Történelem | Középiskola » Az 1848-49-es szabadságharc, 2008

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:396

Feltöltve:2008. június 17.

Méret:117 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. tétel Az 1848-49-es szabadságharc Az 1848. március 15-ei pesti forradalom vér nélkül zajlott le Kossuth Lajos március 3-ai feliratát az Államtanács kezdetben visszautasította, azonban a pesti forradalom hírére V. Ferdinánd (183548) jóváhagyta a feliratot, így létrejött a parlamentnek felelős kormány, amelynek miniszterelnökévé gróf Batthyány Lajost nevezte ki István nádor. Hivatalosan az uralkodó az új törvényeket 1848. áp rilis 11-én szentesítette, amelynek következtében megszületett a polgári és alkotmányos Magyarország. Az áprilisi törvények tartalmazták a parlamentnek felelős magyar minisztérium megalakulását, rögzítette, hogy az országgyűlés évenként üljön össze Pesten, kiterjesztette a szavazati jogokat, tartalmazta Magyarország és Erdély unióját, a kötelező örökváltságot állami kárpótlással, a sajtótörvényt és a nemzeti őrsereg létrehozását. A

törvényeket azonnal végre is hajtották, így Magyarország parasztsága hamar felszabadult az úrbéri szolgáltatás alól, de pl. a délvidéki parasztság csak később tudott felszabadulni a kormányzati rendszer kiépítésének megkésettsége miatt (így ez a k ésés lázadáshoz vezetett). Nagy problémát okozott az is, hogy a r eformkorban (1830-48) megnövekedett a zsellérek száma, akik –mivel földnélküliek voltak- földosztást követeltek. Azonban Magyarország helyzetét javította az 1767-es Urbárium, amely elválasztotta a majorsági és az úrbéres földeket. 1848. augusztus 31-én V Ferdinánd uralkodó visszavonta a magyar önálló had-és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar vezetés nem fogadta el a törvények visszavonását, így Jellasics 1848. szeptember 11-én csapatával átlépte a magyar határt (ún szeptemberi fordulat) Az 1848. október 8-ai Országgyűlési határozat megalapította az OHB –t, melynek elnökévé Kossuth Lajost

választották. A Drávától a Balaton mentén a főváros felé tartó horvátokkal szemben magyar sorezredek álltak. A főtisztikar tagjai közül többen nem vállalták a császári és a királyi erőkkel szembeni harcot. A nagy sereget Móga János altábornagy vezette. Jellasics 1848 szept 29-én Pákozdnál támadásra vezényelte csapatait, ahol a m agyar hadsereg visszaverte rohamaikat. 1848 okt 4-én V Ferdinánd nevében feloszlatták a m agyar országgyűlést, így Kossuth közbelépése után a magyar sereg átlépte a határt és 1848. okt 30-án Schwechatnál vereséget szenvedett Windisch-Grätztől. 1848 okt 7-én Görgey Artúr és Perczel Mór vezette népfelkelők vereséget mértek az ellenségre Ozoránál. 1848 dec 2-án a császári trónt Ferenc József foglalta el, aki támadást indított Magyarország ellen Windisch-Grätz vezetésével. Velük szemben Görgey Artúr vezetésével a magyar sereg lépett fel, aki a túlerő elől visszavonult és menet

közben kovácsolta csapatait ütőképessé. 1849 jan 4-én a magyarok elvesztették Pestet Az országgyűlés továbbra is a harc folytatását támogatta, így tél közepén a kormány és az országgyűlés Debrecenbe, a hadiipar Nagyváradra költözött. Görgey Vácon át észak felé fordult, hogy elterelje Windisch-Grätz főerőit Debrecentől. 1849 jan 5-én jelent meg Görgey Váci kiáltványa, melyben kijelenti, hogy csak a királyi hadügyminiszternek vagy helyettesének a p arancsát teljesíti és feltünteti kompromisszumra-hajlását az ellenséggel. 1849. február elején Guyon Richárd vezette hadosztály véres csatában elfoglalta a Branyiszkói-hágót, ezzel megnyílt az út Görgey serege előtt a Hernád völgyébe. A hónap közepén Kassa vidékén már egyesülhetett Klapka Görgey seregével és Damjanich János vezette délvidéki alakulatokkal együtt Windisch-Grätz-cel szemben jelentős erőket sorakoztattak fel. Görgey, Damjanich és Klapka

vezetésével a magyar sereg vereséget szenvedett Windisch- Grätztől 1849. febr 26-27-én Kápolnánál Vereségük fő oka Henrik Dembinszki fővezér határozatlansága volt, akit Kossuth nevezett ki. Windisch-Grätz azt a j elentést tette az uralkodónak, hogy a felkelést teljesen szétverték, de a magyar sereg valójában nem semmisült meg teljesen. Ennek következtében a Schwarzenbergkormány elérkezettnek látta az időt az olmützi alkotmány kiadására 1849 márc 4-én, amely egy oktrojált alkotmány volt, és amely tartalmazta a Habsburg Birodalom egységességét és jelezte azt, hogy a birodalmi vezetésben továbbra sem jelennek meg kompromisszumra hajló erők. Azonban a Kápolnai vereség kiélezte a honvéd főtisztikaron belül az ellentéteket, hiszen Damjanich, Klapka és Görgey alkalmatlannak találták Dembinszkit, így nem kívántak engedelmeskedni neki, ezért Kossuth kénytelen volt Görgeyt kinevezni főparancsnokká. Az olmützi 1 Nemzetközi

konfliktusok és együttműködés 18. tétel alkotmányra a válasz Magyarországon a tavaszi hadjárat volt. Az új hadvezetés új tervet dolgozott ki, a bekerítés módszerét. A teljes célt nem tudták elérni, de április folyamán 6 csatában sikerült győzedelmeskednünk a császári haderő felett. Az első sikeres ütközetünk Hatvannál zajlott le 1849 ápr. 2-án, ahol dél felől kerítettük be Windisch-Grätz seregét Az új módszerünk már lelepleződött 1849. ápr 4-én a tápióbicskei ütközetben, de leginkább 1849 ápr 6-án az isaszegi csatában, de ennek ellenére győzelmet arattunk. A további 3 csatában is vereséget mértünk Windisch-Grätz seregeire: 1849. ápr 10-én Vácon, ápr 16-án Léván és ápr 19-én Nagysallón Az osztrák sereg fővezérét a gödöllői vereség után lemondatta a császár és helyébe Welden altábornagy került. Mivel az olmützi alkotmány semmibe vette a magyar törekvéseket, a magyar országgyűlés –Kossuth

javaslatára- kimondta a Habsburg-ház trónfosztását 1849. ápr 14-én és Magyarországot független államnak nyilvánította, kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot Debrecenben. Azonban az ország államformájáról még nem döntöttek, de Kossuth Lajost kormányzóelnöknek választották és Szemere Bertalan vezetésével új alkotmányos kormányt alakítottak. A magyar sereg Buda várának felszabadítását tűzte ki fő célul. A Hentzi tábornok vezette 5000 fős sereg nem adta meg magát olyan könnyen. Az osztrákok ágyúzták Pestet, a Dunasor palotáit lángba borították A magyar hadsereg nem rendelkezett ágyúkkal, így tüzérségi előkészítés nélkül rohanták meg Buda várának falait. Jelentős veszteséget szenvedtek, de 1849. máj 21-én a magyar sereg elfoglalta a várat Buda visszafoglalásával az ország jelentős része magyar ellenőrzés alá került. A vereséget szenvedett Ferenc József segítséget kért Ι. Miklós orosz cártól a

magyar honvédsereg ellen 1849. máj 1-jén, így reménytelen helyzetbe kerültünk 1849 nyarán I Miklós cár 200000 fős seregével támadást indított Magyarország ellen. Erdélyből megérkezett Bem József, a kemény harcokban teljesen elvesztette seregét, így ő 1849. júl 31-én Segesvárnál vereséget szenvedett Görgey a magyar erők koncentrálásában látta a megoldást, mégpedig Komáromnál, hiszen jó helyzetet teremtett a császári csapatok közelsége, a bevehetetlen erődrendszer és a vidék magyar lakosságának támogatása. Azonban Perczel Mór és Dembinszki más haditervet dolgozott ki Ők az erők egyesítését Szegedtől délre tervezték, azonban ez az elképzelés hibás volt, hiszen ez lehetőséget adott az oroszok és osztrákok egyesülésére, nem volt a közelben erős központ és a terület lakói elsősorban nemzetiségiek voltak (akikkel nem volt felhőtlen a viszonyunk). Ennek a tervnek csak egy előnye volt: az emigráció

lehetőségét biztosította. Kossuth Perczel és Dembinszki javaslata mellé állt, így Görgey is elfogadta a haditerv megváltoztatását, de az osztrák erők legyőzésére tett kísérlete sikertelen volt. A seregét Szeged felé indította és az oroszok megtévesztése érdekében a Felvidék irányába indult és 1849. aug 9-én Aradra ért A Délvidéken összpontosuló magyar erők élére Kossuth Dembinszkit nevezte ki, akit Arad várához rendelt, de a hadvezér Temesvárnak fordult 1849. aug 9-én, így teljes vereséget szenvedett Haynautól A vereség hírére Kossuth lemondott 1849. aug 11-én, a hatalmat Görgey Artúrra ruházta át, aki 1849. aug 13-án Világosnál feltétel nélkül letette a fegyvert az oroszok előtt (Magyarországnak esélye sem volt a további ellenállásra). Napjainkra könyvtárnyi irodalom tárgyalja Görgey Artúr 1848-49-es szereplését. A számos kérdés közül a legismertebb a hatalomátvétel és a világosi fegyverletétel

körüli tevékenységének megítélése. A harc folytatásának -mint láttuk - nem volt esélye Akkor miért terjedt el, s miként gyökeresedett meg a magyar közvéleményben az ár uló képe? A magyarság jelentős erőt fejtett ki a s zabadságharc folyamán, s csak a korabeli Európa két legjelentősebb hatalmának együttes ereje volt képes legyűrni. A vereség feldolgozása nehéz és kínzó feladat volt. Az árulás mítosza nemcsak a tragédiát segített feldolgozni, de az újrakezdés kilátástalanságát is oldotta. Erre érzett rá Kossuth Lajos, s török földre érkezve Vidinben írt levelében megteremtette az áruló Görgey képét. Hiányosságok: túlerő jelzése; megtorlás nem lesz, de 2