési technika a nagyszámú lakóegység hasonlóságon alapul. Egyedileg értékelt egységek értékbecsléséből származó számítógépes tömeges értékelési rendszert alkalmaznak, amely bármilyen módszer alapján történhet, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. Egy regressziós analízis felhasználásával az ingatlan értéke kifejezhető néhány egyszerűen mérhető naturális mutató függvényeként. A modell együtthatóit a kezdeti adatgyűjtés során kiszámítják, amikor az önkormányzat teljes területe felmérésre kerül. Az ezt követő

években az egyes ingatlan értékeléseket a folyó eladásokból származó információk szerint módosítják. 19 Az Egyesült Királyságban a fejadóról az ingatlan alapú tanácsi adóra való gyors áttérés miatt a tömeges értékbecslés módszerét használták. Az alkalmazott rendszerben a lakóingatlanokat a törvény által meghatározott nyolc értéksáv valamelyikébe sorolják. A törvény ezen sávokon belül az adóteher mértékét is meghatározza. Például a legmagasabb sávban a tanácsi adó kétszerese kell legyen az átlagos –négyes számú- sáv adójának. A tényleges kulcsok a helyhatósági szabályozás körébe tartoznak. Ily módon elkerülhető a bonyolult értékelési eljárás, mivel a sávok szélesek, az aló érték 20%- ától 1 00. - ig terjednek Noha az értékelő irodák országos szervezettségűek és kifinomultabb értékelésre is képesek, ezt a rendszert azért vezették be, mert az adórendszerbeli váltásra csupán

csak egy év állt rendelkezésre. Hollandiában A helyi adó bevezetésének önkéntessége következtében, az 1 970. - bem megreformált ingatlanadónak a tényleges alkalmazási valamennyi önkormányzatnál közel egy évtizedet vett igénybe. Szintén hosszabb, közel két évtizedes időszak alatt tért át valamennyi önkormányzat az alapterületen alapuló adóztatásról az értéken alapulóra. Éppen ezért a kilencvenes évek végén a holland törvénykezés már az adóalap választásának egységesítését tervezte, az ingatlan forgalmi értékén alapuló adóztatás javára. Ugyanakkor az ingatlan alapterületét, mint adóalapot igyekeztek piacosítani, vagyis az ingatlan forgalmi értékét befolyásoló tényezőkkel korrigálták az adóköteles alapterületet. Az ingatlan fekvése, használata és minősége által meghatározott szorzószámok segítségével az adóalap felfelé vagy lefelé eltért, vagy változatlan maradt a tényleges alapterülethez

képest. Ezáltal az adóalap valamelyest tükrözte az ingatlan forgalmi értékében meglévő különbségeket is. Ez a módszer tehát egyfajta közelítés az ingatlan piaci értéke, de legalábbis a piaci megítélése felé, ezért egyfajta átmenetet jelenthet a tisztán alapterületen, illetve a tisztán értéken alapuló ingatlanadózás között. A vagyonadózás nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy ez az adónem hosszú időtávot tekintve jelen van és jelen lesz az adózási rendszerekben. Jellemzően helyi adóbevételi forrás, amely különböző jelentőséggel bír az egyes országok helyi önkormányzatainak bevételi szerkezetében. Az ingatlan alapú adónak a helyi költségvetésekben 20 lépviselt aránya Magyarországon nagymértékben alatta maradt a nemzetközi átlagnak. Az Európai Unió tagjává válás folyamatában hangsúlyozott szerepet kap a gazdaság törvényi szabályozásának hozzáigazítása az Eu normákhoz. Ez a

harmonizációs törekvés jellemző az államháztartás, illetve az önkormányzati finanszírozások tekintetében is (autonómia biztosítása). Éppen ezért lényeges, mert jelentős tartalék mutatkozik az ingatlanadók alkalmazása, annak fejlesztése, erősítése terület5én. A fejlesztés irányát jelentős mértékben befolyásolják a nemzetközi trendek. Azaz az utóbbi időben számos országban tértek át az alapterületen illetve a bérleti díjon alapuló adózásról az ingatlan forgalmi értékén alapuló adózásra. Ennek azonban számos technikai, humán és rendszerbeli feltétele van, amelynek kialakítása igen időigényes folyamat. 21 Felhasznált irodalom  Adókódex 2002/7- 8.  Center For International     Private Enterprise: Az adórendszer átalakításának néhány kiemelt kérdése Eszmélet folyóirat Kopátsy Sándor: A vállalkozások védelmében Kopátsy Sándor- Matolcsy György: Alternatív gazdaságpolitika Révai

Nagy Lexikon 22 Tartalomjegyzék A költségvetés felépítése. 2 o Vagyonadó hazánkban. 5 o Adóreform. 8 o A vagyonadó ideológiája. 8 o Magyarországon felmerülő vagyonadó „gondolatok”. 1 2 o Vagyoni típusú adók Magyarországon. 1 5 o Luxusadó. 1 8 o Vagyonadó alkalmazása külföldön. 1 8 o Felhasznált irodalom. 22 o Tartalomjegyzék23. o 23