Ady rokonságot érzett Vajda János költészetével. Vajda a hidat jelentette Petőfi és Ady között. Adyra a kitárulkozó szerelmi líra volt jellemző. Életének első szakaszát nagyon züllötten élte le, amolyan éjszakai ember volt. Végzetes nagyváradi élménye volt az a hosszabb ideig tartó szerelmi viszony egy orfeumi táncosnővel, amelynek következményeképpen életébe „belecsapott a vérbaj bombája”. A betegség nem hagyta többé nyugodni. A futó és felszínes szerelmi kalandok után Nagyváradon lépett be életébe az igazi szerelem. A Párizsban élő magyar asszony Diósy Ödönné Brüll Adél a Nagyváradi Napló hozzá eljutott felfigyelt Ady cikkeire és ritkán megjelent verseire. Léda asszony - ahogy a költő elnevezte – zsidó családból származott. Azzal a tervvel tért haza Nagyváradra, hogy a fiatal költőt kiemelje és magával vigye Párizsba.
Az én menyasszonyom című versét jóval a Lédával való megismerkedése előtt írta Nagyváradon. Kesztyűt dobott azoknak az arcába, akiket megbotránkoztatott a táncosnővel való viszonya, s provokáló daccal csattant fel a vers indításában a legfőbb gondolat:
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya,
De elkísérjen egész a síromba.
A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólal meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz: Léda igazi társ volt. Lázadás is volt ez a szerelem: Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó, „házasságtörő” kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költőnél. Benne rejlett ebben a szerelemben a menekülés vágya is. Ez az újszerű érzés a szürkeségtől való szabadulás illúziójába ringatta. Léda is, Ady is túl sokat várt ettől az érzéstől. A szerelem fő motívumai jelennek meg a Héja-nász az avaron című költeményben. Nem boldogságot, sugallnak a jelképek, hanem nyugtalanságot, örökös mozgást, fájdalmat, céltalanságot. A szerelmesek szimbóluma a ragadozó héjapár; a nász: dúló csókos ütközet. Bántó hanghatások kísérik a versben: sírás, csattogás. A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. Szomorú, baljós hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban című versében is. Kétféle szerelem ellentétére épül a mű. Az egyik oldalon ott áll a „víg terem” tavaszi-nyári színeivel és hangulatával. A boldogsággal szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság „egy fekete pár”, s úrrá lett a rettenet. A zene elhal csönd kíséri az idegeneket. A fiatalok dideregve rebbennek szét. A vers azt érzékelteti, hogy a boldogság mögött ott lappang a boldogtalanság. A Léda-regénynek az elbocsátó, szép üzenet vet véget 1912-ben. Leszed róla minden díszt. Mit egykor rárakott, kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Léda-zsoltárokat.
A versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez nem csak az asszony megtagadás, hanem a szerelemé is. A mikor Léda ezt a verset nem próbálkozott többé Adynál, teljesen eltűnt a költő látószögéből. Második nagy szerelme Boncza Berta /Csinszka/, akivel még Lédával való együttlétük alatt is levelezett. A Csinszka verseknek is a szépség és az idill őrzése adta meg különös vonzását. Ebben az időben már túl sok fájó pont van az életében, békére és nyugalomra vágyik. Ady számára Csinszka volt a nyugalom és béke. Teljesen más hangzású verseket írt neki, mint Lédának. Csinszkának írta az „Őrizem a szemedet” című művet, mely az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás, az otthon békéje jelenik meg ebben a versben, s nem a szerelmi szenvedély. Az első strófa kijelentő mondatokból áll. Az ismétlések népdalszerű egyszerűséget formálnak. A poétikai elemek nyugalomról beszélnek, de a felszín alatt ott húzódik mindnyájunk közös sorsa, a halál. A második szakaszban a kozmikussá táguló kép, a sor elejére kitett egytagú metafora, a rímek eltűnése a háborús rettenetet közvetíti. Csupa kavargó nyugtalanság ez a strófa. A „Nézz drágám kincseimbe” című művében Csinszka megvédi a gúnyolóitól, átveszi Léda szerepét. A vers egy őszinte és egyszerű szeretet megfogalmazása. Jellemzi a közrendűség és a zeneiség.
Ady szerelmes költészetében is megtalálhatóak a halált jelképező metaforák. Lédától szinte elválaszthatatlan a halál. Élet végére a költő megbánta, hogy életének első szakaszában züllött életet élt és kétes hírű nőkkel volt kapcsolata. Az igazi szerelem megtalálása enyhíteni tudta a fájdalmait és a halálközelséget.
Kapcsolódó olvasnivalók
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
A Mester és Margarita
Mihail Bulgakov (1891-1940) írásművészetének legjellegzetesebb vonása az álomképek, a szatíra, a realitás és a fantasztikum sajátos ötvözése. Tragikummal fenyegető jeleneteiben is gyakran ragyog fel líraiság vagy komikum. Alaptémája kezdettől a felelősségvállalás, az értelmiség helyzete és szerepköre, idővel műveinek középpontjába kerül az ember és a totális hatalom konfliktusa...
Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében
A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...
Ady Endre Az ős Kaján című művének az elemzése
Mikor a vers elemzésébe fogtam, eleinte élveztem, hogy sok mindent értek a versből, de egyszer csak egy komoly problémával találtam szembe magam, mégpedig, hogy ki is ez az ős Kaján, az Úr, akihez oly furcsa és kettős viszony köti a lírai ént. Bár valahol azt olvastam, Ady szimbolizmusa abban különbözik a kortársakétól, hogy jelbeszédét minduntalan ő maga fejti meg, be kell valljam, én...
Megmutatjuk, hogyan lehet hatékonyan tanulni az iskolában, illetve otthon. Áttekintjük, hogy milyen a jó jegyzet tartalmi, terjedelmi és formai szempontok szerint egyaránt. Végül pedig tippeket adunk a vizsga előtti tanulással kapcsolatban, hogy ne feltétlenül kelljen beleőszülni a felkészülésbe.
