Középiskola > Kötelező olvasmányok > Örkény István - Macskajáték

Szereplők:

- Orbánné, Erzsike
- Gizi – Erzsike testvére
- Paula – Erzsike barátnője
- Egérke – Erzsike szomszédja
- Ilus – Orbánné lánya
- Józsi – Ilus férje
- Csermlényi Viktor – Erzsike lovagja
- Pincér

Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket.

A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi megbénult; fiánál, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek mindennap beszélnek egymással telefonon – már csak így tartják a kapcsolatot.

Erzsi elmeséli testvérének, hogy a minap megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak. Kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.

Az asszony barátsága motiválja Orbánnét, így újra ad magára, befesti haját, de fiatalosabban is öltözködik, mint barátnője, Paula. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, aki hozzá szokott járni ebédelni, valaha a szeretője volt.

Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, s csodálja az asszony új külsejét. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul. Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal.

Kiderül, hogy Paula és Viktor egymásra találtak, s esküvőjüket tervezgetik. Erzsi rájön, hogy még mindig szerelmes Viktorba, s mindent elkövet, hogy visszakapja. Közben lánya és veje igyekszik elterelni figyelmét a férfiről. Testvére, Gizi meghallgatja ugyan Erzsikét, de nem akar beavatkozni.

A mű végén Erzsi öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki. Mire magához tér, az ágya szélén ott ül Gizi, a testvér, akitől már oly sok ideje távol élt. Most újra itt van, s új életet tervez maguknak: együtt élhetnének gyermekkoruk boldog színhelyén, Létán. Hazaér Egérke is, s Gizivel együtt eljátsszák a szokásos nyávogós, kergetőzős macskajátékukat.

A háttérben újra megjelenik a régi fénykép. Orbánné tárgyilagosan beszél róla. A képről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a szép Szkalla lányokat ábrázolja Létán, a Holt-Tisza partján, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve. Azt, hogy mikor készült, honnan és ki elé futnak, nem lehet tudni.

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.

Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.

Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.

• Örkény István élete, főbb műveinek elemzése / 2007, 3 oldal
  
  
• Hárs-Örkény-Sik - A román bolgár EU-csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai / 2006, 115 oldal
  
  
• Örkény István tételek / 2004, 28 oldal
  
  
• Örkény István életéről, költészetéről / 2006, 8 oldal
  
  
• Örkény István - Tóték és két további novella elemzése / 2008, 2 oldal
  
  

Tóth Árpád érdekes alakja a magyar irodalomnak. Különlegessége abban rejlik, hogy költészetét nagyon szűk területre korlátozva volt képes világirodalmi szintű életművet alkotni. Barátja és tisztelője, Babits Mihály szerint lírája „egységes, töretlen, az első pillanattól kész, az utolsó percig változatlan”. Frappánsabb elemzést valóban nehéz lenne adni Tóth Árpád...

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

A magyar regényírás báró Kemény Zsigmond (1814-1875) műveivel közelítette meg először a kortárs európai nagyepika szintjét. Politikus és publicista is volt, a magyar nemzeti önismeret és emlékezet céltudatos formálója. Első irodalmi alkotásainak jelentőségét az árnyalt, aprólékos lélekábrázolás adja; szereplőinek jelleme és sorsa izzó szenvedélyek harcában bontakozik ki. A...