Földrajz | Természetföldrajz » A folyók felszínformálása

A folyók felszínformálása Mitől függ a munkavégző képesség: - vízhozam - mederesés A hordalékot szemcseméret szerint görgetheti, ugráltathatja vagy lebegtetve szállíthatja a folyó. A folyók szakaszjellege: attól függ, milyen a felszín. A folyók hegyvidéki szakaszain mélyítik a völgyet, ez a b evágódó szakasz. Vízszinteshez közeli területeken feltöltik a t erületet, ez a feltöltő szakasz. A kettő közötti mérsékelt lejtésnél a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, ez az oldalazó szakasz. Bevágódó szakasz: az áramló víz magával ragad hordalékszemcséket és ennek felhasználásával mélyíti a medret. A bevágás sebessége a kőzetek keménységétől függ, és ezzel kapcsolatos a v ölgyszakasz keresztmetszete is. A hegyi folyók völgyei általában V alakúak. Ha a kőzet viszonylag puha, akkor a völgyoldalak gyorsan pusztulnak, és ilyenkor a V két szára szétnyílik. Ellenkező esetben a völgyoldalak meredekek lesznek,

ekkor keletkeznek a szurdokok. Pl a folyók hegyvidéki szakaszai és a Visegrádi-szoros Oldalazó szakasz: a csökkenő vízsebesség miatt a folyó valamelyik partjánál hordalékot rak le. Emiatt a folyó sodorvonala (ez a folyóban a leggyorsabban mozgó vizet összekötő vonal) kilendül és a túlpartot elkezdi alámosni. A folyó kanyarogni kezd, és a kanyarok egyre nagyobbak lesznek, végül egy árvíz alkalmával átvágódik, és minden kezdődik előröl. Ilyen a Tisza magyarországi szakasza is Feltöltő szakasz: A vízsebesség erős lecsökkenése miatt a folyó képtelen az addig szállított hordalékkal megbirkózni, kénytelen lerakni azt a folyómederben. Kialakulnak előbb a zátonyok, majd a szigetek. A sok sziget miatt a folyó ágak sokaságára bomlik szét Erre a szakaszra jellemző a deltatorkolatok kialakítása, mint pl. a Nílus vagy a Duna-delta Egy folyónál a szakaszok nem feltétlenül sorban követik egymást. A Duna eredésénél bevágódó

jellegű, ez a Kisalföldön feltöltővé válik. A Visegrádi-szorosnál újra bevágódóvá válik az emelkedő hegység miatt, majd Bp. környékén újra feltöltő Innen lefelé oldalazó, aztán Mohácsnál megint feltöltő és így tovább a torkolatig. Folyóteraszok: A folyók szakaszjellege egy adott ponton is változhatott a földtörténet során. Ennek egyik oka a felszín emelkedése, vagy süllyedése, a másik az éghajlat szárazabbá vagy csapadékosabbá válása. Egy bevágódó szakasz mély völgyet váj, amit egy oldalazó kiszélesít Ha ezt egy újabb bevágódás követi, az már nem biztos, hogy az egész völgyre kiterjed. A régi völgy és az új találkozásánál kialakul egy terasz. Ha a f olyamat többször ismétlődik, akkor akár 5-7 teraszszint is kialakulhat egy folyóvölgyben