Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Definíciók a Közgazdaságtanban

Közgazdaságtan Definiciók az I. II és a III kötetből azok melynek jöv.rugja kisebb mint 0 az állam által egyoldalúan megállapított kényszer útján behajtható 2. Adó bevétel lényege, hogy a termelés növekedési ütemének változása 3. Akcelerátor megváltoztatja a beruházások nagyságát akik a munkapiacon jutnak hoozá jövedelmükhöz, akarnak és tudnak is 4. Aktív népesség munkát vállalni olyan gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások amelyek eszközei Állami és önkormányzati 5. állami illetve önkormányzati tulajdonban vannak tulajd. vállalatok 6. Állandó költség azok a költségek melyek a termelés nagyságától nem függenek minden olyan eszköz melynek rendeltetése hogy szolgálja a 7. Állóeszköz vállalkozást legalább egy éven keresztül. a vállalkozások a termelés és a forgalmazás minden fázisában kötelesek 8. Általános forgalmi adó(Áfa) fizetni a hozzáadott érték után de az adó terhét a végső

felhasználó viseli. az állóeszköz,,,, értékét fokozatosan adja át melynek időarányos 9. Amortizácó részét értékcsökkenésnek (amortizáció)-nek nevezzük 10. Ár az a pénzmennyiség amennyiért az árut meg lehet venni a pénz vásárlóereje csökken, végül a kívánt áruhoz egyáltalán nem 11. Árinfláció lehet hozzájutni 12. Árképzés azt mutatja hogy miként történik az árak kialakítása 1. Alacsony (inferior) javak 13. Áru az a termék melyet nem saját szükségletre, hanem eladásra termeltek 14. Átlagköltség (AC) az összköltség termelékenységre jutó nagysága (AFC) a termék egységre jutó állandó költsége (AVC) a változó költség termékenységre jutó összege 15. Átlagos fix költség 16. Átlagos változó költség 17. Autómatikus költségvetési szabályozók 18. Bankjegy 19. Bankrendszer 20. Bankszámlapénz 21. Bankszolidáció 22. Belső kamatláb 23. Bér-ár spirál a megbomlott egyensúly

helyreállítása irányában autómatikusan fejti ki hatásukat a bank adta ki mint fizetési ígéret és elfogadott pénzként forgott bankok összességét értjük ez alatt a bankal szemben fennálló látra szóló folyószámlakövetelés. A számlatulajdonos szabadon rendelkezik a követeléssel azt bármikor kiveheti, illetve kifizetéseket teljesíthet vele a bankok elveszített saját tőkéjének pótlása újratőkésítéssel. A tőkevesztés oka, hogy a bankok saját tőkéjük rovására törvényben előírt céltartalékokat képeztek bizonytalan kinnlevőségeik ellensúlyozására a befektetés átlagos hozadékrátája, az a kamatláb amely mellett a befektetés nettó jelenértéke 0. árak és bérek nővekedését erősítő folyamat 1. oldal a kölcsön vett 'x' ért fizetett díjak összessége az érvényes piaci kamatlábból és a beruházás várható jövedelmétől a 25. Beruázási kereslet várható profittól függ a tőkebefektetési

összeg és a várható jövedelmek különbségének 26. Beruházás nettó jelenértéke diszkontált összege 27. Betéti társaság (BT) lásd: a mellékleteket az ezüst és az arany egyidejűleg tölti be és mindkét fémből készült 28. Bimetallizmus érme egyidejűleg fizetési eszköz is (GDP) egy országban egy év alatt előállított végső fogyasztásra kerülő 29. Bruttó hazai termék termékek és szolgáltatások összértéke 24. Bérleti díj 30. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az ország állampolgárai által egy adott évben realizált összes elsődleges jövedelem és az amortizáció értékét tartalmazza 31. Cash- flow a vállalat tevékenységéből származó pénzbevétel Ciklikus költségvetési 32. deficitet az autómatikus költségvetési szabályozók okozzák 33. Csökkenő hozadék elve 34. Deviza 35. Diszkontálás Diszkrecionális költség szabályozók 37. Egyéni vállalkozás 36. 38. Egyensúlyi kamatláb 39. Egyesülés 40.

Előnykiegyenlítődés elve (Gossen II) 41. Értékpapír 42. Explicit költség 43. Felkamatolás 44. Finanszírozás 45. Fizetőképes szükséglet 46. Fizetőképes vállalat 47. Fogyasztási hányad rövidtávon bármely termelési tényező felhasználását növelve a kibocsátás-növekmény csökkenése elkerülhetetlen valamely külföldi valutában kiállított fizetési igéretet tartalmazó okmány amely egy jövőbeni bevétel jelenértékének meghatározását a kamatláb segítségével az egyedi költségvetési beavatkozások valamely természetes személy üzletszerű gazdasági tevékenysége a lakosság megtakarítási hajlandóságának és a tőkejavak diszkontált hozamának egyensúlyát fejezi ki lásd: a mellékleteket azt fejezi ki hogy a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét ha az utolsó pénzegység bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszonnövekedést eredményezi olyan okirat amely pénzben kifejezhető jogot

biztosít a papír tulajdonosának és egyben valamilyen vagyont igazol azok a ráfordítások amelyek a vizsgált időszakban a számlákon pénzügyi átutalásokban megjelennek egy jelenbeni pénzösszeg jövőbeni érétkének meghatározása a vállalkozáshoz szükséges tőke előteremtését értjük amely lehet saját erőből és idegen segitséggel is a teljes szükségletek azon része amelyeket a fogyasztó piaci úton szándékozik kielégíteni. A fizetőképes szükséglet a piacon keresletként jelenik meg akkor fizetőképes ha rendelkezik annyi fizetőeszközzel amennyire esedékes fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükség van a fogyasztási kereslet és az összes jövedelem hányada amelynek értéke a fogyasztás növekedésével csökken. 2. oldal 48. Fogyasztási hátrányhányad a többletjövedelemből fogyasztásra költött rész vagyis a fogyasztási kereslet növekményének és a jövedelemnövekmény hányadosa két részből

áll: az autonóm és a jövedelemtől függő fogyasztástól az a végső ár amelyiken a felhasználó megvásárolhatja a terméket vagy 50. Fogyasztói ár a szolgáltatást a ténylegesen kifizetett pénzmennyiség és a megszerzett hasznosság 51. Fogyasztói többlet különbsége a fogyasztói többlethaszna 52. Fogyasztói többlet nagysága az egyéni keresleti ár és a piaci ár különbsége a határföldnél jobb minőségü földeknek a normál profitot meghaladó 53. Földjáradék hozadéka Földjáradék tőkésített 54. határozza meg a föld értékét értéke 55. Gazdálkodás a szűkös erőforrások kedvező felhasználása 56. Gazdálkodási tevékenység azok a tevékenységek melyek a szükségletkielégitést szolgálják 57. Gazdasági ciklus az össztermelés szabályosan ismétlődő ingadozása mindazok a dolgok amelyeket egy termék vagy szolgáltatás érdekében 58. Gazdasági erőforrás felhasználunk számviteli költségeken felül, a termelési

tényezők normális hozadékát, 59. Gazdasági költség azaz a normál profitot is magában foglalja. A termelésben szoba jöhet összes ráfordítás a gazdasági tevékenység során a gazdasági szereplők között kialakult 60. Gazdasági rendszer kapcsolat legalább két tag alapítja, a vagyont a tagok biztosítják, ők döntenek, a 61. Gazdasági társaságok tagok lehetnek bel és külföldi természetes személyek vagy gazdálkodó szervezetek. megoldásnak tekinthető amely a legkisebb költség mellett biztosítja a 62. Gazdaságilag hatékony vállalat számára az adott kibocsátást (MU) megmutatja hogy mennyire értékeli a fogyasztó az utoljára 63. Határhaszon elfogyasztott jószág-egységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna az utolsó elfogyasztott egység után (MC) az a pénzben kifejezett összeg amely megmutatja mennyivel 64. Határköltség változik a költség a termelés egységnyi (MRP) valamely termelési tényező újabb

egységének felhasználásából 65. Határtermék bevétel származó bevételváltozás a tényező határtermékének és a termék árának szorzata 66. Hatósági ár hatóság által meghatározott szigorú ár 49. Fogyasztási kereslet 67. Háztartás olyan gazdasági egység mely a fogyasztási cikkek felhasználásáról dönt 68. Helyettesítési határráta azt mutatja meg hogy két termék milyen arányban helyettesítik egymást 69. Hitelképes 70. Hitelkonszolidáció ha a végzett tevékenysége ellenértékéből rendszeresen pénzbevételhez jut, e bevétel megfelelő része bevételként csapódik le és a vállalat mindenkor eleget tud tenni, valamint erre megfelelő biztosítékot tud felajánlani a bankok megszabadítása minősített kintlévőségeitől 3. oldal 71. Hitelpénz a bank a letétek alapján hiteleket nyújt ezzel olyan bankszámlapénzt teremt amely ugyanolyan fizetési eszközként funkcionál mint a letétekkel létrehozott

bankszámlapénz 72. Implicit költség azok az összegek amelyeket az adott időszak ráfordításai, bár tényleges pénzkifizetésekben az adott időszakban nem jelentek meg. Megkülönböztetünk elszámolható és nem elszámolható i-költségeket 73. Inaktív népességek 74. Jószág 75. Jövedelem 76. Kamat 77. Kamatláb 78. Kereslet 79. Kereslet árrugalmassága 80. Kereslet jövedelemrugalmassága 81. Keresleti függvény 82. Kereszt árrugalmasság 83. Kínálat 84. Kínálati függvény 85. Konvertibilis valuta Korlátolt felelőségü társaság (KFT) 87. Költség 86. a munkaképes lakosság azon része akkik nem kívánnak munkát vállalni más forrásból biztosítják megélhetésüket azok a dolgok amelyek kézzel foghatóak, hasznosak és az ember igényel minden olyan pénzbevétel amelyet elkölthetünk anélkül hogy a vagyon csökkenne. Másképen: rövid távon nem akadályozzuk az egyszerű újratermelést általában a pénzkölcsönök után az

adós által a hitelezőnek fizetendő rendszerint a kölcsönösszeg évi %-ban meghatározott időarányosan térítendő pénzösszeg(használati díj) a kölcsönadott pénztőke és a kamat közti arány amit a tőke %-ban fejezünk ki és rendszerint egy évre vonatkoztatjuk. A kamatláb azt mutatja meg, hogy eg év alatt a kölcsönadott összeg hány %-át kell kamatként kifizetni a vevők egyértelműen kinyilvánított szándéka a termék árát 1 % -al változtatjuk akkor hány %-kal változik a kereslet a jövedelem 1 %-os változtatásával hány%-al változik a kereslet megmutatja hogy a vevők mennyit hajlandóak vásárolni az adott árak mellett azt mutatja meg hogy az egyik termék árának 1%-os változtatása hány %-kal változtatja a másik termék keresletét a piacon eladásra felkínált termékmennyiség megmutatja hogy az egyes árakhoz mekkora kínálat tartozik amely minden más valutára átváltható valamilyen módon lásd: a mellékleteket a

ráfordítások pénzben kifejezett összegét értjük azon jószágkombinációk összessége amelyeket a fogyasztó adott 88. Költségvetési egyenes pénzjövedelemből megvásárolhat annak teljes elköltésével, rögzített piaci árak mellett. 89. Költségvetési egyenleg a költségvetési bevételek és kiadások különbsége a vállalatok az állam és az adóhatóságok közvetítésével létrejött 90. Költségvetési kapcsolatok kapcsolat a szervek bevételeinek és kiadásainak összeségét, valamint az azokkal 91. Költségvetési politika való gazdálkodás általában fix kamatozású értékpapír amely tulajdonosának előre 92. Kötvény rögzített kamatot hoz a kötvény lejáratakor a névértéken felül 93. Kötvény árfolyama a kötvényből származó jövedelmek jelenértéke 94. Közkereseti társaság (KKT) lásd: a mellékleteket 4. oldal azon jószágkombinációk összessége amelyet a fogyasztó azonos 95. Közömbösségi görbe

hasznosságúnak ítél azaz közömbös számára hogy ezen kombinációk közül melyiket szerzi meg 96. Közömbösségi térkép Közömbösségi görbék összessége 97. Közös vállalat lásd: a mellékleteket a termelési eszközök egy központi szervezet tulaj. vannak, ez a 98. Központosított tervgazdaság szervezet hozza meg a döntéseket és hanolja össze a termelést a szükségletekkel egymás közti költség és árarány eltérésben rejlő előnyök kihasználását 99. Közvetlen előny jelenti nemzetközi elszámolások alapmérlege. Ez valamely országra nézve 100. Külkereskedelmi mérleg meghatározott időszak alatt teljesített export és import forgalmat összegzi illetve állítja egymással szembe M2: tágan értelmezett pénz. Ide tartozik az M1-en túl a lekötött 101. Kvázi pénz betétek is. kamatlevonás még nem esedékes követelés megvásárlásakor. A 102. Leszámítolás leszámítolás tipikus esete a váltóleszámítolás amikor a még

nem esedékes váltót a bank megvásárolja kamatlevonás mellett 103. Lízing haszonbérlet. Nincs meg rá a saját erő ezért tartós használatra veszi át a felhasználó előre meghatározott folyamatosan fizetendő díj fejében azok melynek jöv.rugja nagyobb mint 1 az aranytól elszakított belső érték nélküli papírpénz amelyet az 105. Mai pénz emberek közötti megállapodások illetve állami törvények tesznek meg törvényes fizetési eszköznek kifejezi hogy az árszínvonal változásával hogyan változik az össz 106. Makrokeresleti függvény kereslet 107. Monomettalizmus egyetlen nemesfémen, általában az aranyon alapuló pénzrendszer 108. Monopólium amikor egy cég lefedi a piac teljes keresletét a beruházásra a jövedelem és a kibocsátás nagyobb mennyiséggel nő, 109. Multiplikativ hatás mint a beruházás értéke. Ennek oka az hogy a beruházás a keresletre tovagyürüző és sokszorozó hatással van. 110. Munakanélküli az aktív

lakosság azon része aki az adott időpontban nem dolgozik 111. Munka átlagterméke (AL) megmutatja hogy mekkora termelés jut egy-egy dolgozóra (MP) megmutatja hogy hogyan változik az össztermelés egy-egy újabb 112. Munka határterméke munkás beállításával jelenti azt amikor az elhelyezkedni kívánó nem vagy csak rövidebb113. Munkanélküliség hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát a munkerő keresletének és kínálatának összessége és azok egymásra 114. Munkapiac hatása az adott reálbérszintnél éppen annyian akarnak munkát vállalni 115. Munkapiaci egyensúly amennyi munkást keresnek a vállalatok Nemzetgazdaság számára a az adott időszakban az ország egész területén létrehozott új termékek és 116. szolgáltatások értéke jövedelem a szuverén nemzetgazdaságok közötti intenzív gazdasági kapcsolatok Nemzetközi gazdasági 117. komplex rendszere integráció 104. Magas rendű javak 5. oldal 118. Nettó nemzeti

jövedelem (NNI) az adott évben az ország állampolgárai által realizált összes elsődleges jövedelmek összessége 119. Nominál vagy pénzfolyamat a gazdasági folyamatok pénzbeni mozgásait követjük nyomon a jövedelem pénzbeni összege azok a termékek melyeknek a jövedelemrugalmassága nem tér el 121. Normál javak lényegesen az egységnyitől adott feltételek között a gazdasági szereplő a számára legkedvezőbb 122. Optimális gazdasági döntés megoldást választja. az árucsere és árutermelés fejlődésének eredményeképpen jön létre. A 123. Pénz mai pénz saját értékkel nem bíró papír és hitelpénz azoknak a csereeszközöknek a neve amelyet széles körben vagy 124. Pénzhelyettesítők általánosan elfogadják a pénz helyett 120. Nomináljövedelem 125. Piac kereslet és a kínálat összessége, a kereslet és a kínálat egymásrahatása, a kereslet és a kínálat találkozási módja vagy helye akkor van , ha a kereslet

megegyezik a kínálattal egy termék összes kereslete amit az egyéni keresletek összességével 127. Piaci kereslet határozhatunk meg a vállalat jövő béli terve (projekt) a számottevő szempont. Új 128. Projektfinanszírozás vállalkozási célkitűzés. az állam olyan tevékenysége amely az ország világpiaci poziciójának 129. Protekcionizmus javítására a hazai termék versenyképességének mesterséges fokozására irányul mindazok a gazdasági folyamatok amelyek a termékek szolgáltatások 130. Reálfolyamatok és termelési tényezők mozgását fejezik ki 131. Reáljövedelem azt jelenti hogy mennyi árut tudunk venni a nomináljövedelemből a betétként elhelyezett vagy kölcsönadott pénz vásárlóerejének 132. Reálkamatláb változását mutatja olyan lejárat nélküli értékpapír amelyet a RT-ok alapításakor vagy 133. Részvény alaptőkéjük felemelésekor bocsátanak ki és a vállalt egy részét testesíti meg névérték helyesen 134.

Részvénytársaság (RT) lásd: a mellékleteket 135. Rugalmas keresletű termék melynek árrugalmassága nagyobb mint 1 Rugalmatlan keresletű 136. melynek árrugalmassága 1 és 0 között van termék a gazdaság a lehetséges kibocsátás szintjén termel, nincs érzékelhető termelés-visszaesés, de a kormányzat valamilyen gazdaságpoitikai Strukturális költségvetési 137. megfontolásból tartósan csökkenti az adókat vagy emeli a kormányzati deficit kiadásokat 126. Piaci egyensúly 138. Szabad ár 139. Számviteli költség 140. Származékos kereslet az üzleti partnerek egymást, költségeiket és minden figyelembe véve alakíthatják áraikat az adott évben felmerülő explicit és az elszámolható implicit költségek összege az hogy egy vállalat tényező kereslete az általa előállítani kívánt termékek eladási lehetőségeiből származtatható 6. oldal 141. Szolgáltatás 142. Szövetkezet 143. Szükséglet minden olyan mások számára

végzett munka melynek nincs kézzel fogható eredménye olyan közösség amely a tagok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes közreműködésével folytat valamely gazdasági tevékenységet. A szövetkezet önálló jogi személy a létfenntartáshoz szükséges termékek és szolgáltatások iránti igény a jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó teljesen kielégítette az adott szükségleteket, amennyiség tovább növelésével az összhaszon nem nő a munkaoiac egyensúlyban van, mindenkinek van munkája aki 145. Teljes foglalkoztatás dolgozni akar (TU) az a mérőszám amely kifejti hogy az elfogyasztott javak 146. Teljes haszon v összhaszon összessége mekkora szükségletkielégitést okoz a fogyasztónak 147. Teljesen rugalmatlan k termmelynek árrugalmassága 0 azt fejezi ki hogy a termelési tényező változásával mennyivel változik 148. Tényező határköltsége az összköltség 149. Termék azok a javak melyeket emberi

közreműködéssel hoztak létre a felhasznált erőforrások és a kibocsátás közötti mennyiségi 150. Termelési függvény kapcsolatot fejez ki ha a gazdaság minden erőforrását felhasználja akkor milyen arányában 151. Termelési lehetőségek határa tudja előállítani a terméket azoka gazdasági erőforrások amelyek áruvá válhatnak és jövedelem 152. Termelési tényező ellenében értékesítenek 153. Termelői ár a termelő saját termelésének ráfordított összköltségét fedezi 144. Telítettségi pont 154. Tiszta piacgazdaság 155. Tőkekamat 156. Tőkemegfelelési mutató 157. Tőkésített érték 158. Tőzsde 159. Transzferek 160. Tranzakciós pénz 161. Újratermelés 162. Vállalat 163. Vállalati stratégia 164. Vállalkozás a termelési eszközök magántulajdonúak, a termelők és a fogyasztok maguk döntenek javaik felhasználásáról, a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, azaz a termelést a piac hozza összhangba a

szükségleteikkel az a jövedelem amelyet a tulajdonos bármilyen termelési tényező kölcsönadásából használatának időleges átengedéséből húz a bank bizonyos korrekciókkal módosított tőkéjének és eszközeinek aránya a várható nettó hozamok diszkontált értékeinek összege koncentrált, szervezeti piac, ahol egymással helyettesíthető cikkek adásvétele folyik az ellenszolgáltatás nélküli jövedelem-juttatások M1: szűken vett pénz. Ide tartozik a készpénz, folyószámlapénz, látra szóló betétek a gazdasági körforgás szakadatlan ismétlődése a gazdaság azon egységei melyeknek a fő feladata javak és szolgáltatások előállítása feladata a vállalatnak a jövőbeni vállalkozásokra való felkészítése és a szükséges változtatások megtervezése és megvalósítása termelőegységek gazdálkodási tevékenységét jelenti 7. oldal 165. Váltó értékpapír, amelyen a kibocsátó kötelezettséget vállal, hogy

meghatározott időben és helyen a váltón szereplő összeget ki fogja fizetni a hitelezőjének, vagy egy harmadik személynek 166. Változó költségek melyek a kibocsátás mértékétől függenek és vele együtt változnak 167. Valuta az ország törvényes fizetési eszköze a valitaárfolyam az egyik valutának valamely másik valutában kifejezettt ára 168. Valutaárfolyam 169. Vám olyan közadó formályában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz amely árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, hatásában korlátozhatja, terhelheti a kürkereskedelmi forgalmat megváltoztathatja a cserearányokat 170. Vegyes gazdaság piacgazdasági tulajdonságok megmaradnak de a tulajdonságoknál jelentős szerephez jut az állam 8. oldal