Középiskola > Kötelező olvasmányok > Örkény István - Macskajáték

Szereplők:

- Orbánné, Erzsike
- Gizi – Erzsike testvére
- Paula – Erzsike barátnője
- Egérke – Erzsike szomszédja
- Ilus – Orbánné lánya
- Józsi – Ilus férje
- Csermlényi Viktor – Erzsike lovagja
- Pincér

Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket.

A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi megbénult; fiánál, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek mindennap beszélnek egymással telefonon – már csak így tartják a kapcsolatot.

Erzsi elmeséli testvérének, hogy a minap megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak. Kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.

Az asszony barátsága motiválja Orbánnét, így újra ad magára, befesti haját, de fiatalosabban is öltözködik, mint barátnője, Paula. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, aki hozzá szokott járni ebédelni, valaha a szeretője volt.

Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, s csodálja az asszony új külsejét. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul. Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal.

Kiderül, hogy Paula és Viktor egymásra találtak, s esküvőjüket tervezgetik. Erzsi rájön, hogy még mindig szerelmes Viktorba, s mindent elkövet, hogy visszakapja. Közben lánya és veje igyekszik elterelni figyelmét a férfiről. Testvére, Gizi meghallgatja ugyan Erzsikét, de nem akar beavatkozni.

A mű végén Erzsi öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki. Mire magához tér, az ágya szélén ott ül Gizi, a testvér, akitől már oly sok ideje távol élt. Most újra itt van, s új életet tervez maguknak: együtt élhetnének gyermekkoruk boldog színhelyén, Létán. Hazaér Egérke is, s Gizivel együtt eljátsszák a szokásos nyávogós, kergetőzős macskajátékukat.

A háttérben újra megjelenik a régi fénykép. Orbánné tárgyilagosan beszél róla. A képről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a szép Szkalla lányokat ábrázolja Létán, a Holt-Tisza partján, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve. Azt, hogy mikor készült, honnan és ki elé futnak, nem lehet tudni.

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

• Örkény István / 2010, 3 oldal
  
  
• Örkény István élete, főbb műveinek elemzése / 2007, 3 oldal
  
  
• Örkény István - Tóték és két további novella elemzése / 2008, 2 oldal
  
  
• A groteszk Örkény István egyperces novelláiban és Tóték című művében / 2012, 6 oldal
  
  
• Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében, vagy drámájában / 2004, 2 oldal
  
  

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

Régi irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Törökországi levelek című művét nem Magyarországon, hanem Rodostóban, Rákóczi inasaként írta a fejedelem ösztönzésére. A műnek eredetileg nem Törökországi levelek volt a címe. A jelenlegi címet Kulcsár István találta ki, amikor 1794-ben megjelentette. A leveleskönyvnek nincs tervszerűen elrendezett szerkezete, mivel a különálló...

A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...