Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - A Trianon utáni magyar irodalom története

A TRIANON UTÁNI MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE (Sipos Lajos) Godzsa Anikó A Trianon-trauma - A hagyományos korszakolás nem érvényes. Inkább a késő modernitás második és harmadik hullámáról van szó. Így 1920 és 1945 sem korszakhatár, viszont nagy történelmi trauma és szakadás a gondolkodástörténetben - Többen is világosan látták, hogy az I. világháború előtti Magyarország állapota (Osztrák–Magyar Monarchia) nem tartható fönn. • Ady (Fülep Lajos visszaemlékezése): az utolsó magyar költőként emlegeti magát. • Jászi Oszkár: kidolgozza a Duna-konföderáció tervét (gazdasági egység és kulturális autonómia az Osztrák–Magyar Monarchián belül). • Ferenc József: a monarchiát már csak Strauss keringői tartják össze. - Románia: • 1858: Havasalföld és Moldávia egyesülésével létrejön Órománia. • Az I. világháború előtt Anglia és Franciaország titkos jegyzékben elismerte Románia jogát Erdélyre és

Partiumra1 • Az I. világháborúban a központi hatalmak szövetségese, de nem lép be a háborúba Emellett nyugateurópai (angol és francia) segítséggel elkezdi fölépíteni a hadseregét (A magyarok viszont részt vettek a háborúban.) • 1916: a román hadsereg támadást indít Órománia felől az erdélyi medence és a Partium felé. A franciák és az angolok jóváhagyták területi igényüket (a Tisza vonaláig). Az ekkori hangulatot ábrázolja Az elsodort falu (1919). Az osztrák–magyar sereg azonban visszaszorítja őket - 1918 szeptembere: összeomlik a front. Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy elvesztették a háborút Ezek után mindenhol nemzeti tanácsok alakulnak. • A magyarok (Jászi Oszkár és az értelmiség) abban reménykednek, ha a politikusok nem értettek szót egymással, majd ezek a tanácsok igen. • 1918. október 18: a magyar Nemzeti Tanács megalakulása (Budapest) • 1918. október 31: a román nemzeti tanács megalakulása

(Budapest) Székhelyét átteszi Aradra, és ide utazik Jászi Oszkár tárgyalni velük, ők azonban nem állnak szóba vele, mert céljuk a nagy Románia kialakítása, nem pedig a megegyezés Voltak, akik Székely Köztársaságot akartak, de velük sem tárgyalt senki) • Októberben megindulnak a románok. • December 1.: a románok nemzetgyűlést hirdetnek Gyulafehérvárra, ahol a román király (Ferdinánd) proklamációjával kimondják nagy Románia létrejöttét – csak még azt nem tudták, hol lesz a nyugati határ • A magyarok abban reménykednek, hogy velük kapcsolatban is alkalmazni fogják a Wilson elnök által öszszeállított pontokat, főleg a következő hármat:  A nemzeti önrendelkezés elve: meg kell hagyni egy nemzet hatáskörében azokat a területeket, ahol az adott nép többségben van; vagyis: népszavazást kell kiírni.  Nem szabad létrehozni gazdaságilag életképtelen országokat; vagyis: nem szabad elvenni olyan területeket

(bányákat stb.), amelyekre az adott ország ipara épül  Bizonyos területeket a történelmi hagyomány miatt még akkor is meg kell hagyni egy politikai struktúrán belül, ha más anyanyelvűek élnek ott. De a politikai helyzet eleve lehetetlenné tette, hogy ezeket a pontokat alkalmazzák a magyarok esetében. - Hogyan dolgozta föl a magyar irodalom az 1848-as szabadságharc elvesztését? Három attitűd (gesztusrendszer) jelentkezett: • Glorifikálás és bűnbakkeresés:  Az egész eseményből legendát kell teremteni; pl. Jókai: A kőszívű ember fiai, vagy Naplója 1849-ből Ez utóbbi esetében látni, hogy a közreadott mű nem ugyanazt tartalmazza, mint amit az író először leírt: kimaradtak a bíráló részek és Kossuth gúnyolása.  A magyarok bűnbakot is kerestek, ez lett Görgey Artúr. Fiatalok pl csak azért „zarándokoltak” visegrádi házához, hogy beköpjenek a kerítésén 1 Emellett: különválhat a Délvidék, valamint a

szlovákoknak és a cseheknek külön államuk lehet; amiért ez lehetséges: ezeken a területeken a lakosság fele nem magyar. Ugyanakkor: az összterület 49%-a magyar volt, és nekik volt ezeréves államszervezetük 1 Siratás: ezt testesíti meg az Előszó c. Vörösmarty-vers Szembenézés: ez Kemény Zsigmond politikai röpirataiban valósul meg. 2  Ok: Magyarország föl akarta borítani az európai súlyegyent, és nem törődött bele külpolitikai végzetébe, abba, hogy két nagyhatalom között volt. Itt pedig semmilyen lázadásra nincs lehetőség  Vö. az 1818-as egyezményt a katonai segítségnyújtásról, aminek következtében a szabadságharc kezdetekor az oroszok rögtön fölvonultak a magyar határon 1920: Trianon után is ez a három attitűd lehetséges. A legadekvátabb a siratás gesztusa lesz (minden családot ért veszteség), amely általánossá válik. • Minden faluban és városban állítanak Trianon-emlékművet, amelynek a központja

gyakran egy nőalak, amely a haza megtestesítője. • Rengeteg mű íródik ezzel kapcsolatban.  Reményik Sándor: Gyűrűt készítettek  József Attila: Nem, nem, soha • Ezt a hangulatot erősítik az iskolákban is; a füzetek hátulján a nagy Magyarország képe mellett a következő írások találhatók:  „Nem, nem, soha!”  „Nagy Magyarország mennyország, csonka Magyarország nem ország.” • Megvan a politikai reváns szándéka (a publicisztikában azonban tudják, hogy a revízió nem valósítható meg, így nem beszéltek róla). 1920/30-as évek: kirobban egy nagy nemzetkarakterológiai vita; Illyés ekkor azt állítja, hogy a magyarság vállalás. A bécsi döntések: • Első bécsi döntés (1938. november 2): angol–francia jóváhagyással visszacsatolják Magyarországhoz a dél-szlovákiai területeket (a lakosok 84%-a magyar). • Második bécsi döntés (1940): Észak-Erdély visszacsatolása; probléma: sok román kerül vissza. A

zsidótörvények: • Az első még nem faj-, hanem vallásüldözés. • A második már fajközpontú (nem vallásüldözés). • • - - - Az irodalmi decentrumok kialakulása - Magyarországon, a magyar irodalom területén (valószínűleg véletlenek összejátszása miatt) csak egy központ alakult ki: Budapest. - De előtte számos alközpont volt: • Erdély (Kolozsvár, Nagyvárad) • Kassa (Brassó mellett ez az egyetlen város, ami rendelkezett polgári rendszerrel, illetve a középkorig viszszavezethető céhrendszerrel) • néhány délvidéki város - Kialakul egy állami-nemzeti kultúrarendszer, és emellett vannak parciális kezdeményezések. Ez a kettő között jön létre egy ellenkultúra, amely főleg az állami-nemzeti kultúrával áll szemben, de nem Budapesten, hanem pl. Nagyváradon - Ezek az ellenkultúrák már az 1900-as évtizedtől a fővárosból szívták el azokat, akik nem voltak elégedettek a fővárosi helyzettel. - Vagyis: az igazi

kulturális kezdeményezések a később elszakadt területekre koncentrálódtak. Többen is kapcsolódtak hozzájuk, pl Móra Ferenc Szegedről, aki abban volt érdekelt, hogy Szeged is ellenkultúra-központ legyen. - A decentrumoknak az I. világháború után is nagy szerepük lesz: a Tanácsköztársaság után itt gyűlnek össze azok, akiknek el kellett hagyniuk Magyarországot. • Pl. Bécs, Pozsony, Kassa, Kolozsvár • Itt voltak történeti előzmények. Erdély és Partium: nagyon erős helyi irodalmi hagyomány volt (pl emlékiratírók) • Az itteni folyóiratokba a kisebb jelentőségű írók is belefértek. 2 Ez a típusú szembenézés a mai napig nem valósult meg. 2 Kiemelkedő alakok:  Szlovákia: Mécs László, Szalatnay Rezső, Jócsik Lajos, Balogh Edgár.  Erdély és Partium  Benedek Elek (Kisbacon – Cimbora c. folyóirat)  Kós Károly (egy nagy építészeti karriert hagyott hátra, hogy visszamenjen Sztánára pl. grafikusnak,

könyvkiadónak; nevéhez fűződik a Kiáltó Szó c. röpirat, amely elsőként sürgeti a magyar–német– román politikai kiegyezést)  Kemény János (marosvécsi kastély)  Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Nyirő József, Tamási Áron  Több fórum, pl. Pásztortűz, Erdélyi Helikon Az általuk kidolgozott közös fogalom: transzszilvanizmus. Transzszilvanizmus: két gondolkodástörténeti előzmény. • Taine: miliő-elmélet; eszerint egy ország jellegzetességeit három dolog szabja meg:  Faj: itt kevert fajú vidékről van szó (anyanyelv, nemzetiség és vallás tekintetében), de a népek békében éltek egymás mellett (itt adták ki először a türelmi rendeletet, és volt olyan, hogy egy egész falu tért át más vallásra).  Környezet: az emberek vélekedését ez is befolyásolja. Erdélyben minden geográfiai formáció megtalálható (akinek ilyen élményben van része, az különleges ember)  Történelmi

pillanat: akkor nyilvánvaló, hogy ezeknek az embereknek meg kell egyezniük egymással. Aki fölismeri ezt, annak van mondanivalója a másik anyanyelvű számára. • August Sauer és Joseph Nadler elmélete: a tájirodalom a népcsoport lelki alkatától függ.  1907-ben (és utána) állást foglalnak amellett, hogy az egységes német irodalmon belül a tájegységek között vannak tájegységnyi különbségek.  Ezek a különbségek különleges lelki alkatot hoznak létre, és ez befolyásolja a szerzők műveit.  Az anyanyelv is befolyásol, de a terület és a hagyomány is. Vagyis: vannak regionális irodalmak, és ezek egy népcsoport lelkét fejezik ki.  Ez a gondolat már az I. világháború előtt is népszerűvé vált, és több helyen megjelent, pl Svájc, Franciaország, Spanyolország, Kanada: az ő régióik irodalmainak vannak specifikus jegyeik  Mindez nagy lehetőség a délvidékieknek, erdélyieknek stb., hogy el tudják képzeltetni a

saját régiójukra épülő irodalmukat Ez elsősorban a falusiak irodalmát jelenti (a tradícióra is hagyatkozva próbálják meg identifikálni magukat). Ez a törekvés Erdélyben a legerősebb • - A népi–urbánus ellentét - Római Birodalom: • Urbs (Róma) • provinciák Ez két külön kultúrát jelentett. - A két világháború között (sőt már az első előtt) ez a két kultúraelmélet politikai tartalommal telítődött; megkülönböztették a következő kultúrákat: • Budapest – nagyváros (Urbs) • nem Budapest – vidék Amivel mindez kiegészül: • város: liberális – zsidó • falu: nemzeti – magyar Mindezt jól mutatja Böjthe János alakja (Szabó Dezső: Az elsodort falu). - Fölmerül az az igény, hogy artikulálni kell a város és a falu érdekeit. • A magyar lakosság döntő többsége a falvakban élt (nagy szegénységben); akik róluk írtak, a „népi” címszó alá kerültek. • Akik a városiakról írtak: az

„urbánus” címkét kapták meg. - A népiek a szociográfiai mozgalom megindulásakor a társadalomban olyan ellentétet fogalmaznak meg, amely a világ minden társadalmában jelen van. A kiszolgáltatott réteg nem fogja megérteni a másikat - Féja, Veres Péter, Illyés és Erdei Ferenc: mintha egy politikailag veszélyesen elgondolt népi, nemzeti gondolathoz állnának közel, és azt fejeznék ki. 3 - A különbség az újságokban is megjelenik. • Válasz: ekörül a népies írók tömörülnek. • Szép Szó: itt gyűlnek össze az urbánusok. Olyan politikai ellentét van köztük, amely akár a napjainkra is átszivárog. Az erdélyi medence A terület lakói - Már a honfoglalás előtt 6000 évvel jól követhetők a népcsoportok és a népmozgások. - Kr. e II évezred közepe: Macedónia, Balkán - Kr. e 1200: pásztortörzsek - Kr. e V század: szkíták - Kr. e IV század: kelták - Kr. e III század: dák törzsek a Középső- és az Al-Dunán Ezeket

a törzseket Buremista király egyesíti, és létrehoz egy katonailag nagyon erős kvázi államot Ez az állam a környező területeken megpróbál sarcot szedni - Kr. u 106: a rómaiak leverik ezt az államot, és létrehozzák a Dácia nevű provinciát - Kr. u 263: Dácia megszűnése - III. század: vízi gótok - 406–453: Attila hun fejedelem birodalma (ez a birodalom egész Európára érvényesíti a hatalmát). - IV. század: avarok (a hunoknak ekkor már nincs nyoma) - VII. század: szlávok - IX. század: megjelennek a magyarok ezen a területen - A magyarok jelenlétére vonatkozóan több elképzelés is van: • László Gyula: kettős honfoglalás • érkezés a Vereckei-hágón keresztül • a Vereckei-hágón keresztül érkeztek, de elmentek a Kárpátok déli részére is, és itt egy másik hágón keresztül jöttek be Ami biztos: a honfoglalás katonai eseménye során nem jött el az egész magyarság. Egy kisebb csoport maradt az Etelközben, őket a

besenyők és a bolgárok legyilkolták. A maradék Erdélybe ment, majd az Alföldre Kik a székelyek? - Olyan csoport, akik Árpáddal eljutottak az Etelközig, de nem jöttek át Vereckén, hanem Erdélybe, majd Biharba vonultak. Később a nyugati határvidékre vitték őket őrző feladatra Később egy részük visszatért keletre - A honfoglalásra készülő magyarokhoz bolgár, török vagy kazár törzsből kivált egy csoport, amely igen hamar elmagyarosodott. Ezt telepítették le Erdélyben - A honfoglaláskor a mai Erdélyi-medencében élt a magyarul beszélő székely törzs. Ők nem egy nyelvjárást alkotnak: mutatják a magyar nyelvjárások sok jellegzetességét (esszenciálisan összefoglalva a későbbi módokat). - A székely hiedelemvilágban élő legenda: az Erdélyi-medencében élők Attila birodalmának az örökösei. • A hun birodalom összeomlásakor maradt egy maroknyi csoport, amely vagy magyar volt eredendően, vagy olyan hun csoport, amely nagyon

hamar elmagyarosodott. • Ennek a történetnek a mitizált formája megtalálható Wass Albert Csaba c. regényében, amelyben a székelység eredetmondáját egy nagyapa mondja el az unokájának Attila halála utána a fiai nem tudták megőrizni a birodalmat A legkisebb királyfi, Csaba összegyűjtötte a maradék hunokat, és letelepítette őket Erdélyben Őket állandóan fenyegette az ellenség, így nagy veszteség érte őket Egyszer nagy fényesség támadt az égen, és Csaba királyfi vezetésével levágtatott ezer vitéz, és szétverték az ellenséget, majd elvágtattak Azóta ott van a hadak útja Négyszáz év múlva jönnek a magyarok, de nem tudni, ki hozta ide őket Látható, hogy van egy olyan népcsoport, amelynek nincs egy érvényes, minden kétséget kizáró eredetmondája. Ez a népcsoport kerül Trianon után egy idegen ország uralma alá, így egyre fenyegetettebben érzi magát. Következmény: a saját eredetére vonatkozóan fölerősíti azt a

magyarázatot, amely hozzákapcsolja a székelyeket a hunokhoz, Attilához, Csabához és egy csomó égi segítséghez, csodás elemhez. 4 - 1921: Csanádi György költőt és Mihalik Kálmán orvostanhallgatót inspirálja ez a helyzet. Csanádi alkot egy szöveget, Mihalik pedig ehhez egy zenét. Ez lesz a Székely himnusz, és már 1922-ben elhangzik egy székely egyetemi hallgató estjén, kvázi himnuszként. Milyen változáson ment át a regény műfaja a két világháború között? - Bizonyos jelenségek alapján lehetséges a tipizálás. - Elementáris élmények: • A lokális háborúk helyett megjelenik a világháború. • A világháború a gépek, a technika háborúja. • A világháborúnak látványos nyertesei és vesztesei vannak. • Szovjet-Oroszországban egy új társadalmi struktúra jelenik meg. Mindez befolyásolja az életmintákat és életstratégiákat. - Sok regény íródik, amelynek közös jellemzője, hogy a regényvilágnak nagyon sok

ponton van kapcsolata a valós világgal. Ezek a művek valamilyen módon mimetizálni akarták a maguk társadalmát, és valamilyen konzekvencia megfogalmazására törekedtek - Az 1930-as években van egy amerikai regénycsoport, amely a New Deal-hez kapcsolódik. Az ekkori társadalom fogyasztásközpontú (az ember ebben teljesítheti ki magát) Ez a szemlélet konfrontálódott az amerikai hagyományos kisvárossal, és ez egy új perspektívát jelent Pl Dreiser - Anglia: a társadalom gondolati síkon való továbbvitele a fontos. Pl Huxley: Szép új világ - Szovjet-Oroszország: • Gladkov: Cement – az az előföltevés, hogy az ember magát főleg a közösségért folyó munkában tudja kiteljesíteni. A korábbi társadalmi konvenciók nem fognak tovább élni, a gyerekeket kis közösségben nevelik a család helyett (ok: a gyerek ne akadályozza a nőket). • Gorkij: Az Artamovok • Bulgakov: Mester és Margarita (ez az alapregény) - Németország (érdekes,

hogyan fogadja be): • Sok hadinapló íródik (főleg orosz, francia, német): sok ember érzi úgy, hogy le kell írnia az életét. • Pl.  George Sava: A gyógyító kés és Szerelem, Cseka, halál  Heinrich Mann: Az alattvaló  Klaus Mann: Mephisto (az előző mű társregénye; Szabó István ebből készített filmet) – az író egyik színész barátjáról szól, aki egyben a sógora is, és aki erősen náciellenes. A nácik hatalmának a megszilárdulása után azonban Göring barátja lesz - Magyarország • Szabó Pál (Biharugra) • Veres Péter (Balmazújváros) Ők a munkák téli szünetében írnak. Mindketten a saját életüket írják meg - Azok a szövegek, amelyekben megjelenik a változás perspektívája, mimetikus célúak, és a XIX. századi realista hagyományt akarják követni - Egy másik regénycsoport az individuális szféra változását ábrázolja. Kérdés, mi irányítja az embert a XX században Erre a lételméleti kérdésre

három alapválasz lehetséges • Az ember élete csak transzcendens távlatban képzelhető el. Megjelenik a neokatolikus próza; pl Bernanos, Claudel, Golding. • Az egzisztencialista filozófia befogadása után megjelenik egy szkeptikus magyarázat: az emberi élet kiszámíthatatlan. Pl Kafka (A per, A kastély), Camus (A pestis), Sartre, Buzzati (A tatárpuszta 3) • Racionális világmagyarázat; pl. Heinrich Böll Mindhárom típus jellegzetessége, hogy befogad egyfajta filozófiát, amelyet a korszak öninterpretációjaként foglal szövegformába. Ez minden esetben az elitkultúra körében marad Nyilvánvaló, hogy az ember a fogyasztásban is kiteljesedhet, de az ilyen típus nem tud elmélyedni - Adorno és Horcheimer: • Beszélnek a szabadidőember fogalmáról, a magazin- és tömegkultúráról: ez szemben áll az elitkultúrával. 3 Egy ember a katonai tanulmányai után elindul az erőd felé. A mű ennek az útnak a leírása Múlik az idő, de a katona nem

ér el az erődhöz (mert az nem is létezik), így nem kezdheti el élettípusa megvalósítását. 5 A tömegkultúra olyan mimetikus szövegeket igényel, amelyekkel könnyen lehet azonosulni. Van bennük extremitás, de a végkifejlet mindig pozitív: helyreáll a világ és az ember harmóniája. Az ember ez a harmónia által átéli a beavatottság érzését, azt, hogy benne van a saját korában, és úgy van benne, hogy közben része lesz egy nagyon felszínesen megélhető nemzeti közösségérzésnek is • Kialakul egy ennek megfelelő írótípus; pl. Hedvig Courth-Mahler (†1950), aki kétszáz regényt írt, és ezek kb. harmincmillió példányban jelentek meg • Egy magyar példa: Zilahy Lajos.  Vagyona jelentős részét tehetséges, de szegény fiatalok taníttatására fordította.  1948: emigrál.  Élete végén a Dráva mellett bérel házat, hogy legalább a folyón átnézve láthassa Magyarországot.  Két fogoly (1926; klasszikus

szabadidő-regény)  Zilahy egy olcsó franciaországi szállodában írta a regényt. Itt lakott a tobolszki kormányzó is a körével, és ők minden este vodkáztak, beszélgettek a városukról Az író sok dolgot hallott tőlük  A regény közvetlen közelről érint minden magyar családot, hiszen sok volt a hadifogoly. Így megvolt a beavatódási érzés lehetősége  Megjelenik benne a mimetizált valóság: az első világháború, illetve az előtti levő idő.  A regényhős egy katona (Takács Péter), aki az első világháborúban orosz hadifogságba kerül, majd kiszabadul, és megismer egy lányt (Zinácska), akivel ott akar maradni, így a kórházban kicseréli a céduláját egy halottéval. Összeházasodnak, és Tobolszkban telepszenek le A város szélén laknak Gyermekük születik, és szépen alakul a gazdaságuk.  Takácsnak Magyarországon is volt egy felesége, egy arisztokrata nő (Almássy Miette). Amikor ő megkapja férje halálhírét,

elfogadja Golgonszky Iván udvarlását, majd feleségül megy hozzá. De el akar menni Tobolszkba, hogy magyar koszorút tegyen a férje sírjára. A házaspár megérkezik Tobolszkba, ahol Iván Pétertől kérdezi meg, hol van a temető. Péter az elporzó kocsi után néz, majd a virágos mezőre, végül a lemenő napra.  A személyiségek a párhuzamos jelenetekben bontakoznak ki. • A korábbi regények befejezése (Hankiss Elemér):  külföldi: 70% happy end  magyar: 15% happy end Ezzel szemben a szabadidőregények csaknem száz százaléka pozitív kimenetelű. Egy másik megközelítési mód: • A ’20-as években megjelenik a nem-lineáris és nem-kauzális regényszerkezet. • Az elitkultúrán belül a történetek rendre megszakadnak: valaki a szöveg szereplői közül (vagy maga a szerző) reflektál. • Nagy lesz a szerepe a perspektívaváltásoknak: a nézőpontok egy-egy bekezdésen belül is váltakoznak. A történet tulajdonképpen a nézőpontok

konfrontációjának a története. • Élesen elválik egymástól az értelemhez és az érzelemhez kapcsolódó emlékezet. • Alapjellegzetesség:  időfelbontás  a reflektáltság szintjeinek a megvalósulása • Az olvasó kommunikációba lép a következőkkel:  a szöveggel  a szövegtörténés sorával  a szövegben levő konstrukcióval • - Tamási Áron Az életrajzból - Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág • Az volt a családi legenda, hogy aki tanul, annak nem lesz gyereke (ezt átoknak gondolták). • A Tamási-családban tizenegy gyermek született, ebből öt nőtt föl. Közülük három lány volt, Áronnak nem született gyermeke, Gáspárnak pedig csak lányai (ők nem vitték tovább a nevet). • Ekkor egy székelyudvarhelyi orvosnő adott egy vastag könyvet Gáspárnak, hogy írja le a család történetét, és így fönnmaradjon a nemzetség. 6 Tamási Gáspár egyetlen szemléleti pozícióból rendezi a művét,

amelyben vannak történeti mozzanatok is (pl. elered az eső, a szalmakalapot elviszi a szél – de itt nem arra a konkrét viharra emlékszik, hanem általánosságban a farkaslakai viharokra, amelyek nagyon gyakoriak voltak) 1922: kereskedelmi akadémiai hallgatóként pályázatot ír a Keleti Újsághoz (Szász Tamás, a pogány) – bizonyos kivagyiságból ír, mivel nyolc szobatársa közül kettő is pályázott. Népszerű lesz, mégis Amerikába megy. Itt elkezd novellákat írni 1923: azt mondja, egy székely regényt akar írni. (Ezután ír kettőt, ami nem teljesíti ezt a tervet) 1925: megjelenik a Lélekindulás c. kötet • Tamási ekkor Amerikában él (a XIX. század utolsó harmadától 1945-ig sokan jöttek ide szerencsét próbálni) Az a terve, hogy tíz évig itt marad, és pénzt keres • Meg akar tanulni angolul, hogy angol író legyen, végül rájön, hogy ez nem lehetséges. Novelláit hazaküldi menyasszonyának, aki Kacsó Sándorral együtt

megjelenteti őket. 1926: Tamási hazajön Amerikából. 1928: megjelenik a Szűzmáriás királyfi (kevésbé sikeres). 1929: megkapja a Baumgarten Alapítvány nagydíját (4000 pengő). 1930: ismét nagydíjat kap. 1931: • Címeresek (egy nagyon rossz történelmi regény 1918 őszéről, a román anyanyelvű politikusok térhódításáról). • Ebben az évben találkozik Ladó Lajossal.  Ő egy félnótás székely falusi legény, és mindenkinek találós kérdéseket ad föl, illetve rengeteg történetet tud kanyarítani. Ezekben a történetekben benne van a földi és a szakrális világ  Az ő történeteit hallgatja Kolozsvárott két író: Nyirő József és Tamási Áron. Arra biztatják, írja le a történeteket, de mivel Ladó nem író, csak azt tudja leírni, ami megtörtént vele (ez pedig már nem érdekes).  Ladót hallgatva megjelenik Tamási előtt egy lehetséges elbeszélői pozíció, ami nagyon megtetszik neki. Amikor kiderül, hogy Ladó nem

tudja leírni a történeteit, a két író sorsot vet, ki írja le őket A sors Tamásinak kedvez, aki így megírja az Ábel-trilógiát. 4 Vagyis: a mű egy írói terv megvalósulásának az eredménye. 1932: Ábel a rengetegben. Egy kiadó nem hajlandó közölni, mert szerinte senkit nem fog érdekelni a mű A másik kiadó kétezer példányban megjelenteti, mondván, több is veszett Mohácsnál. Végül az egyik legtöbb példányban megjelent magyar regény lesz belőle. 1933: harmadszor is megkapja a nagydíjat; vagyis: egy példa nélküli elismerés-zuhatag szakad rá. A legavatottabbak írnak róla tanulmányokat (pl Németh László, Babits Mihály, Schöpflin Aladár, Halász Gábor, Szentimrei Jenő). Őt tekintik a korszak meghatározó tehetségének 1934: megjelenik a Bajlátott szülőföld c. szociográfia Tamási népszerűségének okai: • aktuálpolitikai mozzanat • Egy különleges ok: egy nagyon zárt világról adott hírt, amelyhez a közmagyarok nem

tudtak kapcsolódni. A szövegei hátterében egy nagyon pontosan leírható régió, sőt falu (Farkaslaka) áll, vagyis az író közvetlen környezete. A magyarságnak van egy rezervátuma Székelyudvarhely és Korond között. • Egy olyan világ, ahol a lakosság 95%-a magyar, csak a falura vigyázó csendőr román. • Itt erősen élnek az évszázados hagyományok, rítusok: ezek szembeállíthatók a mi hétköznapi szokásainkkal; pl.  A legöregebbet nemzetségfőnek tekintik, aki mindenkit tegez, de őt senki.  A kocsmában az idegen nem fizetheti az első kört, mert a helyiek ezt sértésnek veszik.  Nem szabad ajándékot vinni, mert azt is sértésnek veszik. Vö. Gadamer: ezek rítusaink, cselekvésünk, gondolkodásunk azon elemei, amelyeket a szokások és a megegyezés befolyásolnak Ha egy ország ragaszkodik a maga rítusaihoz, az Gadamer felől értelmezve azt jelenti, hogy az élet lényegi fönntartásához tartozik hozzá (szemben a mai

globalizációval) • - - - - 4 Később (némileg az Ábel a rengetegben sikerén is fölbuzdulva) Nyirő is megírja a maga székelylegény-történetét, ez az Uz Bence (Székelyudvarhely, 1933). 7 Őrzik a maguk kultúráját, és ehhez egy nagyon különleges beszéd tartozik, ami lexikailag és grammatikailag is különbözik a közmagyar nyelvtől; pl.  A tárgy jelöletlen, használatosak a családi helyhatározóragok.  A külön nyelv mögött egy külön gondolkodás áll: benne van a tapasztalati világ, illetve az általuk elgondolt világ; pl. a keresztény mitológia a maga teljes világával ott van az életükben  Megvan a lélekvándorlás hite: a halott lelke kiszáll a testből, és beleszállhat a növénybe vagy az állatba (illetve fordítva). Vagy: a lélek teljesen külön él, még kommentálni is tudja, ami körülötte történik Így kialakul egy ősi mitológiai rendszer, amelyről Jung kollektív tudattalanként beszél. Az ember az

egyes életében előhívja ezt a közös tudást, amelyben a legfőbb érték: általa lehet biztosítani a nemzetség fönnmaradását.  A legdöntőbb különbség: a képes nyelvre való képesség: nagyon érzékletesen tudják elmondani a történteket. Tamási műveivel egy időben jelenik meg Európában a második szürrealista kiáltvány – ezzel számos kapcsolódási pontja van a Tamási-műveknek. 1945 és utána: Tamási kétszer is közel kerül a politikához. • 1945: először merül föl, hogy minisztert csináljanak belőle. • 1956: őt vagy Lukács Györgyöt akarnák kultuszminiszternek. • Mivel van gyakorlata a magyar–román együttélésben, önként jelentkezik, hogy tárgyaljon az írók nevében. Megszerkeszti a Gond és hitvallás c. nyilatkozatot is, de tárgyalásra végül nem kerül sor • Sokáig nem jelentetnek meg tőle semmit, és kiszolgáltatott helyzetbe kerül. • 1956 után többeket bebörtönöznek, pl. Déryt, Tardos Tibort

Tardos megírja a történetüket, és ebben Illyés és Tamási beidézését. Tamásit azért idézik be, hogy tanúskodjon Déry ellen Tamási odamegy a vádlottak elé, és előttük hajol meg, nem a törvényszék előtt (a bíró levegőért kapkod). Távozásakor ismét meghajol azok előtt, akik helyette és sok más bűntelen író helyett ülnek a vádlottak padján. 1966: meghal Tamási. Koporsóját a hatalom körbejáratja Romániában, hogy minél kevesebben legyenek a temetésen. Síremléke: • Arról a legelőről való kemény kőből faragták, ahol Tamási gyerekkorában legeltetett. • Készítői: Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor. • A közepén van Ábel, körülötte Tamási jellegzetes figurái, és Bolha. • Sütő András elnevezése: Tonnás hegyi beszéd. • - - Az Ábel-trilógia Ábel a rengetegben - A főhős: Szakállas Ábel (csíkcsicsói fiú). - Ábel abban a környezetben él, amelybe Tamási is beleszületett - 15-16 évesen

erdőpásztornak indul a Hargitára. - A történet ideje: 1920 ősze – 1921 tavasza. - Több hely is bizonyítja, hogy a mű nem a farkaslakaiak vagy Tamási élettörténete, hanem tudatosan kivitelezett írói terv. - Az erdélyi világban az ember beleszületik egy helyzetbe, és ezt kell reprodukálnia. Ebben a világban nem az egyes ember a lényeg, hanem a nemzetség. Itt egy szigorú rítusokkal leírható világról van szó: • Élj úgy, ahogy az elődeid! • Végezd azt a munkát, amelyet az elődeid! • Légy becsületes, különben a falu kivet magából. Vagyis: a falunak erős erkölcsmegtartó szerepe van - Ábel nagyon tudatosan megpróbál kitörni abból a körből, amelybe beleszületett. • „A jövőre nézve azt határozom, hogy a magam fejétől akarok ember lenni.” Vagyis: nem fogadja el kritikátlanul azt a rítusrendszert, amelybe beleszületett • Három alapfogalom van, amelyeket először megtart.  kötelesség  az én gyarapodásom  a

hazám fölvirágoztatása • Nem sokkal később már csak a kötelességről és a gyarapodásról elmélkedik. 8 Aztán belép az igazság mint keresendő fogalom. Majd azon gondolkodik, hogy marad-e valami érdemleges utána. Később: „ minden embernek őrködnie kell a világ rendje felett, mert a becsület azt kívánja.” A regény vége: „ Bolhával elmentem az édesanyám sírjához, s ott a sírhantnál megfogadtam, hogy a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom hordozni, bármerre vezéreljen is az utam.” Vagyis: van egy tradicionális keretrendszer, amelyben Ábel elképzeli magát. Aztán rájön, hogy van egy absztrakt vonatkozás (igazság), végül pedig arra gondol, hogy neki a szegények pártjára kell állnia • • • • Ábel az országban - Ábel a városi világba utazik: a szülői ház után meg akarja ismerni a nagyvilágot is, így konfrontálódik az új államalakulattal. - Megtapasztalja a magyar–román együttélést. -

Fölmerül a kérdés, hogy milyen a viszonya a hazához, a hazafisághoz. - Elgondolja, hogyan kell berendeznie a saját életét: „Hát mi célra vagyunk a világban, Kerekes úr?” – Ez a kérdés később többször is elhangzik. - A kérdést Ábel fölteszi magának és a környezetének is, de nem kap rá választ. - Apja tanácsa: „Szeresd az embereket, és járj Amerikában szerencsével!” Ábel Amerikában - Minden rossz, amivel Ábel itt találkozik (uniformizált élet, egyformaság). - Eljut a Wall Streetre, itt fogalmazza meg: „Ne csak olyan legyek, mint a többi, hanem azoknál példásabb.” - Célja: „Nemcsak gondolkodni fogok, hanem cselekedni.” - Itt konfrontálódik azzal, hogy ki ő: mi az, hogy ő magyar és székely. El kell gondolni, mi a székely: ő is magyar, csak sokkal jobb, mint a magyar - Eljut oda, hogy azt kívánja, őt az emberségéért becsüljék. - Hosszabban beszélget arról, mi célra vagyunk a világban. Különböző

relációkban fogalmazza meg, és a partnereitől más és más választ kap • Egy magyar férfi: azért, hogy ragaszkodjunk hozzá. Ábel ekkor gondolja, hogy az ő szülei lélekben voltak gazdagok. Visszaemlékszik apjára, és rájön, hogy az embernek művelődnie kell azért, hogy választ kapjon Látja, hogy egyedül van, és szükséges, hogy az ember tudja, mi a célja. • Más emberek nem tudnak válaszolni – és Ábel sem. • Egy néger, aki a templomból jön ki: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” – Ekkor Ábel elindul haza, és elhatározza, hogy örökké a Hargitán fog élni - Lépések: • Az emberré válás fontos pillanata, amikor az ember fölteszi magának a kérdést, hogy mi a célunk a világban. Ábel ezt a kérdést az országban teszi föl, majd Amerikában • Az embernek élettervet kell készítenie a világ birtokba vételére, arra, hogyan éljen a világban. Ábel a rengetegben - A regény ideje: 1920 ősze

– 1921 tavasza. - Rendelkezik a faluban kialakított emberi célrendszerrel; három alapfogalom: • kötelesség • az én gyarapodásom • a hazám fölvirágoztatása - Milyen tudással rendelkezik Ábel? • Az akkori emberek általában hat elemit végeztek.  Az asszonyok funkcionális analfabéták voltak (csak a nevüket tudták leírni). Egy könyv volt, amit „olvastak”: az imakönyv (de ezt fejből tudták)  A férfiak úgy jártak iskolába, ahogyan azt a mezőgazdasági munka megengedte (általában szeptember végétől márciusig, de volt, aki csak decemberben kezdett írni). • Ábel tudása, amivel a Hargitára érkezik:  írás, olvasás, számolás  vármegyei földrajz  néhány sztereotípia a magyar történelemből (Árpád, Mátyás, Duna, „a váci püspök gazdag”) 9 - - - Két regényforma: • nevelési regény  Alappélda: Rousseau Emil c. műve  Egy fiatal fiú vagy lány bekerül egy közösségbe, és itt kialakul

saját gondolkodási rendszere.  Nem a címszereplő aktivitása a fontos, hanem a konfrontáció: találkozik az intézmény képviselte értékrendszerrel, és a konfrontálódás által alakul a saját értékrendszere. • nevelődési regény  Alappélda: Wilhelm mester tanulóévei.  Egy fiatal találkozik a világgal, de a társadalmi cselekvés a döntő.  A központi figura is aktívan részt vesz a személyes nevelődésében. Mindkét típus (elvonatkoztatott formában) megtalálható Hegelnél. • Amikor egy fiatal bekerül a valóságba, a bontakozó szubjektum hozzáalakul a fönnálló világhoz. • Kérdés, hogy a szubjektumnak hogyan kell viselkednie ebben a folyamatban.  elfogadja a meglevőket  nem fogadja el a meglevőket Vagyis: ki akarja-e tágítani a kereteket a maga számára, vagy nem. • Tamásinál a szubjektum kitörni vágyása nagyon erős, illetve erős igény él benne a világ megismerésére, és benne a saját helye

meghatározására. (A megismerendő világ nem homogén) Ábel szakaszosan fejlődik. • Pszichológiai fejlődésmodell: az emberi fejlődésben vannak kiugró pontok, amelyeket stagnálás követ. • A pszichológia egy Tamási után kialakuló tudományág (a XX. század közepén) • Ábel ennek megfelelően alakítja a saját énjét. Különlegességek poétikai szempontból: • Narráció:  Narrációs alapképlet:  a múlt fölidézése (múlt idő használatával)  van egy fölidéző pozíció  Két idő – két nézőpont:  átélt idő  fölidéző idő (ebből értelmeződik az átélt idő)  Az első naiv olvasáskor a szöveget strukturáló személy rejtve marad, de érezhető, hogy a szöveg hátterében differenciált tudás van.  A szövegmondó kilép 1920-1921-ből, és 1914-ig idéz föl eseményeket; vagyis: van egy olyan tudás, amelyet a kilencéves fiú raktároz el magában.  Emellett megvan a szövegmondó tudása, ami nem

Ladó Lajosé és nem Tamásié. Ok: amikor Tamási Amerikába megy, már elhatározza, hogy író lesz, így külső pozícióból éli meg a célkeresést. • Ideológiai nézőpont:  1920: Ábel erdőpásztor lesz.  Első mondat: „Abban a nevezetes ezerkilencszáz és huszadik évben, vagyis egy esztendőre rá, hogy a románok kézhez vettek minket, székelyeket, az én életemben még külön is igen nagy fordulat állott bé.”  Ahogy az első világháborúra reagál: ezt egy családi fénykép őrzi számára.  Ami 1914 és 1918 között van: erre Szabó Dezső úgy emlékszik, mint valami tatárdúlásra.  1918 októbere: a románok erőltetett menetben haladnak előre – ez egy nagyon látványosan elgondolt és megjelenített történet; aminek a hátterében még ott van ez a gondolat:  Ady: Ember az embertelenségben  Nyirő József: Isten igájában  1916-os román betörés: Tamási diákként éli meg.  1918-as román bevonulás: Tamási

számára ez az esemény miatt csak márciusban kezdődik a tanév.  Ez a Tamási állít emléket a regényben a román bevonulásnak, de ehhez semmilyen emocionális vagy politikatörténeti mozzanat nem kapcsolódik. Vagyis: ideológiai szempontból majdnem neutrális  Egyetlen mozzanat van, amely beengedi ezt a plusz tudást a szövegbe: bolsevikinek mondanak valakit (ez már az 1931/32-es évek külön tudása). Vagyis: van egy olyan szöveget strukturáló nézőpont, amely a jelen tudásra utal. A bolsevikség fölemlegetése:  a gazdagok oldaláról: hatalomféltés 10 -  a szegények oldaláról: társadalmi regény, perspektíva 5  A fölidéző nézőpontja neutrálisabb, mint a kor egyéb műveiben. • A szövegben két nézőpont van: az itt megteremtett szöveg ezeknek a kontaminációja. • Regénypoétikai szempont:  Látszólag: egy centrum, egy főhős, ok-okozati összefüggés, lineáris megszerkesztettség, nagyon szabályos metonimikus

szerkezet. Vagyis: látszólag a XIX századi regényhagyományt követi  Más jellegzetességek miatt azonban ez a regény nem megismétli ezt a hagyományt, hanem revideálja: két lehetséges regényszerkezetet kontaminál. Milyen nyelven íródik ez a regény? • Székely-magyar nyelven: ahogyan az emberek kommunikálnak egymással. • Címeresek: a közmagyar nyelv szabályos változatát használja. „Székelyül” csak néhány figura szólal meg, és ez a specifikációt segíti. • Tamási és főleg Nyirő levelei nagyon erősen építenek a maguk székely mivoltára. Nyirő esetenként túl is játssza: azokat a fonetikai jellegzetességeket használja, amelyeket egy székely ember még túlhajtva sem. • Vagyis: többféle nyelv létezik.  egy kommunikációs nyelv  egy helyinek elgondolt nyelv (ha valaki tökéletesen akar azonosulni a körülötte levő miliővel, ezt használja)  egy megteremtett regénynyelv (Tamási nem biztos benne, hogy ez csak

egyféle lehet) • Az Ábel a rengetegben teremt egy regénynyelvet, amely a helyi nyelv irodalmiasított változata (a helybeliség annyiban van benne, amennyiben a helyi gondolkodás ott van mögötte). • Ez a nép a verbalitás szintjén éli ki magát – így tudja birtokba venni a világot. Ábel mindig fölénybe kerül a beszéd és a gondolkodás révén. Márai Sándor - Kitérő Kosztolányihoz: • Esterházy Péter: Kosztolányit érzi folytathatónak, illetve folytatandónak. • Thomas Mann: Kosztolányi egy regénye előtt az egyik kiadásban szerepel a német író levele, amelyben nagyon elismerően beszél Kosztolányiról. Ugyanakkor ott van a naplója, amely mérsékelt hangvételű (valószínű, hogy nem is olvasta a magyar regényt) • Kosztolányit világirodalmi kontextusba helyezve: más, mintha csak a magyar irodalomból indulnánk ki. - 1920: Németország, Franciaország (mindenhol újságíró) – megtapasztalja, hogy a családja által megélt

polgári értékek ide is elkísérik, illetve az európai történelmet gondolati síkon is megéli. Ebben több akkor megjelent mű segíti. • Spengler: A Nyugat alkonya (1918–1922) • Bergyajev: Az új középkor (1924) • Keyserling: Az újjászülető világ (1927) • Ortega: A tömegek lázadása (1930) Ezek fő gondolata: az emberiség nyolc kultúrát hozott létre. Ezek keletkezők és elhalók voltak Spengler: Egyiptom, Babilon, Kína, India, arabok, mexikóiak, Európa. Az európai kultúra a fausti értelemben vett, a végtelenbe törő individuumra és annak a jogaira épül Ez az individuum nem tud újat mutatni, ezért válságba kerül, és kell egy másik kultúra, ami a tömegre épül; vagyis: egy kollektív kultúra, amelyet talán Ázsia fog létrehozni. Vagyis: fölmerülnek a következők: • Egy új világ- és személyiség-megfogalmazást kell elgondolni. • Lehet, hogy jobb lenne, ha az egyén helyett a tömeg (részben pedig a fogyasztó) lenne a

meghatározó. - Márai: az európai kultúrán belül két korrekciós fázis volt. • humanizmus • reformáció 5 Ekkoriban Szovjet-Oroszország jelent perspektívát többek számára, pl. Aragon, Éluard, Jaroslav Hašek (Hašek az I világháborúig egy „rossz hippi” volt, aztán katona lett, átállt az orosz cári seregbe, majd a bolsevikokhoz, hazatérve pedig a kommunista pártba. Nagyjából ez a sorsa Aragonnak és Éluard-nak is, bár nem ilyen látványosan.) 11 - Ez Oroszországban nem jelent meg ilyen formában, mert a bizánci (distinkció nélküli) kultúrfogalmat éli meg. Márai nagyon szkeptikus a fogyasztóval, mert az csak a személyes szükségleteit elégíti ki, és a művészetekben is csak erre számít. Márai értelmezése: nemcsak fogyasztani, hanem teremteni is kell (pl a Kassai polgárok János mestere, aki azt szeretné, ha Madonna-szobra a templom tetejére kerülne) Márai ezeket a dilemmákat intellektuálisan éli meg (1920–1930

között) Márai az az író, aki a legteljesebben megélte Európa történelmét. • 1840-es adatok (a magyarországi arányok nagyon kedvezőtlenek): ország Magyarország Csehország Lombardia összlakosság nemesek 12 880 000 545 000 – 20 főre jut 1 ø 828 főre jut 1 nemes ø 300 főre jut 1 nemes Négy kiemelkedő magyar város van: Brassó, Pozsony, Újpest és Kassa. Kassa (Márai szülővárosa):  Bányák mellett épült.  Több út is erre vezet: erre vitték a Fekete-tengerről jövő árukat a Balti-tengerig, és a tokaji bort Lengyelországba.  Iparos, polgári és céhes múltja a XI–XII. századig visszavezethető (a céhek nagyon fejlettek voltak a bányák és az utak miatt).  Élnek itt szászok is, akik nem vegyültek, hanem nagyon erősen ragaszkodtak a maguk hagyományrendszeréhez. Márai megéli mindezt, és lélekben soha nem akar elszakadni Kassától, ezért később folyamatosan küldi a városba a tudósításokat. • Két

szociálpszichológiailag is értelmezhető fogalom:  Státus: az a pozíció, amelyet mindenki kiteljesíthet.  Szerep. az a mód, ahogyan az ember él Az a cél, hogy az ember ne éljen meg szerepkonfliktust. Ez nagyon nehéz, mert sok olyan helyzet van, ami az embert a normatíváktól való eltávolodásra készteti. A polgárt az jellemzi, hogy próbál megfelelni a normatíváknak, különben a szerepkiteljesítés közben elveszítené a szereptudatát, és így az identitását is • Márai tudatosan vállalja föl azt a polgárszerepet, amely a céhekig megy vissza.  Ősei szász polgárok voltak; egy részük asztalos volt: ők együtt ettek az inasokkal, tehát egyenrangúan éltek velük. Ezzel kicsit továbbörökítik a legjobb feudális hagyományokat; vagyis: a földesúr nagycsalád-elképzelését, és azt, hogy felelősséggel tartozik a hűbéreseiért (biztosítania kell a megélhetésüket és a tudatos létüket).  A nagyapja kézműves.  Apja

értelmiségi jogász.  Nagybátyja a családi hagyomány ellenében nem végzi el a gimnáziumot, hanem hentes és mészáros lesz.  Egy másik rokona hegedűművész. • Ez az európaiság Márai műveiben is megjelenik; pl. Kassai polgárok (színdarab, 1942)  A cselekmény kezdete: 1311 ősze; Kassának ekkor négyezer lakosa van.  Az apa (János mester) elküldi a fiát nyugatra, hogy tanulja ki a kőfaragó mesterséget, de ne felejtse el, hogy keletről jött, illetve vizsgálja meg a városok alaprajzát, és az így megszerzett tudását hozza haza.  Egy katona (Omodé) és az emberei rátámadnak a városra. Egy polgár megöli Omodét A katonák azt mondják, nem pusztítják el a várost, ha a polgárok kiadják a gyilkost. A mesteremberek (pl szűcs, molnár, csiszár, köteles) erre nem hajlandók, inkább megvédik a városukat.  Vagyis: ezek az emberek harcot indítanak egy jogcsoportért (a megszerzett vagyon és tőketulajdon jogáért).  XVIII.

század: az iparosok és a kereskedők a vallási, oktatási és egyesülési jogokért harcolnak  XIX. század: a politikai jogokat is ki kell terjeszteni mindenkire  A mű még érdekesebb, ha az európai történelmet is úgy fogjuk föl, mint a jogok kiterjesztésének a történetét (Márai autentikusan transzponálja a műbe egy évszázad cselekményrendszerét). Márai 1947/1948-ban a legnépszerűbb magyar író (benne van a köztudat gondolkodásában). 1948: a Sértődötteket bezúzzák, őt pedig elhallgattatják, így emigrál (Svájc, Olaszország, USA – San Diego). Azt mondja, amíg Magyarországon idegenek vannak, nem jelentethetik meg a műveit. • • - iparűzők 125 000 – 89 főre jut 1 ø 8 főre jut 1 iparos 12 - - - - - Magyarország azonban a ’80-as években nyit a nyugati emigráció felé, és Márai hozzáállása szinte kellemetlenné válik (a látszólagos kultúregység létrehozásának a szándéka miatt) 6, mert továbbra is

elzárkózik. • Az USA-ba utazó Illyés föl akarja venni vele a kapcsolatot, de ő megüzeni neki, hogy nem fogadja. Pedig Márai nagyon rosszul érzi magát az emigrációban, akárcsak Molnár Ferenc, aki azt mondja, azt érti, ő miért van Amerikában (a II. világháború és Hitler miatt), azt viszont nem, hogy az amerikaiak miért • Vissza akarják állítani akadémiai tagságát is, de ő ezt visszautasítja (a helyreállítás posztumusz történik meg). • Felesége halála után az „öregség gödrében” él, és 1989-ben öngyilkos lesz (hamvait végakarata szerint az óceánba szórták egy parti őrnaszádról, közben Szörényi Éva mondta a Mennyből az angyal c. verset) Márai 1989-től folyamatosan jelen van a magyar irodalomban. Több monográfia is íródik róla: • Rónay László első monográfiája • Szegedy-Maszák Mihály monográfiája • Rónay László második monográfiája, amely a 2005-ös könyvnapra fog megjelenni (ez jóval nagyobb

anyagot tartalmaz, mint az eddigiek, mert 1990 után összegyűjtötték az író németországi cikkeit is) Márai életműve: • több mint harminc regény • három verseskötet • öt tanulmánykönyv • öt napló Messiás a Sportpalastban (1933; cikk) • Az író leírja, amit lát: díszletek, Hitler (aki késik), beszéde alatt az emberek „hipnotizálódnak”, és elvesztik egyéniségüket. • De Márai nemcsak tudósít: megpróbálja elgondolni az általános konzekvenciákat is. • A legnagyobb veszélyek Európa számára, hogy elveszíti a következőket:  ezeréves történelme  individuum-jellege  kultúrateremtő funkciója • Két nagy veszélyeztető hatalom Európa számára:  Szovjet-Oroszország  az egyént maga alá gyűrő német fölfogás Máraihoz 1933-ban ér el az indiszkréció-vita. Ezen gondolkodva határozza el, hogy megírja a maga gyermekkorát: ragaszkodni fog a valódi eseményekhez, de meg is regényesíti azokat, illetve

megpróbálja összefoglalni a konzekvenciákat. (Először egy szublimált leírást gondol, ami nagyon erősen kötődik a gyermekkorhoz) Fölmerül Márainál a kérdés, hogyan legyen rétegzett. Pl Szent Ágoston: Vallomások • megvallja a maga történetét • magasztalja a történetében megjelenő abszolútumot Megvallás és magasztalás: ezek lesznek Márai alapelvei, és 1934–1935-ben létrejön az Egy polgár vallomásai. • A szerző abszolút konkrét helyzetet rögzít – mindenhez személyes élmények kapcsolódnak, és ezzel kijelöli a maga pozícióját:  személyes tanúságtétel  eltávolítás (vö. városszépítő egyesület) • Alapséma: a gyermekkor színtere. • A szöveg fölépítése:  első rész: ház, lakók, szokások – kb. 60 oldal  második rész: családtörténet – kb. 40 oldal  harmadik rész: személyes sorsok – kb. 30 oldal  Negyedik rész: iskolák – kb. 40 oldal Az író időben minél közelebb van a

saját pozíciójához, annál kevesebb a rá szánt lapterület (vö. Németh László: minden regénynek van egy belső órája, és ez nem mindenhol jár egyformán). • Első rész:  Nincs központi hős és konfliktus. 6 Külföldön is vannak hasonló gesztusok. Pl Thomas Mann csak úgy járul hozzá művei megfilmesítéséhez, ha azokban a kelet- és nyugatnémetek együtt dolgoznak, a fia pedig Svájcban telepszik le A Babitsot műtő orvos, Rudolf Nissen nem fogad el meghívást német klinikákra 13  Ritkák a párhuzamos jelenetsorok és helyszínek.  Akkor lenne tradicionális európai regény, ha fordítva lenne: jól beazonosítható nevek lennének, és keveset írna a gyerekkorról.  Vagyis: Márai nem világszerűségre törekszik, hanem az emlékezés mentén egyfajta szövegszerűséget akar elérni. Ez a Krúdy-féle szövegszerkesztési mód (Esterházyval és Hajnóczyval ez a legfrekventáltabb megközelítési móddá válik a XX–XXI

században) • Második rész:  Van központi hős, és megjelennek nevek is Márai személyes életéből.  A hős: egy 23 éves, frissen nősült fiatalember, aki elutazik a feleségével (Lolla).  Van egy tagolható regénytér, és egy pontosan beállítható regényidő; vagyis: ez egyfajta tradicionális regényhagyomány átvétele, illetve újraélesztése.  A második nagy fejezet kezdete: „Rossz elbeszélő vagyok.” – Ezáltal az emlékezet hiátusait mással töltheti ki.  Vö. Proust: a test és a szellem az idő tartálya – az idő az emlékezetben él (Bregott: általános esztétika; Elstier: Monet és Turner; Vienntey: Wagner és Schubert műveihez fűzött reflexiók). Az idő a kommentárokban fog megjelenni Márainál, de nála nincsenek olyan reflexiók, mint Proustnál  A kultúra az embertörténet részeként, megélt kultúraként van jelen (nem kapcsolódik fajhoz, osztályhoz, politikai csoporthoz). • Proust, Camus, Buzzati,

Babits, Thomas Mann (Varázshegy): regényeik nyelv- és szövegszerűen működnek. Ezek a szövegek erőteljesen intellektualizáltak, és a szerzői szólam is az (főleg Mann-nál) Ezáltal a regény eltávolodik az esszé felé; vagyis: meghatározó a tudománytörténetileg fontos szövegalkotás. - A gyertyák csonkig égnek • Világsiker, ma nagyon népszerű (főleg Olaszországban, de angolra és németre is lefordították). • A történet nem túl igényes: két barát (Konrád és a tábornok) beszélgetése. Az ő életük több ponton is öszszekapcsolódik (pl ugyanazt a nőt szerették, és őt végül a tábornok vette el) • Ez egy olyan szöveg, amelyet a szereplők egy hermetikusan zárt térben élnek meg.  A tábornok kikapcsolja a telefont és a rádiót.  Konrád egy erdőbe vonul vissza. • Mindketten két időt élnek meg:  kegyeleti idő (ifjúság)  hatalmi idő (férfikor) – ez a beszélgetés ideje (semmi öröm nincs benne) - A

naplók (nem mind került elő; amikor Márai meghalt, az első híradások arról szóltak, hogy még van egy hajóbőröndnyi kézirata, de ez sem lett meg). - Föld, föld! (1972) • Műfajtörténeti előzmények:  egy olyan típusú napló, amilyet Török Sophie vezetett (látogatók névsora, Babits lelkiállapota napról napra)  a Széchenyi-féle napló (csak a nagyon fontos dolgokat írta le)  a Fodor András-féle módszer (egész életében folyamatosan leírt mindent, ami vele történt – a kommentárok és a jelenetezés révén az egész korszak benne van) • Márai nem az egyidejűség vagy az értékítélet szempontjából ír. • Művében az 1944/45-ös események jelennek meg benne (Buda és Szentendre): megéli azt, ahogy a II. világháború végét fogadták; a mű azt mutatja, hogy Márai várta a világháború végét, mert ez hárította el a német veszélyt (ugyanakkor nagyon félt az oroszoktól). Vagyis: megszabadulásként élte meg az

eseményeket • Ehhez járul az ember tudása az 1970-es évek elejéről (elfogadhatatlan számára Amerika és Kelet-Európa, illetve a kettő közötti konszenzuskeresés). • A történelmi események elmondásakor egy kollektív narratíva jelenik meg (ez az eseményekhez kapcsolódva egy rétegzett tudással rendelkezik). • Vannak kulturális kitérései is: ezek elmondásakor jelenik meg az egyéni narratíva (ez az írói szövegalkotás területére viszi át a művet). 14 Kassák Lajos Kassák indulása - 1906–1915: hét jól elkülöníthető líratörténeti kezdeményezés figyelhető meg. Ezek közül a beszédformát tekintve három igen karakteresen különbözik egymástól • Ady (allegória és szimbólum összjátéka, amelyhez egy innovatív nyelvhasználat járul): azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy ezt nem lehet folytatni. • Babits (Nemes Nagy Ágnes: „Sok patak ered egy Babits Mihály nevű hegyről.”): ő a XXI századi

költészetelméletben csak tapasztalatként lesz jelen, mert a posztmodern kor utolsó fázisában ez sem látszik folytathatónak • Kassák: folytatható napjainkban és a közeljövőben is. - Minden alkotónak van egy közvetlen utókora (sőt később megnőhet a jelentősége). Kassáknak viszont nem volt utókora. • 1967: nem volt benne a deklarált irodalomtörténeti kánonban. • A ’60-as évektől a ’90-es évek elejéig nem sok megértés van Kassák felé; kivétel: Rónay György Kassák Lajosról c. könyve az Arcok és vallomások c sorozatban • Másik példa: ma Zrínyi aprólékosan szerkesztett műveivel szemben Gyöngyösi laza szerkezete a népszerűbb; ok: a mai olvasók a kihagyásos szerkesztést tartják jónak. - Ady, Babits, Móricz és Kosztolányi: az első hullám. - Kassák (és köre): a második hullám. - Kassák teljesen másként kerül be a költészetbe, mint Ady vagy Babits (egyszerűbben). • Ady: újságíró típusú költő. •

Babits: tanár típusú költő (széles világirodalmi alapon alakította ki a költészeti gondolkodását, és ezt állandóan konfrontálta a kortárs szövegekkel). • Kassák: abszolút autodidakta (kicsapatja magát az iskolából, mert nem akar reguláris rendszerben tanulni). fölébred benne a szeretet az anyag, főleg a fém iránt; úgy gondolja, a világ legszebb munkája a lakatosé. - Amikor Kassák megérkezik Budapestre, még esetlegesen olvas. • Petőfi (Kutyák dala, Farkasok dala, János vitéz, Az apostol) • Berzsenyi • 1908: a kezébe kerül a Holnap – ezt mint antológiát tartja nagyra, és úgy ír róla, mint nagy megrázó művészeti élményről (nincs kvalitásérzéke, mert nem érzi meg Ady és Babits különlegességét). Az európai vándorút és hatásai, Kassák szövegelmélete - 1909–1910: európai vándorút; cél: Párizs. Erről két típusú szövegben ír: • A ló meghal a madarak kirepülnek (poéma) • Csavargások könyve

Látszik, hogy Kassák Párizsban a legfontosabb dolgokkal találkozott. Ebben szerepe van Szittya Emilnek, aki sok nagy alakkal (pl. Chagall) tartja a kapcsolatot, illetve jó kvalitásérzéke van Akiket Kassák megismer: Cendrars, Picasso (a „kék korszak” utáni képek), Chagall, Max Jacob, Rousseau, a vámos (autodidakta festő).7 Kassák megkapja az összes francia képzőművészeti és költészetelméleti impulzust. A Csavargások könyvének a lezárása: „Más ember lettem.” - Amikor hazaér Párizsból, nem csatlakozik a Nyugathoz, bár műveit elviszi a folyóiratnak. Pl a Mesterembereket, amelyet két lap is visszautasít • A Nyugat indoka: ez nem költészet, hanem kocsizörgés. • A Népszava indoka: nem kell minden jó elvtársnak költőnek lennie. - Kassák nem Ady indulatát, Babits klasszicizáló stílusát vagy a Holnap esztétizmusát akarja folytatni, hanem a következő tapasztalatai a meghatározóak: • párizsi élményei • német

expresszionizmus  Die Brücke  Der Blaue Reiter 7 Képei sok roma származású festő előképei (ezek most nagyon sok pénzért kerülnek árverezésre, mert a művészek átélték a teljes roma mitológiát, és azt festették meg). Rousseau-ban is élt egy mitológia; ennek lényege: tanulás nélkül is lehet valaki jó festő 15 - - -  Die Aktion • Marinetti futurista kiáltványa • Hlebnyikov és Majakovszkij (valószínűleg) Kassák számára nyilvánvaló, hogy a vele kortárs költők két célt tűztek ki maguk elé. • egy új költészet (sőt egy új művészet) megteremtése  Ez lehet a Marinetti-féle harsányság, vagy a Majakovszkij-, illetve Hlebnyikov-féle szövegalkotási mód.  De Kassák nem szövegalkotási módok átvételét akarja megvalósítani.  Gondolata: az új költészet mögött egy új, autonóm embernek kell megjelennie.  Alapjellegzetessége, hogy sem a gondolkodásban, sem a művészetben nem fogad el

kliséket, mások által fölállított normákat. Mindig maga választ Élete szakadatlan döntések sorozata, és ez vezetheti el a világ értékeléséhez és érzékeléséhez  Az új költészetet egy újfajta beszédmódnak kell jellemeznie. Elutasítja Ady innovatív és Babits intellektualizált beszédmódját (tudja, hogy ezeket nem lehet használni).  Az új költészetet az irodalmi és a köznyelv között kell elhelyezni; de ez a köztesség kérdéses.  1909-től három-négy év alatt alakul ki benne az a gondolat, hogy a költői beszédnek a következőkben kell közelítenie a köznapihoz:  hiányos mondatszerkesztés  gyakori, hogy a köznapi beszédben funkciója van a beszélő pszichés állapotának  gyakran élünk a ritmusváltás eszközével  bizonyos helyzetekben metakommunikációs eszközökkel fejezünk ki bizonyos dolgokat  Meggyőződése lesz, hogy a szavakkal úgy kell bánni, mint a vassal (ugyanúgy le kell győzni

mindkettőt). A vasnál is lehet szerepe az ornamentális díszítésnek Ezzel együtt el kell gondolni, hogyan lehet a szavakból is megszerkeszteni valamit. • egy új társadalom létrehozása  Kassák tudatosítja érsekújvári és angyalföldi tapasztalatait, ezután az európai elégedetlenséget.  Kérdés, hogyan lehet ezt a társadalmat megvalósítani, és lehet-e benne valami szerepe a költőnek és a művésznek. Majakovszkijnak keserű tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban Kassák viszont soha nem került közvetlen kapcsolata a politikával. Kassák gondolata: az irodalomban (az epikában és a lírában is) van egy időben lejátszódó folyamat („verstörténés”), és egy időben reprodukálható folyamat. • Több kérdés is fölmerül:  Hogyan lehet egy művet úgy létrehozni, hogy ez az időbeliség átértékelődjön?  Hogyan lehet az életből nyert megfigyeléseket megkomponálni, illetve újrakombinálni úgy, hogy ebből ne a köznapi

valóságra hasonlító fikciós szerkezet jöjjön létre? • Válasz: az épület téglákból áll, de jó épületben ezeket nem lehet külön észrevenni. A műalkotást is meg lehet úgy alkotni, hogy a műalkotás egésze legyen érzékelhető benne • A ritmussal kapcsolatban: meg kell próbálni a nyelvben reprodukálni a mozgást úgy, hogy az a szövegben a fölöttes én ellenőrzése nélkül valósuljon meg. Kassák szövegelmélete nagyjából 1914/1915-re kristályosodik ki. A Nyugat ekkor éppen krízishelyzetet él át • A folyóiratban a Kassákéktól élesen eltérő beszédmódok vannak jelen. • A világháború miatt jelen vannak a világra való reflexiók is, és ez eltereli a figyelmet a szövegalkotásról. • Kassáknak nem lehet helye a Nyugatban, ezért megindítja A Tettet. A nyitócikket az ekkor már tekintéllyel rendelkező Szabó Dezső írja Keresztelőre címmel, és ő két dolgot fogalmaz meg.  az új költészet új individuumot

föltételez  az új szociális irodalom szükségessége • Kassák 1916 márciusában ír programcikket a folyóirathoz (12 pont). A legfontosabb célok:  szabadulni minden konvencionális, eszmei és technikai pányvától  a kozmosz teljességének a megjelentetése  az alkotóval és a befogadóval kapcsolatban: a kívánatos személy a végtelenbe merülő ember  elszakadni az előzményektől  a folyóirattal a teljes művészetet kell befogadtatni  festészet (pl. a Nyolcak festői: Tihanyi Lajos, Berényi Róbert, Kernstok Károly, Bortnyik Sándor, Lampérth József, Uitz Béla, Kassák Lajos); cél: a dolgok lényegének a megragadása  zene: kottamellékleteket közölnek (pl. Bartók, Kodály: bár ők még a pályájuk elején vannak) 16 - - - - A végtelen határban csokorba álltak (1915) • Nem egy időben kibomló szöveg. • Kassák különböző időkből származó cserépdarabokat rak egymás mellé. • A vers alapja: az „ezer

megfigyelés”. • Nem ütemhangsúlyos vagy időmértékes. • A szavak külön-külön ismerősek, de ebbe a kontextusba helyezve nem. Mesteremberek (Hirdetőoszloppal, 1918) • Az új korszak meghatározó, igénybejelentő verse lesz. • Kassák szerint az új költők az idő új arcát éneklik meg. Ellentétben Adyval, akinek a programbejelentése az új idők új dalairól szól. 1918/1919: mintha a történelem azt a szándékot tűzte volna napirendre, hogy új társadalmat kell létrehozni. • Egy világforradalomnak kell bekövetkeznie, amely meg fogja oldani az emberiség és Európa gondjait. • Kassák szerint egy olyan korszak következik, amelyben az ő gondolatai lehetnek a meghatározóak (szótárában az individuum mint kollektív individuum jelenik meg). Kassákot annyira elragadja a történelmi idő, hogy mindenből a maga számára a legkedvezőbbet látja meg. A Tanácsköztársaság viszont szembefordul Kassákkal: • Kéri Pál (Ember): Mácza

Jánosról és Kassákról azt írja, hogy anarchisták, tehetségtelenek, zavaros fejűek és műveletlenek. • Kun Béla: a Ma a burzsoá dekadencia terméke. • Szakasits Árpád (Új Idők): Kassák költészete nem közérthető. Vagyis: Kassák a rendszeren belül kerül háttérbe, és folyamatosan vele szembeni álláspontok hangzanak el, így reménytelen számára a politikai és művészeti állásfoglalás. 1919 nyarán emigrál, és Bécsben telepszik le Tisztában van vele, hogy sokáig fog itt élni A bécsi emigráció évei - Bécsben nagyon sok emigráns él, akik közül sokan meghatározóak lesznek a világkultúrában. • Hatvany Lajos (lapot szerkeszt) • Bródy Sándor • Gábor Andor • Bernáth Aurél • Bölöni György (Ady párizsi kísérője) • Ignotus • Moholy-Nagy László (Bauhaus) • Komlós Aladár • Korda Sándor • Vértes Marcell (grafikus) Ők megpróbálnak eljutni egy szűkebb és egy tágabb körbe. • szűkebb: Pozsony,

Prága, Délvidék, Kassa, Kolozsvár, Arad, Varsó • tágabb: Moszkva, Berlin, Antwerpen, Milánó, Róma, Párizs, Lion, USA A szélesebb körből egy új közigazgatási rendszer kipróbálási lehetősége sugárzik: Szovjet-Oroszország társadalmi rendszere, amellyel szemben nagy várakozások vannak (és egy kis messianisztikus hit is: mintha kissé kapcsolódna a bibliai vagyonközösséghez; emblematikus mű: Blok Tizenketten c. könyve) Itt a Varga Jenő kidolgozta tervgazdálkodás lesz a meghatározó, amellyel a nagy nyomort akarták visszaszorítani Két nagy rendszer van: 1 A kínálat szabja meg a keresletet 2 A kereslet szabja meg a kínálatot Centrális kérdés: az értéktöbbletet az egyén vagy a közösség javára kell-e fordítani Szovjet-Oroszországban a kereslet előre tervezhető, így a többletet a közösség javára kell fordítani. - Ami hat a bécsi emigránsokra: • a marxizmus és a tervgazdálkodás (nagyon erősen) • egzisztencializmus

(kevésbé) – elsősorban a totális pusztulás Németországából8 - Az emigránsok másik jellemzője: egy poétikai határhelyzet, amely több irodalomban egyformán ott van. 8 A létbe vetettség nemcsak filozófiai kategória, hanem történelmi következmény (társadalmi és történelmi kategória), és a világnak a meghatározója. 17 francia: az Apollinaire utáni költők (Aragon, Éluard), de még nagyon erős az ő hatása német: Brecht (Rilke és George után) angol: T. S Eliot szövegalkotási módjában egy új irodalom jelenik meg (sőt gondolkodástörténetileg is újdonságot jelent) • Magyar: nagyon erős, amit nemzeti kánonnak lehet nevezni.  Ennek a fölülírására vállalkozik a későmodernség első hulláma.  Ehhez képest visszarendeződést jelent Reményik Sándor és Mécs László.  1920–1923 között ismét bekövetkezik egy előre-, illetve újrarendeződés (ezt az emigrációban is erősen megélik).  aktivizmus (Kassák

és köre által)  kubofuturizmus  dadaizmus  készülődik a szürrealista kiáltvány  nagyon erős az expresszionista irányzat  új irányzat: imaginizmus (a költészet legyen érzékien képszerű: ne az ihlet a kormányozza, ne objektív líra legyen, hanem az érzelmeknek és a gondolatoknak képekben való megnyilatkozása) Kassák mindezt koncentráltan éli meg Bécsben. Máglyák énekelnek: a közelmúlt eseményeinek az irodalmi földolgozása. Olyan szócserepeket tartalmaz, amelyek a mi számunkra előhívószóként szerepelnek 1920: elkezd festeni. 1921: megjelenik Világanyám c. kötete (ez az 1916–1920 közötti verseit tartalmazza) 1922: 2 × 2 címmel folyóiratot alapít (ennek egyetlen száma jelenik meg, és itt közlik A ló meghal a madarak kirepülnek c. poémát) 1923: megjelenik Új versek c. kötete (ez számozott verseket, képverseket és képarchitektúrákat tartalmaz) Az emigránsok több szempontból is határhelyzetbe kerülnek.

• filozófiai • poétikai  Korábban: sokkal később, a meglevő művek alapján jellemzik az egyes korszakokat.  Most: előbb fogalmazódnak meg a teóriák, és ehhez íródnak a művek.  A ’20-as évek elején több teória is megfogalmazódik, és ezek meghatározzák az európai gondolkodást; két gyűjtőpont:  Németország és Ausztria  Franciaország és Svájc  Három, az irodalomban is lényeges irányzat:  konstruktivizmus  dadaizmus  dimenzionizmus (Ezt Tamkó Sirató Károly foglalja szavakba. Lényege: a műveket n+1 síkban kell elképzelni. A vers képélményt, a szobor mozgásélményt is jelent) Kassák művei: • Máglyák énekelnek • Világanyám • A ló meghal a madarak kirepülnek • Új versek • a számozott versek Ezek minőségileg újat jelentenek a magyar és a világirodalomban is. Juhász Gyula (Szegedi Napló, 1922): „Újszerű jelenség a magyar költészetben és a világirodalomban” • • • - -

Típusszövegek - A VII. számozott vers 9: Hát valóban kihúzták • Minden központozás és írásjel nélküli szöveg. A XIX századi magyar helyesírásban teljesen természetes volt, hogy mondat közben is használtak kérdő- és felkiáltójelet (vagyis: nem igaz, hogy ezek mondatvégi írásjelek, lehetne más funkciójuk is). 9 Összesen 100 számozott vers van: ezek alapján Csaplár Ferenc egy tökéletes albumot föltételez. 18 Úgy tűnik, hogy a tördelés követ valami logikát, de ennek az utolsó három sort kivéve nincs jelentősége. Nincs funkciója a sorhatároknak; következmény: a versnek annyi interpretációja van, ahány olvasója a különböző időpillanatokban. • Vannak bizonyos szakaszok, amelyek az átélt élettényekre utalnak. Ezekre az ember reflektál, az emberi reflexióra pedig a költő. Ezek az életrajzi adatok beazonosítható gondolatcserepek: ez a beazonosíthatóság az események megtörténtétől egyre távolodva

csökken. • A tárgyi világhoz váratlan pontokon kapcsolódik vissza. • A késő modernitás második hullámában született vers. A képversek csoportja: • Kassák 1920-tól folyamatosan rajzol. Amikor elkezd rajzolni, Henri Mathisse gondolatmenetére és a francia vizuális kultúrára támaszkodik Mathisse: „Hogy egy kép igazi jelentőségét fölfoghassuk, el kell felejteni, hogy mit ábrázol” Ez ellentétben áll Platón véleményével, aki szerint van mimetikus és teremtő művészet A műalkotás nem ábrázol semmit, hanem teremt (hasonlóan az ön- és az areferenci-ális irodalmi szöveghez). • Ami ezek a képversek mögött van:  a görögök és a rómaiak által készített képversek  magyar középkori, keresztény képversek (a szöveg gyakran a keresztény szimbólumok formáját veszi föl)  a közvetlen kortárs, Apollinaire  A ’60-as évektől a magyar irodalomban folyamatosan jelen van (pl. Nagy László), és jelenleg is írnak

képverset (pl. Simon L László) A képversek most főleg (fotó)montázsversek, amelyekhez valamilyen módon szöveg is kapcsolódik (előfordul, hogy csak kis részletben). Van valami közlés, amelyet az alkotó vizuális módon is meg akar jeleníteni. • Kassák nem abban az értelemben akar szöveget írni, mint a középkori magyarok, hanem különböző geometriai formákat akar fölhasználni, ugyanakkor lemond a kubisták elvéről, amely kubusokra transzformálja a körülöttünk levő világot. Kassák szerint ezt a transzformációt nem kell elvégezni: akkor születik egy képarchitektúra, ha kisebb-nagyobb pontok, formák, különböző színek kerülnek egymás mellé. • Kassák Mathisse és a kortárs franciák elveiből kiindulva átlényegíti a német expresszionizmust és a francia kubista hagyományt. Ezzel egy olyan vizuális esztétikát dolgoz ki, amely a szövegesztétikával állítható párhuzamba. • Pl. egy toronyszerű Kassák-kép:  A lentről

fölfelé haladás jellemzi.  Nagy szerepe van rajta a körnek és a négyszögnek; kör:  Jelentősége van az európai és az ázsiai kultúrában is.  Az európai történelemben a tökéletesség, az egész modellje, a világmindenség szimbóluma.  Tibet, Kína: az oltárok fölött mindig ott van a kör. Az ázsiai ember gondolkodásában nemcsak az előbbi jelentéstartalmak jelennek meg, hanem a tér- és időbeli meditációra szólítja föl, és segíti a buddhistát, hogy a meditáció során a makrokozmoszra hangolódjon. Ezen kívül az örök körforgás, a földi és az isteni teljesség jele.  Szerepel rajta a mértan szó, amelynek erős konnotációja van:  mér: mérés, mérlegel  tan: tanul, tanít, tanítás  920  Ez lehet valódi évszám. Ebben az esetben jelentheti azt, hogy ennek a műnek volt egy akkori változata, vagy visszautal arra, hogy ekkor jelentek meg az ilyen képarchitektúrák Kassák művészetében  De a számok

szét is választhatók, és ekkor szakrális jelentéstöbblet társul hozzájuk.  9  Héber iratok: Isten kilencszer látogat le a földre. A halottat a halála utáni 9 napon szabad eltemetni (a rokonok addig nem viselhetnek cipőt, csak gyapjúharisnyát, a ruhájukat meg kell szaggatniuk, nem ülhetnek székre, és meglátogatja őket a rabbi, aki kifejezi a részvétét).  Szabadkőművesek: a titkokat a kilenc választott lovag rendje birtokolja.  Sokáig kozmológiai szám (úgy képzelték, hogy a naprendszerben kilenc bolygó van).  Számmisztika: az ember száma (a maga teljességében és bonyolultságában). • • - 19 - 10  Ezen kívül: szellemi erő, elpusztíthatatlan anyag, vezetés és becsvágy, erőszak, pusztítás és háború.  20: önmagában ez is szimbolikus – az ébredést, a föltámadást, az új célok kitűzését jelenti.  A 920 együtt: a 9-es szám a szellemi erőt, az elpusztíthatatlan anyagot, a vezetést és

becsvágyat, az erőszakot, pusztítást és háborút asszociálja, a 20-as pedig az újrakezdést. Ebből az összefüggésrendszerből kiolvasható egy külön jelentés • 1966: Vasarely közreműködésével kiállítást rendeznek Kassák műveiből. A ló meghal a madarak kirepülnek (ez a harmadik típusszöveg) 10 • Első olvasásra a szöveg a legtökéletesebb káoszt tükrözi. • Városnevek: eligazító funkciójuk van.  Pest  gondolatban: Érsekújvár  Bécs (három nap – Gödrös Ferenc)  vándorlás  a Szittyával való találkozás (236. sor)  Brüsszel  Párizs  Pest (hazatérés) Emellett van utalás az idő múlására is. Vagyis: ez egy térben és időben lezajló utazás (ez egy valós és egy szemléleti utazás is egyben). • Egy ember élete  Kassák legtradicionálisabb műve.  Érsekújvár valóságos helyszínként is megjelenik.  Ebben az utazásban nagy tér- és időjelenségeket ír meg.  Ezt a művet A ló

meghal a madarak kirepülnek c. poéma után írja meg; vagyis: először írja le az utazás szellemi hozadékát. • Van egy neki szánt hivatás: káplán vagy plébános. Ezzel szemben van egy általa választott hivatás, amelyhez konkrét évszámot is kapcsol (1909 április 24 sor) Amivel ez kiegészül: „Párizsba készültem a faszobrásszal” • A tételezett cél, amiért Kassák Párizsba akar menni: el akar szakadni a családjától és a civilizációs máztól (mindenki lázad, és újra akarja fogalmazni magát). • Ez a lázadás a művészlétre való fölkészüléssel esik egybe:  96. sor: „nekem versek [] kezdtek nőni a fejemben” (az utazás ennek a síkján folytatódik tovább)  101. sor: „a verseimen dolgoztam”  124. sor: „még utóbb költő is lesz belőlem”  126. sor: „tegnap két verset küldtem haza”  151. sor: „én költő vagyok” (önmaga megerősítése)  227. sor: „akkor már költő voltam

megoperálhatatlanul” (deklaráció)  233. sor: „egyik sem látja meg homlokomon a csillagot”  480–481. sor: „bizonyos hogy a költő vagy épít magának valamit amiben kedve telik / vagy bátran elmehet szivarvégszedőnek” (szavakba foglalja, ki a költő: a költő épít, konstruál és létrehoz) E gondolatmenetből következik a 317. sor, amelynek értelme, hogy már nem lehet messze Isten órája • Ezután találkozik Szittyával, és megkezdődik a brüsszeli epizód. • A költőség fázisai:  1.: valaki elkezd versben gondolkodni  2.: nem versben gondolkodik, hanem ő maga is verset akar írni  3.: tudatosan kezd válogatni a rendelkezésére álló eszközökből  4.: a költő esztétikai elvrendszerbe tudja foglalni a gyakorlatát (teoretikusan is meg tudja fogalmazni, hogy miben különbözik másoktól) • Ez az utazás a Kassák Lajossá válás folyamata is (kasikám – KASSÁK LAJOS). • A Kassák végigjárta szellemi utazásban

kialakul a maga (művészeti) esztétikája: ez az esztétika egy egyetemesen létező művészeté, amely magában foglalja a vizuális és a szókultúrát is. Ez „agyilag 18 éven felüli” szöveg. Kassáktól a középiskolában csak a Mesterembereket lenne érdemes tanítani 20 • • • • • Az ember, aki költővé akar válni, nem épül be az európai rendbe, hanem létrehoz egy originális, autonóm művészetet és művészlétet. Ez nem a készen kapott dolgok elfogadása, hanem mindannak a bekebelezése, amit a korszak kínál. 319. sor: „hát igen mi rokonok vagyunk dosztojevszkij ördöngőseivel”  Dosztojevszkij regényeiben (pl. Bűn és bűnhődés, A Karamazov testvérek, A félkegyelmű) az fogalmazódik meg, hogy kétféle erkölcs van  abszolút (általános) erkölcs: mindenkire érvényes  szituatív erkölcs: ami a fiatal és erős Raszkolnyikovra is jellemző  Nietzschénél is megfogalmazódik, hogy az emberek nem egyenlő

értékűek, perspektivikusan nem ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek.  A XIX–XX. században benne van az a gondolat, hogy talán nem is létezik általános erkölcs, hanem csak egyénre szabott, amelyben a fiataloknak több joga van mindenhez. Nagy szerepe van a forradalomnak.  Az 1910-es években Európát elárasztja az orosz emigránsok tömege, akik úgy gondolják, hogy a tökéletes egyenlőséget forradalommal kell megvalósítani, mégpedig a gazdagoktól való elvétel révén.  Megjelenő városok: Moszkva, Tiflisz, München, Passau, Antwerpen, Aachen, Stockholm, Stuttgart; sőt általában ott van Európa és Amerika (New York) is (ezek majd vallásként hozzák el a forradalmat).  Hatások:  Tolsztoj  Freud (az ösztönök szabad kiélése)  Jung (archetípusok)  Spengler (a nyugati kultúrák alkonya, helyette Oroszország fölemelkedése)  Kassák nem akarja elszakítani magát a magyar politikai eseményektől, illetve találkozik az orosz

forradalmárokkal: ekkor még azt hiszi, hogy Oroszország az emberiség új jövőjét kidolgozó ország.  Alapgondolat: az autonóm embernek egy új társadalmi formációt kell elfogadnia, ez pedig a forradalom. Ez az utazás egy szigorúan elképzelt geometriai rend alapján fogalmazódik meg:  A mű 489 sorból áll.  244–245. sor (tükörtengely): „igéim virágokban lobogtak már a mezőkön / dögöljenek meg akik elismerik a nyugvópontok szükségszerűségét” – Ez egy kitüntetett hely (a tradícióba való beépülés jogossága)  Két másik kitüntetett hely:  187. sor: „vitézkötés az életemen” (van egy, a tradíció által fölkínált megélhetési módja) – kisebb rész  303. sor: „mindenki tudta már nem lehet messze isten órája” – nagyobb rész A részek, illetve a nagyobb rész és az egész viszonya: az aranymetszés mértékének (kb. 0, 62) felel meg (amely minden műalkotásnak az alaptörvénye az egyiptomi

piramisoktól a kubistákig).  187 : 303 = 0, 617  303 : 489 = 0, 619  1–229. sor: vándorlás  230–390. sor (160 sor): Brüsszel – az egész mű kb 1/3-a, bár térben és időben ez a legrövidebb rész  Itt található a legfontosabb rész (316–337. sor): vacsora, gyűlés (mindenki, aki ott van, rokon), Oroszorság viselős a forradalommal)  353. sor: letartóztatják őket  382–390. sor: börtönbe zárják őket Mindez az utolsó vacsorát és Krisztus elfogásának a történetét idézi (itt is egy új világ eljöveteléről van szó, mint a Bibliában). Nagyon erős a megváltás várására való építés (több a bibliai allúzió)  390–489. sor: a Brüsszel utáni vándorlás, Párizs, hazaérkezés Műfaja:  A vers általában rövid volt.  Poe A hollóval megalkotta a mi fogalmaink szerinti félhosszú verset; pl. még: T S Eliot (A puszta ország), Juhász Ferenc, Nagy László, Apollinaire  A XIX. század közepétől a

versek terjedelemben növekedni kezdenek; két csomópont:  1919–1922 (Blok, Cendrars, Eliot, Kassák)  ’60-as évek (Nagy László, Tandori Dezső, Juhász Ferenc) 21 József Attila Új könyvek, kiadványok (2005) - Bókay Antal: József Attila poétikái - Garamvölgyi László könyvének második, bővített kiadása - Költőnk és Kora - Lengyel András: Gondja kél a gondolatban (Az értekező József Attiláról) - Móser Zoltán: Mint erdőben a vadnyom - Új Dunatáj, 2005/1: József Attila-emlékszám - Valachi Anna: A szépség koldusa (József Attila szerelmei) Problémák - Betegsége: • Németh Attila: József Attila pszichiátriai betegségei (2001). • Kétkomponensű betegsége volt:  súlyos depressziós állapot, amely időnként elérte a pszichotikus szintet)  2001-es tudással: ez a betegség komplex gyógyszeres és pszichiátriai kezeléssel gyógyítható.  2001 előtti tudással: nem volt kezelhető.  Borderline-szindróma

(2001-es tudásszint szerint sincs megoldás) • József Attilán nem lehetett segíteni, mert minden kétséget kizáróan olyan súlyos volt a betegsége, hogy ez bekódolta az életébe a sorsát. - Halála: több verzió. • Öngyilkosság: gyerekkorában állandóan visszatérve azt mondta, nem a légtornász mutatványa a legnagyobb kunszt, hanem az, ha valaki lefekszik a sínek közé, és várja, hogy a vonat átrobogjon fölötte (ezt először Galamb Ödön lányának, Galamb Sárinak mondta el). • Tragikus baleset: József Etel meggyőződése, hogy öccse csak át akart bújni a szerelvények között, de beakadt a ruhája, és ezért gázolta el a vonat. A búcsúlevelek és az [Ime, hát megleltem hazámat] c vers csak arra bizonyíték, hogy a költő egész életében foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. (Garamvölgyi László véleménye: nem volt öngyilkosság.) 11 - József Attila ismertsége a saját korában (Fejtő Ferenc gondolatmenete alapján is):

• Teljesen ismeretlen költő volt. • 1937. december 3 után a legismertebb magyar költő lesz (december 4–31: 133 cikk, vers és emlékezés jelenik meg róla) • December 4-étől kezdve politikai beállítódástól függően lett cégér, és próbálták a halálát kihasználni. • 1945. április 4 – december: a kommunista párt nem is foglalkozik a költővel Decemberben Révai József deklarálja, hogy József Attila a munkásosztály költője, így a költő kultusztárggyá válik. • Fejtő véleménye: a (szélső)jobb oldal még mindig nem ismerte el József Attilát. - A költő viszonya a munkásmozgalomhoz: • József Attilát több olyan hatás is ért, amelyet nagyon mélyen élt meg.  Az apja elvesztése: sok olyan dolgot ráfog, ami nem igaz (pl. azt, hogy nagyon büszke rá)  Az anyja halála:  1933 után jelennek meg azok a versek, amelyek az anyjáról szólnak (ezek elsősorban olyanok, amelyek a Mama hűtlenségéről szólnak). Az

anya-versek nem a költői pálya kezdetén vannak jelen  Pontosan behatárolható, mikor válik József Attila számára az anyja elvesztésének a tudatosulása katasztrofális élménnyé.  Verseiben a nők nem úgy jelennek meg, mint akik őt szexuálisan érdeklik, hanem elsősorban anyapótlékot keres bennük. • Egész életében pótlékokat keres:  A körülötte levő nőkben anyapótlékot.  A körülötte levő férfiakban apapótlékot: 11 Tverdota György (Költőnk és Kora) az életrajzi esszéjében egy ellenkező gondolatmenetet jár végig: József Attila világosan látta, ha életben marad, akkor egész életében eltompítva kell élnie. Egyetlen lehetősége az öngyilkosság Vagyis: mérlegelte a lehetőségeit, és egy világos pillanatában a „legyél az, ami vagy: férfi” alapján a meghívott halál mellett dönt. 22 Kosztolányi Dezső Hatvany Lajos („Laci bácsi”) 12 Babits Mihály (József Attilának van egy elképzelése,

hogyan kellene viselkednie annak, akiben ő pótlékot keres, és mivel Babits ezt nem teljesíti be, ellentét lesz köztük)  A munkásmozgalomban: családpótlékot. A munkásotthonok:  A műveltséget is közvetíteni akarják: van bennük könyvtár, tartanak szemináriumokat. József Attila is szemináriumvezető (az előadásokon foglalkozik a marxizmussal, ami a ’20-as évek végén járható útnak látszik).  A költő ebben a közegben élheti meg a családot. Ezek a közösségek ugyanis olyan baráti csoportok, amelyek számára József Attila nagyon szimpatikus volt, pl. mert nagyon szépen tudott fogalmazni  Ugyanakkor ebből a körből éri támadás: József Attila a fasizmus táborában keresi a kiutat (ez a moszkvai Sarló és Kalapácsban jelenik meg). Végül József Attila Arthur Koestlerrel együtt (de tőle függetlenül) fogalmazza meg a véleményét  Arthur Koestler: Sötétség délben  József Attila: a fasizmus és a kommunizmus

jegyesek. Gide az Oroszország c naplójában viszi be ezt a gondolatot az európai értelmiség tudatából. 1933, 1935, 1938: ekkor az európai értelmiség egy nagy kiábrándulási hullámon megy keresztül. Ekkor rendül meg a bizalom a marxi filozófiában is. Ortega ekkori véleménye: baloldalinak vagy jobboldalinak lenni annyi, mint kiválasztani egyet az ostobaság számtalan módozata közül    • Pályakezdés – a költőt ért hatások - Mit tekinthetünk az „igazi” József Attilának? Három válasz: • Szabolcsi Miklós (négy kötet): a költő az első kötettől kezdve klasszikus értéket képvisel. • Németh G. Béla: tanulmányaiban azt sugallja, hogy 1935 után íródnak az igazán fontos versek • Tverdota György: az 1927 utáni periódus számít klasszikus értéknek. - József Attila már 10-11 éves korától folyamatosan versben beszélt (ezek a hétköznapi élet alapeseményeiről szólnak, semmi poétikum nincs bennük). - Makói

13 gimnazistaként már verset ír. 1921-es, Jolánhoz írt levelének a befejezése: „Csókol a hírneves költő, Attila.” - 1922, Makó: van egy baráti kör, amely érdeklődéssel figyeli József Attilát, aki költőként szerepel itt. • Espersit János (szabadkőműves, makói házában ma múzeum van) • Tettemanti Béla (tanár) • Eperjessy Kálmán (József Attila osztályfőnöke) • Kovács Károly (József Attila magyartanára) • Galamb Ödön (tanár) • Diósszilágyi Sámuel (orvos) • Juhász Gyula - József Attila levelet küld a Nyugatnak, hogy értékeljék az elküldött verseit, és értesítsék is róla. - 1922: a makói barátok segítségével megjelenik a Szépség koldusa. Ehhez Juhász Gyula ír előszót, és ebben nagyon nagy költőnek nevezi József Attilát. • Pályakezdés (1922–1927): két alaplehetőség.  Szakító (modellelhárító): teljesen originális, robbantani akar; pl. Babits, Komjáthy  Imitáló (modellkövető):

appercipiálja azokat a versszerkezeteket, amelyeket a kortársak használnak, és ezeket próbálja imitálni; pl. József Attila • A kötet semmilyen föltűnést nem okoz, mert nincs benne eredetiség, pedig ez a Nyugatnál elvárás. József Attila-versek, amelyek más költőket idéznek:  Távol zongora mellett (Tóth Árpád)  Erőének (Kassák Lajos)  Köntösök (Babits Mihály) 12 Hatvany felesége leírja, hogy emiatt néha nagyon kínos, feszélyező jelenetek zajlottak le náluk. A József Attila-szobor úgy került Makóra, hogy a hivatalos zsűri nem vette át, mert úgy érezte, hogy egy „semmi”. Makó viszont vállalta, hogy ingyen fölállítja. 13 23 • • • •  Csöndes estéli zsoltár (Füst Milán)  Szeged alatt (Juhász Gyula; szonettforma, szóképek)  Ősapám (Ady Endre) Ugyanakkor: van olyan verse, amelyet más beszédmód jellemez; pl. Nem, nem soha: aktuálpolitikai beszédmód, amely többet nem jelenik meg a

költőnél Vagyis: József Attilát sokféle költői beszédmód jellemzi; ez a módszer nem egy emberre jellemző, hanem egy egész korszakra (szecesszió, vö. Ady) Két dolog, amit ez föltételez:  nyelv (valami a birtokba vétele és a megszüntetése)  beszélő (én), aki kapcsolatba akar kerülni a nyelvvel A nyelv és az én fölülírják egymást. Ebben az összefüggésben még két kategória jelenik meg: a tárgy és a kép. A modern költő föladata, hogy ezt a négy dolgot (nyelv, én, tárgy, kép) belsővé tegye – ennek a belsővé tételnek a módja a fontos Az ént nagyon tág kategóriaként kell elgondolni.  Klasszicizmus: a fantázia alárendelt.  Romantika: a fantázia önálló, meghatározó mozzanat; ez áll a szöveg és a szövegteremtés centrumában.  A XIX. század második fele: a két előbbi poétikai rendszer egymás mellett él, de megjelenik a haladás vágya, hogy a fantázia helyébe valami más kerüljön. Ez a haladás

több módon is megvalósulhat:  Ady: a maga létdimenzióira kérdez rá.  Babits: tárgyiasítja a világot.  József Attila állandóan visszatérő gondolata, amely a gondolkodása centrumában áll: a költészetben meghatározó a nyelv, amely tárgyiasságot jelent. József Attila kezdetben több lehetőség közül választhat.  A világ tárgyiassága helyébe teszi a nyelv tárgyiasságát.  Kidolgoz egy olyan tárgyias struktúrát, amely a monologikus verset a dialogikus forma felé tereli.  A tárgyiasságnak egy erős mitologikus, misztikus teljességet is kell jelentenie; pl. A kozmosz éneke: „Külön világot alkotok magam. Mert mint baktériumnak csepp is tenger, Idegen, messzi bolygó minden ember, Kinek csak álma, vágya, gondja van.” - -  József Attila egy olyan kozmosz-szimbólumot akar találni, amelybe beleférnek a következők:  a materiálisan elgondolható világ  ennek a világnak minden méretaránya  Az

sugalmazódik, hogy ebben a világban a méretarányok a fontosak. Itt minden a teljességet képviseli Megfogalmazza azt a törekvést, hogy ő maga akar magának egy új világot alkotni.  A kozmosz-szimbólumot nem vezeti végig ezen a szonett-koszorún.  Amit látunk a szöveg előrehaladásával: sem az eltérő beszédmódok, sem a szimbólumkeresés nem jelentenek megoldást a költő számára, még akkor sem, ha a kozmosz-szimbólumba minden dolog belefér.  A világot úgy kell megélni, hogy meg kell próbálni analizálni és racionalizálni a dolgokat. A költészetnek is új utat kell keresnie • 1927-re nyilvánvalóvá válik, hogy a képteremtésnek egy más módját kell kipróbálni (ez valószínűleg nem tudatos). 1923 • Április: a Nyugat három verset közöl tőle; pl. a Névnapi dicséretet (ez „elég borzalmas”), amely nyelvileg olyan sablonokat tartalmaz, amelyek visszavezethetők Berzsenyiig (nincs benne semmi originalitás). • Május:

megrendezik a Juhász Gyula-ünnepséget, amelyen részt vesz a Nyugat vezérkara, így Babits is. József Attila tőlük is elismerést vár, mint a makóiaktól (pl teljesen ki akarja sajátítani Babitsot) • Október: a Kékmadárban megjelenik a Lázadó Krisztus c. vers, amely bevezeti a költőt a köztudatba, de csak azért, mert a kúria pert indít ellene. Első fokon nyolc havi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélik, majd 1924 végén teljesen fölmentik. 1924: megjelenik a Nem én kiáltok c. kötet; ebben jelenik meg pl: • Megfáradt ember • Szegényember balladája 24 - - • Szegényember szeretője • Aki szegény, az a legszegényebb Az ilyen típusú versek miatt olyan költőként könyvelik el, aki paraszttémákról ír verseket, és aki így parasztköltő. 1925. március 25: Tiszta szívvel (ez a vers csak fokozza a botrányt); többféle olvasat lehetséges: • A politikai sajtó olvasata: a vers a deklarált értékekkel szembeni

állásfoglalás. Mivel politikai indulatot fogalmaz meg, ezért üldözendő • Horger Antal: úgy gondolta, József Attila nem alkalmas tanárnak. Azt mondja, amíg ő dékán, József Attila nem kap tanári diplomát. 14 • Ignotus, Fejtő Ferenc stb.: ez a vers az első világháború utáni nemzedék manifesztuma 1925–1926: Bécsben van (hallgatja az egyetemi előadásokat is). 1926: Párizs (Sorbonne). 1927–1928: hazatér. A világ elsajátítása József Attila esetében - József Attila egy filozófiai értelemben vett világmegismerésre törekedett. Ez nem végeredményként jelenik meg, hanem úgy, ami folyamatosan korrekcióra szorul (ez nem egy praktikus, hanem egy teoretikus korrekció). - Egy olyan személyiséget akar kialakítani, amely kapcsolatban van a pszichológiával, és ami folyamatosan kiegészíthető. - Nagyon sokoldalúan igyekezett tudásra szert tenni (arra törekedett, hogy tudása korszerű legyen). • költészet • természettudományok •

matematika • filozófia - A körülötte levők is regisztrálták a nagy tudásra való igyekezetet. • László Anna: sokat olvasott és tanult. • Bányai László: egyetlen nagy és szent célja volt – a tudás. • Bálint György: társadalomtudományi és lélektani téren is művelt volt. • Boldizsár Iván: dúskultúrájú és művelt ember. - Fizika: • Szegeden fölveszi az Ortvay-féle modern fizikai kurzusokat, illetve az atomfizikát. • A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd (1985, ELTE-konferencia): ebben található Marx György A modern fizika társadalma c. tanulmánya  Azt sugallja, hogy József Attila messze a korát és a fizikusokat megelőzően appercipiálta a fölfedezett fizikai dolgokat.  Einsteinnel szemben nem az univerzum végleges és merev voltáról beszél, hanem annak fiatal és táguló jellegéről.  Értelmezi az atomok világát, a kvantummechanikát, a statisztikus fizikát és az evolúciós biológiát.  Makai

Ödön egy levele szerint a költőből akár fizikus is válhatott volna. Ennek ellenére Marx nem állítja, hogy József Attila a fizikában zseni volt Azt mutatja be, hogy a fizika ágai hogyan határozzák meg a gondolkodását és a képalkotását; pl.  Eszmélet (1933) „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.”  Óda (1933): a test és az univerzum egysége 14 Ez azonban nem akkora katasztrófa, amilyennek egyesek föltüntetik: a szegedi egyetemen mindenki bölcsészdiplomát kapott, a tanári diploma csak egy kiegészítés volt, amelyet utólag is meg lehetett szerezni. 25  A Dunánál (1936) „Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint

édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét.” „ az őssejtig vagyok minden ős az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! A világ vagyok - minden, ami volt, van: a sok nemzedék, mely egymásra tör. A honfoglalók győznek velem holtan s a meghódoltak kínja meggyötör.”  Költőnk és Kora (1937) „ a világ a táguló űrben lengve jövőjének nekivág.”  Töredékek (1937) „Mint a Tejút a vonuló egek táguló boltozatán s mint a valóság heveny láz után ugy ragyog és világit lelkemben, mely világot áhit az emberi fölszabadulás. A mindenség oly tisztán és üdén csillog, mint harmatcsepp a menny levelén.” - - Matematika: különleges adatok • Jolánhoz írt levelének a befejezése: 1000 0003 csók: Attila. • Gebe Mihályhoz és Galamb Ödönhöz írt leveleiben gyakran említ matematikai problémákat,

képleteket. • Egész életében foglalkozik a differenciálszámítással. • Elolvassa Beke Manó elméleti könyvét, és válaszol is rá, hogyan lehetne egyes problémákat megoldani. • Matematikai és fizikai nyelven regisztrálja a maga számára, amit a két tudományág a világ és az élet keletkezéséről elgondolt. Megvan benne az a vágy, hogy a világot és az anyagot mint természettudományi valamit próbálja meg értelmezni a maga számára Filozófia: • Főleg a fölszabadító filozófiák iránt érdeklődik; pl. marxizmus Emellett megismerkedik a következőkkel:  szociáldemokrácia teóriája  bolsevik teória (ez a marxi gondolatmenet leegyszerűsített, vulgarizált és aktualizált változata)  messianisztikus marxizmus • Bécsben (a Collegium Hungaricum hallgatójaként) bútorszállítást vállal. Közben verset mormol, és ezt meghallja Lesznai Anna, aki beszélgetni kezd vele. Ezután összehozza a fiatal költőt Lukács Györggyel,

Hatvany Lajossal, Balázs Bélával, és találkozik Ignotusszal is. A velük való beszélgetésekben a marxizmus mint gondolatrendszer jelenik meg. Fontos művek: Marx, Engels és Lenin írásai (Ezekben a művekben a történelem futószalagjára fölszerelve látszik fölépülni a világ.) 15 • József Attila filozófiailag megerősödik; ok: a bécsi egyetemen nemcsak marxista filozófiát hallgat. • Az a kör, amely itt befogadta (pl. Lukács György, Reinitz Béla, Lesznai Anna), egyszerre látott benne:  költőt 15 Bécsben Kassákkal is kapcsolatba szeretne kerülni, de ő elutasítja, mert József Attila ütemhangsúlyos verseket is ír. Ugyanakkor barátja lesz a Kassák-körből Gáspár Endre, aki Whitman fordítója. 26 - - - 16  olyan lázadót, aki azon világrend ellen lázad, amely ellen ez a kör is • Az osztályköltőt köszöntik benne (ez az a periódus, amikor azokban, akik ekkor kezdenek a gyárakban dolgozni, tudatosul, hogy ők egy

osztályhoz tartoznak; ennek van egy művészettörténeti vetülete is, pl. Derkovits Gyula, Dési Huber István). A szocializmus bölcselete (tanulmány; Szocializmus, 1934) • Az öntudatra ébredt ember szempontja jelenik meg benne. • A szocializmus bölcselete: a marxizmus – ehhez kell visszatérni mint filozófiához. • Amit mérlegel: hogyan lehetne a marxizmust érvényessé tenni a ’30-as évek embere számára. • Fölismeri, hogy a marxizmusnak nincs esztétikája és embertana, így ezt létre kell hozni. Ezért érdeklődéssel fordul Freud felé (ezt régen freudo-marxizmusnak hívták) • Kiegészíti a teóriát pszichológiai és embertani mozzanatokkal. • Fölhasználja Krotsche intuíció-tanát is (ezt olyan mélyen átéli, hogy amikor először ment el Babitshoz, nagy vitába kezd erről a tanról vele). Hegel, Marx, Freud (1935) • Az egész emberi gondolkodással akarja kapcsolatba hozni ezt a rendszert. • A marxizmus alapvető tévedése: a

világ a rossztól halad a jó felé, és ezt a haladás, a fejlődés biztosítja. A jó biztosan eljön (ez megjelenik a Munkások c. versben) • Vannak versei, amelyekben ez képileg is megjelenik (1931-es versek):  Szocialisták (első és második változat)  Tömeg  Lebukott  A Vörös Segély fölkérésére íródott. 16  Nyilvánvaló a direkt politikai funkció.  Formája: a villoni balladák késői (XX. századi) magyarított változata (Szabolcsi Miklós: munkásballada)  Munkások  Egy olyan világmagyarázat van benne, amelynek bizonyos elemei Lenin imperializmusról írt művéből kerültek át.  Ezek a gondolatok itt képpé változnak.  Mondd, mit érlel Több verse vizuális jellegzetessége: tölcsérszerűség. • felütés: szélesebb perspektíva • lezárás: egy dologra koncentrál Lélektan: • József Attila az 1920-as évek végén kezd érdeklődni a lélektan iránt. • Az ekkori viták a személyiségtesztek körül

folynak.  Rorschach-teszt  Szondi Lipót tesztje (1936) – ennek van egy olyan változata, amellyel a művészetet lehet vizsgálni. Ezt a tesztet a költővel Flóra készíttette el. Ezek mint lehetséges embervizsgálati módok, a ’20-as években kerültek be a köztudatba. • Megismeri Freudot és a teszteket; ennek a következménye: van egy olyan rendszer, amellyel tudatosítani lehet a traumákat. Ezek verbalizálásával el lehet kezdeni a kezelést József Attilának szüksége van a traumák elhárítására, ezért nagy érdeklődéssel fordul ezek a dolgok felé • 1931-től a pszichiátere Rapaport Samu, akinek ad egy könyvet. Ebbe ezt írja: „A gyermek szeretetével és a férfi barátságával.” • Szabad ötletek jegyzéke  Ez a szöveg akkor érlelődik benne, amikor A Dunánált írja (ez egy lételméleti óda).  Többféle módon lehet olvasni:  Önanalízis: József Attila tisztában van a pszichológia alapfogalmaival, és megpróbálja a

maga helyzetét leírni.  A Dunánál fényében lehet úgy olvasni, mint egy személyes analízist.  Lehet, hogy a pszichiáter nem volt elég gyakorlott, és ő szólította föl a költőt, hogy írja le az asszociációit. Vörös Segély: illegális és önkéntes adománygyűjtő szervezet; azoknak gyűjtenek, akik lebuktak. 27  Ma: olyan irodalmi alkotásként olvashatjuk, amelyben József Attila új poétikát alkot (poétikai testbeszéd). 1927–1933 Három, egymástól radikálisan eltérő olvasási mód - Bókay Antal • Ez a szakasz a tanult líraelméleti modellek belsővé tételének és meghaladásának az időszaka. • A tárgyias versek népdalszerűen jelennek meg, és tetten érhető bennük a pogány misztika is. • A két reprezentatív vers:  Ringató  Klárisok - N. Horváth Béla: József Attila és a folklór (1929) • A XIX. század második felében megjelenik egy népköltészeti és népművészeti hatás: erre egy olyan

íróiköltői tevékenység következik, amely módosítani akarja ezt a hatást  Megvan a modellkövetés (Petőfi és követői).  1910-es évek: Babits megpróbálja, újra lehet-e írni a népköltészeti hagyományt; vagyis: meg lehet-e haladni a Gyulai Pál által kanonizált, és a Petőfi, illetve Arany nevével fémjelzett hagyományt.  1920-as évek: Erdélyi József és Sinka István az archaikus népköltészeti hagyományhoz visszanyúlva próbálja meg az újraértelmezést. • József Attila ebben a korban a neofolklór irányzathoz kapcsolódik. Ez sokaknál megtapasztalható (pl García Lorca, Jeszenyin) • Fontos helyszín az életében Öcsöd és Makó; ehhez kapcsolódik Szeged, ahol érdeklődik a folklór előadások iránt. • Törekszik az intellektuális elsajátításra is:  hallgatja Bartókot  olvassa Vikár Bélát, a Kalevalát és az Etnographia c. folyóiratot  1928: a Bartha Miklós Társaság tagja lesz (ennek célja a falusi

parasztság életének a föltérképezése) • Legfontosabb alkotása: Regös ének. • További fontos versek:  Farsangi lakodalom  Betlehem  Betlehemi királyok - Tverdota György: több korszakot különít el. • 1927–1929: a tiszta költészetre való törekvés.  József Attila igyekszik mindent elolvasni a francia irodalomból (először fordításban, majd eredetiben): a francia tiszta költészet elemeit lényegíti át.  Szembekerül nála a közlés és a kifejezés.  Közlés: valamilyen gondolat szavakba foglalása, valamilyen céllal.  Kifejezés: céljai között nem szerepel a közlés.  Cél: a fölösleges szavak és kötőelemek kiiktatása a versből.  Még a Munkások-típusú szövegekben is a kifejezés, és nem a közlés a fontos.  Ebben az összefüggésben Valéry, Tzara és József Attila ideális típusai a tiszta költészetnek.  Példák:  Tószunnyadó  Medáliák  Ringató  Klárisok  Áldalak

búval, vigalommal • 1929–1931: a folklórhatás időszaka.  Megtörténik a tiszta költészet határainak a kitágítása.  Meg akarja valósítani a tiszta költészetet, amelynek elveit megpróbálja összeegyeztetni egy világnézetileg elgondolt, politikai összefüggésekben is olvasható rendszerrel.  Példák: Munkások, Szocialisták, Lebukott, Mondd, mit érlel. 28 - Sipos Lajos gondolatmenete: • Nem lehet éles határokat vonni. • 1927–1933 közt van három kötet: ezeket talán össze kellene olvasni az előzőekkel, és ezek így jeleznék, hogy a tárgyias költészetben van valami módosulás.  Nincsen apám, se anyám (1929)  Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)  Külvárosi éj (1932) • Előkerülnek a költő falusi élettel kapcsolatos tapasztalatai (Öcsöd). • Mintadarabja: Klárisok. Klárisok - A művel kapcsolatban Vágó Márta eligazítása a mérvadó: családjukban volt egy öröklődő korallékszer, amelyet egy

találkozáskor meglátott a költő a lány nyakában, és két nap múlva ezt a verset hozta neki. - Ha úgy olvassuk, mint egy szokványos szerelmes verset, nehéz a helyzet; okok: • Nincs benne egy Petőfi, Ady, Babits vagy Radnóti módján elgondolt megszólított. • A szöveg nem világos: nem is biztos, hogy van benne megszólított. - Van benne két jól értelmezhető fogalomsor: • Az első látványsor: klárisok, aranyöv, szoknyás láb.  Ezt térben is el lehet gondolni (föntről lefelé).  Ezek nem összefüggő információk, mégis fölidézik a következőket:  egy női alakot  a dekorativitást  a nőalak mögé elgondolható szépséget, szépségvágyat és szépségeszményt (mindebből fölépíthető a dekorativitás, a női alak és a szépség)  Kapcsolódnak hozzá más elemek is, pl. a rózsaképzet  Vannak nagyon áttételesen megjelenített érzetek, amelyekhez a kellemesség érzése kapcsolódik.  mozgásérzet: hajlás,

ingás (ezt idézi föl a folyóvíz is)  hangérzet: kongás  Ezek az elemek szemantikailag nem kapcsolódnak össze, de fölépülhetnek belőlük a szépség érzete. • A második látványsor: békafejek, bárányganéj.  Ezek a szavak más szóállományból kerültek ide, és negatív érzést idéznek föl (egyik sem automatikusan kapcsolódik a szöveghez).  Ennek a látványsornak az erőszakosságát a szöveg grammatikai megalkotottsága is erősíti: a vers nominális mondatokból áll, nincsenek benne igék (legfeljebb igéből képzett névszók, amelyek mozgásképzetet idéznek föl).  Sok a főnév, a melléknév nagyon kevés.  Nehéz megállapítani a szabályos mondatrészi szerkezeteket.  Mindebből következően: a verset lehet úgy tekinteni, mint ami a következőkre utal:  a magyar nyelv archaikus jellegére  a gyermeknyelvre, az ettől nem nagyon távol levő logikára (van egy nem pontosan artikulált valami, amelynek

jelentéstöbblete van) - Nem nyelvi szempontból érdekes, hogy milyen módon van jelen a szöveget megteremtő alkotó: • A hátteret tekintve ez egy vallomásvers: a szöveg mögött ott kellene lennie az alkotónak és a címzettnek. • Az alkotó egy helyen jelenik meg: „kenderkötél a nyakamon”. • Ha a beszélő magát fölakasztottként képzeli el, és ehhez társul a két látványsor, megjelenik az a képzet, hogy a beszélő e két képsor közé pozicionálja magát: nem áll se a kellemes, se a kellemetlen oldalon. • A kellemetlenhez úgy kapcsolódik, hogy látszik a kellemestől való távolsága, annak az elérhetetlensége. Az ábrázolt női szépséggel semmilyen kapcsolatba nem kerül a szövegvilágon belül. - Egy olyan mozgásnélküli világ jelenik meg benne, amelyet kétféleképpen lehet olvasni: • Szövegtöredékként: József Attilának ebben a periódusában sok gondolat- és szövegtöredéke van. Ezekben megpróbálja tisztázni a

világmegismerést.17 • A Nyár c. vers felől olvasva: 17 Tverdota György és Horváth Iván szerkesztett két kötetet: az egyikben szerepelnek a szövegtöredékek, a másikban a kommentárok. 29  József Attila azt a lehetőséget használja ki, hogy a magyarban hosszan alkothat nominális szerkezetű mondatokat (végül elérkezik egy olyan ponthoz, ahol ez már nem folytatható).  Vagyis: a két vers a nyelv teherbírására tett kísérlet. Látható: ebben az időszakban még mindig a szövegépítés kísérletezéséről van szó Medvetánc (1933) - A kötetek megjelenésének a gyors egymásutánja mutatja, hogy József Attilának volt publikálási lehetősége. - 1933 januárja: módot kap rá, hogy kiadjon egy kötetet (összefogtak a támogatói). - József Attila úgy fogadja el az ajánlatot, hogy egy gyűjteményes kötetet állít össze. Ehhez újraolvassa és újraírja a saját verseit Erre két évet szán - 1934 nyara: már minden vers le van

gépelve. - A kötet belső oldalára József Attila ír néhány sort: „A régi szövegen itt-ott változtattam, kimondott gondolatuk és képzeletük így még találóbb forma érzéseimhez.” Vagyis: még mindig nem érzi véglegesnek a poétikai rendszerét. - Érdekes képet mutat, ahogyan József Attila a régebbi verseiből válogat. Még a hozzá legközelebb időszakot sem tartja relevánsnak. Úgy válogat, hogy még azt sem közli maradéktalanul, amit közölni akar • Szépség koldusa: 2 vers • Nem én kiáltok: 6 vers • Nincsen apám, se anyám: 26 vers • Döntsd a tőkét, ne siránkozz: 17 vers • Külvárosi éj: 13 vers • 1933–1934-es versek: a 27 ekkori versből 15-öt választ ki. - Érdekes a címválasztás: • A költő egy olyan szót választ ki, amely nem az ő leleménye. • Bartóknak, akivel valószínűleg egy szegedi előadáson ismerkedett meg, volt egy ugyanilyen című zongoradarabja (József Attila sok Bartók-darabot ismert, és

sok olyan népdalt, amit Bartók földolgozott). • Németh Andor monográfiája (1932): Arthur Koestler visszatért a Szovjetunióból, és találkozott Németh Andorral és József Attilával. Németh lezongorázta a Medvetáncot, majd beszélgettek róla József Attila nemsokára megírta a Medvetánc c. verset, majd ezt a címet adta a kötetének is - A kötet jellemzője, hogy vannak olyan szövegek, amelyek kétféle aspektusból olvashatók: • szociologikus • nem szociologikus Pl. • Mondd, mit érlel • Külvárosi éj • Falu • Holt vidék - Stoll Béla szerint József Attila kihagyta a kötetből azokat a verseket, amelyeket a cenzúra kifogásolt volna. Sipos Lajos ezt nem tartja elképzelhetőnek, hiszen itt van a két legradikálisabb vers: • Mondd, mit érlel; Szabolcsi Miklós véleménye:  A vers több látópontra mint szövegszervező elvre épülő villoni vers.  Versben elgondolt szociográfia: az ekkori Illyés-versek (pl. Szomorú béres, Három

öreg) és a Puszták népe párdarabja.  Az újrealizmus dokumentációja. • Külvárosi éj  A kortársak szociologikus versként olvasták, illetve olyan ideologikus versként, amely nyíltan szimbolizál pártszimpátiát.  Halász Gábor egyértelműen ideologikus tartalmú, sőt proletárversnek tartja a művet.  József Attila egy Halászhoz írt levelében (1935) azt állítja, ő a proletárságot is formának tartja, és így is kezeli; pl. a sivárság érzése:  „Engem, a költőt csak önnön sivársági érzésemnek formákba állása érdekel.”  A baloldal tartalomnak látja ezt, ezért a költő azon az oldalon sem találja a helyét.  Ha elfogadjuk József Attila önkommentárját, és hozzávesszük, hogy a vers első címe Óda volt, helytálló lehet, hogy a költőnél a Lebukott-stílusú versekben az ideologikus elkötelezettségből fölépül egy tematizációs kényszer, amely aztán átalakul. 30 -  Hasonló: Buzzati és

Kafka, akik képet találnak a maguk szorongásaihoz. József Attilánál ekkor erősödik föl az az érzés, hogy összefüggésrendszere elsősorban a személyre vonatkoztatható, nem pedig társadalmi jellegű Téli éjszaka (1933) • A vers akkor íródik, amikor József Attila újraértelmezi a saját költészetét. • A cím értelmezése (Bókay Antal):  Két dolog kapcsolódik össze benne: a tél és az éjszaka.  A téma: a világegész. Ezt talán más címmel is lehetett volna szöveggé formálni, hiszen a létezésnek egy olyan teljessége jelenik meg benne, amely:  nem emberléptékű  nem rögzíthető territoriálisan (vagyis: térben)  nem rögzíthető generációsan (vagyis: időben)  A versben a világegész megragadására történik kísérlet: ennek a helyébe kel tenni a telet és az éjszakát.  Ez egy metonimikus szinekdoché: az egész helyett a rész áll, azt sugallva, hogy a részben részek következnek egymás után, amelyek

egymással kapcsolatba hozhatók. • Van benne három jól elkülöníthető rész (Bókay):  Az első rész az elmúló nyár, a világon fennakadt mosoly, a vén hegyek és a hazatérő földműves képét rögzíti. Ez a rész az antropomorf tendenciákkal megmagyarázható szövegdarab  Második rész: „Már fölszáll az éj, mint kéményből a füst, / szikrázó csillagaival” – Dezantropomorfizáló tendenciájú szövegdarab.  Harmadik rész: „Téli éjszaka” – Antropomorfizáló szövegalkotási mód. A versre olyan absztrakt szövegépítési forma jellemző, amely a végén visszaváltozik a maga tárgyias világába. A vers a világegész hullámzását akarja szimbolizálni • Ebben a szövegben is, akár a Klárisokban, nehézséget jelent az, hogyan jelenik meg a beszélő a szövegben.  Alappozíció: a beszélő látványosan jelen van, uralja a helyzetet; pl. Ady költészete (Hunn, új legenda) Megvan az én kinyilvánításának a vágya.

 A lírikus epilógja (1903): Babits abszolút módon kételkedik az én pozíciójában, abban, hogy az domináns lehet, és birtokba veheti a világmindenséget.  Téli éjszaka  Az első mondat („Légy fegyelmezett!”) egy fölszólítás. Ez föltételez egy megszólítottat, hiszen csak akkor van értelme, ha szól valakihez.  Lehet önmegszólító vers, ekkor van feladó és címzett is.  Lehet, hogy a vers valakinek vagy valakiknek és a költőnek is szól. A szöveg mögött ott van a költő mint alkotó és címzett: e két persona kapcsolatában bontakozik ki a világegész  Egy kérdés: „Milyen vitrinben csillognak / ily téli éjszakák?” – Ez föltételez egy kérdezőt, aki a világon töpreng, de látszik, hogy semmi különöset nem tud róla, pedig az egészről szeretne információt szerezni.  A beszélő az utolsó öt sorban jeleníti meg magát: „Hol a homályból előhajol egy rozsdalevelű fa, mérem a téli éjszakát. Mint

birtokát a tulajdonosa.” A befejezésnek az a sugalma, hogy a nem világos, a költő írja-e a verset, vagy a vers írja önmagát, illetve, a versben kibomlik-e a tárgyias világ.  Ami látszik: kis biztonsággal kikövetkeztethető egy beszélő, aki szemben áll a tárgyakkal, és az azokban megragadható világegésszel. A harmadik verscsoport jellemzője: a szövegek hátterében nyilvánvalóan a gyermekkor és az anya emléke áll. • A versek:  Anyám (1931 januárja)  Egy kisgyerek sír (1933 januárja)  Anya (1934 szeptembere)  Mama (1934 októbere)  Iszonyat (1934 novembere)  - 31 • • • • József Attila ezeket a verseket nem rakta egymás mellé, és nem is időrendben közölte őket. Ezekből a szövegekből épül föl egy 3-4 éves gyermek anyamítosza 1933–1934 az a periódus, amikor összeállítja a kötetet, amelyben fontosnak tűnik az anyamítosz. Ez azonban nem friss tudásra épül, hanem csak emlékeket idéz

Iszonyat (1934 novembere)  Egy jól leírható verstörténés látható: egy hétéves kislánynak kell vigyáznia csecsemő öccsére. Egy valóságos, igazi kínzássorozat jelenik meg  A harmadik szereplő: a munkából este hazaérkező anya. Alakja mutatja, hogy József Attilának nincs összefüggő anyaemléke.  A háttérben csak egy mozzanat, emlékfoszlány van, amiben az anya megjelenik (reggel elmegy, és este tér haza). Ezek egy 2-4 éves gyermek emlékei: a költő nem lett gazdagabb azzal, amit egy anya– gyermek viszonyban tudatosan alakuló gyermek hozzá tud tenni a kapcsolathoz. Anya (1934 szeptembere) Az őszi eső szürke kontya arcomba lóg zilálva, bontva. Harmadik napja sírja, mondja, mint tébolyult anya motyogja - mert csecsre vágyom - rám meredve: Reátaláltam gyermekemre, aludj el, édes kedvesem, te, csitt, csitt, kicsikém, tente, tente. -  A szövegkonstrukció egészen különleges.  5. sor: ez jeleníti meg a beszélőt magát

Egyszerre van belül, és egyszerre regisztrálja a szövegvilágba belépve az anya gesztusát.  Megjelenik a szoptatás gesztusa – a pszichológia ezt mindkét fél részéről magyarázza:  vágyakozás  a kapcsolatteremtés igénye és készsége  a legelső kontaktus, ami létrejön az anya és gyermeke között  Ugyanakkor nem egy hagyományos anyakép jelenik meg, hanem egy tébolyult, őrült asszony (Ágnes asszony egy későbbi megvalósulása, csak itt az nem világos, mi okozza az őrületet). Az anya a legkötelezőbb jellegzetességét (szeretet és kiegyensúlyozottság) kapcsolja ki  A gyermek tehát egy őrült anyának van kiszolgáltatva: egy őrült anya és egy teljesen kiszolgáltatott csecsemő képe jelenik meg.  Az anya hátterében három mozzanat jelenik meg:  őszi eső  szürke konty  a három napja egyfolytában tartó sírás Ezekhez a reménytelenség, a lepusztulás és a dezintegrálódás képe kapcsolódik. Egy olyan

dezintegrálódott személyiség jelenik meg, akivel semmilyen kapcsolat nem létesíthető  József Attila 28 évesen éli meg ezt a teljes anyahiányt. Ezen kívül jellemzi egy totális apa, szeretet- és istenhiány: mindebből következik a totális magány állapota.  Nyilvánvaló, hogy amikor a Medvetánc szerzője pozicionálja önmagát, 3-4 éves gyermeknek érzi magát. Reménytelenül • Van két vers, ami először külön-külön jelenik meg:  Lassan, tünődve (Nyugat, 1933. április 1)  Vas-színű égboltban (1934. november 22) • A két vers összekapcsolódása: Reménytelenül. • A vers centruma: „A semmi ágán ül szivem, / kis teste hangtalan vacog”.  Vö. Csokonai: Dr Főldiről egy töredék: „Látod-e, mely kicsiny itt a főld, félrésze vizekkel Béfoglalva setét zőldes, félrésze világos, S mint félérésű citrom hintálva tulajdon Terhe nyomásától, lóg a nagy semminek ágán.” 32 • • •  E kép

hátterében meghúzódó kijelentés: a beszélő magát a szívvel azonosítja, és így a semmibe vetettként (tökéletesen kiszolgáltatott állapotban) foglalja magát szavakba.  Lehet, hogy József Attila intenzíven olvasta Csokonait (ekkor készült egy Csokonai-kritikai kiadás), és a vers megőrződött az emlékezetében.  1933/34-ben a költő alapélménye lett a semmibe vetettség gondolata; vagyis: lehet, hogy benne épült föl az a kép, amely elgondolja a semmit.  Intenzíven olvasta a filozófusokat (Bergson, Kierkegaard, Heidegger), és ebből merítette a képet. A vers centruma távol van a vers elejétől, de a végétől is. Amiért ez érdekes: a vers kitüntetett helye (poétikus szempontból) a fölütés és a zárlat 1–4. sor: általános alany („az ember”) Visszafelé olvasva az első sort, két szövegtest különíthető el. 1. „Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér” 2. - - „szétnéz merengve és okos fejével

biccent, nem remél” Amit ez sugall:  ez minden ember sorsának a vége  az életút, utazás erre a síkra ér Itt paradoxon jelenik meg; amit ez erősít: minden emberi élet a semmibe, az értelmetlenségbe, a kilátástalanságba torkollik. Vö Lukács György: következetesen materialista választ ad Filozófiai gondolat: a materiálisnak materiális módon van vége Vallási gondolat: transzcendentális magyarázat Ezeket végiggondolva: nem is olyan borzalmas a halál • „Én is így próbálok csalás / nélkül szétnézni könnyedén”: a beszélő kijelentő pozícióba helyezi magát. • A beszélő megéli, hogy ez az általános emberi tapasztalat mindenkire érvényes, majd a szívére vonatkoztatja (3. rész: a szív ül és vacog) • Vagyis: a szövegnek van egy pontosan követhető íve, hasonlóan a Mama c. vershez, amely lentről halad fölfelé, de a fönt ott nem a reménytelenséget, a semmit jelenti, hanem a megnyugvást (transzcendentális

távlatot ad: ott van a nyugalom). • A vers másik sugallata: hideg, magányos univerzum. A csillagok tehetetlenül vagy kedvesen nézik Sugallat: ahogy az ember egyedül van a világban (a gyermek- és felnőttkorban is), tökéletesen egyedül lesz az utolsó pillanatban, a hideg kozmoszban is. alapállapot: tökéletes magány Negyedik verscsoport: a lételméleti versek csoportja. • Óda (1933 augusztusa) • Téli éjszaka • Eszmélet Óda (1933 augusztusa) • A vers címzettje: Szöllőssy Henrikné Marton Márta (Pátzay Pál szobrász szerint ő a világ legtökéletesebb, legszebb nője). • Lillafüred, az IGE konferenciája: a nő egy bécsi lap tudósítójaként van jelen. A Palota Szállóban Kárpáti Auréllal vacsorázik, amikor József Attila odamegy hozzá, és azt mondja neki, hogy szereti. A nő válasza: ő is szereti – mint költőt. József Attila ott marad, majd megígéri, megírja neki a világ legszebb szerelmes versét. A vers még aznap éjjel

elkészül, majd a költő a nő után küldi Budapestre, aki nem reagál József Attila elmegy hozzá, de a nő nem fogadja (úgy véli, a verset nem ő ihlette) • A szöveg hátterében nem volt semmilyen személyes élmény. Valószínűleg egy olyan bonyolult probléma megvalósulása, ami József Attilát már régóta és generálisan foglalkoztatta (erre utalhat, hogy ez a gondolat ilyen rövid idő alatt verssé vált). • A verset több módon lehet olvasni:  Szerelmes vers: Szabolcsi Miklós szerint ez egy erotikus aktus leírása, egy elképzelt szerelmi egyesülés leképezése.  Óda (ez a műfaji reprezentációja is):  Erre minden indok megvan, hiszen maga a költő adta ezt a címet.  Az óda bármely magasztos tárgyhoz szólhatott (retorikai alapformáját tekintve nem különbözik a himnusztól, ami Istenhez szól). 33 A műfajt Pindarosz tette népszerűvé, amikor katonákhoz és sportolókhoz írt ódákat. Kialakítja azt a formát, amelyre

váratlan téma- és hangulatváltások, illetve nagyszabású képek jellemzőek.  A magyar irodalomban az óda Berzsenyinél és Virág Benedeknél jelenik meg.  A műfaj az 1930-as években hirtelen népszerű lesz; pl. József Attila, Illyés Gyula, Hajnal Anna, Vas István (bizonyítják, hogy a klasszikus költészetben létrehozott formáknak meg lehet írni a modern változatát is).  Lételméleti vers: „Ó, hát miféle anyag vagyok én?”  Nem az a kérdés, hogy miféle.  Ez a sor annak a deklarálása, hogy az én (az „ember”) anyag (vö. az anyag elsőbbségére építő világnézet)  Ez a kérdés áttevődik a megszólítottra (vérkör, méh, gyomor, tüdő, vese, a belek alagútjai).  Az ember mint biologikum és szervegyüttes jelenik meg.  Az élet az anyag különböző formáiból más formáiba való átalakulás.  A kérdés kiegészítése: miféle lélek, miféle fény.  Az élet nemcsak materiális anyag és test, hanem a

szöveghez hozzákapcsolódik a lélek képzete is.  Vérkör – rózsabokor: fölidézi a népköltészet legrégibb képét.  „Örök áram”: a jelző mutatja, hogy a vers nemcsak egy materiális világmagyarázathoz kapcsolódik.  „Orcádon”: az orca nyelvújítási szó (akkor más volt a jelentése). Ezzel ideköti a nyelvújítás előtti és a nyelvújítási állapotot. • Somlyó György műfaj-meghatározása: himnikus feszültségű rapszódia. • Első rész: sziklafal.  Pozicionálja a beszélőt.  Összekapcsolja az egyéni és a természeti világot (ez a kettő egyszerre van jelen horizontálisan és vertikálisan). • A versben van egy vallomásjellegű rész:  Megjelenik az anyaképzet: ez nem személyes, hanem a bölcs Salamon előtt megjelenő anya képe (vagyis: egy abszolút archetipikus forma).  Fény és termek: fényforrás és tér, amelyben a fény terjedhet.  Fém és savak: természettudományi és freudi gondolat. 

Semmilyen hidegség vagy magány nem jelenik meg. • Zárlat: megjelenik két ember egymásra találásának a filozófiai lehetetlensége (vö. Platón: valamikor nem volt férfi és nő, csak élőlény – ezt ő egy gömbbel szimbolizálta). • Négy távlat:  egy materiálisan elgondolható  egy, a lélekkel kiegészülve elgondolható  a kozmoszban elgondolható  a személyre vonatkoztatható • A szöveg utóélete: Szántó Judit fölháborodik („Ahhoz írjál ilyen verset, aki a gatyádat mossa!”), és a költő hiába bizonygatja, hogy a Mellékhang őhozzá szól, ezt nem hiszi el, és öngyilkosságot kísérel meg. A költőt ez nagyon megrázza, és elmegy Németh Andorhoz, aki kibarkochbázza, mi történt, és kivel (vö a Barkochba c Kosztolányi-novella) Eszmélet • Berda József szerint az Óda és a Magad emésztő egy éjszakán íródott, de ez kizárt (lehet, hogy Lillafüreden csak egy töredék készült). • 1931 júniusa: a periódus

születésének a kezdete. Ekkortól kezdi kezelni Rapaport Samu, aki nem kér fizetséget, csak munkát (Az ő megállapítása: „Tekintse az állapotát sorscsapásnak, ezzel együtt kell élnie” Arra is rájön, hogy a költő állapotán nem lehet javítani) 18 • József Attila állandóan olyan filozófusokat olvas, akik a lét teljességére kérdeznek rá, és ő is ezt akarja megragadni. • Az Eszmélet megjelenése teljes terjedelmében: Pesti Napló, 1934. augusztus 15  - 18 Ez egy önismereti és gyógyulási szándékkal elkezdett analízis, ami nagyon megrázó volt a költő számára. Németh Andor visszaemlékezése: József Attila egy-egy ilyen kezelés után nagyon gyötrődött, és főleg az emlékek iránti ellenállását kellett legyőznie Ugyanakkor az analízis során egyre több dolog tudatosult benne 34 • • • • • • • • • • Egyetlen szövegről sem készült ennyi szakirodalom:  Három monográfia:  Szabolcsi

Miklós  Szuromi Lajos  Tverdota György  Azok is centrális szövegnek tartják a lételméleti versek sorában, akik nem monográfiát írtak róla (pl. Bókay Antal a 2004 végén megjelent könyvében egy egész fejezetet szentel a 12. darabnak) Vannak, akik egyetlen versként olvassák; érveik:  József Attila a szöveghalmaz fölé írt egy címet (ez ugyanaz, mint Örkény István esete, aki egy villamos-átszállójegy hátuljára odaírta: Mi mindent kell tudni – a szöveg ezáltal műalkotássá válik, és kiolvashatóak belőle a korszak alapjellegzetességei). Az eszmélet szó jelentése:  Mindenképpen egy befejezett állapotot jelent.  Ha eszmélés lenne, egy folyamatra utalna.  De mivel a vers címe nem az, hogy Eszmélés, ez azt jelzi, hogy nem egy folyamatos leírásról van szó, nincs olyan sugallata, amely összeköti a szöveget az énnel, a beszélővel (az énnek nincs konkrét viszonya az ezután következőkkel).  A cím egy olyan

általánosságba emelt szöveget ígér, mint amilyen az Óda, az Elégia vagy a Téli éjszaka. Ez egy olyan összefüggés, amely egy gondolkodási folyamat végét jelzi Mintha azt erősítené, hogy ez a 12 darabból álló mű egy szöveg  Egy másik érvrendszer:  Amikor egy szöveg kohézióját kizárólag a motívumrendszer jelenti, van egy előföltevés: vannak vezér- és kiegészítő motívumok.  Ha a motivikus rendszer felől olvassuk a verset, akkor több lehetőség kínálkozik.  Úgy tűnik, mintha a 6. rész után a költeményt egy logikai metszet vágná ketté Motivikusan:  1–6. darab: különböző motívumok együttese  Első motívumsor: természet, munka, ember, rabság.  Második motívumsor: gyermekség, felnőttség (álmodóból eszmélődő) – ebben benne van a gyermeklétből a felnőtt létbe tartás.  7–12. darab: olvasható úgy, mintha a felnőtté válás szövegegyüttese lenne Stációi:  eszmélkedés  a

világ tudomásul vétele – Ezzel kapcsolatban három lehetőség van: 1. Elutasítja 2 Elfogadja 3 Ezek mérlegelése közben megfogalmazza, hogy egyik sem autentikus válasz  Tverdota szerint itt az otthonkeresés jelenik meg: a személyes tér kutatásának a lehetősége, illetve hiábavalósága.  A 12 szöveg azonos szerkezetű: nyolc szótagos sorok, nyolcsoros strófák – ez a homogenizáló tény nagyon erős érv amellett, hogy egyetlen műalkotásról van szó. Ráadásul van egy végig érvényes rímképlete is: a b a b b a b a (Szabolcsi ebben Villon inspirációját véli fölfedezni) Úgy tűnik, mintha az első hat szöveg József Attila azon pszichoanalitikus verseivel tartaná a kapcsolatot, amelyek az előzőekben már elhangzottak. 7. szöveg: az 1 szöveg tükörképe; a felnőttség stációjáig eljutott beszélő múltra vonatkozó tudásának az összefoglalása. 8. szöveg: a felnőttség felé tartó beszélő vándorútjának az összefoglalása

9. szöveg: a felnőttség viszonyulásainak az összefoglalása (szenvedés, öntudat, szeretet) 10. szöveg filozofikus sűrűsödési pont; két alapprobléma (létezés és halál) jelenik meg 11–12. szöveg: a 10 darab gondolatának az újrafogalmazása Tverdota György véleménye: versciklus, versegyüttes (önálló versek kerültek egymás mellé). A darabokat különböző költői szándék hozta létre, és ezt a közös címválasztás nem változtatja meg. A 2, 4, 6 és 8 szövegnek van kitüntetett szerepe. Úgy tűnik, hogy ezek lineáris, egymásnak megfelelő szövegek, és mintha egy korábban megírt szöveg folytatásairól lenne szó Ebből az sugalmazódik, hogy az egész József Attila-életmű rendkívül koherens: elkezdődnek gondolatok, és folytatódnak, illetve megjelennek gondolatok, amelyek visszakapcsolhatók korábbra. József Attila kidolgozza egyrészt a komprimált verset (minden szöveg a teljes világ totális leképezése), másrészt (a

francia költészetből kiindulva) a tiszta költészet levét. Vagyis: nem a tematizáció szabja meg egy költészet funkcionális vagy nem funkcionális voltát, hanem az, hogy a költő milyen módon tesz át egy tematikát a költészet nyelvére. 35 • Az Eszmélet olvasható úgy, mint:  a tiszta költészet egy darabja  a tárgyias költészet megfogalmazása, lezárása 1934 után A költő helyzete - A külső szemlélő számára úgy tűnik, hogy a költő helyzete konszolidálódik. • 1934 decembere: a Medvetánc megjelenése (stabilizálódik a körülötte levő pártfogói kör). • 1935, 1936: Baumgarten-kisdíj. • 1936: a Szép Szó egyik szerkesztője. • 1937 februárja: megismeri Flórát. • 1937 szeptembere: fölkerül a Baumgarten-nagydíj jelöltjeinek a névsorába. - Ugyanakkor: nagyon erősen manifesztálódik a költő betegséghalmaza. - Vagyis: ellentétes mozzanatok figyelhetők meg. • a biztonság erősödése • a betegség

végzetessé válása - Egy nagyon koncentrált munkaperiódus jellemző: 97 befejezett verse van (ez a korábbi évekhez képest nagyon sok). Három, egymástól teljesen különböző önértelmező szövegtípus megjelenése - Curriculum vitae: egy álláspályázatra írta. Az alkalmasságát kell leírnia benne, de 60%-ban a gyerekkorával foglalkozik (a mai, amerikai típusú önéletrajz ennek a fordítottja: teljesen kirekeszti a gyermekkort). - Kész a leltár (vers) - Szabad ötletek jegyzéke: ennek rengeteg megközelítési módja van. Jordán Tamás szerint ez a legtökéletesebb József Attila-szöveg (vallomás): úgy mondta el a Merlin Színházban, mintha ott rekonstruálódott volna egy életvallomás. Lételméleti ódák - 1935–1937 között: folytatódnak a lételméleti ódák. • Levegőt! (1935) • A Dunánál (1936) • Thomas Mann üdvözlése (1937) • Ars poetica (1937) • Költőnk és Kora (1937) • Hazám (1937 júniusa, Szép Szó) - Hazám (1937

júniusa, Szép Szó) • Ugyanez a címe egy 1924/25 fordulóján íródott Babits-versnek: ebbe úgy tartozik bele minden, ahogy az egyes ember életében tágulnak a körök: szülői ház, a birtokba vett város, az ország, az igazi ország (virtuálisan megtapasztalt), Európa, a glóbusz, ismét a ház • József Attila versében teljesen másként van. • Kovács Imre Néma forradalom c. műve (ez a Kiskunhalom és a Puszták népe c szociografikus művek sorába tartozik; utóbbiak sem igazán szociográfiák, inkább csak afelé tartanak – a Néma forradalom ezeknek egy radikális példája, hiszen csak statisztikákat tartalmaz). • József Attila versében számos olyan motívum jelenik meg, amely ebben a könyvben (amelyet egyébként három héttel korábban adtak ki). • Állandóan visszatérő probléma: a születések száma. 1830-as évek: egy Baranya megyei faluban (és máshol is) központi probléma az egykézés (a családok csak egyetlen gyermeket hagynak

a földbirtok egyben maradása érdekében). Kovács művében erről negyven oldal szól, mert komolyan veszélyezteti a magyar társadalom létét 1937 előtt 260/270 ezer élve születés volt évente, 1937-ben csak 180/190 ezer évszám 1860 1930 1935 az élve születések száma 630 1000 emberre 148 10 36 • • • • • Népbetegség, korai öregség, árvaság, egykézés, elmebetegség: a szociográfia fő problémakörei. Megjelenik a birtoktelepítés. Pl a Pallavicky-grófok földet adtak a parasztjaiknak, de amikor ők föllázadtak ellenük, szétverték a házaikat és a falvaikat Állandó kérdés, hogy mekkora az a földbirtok, ami életképes. Centrális probléma még (a gépesítés következtében) a kivándorlás:  1860: az aratás 60 napig tartott, és évi 200 koronát jelentett.  1890: az aratás 30 napig tartott, a jövedelem 150 korona volt.  1900-as évek, cséplőgép: az aratás csak 10-15 napig tartott, és csak az kapott munkát, aki

évközben bizonyos munkákat ingyen végzett el a gazdának. 1, 4 millió ember Amerikába vándorol (ennek a tömegnek csak a töredéke tér vissza). A nőkkel való kapcsolat - 1931: a Rapaport-féle analízis kezdete. - 1933: megszakad a Rapaporttal való személyes kapcsolat. - 1934: József Attila kezdeményezi egy levelező analízis elkezdését Rapaporttal. - Hogy a költő felnőjön, az orvos a körülötte levő nőkre helyezi a hangsúlyt (elsősorban a családtagokra, illetve a barátokra). - A költőnek a nőkkel szemben általában ambivalens érzései vannak. - Amit tudatosít: • önmaga megismerése • a kiheverhetetlen anyakomplexus (ez fölépült a Jolánra és az Etusra vonatkozó negatív emlékekből is) - József Attila végül úgy gondolja, egy női orvost keres, mert egy nő jobban bele tudja érezni magát más nők helyzetébe. Így kerül kapcsolatba Gyömrői Edittel; ennek az eredménye: • Szabad ötletek jegyzéke • Tudatosítja gyermek- és

felnőttkori traumáinak az összefüggéseit. - Minél többet emlékszik a gyermekkorára, annál inkább kudarctörténetként éli meg azt. - A gyermekkori emlékei tudatosítanak benne bizonyos képeket (pl. az a tény, hogy az anyja mosónő volt, idézi föl benne azt a képet, hogy a Mama mosta a város minden szennyesét). - 1936 novembere: találkozik Vágó Mártával. - 1937 februárja: megismeri Flórát. - József Attila 1937-ben 43 verset ír, ezek közül 14 címzettje (vagy legalábbis előfordul benne a neve) Flóra. - 1931 (kezdés); új lendület: 1933, 1934, 1937: analízisek – a költő ezek során tisztázza a következőket: • a maga identitása határait • gyermekkorát • gyermekkori traumái összefüggéseit a felnőttkorral - Flórának • Poétikailag a vallomásos költészet reprezentációja.  A vallomásos költészet lényege: a szerző az életéből emel ki egy kisebb vagy nagyobb részt, és arra tesz kísérletet, hogy koherensként

mutassa be az életét.  A lírai alany azonos a szöveget író költővel. • De a narratívum itt abszolút nem koherens. Három, egymástól nagyon távol levő narratíva jelenik meg:  4–7. szakasz: személyes létérzés és történelem; a Curriculum vitae-ből: Hajósinas koromban, nyáron, a zörgő, vontató Tatáron, egy szép napon munkátlanul, mint aki örömöt tanul, bámultam a Dunát, megáradt, libegtetett leveles ágat, úgy kanyarított sok fodort, deszkát harapdált és sodort olyan sok szép villogó dinnyét a sárga ár, hogy el se hinnéd és én se hinném el talán, ha nem tenéked mondanám. 37 Piros almák is ringatóztak, zöld paprikák bicegve úsztak, most ez, majd az lett volna jó. S állt és bólintott a hajó.  Cím: az ilyen típusú szöveg kötelezően egy szerelmi vallomást jelent. Ha a cím a nő neve, a vers a szerelmi érzés ismételt tanúsítgatása  1–2. sor: „Most azon muszáj elmerengnem: hogyha te nem

szeretnél engem”   Furcsa fölütés: grammatikailag bizonytalan.  Nem teszi kétségessé a címzett érzelmeit, és nem bizonygatja a sajátjait.  Lefordíthatósága: „te szeretsz engem”. 31–32. sor: „ milyen kéken ég az ég, mely hozzád illenék” -  Három dolgot rak egymás mellé: ég, kékség, és kimondatlanul a szem (szerelem).  Mindez a befogadói tudatban épül tovább: mi rakjuk össze a kimondott és a kimondatlan részeket.  39. sor: „Mert szeretsz s nyugton alhatom”; utolsó sor: „azért szeretlek ily nagyon”  Látható, hogy a vers nem teljesíti ki a műfaji és retorikai várakozásokat.  29. sor: „Ilyen lenne az űri szemle” – ez egy átírt rész: az eredetiben volt benne a vallomás Amit ír, az dialogizáló beszédmódban jelenik meg, és a címzett kevésbé van jelen. Ez tompítja a vallomás-jelleget, és szabálytalanná teszi a strófaépítést  Harmadik narratíva: a halálképzetet

kapcsolja be a szövegbe.  A halál keresztény fölfogása: az öröklét kezdete Isten akarata szerint.  Baptista. az Istennel való közvetlen kapcsolat  Materialista: az élet része, semmi nem következik belőle. Az anyag egyszerűen megjelenési formát vált.  József Attilánál az űrhöz kapcsolódik a hidegség, ehhez a csillagok, ehhez pedig a totális magány képe.  2., 3, 4 és 5 sor, 6–12 sor, 29–30 sor és 33–37 sor: a halál összefüggő részekben van jelen Ez adja az egész vers alaptónusát. De ez a megjelenítés eltér az eddigiektől: a halál idilli, kellemes képzet. A halál a nyugalom partja (vö 1 sor: jó meghalni)  Egymás mellett van jelen a két kívánatos dolog: az élet- és halálösztön.  életösztön: Flóra + szerelem  halálösztön: nem átesztétizált A kettő tökéletesen analóg valami. A halálösztön az életösztönhöz hasonlóan rokonszenves és kívánatos  A következő versekben ez a derű és

egyensúly többé nem jelenik meg. • Nem jelenik meg az elbeszélő életének a koherenciája. • A beszélő kívülre helyezi a nézőpontot (külső szempont), és ebbe a helyzetbe nagyobb mértékben gondolja bele a halált és a reménytelenséget. • Van egy elementárisan és hitelt érdemlően elgondolt szerelmi vágy. • A poétika felől ez nem egy szerelmes vers, hanem az anya-, a család- és a nőhiány áll a hátterében (1935– 1937: az anya- és a családhiányt tematizáló versekben az analízisben föltárt mozzanatok jelennek meg). • Szőke György: azért nem teljesedhet itt ki az életösztön, mert van egy bűntudat (ez viszont irreális, mert nincs mögötte bűn). [Csak az olvassa] • Van egy megszólító: hozzá kapcsolódnak a versek, de ezek csak azokhoz szólnak, akik ismerik és szeretik őt. • Van egy megszólított (1–2. sor) • 3–8. sor: nem lehet beazonosítani, kihez szól Vonatkozhat a beszélőre, a befogadóra vagy a jósra, aki

viszont nincs is benne a szövegben 38 TARTALOMJEGYZÉK AZ ELŐADÁSOK ANYAGA . 1 A Trianon-trauma .1 Az irodalmi decentrumok kialakulása .2 A népi–urbánus ellentét .3 Az erdélyi medence .4 A terület lakói. 4 Kik a székelyek? . 4 Milyen változáson ment át a regény műfaja a két világháború között?.5 Tamási Áron .6 Az életrajzból . 6 Az Ábel-trilógia . 8 Ábel a rengetegben . 8 Ábel az országban . 9 Ábel Amerikában . 9 Ábel a rengetegben . 9 Márai Sándor .11 Kassák Lajos .15 Kassák indulása . 15 Az európai vándorút és hatásai, Kassák szövegelmélete . 15 A bécsi emigráció évei . 17 Típusszövegek . 18 József Attila .22 Új könyvek, kiadványok (2005) . 22 Problémák . 22 Pályakezdés – a költőt ért hatások . 23 A világ elsajátítása József Attila esetében . 25 1927–1933. 28 Három, egymástól radikálisan eltérő olvasási mód . 28 Klárisok. 29 Medvetánc (1933) . 30 1934 után . 36 A költő helyzete . 36

Három, egymástól teljesen különböző önértelmező szövegtípus megjelenése . 36 Lételméleti ódák . 36 A nőkkel való kapcsolat . 37 TARTALOMJEGYZÉK . 39 39