Nyelvtanulás | Magyar » Az alany és az állítmány

Az alany és az állítmány Az alany és az állítmány a mondat fő részei. A mondatnak azt a részét, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit, alanynak nevezzük. Az alany általában főnévi természetű szó Az alany fajtái: Határozott alany: A szavak oktatnak. Beszélünk A határozott alany általános kifejezőeszköze a főnév vagy a főnévi értékben használt más szó. A határozott alanyt egyes, valamint többes szám 1. és 2 személyben az állítmány igei személyragja fejezi ki (Beszélek. Beszélsz Beszélünk Beszéltek) Ha hiányzik a mondatból a 3. személyű határozott alany, akkor hiányos szerkezetű a mondat (Beszél Beszélnek) Határozatlan alany: Csöngetnek. Valaki jön A határozatlan alanyt névmással (Valaki kopog.) vagy többes szám 3 személyű igealakkal fejezzük ki (Kopognak.) Általános alany: Szóból ért az ember. Mindenki beszél Az általános alanyt kifejezhetjük az ember általános jelentésű főnévvel,

általános névmással (minden, mindenki, bármi, bárki) és az ige E/2. (Keresd az igazat!), valamint T/1, 2 é s 3 személyű alakjával (Keressük/ Keressétek/ Keresik az igazat.) Alkotunk alanytalan mondatokat is: Pirkad. Hajnalodik Havazik A párbeszéd mondatai tartalmi szempontból soha nem hiányosak, akkor sem, ha hiányzik belőlük az egyik főrész. Alany és az állítmány egyeztetése Az alany és az állítmány kapcsolatát az egyeztetés jelzi. Használunk alaki, azaz számbeli (a szavak fontosak), személybeli egyeztetést (mi beszélünk) és értelmi egyeztetést (a Fülöpszigetek megszépült). Ha több különböző személyű alany kapcsolódik az állítmányhoz, akkor az állítmány legkisebb személyű szóhoz igazodik (ő és én kibékülünk). Értelmi egyeztetéskor az állítmány nem az alany alakjához, hanem jelentéséhez igazodik. (az Egyesült Államok meghívta). A mondatnak azt a r észét, amely az alanyról állít valamit (cselekvést,

történést, létezést, tulajdonságot, mennyiséget) állítmánynak nevezzük. Hagyományosan háromféle állítmányt különböztetünk meg: Igei állítmány: nem használ a szó; a szó kibékít; a szó ki fog békíteni Kifejezi az alany cselekvését (Csillag ragyog), állapotát (János beleizzadt a munkába), illetve az alany létezését (Csendesség van körülöttem). Az igei állítmány néha személytelenül utal az alanyra, elsősorban a kell, lehet, illik, tetszik, van, nincs igék esetén. Névszói állítmány: a szó fegyver; könnyű a szó Csak a kijelentő mód jelen idejében használatos, harmadik személyű alany esetén: A fiú álmos. Kifejezhet tulajdonítást: (Fűtő az én apám) Névszói-igei állítmány: a szó fegyver legyen; emberek vagyunk A névszói-igei állítmányban a névszó és a létige valamelyik alakja együtt állít valamit. A névszói-igei állítmány létigéjének személyragja megmutatja, milyen személyű és számú

alany mellett használatos. A névszói állítmány, az igei-névszói állítmány és az alany rag nélkül áll a mondatban: A nap tüzes golyóként trónol az ég tetején. Az alany és az állítmány névszói része kaphat jeleket: birtokos személyjeleket, többesjeleket (szülőföldem; emberek)