Középiskola > Kötelező olvasmányok > Örkény István - Macskajáték

Szereplők:

- Orbánné, Erzsike
- Gizi – Erzsike testvére
- Paula – Erzsike barátnője
- Egérke – Erzsike szomszédja
- Ilus – Orbánné lánya
- Józsi – Ilus férje
- Csermlényi Viktor – Erzsike lovagja
- Pincér

Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket.

A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi megbénult; fiánál, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek mindennap beszélnek egymással telefonon – már csak így tartják a kapcsolatot.

Erzsi elmeséli testvérének, hogy a minap megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak. Kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.

Az asszony barátsága motiválja Orbánnét, így újra ad magára, befesti haját, de fiatalosabban is öltözködik, mint barátnője, Paula. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, aki hozzá szokott járni ebédelni, valaha a szeretője volt.

Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, s csodálja az asszony új külsejét. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul. Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal.

Kiderül, hogy Paula és Viktor egymásra találtak, s esküvőjüket tervezgetik. Erzsi rájön, hogy még mindig szerelmes Viktorba, s mindent elkövet, hogy visszakapja. Közben lánya és veje igyekszik elterelni figyelmét a férfiről. Testvére, Gizi meghallgatja ugyan Erzsikét, de nem akar beavatkozni.

A mű végén Erzsi öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki. Mire magához tér, az ágya szélén ott ül Gizi, a testvér, akitől már oly sok ideje távol élt. Most újra itt van, s új életet tervez maguknak: együtt élhetnének gyermekkoruk boldog színhelyén, Létán. Hazaér Egérke is, s Gizivel együtt eljátsszák a szokásos nyávogós, kergetőzős macskajátékukat.

A háttérben újra megjelenik a régi fénykép. Orbánné tárgyilagosan beszél róla. A képről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a szép Szkalla lányokat ábrázolja Létán, a Holt-Tisza partján, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve. Azt, hogy mikor készült, honnan és ki elé futnak, nem lehet tudni.

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

A Soproni-medence kedvező földrajzi fekvésénél fogva már régóta emberlakta terület. Kr.e. a VI.-V. évezredben már lakott területek találhatók a térségben. A neolitikumban a dunántúli vonaldíszes kultúra képviselői hagyták itt emlékeiket, mégpedig a falvakban megtelepedő Zseliz csoport és a kézműves eszközöket előállító (kőeszközök) lengyel kultúra csoportja.

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

• Örkény térképe és rövid története / 2000, 1 oldal
  
  
• Örkény István életéről, költészetéről / 2006, 8 oldal
  
  
• Örkény István / 2010, 3 oldal
  
  
• Örkény István - Tóték és két további novella elemzése / 2008, 2 oldal
  
  
• Örkény István élete, főbb műveinek elemzése / 2007, 3 oldal
  
  

I. "A főúri" A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...

Szent László Lengyelországban látta meg a napvilágot. Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya. László egész életében sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi. Mikoron méglen gyermekded volnál, Kihoza Béla király jó Magyarországba, Hogy dicsekednél te...

Az olasz városállamok meggazdagodott polgársága vagyona birtokában új életformát alakított ki, új eszméket kezdett a magáévá tenni. Megnőtt az egyéniség szerepe. Az új stílusú életfelfogás feltámasztotta az ókori görög és római kultúrát, visszhangra talált benne az antik műveltség emberközpontúsága. Tudatosan tárták fel a múlt emlékeit, felkutatták a latin és a görög...