Földrajz | Természetföldrajz » A szárazföldek felszíni vizei

VÁZLATOK XXI. A szárazföldek felszíni vizei Folyóvíz: mederben (völgyben) helyezkedik el, valahonnan ered (forrás), és valahová megy (lefolyásos vég torkolaton keresztül: másik folyóvíz, tó, tenger, óceán; lefolyástalan vég); hó- és jégtakaró olvadása, a csapadékvíz táplálja őket. meder: völgyszerű mélyedés, melynek van két egymással szembeni oldala, valamint egy bejárat és egy kijárata Állóvíz: medencében helyezkedik el, a csapadékvíz, a belé folyó folyóvizek, illetve a bennük feltörő források vize táplálja. medence: általában tál alakú mélyedés, melyet minden oldalról felszíni kiemelkedés (fal) határol. FOLYÓVIZEK vízhálózat: egy adott terület felszíni folyóvizeinek összessége. A vízhálózat sűrűsége az adott terület éghajlattól (lehulló csapadék mennyiségétől), a domborzattól, a kőzetminőségétől és a növényzettel borított terület nagyságától függ. vízgyűjtő terület:

-nek nevezzük azt a területet, ahonnan a főfolyó a melléfolyóival együtt összegyűjti a vizeket. vízválasztó terület: -nek nevezzük azt a felszíni kiemelkedést (domb, dombvidék, hegy, hegyvidék stb.), amely vízgyűjtő területeket választ el egymástól lefolyásos terület: -nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó eléri a tenger vagy óceánt. Lefolyásos folyóvíz: amely eléri a tengert vagy óceánt. lefolyástalan terület:-nek nevezzük azt a területet, amelynek vizeit összegyűjtő folyó nem éri el a tenger vagy óceánt. Lefolyástalan folyóvíz: amely nem éri el a tengert vagy az óceánt. torkolat: az a hely, ahol a folyó eléri a tengert vagy az óceánt A folyóvizek torkolatuk szerint csoportosíthatjuk: tölcsértorkolatú deltatorkolatú tölcsértorkolat: tölcsér alakú torkolat, mely nyílt tengerekbe, óceánokba ömlő folyóknál figyelhető meg, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége

nagyobb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl: Szajna, Temze, Kongó) 1 deltatorkolat: zárt tengerekbe, vagy szigetekkel elzárt peremtengerekbe ömlő folyókra jellemző, mert itt a tenger (ár-apály) munkavégző képessége kisebb, mint a folyó hordalék felhalmozó képessége. (pl: Duna, Volga, Nílus) A folyóvizek jellemzői vízállás: a folyó vízszintjének magasságát mutatja meg a vízmérce „0” pontjához viszonyítva. E szerint megkülönböztethetünk kis-, közepes- és magasvizet, illetve árvizet A vízmérce „0” pontját a meghatározásakor eddig mért legkisebb vízálláshoz határozzák meg, és ehhez viszonyítva centiméterben adják meg. A „0” pont meghatározása után a folyómeder jelentősen átalakulhat, például meder mélyülés, aminek következménye, hogy a korábban meghatározott „0” pont alatt is lehetnek vízállások. Lehetőség lenne az „0” pont újbóli megállapítása, aminek hatására az

adott felszíni víz korábbi adatsorát át kellene számolni, ami idő és költségigényes eljárás A vízmércék „0” pontját a Tiszán 1842. évi, a Dunán 1834 évi, a Rábán 1875 évi kisvízszint magasságához adták meg A módosítások elkerülésnek érdekében vezették be a „0" pont alatti vízállásoknál a negatív előjelet vízhozam: megmutatja, hogy a folyóvíz keresztmetszetén egységnyi idő alatt mennyi víz halad át. Mértékegysége: m3/sec Vízhozam szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: ér csermely patak folyó folyam vízjárás: a folyóvíz vízszintingadozása. Vízjárásuk szerint a folyóvizeket csoportosíthatjuk: egyenletes vízjárású folyóvizek ingadozó vízjárású folyóvizek egyenletes vízjárású folyó: melyek vízszintje az év folyamán nagyjából egyforma. Ilyen folyóvízzel azokon a területeken találkozhatunk, ahol a csapadék eloszlása egyenletes: forró trópusi éghajlati övezet, egyenlítői

éghajlat (pl.: Kongó, Amazonas); mérsékelt éghajlati övezet óceáni éghajlat (Pl: Temze) ingadozó vízjárású folyó: melynek vízszintje az év folyamán változik. Ennek oka a vízgyűjtő területen a csapadékban gazdag (esős) és a csapadékban szegény (száraz) időszakok váltakozása. A vízszint emelkedését az esőzés és a hóolvadás egyaránt eredményezheti (pl: Duna, Dnyeper, Mekong) időszakos folyóvizek: azok a vízfolyások, amelyek időnként kiszáradnak. Ilyen folyóvizekkel a félsivatagok és sivatagok területén találkozhatunk. vádi: afrikai sivatagok időszakos folyóvölgye creek: ausztráliai sivatagok folyóvölgye aszó: mérsékelt éghajlati övezet időszakos folyóvölgye 2 A folyóvizek felszínformálása A folyóvíz felszínformálása munkavégző képességéből adódik. Munkavégző képessége függ: a folyóvíz általa szállított vízmennyiségtől, a folyóvíz sebességétől, (a domborzati adottságoktól)

Munkavégző képességük (szakaszjellegük) szerint a folyóvizeket három csoportba sorolhatjuk: Szakasz jelleg: A folyók útjuk során különféle domborzati viszonyok között haladnak. Ebből adódóan háromféle (felső-, középső-, alsó) szakaszjelleget különböztethetünk meg. tulajdonságok domborzati viszony esés sebesség hordalékszállítás munkavégzés mederforma felső hegyvidék nagy nagy jelentős pusztít V alakú 3 középső dombvidék közepes közepes közepes pusztít és épít kiszélesedő alsó síkvidék kicsi kicsi kicsi épít tál alakú ÁLLÓVIZEK tó: a földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvíz. A tavaknak nincs semmilyen tengeri eredetű kapcsolatuk tengerrel vagy óceánnal. (tengeri eredetű kapcsolat: másik tenger, tengerszoros) A tavak keletkezésében a külső- és a belső erők játszanak szerepet. Összterületük a Földön 2,5 millió km2 (= ¼ Európányi terület). A tavak vize a csapadékvízből

és a beléjük ömlő folyóvizekből (ér, csermely, patak, folyó) és a bennük feltörő forrásokból származik. A tavak keletkezése tektonikus mozgással vulkanikus úton jég által szél által elgátlódással elzáródással karsztos tavak folyókanyar lefűződésével a tenger visszahúzódásával ember által epirogenetikus mozgással Viktória-tó Kelet-Afrikában vetődéssel Kelet-Afrika hosszúkás tavai, pl. Tanganyika tó; Holt-tenger, Balaton, Velencei tó krátertó Szt. Anna tó a Csomád vulkán kráterében (Erdély) sziklamedencés Finn-tóvidék, glint tó Öt-tó vidéke (USA-Kanada határán) gleccservölgy tó Genfi-tó, Boden-tó végmoréna tó Pomorzei-, Mazuri tóhátság tavai szikes tavak pl.: szegedi Fehér tó pl. hegyomlás Gyilkos tó morotva tavak Tisza menti alföldi tavak hegységképződés során Kaszpi-tenger (tó) dolinató Aggteleki karsztvidék tavai, Plitvicei-tavak poljetó morotvató Szelidi-tó maradványtó Aral-tó

mesterséges tó IJssel-tó (Hollandia), halastavak, víztározók 4 epirogenetikus mozgás: kontinensképző mozgás. krátertó*: kialudt, vagy pihenő vulkánok kráterében meggyűlt vízből létrejött tó. sziklamedencés tó: jég által egészen az ősföld gránitjáig lecsiszolt területek mélyedéseiben meggyűlt vízből kialakult tó. glint-tó: a glint-vonal mögött, a jég vájta mélyedésekben, a jégkorszaki jég jegének olvadékvizéből létrejött tó. glint-vonal: különböző keménységű kőzetekből álló területek határát jelöli ki gleccservölgy* tó: egykori gleccserek völgyében, a felmelegedés következtében viszszahúzódó jég olvadékvizéből kialakult tó. végmoréna* tó: gleccserek hordaléka (moréna) mögött, azok visszahúzódást követően az olvadékvizükből kialakult tó. elgátlódással létrejött tó: a folyó vagy patak medrébe pl. hegycsuszamlás következtében bekerülő törmelék (hordalék)

mögött kialakult tó A gátat képező anyag nem tudja teljesen megakadályozni a víz továbbhaladását, csak erősen lelassítja azt a keresztmetszet leszűkítésével. Így egy természetes gátat képez mely mögött a lefolyó víz fölhalmozódik. elzáródással létrejött tó: folyóvizek mederrészének (túlfejlett kanyarulatok levágódása során), vagy hegységképződés következtében tengereknek az óceánoktól való elzáródása során jön létre. karsztos tavak: mészkőterületek felszíni bemélyedéseiben (dolina, polje) összegyűlt vízből jön létre morotva tó: folyókanyar lefűződésével (túlfejlődésével) létrejött tó maradványtó: egykori tenger-mederrészben, a tenger visszahúzódásával kialakult sós vizű tó mesterséges tó: ember által kialakított tó * magyarázó fogalmak vulkáni kráter: gleccser: moréna: a felszínnek az a tölcsér alakú mélyedése a kürtő felszíni végénél, amelyen a törmelékanyag és

a láva a felszínre jut a hóhatár felett elhelyezkedő, „U” alakú völgyben lassan mozgó jégfolyó gleccser által épített hordalékkúp. Fajtái: oldal-, fenék- és végmoréna Vannak tavak, melyekben az év egyes részeiben van, máskor pedig nem találunk vizet. Ezeket a tavakat időszakos tavaknak nevezzük (Csád-tó /Afrika/, Belső-Ázsia sós tavai) 5 A tavak vízutánpótlásuk szerint lehetnek: forrástavak átfolyásos tavak végtavak forrás tó: olyan tó, mely forrásból, talajvízből táplálkozik (pl.: Hévízi-tó) átfolyásos tó: olyan tó, melyet folyóvíz táplál, és vizét folyóvíz viszi tovább (pl.: Genfi-tó, Bóden-tó) végtó: lefolyástalan tó (pl.: Aral-tó, Csád-tó) A tavak pusztulása Minden állóvíz „halálra van ítélve”. A bennük felhalmozódó üledék előbb utóbb feltölti őket Pusztulások egyik fő oka az eutrofizáció, azaz a bennük elszaporodó élőlények, azok elpusztulásából keletkezett

szerves anyagfelhalmozódás, illetve a tóba kerülő növényi tápanyagok következtében bekövetkezett „túltáplálás”. A tavak pusztulásának fázisai: az elsekélyesedő vízben az egész tófertő állapot: fenéken megtelepedik a növényzet. mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyra jut. lápi állapot: alig marad vissza nyílt víztükör. eutrofizáció: a tavak oxigénhiányos állapota, illetve a szénhidrogén-feldúsulása, mely a bennük lévő állatállomány pusztulásához vezet. A tavak gazdasági jelentősége édesvizű tavak: haltenyésztés fürdőzés vízi sportok nagy kiterjedésű tavak (pl.: Öt tó vidéke /USA-Kanada/): hajózás pusztuló tavak: nád vízimadaraknak fészkelőhely lefolyástalan tavak: sótartalom gyógyhatású iszap 6