Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » A magyar költségvetés kiadási szerkezete a hozzánk hasonló rendszerváltó országokkal összehasonlítva

Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási Szak Levelező képzés 2003-2004 tanév Összehasonlító Gazdaságtan A magyar költségvetés kiadási szerkezete a hozzánk hasonló rendszerváltó országokkal összehasonlítva milyen specifikumokat mutat? Nagy Éva „C” csoport Tartalomjegyzék: A központi költségvetés szerkezete 3. old A költségvetési ciklus 5. old A közkiadások 8. old A költségvetés tervezés 10.old A költségvetési irányelvek összehasonlítása 11.old Kiadások jogcímenként 13.old A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodása 17.old 1. Költségvetési egyenleg alakulása 17.old 2. A kiadások alakulása 17.old Egészségbiztosítási alap 18.old 1. Költségvetési egyenleg alakulása 18.old 2. A kiadások alakulása 18.old Nyugdíjbiztosítási alap 19.old 1. Költségvetési egyenleg alakulása 19.old 2. A kiadások alakulása 19.old Állományi adatok 19.old Románia

gazdasági helyzete 22.old 2 Bevezetés A központi kormányzati költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik három alrendszert is alapvetően meghatározó alrendszereként, mintegy főköltségvetésként definiálhatjuk. A központi költségvetés szerkezete A központi kormányzati költségvetés négy szerkezeti egységre tagozódik, amely egységek – a nagyobb egységtől a kisebb egységek felé haladva – a következők: - költségvetési fejezet, - fejezetcím (alcím), - előirányzat-csoport, valamint - kiemelt előirányzat. A legnagyobb szerkezeti egységét tekintve a központi költségvetés fejezetekre tagozódik, amelyek – néhány kivételtől eltekintve – valamely szervezethez kapcsolódnak. Egy-egy költségvetési fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok

összessége. Önálló költségvetési fejezetet képeznek • a legfontosabb állami szervek – az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, a Miniszterelnökség, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala, a Bíróságok, valamint a Legfőbb Ügyészség, • valamennyi minisztérium ( a minisztériumi jogállás automatikusan eredményez önálló költségvetési fejezetet) továbbá kivételes jelleggel • országos hatáskörű állami szerv (ezek: a Központi Statisztikai Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, a Történeti Hivatal, illetve 2003 január 1-től a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete), valamint • köztestület – e szervtípushoz tartozik a Magyar Tudományos Akadémia. A költségvetési fejezetek együttesen képezik az ún. költségvetési fejezetrendet 3 A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak. A költségvetési cím

(alcím) szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összességét jelenti. Költségvetési címet alkotnak például a központi költségvetési szervek, a költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai (az ún. fejezeti kezelésű előirányzatok) vagy a politikai pártok költségvetési támogatása, míg alcímként jelentkezik például az országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítását szolgáló központi költségvetési támogatás. A költségvetési törvényben szereplő címek, alcímek képezik összességükben az ún. költségvetési címrendet. A címrendet a Kormány a költségvetési év folyamán kiegészítheti, illetve módosíthatja, kivéve azokat a címeket, amelyek előirányzatainak megváltoztatása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Kormány köteles a címrend változásáról a

költségvetés végrehajtásáról szóló (zárszámadási) törvényjavaslat indokolásában részletesen beszámolni. A központi költségvetési címeken (fejezeti kezelésű előirányzatoknál a jogcím-csoportokon, jogcímeken) belül az alábbi előirányzat- csoportokat elkülöníteni • a működési célú előirányzat-csoport (működési költségvetés), • a felhalmozási célú előirányzat-csoport (felhalmozás költségvetés) • a kölcsönök előirányzat-csoport, továbbá • az egyéb speciális célú előirányzat-csoport. Ezek közül kiemelkedő jelentősége az első két előirányzat-csoportnak van. • A működési előirányzat-csoporton belül kiemelt előirányzatként szükséges meghatározni a : • személyi juttatások, • a munkaadókat terhelő járulékok, • a dologi kiadások, • az ellátottak pénzbeli juttatásainak, • az egyéb működési célú támogatások, kiadások, valamint • a kamatfizetések

előirányzatait. • A felhalmozási előirányzat-csoporton belül kiemelt előirányzatként az alábbi előirányzatokat kell elkülöníteni: 4 • A beruházások, • a felújítások, valamint • az egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatai. A költségvetési ciklus A központi kormányzati költségvetés elkészítésének és végrehajtásának folyamata, az ún. költségvetési ciklus négy fázisra tagolódik, úm. • a döntés-előkészítő szakasz, amely a költségvetési évet megelőző évben zajlik le, • a döntési szakasz, amely normál esetben szintén a költségvetési évet megelőző év produktuma, • a döntés-végrehajtási szakasz, amelynek időtartama egybeesik a költségvetési évvel, valamint • a döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza, amelynek ideje a költségvetési évet követő esztendőre tevődik. A döntés-előkészítő szakaszban a pénzügyminiszter április 15-ig

elkészíti és a K ormány elé terjeszti a következő három évre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket. Ezt követően – miután a f ejezetgazdák és a pénzügyminiszter közötti egyeztetések lezajlottak – a pénzügyminiszter augusztus 31-ig a Kormány elé terjeszti a költségvetési törvényjavaslat tervezetét. A Kormány felelős a költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és az Országgyűlés elé terjesztéséért. Ennek érdekében – miután ülésén megtárgyalta és elfogadta a törvénytervezetet – a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek a következő egy vagy többéves költségvetési törvényjavaslatát. A törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg a Kormány – tájékoztatási céllal – az államháztartás

helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket is mellékel. A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani. Ezen túlmenően a Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor • előterjeszti azokat a törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok magalapozásához szükségesek 5 • tájékoztatást ad a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó hatásairól, • teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 2 év várható előirányzatait, amelyeket a k öltségvetési év folyamatait és áthúzódó hatásai, a t ervezett feladat ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg, • bemutatja a költségvetési törvény legfontosabb társadalmi és gazdasági hatásait, továbbá • értékeli a költségvetési évet megelőző

időszak gazdasági, költségvetési folyamatait. A döntési szakaszban az Országgyűlés a központi költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként – a Házszabályban megállapított eljárásrendnek megfelelően – tárgyalja. A költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék véleményével együtt tárgyalja meg. A tárgyalás során november 30-ig az Országgyűlés határozatában ezekhez kapcsolódóan a hiány (vagy a többlet) mértékét. Az országgyűlési határozat elfogadása után a t örvényjavaslat vitája során nincs helye a fejezeti bevételi és kiadási főösszegek megváltoztatásának. A döntési szakasz lezárásaképpen az Országgyűlés az állami költségvetésről törvényt alkot. Ennek elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a tervezett költségvetési többlet rendeltetéséről, vagy (ami jóval életszerűbb) jóváhagyni a tervezett költségvetési hiány finanszírozásának módját.

Amennyiben az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-jéig, amelyre szól, akármilyen oknál fogva nem alkotta meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról törvényt (az ún. indemnitás) alkot, amelyben felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy a központi költségvetés bevételeit folytatólagosan beszedhesse, kiadásait teljesítse és meghatározza, hogy milyen intézkedéseket tehet. Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési törvény hatálybalépésének napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési törvénybe kell beilleszteni. Amennyiben az Országgyűlés nemhogy a költségvetési törvényt nem alkotta meg, de az átmeneti gazdálkodásról sem hozott külön törvényt, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló 6 törvény a hatályát vesztette,

akkor a K ormány jogosult a költségvetést megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére. A döntés-végrehajtási szakaszban a költségvetési törvény végrehajtásáért való fő felelősség a Kormányt terheli. Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyel hatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére. Ebben a fázisban a fejezetgazdák (a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői) a költségvetési törvény elfogadását követően megállapítják a felügyeletük alá tartozó fejezetbe sorolt központi költségvetési szervek és feladatok költségvetési előirányzatait (az ún. kincstári költségvetés ) és meghatározzák a f elügyeletük alá tartozó központi költségvetési szervek elemi költségvetéseinek elkészítéséhez szükséges további

keretszámokat, illetve szempontokat. Bizonyos körülmények fennállása esetén a döntés-végrehajtási fázisban sor kerülhet a költségvetés drasztikus megváltoztatására, a pótköltségvetés elfogadására. Az államháztartási törvény alapján a Kormány két esetben köteles pótköltségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni, és pedig: • ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a költségvetés tervezett egyenlegét tartósan és jelentősen veszélyeztetik, illetőleg • ha a költségvetésben előirányzott általános tartalék és a költségvetési törvényben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére. A döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakaszában a Kormány a z árszámadásról szóló törvényjavaslatot terjeszti az Országgyűlés elé- méghozzá a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül. A zárszámadási

törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal be kell nyújtani az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. A fázis lezárásaképpen az Országgyűlés az állami költségvetés végrehajtásáról törvényt alkot. A zárszámadás elfogadásával egyidejűleg kell dönteni a tényleges költségvetési többlet rendeltetéséről, vagy jóváhagyni a tényleges költségvetési hiány finanszírozásának módját. 7 A közkiadások A központi költségvetésben kiadást előirányozni • a központi költségvetési szervek feladataira • az állam nemzetközi, jogszabályi és szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére • az államháztartás más alrendszerei részére • továbbá a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetőleg természetes személy részére

lehet. A közkiadások fő kategóriáit a szóban forgó területen az alábbi kiadás-csoportok képezik: • közhatalmi-közigazgatási kiadások (az állami szerveknél, valamint az állam központi, illetve dekoncentrált területi közigazgatási szerveinél felmerülő kiadások) • közszolgáltatási kiadások (e körbe a központi költségvetési szervként működő állami intézmények – pl. egyetemek, főiskolák, egészségügyi országos intézetek – kiadásai tartoznak) • beruházások és felújítások kiadásai • különféle támogatások (például az agrártámogatások, a politikai pártok vagy a nonprofit szervezetek támogatása, a lakástámogatások, vagy a fogyasztói árkiegészítés) • transzferek (más államháztartási alrendszerek – helyi önkormányzati alrendszer, illetve társadalombiztosítási alrendszer – támogatása). A központi költségvetés kiadási oldalának keretében kell szólni még két speciális

költségvetési jogintézményről is, az általános tartalékról, illetőleg a céltartalékról. A központi költségvetésben általános tartalékot kell képezni egyfelől az előre nem valószínűsíthető, illetve nem tervezhető kiadásokra, másfelől az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására. Mértékét tekintve az általános tartalék előirányzata nem lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb, mint annak 0,5%-a. A céltartalék olyan, a központi költségvetésben meghatározott előirányzat, amely valamely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, s amelynek célját és rendeltetését ugyan 8 meghatározták, azonban az előirányzat fejezet, cím, alcím szerinti felhasználásának megoszlása a költségvetési törvényjavaslat előkészítésekor még nem ismert. 1.szábra: A kiadások alakulása 1988- 2006 60 50 m ezőgazd. 40 struk.m

űv 30 belső pol. 20 külső orsz. 10 0 igazgatás 1988 2002 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 NBH IH NBSZ Személyi juttatások Felújítások A kiadások alakulása 1988-2006 (összes kiadás=100) 1988 1994 2002 2006 Mezőgazdaság 58,4 49,3 46,7 45,9 Strukt.műv 17,9 30,5 32,8 32,2 Belső politikák 4,8 6,5 6,6 7,3 Külső országokkal 2,3 6,3 4,9 5,1 Igazgatás 4,2 4,8 5 5,6 9 A költségvetés tervezés A költségvetés tervezésének munkaszakaszai, feladatai A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában:  a költségvetési irányelvek meghatározása  a költségvetési javaslat kidolgozása, a h elyi önkormányzat esetében a költségvetési koncepció elkészítése  a költségvetési törvényjavaslat, helyi önkormányzat esetében a költségvetési rendelettervezet elkészítése  a költségvetési törvény, helyi önkormányzat esetében költségvetési

rendelet kiemelt előirányzatainak lebontása a végrehajtásért felelős kormányzati, önkormányzati személyekre és szervekre,  a kincstári költségvetés elkészítése  az elemi költségvetés elkészítése A fejezet felügyeletét ellátó szervek feladata az ágazathoz tartozó előirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése, összehangolása. A költségvetés tervezési feladatait az egyes munkaszakaszokban a megjelölt testületek, költségvetési szervek, illetve magánszemélyek végzik. A költségvetési tervezés szervezője és irányítója a pénzügyminiszter. A költségvetési irányelvek, illetve a K ormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszaira nézve a feladatokról, a feltételekről, az érvényesítendő követelményekről, az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, a tervezési adatokról, a dokumentumokról és az

adatszolgáltatás módjáról tájékoztatóban értesíti a szerveket és személyeket. A költségvetési tervezés szakmai feladatai magukban foglalják:  a tervezési követelményeket, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését,  a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás megállapítását,  a szakmai feladatellátás módjának személyi, létesítményi, szervezeti, szervezési, tárgyi feltételeinek meghatározását a p énzügyminiszter tervezési tájékoztatójában megjelölt költségvetési év(ek)re vonatkozóan. 10 A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják  a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását és megállapítását  a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozását és megállapítását  a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének

(előirányzatának) kidolgozását és megállapítását  a költségvetéssel rendelkező feladatait jellemző mutatószámok (költségvetési feladatmutatók) és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (költségvetési mutatószámok) kidolgozását és megállapítását. A költségvetési irányelvek összeállítása A tervezés első szakasza a tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelvek összeállítása. Ehhez alapadatokat szolgáltatnak:  az előző év(ek) zárszámadási adatai és jelentései  a gazdasági és ágazati statisztikai adatok és jelentések  az ellenőrzési jelentések  a kormányprogram, illetve (helyi, helyi kisebbségi önkormányzat esetében) önkormányzati (gazdasági) program  makrogazdasági és ágazati stratégiai koncepciók, előrejelzések, pénzügyi számítások. A tervezésben közvetlenül részt vevő szervek  a Pénzügyminisztérium  a fejezet

felügyeletét ellátó szervek  a Belügyminisztérium a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési kapcsolatai tekintetében,  az elkülönített állami pénzalapok kezelői  a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői  a Kincstár. Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 2003. december végéig 707,6, milliárd forintot ért el, amely az éves előirányzat 85%-át teszi ki. Az államháztartás bevételei december végéig az előirányzat 64,9%-ára teljesültek. Az államháztartás jóváhagyott kiadásaiból 66,9% került elköltésre. A korábbi évek szezonális ingadozásai alapján az december végére becsülhető hiány 724,5 milliárd forint volt, amelytől a tényleges teljesítés mintegy 17 milliárd forinttal kevesebb. 11 Decemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 56,6 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak

egyenlege pedig 50,1 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 1 milliárd forintos szufficitet mutat. Összességében az államháztartás decemberi egyenlege 105,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Az alrendszerek december végi - privatizációs bevételek nélküli – főbb pénzforgalmi adatai a következők: 1. A központi költségvetés 2003. december 31 végi hiánya 481,4 milliárd forintban, azaz az éves előirányzat 84,6%-ában teljesült. December végéig a kiadások az előirányzat 66,9%-ában alakultak, melyek közül az időarányosnál magasabban teljesültek az agrárgazdasági- és, a lakástámogatások, az adósságszolgálat, kamattérítés, valamint a helyi önkormányzatok támogatásai. 2. Az elkülönített állami pénzalapok december végi egyenlege összességében 35,6 milliárd forint szufficitet mutat. A kiadások közül a „munkanélküli ellátások” 68,3%-ra teljesült az eredeti

előirányzathoz viszonyítva a tizenkét hónap alatt. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap bevétele a Paksi Atomerőmű Rt. befizetéséből 1,7 milliárd forint volt, ez megfelel a 2003. évi költségvetési törvény 56 §-ában előírt időarányos teljesítésnek, így az eddigi összes befizetés 16,7 milliárd forint lett. Az Alap kiadása 53,5%-ra teljesült. 3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak december végi egyenlege 261,8 milliárd forintos deficitet mutat, mely a Nyugdíjbiztosítási Alap 27,6 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 234,2 milliárd forintos hiányából alakult ki. A tervezett hiány időarányos részét meghaladó deficit egy része időleges jellegű és a finanszírozás sajátosságaival függ össze. A Nyugdíjbiztosítási Alapnak biztosított központi költségvetési hozzájárulások utalása negyedévenként történik, amelyből a két hónapra arányosan jutó részből csak a deficit

kiegyenlítésére szolgáló összeg veendő figyelembe. Az Egészségbiztosítási Alap törvényi felhatalmazások alapján gazdálkodási előleget és a 13. havi illetmények folyósítására szolgáló előleget fizetett az év elején Ezen előlegek augusztus végén még visszavonásra váró összege 10,3 milliárd forint. A gyógyszer-támogatások szintén tartalmaznak előleget, melynek augusztus végi - az év során visszavonandó - összege 2 milliárd forint. 12 KIADÁSOK JOGCÍMENKÉNT 1. A gazdálkodó szervezetek támogatása decemberben 27,1 milliárd forint volt. Ez mintegy 20%-kal magasabb az év hasonló időszakának kifizetésétől, amit az elemi kárt szenvedett termelők e hónapban először kiutalt támogatása, valamint a magas agrárgazdasági támogatás kifizetése indokol. Ez évben összesen 199,1 milliárd forint felhasználására került sor. A fenti támogatásból: - egyedi támogatásként decemberben 5,1 milliárd forint került

folyósításra döntő részben a MÁV Rt. részére; - normatív támogatásként - a megváltozott munkaképességűek foglakoztatásának elősegítésére – december hónapban 3,5 milliárd forint került kiutalásra. Az eddigi összes felhasználás 29,7 milliárd forint. - az agrárgazdasági folyó támogatás 15,8 milliárd forintos december havi teljesítése arra utal, hogy tovább folytatódik az ez évi támogatások nagyarányú kiutalása. Jelentősen megemelkedett a piaci támogatások igénybevétele is Eddig az agrárgazdasági támogatásokon belül a piaci problémák kezelésére az éves előirányzat mintegy 90,5%-a, a termelési támogatások 76,2%-a került kifizetésre. a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása 2,7 milliárd forintban teljesült, - eddig az éves előirányzat 70,7%-a került kifizetésre. 2. A tizenkettedik hónapban 6,1 milliárd forint fogyasztói árkiegészítés-kiutalás történt, amely 4,4%-kal kevesebb az előző

év azonos hónapjához képest, de az előző havinál is 2,5 milliárd forinttal alacsonyabb értéket mutat Ez elsősorban a MÁV július havi átlagon felül igényelt árkiegészítésére (1 milliárd forint), a kedvezményes utazások helyi tömegközlekedésben tapasztalható szezonális csökkenésére és a B KV tarifaemelésére vezethető vissza. A decemberrel bezárólag kiutalt 67 milliárd forintnyi fogyasztói árkiegészítés az éves előirányzatnak 64,4%-a. Ez az összeg 5,1%-kal több mint az előző év éves kiadása. 3. A lakástámogatások 11,4 milliárd forint 81,6 milliárd kiadás forint realizálódott, előirányzata amely terhére tartalmazza decemberben a lebonyolító pénzintézetekkel kötött szerződések szerint az átutalt előlegeket és a november havi elszámolásokat. Az ez évi teljesítés már augusztusban 5,5 milliárd forinttal meghaladta az éves előirányzatot. 13 4. A garancia és hozzájárulás a

társadalombiztosításhoz 2003-ban a gyermekgondozási segélyen lévők, a gyermekgondozási díjban, illetve a gyermeknevelési támogatásban részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék megtérítéséből, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap támogatásából (a magánnyugdíj pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatására) tevődik össze. A decemberi kifizetés - hasonlóan az előző hónaphoz - 1,6 milliárd forint volt, amely a GYES, GYED, GYET után a központi költségvetés által havonta fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot tartalmazta. A garancia és hozzájárulás a társadalombiztosításhoz címen 2003. I-XII hónapjaiban összhangban a 2003 évi költségvetési törvényben előírt finanszírozási szabályokkal összesen 136,0 milliárd forint került kifizetésre, amely az éves előirányzat 51,2%-a 5. A szociális támogatások és térítések novemberi folyósítása

részben az OEP és a TÁHok által beküldött finanszírozási terveken alapult, az ONYF közreműködésével folyósított ellátások folyósító szerv részére történő megtérítése pedig havi elszámolás alapján történik. Így a családi támogatásokra decemberben 36,1 milliárd forint került átutalásra a folyósítást végző szervek részére. Ez lényegesen magasabb volt az előző havi kifizetéseknél. A jövedelempótló és jövedelem-kiegészítő szociális támogatásokra (rokkantsági járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, egészségkárosodási járadék, mezőgazdasági járadék, vakok személyi járadéka, politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítések stb.) decemberben mintegy 10,1 milliárd forintot fordítottak. A különféle jogcímen adott térítések (közgyógyellátás, terhesgondozás, terhesség-megszakítás) esetében az decemberi folyósítás mintegy 1,2 milliárd forintot tett ki. A szociális

támogatásokra és térítésekre az év I-XII. hónapjaiban összesen 287,4 forintot, az éves előirányzat 66,4%-át fordították. Néhány ellátásnál (pl: mezőgazdasági járadék, házastársi pótlék, rokkantsági járadék, anyasági támogatás, politikai rehabilitációs és más nyugdíj kiegészítések) továbbra is magasabb az időarányosnál a teljesítés, míg más ellátásoknál (pl.: fogyatékossági támogatás és vakok járadéka) némileg elmaradás figyelhető meg. A kifizetések már tartalmazzák a 11/2003.(IV 9) AB határozat alapján járó havi életjáradékra fordított összegeket is 6. A központi költségvetési szervek támogatással, illetve saját bevétellel fedezett kiadása december ben 172,6 m illiárd forint volt, melyből 132,3 milliárd forint (76,6%) a támogatással, 40,4 m illiárd forint pedig (23,4%) a saját bevétellel fedezett kiadás. A 14 támogatási célprogramok kiadása decemberben 12,0 milliárd forintot tett ki.

A központi beruházásokra pedig 6,4 milliárd forintot fordítottak. Az december havi összes kiadásból (központi költségvetési szervek, támogatási célprogramok, központi beruházások) több, mint 80 m illiárd forintot személyi kiadásokra és a munkaadókat terhelő járulékokra költöttek. A dologi kiadások közel 36 milliárd forintot tettek ki, a felhalmozási kiadások meghaladták a 15 milliárd forintot. A fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai közel 58 milliárd forintban teljesültek. Az összes kiadásból a f ennmaradó rész az egyéb kiadások (ellátottak pénzbeli juttatása, társadalom- és szociálpolitikai juttatások, működési célú pénzeszközátadás stb.) teljesítésére szolgált. A központi beruházások 77,9 milliárd forint kiadási előirányzata terhére december hónapban 6,4 milliárd forint kifizetés történt. Ezzel az éves előirányzat 62%-a került elköltésre, amely mintegy 16 százalékponttal magasabb az előző

évi hasonló időszaki teljesítési aránynál. 7. A helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai jogcímnél a hónapban a felhasználás 65,7 milliárd forint volt, ezzel az éves eredeti előirányzat 71,7%-a teljesült. A nettó finanszírozás körébe vont támogatási jogcímek és a személyi jövedelemadó december havi együttes kiutalása 74,0 milliárd forint volt. A központosított támogatások havi együttes pénzforgalma 3,4 milliárd forintot tett ki, és ezzel az éves módosított előirányzat 82,1%-a felhasználásra került. Ebben az évben folytatódott az ózdi martinsalakból épült házakkal kapcsolatos kártalanítás (393,2 millió forint), a helyi önkormányzatok bérkiadásaihoz biztosított 3 milliárd forint összegű kiegészítő támogatásból 501,8 millió forint átutalása is megtörtént, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők előmeneteli és illetményrendszerének 2003. VII 1-jei

módosításával összefüggő támogatás 1,5 milliárd forint volt. Kiegészítő támogatásként a nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához 231,9 millió forintot folyósítottak. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása címen augusztus hónapban 3384,8 millió forint összegű folyósítás történt. A címzett és céltámogatások közel 5 milliárd forintos havi teljesítése az előző évek pénzmaradványaival együtt számolva az előirányzat 49,3%-os felhasználását jelenti. A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatásnál a XI. hónapban felhasznált 512,2 millió forinttal az előző évek pénzmaradványait figyelembe véve az előirányzat 37,2%-a került felhasználásra. 15 A céljellegű decentralizált támogatásoknál a területfejlesztési tanácsok normatív kerete terhére az augusztus havi kiutalás 257,6 millió forint volt. A vis maior tartalékból az előző év

pénzmaradványával megnövelt 1395,5 millió forintos éves előirányzatból 236,4 millió forint kifizetésére került sor. Így a megnövelt előirányzat felhasználásra került. 8. Az elkülönített állami pénzalapok támogatása címen a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap részére 2,4 milliárd forint költségvetési támogatást hagyott jóvá az Országgyűlés, az Alap értékállóságának biztosítása érdekében. A 2003 évi költségvetésről szóló törvény 42. § ( 1) bekezdés w) pontja rendelkezése szerint az Alap támogatásánál a teljesülés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül is eltérhet az előirányzattól, így a támogatás összege 2,6 milliárd forint lett. Az atomenergiáról szóló 1996 évi CXVI törvény 64. § (3) bekezdése rendelkezése szerint az összeget évente, január 31-ig kell az Alap rendelkezésére bocsátani, amely határidőre az átutalás megtörtént. 9. A november havi adósságszolgálati

kiadások 69 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, amely alapvetően a kamatkiadásokból (68,5 milliárd forint) eredt. Az egyéb adósságszolgálati költségek (jutalékok, stb) összege 0,5 milliárd forintot tett ki. A devizakamatok december havi kifizetése 8,4 milliárd forintot tett ki, amelyet az 1997-ben átváltott devizaadósság 5,4 milliárd forintos, valamint az 1999-től kibocsátott devizakötvények 2,9 m illiárd forintos kamatköltsége határozott meg. A 60,1 milliárd forint összegű forintkamatok közül az államkötvények után 43,9 milliárd forintot kellett fordítani (amelyből 42,8 milliárd forint a hiányt finanszírozó állampapírokat terhelte). A kincstárjegyek kamatkiadása 15,5 milliárd forintot tett ki, ezen belül a diszkont kincstárjegyek után 12,2 milliárd forintot, a lakossági kincstárjegyek után 3,3 milliárd forintot fizetett a költségvetés. 10. Az egyéb kiadások címen az augusztusi

kiutalás 117 millió forint volt. Ebből felszámolás, szanálás, illetve egyéb vegyes kiadások címen együttesen 79 millió forint, magán és egyéb jogi személyek kártérítésére 32 millió forint, a K-600 hírrendszer működtetésére pedig 6 millió forint kifizetés történt. Az eddigi 6,6 milliárd forintos kifizetés mintegy 12 százalékponttal elmarad az időarányostól. 12. A kormányzati rendkívüli kiadások 16,5 milliárd forintos éves előirányzatából szeptember hónap folyamán 819 millió forint került elköltésre. Ebből a pénzbeli kárpótlásra 620 m illió forintot, az 1949-es Párizsi Békeszerződésből eredő kárpótlásra 190 millió forintot, illetve ezek folyósítási költségeire 9 millió forintot fizettek ki. 16 November végéig mintegy 10,3 milliárd forint, azaz az eredeti előirányzat 62,4%-a került felhasználásra. 12. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésére 2003 augusztusában

182 millió forint kiadást teljesített a költségvetés. Ennek 70%-a a Hitelgarancia Rt., 30%-a az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciaügyleteinek beváltásából adódott. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1. A költségvetési egyenleg alakulása Az év első hét hónapjában a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésében 261,8 milliárd forint hiány képződött. A deficit nagy része 234,2 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapnál keletkezett, a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 27,6 milliárd forint. Az alrendszer teljes évre előirányzott hiánya 277,1 milliárd forint, aminek a július végi deficit 94,5%-a. Augusztus hónapban az alrendszer hiánya 50,1 milliárd forinttal nőtt, melyből 20,1 milliárd forint a Nyugdíjbiztosítási Alapnál, a további 30,0 milliárd forint az Egészségbiztosítási Alapnál keletkezett. Az egész évre tervezett hiány „időarányos”

része 184,7 milliárd forint, amelyet a tényleges hiány 77,1 milliárd forinttal halad meg. A túllépés egy része 39,9 milliárd forint időleges a finanszírozás sajátosságaiból adódó tényezők hatása. Az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások és a gyógyszer-támogatási kiadások 12,3 milliárd forint még visszavonásra váró előleget tartalmaznak. A Nyugdíjbiztosítási Alap esetében a negyedévenként átutalandó központi költségvetési támogatások két hónapra (júliusra, augusztusra) jutó részéből az augusztus végi hiánnyal (27,6 milliárd forint) megegyező nagyságú összeg hiányzik. 2. A kiadások alakulása A két alap összes saját kiadása december végén 1868,7 milliárd forint, az előirányzott kiadási főösszeg 67,5%-át kitevő teljesítés az időarányos értéket közel egy százalékponttal haladja meg. A nyugellátásokra fordított kiadások nagysága 1100,1 milliárd forint, a

teljesítési arány 65,4%. A pénzbeli ellátások kiadásai 111,3 milliárd forintot tesznek ki, a felhasználási arány 17 72,4%, ami az időarányos értéket közel 6 százalékponttal haladja meg. A túllépés a táppénz és a terhességi- gyermekágyi segély kiadások körében keletkezett. Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira az előirányzat 70,9%-a, 620,6 milliárd forint a felhasznált összeg, az időarányosnál nagyobb kiadások a gyógyító-megelőző ellátásokra, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz támogatásra fordítható előirányzatok körében jelentkeznek. A két igazgatási szervezet működési kiadásaira felhasznált összeg 29,5 milliárd forint, a teljesítési arány 60,6%. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1. A költségvetési egyenleg alakulása Az Alap költségvetésének deficitje decemberben 234,2 milliárd forint, ami a teljes évre előirányzott hiány 84,5%-a. Az időarányos mértéket meghaladó hiány

okaival kapcsolatos információk megtalálhatóak az alrendszer költségvetése egyenlegét ismertető pontban. 2. A kiadások alakulása December végéig az Alap összes saját kiadása 885,7 m illiárd forint, a 70,0%-ot kitevő felhasználás az időarányos értéket, valamivel több mint három százalékponttal haladja meg. Az Alapból finanszírozott korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjkiadásokra eddig felhasznált összeg 137,0 milliárd forint, az előirányzat teljesítése 64,9%. Táppénzkiadásokra eddig 64,0 milliárd forintot használt fel az egészségbiztosítás, ami a nyolc hónapra arányosan jutó összegnél mintegy 6,9 milliárd forinttal nagyobb. A tervezettet meghaladó kiadásokat elsősorban a táppénz-megállapítás alapját képező előző évi keresetek tervezettet meghaladó növekedése okozza. A pénzbeni ellátások másik meghatározó előirányzatát képező terhességi- gyermekágyi segélyre

felhasznált összeg 12,9 milliárd forint, az időarányos érték túllépése 2,0 milliárd forint . A GYED kiadásaira eddig felhasznált összeg 29,4 milliárd forint. Gyógyító-megelőző ellátások céljaira eddig 428,8 milliárd forintot használt fel az egészségbiztosítás, ez az összeg 10,3 m illiárd forint az év további részében még visszafizetendő előleget is tartalmaz. A gyógyszerek fogyasztói árának támogatására fordított összeg 162,5 milliárd forint, ami tartalmaz 2,0 milliárd forint év végig visszafizetendő előleget is. Ez utóbbi nélkül számított felhasználási arány 74,0%, az időarányos érték túllépése mintegy 7,3 százalékpont. A 18 gyógyászati segédeszközök támogatására eddig felhasznált összeg 22,5 milliárd forint, a felhasználási arány 70,5%. Az igazgatási szervek működési kiadásaira az előirányzat 62,7%-a, mintegy 14,3 milliárd forint a felhasználás. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 1. A

költségvetési egyenleg alakulása Az év kétharmad részének eltelte után az Alap költségvetésének hiánya 27,6 milliárd forint. E pozíció megítéléséhez szükséges tudnivalók az alrendszer egyenlegéről írott pontban megtalálhatóak. 2. A kiadások alakulása Az Alap saját kiadásai december végéig 983,0 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzott kiadási főösszeg 65,5%-a. A nyugellátási kiadásokra felhasznált összeg 963,1 milliárd forint, a teljesítési arány 65,5%. A nyugdíjbiztosítás igazgatási szervezetének működési kiadásaira felhasznált összeg 15,2 milliárd forint, ami az éves előirányzat 58,9%-a. Állományi adatok Az előzetes adatok szerint december végén a központi költségvetés forint- és devizaadóssága az alábbiak szerint alakult: 2002 2003 Változás (mrd Ft) záró % December % mrd Ft % Deviza 2267,3 24,6% 2500,5 23,9% 233,2 10,3% Állampapír 873,0 9,5% 1208,8 11,6% 335,8 38,5%

Hitel (piaci) 544,7 5,9% 536,8 5,1% -8,0 -1,5% MNB hitel 849,6 9,2% 754,9 7,2% -94,6 -11,1% Forint 6956,9 75,4% 7958,0 76,1% 1001,1 14,4% Állampapír 6603,7 71,6% 7734,6 74,0% 1130,9 17,1% Hitel (piaci) 209,2 2,3% 115,8 1,1% -93,4 -44,6% MNB hitel 144,0 1,6% 107,6 1,0% -36,4 -25,3% Összesen 9224,2 100,0% 10458,5 100,0% 1234,3 19 13,4% A központi költségvetés devizaadóssága december végéig 233,2 milliárd forinttal nőtt. A növekedést a következők okozták: 244,1 milliárd forint devizakötvény-kibocsátás, 3,8 milliárd forint devizahitel-lehívás, 131,2 milliárd forint szindikált hitelfelvétel, továbbá 8 milliárd forintnyi emelkedést egy hitelelem devizára történő átváltása eredményezett. Ezek hatásával szemben a d evizahitelek törlesztése 362,2 milliárd forintos csökkenést jelentett. A devizakötvény-kibocsátásból befolyó összeget a továbbiakban megvalósítandó törlesztések és

előtörlesztések fedezetére devizabetétként helyezett el az adósságkezelő. A forint árfolyamának gyengülése 208,4 milliárd forinttal járult hozzá a devizaadósság-állomány növekedéséhez. A közvetlen külföldi és belföldi devizahitelek – amelyek a nemzetközi szervezetektől, illetve külföldi bankoktól felvett, továbbá a belföldről átvállalt hitelek állományából állnak – a teljes devizaadósság 21,5%-át tették ki december végén. Az első nyolc hónapban e külföldi és belföldi devizahitelek együttes állománya a májusi, árvízkárok enyhítését célzó 3,8 milliárd forintos devizahitel-felvétel, a szindikált hitel összesen 131,2 m illiárd forintos felvétele, a 8 milliárd forintos MÁV-hitelelem devizára történő átváltása, a 196,6 milliárd forint törlesztés, és 45,6 m illiárd forint árfolyamveszteség következtében 8 m illiárd forinttal csökkent. Az összesen 500 millió euró összegben felvett szindikált

hitelből júniusban 200 millió eurót, azaz 52,6 milliárd forintot, júliusban 300 m illió eurót, azaz 78,6 milliárd forintot hívott le az adósságkezelő. Júliusban került sor 8 milliárd forint értékben a 2002 vé gén átvállalt MÁVforinthitelek állományának részleges devizára történő átváltására, amely ugyanakkor a forinthitelek állományának azonos összegű csökkenését is okozta. A devizaadósság 48,3%-át kitevő devizakötvények állományának forintértéke december végéig összesen 335,8 milliárd forinttal nőtt. E növekedésből 244,1 milliárd forintot a februári kibocsátás, 91,7 milliárd forintot a forint gyengüléséből adódó árfolyamveszteség okozott. December végén a devizakötvények állománya 1208,8 milliárd forintot tett ki. A devizaadósság-csere során felvett, az MNB által külföldön kibocsátott egyes devizakötvények feltételeivel megegyező devizahitel-állományból és az erre kötött

árfolyamfedezeti ügyletekből keletkezett devizaadósság állománya a devizaadósság 30,2%-át tette ki. 2003-ban eddig az MNB felé fennálló devizaadósság a devizakötvény kibocsátásakor megvalósított 124,8 milliárd forint összegű előtörlesztés, 40,8 milliárd forint szerződés szerinti törlesztés és a 71 milliárd forint összegű árfolyamveszteség következtében összesen 94,6 milliárd forinttal csökkent. A költségvetés forintadóssága 1001,1 milliárd forinttal emelkedett. A forintadósság 2,8%-át kitevő forinthitel állomány az esedékes törlesztések és előtörlesztések következtében 20 összesen 129,8 milliárd forinttal csökkent. Az átvállalt hitelek közül a kedvezőtlen kamatfeltételű hiteleket folyamatosan előtörleszti az adósságkezelő, április és június között összesen mintegy 69,6 milliárd forint összegben valósult meg forinthitel-előtörlesztés. Az MNB-vel szembeni hitelek törlesztése 36,4 milliárd

forintot tett ki. Mindezek eredményeként a központi költségvetés forinthitel-állománya az 1990 előtt keletkezett MNB-vel szembeni, 107,6 milliárd forint összegű hitelekből, és a 115,8 milliárd forint összegű, 1999-2002 között átvállalt forinthitelekből állt, mely utóbbiból 114,1 belföldi, 1,7 milliárd forint pedig külföldi hitelnyújtó felé állt fenn. Az összes adósság 74%-át kitevő, forintban kibocsátott állampapírok állománya 2003 elmúlt időszakában - 1130,9 milliárd forinttal - 7734,6 milliárd forintra növekedett, amely a piaci értékesítésű állampapírok állománya 1143,2 milliárd forintos emelkedésének és a nem piaci értékesítésű államkötvények állománya 12,3 milliárd forintos csökkenésének eredője. A piaci értékesítésű állampapírokon belül az év első nyolc hónapjában az államkötvények állománya 1019,8 milliárd forinttal, a diszkont kincstárjegyek állománya 165,9 milliárd forinttal

növekedett, míg a lakossági állampapírok állománya 42,5 milliárd forinttal csökkent. A nem piaci értékesítésű állampapírok állományának csökkenéséből 8,6 milliárd forintot jelentett a gázközmű kötvények piacról ill. közvetlenül az ÁPV Rt-től történt februári és augusztusi visszavásárlása. A forint állampapírok 60,5%-a volt fix, és 39,5%-a változó kamatozású, míg ugyanez a megoszlás 2002 végén 53,8% és 46,2% volt, azaz 2003-ban is folytatódott a fix kamatozású állampapírok részarányának növekedése. A lakossági papírokon belül a Kamatozó Kincstárjegyek állománya 2003 elmúlt időszakában összesen - 7 milliárd forinttal - 201,9 milliárd forintra, míg a Kincstári Takarékjegyek együttes állománya összesen - 27,9 milliárd forinttal - 312,7 milliárd forintra csökkent. A már nem értékesített Kincstári Takarékkötvényekből összességében a törlesztések eredményeként 7,6 milliárd forinttal - 3,2

milliárd forintra csökkent az állomány. Az első nyolc hónapban összességében 42,5 milliárd forinttal csökkent a lakossági állampapírok állománya. Pozitív változást jelent, hogy júniusban az állomány csökkenése jelentősen lelassult, júliusban az 1 éves Kincstári Takarékjegyek nettó értékesítése már pozitív volt közel 1 milliárd forintot tett ki. A külföldi befektetők állampapír-állománya decemberben 84,1 m illiárd forinttal növekedett. A hó vé gi 2227,9 milliárd forintos állomány 433,3 milliárd forinttal volt magasabb a 2002. december végi állománynál. A külföldi állomány 4,9%-a (109,9 milliárd forint) diszkont- 21 kincstárjegy, 95,1%-a (2118 milliárd forint) államkötvény. A külföldi állomány átlagos hátralévő futamideje augusztus 31-én 3,78 év volt. Románia gazdasági helyzete A Román gazdaság valamennyi makrogazdasági mutatója a tervezettnél kedvezőbb volt, és az előzetes adatok szerint a GDP

4,9%, az ipari termelés 6,0%-al bővült, mérséklődött az infláció és a munkanélküliség, csökkent a GDP- arányos költségvetési hiány, javult a fizetési mérleg. A növekedés motorja 2001-hez hasonlóan a dinamikusan növekvő ipari termelés és az export volt. A Magyar - Román külgazdasági kapcsolatok Kivitelük (830 M EUR) mintegy 3%-al csökkent, behozataluk (457 M EUR) 13%-al nőtt. Az országaink közötti szerződéses kapcsolatok rendezettek, gyakorlatilag a gazdasági együttműködés valamennyi területére kiterjednek, hatályban van a beruházás-védelmi és a kettős adózás kizárásáról kötött egyezmény. Kereskedelmi kapcsolataink fejlődésének alapját a CEFTA megállapodás képezi, amelyet 1997 július 1-e óta alkalmazunk. Uniós csatlakozásunk időpontjával a CEFTA helyébe az EU és Románia társulási megállapodásának a kereskedelmi forgalmat szabályozó rendszerei lépnek. 2002. végéig a magyar közvetlen befektetések

értéke meghaladta a 223 millió dollárt, jelenleg mintegy 3.800 magyar tőkerészesedésű vállalat működik Romániában 22 Irodalom jegyzék: www.p-mhu www.kulugyminiszteriumhu HVG kiadvány Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek Budapest, 2002 ( Magyar Közigazgatási Intézet) 23