Gépészet | Gépjárművek » Szabó József Zoltán - Gépjármű diagnosztika

A TRIANON UTÁNI MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE (Sipos Lajos) Godzsa Anikó A Trianon-trauma - A hagyományos korszakolás nem érvényes. Inkább a késő modernitás második és harmadik hullámáról van szó. Így 1920 és 1945 sem korszakhatár, viszont nagy történelmi trauma és szakadás a gondolkodástörténetben - Többen is világosan látták, hogy az I. világháború előtti Magyarország állapota (Osztrák–Magyar Monarchia) nem tartható fönn. • Ady (Fülep Lajos visszaemlékezése): az utolsó magyar költőként emlegeti magát. • Jászi Oszkár: kidolgozza a Duna-konföderáció tervét (gazdasági egység és kulturális autonómia az Osztrák–Magyar Monarchián belül). • Ferenc József: a monarchiát már csak Strauss keringői tartják össze. - Románia: • 1858: Havasalföld és Moldávia egyesülésével létrejön Órománia. • Az I. világháború előtt Anglia és Franciaország titkos jegyzékben elismerte Románia jogát Erdélyre és

Partiumra1 • Az I. világháborúban a központi hatalmak szövetségese, de nem lép be a háborúba Emellett nyugateurópai (angol és francia) segítséggel elkezdi fölépíteni a hadseregét (A magyarok viszont részt vettek a háborúban.) • 1916: a román hadsereg támadást indít Órománia felől az erdélyi medence és a Partium felé. A franciák és az angolok jóváhagyták területi igényüket (a Tisza vonaláig). Az ekkori hangulatot ábrázolja Az elsodort falu (1919). Az osztrák–magyar sereg azonban visszaszorítja őket - 1918 szeptembere: összeomlik a front. Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy elvesztették a háborút Ezek után mindenhol nemzeti tanácsok alakulnak. • A magyarok (Jászi Oszkár és az értelmiség) abban reménykednek, ha a politikusok nem értettek szót egymással, majd ezek a tanácsok igen. • 1918. október 18: a magyar Nemzeti Tanács megalakulása (Budapest) • 1918. október 31: a román nemzeti tanács megalakulása

(Budapest) Székhelyét átteszi Aradra, és ide utazik Jászi Oszkár tárgyalni velük, ők azonban nem állnak szóba vele, mert céljuk a nagy Románia kialakítása, nem pedig a megegyezés Voltak, akik Székely Köztársaságot akartak, de velük sem tárgyalt senki) • Októberben megindulnak a románok. • December 1.: a románok nemzetgyűlést hirdetnek Gyulafehérvárra, ahol a román király (Ferdinánd) proklamációjával kimondják nagy Románia létrejöttét – csak még azt nem tudták, hol lesz a nyugati határ • A magyarok abban reménykednek, hogy velük kapcsolatban is alkalmazni fogják a Wilson elnök által öszszeállított pontokat, főleg a következő hármat:  A nemzeti önrendelkezés elve: meg kell hagyni egy nemzet hatáskörében azokat a területeket, ahol az adott nép többségben van; vagyis: népszavazást kell kiírni.  Nem szabad létrehozni gazdaságilag életképtelen országokat; vagyis: nem szabad elvenni olyan területeket

(bányákat stb.), amelyekre az adott ország ipara épül  Bizonyos területeket a történelmi hagyomány miatt még akkor is meg kell hagyni egy politikai struktúrán belül, ha más anyanyelvűek élnek ott. De a politikai helyzet eleve lehetetlenné tette, hogy ezeket a pontokat alkalmazzák a magyarok esetében. - Hogyan dolgozta föl a magyar irodalom az 1848-as szabadságharc elvesztését? Három attitűd (gesztusrendszer) jelentkezett: • Glorifikálás és bűnbakkeresés:  Az egész eseményből legendát kell teremteni; pl. Jókai: A kőszívű ember fiai, vagy Naplója 1849-ből Ez utóbbi esetében látni, hogy a közreadott mű nem ugyanazt tartalmazza, mint amit az író először leírt: kimaradtak a bíráló részek és Kossuth gúnyolása.  A magyarok bűnbakot is kerestek, ez lett Görgey Artúr. Fiatalok pl csak azért „zarándokoltak” visegrádi házához, hogy beköpjenek a kerítésén 1 Emellett: különválhat a Délvidék, valamint a

szlovákoknak és a cseheknek külön államuk lehet; amiért ez lehetséges: ezeken a területeken a lakosság fele nem magyar. Ugyanakkor: az összterület 49%-a magyar volt, és nekik volt ezeréves államszervezetük 1 Siratás: ezt testesíti meg az Előszó c. Vörösmarty-vers Szembenézés: ez Kemény Zsigmond politikai röpirataiban valósul meg. 2  Ok: Magyarország föl akarta borítani az európai súlyegyent, és nem törődött bele külpolitikai végzetébe, abba, hogy két nagyhatalom között volt. Itt pedig semmilyen lázadásra nincs lehetőség  Vö. az 1818-as egyezményt a katonai segítségnyújtásról, aminek következtében a szabadságharc kezdetekor az oroszok rögtön fölvonultak a magyar határon 1920: Trianon után is ez a három attitűd lehetséges. A legadekvátabb a siratás gesztusa lesz (minden családot ért veszteség), amely általánossá válik. • Minden faluban és városban állítanak Trianon-emlékművet, amelynek a központja

gyakran egy nőalak, amely a haza megtestesítője. • Rengeteg mű íródik ezzel kapcsolatban.  Reményik Sándor: Gyűrűt készítettek  József Attila: Nem, nem, soha • Ezt a hangulatot erősítik az iskolákban is; a füzetek hátulján a nagy Magyarország képe mellett a következő írások találhatók:  „Nem, nem, soha!”  „Nagy Magyarország mennyország, csonka Magyarország nem ország.” • Megvan a politikai reváns szándéka (a publicisztikában azonban tudják, hogy a revízió nem valósítható meg, így nem beszéltek róla). 1920/30-as évek: kirobban egy nagy nemzetkarakterológiai vita; Illyés ekkor azt állítja, hogy a magyarság vállalás. A bécsi döntések: • Első bécsi döntés (1938. november 2): angol–francia jóváhagyással visszacsatolják Magyarországhoz a dél-szlovákiai területeket (a lakosok 84%-a magyar). • Második bécsi döntés (1940): Észak-Erdély visszacsatolása; probléma: sok román kerül vissza. A

zsidótörvények: • Az első még nem faj-, hanem vallásüldözés. • A második már fajközpontú (nem vallásüldözés). • • - - - Az irodalmi decentrumok kialakulása - Magyarországon, a magyar irodalom területén (valószínűleg véletlenek összejátszása miatt) csak egy központ alakult ki: Budapest. - De előtte számos alközpont volt: • Erdély (Kolozsvár, Nagyvárad) • Kassa (Brassó mellett ez az egyetlen város, ami rendelkezett polgári rendszerrel, illetve a középkorig viszszavezethető céhrendszerrel) • néhány délvidéki város - Kialakul egy állami-nemzeti kultúrarendszer, és emellett vannak parciális kezdeményezések. Ez a kettő között jön létre egy ellenkultúra, amely főleg az állami-nemzeti kultúrával áll szemben, de nem Budapesten, hanem pl. Nagyváradon - Ezek az ellenkultúrák már az 1900-as évtizedtől a fővárosból szívták el azokat, akik nem voltak elégedettek a fővárosi helyzettel. - Vagyis: az igazi

kulturális kezdeményezések a később elszakadt területekre koncentrálódtak. Többen is kapcsolódtak hozzájuk, pl Móra Ferenc Szegedről, aki abban volt érdekelt, hogy Szeged is ellenkultúra-központ legyen. - A decentrumoknak az I. világháború után is nagy szerepük lesz: a Tanácsköztársaság után itt gyűlnek össze azok, akiknek el kellett hagyniuk Magyarországot. • Pl. Bécs, Pozsony, Kassa, Kolozsvár • Itt voltak történeti előzmények. Erdély és Partium: nagyon erős helyi irodalmi hagyomány volt (pl emlékiratírók) • Az itteni folyóiratokba a kisebb jelentőségű írók is belefértek. 2 Ez a típusú szembenézés a mai napig nem valósult meg. 2 Kiemelkedő alakok:  Szlovákia: Mécs László, Szalatnay Rezső, Jócsik Lajos, Balogh Edgár.  Erdély és Partium  Benedek Elek (Kisbacon – Cimbora c. folyóirat)  Kós Károly (egy nagy építészeti karriert hagyott hátra, hogy visszamenjen Sztánára pl. grafikusnak,

könyvkiadónak; nevéhez fűződik a Kiáltó Szó c. röpirat, amely elsőként sürgeti a magyar–német– román politikai kiegyezést)  Kemény János (marosvécsi kastély)  Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Nyirő József, Tamási Áron  Több fórum, pl. Pásztortűz, Erdélyi Helikon Az általuk kidolgozott közös fogalom: transzszilvanizmus. Transzszilvanizmus: két gondolkodástörténeti előzmény. • Taine: miliő-elmélet; eszerint egy ország jellegzetességeit három dolog szabja meg:  Faj: itt kevert fajú vidékről van szó (anyanyelv, nemzetiség és vallás tekintetében), de a népek békében éltek egymás mellett (itt adták ki először a türelmi rendeletet, és volt olyan, hogy egy egész falu tért át más vallásra).  Környezet: az emberek vélekedését ez is befolyásolja. Erdélyben minden geográfiai formáció megtalálható (akinek ilyen élményben van része, az különleges ember)  Történelmi

pillanat: akkor nyilvánvaló, hogy ezeknek az embereknek meg kell egyezniük egymással. Aki fölismeri ezt, annak van mondanivalója a másik anyanyelvű számára. • August Sauer és Joseph Nadler elmélete: a tájirodalom a népcsoport lelki alkatától függ.  1907-ben (és utána) állást foglalnak amellett, hogy az egységes német irodalmon belül a tájegységek között vannak tájegységnyi különbségek.  Ezek a különbségek különleges lelki alkatot hoznak létre, és ez befolyásolja a szerzők műveit.  Az anyanyelv is befolyásol, de a terület és a hagyomány is. Vagyis: vannak regionális irodalmak, és ezek egy népcsoport lelkét fejezik ki.  Ez a gondolat már az I. világháború előtt is népszerűvé vált, és több helyen megjelent, pl Svájc, Franciaország, Spanyolország, Kanada: az ő régióik irodalmainak vannak specifikus jegyeik  Mindez nagy lehetőség a délvidékieknek, erdélyieknek stb., hogy el tudják képzeltetni a

saját régiójukra épülő irodalmukat Ez elsősorban a falusiak irodalmát jelenti (a tradícióra is hagyatkozva próbálják meg identifikálni magukat). Ez a törekvés Erdélyben a legerősebb • - A népi–urbánus ellentét - Római Birodalom: • Urbs (Róma) • provinciák Ez két külön kultúrát jelentett. - A két világháború között (sőt már az első előtt) ez a két kultúraelmélet politikai tartalommal telítődött; megkülönböztették a következő kultúrákat: • Budapest – nagyváros (Urbs) • nem Budapest – vidék Amivel mindez kiegészül: • város: liberális – zsidó • falu: nemzeti – magyar Mindezt jól mutatja Böjthe János alakja (Szabó Dezső: Az elsodort falu). - Fölmerül az az igény, hogy artikulálni kell a város és a falu érdekeit. • A magyar lakosság döntő többsége a falvakban élt (nagy szegénységben); akik róluk írtak, a „népi” címszó alá kerültek. • Akik a városiakról írtak: az

„urbánus” címkét kapták meg. - A népiek a szociográfiai mozgalom megindulásakor a társadalomban olyan ellentétet fogalmaznak meg, amely a világ minden társadalmában jelen van. A kiszolgáltatott réteg nem fogja megérteni a másikat - Féja, Veres Péter, Illyés és Erdei Ferenc: mintha egy politikailag veszélyesen elgondolt népi, nemzeti gondolathoz állnának közel, és azt fejeznék ki. 3 - A különbség az újságokban is megjelenik. • Válasz: ekörül a népies írók tömörülnek. • Szép Szó: itt gyűlnek össze az urbánusok. Olyan politikai ellentét van köztük, amely akár a napjainkra is átszivárog. Az erdélyi medence A terület lakói - Már a honfoglalás előtt 6000 évvel jól követhetők a népcsoportok és a népmozgások. - Kr. e II évezred közepe: Macedónia, Balkán - Kr. e 1200: pásztortörzsek - Kr. e V század: szkíták - Kr. e IV század: kelták - Kr. e III század: dák törzsek a Középső- és az Al-Dunán Ezeket

a törzseket Buremista király egyesíti, és létrehoz egy katonailag nagyon erős kvázi államot Ez az állam a környező területeken megpróbál sarcot szedni - Kr. u 106: a rómaiak leverik ezt az államot, és létrehozzák a Dácia nevű provinciát - Kr. u 263: Dácia megszűnése - III. század: vízi gótok - 406–453: Attila hun fejedelem birodalma (ez a birodalom egész Európára érvényesíti a hatalmát). - IV. század: avarok (a hunoknak ekkor már nincs nyoma) - VII. század: szlávok - IX. század: megjelennek a magyarok ezen a területen - A magyarok jelenlétére vonatkozóan több elképzelés is van: • László Gyula: kettős honfoglalás • érkezés a Vereckei-hágón keresztül • a Vereckei-hágón keresztül érkeztek, de elmentek a Kárpátok déli részére is, és itt egy másik hágón keresztül jöttek be Ami biztos: a honfoglalás katonai eseménye során nem jött el az egész magyarság. Egy kisebb csoport maradt az Etelközben, őket a

besenyők és a bolgárok legyilkolták. A maradék Erdélybe ment, majd az Alföldre Kik a székelyek? - Olyan csoport, akik Árpáddal eljutottak az Etelközig, de nem jöttek át Vereckén, hanem Erdélybe, majd Biharba vonultak. Később a nyugati határvidékre vitték őket őrző feladatra Később egy részük visszatért keletre - A honfoglalásra készülő magyarokhoz bolgár, török vagy kazár törzsből kivált egy csoport, amely igen hamar elmagyarosodott. Ezt telepítették le Erdélyben - A honfoglaláskor a mai Erdélyi-medencében élt a magyarul beszélő székely törzs. Ők nem egy nyelvjárást alkotnak: mutatják a magyar nyelvjárások sok jellegzetességét (esszenciálisan összefoglalva a későbbi módokat). - A székely hiedelemvilágban élő legenda: az Erdélyi-medencében élők Attila birodalmának az örökösei. • A hun birodalom összeomlásakor maradt egy maroknyi csoport, amely vagy magyar volt eredendően, vagy olyan hun csoport, amely nagyon

hamar elmagyarosodott. • Ennek a történetnek a mitizált formája megtalálható Wass Albert Csaba c. regényében, amelyben a székelység eredetmondáját egy nagyapa mondja el az unokájának Attila halála utána a fiai nem tudták megőrizni a birodalmat A legkisebb királyfi, Csaba összegyűjtötte a maradék hunokat, és letelepítette őket Erdélyben Őket állandóan fenyegette az ellenség, így nagy veszteség érte őket Egyszer nagy fényesség támadt az égen, és Csaba királyfi vezetésével levágtatott ezer vitéz, és szétverték az ellenséget, majd elvágtattak Azóta ott van a hadak útja Négyszáz év múlva jönnek a magyarok, de nem tudni, ki hozta ide őket Látható, hogy van egy olyan népcsoport, amelynek nincs egy érvényes, minden kétséget kizáró eredetmondája. Ez a népcsoport kerül Trianon után egy idegen ország uralma alá, így egyre fenyegetettebben érzi magát. Következmény: a saját eredetére vonatkozóan fölerősíti azt a

magyarázatot, amely hozzákapcsolja a székelyeket a hunokhoz, Attilához, Csabához és egy csomó égi segítséghez, csodás elemhez. 4 - 1921: Csanádi György költőt és Mihalik Kálmán orvostanhallgatót inspirálja ez a helyzet. Csanádi alkot egy szöveget, Mihalik pedig ehhez egy zenét. Ez lesz a Székely himnusz, és már 1922-ben elhangzik egy székely egyetemi hallgató estjén, kvázi himnuszként. Milyen változáson ment át a regény műfaja a két világháború között? - Bizonyos jelenségek alapján lehetséges a tipizálás. - Elementáris élmények: • A lokális háborúk helyett megjelenik a világháború. • A világháború a gépek, a technika háborúja. • A világháborúnak látványos nyertesei és vesztesei vannak. • Szovjet-Oroszországban egy új társadalmi struktúra jelenik meg. Mindez befolyásolja az életmintákat és életstratégiákat. - Sok regény íródik, amelynek közös jellemzője, hogy a regényvilágnak nagyon sok

ponton van kapcsolata a valós világgal. Ezek a művek valamilyen módon mimetizálni akarták a maguk társadalmát, és valamilyen konzekvencia megfogalmazására törekedtek - Az 1930-as években van egy amerikai regénycsoport, amely a New Deal-hez kapcsolódik. Az ekkori társadalom fogyasztásközpontú (az ember ebben teljesítheti ki magát) Ez a szemlélet konfrontálódott az amerikai hagyományos kisvárossal, és ez egy új perspektívát jelent Pl Dreiser - Anglia: a társadalom gondolati síkon való továbbvitele a fontos. Pl Huxley: Szép új világ - Szovjet-Oroszország: • Gladkov: Cement – az az előföltevés, hogy az ember magát főleg a közösségért folyó munkában tudja kiteljesíteni. A korábbi társadalmi konvenciók nem fognak tovább élni, a gyerekeket kis közösségben nevelik a család helyett (ok: a gyerek ne akadályozza a nőket). • Gorkij: Az Artamovok • Bulgakov: Mester és Margarita (ez az alapregény) - Németország (érdekes,

hogyan fogadja be): • Sok hadinapló íródik (főleg orosz, francia, német): sok ember érzi úgy, hogy le kell írnia az életét. • Pl.  George Sava: A gyógyító kés és Szerelem, Cseka, halál  Heinrich Mann: Az alattvaló  Klaus Mann: Mephisto (az előző mű társregénye; Szabó István ebből készített filmet) – az író egyik színész barátjáról szól, aki egyben a sógora is, és aki erősen náciellenes. A nácik hatalmának a megszilárdulása után azonban Göring barátja lesz - Magyarország • Szabó Pál (Biharugra) • Veres Péter (Balmazújváros) Ők a munkák téli szünetében írnak. Mindketten a saját életüket írják meg - Azok a szövegek, amelyekben megjelenik a változás perspektívája, mimetikus célúak, és a XIX. századi realista hagyományt akarják követni - Egy másik regénycsoport az individuális szféra változását ábrázolja. Kérdés, mi irányítja az embert a XX században Erre a lételméleti kérdésre

három alapválasz lehetséges • Az ember élete csak transzcendens távlatban képzelhető el. Megjelenik a neokatolikus próza; pl Bernanos, Claudel, Golding. • Az egzisztencialista filozófia befogadása után megjelenik egy szkeptikus magyarázat: az emberi élet kiszámíthatatlan. Pl Kafka (A per, A kastély), Camus (A pestis), Sartre, Buzzati (A tatárpuszta 3) • Racionális világmagyarázat; pl. Heinrich Böll Mindhárom típus jellegzetessége, hogy befogad egyfajta filozófiát, amelyet a korszak öninterpretációjaként foglal szövegformába. Ez minden esetben az elitkultúra körében marad Nyilvánvaló, hogy az ember a fogyasztásban is kiteljesedhet, de az ilyen típus nem tud elmélyedni - Adorno és Horcheimer: • Beszélnek a szabadidőember fogalmáról, a magazin- és tömegkultúráról: ez szemben áll az elitkultúrával. 3 Egy ember a katonai tanulmányai után elindul az erőd felé. A mű ennek az útnak a leírása Múlik az idő, de a katona nem

ér el az erődhöz (mert az nem is létezik), így nem kezdheti el élettípusa megvalósítását. 5 A tömegkultúra olyan mimetikus szövegeket igényel, amelyekkel könnyen lehet azonosulni. Van bennük extremitás, de a végkifejlet mindig pozitív: helyreáll a világ és az ember harmóniája. Az ember ez a harmónia által átéli a beavatottság érzését, azt, hogy benne van a saját korában, és úgy van benne, hogy közben része lesz egy nagyon felszínesen megélhető nemzeti közösségérzésnek is • Kialakul egy ennek megfelelő írótípus; pl. Hedvig Courth-Mahler (†1950), aki kétszáz regényt írt, és ezek kb. harmincmillió példányban jelentek meg • Egy magyar példa: Zilahy Lajos.  Vagyona jelentős részét tehetséges, de szegény fiatalok taníttatására fordította.  1948: emigrál.  Élete végén a Dráva mellett bérel házat, hogy legalább a folyón átnézve láthassa Magyarországot.  Két fogoly (1926; klasszikus

szabadidő-regény)  Zilahy egy olcsó franciaországi szállodában írta a regényt. Itt lakott a tobolszki kormányzó is a körével, és ők minden este vodkáztak, beszélgettek a városukról Az író sok dolgot hallott tőlük  A regény közvetlen közelről érint minden magyar családot, hiszen sok volt a hadifogoly. Így megvolt a beavatódási érzés lehetősége  Megjelenik benne a mimetizált valóság: az első világháború, illetve az előtti levő idő.  A regényhős egy katona (Takács Péter), aki az első világháborúban orosz hadifogságba kerül, majd kiszabadul, és megismer egy lányt (Zinácska), akivel ott akar maradni, így a kórházban kicseréli a céduláját egy halottéval. Összeházasodnak, és Tobolszkban telepszenek le A város szélén laknak Gyermekük születik, és szépen alakul a gazdaságuk.  Takácsnak Magyarországon is volt egy felesége, egy arisztokrata nő (Almássy Miette). Amikor ő megkapja férje halálhírét,

elfogadja Golgonszky Iván udvarlását, majd feleségül megy hozzá. De el akar menni Tobolszkba, hogy magyar koszorút tegyen a férje sírjára. A házaspár megérkezik Tobolszkba, ahol Iván Pétertől kérdezi meg, hol van a temető. Péter az elporzó kocsi után néz, majd a virágos mezőre, végül a lemenő napra.  A személyiségek a párhuzamos jelenetekben bontakoznak ki. • A korábbi regények befejezése (Hankiss Elemér):  külföldi: 70% happy end  magyar: 15% happy end Ezzel szemben a szabadidőregények csaknem száz százaléka pozitív kimenetelű. Egy másik megközelítési mód: • A ’20-as években megjelenik a nem-lineáris és nem-kauzális regényszerkezet. • Az elitkultúrán belül a történetek rendre megszakadnak: valaki a szöveg szereplői közül (vagy maga a szerző) reflektál. • Nagy lesz a szerepe a perspektívaváltásoknak: a nézőpontok egy-egy bekezdésen belül is váltakoznak. A történet tulajdonképpen a nézőpontok

konfrontációjának a története. • Élesen elválik egymástól az értelemhez és az érzelemhez kapcsolódó emlékezet. • Alapjellegzetesség:  időfelbontás  a reflektáltság szintjeinek a megvalósulása • Az olvasó kommunikációba lép a következőkkel:  a szöveggel  a szövegtörténés sorával  a szövegben levő konstrukcióval • - Tamási Áron Az életrajzból - Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág • Az volt a családi legenda, hogy aki tanul, annak nem lesz gyereke (ezt átoknak gondolták). • A Tamási-családban tizenegy gyermek született, ebből öt nőtt föl. Közülük három lány volt, Áronnak nem született gyermeke, Gáspárnak pedig csak lányai (ők nem vitték tovább a nevet). • Ekkor egy székelyudvarhelyi orvosnő adott egy vastag könyvet Gáspárnak, hogy írja le a család történetét, és így fönnmaradjon a nemzetség. 6 Tamási Gáspár egyetlen szemléleti pozícióból rendezi a művét,

amelyben vannak történeti mozzanatok is (pl. elered az eső, a szalmakalapot elviszi a szél – de itt nem arra a konkrét viharra emlékszik, hanem általánosságban a farkaslakai viharokra, amelyek nagyon gyakoriak voltak) 1922: kereskedelmi akadémiai hallgatóként pályázatot ír a Keleti Újsághoz (Szász Tamás, a pogány) – bizonyos kivagyiságból ír, mivel nyolc szobatársa közül kettő is pályázott. Népszerű lesz, mégis Amerikába megy. Itt elkezd novellákat írni 1923: azt mondja, egy székely regényt akar írni. (Ezután ír kettőt, ami nem teljesíti ezt a tervet) 1925: megjelenik a Lélekindulás c. kötet • Tamási ekkor Amerikában él (a XIX. század utolsó harmadától 1945-ig sokan jöttek ide szerencsét próbálni) Az a terve, hogy tíz évig itt marad, és pénzt keres • Meg akar tanulni angolul, hogy angol író legyen, végül rájön, hogy ez nem lehetséges. Novelláit hazaküldi menyasszonyának, aki Kacsó Sándorral együtt

megjelenteti őket. 1926: Tamási hazajön Amerikából. 1928: megjelenik a Szűzmáriás királyfi (kevésbé sikeres). 1929: megkapja a Baumgarten Alapítvány nagydíját (4000 pengő). 1930: ismét nagydíjat kap. 1931: • Címeresek (egy nagyon rossz történelmi regény 1918 őszéről, a román anyanyelvű politikusok térhódításár