Kereskedelem | Külkereskedelem » Pálinkás Nikolett - Magyarország külkereskedelmi helyzete

Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Főiskolai kar Magyarország külkereskedelmi helyzete Nyíregyháza 2003. november 26 1 Készítette: Pálinkás Nikolett Gazdálkodási szak „ E „ csoport A külkereskedelmi folyamatok, eredmények és tendenciák A világgazdaság növekedésének 2001-ben tapasztalható megtorpanása a magyar gazdaságban némi késéssel és tompítottan következett be, az ipari termelés és a b eruházások növekedési üteme hónapról-hónapra mérséklődött, és mindennek következtében a GDP bővülése (3.7%) is a tervezett szint alatt maradt. A 2002 évre vonatkozó világgazdasági előrejelzések a lassú fellendülés kezdetét a m ásodik negyedév végére valószínűsítették, és összességében a 2001. évinél valamivel alacsonyabb növekedést vártak. A meghatározó térségekben azonban az előrejelzésektől eltérő módon csak igen lassú ütemű bővülés következett be. A magyar gazdaság

számára döntő jelentőségű a kivitelben mintegy 75 százalékkal részesedő Európai Unióban a növekedés mindössze 1.1% százalék legnagyobb partnerüknél, Németországban 0.2% volt Az Egyesült Államok az Európai Unió átlagánál magasabb növekedést ért el, ám a fejlődés dinamikája az év végére lefékeződött. A világgazdasági környezet döntően befolyásolja a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit, és nem tette lehetővé a mind erőteljesebben érvényesülő kedvezőtlen folyamatok megfordítását. A nem javuló külső körülmények hatását súlyosbította, hogy egyre nagyobb eltérés mutatkozott a korábban összhangban működő költségvetési és pénzügyi politika között. Egyes gazdaságpolitikai intézkedések azt eredményezték, hogy néhány ágazatban szinte teljesen megszűntek a korábbi versenyképességi előnyeink. Mindezek miatt a GDP 33 százalékos növekedése előnytelen szerkezetben valósult meg: elsősorban a

fogyasztás és az építőipari beruházási tevékenység vezérelte. Az ipari termelés növekedése mindössze 2,6 százalék volt A költségvetés rekordméretű hiánnyal zárt, a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző évinél mintegy másfélszer nagyobb deficitet jelez. (2,771 millió euró ) A külkereskedelmi termékforgalom legfontosabb jellemzői: Gazdaságpolitikánk 2002-ben is a kivitelnek a GDP bővülését lényegesen meghaladó emelkedésével számolt, és az áruforgalmi egyenleg romlását feltételezte. A külső feltételek javulásának elmaradása, a nemzeti valuta rendkívül erőteljes felértékelődése ellenére ezt a célt a gazdaság lényegesen teljesítette. Kivitelünk euróban mért értéke 7,4 százalékkal emelkedett, így az áruforgalom negatív egyenlege valamelyest mérséklődött, mivel az import értéke csupán 6,4 százalékkal bővült. 2002-ben kivitelünk 88,3 százaléka került szabadkereskedelmi 2 partnereinkhez és a

b ehozatal 67,7 százaléka származott tőlünk. A kivitel volumene 5,9 százalékkal, a behozatalé 5,1 százalékkal volt magasabb. Az örvendetesnek minősíthető számok mögött azonban több nyugtalanító tény és folyamat húzódik meg. - a kivitel növekedési üteme a második félévtől csökkent, a negyedik negyedévben csupán 4,0 százalék volt. - Az Európai Unióba irányuló kivitel növekedési üteme magasabb a nemzetgazdasági átlagnál, de a CEFTA egészét, és néhány töretlenül fejlődő fontos partnert illetően ezt a célt nem tudtuk elérni. - Az elmúlt 6-8 hónapban gyakorlatilag a megengedett sáv erős szélének közvetlen közelében ingadozó forint jövedelmezőséget rontó hatása a gazdaság mind több szektorait éri el, amelyek exportérdekeltsége ezáltal folyamatosan csökken. - Az abszolút értékben és a meghatározó piacokéval összehasonlítva is magas kamatszint visszafogta a feldolgozóipari beruházásokat így nem

teremtődnek meg a magas színvonalat képviselő és külpiaci keresletnek örvendő termékek előállításának feltételei. - A kereslet visszaesése, az erős nemzeti valutának és a különféle bérpolitikai intézkedéseknek a termelés jövedelmezősége gyakorolt negatív befolyása azt is eredményezte, hogy felgyorsult az exportra termelő külföldi működő tőke áttelepítésének folyamata, amelynek a gazdaság egészére, a foglakoztatásra és a k ivitelre gyakorolt negatív hatásai már mutatkoznak. - Tovább emelkedett az ipari vámszabadterületek részesedése a teljes exportban. Kivitelünk és behozatalunk 1 s zázalékkal magasabb deviza-árszínvonalon bonyolódott le. A fejlett országok körében 0,8 s zázalékos cserearányok mellett kereskedtünk az energiahordozók import árszínvonalának 15 s zázalékos csökkenése következtében. A kivitel az első félévben kiegyensúlyozottan alakult. A harmadik negyedévben az ütem

mérséklődött A behozatal első negyedévében 5.8 a II negyedévben 4,9 a III negyedévben 66, a IV negyedévben 8,1 százalékkal bővült. Az import dinamikája az év első felében nem érte el az exportét. A III negyedévben megegyezett vele, a UV Negyedévben jócskán meghaladta, de az éves ütemkülönbség még pozitív volt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma júliusig erőteljesen csökkent, augusztustól a havi forgalom nőtt, az éves passzívum az előző évinél 128 millió euróval kisebb volt. Az egyenleg kivitelhez viszonyított és a az elmúlt években kétszámjegyű részaránya egyszámjegyűre csökkent, az összforgalomra vetítve 4,5 százalék. 3 A nemzetgazdasági kivitelben az ipari termékek részaránya 93 százalék. Az ipari termékek kivitele az átlagosnál gyorsabban nőtt, az élelmiszergazdasági termékeké 1,6 százalékkal csökkent. Az ipari termékek kiviteli többlete meghaladta a nemzetgazdaságét Az ipari termékek

forgalmának egyenlege 279 millió euróval javult, az élelmiszergazdaságé 151 millió euróval romlott. A kivitel 39 százalékát 10 vállalat adta, közülük 6 ipari vámszabadterületen működik. Az ipari termelésünk külkereskedelmi ma már döntő mértékben a megtelepedett leányvállalatok tevékenységétől, anyavállalataik döntésétől függ. A vámszabadterületek részesedése a kivitelben 2% ponttal, 46%-ra nőtt. Az EU országaiba irányuló export 53%-a, közel 14,6 milliárd euró vámszabadterületről származik. A részarány előző évhez viszonyított növekedése 3 % pont. A fejlődő országok esetében a 777 millió euró vámszabadterületi export a kivitel 53%-a. Importunk legfőbb sajátossága, hogy jelentős hányada a multinacionális cégek hazánkban működő leányvállalatainak nemzetközileg integrált termelésében való aktív részvételt szolgálja. Alkatrészek, komponensek áramlanak be további feldolgozás céljából, majd más

országokban működő leányvállalatokhoz, gyűjtőraktárakba kerülnek. A legnagyobb exportőr cégek egyben a legnagyobb importőrök is A 10 legnagyobb exportőr cég közül 8 a 10 legnagyobb importőr között is szerepel. A gépek, gépi berendezések importjának kis hányada köthető egyértelműen beruházási célokhoz. Ezek közül bővült a fémmegmunkáló gépek a speciális szakipari cégek, az energiafejlesztő gépek, valamint az autóbuszok, áruszállító gépkocsik, pótkocsik, vasúti járművek behozatala. A fogyasztási cikkek közül leginkább az új és használt személygépkocsik, az élelmiszerek, a gyógyszerek, bútorok, és bútorelemek behozatala bővült. A kivitel 82%-a a fejlett országokba, 14%-a a k özép és kelet- európai országokba 4%-a a fejlődő országokba irányult, a megoszlás nem változott. A szabadkereskedelmi partnereinkkel folytatott kereskedelem a kivitel 88,3%-át adta, a növekedési üteme mitegy1,5% ponttal magasabb a

nemzetgazdasági átlagnál .A fejlett országok részesedése az összes kivitelben és a többletben közel azonos: mintegy 80%. A közép és kelet –európai országok esetében a kiviteli részaránynál szerényebb a növekményé, a fejlődő országok esetében ennek ellenkezője tapasztalható. A fejlett országokba irányuló kivitel növekedési üteme 0,4% ponttal alacsonyabb a n emzetgazdasági átlagnál. Az EU 15 tagállamába exportunk az átlagot meghaladóan, 8,7%-al, bővült. Legjelentősebb partnerünk Németország részaránya 36%, a növekedési ütem az átlagnál alacsonyabb, de a n émet összimport csökkenésével figyelembe vételével ez igen biztató. Az export döntő hányadát a Magyarországon letelepedett német 4 vállalatok szállításai adják. Svédországi exportunk közel ötszörösére nőtt, a kiviteli többlet 1,243 millió euró. Az átlag felett volt a kivitelünk növekedési üteme Nagy –Britanniába, Spanyolországba,

Finnországba és Dániába is. A kivitel a többi tagállamba elmarad az előző évitől. Az USA exportunk jelentősen csökkent, a Japán kismértékben nőtt A fejlődő országokba irányuló export bővülése az átlagot jelentősen meghaladta. A kivitel értéke negyedévről-negyedévre nőtt, a dinamika a magas bázis miatt IV. negyedévben mérséklődött Mintegy harmadával nőtt a kivitel Kínába, Malaysiába, és a Koreai Köztársaságba. Összesen 70 millió euró export többletet eredményezve. Külkereskedelmünk Németország A gazdaság helyzete: A Német Szövetségi Köztársaság az USA és Japán után a v ilág harmadik legnagyobb gazdasága. Az euró térség bruttó nemzeti termékének 1/3-át adja Az egy főre jutó GDP értéke meghaladja az OECD átlagát. 2002-ben a GDP mindössze 0,2%-al növekedett, így Németország már a második évben az EU legalacsonyabb fejlődést mutató országa. Növekedést csak a korábbi éveknél gyengébb

külpiaci kereslet segítette, a belföldi kereslet 1,3%-al elmaradt az előző évitől, az állóeszköz-beruházások 8,4%-al, az építésiek 5,9%-al csökkentek. Egyetlen pozitív eredmény az infláció csökkenése és a nemzetközi összehasonlításban alacsony szintje. A munkanélküliség ismét a társadalmi szempontból pszichikai határt jelentő 4 millió fölé emelkedett, a munkanélküliek aránya a nyugati tartományokban 7,9%, a keletiekben 18% volt. A GDP arányos államháztartásos hiány az év elejétől meghaladta a 3%-os maastrichti határt amit az EU Bizottsága két alkalommal is szóvá tett. A keleti tartományokban az egy főre jutó GDP a nyugatiaknak csak 61 a termelékenység a 66%-át éri el, az egy főre jutó bruttó jövedelem viszont a nyugatinak 75%-ára nőtt. A nyugati cégek expanziója a k eleti tartományok felé lelassult, a piacszerzés lezárult. A külkereskedelem teljesítménye gyengült: a r eálértékben számítva az export

növekedése mindössze 2,9% volt, az import pedig 1,4%-al csökkent. 2003-ra a kormány 1%-os gazdasági növekedéssel számolt, de a gazdaságkutató intézetek mindössze 0,6%-os növekedésre látnak lehetőséget. 5 A magyar-német külgazdasági kapcsolatok: Németország legfontosabb gazdasági partnerünk, vezető pozícióját mind a kereskedelmi folyamat, mind a magyarországi összesített tőkebefektetéseket tekintve megtartotta, de az áruforgalom elmúlt években jellemző kétszámjegyű növekedésének tendenciája megszakad. Exportunk értéke 7,1%-al, importunké 3,6%-al nőtt. A német adatok szerint piaci részesedésünk az előző évi, 2,3%-os szinten maradt, ezzel megelőzzük az EU-tag Dániát, Svédországot, Portugáliát, és Görögországot. A most csatlakozó országok közül csak a csehek és a l engyelek részesedése magas. Az exportban és az importban a gépek és a feldogozott termékek árufőcsoportja dominál. A teljes magyar gépexport

40%-át, a feldolgozott termékek kivitelének 32%-át a német piac vette fel. A forgalomtartomány szerkezete nem változott: továbbra is a Bajor Szabadállam áll az első helyen az exportban és importban is 1/3-os részesedéssel. Tőkebefektetések: A mintegy 29 milliárd euró értékű közvetlen külföldi befektetés becslések szerint 1/3-a származik Németországból, s ezzel övé a vezető szerep. A négy legnagyobb külföldi befektető közül hárman németek az Európa 10 l egnagyobb vállalata közé tartozó 5 né met mindegyike jelen van Magyarországon. A német tőke először a termelő szektorokba, majd a német érdekeltségi vállalatokat kiszolgáló banki szektorba, később a kereskedelembe és a szolgáltatásokba érkezett, mindenütt a legkorszerűbb műszaki és technológiai színvonalat képviselve szerepe meghatározó a magyar gazdaság korszerűsítésébe, az ipari termelés szerkezetének átalakításában. Az MNB adatai szerint 2002-ben

158,4 m illió euró közvetlen tőkebefektetés érkezett Németországból. Versenytársat jelentenek számunka a német tőke megnyerésében a k eleti tartományok is: a B MW, Porsche, a m agyarországi letelepedést is komolyan vizsgálta, de végül Lipcsét és Kölledát választotta döntően a nagyobb befektetési kedvezmények miatt. A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás szerint a 6 tagállamok legfeljebb 7 évre korlátozhatják a magyar munkaerő szabad piacra jutását, és ezzel a lehetőséggel Németország élni kíván. Svédország A gazdasági helyzete: a bizonytalan nemzetközi konjunktúra ellenére a gazdaság változatlanul jó teljesítményt nyújtott: a főbb mutatók kedvezőbbek az EU tagállamok átlagánál, az államháztartás és a f izetési mérleg többlete stabil gazdasági alapokra utal. Az előző évinél magasabb ütemű GDP- növekedés hajtóerejét fogyasztói kiadások jelentették. Az infláció csökkent, a

munkanélküliségi ráta nem változott, a költségvetési többlet kisebb az előző évinél. A gazdaságban fontos szerepet játszó információs technológiák és a távközlési ipar fejlesztésére fordított beruházások összege a GDP-nek közel 10 s zázaléka. Európában számítva a kivitel kissé nőtt, a behozatal valamelyest csökkent. Az Egyesült Államok átvette a legfontosabb export piac szerepét Németországtól, az Európai Unióba irányuló export lényegében nem változott, részesedése 54%, a kivitel a nem EU tag európai országokba 5%al nőtt, az Ázsiába irányuló 4%-al csökkent. Az elektronikai és távközlési termékek, a vegyi áru, a nyersolaj importja csökkent, a gyógyszer-és a kőolaj ipari termékeké, az alkatrészeké, az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoporté nőtt. Az összes behozatal 2/3-a származik az EU tagállamaiból. A legfontosabb partner Németország, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia és Hollandia. A

magyar-svéd külgazdasági kapcsolatok: A gépek, gépi berendezések exportjának az év elejétől megfigyelhető ugrásszerű növekedése nyomán kivitelünk értéke közel ötszöröse a tavalyinak. Kivitelünk további fontosabb termékeink: rádiótelefon, televízió, videó, izzólámpák, fagyasztógépek, számítógépes adatfeldolgozó berendezések, hangszórók. Importunk értéke ötödével nőtt, főbb termékei a rádiótelefon, gyógyszer, vasérc, autók. 7 Tőkebefektetések: A svéd multinacionális cégek beruházásainak értéke meghaladja a 700 millió eurót, a részben vagy teljesen svéd tulajdonú cégek száma közel 400. m inden nagy svéd cég jelen van Magyarországon, a kereskedelemmel foglalkozók közül többen itt építették ki regionális oktatási és továbbközlési központjukat, vagy szervizközpontot hoztak létre. Az Ericsson, és az Astra, Zeneca Magyarországra hozta K+F tevékenységének egy részét is, az Ericsson esetében

ez egy szoftverfejlesztő központot jelent. A nagy svéd cégek beszállítói jelentik a befektetők második hullámát: ezek kisebb és közepes méretű vállalatok, beruházásaik kevésbé látványosak mint a korábbiak voltak. Nagy-Britannia A gazdasági helyzete: A háború utáni időszak növekedési szakasza folytatódott, de az ütem 2002-ben alacsonyabb volt a korábbiaknál, bár jócskán meghaladta az eurótérség átlagát. A munkaerőpiac helyzete kedvező maradt: már második éve az elmúlt 30 év legalacsonyabb munkanélküliséget regisztráltak. Folyik az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági keretfeltételek teljesülésének vizsgálata. A nemzeti kereskedelem döntő fontosságú Nagy-Britannia számára, részesedése a világ áru-és szolgáltatás forgalmából 6 százalék. A legnagyobb kereskedelmi partner az USA. Az EU tagországok aránya közel 60% Németország, Írország, és a Benelux államok közülük a legfontosabb partner. Az

elmúlt években gyorsan bővült a kivitel a közép-kelet-európai országokba, de részesedésük mindössze 2% körül van az exportban és importban egyaránt. A magyar-brit külgazdasági kapcsolatok: 8 Az áruforgalom az elmúlt öt évben megkétszereződött, kivitelünk szinte teljes egésze a magasabb feldolgozottságú termék. Az áruforgalom átalakulásában meghatározó szerepünk van, a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállaltoknak, amelyek közül a legjelentősebb: Nokia, Philips, Opel, Magyar Suzuki Rt. Az export értéke a teljes kivitelünk több mint kétszeresen meghaladó mértékben, 17 százalékkal nőtt, továbbra is dinamikusan emelkedett, a gépek, Megkétszereződött a gépi kivitel berendezések harmadát és kitevő a f eldolgozott két termékek legjelentősebb kivitele. árucsoport, a számítástechnikai berendezések és a rádiótelefonok exportja. Nőtt a gyógyszerek, gépjárműalkatrészek, a ruházati

cikkek és a tévé-videókészülékek kivitele is. Tőkebefektetések: Magyarországon közel 500 brit érdekeltségű vállalat működik. 2002-ben brit vállaltok 33 millió euró érétkű közvetlen befektetést eszközöltek. A Tesco az egyik legjelentősebb külföldi befektető. A legnagyobb brit befektetők közé tartozik az Unilever, a Vodafone, British American Tobacco. A brit cégcsoport a MÉBIT biztosítótársaság tulajdonosa Spanyolország A gazdaság helyzete: a közfogyasztás és a gépipari beruházások csökkenésének következményeként a GDP növekedése 2 százalékra lassult, ám üteme így is meghaladta az eurótérség országainak átlagát. Az ipari termelés stagnált A munkanélküliség mérséklődött, de még mindig a legmagasabb az uniós országok között. Az infláció emelkedett A szigorú költségvetési politikának és társadalombiztosítás aktívumának eredményeként az államháztartás mérlege kiegyenlített. Az

idegenforgalomból származó bevételek 5,5 százalékkal csökkentek. Az export és import közel azonos mértékben nőtt A kivitel 71,3 százaléka az Európai Unió országaiba került s csak 2,8 s zázaléka irányul a Közép-Kelet 9 Európába. Az import 64 százaléka az Európai Unióból 1,9 s zázaléka pedig a közép-keleteurópai régióból származott A kivitel 64,6 százalékát gépjárművek, gépipari termékek és félkész termékek adják. A magasan feldolgozott termékek részaránya a behozatalban is magas. A magyar-spanyol külgazdasági kapcsolatok: Kivitelünk értéke 24,3%-al, behozatalunké 5,8 százalékkal nőtt, így több év után ismét aktív volt az egyenleg. A tartományok közül továbbra is Katalónia a legnagyobb felvevő: itt érétkesítjük exportunk negyedét. Exportunkban legnagyobb összeggel a híradástechnikai készülékek, az energetikai gépek a v illamos gépek és az irodagépek szerepelnek. Másfélszeresére emelkedett

az élelmiszeripari termékek behozatala, a z öldség – és gyümölcsimport értéke 26 millió EUR volt. Tőkebefektetések: A Magyarországon befektetett spanyol tőke nagysága 212,4 m illió euró. A részben vagy egészben spanyol tulajdonú vállalatok között 18 termelő, 18 szolgáltató, 19 kereskedelmi cég, 3 pénzintézet és 3 kereskedelemfejlesztő iroda volt. A spanyol statisztika szerint 2002-ben 6,4 millió euró spanyol tőke érkezett hazánkba, és 66 ezer euró magyar tőkét fektettek be Spanyolországban. Dánia A gazdaság helyzete: a kedvezőtlen nemzetközi konjunkturális helyzet Dániában is éreztette hatását, ennek ellenére a legfontosabb makrogazdasági mutatók stabil és erős gazdaságáról tanúskodnak. A GDP növekedése, valamivel meghaladta az előző évit, az államháztartás a GDP 1,5 százalékának megfelelő többletet ér el. az infláció és a munkanélküliség alig változott. A külföldi közvetlen beruházások értéke

9,2 milliárd EUR, a 10 külföldi dán befektetések értéke 7,2 m illiárd EUR volt. Az export értéke 5,1 s zázalékkal az importé 4 százalékkal nőtt. A kivitel 65 százaléka az EU országaiba került, a behozatal 71,8 százaléka onnan származott. A legfontosabb piac Németország, Svédország, Nagy-Britannia, az USA, és Franciaország volt. A kivitel döntő részét félkész termékek és beruházási javak tették ki. a kitermelt földgáz és rekordmennyiségű kőolaj 40 százalékát is külföldön értékesítették. A magyar-dán külgazdasági kapcsolatok: Kivitelünk értéke 25,5 százalékkal a behozatalé 24,1 százalékkal nőtt. Legfontosabb exportcikkeink a nyílászárók az alumínium profilok és féltermékek, gyógyszerek. Behozataluk legfontosabb termékei a villamos gépek és mérőműszerek. Tőkebefektetések: A magyarországi dán működő tőke értéke mintegy 160-170 millió euróra tehető. 2002-ben megnyitotta termelő üzemét

Tatabányán az orvosi segédeszközöket gyértó Colopast cég ugyanott adta át második gyárát a Grundfos szivattyúgyártó konszern. A Dantarm sertéstenyésztő telepet hozott létre, s immár teljes kapacitással működik a Velux két üzeme. Svájc A gazdaság helyzete: a növekedést visszafogta a kedvezőtlen konjunkturális helyzet, és fékező hatása volt a nemzeti valuta felértékelődésének is. A gazdaság gyakorlatilag stagnált, beruházások 5%-al visszaestek, emelkedett a munkanélküliség valamelyest csökkent az infláció. A gazdaságpolitika prioritását továbbra is a hosszú távú gazdasági stabilitás, a nemzetközi versenyképesség megőrzése jelenti, ezt szolgálja a pénzpolitika, költségvetési politika, a strukturális reformok véghezvitele. A távközlési piac liberalizációja már megvalósult, de az energiapiac tervezett nyitását a népszavazás egyenlőre meghiúsította. 11 Folytatódik a mezőgazdaság megreformálása is,

hogy a támogatások csökkentése mellet is versenyképessé váljon. Svájc legfontosabb partnere az Európai Unió: tagországainak részesedése az exportban 60% felett, az importban 80% körül van. A kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat 2002 j únius 1-től a Bilaterális I. megállapodás csomag szabályozza, amely 7 témakört ölel fel: - a személyek szabad áramlása - közúti közlekedés - légi közlekedés - kutatás - technikai akadályok felszámolása - közbeszerzés - az agrárpiac liberalizációja A magyar-svájci külgazdasági kapcsolatok: Külgazdasági kapcsolatain feltételrendszerét a magyar EFTA s zabadkereskedelmi megállapodás és kétoldalú mezőgazdasági levélváltás szabályozza. Kivitelünk értéke 4,2%-al csökkent a behozatalé lényegében nem változott. Exportunk áruszerkezetében 5 é v a feldolgozott ipari termékek és a gépek gépberendezések együttes részaránya közel 10% ponttal emelkedett, az élelmiszeripari termékeké

5%-al csökkent. A legfontosabb exportcikkek a gépek, mechanikus berendezések, telekommunikációs készülékek, elektronikai berendezések, a járművek és részegységeik, baromfi és nyúlhús, valamint a vegyipari termékek voltak. Csatlakozásunk után kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra is az említett megállapodás csomag lesz érvényes. Az új feltételrendszer összességében előnyösebb, de néhány magyar mezőgazdasági termék piacra jutásának feltételei romlanak. Tőkebefektetések: 12 A Magyarországon működő svájci tőke érétke mintegy 780 millió dollár, ebből 2002-ben 39 millió érkezett. Az eddig bejegyzett közel 300 svájci érdekeltségű cég közül megemlíthető a Nestlé, Főnix Mecano, ABB, Holcim, stb. Örvendetes, hogy a Magyarországon telephellyel rendelkező vállaltok nagy része bővítette tevékenységét, és újabb beruházást hajtott végre. Lengyelország A gazdaság helyzete: A gazdasági növekedés

megtorpanását majd visszaesését 2002 II. negyedévétől lassú élénkülés váltotta föl: a megelőző évi 1% után a GDP 1,3%-al lett nagyobb, az infláció tovább mérséklődött, folytatódott azonban a munkanélküliség növekedése. Az export értéke 8,2%, az importé 4,4% al nőtt Az EU tagországaiba került a kivitel valamivel több mint kétharmada a behozatal 62%-a. legnagyobb partner változatlanul Németország 32,3%-os export és 24,3%-os import részesedéssel. A fontosabb kereskedelmi partnerek közül az export Svédországba a harmadával, Franciaországba és Oroszországba a negyedével bővült. A közvetlen külföldi befektetések kumulált értéke 61,6 milliárd dollárral növekedett. A legnagyobb befektető Franciaország, az USA és Németország A folyó fizetési mérleg GDP arányos hiánya a 200.évi 6,3-ról 3,6%-ra mérséklődött A magyar-lengyel külgazdasági kapcsolatok: Forgalmuk elsődlegesen a CEFTA hatására 1999 óta egyre

növekvő passzívum jellemzi. Exportunk értéke 13,8%-al importunk 16,2%-al emelkedett. A kivitelben folytatódott az agrártermékek részarányának csökkenése, bár a lengyel piacvédelmi intézkedések ellenére értékük 1997 óta először nőtt. Ipari exportunk legjelentősebb tételei továbbra is a gépipari és a vegyipari termékek voltak. Importunknak hagyományosan nagy részét az alapanyagok és energiahordozók alkotják, de jelentős a járművek szórakoztató elektronikai termékek, motor alkatrészek, háztartási gépek alkotják. Növekszik a pékáru, és bisquit készítmények és halak importja. Az ipari együttműködés mindenekelőtt a vegyiparban és a járműipari szektorban, bővül a másik országban befektető illetve séget alapító vállalatok köre. Az együttműködést hatékonyan segíti az évente 1-2 alkalommal rendezett üzletember találkozók. Kapcsolataink fellendítését várjuk a 2003 novemberében rendező varsói önálló

magyar kiállítástól. A lengyel GDP 35%-ra becsült gyarapodása az importigények mérsékelt növekedését valószínűsíti, és kedvező hatásra lesz exportunk növekedése szempontjából az agrárvita lezárásának is. 13 Cseh Köztársaság Gazdasági kapcsolatok : a cseh gazdaságpolitika megteremtette a gazdasági növekedés beindításának alapját, mérséklődik az infláció, stabil európai összehasonlításban közepes a munkanélküliség. Csehország számára a legfontosabb gazdasági prioritást a nemzetgazdasági egyensúly helyreállítása a piaci mechanizmusok érvényesítése, továbbá pedig a teljes jogú EU tagságra történő felkészülés és annak elérése jelenti. a GDP növekedése 2002-ben 2%-ra esett vissza az ipari termelés 6,9%-al nőtt az infláció látványosan csökkent de nőtt a munkanélküliség. Lendületet adhat a gazdaságnak 2002 évi árvíz miatt szükséges újjáépítési munkálatok felgyorsulása. 2003-ra az

előrejelzések 3%-sos növekedéssel számolnak Az EU részesedése a kivitelben 64,3 be hozatalban 54,7%. Németország és Szlovákia után Olaszország lett a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner. Mind az EU- val mind a CEFTA országokkal pozitív a kereskedelmi mérlegük egyenlege a hiányuk elsősorban a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemből származott. A magyar-cseh külgazdasági kapcsolatok A Cseh Köztársaság a geopolitikai helyzete, hazánkhoz való történelmi kötődése, 10,4 millió fős felvevő piaca és a Magyarországéhoz hasonló fejlettségű gazdasága következtében kiemelt partnereink közé tartozik. A szerződéses kapcsolatok rendezettek, ugyanakkor még aláírásra kerülhet néhány, már egyeztetett, illetve szakértői előkészítés alatt álló kétoldalú-a közúti és a légi közlekedésre vonatkozó kormányközi, valamint a turisztikai- tárcaközi megállapodás. Az elmúlt években gazdasági kapcsolataink

bővülésében egyre nagyobb szerepet játszott a CEFTA e megállapodásnak köszönhetően a teljes ipari árukör 2000 január 1-vel vámmentessé vált, 2001-től pedig a nem vám jellegű akadályok is eltörlésre kerültek. 14 Az előző évek kedvezőtlen tendenciái után fordulat következett be az agrárkereskedelemben: a további liberalizálásról, az újabb kölcsönös kedvezményekről elért első megállapodás 2002 január 1-én, illetve az újabb megállapodás 2003 június 15-én hatályba lépett, s a j elenleg érvényes kedvezmények már az agrárforgalom több mint 85%-át érintik. A 2002 évi kivitek értéke 11,9%-al a b ehozatalé 15,9%-al növekedett. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bizonyos körére létrejött bevizsgálási eredmények kölcsönös elismeréséről szóló megállapodástól és a PECA- jegyzőkönyv bilaterális „kiterjesztésének” gyakorlati alkalmazásától valamint az év második felétől érvényes

új kedvezményektől a forgalom további növekedése várható . Szlovákia A gazdaság helyzete: a gazdaság teljesítményét meghatározó mértékben befolyásolta a mikro szféra gazdasági és pénzügyi szerkezetátalakításának elindítása, amelynek eredményeként tartósan növekszik a GDP, az ipari termelés, a külföldi tőke beáramlása és az export, érzékelhetően csökken az infláció. A GDP mintegy 4%-al nőtt, a fellendülés motorja a fogyasztás volt. A költségvetési hiány emelkedett, az ipari termelés 6,3%-al bővült, az átlagot meghaladó növekedés továbbra is hagyományos alágazatok teljesítményét jellemezte. A külföldi tőkebefektetések értéke az előző évinél közel 60 s zázalékkal nagyobb. A privatizációs bevételeknek köszönhetően csökkent a külső adósságállomány. A kormányzat az egyensúlyi helyzet javítását, a fogyasztás szűkítését tekinti prioritásnak, 2003-ban a beruházások és a külpiaci

kereslet enyhe bővülésével, 3-4%-os gazdasági növekedéssel számol. A magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok: Az 1993. m árcius 1-től alkalmazott CEFTA szabadkereskedelmi megállapodás kedvező hatására az áruforgalom 1993-2002 között közel 4,5-szeresére emelkedett. 2001 január 1 óta az ipari termékek forgalmát vámok és egyéb akadályok nem korlátozzák, az agrárkereskedelemben alkalmazott kedvezmények a forgalom mintegy 85%-át érintik. 2002ben kivitelünk értéke 14,6%-al, behozatalunké 7,3%-al emelkedett exportunk fő tételei: ásványi tüzelőanyagok, olajok, vegyi anyagok, gyógyszerek, bor, fagylaltfélék. A magyar vállalkozások mintegy 300 millió dollár tőkét fektettek be Szlovákiában, ennek négyötödét a MOL-nak egy kőolaj-finomítóban szerzett tulajdonrészesedése és benzinkút beruházásai teszik ki. az OTP-nek 14,5 millió dollár értékű tulajdontőke van a Fejlesztési és Beruházási Bankban. Külgazdasági

kapcsolatrendszerünkben kiemelt szerepet szánunk a határon átnyúló 15 regionális együttműködés fejlesztésének, amelyhez a Kassát Miskolccal összekötő gyorsforgalmi kapcsolat létrehozása is hozzájárul. A magyar szakasz 2007-ig épül meg Bulgária A gazdaság helyzete: a kormány 2002-ben is a n emzetközi pénzügyi szervezetek ajánlásainak megfelelően és a gazdaság fejlődését szolgáló gazdaságpolitikát követett. A programok végrehajtása sikeres volt. Az EU 2002 októberi jelentése megállapította hogy Bulgáriában működik a piacgazdaság. A GDP 4,2%-al nőtt, egy főre jutó értéke 1560 euró Az infláció csökkent, a költségvetési hiány a GDP 0,7%-ára mérséklődött. A közvetlen külföldi befektetések állománya 4,5 milliárd dollárra tehető a 2002 évi érték alig több az előző évi felénél. A kivitel értéke 9,8%-al a behozatalé 8,3%-al haladta meg az előző évi szintet Az export 56%-a az EU országaiba

került, a behozatal fele onnan származik. Az idegenforgalomhoz kapcsolódik a megtermelt GDP 12-13 %-a a beutazók száma mintegy 9%al nőtt. 2002 végéig a korábbi állami tulajdon több mint fele, a privatizálásra szánt teljes vagyon 81%-a kerül magánkézbe, a fő szektorban gépipar, idegenforgalom, magánosítás csaknem befejeződött. A magyar-bulgár külkereskedelmi kapcsolatok: Forgalmunk 1997 óta dinamikusan fejlődik, vállalataink kihasználták az 1999. évi bolgár CEFTA csatlakozás nyújtotta javuló piacra jutási lehetőségeket. Kivitelünk érétke 13,5%-al az importé 3,1%-al nőtt. Exportunkban fontos szerepet töltenek be a gyógyszerek, lisztes áruk, műanyagok. A kivitel dinamikus növekedése vállalataink aktivitásának köszönhető: rendszeresen részt vesznek a vásárokon és kiállításokon, több cégnek van képviselete. 16 Portugália A gazdaság helyzete: az évek óta tartó recesszió 2002-ben tovább mélyült. A GDP

növekedése 0,5%-a esett vissza: ennek hátterében a f ogyasztás és az export csökkenése, a költségvetési megszorító intézkedések a hatása áll. A beruházási összeg 5,1%-al az ipari termelés 0,2%-al az építőipar teljesítménye 3,9%-al maradt el az előző évitől. A termelékenység és az átlagjövedelem továbbra is a legalacsonyabb az EU tagállamai között, változatlan az elmaradás az általános és a s zakképzésben, nem hatékony az energiafelhasználás. Az infláció csökkent, de még mindig magasabb az EU átlagánál A pénzügyi vezetés szinte minden erőfeszítését a költségvetési hiány lefaragása, a 2002-es pótköltségvetésben kitűzött 2,8%-os cél elérésére összpontosította, amit rendkívüli privatizációs, ingatlan eladási és adóbevételekkel végül sikerült elérnie. Az export értéke 1,5%-al nőtt, az importé 4,0%-al csökkent, de a k ereskedelmi mérleg passzívuma így is nagyon magas. Az áruforgalom

fő irányai nem változtak: az európai országokba került a kivitel 83%-a ennek négyötöde az EU tagállamaiba. Az import 82,9%-a származott Európából, háromnegyede az EU-ból. A magyar-portugál gazdasági kapcsolatok: exportunk értéke 7,7%-al nőtt, valamivel kevésbé az EU-ból irányuló kivitelnél. Az áruszerkezet gyakorlatilag nem változott, mindkét oldalon a gépek és berendezések árufőcsoportja dominál. Exportunk növekedése is részben ennek a termékcsoportnak, részben pedig a feldolgozott termékek dinamikusabb növekedésnek köszönhető. A magyar kivitel 87,3%-át kitevő 10 legfontosabb exporttermék közül 6 az elektronikai, 3 pedig az autóipar terméke. Importunk értéke 4%-al csökkent A fő arányokban nincs érdemleges változás: az összimport csökkenését egyértelműen gépek 17 behozatalának mérséklődése okozta. Az import fő tétele az elektromos és elektronikus alkatrészek, járművek és alkatrészeik voltak. A

kivitel és behozatal túlnyomó részét változatlanul a multinacionális nagyvállalatok bonyolítják le, a kis-és középvállalati kapcsolatok szintje alacsony. A mezőgazdaság és élelmiszeripari ágazat jelenléte az exportban és az importban egyaránt marginális. Tőkebefektetések: A magyarországi portugál tőkebefektetések szintje nem változott, továbbra is mintegy 40 millió euróra tehető. A már megtelepedett vállaltok az építőiparban, az élelmiszeriparban távközlésben és szolgáltató ágazatban tevékenykednek, számuk mintegy tucatnyi. Ausztria A gazdaság helyzete: a gazdaság fejlődését negatívan befolyásolta a hozzá ezer szállal kötődő legnagyobb gazdasági partner, Németország kedvezőtlen helyzete. Pozitív hatást gyakorolt ugyanakkor a közép-kelet európai országok jobb gazdasági teljesítménye az oda irányuló árú és tőkekivitel sikeres volt. A GDP 0,9%-kal az export 4,1%-al a belső kereslet 0,9%-al nőtt, a

kiskereskedelmi forgalom némileg csökkent. Magasabb lett a munkanélküliség, mérséklődött, az infláció az államháztartás egyenlege többletből hiányba fordult. Az export növekedése lefékeződött, a behozatal csökkent, a közel három évtized után a külkereskedelmi mérleg újra csekély többlettel zárt. Élénk volt a k ülföldi befektetési tevékenység: az előző félévi érték megközelítette az előző évi teles összeget. A befektetések fele Közép –Kelet Európába irányult. A magyar-osztrák külgazdasági kapcsolatok: exportunk értéke 3,9%-al csökkent, az importé lényegében stagnált. Markánsabbá vált az évek óta tartó folyamat, hogy a 18 kétoldalú forgalom kisebb mértékben bővül, mint a teljes és az EU egészével folytatott kereskedelmünk. Az exportban és a teljes forgalomban Ausztria változatlanul a második, de az importban Olaszország mögé szorult a harmadik helyre. Ausztria változatlanul

hazánkkal bonyolítja le a legnagyobb forgalmat a térség országai közül. 2002-ben az átlag alatt maradt az olajtermékek, a vegyipari és papíripari termékek exportjának növekedése, míg az átalgot meghaladta a növényi termékeké a műanyag termékeké. Tőkebefektetések: a 90-es évek felében az osztrák tőkebefektetések valamelyest lefékeződtek, az utóbbi két évben azonban ismét lendületet vettek. Az osztrák adatok szerint a magyarországi tőkeexport 2001-ben 220 millió euró, 2002 első félévében pedig közel 170 millió euró volt. Szlovénia A gazdaság helyzete: a nemzetgazdaság 1993-as mélypont óta dinamikus fejlődést mutat, az életszínvonal a régió új demokráciái között változatlanul itt a legmagasabb. Szlovénia 1996 óta a CEFTA tagja, és az EU csatlakozási szerződést 2003 április 16-án aláíró országok közé tartozik. A kedvező makrogazdasági folyamatok fenntartása mellett a külföldi befektetések

növelésétől várt szerkezetátalakulás felgyorsítása, a tőkepiac további liberalizálása és a privatizáció folytatása állt. a növekedés motorja ezúttal is az export volt Az infláció kissé mérséklődött a munkanélküliség nem változott. Az export értéke 11,9%-al az importé 7,7%-al nőtt, a kereskedelmi mérleg hiánya a harmadával csökkent. A privatizáció útján megvalósuló 1,9 milliárd dollárnyi külföldi működő tőke bevonás minden eddigi értéknél magasabb, s a kumulált összeg több mint 6,5 milliárd dollár. 19 A magyar-szlovén külgazdasági kapcsolatok: 1994 áprilisában megkötött szabadkereskedelmi megállapodás jótékony hatással volt a külkereskedelmi forgalomra. 2001 májusától megindult az európai 5. számú közlekedési „folyosó” nyomvonalába eső közvetlen nemzetközi személy és teherforgalom. Kivitelünk értéke 6,7%-al csökkent, a b ehozatalé 16,3%-al nőtt. Csökkent az ásványi termékek

és az élőállatok exportja, számottevően emelkedett a vegyipari termékek és gépek, gépi berendezések importja. Norvégia A gazdaság helyzete: Kőolaj és földgáz vagyonának köszönhetően Norvégia Európa egyik leggazdagabb országa. A GDP egynegyede az olajbevételekből származik A GDP 1,1%-al emelkedett a magánfogyasztás 3,3%-al bővült. A beruházások 2,2%-al csökkentek, az infláció mérséklődött, a munkanélküliség némileg emelkedett. Változatlanul magas a fizetési mérleg aktívuma. A norvég gazdaság szorosan kötődik az Európai Unió tagországaihoz, az Egyesült Államok és Japán mellett közülük kerülnek ki legfontosabb külkereskedelmi partnerei. Részben a n emzeti valuta felértékelésének következtében norvég koronában számítva az export 9%-al csökkent. Kisebb mértékben visszaesett az import is Az export több mint felét kitevő szén-hidrogén szállítások mellett fontos tételek a halak és halkészítmények. A

magyar-norvég külkereskedelmi kapcsolatok: feltételrendszerét az 1993 óta hatályban lévő a kereskedelmi kapcsolatok Magyar-EFTA Szabadkereskedelmi Megállapodás és a hozzá kapcsolódó bilaterális agrárkereskedelmi levélváltás szabályozza. A halak behozatala 2003 júliusától teljes körűen liberalizálódott. Kivitelünk értéke 11%-al az importé 20%-al nőtt, a feldolgozott termékek valamint a gépek együttes részaránya a kivitelben és a behozatalban egyaránt 90% körül van. Kivitelünk közel ¼-ét három 20 termékcsoport adja. Lettország: A gazdaság helyzete: 2002-ben a GDP 6,1%-al az ipari termelés 5,2%-al emelkedett. Az export és import értéke közel azonos mértékben nőtt: az EU tagállamainak részesedése 60 illetve 53%, a FÁK országoké 10 i lletve 13%. A legfontosabb külkereskedelmi partner Németország, Finnország, Svédország, Nagy-Britannia és Oroszország. A magyar-lett külgazdasági kapcsolatok: a magyar-lett

kereskedelmi-gazdasági együttműködés kereteit az 1992-ben aláírt kormányközi egyezmény teremtette meg. A 200 január 1-től alkalmazott szabadkereskedelmi megállapodás újabb lendületet adott a kétoldalú forgalom növekedésének, s az 1992-ben mindössze 3 millió dollár értékű összforgalom kivitelünk rendkívül dinamikus bővülése következtében 2002 vé gére több mit tízszeresére emelkedett. 2002-ben kivitelünk értéke közel 7%-al esett vissza, behozatalunké valamivel ezt meghaladóan nőtt. Fontosabb exporttételeink közül a közúti járművek, gyógyszerek, zöldségek. A legnagyobb értékben faárukat, bútorokat, gyógyszereket és ruhaipari termékeket 21 hozunk. be. Oroszország: A gazdaság helyzete: a világpiaci konjunktúra orosz szempontból szerencsés alakulása következtében folytatódott az orosz gazdasági fejlődés, csökkentek a szociális feszültségek. Az ipari termelés 3,7%-al a mezőgazdasági termelés 1,7%-al a

kiskereskedelmi áruforgalom 9,1%-al nőtt. Az előző évinél valamelyest nagyobb értékű beruházások közel fele az iparban valósult meg. Az ország külső követelésének összege 100 milliárd dollár felett van A szakértők azt valószínűsítették hogy ennek mintegy harmadát fogják törleszteni. Az export értéke 6, az importé 46,8%-al nőtt. A forgalom 36,6%-a az EU 17%-a a FÁK tagországaiba bonyolódott. A kőolaj kivitel mennyisége és értéke több mint 10%-al emelkedett A magyar-orosz külgazdasági kapcsolatok: a gazdasági együttműködés kereteit a kettős adóztatás elkerülésétől a beruházások védelméről szóló egyezmény, a vámszervek együttműködési megállapodása és számos ágazati együttműködési megállapodás határozza meg. Kivitelünk és behozatalunk értéke közel azonos mértékben csökkent Az export 22 valamivel több mint harmada továbbra is az élelmiszer és ital. Törökország A gazdaság

helyzete: a 2001-es válságot követően a gazdaság ismét növekedési pályára lépett, javultak egyes makrogazdasági mutatók. Az előrehozott választásokról hozott döntés, majd a n ovemberi választások eredménye pozitív hatással volt a gazdaságra és a pénzpiacokra. A költségvetés helyzete kedvezőtlen lett, a folyó fizetési mérleg az egy évvel korábbi pozitív egyenleggel szemben hiányt mutatott. A gazdasági növekedés elindulása mellett a l eglátványosabb eredményt a k övetkezetes inflációellenes politika hozat a n emzeti valuta árfolyamának tartós felülértékeltségével. A felülértékelt török líra ugyanakkor segítette a fellendülő gazdaság növekvő importigényeinek kielégítését. A novembertől hivatalba lépő egy párti kormány nagyszabású gazdasági programot hirdetett meg a hiányosságok kiküszöbölésére. A magyar-török külgazdasági kapcsolatok: a korábbi évek folyamatos növekedése után 2002-ben a

kétoldalú áruforgalom váratlanul és ugrásszerűen emelkedett. Mind a kivitel, mind a behozatal rekord értéket ért el, és ismét magyar aktívum keletkezett. Kivitelünk értéke 70%-al nőtt, a legnagyobb részesedésű gépek és gépi berendezések valamint feldolgozott termékek exportja egyaránt bővült. Az élelmiszerek kivitelét a kukorica-és búzaszállítások emelték fel látványosan. Kivitelünk növekedésében szerepet játszott a török gazdaság fellendülése és a líra megerősödése. Importunk 28%-al nőtt Törökországot a jövőben is áruink fontos piacának tekintjük: szeretnénk energetikai berendezéseket, és technológiákat értékesíteni. Lehetőségünk van agrárkivitelünk bővítésére is, hiszen a török importnak csak elhanyagolható hányada származik Magyarországról. 23 Tőkebefektetések: Török tőkerészesedéssel 200-250 vállalat működik, többségük a szolgáltatásokban. A jellemzően minimális alaptőkével

és néhány alkalmazottal működő kis cégek mellett jelentősebb török tőke van a Volksbankban, és az Ikarus Egyedi Autóbuszgyárában. Törökországból beáramló tőke nagysága 40 millió euróra becsülhető Jugoszlávia ( Szerbia és Montenegró ) a gazdaság helyzete: a tízéves háborúskodás végére a korábbi állam részeire hullott, az életszínvonal drasztikusan csökkent, s a maradék ország nem jutott tőkéhez, s nem tudta törleszteni külső adósságait. A bankrendszer és a termelés gyakorlatilag szétzilálódott 2002ben a GDP 4, a z ipari termelés 1,7%-al nőtt Változatlanul magas a munkanélküliség, az infláció a felére csökkent, a reálbérek mintegy 25%-al emelkedtek, fellendült a b eutazó turizmus. A munkanélküliek száma nem foglalja magába a kényszerszabadságon lévők, az első munkahelyet keresők, a rendszerből valamilyen okból kívül rekedtek tömegeit. Az export értéke 15%-al az importé 31%-al nőtt. A kivitel fő

piaca Olaszország, és BoszniaHercegovina 15-15%-os részesedéssel, őket Németország, Oroszország és Magyarország követi. Magyarországnak 4,3% a részesedése A magyar-szerb-montenegrói külgazdasági kapcsolatok: a kétoldalú gazdaságikereskedelmi együttműködésünk alapvető szervezeti és jogi keretei rendezettek. Exportunk értéke 8,9%-al importunké 14%-al nőtt. Részben már a szabadkereskedelmi megállapodás nyújtotta lehetősek kihasználásának eredményeként. Az exportban és importban is feldolgozott termékeké a vezető szerep, kivitelünkben az átlagosnál magasabb az élelmiszerek aránya. 24 Románia A gazdaság helyzete: a román gazdaság valamennyi makrogazdasági mutatója a tervezettnél kedvezőbb volt: előzetes adatok szerint a GDP 4,9%-al az ipari termelés 6,0%-al bővült. Mérséklődött az infláció a munkanélküliség csökkent a GDP-arányos költségvetési hiány , javult a fizetési mérleg. A növekedés motorja az

ipari termelés és az export volt A kivitel értéke mintegy 22 a b ehozatalé 15%-al nőtt. Az EU tagországok részesedése az exportban 67, az importban 58%. A kormány 2003-ban valamivel gyorsabb növekedésre, az infláció 4-5 pontos csökkenésére, a magánosítási folyamat gyorsítására számít. A magyar-román külgazdasági kapcsolatok: kivitelünk mintegy 3%-al csökkent, behozatalunk 13%-al nőtt. Exportunk legjelentősebb tételei: élő sertés, állateledel, különféle csomagolóanyagok. Behozatalukban nagy súllyal szerepelnek a textilipari termékek, fűszeráruk, személygépkocsi. Az átlagot jóval meghaladóan bővült a forgalom a gépek és a lábbelik esetében. 25 Ukrajna A gazdaság helyzete: a függetlenség elérése óta tartó válság mélypontján túljutva a gazdaság fejlődik: a GDP 4,1%-al az ipari termelés 7%-al a mezőgazdaság teljesítménye 1,9%-al nőtt. Az ipari termelés bővülési ütemének lassulása jelzi, hogy az

elsősorban a kohászatra és a vegyipari alapanyagok gyártására épülő növekedés ideje lejárt. Az előző évinél közel azonos mennyiségű gabonatermelés közel harmada exportálható, de a cukorszükségletet csak importtal lehet kielégíteni. A kivitel értéke 34,7 az importé 17%-al nőtt. A kivitel közel harmada kohászati termék, a behozatalban ennél valamivel nagyobb az energiahordozók részesedése. A hosszú ideje tartó WTO-csatlakozási folyamat több országgal befejeződtek a piacra jutás feltételeit rögzítő kétoldalú tárgyalások. A magyar-ukrán külgazdasági kapcsolatok: a kivitel értéke 31,5%-al a behozatalé 55,3%-al nőtt. A tetemes importnövekedést a mintegy 100 millió dolláros földgáz-vásárlás okozta. Kivitelünkben meghatározó a feldolgozott termékek, a gépek, míg behozatalunk túlnyomó többségét a feldolgozott termékek az energiahordozók és nyersanyagok jelentik. Az ukrajnai magyar befektetések halmozott

érétke mintegy 53 millió dollár, ennek közel fele a határ menti térségekben működik. Görögország A gazdaság helyzete: a GDP mintegy 14-15%-át adó idegenforgalom bevételei meghaladták az előző évi szintet., változatlanul jól teljesítetett a GDP létrehozásából 10%-al részesedő tengerhajózás. Az ipari termelés és a behozatal stagnált, az export csökkent Nőtt a 26 fizetési mérleg hiánya és az infláció, változatlanul magas volt a munkanélküliek száma, és alaposan visszaesett a működő tőke beáramlása. A magyar-görög külgazdasági kapcsolatok: Kivitelünk értéke 7,6%-al behozatalunké 12,3%-al emelkedett. Exportunk 90%-át gépek, gépi berendezések és magasan feldolgozott ipari termékek tették ki. a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele elmaradt az előző évitől: csökkent a szarvasmarha, élő sertés, sertéshús és juh exportja, nőtt a sajté, kolbászféléké és konzerveké. Célunk az

export folyamatos bővítése a termékösszetétel diverzifikálása, a magyarországi befektetések ösztönzése a 2004. é vi Olimpiai Játékok előkészületeikből fakadó üzleti lehetőségek kiaknázása. Törekszünk eladásaink növelésére, az együttműködés fejlesztésére. Horvátország A gazdaság helyzete: a GDP harmadik éve tartó növekedése mellett az export nem bővült a kívánt mértékben, miközben a behozatal ugrásszerűen emelkedik, a privatizáció és a szerkezetátalakítás felgyorsítása elmarad a s zándékoktól, alacsony a foglalkoztatottság. A tervezett ütemű privatizációt belpolitikai viták hátráltatják. A gazdaság egészséges fejlődését akadályozza a csökkenő mértékű, de még jelenleg is mintegy 2 milliárd dollárnyi körbetartozás. Horvátország rendezte viszonyát a n emzetközi gazdasági-pénzügyi szervezetekkel, és megkezdte külkereskedelmének a szabadkereskedelmi alapokra helyezését. Az ipari

termelés 5,4%-al nőtt, az infláció tovább mérséklődött. Az exportban és az importban a fejlett országok 58 illetve 65%-al részesedtek. 2002 végéig közel 7,5 milliárd dollár étékű külföldi működő tőke érkezett. 27 A magyar-horvát külgazdasági kapcsolatok: Kivitelünk értéke 29%-al behozatalunké 23%-al nőtt. Exportunk meghatározó termékei között gabonafélék, kozmetikai cikkek, háztartási berendezések, szerepelnek. A forgalom bővülését nagymértékben segíti 2001. áprilisától alkalmazott szabadkereskedelmi megállapodás. EU-csatlakozásunk időpontjától az EU és Horvátország stabilitási és társulási megállapodásának a kereskedelmi forgalmat szabályozó rendelkezéseit alkalmazzuk. Franciaország a gazdaság helyzete: Franciaország sem tudta magát függetleníteni a kedvezőtlen konjunktúrától. A GDP 1,2%-os növekedése az Unió élvonalában van, de elmarad a korábbi évek kiemelkedő

dinamikájától. A termelés lanyhulása hatott a foglakoztatási helyzetre is: a legtöbb munkahely az iparban szűnt meg, ezt némileg ellensúlyozta a szolgáltatási szféra munkaerő-keresletre. Az export és az import értéke is alacsonyabb volt mint 2001-ben A külkereskedelmi forgalom a csatlakozó országokkal növekedett az importban 6,6 az exportban 7,5%-al. Kiemelkedő export teljesítményt nyújtott az autóipar, a gyógyszer Az import csökkenését elsősorban a beruházási javak a féltermékek behozatalának visszaesése okozta. A magyar-francia külgazdasági kapcsolatok: Exportunk értéke 2,1%-al nőtt, áruszerkezetében lényeges változás nem történt, továbbra is kétharmados a gépek árufőcsoportjának részesedése. A feldolgozott termékek aránya kissé emelkedett. Legfontosabb exportcikkeink a kommunikáció valamint a szórakoztató elektronikai területről kerülnek ki. megfordult az exportunk importnál gyorsabb növekedésének

trendje Behozatalunk értéke 9,2%-al emelkedett. Fő importcikkek csökkenő sorrendben: személygépkocsi, gyógyszer, földgáz, tehergépjármű, centrifuga, rádiótelefon, mezőgazdasági 28 vegyszerek. Olaszország A gazdaság helyzete: a gazdaság növekedése 2002 második felére lefékeződött. A GDP csak 0,4%-ra emelkedett. Nem valósultak meg a kormány ígérte infrastrukturális nagyberuházások. A gazdaság visszaeséséhez hozzájárult a F iat cég válsága, amely a munkaerő piacot is érzékenyen érintette, és mélyítette az észak-dél közötti szándékot. A külpiaci kereslet lanyhulása miatt csökkent az export, a h azai kereslet és az ipari termelés stagnálása visszafogta az importot. A magyar-olasz külgazdasági kapcsolatok: Exportunk értéke alig változott, importunké 2%-al nőtt. A kereskedelmi mérleg hiányának fő oka, hogy magyarországi-olasz termelő üzemek nyersanyag-szükségletüket jórészt Olaszországból fedezik,

de áruik zömét nem oda szállítják. Legnagyobb összeggel ruházati termékek, textilipari készítmények szerepelnek. Számottevően csökkent a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kivitelének értéke és aránya. 29 Hollandia A gazdaság helyzete: a GDP növekedési üteme az elmúlt 20 év legalacsonyabb teljesítménye, a legtöbb iparágban csökkent a termelés, a korábban dinamikusan fejlődő kereskedelmi szolgáltató szektor stagnált. A beruházások értéke 3,7%-al maradt el az előző évitől. A kivitel értéke 2,6%-al a b ehozatalé 5,8%-al csökkent, a külkereskedelmi forgalom hagyományos aktívuma tovább nőtt. A nehéz gazdasági helyzet jól tükrözi a kivitel csökkenése, amelyre 20 éve nem volt példa. Az áruforgalom az irodagépek, villamos gépek, kőolajtermékek dominálnak. A magyar-holland külgazdasági kapcsolatok: a dinamikus fejlődés 2001-ben megtorpant: exportunk csökkent, importunk alig bővült. 2002-ben

kivitelünk értéke tovább csökkent, behozatalunké 7%-al nőtt. Kivitelünkben a gépi berendezéseké, behozatalunkban a feldolgozott termékeké volt a vezető szerep. A legnagyobb vállalatok a 90-es évek első felében jelentek meg Magyarországon. (Philips, Prímagáz, Curver, Unilever) 30 31