Irodalom | Tanulmányok, esszék » Költő András - Tíz kérdés, tíz válasz a Bibliából

Adatlap

Év, oldalszám:1998, 5 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:87
Feltöltve:2008. március 22
Méret:140 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Fazekas Mihály és Gvadányi József verses epikája Készítette: Őri Katalin Őri Katalin: Fazekas Mihály és Gvadányi József verses epikája Fazekas Mihály sokoldalú jellemét és gondolkodásmódjának összetett voltát leginkább művein keresztül érzékelhetjük. Már költeményeinek műfaji és stílusbeli sokfélesége is jelzi, hogy nem egy, a v ilágtól elvonult, csak a múzsát társul választó poétával van dolgunk. Ha verseit tartalmi szempontból vizsgáljuk, nagyon ritkán találunk azonos, vagy akár csak hasonló hangulatban, illetve témában született műveket. A közéletben – különösen a debreceni közéletben – folyamatosan jelen volt, intézte szülővárosának pénzügyeit. Botanikusként is tevékenykedett; életének egyik legnagyobb vállalkozása a Füvészkönyv, amit sógorával, Diószegi Sámuellel készített. A csillagászat iránt is érdeklődött, így életének utolsó évtizedében jelentős figyelmet és időt

fordított Kalendáriumának elkészítésére. Tehát nem mondhatjuk, hogy csak az irodalomnak élt volna Természetesen fontos lehetett számára, de nem szorította háttérbe egyéb teendőit; ez is csak egy tevékenységi terület volt, ami néha figyelmének középpontjában állott, olykor pedig egy időre – akár évekre – feledésbe merült. Ezért is maradhatott ránk egy mennyiségében igencsak karcsú, ám tartalmában annál változatosabb, értékesebb életmű. Azonban mindezt nem magyarázhatjuk csupán közéleti működésével, illetve a költemények megírása között eltelt idő jótékony hatásával. Fazekas életében kulcsszerepet töltött be a k atonáskodás, hiszen nagyon fiatalon beállt a m onarchia hadseregébe és tizennégy évet töltött el itt. Már szolgálatának nyolcadik évében születtek hazafias, harcias versek tollából, de ezen kívül többször is érezhető életművében a katonaélet hosszú éveinek hatása, talán nem ilyen

közvetlen módon, mint katonás verseiben, de legalább ennyire intenzíven. A tizennégy évnyi távollétnek köszönhetően máshogy látta hazáját, mint kortársai. Nála nem a nemzeti nyelv és – irodalom állt a középpontban (talán ezért nem is ragadott tollat minden pillanatban) és kortársaitól eltérően nem volt tartózkodó a Monarchiával szemben sem. Sőt, hazánkat a birodalom szerves részének tekintette, és ezt tartotta a l egbiztonságosabb helynek számunkra. Életében kulcsszerepe volt annak az érzésnek, hogy ő a Monarchia alattvalója. Tehát a h aza és a magyarság kérdése nála teljesen egyedi formában jelentkezik. Szülővárosát, Debrecent tekintette igazi otthonának, azt is mondhatjuk, nála ez a város töltötte be a „haza” szerepét. Életművéből ez a „két közösséghez tartozás” is kiviláglik. Csokonaival kötött barátsága is nagyon jelentősnek mondható, hiszen hatására Fazekas egyre többet foglalkozott az

irodalommal, s talán a barátság éveiben fogott legtöbbször 2 tollat. Igaz, hogy a két költő Őri Katalin: Fazekas Mihály és Gvadányi József verses epikája szemléletmódjában jelentős eltérések voltak, de ez is ösztönzőleg hathatott rájuk, és baráti vetélkedést indukálhatott. (Fazekas valószínűleg a Lúdas Matyit, Csokonai Dorottyájának hatására írta meg.) Szerelmes verseket is találunk poétánk költeményei között, melyek két szerelmének – Ámelinek és Ruszándának – borús emlékeit idézik. A francia Ámeli emlékétől soha nem szabadul, így élete keserű agglegénységben telik el. Az említett tényezők hatnak tehát legintenzívebben költészetére, de természetesen egyéb hatások is tetten érhetők. Fazekas Mihály legjelentősebb és legismertebb alkotásának a Lúdas Matyi mondható. Műfaj és stílus tekintetében egyaránt egyedi, ám történetében nem előzmény nélküli. Olyan mesecsaládhoz

tartozik, melynek tagjai több nemzet irodalmában megtalálhatók. Természetesen kisebb-nagyobb eltérések is vannak közük – melyek okai a népek különböző történelmében és életmódjában keresendők – de a „közös ős” léte egyértelműnek látszik. Minden kétséget kizáróan az eredeti történet egy asszír mese, – A nippuri szegény ember meséje –, ami Dzsimil-Ninurta megveretését és kifosztását, valamint a háromszoros bosszút írja le. Ez a mű az időszámításunk előtti VII századból, ékírásos agyagtáblákon rögzítve maradt ránk, de csupán másolata egy régebbi történetnek, ami valószínűleg az ősi szájhagyományban gyökerezik. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a mese kezdősorai egy, az időszámításunk előtti második évezredből származó agyagtáblán is megőrződtek. Az asszír mese és Fazekas Lúdas Matyija téma tekintetében szinte teljesen azonos, csak kisebb és jelentéktelen eltérések vannak benne.

Fontosabb különbség az, hogy Dzsimil-Ninurta története inkább az események testi, Matyié elsősorban az erkölcsi oldalát hangsúlyozza. Feltűnő tehát a több mint négyezer éves mese nagyfokú szövegszilárdsága, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy általános igazságot fogalmaz meg. Nem véletlen tehát, hogy az erős szociális érzékenységgel rendelkező Fazekas is alkotó módon nyúlt a történethez és képes volt igazán magyarrá tenni azt. Népmesei elemek felhasználásával, a szereplők jellemének alapos, mégis tömör formában történő ábrázolásával, a magyar vidék hangulatának, életmódjának felcsillantásával öltöztette a mesét magyar köntösbe. Maga a szerző, az „eredeti magyar rege” műfajmegjelölést használta. Ha ezt szó szerint próbáljuk értelmezni, arra az eredményre is juthatunk, hogy Fazekas eredeti magyar forrásra hivatkozik, ám ez nem valószínű, hiszen külföldi forrásból ismerhette a

történetet. Az a 3 Őri Katalin: Fazekas Mihály és Gvadányi József verses epikája feltételezés látszik igaznak, mi szerint az „ eredeti” szót elvontabb értelemben használta, így az eredetiség nem zárja ki bizonyos források meglétét (gondoljunk csak Arany János Toldijára, ami szintén nem előzmény nélküli). Tehát a Lúdas Matyit nem csupán a történet teszi mesterművé, hiszen igazi szépségét a tömör stílus, a p araszti élet hiteles ábrázolása, és a „ belecsempészett” humor adja. A humor igen összetetten van jelen a műben, hiszen nem csak az elbeszélői módból fakad. A jellemekben és negatív tulajdonságokban rejlő komikum párosul a helyzet komikumával, és mintegy áradatként vonul végig a művön; tulajdonképpen ezért is lenne nehéz egy-egy idézettel szemléltetni a humor meglétét, hiszen a szövegből kiragadva elveszítené lényegét. Gondoljunk csak Döbrögi első elverésére, mikor Matyi ácsként

jelenik meg a földesúrnál, akit naivságának és hiúságának kihasználásával terel a vesztébe. Különösen humorosnak mondható, hogy Döbrögi maga is „segédkezik” abban, hogy Matyi „tarkótól talpig meghányja keményen”. A komikum ellenére a mű korántsem mondható tisztán humoros költeménynek. Nagyon erős hangot kap benne a jobbágykérdés, ami korának igen nagy problémája volt. Talán bizonyos szempontból ez teszi igazán magyarrá a mesét, hiszen a l egtöbb külföldi mesevariánsban a megalázott fiú háromszoros bosszúja a lényeg és nem az igazság elérése. A Lúdas Matyi viszont népi oldalról közelíti meg a j obbágyság kérdését és példájával sejtet egy lehetséges megoldást is – azt, hogy a jobbágyság a maga erejéből, erőszakos eszközökkel is érvényesítheti jogait. Fazekas típusokkal próbálja szemléltetni nemesség és parasztság szembenállását; Döbrögi a nemesség, Matyi pedig

a parasztság típusaként szerepel. Szereplőinek jellemét elég szélsőségesnek alogok itt elpusztulni." És akkor ment haza, és azt mondta az édesapjának: - Apám, vétkeztem az Ég ellen, teellened! Tégy engem olyanná, mint a béreseid közül egy! Az apjának megesett a szíve, és tárt karokkal fogadta: - Csakhogy megjöttél, édes fiam! Minden van a számodra! Csakhogy megjöttél! Csakhogy még egyszer látlak! És akkor a többi testvérei meg irigykedtek rá, hogy ez nem dolgozik, ez dorbézol, tékozol, és akkor ilyen nagy előnyben részesül. Akkor az édesapja azt mondta: - Vágjátok le a legkövérebb tulkot, mert az én fiam meghalt és feltámadott! És akkor nagy vendégséget csaptak."10 Isten is olyan, mint a példabeli atya: tárt karokkal fogadja a megtért és megbocsátásért könyörgő bűnösöket. 9. A pálfordulás Saulus keresztényellenes harcos volt. A damaszkuszi úton Isten megjelent neki, a látomástól megvakult. Anániás

tanítvány meggyógyította, ő megtért, s felvettte a Paulus (Pál) nevet 10. Szállóigék "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." "Bort iszik és vizet prédikál." "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!" "Szemet szemért, fogat fogért." "Más szemében a gerendát is, magáéban még a szálkát se veszi észre." "Porrá leszel, amelyből vétettél." "Amit magadnak nem kívánsz, azt felebarátodnak se kívánd." "Lesznek egy testté s egy lélekké." "Boldogok a szomorúak, mert megvígasztalják őket." "Az Úr adta, az Úr elvette: áldott legyen az Úr neve." Jegyzetek 1 Mória hegye egyes források szerint azonos a jeruzsálemi Sion-heggyel. 2 Putifárné "cikke" az esetről a Szemtanú időutazó hírlapban jelent meg. (Lásd: Irodalomjegyzék-7) 3 A pékmestert harmadnapra kivégezték, a főpohárnoknak viszont megbocsátott a

fáraó, 4 akinek a hét bőséges-hét szűk esztendőről szóló álmát fejtette meg József. 5 Ilyen volt például Molok, akinek temploma a Jeruzsálem melletti Gé-Hinnóm völgyben volt. A bálványimádások korában őt imádták a zsidók. Moloknak emberáldozatot is kellett bemutatni, ezért ő és templomának környéke gonosz hellyé változott. A jeruzsálemiek kezdték azonosítani a völgyet a gyehennával, vagyis a pokollal. 6 Mózes II. könyve, 20 rész, 3-6vers 7 Az ekkor üres vízvezetéken át csempészte be katonáit a várba. 8 Ekkoriban az apa halála után a legidősebb testvér kétszeres részt, a többiek egy-egy részt örököltek a vagyonból. 9 A sertés a zsidó vallásban tisztátlan állat. 10 Lammel-Nagy: Parasztbiblia. 176 oldal Felhasznált irodalom: 1. Allerhand, Jacob: A zsidóság története. Budapest, MIOK, 1988 2. Bühlmann, Walter: Hogyan élt Jézus. Zsámbék, Corvinus, 1997 3. Hughes, Gerald - Travis, Stephen: A

Biblia világa. Budapest, Zeneműkiadó, 1989 4. Flavius, Josephus: A zsidóság története. Budapest, Európa, 1980 5. Lammel Annamária - Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, Osiris, 1995 6. Landeszman György(szerk.): Ábel-Zsuzsanna bibliai kislexikon Budapest, Minerva, 1987. 7. Putifárné: "Hálj velem!" Szemtanú, III/2. Főszerk: Márton András 8. Rapcsányi László (szerk.): A Biblia világa Budapest, Minerva, 1972 9. de Vries, Anne: Fiatalok Bibliája. Wels, Evangéliumi Iratmisszió 10. Károli Gáspár (ford): BIBLIA, Bibliatársulat