Gazdasági Ismeretek | Döntéselmélet » Döntéselmélet és módszertan

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 35 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2000

Feltöltve:2005. február 13.

Méret:351 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Döntéselmélet és módszertan 1. HATÁROZZA MEG A DÖNTÉS FOGALMÁT, ÉRTELMEZZE ÉS ELEMEZZE A DÖNTÉSEK TÍPUSAIT ! Kindler József : A DÖNTÉS célirányos emberi választás, adott környezetben, cselekvési változatok között, ahol a cselekvési változatok a döntési foly. döntést megelőző szakaszában mint cselekvési lehetőségek vannak feltárva. JEGYE: 1. A döntés az egy választás Bizonyos helyzetekben nem lehet a választást megkerülni Anemdöntés is döntés. 2. Mindig van egy ún döntéshozó Lehet 1 személy( ált az adott szervezet vezetője ), vagy csoport. 3. Választani csak akkor lehet, ha van miből( min 2 dolognak kell lennie ) Ún cselekvési változatok, lehetséges mo-ok vannak. 4. Célirány : célja legyen a választónak Ehhez választja ki számára a megfelelőt Ehhez ún döntési kritérium kell.( = ismérv, amely segítségével preferencia sorrendet lehet felállítani.) 5. Mindig egy környezetben történik a döntés

Behatárolják, hogy milyen cselekvési változatok lehetnek. 6. A döntés nem egyszeri cselekvés A döntés egy folyamat része Ált van egy passzív része ( inf. kiválasztása, összehasonlítás,) és egy aktív része( végrehajtás, ell ) CSOPORTOSÍTÁSOK : • SIMON : A döntéseket 2 csoportra : 1. Programozott: - ismétlődő jellegű - rutinszerű - jól struktúrált helyzetekben alkalmazható. - ha numerikusan leírható a probl. - a cél célfgv-ben leírható - a probléma numerikusan megoldható. ( kevesebb ráfordítás, olcsóbb, gyorsabban lebonyolítható ) 2. Nem programozott: - újszerű - nagy hoderejű kérdésre - nem ismétlődő - nem rutinszerű - nem jól struktúrált ( pl. beruházás, szanálás) ( több ktg-et, időt vesz igénybe, viszont hatékonyabb lehet ) A nem programozott döntések részaránya a magasabb szintű vezetői döntésekben nagyobb. • FORRESTER : 1. Explicit ( nyílt ): Nem várja meg, míg döntéshozó kényszer áll fenn, ezt

megelőzően dönt. Megvizsgálja milyen irányba kell fejleszteni,.stb DÖNT, MERT LEHET ( többféle lehetőség, nincs kényszer ). 2. Implicit ( zárt ): Elkerülhetetlen a döntés, a rsz. állapota kényszerít DÖNT, MERT KELL ( készletszintben a beszerzés, .stb) 1.oldal Döntéselmélet és módszertan 2.oldal • I. KORNAI JÁNOS : A gazdasági rsz-ek dualisztikusak (kettősség jellemzi). - reálszféra: ag-i foly-ok zajlanak (ag szállítás) - szabályozási szféra: szellemi foly-ok ter-e (inf.döntés)a reálszféra működését irányítja, befolyásolja. 1.Intern ( belső ): Saját reálszférájára vonatkozóan hoz döntéseket. Ezek az ún VEZÉRLÉSEK 2.Extern ( külső ): Egy másik rsz. szabályozási szférájára hoz döntéseket Ezek a DIREKTíVÁK • II. KORNAI JÁNOS : 1.Szokványos : 1. egyszerű lépésekből áll 2. ismétlődő 3. rutin jellegű 4. algoritmusigénye kicsi 5. visszafordítható 6. kismértékű 2.Alapvető : 1. bonyolult

lépések 2. algoritmusigény 3. nem fordítható vissza a reálfoly-ba 4. mértéke nem lehet tetszőleges 5. nem rutinjellegű • INFORMÁCIÓ SZERINTI : 1.Determinisztikus helyzet : A döntéshozó minden inf-ót ismer Biztosan tudja a cselekvési változatok eredményeit. 2.Ismert valószinűségek esete : Az inf kevesebb A véletlen befolyásolja a kimenetet Vagy objektív módon, v. matematikai, statisztikai úton határozható meg a valószínűségi elo. 3.Szubjektív valószinűségek esete : Itt mégkevesebb a döntéshozó inf-ója, így objektív módon nem tud számolni. ⇒ becsléseket alkalmaz 4.Játék a természettel : Itt a legkevesebb a döntéshozó inf-ja Azt tudja a döntéshozó, hogy választását a véletlen befolyásolja, de nem tudja, hogy ez hogy működik. Ez az ismeretlen szokás a : " természet ". 5.Értelmes ellenfél esete : A döntéshozó választását egy másik, esetleg több ellenfél is befolyásolhatja. Bele kell számolni, hogy

mit tesz a másik, az ellenfél 2. VÁZOLJA FEL A DÖNTÉS FOLYAMATÁNAK EGY LEHETSÉGES FELBONTÁSÁT ! JELLEMEZZE A FOLYAMAT EGYES SZAKASZAIT ! A döntés egy folyamat része. 1. A döntési helyzet felismerése -A legnehezebb a döntési helyzet felismerése. Döntéselmélet és módszertan 3.oldal -A döntéshozónak ált.-ban nem célszerű megvárnia, míg döntési kényszer áll elő -Nem a d.hozó elképzelése szerint működik a rsz, bele kell avatkozni Inffelvételről van szó Felismerések : 1. Kényszerítő nyilvánvalóság(nem lehet nemészrevenni) pl: inplicit döntés 2. Figyelmeztető rsz beépítése(lehet belső-plszámviteli rsz, külső-mindig jobban észreveszi a hibát). 3. Problémakutatás(problémát megelőzve tárják föl) pl:explicit döntés 2. Helyzetfelmérés -Információk összegyűjtése és elsődleges csoportosítása megy végbe. -Elkülönül a programozott, és nem programozott döntés. Kevesebb inf.gyűjtésre van szükség a

programozottnál Azt kell néznünk, hogy a szokásos feltételek adottak-e. Több inf. kell a nem programozottnál Meddig terjed az adott probléma hatóköre Vizsgálni kell : 1. Környezet (feltételek feltárása) 2. Erőforrások (ag, gép, létszám, ) Ezek mérésére legalkalmasabb a mérleg 3. A rsz struktúráját, felépítését (szervezeti felépítés, foly-at kell figyelni) 4. Vezetés 3. Helyzetelemzés -Nem választható el egyértelműen a helyzetfelmérés fázisától. -Helyére kell kerülnie vmennyi inf.-nak, ki kell derülnie: melyik hasznos, melyik nem -Itt jut el oda, hogy : " Adott egy jól leírható helyzet. " Az inf.-at olyan formába kell hozni, hogy azok használhatók legyenek Itt : csoportosítás, mutatók számítása, statisztikai számítás. 4. Célkitűzés, döntési kritériumok meghat-a -Az elején csak elképzelt célunk volt. -Ez az inf-val módosulhat, alakulhat -Itt elég az inf. a célkitűzés véglegessé válásához -A

döntzsi kritériumok : összehasonlítják a cselekvési változatokat, és sorrendet állítanak fel. 5. Cselekvési változatok kimunkálása és értékei -Itt kell kidolgozni a változatokat. -Függ a d.hozótol, hogyan viszonyul a kockázathoz Kockáztató-e Cselekvési változatok jellege: 1. Számszerüsíthető 2. Nem számszerüsíthető 1. Cselekvési változattal együtt számérték(ek) jelenik(nek) meg Ha csak 1 számérték van ⇒ inf.vesztéssel jár Az értékelés nem jelent problémát (nagyság szerint lehet rendezni). Döntéselmélet és módszertan Ha több szám van ⇒ problémás az értékelés. Vektor jellemzi a cselekvési változatot, nem lehet optimalizálni, sorrendet felállítani. 4.oldal így 2. Klf problémák Nem csak kidolgozni kell a cselekvési vált.-ot, hanem értékelni, összehasonlítani is 6. Döntés -Adott szervezet vezetője hozza meg. -Célszerű a d.előkészítés után a döntést azonnal meghozni(van, hogy eltolódik, de a

feltételek közben megváltoznak. 7. Végrehajtás, ellenőrzés -A végrehajtást a vezetőnek kell szerveznie. ( ált-ban ez a nehezebb feladat, a többi inkább elméleti feladat) -Ez már nem csupán szellemi folyamat. Embereket is kell mozgatni,stb -A döntés akkor jó, ha meg van tervezve a végrehajtás is. Ezután a pont után a folyamat vissza megy az elejére. 1.,2,3 pont : Döntési helyzet azonosítása. 1.,2,3,4,5 pont : Döntéselőkészítés 3. ISMERTESSE A PROBLÉMAFELISMERÉS MÓDJAIT, VALAMINT A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁNAK ELVI LEHETŐSÉGEIT ! MUTASSA BE A PROBLÉMATERET RENDSZERSZEMLÉLETŰ FELFOGÁSBAN ! Van egy: jelenlegi állapot -Jelenlegi állapot (kell egy cipő) -Célállapot (szeretnék egy piros cipőt) célállapot (kívánatos áll.) Probléma A jelenlegi áll.-ban van: -tényhelyzet (hűtővíz csökkenni kezd, kicsöpög) -észlelt áll. (akkor észleli, ha mutatja a mutató) Az észleléseink nem biztos, hogy lefedik a tényleges áll.-ot

Tényállapot Kívánatos áll.(cél) probléma Észlelt áll. Ismerjük-e a célhoz (kívánatos áll.-hoz) vezető utat ? (ebből dől el, hogy van-e igazán problémája valakinek) Döntéselmélet és módszertan 5.oldal Ált.Isk: másodfokú egy mo-a : 1.csoport -nem ismeri a képletet, otthagyja a feladatot. -cél elvesztése ⇒ ilyenkor nincs probléma. jelenlegi( cél ) 2.csoport cél -ismeri a képletet, megoldja. -egyértelműen eljut, az út ismert. -itt nincs probléma, megoldható. 3.csoport út -nem ismeri, de próbálkozik a mo.-al -az út ismeretlen, ez a probléma. -keresik a mo.-t, próbálkoznak Problémának nevezzük azt a helyzetet, amelyben bizonyos célt akarunk elérni ( Az észlelt áll. eltér a céláll.-tól ) de a cél elérésének útja számunkra rejtve van Probléma mo. elvi lehetőségei : 1. Az észlelt áll-ot addig változtatjuk, amíg céláll nem lesz Rátoljuk. Megszűnik a probléma 2. Lemondunk a célról Jelenlegi áll.-ot

tekintjük célnak 3. Mind a 2-őn változtatunk kompromisszumot kötünk. észlelt céláll. Rendszer szemléletű problématér : 1. Probléma-taxióma 1. 2. 3. 4. 2. Probléma mo módja 3. Problémamo foly-a 1. Taxióma szerinti osztályozás: 1. Konceptuális : -Elméleti probl Elméleti, logikai úton lehet megoldani ezeket a probl-at Ide tartoznak a matematikai, és elméleti fizikai problémák. 2. Empirikus : -Elméleti jellege mellett kísérleti, tapasztalati megfigyeléseken alapuló. Fizikai egy része ide tartozik. 3. Viselkedési : -Társas együttlétből adódó probléma. Hatalmi kapcs.-ból eredő, alá- fölérendeltségből adódó 4. Társadalmi : -Szélesebb kört, egész társ.-t érintő probléma Döntéselmélet és módszertan 6.oldal Környezetszenny., éhinség, ózon,stb 2. Problémamegoldás módja: 1. Egyéni : -1 ember próbálkozik a probl. mo-val Pl: tanulás 2. Csoportos : -A probl egyre bonyolultabbak, összetettebbek, egyre több

területet érintenek Informális szervezet: nincs alá-fölérendeltség, a csop.-ban mindenki egyenrangú. Demokratikus 3. Szervezeti : -A szervezetnél van struktúra, vezető, mindenkinek van feladata, jogköre 4. Társadalmi : -Amikor a probl-t az egész társadalom együtt oldja meg Pl: népszavazás 3. Problémamegoldás folyamata: 1. Felismerés : A jelenlegi és kívánatos áll észlelése, a probléma azonosítása 2. Meghatározás : (diagnózis) Probléma leírása, tényfeltárás, korlátozó feltételek meghat-sa 3. Analízis : A problémát kisebb összetevőkre bontják, ami a jobb megismerést segíti elő 4. Szintézis : Az analizált inf-at és a különböző területeket olyan mo-á integráljuk, amelynek célja a jelenlegi és kívánatos áll. egybeesésének elérése 4. ISMERTESSE A KÜLÖNBÖZŐ DÖNTÉSI SZITUÁCIÓKAT ÉS AZOK JELLEMZŐIT ! TÉRJEN KI AZ EGYES DÖNTÉSI SZITUÁCIÓKBAN ALKALMAZHATÓ DÖNTÉSI KRITÉRIUMOKRA ! Döntési kritériumok : -

Kielégítő döntés ( bármelyik elem választható ) - Optimális döntés ( vmilyen szempont szerint rendezni kell, ez a szempont a döntési kritérium ) Döntési szituációk ( 5 db ): A táblázat belsejében az eredmények vannak. Ha a dhozó Ai cselekvési változatot választja, és Sj eredménz köv.be, akkor az elért eredmény Uij Kimenet Alternatívák A1 Ai An S1 Sj Sm U11 Ui1 Un1 U1j U1m Uij Uim Unj Unm 1. Determinisztikus eset : Döntés kritériuma : ahol a célfgv. maximális ( a helyettesítési értéke a legnagyobb ) Ai >Ak ⇒ Ui> Uk - Ai -t kell választani, ha a hozzá tartozó eredmény > mint az Akhoz tartozó 2. Ismert valószinűségek esete : A várható értéket kell kiszámolni minden cselekvési változathoz, ez alapján állítjuk fel a rangsort. Ai > Ak n ha ∑ j= 1 Pj* Uij > n ∑ j= 1 Pj * Ukj Döntéselmélet és módszertan 7.oldal 3. Szubjektív valószinűségek esete : Ai > Ak n

ha ∑ n ∑ Pj * Uij > j= 1 Pj = 1/n ha nem tudsz sorrendet állítani : Ai > Ak ⇒ Pj * Ukj j= 1 n ∑ 1/n * Uij > j= 1 Bayes-Laplace : Ai > Ak ⇒ n ∑ 1/n * Ukj j= 1 n ∑ j= 1 Uij > n ∑ Ukj Ha minden esemény ua.-al a val-el kövbe j= 1 4. Játék a természettel : 1. Maximax elv : Ai > Ak ha max Uij > max Ukj Az egyes cselekvési vált.-ok közül a maximálisakat válassza, és azok közül is a legnagyobbat 2. Minimax elv : Ai > Ak ha min Uij > min Ukj Kiválassza a minimumokat, és azok közül a maximálisat választja. 0 ≤ λ ≤ 1, Ai > Ak ⇒ λ optimális paraméter : λmaxUij + (1-λ)minUij > λmaxUkj + (1-λ)minUkj. 3. Minimális megbánás elve : Megbánás mátrix -uolyan szerkezetű lesz, mint az eredeti mátrix + minimax elv fordítva alkalmazva ⇒ maximális közül a minimumot választjuk 5.Értelmes ellenfél esete : - A d.hozóval szemben egy értelmes ellenfél van Közösen

"játszanak" Be kell kalkulálni a másik döntési lehetőségeit. 2 személyes zérus játék -2-en vesznek részt, és a játék várható értéke nulla. ( amennyit az egyik fél nyer, annyit veszít a másik ) Megoldása : mindig a minimax elv szerint oldjuk meg, mind a 2 játékosra ezt alkalmazva. -Ha nincs nyeregpont, nem lehet tiszta stratégiát alkalmazni,keverni kell! Meg kell hat.-ni a val-et 5. HATÁROZZA MEG A CSELEKVÉSI LEHETŐSÉG FOGALMÁT ! ISMERTESSE A DÖNTÉS SORÁN SZEREPET JÁTSZÓ CSELEKVÉSI VÁLTOZATOK KAPCSOLATÁT ! CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK ( STRATÉGIÁK ) : 1. Lehetséges cselekvési változatok halmaza : ( A ) -Csak azt vizsgálják, hogy értelmezhető-e az adott változat. Ez az ún Alaphalmaz 2. Végrehajtható cselekvési változatok halmaza : ( B t ) -Ez már szűkebb. Az A alaphalmaz részhalmaza -Adott ag.-i, műszaki feltételek mellett a rsz képes megvalósítani -Ez a halmaz változik, nem áll. Bt ⊂ A t 1 ≤ t ≤ t 2 t:A

döntési foly eleje és a döntéselőkészítés vége(döntés pillanata) között változik. Döntéselmélet és módszertan 8.oldal 3. Végrehajthatónak ítélt cselekvési változatok halmaza : ( B t ) -Itt ez nem objektív feltételekkel alakított helyzet. Itt azt nézzük : mit lát ebből, szubjektív értékítéletet tükröz. Mit lát, mit képes felismerni a döntéshozó t1 ≤ t ≤ t 2 Bt ⊂ A -Szerencsés esetben a 2 halmaz egybeesik ( az előző és ez ). -Reálszféráról ad inf.-ót szubj vagy obj megítélésben ( ez és az előző pont ) 4. Elfogadhatónak tartott (v ítélt) csel-i vált-ok halmaza : ( D t ) -Olyan csel.-i vált-ok, amelyek az adott szabályozás mellett adhatók meg -Mit érdemes megvalósítani. Dt ⊂ A -A szabályozási szférát tükrözi vissza. 5. Szóba jövő csel-i változatok halmaza : ( Ft ) Mind a 2 szférát tükröznie kell. Ft = B t ∩ D t 6. BESZÉLJEN AZ INFORMÁCIÓNAK A DÖNTÉSI FOLYAMATBAN BETÖLTÖTT

SZEREPÉRŐL ! ISMERTESSE A BIZONYTALANSÁG ÉS A VALÓSZÍNŰSÉG SZEREPÉT A DÖNTÉSHOZATALBAN ! Az információ nemcsak az 1. szakaszban, hanem a döntési foly egészében központi kategória Forrester : „ A döntés : inf.-ók átalakítása akciókká ” Nemény : „ A döntés inf.-kat alakít át inf-ókká ” Inf.-ók típusai ( a dhozóra gyakorolt hatás alapján ) : 1. Szemantikus inf : a dhozó választási lehetőségeit befolyásolja, amennyiben új alternatívákat tárhat fel, megváltoztathatja az egyes alternatíváknak tulajdonított értéket, az alternatívák választásának valószínűségét, .stb 2. Pragmatikus inf : vmely alternatíva végrehajtására ösztönöz, befolyásol, utasít 3. Motivációs inf : a dhozó értékrendszerét, az egyes alternatívák végrehajtása révén elért eredményeknek tulajdonított értéket befolyásolja. A döntési folyamatot elindító mozzanat egy inf.-felvétel : a dhozó értesül arról, hogy döntési

probléma ált elő. Az inf. lényegi tul-a, hogy bizonytalanságot szüntet meg Def. : A bizonytalanság a dhozó szubjektív viszonya a környezethez, a külső világ állapotához, s mint ilyen, objektíve és állandóan létező attributuma, velejárója az emberi létnek. A def. szerint a bizonytalanság egy olyan viszonyt jelent a dhozó és a környezet e között, amely objektíve létezik, meg nem szüntethető. Ugyanakkor ez a viszony szubjektív abban az értelemben, hogy egyébként változatlan feltételek mellett is d.hozónként változik A bizonytalanság forrásai : Az inf. hiánynak 2 fő oka van : 1. egyes inf-ók objektíve nem szerezhetők be, mások megismerhetők lennének ugyan, de az ismeretek feltárására, elsajátítására v.milyen a dhozótól függő okból nem kerül sor Az objektív okok 2 csop.-ja : Döntéselmélet és módszertan 9.oldal 1. „ a természet léte ” : a bennünket körülvevő környezet, melyre vonatkozó ismereteink a

tudomány fejlettségétől függő módon korlátozottak. 2. „ az emberi gyengeség ” : az emberi képességek korlátai lehetetlenné teszik, hogy teljes inf. birtokába jussunk 2. szubjektív okok : A dhozó alá van vetve a helyzetéből adodó korlátoknak Sokszor a d.hozó önként vállalja, hogy még az elvileg összegyűjthető inf-ók egy részéről is lemond A d.hozó a döntési folyamat kezdetekor van max bizonytalanságban Az egész döntéselőkészítési folyamat megismerési, inf. feldolgozási feladat, amelynek végső szakaszában is bizonytalansági szituáció áll fenn, amely azonban lényegesen különbözik az indulóhelyzettől. Fontos állomása a megismerési foly.-nak, amikor a jelen helyzetre vonatkozó inf feldolgozást befejeztük, vagyis azonosítottuk a döntési szituációt. Feltártuk a döntés tárgyát képező rsz.-nek és környezetének vmennyi olyan jellemzőjét, amelynek megismerését szükségesnek és lehetségesnek tartottuk. 7.

ISMERTESSE A DÖNTÉSELMÉLETI IRÁNYZATOKAT, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZGAZDASÁGI KÖZELÍTÉSMÓDRA, VALAMINT AZ ADMINISZTRATÍV MODELLRE ! A döntéselmélet nem egységes. Döntések megközelítése többféle lehet : Irányzatok : 1-1 szakterület sajátosságait viseli magán. - Filozófiai - Közgazdasági - Adminisztratív - Opt. és kielégítő - Normatív és leíró - vezetéselmélethez kapcsolódik - 2 szélsőséges irányzat - Opt.: legiobb döntéseket kívánja meghozni - Kiel.: adott helyzetnél vmivel jobb mo-t kíván meghatározni - Normatív is optimalizál - Leíró : viselkedéselmélet Filozófiai irányzat : - Legáltalánosabb emberi dolgokkal foglalkozik. - Döntés, választás, emberi cselekvés. - Döntés + Dilemma ⇒ 2 ellentétes dolog közötti választás kényszerűsége. - Az emberek képesek-e a jó döntés meghozatalára. - Jó + igazság fogalma ⇒ az a jó, ami igaz Értékek : -> Nem számszerűsíthető ( jóság, igazság,

szeretet ) -> Számszerűsíthető ( termék, szolgáltatás, program = számérték ) Közgazdasági irányzat : Smith határozta meg a közg.-i irányvonalat Gazd.-i jelenségek vizsgálata : Kínálat Kereslet Döntéselmélet és módszertan ( mennyi terméket kínál a termelő adott áron ) 10.oldal ( mennyit vásásol a fogyasztó adott áron ) - Erőforrások korlátozottak. - Cél : érték maximalizálása ( hasznosság ) Taylor nyomán : Egy adott csel.-i változat választása esetén vmennyi eredmény valszínűsége 1 (bizonyos körülmények közötti döntés). • A változatokra és az eredményekre vonatkozó inf.-ók teljesek (A d.hozó rendelkezik vmennyi szükséges inf-val) • Az események egy érték (hasznossági) skálán rendezhetők. • A d.hozó azt a változatot választja, ami számára a legkedvezőbb Matematikai programozás lehet : - lineáris - nem lineáris Cselekvés Eredmény Erőforr. Termék a1 -> e1 I. II. Kapacitás -> e2

A. 2 2 1200 a2 a3 -> e3 B. 1 4 1500 C. 0 3 3000 Egységár 500 1500 x1 -> I.-ből x2 -> II.-ből A d.hozó célja az érték, árbevétel maximalizálása x1 , x2 ≥ 0 2x1 + 2x2 ≤ 1200 x1 + 4x2 ≤1500 3x2 ≤ 3000 500x1 + 1500x2 = z Szimplex (matematikai) modell lineáris egyenlőtlenség rsz. maxz= ? -> cselekvési változatok Újabb közgazdasági felfogás : - Eredmények valószínűsége 1-nél kisebb is lehet. - Teljes informáltsággal rendelkezik ( döntések, valószínűségek ). - Várható érték meghatározása és rendezése. - Választás -> legnagyobb várható érték választása. a1 a2 p(si) M(a1) = 3 M(a2) = 5 s1 2 5 0.5 s2 4 5 0.5 5>3 - Nemzetgazdasági szinten lehet, egyéni szinten nem használható. - Nehéz eljárás. - Nemcsak számszerűsíthető értékek alapján döntünk. Döntéselmélet és módszertan 11.oldal A közgazdasági modell optimalizál ! Simon : - Kritikailag vizsgálta az optimalizálást. - Ipari

vállalat túlságosan összetett. Más modell alkalmasabb Érték : - Anyagi javak - Morális értékek Taylor : - Másodlagos javak egy részéről le kell mondani az első miatt. Adminisztratív irányzat : Vezetéselmélethez kapcsolódik. Támaszkodik a pszihológiára is. - Vezetéselméletből : 1. A csel-i változatok nem állnak rendelkezésre, ezeket még kell alkotni 2. Az inf szerzése ktg-es 3. Az inf-ók pontatlanok, hiányosak, nem egyértelműek, és ezek bizonytalansághoz vezetnek. - Pszihológiából azt vette át : hogy nem a valós, haqnem az észlelt világ fontos az emberek számára. Bizonytalanság csökkentésére 2 lehetőség : - A döntéseket rövid távra hozzuk. - Döntésnél csak számszerűsíthető értékekkel foglalkozzunk. (ár, ktg ) ( A nem számszerűsíthetőket kizárja pl. a minőséget, a márkát ) Ktg.csökk-el kapcs-ban : - Egyszerű inf.-val, módszerrel, számítással dolgozzunk Nem híve a nagy modelleknek. - Ne optimális, hanem

kielégítő döntéseket hozzunk. 8. ISMERTESSE AZ OPTIMÁLIS ÉS KIELÉGÍTŐ DÖNTÉSEKET, AZ OBJEKTÍV ÉS A KORLÁTOZOTT RACIONALITÁS ELVÉT ! Optimális irányzat : A d.hozó akkor boldog, ha megtalálta a számára legoptimálisabbat Kielégítő irányzat : Nem az opt. a célja, hanem a megfelelő kielégítés Optimális döntéselméleti irányzat előfeltevései : 1. A dhozó ismeri az összes csel-i változatot 2. Biztosan tudja, hogy mi lesz az egyes csel-i vált-ok eredménye 3. A csel-i vált-ok eredményeit sorba tudja rendezni, így az optimum kiválasztása elvileg könnyű feladat. 1. és 2 együtt : Teljes informáltság ( minden inf-val rendelkezik ) 3. : Egy célú rsz. ( a dhozónak 1 célja van ) Döntéselmélet és módszertan Példa : 12.oldal Egy vállalkozónak 3 garázsa és 3 teherautója van. Fuvarozási feladatokat lát el Minden rakodóhelyre 1 autót kell rendelni. Hely-és garázs távolsága adott garázs/hely I. II. III. A 2 5 3 1 B 5 2

6 1 C 7 4 8 1 1 1 1 Melyik autót hová rendelje, hogy ktg -> min ! ∑ megoldás = 3! = 6. Ebből kell kiválasztani a legjobbat ( optimumot ). 1. 2+2+8 = 12e (egységnyi ktg) 2. 2+4+6 = 12e 3. 5+5+8 = 18e 4. 5+4+3 = 12e 18 > 12 ⇒ 12 a jobb ! 5. 7+5+6 = 18e 6. 7+2+3 = 12e 4 db optimális mo. van Ha pl. 10 auto és 10 garázs van, nagy a feladat (10!)-> Csak elméletileg jó ez a módszer. Simon : Ezek az előfeltevések csak ritkán teljesülnek. Ritkán találkozunk olyan esettel, hogy optimalizálni lehessen. Ritka, hogy csak 1 cél legyen, pláne iparvállalatok esetében. A rsz.-ek sokkal bonyolultabbak ennélIlyenkor kielégítő döntéseket hozunk Ő vezette be az objektív racionalitást. Objektív rac. : A dhozó kielégíti az optimális előfeltevéseket Ez a gyak-ban ritkán teljesül Korlátozott rac. : Az egyetlen cél létezése az nem valós sok esetben A komplex problémák bonyolultabbak annál, minthogy 1 céllal lehessen követni. Ilyenkor a

d-hozó felállít egy igényszintet, és ehhez keresi a kielégítő döntést. Addig válogat, míg megfelelőt nem talál Igényszintek : 1. Konjunktív : ( összekötő ) A csel.-i változat minden tul-ára van egy elvárás, igényszint Minden igényszintet ki kell elégítenie a csel.-i bizonylatnak (pl bizonyítvány : mindent min 2-re kell teljesíteni.) 2. Diszjunktív : ( szétválasztó ) Egy tul. kiemelkedően fontos, a többi elenyészik ( pl termelési vezető tulajdonságai : vezetői tul.-a kiemelkedő legyen, a barátkozó képessége nem lényeg ) Példa : TULAJDONSÁG (1-10) Szám.gép Memkapac Grafika Prgellátottság A 10 8 6 B 8 9 8 C 6 8 10 D 4 3 7 Ár 4 3 5 8 Döntéselmélet és módszertan 13.oldal Kielégítő döntést szeretnénk hozni. Minden tul szemp.-ból felállítunk egy igényszintet - minimum korlát : memo.: 7 graf.: 6 progr.: 7 Ehhez az igényszinthez a B felel meg. ár: 2 Amikor megtaláltuk, nem keresünk tovább. KONJ - Csak egy igény:

memo. > 9 Ennek az A felel meg. DISZJUNKTÍV Mitől függ az igényszint : 1. Könnyen talál-e szintjének megfelelő megoldát ( ha nem, leljebb viszi a szintet ) 2. Befolyásolja a siker s a kudarc 3. Dhozó igényessége 9. BESZÉLJEN A NORMATÍV VALAMINT A LEÍRÓ DÖNTÉSELMÉLETI ISKOLÁRÓL ! TÉRJEN KI A NEUMANN - MORGENSTERN AXIÓMA RENDSZERRE ! Normatív irányzat : Az irányzat központjában az áll, hogy a d.hozónak HOGYAN KELL döntenie A döntés hozatalán van a hangsúly. Saját maga felállít egy értékrendet, ehhez keres kritériumrsz-t, és ez alapján kell a döntést végrehajtani. -> A dhozó racionális Miként KELL döntenie a lehetőségek között (döntési kritériumok pl minimax, maxi .) Leíró irányzat : A DÖNTÉSI FOLYAMATOT vizsgálja. A d.hozó hogyan dolgozza fel, hogyan szelektálja a cselekvési változatokat Mit tesz a döntéshozó a döntési foly.-ban, hogyan megy végbe a döntési láncolat Leíró = Viselkedéselmélet. ( a

normatív KELL, a leíró VAN. ) Racionális viselkedés axiómarendszere : ( aki megfelel ennek, az racionális ) 1. Összehasonlíthatóság : 2 cselekvési változat kimenetele mindig összehasonlítható xi > xj vagy xi < xj vagy xi= xj 2. Tranzitivitás : xi kimenetet a dhozó jobbnak tartja, mint xj , és az jobb az xk -nál Ha xi > xj > xk Akkor xi > xk Van, hogy 2 reláció között szempontot váltunk, és ez nem jó ! -> Itt az emberek írracionálisan viselkednek. 3. Dominancia : Ha van 2 csel-i változat, és a kimenetek megegyeznek, de egyben az A jobb, az A-t kell válassztanom. u,z : kimenetek A = [u1.un] u1 = z1 . un-1 = zn-1 B = [z1.zn] un > z n A domináns a B fölött. Döntéselmélet és módszertan 14.oldal Példa : Bankrablós Társadalmi dilemma : Olyan döntés vagy konfliktushelyzetként írható le, amelyben a szembenálló felek ha mindannyian önérzetük optimalizálására töremszenek, végül külön - külön és együttesen

is rosszabbul járnak, mintha érdekeiket egyeztették volna. Társadalmi csapda : Olyan hibás, a társadalom ellenőrzése alól kicsúszott automatizmus, amely a szűken vett önérdek megvalósításának következtében alakul ki, és a d.hozók szándékával ellentétes erdménybe vezet ahelyett, hogy a megszerezni kívánt javakhoz hozzájuttatná őket, megfosztja őket. 10. HATÁROZZA MEG A CSOPORTOS DÖNTÉSEK HELYÉT,SZEREPÉT ! ISMERTESSE A CSOPORT ANATÓMIÁJÁT ÉS A HATÉKONY CSOPORT FŐBB JELLEMZŐIT ! Csoportos döntések : Egyre nagyobb teret kapnak az egyszemélyes döntések mellett a csop.-os döntések Egy testület, ált igtanács dönthet Mi lehet ennek az oka : 1. A döntési foly bonyolultabbá vált Spec szakismeretre van szükség ⇒ Többen hozzák a döntést. 2. Az emberek szeretnének részesei lenni a döntésnek, kikényszerítik a részvételt 3. A döntés így hatékonyabb lett ( a dhozók magukénak érzik a döntést, többet tesznek érte). Ha

a döntést 1 személy hozza : a választáson van a hangsúly. Ha többen : kollektív ítélet alapján döntenek. ( mindenki elmonja a véleményét, ezeket ütköztetik, megpróbálnak dönteni ) CSOPORT ANATÓMIA : 1. Csoport körvonala ( mi jellemzi a csoportot ) 2. Viselkedési elmélet 3. Csoport normák 4. Csoport szerkezete 5. Kommunikáció 6. Hatékony csoport jellemzői Homans : A csoport nem túl nagy számú olyan emberek együttese, akik adott időszakban gyakran kommunikálnak egymással, közvetlenül, és nem másodkézből. 1. Csoport körvonala : - Nem nagy számú személy alkotja a csoportot. - kis csop. 5-7 fő - nagy cs. 7-25 fő - társaság 25 fő fölött(már kezelhetetlen ) - Ezeknek az embereknek világos céljuk van. ( a célkitűzést meg akarják valósítani ) - Konszenzusra való törekvés. - A tagok között interakció van ( egymás véleményét, viselkedését próbálják befolyásolni ). - Kommunikáció nélkül elképzelhetetlen. -

Jellemző a csop-ra a szomszédosság ( a tagok egymáshoz közel kerüljenek, közvetlen kapcs ) - A csop.tagoknak el kell fogadniuk a rájuk ruházott feladatokat, normákat, szabályokat 2. Viselkedési elmélet : Döntéselmélet és módszertan 15.oldal Pszihológia tartja feladatának, hogy ezzel foglalkozzon. Homans : Rsz.szemléletű viselkedéselméletet dolgozott ki Szerinte 1 csop-ban a köv tev-ek történnek : 1. Cselekvések 2. Interakciók 3. Érzések, érzelmek 1. Olyan tev-ek, amit ember emberre v tárgyra végez ( ír v kocsit vezet ) 2. Emberek közötti kölcsönös egymásrahatás 3. Beállítódás, elképzelések - emberi kapcs-ban alakul ki érzelmi világ + vagy - viszony Ez a 3 dolog szorosan összekapcsolódik, azaz rsz.-t alkot Ha az egyik változik, hatással van, befolyásolja a másik 2-őt is. Blau : Társas interakciós elmélet. Azt vizsgálta, hogy miként vállhat vki a csop. tagjává 2 dolog kell : - Demonstrálnia kell a tagnak vonzó

mivoltát. ( bizonyítania kell hogy szükség van rá, értékkel rendelkezik a csop. számára ) - Demonstrálnia kell, hogy nem megközelíthetetlen. ( elérhető, megfizethető a csop számára ) Ha nagyon alulteljesít, előbb - utóbb arra kényszerül, hogy elhagyja a csop.-ot Ha több, mint a csop. többi tagja, akkor sem fogadják be Lewin : Mezőelmélet. -Minden csop. a térben vmilyen helyet foglal el -Célok irányítják a csop. működését, a célok közül a legfontosabb, hogy a csop pozícióját megőrizze, vagy javítson rajta. -Nagyobb teret foglaljon a többi csop.-al szemben -Nagy legyen a kohézió a csop.-on belül Kohéziót növelő tényezők : - Megelégedettség ( a tag elégedett a helyzetével ) - Büszkeség ( ha büszke a csop.-ra és magára ) - Közelség, melegség ( közösen munkálkodnak ) - Krízis elhárító képesség ( nehéz helyzetekben jobban urrá lesznek csop.-an ) - Őszinteség, nyíltság Egy elégedett csop. ált jobban teljesít,

mint egy elégedettlen Jobb döntéseket képes hozni, hatékonyabb. Döntési foly. : 1. 2. 3. 1. Orientáció ( szükséges inf-at begyűjtik a tagok ) 2. Értékelés, vélemény 3. Döntési javaslat - Ha a csop. elégedettlen, nehezen lép túl az 1 szakaszon Mindenki újabb és újabb inf.-ót szeretne kapni - Ha elégedettek, hamar túljutnak az 1. szakaszon Jackson : 2 dimenziós viselkedéselmélet . 2 szempont szerint vizsgálta a tagokat : 1. Vonzódás ( ember részéről ) -> egyén vonzódik-e a csop.-hoz 2. Elfogadás ( csop részéről ) -> csop. hogyan viselkedik az egyénnel szemben Döntéselmélet és módszertan 16.oldal Vonzódás (tag) + Elfogadás (csop) + - (vonalon Lélektani v pszihológiai Marginális tagság tagság Kedvezményezett tagság Idegen v. külső tagság lévő) 3. Csoportnormák : - Megegyezés, hogy a csop.-ban mit illik, mit nem illik tenni - Írott v. iratlan szabályt jelent, ami meghatározza, hogy az egyes emberek hogyan

viselkedjenek. - Mi az érték a csop. számára - A csop.nomák ált-ban megegyezés alapján alakulnak ki - Ha vki bekerül egy csop.-ba, megismertetik a csop normáival Figyelik az új tagot, hogy betartja-e. - Van egy felügyelet ( régebbi tag ) - Ha nem tartja be, figyelmeztetik. - Ha ez sem eredményes, kizárják !! - A jutalom és a büntetés áll rendelkezésre, hogy ezeket a normákat betartsák. - Egy koalíció kell a norma megváltoztatásához, vagy új létrehozásához. - Fontos, hogy a csop. milyen személyiségű emberekből áll : - T -típus ( masculin ) független egyéniség - t -típus ( feminin ) behódoló T -nek van önálló véleménye, hangoztatja, akkor is elmondja, ha senki sem áll mellé. t -a többséggel tart, rosszul érzi magát, ha neki kell véleményt mondani. 4. Csoport szerkezete : Formális csop. : - legális hatalom hozza létre - célja van - alá-fölérendeltség - hatáskör, jogkör meghat.-ra kerül Informális csop. : - nem

legális hat. hozza létre, önmagától alakul - egyén spec. igénye hozza létre - interakció alakítja ki - baráti, munkaköri kapcs.-ok - nagy szerepük van a form csopra Egy csop. egy rsz, melynek vannak alrsz-ei : 1. Elsődleges alcsop : Azok az emberek, akik a csop gyújtópontjai, ők alakítják ki a csop.normákat A csop teljesítményét az ő eredményeik hat meg 2. Perem alcsop : Ők csak közvetve járulnak hozzá a csop működéséhez Ált támogatják az elsődleges alcsop.-ot, de önállóan nem dolgoznak, nem kezdeményeznek 3. Kívülállók : Csak névleges tagjai a csop-nak Lényegében izoláltak a csop többi tagjához képest. 1. = Jackson szerint : pszihológiai 2. = kedvezményezett + marginális 3. = idegen tagság Kiscsop. ( 5-7 fő ) Nagycsop. ( 8-25 fő ) Azt, hogy melyiket érdemes, nehéz eldönteni. Kicsit egyszerűbb irányítani, összefogni, a kapcs.-ok jobban kialakulnak Nagyban viszont több inf gyűlhet össze. Méret nő : Hátrány : -

interakció csökken - közvetlen érzelmi kapcs. csökk - központi domináns szerep nő Csoportméret : Döntéselmélet és módszertan - elvi mo.-ok kerülnek előtérbe Előny : - kiterjedtebb források ( több szakértelem ) - több input a probl. mo-hoz ( több inf és kritika észrevétel ) - szélesebb részvétel a megvalósításban Az előnyöket kiolthatja : - megnövekedett koordinációs probléma ( nehezebben összefogható ) - személytelenség ( nagy csop.-ban jobban el lehet bújni ) - alcsoportok alakulhatnak ki ( céljai a főcéltól eltérhetnek ) - nehezebb a konszenzus elérése (közös vélemény elérése ) 5. Kommunikáció : - Az egymásra hatás feltétele a komm. - E nélkül nem lehet csop.-an együtt dolgozni - Inf.-at kell eljuttatni egymáshoz - A csop. tagjai között komm-ós hálózat kell Ez lehet : Iránya szerint : 1 irányú 2 irányú Struktúrája szerint : ( befolyásolja :-formális szerk.-ben milyen az alá-föé r -befolyásolja az

informális is -média -társadalmi státusz ) 1. Kerékháló 3. Körháló 2. Láncháló 4. Minden irányban összekötött 1.) 5 fős csop esetén ( tagok közötti komm ) o o o ez 2 irányú o o - Mindenki a csop.-on keresztül tud kommunikálni - Ált.-ban a központ a vezető A vezető elégedett, mert mindenről informált - Erősen centralizált komm.-ós háló - Gyorsan lehet döntéseket hozni. - Ott hatékony, ahol programozott döntés van. 2.) o o -kp. vagy vezető o - relé - A lánc végén vannak a tagok. - Relé : inf.-ót továbbít o o - tag - A vezető általában elégedett. A tagok kevésbé, egymás között nem kommunikálnak - A relék elégedettebbek, fontosnak érzik magukat. - Itt torzulhat az inf. ( jobban, mint az 1-ban ) - Centralizált ez is, hiszen van egy kp. - A programozott döntéseknél jó. 3.) o o o o o - Itt mindenki egyenrangú az inf. szempontjából - A tagok elégedettebbek. - Az időnek fontos szerepe van. Lassabb az egész folyamat

- Ez jó nem rutin jellegű döntésnél. - Decentralizált. ( nincs kp ) 17.oldal Döntéselmélet és módszertan 18.oldal - A nem programozott döntéseknél lehet hatékony. 4.) o o o o o - Magába foglalja a körhálót, de mindenki mindenkivel közvetlen. - Nincs kp. - Mindenki egyenrangú. - Lassú. - A nem programozott döntéseknél jó. 6. Hatékony csop jellemzői : ( állítólag külön lapon van ) Akkor hatékony, ha képes a kitűzött célt megvalósítani, és ha az egyéni szükségletek is megvalósulnak. 11. ISMERTESSE CSOPORTOS DÖNTÉSHOZATAL ESETÉN A KONFLIKTUSOK ÉS A KOCKÁZAT SZEREPÉT ! BESZÉLJEN A CSOPORTOS ÉS AZ EGYÉNI VÁLASZTÁS ELEMZÉSÉNEK SZEMPONTJAIRÓL ! Konfliktusok : A csop. működése közben eltérések, konfliktusok vannak Nincs olyan kapcs, ahol nincs konfl. Ezeket meg kell oldani, tompítani OKA : 1. Tagok közötti versengés jutalomért, szeretetért, örömért, ami nehezen megszerezhető 2. Különbség a célokban,

értékekben a csop. tagjainak más az elképzelése, más az érték az egyik, a másik számára 3. Dominanciáért, autonómiáért való küzdelem az egyik több legyen mint a másik, hogy függetleníteni tudja magát a többitől Szükség van-e konfliktusra a csop.-on belül ? IGEN ! - Ha mindengondolat ua., ált-ban nem teljesítenek jól, nem olyan hatékonyak - Bizonyos konfl.-ra szükség van De ha ez nagyon felerősödik, kezelni kell, mert ez munka rovására fog menni, széteshet. - A kezelés a konfl.-on múlik Lehet : - Lényegi konfl. másként látják a feladatmo. lényegét - Érintőleges konfl. tagok közötti érzelmi kapcs.-ból alakul ki, személyes ellentétek, nem a feladatmo.-ból adódik Konfliktus következményei : Ha NŐ : - csel.-i vált kidolgozásának minősége jobb lesz, nő - nő az értékelés hatékonysága - csökken a konszenzus lehetősége - a teljesítmény egy ideig nő, utána rohamosan csökken Konfliktus kezelés módjai : ( ez a 2

milyen mértékben van jelen ) Önérvényesítés + 1. 3. Együttműködő képesség + 2. a Döntéselmélet és módszertan 4. 19.oldal 4. 2. 1. 3. - - 1. Versengés : Kiszorítják a többieket 2. Alkalmazkodás : Vannak, akik alkalmazkodnak, lemondanak bizonyos dolgokról 3. Elkerülés : Negatív alkalmazkodás Minden olyan helyzetet kerül, ami konfl-hoz vezet 4. Kompromisszum : Olyan mo, ami a 2-ő között van Mikor érdemes egyénien és mikor csoportosan dönteni a döntési folyamat szempontjából : 1. Célkitűzések : csoportos döntések hatékonyabbak. 2. Cselekvési változatok kidolgozásánál : egyén hatékonyabb lehet. 3. Cselekvési változatok összehasonlításánál : csoport működés hatékonyabb. 4. Döntésnél : egyértelműen nem lehet meghatározni Programozott döntés : egyéni Nem programozott : csoportos. 5. Végrehajtás, ellenőrzés : egyén kerül előtérbe, vezetőnek kell 12. ISMERTESSE A DÖNTÉSHOZATALI CSOPORTOKAT ÉS

MÓDSZEREKET ! BESZÉLJEN A CSOPORTMUNKA SZERVEZÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI FELADATAIRÓL ! Döntéshozatali módok : ( hogyan lehet lezárni a vitát ) 1. Egyszemélyi döntés : Hiába működik a csop, 1 ember döntése a domináns 2 v. több ember összefog, és az ő véleményük dönt 2. Klikkesedés : 3. Többségi határozat : 4. Konszenzus : A többség véleménye érvényesül. Egyszerű v. minősített többség Igyekeznek figy.-be venni a kissebbséget Egyhangú döntést jelent, mindenki egyetért. Nem minden esetben valósítható meg. Idő- és ktg igényes. 5. Teljesen ált-os célok bevezetése : Kollektív előny felmutatása. Ez legtöbbször csak átmeneti. Döntéshozatali csoportok : - Interaktív csop. : - A csop. vezetője (moderátor) ismerteti a problémát, amit meg kell oldani - Struktúrálatlan vita : bárki elmondhatja a véleményét, nincs sorrend, hogy ki beszéljen először. Minél több ötlet alakuljon ki - Le kell zárni a vitát. A sok

javaslatból ki kell emelni néhányat ( ált nyílt szavazás ) Döntéselmélet és módszertan Ritka a konszenzus. - Normális csop. technika (névleges csopmódszer) NCR : - Probléma ismertetése. - Mindenki egyénileg, papíron kidolgozza a javaslatait, egymástól függetlenül. Kb. 15 perc - Ezt követi a csop.-os munka Adott sorrendben a javaslatok ismertetése. - A javaslatokat megbeszélik, vitatják, értelmezik, kidolgozzák, értékelik. Konfliktus alakulhat ki. - Le kell zárni a vitát. Többségi elv alapján - Delphi módszer : ( eltér az előzőektől ) A csop. tagok nem mennek közel egymáshoz Ez akkor is működik, ha a tagok a Föld különböző pontjain vannak. - A vezető írásban kér véleményt a tagoktól. - A csop. tagok erre írásban válaszolnak Ezeket összesítik - Az összesített változatokat ismét szétküldik a tagoknak. A problémától függően többször megismétlik. 3-4-szer Több fordulón keresztül Ez nem igazán interaktív

módszer. Közvetett interakció Olyan kérdésekben használják, amelyek nagy horderejűek, több tudományos - nagy ter.-et érintenek. Milyen szempont szerint hasonlítjuk össze ezeket : 1.) Minőségi döntések - Mennyire jó minőségű a döntés. - Mennyire hatékony ( hogyan alakul az input-output ). - Milyen az időtáv. - Mekkora a bukás lehetősége. - A fő célt mennyire tudja megvalósítani. 2.) Elfogadás kérdése - A hozott döntést mennyire érzik magukénak a d.hozók - Mennyire értenek vele egyet. - Hajlandók-e érte tenni. 3.) Eredetiség - Mennyire újszerű. - Mennyire tükrözi az új felfogást. Egyengangú-e a 3 döntés ? - Fontos, hogy a döntés innovatív legyen. - Akikre vonatkozik, elfogadják a döntést. Az elfogadás a minőségtől függ -A sorrend : 1.Minőség 2.Elfogadás 3.Eredetiség Más szempontok összehasonlításra : Interaktív csop. 1. Kritérium Minőség Közepestől magasig Elfogadás Közepestől magasig Eredetiség

Alacsonytól közepesig ( ált. hogy teljesítenek ) Névleges csop. Közepes Közepes Közepes Delphi csop. Alacsonytól közepesig Alacsonytól közepesig Közepestól magasig 20.oldal Döntéselmélet és módszertan Interaktív csop. 2. Csophelyzet jellemzői Szakértelem Alacsonytól közepesig elérhetősége Döntés Közepestől szélesig kisugárzása Konfliktus Magas 3.Csoptagok Szakértők Képviselők Munkatársak Interaktív csop. Esetenként Gyakran Általában Névleges csop. Delphi csop. Közepes Közepestől magasig Közepes Szűktől közepesig Alacsonytól közepesig Alacsony Névleges csop. Gyakran Esetenként Gyakran Delphi csop. Általában Ritkán Esetenként 21.oldal Összességében : Megfelelő körülmények között : Interaktív -> 2 fontos szemp. szerint a legjobb Delphi -> 1 szerint Névleges -> kettő között stabil - ált. jó döntést hoz ( tapasztalat szerint ez a legjobb ) Megszervezés tekintetében 2 csop. :

-Interakció ( Interaktív csop. ) - Közvetlen interakció (vitacsoport) BRANSTORMING 635-ös módszer PHILIPS 66 - Korlátozott interakcó NCM (egy részében egyéni munka) - Közvetett interakció Delphi csop. -Statizáló csoport Itt a tagok nincsenek semmilyen kapcsolatban. Ezeket a véleményeket statisztikailag összevonják. - COLLECTIV NOTEBOOK (ötletfüzet) -> legismertebb kifüggesztik, mindenki beleírja a véleményét, ha akarja Bebizonyították, hogy az interaktív csop.-ok hatékonyabbak Megfelelő alkalmazás mellett igaz is Mit kell figyelembe venni a csop. techn-nál ( mi okozhat probl a megszervezésnél ) : 1. Nem veszik figy-be, hogy a probl megoldó gondolkodásnak 2 megközelítése van : • Ötletelő, ötletgyűjtő - Ez egy oldalirányú gondolkodásmód, ugrásszerűen egymástól különálló dolgokat is képes összekapcsolni. ( Divergens gondolatmód ) - Így megnő a val.-e, hogy max eredményt érünk el - Ha nem működik jól, akkor minimális

eredményt nem biztosít. • Értékelő, megvalósító - Vertikális gondolkodásmód, szisztematikusan halad a gondolkodásmódban (lépésről lépésre, elválasztja a jót a rossztól). - Döntéselmélet és módszertan 22.oldal - Ezzel egy minimális eredmény mindig biztosítható. 2. Személyiségtípusok szerint megfelelő legyen a csoport : (3 féle lehet) • Elsődleges kreativitási típus ( ötletelő ) - oldalirányú gondolkodásmódra képes • Másodlagos kreativitási típus - ő a kimunkálásban jó • Harmadlagos kreativitási típus - ő a kivitelezésben jó (-fejlett realitásérzék -energikus -vezető,irányító egyéniség - menedzser) Ez a 3 komplementer kapcsolatban van ! Kiegészítik egymást. 3. Szakmailag megfelelt, struktúrált legyen a csoport : ( ne legyen homogén ) • A csop.tagok legyenek függetlenek • Ne legyenek státuszkülönbségek. • Kor és nem szerint legyen vegyes a csop. • A csop.tagok között legyen 1-2 laikus

(hozzá nem értő) : hogy a szakismeret ne határolja be az ő gondolkodását. • Negatív személyiségtípusúak ne legyenek benne. ( ellendrukker, egoista, túlságosan vitatkozó) A csop.-ok vezetői : A csop. vezetője a csop munka lefolyását irányítja, de nem vezetője ( moderátor ) Követelmények : - Regulációs (szabályozási) készséggel kell rendelkeznie. - Empátia képesség. ( legyen képes más gondolatait megérteni ) - Szervező képesség. Feladata : - Hangulati elemek megteremtése. - „ Semmi sem természetes ! ”- csop.szellem - Minden támadható, és minden és mindenki kritizálható. - „ Senki sem sértődik meg . „ - „ Nincs buta kérdés .” Helyszín : - Ne legyen mindennapi munka helyszíne. - Csendes legyen. - Ne legyen telefon. - Ne legyen ki-be járkálás. Időpont : - Ne legyen korán. - Ne legyen m.idő végén - Ne legyen ünnepnap előtt, után, - Legyen : Déli órák előtt, hét közepén. Berendezés : - Mindenki lásson

mindenkit. falitábla M falitábla M falitábla M M : moderátor M közel tud menni az emberekhez. Döntéselmélet és módszertan 23.oldal BRAINSTORMING módszer : 1957. Osborn Közvetlen interaktív módszer. Szabályok a tagokra vonatkozóan : 1. Tilos a bírálat ! 2. Tilos a dícséret ! 3. Csapongjunk szabadon ! Legkülönbözőbb ötletek is előjöhetnek, de maradjunk az adott témán belül ! 4. Mások ötleteit tovább lehet fejleszteni ! 5. Minden javaslatot, ötletet közöljünk ! 6. Fogalmazzunk tömören ! Szabályok a moderátorra (játékvezetőre) vonatkozóan : 1. Tilos a bírálat ! 2. Tilos a dicséret ! 3. Az alkotólégkör feltételeit meg kell teremteni ! Nem ajánlatos megfigyelő jelenléte a megbeszélésen, főleg, ha az a főnök ! 4. Tilos a telefon a szobában ! 5. Magánfelvételt, videofelvételt készíteni tilos ! 6. Játékszabályok betartása ! 7. Minden gondolatot változtatás nélkül fel kell írni 8. Ötleteket számozva,

lehetőség szerint váltott színekkel, nyomtatott nagybetűvel kell leírni ! 9. A moderátor is adhat ötletet ! 10. Az értekezlet lezárása az ő feladata A módszer menete : 1. Moderátor ismerheti a problémát, feladatot 2. Esetleges megbeszélés, a probléma elemzése, értelmezése 3. Struktúrálatlan javaslatgyűjtés (nincs sorrend, ki-mikor szólhat hozzá) 4. Értelmezése és rendezése a felvett ötleteknek ( esetenként 1-1 ötletet alkotóira kell bontani, ill. 1-1 egymáshoz közel álló ötletet össze kell vonni ) 5. A vita lezárása többségi egyetértéssel Mielőtt hozzákezdenek, célszerű egy játékos ötletet felvetni. Végén hozzá lehet kapcsolni egy pro-kontra interakciót. Mikor alkalmazható : 1. Ált problémák kidolgozásakor, megoldásakor ötlet szinten; az ötletek felszínre hozására alkalmas módszer. 2. Döntési krit-ok kialakításakor 3. Már megszületett, kidolgozott csel-i vált-ok értékelésére 4. Megoldott probl

újragondolására 5. Feladatok és személyek kijelölésére 6. Értekezletek napirendjének kidolgozásánál Előnyei : 1. Egyik ötlet szüli a másikat -> az ötletek egymásba kapcsolódnak 2. Rövid idő alatt nagyon sok ötlet születik Döntéselmélet és módszertan 24.oldal Hátrányok : 1. A résztvevők nem egyformán szólalnak meg ( van aki szivesen szólal meg, van aki nem szereti a csop.-os megnyilvánulást ) 2. Néhány (vmilyen szempontból) domináns személy mondhatja az egészet 3. Lassú rögzítés esetén elveszhetnek ötletek 4. Alá -fölérendeltségi viszony ált-ban negatív irányba befolyásolja a csop-ot ROHRBACH 635-ÖS módszere : 6 : 6 fős csop.-ban 3 : Javaslatok száma / fő 5 : Fordulók száma 3 ötletet mindenki felír, és cserélgetik. 6*35 = 108 ötlet van. Előnyei : 1. A gondolatokat következetesen, szisztematikusan fejleszti tovább 2. Aktív részvételt biztosít 3. Tömör és szavatos Hátrányai : Az eredetiség

csökken az írásbeli kommunikáció miatt. PHILIPS 66-OS módszer : 6 : 6 fős csop.-ok 6 : idő : 6 perc • A felvetett témán a csop.-ok 6 percig dolgoznak • Majd a csop. összetétele megváltozik • Van megint 6 perc ua-ra a témára. • Minden 6 perc után átadják a javaslatokat annak, aki egyezteti őket. • Addig folytatódik, míg új ötlet nem születik. Előnyei : 1. 2. 3. 4. Az időtényező növeli a kreativitást. A csoportváltozás termékenyen hat a gondolatok kombinálására. Ötletek összekapcsolódnak. Csoporton belüli kommunikáció növeli az alkotókészséget, és átgondoltabb vélemények születnek. Hátrányai : 1. Egyes személyek dominánssá válnak 2. Antiszimpátis (?) negatív irányba sodorhatja a csop-ot PRO - CONTRA INTERAKCIÓ ( PCI ) : - Bármelyik interakciós módszer után kapcsolható. - Pro és kontra érveket sorolnak föl. • 2 fő pro és 2 fő kontra mondja el véleményét, kb 10 percig. • Majd megfordulnak a szerepek.

• Ha ezzel is végeztek, akkor mindenki bekapcsolódik, és bárki szólhat : „ Án beszélek ! ” (Kisebb csop.-ban kidolgozzák a javaslatokat) Előnyei : Döntéselmélet és módszertan 1. 2. 3. 4. 25.oldal Segítséget nyújt a kidolgozáshoz. Átgondoltabb a vélemények kialakítása. Tagok is bekapcsolódhatnak a vitába. Látjuk az elérhető eredményt, és a negatív hatásokat is. Hátrányok : 1. Nagyon elhúzódhat, és éles viták alakulhatnak ki 2. A nem kellő felkészültség az objektivitást befolyásolja 3. A passzivitás a tagok részéről nem egy jó dolog ( érvelés alatt nem biztos, hogy mindenki figyel ) 13. ISMERTESSE A HASZNOSSÁG FOGALMÁT, A DÖNTÉSEKNÉL BETÖLTÖTT SZEREPÉT, TÉRJEN KI A HASZNOSSÁGI FÜGGVÉNYRE IS ! A hasznossági fgv. : az egyén magatartása a kockázattal szemben A hasznossági fgv. ált nem a döntési probl-ra, hanem a dhozó emberre jellemző A hasznossági fgv. azt a relatív értéket adja meg az x forinthoz,

amennyit az x forint a dhozó számára ér. Miért van szükség a hasznossági fgv. bevezetésére : - Vannak olyan döntési problémák, ahol az adatok nem pénzben vannak. ( kényelem, megbízhatóság, környezetvédelem ) - A dhozó célja nem mindig a maximális pénzbeni eredmény. Hasznossági értékelés : Egy olyan skála, amely alkalmas a dhozó szerinti előnyösségi sorrend kifejezésére. A hasznossági fgv. azt a relatív értéket adja meg az x forinthoz, amennyit az x forint dhozó számára ér. Érték : - termék tul.-a - cselekvési stratégiához hozzárendelhető - mérhetik : -pénzzel -munkával -hasznossággal (szubj. kategória-nem biztos, hogy összefügg az árral) Példa : Beruházási probl. esetén 2 gép közül melyiket érdemes megvenni : Gép A Kimenet Nyereség x1 = 50 mFt p(x1) = 0,5 x2 = -10 mFt p(x2) = 0,5 B x3 = 10 mFt p(x3) = 0,5 x4 = -2 mFt p(x4) = 0,5 Az A-t kéne választani, de túl nagy a kockázat. Axiómák : 1.) xi >xj => xi

≈ xj => n (xi) > n (xj) n (xi) = n (xj) Várható érték M(A) = 20 mFt M(B) = 4 mFT A dhozó számára xi előnyösebb, mint xj. ≈ : egyformán előnyösek. a Döntéselmélet és módszertan 2.) Ha 26.oldal xk ≈ ( xi , p ) , ( xj , (1-p) ) xk : biztos bekövetkezés : bekövetkezhet az xi vagy p ( xi ill. 1-p valószínűséggel ) És ez egyforma a dhozó számára, akkor ez a hasznosság fgv-ben úgy jelentkezik, hogy: Akkor n (xk) = p * n (xi) + (1-p) n (xj) A hasznossági fgv. jelölése : n (x) Ért.tart : a döntési problémák következményeiből áll [x0 , xn] Ért.készlet : általunk választott hasznossági skála [0 , 1] A döntési probl.-ban szereplő cselekmény - esemény következményeit jelöljük xi -vel ( Következmény : lehet pénzbeni, és egyéb ) Közbenső pont : 2 axióma szerint ( Kérdéseket tesznek fel a dhozónak, a válaszai alapján hat.meg a pontokat Erre egy görbét kell illeszteni. ) É.T : [-10 , 50] É.K : [0 ,

1] Közbenső pontok : x3 ≈ ( p , x1 ) vagy ( 1-p , x2 ) Legalább 80% -os esély van az 50 mFt nyereségre, 20% -os a 10 mFt-os veszteségre. n (x3) = p * n (x1) + (1-p) n (x2) n (10)= 0,8*1 + 0,2*0 = 0,8 Ábrázolás : n (x) Hasznossági fgv. : - konkáv : nem kockáztató típus, konzervatív - konvex : kockáztató típus - lineáris : közönbös típus x Általában : Nem 1 féle a hasznossági fgv., és van inflexiós pontja : Hogyan juthatunk saját hasznossági függvényünk birtokába : 1. Kiválasztjuk a követelmények közül a számunkra legelőnyösebbet és a legelőnytelenebbet. Legyenek ezek xn , x0 Ezekhez tartozik vmilyen számérték. Ezzel megadtuk az n(x) értelmezési tartományát 2. Választunk egy hasznossági skálát, vagyis előre megadjuk n(x) értékkészletét n(xn) > n(x0) legyen. 3. Meghatározzuk n(x) néhány közbenső értékét Döntéselmélet és módszertan 27.oldal 4. A kapott pontokra tetszőleges görbét illesztünk 14.

BESZÉLJEN A DÖNTÉSI DIAGRAMOKRÓL, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A DÖNTÉSI FÁKRA ! GRÁF : G(S, E) S = {s1 , . , sn} E = {e1, . , e2} szögpont ( pont ) él ( vonal ) - S halmaz mely elemei között van kapcsolat ei = sj és sk között van kapcsolat A gráfoknak egy spec. esete a fagráf ! Döntési fa : 1.- A döntési probléma szerkezetét mutatja - A fa fedje le a teljes döntési problémát. 2.- Ahány ága van, annyi cselekvési változat, lehetőség van 3.- Rá lehet írni a pénzbeli mozgást ( részértékek ) ( nagy szerepet játszik a kezdőérték ) 4.- Valószínűségek 5.- Optimum meghatározása Fontos : - Milyen a dhozó személy : kockáztató-e - Kinek a pénzével játszik - Valószinűségek, esélyek Val. szám : - Objektív val. : klasszikus val szám Véletlen tömegjelenséggel foglalkozik - Szubjektív val. : egyszeri véletlen eseményhez is lehet val-et rendelni ( val = az egyén mennyire bízik az esemény bekövetkezésében ) Bayes - tétel : p (

si / z j ) = p( z j / s i ) * p ( s i ) p( z j ) Teljes val. tétele : n p ( zj ) = ∑ p( z j / s k ) * p( k ) k=1 15. ISMERTESSE A DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS ÉS AZ OPERÁCIÓKUTATÁS FOGALMÁT, HELYÉT, SZEREPÉT ! BESZÉLJEN A MODELLEZÉS FOLYAMATÁRÓL, A MODELLEKNEK AZ OPERÁCIÓKUTATÁSBAN BETÖLTÖTT SZEREPÉRŐL ! a1 , a2 , . , an cselekvési változatok e1 , e2 , . , en biztos eredmény A dhozó képes arra, hogy egy preferencia sorrendet állítson föl. e2 > e1 > > en Optimális kiválasztása (elmélet) -> A gyak.-ban ez igen bonyolult Döntéselmélet és módszertan OPERÁCIÓKUTATÁS : - Az opt. döntési elméletekhez kapcsolható, és a módszerekkel foglalkozik - Az opt. döntések előkészítéséhez matematikai módszereket használ fel !! - Nem a döntést helyettesíti -> megmondja, hogy adott esetben mi lenne az opt. De a vezető mást is választhat, más szempont figyelembe vételével. - Ált. team munka ! Mindig csop munka oldja

meg A csop összetétele szakmailag : legkülönfélébb emberek. ( témát értők + matematikusok + programozók +) Munka fázisai : (operációkutatási munka) 1. Célkitűzés : - mit kívánunk elérni - Pl. nemzeti jöv növ fedezet legyen max (cégeknél) .stb - Egyértelmű, világos legyen. 2. Matematikai mkodell összeállítása : - Ált. a modell a valóság tükörképe (a valóságot ismerjük meg ezálltal) - Ki kell emelni a legfontosabb tényezőket (modellnél). VALÓSÁG VALÓSÁG LESZŰKÍTÉSE GAZDASÁGI MODELL E = f (x , a) MATEMATIKAI MODELL MEGOLDÁS MATEMATIKAI MÓDSZER - Szimbólikus modell : NY = Á - K ( itt a változás átvezethető ) -E=f(x,a) E max. legyen x : függő tényező a : vezetési döntésektől független tényező ( adott időszakban ) az eredmény = egy többváltozós fgv. - Az operációkutatásban ált. szimbolikus modellt használunk 28.oldal a Döntéselmélet és módszertan 29.oldal Szimbolikus modell : A folyamat

összetevőit és az összetevők közötti kapcs.-at matematikai vagy logikai szimbólumokkal jeleníti meg. Az analóg modellen ezt kevésbé lehet. ( az átváltozást átvezetni nehéz ) 3. Matematikai modell megoldása : ( ) A modell típusa hat. meg, hogy milyen módszerrel lehet megoldani Meghatároznak egy lehetséges mo-t, (a1) ehhez tartozik egy lehetséges eremény (e1) , egyik elemét megváltoztatják úgy kell végrehajtani, hogy e2 > e1 ilyen legyen. a1 - a2 - a3 - . - a0 ↓ ↓ ↓ ↓ e1≤ e2 ≤e3 ≤ . ≤ e0 amíg e0 ≥ ei (ameddig növelhetjük az eredményességet, növeljük) Ezek iterációs lépések. Opt-hoz jutunk 4. Megoldás ellenőrzése : ( A mo-t vissza kell csatolni a matematikai modellhez. Megváltozhatnak a paraméterek, piaci feltételek,. stb ) 5. Megvalósítás Operációkutatás területei : - Mematikai programozás - Készletgazdálkodás - „Körutazási problémák” - Szétosztási probl. - Hozzárendelési probl. 22. Határozza

meg a cél, az értékmérő, a célfüggvény szerepét ! Beszéljen a többkritériumos döntési problémákról és megoldási lehetőségeiről ! Gazd.-i rendszerekben a valóságban rendszerint egyetlen cél helyett több céllal, azaz célstruktúrával találkozunk. Ezek a célok ált hierarchikus strukúrát alkotnak Churcman : A rsz.vizsgálatot egy főcél tárgyalásával kezdi, s az alrendsz-ek céljait is e főcéllal kapcsolatban kezeli. A probléma lényege az, hogy a több cél közül egyesek konfliktusban lehetnek egymással. Ez a helyzet más-más kérdéseket vet fel a kielégítő és az optimális döntések esetén. A megelégedésre törekvő d.hozó elfogadja mindazokat a döntési alternatívákat, amelyek az általa felállított elfogadási korláton belül vannak. Itt a kérdés nem minőségi, hanem mennyiségi Az optimalizálásra törekvő dhozónál optimalizálni egyszerre csak egyetlen célfüggvény szerint lehet. Itt minőségi, elvi különbség

van az egy ill a több cél szerinti dhozatal között Kindler J. 4 módszertani lehetőséget sorol fel, hogy hogyan lehet a több célt egyetlen optimalizálási feladatba összefoglalni : 1. Célok súlyozása : Az alapgondolat ekkor a kompromisszum Előállíthatunk egy olyan célfgv.-t, amely valamennyi részcélt tartalmaz 2. Sorolt optimalizálás : Ha a dhozó meg tudja állapítani a célok fontossági sorrendjét, akkor a rangsorolt célok sorrendjében végzi el az optimálást. Döntéselmélet és módszertan 3. Célok átalakítása korlátozó feltételekké : A dhozó valamennyi célnál meghatározza elfogadható minimális teljesítményt, s ezeket korlátként beépíti a döntési problémába. 4. Előírások kitűzése : A célokat előírásként fogalmazzuk meg Fontos, hogy a célok időbeni hierarchiáját is megadjuk. 30.oldal az Russel L. Ackoff : A célok időbeni hierarchiáját tekintve 3 fokozatot különböztetünk meg : 1. Konkrét cél (goal) :

Egy bizonyos helyzetben az a kívánt eredmény, amely egy adott időszakban elérhető. 2. Átfogó, távlati cél (objective) : Nem érhető el egy bizonyos időszakban, de hosszabb távon elérhető. 3. Ideális cél (ideal) : Olyan átfogó cél, amely nem érhető el semmilyen véges időtartam alatt, de asszimptótikusan megközelíthető. A többcélú rendszer olyan célkereső rendszer, amelynek célját a kezdőállapot hat. meg Sajátos esete ennek a célirányos rendszer , amely több célú, de különböző céljai közös tul.-al rendelkeznek Cél - Értékmérő - Kritérium - Célfgv. : Ahhoz, hogy a döntés célravezető legyen, feltétlenül szükség van annak minősítésére : mikor érjük el, (ill. mennyiben közelítettük meg) a célt, azaz arra, hogy megadjuk az értékmérő ismérvet. Ez ad ugyanis lehetőséget arra, hogy a szóbajövő döntési alternatívákat rangsoroljuk a célhoz való viszonyuk szempontjából. Módszertani szempontból alapvető

megkülönböztetést kell tennünk asszerint, hogy egyetlen értékkel (skalárral) akarjuk-e jellemezni a döntési alternatívákat, v. egyidejűleg több értékkel (vektorral). A dhoz ónak a valóságban számos különböző célja lehet, azaz egy dönési alternatívát ált. számos különböző szempont szerint lehet jellemezni. Ha egycélú dhozatalról van szó, akkor ennek a skalárnak igen nagy befogadási tartománnyal kell rendelkeznie. Ez inf vesztéssel jár Ugyanakkor ennek a választásnak van egy előnye : egycélú dhozatal és egyetlen értékmérő esetén, az alternatívák egy adott preferenciaskálán egyértelműen sorbarendezhetőek. Több célú dhozatal esetén az értékmérő a célok számától függő elemszámú vektor. Valóságos gazd.-i rsz-ben ált több cél szerepel - ilyen értelemben a több célú dhozatal, azaz a vektortípus értékmérő felhasználása valósághűbb, reálisabb, azonban problematikussá válik a sorbarendezés, tehát

a kiválasztás is. Pl : 2 alternatíva közül az egyik az egyik cél szerint az egyik, a másik cél szerint a másik mutatkozik jobbnak. Kornai szerint : egy adott döntési alternatívához tartozó indikátornak azokat a jelzőszámokat nevezzük, amelyek segítségével az alternatíva fő ismérvei leírhatók. Általánosságban indikátorvektorról beszélünk, azaz ekkor az alternatíva leírására több ismérvet használunk fel ( speciális esetenként a skalár forma ). Az értékmérő és az indikátor rokon kategóriák. Az értékmérőt eredetileg a céllal, az indikátort pedig az alternatívákkal hoztuk összefüggésbe. Ugyanarról van szó, csak két különböző oldalról Az indikátor tágabb kategória az értékmérőnél, azaz az indikátorvektor elemeinek részhalmaza képezi az értékmérő-vektort. Majminasz szerint tág értelemben a döntés kritériuma ( a döntés értékelése ) az alternatívák összehasonlításának és kiválasztásának

szabálya. A döntési kritérium fogalma magába foglalja nemcsak a szélsőérték-feladatokban a célfüggvényt, hanem a korlátokat is. Döntéselmélet és módszertan 31.oldal A döntési kritérium minőségileg eltérő módon működik az optimalizáló és a kielégítő döntések esetén. A döntési kritérium konkrét megválasztása függ adott döntési problémát tekintve: - az értékmérő tartalmától ( miben akarunk dönteni ) - a döntéshozó céljának jellegétől ( optimalizálás vagy kielégítő döntés ) - a döntéshozó információitól ( indikátorvektor jellegétől ) Az első egy adott döntési problémához kapcsolódik ( beruházott összeg, értékesítési árbevétel, stb) A célfüggvény az optimalizálási feladatok döntési kritériuma. A célfüggvény a rendszer jellemzésére szolgáló változók halmazán értelmezett fgv., amelynek segítségével elemezhető a rendszer jellemzésére használt változók alternatív

értékeinek hatása a rendszer céljának vmilyen értékmérőjére, a rendszerre jellemző feltételi rendszerben. A célfüggvény vmilyen szélsőértéke, tehát a rendszer ( a döntéshozó ) számára kívánatos állapotot jelöl. A célfüggvény a célhoz a „mérés” és a „kritérium” fogalmán keresztül kapcsolható. TÖBBKRITÉRIUMOS DÖNTÉSI MÓDSZER : A döntéselemzés egyrészt egy közelítőmódot, másrészt módszerek tárházát jelenti, amelyek képessé teszik a dhozót arra, hogy megvizsgálja döntési lehetőségeit akkor is, amikor a bizonytalansággal, a kockázattal és a komplexitás jelenségével szembesül. Alkalmazása során világosabb képet kap a különböző lehetséges cselekvési alternatívák relatív hasznosságáról, és segíti a dhozót abban, hogy döntéseit biztonságosabban hozhassa meg. A döntéselemzés alkalmazása a következő lépések végrehajtását jelenti : 1. A döntési probléma felismerése 2. A döntési

probléma struktúrálása 3. A következmények leírása 4. A kritériumok meghatározása 5. A következmények értékelése minden egyes kritérium szerint 6. A kritériumok súlyainak meghatározása 7. A következmények hasznosságának meghatározása 8. A valószinűségek becslése 9. A várható hasznosság elvének alkalmazása 10.Érzékenységvizsgálat A felsorolt lépéseket nem szükséges mereven követni, az alkalmazás során tekintetbe lehet venni a probléma természetét és a dhozó elképzeléseit. A lista egy javasolt forgatókönyv, amely segítheti a dhozót a problémaelemzésben. 1. A döntési probléma felismerése Hogyan lehet a problémákat felismerni ? 2. A döntési probléma struktúrálása A probléma struktúrálásának egyik legáltalánosabb módszere a döntési fa használata. A döntési fa egy olyan fa-struktúra megtalálásából áll, amely lefedi a dhozó elképzeléseit a jövőben lehetséges cselekvésekről és történésekről.

A fában minden út 1-1 alternatívát reprezentál, amely vagy bekövetkezik, vagy nem, a dhozó cselekedeteitől és a bizonytalan eseményektől függően. Döntéselmélet és módszertan 32.oldal 3. A következmények leírása A következményt azzal az úttal jellemezzük, amely az adott következményhez vezetett és számításba vesszük az út során végbement eredmények hatásait. 4. A kritériumok meghatározása A dhozónak olyan módszert kell találnia, amely értékeli a következmények relatív kívánatosságát, ill. hasznosságát Melyik módszert használjuk, amely lehetővé teszi, hogy mindegyik döntési szempontot figy.be vegyük, és minden egyes következményt egy numerikus hasznosságértékkel jellemezzünk. 5. A következmények értékelése minden egyes kritérium szerint Minden egyes következmény relatív kívánatosságának értékelése különkülön. Felveszünk skálákat (direkt skálát), és minden kritériumhoz hozzárendelünk

egyet-egyet. A skála 0-100-ig terjed A skáláknak az a legfontosabb jellemzőjük, hogy egymással összehasonlítva mutatják meg a következmények hasznosságát, ill. kívánatosságát, és nem abszolut értéket reprezentálnak. Eddig minden egyes követelmény : a kiválasztott kritériumok ill. jellemzők dimenziói szerint került értékelésre. Látható, hogy a következmények relatív hasznosságának meghatározása a probléma részekre történő bontásával és minden egyes jellemző egyenkénti értékelésével oldható meg. Ezt az elj-t a döntéselemzésben széles körben használják („oszd meg és uralkodj”-elvnek nevezik) A döntési fa egy kisérlet a probléma struktúrálására, a különböző részekre való szétbontással. A döntési fa ágainak végén értelmezhető kimeneteket széttördeltük a különböző kritériumok szerint, és minden egyes kritérium alapján külön-külön értékeltük azokat. Végül minden részt összerakunk,

hogy többkritériumos hasznosságelemzést végrehajthassuk. Ehhez azonban előbb még foglalkoznunk kell azzal a probl.-val, hogy a jellemzők nem egyformán fontosak. 6. A kritériumok súlyainak meghatározása A súlyok reprezentálják azt, hogy az egyes kritériumok relatíve mennyire fontosak a dhozónak, vmint kiegyenlítik a hasznosságegységeket a skálák között. 7. A következmények hasznosságának meghatározása A számítások rendkívül egyszerűek, de csak akkor igazolhatóak, ha a skálák függetlensége teljesül. Egy skála akkor független a többi skálától, ha egy következmény elhelyezkedése az adott skálán nem függ attól, hogy a többi skálán hol helyezkedett el. 8. A valószinűségek becslése A dhozó a döntési problémával kapcsolatos események lehetséges kimeneteivel kapcsolatos bizonytalanságát numerikus értékekre fordította le. 9. A várható hasznosság elvének alkalmazása a Döntéselmélet és módszertan 33.oldal

Vázoljuk fel a döntési fát a következmények hasznosságának vmint az események bekövetkezéseinek szubjektív valíszinűségeinek feltüntetésével. Adjuk meg a legnagyobb hasznossággal kecsegtető alternatívát. 10. Érzékenységvizsgálat A döntéselemzés a legnagyobb hasznosságot biztosító alternatíva kiválasztásával nem ér véget. Majdnem minden döntéselemzésben lesznek olyan numerikus értékelések, amelyekben a dhozó nem teljesen biztos. Vizsgáljuk meg azt, hogy a döntés érzékeny-e a jellemzők súlyaira. 23. BESZÉLJEN A HÁLÓTERVEZÉSI MÓDSZEREKRŐL ! ISMERTESSE A GRÁFELMÉLETI ALAPOKAT, VALAMINT A LOGIKAI TERVEZÉS LÉNYEGÉT ! 1957 : Új tervezési módszer. Nagy beruházás kapcsán próbálták ki. Kedvező eredmények. Fejlődés : - Egyszerre több módszert dolgoztak ki. - Egyre bővült a területek száma, ahol ezt a módszert alkalmazták. Előnyei : 1. Kedvező feltétel a vezető számára Vezetői munkát segíti. Mentesíti

a rutinszerű feladatok alól. Lehetőség a tényleges vezetői feladatra 2. A tervezési feladatról vizuális képet ad A menettervet grafikusan jeleníti meg. ( a hagyományosnál ez szöveges leírás volt ) 3. Megmutatja az egyes tev-ek egymáshoz való kapcs-át 4. Mint matematikai modell rendkívül egyszerű +,- ,-on kívül mást nem nagyon alkalmaz. 5. Lényegében 2 elemből építkezik : -tevékenységekből, és eseményekből Ezzel képes megjeleníteni a komplex feladatokat. 6. Különböző progr-ok vannak, amelyek a hálótervezésre épülnek ( A gépkezelés megoldott, nem kézi számítás. ) A HÁLÓ nem más, mint egy speciális gráf. Gráfelméletből : S elemek halmaza : S = { S1 , S2, . , Sn } E utasítási rsz. : E = { E1 , E2, . , En} Ei Kapcsolat van Sj és Sk között. A kapcs-ot Ei utasítással adjuk meg S1 , S2, . , Sn : szögpont ( csúcspont, csomópont ) E1 , E2, . , En : élek Gráf : G ( S , E ) - Egy gráf szögpontból és élekből áll. -

Grafikusan meg lehet jeleníteni. - A szögpontokat pontokkal, az éleket vonalakkal jelöljük. ( ha irányított, nyíllal ) Döntéselmélet és módszertan S = { S1 , S2 , S3 , S4 } E = { S1S2 , S2S3 , S3S1 , S2S4 } 34.oldal S3 A 2 él metszi egymást, de a gráfoknál ez nem uaz. Az élek csak szögpontokban találkozhatnak. S4 S1 S2 Az ilyen típusú gráf a síkbeli gráf : ha létezik olzan megjelenítési formája, amikor az élek csak a szögpontokban metszik egymást. A gráfok egyik csop.-a szerint : 1. Irányítás nélküli gráf ( A szögpontok egymáshoz rendelése nem szükségszerűen meghatározható. Nincs kitüntetett szerepe 2 szögpont megadásának ) Si = Sj egyenrangú 2. Irányított gráf ( A szögpontokat úgy rendelem egymáshoz, hogy a sorrendet meghatározom. ) SiSj = SjSi : leképezés irányát mutatja A háló mindig egy irányított gráf. A leképezés iránya mindig meghatározó S = { S1 , S2 , S3 , S4 } E = { S2S3 , S2S4 , S3S3 , S3S4 }

S4 S1o S3 S2 S1 : Nincs kapcs.-ban egyik ponttal sem : Izolált pont S3 : Önmagával van kapcs.-ban : Hurokél ( SiSi ) - szögpont önmagára képezése Hálótervezésnél egyik sem fordulhat elő. Minden szögpont legalább 1 másikkal legyen kapcs.-ban A háló egy folyamat ( nem lehet szakadás ) , körút sem lehet ( hurokél ). Olyan folyamatot jelenítünk meg, ami dinamikus, nem lehet visszatérés. Izomorf 2 gráf, ha egyik gráf szögpontjai és élei kölcsönösen egyértelműen és illeszkedés tartó módon megfeleltethetőek a másik gráf éleinek ill. szögpontjainak S3 S4 Csak látszólag különbözőek, igazából ua-ok. Ua-at a kapcs-at jeleníti meg S1 S2 S1 S2 S3 S4 Teljes grárf (összes lehetséges él létezik ) A gráfok alakja tetszőleges lehet, mert nem az alak, hanem a kapcs. a lényeg Ez a hálónál is így van. A hálótervezésnél technikai szabályok vannak, hogyan célszerű ábrázolni. Élsorozat, Út, Vonal : S2 S1 S3 S4 Élsorozat :

Élek olyan láncolata, amely 2 szögpontot köt össze. Vonal : Olyan élsorozat, amelyben egyik él sem szerepel többször. Út : Olyan vonal, amelyben egyik szögpont sem szerepel többször. S5 S1S2 , S2S3 , S3S2 , S2S4 , S4S5 : é., nem lehet v S1S4 , S4S2 , S2S3 , S3S4 , S4S5 : é., v, nem lehet ú S1S2 , S2S3 , S3S4 , S4S5 : é., v, ú A hálóban utak vannak. Az utak közül jelölje ki a leghosszabbat : a hálótervezés erre épül. Más csoportosítás : 1. Összefüggő : Minden szögpont min. 1 úttal elérhető (nincsenek izolált pontok) Döntéselmélet és módszertan 2. Nem összefüggő: Van olyan szögpont, ahol van út, de van, ahol nincs 35.oldal