Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Lettország és Litvánia

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA Gazdasági és társadalomtudományi Kar Gazdálkodási szak HÁZI DOLGOZAT LETTORSZÁG ÉS LITVÁNIA Nyíregyháza, 2003. október 10 Készítette: Szabó Gáborné Mester Zsuzsanna 2003/2004. tanév I félév gazdálkodási szak II évfolyam levelező tagozat „B” csoport Oroszország a cári időkben is félig-meddig volt a többi európai nemzetek nagyközönsége számára. Nem lehet tehát csodálkoznunk, ha a világháború után az orosz birodalomtól nyugaton elszakadt és önállóvá vált úgynevezett balti országoknak- Észtország, Lettország és Litvánia-jóformán csak a nevét ismeri a legtöbb ember. Az észtekről ugyan hébe-hóba hallani egyet-mást lassan talán a velük való rokonság is átmegy a köztudatba, , ha azonban valakit zavarba akarunk hozni, kérdezzük meg mit tud Lettországról ,mit tud a lett tájról mit tud a lett népről! A Baltikum az utóbbi kétszáz év alatt politikailag Kelet- Európa,

kultúráját illetőleg NyugatEurópa, gazdaságilag pedig időtlen idők óta nyitott kapu, átjáró a kettő között. A mai Baltikum politikailag önálló, sőt egyes részei is önállóak, de önállóságának tudatához a tudatalatti rettegés kapcsolódik. A három kis ország litván-lett, illetve finn-ugor népe testvértelenül ül az óriási orosz népkolosszus lakta tábla peremén, küzdve a fiatal államalakulások erőtlenségével. Támogatást könyörgő tekintete nyugat felé fordul, ahonnan kultúráját kapta, de ott is idegeneket talál. Ha meg akar élni, baráti jobbot kell nyújtania Keletnek is, Nyugatnak is A régi már meghalt az új pedig még csecsemőkorát éli: ezzel jellemezhetnénk röviden mai gazdasági helyzetét. Hogy ez az új élet mennyi idő alatt diadalmaskodik a válságon, az nagy kérdés. Jelei azonban már mutatkoznak : a termelés egyre fokozódik, mennyiségileg éppúgy , mint intenzitásában , a kivitel nő, a kereskedelmi

mérleg lassan javul. Mindez azonban ma még kedvező tünet. Az, hogy az ország jelenlegi határai és energiaforrásai mellett igazán életképes lesz-e, teljes bizonyossággal csak évek multán dőlhet el. Súlyos , megpróbáltatásokkal teli éveknek kell még addig eltelniük , egy ma még erőtlen s nyakig eladósodott ország gyermekéveinek. A jövő azonban nemcsak gazdasági szempontból gondokkal terhelt. Az aggodalom elsősorban politikai természetű s az egész Baltikum , sőt mondhatnánk egész Európa nagy elintézetlen kérdésével kapcsolatos: mi lesz Oroszországgal? Addig , míg ez a kérdés el nem dől, minden csak átmeneti, minden csak ideiglenes a Baltikumon: a gazdasági fejlődés iránya éppen úgy, mint az egyes államok függetlensége. 2 A politikusok s a szakírók- kik örömmel , kik csüggedtebben – a tünetjellegű változások metaforájaként gyakorta használják a karambolokat okozó vilniusi gyors kifejezést. A

vasútügyi példálózás helyénvaló, hiszen igen érzékletesen utal a posztszovjet térség fura, ám a régióra jellemző politikai logikát egyáltalán nem nélkülöző fordulataira. A balti országok s közöttük LITVÁNIA e századi forgandó szerencséjük következményeként amúgy is jelképpé váltak A két világháború között a frissen elnyert nemzeti függetlenség, a demokratikus törekvések és a kiszolgáltatottság jelképévé. Közismert , hogy a különösen a harmincas évek közepétől mind agresszívabbá és hódítóvá váló két antidemokratikus nagyhatalom, a Szovjetunió és Németország közötti térségben egyetlen ország sem érezhette biztonságban magát. Az elnyomás és a szabadságvágy jelképe volt a Baltikum a szovjet megszállás hosszú évtizedei alatt is. Általánosan elfogadott az a megállapítás, mely szerint Szovjetunió felbomlásának egyik fontos eleme a gazdasági csőd mellett a rendezetlen etnikai és

nemzetiségi kérdés volt. Litvánia az egykori Birodalom Európai részén ebben is kulcsszerepet játszott, hiszen a második világháború után Lettországhoz és Észtországhoz viszonyítva itt volt a legmagasabb az államalkotó őshonos lakosság aránya. A megszállás ebben a térségben kapott léket. Annak is köszönhetően, hogy a megszállt balti országok de jure sohasem mondtak le független jogállásukról, s ez a tény jogi szempontból is megalapozta az eurázsiai birodalom szétesését. A függetlenségről szóló 1991-es népszavazás után a litván politikai mezőnyt a Vytaotas Landsveergis vezette Sajudis nevű gyűjtő mozgalom uralta. A Szovjetunióból való kiválás után, a nemzeti függetlenséget és a konzervatív- keresztény értékeket hirdető politikai értelemben aláaknázott terepem mozgó kormány azonban- több kelet-közép –európai kabinethez hasonlóan- hamarosan elbukott. 3 Az 1992 október 25-én és november 15-én

megrendezett parlamenti választásokon az Algirdas Brazauskas vezette nevet és programot változtató s ennek egyenesen folyományaként szociáldemokrata értékeket hirdető kommunista utódpárt, a Litván Demokratikus munkapárt fölényes győzelmet aratott. Fölényét csak növelte, hogy az 1993-as februári elnökválasztáson a párt jelöltjére, az egykori reform kommunista Brazauskasra a választópolgárok 60,1 százalékára szavazott. Jellemzője, hogy az ellenzék jelöltje akkori washingtoni nagykövet csupán két választókerületben tudott győzni. A baloldali győzelem nyilvánvalóan a posztszovjet Litvánia társadalmának belső gondjaiban : a nagyméretű inflációban (1992-ben 1163 százalékos) a szovjet érából örökölt moszkvai érdekeltségű ráfizetéses nagyipar széthullásában ( 55 százalékkal esett a termelés) mezőgazdasági termelés visszaesésében (1992ben 66 százalékos volt a hanyatlás) a kisebbségi kérdés kezelésének

hiányosságaiban s a képlékeny honi és oroszországi viszonyoktól gerjesztett hangos Moszkva-ellenes politikai retorikában keresendő. A korabeli sajtóban megjelenő kormánykritika egyfajta kelet-közép .európai generálszósz: a kabinet gőgös, nacionalista, felszámolta gyümölcsöző keleti gazdasági kapcsolatait, eltávolodott a néptől, a szélsőségek felé sodorja az országot. A Munkapártra szavazók abban reménykedtek, hogy a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló Brazauskas a hatalmas orosz piac visszaszerzésével fellendíti a gazdaságot, s ez majd biztos megélhetést nyújt a litván lakosságnak. Ez azonban, akárcsak a posztszovjet térség más országaiban illúziónak bizonyult: az orosz gazdaság a szovjet előzmény csődjének kezelésével volt elfoglalva, s ha mutatott is érdeklődést egykori hódoltatott részei iránt, azok nem a Baltikum, hanem a FÁK országai voltak. Az illúziók látványos eloszlása az 1995 tavaszán lezajlott

helyhatósági választások során vált nyilvánvalóvá: míg országos összesítésben a konzervatívok 29, addig a Munkapárt 20 százalékot szerzett. 17 százalékkal a kereszténydemokraták szerezték meg a harmadik helyet A baloldali kormány esélyeit csökkentették a térségre úgyszintén jellemző bankbotrányok, valamint a kormányzati szintekig eljutó korrupciós botrányok is. A gazdasági gondok mellett tovább rontották a Munkapárt választási esélyeit egyes moszkvai megnyilvánulások. 1995 októberében az orosz védelmi kutatóintézet kiszivárogtatta azt az elképzelést, hogy a balti államok NATO-tagsága esetén Moszkva katonai erővel szállná meg az említett országokat. 4 A fenyegető kijelentés pszichés vonzataival a közreadók nyilván tisztába voltak , hiszen a balti országok társadalmaiban ma is élénken élnek az 1940-es és az 1945-ös szovjet megszállás szörnyű és nyomasztó emlékei. S ha egyesek , ebben az esetben maga a

litván külügyminiszter hajlottak is arra, hogy az ilyen kijelentések nem az orosz hivatalos álláspontot tükrözik, az a tény , hogy Moszkva presztízskérdést csinálva a kezdetektől fogva ellenezte a balti államok NATO –csatlakozását, az érintettek számára mindenképpen elgondolkodtató. Nemrégiben Rogyionov , orosz védelmi miniszter nyilatkozott úgy, hogy a hidegháború még nem fejeződött be, s hogy a lokális hidegháború a Baltikumban folytatódik. A harcias kijelentéseket –ha a politikai folyamatok megengedik- hosszasan lehet magyarázni az orosz bel viszonyokkal , vagy lehet az éppen aktuális választási kampány rovására írni. Azt azonban látni kell, hogy a Baltikum kérdésében Moszkvában mind a kormány, mind az ellenzék egyként türelmetlen , alkalmasint agresszív felfogást képvisel, s furamód a „ balti kérdés” mindig egyfajta szeizmográf az orosz politikában. A feszültségek fenntartására Moszkva számára mindig

alkalmas a balti orosz kisebbségeket ért vélt vagy valós sérelmek elősorolására. A Brazauskas – kormány tehát ezekkel a súlyos gazdasági és biztonságpolitikai gondokkal érkezett el 1996 októberéhez, a parlamenti választások első fordulójához. A megfigyelők nagyjából azonos esélyt adtak a Munkapártnak és a Ladsbergis vezette Haza Szövetségnek. A várakozások azonban nem váltak be, a rendszerváltást végrehajtó konzervatív erők fölényes győzelmet arattak. A választások eredményeképpen a 141 tagú törvényhozásban a Haza Szövetség 70 s a vele szövetséges kereszténydemokrata párt 16 mandátumot szerzett. A nagy vesztes az LDMP eddigi 72 képviselője helyett mindössze 20-at juttathatott be a parlamentbe. Igaz a legközelebbi választásig , 1998-ig az államelnök az egykori pártvezér maradt. A függetlenségi küzdelmekben történelmi érdemeket szerző konzervatív erők s személyesen Landsbergis régi-új parlamenti elnök

számára természetesen nagy elégtételt az 1995 ,1996 – os győzelem hiszen – feltehetően korrigálva korábbi hibáikat- visszatérhetnek négy évvel ezelőtt elkezdett politikai kurzusukhoz. A hivatalban lépő kormány feje, már a választások első fordulója után bejelentette, hogy a leendő kabinet a nyugati behozatal ellenében a hazai ipart kívánja fejleszteni, és a nemzeti valuta, a lit leértékelésére készül. 5 A gondokat érzékeltetendő figyelmeztette a választókat , hogy kénytelen lesz népszerűtlen intézkedéseket hozni. ”ne várjanak olcsó kolbászt”- jelentette ki egyik interjújában Litvánia számára a hagyományosan fenyegető orosz szomszédság miatt a mihamarabbi NATO- és Európai Uniós csatlakozás tűnik kívánatosnak. Ez azonban a geopolitikai viszonyok miatt legalább egy évtizedre elnyúló folyamat lehet, bár az ország, abban a vonatkozásában, hogy szomszédságpolitikáját sem rendezetlen határkérdések, sem

más belső anomáliák nem terhelik, érett a felvételre. Fontos azonban, hogy a NATO keleti kiterjesztése, valamint az EU –csatlakozás és az orosz érzékenység között lavírozó Nyugat kedvezően reagáljon a balti országok integrációs törekvéseire. ( egyenlőre jelképes, ám a távlatokban mindenképpen jelentős az Egyesült Államok Kongresszusa Képviselőházának 1996. Szeptember 26-án hozott határozata, amely elismeri Litvániának, Lettországnak és Észtországnak azt a jogát, hogy csatlakozhassék a NATO-hoz) ellenkező esetben ugyanis Oroszország olyan következtetésekre juthat, amely az egész egykori szovjetcsatlós térség integrációs esélyeit is megkérdőjelezheti. Landsbergisnek a Russzkaja miszlj című emigráns orosz jap 1997/7 számában megjelent interjújában elhangzott vélemény ,mely szerint „Litvánia külpolitikájának sarkpontja az a meggyőződés és hit, hogy a mi határunk az Európai Unió külső határa” ,

hasonlóan elgondolkodtató. Ilyen akkor fantazmagóriáknak tetsző vélemények Litvánia és a további két balti ország „ újra függetlenedéséről” ugyanis még a szovjet fennhatóság alatt , Gorbacsov nyugati csillogásának zenitjén is elhangzottak . Orosz- litván viszonylatban talán nem is az euró-atlanti integráció okoz gondot.: ha Vilnius és Moszkva meg tud egyezni az orosz –litván-lengyel határháromszögében fekvő orosz támaszpont az agyonmilitarizált Kalinyingrádi Terület státusának rendezésében , úgy a két ország kapcsolatát gyakorlatilag semmiféle nehezék nem terheli. Az 1996-os parlamenti választásokkal a rendszerváltó és nem mellékesen az állami függetlenséget visszaállító litván politikai elit programjának megvalósítására történelmi értelemben is párját ritkító esélyt kapott. A kísérlet rendkívül felelősségteljes, hiszen éppen nem laboratóriumi körülmények közepette adhat választ arra a

kérdésre, mi várható az újabb választások után az egykor Moszkva fennhatósága alatt lévő kelet-közép-európai térségben. Érdemes tehát odafigyelni, hogyan és merre robog tovább a vilniusi mozdony. 6 LETTORSZÁG- (Latvijas Republika,Lettland) Független köztársaság a Rigai öböl, Észtország, Oroszország ,Litvánia és a Keleti-tenger között mely az 1918 nov. 18 függetlenség kimondása után a régi oroszbirodalom Kurland s részben Livland és Vitebszk kormányzóságainak egyes részeiből alakult. Önállóságát 1921 szept.22 ismerte el a Nemzeti szövetsége Az alkotmány az 1922 február 15. hozott törvényen alapszik A demokratikus köztársaságban az államhatalom birtokosa a nép, mely ezt a jogát a 3 évre választott 100 tagból álló képviselőházra (Saeima) ruházta. A képviselőház abszolút többsége választja 3 évre a köztársasági elnököt, aki újra csak egyszer választható. Az elnök nevezi ki a minisztereket akik

azonban a Saemá-nak felelős. Az elnök rendelkezik a haderő felett, felosztja a képviselőházat, de ezt akkor is meg kell tennie, ha népszavazás útján erre felszólítják; kihirdetik a törvényeket stb. a törvény előtt mindenki egyenlő A bíróságok függetlenek s ítéleteik megváltozhatatlanok. Az államgazdálkodást képviselőkből választott bizottság ellenőrzi. A képviselőválasztás titkos, arányos és 20 éven felül mindenki választható A sajtó- és gyülekezési szabadságot a törvény biztosítja. Országszínek: piros-fehér-piros Címer. Kék égbolton felkelő nap, fölötte ívben 3 csillag, alján jobbra ezüst mezőben vörös oroszlán, baloldalt vörös mezőben ezüst griff , jobb lábánál kivont kard Földrajzi viszonyok: a nagy orosz síkság folytatása melyet a keleti felén glaciális eredetű törmelékek borítanak, mélyedésükben sok kis tóval. A nyugati rész homokos és a szél által összehordott némely helyen 200

méter magasságra emelkednek. Egyetlen hajózható folyója a Düna (Dvina) 1700 km hosszú határából 500 km –t a tenger alkot. Klímája részben kontinentális Évi középhőmérséklete 6 fok Csapadéka 600 mm körül van. Terület és népesség: területe 65,791 négyzet kilométer és népessége (1925 adat alapján) 1.844805 lélek Népsűrűsége egy négyzetkilométeren 28 Az ország fővárosa : Riga 337699 lakos 7 Közigazgatásilag: 5 tartományra és 17 kerületre oszlik. Bírói szervezete a közigazgatásival egyforma. Közoktatás, Közművelés: Az elemi iskolai oktatás kötelező. Hadsereg állománya:17500 közlegény és 1960 tiszt. Hadkötelezettség 20-50éves korig Szolgálati idő másfél év a gyalogságnál a többinél két év. Gazdasági élet: agrár ország. A mezőgazdasági népesség 66% a művelés alatt álló terület 1,6 millió hektár. Főtermények rozs, zab, burgonya továbbá kender és len Bányászati kincsekben szegény.

Kevés barnaszénen kívül más nem fordul elő Külkereskedelmi forgalma. 3 kikötőjében bonyolódik le Lettország 1991-ben nyerte vissza politikai függetlenségét .A korábbi szovjet hadsereg északnyugati haderejének főhadiszállása Lettország volt Összesen 850 elhagyott szovjet katonai létesítmény közel 1000 négyzet területet, az ország teljes területének mintegy 1,6-2 %-át foglalja el. Az utolsó szovjet alakulatok 1994 augusztusában hagyták el az országot. A volt szovjet katonai létesítmények közül a Lett Nemzeti Hadsereg jelenleg csak igen keveset használ. A csatlakozásra váró országok lakosai közül a lettek az uniós csatlakozást legkevésbé támogatók közé tartoznak. A volt szovjet tagköztársaságban a rendszerváltás óta csak jobboldali kormány alakult. Nagy nemzetközi nyomás nehezedik az országra az orosz kisebbség hátrányos megkülönböztetése miatt. A belépésre váró országok lakosai közül a lettek a legkevésbé

lelkesek közé tartoznak az EU – csatlakozást illetően. A lakosság mindössze 46 %.a támogatja a belépést az Unióba, és 36 % kifejezetten ellenzi azt A lett nemzetiségűek attól tartanak, hogy a szuverenitását alig néhány éve megszerző ország ismét külföldi befolyás alá kerül. Az orosz kisebbség pedig fél, hogy lettország tovább távolodik Oroszországtól, és csak vízummal látogathatják majd rokonaikat. Ennek ellenére az ország novemberben megválasztott miniszterelnöke ragaszkodik a csatlakozás végig viteléhez, mely választási programjában is fontos szerepet kapott. Lettországot novemberben a NATO-ba is meghívták, és Einars Repse kormányfő kijelentette, csak akkor érzi majd sikeresnek kormánya munkáját, ha 2004 májusában mindkét szervezetbe bevezetheti országát 8 A szeptemberben tartandó EU –csatlakozásról szóló népszavazás előtti népszerűsítő kampányra 1,6 millió eurót költ a kormány (részben európai

támogatásból) A csatlakozásra várakozók közül csak a letteknek van forgatókönyvük arra az esetre ha a lakosság többsége nemmel szavazna. Ebben az esetben a 2006-os parlamenti választásokkal egy időben megismételnék a referendumot. Lettországnak kevesebb kedvezményt sikerült kiharcolni az EU-tól , mint a visegrádi országoknak 2004-ben már kevesebb támogatás érkezik az országba, mint a csatlakozás előtti utolsó, 2003-as évben Az unió egyik legfontosabb kifogása Lettországgal szemben a korrupció túlburjánzása volt. A korrupciót a lettek is komoly problémának érzik, a 2002-es őszi választásokon győztes Új Korszak nevű párt a közélet megtisztulását hirdető kampányával tudott győzni úgy, hogy csak 10 hónappal a választás előtt alakult. A párt listáján egyetlen olyan jelölt sem volt, aki az államapparátusban dolgozott, és Repse pártelnök naponta többször elmondta, kíméletlen lesz a korrupt hivatalnokokkal szemben,

és leépíti a túl bürokratikus állami intézményrendszert Nemzetközi szervezetek sokat bírálták a lett igazságszolgáltatási rendszert is, ugyanis a bíróságok nem eléggé autonómok , a kormány könnyen tudja befolyásolni munkájukat. A NATO és az EU is elégedetlen volt a lett választási és állampolgársági törvénnyel. A 2,4 milliós lakosságnak csak 56 százaléka lett nemzetiségű. A népesség harmada orosz, és további tíz százaléka ukrán, belorusz és lengyel. A szlávokat 1940 után a szovjet fennhatóság idején telepítették Lettországba, a független lett állam azonban nem adta meg többségüknek az állampolgárságot. A nem lett származásúak közül csak azok kaptak állampolgárságot és választójogot, akik bizonyítani tudták, hogy ők vagy felmenőik már 1940 előtt is Lettországban éltek. Képviselőjelölt pedig csak az lehetett, aki beszélte a lett nyelvet Az országban élő oroszok többsége nem tud lettül, mert a

szovjet korszakban az államigazgatásban használták az oroszt is, és sok iskolában csak oroszul tanítottak.1991-ben a nem egészen két és fél millió lakosból 452 ezernek nem volt állampolgársága, így nem vehettek részt a választásokon sem. Nemzetközi nyomásra a szabályokat enyhítették, és 1998tól csak a lett nyelv ismeretéhez kötötték az állampolgárság kiadását Sok orosz azonban így sem lehetett állampolgár. A választási törvényt 2002-ben módosították, mert a NATO nyilvánvalóvá tette, a lettek nem kapnak meghívóz 2004-re , ha nem engedik indulni a választásokon a lettül nem beszélőket 9 Ezt a korlátozást feloldották, de ez inkább elvi engedmény, hiszen az állampolgársághoz kell a nyelvtudás, az induláshoz pedig az állampolgárság .Várhatóan a csatlakozásig tovább kell enyhíteni a szabályokat Lettország gazdasága az elmúlt években nagyon gyorsan fejlődött. Általános vélekedés szerint ebben komoly

szerepe volt Repse kormányfőnek, aki alig egy éve kezdődött politikai karrierje előtt a jegybank elnöke volt, és az ő koncepciója szerint vezették be a lett valutát is a szovjet rubel megszűnésekor. A gazdasági növekedés az elmúlt években 7% fölötti volt, és az EU – szabványnak megfelelően 3% alatti az infláció és a költségvetési hiány is. A munkanélküliség 7,6% -os Lettország köztársaság, az elnököt a parlament választja. 1999-ben első kelet-európai női államfőként Varja Vike-Freberga lett az elnök. Az egykamarás parlamentet saeimának nevezik és 100 tagja van. A lett választások győztese rendre a jobboldal, de a koalíciók összetétele többször változott. Egyetlen baloldali pártnak van csak parlamenti képviselete, a kifejezetten az orosz kisebbséghez kötődő Emberi Jogokért az Egyesített Lettországban nevű pártnak. Ez a második legnagyobb politikai erő az országban, és ha az összes orosz megkapná az

állampolgársághoz kötött választójogot akár győzelmi esélyekkel is indulhatna, mert a legutóbbi választáskor is jobb eredményt ért el, mint a választóképes oroszok aránya a lett társadalomban. 2002 októberében tartott választásokat egy teljesen új politikai erő , a választások előtt tíz hónappal alakult Új Korszak nyerte. A miniszterelnök a párt alapító- elnöke, Einars Repse , aki semmiből felépítette a politikában többségében kezdő jelöltekkel induló pártja szabályosan kiütötte az előző választás győztesét, a Lett Út nevű, egyébként szintén jobbközép pártot. A Lett Út most be sem jutott a parlamentbe, holott 1991 óta minden kormánykoalícióban benne volt. Az Új Korszak két kisebb párttat kötött koalíciót, melyek maguk is két-két szervezet összefogásából alakultak: a nacionalista Haza Szövetség Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalommal és a Zöldek/parasztpárttal. 10 Riga a lett főváros 2001-ben

ünnepelte 800. születésnapját, de a független lett államiságnak sokkal rövidebb története van. A XIII. században a kard Testvérei nevű német lovagrend igázta le és keresztelte meg a lett törzseket. A német uralom az 1560-as évekig tartott, amikor litvánok , majd hamarosan a lengyelek szerezték meg a területet. 1629-től svéd megszállás, majd 1721-től orosz uralom kezdődött. Lettország először 1918-ban vált függetlenné, de az önigazgatás alig 22 évig tartott, ráadásul polgárháborútól majd diktatúrától volt vérviharos. 1940-ben a szovjet csapatok a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében megszállták a területet, és a Szovjetunióhoz csatolták. 1941-ben a németek foglalták el a területet, és a háború egyik legkegyetlenebb vérengzését szervezték meg: a lett zsidóknak mindössze 5 százaléka élte túl az ottani holokausztot. 1944-ben a szovjetek visszafoglalták Lettországot és hamarosan erőltetett iparosításba kezdtek Az

első szovjetellenes tüntetést 1986-ban tartották Lettországban, 1988-ban pedig megalakult az elszakadásért küzdő Lett Népfront nevű mozgalom. 1989-ben függetlenségi tüntetések sorozata kezdődött. 1990-ben a lett parlament kimondta az ország elszakadását a Szovjetuniótól, ezt azonban Moszkvában nem ismerték el. 1991 januárjában szovjet kommandósok támadták meg a belügyminisztériumot, a harcnak hat halálos áldozata volt. A feszült légkör ellenére márciusban a lakosság népszavazáson is megerősítette a függetlenségi igényét. Ennek ellenére augusztusban újra támadtak az orosz kommandósok, immár a rövid ideig hatalmat megszerző moszkvai puccsista kommunisták megbízásából. Ismét hat embert öltek meg a rigai akcióban. A következő hónapban azonban már az ENSZ is felvette tagjai közé Lettországot, és a függetlenséget az oroszoknak is el kellett ismerniük. Lettország és Oroszország hivatalosan még nem ismerte el a

határvonalat, bár az erről szóló megállapodást már évekkel ezelőtt megfogalmazták. Moszkva az orosz kisebbség helyzetének rendezéséig erre nem hajlandó. A lett-litván tengeri határt sem jelölték még ki ez esetekben Lettország nem fogadja el a Litván tervezetet. 11 Lettországban élő magyarok összefogása, a magyar kultúra és hagyományok népszerűsítésére. Feladata: aktivizálni a magyarul beszélő honfitársainkat, fejleszteni nyelvtudásukat. Megőrizni az ifjú nemzedékek körében a népi és kulturális hagyományokat. Népszerűsíteni a magyar lakosok körében a lett nyelveket és lettországi kultúrát, művészetet és történelmet. Történeti áttekintés: Lettországban ma közel 300 magát magyarnak valló ember él. Többségük a Szovjetunió fennállása idején Kárpátaljáról került ide dolgozni vagy egyetemi tanulmányokat folytatni. S azután , főleg házasságkötés révén ez az ország vált ideiglenes

letelepülésük színhelyévé. Közülük azonban mindössze csak 78 fő lett állampolgár ,10-en más ország útlevelét hordják a zsebükbe, a többi 205 fő pedig a „Lett Köztársaság állandó lakosa” státuszt viseli, még azok a gyermekek is , akik 1991 előtt születtek. A többi idekerült magyar hontalan Ez egyebek között azzal a hátránnyal jár, hogy nem élhetnek a Lettország és számos más állam közötti érvényes vízummentesség előnyeivel. Ha például Magyarországra akarnak menni, akkor ahhoz lengyel , szlovák és magyar Vízum kell, elég komoly összegekért. Ráadásul hivatalos rigai magyar képviselet híján a tallini nagykövetséget kell felkeresni a magyar vízumért. Ez további tetemes útiköltséget is jelent a többségükben idős és igen szegény körülmények között élő embereknek. A lettországi magyarok már 1992-ben kezdtek szervezetbe tömörülni, miután az ország kivált a Szovjetunió kötelékéből. Társaságuk

hivatalosan 1997-ben lett bejegyezve, és akkor kapta a Balaton nevet. A tagság felosztása kor szerint: • 16-25 év : 8 fő • 26-35 év :4 fő • 36-45 év 5 fő • 46-55 év 7 fő • 56 év fölött 12 fő közel kétharmaduk közép-és felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Az utóbbi időben többen elhagyták az országot, mivel az „állandó lakos”, vagyis hontalansági státuszt kaptak csak Lettországban. 12 A teljes állampolgárság megszerzése olyan feltételekhez van kötve, mint pl: lett nyelvvizsgák, az alkotmány és a történelem teljes ismerete, és ez a legtöbb magyar számára nem könnyű feladat .Ez eddig 18 magyarnak sikerült Egy lettországi tanyasi magyar , Fazekas András vizsga nélkül vált állampolgárrá. Az északi országok éghajlatát tűrő szőlőfajta kinemesítéséért kitüntetésképpen megkapta a lett személyi igazolványt, ezzel ismerték el érdemeit. A balti államok közül Lettországban él a legtöbb

magyar. A szomszédos Litvániában és Észtországban a magyaroknak ilyen problémái nincsenek. Észtországban van magyar nagykövetség, Litvániában mindenki megkapta az állampolgárságot aki minimum 5 évet ott élt. LITVÁNIA ( Lietuvas Respublika) Története: területe a világháború alatt német megszállás alá került és fejedelmi trónjára 1918 jul.11 Urach Vilmos herceget hívták meg A monarchia kérdése azonban a németek veresége következtében tárgytalanná lett, mire a litvánok a németek elvonulása (1918 dec.25) után a köztársaságot proklamálták. Ezután orosz bolseviki megszállás alá került, amely alól csak 1919- ben szabadult fel. 1920 máj 15 nemzetgyűlés ült össze 112 képviselővel, mely jun2án alkotmányt adott A köztársaság július 12-én Oroszországgal békére lépett és sikerült vele állami függetlenségét elismertetnie. Vilnát október 9-én lengyel csapatok szállták meg. Mivel azt a Nemzetek Szövetsége

Lengyelországnak ítélte oda és 1922 február 20 abba kebelezték, Litvánia orosz támogatásban kereste az ellensúlyt és azóta oroszbarát politikát folytat. Országhatárai: északon Lettország, keleten Oroszország, délen Lengyelország, délnyugaton és nyugaton Poroszország és a Memel terület. Miként az egész Balti-vidék Litvánia földje is alföld s legnagyobb tengerszintfeletti magassága alig éri el a 160 métert Területe : 65200 négyzetkilométer Lakossága : 3 690 000 fő Népsűrüsége : 56,5 fő/ négyzetkilométer Egy négyzetkilométerre eső nép sűrüsége 45. 13 Fővárosa: Vilnius Államformája: Köztársaság 41 kerület , 8 köztársasági jogú város . Közigazgatási szempontból 7 városi és 21 vidéki kerületre oszlik. Közoktatási intézményei: 2020 elemi,93 középiskola. Egyeteme. Kaunasbau- ban van 25 tanárral és kb 800 hallgatóval Hivatalos nyelv: litván, orosz Hivatalos pénzneme: litas(LTT) 1 USD=4,0 LTT Országszíne:

sárga zöld piros Címer: piros mezőben kivont kardú lovas Lakosság összetétele: Litván 80,1%, Orosz 8,6%, Lengyel 7,7% Belorusz 1,5% egyéb 2,1% Vallások: A Lengyel kultúrhatás miatt katólikus többségű ország. Római Katólikus 90%, Ortodox 9 %, egyéb 1% Területének túlnyomó része nem haladja meg a 100 méteres magasságot. A felszín formálásában az eljegesedések játszották a fő szerepet. A hullámos térszín fölé szigetszerűen kisebb-nagyobb morénahátságok magasodnak közülük csak néhány emelkedik az alföldi magasság határértékét jelentő 200 méter fölé a Nemunas deltájában széles tengerparti síkság terül el. Legmagasabb pontja Jauzapines kalnos 292 méter Gazdasága: népességének 72 %-a őstermelő, 14 %-a iparos és kereskedő Agrár - ipari ország Földterületének nagy része mars és tóvidék. Sok a rét a terület 19 %-át erdő borítja. Legfontosabb termesztett növények :rozs, zab, burgonya, rostlen, cukorrépa,

zöld takarmány Legfontosabb tenyésztett állatok: sertés, szarvasmarha, juh baromfi. Kiviteli cikkek: hús tej, tojás, vaj, sajt, papír, fa, bútor, vászon. Behozatali cikkek: kőolaj, gépipari termékek. Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Belorusszia, Fehér Oroszország , Lettország, Észtország, Németország. 1991-ben nyerte vissza függetlenségét. A szovjet csapatok kivonása 1993 augusztusában fejeződött be. 14 Gazdasági mutatók: (1995) GDP: 3,9 milliárd USD GDP/fő : 1094 USD Gazdasági növekedés: -16,2% Infláció: 45% Munkanélküliség: 1,6% . A volt szovjet hadsereg katonai létesítményeinek területe közel 677 négyzet kilométer, ami az ország területének kb. 1 %-a Az összesen 275 létesítmény többsége jelenleg az önkormányzatok tulajdonában van. Néhányat a nemzeti hadsereg használ, néhányat privatizáltak és magánvállalatoknak értékesítettek. Vasutak hossza 1601 km

Postahivatala 142 van A hadikötelezettség átlagosan 20-40 évig. Szolgálati idő 1 ½ év a gyalogságnál, 2 év a többi alakulatnál. Litvánia központi vízellátása csaknem kizárólag talajvízen alapul. Vidéki településeken még a hagyományos kutakat elterjedten használják. A talajvíz fenntartható hasznosítása érdekében mindent meg kell tenni a vízadó rétegek minőségének megőrzésére. 1991-ben jelent meg a környezetvédelmi törvény. A Környezetvédelmi és a honvédelmi minisztériumok 1994-ben közös programot indítottak az elhagyott katonai bázisok környezeti állapotának javítására. A program felelősei a nemzeti hadsereg és a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint annak 8 regionális egysége. A program hosszú távú célkitűzései a következők:: • 2000 súlyosan szennyezett terület felszámolása 1995-2000 között • További szennyezés megelőzése • Részletes vizsgálatok és kárelhárítási tervek

készítése a legsúlyosabban szennyezett területekre A 10 legsúlyosabban szennyezett létesítmény kárelhárítását országos határozat írja elő. 15 Romának lenni Litvániában Litvániában kétszáz roma akarja elhagyni hazáját ,és Oroszországban akar letelepedni , mivel Putyin elnök menedéket , munkát és támogatást ígért nekik. A romák már beadták kérelmüket az orosz követségen Magyarországon általában nem sokat hallunk a balti-tengeri országokról . Európa északkeleti részén , Lengyelország és Oroszország szomszédságában van ez a három kis ország , egyenként három-négy millió lakossal. Lettország, Litvánia és Észtország a Szovjetunió részei voltak. A szovjet hatalom összeomlása után Litvánia önálló köztársasággá vált. Mivel gazdasága szorosan összefonódott a szovjet gazdasággal, annak válsága erősen kihatott rá, és a mai napig gazdasági problémákkal, munkanélküliséggel küzd. Litvániában

jelen pillanatban is 70 százalékos a kivándorlás a romák körében, az emberek nagy része már elköltözött más országba, elment örökre. A munkanélküliség oka a rendkívüli diszkriminációban keresendő. Három tábor van a fővárosban , Vilniusban is ahol csak romák laknak, elkülönítve a többiektől. Körülbelül 500-550 ember lakik egy táborban Az úgynevezett alsó táborban élnek azok, akik elhatározták, hogy elmennek innen , ha törik, ha szakad. Ezek a táborok illegális települések csatornázás és víz nélkül. Nem privatizált, állami földterületeken vannak , és törvénytelennek számítanak. Nem lehet mosni, nem tudnak fürdeni, állandóan betegek az emberek. Egyedül elektromos áram van, persze csak addig, ameddig tudnak érte fizetni. Ötszázötvenen élnek azokban az összetákolt picike faházakban, ahogyan tudnak. Ezekben természetesen semmilyen fűtés sincs. A tél ugyan még messze van, de a borzasztó körülmények

között most is nagyon nehéz itt élni. A Roma Misszió vezetője a következőket mondta el a kérelmet beadók indokairól: „Itt van ez az alsó telep , ahol kétszázan laknak. Ez a rendőrség kedvenc szórakozóhelye Rendszeresen kijárnak ide, megverik a gyerekeket, megverik az asszonyokat, szétszórnak mindent amit találnak. 16 Szórakoznak gúnyolódnak az emberekkel . ez úgy megy, hogy ha történik valami, szabálysértés vagy bűncselekmény, és keresni kezdenek valakit a bejelentett lakcímen, akkor jönnek ide, ahol mind a kétszáz roma egy házszám alá van bejelentve. Elindulnak házról házra, keresik az emberüket, és közben felforgatnak mindent, megaláznak mindenkit. Ez az amit nem bírtak tovább , no meg azt, hogy munka sincs. Mihelyt meglátják, hogy cigány vagy, nem vesznek fel semmilyen munkára. Ezért ők mind a kétszázan elmentek az orosz követségre és orosz menedékjogot kértek. Nem tudják, hogy meg fogják-e kapni, de nem ők az

elsők, akik el akarják hagyni Litvániát. Rengetegen mentek el Angliába, Németországba, Svédországba: volt aki törvényesen , volt aki törvénytelenül, mindenesetre kint vannak, és nem jött vissza még senki. Mert itt lehetetlen élni. A törvény azt mondja, hogy a litván állam köteles biztosítani az alapvető emberi jogokat minden litván állampolgárnak. Ezek között szerepel a normális lakáshoz való jog is, minden állampolgárnak normális életkörülményeket kellene biztosítani. Hiába vannak törvények, melyek csak elméletileg védik a litván állampolgárokat. Például a jogsértések ellen Csakhogy ezek közül semmi nem valósul meg, a törvényben meg van írva, de tovább nincs semmi. A jogokat folyamatosan megsértik. Ezért mennek el olyan sokan , nem csak a romák, más nemzetiségek is, az őslakó litvánok és az oroszok is, csak őket nem figyelik annyira, szám szerint, mint minket, romákat. De senkit nem véd meg a törvény, olyan

rendszer nincs nálunk ami be is tartaná ezeket a dolgokat.” A cigány szervezet sem tud sokat segíteni, pedig régóta és sokat fáradoznak ezen. Akkor kezdte, amikor Litvánia függetlenné vált. Akkor még egyetlenegy szervezet nem volt és semmilyen törvény sem , ami a kisebbségeket érintette volna. Néhány roma aktivista látta, hogy ha ők maguk nem fognak valamit cselekedni, akkor senki nem csinálja meg helyettük. Kaszparavicsuszék elkezdtek járni a romák közé, közösségeket létrehozni, majd 1999-ben létrehozták ezeknek a közösségeknek a szövetségét. A szövetségben minden egyes városból vannak roma közösségek. Így próbálnak meg a következő dolgokért harcolni: az emberi jogokért, a szocialista jogokért, a felvilágosítás és az egészségügy normális mederbe terelésért 17 Ezek azok a dolgok, amikre törvény van, de egyáltalán nem működnek. Megpróbálnak személyesen segíteni a romáknak, ahogy tudnak. Nem sok

eredmény van egyelőre A litván cigány szervezet hiába tagja két nemzetközi cigány szervezetnek, a Cigány Világszövetségnek és a németországi székhelyű Roma Nemzeti Kongresszusnak, ezek a nemzetközi roma szervezetek sem tudnak nekik segíteni. Ezeknek a szervezeteknek egyelőre csak javaslattevő jogkörük van, se végrehajtó hatalmuk, se anyagi erőforrásuk nincs. „ az oktatásban is ilyen nagy gondok vannak. körülbelül húsz százalék az, aki iskolába jár a roma gyerekek közül .Otthon ugyanis nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy megcsinálják a leckét, a tankönyvek is nagyon drágák. A harmadik és legfőbb ok az, hogy sokszor nincs mit enni. Így meg hogy menjen iskolába az a gyerek , úgysem tudna a tanításra figyelni, ha korog a gyomra, és azon jár az esze, hogy mit kellene enni. Legjobban az mutatja a diszkrimináció mértékét, hogy Litvániában van náci párt. Ez azt jelenti, hogy azokat az elveket képviselik, melyeket Hitler

vallott. Ennél jobb magyarázat nem is kell. Abban a városban, ahol ennek a pártnak a székhelye van, azt mondhatom, hogy a romák félnek kimenni az utcára, félnek bemenni egy üzletbe. Előfordul, hogy csak azért, mert romák, minden ok nélkül megtámadják őket az utcán. Főleg a fiatal embereket Amikor sírva panaszolják ezeket a gondjaikat nekem a roma családok, én is tanácstalan vagyok, nem tudok jobbat javasolni, megértem, hogy elvágynak innen” Demográfiai helyzet A lakosság számának alakulása (ezer fő) Év Férfiak Nők Összesen 1970 1468,1 1660,1 3128,2 1980 1604,0 1794,0 3398,0 1989 1747,0 1942,8 3689,8 1990 1765,1 1958,1 3723,2 1995 1773,8 1965,0 3738,8 18 Urbanizáció (1995) Városi lakosság aránya: 68% Falusi lakosság aránya: 32% Népmozgalom (1995) Házasságkötések aránya: 6,0 Válások aránya : 2,8 Fertilitás: városban 1,7 Vidéken 2,7 A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A születéskor várható átlagos

élettartam az 1980 és 1990 közötti időszakban emelkedett. 1990 óta folyamatos csökkenés mutatkozik, melyet a lakosság egészségi állapotának romlása okoz. A mutató 1994-ben nem érte el az európai átlagot (75,1 év), a volt szovjet köztársaságok köz9tt azonban kedvező helyet foglal el. Az elmúlt 24 évben a két nem közötti különbség 1990-ig csökkent, azóta növekedés tapasztalható. (1994-ben a két nem közötti különbség 12,1 év, a nők javára) A nyugat-európai országokhoz képest a lakosság egészségi állapota rossz. Ennek okai a megelőzés hiánya, az egészségtelen életmód, valamint a környezeti ártalmak. Az anyai halálozás 100 ezer élve szülöttre számítva 1980-ban 27, 1990-ben 22,9 volt, malj 1995-ben 16,6-ra csökkent. 1995-ben a vezető halálokok között leggyakoribbak a keringési rendszer betegségei, az össz halálozás 53,6%-át tették ki. A daganatos halálozás is növekedett, az össz halálozás 16,6%-át okozta.

A harmadik helyen a balesetek és sérülések okozta halálozás áll, az összhalálozás 14,4%-áért felelős. 19 Az egészségügy szervezete és működése Az egészségügy fő irányító szerve az Egészségügyi Minisztérium. Feladata a kormány egészségpolitikájának megvalósítása, az egészségügyi intézmények működésének tervezése és ellenőrzése. Közvetlen felügyelete alá tartoznak az országos intézetek A helyi szintű egészségügyi intézmények a helyi hatóságok működtetik és a helyi költségvetésből finanszírozzák. Az egészségügyi ellátás szervezete a közigazgatási beosztáshoz igazodik, amely 44 területet (régiót) és 11 területi jogú várost foglal magában. Ugyanakkor öt funkcionális egészségügyi zónát jelültek ki, amelyek 750 ezer lakost látnak el, és a következő legnépesebb város a központjuk: Vilnius, Kaunas,Siauliai és Panevezys. A jelenlegi szervezeti struktúra a következő ellátási

szintekből áll: • Helyi szint- egészségügyi alapellátási intézmények • Regionális szint- kórházak és rendelőintézetek • Országos szint- magasan specializált intézmények ( pl egyetemi oktatókórházak) Egészségpolitikai, egészségügyi reform A függetlenné válás óta 1991-től folyamatosan egészségügyi reformokat hajtanak végre, amelyek célja az egészségügyi ellátási rendszer hatékonyságának növelése, az ellátás színvonalában és hozzáférhetőségében meglevő egyenlőtlenségek kiküszöbölése. A WHO „Egészséget mindenkinek 2000-re” alapelveinek figyelembevételével kidolgozták a nemzetközi egészség politikát és stratégiát, amelyek az első lépés volt az egészségügyi reform útján. 20 A reform fő alapelvei: • Az egészségügyi ellátás garantálása minden állampolgár számára • Az állami költségvetésen kívül az egészségügyi ellátás alternatív finanszírozási formáinak

(magán, önkéntes egészségbiztosítás, külön alapok) bevezetése • Az egészségügyi ellátás igazgatásának és költségvetésének decentralizálása, az egészségügyi beruházások fejlesztése • Betegségmegelőző és egészségmegőrző programok megvalósítása, ehhez finanszírozási források biztosítása • A szabad orvosválasztás biztosítása • A szociális helyzet, az élet- és munkakörülmények javítása. Egészségügyi ellátás Az állam által finanszírozott egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki: • Tbc-és egyéb fertőző betegségek leküzdése, • Onkológiai , anyagcsere-betegségek és elme-egészségügyi problémák kezelésének biztosítása • Sürgősségi ellátás • Szülészeti. Csecsemő-és gyermekellátás megelőzés • Egyes társadalmi csoportok egészségügyi ellátása • Rendkívül költséges szolgáltatások (vese dialízis, transzplantáció) biztosítása Járó

beteg ellátás A járó beteg –intézmények látogatottsága viszonylag magas, egy személy évente átlagosan 8szor fordul orvoshoz (1994-es adat). A lakosságnak a fele a szakorvosokat keresi fel Ezért az ellátás javítása érdekében folyamatban van az egészségügyi alapellátás és az általános orvosok képzésének fejlesztése. 21 Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi központokban, járóbeteg-klinikákon és a kórházi járó beteg rendelőkben történik. Az egészségügyi központok 500-1000 lakost látnak el. Az alapvető megelőző és gyógyító feladatokat orvos asszisztensek, szülésznők és ápolónők végzik. Egyes nagyobb bázis központokban fogorvos, szülész-nőgyógyász, belgyógyász stb. szakorvos is dolgozik Az országban 1040 egészségügyi központ működik, egy vidéki régióra átlagosan 23 központ jut. A járó beteg – klinikák száma 194, minden vidéki régióban 4-5 klinika található. Ezekben általános

orvos, gyerekgyógyász, fogorvos és ápolószemélyzet működik. Egészségügyi alapés szakellátást nyújtanak 25-100 ezer lakos számára A kórházakhoz tartozó járóbetegrendelők száma 150 (36 városi és 114 vidéki) A függetlenné válás óta elindult a privatizációs folyamat is, bár egyelőre lassú ütemben . Fekvőbeteg ellátás Az ellátás , irányítás és az ellenőrzés a minisztérium feladata. A kórházak finanszírozása részben az állami, részben a helyi hatóságok költségvetéséből történik. Az állami kórházak országos vagy regionális szintű funkciókat látnak el, szakellátást nyújtanak. A kórházak évente a lakosság 18 %-át látják el. Magánkórházak nem léteznek A kórházi ágyak száma nemzetközi viszonylatban is magas (1993-ban 117 ágy jutott 10 ezer lakosra) Az egyes intézménytípusok fejlettsége között azonban egyenlőtlenségek mutatkoznak. A krónikus betegek ellátására nem áll rendelkezésre elegendő

intézmény. A kilencvenes években ágyszám csökkentést hajtottak végre. Társadalombiztosítás Az országos társadalombiztosítási rendszer kiterjed az egész lakosságra. 1991-ben az állami költségvetésből elkülönített Társadalombiztosítási Alapot hoztak létre, amelyet a kormány Társadalombiztosítási Tanácsa felügyeletével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium működtet. A társadalombiztosítási ügyek intézése az Állami Társadalombiztosítási Hivatal, valamint a Területi Állami Társadalombiztosítási Alap hivatalainak feladata. 22 Nyugdíjbiztosítás Az első törvényt 1925-ben hozták, jelenleg az 1956. és az 1990 évi törvény van érvényben A nyugdíjbiztosítási rendszer keretében kiterjed a biztosított személyekre és az állandó lakosokra. Öregségi nyugdíj: esetén a nyugdíjkorhatár férfiaknál 62 év, nőknél 60 év. A biztosítottak keresetük 1 %-át fizetik biztosítási járulékként. A munkáltató a

bérösszegek 23 %-át kötelesek fizetni. Az öregségi nyugdíj alapösszege nem lehet alacsonyabb mint a létminimum 110%-a Betegségi biztosítás A betegségi biztosítás kiterjed az egész lakosságra. Az első törvényt 1925-ben adták ki, jelenleg az 1991. évi van érvényben. A járulékfizetés mértéke megegyezik a nyugdíjbiztosításéval. A betegség első három napjára járó táppénzt, amely a dolgozó fizetésének legalább 50 %-a a munkáltató fizeti. A további napokra a társadalombiztosító intézmény téríti a táppénzt, amelynek összege 27 naptári napon keresztül az előző három hónap átlagbérének 80%-a majd a 31. naptól kezdve 4 hónapig, ill a rokkantság megállapításának időpontjáig az átlagbér 100%-a. Az anyasági segélyre jogosult nők az utolsó 3 hónapra számított átlagbérük 100%-át kapják 70 napig a gyermek születése előtt és 56 napig a gyermek születése után. Valamelyik szülő a csecsemő gondozására

szabadságot vehet igénybe 1 évig, amely időszak alatt fizetésének 60%-át kapja. A biztosított dolgozók fekvőbeteg –ellátását az állami egészségügyi intézmények nyújtják ,és a gyógyszerköltségeket az állam téríti. A járó beteg –ellátás és az itt felmerülő gyógyszerköltségeket a társadalombiztosítás költségvetéséből fizetik. A családtag ellátása azonos a családfő fent leírt jogaival. A munkahelyi balesetekre az 1991. évi törvény érvényes A munkahelyi baleset esetén történő ellátás feltételei hasonlóak, mint a betegségi biztosításnál. Ideiglenes rokkantság esetén a segély a fizetés 100%-a amelyet a munkába való visszaállásig fizetnek. Az állandó munkaképtelenség elbírálásának feltételei ugyanazok , mint a teljes rokkantsági nyugdíj esetén. 23 Munkanélküli segély Az első törvényt 1919-ben hozták, a jelenlegi 1990 óta van érvényben. A munkanélküliséggel kapcsolatos ügyeket az

országos és területi munkaügyi hivatalok intézik. Járulékot a biztosított személyek nem fizetnek, a munkáltatók a bérek 1,6%-át fizetik a munkanélküliségi alapba. Hiány esetén az állami költségvetésből pótolják a szükséges összegeket A munkanélküli segély feltétele, hogy az igénylő az utóbbi 3 évben legalább 24 hónap biztosítással rendelkezzen. Családi pótlék Az első törvényt 1991-ben , a jelenlegit 1995-ben hozták. A családi pótlékot az állami és a helyi költségvetésből finanszírozzák. Az alacsonyabb jövedelmű családok részére folyósítanak pótlékot (átlagjövedelem-számítás részesülnek kisebb segélyekben. 24 alapján). Munkanélküli családok is