Irodalom | Tanulmányok, esszék » Költő András - Tíz kérdés, tíz válasz a Bibliából

Költő András TÍZ KÉRDÉS, TÍZ VÁLASZ A BIBLIÁRÓL 1. A "szövetség" értelmezése a Bibliában Az Ószövetség Isten és a zsidók, az újszövetség Isten és Jézus között kötött szövetség. 2. Próba, álom, megmérettetés az Ószövetségben A két - erre a kérdésre a legjellemzőbb - történet az Ószövetségben József, illetve Ábrahám története. Isten meg akart róla győződni, hogy Ábrahám feltétel nélkül, alázatosan engedelmeskedik parancsainak. Ezért meghagyta neki, hogy áldozza fel fiát, Izsákot a Mória1 hegyén Mikor Ábrahám Izsákra emelte a kést, az Úr megparancsolta, hogy fiát vegye le az oltárról. Ábrahám megállta a próbát. A próba és a megmérettetés itt azonos jelentőségű, szerepű Még Izsák születése előtt történt, hogy Ábrahám álmot látott, melyben ígéretet kapott, hogy nemzetsége fel fog emelkedni, s nagy néppé lesz. Ekkor köttetett az Ószövetség Mikor József Putifár házában

dolgozott, Putifárné2, a ház kéjsóvár úrnője megkísértette: becstelenségre akarta rávinni. Ez volt az első próba: a becsület próbája József ijedten tiltakozott. Ekkor a gonosz asszony leszakított az elfutó férfi ruhájából egy darabot, s azt mint bizonyítékot fölhasználva, Józsefet a börtönbe jutatta. A börtönben megfejtette a főpohárnok és a főpékmester álmát3, s a kiszabaduló főpohárnokkal megígértette, hogy közbenjár érdekében a fáraónál. Ám a főpohárnok elfelejtette József állta a türelem próbáját is Megfejtette a fáraó jósálmát4, ezért fáraóhelyettes lett. 3. A bálvány, a menóra és a frigyláda A bálvány istenszobor5 valamely pogány istenről. A Tízparancsolat második törvénye szigorúan tiltja bálványok állítását és imádását: "Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy amelyek alant a

földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyed íziglen, akik engem gyűlölnek. De irgalmassgágot cselekszem ezeríziglen azokkal, a k ik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják."6 A menóra (magyarul lámpás) hétágú gyertyatartó ősi zsidó jelkép. Hét lángja a hét 7 napját jelképezi, de egyúttal a négyből (a négy égtáj) és a háromból (a Szentháromság) is összetevődik, mint a világmindenség és a teljesség száma. A menóra Izrael állam címere A Frigyláda a negyvenéves pusztai vándorlás alatt készült egyiptomi sittim-(akác-)fából, a Szent Sátor felállításakor. Külsejét bearanyozták Azt a két kőtáblát tartották benne, amelyet Mózes hozott le a Sínai-hegyről, amikor istentől átvette a Tízparancsolatot. Megőrizték az előző két

kőtábla törmelékeit is, melyet a próféta dühében összetört, mikor a nép bálványimádásba kezdett. 4. Hány szentély épült Jeruzsálemben, s mi lett a sorsuk? Rövid kronológia 5. Jeruzsálem, a három világvallás szent városa Jeruzsálem (héberül: Jerusalájim), vagyis a béke hajléka, három világvallás: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám szent városa. 500 méterrel a t engerszint felett, hegyektől ölelve fekszik. Közepén található a Sion-hegy, melyen a S zentély épült Fontos megemlíteni a Kidrón-patak völgyét, a Scopus-hegyet (Úrhegy), az Olajfák hegyét, ahonnan Jézus visszament a Mennybe, a Getsemáné-kertet, ahol keresztrefeszítés előtti éjszakáját töltötte, s a Golgotát, ahol a keresztet fölállították. Jeruzsálem már hétezer éve lakott város, neve - Sálóm - már korai egyiptomi feljegyzéseken is előfordul. Ie 1000 k örül Jeruzsálemet a j ebúszi nép lakta, s a v áros olyan jól meg volt erősítve,

hogy Dávid király is csak csellel7 tudta elfoglalni. Ettől kezdve Jeruzsálem az egyesült Óizraeli Királyság, majd a Királyság szétszakadása (ie 930) után a déli országrész (Júda) fővárosa lett. Salamon király építtette az első Szentélyt ie 950 körül Hizkija király (ie 715687) az asszír ostrom idején a város vízellátására szolgáló Gíhon-forrást elvágta a külvilágtól, így lehetetlenné vált az ellenség vízellátása. Ezután egy 550 méteres alagutat ásatott, hogy a víztározó Siloam-medencéből vizet szállíthasson a városba. I.e 587-ben Nabukodonozor babiloni király elfoglalta és lerobolta a várost, majd az ostromot túlélőket Babilonba deportálta. Ie 539-ben, mikor a perzsák elfoglalták Babilont, a zsidók hazatérhettek. Felépítették a második Szentélyt, s az ie V században Nehemiás újjáépítette a várost. Ie 537-332 között perzsák uralták Jeruzsálemet Nagy Sándor győzte le a perzsákat, az ő halála után

Jeruzsálem egyiptomi fennhatóság alá került, viszonylag önrendelkező város lett, s az i.e III században virágzásnak indult Ie 175-ben, az újonnani perzsa hatalom idején Antiokhosz király megpróbálta bevezetni a görög istenek tiszteletét. A zsidók válasza a M akkabeus szabadságharc (i.e 167-141) volt Ie 164-ben a zsidók visszafoglalták a t emplomhegyet, s a templomot újból beszentelték. Ie 63-ban Pompeius hadvezér elfoglalta Jeruzsálemet, s a római szenátus i.e 37-ben Nagy Heródest nevezte ki helytartónak. Bár a zsidók gyűlölték, nevéhez többek között egy új templom építése fűződik I.sz 70-ben a felkelő zsidók négyéves gerillaháborúja után Titus hadvezér 139 napos ostrommal bevette a várost, s lerombolta Jeruzsálemet. Simon Bar Kocba szabadságharca 132-től 137-ig ismét zsidó fővárossá tette Jeruzsálemet, de Hadrianus császár 135-ben földig rombolta, majd Aelia Capitolina néven újjáépíttette. 614-ben a p erzsák,

638-ban az arab muszlimok, 1099-ben a keresztesek, 1517-ben pedig a törökök foglalták el. 6. Mit jelképez az Újszövetségben a bárány, illetve a szőlő? A bárány Jézus, a szőlő gyümölcse Izrael állam jelképe. A szőlőtőke és a szőlőskert a zsidóságot, Isten kiválasztott népét jelképezi. 7. A húsvét ünnepe a zsidó és a keresztény vallásban Alapvetően közös a két húsvétban, hogy mindkettő megemlékezés. A zsidók Isten Izrael története alatt végrehajtott cselekedeteire emlékeztek, s köszönetet mondtak neki az árpaaratás kezdetéért, s a s zabadításért az egyiptomi szolgaságból. Az első tavaszi telihold estéjén tartották meg a széderestét. Ekkor minden család feláldozott egy egyéves bárányt a jeruzsálemi szentélyben. Utána hazavitték, s megették a húsvéti vacsorán keserű füvekkel (torma), s pászkával, kovásztalan kenyérrel. Ezután az édesapa a g yerekek kérdéseire elmondta az egyiptomi kivonulás

történetét. Másnap kezdődött a kovásztalan kenyér ünnepe: minden régi, kovásszal készült kenyeret, ami tavalyról a házban maradt, megsemmisítették. Hét napon át csak az új búzából készült pászkát ettek. A keresztények szerint Jézus és tanítványai szintén széderestét ünnepelt a tanítványaival, s ezt a k eresztények azóta úrvacsorának nevezik. A zsidók pászka-ünnepe helyébe a Jézus halálára és feltámadására emlékező ünnep került. A keresztények a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon ünneplik. 8. A tékozló fiú "A tékozló fiú otthon nem dolgozott, és kérte az apját, hogy adja oda n eki a v agyonból az örökségét8. Kiadta az apja az örökséget, ő pedig elment. Dorbézolt, tékozolt, és akkor már nem volt pénz, helyet nem kapott, munkahely se volt, semmi se, és megelégedett volna már azzal is, amit a sertésválúban hagytak a sertések9. Akkor meggondolta: "Az én

apámnak a s zolgái meg az alkalmazottai milyen jól élnek, dúskálkodnak mindenben, én meg éhen fogok itt elpusztulni." És akkor ment haza, és azt mondta az édesapjának: - Apám, vétkeztem az Ég ellen, teellened! Tégy engem olyanná, mint a béreseid közül egy! Az apjának megesett a szíve, és tárt karokkal fogadta: - Csakhogy megjöttél, édes fiam! Minden van a számodra! Csakhogy megjöttél! Csakhogy még egyszer látlak! És akkor a többi testvérei meg irigykedtek rá, hogy ez nem dolgozik, ez dorbézol, tékozol, és akkor ilyen nagy előnyben részesül. Akkor az édesapja azt mondta: - Vágjátok le a legkövérebb tulkot, mert az én fiam meghalt és feltámadott! És akkor nagy vendégséget csaptak."10 Isten is olyan, mint a példabeli atya: tárt karokkal fogadja a megtért és megbocsátásért könyörgő bűnösöket. 9. A pálfordulás Saulus keresztényellenes harcos volt. A damaszkuszi úton Isten megjelent neki, a látomástól

megvakult. Anániás tanítvány meggyógyította, ő megtért, s felvettte a Paulus (Pál) nevet 10. Szállóigék "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." "Bort iszik és vizet prédikál." "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!" "Szemet szemért, fogat fogért." "Más szemében a gerendát is, magáéban még a szálkát se veszi észre." "Porrá leszel, amelyből vétettél." "Amit magadnak nem kívánsz, azt felebarátodnak se kívánd." "Lesznek egy testté s egy lélekké." "Boldogok a szomorúak, mert megvígasztalják őket." "Az Úr adta, az Úr elvette: áldott legyen az Úr neve." Jegyzetek 1 Mória hegye egyes források szerint azonos a jeruzsálemi Sion-heggyel. 2 Putifárné "cikke" az esetről a Szemtanú időutazó hírlapban jelent meg. (Lásd: Irodalomjegyzék-7) 3 A pékmestert harmadnapra kivégezték, a főpohárnoknak

viszont megbocsátott a fáraó, 4 akinek a hét bőséges-hét szűk esztendőről szóló álmát fejtette meg József. 5 Ilyen volt például Molok, akinek temploma a Jeruzsálem melletti Gé-Hinnóm völgyben volt. A bálványimádások korában őt imádták a zsidók. Moloknak emberáldozatot is kellett bemutatni, ezért ő és templomának környéke gonosz hellyé változott. A jeruzsálemiek kezdték azonosítani a völgyet a gyehennával, vagyis a pokollal. 6 Mózes II. könyve, 20 rész, 3-6vers 7 Az ekkor üres vízvezetéken át csempészte be katonáit a várba. 8 Ekkoriban az apa halála után a legidősebb testvér kétszeres részt, a többiek egy-egy részt örököltek a vagyonból. 9 A sertés a zsidó vallásban tisztátlan állat. 10 Lammel-Nagy: Parasztbiblia. 176 oldal Felhasznált irodalom: 1. Allerhand, Jacob: A zsidóság története. Budapest, MIOK, 1988 2. Bühlmann, Walter: Hogyan élt Jézus. Zsámbék, Corvinus, 1997 3. Hughes,

Gerald - Travis, Stephen: A Biblia világa. Budapest, Zeneműkiadó, 1989 4. Flavius, Josephus: A zsidóság története. Budapest, Európa, 1980 5. Lammel Annamária - Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, Osiris, 1995 6. Landeszman György(szerk.): Ábel-Zsuzsanna bibliai kislexikon Budapest, Minerva, 1987. 7. Putifárné: "Hálj velem!" Szemtanú, III/2. Főszerk: Márton András 8. Rapcsányi László (szerk.): A Biblia világa Budapest, Minerva, 1972 9. de Vries, Anne: Fiatalok Bibliája. Wels, Evangéliumi Iratmisszió 10. Károli Gáspár (ford): BIBLIA, Bibliatársulat