Pszichológia | Felsőoktatás » Saját mentálhigiéné, segítő lelki egészsége

Saját mentálhigiéné, segítő lelki egészsége Kiégés szindróma megelőzése, kivédése: BURN OUT szidróma: Jelentése: - egy korábban jól működő erőforrás legyengül, vagy megszűnik. Veszélyeztetett foglalkoztatási csoportok: - orvos, nővér, pszichológus, szociális munkás, tanár - azok az emberek, akik emberekkel foglalkoznak, - saját egyéniségükkel dolgoznak. Veszélyforrások: - Stressz, ami éri a segítőt: - túl nagy teljesítmény kényszer, - nagy felelősség pl: vezető - időnként kudarc éri - evocionális terheléstől - Pályakezdők: - nagy kezdeti lendület, lelkesedés - nem tudja bemérni a határait - nem érzi a kimerültséget - omnipotencia érzés (mindenhatóság érzése) - önjutalmazó jellegű a siker és ez ösztönzi, hogy egyre többet adjon - kapacitás határok - ha nem tud segítséget kérni, segítséghárítás, segítség kérés hárítása, - konfliktusok ki nem mondása - a segítést gondoljuk a központi

értéknek, szeressenek a kliensek, így önmagunk háttérbe szorulunk és ez veszélyeztet - szakmai felkészületlenség - nem kap a segítő megfelelő pszichológiai segítséget, támogatást a munkája során BURN OUT fázisai: 1, idealizmus fázisa 2, realitás fázisa 3, stagnálás fázisa 4, frusztráció fázisa 5, apátia fázisa 1, Idealizmus fázisa: - beleveti magát a munkába - lelkesedés hordozója - omnipotencia érzés 2,Realitás fázisa: - kialakul egyfajta egyensúly - reálisabban lát - nem mindig, minden ideálisan működik, mert nincs rá idő - alkalmazkodni kell a nem ideális klienshez - föld közelibben dolgozik 3, Stagnálás fázisa: - nem kezdeményező 1 - nem vállal pluszt - hivatalosabb, rutinosabb - mutatkoznak a kifáradás jelei 4, Fusztráció szakasz: - visszahúzódik a munkától - visszahúzódik a munkahelyi kapcsolatoktól - kevesebb interakciót kezdeményez a klienssel és a kollégákkal - kliensek felé negatívabb attitűd,

ingerültség - akadályoztatottságot jelent a fusztráció kudarchelyzet, kudarcból fakad - a fusztráció agressziót szülhet vagy regressziót (visszahúzódást) szülhet - ha az ember fáradt, akkor a teljesítményre is gyengül - saját önértékelése is csökkenhet 5, Apátia szakasz: -deprivált, lehangolt - érdeklődés csökkenés - kapcsolatok beszűkülnek - ellenségesség, düh megjelenése a kapcsolatban Tünetcsoportok: 1, Pszichológiai tünetek: - csökken, beszűkül az érdeklődés - kognitív funkciók érintettek lehetnek: - figyelem tompulás, - emlékezési zavar - reménytelenség, tehetetlenség - érzelmi kimerültség érzése - krónikus fáradságérzés - alvászavar, alvás nehézségek 2, Fiziológiai tünetek: - fejfájás - fokozott állandósult izomfeszülés - pszichoszomatikus problémák - pl magas vérnyomás - tartós stresszek, az immunitást csökkentik, kevésbé lesz ellenálló 3, Magatartásbeli tünetek: - csökken a teljesítő

képesség - csökken a kezdeményező képesség - több agresszió, düh jelenik meg 4, Szociális magatartás tünetek: - visszahúzódás kollégáktól, barátoktól - korábbi hobbyk feladása 5, Problémás viselkedési formák: - cinizmus, közöny a kliensekkel szemben - segítő empátiás kapacitásnak a csökkenése - időnként agresszív a segítő - negatív beállítódás a kliensekkel szemben BURN-OUT: Definíció: 2 - Állandósult kimerültség. amelyet az érintettek a szokásos módon nem tudnak megszüntetni. (lehet alanya, okozója és elszenvedője is) - Alkalmazhatjuk kollektív formára is. (szervezetre és nem csak egyénre) - Kiégés meghatározása, mérése: - skálán mérjük Kivezető utak a kiégésből: (kivédés lehetőségei) - jó szakmai felkészültség - szupervízió - konzultációk, esetmegbeszélések - tovább képzések - TEAM munka, kapcsolat - a hobbyk megőrződjenek, fontosak maradjanak - magányos tevékenység kerülése -

fontossági sorrendben felállítása - tudni kell nemet mondani, kijelölni a határainkat - személyiség fejlesztő tréningek - szakmaiság - lazítás Jó segítés: - felnőtt identitás szükséges hozzá - szükséges az autonómia, önállóság - szükséges a rálátás segítésünk tárgyára, de el is kell határolódni tőle - tudni kell, differenciálna szemlélni a klienst Segítés Diszfunkcionális típusai: (nem jól funkcionáló) Schbitbauer: Ki segít a segítőn? Hézser Gábor: Miért? 1, Foglalkozás áldozata: - a szakma kisajátítja az egyént - mindig dolgozik, nem tud önmaga lenni 2, Perfekcionista: - tökéletességre törekszik, ezért gyakran elégedetlen 3, Munka-alkoholista: - munka függő - könnyen kerülhetnek a kiégés csapdájába 4, Hasító-segítő: - máskép viselkedik a munkában, mint otthon - munkában jól dolgozik, otthon kiszolgálják 5, Kalóz típus: - kicsit a saját életében kalózkodik - intimterületen lévő

hiányosságokat a munkavégzéssel pótolja Társas támogatás Sokszor alkalmazzuk: - betegeknél, egészségesnél - nőknél, férfiaknál - fiatalnál, idősebbnél 3 - látogatás, - ebédmeghívás - apás szülés, - nyugdíjas klub szervezése stb. - nagyon sokféle van még ezeken kívül Az embereknek szükségük van társas kapcsolatra - a társnak egészségvédő szerepe van - a szociális hálók, kapcsolatok képesek arra, hogy csökkentsék, mérsékeljék a stresszes hatásokat Definíció: - Szignifikáns (jelentős, fontos) mások által biztosított pszichoszociális erőforrás, elsősorban érzelmi támasz és nem anyagi Társas támogatás határai: - egészségvédő hatás - szorongás csökkentő - stressz csökkentő - fájdalom csökkentő - önértékelés fokozó hatásai vannak - izoláció kivédő hatás, ne maradjon egyedül (krónikus beteg, idős esetén) - megküzdést segítő, javító hatás - segíti a jövőkép kialakítását, -

együttműködést segíti elő A támogatás két oldala: 1, Aki adja a támogatást - a támogatás mértéke 2, Aki kapja a támogatást - mennyire tudja felhasználni Aki a segítséget elutasítja: - magas státuszú ember, önérzetes, a támogatás elfogadását gyengeség jeleként éli meg - vagy, az, aki úgy érzi, ha segítenek neki, akkor a saját autonómiáját sérti - ha túl magas önértékelésű - ha valaki nagyon bizalmatlan - ha nagyon ellenálló, dühös - ha úgy érzi, hogy nem tudja visszaadni - ha nem megfelelően ajánljuk fel a segítséget (agresszív módon, empátia nélkül) Társas támogatás pozitív hatása: - a bizonytalanság és aggodalom csökkentése - jó példamutatás, pozitív hatás, a segítő időnként modell beszéd, viselkedés, stb. - a problémák megosztása, ventilálás (kibeszélés), megnyugtatás - ha tudunk adni pozitív visszajelzést, akkor annak én erősítő hatása van a kliens felé. - segítőinformáció átadása

- szimpátia kifejezése - az előírások betartásában támogatni tudjuk 4 pl: diéta, előírt terápia, kontroll vizsgálat betartásának ellenőrzése - egészségre való hivatkozás - az önállóság vágyának feltérképezése Negatív hatása: - bizonytalanság és aggodalom növelése - rossz példamutatás - bagatellizálás - új problémák kreálása - negatív visszajelzés - bántó, sajnálkozó reakció - félrevezető információ - előírások betartásának akadályozása - függőség igényének növelése - nyomasztólag hivatkozunk az egészségére Konzultáció, tanácsadás: Tanácsadás egyoldalú, aszimmetrikus Konzultáció oda-vissza irányul a kommunikáció Konzultáció: Definíció: - Kapcsolat, melyet képzett segítő és egy segítséget kereső személy között jön létre. A kapcsolatban a segítő készségei és az általa kialakított atmoszféra segíti a klienst, hogy megtanuljon önmagával és másokkal olyan viszonyt

kialakítani, amely a fejlődését segíti. - Konzultációt egészséges emberek pszichológiai támogatása és segítése is , és nem kimondottan betegeké. - Konzultáció egészség orientált, megelőző, preventív. - Megjelennek az eü.-ben is konzultációk Alkalmazás területei: Eü-ben: védőnő : - terhes tanácsadás - szülő tanácsadás oktatásban: - nevelési tanácsadás, serdülő konzultáció, - pályaválasztási tanácsadás, diák tanácsadás, egyéb: - adó tanácsadás, jogi, kapcsolati, szexuális, kisebbségi tanácsadás, stb Tanácsadás, konzultáció alkalmazása: - ha túlzottan nagy távolságról érkezik a kliens - ha meghallgatást igényel, de kezelést nem. (a kliens nem beteg) - ha más hozzátartozó igényelne kezelést (hogyan bánjon a beteg hozzátartozójával) - ha valamilyen megerősítésre van szüksége a kliensnek - pl: szülőnek a nevelésben, a szülői szerep megerősítése - ha mások úgy látják, hogy vele baj van - az

életkorból adódóan, élethelyzetből adódóan, értékrendben, jövőképben való elbizonytalanság A tanácsadás jellemzői: - nem utasítás, nem parancs - nem csak információ átadás vagy felvilágosítás - körülhatárolt idő 1-5 ülés (rövid) - nagyon körülhatárolt problémával foglalkozik 5 - aktív a konzultációs munka Különbség a pszichoterápia és a tanácsadás között: Pszichoterápia: Tanácsadás: - gyógyító folyamat - rendelkezésre álló erőforrások hasznosítása - betegközpontú - egészség orientáció (betegnek hívjuk) (kliensnek nevezzük) - elemzőek analitikusak - probléma megoldó - a múlttal foglalkozik - a jelennel foglalkozik - összefüggéseket keres - nincs ilyen, hiányzik élmények és tünetek között - tudattalan folyamatokkal - tudatos folyamatokkal is foglalkozik foglalkozik - helyreállító, gyógyító - támogató jellegű jellegű - központban az egyén - középpontban a kliens belső lélektani

probléma megoldása áll működése áll - nincs intézményi - több szervezettel, intézménnyel kapcsolata van kapcsolatban - nincs gyakorlati segítség - sokkal több gyakorlati segítséget tud adni egy szociális munkás Közös: - a segítés, a segítő munka A segítő kapcsolatok jellegzetességei Nem specifikus terápiás feltétel -feltétel nélküli elfogadás - kongurens közlés - empátia ( különböző problémáknál, különböző terápiát alkalmaznak) Önismeret Definíció: - az embernek áttekintése van saját személyisége összetevőiről, határairól, és lehetőségeiről - betekintése van: - viselkedése mozgatórugóiról, - motívum rendszerébe - és helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszó szerepét és hatását tudatos tudattalan ∆ Önismeretlényege, hogy a tudatos szférát tudjuk növelni 6 Johari ablak= önismereti modell Ismer Ismer ↓ ↓ Én ↓ nem ismer Nyitott Én Vak Én Rejtett (zárt) Én Sötét

ismeretlen Én Másik sem ismer A nyitott rész tágítását szeretné elérni az önismereti csoport. Önismeret megszerzése: - csoport módszerek / csoport tagok visszajelzést adnak, hogy milyennek látják egymást. - egyéni pszichoterápia / kamasz korra jellemző, kapcsolatban van a fejlődéssel, - belső tényezők, pl: motivációk megismerés, nyitottság, elfogadás, mások által adott instrukciók alapján,/ szociális tükrök, integrálódni tudnak, beépülnek az egyén énjébe. - az egyén hajlandó legyen az introsprekció elemzésére (önelemzés) Önismeret gátjai: - az elhárító mechanizmusok - felismerése, tudatosításai segítik az önismeretet Önismeret tárgya: - saját magunk tanulmányozása: - beszéd (szókészlet, beszéd tempó, hangszín, hangerő) - gesztusaink - mozgásunk - cselekvésünk, tevékenységünk - szándékaink, (vágyaink, céljaink, elképzeléseink.) Önismeret szintjei: 1. felszínes szint: amit én gondolok magamról -

milyen adottság, képesség, kitartás - hol vannak a határaim, teherbírás, érzelmi hatások - érdeklődésem, céljaim - feszültség és kudarctűrés 2. mélyszínt: amikor az ember tovább lát és képes észrevenni, hogy mi áll a 7 viselkedése mögött - mozgatórugó, motiváció, élmények, érzelmek, amik tudatosulnak és hatással lehetnek 3. társas szint: milyennek látnak engem mások, - milyen hatást váltok én ki másokban - hogyan viselkedem különböző szerepeimben Segítő foglalkozásban elengedhetetlen az önismeret. 1) Segíti a segítő kapcsolatot, ha elég hiteles vagyok, akkor jobban fejlődik a kliens 2) Önfejlesztő erő kibontakozása, az egyén képes alakítani önmagát és a környezetét 3) Hatékonyabb életvezetés, ha önmagunkat eléggé ismerjük, akkor másokat is jobban megismerjük 4) Kreativitás kibontakozása, sok kreatív erő szabadul fel az önismerettel Önismeret és kommunikáció: 1.) csoport szabály: tudunk-e egyes

szám, első személyben fogalmazni - én úgy vélem , úgy gondolom, úgy érzem, stb. - vállalja a felelősséget a mondandójával, a.) Érzésével és gondolkodásával kapcsolatban, ezzel együtt autonómiát ad a másiknak, mintát ad a másiknak. - Késztetem arra, hogy saját véleményét közölje - Ellenőrzésem alatt tartom a bennem zajló tapasztalatokat - Tudatosítást fejezek ki. b.) Túl általánosan fogalmaznak (az emberek többsége) nincs bennük személyes. c.) Beszélek a te nevedben, a másik nevében fogalmazok meg gondolatokat. 2.) Túlzott felelősség vállalásérzése: - kevésbé tudom tiszteletben tartani a másikautonómiáját 3.) Csekély mértékben felelősséget vállaló ember - nehezen találja meg a saját belső tapasztalását - úgy érzi, hogy az ő szempontja nem fontos, nem hasznos, (más ezt biztosan jobban tudja - nehéz megfogalmaznia - negatív önértékelései vannak, - nem magabiztos - kerülik a gondolataik, érzéseik

elfogadását Feltétel nélküli elfogadás: 1.) Jelentése: - pozitív tisztelet, nagyrabecsülés a másik irányában - a terapeóta segítő filozófiája, értéknek tekinti a másikat, az életet, és ezért tisztelettel fordul a másik felé - eredményes a segítő kapcsolat, ha a segítő képes értéket látni a másik emberben, fontos felismerni a másikban rejlő értékeket és ezt tudomására kell hozni. - van egyfajta hitünk, hogy az ember képes a változásra akár felnőtt akár gyermek - fontos a másik sorsa, mennyire tudunk elkötelezettek lenni a másik irányában - a sikerélmény növeli a másik ember feltételnélküli elfogadását 8 2.) összetevői: - jelen lehet szülő – gyermek, tanár – diák kapcsolatban is - pozitív érzelmi odafordulás, érzelmi melegség, ( lehetővé teszi a páciens részére az elfogadottság érzését)ű - non-direktivitás: szelíd terelgető, kísérő ( a páciens megy a maga útján, mi pedig kísérjük,

segítjük) - a feltétel nélküliség, nem várunk el viszonosságot, nem feltétele a viszonosság Pozitív viselkedés, gesztus érzelmi odafordulás kifejezése. - mosoly: - mindig visszajelzik, feszültségoldás, - jellege, milyen helyzetben nyilvánul meg - gyakorisága, intenzitása - tekintet váltás: - sok figyelem, - aki hallgat, az többet nézz rá arra, aki beszél - hangszín hang hordozás, hangerő - gesztusaink: nyitottak és elfogadóak Az elfogadottság érzése növeli a saját maga elfogadását a kliens számára Elfogadás korlátai, akadályai: - A segítő személyében keresendő - A páciens személyében keresendő 1.) A segítő korlátai: - megoldatlan problémák - önismereti fehér foltok: - fenyegetettnek érzi magát a segítő, - védekezni próbál - zárkózott - mindig jobban tudja mi a jó a másiknak 2.) Kliens viselkedéséből adódó korlátok: - ha domináns és uralkodó - ha ellenséges és bizalmatlan Feltételhez szabott elfogadás

elváráshoz igazodik Jó, ha a kliens nem bizalmatlan, hanem képes meglátni a pozitívumokat Ami nem a feltétel nélküli elfogadás: - kritika - türelmetlenség - leértékelő viselkedés - gúnyolódás - nem irányít - hűvös távolságtartás Az elfogadó segítő nem beszéli túl a klienst. Kongruencia 1,) Kongruencia: Jelentése: - segítő őszinte, hiteles viselkedés 9 - Harmonikus egészséges személyiség, aki segít Fontos: - az önismeret - tudatosság fokozása - másoktól való jelzéseket jól értelmezzük Verbális és nem verbális közlések egymással és a személy belső állapotával való összhangját értjük a kongurencia alatt. (amit mondok, ahogyan mondom, ami bennem zajlik, és amit gondolok ez összhangban legyen) 2.) Inkongruencia - az összhangok szétcsúsznak, mást gondolok és mást mondok Ha képesek vagyunk bizalmat sugározni, akkor hitelességünk nő, bizalmat vált ki a másikból A kongruencia növekedése jobb eredménnyel

kecsegtet bennünket - hitelesebbek vagyunk, - több változást tudunk a másiknál generálni Kényszermentességet jelent a közlésben a kongruencia Udvariasság, szerepek, sablonviselkedések álarcot képeznek Ha a segítőhöz hozzá nő a segítő szerep, akkor ez a másik kárára van. Le kell tudni vetkőzni a szerepet, különben inkongurens lesz Kongruens közlés őszinte, közvetlen. Ha kongruencia hiány van, akkor mást mondunk, mint amit kifejezünk Feszültség, bizonytalanság, szorongás, védekező magatartás is akadálya lehet a kongruenciának. Empátia: Definíció: 1.) Alfred Adler szerint: - látni a másik ember szemével, - hallani a fülével - érezni a szívével Benne van minden, a decentrálás fogalma, átlépések a másik élményvilágába és ott más nézőpontból látni dolgokat. 2.) Az empátia a nem verbális jelek fogadásának tudatosításának és visszajelzésének képessége - szakmaisággal tudatosítom és visszajelzem - nem

történik szóbeli megfogalmazása az állapotának, nincs direkt szavakban történő kifejezése 3.) Megismerési mód, melyet akkor alkalmazunk, ha pszichológiai állapot észlelésére szolgál. 4.) Érzelmi szinkronizáció, együtt megjelenő érzelmek - a segítő és a kliens jól összehangolódik. Empátia fejlődése, kialakulása: - legkorábban az anya gyermek kapcsolat - fontos: - az anya érzelmi elérése - az anya érzelmi ráhangoltsága a gyerekre - kiszámítható ritmus az anya gyermek kapcsolatban - empátia fejlődési évének két meghatározó tényezője van probléma hozó probléma fogadó 2↑ ↑1 megfigyelő 10 A verbálisra figyelünk, a nem verbálisra nem - szimmetrikus helyzetek és a metakomunikatív - empátia fejleszthető tanulható - tanulás: megtanulni a figyelmi beállítódásunkat megváltoztatni figyelem irányítása - oszcillálás én és a másik, oda-vissza rezgés, egy pillanatra megérzi az ő érzéseit - időnként

kimerül, de fontos a feltöltődés Empátia két fontos tényezője: 1.) érzelmi érzékenység - hányféle érzelmi jelet képes valaki azonosítani - mennyire tud különbséget tenni a jelek között - mennyit tud felismerni, tudatosítani - egyéni jellemvonás, egyéni személyiség függő, stabil dolog az érzelmi érzékenység, ez egy tulajdonság. - fontos a dekódolás 2.) affektus figyelem (érzelmi figyelem) - érzelmi jelentések befogadása iránti készenlét - a személy adott kommunikációs helyzetben mutatott teljesítménye - helyzetenként változik - egyénenként változik - telítődéssel változik a kapacitás kihasználtsága Az empátia azoknál fejlettebb, akik képesek önmagukat is elfogadni (pozitív kolleráció, összefüggés) Empátia zavarai: Okai: - korai anya – gyermek kapcsolatban az anya érzelmi hidegsége, - a kiszámítható anya – gyermek kapcsolat hiánya, - a gyermek vele született érzelmi hűvös temperamentuma, Elhárító

mechanizmus: - projekció (kivetítés) ellene dolgozik az empátiának - nyugati kultúra túl sok a verbális tényező - fokozott önmegfigyelés egocentrikus dolgok Célja: - mindig segítő, fejlesztő, nevelő célzatú - tartalmasabb, mélyebb élet kialakítása Ha nincs elegendő idő, akkor nagyon nehéz empatikusnak lenni. Az empátia időigényes dolog, s fontos lehet, hogy mennyire zavarmentes a kommunikáció. Speciális helyzetek: - idegen nyelvű embert nem mindig értjük - mozgáskorlátozottaknál a mozgás gesztusok elvesztése - gyerekek területe - a nagy veszteséget megélő emberek Fontos: - empátiás beszélgetésben ki lehet tapogatni, -hogy mit akar elérni, - mi a célja, - mit akar elrejteni - milyen benyomást akar kelteni. 11 Krízis: Jelentése: -döntés, válság, fordulópont - kétarcú, kettős jelentőség Kétféle kimenetel: - pozitív (+), ha érik, érlelődik a személyiség a krízis hatására - negatív (-), - ha krízis túl

nehéz, vagy - ha nem kap segítséget, akkor lehet önkárosító (alkohol, öngyilkosság) A krízis beavatkozás sürgősségi beavatkozást igényel Típusai: 1.) Fejlődési krízisek: érési-, biológiai krízisek fejlődés során mindenki szembesül vele, serdülőkor, gyermekszülés, életközépi krízis, nyugdíjazás, munkanélküliség, pályaválasztás 2.) Hirtelen fellépő krízisek: külső események hatására jelennek meg, egyensúly vesztett állapotban. baleset, veszteség, haláleset, betegség, válás, munkahely elvesztése Lindemann: a krízis alapélménye a gyász - Az egyén sokkal sérülékenyebb a krízisben, időnként Máladaptív megoldások jöhetnek létre, nehéz lehet a kibírás. - A krízis viszonylag gyors lefolyású, 4-6 hét időtartam (rövid időszak) - Hiányoznak a problémamegoldó stratégiák. - Érzelmileg is nagyon megterhelő. Krízis létrejötte: - A személy érzelmileg megterhelő helyzettel találkozik - Ha a rá jellemző

problémamegoldó repertuárt nem tudja alkalmazni - A benne lévő feszültséget nem tudja csökkenteni - Sem elkerülni, sem megelőzni nem tudja a veszélyt - A problémamegoldó eszközök és a mozgósítható lelki energia elégtelen - Ki mit él meg veszélyként, a veszély értékelése szubjektív értékeléstől függ Krízis esékenysége: - Vannak, akik gyakran kerülnek ilyen helyzetbe pl: addiktológiai betegek - Személyiség problémával küzdő páciens - Neorutikus állapotban is előfordul A segítőnek tudnia kell: - volt-e már korábban krízisben - hogyan kezelte a krízis szitut - mi a normális reakció - meddig helyénvaló - mi segített kilábalni a krízisből - milyen problémamegoldó módszerei vannak - a környezete hogyan reagál a krízisre Pszichés folyamatban bekövetkező változások: 12 1.) Beszűkül a figyelem, folyamatosan ismétel pl: baleset Segítő feladata: - kizökkenteni és a figyelmét magunkra vonni 2.) Nagyon jellemző,

hogy erős az ér4zelmi kapaszkodása - könnyebben fogad el segítséget 3.) Megnő a jelzési aktivitás - háziorvos - lelkisegély 4.) Kognitív funkcióban változások állnak be - figyelem elvesztése - gondolkodása regresszív jellegű - memória, emlékezet szakadozott működése 5.) Identitás tudat változások - ki kell alakítani egy új identitást és meg kell találni a régivel a kapcsolódási pontokat 6.) Megszűnik az én folytonossági érzés: - hiányzik a múlt, jelen, jövő érzékelése - a célok, kilátások hiányoznak Krízis intervenció, (beavatkozás) Cél: - segítsünk kibírni a legnehezebb időszakot - oldjuk a beszűkültséget - enyhítsük a szenvedést - megfelelő segítségnyújtáshoz juttassuk a krízisben lévőt Segítő feladata: - fontos, hogy ott legyünk mellette - időkeret tágítható (a terápián gyakoribbak a találkozások, akár naponta) - fókuszáljunk egy témára - krízisben lévő érzésének meghallgatása,

megértése, - támogatni az érzések kifejezését - hagyni kell, hogy kisírja magát - amit sokszor ismétel az fontos jelentősséggel bír, de lehet egyfajta rágódás is - a társas támogatás feltérképezése - konzultáljunk szakemberrel (pszichiáter, pszichológus - a segítő aktív beavatkozó - a segítő intenzív munkát végez, s ez megterhelő - működik a védő mechanizmusa Krízis szakaszai: 1,) Szembesülés: - veszteségérzés, észlelés, sokk 2.) Megrettenés: - elhárító mechanizmusok csökkent működése - nagyfokú sérülékenység - szorongás 3.) Kiútkeresés: - a problémamegoldó képességeit megpróbálja használni, - új megoldó képességeket alkalmaz 4.) Viszonylagos alkalmazkodás: - az új helyzethez 5.) Egyensúly helyreállítása Reintegráció 13 - létrejön egy új egység Vészjelek: - napokig tartó álmatlanság - fokozódó nyugtalanság - depresszió - öngyilkossági gondolatok - reménytelenség, kétségbeesés

(krízis intervenció 9-es táblázat) Tárgyvesztés és gyász: - betegség, munkahelyvesztés, válás, stb. - normális reakció a szomorúság - egy év a fordulópont - a gyászban az egész személyiség reagál a veszteségre - fontos, hogy ki hogyan reagál: - elviseli - testi-lelki problémák lépnek fel - pszichoszomatikus betegség - depresszív reakció - a reakció függ: - a személyiségüktől - testi-lelki egészségtől - korábbi reakciótól I. Gyász szakaszai: 1.)Keresés és tiltakozás szakasza: - fokozottan gondol az elvesztett személyre - erős feldútság - fokozott kereső tevékenység -beszélget az elhunyttal 2.) Dezorganizáció szakasza - szervezetség hiánya - zavarodottság - üresség - elkeseredettség - fájdalom - társadalmi élettől való visszahúzódás 3.) Reorganizáció szakasza: - normál viselkedés visszatérése jelenik meg II. Gyász szakaszai: 0.) Anticipátoros gyász (előre vetített) szakasza: - felkészülés a veszteségre

pl: gyógyíthatatlan beteg halálára 1.) Sokk fázis: - a veszteségélménnyel kezdődik, - tudomásul veszi, de megjelenik a tagadás - képtelen tisztán gondolkodni - érzelmi bénultság - kontrolálatlan érzések - néhány perctől néhány napig tarthat 14 2.) Kontrolált szakasz - az ügyintézések zajlanak - a világ ködös álomszerű - érzékeny, ingerlékeny időszak 3.) Regresszió szakasz: - érzelmek: szomorúság, szorongás, félelem, harag, üresség érzése - gondolkodás jellemzője:- regresszívebb, - érzelem vezéreltté válik a gondolkodás - megjelenik időnként a vádaskodás - percepció: - érzékcsalódások, mint ha hallaná, látná, érezné - magatartásban: - társadalmi visszahúzódás - testi tünetek: - alvászavarok, étvágytalanság, gyengeség érzés - energiátlanság, lelassult mozgások, - kevésbé intenzív mimika - általában hónapokig eltart ez a szakasz 4.) Adaptáció szakasza: - kifelé vezető utat mutatja - érzelmi

intenzitások csökkenése - a regresszió megszűnése - a tünetek fokozatos enyhülése - van jövőre irányultság, nagyon pozitív jelzés - az elvesztett személy belsővé válik, emlék élmény lesz Gyászoló segítése: - ott kel lenni, meghallgatni, buzdítani az érzelmei kifejezésére - fontos a segítségben a gyászév, évfordulók, ünnepek, születésnapok - emlékezés, beszél az emlékekről, ez segíti a gyász elindítását Mentálhigiéné: I. Jelentése: lelki egészség - USA-ból indult - BEERS 1908-ban indult a mozgalom: jobb bánásmódért, jobb ellátásért harcol a betegek érdekében Célja: - próbálja a kormányokat befolyásolni abba az irányba, hogy az emberek egészségesebbek legyenek. - közvélemény, az utca emberére hasson az emberek védekezzenek az ártó körülmények ellenű II. Pszichoanalízis megjelenik Európában: - gyermekkori trauma: anya gyermek kapcsolat, hogyan hat a későbbi életre - korai szocializáció, korai

élmények, gyermekkori élmények kulcsa a jövőnek a kiegyensúlyozott felnőtt életre - kialakítja a mentálhigiénés kezelést, ADLER a Nevelési Tanácsadó kitalálója Mentálhigiénés nevelés: - ártalom csökkentés - neurotizáló környezeti hatások csökkentése - reform pedagógiák - gyermekvédelem III. VHO modellje a mentálhigiénében: 15 1.) primer percepció 2.) szekunder percepció 3.) terciel percepció Primer percepció: (elsődleges) - megpróbáljuk egységesnek megtartani, illetve - megelőzni a betegség kialakulását - felvilágosítás - szűrés - védőoltások - tanácsadás - egészséges táplálkozás - szabadidőprogramok - információadás - lelki segélyszolgálat - telefondoktor - oktatófilmek Szekunder percepció: (másodlagos) - korai felismerés, korai kezelésbe vétel - szűrések - kockázati tényezők, rizikófaktorok szűkítése Terciel percepció: (harmadlagos) - rehabilitáció, korrekt kezelés - a megmaradó

képességek helyreállítása, maximális kiaknázása - reszocializáció és reintegráció - krónikus betegnél beállítani egy tartós állapotot , - maradék képesség kihasználása IV. Egészség promóció: - egészségvédelem: - egészség, megőrzés, fejlesztés - épít az egyén aktivitására, ezzel felelősséget ad az egyénnek - foglalkozik:- a Compliansel(együttműködéssel) - függ: - a véleményezéstől - a gondolkodásától - az egészség magatartással - az egyén aktivitásával - Fő tevékenységi formái: - egészség fejlesztési politika pl: Egészség Fejlesztési Intézet - támogató emberi környezet programok létrehozása - közösségi akciók megszervezése, erősítése, - személyes készségek, képességek kialakítása - stressz kezelés javítása, - konfliktus megoldás javítása - problémamegoldó képesség javítása Lelki egészség megőrzés speciális lehetőségei: - öngyilkosság megelőzése, telefonos segélyhívó -

krízis ellátás krízis osztály (Péterffi kórház) - baleset megelőző diszkó - kriminológiai megelőző deviáns fiataloknak - áldozat védelme áldozatok pszichoterápiája - drogokkal kapcsolatos megelőzési munka csökkentése 16 - ártalomcsökkentés: tűcsere program AIDS megelőzése Metadon kezelés Kontrolált speciális terület Mentálhigiéné hagyományos területei: - önismereti csoportok - telefonszolgálatok - stressz kezeléssel foglalkozó csoportok - vallási mozgalmak - önsegítő csoportok - feszültség kezelő, csökkentő csoportok - relaxáló csoport - jóga csoport - tanácsadás - egészség pszichológia - krónikus betegek egészségvédelme - stressz, hangulat megfigyelése - lelki immunrendszerét hatékonyan tudja működtetni Korszerű egészségprogramok (3-5-10 évet ölelő programok) - Színterei: 1,) iskola 2.) munkahely 3.) közösség lelki egészség programja 1.) Iskolai mentálhigiéné: - szerepe van a korai

felismerésben - fejlesztő pedagógia, korrektív nevelés - egészség nevelés, egészség nevelő programok - DADA program - mozgásra buzdító programok - kortárs segítés kiépítése - önértékelés, önbizalom javítása - megtanítani a gyermeket, nemet mondani - tudatosságot is nevelhet 2.) Munkahely: - a munkahely stressz forrás is lehet - sok ember van jelen - szervezett fejlesztést működtetni - stressz kezelő stratégia használatára meg lehet tanítani - kiégés elleni védelmet szolgáló tréningek - dohányzásról vagy alkoholról való leszoktató programok 3.) Közösség lelki egészségi programok - lakóközösségi programok - vallási közösségi programok - Cél: - közvélemény formálása - pozitív viselkedési formák serkentése - negatív viselkedési formák kerülése 17 Eredmények, hatékonyság mérése: - az emberek elégedettek az életminőség mutatókkal - az emberek közérzetének vizsgálata - a megbetegedési

arányszámok vizsgálata - a halálozás vizsgálata - az öngyilkosság vizsgálata Viselkedés terápia Definíció: Olyan módszerek együttese, amelyek az egyén és k9örnyezete közötti kapcsolatban bekövetkező zavarok megszűntetését célozzák Ennek érdekében - kontrollálják a beteg környezetét - segítik az önkontroll kialakítását a problémahelyzetben. Hatásmechanizmusa: 1.) megváltozik az érzékszervi észlelések szerződése ( a személy nem észlel veszélyt, ahol nincs) 2.) Konkrét (nem adaptív) viselkedésminták megváltoztatása vagy hiányzó magatartás minták kialakítása révén (pl. szociális készség) Különbségek más irányzathoz képest: 1.) A tudatos belátás nem szükséges egy terápiás program eredményességéhez 2.) A szemléletmód vagy a gondolkodás változása nem jelent feltétlenül viselkedésváltozást. 3.) A verbális síkon végzett viselkedésváltozás nem teljes értékű pótlása a konkrét helyzetben

bekövetkező változásoknak. 4.) A tünetek nem feltétlenül maradnak el a kiváltó ok vagy az eredeti szituáció elmúltával. Viselkedés terápia - Tanuláselméleti alapok (klasszikus, operáns kondícionálás) - A maladaptív viselkedés oka: - elégtelen tanulás (enuresis, encopresis) - Túltanulás (fóbia, kényszer) - Tanult készség károsodása (pl. neurológiai sérülés esetén) - Cél: az adaptív viselkedés kialakítása, gyakorlása (tréning) - Eszközök: jutalmazás, büntetés vagy jutalom elmaradása - Jól körülhatárolt tünetek esetén (pl. fóbiák, drog, alkohol) alkalmazható 18 - Módszerei: - szisztematikus deszenzitizáció + relaxáció (fokozatosság) - inger elárasztás (flooding) - válasz prevenció (OCD) - averzív kezelés (alkohol) - alkalmazott viselkedés analízis (patológiás viselkedés pontos feltérképezése (AN, dadogás, viselkedés zavar - szociális készség tréning A viselkedésterápia módszerei Alapállítás: a

szorongást külső események váltják ki A.) Viselkedés diagnosztika 1.) A tüneti viselkedés elemzése: motoros, verbális, vegetatív időbeli jellemzők: zavaró jelleg: indokolatlan (kényszer), túl gyakori (szorongás), túl ritka (kommunikáció), hiányzik (szexuális kezdeményezés) 2.) A cél pontos meghatározása 3.) a terápiás program megtervezése B.) Szisztematikus deszenzitizálás vagy ellenkondicionálás Elve: a maladaptív reakciók gyengítése azokkal ellentétes válasz erősítése 1.) relaxáció megtanítása 2.) szorongáshiererchia felépítése C.) Ingerelárasztás (kioltás) Agórafóbia és kényszerbetegség esetén D.) Pozitív vagy szisztematikus megerősítés Elve: a kívánatos viselkedés megjutalmazása és a nemkívánatos Viselkedés figyelmen kívül hagyása pl. krónikus fájdalom E.) Modellálás és viselkedés fejlesztés Pl.- asszertív tréning F.) Önszabályozás: - önfigyelés, önmegerősítés, önbüntetés, az

ingerfeltételek szabályozása összeegyeztethetetlen válaszminták kialakítása. 1.Táblázat Miben különbözik a magabiztosság a passzivitástól és az agresszivitástól (viselkedésterápiás dimenziókban) Passzív személy Asszertív személy 19 Agresszív személy Jogosnak érzi, hogy mártír Megvédi a saját és – tiszteli a legyen, abból előnyt mások jogait kovácsol Mások sérelme nélkül éri el Nem ér el célokat céljait Jogosnak érzi erőszakosságát, mások kárára is Mások kárára, terhére érheti el céljait Boldogtalannak, sértettnek, Saját magáról helyes Megaláz és lebecsül másokat feszültnek érzi magát véleménye van, magabiztos Gátlásos, elzárkózó Szociálisan, érzelmileg kifelé Féktelen, kiszámíthatatlanul forduló dühös és ellenséges Másokat késztet arra, hogy esélyt adjanak neki Saját magának ad esélyt Mások esélyeibe gázol Kognitív terápia Gondolat – érzelem- viselkedés

összefüggéseit hangsúlyozza Kognitív struktúra: ▪ Sémák (adaptív vagy maladaptív) A személyiség fejlődés korai szakaszában alakul ki. Téma: siker – sikeresség (teljesítmény) szerethetőség, elfogadhatóság ▪ Funkcionális vagy diszfunkcionális attitűdök (pl. képesnek kell lennem arra, hogy mindenki elégedett legyen velem) ▪ Negatív automatikus gondolat – minősíti a helyzetet pl. mindig kudarcot vallok – torz, túláltalánosító) ▪ Akaratlagos, szándékos gondolatok Cél: ▪ negatív gondolatok tudatosítása, átstrukturálása ▪ logikai hibák feltárása (pl. túláltalánosítás) Használható: enyhe vagy kp. Súlyos depresszió esetén Páciens a rendelőn kívül is kap feladatot (naplóvezetés, pozitív gondolatok gyűjtése) Irracionális elképzeléseink (ésszerűtlen, szennyező hiedelmeink) Érzelmi zavarainkat az okozza, hogyan értelmezzük a magunk számára a problémát. 20 Saját gondolatainktól leszünk

depressziósak, dühösek, ezek miatt félünk vagy leszünk féltékenyek. Nem a másik viselkedése váltja ki ezeket az érzéseket, nem az számít, ő hogyan viselkedik velünk, hanem az, amit mi magunk gondolunk erről, tehát saját gondolataink. A szennyező hiedelmeinket négy csoportba soroljuk: 1.) Követelések: kell, muszáj, én nem tudok, stb 2.) Kifelé mutogató: az emberek rosszak, te vagy a hibás, a főnökök rosszak, stb. 3.) Túl általánosítás: soha, mindig, senki, mindenki, mindenhol, stb 4.) Katasztrófakeltés: megint milyen szörnyűség történt, jaj de szörnyű stb. Jungi Személyiség modell Külvilág Körön kívül 21 Persona Tudat Én Személyes Önmaga Árnyék Koll. Tudattalan AnimusAnima Belső világ körön belül 22 Tudattalan