Kereskedelem | Turizmus » Néprajz előadás, 2004

Néprajz előadás – 2004 2. ELŐADÁS: • (Néprajz - 2004.0226) A néprajz alkalmazott módszerei: - gyűjtés - terepmunka - helyiektől információk begyűjtése (kérdőív, személyes megkérdezés, interjú-módszer – többször megismételve) - összehasonlítás - megfigyelés – egy adott népszokás tanulmányozása (pl.: népi lakodalom) – lehetséges külső és résztvevő megfigyelőként is - néprajzi filmezés, videózás A népi alkotókat a II. világháborúig nem tartották számon név szerint, ezt követően jelentek meg az első népművészek, akik munkáját már különféle címekkel díjazták (VIZSGA): - Népművészet Mestere - Népművészet Ifjú Mestere (35 éves korig) - Népi Iparművész – elszakadnak a hagyományoktól, a n épi tárgyakat „tömegesen” készítik pl. fazekas Ezeket a díjakat pályázat útján lehet elnyerni. • Augusztus 20. U tán Budapesten a Budai várban kerül megrendezésre a Mesterségek Ünnepe. •

A néprajz intézményei Magyarországon: - Néprajzi Múzeum: Budapesten, Kossuth tér 12., a parlamenttel szemben - Hagyományok Háza: az egyik legújabb intézmény, 2000-ben alapították, Budán a Corvin tér 8. szám alatt található, de át akarják telepíteni a Nemzeti Színház közelébe ¤ itt található egy jelentős népzenei gyűjtemény (Lajta László) ¤ működik egy népművészeti műhely ¤ az Állami Népi Együttes székhelye ¤ itt dolgozik Sebők Ferenc is • Néprajztanszékek az országban: - Budapesten – Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem - Szeged – Szegedi Egyetem - Debrecen - Pécs - Miskolc (kulturális antropológia) • Skanzenek: - Szabadtéri múzeum, gyűjtemény - Svéd eredetű szó, Stockholmból származik - A 19. Sz végén jött létre - Az I. világkiállításra 1851-ben Londonban került sor – varrógép - Ezt követően felváltva rendezték Londonban és Párizsban a világkiállításokat 1 - - 1867-ben Párizsban

először mutattak be parasztházakat, melyeket másolatban készítettek el (magyar csárda pl.) 1873-ban Bécsben is egy kisebb néprajzi falut mutattak be a világkiállítás keretén belül (székely ház pl.) Arthur Hazelius is részt vett a bécsi kiállításon – annyira megtetszett neki a néprajzi falu, hogy hazatérve Svédországba szeretett volna egy hasonló „svéd” falut létrehozni – erre a stockholmi skanzenben adódott lehetőség – 1885-ben kezdődött meg az épületek áttelepítése – a kiállítás csak 1891-ben nyílt meg. Lakóházak, működő műhelyek kerültek teljesen berendezve bemutatásra, olyan természeti környezetben, amilyenből származnak A 19.sz-20sz fordulóján Skandináviában sorra nyíltak meg az újabb és újabb skanzenek 1909-ben nyílt meg Helsinki mellett egy kis szigeten a finnországi skanzen az I. világháború egy kicsit megszakította ezt a folyamatot, de utána újból kezdődött a „skanzen-építési hullám”

Magyarországon 1938-ben Teleki Pál engedélyezte a s kanzen építésének alapmunkálatait a Népligetben, de ez abbamaradt Felmerült az igény a regionális skanzenek építésére Vasi múzeumfalu Tihany – népművészeti tájház 1896: Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Faluja (Vikár Béla, Jankó János vezetésével készült el) – 12 magyar és 12 nemzetiségi ház épült fel a 23 vármegyéből a Városligetben, a mai Széchenyi-fürdő mögötti területen A kiállítást 1896. Máj 2-án Ferenc József nyitotta meg A lakóházak mellett községháza, iskola, óvoda, kórház, jégverem, cigány putri és sátor, halászkunyhó, pásztorkunyhó volt látogatható a faluban A kiállítás nov. 2-ig állt fenn, nov 3-án elkezdték a bontást A faluban működő csárda volt, programokat rendeztek pl. lakodalom, bálok, népszokás bemutatók, búcsúk Az ajándékba kapott tárgyak a Néprajzi Múzeumba kerültek 1932: Balassagyarmati palóc ház a múzeum

mellett – áttelepítéssel került oda Karancskesziből – ez volt az első áttelepített tájház Magyarországon (VIZSGA) Következő tájház Veszprémben épült fel – Bakony tájház, mely Öcsről származott, közadakozásból épült, külön csutorás műhelyt alakítottak ki benne 2 3. ELŐADÁS: • • • A néprajzi intézmények, skanzenek építésének a II. világháború szabott átmenetileg gátat Később felmerült a kérdés, hogy hol lehetne Magyarországon egy központi skanzent létrehozni (felmerült a Népliget, Óbuda, de végül elvetették ezeket és a fővárost is). Végül Szentendrét választották, ahol 1974-től volt látogatható a skanzen, melynek tájegységei: - Felső-Tisza vidék ZH! (csak a már megnyíltak) - Kisalföld (Jánossamorjai ház) - Nyugat-Dunántúl (1995) - Bakony, Balatonfelvidék (2000) - Dél-Dunántúl (tervezett megnyitás (2004 ősze) - • • • • • • • • • • • (Néprajz – 2004.0304)

További tervezett tájegységek: Felföldi mezőváros Közép-Tiszavidék Észak-Magyarország Alföld A skanzen szimbóluma egy harangláb, mely a Felső-Tiszavidékről származik (Mándról) Ezek a tájegységek kis falvaknak néznek ki (házak + utcák + műhelyek + templom + temető + házak eredeti berendezése) – ezeket vagy áttelepítették, vagy másolatot készítettek róluk. A skanzenben működik szatócsbolt, fogadó is. A skanzen határán római kori maradványokat találtak, ezt a területet nem építették be – itt sportrendezvényeket tartanak pl.: falusi olimpia, népi gyermekjátékok Gyakran tartanak tematikus napokat is pl.: len és kender napja, népi iparművészek ruháiból divatbemutató, mézes nap, vadász nap, pünkösdi sokadalom, borünnep, szüreti felvonulás, Márton napi ludas nap (ez az évadzáró ünnepség a skanzenben). Népi együttesek lépnek fel a pajta színházban. A skanzen Szentendre határán, az Öreg-forrás mentén a

„Sztárávardai” (?) úton épült fel (ZH!) A skanzen hivatalos neve: Szentendrei Néprajzi Múzeum. Az EU-ban 1960-ban megalakult a szabadtéri múzeumok szövetsége, melynek kiemelkedő tagja a Szentendrei skanzen. Regionális skanzenek: (ZH!) 1.) Göcseji falumúzeum, 1968, Zalaegerszeg 2.) Vasi múzeumfalu, Szombathely, 1973 3.) Sóstói múzeumfalu, Nyíregyháza, 1979 (legnagyobb alapterületű) 4.) Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna (a falu közepén található – 1978-80) 5.) Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Szabadtéri Néprajzi gyűjteménye, Pusztaszer, ’70-es évek vége ~ 1980 6.) Szalafő, Pityeszer (Őrség), 1970-es évek vége Tájházak: (ZH!) a.) Áttelepített tájházak: (1) Palóc Ház, Balassagyarmat (1932) (2) Bakonyi Ház, Veszprém (1935) 3 (3) Palóc Ház, Parád (1963) b.) Helyben megőrzött, „in situ” tájházak (kb 200 van): (1) Fazekasház, Magyarszombatfa (2) Gazdaház, Tihany (3) Halászcéh-ház, Tihany

(4) Népművészeti Tájház, Buzsák (5) Tájház, Decs (Tolna) (6) Kakas-ház, Átány (Heves) (7) Szlovák Tájház, Békéscsaba, Kiskörös, Tótkomlós (8) Falumúzeum, Hollókő (9) Német Nemzetiségi tájház, Ófalu (10) Nagyvázsonyi tájház, Schumacher-ház (11) Román tájház, Kétegyháza (12) Várpalotai tájház (13) Magyarpolányi tájház (Europa Nostra Díj) (14) Szentgáli tájház (15) Városlődi Noé-ház (sváb tájház) (16) Kékkúti tájház (17) Néprajzi ház, Sukoró (18) Népi műemlék-együttes, Fertőszéplak (19) Hollókő-ófalu = „élő skanzen” (20) Lajosmizse-Bene, Tanyamúzeum (21) Szigligeti faluközpont (22) Székesfehérvári Palotaváros (23) Cece, Mezőgazdasági tájmúzeum (24) Cák, Pincesor (25) Túristvándi, Őrvényes, Csopak, Vízimalom (26) Tarpa, Szárazmalom (27) Tés, Szélmalom • Magyarországon egyedülálló a Finnugor Néprajzi Park, amely a Göcseji falumúzeum területén nyílt meg 2001. Aug 19-én – jelenleg

látogatható részei: (ZH!) - Hantik épületei – ház + szabadtéri kemence + halszárító + ál dozati kamra + s átor (1999-ben adták át) - Manysik épületei – lakóház + kamra + áldozati kamra (1999 ősze) - Mari épület – kerített porta + l akóház + n yári konyha + f áskamra + szauna + gabonatároló + istállók + tároló-helyiség + gémeskút (2000. Nov) - Finn néprajzi egység (2001) – még bővítés alatt áll Tervezett egységek: - Árusító egységek, standok - Finnugor tájékoztató központ - Vendéglő (nyelvrokonaink ételeivel) • Külföldi skanzenekben látható magyar néprajzi emlékek: - Bukaresti skanzen - Kolozsvár - Csikszereda - Székelyudvarhely 4 - Csernáton – nemesi udvarházak, skanzen ,mezőgazdasági eszközök bemutatása, népfőiskola, kézműves központ – fafaragás Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum (Kós Károly) + skanzen Ungvár – Várhegyi skanzen Máramaros Domonkosvár Tarcsafürdő

Vágselye Marbos Alistál Taksony - Galánta 5 4. ELŐADÁS: (Néprajz – 2004.0311) • Beadandónál: Szerző, cím, kiadás helye, éve, kiadó kell! • • Történeti tájszemlélet a Kárpát-medencében Nagytájak a Kárpát-medencében: (Zh!) - ALFÖLD: É-i hegyektől az Al-Dunáig tart (al-dunai székelyek) az a síkság, amelyen a Tisza folyik FELFÖLD: (Felső-Magyarország, Felvidék) DUNÁNTÚL: Duna (É,K), Dráva (D), Alpok nyúlványai (NY) – határ ERDÉLY: erdőn túli terület, az Alföldtől egy hegy választja el: Király-hágó, Partium (Máramarostól-Aradig /Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Nagyszalonta – A.J/): a török időkben külön kormányozták Bécsből - A Trianoni békeszerződés (diktátum) bontotta meg ezt a négyes egységet (Párizs mellett a Kis Trianoni Palotában írták alá – XV. Lajos építtette) 1920 július 4-én írták alá, 1921 Július 26-án lépett életbe, Magyarország elvesztette területének

2/3-ad részét és lakosságának 58%-át. Nem vették figyelembe a nemzetek önrendelkezési jogát, kivéve: Sopron. 1938. nov: I Bécsi Döntés, a felföldi magyarság visszakerülése 1940.: É-Erdély 1944-ig újra Magyarországhoz tartozott 1945. ápr 4: Kassán Benes-rekrétum – kollektív bűnösség elve 1946. febr 26: Potsdami egyezmény – lakosságcsere, tisztogatás 1946: Pozsonyi hídfő – 3 település elcsatolását eredményezte (Ligetfa) 1947. máj 24: Lakosságcsere egyezmény (3 szakasz – 1948 Dec-ig) – (Pelle Emil írt róla: Bölcső a máglyán) • Melyik a legészakibb magyar térség: Zobor-hegy vidéke (Nyitra: búcsújáró vidék), Ghymes-hegy (Vicsáp-Apáti, Lajosfalu, Egerszeg, Menyhe, Lédec, Zsére, Gímes, Kolon, Csitár, Gerencsér, Geszte, Pogány, Bodok) • Nyelvsziget: SK-n belül őrzik tájszólásukat A kendert maguk dolgozták fel, summás munkát vállaltak (időszaki munka, az I. vh Idején szakadt meg) Nagycsaládi

szervezetben éltek: had-több generáció, több rokon család, szalagtelkeken (hosszú házakban) éltek. Szokásaik: lakodalom, kedd – szerda – csütörtök, vőfély (dorozsba) Koloni lakodalom: endogámia (a saját faluból kell párt választani) Átmeneti rítus: egyik életszakaszból a másikba való átváltás Legényavatás: a 15, 16 éves fiúk legénnyé avatása Legénybíró: a mulatságok rendjére vigyázott Leánybíró: a legénybíró felesége Kodály Zoltán: népdalokat gyűjtött – Menyhén, Gímesen, Zsérén; (1906-ban viseleteket is gyűjtött) Kolon hímzéskultúrája is híres: fehér, lyukas-hímzés Szent Iván éji tűzugrás Ágh Tibor: balladagyűjtő (Kőmíves Kelemenné) 6 • Mátyusföld: (Zh!) Galánta, Érsekújvár Mátyás király helyett Csák Mátéról kapta a nevét Árvízmentesítés a XIX. szd-ban Szórványtelepülések, nagycsaládi szerkezet (had) Kertészkedés: zöldség, paprika, káposzta, krumpli – Bp.-re,

Párkányra, Vácra, Nagymarosra és Pozsonyba, Brno-ba Fonó: a kendert maguk dolgozták fel 7 5. ELŐADÁS: (Néprajz – 2004.0318) • Csallóköz: - 2 fő városa Pozsony és Komárom - A Duna legnagyobb folyami szigete, melyet az Al-Dunával fog közre - Történelmi elnevezése „Aranykert”(a mesék szerint Tündér Ilona élt itt tündéreivel) - Nagyon termékeny vidék, egész Szlovákia „éléskamrája” - Aranymosók vagy aranyászok éltek itt, akik a Dunából aranyrögöket mostak ki – Szigetközben pl. aranymosó-versenyt rendeztek - Csallóköz két részre tagolódik – Alsó-, és Felső-Csallóköz - Gyakran árvízborította terület volt, mocsaras vidék - Az aranymosás több település- és családnévben is megőrződött - Elterjedt foglalkozás volt a halászat - Halászcéhek működtek Somorján, Pozsonyban és Komáromban is - Különleges halfaja a „ viza”, mely a Fekete-tengergől úszik fel a Dunára – „rekesztős halászat”

- Gazdag legelőkön bérlegeltetés is folyt + kertészkedés - Csallóköz Trianonig szinte csak magyar lakta térség volt, de azóta sajnos erős „magyarellenesség” jellemző ezen a területen - Jellemzőek a faluközösségek - Trianon óta Komárom ketté van választva (északon: Révkomárom, délen: Komárom) - Komárom nevezetessége a „komáromi láda” (kelengyésláda) - A város a festő-asztalosok központja volt - Ezeket a kelengyés-ládákat később mindenütt tulipános ládának nevezték (19. sz. közepétől) - Szokásaik közül kiemelkedő a „szentiván éji tűzugrás” • Szigetköz: - A Csallóköz „ikertestvére” – egyes csallóközi településeknek voltak itt szórványtelepülései, melyek később önállóvá váltak - Két részre tagolódik, két fő városa: Győr és Rajka - Alsó-Szigetköz, uradalmi központja Hédervár - Felső-Szigetköz, központja Halászi - Ezt a térséget is árvízmentesítették, előtte több apró

kis szigetből állt – „ezer sziget országa” - Honfoglalás óta magyar lakta terület, melynek viszont sikerült megőrizni magyarságát - Ártéri rideg/szilaj állattartás volt jellemző a kis „szigeteken” - Halászat – „bundás hal” készítése (pikkelyesen, agyagbundában sütve különleges fűszerezéssel) + ecetes hal - Szekeres gazdák kereskedtek itt - Puhabok – legénycéhek – legényavatás - Az udvarlásnak és a leánykérésnek „szigorú hagyományai” voltak - A lakodalmakat általában farsang idején tartották - Máringolás – megegyeztek a házasulandó felek, hogy ki mit visz a házasságba (hivatalos úton, jegyző közreműködésével) 8 6. ELŐADÁS: (Néprajz – 2004.0325) vőfélytalálkozó: Máriakálnokon (Szigetköz) hímzésmotívumok: pelikán, páva, kakas, páros madárfigurák • HANSÁG: - ÉNY-i része Ausztriához tartozik (Trianon óta) - „hany” szóból ered: lápos, ingoványos, mocsaras terület – a

belőlük kiemelkedő szigeteket, száraz területeket gorondoknak hívjuk - a mocsarak Lébényig húzódnak - Bősárkány, Pusztasomorja, Hanságliget - dús mocsári erdők, rétek – halászat, pákászat, csikászat  páka: pelyhes buzogány (= „párnatöltelék”) pákászok: családostúl a gorondokon éltek vesszőből font házakban, szabadon akartak élni, a földesúri adófizetést elkerülve (Fekete István: Tüskevár)  madárleveseket fogyasztottak, a legfinomabb a varjúfiókaleves fürjtojás: szerelmi gerjesztő a fiúknak mocsári teknős, kecskebéka, kőrisbogár (veszettség ellen), pióca gyűjtése – gyógyítás céljából gabonagyűjtés (güzüegér – 4-6 kg, ürge – 10 kg, hörcsög – 30 kg) vadméhektől mézlopás  csikászok: csikot gyűjtöttek – csikos káposzta (Jókai étele) varsával gyűjtötték a halakat, talpallót viseltek, hogy ne süllyedjenek el - a mocsaras vidék melletti réteken szarvasmarha, ló legeltetése

történt - Hany Istók és a lakodalom (Jókai: A névtelen vár) - Bősárkány: gyékényszövés központja (molnárok zsákja, cipő, szatyrok, székek, kosarak, esernyőtartók, stb.) • FERTŐ-VIDÉK: - A Fertő-tó tágabb vidéke - sekély vizű tó - Trianonnal nagy része Burgenlandba került - Sopron, Fertőszéplak, Fertőrákos, Fertőhomok, Hegykő, Sarród - Rust – gólyatelepülés, halász-templom, szőlőművelés - cégérek: házi borkimérést jeleznek, poncichterek - a bor mellé babból készült ételeket tálalnak - népesség: magyar, német, horvát (XVI. szd) – graniscsei horvátok - pim(n) bor: váltságdíj az elköltöző lányért - Sarród – kócsagvár - Kapuvár – öntésmajor • RÁBAKÖZ: - Mély fekvésű, vízjárta terület - Kis Kánaán - Kapuvár, Csoma, Szil, Szany, Pör (fazekasság, Völcsey család) - állattartás jelentős - kékfestés Csornán: Frast család - Rábaközi perec (lakodalmak alkalmával) - jegyajándék:

mángorla (Röjtökmuzsaj) 9 - a házakban „szentsarok” (zarándokhely: Máriacell) keményfa székek „hegedű” háttámlával Rábaközi hímzés: növényi ornamentika + páros madárhímzés bőgatya-hímzés 10 2004.0401) 7. ELŐADÁS: (Néprajz – (Április 1. – Szt György hava) - Szúnyogzsír, hegedűbillenytű, trombitahús, - vegyél a boltban kisbojtár Böllér máj: máj és velő paprikával, paradicsommal • - ŐRSÉG: Trianon választotta szét Felső-Őrség: Ausztriában (Alsó-Őr) Alsó-Őrség: Magyarországon Legnyugatibb magyar kistáj: Őrség (Zh!) A Szék és a Pinka folyó között található. Gradistyei horvátok és németek élnek Felső-Őrségben, a magyarok nyelvszigetet alkotnak – elkerültek Magyarországról. Felső-Őrség: Unterwart – katolikus Oberwart – református Őrsziget – evangélikus -  Kb. 6000 magyar él ezen a vidéken  SZOKÁSOK: ¤ rönkhúzás (farsang után) ¤ álházasság: vénlány,

agglegyén „összeházasodása”  Festő-asztalos dinasztia: Gál család (kobalt kék alap, virágmotívumok, madármotívumok – kelengyeláda)  Bicskakészítés híres.  Fenyőben gazdag vidék – fából építkeztek (a ház alapja: borona).  A házat tapasztották és meszelték.  A XIX. századtól kőépítkezés  Szeres, szeges településforma: dombtetőkön építkeztek, kerítés nem volt, szoros együttélés a t ermészettel. 1 szer: 3-4 házból áll, nevét a mesteremberről, elhelyezkedéséről, vagy az ott lakó nemes családról kapta. Kerített ház: (Zh!) nagy szarvasmarha-állomány, amit télen az udvarban elkerített részen tartottak (ott pottyantottak a marhák, azt pedig kivitték a földre). 4 ol dalról körbevett ház – kerített ház: Különálló kamra: kástu, itt tárolták az élelmiszereket Kópic: nagyméretű tárolóedény (bab, lencse, gomba, stb.) A füstölt húst aratásig el kellett tartani. A grazi vásárra

rendszerint felhajtották állataikat. Faragó ház: a férfiak itt készítették el szerszámaikat. - Alsó-Őrség: (fazekas települések) – ez a rész nagyobb  Magyarszombatfa  Kercaszamor  Gödörháza  Velemér 11 Az edényekért gabonát kértek cserébe. A gyerekeket egymásnak nevelték – 2 szomszédos birtok egyesült, már születésükkor eldöntötték a szülők, hogy kivel házasítják össze gyermeküket.      1755: Pankaszi szoknyás harangláb Fejfák: református sírhelyek – sökfa Elcsatolt települések: (Trianonnak csatolták el őket) Alsó-Őrség központja: Őriszentpéter (8 szer) Szalafő a legszebb település (Pityeszer – 4 ház alkotja), határ menti település • KEMENESALJA: (kamen = kő)  Celldömölk – búcsújáró hely (Nemesdömölk, Pórdömölk, Kiscell) – szept. 12  Jánosháza  XIII. szd: Dömölki Apátság alapítása  1748: Mária kegytemplom építése, a freskókon látható

az építkezéskori csoda: egy segédmunkásra ráesett egy kő, de Máriához imádkozott és megmenekült • SOKORÓALJA: (zsugorodik)  Tényő a központja – tájház  Pannonhalma környéke is ide tartozik  Táp, Nyúl, Ravaszd, Tápiószentmiklós  Jelentős szőlőtermesztés  Hegyközség: a szőlőművelés köré épült település, a szőlőhegy birtokosait foglalta magába – 1974-ben megszüntették ezt a telekformát  Écset – lyukpincék  Ma mindenütt újjászervezik a hegyközségeket – bor-utak szervezői (idegenforgalom!) 12 8. ELŐADÁS: (Néprajz – 2004.0408) HÚSVÉT - A harangok Rómába vándoroltak locsolás Őrségi jellegzetes ételek: - dödölle - tócs(n)i • - BAKONYALJA: Központja: Pápa, a Dunántúl Athén-ja, országos vásárok otthona dombvidék, átmenet a Kisalföldre őslakosai: szlávok reformátusok és evangélikusok lakják az országos vásárok ünnepnek számítottak, 2 na posak voltak: 1. na p

– kirakodás (a Nagytemplom előtti téren és az Eszterházy várárok helyén) – verseny a sátorhelyekért; 2. nap – az állatvásár napja (kiszorult a város szélére) – ló, szarvasmarha, sertés Pápa híres volt zöldségtermesztéséről is +:  mézeskalács készítés, legutolsó mester: Varga István (felosztották egymás közt a vásári területeket)  kékfestés: Közép-Európa egyetlen kékfestő múzeuma – Kluge család nevéhez kapcsolódik (1786). A műhely virágkora a 19 sz második felére tehető 1962től működik múzeumként Nagy vízigényű ez a mesterség, ezért telepedtek a Tapolca-patak mellé (meleg víz, egész évben). A kékfestéshez Indiából származó, növényalapú festéket használtak. Jellegzetes színkombináció: fehérkék A múzeum kiállításai:  a mesterség története  a magyarországi kékfestés, Bódy Irén gyűjteménye – ő emelte be az iparművészetbe a kékfestést  a magyarországi kékfestő

műhelyek kiállítása  szőlőtermesztés: Somlai borok városa - Takácsi: a kora Árpád-korban takács mesterek laktak itt Pápakovácsi • - SOMLÓ-VIDÉK: a Bakonyalján belüli „kistáj” a legkisebb történeti borvidék 1993 óta tájvédelmi körzet a juhfark-bor a nászéjszakák bora – hogy az elsőszülött fiú legyen (Hamvas Béla: A bor filozófiája) A somlai bor gyógyszer: aranyér, potencianövelő, sebfertőtlenítő 4 hegyközség szerveződött, ami a II. vh után újra működhetett  Somlóvásárhely: a térség központja, vásároshely  Devecser: uradalmi központ  Tüskevár: a XVIII. sz második felében tótok telepedtek itt le , a mesterség apáról fiúra öröklődött – tüskevári fazék (zöld, sárga), Tóth Gergely – a népművészet ifjú mestere - 13 • - BAKONY: = erdő (Ady: Párizs az én bakonyom ≈ rejtőzködő helyem) Védett terület az erdőségek és a vadállat-állománya miatt Zirc a központja a

falvak védettek voltak a török időkben a törökök kiűzése után a Felvidékről telepítettek át tótokat (szlovákokat) Bakonybélbe, Jósdra, Ösküre, de mára aszimilálódtak, szokásaikat megőrizték. németek betelepülése: közép-dunántúli németek. Az erdők fáit munkálták meg – mezőgazdasági eszközök készítése, tálak, mozsarak faragása. Lókút: fakanalak készítése Vadászat: Szentgál kiemelkedő szerepet játszik bükk-fa: a makkot sertések hízlalására használták, bakonyi sertés – keveréke a vaddisznónak és a házi sertésnek juhtartás: a gyapjúkészítés miatt, gyapjúnyírás előtt meg kellett fürdetni a birkát – csapó mesterség – posztó előállítása – szűr szabók betyárok: pl.: Sabri Jóska (öngyilkos lett Tolna megyében), Milfait Ferkó – felakasztották Veszprémben Sobri kezéhez vér nem tapad, sőt: zsákmányának egy részét mindig szétosztotta a szegények között. 1880-as évek: Savanyú

Jóska még mindig betyárkodott, Sz.helyen (?) töltötte börtönbűntetését, sokan az ő nevében raboltak. A tótvázsonyi temető mellett temették el (öngyilkos lett). 20 sz eleje: Oroszlán Pali, Doma Vendel (1926) 14 9. ELŐADÁS: • • - (Néprajz – 2004.0415) BAKONY: Jellemző volt itt a bolthajtásos kőépítkezés, különleges hagyomány a kanászlakodalom A Bakony fazekas központja volt Várpalota – zöldmázas, dambarműves cserepek Veszprém is fazekas központ volt (fazekas céhek) + Nemesleányfalu + Nagyvázsony (kályhakészítés) Csutora-készítés (= kulacs készítés), tabakosok (bőrművesek), taplósok (gombagyűjtés – pl.: Zirc), mész- és szénégetés (pl: Várpalota) – különleges mesterségek Főleg krumplis ételek, ill. lisztből stercek Balaton-felvidék: A Balaton déli előterében 10.-11 Században központilag népesítették be Nagy egyházi birtokok voltak itt sok vár épült fel ezen a területen – széles

mondakör, várregék, várromantika (Kisfaludy Sándor) Híres bortermő vidék, kiemelt borvidékek egyike A szőlősgazdák viselkedésére a hegypásztorok ügyeltek (pl.: a káromkodást szigorúan büntették, ügyeltek az egyházi ünnepek betartására, a paráznaság bűnének megakadályozására) Elterjedtek voltak a pinceszerek – ehhez kapcsolódó szokás volt az ún. asszonyfarsang, férfiak kizárásával A Balaton keletkezéséről számos monda maradt fenn (pl.: a kecskepásztor mondája, az óriások regéje, ) Fő foglalkozás nyáron a szőlőművelés volt + rákászat A halászat csak kiegészítő foglalkozás volt, általában télen halásztak többen együtt „halászbakrakban” ( ~ halászcéhek) – Kivétel.: Tihany (gardahalászat elterjedt volt – idegenforgalmi látványosság a garda-sütés venyigén) A viselet már a 18.-19 Században polgáriasult itt, kivétel: a k ülönleges fejviselet (hajtogatott kendő) Itt is a kőépítkezés terjedt el

– szőlőhegyeken présházak – pl.: Badacsony Református nemesség – káros társadalmi jelenség az egykézés, hogy a birtok ne aprózódjon fel • - SOMOGY: A Dunántúl legnagyobb „megyéje”, mely eredetileg dukátusság volt A Kapos Külső- és Belső Somogyra osztja a tájat Külső-Somogy táji központja: Kaposvár Belső-Somogy táji központja: Barcs Viszonylag ritkán lakott térség A török idők után belső telepítéssel népesítették újra be Számos szólás maradt fenn e térséghez kapcsolódóan (pl.:)  „Ráncos, mint a somogyi pendely.”  Szuszog, mint a somogyi bocskor.”  „Somogyi bicskás, somogyi betyár” - Legeltetés az erdőségekben – szűrös pásztorok Pásztorfaragások (híres mester Kapoli Antal) 15 • - Híresek a somogyi szőttesek, melyek házilag készültek – kiemelkedő Csököly (pelikános motívumok) Ingujj és ingelő hímzése – a hímzéskultúrában kiemelt Buzsák Jellegzetes ételek –

pl.: Zselic – leves, Gálosfalvi sonkás gombóc Somogyon belül különül el a: ZSELICSÉG: Kaposvár és Pécs között helyezkedik el Jellemző volt itt a vasművesség, szőlőművelés, gyümölcstermesztés Elterjedtek a halmazfalvak Központja: Szenna Somogyban maradt fenn legtovább a „komatál küldés” és a disznótorhoz kapcsolódóan a „nyárs-dugás” 16