Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Gazdasági jog tételek, 1997

Gazdasági jog tételek - 1997 Kedves Negyedévesek! A “Pénzügyi jog”- tantárgy tavalyi tanulása közben évfolyamunk nagy részében igény merült fel arra, hogy a tankönyv és a törvény mellé más segédeszközt is használjunk a kollokviumra és a szigorlatra való felkészüléshez, ugyanis a közgazdasági fogalmakkal és összefüggésekkel, valamint gyakran matematikai műveletekkel is átszőtt tantárgy bonyolútsága joggal kívánta meg az odafigyelést. Okulva a tavalyi tapasztalatokból ötödéves diákkörünk szeretné megkönnyíteni az idén és a közel jövőben vizsgázó negyedéves hallgatók munkáját ezzel a kiegészítő jegyzettel. A jegyzet tételes formában foglalja magába a tankönyv, a korábbi előadások leglényegesebb legalábbis általunk annak ítélt - momentumait, az odatartozó törvényi utalásokkal. Emellett igyekeztünk néhány összefüggést bővebben is megmagyarázni és felhívni a figyelmet azokra a fogalmakra, amiket a

legnagyobb koncentráció mellett is könnyen összekever egy átlag joghallgató, aki nem pénzügyi irányra szeretne szakosodni. A jegyzet a Hallgatói Önkormányzat égisze alatt és támogatásában jelent meg. Diákcsoportunk munkáját segítették: Nagy Brigitta és Paulini Márió, valamint Papp László. A diákkör nevében: Simon Rita 1.tétel KÖZSZÜKSÉGLETEK, KÖZKIADÁSOK, KÖZPÉNZÜGYEK A közpénzügyi viszonyok jellemzői: a, a pénzügyi jog szabályozza b, míg a szerződéses kapcsolatok nagyrésze spontán módon keletkezik és a felek akaratmegegyezésén alapul, a közhatalom beavatkozására csak a konfliktusok feloldásánál van szükség / pl: szerződésszegés/, addig a pénzmozgással járó kapcsolatok létre sem jönnének állami beavatkozás nélkül /pl:államháztartás, vámfizetés/ c, a közpénzügyek arra irányulnak, hogy forrást teremtsenek olyan szükségletekhez, amelyek nem, vagy nem csupán piaci elveken működnek - ezeket hívják

közszükségleteknek - és szabályozzák ezek felhasználásának feltételrendszerét d, a közszükségletek /social wants, public needs/ kielégítését tehát a közpénzügyek szabályozzák, amelyek kétféleképpen elégíthetők ki: vagy a közfeladatok finanszírozásával vagy a közjavak felhasználásával A közfeladatok finanszírozásának elvei: 1. piaci alapon 2. nem piaci alapon - a közösségi szükségleteket - collective needs / vigyázz! ez nem = közszükségletekkel 3. biztosítási elven, azaz szolgálzatás igénybevevőinek veszélyközössége útján Finanszírozás módja: a, saját intézmények útján b, közbeszerzések révén c, nonprofit szervezetekkel -1- A közfeladatok finanszírozása jóval tágabb körre terjed ki,mint az állami feladatoké- pl: kiterjed az autónómiák /önkormányzatok, köztestületek/ múködésének pénzügyi feltételeire is. Állami feladatok : az Államháztartási tv (továbbiakban Áht) ezt definiálja a

közfeladatok helyett így: Áht 9.§ “Az államháztartás körébe tartozó állami feladatot az állam a, részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látja el vagy b, ellátásának péntügyi fedezetét részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve biztosítja. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön tv-ek írják elő.” A közjavak: azon eszközök és szolgáltatások összessége, amellyel a közszükségleteket elégítik ki. Fajtái: a, rivalizáló közjavak - ha a közszolgáltatás igénybevétele csökkenti mások fogyasztási esélyeit b, tiszta közjavak - fogyasztás után is azonos mennyiségben állnak rendelkezésre ) Samuelson világítótornya, mint szolgáltatás) más csoportosítással : 1. másképp nem fedezhető szükségletek pl: honvédelem 2. szolgáltatás igénybevevőinek köre nem határozható meg pl: környezetvédelem , így nem ismert, hogy mik lennének a terveik pl: az árvízvédelmi

feladatokkal. 3 .”szokásos” közfeladatok pl: közoktatás, ezek ált alkotmányos alapjogok is 4. 19 század óta bővülő állami -gazdasági - intervenciót ált a polgárok érdekei vagy az ország nemzetközi kötelezettségvállalási indokolják, jelentőségük miatt az általuk igényelt szükgégletek önálló említést érdemelnek. Az államháztartási kodifikáció alapkérdése: az állam által szervezett szükségletek meghatározása, illetve, hogy mi is minősül közfeladatnak, az erősen függ az időszak politikai döntéshozatalázól. /pl: tv, rádió,parkok/ A pol. döntéstől függően tekinthetik pl: a tv-t közösségi feladatnak, ekkor közpénzekből finanszírozzák, vagy működtethetik az élhető nyereség alapján is (ismerős történet a csatornák harcával) Az állam gazdasági intervenciójának gyakori céljai: gazdaságélénkítés, a tulajdoni szerkezet befolyásolása, árbefolyásolás pl: hatósági árak, területfejlesztés. Az

ezekkel járó támogatások általában torzítják a piaci versenyt Nyugati országokban közvetlen támogatás helyett inkább a szubvenció gyakoribb. Szubvenció: olyan közcélú eszköz, amely az adott vállalatnak - közvetve vagy közvetlenül - hasznot eredményez és - éppúgy, mint a szimpla támogatás - a piaci folyamatok által létrehozott állapot megváltoztatására irányul. /Tehát inkább egy export-qvóta növelés, mint elcsúszó milliók a területfejlesztésre./ Az állam gazdasági szerepvállalásának jellege: 1. Allokáció: a közfeladatok szügséges forrásainak megszerzése és felhasználása 2. Redisztribúció: a reálszférában kialakult jövedelemarányok módosítása, újraelosztása 3. Stabilizáció: konjuktúrális ingadozások kiegyenlítése -pl:infláció, munkanélüliség Ezek a funkciók mind a fiskális, mind a monetáris politika terén megtalálhatók, érvényesülnek az egész pénzügyi politikában. Közpénzügyek:

pénzmozgással járó kapcsolatok (általában pénzügyi viszony alatt is ugyanez értendő) - A pénzügyi jog két nagy szeletre bontható: a) közpénzügyi jog: ide tartozik az adó-, vám-, illeték-, jövedékjog b) magánpénzügyek: bank és devizajog -2- a két ág közös jellemzői: heterogén viszonyokat szabályoznak, amelyek közvetlenül nem áruviszonyok, hanem közpénzügyi intézményekkel kapcsolatosak A közpénzügyek jellemzői: a, a pénzeszközök mozgását a közhatalommal rendelkező testületek szabályozzák b,vagy közfelaldatok ellátása vagy közszükségletek kielégítése, vagy más célok pl: gazdaságélénkítés érdekében c,a GDP,GNP jelentős részének központosításával d, és a központosított eszközök - az Áht alrendszerein keresztül történő - újraelosztással. e, A pénzügyi politika határozza meg f, Az állami cselekvés feltételei - eszközei - és tárgyai. /Ezt átfogóan pénzügyi alkotmánynak is nevezik, de

ez nem = a pénzügyi alkotmányossággal / g, de nem az állami szervezetrendszer fenntartását jelenti, hanem a magánautónómia és a szolidaritás határait jelöli meg. Közpénzügyek fajtái: a, közbevételek - ezek finanszírozzák a közkiadásokat b, közkiadások : 1.javak 2.szolgáltatások 3.transzferkiadások (pl:nyugdíj) 4.államadósságügy A közpénzügyek rendszert alkotnak, ez a pénzügyi rendszer, melynek 4 alrendszere van. Az államháztartás (Áht) alrendszerei: 1.Központi költségvetés - Áht központi szintje 2.Elkülönített állami pénzalapok - állami részfeladatokat látnak el, részben Áht-n kívüli forrásból ⇒a más forrás fontos!. Az alapok működése miatt finanszírozások is elkülönül az Áht-n belül. /Ma 6 alap van, ezekről később/ Elkülönített alapok: a, Útalap b, Vízügyi Alap c, Központi környezetvédelmi Alap d, Munkaerőpiaci Alap e, Műsorszolgálati Alap e, Nemzeti Kultúrális Alap 3.Helyi önkormányzat

és kisebbségi önk költségvetése - Áht helyi szintje 4.Társadalombiztosítás alrendszere -biztosítási és szolidaritási elvek alapján kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. Közös jellemzők: meghatározott időszakra érvényes - Mo-n naptári évre- költségvetések , amelyek egyben pénzügyi tervek is, valamint az egyes alrendszerek pénzügyi alapjai is egyben. Az előirányzatokat és a tervezet teljesülését is külön törvények rögzítik (pl: 1996 CXXIV. tv a Magyar Köztársaság 1997 évi költségvetéséről) ⇒ Néhány szó a tv-ről, ha még nem láttad 1.§-ban szerepel :a kiadási főösszeg - 97-ben 2561 milliárd Ft - a hiteltörlesztési és államkötvényvisszavásárlási kiadások nélkül, a bevételi főösszeg - 2251 md Ft - és a tervezett hiány. /A hiánytervezés nemcsak magyar sajátosság, általában az USA-ban is - már a jövőévi költségvetés elfogadásakor -negatív a főgösszeg./ Ezután 4.§ az

Országyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy finanszírozza a hiányt, biztosítsa a KESZ (mindjárt) folyamatos likviditását, a költségvetési adósságot és a Magyar Államkincstár követeléseit. Ezután jönnek az államháztartás alrendszereinek költségvetés előirányzatai, a felhasználással kapcsolatos rendelkezések és a céltartalék előirányzatai. (2 féléves anyag) -3- Az Áht-vel kapcsolatos pénzügyi centralizációs feladatokat 96-tól a Magyar Államkincstár (továbbiakban Kincstár) látja el. Kicstár feladata az alrendszerek költségvetésének végrehajtásával kapcsolatosak: 1. pénzügyi lebonyolítás, 2. utólagos finanszírozás, 3ügyvitel, 4 nyilvántartás, 5 információgyüjtés, 6 előirányzat fedezetvizsgálat, 7. alaki-formai ellenőrzések Emellett a pénzügyminiszter parlament által elfogadott - tervei szerint 8 végrehajtja az államadóssággal kapcsolatos teendőket, 9. teljesíti az állami

kezességvállalalásokat, 1o az ügyletekkel kapcsolatos készpénzgazdálkodást is végez, valamint 11. kezeli a kincstári kör pénzeszközeit a Kincstári Egységes Számlán (továbbiakban: KESZ) a kör utasításaiknak megfelelően, térítésmentesen. = Ha például a költségvetési szervnek plussz pénzforrásra van szüksége, akkor az állam kincstárjegyet vagy állampapírt bocsájt ki meghatározott futamidőre, amelynek jövedelme az államé lesz. Lejáratkor az állam visszavásárolja a papírokat/ A KESZ új intézmény, ugyanis megszünt az alrendszerek különböző bankszámlákon folytatott pénzgazdálkodása, így az alrendszerek egymás közti elszámolása a KESZ-en megy végbe, tényleges készpénzforgalom nélkül. A KESZ tehát úgy működik, mint egy folyószámlát vezető bank: ha két költségvetési szerv között elszámolási viszony jön létre, akkor az nem készpénzmozgás útján valósul meg, hanem az intézmények kincstári

számláján nő-, vagy csökken az előirányzat. A KESZ létrehozásának kötségmegtakarítási, egyszerűségi és mindemellett áttekinthetőségi okai is voltak. A kincstári kör: !! Nem tévesztendő össze az Áht alrendszereivel !! 1. Központi költségvetés 2. Központi költségvetési szervek 3. a kp ktsvetési szervek rendelkezésére utalt előirányzatok 4. és uezekre rendelt alapok ⇒ Megjegyzések a tételhez !! Vigyázz !! különbség van a közszükségletek /helyi óvoda/, közösségi szükségletek /közbiztonság/ és az általános szükségletek /kenyér/ között. A közösségi szükségletek ált. piaci elveken nem finanszírozhatók, míg a közszükségletek egy csoportja igen, az általános szükségletek pedig csak akkor nehezen elhatárolhatók, ha bekerülnek a központosított újraelosztásba. Pl: jegyrendszer ⇒Két közgazdasági törvénnyel szemlélteti a könyv a közjavak jellemzőit: WAGNER tv: a közkiadások a modern társadalmakban

egyre növekvő tendenciát mutatnak (gondolj a szociális hálóra, köztisztaság stb.) POPITZ tv: a központi és a lokális költségvetések között időszakonként centralizációs tendencia figyelhető meg. (Államháztartás arányosan többet kap az évi költségvetésből, mint az önkormányzatok.ez úgy is történhet, hogy a helyi adók beszedésekor kevesebb marad az önkormányzatnáé.) 2. tétel PÉNZÜGYI POLITIKA Pénzügyi politika: a, a közpénzügyi viszonyok alapján megvalósuló redisztribúció céljait, eszközeit és arányait határozza meg b, nem kizárólag a gazdaságpolitika része, van környezetvédelmi, kultúr- és szociálpolitikai és demográfiai motivációja is. -4- c, célok és eszközök összessége d, döntési folyamat eredménye pl: fiskális döntések a parlament, pártok, önkormányzatok, lobbyk és a néha a közvélemény közreműködésével, a döntési mechanizmus sokszoros visszacsatolás eredménye (A

pénzügypolitikai döntések célhierarchiát alkotnak, ám a deklarált és a ténylegesen érvényesülő pénzügypolitika ritkán esik egybe.) A pénzügypolitika legalapvetőbb céljai: /ált egybeesnek a gazdaságpolitika céljaival/ magas foglalkoztatottság, árstabilitás, külső egyensúly, gazdasági növekedés és elosztási egyensúly, valamint közjavakkal való ellátottság, regionális fejlesztés, környezetvédelem, élet minőségének prioritása / a célok viszony különböző: komplementer, versenő, kompatibils, stb./ Közbülső célok: / ált egybesenek a monetáris pol. céljaival/ megfelelő kamatszinvonal, pénzmennyiség szintentartása, árfolyamstabilitás Speciális magyar cél: az infláció leszorítása és a meghirdetett, nominális árfolyam megtartása (az éves infláció mértéke idén kb. 18,2 % lesz, ezzel együtt azonban mintegy 4 %os GDP növekedés várható, minkét eredmény jobb a tervezetnél) Mindez annyit jelent, hogy a Bokros

csomaggal kezdett gazdaságpolitika eredményeként ma Magyarországon gyorsabb a gazdasági növekedés, mint arra számírtani lehetett, a pénzügyi mutatók is jobban alakulnak ezért feleslegessé vált a forint további szigorú leértékelése, hiszen a forint fizetőértéke emelkedett. Ha pedig a kívülről irányított leértékés túlzott mértékű az gazdasági túlfütöttséget okoz ez pedig ugyanúgy rontja a gazdasági egyensúlyt, mintha értéktelenebb pénz lenne forgalomban. A célokhoz rendelt eszközök: 1. befektetések, 2 beruházások, 3 szubvenciók, 4 támogatások, 5bel-külföldi transzferek, 6. hitelnyújtás, 7.működési kiadások, 8 kezességvállalás, 9 adópolitikai eszközök, 1o államadósság (mert ennek kezelésével - ami ugye közpénzügy - befolyásolható Mo. világpiaci helyzete, az árstabilitás, a gazdasági növekedés is.) 11. eszközök és célok is egyszerre az adók, a vámok is A pénzügypolitika érvényesül az

államügyekre vonatkozó döntésekben programokban, irányelvekben, koncepciókban. Keretei közé tartozik: a 1. fiskálispolitika, ami a költségvetési és adópolitikából áll 2. pénzpolitika, 3 devizapolitika, 4 vagyonjog, 5 vámjog Megnyilvánulásai pedig a már ismert 1. allokációs, 2 redisztribúciós és 3. stabilizációs politika A pénzügypolitika alkotmányos alapja: Alk. 19§ Az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi, gazdasági tervét, dönt a kormány gazdaságpolitikai programjáról. A gyakorlati - döntéshozó - pénzügyi politika áll: a, elméleti kidolgozásból, ami a működés előfeltétele /célrendszer, eszközök meghatározása/ b, pénzügypolitikai terv, ami 1. megelőzi a politikai döntéseket, 2 felméri az arányokat, 3 megjelöli a célokat 4. koordinálja az eszközöket és célokat A pénzügypolitika területei: 1. fiskális politika 2 monetáris politika -5- - optimális esetben ezek szinkronban vannak, de a

monetári s politikának vannak mélyreható eszközei - a monetáris politika központjában a Jegybank áll, amelynek a fő feladata az árstabilitás biztosítása ( ma a - végleges formáját 1957-ben nyerő - Deutsche Bundesbank az egyik legerősebb központi bank) FISKÁLIS politika jellemzői : jellemzői: MONETÁRIS politika Áht kiadásainak és bevételeinek kialakítási folyamata egyensúly célja: konjuktúraciklusok csillapítása tartalékainak magas foglalkoztatottság, infláció visszaszorítása anticiklikus hatást Közvetett - indirekt, diszkrecionális - eszközök: Jóléti transzferek, progresszív adózás kötelező tartalék refinanszírozás, nyiltpiaci műve- célja: gazdasági növekedés, külső főként a kereskedelmi bankok szabályozásával fejt ki kötelező tertalékráta változtatása, rediszkontpolitika, letek, devizaműveletek szabályozása (magyarázat a monetáris pol.-nál) Közvetlen - direkt, automatikus- eszközök: közmunka,

foglalkoztatási programok, adókulcsok változtatása tőke és folyó kamatszabályozások hitelplafonok ⇒ Megjegyzések a tételhez Progresszív adóról beszélünk -ilyen pl a jövedelemadó - mikor bizonyos adósávokban sokkal magasabbak az adókulcsok, mint az alacsonyabb sávokban. Az adóprogresszió és gazdasági élénkülés összefüggései: A gazdasági élet élénkülése esetén a progresszív adózás a jövedelem nagyobb hányadát vonja el, ezzel -mivel kevesebbet tudunk elkölteni - csökken a kereslet. Ha pedig kevesebb marad befektetni, akkor a vállakozói kedv is csökken, ami visszatartja a további élénkülést, ennek következtében csillapulni fog a konjuktúraciklus. Recesszió esetén az adókulcsok csökkentése mellett általában a munkanélküli segélyek is nőnek, mivel több a költőpénz, ez már önmagában is többletkeresletet fog teremteni, a vállakozó érdekelt tehát termékkörének bővítésében, így a gazdasági

hanyatlás is megállítható. 3. tétel AZ ÁLLAMPÉNZÜGYI VISZONYOK, PÉNZÜGYI ALAPRENDSZER ÉS FUNKCIÓI Pénzügyi jog: a, az állam pénz és vagyongazdálkodásának szabályrendszere b, önálló jogág - a közjoghoz tartozik -6- c,a gazdasági-pénzügyi politika megvalósítása érdekében, a pénzügyi alaprendszerek intézményein keresztül a pénzügyi viszonyokkal szabályozza - az állam funkcióinak és feladatainak ellátásához - a GDP 1. centralizálását, 2 elosztását d, szabályozza a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását e, a monetáris és devizapoltitka területeit f, meghatározott jogalanyok pénzügyi jogi kötelezettségeit. /Gazdálkodó szervezetek: 1. állami, 2 nem állami, 3 non-profit szervezetek/ Pénzügyi viszonyok : olyan gazdasági viszonyok, amelyek nincsenek összekötve árumozgással és az állami feladatok, funkciók végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket biztosítják. /A pénz csupán fizetési és

felhalmozási funkcióban jelenik meg/ A viszonyokat a pénzügyi jog működteti, de emelett más jogágak is pl: polgári-, államigazgatási jog hatással lehetnek ezekre. Pénzügyi alaprendszer: azon pénztömeg, ami meghetározott szervek tulajdonában van, illetve azok rendelkezésére áll. Az alaprendszerek szerkezetét a pénzügyi jog szabályozza, emelett meghatározza a pénzkészletek felett rendelkezők jogait és kötelezettségeit is. Pénzügyi alaprendszer három szférában működik: !!Vigyázz standardkérdés, ne keverd az Áht alrendszereivel, mert azt az 1. pont kimeríti!! 1. Államháztartási alaprendszerben / központi költségvetési alap, önkormányzatok költségvetési alpjai, tb pénzalapok, elkülönített állami pénzalapok !ez a kategorizálás jogilag = Áht alrendszereivel / 2. Vállalkozások alaprendszereiben / jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok / 3. Pénzintézeti - bankalaprendszerben / kogens szabály

alapján - pl: az adóztatás révén egyelőre még idetartoznak a magyar és külföldi természetes, valamint egyes jogi személyek , de ugyanekkor a bankokat- más szempontok alapján - a vállalkozási alaprendszerbe is be lehetne sorolni / A pénzügyi alaprendszer funkciója: a, kitermeli a GDP nagyobb hányadát b, az állam ezen rendszerekből von le - a közszükségletek kielégítésére - a gazdaságpolitikai irányzatoknak megfelelő hányadot c, támogatások alapja az arra rászorulóknak ⇒ Megjegyzések a tételhez, ha kérdezik GDP és GNP összefüggései GDP: egy adott országban, az adott évben létrehozott anyagi javak és szolgáltatások összessége. /Gazdasági mutató/ nemzeti jövedelem külföldi tőke profit-átutalás (GDP - amortizáció ) + (külföldről származó és oda kivitt jövedelmek egyenlege ) = rendelkezésre álló nemzeti jövedelem ha pedig ehez hozzáadjuk az amortizációt azaz: rendelkezésre álló nemzeti jövedelem +

amortizáció = nemzeti össztermék (GNP) 4. TÉTEL MONETÁRIS POLITIKA A makroökonómiai folyamatok befolyásolásának másik eszköze, fő célja a gazdasági növekedés elősegítése, az árak külső egyensúlyának elérése. A kereskedelmi bankok tartalékainak szabályozásával fejt ki elsősorban anticiklikus hatást. A monetarista -7- közgazdászok szerint a pénz és hitelpolitika legfontosabb célja az, hogy megakadályozza , hogy a pénz jelenléte zavarokat okozzon a gazdaságban. /pl: ha túl sok pénz van a forgalomban és hátterében nincs fizetőérték - pénz elértelenedéseakkor fellép az infláció,. Az egyensúly helyreállításának egyik módja a pénz leértékelése, tehát a valódi fizetőértékhez igazítják a “papír” értékét, valamint a felesleges, felhalmozott mennyiséget kivonják a forgalomból./ A pénzügyi jog monetáris területére vonatkozó szabályanyagát adják: • monetáris pénzügyi jog - bank-, pénzintézeti

jog, amely a hitelezést, a pénzforgalmat és a devizaforgalmat is szabályozza • nemzetközi pénzügyi jog - ide tartoznak a kettősadózási egyezmények, vámegyezmények és az egyes nemzetközi szervetzetek szabályaiegyesek szerint ez külön jogterület A monetáris politika határozza meg a : 1. kamatszinvonalat 2. a monetáris aggregátumok kezelését 3. árfolyamok kezelését 4. belföldi hitelállományt - a monetáris politika közvetlen eszközei : a kamatszabályozás és a hitelplafonírozás - közvetett eszközei : a kötelező tartalékráta változtatása, a kötelező tartalék, a rediszkontpolitika, a nyiltpiaci múveletek, a tőke- és folyó devizaműveleltek szabályozása A monetáris politika intézményei: 1. kereskedelmi bankok 2. monetáris hatóságok: a, Jegybank: MNB tv. 5§ “ befolyásolja a pénz és hitelkínálatot, valamint a pénz és hitelkeresletet. A monetáris egyensúly megőrzésére irányuló tevékenységével előmozdíja a

gazdaság egyensúlyának megvalósulását. Befolyásolja az általa kibocsájtott pénz mennyiségét.” A rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolititkai programját, az önállóan kialakított monetáris politikai irányeleveket az MNB elnöke bemutatja az OGY-nek. Eszközök: 1) Kötelező tartalékráta: a hitelintézetek idegen forrásainak - bankközi betétek és hitelek mentesek ezalól a megkötés alól - arányában meghatározzák, hogy mennyi tartalékot helyezzen el a kereskedelmi bank a Jegybanknál. ( jelenleg 12 %) A ker. bank kamatot kap a Jegybanktól az elhelyezett forrás fejében ⇒ forint betétekért 13 %, devizáért 14 %-ot ( korábban 14,5% és 21% volt ugyanez az arány) 2) Árfolyamok: megállapításuk és befolyásolásuk rendjét a kormány állapítja meg az MNB egyetértésével, a kialakított árfolíamokat pedig az MNB védi és befolyásolja intervenciójával. *Intervenciós sáv: a Magyarországon

pénzforgalomban lévő deivza mennyiségét az MNB úgy befolyásolja, hogy a rendelkezésére álló határok között a dollárt kivonja, azaz forintra váltja, vagy a forintot váltja át dollárra. Az első beavatvozásra akkor kerül sor, ha túl sok felhasználatlan külföldi fizetőeszköz van Mo-n ami kedvezőtlenül hathat a forint árfolyamára, ilyenkor a Jegybank megveszi adevizát a kereskedelmi bankoktól, ellenkező esetben pedig több devizát bocsájt a ker. bankok rendelkezésére A Jegbank a forint árfolymának machinálásával védi saját pénzét. -8- 3) Refinanszírozás: ezen belül a, rediszkontálás - viszontleszámítolás- azaz a Jegybank leszámitolja a ker. bankok váltóit és értékpapírjait, amiért egy meghatározott hányadot levon a számlaösszegből. A levont mérték a diszkont. (jelenleg 19,5 %, de az MNB pénzintézetenként határokat állapít meg arra, hogy egyedileg mennyi váltó viszontleszámítolását engedi meg.)

Közgazdasági összefüggés, hogyha a kereskedelmi bank MNB-ben elhelyezett betéteinek napi kamata magasabb, mint a rediszkontláb, az ösztönzi a váltóleszámítolást, hiszen akkor saját betéteit növelheti, ami magasabb megtérülést biztosít a ker. banknak b, refinanszírozási hiteleket nyújt az MNB a ker. bankoknak -általában értékpapírt- , hogy a ker. bankok tovább hitelezzék, de fedezetül nem fogadhatók el a ker bank saját értékpapírjai Ma már nem gyakori művelet, általában a külföldi hiteleket szokták eljuttatni ezzel a módszerrel a gazdaságba. c,repo: (nyiltpiaci művelet, fordításban: repurchase agreement: kétszereplős művelet) értékpapír ügyletek - határidős - visszavásárlási megállapodással. Ezen belül aktív repo, ha a Jegybank énzt ad a ker. banknak értékpapír ellenében, passzív pedig, ha a jegybank maga adja el az állampapírját a ker. banknak Meghatárotzott idő után pedig - megfelelő kamat ellenében -

visszacserélik. d, egyoldalú piaci művelet: outright: A Jegybank vesz vagy elad értékpapírt. A betét arra szolgál, hogy a kereskedelmi bank pénz helyezzen el az MNB-ben, ezzel a Jegybankkiszívja a pénzt a kereskedelmi banktól e) devizaswop: (nyiltpiaci művelet: devizabetét-csere) a JB devizát vesz azonnalra, vagy devizát ad el meghatározott határidővel, az MNB-ben elhelyezett forint betétekért devizát kap, vagy fordítva 4) Költségvetés finanszírozása: a KESZ átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására a költségvetés éves tervezett bevételeinek legfeljebb 2 %-ig hitelt nyújthat az MNB. Korlát egy hónapban legfeljebb 15 napra. A központi költségvetésen kívül a JB nem tarthat kapcsolatot az államháztartás más alrendszereivel és állampapírt sem vásárolhat közvetlenül az államtól. 5) Kamatok: MNB alkalmaz rögzített, mozgó, kedvezményes és büntető kamataot,valamint jegybanki alapkamatot és napi pénzpiaci kamatot.

Legfontoabb a jegybanki alapkamat, ami irányadó a kereskedelmi bankok kamatképzésére. A mindenkori szintet a Magyar Közlöny teszi közzé. 6) Hitelplafonírozás: pénzintézetenként maximálják, hogy mennyi lehet a pénzintézet által nyújtott hitelállomány Hitelplafonírozás és dezintermediáció: A vállalkozások és a háztartások között a bankok közvetítik a pénzt ( ekkor intermediációról, közvetettségről beszélünk). Ha azonban a bank elérte hitelezési lehetőségének maximumát, akkor a vállalatok tőkeigényeik kielégítésére más forrásokat fognak keresni -pl: váltót állítanak ki, vagy értékesítik tartalékaikat- ez a dezintermediáció, azaz a közvetítettség hiánya. Ez azért jelentős, mert ha túl nagy a hitelkínálat, akkor felmerül annak a veszélye, hogy a hiteleket is hitelekkel fizetik vissza, ami a ténylegesen működő tőke visszaszorulását okozza. további monetáris irányítók ( az MNB és a Kincstár melett)

a) Pénzügyminiszter b) Jegybanktanács: az MNB legfőbb monetáris politikai irányító szerve. Tagjai: MNB elnöke, alelnökei max 5 fő, és az alelnökök+1 fő számú tag, akiket a miniszterelnök javaslatára - az MNB elnökkel egyetértésben- a köztársasági elnök nevez ki. Feladata határoz az éves monetáris politika irányelveiről, az eszközök megváltozásáról és az árfolyampolitikával kapcsolatos álláspontjáról. Monetáris irányítás az USA-ban (bonyolultabb) -9- Irányító szervek: 1. FED /központi tarttalékolási rendszer/ - dönt kamatlábakról, tartalékelőírásokról és irányítja a szabályozási múvelelteket 2. 12 Tartalékolási Bank 3. Szövetségi Nyiltpiaci Bizottság / tagja a FED igazgatósága és a 12 Tartalékolási Bank/ - dönt a nyiltpiaci műveletekről ⇒Megjegyzés: Monetáris aggregátumok: a pénzmennyiség összetevői / a fizetőeszközöket csoportosítja likviditásuk alapján/ IMF Magyarország Mo

-kibocsájtott bankjegy és érmeállomány /monetáris bázis/ pénzintézetek Ft és devizabetéte a JB-nál M1 /tranzakciós pénz/ látraszóló vagy folyóalapmennyiség készpénz - a forgalomban lévő pénz látra szóló betétek Mo folyószámlaállományok számla jellegű FT-betétek M2 /szélesebb értelemben M1-ben lévők vett pénzmennyiség/ takarékbetétszámlák devizabetétek még könnyen mobilizálható lekötött betétek FT-betétek M3 /alapvetően kincstári M2-ben lévők eszközök/ hosszabb lejáratú repo kibocsájtott értékpapírok kevésbé mobil Pénzpiaci Alapok értékpapírok pl:pénztárjegy kincstárjegyek CP M4 nem bankszektor által kibocsájtott állampapír állomány pénzintézeteknél lévő M1-ben lévők látra szóló és lekötött bármilyen időre lekötött M2-ben lévők pénzinézetek által kötvények, quasi Monetáris aggregátumok szerepe a forgalomban lévő pénzmennyiségek kalkulásánál matematikailag is

mérhető, ugyanis: QP=MOv azaz: a gazdasági kibocsájtás és a árszinvonal szorzata = pénzmennyiség és annak forgási sebességének szorzata Az összefüggés gyakorlati alkalmazása: A pénz keresletének és kínálatának mindig egyensúlyban kellene lennie. A keresleti oldalt nagyban befolyásolja a kölcsönadott pénzért kért kamat. Ha magas a kamat, akkor a háztartások hosszú távon kötik le a pénzeiket, mivel azok használaton kívül helyezése többet hoz, mint az más befektetésektől várható⇒így csökkeni fog a készpénzállomány. Ezzel azonban az áruk iránti kereslet is visszaszorul, hiszen a - 10 - maradékkal takarékoskodni fognak a háztartások, ha pedig nincs kereslet, nincs áru sem és a gazdasági fejlődés is megtorpan, megkezdődik a stagnáció. Ekkor szól közbe a monetáris polititka: lejjebb szorítják a kamatokat, hogy a tőkét megérje valóban működtetni, ez végre lökést ad a termelésnek, ami hosszú távon

gazdasági növekedést indukál. Ezzel szemben ha túl sok pénz van a gazdaságban és a kínálat már nem képes a mennyiség teljes egészét befogadni akkor a pénz elveszti vásárlóértékét, azaz inflálódik. Ekkor a monetáris irányítók megemelik a kamatokat, ami két tekintetből is jelentős: 1. csökken a pénzmennyiség a piacon, hiszen a háztartások lekötik a pénzüket 2. viszont hitelt felvenni sem lesz érdemes, hiszen a magas kamatokat nehéz visszafizetni, ez a pedig azt fogja eredményezni, hogy a nem kizárólag saját tőkéből befektető vállalatok beruházási kedve visszaesik. A kereslet és a kínálat aránya azonban ezáltal helyreáll - hiszen a kevés árút kevesebb pénzből fogják vásárolni - a pénz pedig ennek következtében visszanyeri valódi értékét. 5. tétel PÉNZÜGYI JOG FOGALMA, ALKOTMÁNYOSSÁG PÉNZÜGYI JOG RENDSZERE, PÉNZÜGYI Pénzügyi jog : az állam pénz és vagyongazdálkodásának szabályrendszere. A

gazdaságipénzügyi politika megvalósítása érdekében, a pénzügyi alaprendszer intézményein keresztül és azokhoz kapcsolódva - pénzügyi viszonyokkal - szabályozza a GDP meghatározott részének centralizálását és újraelosztását. Szabályozza a gazdálkodó szervezetek pénzgazdálkodását és meghatározott jogalanyok pénzügyi kötelezettségeit. lásd 2 tétel Pénzügyi jog: a, törvényi b, rendeleti c, önkormányzati szinten szabályozott jogiszonyok öszzessége, amely az állam gazd.-i - pénzügyi politikai céljainak megvalósítása érdekében funkcionál. Pozitív jog szerinti csoportosítás: 1) 92/38.tv Államháztartási törvény: megjelöli az államháztartás alrendszereit /ezek: kp-i költségvetés, önkormányzatok költségvetése, Tb költségvetése és az elkülönített alapok/ ezen belül megkülönbözetünk: a, szűkebb értelemben vett költségvetési jogot-(kp.-i, önk-i költségvetési szabályanyag, ami az elkülönített

állami pénzalapok kezelőire is megállapít kötelezettségeket.) b, az államháztartási jog keretébe tartozik 1. államadósságügy 2. állami vagyongazdálkodás 3. speciális költségvetési, számviteli szabályozás !de! c, a TB-t külön tv szabályozza d, nem tartoznak az Áht jog körébe azok a önálló költségvetés alapján gazdálkodó intézmények, amelyek költségvetési támogatásban részesülnek és és felettük a központi szervek gyakorolnak felügyeletet (ezeket is külön tv szabályozza pl: társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok) 2) közbevételek joga: a, adójog b, illetékjog c, vámjog d, jövedéki ellenőrzési jog (ezeken alapul az állam gazdasági léte) 3) monetáris irányítás pénzügyi joga: 1, MNB irányítási jogköre alá tartozó területek 2, közvetlen és közvetett monetáris irányítás 3, pénzrendszer és pénzforgalom, mint monetáris - 11 - eszköz 4) Devizajog: magyar- külföldi és nemzetközi

pénzrendszerek kapcsolatát szabályozza. -fő területei: a, devizagazdálkodás b, árfolyam szabályozás 5) Számvitei törvény: jogi eszköz az a, gazdasági-pénzügyi folyamatok b, vagyongazdálkodás regisztrálásához c, tervezés és ellenőrzéshez 6) Nemzetközi pénzügyi jog: az előbbi részterületek nemzetközi jogforrásokkal módosított területe, elhatárolja a pénzügyi felségjogokat és egyben összekapcsolja azok pénzügyi jogát. Azonos rendszerű, mint a nemzetközi jog. Különálló területei: a, nemzetközi organizációk pénzügyi joga b, integrációk pügyi joga Pénzügyi jog alkotmányos alapjai: A nemzetközi alkotmányok közel mindegyike meghatározza azokat a pénzügyi viszonyokat, amelyeket törvénnyel kell szabályozni. Alk. 19§ “ Az OGY jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását” precízebben Áht tv 28§ az OGY törvényt alkot a központi költségvetésről és végrehajtásáról 32/D.§ a nemzeti

fizetőeszköz kibocsájtását külön tv állapítja meg 44/A.§ “ Az önk-ok a törvény keretei között önállóan állapítják meg a helyi adók fajtáit és mértékét.” 7O/I.§ az Magyar Köztársaság minden polgára köteles jövedelmi és vagyonoi viszonyainak megfelelően hozzájárulni a közterhekhez, illetve az alapjogokról és kötelességekről szóló XII. fejezet kimondja, hogy ezekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg. *!de! ez nem köti törvényi alakhoz az adóztatást, tehát ennek nincs alkotmányos alapja /A fizetési kötelezettség megjelenési formáit ugyanis az Áht tv. jelöli meg eszerint “elsősorban 1.adó, 2illeték, 3vám, 4vámbiztosíték, 5járulék, 6hozzjárulás, 7birság, 8 díj Tehát ezeket előírni, a fizetési kötelezettek körét és a fizetési köt. mértékét meghatározni csak törvénnyel lehet. Hasonlóan az ezekhez kapcsolódó kedvezményeket, mentességek körét és mértékét és az

ewlőlegfizetési kötelezettséget isegyedüli kivétel ez alól a dij./ Nincs alkotmányos alapja: 1. adóztatás 2. a magyar pénzrendszernekMNB tv 3. az államadósságügynekÁht tv OGY a költségvetési tv-ben rendezze 4. az önk-ok pénzügyi jogosítványait sem jelöli meg részletesen az Mo Alk szemben az európai Alk.-kal ---Önk tv+Áht tv (pl: központi adókból részesedés) 5. Állami pénzügyek, az adó és adójellegű kötelezettségekJogalkotásról szóló tv (csak tv. állapíthat meg) ? Kérdés: az új Alk.-ban lesz-e önálló pénzügyi fejezet ? Az alkotmányos alapok vizsgálatánál alapkérdés, hogy az Alk.-ban ténylegesen szabályozott intézményeket tekintjük kizárólag alkotmányos alapúaknak, vagy azokat is, amelyek szabályozása az Alk.-ból levezethető (A fenti csoportosítás a tényleges megjelenést vette figyelembe.) Jogforrási rendszer: - 12 - 1. törvények 2. rendeletek: jelenlétük ritkább, ugyanis a pénzügyi politikánál

már szó volt róla, hogy a tv-i szabályozás törekedjen zártságra és ne kapcsolódjanak hozza végrehajtási rendeletek. Rendeletalkotási joga van: a, pénzügyminiszternek /az Áht tv. szerint/ : 1.előírt államháztartási szférában 2. szabályozhatja a kp-i költségvetés bankszámlarendjét 3. pénzellátási rendszert / Közbevételi jog/ 4. kivételesen pl: ÁFA alkalmazásánál / Számviteli jog is szabályozza a Pmin rendeletalkotási jogát/ b, kormány /Áht tv. / 1.alapítványok, társ-i szervezetek, egyházak gazd tevékenységét szabályozhatja /Jogalkotásról sz. tv/ 2. jogi iránymutatás keretében irányelveket bocsájthat ki 3. jogszabályokat elvi állásfoglalásokban értelmezhet c, MNB elnök és Állami Bankfelügyelet elnöke 1.monetáris irányítási jogkör 2. határozathozatal és utasítás d, OGY /Jogalk. sz tv/ 1.jogi iránymutatás kertében irányelvet bocsájt ki 2. elvi állásfoglalások e, miniszter 1. irányelv: ajánlás a tv

végrehajtásához 2. tájékoztató: tény és adatközlés, amit a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek ismernie kell feladata teljesítéséhez 6. tétel PÉNZÜGYI JOGTUDOMÁNY A pénzügyi jogtudomány történeti kialakulása: 1. már a középkortól kezdve léteznek pénzügyi jogi intézmények pl: valuta 2. az abszolutizmusban az állam megnövekedett kiadásait regálék és egyéb adóhoz hasonló forrásokból kívánták fedezni 3. merkantilizmusnak: a kamerializmus volt a gyakorlati vetülete ( erről később pl: a pénzügytan is a kameriális tudományokból ered) 4. XVIII században a francia forradalom létrehozza a költségvetési jogot, innen számítják a pénzügyi jogi-tudományos gondolkodás kezdetét - történelmi korszakok meghatározzák szabályozásának formáját és jellegét (pl: egyes időszakokban az állam gazdasági irányítása alá vonta az egyházakat is, amihez először is szerződést kellett kötnie velük) 5)

szocializmusban: tervgazdaság 6) ma: a pénzügyi jog mozgó- évenként megújuló - joganyag Pénzügyi jog: 1) az állam jogilag kifejezhető pénzügyi tevékenységére vonatkozó jogi normák összessége - 13 - 2) állami szervek - és a köztestületek, amelyek "parafiskális" intézmények -pénzügyeit, gazdálkodását szabályozza A pénzügyi jog elméleti meghatározásainak alapjai a következő kérdések voltak: közjoghoz, vagy magánjoghoz sorolható, adójog és pénzügyi jog elkülönült jogág-e? /a válasz alapján csoportosíthatjuk az elméleteket/ 1.Kontinentális elmélet: /többféle rendszerezés létezik/ 1.az elmélet szerint: az adó és pénzügyjog egymástól elkülönült, el is kell őket válsztani Az adójoghoz tartozik az adó, illeték és díjrendszerek normaanyaga, a pénzügyi joghoz pedig a költségvetési, vagyonjog és az államadósság 1.b különálló szakigazgatása miatt az adójog a közigazgatási joghoz

tartozik, mint annak szakterülete 1.c (napjaink uralkodó elmélete, Tipke) a pénzügzi jogág egységes A német jogirodalom szerint a pénzügyi joghoz tartozik az adó, költségvetési jog, az államadósság, a monopóliumok joga, az állami vállalkozások, közszállítások, a vagyongazdálkodás pénzügyi szabályai, valamint a szubvenciós szabályrenszer, a valutajog és a gazdasági struktúraváltás péntügyi jogi normái 2. Angolszász jogelmélet: - nem ismeri el a pénzügyi jog létét, csak az adójogot fogadja el külön, önálló jogágként - a közjog keretében az alkotmányjogon belül tárgyalja a költségvetési jogot ( megállapítását és végrehajtását) *financial law gyűjtőfogalom az alkotmányon belüli pénzügyi szabálylokra utal 3. Modern korszak: jogforrások szerinti felosztás, szupranacionális pénzügyi jog. tehát van nemzetközi pénzügyi jog, szerződéses, 4. Magyar elméletek: (többféle nézőpont létezik) - első

magyar pénzügyi jogtudós: Mariska Vilmos 4.a közigazgatási jognak tekintik a merkantilisták pl: Márffy Ede (német behatás) 4.b önálló jogágnak ismerik el pl: Takács ötös tagozódású pénzügyi jog: a,pénzügyi alkotmány b, vagyon c, közigazgatási d, büntetőjog e, nemzetközi pénzügyi jog A vámjog nem szerepel ezekben a csoportosításokban, mert ezt a kereskedelmi jog alá sorolják A pénzügyi politika a pénzügyi jog meghatározója. /Alkotmányossági alaplásd 2 tétel / A pénzügyi politika centális helyén ma a költségvetési politika áll. Pénzügyi jogpolititka: az állami polititka azon része, amely a pénzügyi jogra vonatkozik, kijelöli az alkalmazandó jogrendet, a pénzügyi jogalkalmazás általános szempontjait. / az is jogpolitikai döntés, ha valamely területet nem kell szabályozni/ Pénzügyi jogpolititkai követelmény, hogy a, biztosítani kell a jogfejlődés folyamatosságát b, az anyagi és eljárásjog összhangját c,

egységes jogi fogalmakat d, az állampolgári jogok tiszteletben tartását Kérdések : központi vagy önkormányzati szintű legyen-e a szabályozás, követik-e a törvények az alkotmányoas rendet, a pénzügyi jog kapcsolódik-e a többi jogághoz? - 14 - - Magyar jogpolitikai szempont: a pénzügyi jogalkotás erősítése több olyan törvénnyel, melyek zártak és csak kivételesen kapcsolódnak hozzájuk végrehajtási rendeleletek. 7. tétel PÉNZÜGYI TUDOMÁNYOK ÉS TÁRSTUDOMÁNYOK Pénzügyi jogtudomány: - állampénzügyi viszonyokat szabályozó jogintézmények, valamint a jogalkotás és a jogalkalmazás problémájának feldolgozása - vizsgálja a jogforrásrenszer, az alkotmányos alapokat, a jogviszonyokat, a szankciórendszert, és más jogágakkal való kapcsolatot - nemcsak leíró tudomány, hanem megállapításaival is hat a jogalkotásra, reformokat kezdeményez Irányzatai: a, potitivista :gyakorlat céljára rendszerezi a jogi normákat, elemzi

a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti és gyakorlati problémáit. Érdeme: a pénzügyi jogdogmatika kidolgozása b, normativisták : a pénzügyi jog szerepét vizsgálják az állami politika szolgálatában és együtthatását, jogágak közötti kapcsolódást keres, vizsgálja a jogszabályok megszületésének politikai körülményeit központi kérdése a törvényhozó és a végrehajtó hatalom c, közgazdasági irányzat : a pénzügyi jogviszonyok gazdasági hatását ls szerepét vizsgálja, mind az államgazdaság, mind a népgazdaság körében. -- az angolszász iskola kapcsolja össze leginkább a pénzügytant és a közgazdaságot. A pénzügyi jogtudomány szakosodik ⇒költégvetési jog, adójog, vámjog, bankjog, nemzetközi pénzügyi jog, integrációk pénzügyi joga ( az utolsó kettő a modern pénzügyi jogtudomány újjabb ágazata). /Mindnek saját tudományos irodalma van/ A pénügyi jogtudomány módszere: a, az összehasonlító pénzügyi

jog, a vizsgálódáshoz pedig a pénzügytan segítségét is igénybe veszik. b, szociólógiai módszer c, történelmi szemlélet Kapcsolódó tudományok 1. Pénzügytan: - középkori német kameriális tudományokból ered - adójog, államjog, államadóssági kérdések, közigazgatás és klasszikus közgazdaságtan, ahol az oktatás célja az volt, hogy államhivatalnokokat képezzenek - később a tanulmányok köréből önálósult a pénzügytan, amely kettős természetú: egyrészt államtan, másrászt a közgazdaságtudomány egyik ága. - A kamerialisták (pl: Sekkendorf) iskoláját követték a merkantilisták, a fiziokraták és később a klasszikus nemzetgazdaságtan (pl: Smith, Ricardo) dolgozott ki államgazdasági elméleteket, a XX. századtól pedig előretört a tisztán közgazdasági irányzat - modern pénzügytan szakágai : a, költségvetési elmélet, b, adóelméletek, c, államadósság tan d, új ág a nemzetközi pénzügyekkel foglalkozó

elmélet - 15 - 2. Pénzügyi szociológia: - pénzügyek hatását vizsgálja a társadalomban, meghatározott szociológiai csoportoknál (pl: egyének foglalkozás szerint), kifejlesztette az empirikus módszereket és technikákat,amiket a jogszociológia is alkalmaz. - elvük: mindengazdasági rendszer állampénzügyi hatnak a társadalomra, és minden társ-i alakulat kirermeli saját pénzügyi rendszerét. (Képviselő pl: Goldscheid) 3. Pénzügyi jogszociólógia: - empirikus módszereket alkalmaz, témái: a lakosság pénzügyi jogismerete, pénzügyi jogról kialakított véleménye, pénzügyi jog presztizse - szerintük fel kell ismerni az egyének hozzáállását a pénzügyi jogviszonyokhoz - pl: ellenállás az adózásban - mert ez kapcsolódik a jogszabályok hatékonyságával is. 4. Pénzügyi pszichológia: szintén empirikus módszereket alkalmazó új ág, célja: megismerni a politikusok, hivatalnokok és adófizetők magatartását és véleményüket

a pénzügyi jogról. - központi témája: adómorál. Megalapítója: Puviani 5. Pénzügytörténet és jogtörténet: - tanulmányozzák az egyes államok pénzügyeinek alakulását társ.-gazdasági és jogi szempontból, emellett értékelik a joginézmények fejlődését is pl: jövedelemadók alakulása - jellemző rájuk a történelmi szemlélet, de másként osztják fel szakaszokra a történelmi időt, mint az általános jogtörténészek Magyar pénzügytörténet periódusai: • 1848-ig terjedő időszak • 1848-49 Kossuth reformok • 1867-tól osztrák jog recipiálása és a modern kapitalista pénzügy jog kezdete (dualizmus) • - kiemelkedő alkotás:1897 Államszámviteli törvény • 1948-től tervgazdálkodás bevezetése • 1968-től új gazdasági mechanizmusok • 1989-től rendszerváltás utáni változások ma: nemzetközi pénzügyi tudomány /Nemzetközi kapcsolatok, államközi-, kormányközi szervek pénzügyi viszonyai 6. Pénzügyi

statisztika: - a német szaktudomány dolgozta ki ( képviselők pl: Zahn) - feladata: az állampénzügyi statisztika rendszerének kidolgozása,a piacgazdaság pénzügyi mozgásásnak értékelése - a pü-i. statisztikán keresztül betekintést lehet szerezni az állam jövedelmi és vagyoni viszonyaira, feltárja a fiskális következményeket és a közpénzügyek hatását a gazdasági életben - Föbb szakterültei: költségvetési stst., közületi vállalatok és monopóliumok pénzügyi stat-ja, vagyon és adó statisztika, nemzetközi pénzügyi statisztika - a statisztikai adatokat Magyarországon az MNB, a KSH, az APEH és a vámszervezet gyűjti össze dolgozza fel és értékeli. 8. tétel A PÉNZÜGYI JOGI NORMA ÉS A PÉNZÜGYI JOGVISZONY - 16 - Pénzügyi jogi norma: • - a társadalmi viszonyok sajátos visszatükröződése, amely meghatározott magatatásokat ír elő a kötelezetteknek • - minden jogi normának meghatározott célja és feladata van.

• - tehát az állami funkciók érvényesítéséhez szükséges péntügyi magatartást ír elő a természetes és jogi személyek számára. Szerkezete: 1. hipotézis 2.diszpozíció 3. szankció olyan normát amelyben minden elem elhatárolható - zárt norma - főként a közbevételi jognál találunk, mert pl: az Áht jogban és a monetáris irányításnál a hipotézis és a diszpozíció általában összefonódik, a szankcióként pedig más jogágak - pl: polgári jog - kell alkalmazni. Normák csoportosítása: 1) Céljai szerint: (szűkebb értelemben) - az államgazdaság működése (tágabb értelemben) -vagyoni viszonyokhoz rendel kötelelző pü.-i magatartást rendszerezi az államgazdaság szerveinek pénzügyi működését A normák társadalmi céljai: • 1. közbevételi normák: bevételek szerzése az állami funkciók ellátásához • 2. Áht-i normák: pénzügyi fedezet biztosítása a szervezet -“• 3. monetáris irányítás: Áht-n kívüli

gazdálkodási szférara hatás a nemzetgazdaság • érdekében • 4. devizajogi normák: a külföldi és nemzetközi szféra - elsősorban azok monetáris • jogintézményeivel - történő kapcsolatfelvétel • 5. számviteli normák: szervezeti-pénzügytechnikai feltételek rendezése 2) Hatályuk szerint: • 1. területi norma pl: önkormányzati rendeletben megállapított helyi adó mérték/ • 2. periodikus norma pl: zárszámadási tv megalkotása, minden évben egyszer kötelező/ • 3. terminusos norma 3) Az előírt magatartás szerint: • 1. kogens pl: adójogi norma • 2. diszpozitív norma (ritka) pl:illetékjog közös szerzők megegyezhetnek abban, • hogy melyikük fizesse az illetéket, ha nem döntenek az Illetéktv. irányadó / A fizető személye közömbös az Áht szempontjából, csak a befizetés kötelező/ • 3. tiltó normák pl: kp-i költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre • 4.megengedő diszpozíciójú norma pl:

adóalany megválaszthatta, hogy tevékenysége után SZJÁ-t vagy Társasági adót fizet (ilyen volt régen az egyéni vállalkozó) !! Vigyázz !! a megengedő diszpozíciójú norma és a diszpozitív norma nem ugyanaz! A megengedő diszpozícójú normánál a norma rendelkezése: választani kell, ha ennek nem tesz eleget az alany, akkor megszegte kötelezettségét. Miután a választás megtörtént a döntés megfelelő teljesítés kötelező, utána már nem válthat adónemet az alany. Ezzel szemben a diszpozítív normánál választás nélkül is teljesül a norma, beáll a kötelezettség, az alanynak pusztán joga van eldönteni, hogyan hajtra végre a kötelezettséget. 4) Speciális normák: • 1. kodifikációs norma, itt további törvényalkotásra utal a norma - 17 - • 2. technikai normáknorma jellege jogelméletileg vitatott • 3. pénzügyi-rendező normák, szabályokat fejeznek ki pü-i folyamatok nyilvántartásának, • rendszerezésének

érdekében • 4.pü-i-gazdálkodási-ellenőrzési elveket deklaráló normák /nem zárt normák/ ! ! A normák csoportosítása szerint rendezhetők a pénzügyi jogviszonyok is, így tagozódik a pénzügyi jog “különös része”. Pénzügyi normák hatálya: 1. időbeli 2 területi 3 személyi /pl: csak deviza belföldiekre/ Pénzügyi jogviszony:hatalmi-vagyoni - valamint ezek szervezésére vonatkozó . viszony, amelyeket a pénzügyi jogi norma hoz létre Alanyai⇒ a, hatalmi pozícióban b, más jogalanyok 1. OGY 1. természetes személyek 2. kp-i igazgatás 2. jogi személyek 3. helyi önkormányzati szervek 3. belföldiek 4. külföldiek a,+b, -- állampénzügyi viszonyokat létesítenek egymással Pénzügyi jogviszonyok tárgya: állampénzügyi magatartás / pénzeszközök mozgatása, bevonása, tartalékolása/ Eljárási jogviszonyok: az állampénzügyi magatartásokhoz kapcsolódnak Jogviszonyok csoportosítása: • 1.a befejezett jviszonyokÁht jog • 1.b

absztrakt jviszonyokközbevételi jog / konkretizálásukhoz további jogi • tények szükségesek/ • 2.a belső jviszonyok : államgazdaság keretében az egymásnak alá vagy • mellérendelet szervek felé rendezik a pénzeszközök elosztását, felhasználását • 2.b külső - hatósági - jviszonyok független pozícióban lévők kapcsolata a pü-i • jviszony keretében, itt jogorvoslat is található, ált: közbevételi jogra jellemző 9. tétel KÖZBEVÉTELEK FOGALMA, FAJTÁI, SAJÁTOSSÁGAI Az Áht-ba befolyó bevételeket 1. magán - pl: privatizációból származó bevétel 2. közjogi bevételekre oszthatjuk, a közjogi bevételeken belül pedig két nagy csoport létezik ezek: a, fiskális b, államigazgatási jellegű bevételek /pl: szabálysértési bírság/ A fizetési kötelezettséget előíró jogszabályban rendelkezni kell arról is, hogy a bevétel mely Áht alrendszert illeti meg. A központi költségvetés bevételeit képezik: 1. fiskális

bevételek : - 18 - • 1.a adó • 1.b illeték / elhatárolás az adótól/: -egyén vagy szervezet egy állami szerv nem gazdasági természetű ellen- szolgáltatását veszi igénybe, de nem közvetlenül a közszolgáltatásért, hanem az eljárásért kell fizetni -a kezdeményezett eljárás kimenetelét nem befolyásolja, hogy az ügyfél lerótta-e már az illetéket -nincs szoros összefüggés az illeték összege és az eljárás lefolytatásától várt anyagi előny között -az eljáró szerv működése független az illetéktől, /általában nem abból finanszírozzák az intézményt/ / Leginkább a jogalkotótól függ, hogy hozzákapcsolja-e a közbevételt valamely állami szerv eljárásához, ha nem, akkor adóként, ha igen, akkor pedig általában illetékkénk intézményesíti azt./ • 1.c vám: sajátos forgalmi adó jellegű kötelezettségek, amelyek a határátlépő árumozgásokkal kapcsolatosak, az országba való belépéskor. A vámteher

több, mint a vám, ugyanis más kötelezettségeket pl: 1.termékimportot terhelő forgalmi adókat, 2illetékeket, 3díjakat és 4más jogszabályon alapuló befizetéseket és 5.vámbiztosíték megállapításánál forgalmi adót - is tartalmaznak A vámárúra ki lehet vetni: 1. vámpótlékot 2 dömpingellenes vámot 3értékkiegyenlítő vámot • 1.d vámbiztosíték • 1.e járulék: rendszerint az elkülönített állami pénzalapok és TB alapok céladóinak elnevezése, de lehetséges gazdasági jellegű szolgáltatásokért is • 1.f hozzájárulás -- “ • 1.e bírság: adózási szempontból két csoportra oszhatók: a, fiskális jellegű közbevételek teljesítésének pü-i szankciói b, államigazgatási jellegű kötelezettségek, korlátozások, tilalmak megsértésének szankciói • 1.g díj: az igazgatási szolgáltatások díja és az eljárási illeték között nehéz különbséget tenni, legfeljebb a szervek költségvetési finanszírozásában van

eltérés /pl: a díj maradhat elsősorban a szervnél és abból csupán meghatározott hányadot kell a kp-i költségvetésbe fizetni/ A díjakon belül gazdasági szolgáltatásokért áró dijakat is megkülönböztethetünk, amik hagyományosan szintén közbevételek /pl: eredetileg: közlétesítmények fejlesztésével kapcsolatos fizetési kötelezettségek voltak, de ilyenek a gazdasági kamarai díjak is, amelyek !! nem adók!! , de adók módjára behajtható közjogi bevételek • 2.privatizációból, koncessziós szerződésekből származó és a költségvetési tv-ben meghatározott bevételek • 3. költségvetési szervek működéséből, tevékenységéből származó bevételek • 4. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó bevételek pl: támogatások, segélyek 10. tétel AZ ADÓELMÉLETEK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI, AZ ADÓZÁS LEGITIMÁCIÓJA Az adózással kapcsolatos általános kérdések: miért kell? joga van-e az államnak adót szedni?

Válaszok a történelmi korok szerint: - adózás legitimációjának kisérlete a polgári alkotmányosság kezdeténél, ekkor ugyanis XVII-XIX. század -a válaszok legitimációs funkciót töltöttek be az adóelméletekbe - XIX. század intervenció, ekkor nem magát az adózást, hanem az intervenció egészét kellett legitimálni - 19 - - ma már csupán egyes adókat vagy azok mértékét kell elfogadtatnia a kormánynak az állampolgárokkal Az adó hatalmi jellgével kapcsolatos elméletek: 1.Ekvivalencia elmélet: természetjogias felfogás , amely szélsőségesen legitimálja a hatalmi elemet,az állam-adózó viszonyt piacgazdasági analógiaként fogalmazza meg / ez leginkább a csere-értékelméletekben fogalmazódik meg. A csereelméletek az adózásban a szolgáltatásellenszolgáltatás viszonyát analogizálják, míg az érdekelméletek egyenértékűséget feltételeznek az adó valamint az állam által az adózók érdekében teljesített

szolgáltatásai között/ 2. Áldozati elméletek: a természetjogi helyett liberális államfelfogás jellemző, valamint “univerzalisztikus adófelfogás”, ami szerint végeredményben minden az államé, tehát az államnak - az erkölcsi eszményt megtestesítő intézménynek - joga van ahhoz, hogy bármit magához vonjon. Az adó kötelezettség vagy kényszerjárulék Szerintük a fizetőképesség a jövedelem növekedésével együtt nő, ezért méltányos “áldozatot” kell kikényszeríteni. 3. XVIII-XIX századra jellemző a cenzus, az adózói forintok jelenléte: /!! ez nem elmélet !! / a cenzus segítségével a tulajdonos nemcsak adózó, hanem bele is szólhat a közpénzek felhasználásába. Az adózás igazságossága: az adóterhek igazságos - arányos - terítése. Ez 1. etikai, 2gazdasági, 3 alkotmányossági kérdés A kérdések következőképpen megközelíthezők 1) Milyen elosztási elv alapján történik az adóterhek megosztása? • a)

teljesítményelv-teherviselő képesség elve : /pl: jövedelemhez viszonyított fizetés/ az elv szempontjából érdektelen, hogy az adózó milyen közszolgáltatásokat kapott • a1. horizontális igazságosságról - egyenlő elbánás elvéről - beszélünk, ha az azonos teljesítőképességgel rendelkezők ugyanannyi adót fizetnek (megkülönböztetések alapulhatnak pl: családi körülmények, (jövedelemforrások szerint) • a2. vertikális igatságosság- szubjektív teljesítőképesség szerinti adózás -: a különböző fizetési képességgel rendelkezők eltérő összegű adót fizessenek. Megoldás pl: progresszív adózás, ennek két fő motívuma van: • - az esélyek és a gazdasági hatalom egyenlőtlenségeit igyekszik mérsékelni • - nem igényli, hogy a piaci viszonyokba, és a gazdasági tevékenységekbe közvetlenül beavatkozzanak a hatások eléréséhez. • b) haszonelv - benefit principle, ekvivalenciaelv :azt a hasznot kell figyelembe

venni, amit az egyén vagy az adózók egy csoportja okoz a közhatalomnak. Az elv szerint az adó akkor igazságos, ha arányos a haszonnal vagy költséggel, amit a közösségnek okozott. Az elv hártránya, hogy nem vesz tudomást a rászorultságról. / ált:tárgyi adók esetén érvényesül/ • c) fejadó-elv Az adóalanyok számára - teherviselő képességüktől függetlenül - egyező terhelést jelent. /pl: Margaret Thatcher által bevezetett “poll tax” helyi, adó jellegű hozzájárulási kötelezettség/ 2. Elválaztható-e az adózás igazságossága az elosztási rendszer egészétől, a jövedelemtranszferektől? Gyakorlatban felmerül pl: hogy az adózás és a szociális juttatások rendszere egységes elvek szerint alakuljon vagy egymástól függetlenül, meghatározott prioritások alpján 3. Az adózás igazságossága az adójogi normákra vagy azok érvényesülésére vonatkozik-e? - 20 - 11. tétel ADÓVISZONYOK, ADÓ FOGALMA MATERIÁLIS ÉS JOGI

ÉRTELEMBEN Adó: a közszükségletek fedezésére létrehozott vagyoni mozgás, elosztási, valamint hatalmivagyoni viszony, a központi újrafelosztás legfontosabb eszköze - A jövedelem központosítás - azaz az adózás - két korlátja: a közpénzekből finanszírozott feladatok az állam gazdasági intervenciója - Az adózás kettős társadalmi viszonyt keletkeztet: • a, vertikális viszony az állam és az adózó között / materiális, jogi és igazgatási értelemben/ • b, horizontális viszony az adózók kapcsolata a társadalommal, valamint más adózói osztályokkal, egyénekkel a többrétegű kapcsolatrendszer tovább is bontható: • c, állam és egyes társadalmi csoportok közti viszony • d, == b, a társadalom különféle csoportjai között • e, egyes csoportok tagjai között közvetlenül /pl: lobbyk/ !! Magyarázat !! Zérő összegű játszma : az adózás nem más, mint a közterhek szétterítése a társ-i csoportokra , ezen belül is az

egyénekre. Miután a várt bevétel előre meghatározott és matemetikai elveken alapszik az elosztás, ezért ha valaki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének - tehát hasznot szerez - azt csak a többi adózó kárára teheti. Makroszinten a kiegyenlítődés azonban megmarad, tehát a sok kis + ( a jövedelem eltitkolók) mellett ott van a néhány nagy - (a tisztességes adófizetők), ezek összege pedig : 5+ meg 5- = 0 Adó materiális és jogi értelemben Adó materiális értelemben: állam és természetes személyek vagy szervezetek között - dologi pl: pénzbeli közvetítéssel - létrejött olyan kapcsolat, amely a társadalom és egyes csoportjai között keletkeztet kapcsolatokat, közvetlenül vagy közvetve • a, a közszükségletek kielégítése érdekében • b, jövedelmek egy részét bevonja az újraelosztási folyamatba • c, módosítja ezáltal a jövedelemarányokat • d, vertikális és horizontális kapcsolatrendszert teremt. Viszonylag

zárt- homogén jogintézmény közvetíti a materiális adóvisztonyt. Az adó ilyen értelemben az államháztartás valamelyik alrendszerének bevétele Adó jogi értelemben: • a, állam, illetve feljogosított közigazgatási szerv és az egyén közötti viszony, • csak vertikális viszonyokat teremt (állam- adózó) -ebből a szempontból szűkebb, mint materiális értelemben, de átfogja egyben a mellékkötelezettségeket is • b, anyagi és eljárásjogi normákat állapít meg, olyan jövedelemszabályozás érdekében, amely az egyének gazdasági tevékenységéhez és jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazodik • c, ezek a normák anyagi és eljárási jogviszonyban realizálódnak. Az adó ilyen értelemben meg lehet különböztetni a a más jellegű -pl: pénzbüntetés - állami bevételektől, !! itt ugyanis a jövedelemelvonás a norma rendelkező részében, nem pedig szankcióként jelenik meg !! Adó jogi fogalmának ismérvei: • 1. állam-önkormányzat

- konkrét jogviszonyban - az adóhatóság és az adóalany közti vertikális viszony - 21 - • • • • • • 2.egyén vagy elkülönült szervezet gazdasági tevékenységéhez, jövedelmi, vagyoni helyzetéhez igazodik (ezt az Alk. is előírja) 3. az elvonás feltételeinek meghatározása • a, absztrakt- tehát nem meghatározott személyhez szól • b, általános • c, ismétlődik / a hipotetikus normaszerkezet miatt/ de ez nem zárja ki a rendkívüli adók lehetőségét 4. nemcsak maga az anyagi norma, hanem ezek realizálódási folyamata , ami=adójogviszonnyal /Az adójogban az anyagi és az eljárási normák együtt jelennek meg, mintegy feltételezve egymást, és közösen határozzák meg az adózó jogait és kötelezettségeit/ 5. ellenszolgáltatás hiánya / elhatárolási alap az illetéktől, és az áruviszonyoktól, ugyanis itt egyenértékűség van a szolg-ellenszolg. között/ 6. kényszer jelleg / kikényszeríthetőség lehetősége/

7. alá-fölé rendeltségi viszony pl: adózó-adóhatóság Tóth János féle adómeghatározás: 1. állami bevételek egy formája 2. állam egyoldalúan állapítja meg 3. az állami feladatok finanszírozására használják fel 4. az adófizetésre az állam által megjelölt term és jogi személyek kötelezhetők 5. a beszedést az állam kényszer útján is biztosítja 6. eszköze a nemzeti jövedelem újrafelosztásának és más gazdaságpolitikai célok realizálásának - Az adózónak nemcsak kötelezettségei vannak, hanem jogai is, jóllehet a jogok és kötelezettségek nem egyenértékűek Adózás rendjéről szóló tv (továbbiakban: Art) 9 .§ szerint: Kötelezettségek: • 1. bejelentés és nyilatkozattétel • 2. adómegállapítás • 3. bevallás • 4. adó és adóelőleg fizetés • 5. bizonylat kiállítása és megőrzése • 6.nyilvántartás vezetése /könyvvezetés/ • 7. adtszolgáltatás • 8. adólevonás és beszedés

/főkötelezettség: az adó megfizetése a tulajdonosi jogok korlátozása egyben/ Jogok: • 1. ha a magánszemély nem munkáltató, vállalkozó kifizető vagy adóbeszedésre kötelezett és • magánszemély, akkor nem kell teljesítenie a 7. és 8-as pontot, mert helyette a tv rendelkezése miatt az itt felsorolt személyek teljesítik • 2. a tv az adózót más köt alól is mentesítheti • 3. jogosult költségvetési támogatás igénybevételére, ha ezzel kapcsolatos bejelentésibevallási- nyilatkozattételi- és megállapítási kötelezettségének eleget tett • 4. jog az egyes adó tv-ekben meghatározott mentességekhez, kedvezményekhez • 5. jog az adó elengedésére, mérséklésére, és afizetési halasztásra valamint a részletfizetésre - 22 - Példák nemzetközi szabályozásra: az adó fogalmát meghatározhatja a tételes jog - Mo-n BTK 26.§ is meghatározza - ezek általában formális meghatrozások ( ez történt az OECD szabályrendszerben

is). !! Vigyázz !! A BTK definiciónak nincs adójog jelentősége ugyanis az adó és a társadalombiztosítási csalás büntetőjogi megítélésének szempontjából szól, így: Adó az illeték, az illeték módjára befizetendő díj, valamint a külön jogszabályban meghatározott, az állam javára fenálló fizetési kötelezettség, amely nem jogosít ellenszolgáltatásra./Ez a definició már a helyi adóknál megdől/ Az adó meghatározása az Art 3.§ szerint: “ E tv hatálya kiterjed: az adóval, az illetékkel összefüggő • a, központi költségvetés • b, elkülönített állami pénzalap / pl: Útalap/ • c, önkormányzat javára teljesítendő, tv-en alapuló kötelező befizetésre (továbbiakban együtt: adó) !! Vigyázz !! Nem terjed ki tehát a tv - ! NEM ADÓK ! 1. a, TB alapok javára teljesített kötelező befizetésekre, és a Tb ellátásokra / bár ez is Áht alrendszer/ 2. a jövedékre (csak becslési eljárásnál, de az adóhatóságnak

van dolga a jövedéki termékekkel pl: jövedéki engedélyek és ezek visszavonása) 3. a bérfőzési szeszadóra (csak becslési elj), 4. vámra, vámbiztosítéra és a termékimportot terhelő befizetésekre (ez utóbbi lehet: adó, illeté, bírság, hozzájárulás, díj, kamat) , ha megállapításuk, beszedésük, vhajtásuk, visszrérítésük, kiutalásuk és ellenőrzésük vámhatósági hatáskör 5. adók módjára behajtható köztartozások ( csak végrehajtás és ezzel összefüggésben nyilvántartás), beszedésük közérdek 6. bírósági- igazgatási szolgáltatási díjak Adók módjára behajtható köztartozások - !de nem adók ! a, köztartozások b, igazgatási - 3. bírósági szolgáltatás díjai Adónak minősülnek (de nem adók): tehát az adószabályok érvényesek rájuk: 1. a, adóelőleg b, bírság c, pótlék d, elj költségek 2. elülönített állami pénzalapok számára kötelező befizetés • /Útalapgépjármű túlsúly, Útalap-

hozzájárulás, • M.erőpiaci Alap--- munkaadói- munkavállalói járulék, rehabilitációs- szakképzési hozzájárulás • N. Kulturális Alap---kultúrális járulék • Vízügyi Alap--- vízkészletjárulék (ez eljárási értelemben is adó!!) • Kp-i Környvédelmi Alap---bányajáradék / 3. helyi adók 4. illetékek : eljárási értelemben 12. tétel - 23 - A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS AZ ADÓVISZONYOK ÖSSZEFÜGGÉSEI, KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK, FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS A A költségvetési (a,) és adóviszonyok (b,) összefüggései: 1. közterhek forrása és teherviselésük : a, a költségvetési viszonyok szempontjából érdektelen b, adózási szempontból alapkérdés 2. nézőpont a, költégvet. visz: közszükségletek finanszírozása , befolyt közpénzek felosztása b, adózás: terhek teítése a társadalmi csoportokra, tagjaira 3. független “zsebek” : a viszonyok finanszírozásának módját, és a döntési jogkörök

elhatárolását jelzi az is, hogy az adóhatóság nem utasíthatja el az adózó részletfizetési, vagy adómérséklésre irányuló kérelmét, merthogy a központi költségvetés egynsúlya felborult. 4. bevétel jogosultja a, a támogatott b, Áht egyik alrendszere, az adózónak nem lehet beszámítási kifogása az az adott alrendszerrel szemben. 5. tulajdonosi autónómia a, nem korlátozza és az igénybevétel elmaradása sem von szankciót maga után (sőt!) b, az adózás korlátozza Költségvetési támogatás az Art 3.§ szerint “A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalap terhére a tv-ben meghatározott feltételek alapján jutatott támogatása ( a továbbiakban együtt: költségvetési támogatás)” A különböző költségvetési támogatások forrása: az Áht. !! Nem tartozik a költségvetési támogatások közé !! ha a tv másként nem rendezi, ezekre a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni

• a, adóvisszaigénylés (ÁFA): ha az ÁFÁs elszámolású pl: vállakozó olyan ÁFÁS árut vesz, melynek ÁFÁ-ját tovább gördítheti és az adott elszámolási időszakban így többet fizetett ki, mint ami őt valójában terhelné, akkor vagy visszaigényli ezt az összeget, vagy pedig a következő elszámolási időszakra beszámíthatja ÁFA fizetési kötelezettségeivel szemben. /Úgy mondják szépen: a levonható előzetesen felszámított adó összege meghaladja az adómegállapítási időszakban kötelező befizetéseket/ • b, az adóvisszatérítés (SZJA) :ha a naptári évben levont adóelőleg több, mint évvégén a fizetendő adó teljes összege, akkor az adóhatóság visszatérít, ha nincs más Art-ben meghatározott adótartozása és nem rendelkezett úgy az adózó, hogy az összeg maradjon a folyószámláján • - A levonás anyagi jogi, a visszatérítés eljárás jogi intézmény • c, !! Vigyázz !! nem költségvetési támogatás az

adójóváírás, mert ez sajátos adópreferencia. Ez egy speciális jövedelemadó számítási módszer kizárólag vagy részben bérjövedelemmel rendelkezők számára. Az intézmény célja mérsékeltebb adóztatás /ált nem jár adóvisszatérítéssel/ • d, Adó kérelemre történő visszafizetéséről (ÁFA) akkor beszélünk, ha az importált terméket - jótállási igény alapján - visszaküldték a származási országba és ezt az importáló igazolja (inkább adóvisszatérítéshez hasonlít, mint az adóvisszaigényléshez) Eltérés az adóktól: • 1. ált nem tv-ben szabályozottak /érdemi döntés vagy közig szervvé vagy kuratóriumé/ • 2. feltételeiket kazuisztikusan rendezik • 3.a szabad belátáson -felhatalmazáson- alapuló mérlegelés gyakoríbb a felhasználásnál - 24 - • • • 4. igénybevevők mozgástere lényegesen kisebb 5. célhoz kötöttség 6. szabályozásuk kevésbé stabil Költségvetési támogatások

csoportosítása funkciók szerint: 1. vállalkozások támogatásagazdpol szempontok alapján, pl: mezőgazdaság-, ipar-, kereskedelemfejlesztés 2. magánszemélyek támogatása /”alanyi jogon” / -- szocpol szempontok meghatározók, pl: munkaügy 3. regionális és környezetpolitika tám 4. egyéb pl: rendkívüli támogatás a lakosság számára A költségvetési juttatások mozzanantai: a, odaítélési feltételek meghatározása / ált. normatív szabályozás, gyakori a vegyes szabályozás: egyes feltételeket jogszabály határoz meg, másokat közig. szerv pl: pályázat, kivételesen teljes mértékben hiányozhat a normativitás pl: egyedi támogatások , ahol a döntések egyedi aktusoka támogatás jogcímét, összegét és jogosultját is a pl: kormányrendelet határozza meg. Ez azonban nem jelenti a jogi szabályozottság hiányát, mert pl. a végső keret meg van határozva/ b, odaítélés, elszámolás A költségvetési támogatás típusai: • 1.a)

tágabb értelemben: Az Áht rendszerén, alrendszerén belül végrehajtott jövedelem átcsoportosítás (pl: központi költségvetésből az önk-nak jutatott pénzforrás) • 1. b) szűkebb értelemben: az Áht alrendszerén kívülre, egyenértékű ellenszolgáltatás nélküli juttatás • 2. a)közvetlenűl nyújták : Áht-ból közvetlenül az igénylőhöz kerül • 2. b) közveteve nyújtják pl: adókedvezmények, állami kezességvállalás, preferenciális kamatláb, hitelgarancia, jótállás veszteségekre, állami részesedés szerzése társaságban • 3) melyik Áht alrendszer nyújtja / pl: kp-i költségvetés központosított előirányzatait a hely önk folyósítja pl:lakossági közműfejlesztés/ • 3.a) Elkülönített állami pénzalapok: 96- ban számuk jelentősen visszaesett 18-ról 5-re és forrásaik is - a bruttó elszámolás elvét követve - átkerültek a kp-i költségvetésbe. • A Médiatörvény nevesíti a hatodikat a

Műsorszplgáltatási Alapot. A korábbi alapok céljai felett az OGY gyakorol érdemi ellenőrzést és belszólhat a kiadási előirányzatokba is. Ált céladó jellegű bevétellel rendelkeznek pl: munkavállalói járulék, kultúrális alap. Ma is létező Alapok: 1. Útalap 2. Vízügyi Alap 3. Központi Környezetvédelmi Alap 4. Munkaerőpiaci Alap 5. Nemzeti Kultúrális Alap 6 Műsorszolgáltatási Alapb, önkormányzati támogatások /ált szociális jellegűek/ • 4. a, pénzbeli • 4. b, nem pénzbeli támogatás pl: természetbeni juttatás, utalvány • 5. célok szerint: • a, vállalkozási célra pl: gazd.fejl, mezőgazd tám, kereskedelmi pol célok • b, foglalkoztatási és munkaügyi célra pl: foglalkoztatáspol • c, területpolitikai és környezetvédelmi célok • d, szociális- egészségügyi- kultúrális- oktatási- tudományos célra • e, egyéb pl: rendkívüli támogatások, úgy mint lakáspolitikai célok - 25 - *Magyarázatok !!

Vigyázz !! Különbség van a szubvenció és az állami támogatás között Szubvenció: olyan kormányzati transzfer, ami - közvetlenül vagy közvetve - hasznot hoz az adott vállalatnak, melynek célja a piaci állapotok megváltoztatása és nincs egyenértékű ellenszolgáltatás. - távoli célja, hogy a gazdaságot támogassa, azonban nem szociális jellegű támogatás, tehát nem próbál egy elszenvedett gazdasági hátrányt kiegyenlíteni. Ezzel szemben állami támogatás: torzítja a piaci versenyt és a tagországok közti kereskedelmet - integrációk esetén - és néha olyan terheket könnyítenek, amelyeket a vállalatnak kellett volna viselnie. !!Negatív adók!! olyan költségvetési támogatás, amelynek a, jogosultsági feltételeit teljes terjedelmében meghatározza a tva jogosultság ex lege keletkezik, b, a pénzszolgáltatás iránya tér el az adóktól c, viszont az érvényesítés elválik a jogosultság keletkezésétől és nem autómatikus

Fogyasztói árkiegészítés: normatív költségvetési támogatás, a már megfizetett adókból térít vissza az állam pl: hatósági áras különjárati autóbusz, vagy utazási kedvezményes belvizi személyszállítás esetén ha: a kedvezményt nem üzletpolitikai - vagy más egyéb - célból nyújtják 13. tétel AZ ADÓRENDSZER FOGALMA, ELEMEI ÉS A MAGYAR ADÓRENDSZER Adórendszer: adott időszakban működtetett adók összessége • történelmi fejlődés eredményeit tükrözi • folyamatos gazdasági, poltitikai, ideológiai küzdelmek eredménye, kompromisszumokkal terhelt • elemei eltérő történekmi időkben alakultak li, de arégi fogalmak a megváltozott, új adórenszerekkel általában nincsenek összehangolva • bonyolultabb adórendszer elemei egyre inkább inkonzisztenesek egymással • rövid, ált. éves ciklusok jellemzik • összhatásában értékelendő • működtetett adórendszer - korábbi szabályok fennálllása - az adó

megállapításához való jog elévüléséig az korábbi szabályok érvényben vannak, jogkövetkezményekkkel járnak • országspecifikus, de a nemzeti adórendszerek kor lejárt a nmezetközi integrációs folyamatok miatt (pl: adóegyezménye), de az államok pénzügyi szuverenitását csak elvileg - önmaguk korlátozhatják • legfőbb követelményei: 1. egyszerűség, 2 igazságosság, 3 érvényesíthetőség Adórendszer kialakítása függ: a, belső pénzügyi szuverenitástól b, nemzetközi integrációs folyamatoktól c, alkotmányos, jogi korlátoktól d, racionális gazdasági megfontolástól / a reálgazdaság feltételeitől és az elviselhetőség is küszöböt szab/ Adórendszer legfontosabb kritériuma: érvényesíthetőség Függ: 1. adófizetői magatrtástól / adómentalitás, hagyományok, kultúrális fejlettség, infrastruktúrális - 26 - feltételektől/ 2. adóigazgatás intézményrenszerétől / személyi-tárgyi feltételek pl: az 5o-es

évek tervezett kiadási adója, ami hasonlít a mai ÁFÁ-hoz - bonyolultsága és nehéz ellenőrizhetősége miatt nem volt bevezethető A működő magyar adórendszer 1. 1980-87 tervgazdaságra emlékeztető dichotóm jellegű - azaz 1, lakossági / összadóbevétel 2%-át tette ki csupán, ma a 4 főadó mintegy 3-ét/ jövedelemnivelláló funkciója volt 2, vállalati (szövetkezeti) ezen belül is külön tulajdoni formák szerint volt szabályozott, de az adók szabályozása egyre inkább a tevékenységet és a szervezeti formát kezdte követni részre szakadt - adó és támogatási rendszer az adórenszer átalakulása apiacgazdasági jellegű - társas kisvállalkozások elterjedéséhez kapcsolódott, ez számított 3, adórendszernek politikai és gazdasági protekcionizmus jellemzi, tele van kivételezésekkel 2. 1987/88 évi adóreform - lebontották a többnyire egyfázisú forgalmi , valamint a vállalatok közvetlen adózására épülő rendszert, és a

kiegyenlítő forgalmi adókét, - átalakították az árrendszert, kiszűrték a támogatásokat és kialakították a hozzáadott érték adózást - azaz az ÁFÁ-zást - megszüntették a vállalkozások jövedelem-felhasználásának adó jellegű korlátozását és helyette ’89-től vállalkozási nyereségadózás - ez volt a mostani Társasági adó elődje a megszüntetett vállalati elvonásokból bruttósították a béreket - eltünt az adórendszer - célok és funkciók alapján csoportosított- kettős és hármas tagozódása egyedülállónak mondtható K-K-Európában, és időben megelőzte a polititkai rendszerváltást, - egyben erősítette és előjelezte az elkövetkező gazdasági-politikai folyamatokat is, hozzájárult az akkori rendszer destabilizálódásához 3. 1991 évi II adóreform • a mai adórendszer fő adóinak arculata ekkorra alakult ki • a, átformált SZJA b, Társasági adó c, ÁFA d, Fogyasztási adó • ezek mellett kialakult a

helyi adók rendszere • átalakult az illetékrendszer • általánossá vált a gépjárműadózás • a változásra jelentősen hatottak az akkori új tv-ek: Számviteli tv ’91, Jövedéki tv ’93 Vám tv ’95 A működő adórendszer jellemzői: 1. túlelosztás: az Áht kiadásait nem fedezik a bevételek (köztük adóbevételek is), viszont a terhek nem növelhetők határtalanul, ugyanis az elvonásoknak van egy küszöbértéke ami után a reálszféra magatartása erőteljesen megváltozik - pl:adómenekülés - ekkor már nem lehet befolyásolni az adópoltitkai magatartást A jövedelemcentralizáció ezen szintje ma túllépett, csökkenteni kellene az adóterheket. / ilyen programokon gyakran alapulnak választási győzelmezek/ 2. stabilitáshiány: ennek okai: a, viszonylag alacsony GDP b, de, magas közkiadások c, tartós, magas infláció d, alacsony a lakosság tehervislőképessége e,kevés mobilizálható magánvagyon emellett az adópreferenciák is

gyakran cserélődnek, amik néha sértik az adózás elveit - 27 - adópolitika hatékonyságának korlátja a ’90-es években : a legális gazdaság túlterhelése és emellett a feketegazdaság virágzása Adórendszer szerkezete: • 1. tagolódás: a, lokális b, központi adóztatás • 2. Főadók: • ÁFA - központi költségvetésben az összbevétel 31,5 %-át teszi ki/ • SZJA 23,3 % • Fogyasztási adók 14,7% • Társasági adó 4,3 % • Vám és importbefizetések 13,8 % • ezek egymás kontrolladói is lehetnek, hiszen az adózóról adatokat szolgáltatnak és elősegíthetik az ellenőrzést is • 3. mellékadók pl: vagyonszerzési illeték • 4. különadók - pl: befizetés az Útalapba - ezek ált célhoz kötötttek és nem feltétlenül fiskális okból szedik őket /ha túl sok van belőlük nehezítik az áttekinthetőséget/ • 5. minimumadó: “az adóalap eróziójának” mérséklésére Az adórendszer elemei: • 1. funkciói: • a,

fiskális-adminisztratív: fedezetet teremtsen a közkiadásokhoz • b, újraelosztó funkcióegyrészt az Áht és a gazdasági szféra között • --- másrészt a gazdaság különböző szereplői között • c, szociláis funkció • d, fogyasztás befolyásolása (pl : ármechanizmusok) • e, politikai funkció /tájékosztatja a választókat a közkiadások terheiről • 2. deklarált és ténykegesen érvényesülő célok / ezek ált nem ugynazok • 3. adópolitika • 4. adótechnika / különböző elemek kapcsolatát rendezi Konzisztenciazavarok az adórendszerben - metajurisztikus jellegűek , a jogi szabályozás csupán felszinre hozza ezeket a zavarok és a korlátok többsége objektíz jellegűek, a hazai viszonyokkal gyakran nem is indokolhatók szabályozás során figyelembe kell venni ezeket 1.Az adórendszerek struktúrális zavarai a, az adózási szabályok egyre bonyolultabbá válásának okai: törekvés a hézagok kitöltésére, adókikerülési

lehetőségek kizárása kivételes szabályok, amelyektől ált. adóreform útján igyekszenek megszabadulni b, átfedések /adónemek, tényállások indokolatlan megtöbbszöröződése okozza c, hiányok d, torzulások -- ennek következményeiként kezelhetők a mellék és különadók is. e, kettős adóterhelés: ez csak akkor áll fenn ténylegesen, ha az adóalany, az adótárgy és esetleg az adófunkció is azonos, az nem kettős adóztatás, ha az adót már valamilyen előzőleg már adóztatott forrásból kell kiegyenlíteni /pl: Társasági adó és osztalékadó 2. Adópolitikai célok konfliktusai: cél -eszköz konfliktus eszköz-eszköz konfliktus - 28 - 3. Célok és a normákkal való kifejezhetőség konfliktusai - tvhozásban és a gyakorlatban is előfordulnak, és további diszfunkciókat hoznak létre a hatályosság hiányát sokszor az elképzelések és a valódi működés összeegyztethetetlensége okozza /pl: borravalót nem lehet adóztatni 4.

Különböző jogágak normáinak összeütközése /-- mivel az adójogi normák összefonódnak a jogrendszer más területeivel ennek okai: a, jogalkotás hiányosságai b, eltérő jogági normák és jogintézmények eltérő sajátosságai hatásuk egymásra: 1. erősítő 2 gyengítő 3 deformáló 4 kioltó időbeli inkonzisztencia nem olyan gyakori, de ilyen esetekben a tartalmi ellentmondás sem fordul elő számos esetben az alkotmányosan védett jogintézmények és aűállampolgári jogok adójogi korlátozásának formái is a direkt norma kollízió egyik esete 5. Típusalkotás - fogalom adaptáció miatt - okozhat gondot, de köröltekintő jogalkotással elkerülhető 6. Pénzügyi jog normáinak inkonzisztenciája ezek oka gyakran a pénzügypolitikai célok konfliktusa Pl adóvámpol. célok 7. Időbeli inkonzisztenciát okozhat, ha az adóegyezmények - pl: kettős adóztatás elkerülésésre - és a belső jog változnak 8. Kontinuitás és diszkontinuitás a

belső hagyományok átörökítésével, adaptációjával, tagadásával vagy recipiójával kapcsolatos problémák 9. Normák (a,)és jogalkalmazás (b,)konfliktusai a, anyagi-szervezeti-eljárási normák alkalmazásával, realizálásával és hatékonyságával kapcsolatos problémák összefüggnek a jogalkalmazó adóapparátussal az apparátus szempontjából meghatározóak a: 1. személyi 2 tárgyi-technikai feltételek 3 szakmai felkészültség 4 jogismeret 5 anyagi érdekeltségi rendszer 6. centralizált/decentralizált mivolta b,állig, bírósági jogértelemezések eltérései 10. Adómorál és adómentalitás 14. tétel AZ ADÓK RENDSZEREZÉSE, TÍPUSAI, ADÓFORRÁS ÉS ADÓÁTHÁRÍTÁS Adók csoportosítása gyakorlati szempontból 1.Adóztatási jog szerint: a, központi b, helyi adókcsak a központilag nem szabályzott adókat értjük 2. Adóbevételek felhasználása szerint: Áht tv 11.§ - 29 - “ A fizetési kötelezettséget előíró szabály

rendelkezik arról, hogy a bevétel az Áht mely alrendszere, szervezete javára számolható el, illetve mely alrendszert,továbba a tv erre vonatkozó rendelkezése aljpán mely Áht-on kívüli szervezetet illeti meg. “ a, központi költségvetés b, Tb c, elkülönített állami pénzalapok d, helyi önkormányzat /de itt vigyázat az önkormányzat olyan adóbevételből is részesedhet, amely nem helyi adóból (1.-nél) származik/ 3.megosztott adóbevétel: két alrendszert is megilleti pl: gápjárműadó 50%-helyi önk, 50%Útalap 4. céladó pl: kultúrális járadék 3 Adóalanyiság szerint:’88- óta nem nagyon használt csoportosítás 4. Teherviselés szerint: a, kötvelen adók- egyenesadók: adóalany és az adó teherviseklője egybeesik pl:SZJA b, közvetett adók: az adó áthárított pl:ÁFA 5. Adóalany körülményeinek figyelembevételével: a. személyi adó: figyelembe veszik az adózó egyéni viszonyait b, tárgy adó: nem veszik -“6. Adóalap

szerint: a, alapb, pótadóztatás - valamely más adóhoz tapad (ált annak %-a) a pótadóbevétel ált. más pénzalapba megy, mint az alapadóé /hatályos jogban ennek a csoportosításnak nincs jelentősége/ 7. Adó mértéke szerint: a, adókulcs b, adótétel c, proporcionális arányos d, progresszív adózás 8.Adómegállapítás módja szerint a, önadótással b, hivatalbólkivetés, kiszabás c, adólevonás d, adóbeszedés 9. Adófizetés módja szerint a, pénzben b, bélyegben c, természetben pl: bányajáradék d, bélyeges űrlappal 10. Adófizetés időtartama szerint: a, rendes b, rendkívüli 11. Rendszeressége szerint: a, eseti pl: ingatlanértékesítés jöveselemadója /SZJA egyik esete, csak meghatározott tényállások beállása esetén/ b, rendszeres /ÁFA, Társasági adó/ - 30 - 12. OECD klasszifikáció: • 1000 jövedelem, profit és tőkenyereség utáni adók • 2000 TB járulékok • 3000 bérek és munkaerő adója • 4000

vagyonadók • 5000 áruk és szolgáltatások adója • 6000 egyéb !!Vigyázat !! tárgyi adó ⇔ adó tárgya tárgyi adó, ami érzéketlen az adóalany személyi, családi körülményeire, pl: TB járulék, ezzel szemben az adó tárgya - pl:az SZJA-nál - a jövedelem Adóáthárítás: törvényalkatói szándék többnyire a közvetett adóknál fordul elő, amikor az adó alanya és teherviselője elválik pl: az ÁFÁ-nál az adó alanya az a természetes vagy jogi személy stb, aki belföldön termékértékesítést végez, ezzel szemben a tényleges kifizető a szolgáltatás megvásárlója. előfordulhat a személyi adóknál is, hogy az adó egy része áthárítható pl: az ingatlan bérbeadása esetén maga az építményadó is áthárítható, ha a felek megállapodnak ebben. 15. tétel AZ ADÓPOLITIKA, ADÓREFORMOK AZ ADÓPOLITITKAI DÖNTÉSEK SAJÁTOSSÁGAI, Adópolitika: - az adózás területén szerepet játszó gazdasági- társadalompolititkai célok

pénzügyi aspektusa a célok - döntéshozók akarata szerinti - gyakorlati átültetéséhez használt eszközök összessége mozgástere korlátozott - gazdasági hatása egyes adófizetők, valamint adózói csoportok szintjén kimutatható Kialakításának szintjei: a,egész adórendszert jellemző célok b, egyes adók prioritásának meghatározása c,adóztatás polititkája: adótv-ek gyakorlatba való átültetése d,adófunkciók szerinti differenciálás Vélemények az adó politikáról : • “csak a régi adó a jó adó “/G.Bush/, fiskális illúziók egyike: az adózás átláthatatlanságának csökkentése, közérdekldés központjában az SZJA és a TB áll, sok kis adó elfogadhatóbb, mint kevés nagy adókulcsos adó, cél: egyszerűség, áttekinthetőség, stabilitás • Adópolitikai döntésekre a könyv az SZJA és a Társasági adó osztalékszabályozási módszereit hozza példáúl, kifejezve ezzel, hogy adópolitikai döntés, hogy mely

adótechnikát kell használni osztalékszámításnál. • A döntés jelentősége abban áll, hogy mérlegelik - az adott módszer következményeit azaz avárható előnyöket és hártányokat. *(még nem hallotam, hogy részleteiben is kérdezték volna a számítást, de ki tudhatja) Osztalékszámítás módszerei - 31 - 1. klasszikus módszer Társasági adóteljes eredmény SZJA-alap osztalék után/fejenként 2. részleges integráció ált. kiosztott nyereségre alacsonyabb kulcs , többi nyereség normál kulcs módszere társasági szinten • a, osztalékelvonási rendszer kiosztott nyereség részvényes: összes nyereség-társasági adó • b, különböző kulcsok m. kiosztott nyereség kulcsa alacsonyabb, mint ki nem osztotté • c, zéró kulcs m. ki nem osztott nyereség mindez a részvényes szintjén a, beszámításos rendszer a Társ.osztalék, vagy Társ adó egy -- viszont ugyanez az összeg levonható az SZJA-ból (tehát ezzel növelik az

adóalapot) részét beszámítják az osztalék adóalapjába adójóváírásként b, adójóváírás ami után Társ. /tax credit/ SZJA-ból 3. teljes integráció: összege levonható levonható az osztalék adóztak - egy része az Társ. adó gyakorlatilag adóelőleg, mert --- Szja-ból teljes Mo szabályozás: 1994-ig klasszikus módszer, de úgy, hogy az osztalékot mindig forrásadó terhelte részvényesi szinten és ’88 óta nem volt az összevont jövedelem része az SZJA szempontjából. Adópolitikai célok: /ezeket szelektálni, rangsorolni és harmonzálni kell/ teljesítmény expanziója, megtakarításra vagy felhalmozásra irányultság, a rászorultsági szempontok értékelésére, a költségvetési engensúly követelményeinek kifejejzésére irányul stabil célok: megtakarítások ösztönzése, adózatlan jövedelem visszaszorítása, adóalap szélesítés, adókulcsok csökkentése Adóharmonizáció jelentése: 1.különböző államok adóinak

és a dórendszerének összehangolása, hogy a nemzetközi piacokon fellépő adóalanyok számára azonosak legyenek a gazdasági versenyfeltételek /pl: adóparadicsomok kiiktatása, kettős adóztatás elkerülése/ 2. belső adórendszer célkonfliktusoktól mentes, racionális kiépítése: absztrakt módon megfogalmazott adópolititkai célok összegzése 3. adórendszernek és elemeinek - külső, belső feltételeinek - összehangolása Adópolitika konstans és változó elemei: - 32 - a, konstans elemek: 1. célok 2. értékek 3. egyes adók fő jellemzői 4. kiszámíthatóság Az adópolititkai döntések behatároltak, mozgásteret szűkítő körülmények: • 1. az adópolititka célrendszere túlnyúlik a gazd-pol összefüggéseken, ezért gazdasági racionalitástól idegen elemek is bekerülhetnek • 2.párhuzamos prioritásokcélok ütközéséshez vezet • 3. miél több adópolititka döntés és hozzá kapcsolódó jogi szabályozás van hatályban,

annál inkább deformálják a prioritásokat a másodlagos célok • 4. a korábbi adórendszerre épült új elemek megváltoztatják a régi eszközözk hatásmódját • 5. új cél bevezetése azt is jelenti, hogy a korábbi cél rossz volt • 6. másodlagos célok és funkciók átpolitizálódhatnak Adóreform - létező adórendszer szerkezetének átalakítása / az adórendszer folyamatos formálásának egy erőteljesebb alternatívája/ - általában akkor, ha már túl sok az áthidalhatatlan zavaró tényező az adott rendszerben tiszta lap módszere Adóreformok jellegzetességei: 1. közvetett adók szerepe nő a közvetlen adókkal szemben a hozzáadott érték adózást sok helyen bevezették, mert a, könnyebben beszedhető b, kontroll-adó c, viszonylag olcsóbb d, rosszabb adómentalitású országokban is beszedhető 2. közvetlen adók - pl: SZJA - adóalapjának szélesítése /azaz többminden után kell adózni pl: jövedelem címszó alatt/, szűkítik

vagy megszüntetikaz adókedvezményeket 3. főadók - különösen jövedelemadók - kulcsának csökkentése (Mo?), progresszió mérséklése, kulcsok számának csökkentéseez azt is jelenti, hogy csökken a különbség az egyes adózói csoportok megterhelése között és kevesebb csoportba sorolják az adózókat 4.jövedelmeket semlegesen adóztataják, adózási megkülönböztetések megszüntetése 5. Társasági adózásnál:csökkentik a profitadók befektetési kedvezményeit (--- Mo-n pl külföldi befektető osztalék beforgatása után adókedvezmény jár), viszont a kiosztott profit adóit mérséklik 6. megnőtt a helyi adózás jelentősége, különösen a vagyonadóknál 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Az adózás általános tendenciái OECD országokban a 90-es években: lakossági megtakarítások kedvezményezése felvett hitelek, kölcsönök adózási előnyeinek leépítése munka- tőkejövedelmek kezelésének áttekintése, újraszabályozása TB terhek

felülvizsgálata, hogy segítse a nők munkábaállását környezetvédelmi szempontok erősítése: ökoadók kp-i és helyi adózási szabályok összehangolása jövedelemadózás helyett a forgalmi adózás felé vezető tendenciák a Társ.-i és Fogyasztási adók szabályozására az EU-adóharmonizációs javaslatai és a más országok adópolitikái is hatottak 16. tétel - 33 - AZ ADÓZTATÁS HATÁRAI ÉS AZ ADÓELLENÁLLÁSI FORMÁK Az adóztatás határai: a tényleges adópolitikai döntések behatároltak, erre figyelemmel kell lenni az adópolitika kialakításánál. 1. polititkai korlát: a, abszolutl - tömeges adómegtagadás, az adósztrájk b, relatív korlát. választók értékelésének befolyásolása 2. gazdasági korlátok: a, makro- b, mikroszintű magasabb egy-főre jutó GDP esetén az adóalanyok terhelhetősége is - elvileg- magasabb, de ez nem jelenti azt, hogy autómatikusan emelni is kell az adóterheket (sőt!) ⇒Magyarázat adózás és

infláció összefüggése: 1. új megtakarítások csökkenése, illetve a régiek felélése olyan hatású, mint a hitelkereslet növekedése (tulajdonképpen hitelfelvétel csak házilag), ez pedig inflációhoz vezet, mivel elegendő jövedelem híján csökken a kereslet és a vásárlóerő, ami a beruházásoknak és a termelésnek is gátja hosszútávon. 2. az adóemelés és az infláció nemcsak a magánszféra vásárlóerejét csökkenti, hanem közvetve az Áht-jét is, mivel ennek is csökkenenek a forrásai. Sajnos ez azzal a következménnyel is járhat, hogy az állam további adóemeléssel próbálná pótolni a hiányzó bevételeit, ennek pedig súlyos gazdasági következményei lennének pl: feketegazdaság uralma Adóemelés gazdasági határa - Gerloff tétel: az adóztatás határának átlépését jelenti, ha a magas adóterhek miatt szükség van arra, hogy a háztartások korlátozzák fogyasztásukat és növeljék megtakarításaikat - tehát túlzott

mértékű az adóemelés, ha az emelkedés meghaladja a lakossági és vállalati szféra (együtt:reálszféra) megtakarításait, vagy azt az összeget, amivel a megtakarítások csökkenthetők - szociálpolitikai célok érdekében - pl: magas adókkal - a lakosság egy csoportjának vásárlóerejét korlátozhatják úgy, hogy abból másik réteget támogatnak / ez tul.képpen jövedelemátcsoportosítás, de azt nem szabad elfelejteni, hogy egy alacsonyabb jövedelmű osztály még így sem fogja ugyanazokat a termékeket vásárolni, mint amit az 1. osztály vett Sőt, lehet, hogy az sem lesz képes erre többé, így egy termékrétegre nem lesz kereslet! -- ez pedig további zavarokhoz vezethet pl: hazai tőke külföldre menekül, vagy a külföldi nem jön ide/ 3. fiskális korlát: a, létminimum b, Swift adózási 1x1: Ha az adómérték 2x-esre emelése nem jár az adóbevétel 2x-re növekedésével⇒túllépték a határokat 4. pszichológiai korlát: adózási

hajlandóság csökkenése Ezek a korlátok nemcsak az adózási képességggel ( = adóerő) függnek össze, hanemállami berendezkedés, adómentalitás, adóhatóságok módszerei, életkörülmények 5. jogi korlátok a, alkotmányos korlát : adók csak tv-ek alapján, jogorvoslathoz való jog, információs önrendelkezési jog b, alkalmazhatóság korlátai pl: időbeli, területi (pl: vámszabad területekre kiterjed -e), személyi hatály c, érvényesülés korlátai: szankciók 6. Adóigazgatási korlátok: • adózók jogai • adóigazgatás működésének garanciális korlátai pl: túladóztatás, kétszeres ellenőrzés tilalma • anyagi-technikai gyakorlati korlátok - 34 - • Adóterhelés: Az a teljes jövedelem és a készhezkapott jövedelem közti különbség, ami akkor járna, ha az adózót semmilyen adófizetési kötelelzettség nem terhelné / be kell számítani az árakban érvényesített adókat is!/ Adóellenállás: adófizető, vagy azok

csoportja nem az adópolititka irányítóinak elképzelései szerint cselekszik, tehát nem azt a magatartást tanusítja, amit a jogalkotó előírt - elhatárolási alapok lehetnek pl: adómentességeknél: hogy tv-i felhatalmazáson alapuljon, a tv-i célra használják fel pl: választási lehetőség - pl: átalányadózás - kihasználása még nem adókikerülés Fajtái: 1. Adómegtagadás: polgári engedetlenség egy formája csoportosítás a következő kérdéseken alapul: indokok? alkotmányellenesség? célszerűtlenség? kollektív-egyéni? • a, Apropriáció - jogi felhatalmazás - hiánya : ha az adóztatás a parlament jóváhagyása nélkül történik (jogos) • b, Adótv tartalma vagy hatáskör hiány miatt: jog önlegitimálásának korlátja polgári engedetlenség: -pl: taxisblokád az üzemanyag fogyasztási adójának emelése teherviselőképességre és igazságosságra hivatkoztak a polgárok • c, egyéni: az adójogi normák alkotmányos

érvényessége kérdőjeleződött meg, a funkciója pedig nem az egyén védelme, hanem a parlament és a kormány viszonyára vonatkozik • / De! az adójogi norma célszerüségét és ésszerűségét nem lehet megkérdőjelezni/ • d, kollektív: tömeges cselekvés, jelzés értékű, a hatalom legitimációját is veszélyeztetheti, a jogalkotót meghátrálásra készteti, hiszen a norma érvényesülése fog előbb-utóbb megkérdőjeleződni, ha a polgárok nem fizetnekdeuetudóhoz, azaz a norma megsemmisüléséhez vezethet. 2. Adókikerülés /tax avoidace/: adóminimalizálás legális formája adózó kihasználja a joghézagokat és a kozisztencia-zavarokat a jogrendszerben különböző adók között vagy egyes adók szintjén - ezáltal csökkenti adóterhét pl: a munkáltatók átalányadózás alá bejelentett egyéni vállalkozóként foglalkoztatták munkavállalaóikat - olyan legális eszközök igénybevétele, amit a jogalkotó, akormányzati adópolitika

ált. nem kíván lehetővé tenni, de nem is tiltja! - általában több jogszabály - pl: PTK, Társasági jog - szabályait együttesen használják ki módszerek általában évente változnak - országspecifikus módszerek pl: multivállalat ott mutatja ki a nyereségét, ahol a legkisebb az adóteher - adókikerülés és adókijátszás közös eleme, hogy az adófizetőre háruló kedvezőtlen adópolititkai döntések hatásainak semlegesítésére irányul 3. Adómenekülés: adókikerülés sajátos nemzetközi vetülete adórendszerek különbözőségében gyökerezik, a tőkebefektetések oda vándorolnak, ahol adókedvezményeket kapnak pl: székhely áthelyezése adóparadicsomba az adókikerülés eszközeit használja fel elsődlegesen és magas jövedelmű magánszemélyeknél fordul elő gyakrabban az elérni kívánt céloktól eltérően látensen vagy diszfunkcionálisan használják ki a mentességeket, kedvezményeket Védelmi eszközök: - 35 - • •

• • • • • • 1. gazdasági szemléletmód és valódisági klauzula: Art 1 (7) §” a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni” 2. kapcsolt vállalkozások szabályainak megszigorítása : összevont éves beszámolót kell készíteni 3. belső elszámoló árak korlátozása pl: kapcsolt vállalkozásoknál is a szokásos piaci árakakt kell használni a belső viszonyaikban is 4.ÁFA korlátozás: ÁFA adó alapja a szokásos piaci ár, ha aránytalanul alacsony az ellenérték 5.kedvezmények szigorú célhozkötése pl:SZJA 6. kettős adózási egyezmények információcserés megállapodásokat is gyakran tartalmaznak 4. Adókijátszás /tax evasion/: a törvény megsértése, illegális eszközök igénybevétele, de nem csupán a büntetőjogi tényállásokat kimerítő cselekményekről van szó, nehezen bizonyíthatók és magas a látens bűncselekmények száma, többnyire csak szabálysértések,

néha az elkövető nincs is tisztában tevékenysége illegális jellegével országspecifikus eszközök és módszerek Adótervezés: adóoptimalizálás gazdasági és gazdaságossági számítások alapján, adófiz. kötelezettségek és jövedelmezőség kombinációja, de az adókikerülés határán kívül az egyes adózó válasza az adópolititkai döntésekre és végrehajtására, összetett feladat Adóalap eróziója: szűkül a ténylegesen adóztatott források köre pl: ha túl széles körben alkalmazzák a kedvezményeket 17. tétel AZ ADÓJOG RENDSZERE Az adójog: az adókat szabályzó anyagi és eljárási normák összessége, valamint a normák alapján keletkező jogviszonyok - adójog se normaként, sem pedig jogviszonyként nem azonosítható a materiális adóviszonyokkal és az adópolititkával sem Az adójogi normarendszer sajátosságai: 1. az adózással összefüggő életviszonyokat viszonylag összefüggő, homogén jogterület - az adójog -

közvetiti ⇔a tulajdonnal, ahol polg.j, állig, szövjog 2. nemcsak anyagi, hanem eljárási normák is kódex rögzíti mind az adóalany, mind az adóhatóság jogait és kötelelzettségeit 3. a jogi szabályozás, már önmagában is állami beavatkozást jelent, az adózó autonómiájának közvetett korlátozásával 4. nemcsak konfliktusfeloldó - mint pl: kötelmi jog kártérítés - hanem konfliktuskeletkeztető is egyben Adójog és közjog - korai polgári társadalmakban közjogba tartozott, közérdekből szabályozták - de a magánszférára hatott, kapocs volt a civil társadalom és az állam között hatalmi elem jellemezte, ami nem mindig tükröződött a jogi transzformáció során alá-fölé rendeltségi viszonyt hozott létre Adójog és magánjog Adójog: - 36 - • • • • • • • • az adóztató közhatalom és az adófizető vertikális viszonyát rendezi meghatározza az adófizetés körülményeit: feltétetleit, kvantitatív

jellemzőit a verikális viszony mellett az adózók között horizontális kapcsolatok jönnek létre elismeri és védi az életviszonyok meghatározott részét meghatározott viszonyokat maga a norma hoz létre az adózó gazdasági autonómiáját korlátozza nincs önálló értékrendszere, csak a jogredszer más elemeivel együtt ítélhető meg a normák nem érvényesülnek önmagukban, a jogalkalmazó szervek nem csupán az adótörvényeket alkalmazzák Magánjog: • a felek elhatározásának van szerepe elsődlegesen a jogviszonyokban, nem pedig az állami akaratkifejejzésnek,Pl: a felek eltérhetnek a szerződésbe foglalt rendelkezésektől, ha azt egyező akarattal teszik, feltéve, ha a jogszabály nem tiltja az eltérést • amíg a felek közt nincs konfliktus, addig az ügyleteknél másodlagos a jog szerepe • jogi norma funkciója: jogvita feloldása • Ptk szabályok ált. diszpozitívak • ritkán szabályoznak nemlétező viszonyokat • a normák nem

stabilak, lassú jogfejlesztés eredményeit foglalják össze 18. ADÓJOGALKOTÁS, ADÓJOGI FORRÁSOK • • • • • • • • tétel Adójogalkotás: az adótényállás feltételeit az adótv. rendelkezése határozza meg a jogfejlesztésben aktív a jogalkotása szerepe , hiszen az adótv-ek nagyrésze évente változik / változás okai: adópolitikai célok, inkonzisztenciák, hoghézagok, párhuzamosságok feloldása/ ’87-88 adóreform óta bizonyított, hogya a tv-i forma nem teremt stabilitást, igaz, hogy a reformmal megszünt a korábbi absztrakt-ideológiai meghatározottság, de növekedett a veszélye annak, hogy a gazdaság-pénzügyi polititka pillanatnyi elképzeléseknek rendelődik alá köv: adójogszabályok inflálódnak, ennek okai: a, gyors T-i és Gazd-i változások b, jogalkotási technika fogyatékossága Adójog inflációjának okai: • a, pénzügyi polititkai elképzeléseket közvetlenül kívánják átvinni az adójogba / kimarad a jog

sajátos, értékelő mechanizmusa/ • b, a reálszféra elképzeléástől eltérő reakcióira ismételten választ kell adnia a tv-nek, ami a magatartások egyedi meghatározásához vezet, az ilyen szabályozáshoz • azonban az adójogi norma - szerkezeténél fova - nem alkalmas c, a jog jellegzetessége, hogy konzervál, a fennálló helyzetet stabilizálja, viszont a pénzügypolititkának a konfliktusok gyors feloldása lenne a szerepe d, a helyesbítési kényszer kiszámíthahatlansághoz vezet, ami a gazdálkodási önállóság feltételeit veszélyezteti és az adózást is a vállalkozás kockázati elemévé teszi e, az adójogi intervenció lehetőségének túlértékelése ha az adójogi normák olyan életviszonyokat rendeznek, amiket jogon kívüli eszközökkel hatékonyabban lehetne pl: - 37 - • feketegazdaság adóztatása, ha adójogi normával szabályoznak olyant jogviszonyt, amelyre más jogákak alkalmasabbak lennének pl: közig tilalmak f, ha a

jogalkotás során mellőzik a gazd-i és jogi környezet vizsgálatát, mert ez átfedésekhez és hiányokhoz is vezethet pl: SZJA ’96-os szabályai Adaptáció: - adózási technikák, modellek és szervezeti megoldások átültetése a hazai jogba nemzetközi kereskedelemben elkerülhetetlen más országok modelleinek átvétele - különösen a főadók tekintetében - pl:ÁFA - ahol nem is igazán vannak már nemzeti megoldások, a pénzügyi politika mozgástere már-már leszűkült a modellek közti válsztási lehetőségre - csak a tőkeerős országok engedhetik meg maguknak, hogy sajátos, új formákat vezessenek be pl: USA nincs hozzáadott értékadózás - az adómodellek és technikák meghonosítása azonban hosszabb időt vesz igényba Adójog kodifikációja: • a hazai adójogi normarendszer egésze nem szabályozható egyetlen kódexben • ’80-as évek második felétől teremtődött meg a részleges kodifikáció alapja és feltétele • ’90-ben

lezárult az adózás rendsjének tv-i szabályozása /az adózás közös anyagi és eljárási normáinak rendezésével/ • a kódex nem fogja át a vámokat és nem vált le teljesen az Állig ált eljárási szabályairól • kodifikáció gyakorlati indoka: kiküszöbölje az egyes adónemeket szabályzó tv-ek anyagi és eljárási normáinak azonos- hasonló- ellentétes rendezését • jogszabályok fordított hierarchiája érvényesül az adójogi normáknál, ugyanis a legalacsonyabb szintű jogszabály határozza meg a norma valódi tartalmát • az adókat ’89-90 óta gyakorlatilag egy szinten szabályozzák: törvénnyel, nem jellemzők a végrehajtási rendeletek és ritkán kap a pénzügyminiszter felhatalmazást arra, hogy szabályozza pl: a diplomáciai és konzuli • képviseletek tagjainak nyújtható fogyasztási-adó visszatérítéseket Adójog jogforrási sajátosságai: / a felsorolás nem jogszabályi hierarchia!/ 1. Alkotmány: 8(2)§: alapvető

jogokra és kötelezettségekre törvény állapíthat meg szabályokat 70/1.§: jövedelmi és vagyoni viszonyokkal arányos teherviselés állampolgári kötelesség pl: korm. hat nem állapíthatja meg az adózók körét, vagy az adókulcsokat sem ( lásd korábbi tételeknél) 2. Áht az alkotmányos követeléseknek megfelelően tartalmazza a részletes szabályokat a, fizetési kötelezettségek fajtáit b, mértékét c, kedvezményeket d,mentességeket, valamint azok mértékét e, előlegfizetési kötelezettségetaz Áht szerint csk tv-ben, vagy a tv felhatalmazása alapján önk.-i rendeletben lehet megállapítani kivételek: díj, bírság, nemzetközi szerződésben nem rögzített vámtételek *( ez miniszteri hatáskör), nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos, kihirdetett - behozatalnál alkalmazott - piacvédelmi intézkedések, dömpingellenes és értékkiegynlítő vámok mértéke, mert ezek a kormány hatáskörébe tartoznak /de a fizetési kötelezettek

körét és a mentességeket ezeknél is tv határozza meg!/ - 96-tól további garancia, hogy a fizetési kötelezettségekre, kötelezettek körére és mértékére vonatkozó tv-eket, a hatálybalépésük előtt legalább 45 nappal ki kell hirdetni 3. Partikuláris adójog részei : a, kihirdetett önk-i adórendeletek alapján szabályozott jogviszonyok b, szokásjog: helyi adóapparátus alkalmazza a belső - nem írott - normákat • önk-i adójogalkotás nem sérti az alapvető kötelezettségek tv-i szabályozásának követelményét Alk. 44/A§: helyi önk adójogalkotási joga az önk alapjoga A helyi - 38 - • • • • képviselő testület - ! a tv keretei között !-meghatározhatja a helyi adók fajtáját, mértékét, de nem lehet ellentétes a tv-ekkel (tehát csak a tv által meghatározott körben, értékhatárok között és módon élhetnek jogukkal az önk-ok) helyi jogalkotás funkcióját két szemszögnől lehet vizsgálni : • a, állam és

önkormányzat viszonya • b, önkormányzat és egyén/közösség viszonya - az Alk jogot ad az önkormányzatnak arra, hogy a helyi közszolgáltatások fedezéséhez pügyi fedezetként: adókat vezessen be helyi jogalkotás korlátja a potyautas magatartás, azaz, hogy a potyautasok résztvesznek a döntési mechanizmusokban Potyautasok: akik teherviselő képességük, adókijátszások miatt adófizetésre nem kötelezhetők adókikeülő magatartásuk vagy Helyi önkormányzat. adórendeleteinek típusai: (!!fontos!!) 1.lokális adó intézményesítő rendelet a,vagyoni típusú b, kommunális adókat c,helyi iparűzési adót • vezethet be • a már bevezetteket hatályon kívül helyezheti, módosíthatja • meghatározhatja az adó bevezetésének időpontját, időtartamát • az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, adóalanyok teherviselő képességéhez és gazdálkodásához alakíthatja • de !! a tv-i adómaximum keretén belül!! • a tv-i

adómentességek mellett további mentességet és kedvezményeket állapíthat meg, kibővitheti ezek körét • a tv keretei között megállapíthatja a helyi adózás részletes szabályait • az a, adóelőleg fizetési b, esedékességi c, az adóbevallások elkészítésének időpontjára vonatkozóan az Art-től és a helyi adó tv-től eltérően rendelkezhet az önk, ha a módosítással az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése 2. Adótv-ben szabályozott adótényállás egyes elemeinek rendezése • ált akkor, ha központilag bonyolult nenne rendezni a szabályokat pl: gépjárműadó • gépjárműadó mértékét ’96-tól a települési önk képviselőtestülete - Főv. KGY határozza meg rendelettel • !de, kihirdetési korlát adóév előtt dec. 15, mert ha a kihirdetés eddig nem történik meg, akkor a tv-ben meghatározott alsó adótételt kell alkalmazni Az önk. jogalkotó hatáskörének garanciális korlátai

(!!FONTOS) 1. adóalany - az adótárgy azonossága esetén - csak egyféle! adó fizetésére kötelezhető 2. a vagyoni típusú a, egységesen b, tételesen c, korrigált forgalmi érték alapulvételével határozható meg 3. az adó mértéke nem haladhatja meg a tv-i maximumot 4. a Fővárosi Kgyűlés által bevezetett adókat - azok hatályon kívül helyezéséig - nem vezetheti be kerületi önk. 5. az évközi módosítás nem súlyosbíthatja az adóalany adóterheit 6. Alk.Bíróság megsemmisíti az önk rendeletet, ha nem felel meg a tv-nek - 39 - 4. Jogi iránymutatások: • csak szociológiai értelemben normák, bár mind az adózók, mind az Állig szervek normáknak tekintik ezeket • tartalmilag leggyakrabban értelmező és joghézagkitöltő szerepük van, vagy “kísérleti, kvázi jogszabály” természetűek • csekély a tény és adatközlő tájékoztatók és a végrehajtásra ajánlást adó irányelvek száma • a jogalkotási tv és az AB-i

gyakorlat megszüntette a jogértelmezések álcázott pénzügyminiszteri pszeudo-jogalkotását • APEH által kiadott irányelvek, tájékoztatók és szakmai iránymutatások csupán a jogkövetéshez adnak információt, az adóhatóságok jogértelmezéséről , többnyire jogsegységesítő, adózói jogkövetést elősegítő szerepük van a, jogi iránymutatások - irányelvek és tájékoztatók - az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek minősíthetők b, szakmai iránymutatások az APEH szakmai álláspontjáról tájékoztatnak c, PM és az állami adóhatóságok tv-en alapuló iránymutatása Art 60.7§: “ A Pminiszter évente irányelvben kötelezi az állami adóhatóságot, hogy azokat az adózókat hívja fel, az adóbevallást követően a bevallásban közölt adatok kiegészítésére, akinek a bevallott jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbérre, tevékenység gyakorlásának követelményeire, a területi és szakmai sajátosságokra

figyelemmel kialakított összeghatárokat” d, vagy pl: APEH évente közzéteszi a fogyasztási norma szerinti üzemanyag- költség elszámolással kapcsplatban az üzemanyag árakat. 5. Bírói jogfejlesztés: a jogalkotás tényét sokáig tagadták, ma az LB irányelveit elvi döntéseit és kollégiumi állásfoglalásait normaként követik, az esedi döntések közelebb állnak a jogértelmezéshez, mint a jogalkotáshoz precedensek - bár tagadják - de érvényesül a bírósági és közigazgatási jogalkalmazásban 19. tétel JOGALKALMAZÁS ÉRTELMEZÉSE ÉS JOGKÖVETÉS AZ ADÓJOGBAN, AZ ADÓJOG Az adó és az adópolitikai konszernzusok és kompromisszumok eredsményeként alakult ki fontos, hogy működjön olyan mechanizmus a magatartás befolyásolására, ami az önkéntes jogkövetést megalapozza, ennnek hiányábanaz engedelmességre késztetés alapja: szankciókkal való fenyegetés Egyéni jogkövetés: (önadózás tömegessé válása és

kiterjesztése óta) függ: 1. Adómoráltól: az adófizető belső készsége, hogy a szabályoknak megfelelően járjon el 2. Adómentalitástól: jelentősége ott nagy, ahol a norma kikényszeríthetősége lezárul 3. Társadalmi, gazdasági, polititkai környezettől - mindezek figyelmbe vétele elengedhetetlen a jogalkotói tevékenység szempontjából, mert enélkül a jogkövetés illúziórikus - az önkéntes jogkövetést elősegíti a, tájékoztatáshoz való jog b, adóhatóság kitanítási kötelezettsége - 40 - Adójog értelmezése: jogszabály lehetséges tartalmának, a jogalkotói szándék felderítése, ha az kérdéses - a jogértelmezés és a jogfejlesztés között nincs éles határvonal - gyakorlati jelentőségének kérdései: ki jogosult jogértelmezésre? milyen joghatása van a jogértelmezésnek? milyen módszer alapján történik ? a módszernek milyen sajátossága van? Ki jogosult? • 1. mindenki számára adott a jogértelmezés - az

adójog sajátossága - az értelmezési kényszer • intuitív módon lehetetlen értelmezni, rendelkezéstől eltérő magatartás büntetőjogi vagy más szankciókkal jár • oka: a SZJA áltálánossá válása, az önadózás kiterjesztése • ehhez hatósági segítségnyújtás kapcsolódik • 2. Legális értelmezés- ritka, mert a jogalkotás egyszintű /végrehajtási jogszabály ritka/ • 3. Jogalkotói jogértelmezés (lásd 17 tétel) nem kötelező, de segítheti a joalkalmazása • a, törvényjavaslatok indoklása :de ez az adótv-ek esetén nem nyújt elég információt és nem teszik közzé a Magyar Közlönyben, mert - néha nagy eltérés van a javaslta és a tv között • javaslat és az indoklás tartalma is eltérő lehet a norma elfogadása nem egyenlő a javaslat indoklásával való azonosulással • b, Az OGY és a kormány elvi állásfoglalása ( jogalkotás a tv felhatalmazása alapján) • ilyen gyakorlat nem alakult ki • c, PM feltételes

adómegállapítási joga: - ez is jogértelmezésen alapul -a legbonyolultabb esetekről rendelkezik, egyedi, konrét tényállás esetén , de nincs precedens jellege • 4. Jogalkalmazói jogértelmezés a, egyedi ügyekben b, általánosan • fontos ismeretforrás a jogkövetéshez a közig. szervek gyakorlata • az adóhatóságok iránymutatásait és jogértelmezését azok tartalma szerint érdemes értékelni /ezek a belső normák a jogkövetés és a pénzügyiigazgatási jogalkalmazás egységessége miatt fontosak/ ellentétes jogértelmezések is előfordulnak • jogértelmezést kiad a PM, az adóhatóságok és más miniszterek, de ez nem autentikus értelmezés, a bíróságot nem köti döntésénél, sőt! téves tájékoztatás nem okozhat - elvileg hátrányta a jóhiszemű adózónak, de az LB szerint a tájékoztatás önmagában nem alapozza meg a kártérítési kötelezettséget egyéb feltételek is szükségesek a téves tájékoztatás tényállásának

kimerítéséhez pl: a tájékoztatás nagyban hatott az adózó cselekvésére • 5. Bírósági jogértelmezés / LB meghatározó szerep/ • hiteles jogértelmezést csak bíróság adhat ki • adóügyekben az államigazgatási határozatok felülvizsgálatának hatásköre telse körű • a döntések fontosak, de egyedi ügyekre vonatkoznak, utólagosak és a kérdések eldöntésének idején már lehet, hogy új adótv van hatálybana jogalkalmazás gyorsabban reagál az értelmezésre • méltányossági jogkörben hozott adóhatósági döntések felülvizsgálataára felülmérlegelési - joga van a bíróságnak Gyakorlati jelentőségű kérdések • ? kétség esetén kinek a javára kell értelmezni a jogszabályt: • a, in dubito pro fiscoÁht javára • b, in dubitó pro fiscumadózóéra • a normarendszer kiterjesztő értelmezése kizárható • a jogalkotói szándék szerint kell értelmezni - 41 - • jogértelmezés nem jelenti ugyanazt, mint a

bizonyítási teher telepítésével Jogértelmezési módok: 1. nyelvtani 2 logikai 3 történeti 4 rendszertani 5 teleológiai 6. összehasonlító- komparatív ( legújjabb jogfejlődés szerint) 5. teleológiai értelmezés az adójogi normát a tv céljára tekintettel kell értelmezni - meg kell különböztetni: a, a tényállás kereteit meghatározó normákat / ezek kiszélesítése elfogadhatatlan garanciális szempontok miatt b, adóztatást korlátozó normák . elfogadható ilyen értelmezés az adómentességet, adókedvezményt biztosító normáknál (de nem lehet eszköz kiskapuk megnyitására) Fogalmak használatának értelmezése: • 1.köznyelvi-szaknyelvi jelentésben: általában köznyelvi jelentést kell értelmezni, ha nincs utalás a fogalom meghatározására • a Ptk fogalmak ált. módosult tartalommal jelennek meg • kevésbé elterjedt fogalmakat ált. maga az adótv rendezi, de más-más adójogszabályok is használhatják eltérő

értelmezésben pl: vállalkozó, kifizető • 2. rendszertani értelmezés / kiemelkedő szerepe van/: az adójogi norma értelmezése ált. a jogrenszer más normájának együttes vizsgálatát igényli • ált azonos típusú normáknál, anyagi-eljárásjogi normáknál, egyezményi jognál van szerepe • adótanácsadó igazi terepe: különböző normák együttes érvényesítésülésére és ezek következményeire hívja fel a figyelmet 20. tétel AZ ADÓZTATÁS ALKOTMÁNYOS ALAPJAI ÉS ELVEI a) Mo szabályozás alpja: Alk 70/1.§ +8§, Áht /fiz köt csak tv-ben,/, jogalkotásról szóló tv (lásd előző tételek) b) Európai alkotmányi szabályozás főbb csomópontjai: 1. adózói minőség tartalma 2 adózók köre 3 adózás tárgya 4 adózás terjedelme 5 elvei 6. funkciói 7 adók meghatározására jogosult szervek 8 adózás költségvetési összefüggései c) az adóviszonyok alkotmányos szabályainak terjedelmét , tartalmát határozzák meg: 1.

gazdasági berendezkedés 2. hagyományok 3. államszervezet 4. alkotmány keletkezésének körülményei Alkotmánybírósági gyakorlat hatása : • adójogalkalmazás alkotmányos feltételeinek garanciáit érvényesíti: • az adórendszer kialakításával, adópolititka feltételrenszerével kapcsolatban (a gyakorlat az, hogy nem kíván belelavatkozni) • megfogalamazott követelmények: • 1. felelejen meg a piacgazdaság Alk-os követelményeinek • 2. ne legyen diszkriniatív • nem minősül diszkriminációnak: • a, adónemek szerinti differenciálás • b, eltérő mértékű hozzájárulási kötelezettség - 42 - c, szabad gazdasági versenyből nem következik, hogy az alanyokat egyenlően kell kezelni, !de! az adómérték megállapítása nem lehet önkényes • d, adózási forma meghatározása, adókedvezmények biztosítása, korlátozása vagy megvonásuk • e, vagyoni, kereseti, munkavégzésui szempontok figyelembevétele alapján

különbségtétel (az egyenlőtlenséget kívánja kiküszöbölni) 3. a gazdasági verseny szabadságának sérelme akkor merül fel, ha a különböző gazdasági szereplők között az adó mértékében kirívóan nagy a különbség (de az adómérték adaónemenkénti differenciált megállapítása nem sért alapjogot) • • Alkotmányellenes: • 1. ha adott szabályozási koncepción belül valamely csoportra eltérő szabályozás vonatkozik • 2. a tevékenység támogatása vagy korlátozása alapjogot sért • 3. egyes jogalanyok önkényes és indokolatlan kiemelése • 4. egyes adópolititkai szabályozási koncepció egyes alanyainak közvetlen 1megkülönböztetése és hátrányos gazdasági pozícióba juttatásea • 5. ha a szabályozás hátrányos megkülönböztetést eredményez, kiválasztott azonos vállalkozói csoporton vagy tevékenységi körön belül Az alkotmányos alapok hiánya miatt semmisítették meg a következő tv-eket: a, ’90

lakáskamatadó ( nem volt minősített többség az elfogadáshoz) b, ’80-as évek rendelettel alkotott adóit c, bizonyos helyi adókat, tv-i felhatalmazás hiánya miatt pl: szemétszállítási díj, mint közteher bevezetését Az AB határozatok külön csoportját képezik az információs önrendelkezési joggal összefüggő határozatok, amelyek az adózás feltételrendszerét, a vagyonnyilatkozatokat és az univerzális személyi számot érintik Adózási elvek jellemzői: • a horizontális és a vertikális adóviszonyokat is meghatározzák • keretet adnak az adójogi normarendszer kiépülésésnek • pozitív módon: lehetővé teszik az adózást, negatív módon pedig: meghatározzák az adózás korlátait • az elvek egymásra vetítve jelölik meg saját korlátaikat - ezek az adózás alapkonfliktusaiként kezelhetők • értelmezésük csak egységesen lehetséges • az alkotmányos garanciák csak akkor nyújtanak hatásos védelmet, ha az anyagi

joggal párhuzamosan az eljárási feltételek is működnek • az alkotmányos elvek a köv. kérdésekre adnak választ: milyen célok érdekében? minek függvényében? milyen követelményekhez viszonyítva történjern az adózás? I- Általános elvek: 1. Általánosság: ha a feltételek adottak, a tv hatánya minten természetes személyre és szervezetre kiterjed közvetlenül érinti a jogalkotás mechanizmusát kizárja a mellékadókat, a prohibitív, konfiskatórius (elkobzás) módszereket - 43 - 2. Létminimum adómentessége: adózásnak nem lehet célja az adóforrás teljes elvonása / az adóforrás tekintetében értelmezendő/ az adóforrás nem csúsztatható egybe sem az adóalappal sem az adótárggyal az általánosság elvének --- teherviselő képességének a kofliktusa sokan megkérdőjelezik, tartalma és terjedelme is kétséges • a, egyenesadóknál: garanciális jelentőségű, hogy az adófizetés ne veszélyeztesse az egyén létfenntartást

• ’96-tól megszünt sz SZJA-ban az adómentes jövedelem minimum, de ez még nem eredményezi autómatikusan a létminimum sérelmét • b, közvetett adóknál: a szociális szempontok fel sem merülhetnek 3. Egyenlőség: egyenlő feltételek szerinti adózás , tehát mind a diszkrimináció, mind az adóprivilégiumok tilalma 4. Arányosság: az adózók vagyoni-jövedelmi egyenlőtlenségeit kell az adózás általánosságának és egyenlőségének elveivel összehangolni követelmény: • a, a rendezés legyen alklamas a progresszív adózás megalapozására • b, meg kell jelölni, hogy milyen gazdasági forráshoz igazodhat az elvonás eleme: a progresszív teljesítőképesség elve: ez csak az összadóteherre érvényesíthető, és adópolitikai kérdés kérdés, hogy mihez viszonyított az arányosság: • a, vagyonnal arányos adózás (1848 fr.alk) • b, kizárólag a jövedelemhez • c, jövedelem mellett a vagyon megjelölése is szükséges a

viszonyítási alaphoz II. Az adójog anyagi jogi elvei: /csak néhány adó tekintetében igazolhatók/ Adózás elveinek csoportosítása: • a, közgazdasági - jogi elvek • b, jogalkotási - jogalkalmazási elvek • c, anyagi -eljárásjogi elvek Adam Smith-i elvek: adó legyen arányos, meghatározott, kényelmes és olcsó Más osztályzással: 1. fiskáli elvekfedezeti elv 2. etikai- szociálpolitikai elvekjövedelem és vagyon megflelő újrafelosztása 3. gazdaságpolititkai követelmények -- magánszféra adókkal való korlátozása 4. jogalkotási elvekelentmondásmentesség, stabilitás 5. technikai követelményekigazgatási költségek optimalizálása • azok az alapevek meghatározók, ahol a jogi norma minősége jut kifejezésre, a többi elv a jogalkotók számára megfogalmazott követelmények vagy ajánlások pl: visszaható hatály, analógia tilalma • egyezményi adójogban szerepük jelentős pl: származási ország elve • külön csoportot alkotnak

az eljárási elvek Egyéb alapelvek (átfogó jelleg) 1. adózás semlegessége / a versenysemlegesség része/ a reálszférát védi az adózás következtében eltorzuló ár és életviszonyoktól, valamint az adóztató hatalom felesleges beavatkozásától - 44 - 2. pénzügyi szükségletek fedezése: túladóztatás tilalma, a magánszféra csak a költségvetési igények kielégítése érdekében és erejéig korlátozható III. Adózás eljárási elvei: • többségét az Art tartalmazza, de egyesek az Áe-ből is levezethetők • közvetlenül a jogalkalmazási döntés alapját képezik, főleg, ha a részletszabály a konkrét ügyre nem alkalmazható • tényleges tartalmuk és hatókörük a közigazgatás és a bírói gyakorlat során kristályosodi ki • el kell határolni a normatív jellegű jogi elvektől a szbályozó tartalmat nélkülöző deklaratív rendelkezéséeket 1. Legalitás elve: (Art) érvényesülése feltételezi az adójog a, anyagi b,

eljárási normáinak pontos meghatározottságát • normához köti az adóhatóságot / nem lépheti át az anyagi és eljárásjogi korlátokat/ és az adózót, aki a jogszabályi lehetőségekkel csak azok céljának és funkciójának megfelelően élhet • tilos a joggal való visszaélés • tv céljára való hivatkozás nem elegendő, hiszen ha a cél pontosan nem rögzített, az erre történő hivatkozás jogpolititkailag veszélyes 2. Törvényesség és eredményesség együttes érvényesítése: (Art) a követelmények egymásra tekintettel határozzák meg az eljárási folyamatok határait - az adóhatóság nem lépheti át az eredményesség érdekében a törvényesség határait pl: alúl-túladóztatás tilalma - az elv szembekerülhet más értékekkel, amik az adózók jogbiztonságát védik 3. Adóztatás egységessége: (Art) külön szabályokban is rendelkeznek róla jogalkotónak címzett követelmény, az adózói jogkövetés elősegítésére 4.

Mérlegelés elve : (Art) két követelményt foglal magába: a, a felhatalmazás céljának megjelőlése b, a tv-és keretek meghatározása a mérlegelési jogkör teljes kizárása indokolatlan, mert az bonyolult jogalkotói technikát igényelne és veszélybe kerülne az egyediesítés a döntések nem felelnek meg a tv-es kereteknek, ha • a, túllépték azokat • b, túllépték a feltételeket • c, mérlegelt tények nem felelnek meg a valóságnak • d, tényállást nem tisztázták, vag megalapozatlan 5. Méltányos eljárás elve: (Art) adóhatóságra kötelező zsinórmérce /de nem fűződik hozzá szankció Adóhatóság kötelels élni az egyediesítés eszközeivel, ha annak tv-es feltételei adottak, de nem is rendelkezik általános felhatalmazással a jogszabály felülbírálatára atipikus esetekben sajátos intézkedést követel 6. Megkülönböztetés tilalma: (Art) pozitív és negatív irányú is tilos tilos az állampolgárság szerinti

megkülönböztetés is: jogegynlőség biztosításának elve kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények többsége az illetőség szerint rendezik a magánszemélyek adójogi helyzetét / á.polgárság alapján csak kivételesen - 45 - 7. Tájékoztatáshoz való jog : (Art) adóhatóság kitanítási kötelezettségével kapcsolatos, de ez a kötelezettség csak a jogszabályok megtartásához szükséges mértéket írja elő és nem teljesítése nem szankcionált 8. Jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés kötelezettsége : (Art) • a, jóhiszeműség: ált. más magatartás megvalósításához kötött pl: bejelentéshez • ha az adózó megváltoztatja korábbibejelentését az adóhatóság - különösen indokoltan vizsgálja: melyik nyilatkozat a valódi? mikor van szó tévedésről, vagy megtévesztésről • b, együttműködés: segítse az adóhatóság feladatának végrehajtását • nincs hallgatási joga az adózónak saját

adójával összefüggésbe • nem hivatkozhat bank, üzleti és magántitokra nyilatkozattételt, tanuvallomást megtagadhat: a, B. jogi felelősségre vonás lehetőségét hordozza b, saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná c, a tanu az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója • • • 9. Szerődések tartalma szerinti minősítés elve - valódisági klauzula : (Art) / ennek van a legnagyobb gyakorlati jelentősége rendeltetésszerű joggyakorlásnak és a joggal való visszaélés tilalmának speciális rendelkezése újabb jogfejlődés: az adóhatóságok már nemcsak a valódisági klauzula megsértésére hivatkozva avatkoznak bele a szerződéses kapcsolatokba, ha adókikerülés veszélye áll fenn, hanem új speciális rendelkezésekkel pl: kapcsolat vállalkozások belső elszámoló árának tilalma Az adójog és a Ptk eltérései: PTK a) a szerződés tartalma a szerődés tartalmát a felek szabadon állapítják meg,

attól közös megeggyezéssel el is térhetnek, ha a adóhatóság vagy jogszabály nem tiltja az eltérést adóhatóság nem léphet át a felek akarati autonómiáján, de vizsgálhatja, hogy a szerződés jellemzői megfelelnek-e a minősítésnek/ de nem alakíthatja át a jogviszonyt, beavatkozásra akkor van lehetősége, ha bizonyítja az eltérést a belső jogviszony és a külső forma között Art valódi tartalom szerint kell megítélni az ügyleteket és jogviszonyokat pl: árak, az pl: leplezett és színlelet szerződésnél⇒valódi tartalom b) beavatkozás ha a szerződés érvénytelen / semmis és megtámadható/ gazdasági szemléletmódót érvényesít ⇒az érvénytelen nem kell külön eljárás az érvénytelenség megállaszerződésnek annnyiban van pításához jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható megítélés: palástolt ügylet alpján - 46 - 21. Tétel AZ ADÓTÉNYÁLLÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI, AZ ADÓJOGI TÉNYÁLLÁS

ALAKÍTÁSÉS SZERZŐDÉSES SZABADSÁG, AZ ADÓALANYOK Adótényállás: azon a, személyi b, tárgyi feltételek és sajátosságok összessége, amelyek az adókötelezettség létrejöttéhez és megvalósulásához szükségesek gyakorlati jelenetősége: a, nélkülözhetetlen a jogalkotásban, a jogszabálytervezet összeállításánál b, adópolitikai célok és a jogszabály szöveg egybeesésének ellenőrzésére alkalmas c, tényállás feltételeinek szigorú és pontos meghatározása a legfontosabb a jogalkotásnálk d, tényállás zártsága jellemzi az adójogot: jogszabályi feltételek nélkül nincs helye adóztatásnak: nullum tributum sine lege elméleti jelentősége: a, az adónem pénzügytani természetének meghatározásához szükséges b, az adónem tényálláselemeinek pontos elsajátítása megkönnyíti az eligazodást az adórendszerben Az adótényállás: • egy-egy adónem vagy adókötelezettséget kiváltó feltételrendszer homogén

szabályozási egysége • ezek tv alapján meghatározott absztrakt feltételek, amelyekhöz csak akkor fűződnek pozitív vagy negatív - joghatások, ha az az adózó a keretttényállások elemeit megvalósítja • csoportosíthatók a, egyszerű b, bonyolult tényállásokra (-- ezek alapján az adókötelezettség tovább differenciálódik) Tényállási elemek: • 1. adóalany • 2. adótárgy • 3. adóalp • 4. adómérték • 5. adómentesség • 6. adókedvezmény bizonyos feltételek esetén ezek az elemek kiegészülnek pl: többlépcsős adóztatásnál adóforrás is megjelenik Tényállás alakítás: • az adótényállás feltételrendszere azt a - tv-ben rögzített - keretet határozza meg, amelyen belül a felek viszonyaikat maguk, számukra a legkedvezőbben alakíthatják - ez az adóoptimalizálás / szemben a szerződéses viszonnyal, ahol a szerződések tartalma általában - szabadon megállapítható/ • az adóhatóság fellépésének akkor

van helye, ha visszaéltek a felek a szerződéses szabadság elvével és a belső tartalom és a külső forma között ellentmondás van • érvénytelenség és adózás kapcsolata: • a, olyan semmis ügyleteknél, ahol lehetséges a reparációnincs szerepe az adózásnak / hiszen az új ügyletre vonatkoznak majd az adótv-ek/ - 47 - • b, nincs lehetőség reparációra: ha van gazdasági eredmény kell lenni adónak is, ezért a palástolt ügylet alapján minősítik a jogviszonyt Adóalanyok és más személyek !! Vigyázz egyik leggyakoribb kérdés, nem keverni őket !! a tételes jog a személyeket 4 csoportba sorolja: 1. Adóalany: akik anyagi jogi adókötelezettség alapjául szolgáló tényállást megvalósítják, s akiket az anyagi jogi norma a fizetési kötelezettéség címzettjeként meg jelöl *!!- ez egy anyagi jogi kategória, szemben az !!adózóval!!, ami eljárás jogi kategória 2. Adózók: körük tágabb, mint az adóalanyoké, Art:

adóalanyok + azok is, akiknek adókötelezettségük nem az egyes anyagi adótv-eken vagy költségvetési támogatást szabályozó tv-en alapul ezt a minőséget az Art teremti meg, ezek pl: kifizetők, munkáltatók, adatszolgáltatásra kötelezettek 3. Adó megfizetésére kötelezettek: adókötelezettségük származékos, meghatározott esetekben az elsődleges adókötelezett helyett kötelesek helytállni a szubszidiárius kötelezettség, !!csak a főkötelezettségre!! terjed ki, de beszámításra sincs lehetőség pl: ha állam tartózna az adó megfizetésére kötelezettnek a kötelezettség tekintetében - az Art szerint- nem adózók, de az adózói jogok megilletik őket is Ilyen személyek Art 25. (2)§ szerint: • 1. örökös-örökrészig • 2. megajándékozott-ajándék erejéig • 3. jogutód • 4. kezességvállaló és adótartozás átvállalója • 5. “adóbűncselekmény” elkövetője- a cslekménnyel összefüggő adó erejéig • 6.

Gazdasági társaság helytállni köteles tagja, illetve felelősségvállaló (jogi személy felelősségvállalásával működő társaság esetén) • 7. társasház, építőközösség esetén: tulajdonostársak • 8. közös tulajdon esetén minden tulajdonos • 9. kiskorú adótartozásaiért: szülőáltala kezelt vagyonig / munkakeresmény nem számít ide/ 4. Nem minősíthetők adózónak, • sem adó megfizetésére kötelezettnek, de az adótv-ek telepíthetnek rájuk jogokat és kötelezettségeket • a kötelezettség vagy a jog, amit a norma előír, azokat nem rájuk nevesíti Pl: aki a jövedéki-nyilvántartási kötelezettséget végzi - az adó alany megbízásából - arra vonatkoznak a nyilvántartás vezetés szabályai - 48 - Adóalanyiság • Az adóalany fogalma: az anyagi jogi normák teremtik meg - a tényálláselemek absztrakt szabályozásával - azt a keretet, amelyek alapján létrejön az anyagi adó-vagy költségvetési támogatási

jogviszony • az anyagi jogi norma funkciója, hogy meghatározza az Áht és az adóalany közti pénzmozgás feltételeit és összegét • Mo jogszabályokban az adóalany= adókötelezett= adófizetésre kötelezett fogalmakat szinonímként használták (ez nem mindig helyes) • !! Vigyázz!! az adóalanyiság anyagi jogi kategória és nem= az adójogviszony alanyával, ugyanis a konkretizálódó adójogviszonynak két résztvevője van : • 1. adóhatóság : az adóztató közhatalom érdekében őrzi a beszedett adót, erre a jogszabály alapján jogosult és köteles • 2. adóalany Adóalanyiság létrejöttének következményei: • 1. az adófizetési kötelezettség keletkezésekor még csak feltételes a fizetési kötelezettség az adóalany az adókötelezettség tényállását saját nevében megvalósítja, de lehet, hogy - pl: adómentesség miatt - nem jön létre tényleges fizetési kötelezettség / ha teljes alanyi adómentes is akkor is adóalany!/ •

2. az adóalanyiság létrejötte bizonyos joghatásokat keletkeztet a, a jogutód vagy egyéb adó megfizetésére kötelezett személyt is kötelezhetik fizetésre b, az adómegállapításhoz való jog elévülése is megkezdődik • az adójogszabályok manapság az adó személyi hatályát határozzák meg, nem pedig az adó alanyát • /pl ÁFA, SZJA személyi hatályról rendelkezik, míg a Fogysztási adótv adó alanyáról/, de a személyi hatály általában szélesebb kategória, mint az adóalanyé pl: az SZJA-nál a kifizető tv-ileg nem adóalany, de a természetbeni jutttások forrásadójának alanyatehát a személyi hatály rá is kiterjed Adóalanyiság és magánjogi jogalanyiság • karakterisztikusan különböznek egymástól, ezért a jogalkotásban gyakran inkonzisztenciák keletkeznek emiatt • a, eltérés: Polgári jog (továbbiakban Pj) szerint jogalanyok: • 1. természetes személyek • 2. jogi személyek • 3. állam, míg az adójogban az

állam nem jogalany (esetleg végső jogosult lehetne) • b, közös: hogyha a cselekvőképtelen vagy korl. cselképes - a Pj szerint jogalany bevételt szerez, akkor adójog alanyává is válik egyben, hiszen adófizetésre lesz kötelezett • c, eltérés: Pj.: a jogképesség a halállal megszűnik, míg az adójogban az elhunyt személy hozzátartozója adó megfizetésére lesz kötelezve • d, eltérés: az adójog nem határozza meg a jogi személyek fogalmát, csak az adózók két hagyományos csoportja - magán és jogi személyek -mellett létrehozza az egyéb szervezeteket: • 1. jogi személyiséggel nem rendelkező gt • 2. szakcsoport • 3. polgári jogi társaság • 4. társasház • 5. társasüdülő • 6. építőközösség - 49 - • • • 7. minden más jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés az adóalanyiságnak nem feltétele sem a jogi személyiség, sem pedig, hogy a székhely Mon legyen / ezek a szabályok az egyes

adótv-ekben különbözneklásd pl:a Társasági adónál 3. Elsődleges és másodlagos adóalanyiság: ha több személy közül az egyiknek elsőbbsége van másokkal szemben pl: építményadó elsődleges adóalanya -pl: haszonélvezet fennállásánál - : a haszonélvző, nem pedig a tulajdonos az anyagi jogszabályok egy része több adóalanyt is megjelöl kötelezettként a, egymás mellett b, sorrendiséget szabva - de ilyen sorrendet szerződés is megállapíthat /ekkor beszélünk szerződéses jogalanyiságról/ Egyéni-csoportos-szervezeti adóalanyiság • a.) egyéni: az adójogi normák többségben egyetlen személyt határoznak meg a kötelezettségek hordozójaként • b.) csoportos: létrejöhet -szerződéssel (ritka) pl: szerződő felek valamelyike magára vállalja az illetékfizetést, ezért a megállapítástól 1 évig csak tőle lehet követelni /-- ez a jelenség a tartozásátvállaláshoz hasonló, de itt nem szűnik meg az elsődeleges

jogalanyiság és nem is kell • az adóhatóság jóváhagyása/ • c.)szerződés nélkül (gyakori) pl: tv-es öröklésnél, vagy pl: vagyonszerzési illetéknél a szerző fél/felek kötelesek megfizetni, ha pedig cserélődnek a tulajdonosok akkor 1-˝ arányban fizetnek (illetéknél fennáll az egyetemlegesség), vagy pl: közös tulajdon • /többes adóalanyiság egy fajtája a házastársak együttadózása - pl: Németo. -, módszerek lehetnek: külön adótáblával, vagy adófelezésselez a splitting/ • d.) szervezeti: - fokozatosan nyert teret az adórendszerben - gyakran konzisztenciazavarokkal jár pl: értékpapír tulajdon esetén, nem kötödik a jogi személyként való elismeréshez Egyetemlegesség, kezesség , tartozásátvállalás 1 Egyetemlegesség: • /Pj. szerint: nem osztható dolog esetén a teljesítést bármelyik kötelzettől vagy valamennyiüktől lehet követelni, ha pedig egyikük teljesített, a jogosulttal szemben a többiek

kötelezettsége is megszűnik/ • adójogban: a, hiányzik az oszthatatlan szolgáltatás feltétele • b,érvényesítésre akkor kerül sor, ha az eredetileg kötelezett adóalany nem teljesített⇒szubszidiárius köttelezettség, (ez ma már ritka, ebből alakult ki az adó megfizetésére kötelezettek kategória) • c, főként adóhatósági érdekeket szolgál - 50 - 2. Kezesség: adó megfizetésére kezességet lehet vállalni - az Art szerint - ennek azonban az a feltétele, hogy az adott adótv megengedje, illetve, hogy az adóhatóság egyedi aktussal jóváhagyja a kezességvállalást / hiszen nem mindegy, hogy kitől követelheti a tartozást/ jelenleg egy adótv sem ad felhatalmazást ennek jóváhagyására 3. Tartozásátvállalalás: szabályozása =kezességé, feltételei is gépjárműadóról szóló tv megengedi, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek adóját a VPOP jóváhagyó határozata alapján a belföldön bejegyzett szállítmányozási

vállalkozó vállalja át Illetősség: /az adójog főként magánszemélyekre használja/ belföldi illetőségű magánszemély: • 1. állandó lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye Mo / ha nincs más államban lévő áll. lakóhelye az illetősség alapja/ • 2. ha több állam területén is van áll lakóhelyelétérdek központja irányadó / ha más államban sincs, szokásos tartózkodási helye alapján/ • 3. ha fentiek egyike sem állapítható meg, akkor állampolgárságot kell • figyelembe venni • szervezeteknél alap: tényleges üzletvezetés helye / Mo adótvek nem használják szervezetekrea az illetőséget, de analóg módon alkalmazzák/ adókötelezettség kiterjed: a, belföldi illetősségű magánszemélyeknél: összes jövedelem b, külföldi ill. mszem belföldről származó jövedelme *Még egyszer !! Vigyázz !! adóalany nem= adójogviszony alanya / az egyik anyagi, a másik eljárási jogi fogalom 22. Tétel ADÓKÖTELEZETTSÉG ÉS

ADÓTÁRGY Adókötelezettség: akkor keletkezik, ha a tényálláselemek megvalósultak állam látszólagosan széles jogköre van: • a, a tényálláselemek kialakításában • b,adóterhelés mértékének megállapításában van, viszont csak kivételesen kényszerítheti a polgárt, hogy a tényálláselemet megvalósítsa pl: adja el roncsautóját és fizessen utána vagyonszerzési illetéket • a szankcionálhatóság is határos • átfogja az adóalanyokat és más adózókat terhelő vagyoni és nem vagyoni jellegű kötelezettségeit • anyagi és eljárási adójog szempontjából is különböznek a kötelezettségek, • • • csoportosíthatók: a, funkciójuk b, alanyuk c, terjedelmük szerint / de közvetve, vagy közvetlenül az anyagi adójog keletkeztei/ - 51 - - azonos eredetűek a kötelezettségek, ha az adóköteles tevékenység egyszerre keletkezteti mind az anyagi, mind az eljárási adókötelezettséget - nem igényel egyedi Állig

határozatot, értesítést, vagy felhívást /kivéve a nyilatkozaton, adómegállapításon alapuló adófizetés/ Eljárási adókötelezettségek Art 9.(1)§ szerint: • 1. bejelentés, nyilatkozattétel • 2. adómegállapítás • 3. bevallás • 4. adó és adóelőleg fizetés • 5. bizonylat kiállítása és megőrzése • 6. nyilvántartás vezetése • 7. adatszolgáltatás • 8. adólevonás és beszedés /elsősorban vállalkozó, munkáltató és kifizetőt, valamint adóbeszedésre kötelezettet terhel/ - anyagi normán vagy adózás rendjén alapulnak, de nem mindig vezethető le az anyagi jogi adókötelezettségből - függetlenedhet az adófizetéstől: • a, anyagi jogi adókötelezettség hiánya esetén ezen esetekben is fennáll • b, személyi vagy tárgyi adómentesség • a kötelezettség, csak közvetett • c, adóalanynak nem minősülő adózó költségvetési támogatás / ide tartozik eljárási értelemben az adóvisszaigénylés és

a.visszatérítés is/ a, anyagi jogi értelemben: jogosultság b, eljárási jogi értelemben: kötelezettség (adó) Anyagi jogi értelemben: adóalany feltételes fizetési kötelezettsége • adókötelezettség meghatározása: az adóalany megjelölése + az adótárgyhoz fűződő kapcsolatának meghatározására kialakult hagyományos szabályozási technika • anyagi jogi tényállásra megvalósuló közvetlen joghatást hoz létre⇒feltételes fizetési kötelezettséget • közvetett joghatása⇒eljárási adókötelezettség keletkezése !!az anyagi jogi adókötelezettség és az anyagi jogi értelemben vett adófizetési kötelezettség egybeesik!! Egyéb jogi kötelzettségek: hatóság kezdeményezésére keletkező kötelezettségek pl: idézésre történő megjelenés Általános jogi kötelezettségek: Art általános elveinek betartása !!Adótárgy!!: adókötelezettség tárgyi oldala /!!Vigyáz nem= adójogviszony tárgya., sem adó tárgya!!/ az a a,

fizikai objektum b, dolog c, jog d, jogviszony e, tény /-újabb elméletek szerint f, jogcím g, magatartás is/ amelyre az adóztatás irányul /tehát aminek létrejötte miatt kell adózni, pl: mert keresünk/ 1. jövedelmi és forgalmi adóknál: adótárgy és adóforrás - amiből fizetni kell - egybeeshet pl: befolyó jövedelem, megtakarítás, vagyontárgy értékesítése /kivétel.prohibitív és konfiskatórius adók, mert ezek célja, hogy az adóalanyt megfosszák adóerejétől/ 2. vagyonadóknál és illetékeknél: forrás ált független az adótárgytól - 52 - !!Adó tárgya!! az adóalany és az adótágy közti-, vagy az az adóztató hatalmat az adóalannyal összkötő kapcsolat • adókötelezettség alapja, az adóztatás, a követelés jogcíme (-Tóth János: adó tárgya helyett az adóügyi jogviszony tárgya kifejezést használja: az adózónak - az adófizetés keretében - meghatározott kapcsolata az adótárgyával és az adófizetéssel)

Garanciális szabály: adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére lehet kötelezni 23. Tétel ADÓALAP, ADÓMÉRTÉK, MENTESSÉGEK ÉS KEDVEZMÉNYEK I. Adóalap /kvantifikált adótárgy/ az adótárgynak a pénzzel vagy más természetes mértékegységgel kifejezett mennyisége, amelybôl a, adókulcs b, adótétel alkalmazásával az adó összege megállapítható. • egyes tételes adóknál a törvény nem határozza meg az adóalapot, hanem közvetlenül az adótárgyhoz rendeli hozzá az adómértéket (pl.: bevándorlási engedély iránti kérelem) • tételes adóknál fordul elô az adóztatási egység alkalmazása (pl.: gépjármű adónál 100 kg) Az adóalap meghatározásának technikái: 1. a forgalmi adóknál és az egyes vagyonadóknál egyszerű 2. a jövedelemadónál és a társasági adónál korrekciós tételekkel kell csökkenteni, illetve növelni, az adózás elôtti eredményt korrekcióra akkor van szükség, ha

másfajta életviszonyok szabályozására meghatározott adótárgy szolgál az adóztatás kiindulópontjául vagy a teherviselés arányossága érdekében vagy szociális szempontok miatt módosítják az adóalapot. 3. Kummuláció eredménye pl SZJA összevont adóalap védelmezett jövedelmezőség vagy a költség segítségével határozzák meg 4. Becslés: a tételes adóalap megállapításához hiányoznak a hiteles adatok (általányadózáshoz képest nagyobb az adóhatóság döntési szerepe) 5.Minimumadó, átalányadóként is viselkedhet, az adóalap erőzióját hivatott megakadályozni 6. Alternatív minimum adó: a jövedelemadónál az adóalapot csökkentô levonások, jóváírások összege meghaladná az adó összegét 7. Adóalku: az adóhatóság és az adózó közti megállapodás II. Adómérték (adótétel, adókulcs): az a mennyiség, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítésébôl keletkezik meghatározása történhet: a,

adótétellel (tételes) b, adókulccsal (százalékos) adóterhelés szempontjából lehet: a, proporcionális : adóalppal egyenesen arányosan emelkedik a fizetendô adó összege b, progresszív: az adó az adóalapoknál meredekebben emelkedik, azaz átlagos adókulcs nő progresszió fajtái: - 53 - • • küszöb, azaz az adóalap határértékeinek átlépésekor az adókulcs vagy adótétel az egész alapra nézve nő réteges (sávos) progresszió: a határok átlépésénél a magasabb mérték csak a sávba eső adóalaprészre /ilyen a magyar adórendszer c, marginális adókulcs: adózó jövedelmének vagy más adóalapjának legmagasabb sávjában alkalmazott adókulcs Az alkalmazott adómérték függ: a, adónem sajátosságaitól b, adópolitikai döntésektôl /forgalmi adók mértéke proporcionális, de ettől még az adóterhelés maga lehet progresszív vagy degresszív ha a különbözô termékekre differenciált kulcsokat alkalmaznak/ degresszív

adókulcs alkalmazása, az adóalap emelkedésével csökken az átlagadókulcs (pl: USA-ban 86-ban, elmélete: ha már úgy is magasabb sávban vagy, akkor többet vonnak el tőled, nem kell, hogy még %-ban is jóval növeljék az elvonás szintjét) III. Adómentesség: az adókönnyítések egyik formája (!!Vigyázz ez nem =az adóalanyiság hiányával !!) az absztrak jogviszony létrejön, de valamilyen -az adótárgyban vagy az adóalanyban rejlô- ok miatt nem válik konkrét jogviszonnyá tehát: tényleges fizetési kötelezettség nem keletkezik Tipizálás módjai: 1. alanyi és tárgyi jellegű kétféle mentesség között a különbség pl. • a,illetékmentesség esetén, ha van olyan személy aki nem részesül mentességben, az a teljes összeget köteles kifizetni. • b, ÁFA esetén a tárgyi adómentességnél kedvezôbb a 0 kulcsos adókulcs, mert ez az elôzetesen felszámolandó adó levonására is jogosít (a tárgyi adómentességben erre nincs

lehetôség). • • • 2. feltételes vagy feltétlen: mindkettô lehet személyi és tárgyi pl: a, forgalmi adó tárgyi adómentes termékértékesítései feltétlen adómentesek b, öröklési illeték feltételesen adómentes, ha lakóház építésére alkalmas tulajdonnal vagy ingatlan öröklése esetén az örökös négy éven belül, lakóházat épít. feltételes mentességhez áll közel a meghatározott összeghatárig terjedő teljes mentesség / ilyen régen volt az SZJA-ban: 0 kulcsos jövedelemsáv/ 3. állandó - határozott idejű - vagy ideiglenes (pl befektetési kedvezmények) 4. Indokai és adópolitikai célok szerinti tipizálás teljes körűen lehetetlen szociális motíváció meghatározott gazdasági motíváció ( befektetés ösztönzés, környezetvédelem) IV. Adókedvezmények - 54 - • • • • • • • az absztrakt adójogviszony mellett létrejön a konkrét adójogviszony is /az adóalanynak tényleges adófizetési

kötelezettsége keletkezik, de ez mértsékeltebb összegű/ az adómentességhez hasonló csoportokba sorolhatók, jellegük alapján minden preferencia csökkenti a befizezetett adó összegét, ezért a hiányt pótlólagos adóterheléssel kell behozni, ami a “normális” - aza nem preferált - adóforrások terhelését eredményezi az adóalap és az adóbevételek védelme érdekében gyakran maguk az adótörvények korlátozzák az adócsökkentés összegét pl:SZJA adókedvezményeket és mentességeket gyakran rejtett költségvetési támogatásnak is nevezik a, szűkebb értelemben: a fizetendô adó összegébôl igénybe vehetô preferenciák (%-os kedvezmények vagy összegszerű levonások, SZJA rendszerében bevezetett adójóváírás is ide tartozik) b, tágabb értelemben: az adóalapból adott kedvezmények is, amelyek az adóalapot mérséklik c, az adóalapot mérséklő kedvezményekkel rokonok a következő könnyítések: / !!de ezek formailag nem

minősülnek adókedvezménynek !! / • kedvezményes adókulcs (adótétel) alkalmazása • kedvezô értékcsökkenséi leírás kulcsok • különleges költségelszámolás • széles körű veszteség elhatárolás (társasági adónál ) d, adótechnikai megoldások, amelyek az adópreferenciák közé tartoznak: pl: adó (illeték ) megfizetésének halasztása, felfüggesztése lehetôvé teszi a befektetési célú felhasználást pl: befektetési adóhitel /SZJA/: !! Vigyázz!! nem = fizetési halasztással, melyet - a fizetési könnyítés keretében - egyedi határozattal engedélyez az adóhatóság e, !! nem adókedvezmények!!: • 1.) adóvisszatérítés: jövedelemadó túlfizetése esetén • 2.) áfa visszaigénylés • 3.) kompenzációs felár: mezôgazdasági tevékenységet folytató adóalanytól történô felvásárlás esetén • 4.) adómérséklés, adóelengedés, fizetési könnyítés, törlés (behajthatatlanság esetében) • mert nincs

közük az anyagi jogi kötelezettségekhez és jogokhoz • Adókedvezmények sajátosságai: 1. tételes jogunk nem ad diszkrecionális jogot az adóhatóságnak az adókedvezmények vagy az adómentesség megállapítására, még a helyi adóknál sem. 2. az adókedvezmény és más közvetett támogatások kimutatása a központi költségvetés tárgyalásakor illetve zárszámadáskor kötelezô 3. az adókedvezmények gyakran sértik az adózási elveket (pl a teherviselés arányosságát, ami az alkotmányból levezethetô pozitív diszkrimináció) 3. AB határozataiban rögzítette az adókedvezményekre senkinek sincs Alkotmányon alapuló alanyi joga az államnak jogában áll a korábban biztosított adókedvezmények mértékét, körét, igénybevétel idôtartamát a jövôre nézve korlátozni vagy megszüntetni. - 55 - 24. tétel AZ ADÓJOGI NORMA SZERKEZETI SAJÁTOSSÁGAI, TÉNYÁLLÁSKÖTÖTTSÉGE MAGATARTÁS BEFOLYÁSOLÁS AZ ADÓJOGI NORMÁBA ÉS I. A

norma szerkezeti sajátosságai: adójogszabály jog által rendezett magatartási szabályok szerkezete: • 1. hipotézis(tényállás) • 2. diszpozíció (rendelkezés) • 3. szankció azaz: a hipotézisben megfogalmazott feltételek fennállása esetén az adójogi norma hatálya alá tartozó személynek a diszpozícióban előírt magatartást kell tanusítania, különben szabad utat nyer a szankció Sajátosságok: • 0./ különbözik a hagyományos normaszerkezettől - legszembetűnöbb a szankció más jogszabályokaban történő szabályozása • 1./ hipotézisben megállapított feltételek ténylegesen a címzett által alakíthatók • 2./ több vagylagos hipotézist tartalmaz (párhuzamosak) • 3./ a diszpozíció kvantitatív módon fejezi ki a jogalkotó akaratát (a teljesítôképesség különbözôségeinek következtében) • 4./ a pénzszolgáltatás teljesítése kötelezô (csak kivételesen természetbeni szolgáltatás) • 5./ az adókulcs vagy

adótétel meghatározásának konkrétnak kell lennie • 6./ nem perszonifikált, érvényessége nem egyedi esetekre szól, azaz általános érvényű • 7./ ismétlôdés lehetôsége, jövô orientáltság • 8./ tényállás kötöttség • 9./ a diszpozícióban elôírt magatartás tanúsítása vagy hiánya esetére joghatásokat tartalmaz pl. szankció vagy • pozitív joghatás • 10./ imperatív jellegű-mind az állampolgárokra, mind a hatóságokra • 11./ kötelezettségeket állapít meg Szankciók: • hipotézistôl és diszpozíciótól elkülönülten, más jogszabályokban határozzák meg pl: Artben • szankciók párhuzamosan is alkalmazhatók / egyidejűleg több is / fajtái: • a, objektív jellegű, reparatív szankciók :a késedelemmel és a nem fizetéssel okozott érdeksérelem jóvátételére szolgál, kamat jellegű pl. késedelmi pótlék, önellenôrzési pótlék • b, szubjektív jellegű, represszív szankciók: vétkességre,

felróhatóságra figyelemmel alakulnak, jövőbeli jogsértésektől való visszatartást szolgálják, preventív pl. adóbírság, mulasztási bírság, üzletbezárás Nem szankció: • pénzfizetési kötelezettség, mert ez a diszpozíció • a diszpozíció általában már önmagában is jogkövetkezményként hat a magatartás befolyásolására (prohivitív adók) az adózók a feltételeket a maguk számára legkedvezôbben alakítják - 56 - II. Tényállás kötöttség: az adózó kötelezettsége és egyéb jogi kötelezettségei csak addig terjednek, ahogy annak kereteit és tartalmát a jogalkotó alanyi és tárgyi értelemben behatárolta /!!adóviszonyok jogi szabályozás nélkül létre sem jönnének!!/ • 1. a norma megalkotásához az életviszonyok egyneműsítésére és típusalkotásra van szükség, ami pedig a norma viszonylagos zártságát eredményezi / hiszen a csoportokat egyenként és kimerítően kell szabályozni/ • 2. garanciákat

nélkülözô tényállás kötöttség - büntetôjogi normákat megközelítô tényállás kötöttség: sajátosság és belsô korlát is • 3. a jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van, hogy befolyásolja bizonyos életviszonyokat, de ha ezt igénybeveszi akkor az adójog logikájához kell igazodnia • 4. a követendô magatartás több mozzanatát kell rendezni, mint a polgári jogban: az adókötelezettség minden lényeges feltételét és elemét • 5. részletszabályok szükségesek a szabályozott életviszonyok sokszínűsége miatt • 6. csak a lényeges és tipikus vonások kiemelésére törekszik • 7. közvetlenül nem a magatartást, hanem annak eredményét értékeli • 8. személyi körülmények csak az egyenes adóknál kapnak szerepet • 9. az adójogi norma nem algoritmus (számtani műveletek elvégzésére adott program), a jog sajátos önmozgásának még jut szerep • 10.a jogi norma eltérő absztrakciós szintjei nem jelentenek

alá-fölérendeltséget pl: speciális szabályok éppúgy lehetnek garanciális jelentőségűek III. • • • • • • • Magatartás befolyásolás adójogi normával 1. Deklarált és rejtett adójogi magatartási szabályok Az adójogi norma: előírja, hogy adott körülmények között a jövőben milyen magatartást kell tanusítani a deklarált normák mögött egy vagy több rejtett, nem kategórikus szabály húzódik meg ezek együttesen valósítják meg a magatartás-befolyásolás kettős mechanizmusát a rejtett normák úgy érvényesülhetnek meg jogkövetéssel, hogy az adózó a hipotézishez alakítja saját viszonyait (ebben hasonlít más, diszpozitív vagy választható jogszabályokhoz) általában a deklarált norma több hipotézise együttesen közvetíti az ajánlott magatartás mintát az állampolgárok megértik a látens norma tartalmát, amellett, hogy felismerik az adókikerülésre is lehetőséget adó összefüggéseket, amelyekre a

jogalkotó nem kívánt ösztönözni (a nem kívánatos”kiskapukat” jogszabálymódosításokkal rendezik) 2. Látens norma • joghatása: csak pozitív joghatása van, szankciója nincs pl: kevesebb adót kell fizetni • formája: az írott jogra jellemző forma hiányzik - rögzítettség hiánya -, de jogi normának tekinthető • jogi tudattartalom vagy adópolitikai cél- ként is titulálható, enm pedig normaként, hiszen: normák léte független attól, hogy az egyén felfogta-e - 57 - végleges tartalma, magatartás befolyásoló hatása nem feltétlenül esik egybe a jogalkotói szándékkal • • • • • • 3. Jogi norma, mint lehetőség norma tartalmát meg kell ismerni - általában különböző közvetítőkön keresztül - mert a rutin nem elegendő a norma követésénél társadalmi jogkövetés nem megy végbe anélkül, hogy a jogkövetők ne lennének tudatában a jogi szabályozottságnak a norma=csak lehetőség, mert a tényleges

magatartást az egyén szükségletei és érdekei határozzák meg 4. A norma alkalmas a magatartás befolyásolására - azaz hatékony - ha: a, jogalkotói célkitűzés/ figyelembe véve a címzettek várható magatartásait/ + b, adóalanyok célkitűzései /egyedi életviszonyaikkal összevetve értékelik a norma rendelkezéseit/ ⇒egybeesnek IV. Az adójogi norma viszonylagos meghatározottsága 1. a jogalkotás történhet: a, kazuisztikusan: • öngerjesztő mechanizmus, mert minél körülbástyázottabb a fogalom, annál több rés található rajta • erre való hajlam okai: a társadalmi viszonyok sokszínüsége, gyors változása az adójog és más jogterület szabályozásának eltérései tényállás-kötöttség • a kazuisztika gyakran az adójog inflációjához vezet, mert viszonylag határozattlan jogfogalmak nem akadályozzák meg, csak “nagykorosítják” a jogalkalmazást • átlagos adózóktól autentikus értelemzés nem várható el •

állandó nyomás a jogértelemezésre • minél tökéletesebb speciális normát teremt a jogalkotó, annál több új, további meghatározást igénylő fogalom kerül a jogszabályba b,nagyvonalú rendezéssel, de ez sok joghézagot eredményez 2. Adózói autonómia: a választás joga: • amikor maga a norma nyújt címzetteinek választási lehetőséget • a jelenség összeegyeztethetetlen az állam pénzügyi érdekeinek feltétlen primátusával • pl: egyéni vállalkozó választhat, hogy a nem kizárólag üzemi célokat szolgáló személygépkocsiját az amortizáció speciális szabályai szerint számolja el, vagy általános személygépkocsi normaköltségként (megengedő diszpozícó alapján történik a választás) • • Választási jog korlátai: a, két alternatív érvényességű norma közül lehet - nem kötelező - választani, de ha már választ az adózó, akkor már csak az egyiket választhatja b, kogens normák közül nem lehet

választani - 58 - • • • • • • c, az adóhatóságnak itt sincs - éppúgy mint a diszpozitív normáknál - mérlegelési joga, ha a választás feltétele fennáll, de magának a kifizetőnek sem a választása után d, adózó mozgásterét tágítja, hiszen több jogszerű magatartást is megvalósíthat pl:SZJA e, korlátai: más adózók és a társadalom érdekei f, adózási formák közül általában egy sem preferencia / a legnagyobb kedvezményt a mezőgazdasági kistermelők kapnak / g, a válsaztási lehetőség tágítja az adózó mozgásterét ( az adózási hajlam növelésének és az adómorál javításának rejtett eszközeként is értelmezhetjük) h, a diszpozíció alternatív érvényességű, azaz a címzett több jogszerű magatartást is megvalósíthat 3.Adózói autónómia oka: a) adózói autonómia kiszélesítését kiváltó okok • atipikus helyzetben korrekciós lehetőség /aránytalanság mérséklésre, kazuisztikus

szabálytömeg helyett gyakorlatiasabb/ • társadalompolititkai jelentősége: állami beavatkozás mérséklése, adózói autonómia igénye • az adójogi norma zártságának és társadalmi érzéketlenségének következményeit igekszenek ellensúlyozni b) új jelenségek értékelése: • probléma: nehezen áttekinthető adórendszer, mert bonyolult ismeretanyag elsajátítására van szükség az átláthatósághoz • sokszor egymásnak ellentmondó szempontokat kell összeegyeztetni 4. Joghézag és analógia Joghézag: ha belső tartalom nem teljesen meghatározott ellentmondások, hiányok léte (sokszor szükségképpen fordulnak elő a joghézagok) ?: Alkalmazható-e az analóga? Válasz: garanciális hiány: hiányzik a “nullum tributum sine lege” elv és ennek jogszabályi rögzítettsége a) külső joghézag: • tényállás határainak korrekciója - bármilyen irányba - megengedhetetlen (ilyen elveken létre lehetne hozni plusz - törvényben nem

rögzített adókötelezettséget) • vagy fennáll az adókötelezettség, vagy törvényi analógiával sem hozható létre • csak jogalkotással szüntethető meg • a jogértelmezést és az analógiát el kell választani egymástól c) belső joghézag esetén: • adott eset eldöntéséhez a gyors jogalkalmazás sem mindig nyújthat segítséget, ekkor elkerülhetetlen az analógiade csak az adózó javára kedvező megoldás esetén (de az aluladóztatás is törvénysértő) • korlátozott mértékű analógia magából az adójogi norma jellegéből következik, hiszen az adózó is analógiára kényszerül • adóviszonyok horizontális és vertikális irányaira, valamint a jogalmazás és jogkövetés feltételeire figyelemmel ebben az esetben is negatív az analógia alkalmazása • joghézagok megszüntetésére csak jövőbeni hatállyal van lehetőség, hiszen ha az adóreform visszamenőleges hatállyal is változtat az jogbizonytalansághoz is vezethet -

59 - 5. Jogi és technikai normák Adótechnikai norma: • az adózás jogi normáihoz szervesen tapadó /ezért nehéz az elhatárolás/ • azok érvényességi feltételeit megtetemtő • szakmai jellegű előírások • amelyek kategorikus diszpozícióval közvetlenül befolyásolják (míg a jogi normákra jellemző mind a közvetett, mind a közvetlen magatartás befolyásolás): a) adózó b) adóhatóság magatartásait a szabályok megtartását segítik elő a szankció kilátásba helyezésével • a jogi normák alkalmazhatatlanok technikai normák nélkül, megkülönböztetésük viszonylagos csoportjai: • a, belső szakmai normák/ adóapparátusnak címzett belső leírások /adójog és Áe. • határán/ pl: adóellenőrzés helyszine • b, adójogi normához tapadó adótechnikai normák: mellékkötelezettségek • teljesítésével kapcsolatosak, vagy valamely tevékenység vagy foglalkozás • folytatásához kötődő szakmai normák pl: bevallási

határidők • c, műszaki, gazdasági előírások pl: termék-szolgáltatás jegyzékek 25. tétel ADÓJOGI NORMA HATÁLYA Hatály meghatározza: hogy a normákat a) milyen ügyben /tárgyi hatály/ b) kikre /személyi/ c) hol /területi/ d) milyen időszakban /időbeli/ kell és lehet alkalmazni, tehát milyen megszorításokkal állapítanak meg a normák jogokat és kötelezettségeket 1. Tárgyi hatály: a) anyagi normák ritkán jelölik meg, csak a nemzetközi gyakorlatban pl: ÁFÁ-nál gyakoribb, rendszerint egybeesik az adótárgy megjelölésével b) alaki-eljárási normák nagyobb jelentőségűek ? párhuzamos szabályok közül adott ügyben melyiket kell alkalmazni pl: termékimportot terhelő adóra -- vámtv 2.Területi hatály • a) főszabály: az ország egész területére • vámszabad területekre pl: fogyasztási adó azonban nem tekinti belföldnek • b) átnyúlhat az országhatáron • személy külföldön szerzett jövedelme, nyeresége bizonyos

feltételek esetén • az adókedvezmények korlátai között a magyar jogszabályok érvényesülnek • c) illetéktv: magyar állampolgárok, Mo-n élő nem magyar állampolgárok ( belföldön és külföldön - 60 - • • • lévő vagyoni értékű jog és ingó hagyatékára is kiterjed, ha külföldön nem fizettek öröklési illetéket) d) az ország egyes területeire pl: az adótv-ek egyes rendelkezéseinek hatálya pl: társasági adó regionális adókedvezménye e) helyi adójogi normák csak az önkormányzat illetékességére terjednek ki 3. Személyi hatály: • kik lehetnek az adójogi normák címzettjei /túlmutat az adózók körén/ • csak ezekre a személyekre lehet telepíteni a jogokat és a kötelezettségeket /szélesebb az adóalanyok körénél/ • függhet a személyi státuszukat érintő ismérvektől és tevékenységekkel összefüggő ismérvektől 4.Időbeli hatály legkritikusabb kérdés az alkalmazandó norma hatályát rendezi,

azaz az adott időpontban megállapítja a normát Anyagi normákra vonatkozó szabályok: • a) a normák hatálybalépését úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a felkészülésr (45 nap), ha számottevő beavatkozás történt • b) kiszámíthaatóság követelménye: az éves adókat az előző év november 15-ig be kell jelenteni, a rendelkezéseket ki kell hirdetni, mert ha mindez elmarad, csak a rákövetkező évben lehet a szabályokat bevezetni • c) visszaható hatály tilalma: nem állapítható meg új adókötelezettség • az adókötelezettsg feltételei nem szigoríthatóak • a tilalom azonban nem általános, ugyanis a feltételek viszzamenőleg könnyíthetőek (csak pozitív irányban enged eltérést a tv) • d) Hatályon kívül helyezés: norma hatályosságát érinti, érvényességét nem • tehát a megállapításhoz való jog elévülése napjáig kell alkalmazni, illetve követni Eljárási normákra vonatkozó szabályok: • a)

új szabályokat a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell: a hatályba lépést megelőző időszakra vonatkozó, de a hatálybalépést követően teljesíthető adókra vonatkozó mellékkötelezettségeket - főszabályként - az új jogszabályok szerint kell teljesíteni, de adóbevallást még a korábbi jogszabály szerint kell tenni • b) visszaható hatály tilalma: amennyiben a korábbi szabályok az adózóra összességében kevésbé terhes feltételeket állapítanak meg akkor azokat kell alkalmazni • c) normák megsemmisítése. amár hatályon kívül helyezett normáknak is lehet eljárási hatályuk pl. ha nem a jogszabály keletkezésére viszzamenő hatállyal helyezték hatályon kívül, ilyenkor a hatályon kívül helyezés - logikusan - nem érinti aokoat a jogszabályokat, amelyek a dátum előtt jöttek létre • !!de a megsemmisített normákra jogokat alapítani és kötelezettségeket telepíteni nem lehet, hiszen ezek már nem létező

jogszabályok - 61 - 26. tétel AZ ADÓJOG FOGALMA, AZ ADÓVISZONY ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI, AZ ADÓALANY (amely magában foglalja a 27. tételt is, ugyanis annak címe: ADÓJOGVISZONY) 0. Az adójog fogalma (ismételten): az adókat szabályzó anyagi és eljárási normák, valamint a normák alapján keletkező jogviszonyok összessége • • • • • I. Az adójogviszony általános jellemzői: az életviszonyokat részletesebben és aprólékosabban kell szabályozniuk az adójogi normáknak, mint pl: a Ptk normáknak kevésbé építhet akaratmegegyezésre a norma keletkezteti a kapcsolatot az adózó és a közhatalom között, ezért a közhatalom számára valamennyi lényeges elemet rendeznie kell az adójogszabály önmagában nem hoz létre adójogviszonyt (anyagi + eljárási norma csupán lehetőség), mert keletkezésükhöz jogi tényekre is szükség van anyagi+eljárási normák: keretfeltételek, amelyre a - természetes és jogi személyek - magatartásukat

alapozhatják, saját érdekeiknek, körülményeiknek és lehetőségeiknek figyelembevételével Az adójogviszonyok fajtái: a) anyagi b) eljárási - tartalma, alanya, tárgya szerint is eltérnek egymástól - folyamatszerűség jellemzô, ugynis a jogviszonyok kifejlôdése több fázisban történik fejlôdési szakaszok: • • • • 1. szakasz: Az abszolult szerkezetű, általános, absztrakt jogviszony jogviszony létrejötte, működése - különös tekintettel a rejtett norma jelenlétére az állam vagy az adóztatásra jogosult közhatalom, mindenkitôl követelhet adófizetést a magánszemélyek és szervezetek a kihirdetett norma alapján meghatározzák az általuk követendô magatartást, optimalizálják adójukat és ennek érdekében egyes magatartásokat tanúsítanak adózó aktív magatartása például: ha olyan településre teszi át a székhelyét, ahol kevesebb az iparűzési adó 2.szakasz Relatív szerkezetűvé válik a jogviszony (egyedi

konkrét) • létrejön az anyagi adókötelezettség • csak hipotetikus fizetési kötelezettségek az adózási idôszak végére alakulnak ki • alanycsere: azaz az adóztató közhatalom helyébe adóhatóság lép - 62 - 3. szakasz Létrejönnek az eljárási jogviszonyok II. Az adójogviszony alanya, tárgya, tartalma 1. Alanya a) anyagi jogviszony: általában az absztrakt anyagi jogviszony alanya az adóztató közhatalom , míg egyedi jogviszyban az adóhatóság szerepel amelyik hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, valamint másik oldalról az adózó b) eljárási jogviszony: az adózó áll szemben az adóhatósággal 2. Tárgya: emberi magatartások (!! Vigyázz!! nem esik egybe az adótárggyal ami másként az adójogviszony közvetett tárgya) • az adójogviszony közvetlen tárgya a tényállás megvalósulása szempontjából jelentős magatartás • az a magatartás nem feltétlenül egy magatartás pl: az adófizetés • az anyagi jogviszony

akkor is reális ha tényleges fizetési kötelezettségre nem kerül sor, vagy azt kedvezményekkel csökkentik • • • • • • • 3. Tartalma: azok a jogosultságok és kötelezettségek alkotják amelyek a jogviszony alanyát megilletik, vagy terhelik az adójogviszony egyik alanyának kötelezettsége nem esik egybe a másik alany jogaival az adózó jogai általában feltétlen jogok de léteznek feltételes jogok is, amik az adóalany magatartásaitól, teljesítéseitôl függôen korlátozhatók léteznek olyan jogosultságok pl.: törvény elôtti egyenlôség, diszkrimináció mentesség, amely akkor sem korlátozható ha adókötelezettségét súlyosan megszegte (ezek a feltétlen jogok, de emellett jelentős számú feltételes jog is létezik pl: kedvezményekhez való jog) az adójogviszony alanyát megilletô jogok alapfunkciója, hogy minden eszközt megkaphasson kötelezttséginek teljesítéséhez + adóhatóság jogai és kötelezettségei gyakran

egybeesnek pl: adóztatás is mindkettő adóhatóság jogai is korlátozottak pl. mérlegelési jog - 63 - III. Az adójogviszony keletkezése, módosulása és megszűnése Keletkezése: a konkrét anyagi adójogviszony tevôleges emberi magatartással jön létre, de lehetséges, hogy passzív magatartás vagy esemény hozza létre (pl.: halál) Idô múlásával is keletkezhet (pl.: 4 év) Megszűnés: a fô kötelezettség - adófizetés - teljesítésével, (de ez inkább eseti adókötelezettségnél jelentős ) /!!vigyázz!! eljárásjogi értelemben még nincs vége/ Eljárási jogviszony: (eltér az anyagi jogviszony szabályaitól) Keletkezése: bejelentkezéssel pl: vállakozási tevékenység esetén megelôzi az anyagi jogviszony keletkezését, anyagi jogviszont követô 15. napon belül (a mulasztás nem késleltei a keletkezést) folyamatszerűség jellemzi Megszűnés: utolsó mellékkötelezettség megszűnésével, elévüléssel ⇒Mulasztás: sem az anyagi,

sem pedig az eljárási jogviszonyok keletkezését nem akadályozza meg ⇒Adómegállapításhoz való jog és végrehajtáshoz való jog elévülésének jogviszonyt megszüntető hatályát nem rendezi a tételes jog, de más adójogi rendelkezések alapján arra lehet következtetni, hogy mindkét elévülés megdzünteti a) a fizetési kötelezettség érvényesíthetőségét b) valamint magát a fizetési kötelezettséget is 28. tétel FELELŐSSÉG AZ ADÓJOGBAN I. Elemei: (helytállási kötelezettség esetén) a) jogellenes magatartás b) közpénzügyi érdekek sérelme c) magatartás és érdeksérelem közti okozati összefüggés • • • • • 1.) Helytállási kötelezettség nem azonos az adójogi felelôséggel, mert megállapításához további feltételek szükségesek a felelôssé tett személynek valamilyen objektív lehetôsége volt a magatartás befolyásolására más személyek által kifejtett magatartásért felel az adóalany megbízottjának

vagy alkalmazottjának jogellenes magatartása esetén, ha a jogsértô magatartást az adótanácsadó vagy a könyvelô tanúsítja az adóalany nevében (felelősség alapja: nem járt el kellő körültekintéssel a kiválsztáskor) 88-as adóreform óta a helytállásra kötelezhetôk köre megváltozott pl: a házastárs kikerült a feltétlenül kötelezhetők köréből és garanciák korlátozzák a kötelezettség érvényesítését pl: sortartás 2) a jogellenes magatartás feltétele, az adójogi felelôsségnek: ez lehet aktív vagy passzív magatartás - 64 - • • • • a törvényrendelkezések megsértése esetén vélelmezik a hanyagságot, mint a vétkesség - felróhatóság - minimumát kimentési lehetôség: elháríthatatlan külsô ok esetén (pl: Art 68.§: " Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok

idézte elő.") vagy úgy járt el ahogy az adott helyzetben elvárható (pl: Art 74 15.§: "Nincs helye a mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható.") tehát az adójogban, mind a polgári jogi, mid a büntetőjogi elvárhatósági fogalom megjelenik (többnyire eltérő tartalommal) fôszabály a tényállást az adóhatóságnak kell bizonyítania, de pl. h az adóhatóság becsléssel állapította meg az adózó adóalapját,, akkor az adózó - hitelt érdemlő bizonyítékaival - kimentheti magát / ez az exculpáció/ 3) érdeksérelem akkor mutatható ki a legkönnyebben, ha az adóalany fô kötelezettségét sérti meg ilyenkor az államháztartás valamelyik alrendszerét kár éri, meg nem fizetett adótartozás tényleges összege, elmaradt haszon és költségek • akkor is beáll, ha az adóalany magatartása veszélyezteti a bevételek

beszedését pl: információ elrejtése, vagy hibás bevallás • • 4) okozati kapcsolat • cselekvés, mint jogsértô aktív magatartás és a pénzügyi érdekek megsértése között szükséges • de a felelősség és a jogkövetkezmények egymással nem azonosíthatók /a felelősség csak megalapoz/ 29. tétel AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT JOGI SZABÁLYOZÁSA, SZAKASZAI, ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK Nemzetközi gyakorlat szerint szükség van az adózási folyamat átfogó törvényi szabályozására (Mo: Art: kódex jellegű szabályozás) I. Mögöttes szabályok: a) 1957. IVtv Államigazgatási eljárás általános szabályai: alkalmazandó: ha az Art, vagy az adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik b) Bírósági végrehajtásról szóló tv (Vht III-IV. fejezet): ha az adóhatóság végrehajtási cselekményekat foganatosít és nincs más rendelkezés pl: ingó végrahajtás, végrehajtás

pénztintézetnél kezelt összegre c) !!az Art normáival szemben mindig elsőbbségük van az egyes spesciális adótv-eknek!! (de ezek nem tekinthetők mögöttes szabályoknak) d) nemzetközi jogi normák: az Art deklarálja ezek elsőbbségét, különösen a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezmények szabályainak van jelentősége • II.Az adózási folyamat jogi szabályozása elvek: érvényesíthetôség, igazságosság, egyszerűség - 65 - • • • egységes szabályozáshoz szükséges, hogy átláthatóvá tegyék a követendô magatartásokat, kiküszöböljék a inkonzisztencia veszélyét az Art: adózási folyamat kódex jellegű szabályozása, néhány közös szabállyal III.Adózási folyamat szakaszai: 1987-88-as adóreformmal az adózási szabályokban kétirányú változás történt a, az önadózás miatt az adózási folyamat tipikusan adóhatósági beavatkozás nélkül valósul meg / az adó és az adóelőleg levonása is így

valósul meg, és hasonló az adóbeszedés is, mert ott sem az adóhatósággal érintkezik pl: az idegenforgalmi adó alanya/ b, érdemi kérdésekben megnyílt a bírói felülvizsgálat lehetősége Szakaszok: megkülönböztethetünk a) esetleges és b) szükségszerű szakaszokat 1. önadózás- jogkövetési szakasz /adózó pl: munkáltató vagy adóalany cselekszik/ Cselekmények: • a, bejelentkezés • b, nyilvántartás, könyvvezetés, bizonylatkiállítás • c, adómegállapítás és előlegfizetés - a szakasz egyes adózóknál már az adatszolgáltatással és adófizetéssel le is zárulhat - e szakaszban az államigazgatás tevékenyxsége mellőzhetetlen, de csak regisztratív jellegű (nyilvántartásba vétel, feldolgozás, rögzítés, esetleges visszaigénylések teljesítése) - kivetéssel megállapított adók esetén hiányzik a külön bejelentés, hiszen az a bevallással együtt teljesül 2. Pénzügyi ellenőrzés: - nem szükségszerű rész

folyamat és teljeskörű teljesítése lehetetlen - az Áe. szerint ez is államigazgatási ügy, de az adóhatóság cselekménye - szűkebb értelemben nem irányul - állig aktus kibocsájtására !!Ellenőrzés!!: • az Art nem tekinti az eljárás részének, főleg a határidők számítása miatt nem, ezzel szemben az Áe. szerint állig ügy, mert hatósági ellenőrzés történik • ( Tehát, bár államigazgatási eljárásról van szó, mégsem keletkeztet autómatikusan adóigazgatási eljárást. Ha a jogsértés megállapítható, akkor megindítják az adóigazgatási eljárást) • !! Vigyázz az ellenőrzést adóigazgatási eljárásban is le lehet folytatni pl: ha az ellenőrzés utólagos adómegállasra irányul 3. Adóigazgatási eljárás: • határozathozatallal végződik • indulhat: • a) hivatalból pl: jogsértést állapítottak meg ellenőrzés során • b) kérelemre pl: disszidens kérelmére • c) bejelentésre • d) bevallásra - 66 -

• adókivetés és kiszabás esetén az eljárás nélkülözhetetlen, hiszen az adómegállapítás határozattal történik ( főkötelezettség nem teljesíthertő enélkül), de nem a folyamat egésze zajlik 4. Közigazgatási per: esetleges szakasz, nem része az állig eljárásnak • az adóhatóság II.fokú, jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére • • • a) megváltoztathatja b) hatályon kívül helyezhet c) az adóhatóságot új eljárásra utasíthatja IV. Adózási alapfogalmak • • • • 1) adózás: (kettős fogalom) - egyrészt az adójogi normákban elôírt jogviszonyokban tanúsítandó magatartások összessége - másrészt a törvényekben meghatározott jogok és kötelezettségek összessége /mind az adóeljárásban, mind azon kívül/ Vonatkozik: a) adók és költségvetési támogatások b) adózók és más személyek és adóhatóság tágabb fogalom az adóeljárásnál, jelentôs része eljáráson kívül

zajlik Art fogalma szerint (3.§) adókra költségvetési támogatásokra, és ezekkel összefüggô eljárásokra vonatkozó tevékenység ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenôrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik nemcsak az adózó, hanem az adóhatóság magatartásait is meghatározza (az adóztatás speciálisan az adóhatóság tevékenységét fogja át) 2) adóztatás: adóhatóság tevékenysége - 67 - 3) adóeljárás: az anyagi jogi normák realizálódásának keretei - tipikus megvalósulási formája: a) önkéntes jogkövetéssel b) az államigazgatási szervek közreműködése nélkül -azaz adóigazgatási eljárás nélkül 4) adóigazgatási eljárás (Art 8. fejezet) - az adóhatóságnak az adóügyben közvetlen kapcsolatba kerül az adózóval, konkrét eljárási jogviszony is létesül - azaz az adóügyben - megvalósulhat: a) kérelemre b) hivatalból !! Vigyázz nem tévesztendő

az adóeljárással, ami az egész realizálódási folyamatot átfogja!! 5) adóügy: adóval, költségvetési támogatással összefüggô hatósági ügy (kizárólag a hatósági eljárási szaklaszban értelmezhető) 6) adóigazgatás: tágabb tevékenységi kör, mint az ellenőrzés és az adóigazgatási eljárás, ugyanis a hatósági jogalkalmazó tevékenységnél tágabb szervezô, nyilvántartó, finanszírozó és egyéb tevékenységét is átfogja 30. tétel ADÓZÓK ÉS ADÓHATÓSÁGOK, AZ ADÓZÓI JOGOK I. Adózó: • az adóhatósággal kapcsolatba kerülő személyek legtágabb köre • normák címzettje, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségek terhelhetik • az Áe-ben használt ügyfél fogalomnál tágabb kör, hiszen az adózási folyamatban rendszerint nem is keletkezik adóügy (azaz az adóhatóság nem kerül közvetlen kapcsolatba az adózóval) • tágabb, mint a költségvetési támogatások alanyainak köre, • tágabb, mint az

Áht. befizetésre kötelezhető személyek köre ( belföldőn működő, illetve jövedelemmel, bevétellel, vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint belföldi vagy külföldi természetes személyek II. Adózók főbb csoportjai: 1. Adózó: az a személy , akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art megállapítja . (Art 5§) Vagylagos feltételek az adózókra: • a, jogi személy, ha Mo-n székhellyel vagy telephellyel rendelkezik vagy egyébként gazzdasági tevékenységet folytat • b, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, vag egyébként Mo-n tartózkodó magánszemély • c, belföldön vagyonnal rendelkező, vagy bevételt-jövedelmet szerző magán,- és jogi személy vagy szervezet • d, magán,- jogi személy vagy egyéb szervezet, ha Állig vagy bírósági eljárásban vesz részt - 68 - - az Áht szerint

szűkebb a költségvetési befizetésre kötelezhetők köre: • a, belföldön működő, illetve jövedelemmel,- bevétellel,- vagyonnal rendelkező jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • b, jövedelemmel,- vagyonnal, bevétellel rendelkező belföldi vagy külföldi természetes személy • adózói minőség célhoz kötött, a kötelezttség teljesítéséhez tapad pl: az adatszolgáltatás önálló kötelezettség, független attól, hogy a vállalkozás a TA alanya-e Adózók típusai: • 1.a) adóalany • 1.b) munkáltató, kifizető és adóbeszedésre kötelezett • 1.c) adatszolgáltatást, bizonylat vagy igazolásának kiállítását végző szerv • 1.d) felszámoló ( a felszámolás kezdeti időpontjától az adózó helyébe lép, ez az újonnan keletkezett adókötelezettségekre is vonatkozik) • 1.e) kezes és tartozásátvállaló (adóhatósági jóváhagyással adózóvá válik) • 1.f) nyilatkozattételre vagy

tanuvallomásra kötelezett III. • Adózói jogok: erednek heterogén jellegűek Art. szabályain kívül Alkotmányból és más törvényekbôl részben alapelv jellegűek, melyek az adózási folyamat egészében érvényesülnek, részben egy-egy szakaszhoz igazodnak pl. jogorvoslathoz való jog • jellegük szerint különböznek a jogok 1. az adóhatóság cselekvési korlátait vonják meg (kétszeres ellenőrzés tilalma) 2.a) adóhatóság közreműködése nélkül is gyakorolható (önellenőrzéshez való jo 2.b) adóhatóság közreműködését feltételezi a gyak (tájékoztatáshoz való jog) 3.a) többsége feltételes (méltányossághoz vagy fizetési könnyítéshez való jog) 3.b) feltétlen jogok ( egyenlô és diszkriminációmentes elbánáshoz való jog) • iratbetekintéshez való jog: adózásra vonatkozó iratok megismerésének joga • minden olyan iratba betekinthet, másolatot készíthet, amely jogainak érvényesítéséhez vagy

kötelezetttségeinek teljesítéséhez szükséges, kivéve az adótitiok hatálya alá esőket • kotlátja: állandó: más személyek jogainak védelme (saját jogaival szemben adóhatóság nem védhet, az adózóra vonatkozó minden iratot köteles megmutatni) • idôleges: ellenôrzés megkezdéséig, ha valószínű hogy azok tartalmának megismerése a késôbbi ellenôrzést meghiúsítaná, errôl adóhatósági határozat kell hozni, de ez nem megtámadható IV. Más személyek az adózási folyamatban adókötelzettségek között fel nem sorolt kötelezettségek az adózókon kívül más személyeket is tehrelnek • a) szakértô: adótitok- megôzési kötelezettség • b)tanú: idézésre történô megjelenés és vallomástételi kötelezettség Art illetve Áe. alapján - 69 - • • • • • c) ügyvéd, adótanácsadó: képviseletre, ellenjegyzésre, jóváhagyásra vonatkozó sajátos kötelezettségek d)ingatlan tulajdonosa: belépés tűrése,

pl: ha az adózó a vállalkozást lakásában végzi e) örökös, túlélô, házastárs: adó megállapításához szükséges igazolások rendelkezésre bocsátása elmaradás jogkövetelése: kerül sor az adó évközi megállapítására és adóvisszatérítésre f) fôként közeli hozzátartozók: SZJA preferenciák eljárási kötelezettségekkel járnak pl. felsôoktatási intézmény hallgatójának tandíjra befitetett összeg után a nagykorú gyermeket is megilletei az az adókedvezmény, ami elhunyt szülőjét megillette V. Adóhatóságok adóhatóság a konkrét eljárási adójogviszony alanya, de nem minôsül adóalanynak vagy adózónak tevékenységük nem kizárólag hatósági tevékenység, hanem pl: adótechnikai is 4 típusa: /ART 6.§/ 1) APEH és szervei = állami adóhatóság • kétfokú szervezet: megyei,- fővárosi és országos szervek • APEH jár el, ha a tv másképp nem rendeli • APEH feladatai: - részben vagy egészben a készpéz

költségvetés, az elkülönül állami pénzalap javára teljesítendô kötelezô befizetés • készpénzi költségvetés és elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás • adóvisszaigénylés vagy adóvisszatérítés megállapítása + beszedése, nyilvántartása, végrehajtássa, visszatérítése, kiutalása és ellenôrzése 2) VPOP = vámhatóság • olyan adóügyekben járnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vámügyekhez a jövedéki termékek ellenôrzéséhez • feladata:⇒vámkiszabás • ma már Vámtv hatálya alá tartozik, ’96. áprilisig az Art-t alakalmazták rá • megállapítsa a termékimport áfá-ját, statikai illetéket, fogyasztási adót • 98. január 1-től a belépető vámhatóság állapítja meg a a külföldi rendszámú gépjármű adóját 3) önkormányzat jegyzôje= önkormányzati hatóság Települési önkormányzat jegyzôje: • helyi adók • belföldi rendszámú gépkocsik után fizetendô

gépjárműadó • adók módjára behajtandó köztartozások • 98 január 1-től eljár a termőföld bérletével, haszonbérletével kapcsolatos ügyekben / az ingatlan fekvése= illetékességi alap+ fellebbezést a megyi közigazgatási hivatal állapítja meg/ 4) illetékhivatal elsôfokon jár el önkormányzati feladat és hatáskörbe tartozó ügyekben: • illeték kiszabása, megfizetése, behajtása, fizetés rendjének ellenôrzése • megye székhelye szerinti városi önkormányzat jegyzôje • Pest megyében a megyei közigazgatási hivatal által kijelölt városi jegyzôje - 70 - Budapesten fôvárosi önkormányzat fôjegyzôje elsőfokú illetékhatósági ügyekben pedig:: • megye székhelye szerint, illetve kijelölt városban Megyei Illetékhivatal • Fôvárosi Illetékhivatal 98 január 1-től: megyei jogállásúak lesznek az illetékhivatalok • További változások : • 98. jan 1-től adóhatóságnak számít a Tb is • a Tb járulékokra

is az Art-t kell alkalmazni, elsőfokon fizetési meghagyást bocsájtanak majd ki meg nem fizetés esetén (ez ellen nincs felllebbezés, csak azonnali bírói út, emellett a másodfokú jogerős határozat is - jogsértésre hivatkozva- korlátlanul megtámadható) 31. tétel ADÓKÖTELEZETTSÉG AZ ART-BEN, A BEJELENTÉS I. Adókötelezettség az Art-ben eljárási adókötelezettség akkor keletkezik ha a tényálláselemek megvalósultak (az adómegállapításnak is minôsülô kötelezettségek jellemzése az adómegállapítási módok között) Adókötelezettségek: Art 9.§ (1) Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése érdekében köteles törvényben vagy e tv-ben előírt: • 1) bejelentés, nyilatkozattétel • 2)adómegállapítás /önadózás, munkáltató-kifizető adómegállapítása/ • 3)bevallás • 4) adó és adóelőleg megfizetése • 5) nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) • 6) adatszolgáltatás •

7) adólevonás és adóbeszedés II.Bejelentés: adózó nyilvántartásba vétele adóigazgatási gyakorlat szempontjából kiemelkedő jelentőségű , csak ezután ⇒ ellenôrzhető az adózó • Fajtái: • a) bejelentkezés: elsô bejelentés, célja adószám megszerzése- minden iratkon kötelezô használni függ ettôl bizonyos jogok gyakorlása • b) további bejelentések: minden adókötelezettséget érintô - általában változás bejelentése Bejelentkezés rendezô elvei: • 1/ bejelentkezésnek csak a tevékenységhez kötött adókötelezettségnél van gyakorlati jelentôsége pl: jövedelemadók, a nem rendszeres tevékenységet végzőknél egyes részletszabályok alól felmentést enged az Art • Változások 98. január 1-től: az előzetes bejelentkezési kötelezettek köre kiegészül a fióktelepekkel (ez a jogi formula nem önálló entitásra utal) - 71 - • • • • a kereskedelmi,- információsirodaáknak - a tevékenység megkezdése

után -15 napon belül kell bejelentkezniük 98január 1-től nem kell külön bejelenteni a lakcímváltozást , mert az más információforrásból beszerezhető lesz 2/ csak az ua. adóhatóság körébe és illetékességébe tartozó adókötelezettségekre vonatkozik a bejelentkezés /tehát, ha az adózó más megyében is megkezdi már bejelentett adóköteles tevékenységét, akkor nincs ismételten szüks ég a bejelentkezésre, hiszen az adóhatóság ugyanaz/ állami adóhatóság – egyben adóhatóság 1) Vállalkozók bejelentkezése • ha az adóköteles tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött • kérelem (nyomtatvány) kitöltésével, bemutatásával jelentkezik be • tevékenység megkezdésének feltétele • adószámot vállakozói igazolványban fel kell tüntetni cégjegyzékbe kell bejegyezni 2) Más adózók • a) azon adózók, akiknek tevékenysége nem kötött vállalkozói igazolványhoz vagy

cégbejegyzéshez, de tevékenységük vállalkozói jellegűnek minôsül • tevékenység megkezdésétôl számított 15 napon belül • a bejelentkezés ténye nem keletkeztet anyagi értékben vett adókötelezettséget, ahhoz további feltételeknek kell megvalósulniuk • az adószámot szerzett magánszemély minden iraton ezt köteles használni a korábbi adóazonosító helyett • ÁFA alanyai • b) azon adózók akik nem minôsülnek vállalkozónak vagy ÁFA alanynak, 1996-ban nem kötelesek bejelentkezésre sem előzetesen, sem 15 napon belül a bevételszerzô tevékenységgek kapcsolatban • kivétel (ÁFA alanyiság és vállalkozói tevékenység híján is kötelesek bejelentkezni) • kifizetôk– elsô adóköteles kifizetéstôl /beszedéstôl számított 15 napon belül • adóbeszedôk munkáltatók minden esetben kötelesek, akkor is ha nem végeznek sem ÁFA sem vállakozói engedéyköteles tevékenységet • c) üzletszerű tevékenységet nem

folytató szervezetek: teljes körű, kötelezô bejelentkezés (ÁFA alanyiság nélkül is, általában munkáltatók) d) Változás 1997-tôl • az eddigi bejelentésre nem kötelezett magánszemélyek, akiknek személyi adatait az adóhatóság - korábbi adóbevallás hiányában - nem ismeri • a személyazonosító jel helyébe lépô adóazonosító szám megszerzése érdekében kötelesek bejelenteni az állami adóhatóságnál nyomtatványban: • . név • . szül hely • . lakóhely • . anyja leánykori neve • . útlevélszám áll polgársága nem magyar állampolgárok esetében • ez alapján vesz nyilvántartásba az adóhatóság - 72 - • • • akik már az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepelnek, azoknak az adóhatóság 1996. szept 3O-ig megküldi az adóazonosító jelet ha nem: be kell jelentkezni azoknak is, akikról az adóhatóság már nyilvántartással rendelkezik adóazonosító jelet az adóigazolvány tartalmazza

Adóigazolvány tartalmazza: az adóazonosító szám megsszerzéséhez szükséges adatokat ( fennt) + adóazonosító szám (azonosító funkciója miatt nem kezelik titkosan) kiállítás keltét - az adózó köteles megôrizni adatait, valamint felhívásra az adóhatósággal megismertetni Art 16.§ (5) "az adóazonosító számotaz adózással összefüggô minden iraton fel kell tüntetni, A magánszemélynek az adóazonosító jelét közölni kell a kifizetôvel, munkáltatóval,az adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító, adatszolgáltatásra kötelezett szervvel, továbbá biztosítóintézettel, pénzintézettel, ha olyan kifizetést teljesít, amelynek alapján a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik." adatok jellegük szerint kétfélék: a) adózó azonosításához szükségesek b) a későbbi ellenőrzésekhez nyújt információt Art által meghatározott bejelentendô adatok köre • nyomtatvány

kitöltéséhez szükséges alkalmakkor: • név, cím, lakóhely, székhely, telephely • alakulás idôpontja, alapító okirat kelte, száma, jogelôd • tevékenység megkezdésének idôpontja, tevékenységei • képviselôje, ügyvezetôk adatai, tulajdonosok adatai • vállalkozók bankszámlaszámai • cégnyilvántartás: bejegyzés száma, idôpontja • kapcsolt vállakozásokat • könyvvezetés módját Bejelentkezés törvényi szabályai: legalább 3 alkalommal kell bejelenteni aza adatokat: 1. a bejelentkezéskor közli az adózó az adatok többségét 2. a bankszámlát vezető bankot és a bankszámlaszámot csak a bankszámlanyitát követően kell bejelenteni 3. cégbejegyzést - számát, időpontját - megtörténte után kell közölni Egyes adókra speciális szabályok 1) Általános Forgalmi Adó kötelezettség bejelentése - az Art szabályaihoz képest további nyilatkozatok megtételére nyílik lehetőség - az ÁFA alany bejelentkezéssel

egyidejűleg nyilatkozik a) kizárólag tágyi adómentes értékesítést (egyes szellemi alkotásoknál és rokon tevékenységeknél) b) adóalanyilag tárgyi adó mentes helyett adóalanyiságot c) alanyi adómentesség (nincs nyilvántartási-megállapítási-bevallási és elszámolási kötelezettség sem, de az előzetesen felszámított - azaz ráterhelt - adót sem igényelheti vissza) - 73 - d) adómegállapítás melyik különleges módját választja - korábbi nyilatkozat megváltoztatását a változást megelôzô adóév utolsó napjáig kell bejelenteni Azonnali bejelentési kötelesség. • ha az adókötelezettséget értintô olyan változás következik be, amely az eredeti nyilatkozattétel következményeit ex nunc vagy ex tunc hatállyal megszünteti pl: ha a választásra jogosító értékatárt az adózó évközben lépi át, a jogosultság feltételei azonnal megszűnnek) • ha a választási joggal az adózó jogszerűen már a bejelentés

idôpontjában sem élhetett volna, akkor visszaható hatállyal szűnik meg nyilatkozatának érvényessége 2) Illetékkötelezettséggel járó vagyonszerzés bejelentése • a) Illetéktv. rendelkezései szerint kell bejelenteni a: vagyonszerzés tényét, megszerzett vagyon forgalmi értékét • b) normál hagyatéki ügyben az örökös köteles bejelenteni az öröklés tényét a közjegyzőnél - formanyomtatványon • c) ha a hagyatékot a közjegyző adja át, akkor a közjehgyző köteles bejelenteni a vagyonszerzést az Illetékhivatalnál • d) ingatlan tulajdonjogán ak megszerzését a Földhivatalnál kell bejelenteni az adás-vételt vagy ajándékozást tartalmazó szerződéssel együtt ( az ügy iratait a Földhivatal továbbítja az Illetékhivatalhoz) • e, vagyonszerzési illeték alá tartozó - de nem ingatlan nyilvántartási ügyeket - közvetlenül az Illetékhivatalnál kell bejelenteni • • Illetékhivatal állapítja meg az illeték alapot -

az ügylet értékét - ha: bejelentésre nem került sor bejelentett érték a I.hivatal megítélése szerint eltér a forgalmi értéktől 3) Általányadózás bejelentése • egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély az előző évre vonatkozó - éves - adóbevalláshoz fűzheti az SZJA adóálalány választásának nyilatkozatát !!de csak a bevallásra nyitvaálló határidőn belül (késedelmi igazolásnak nincs helye) • az átalányadózással kapcsolatos változásokat pl: a tevékenység módosítását, a változásra okot adó 1. értékesítést megetlőzően kell bejelenteni • a jogosultság kizárásának körülményét pedig bekövetkezte után 15 napon belül Helyi adó bejelentése csak a helyi önkormányzat által bevezetett adók körében van helye bejelentésnek adózó bevallásának benyújtásával jelenti be adókötelezettségét jogi személyek és egyéb szervezetek vagyoni típusu adóit - építményadó, telekadó

kivetéssel állapítja meg az adóhatóság /nem kell külön bejelentkezni/ • belföldi rendszámú gépjárművek adójára a helyi adók általános szabályai érvényesek • alkalmi iparűzés esetén tevékenység megkezdésekor kötelező a bejelentés kivéve: a) az önadózás: vállalkozók kommunális adója helyi iparűzési adó b) az adóbeszedés eseteit: idegenforgalmi adó 4) • • • - 74 - • • • Korábbi bejelentés módosítása az adókötelezettséget érintő változást - különösen a törvényben meghatározott értékhatárok elérését - a bekövetkezéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az előírt nyomtatványon kivéve az ÁFÁ adómegállapítási módjáról szóló nyilatkozatok változásátát (ugyanis: adóév utolsó napjáig kell bejelenteni) lakóhely-változást akkor kell bejelenteni, amikor az adózó - a megváltozás után - először fordul adóügyével az adóhatósághoz pl: évvégi bevallás

/előző lakcímét és a korábban eljáró illetékes hatóság nevét is közölni kell ilyenkor/ ⇒ez a szabály változik január 1-től 32. tétel ADÓBEVALLÁS, ADÓFIZETÉS, ADMINISZTRATÍV KÖTELEZETTSÉGEK, NYILATKOZATTÉTEL ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS • • • • • • • I. Adóbevallás (Art 20§) “ Az adózó az önadózással megállapított adóról továbbá kötségvetési támogatásról- az eljárási illetékeke kivételével - adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz” az adómegállapítási módok nélkülözhetetlen eleme az önadózás elképzeletetlen bevallás nélkül 1) Bevallás funkciója: adókivetést (kiszabást) tartalmazó határozatnak feltétele önadózás és levonás esetén az adómegállapítás eredményeit tükrözi az adóhatóság tevékenységéhez is nélkülözhetetlen: a, költségvetési támogatást ennek alapján utalják b, befizetések is ennek

alapján nyilvántartott adószámlával szemben számolandók el c, a határozattal történô adóelôleg - kivetés (fizetési meghagyás) is ezen alapul ellenôrzések a bevallást nem helyettesíti az adó megfizetése! bevallás törvényben meghatározott időszakonként történik 2) Bevallás tartalma: (Art 20§): a) adózó azonosításához b)adóalap-adómentességek- kedvezmények megállapításához c) az adó és költségvetési támogatás alapjának és összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza • egyes adóknál a havi és évközi -pl: negyedéves - bevallás mellett éves összesítő bevallást is előír atv. Pl: ÁFA • írásban elôírt formanyomtatványon illetve gépi adathordozón • adónként, költségvetési támogatásonként és adózási idôszakonként történik több adóköltelezettség is teljesíthetô ugyanazon nyomtatvány felhasználásával 3) Bevallás teljesítése: • határidô elôtt is teljesíthetô, de

csak az adózási idôszak letelte után nyújtható be bevallás • költségvetési támogatás sem igényelhető idő előtt • a bevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése súlyos jogsértés, melyek szankcionál a törvény - 75 - akadályoztatott adózónak az akadály megszünése után legfeljebb 15 napon belül igazolási kérelemmel egyidejűleg kell bevallást tennie • magánszemélyek törvényben meghatározott módon mentesülnek a bevallás alól pl: nincs adóköteles jövedelmük, csak nyugdíjuk • Soron kívüli adóbevallás (3O nap): a, megszűnés • b, adóköteles tevékenység megszüntetése esetén • c, cégbírósági bejegyzés iránti kérelem elutasítása • d),vállalkozói igazolás iránti kérelem elmulasztása vagy elutasítása esetén • • Az adóhatóság korrekciója: (Art 24.§) Az adóhatóság megvizsgálja a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és ha a kijavítás érinti az adófizetési

kötelezettség vagy az adóvisszatérítés összegét, a kjavítástól számított 30 napon belül értesíti az adózót (erre 1998. január 1-től csak 15 nap áll majd az adóhatóság rendelkezésére) • ha ezzel az adózó nem ért egyet,egyeztetésre kerül sor, végső soron pedig határozattal állapítják meg az adót • e) egyszerűsített ellenőrzés: az adóhatóság az önadózási kötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott bevallás egybevetésével ellenőrzi • jogkövetkezmények tekintetében “rendes” ellenőrzésnek minősül, tehát nem lehet mégegyszer ellenőrizni az adózót • adókülönbözet esetén - ha az adózó 8 napon belül nem tesz észrevételt - megindítja az adóhatóság az adóigazgatási eljárást II. Adófizetés és adóelôleg – fizetése 1) az adófizetés az adózás fôkötelezettsége (adó és adóelőleg anyagi adótveken alapul) az adóhoz tapadó járulékos költségek,

kötelességek, pótlékok és bírságok jogcímét az Art határozza meg, mivel az adókra vonatkozó rendelkezések az adóelôlegre, bírságra és pótlékokra is alkalmazandók (3.§) • az adóalanytól nem követeletô a levont adó (adóelôleg), ha azt a munkáltató, kifizetô nem fizette be esedékességkor • ha a levonásra kötelezett nem vonja le az adót, akkor az adóalanytól követlendô (pl. bírói gyakorlat) a munkáltató és a kifizetô százalékos mértékű mulasztási bírsággal sújtható • • 2) - sajátos adófizetôi mód: megfizetési kötelezettség 25§(2)(9) emlékeztetőül: 1. örökös 2 megajándékozott 3, jogutód 4, kezesség és tartozásátvállaló 5, adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője 6, társasház-üdülő tulajdonostársak 7, gt. helytállni köteles tagja 8,közös tulajdon-minden tulajdonos 9, kiskorú szülője erre a törvényben taxatív módon meghatározott esetekben kerülhet sor 3

további feltétellel: • az eredeti kötelezett az esedékes adót nem fizeti be • azt tôle nem is lehet behajtani • adó megfizetésre kötelezés határozattal történik - a kizárólag adó megfizetésre kötelezett személy a származékos kötelezettségek tekintetében nem minősül adózónak • - 76 - • • • • • • • • • • Sajátosságai: a) több kötelezhetô személy esetén, aki az elsôdleges adóalany helyett teljesít, a rá esô hányadot meghaladó részére megtérítési igénnyel léphet fel b) a megfizetésre köt. gyakorolhatja az adózó jogait kérhet adómérséklést, fizetési halasztást, részletfizetést (ha ezeknek feltételei fennálnak az adózóra) c) az adózót megillető jogosítványaok azonban mégegyszer nem nyilnak meg - akkor sem, ha az adózó már kimerítette, vagy nem is élt vele - pl: ha az adóhiányt már utólagos megállapítással már meghatározták, akkor nem éled fel az önellenőrzési jog) d)

az adózó megfizetésének idôpontja, módja (határozattal megállapított összeg esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap) az utólagos vagy azonnali ellenőrzés nem keletkeztet új esedékesséeget, tehát az eredeti határnapig késedelmi pótlékot az esedékességtől számítananak 3) Adó megfizetése: általában átutalással vagy postautalvánnyal adóelőleget önadózással elszámolási sorrend: • 1. adókat esedékességük sorrendjében számolják ( ha tehát az adót hiányosan • fizették be, akkor a korábbi lejáratú kötelezettségre számolja el az adóhatóság az összeget) • 2. azonos esedékkeségűeket arányosan számolják el (tehát hiány esetén mindegyik adó hiányosnak számít majd, de egyik adó sem lesz teljességében befizetetlen) • 3. önkormányzati adóhatóságnál és Illetékhivataloknál az adókat - elszámolási sorrendben - megelőzik a pótlékok és a bírságok • 4. túlfizetés esetén az

adóhatóság értesítést küld az adózónak, akinek kérelmére később kiutalják a többletet, vagy ha erre nem tar tigényt, akkor autómatikusan akésöbbi kötelezettségei javára számolják el • 5. Állami és önkormányzati adóhatóság évente augusztus 31-ig fizetési értesítést küld az adózó folyószámlájának egyenlegéről III. Adminisztratív kötelezettségek (bizonylat kiállítása és megôrzése, könyvvezetés, nyilvántartás) • a rendezés többféle jogszabályon alapul (Art, SZJA, számviteli tevékenység, más pénzügyi technikai szabályok) • kiállításuk módja: úgy, hogy alkalmasak legyenek: • 1.az adó alapját • 2.adó összegét • 3.mentességeket • 4.kedvezményeket • 5.költségvetési támogatás alapját és összegét • 6.ezek megfizetésének- igénybevételének megállapítására- ellenőrzésére a) a feljegyzéseknek az Art, a számvitelben előírt bizonylatokon kell alapulniuk b) adónként és

költségvetési támogatásonként folyamatosan tartalmazzák aza adatokat és azok bizonylati hivatkozásait - 77 - c) kitűnjék az időszakokra bevallott adó - költségvet. t - alapja • jogforrások: SZJA, Számviteli tv, 24/95 PM rendelet a pénzügytechnikai szabályokról • • • Art legfontosabb fogalma: Irat Irat: jogszabályban meghatározott bizonylat, a könyvvezetésrôl szóló jogszabályban elôírt könyvek, nyilvántartások, tervek, szerzôdések, levelek, nyilatkozatok, jegyzôkönyvek, határozatok, számlák és más kivonatok, igazolások, tanúsítványok, köz- és magánokiratok az adótv-ek a bizonylat fogalmát nem határozzák meg, legfeljebb utalnak a számviteli szabályokra: minden olyan külső és belső okmány, amelyet gazdasági művelet, esemény számviteli nyilvántartása céljára készítenek. bizonylati elvbôl és bizonylati fegyelembôl következik a minden gazdasági műveletrôl, eseményrôl, amely az eszközök illetve

eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltozatják bizonylatot • 1. ki kell állítani • 2. az összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell • 3. örzésre kötelezettek: adóalany, munkáltató, jogutód IV. Nyilatkozattétel Art 37.§: Az adóhatóság felhívására az adózó nyilatkozattételre kötelezhető: a) az általa ismert b) nyilvántartásban szereplő olyan c) adatról, tényről, körülményről, amely d) a felhívásban megnevezett e) vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó (az adózó önmagára nem kötelezhetô nyilatkozattételre) f) adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adóját vagy költségvetési támogatásának (nyilatkozat célhoz kötött) h) megállapítását vagy ellenőrzését teszi lehetővé • a rendszeres és eseti adatszolgáltatások révén szerzett információk kiegészítésére, a bizonyítás eredményessé tételére szolgáló

eszköz, garanciális feltételekkel • a nyilatkozattétel megtagadható, ha Áe. alapján a tanúvallomásnak abszolút vagy relatív akadálya áll fenn. • írásban is történet • nemcsak az elj.-ban, hanem bármikor sor kerülhet rá, ellenôrzés során vagy akár annak elrendelése elôtt is adatgyűjtés céljából • különbség a nyilatkozattétel és a tanuvallomás között: , hogy míg nyilatkozattételre csak az adózó kötelezhető, addig a vallomás megtételére az adózónak nem minősülő magánszemély is, emellett vallomást csak szóban lehet tenni V. Adatszolgáltatás • az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintettek köre köteles az adóhatóságnak az adózók adatairól rendszeres tájékoztatást adni, autómatikusan, azaz nem feltétlenül szükséges az adóhatóság felhívása hozzá Adatszolgáltatásra kötelezettek (45.§) 1. Az adóhatósághoz adatot szolgáltat: !!gyakran kérik!! • 1.a) kifizető • 1.b) munkáltató •

1.c) biztosító intézet • 1.d) Földhivatal - 78 - • • • • • • • • • • 1.e) Illetékhivatal 1.f) pénzintézet 1.g) Országos Találmányi Hivatal 1.h) TB-szerv 1.i) engedélyt kiadó hatóság 1.j) BM adatszolgáltatásra kötelezett szerve 1.k) gépjármű forgalmazásával foglalkozó vállalkozó 1.l) megyei-fővárosi Munkaügyi Központ 1.m) adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylatot - nyomtatványt forgalmazó 1.n) adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást kiállító szerv • eseti adatszolgáltatás: ennek minősíthető az adózót terhelő nyilatkozattétel is adóhatóság esetileg -megkeresésre vagy felhívásra- további infohoz is hozzájuthat pl: pénzintézetet - pénzintézetet megkeresése tájékoztatási kötelezettség terheli ügyfelének adatairól /kivétel a banktitok szabályai alól/ • • • • • Munkáltató adatszolgáltatása: adózóként szolgáltat adatot az általa kifizetett

adóköteles jövedelem teljes összegérôl, ide értve a bevallás alá esô valamennyi jövedelmet levont adóelôlegek az összjövedelmet csökkentô tételekrôl és az adóked. ról jogcímenként megállapított adóról Kifizetô: az általa juttatott adköteles bevétel, jövedelem kifizetésérôl nyilvántartása alapján köteles adatot szolgáltatni • ha a munkáltató nem állapítja meg a magánszemély jövedelemadóját kifizetôként szolgáltat adatokat • az adatokat adózónként kell feltüntetni, közölni kell a kifizetett teljes összeget, a kifizetô által juttatott vagyoni érték összegét, adóalapot és a levont adóelôleget. • adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed: mindarra, amira a munkáltatóé, nem kell adatot szolgáltatnia az egyéni vállakozónak - e jogviszonyára - teljesített kifizetésekről !!97-től a munkáltató és kifizető 40 %-os adókulccsal köteles levonniaz adóelőleget, és az adót, ha az adózó nem tudja

adóazonosító jelét közölni (ez egyfajta preventív célokat szolgáló, represszív szankció) 33. tétel ADÓADATOK KEZELÉSE ÉS AZ ADÓTITOK VÉDELME I. Adóadatok kezelése • • • • 1. Az adóhatóság az adatokat csak a feladatainak ellátásához szükséges, jogi normákban megjelölt célra szerezheti meg 2. A törvény tiltja a jövőbeni célú felhasználásra történő adatbeszerzést 3. törtölni kell a személyes adatot, ha kezelése jogellenes vagy annak célja megszűnt az Az adóadat kezelésének két korlátja (Art 45.§) - 79 - a) csak az adózók és az adómegfizetésre kötelezett személyek adatai szerezhetők be más nyilvántartásokból b) más nyilvántartásból adatokat a meghatározott személyi körben és csak az azonosítás érdekében, illetve az adóalap valamint az adó megállapításához szerezhető • csak olyan személyes adatok kezelhetők, amelyek: a) adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlenek b) a

cél elérésére alkalmasak c) a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig • a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos alapjog, azaz az adótitok szaáblyozásának másik oldala, hogy ne szolgáltasson ürügyet az adózónak, hogy az adózás szempontjából fontos adatot elhallgasson II. Adótitok 1. Adótitok: az adózást érintő tény, adat, körülmény, határozat, igazolás, vagy más irat • a titokvédelem az adóhatósági tevékenység minden szakaszában érvényesítendő követelmény 2. Titokmegőrzési kötelezettség (46 §): az adóhatósági eljárásba bevont és résztvevő személyek bármilyen módon tudomására jutott adatok /alkalmazottak, szakértők stb/ • időben korlátlan 3. Titokmegőrzési kötelezettség megsértése: illetéktelen személy részére alapos oknélkül: a) hozzáférhetővé tétel b) felhasználás c) közzététel 4. Adótitok jogszerű - alapos okkal történő -

felhasználása: a) ellenőrzés b) adóigazgatási eljárás megindítása c) szerv tájékoztatása d) a törvény írja elő vagy megengedi e) az érintett hozzájárulásával • az adótitok felhasználásának sajátos módja az ellenőrzés során alkalmazható összehasonlító becslés (később szó lesz róla) • jogszerű felhasználásra az adóhatóságon kívüli szervezeteknek is van lehetősége 5. Az adóhatóság tájékoztatási joga: • a) más adóhatóságot pl: vámhatóság ⇒kizárólagos célja: adó-adóhiány feltárását, behajthatóságát teszi lehetővé vagy valószínüsíti • b) elkülönített állami pénzalap kezelőjét ⇒ célja: alap javára teljesítendő befizetéssel összefüggésben • c) bíróságot ⇒megkeresésre • d) nemzetbiztonsági szolgálatot ⇒ kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel összefüggésben • e) pénzügyminisztert⇒ ha adóztatáshoz, ennek ellenőrzéséhez,

felügyeletéhez szükséges • f) TB.-alapok kezelőjét ⇒ alap javára kötelező befizetésekkel kapcsolatban - 80 - • • • g) Országos Munkaügyi Központot ⇒ munkanélküli ellátás melett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme h) Állami Számvevőszéket és KEI-t /Kormányzati Ellenőrzési Iroda/ ⇒ ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges i) nyomozóhatóságot⇒ büntetőeljárás megindításához vagy lefolytatásához (ha ügyész jóváhagyja a megkeresést) - 81 - 6. Adatnyilvánosság: • a törvény kivételként lehetőséget ad arra, hogy az adóhatóság az adózó személyes adatairól nyilatkozatot tegyen közzé ennek feltétele: a) valótlanság vagy b) megtévesztés (Art 48. §): " Ha az adózó adózásával összefüggésben olyan valótlan tényt, adtot, vagy valós tényt-adatot megtévesztő módon tett közzé, amely alkalmas arra, hogy az államigazgatás munkájába vetett bizalmat megingassa, az

adóhatóság jogosult ennek nyilvánosság előtti cáfolatára." • 96-tól az adatoknyilvánosságra hozatalának esetei bővültek pl: államigazgatás munkájában . 1. Kiemelkedően nagyösszegű adóhiánynál negyedévente adóhatóság közzétesz az adózók adatait (magánszemélyek 10 milló forint felett, más személyek 100 milló Ft felett) 3. Bejelentkezési kötelezettség megsértésénél- folyamatos nyilvánosságra hozatal 4. Nyilvántartásból törölt adózóknál (adószám közzététele) III. Banktitok és biztosítási titok: /Pénzintézetekről és pénzintézeti tevékenységről szóló tv/ • (49.§) "Üzleti Titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, melynek tiokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve, amelynek titokban tartása érdekében a

pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette." - megtartási kötelezettség: időben korlátlan • • (50.§) "Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény,- információ,- megoldás,- vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagy helyzetére, üzleti itevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik." • ezek a rendelkezések korlátozzák a magántitok és üzleti titok körét, az adóztatás eredményesége érdekében • pénzintézetekről és pénzitnézeti tevékenységről szóló törévny szabályozza a banktitkot • • • • Banktitok megkeresésre kiadható, ha: a) adó-vám és Tb kötelezettség teljesítésének ellenőrzése és a végrehajtó okirat végrehajtása

érdekében folytatott eljárás keretében b) az adóhatóság külföldi hatóság írásbeli megkeresésének tlejesítése érdekében írásban kér adatot a pénzintézettől az írásbeli megkeresésben meg kell felölni az ügyfelet, bankszámláját, kért adatok fajtáját és az adatkérés célját (ezek nélkül adat nem adható ki banktitok) c) ügyfél felhatalmazást ad d) pénzügyi intézmény érdeke az ügyféllel szemben fenálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükséges e) illetve az Art-ben található esetekhez hasonlóan pl: ÁSZ, MNB megkeresésére, nemzetbiztonsági szolgálat, titkosszolgálat megkeresésére, gyámhatóság, felszámoló, Versenyhivatal stb. - 82 - Biztosító intézetekről és biztosítási tevékenységről szóló törvény szabályozza a biztosítási titkot • titoktartási kötelezettség alóli kivétel, -adóügyben-, a biztosító nyilatkozattételi kötelezetsége körében •

illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetéseket törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli és az adóhatóság írásbeli megkeresést intéz a biztosítóhoz 34. tétel ADÓMEGÁLLAPÍTÁSI MÓDOK • I. Adómegállapítás: eljárási értelemben adókötelezettségnek számít • mai adórendszerben nincs elsődleges adómegállapítási mód • hagyományos magyar adó megállapítási mód volt: a) adókivetés b) adó levonásos technika • az adómegállapítás függ attól is, hogy az adózási kötelezettség gyakorisága a) rendszeres b) folyamatosan teljesítendő c) visszatérően vagy d) eseti jelleggel • az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként, törvényben előírt időszakonként kell megállapítani (de ugyanaz a kötelezettség több adóra együttesen is történhet pl.: ÁFA + SZJA bevallás) • adózási időszak függ: a) adózótól b)

könyvvezetés módjától c) más adókötelezettségektől • ennek megfelelően lehet: a) naptári évenként b) negyedévenként c) eseti jelleggel (pl.: illetékek) • adó megállapítási módok a megállapításra kötelezett személyek szerint: 1. adózó önadózással (adóalany kötelezettsége -a speciális adótörvények adótételei alapján) 2. kifizető és munkáltató: adólevonással, valamint az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel 3. adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, utólagos megállapítással, azonnali ellenőrzéssel • • • • II.Önadózás jellegzetességei főadók és költségvetési támogatások megállapításának módja adó megállapítás megelőzi az adóbevallást az adónak a nyilvántartások alapján történik a kiszámítása Art 18. §: részkötelezettségek: a) megállapítás b) bevallás c) megfizetés ehhez kapcsolódó adókötelezetttségek: - 83 - d) nyilvántartásba vétel e) iratmegőrzés 2. Jogi

személyek és egyéb szervezetek: • önadózással teljesítenek kivéve: a) helyi adóknál (kivetéssel, kivéve a vállalkozások kommunális adója és az iparüzési adó) b) belföldi rendszámú gépjármúadó (kivetéssel) c) termék importot terhelő adók (vámhatóság kivetéssel, pl.: forgalmi fogyasztás adó, statisztikai illeték, útalap hozzájárulás, termékdíj) d) vagyonszerzési eljárás illetékei (illetékhivatal kiszabásával) 3. Magánszemélyek: • Önadózás, ha: a) vállalkozó b) ÁFA- és fogyasztási adó alanya az illető c) összjövedelme után az adót nem a munkáltató állapította meg 4. Kifizető és munkáltató adó megállapítása: a) adólevonással b) adóbeszedésre kötelezett személynél pedig adó beszedéssel • • • • a) levonás: a munkáltatók és a kifizetők teljesítik adózóként adózói mellékkötelezettségek terhelik őket nem rendelkeznek hatósági jogosítványokkal, pl.: az adó elvételére egyéb

adózási kötelezettségek címzettjei felelősségük helytállási kötelezettségük egyre szigorúbb kifizető: a) jogi személy b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) egyéni vállalkozó d) közös név alatt működő polgári jogi társaság e) szakcsoport f) társasház g) társas üdülő a magánszemélyek jövedeleadóját akkor állapítják meg, ha ezt törvény kifejezetten előírja, pl.: SZJA, társasági adó • a kötelezettség tartalma: adóelőleg levonásából, forrás adóztatásból áll munkáltató: a) belföldön székhellyel, képviselettel rendelkező jogi személy b) bejegyzett cég c) személyi egyesülés és egyéb szervezet d) egyéni és társas vállalkozó (ha belföldön lakóhellyel rendelkezik) a munkaviszonyok és a munkavégzésre irányuló jogviszonyok alapján foglalkoztatottak tekitetében ha magánszemélye a jövedelemadóját megállapította • kötelezettség tartalma: adóelőleg levonása, és adó

megállapítási kötelezettség azaz a törvényben meghatározott nyilatkozat tevő magánszemélyek esetében • a magánszemély helyett adóbevallást készít és nyújt be - 84 - • • • • 1. Az adóbevallás folyamata:(Art 19 §) a magánszemély munkáltatójának az adóévet követő január 15-éig a) nyilatkozatot tesz: kizárólag a munkáltatótól származó adómentességet nem élvező jövedelmekről; b) adóbevallást tesz a munkáltató a nyilatkozat alapján a február 20-ig átadott igazolások figyelembe vételével az adóalapot és az adót megállapítja, és erről igazolást ad (március 20-ig) a magánszemélyek adóbevallásra akkor is jogosultak, ha a munkáltatói adómegállapítás anyagi jogi feltételei fennállnak (ez az eset példa az előző tételekben ismertetett adózó választói jogára) a munkáltatónak iratáadási kötelezettségei vannak, pl.: a Nyugdíjbiztosító felé 2. Adóbeszedés: • a törvény erejénél fogva

az adó megállapítására köteles szmélyek • nem az áltlauk juttatott bevételekből vonják l, hanem . • adóbeszedésre kötelezettek: a) kereskedelmi szálláshely, csónakház üzemeltetője b) üdülőfenntartó szerv c) fizető vendéglátó szálláshelyen a szállásadó vagy a közvetítésre jogosult d) helyiség bérbe- ingyenes hasnzálatba adása esetén: a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult III. Az adóhatóság adómegállapítási módjai: 1. Kivetés: • önkormányzati adóhatóság: • a) a helyi adókat • b) a gépjármű adókat állapítja meg - 85 - • adóbevallás alapján (adóbevallásban nyilatkozni kell az adóalapról, az adó mentességről, a kedvezményekről, illetőleg a szükséges adatokról) • csak a bevallás alapján történő adómegállapítás kivetés • ha az adóhatóság a fizetendő adókról a fizetés módjáról, idejéről és az adó alapról határozatot hoz az nem adókivetés (pl: Art 78./A§:

Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján - ilyenkor a valótlan, hiányos vagy elmulasztott bevallást "kerekítik egésszé", azaz megállapítják a tényleges adót és a különbözetre késedelmi pótlékot, valamint adóbirságot szabnak ki.) 2. Kiszabás: Illetékhivatal végzi • az illetékek fajáti: a) vagyonszerzési illeték b) eljárási illeték c) illetékelőleg d) illetékbéllyeggel megfizetni elmulasztott illeték e) ha az illetéket nem szaáblyszerűen - időben, módon, mértékben - fizették meg f) vagyonszerzést nem jelentették be, és erről ún. leletet készítenek • bejelentés alapján hajtják végre • kivetéshez hasonló jogintézmény, de ettől fő eltérései a következők: a) itt illetékhivatal jár el, nem pedig adóhatóság; b) a kiszabás kizárólag az illetékek kiszabására irányul c) nem bevallás, hanem bejelentés alapján indul az eljárás 3. Feltételes adómegállapítás (Art

80/A §) adózó kérelmére állapítja meg a Pénzügyminisztérium a jövőbeni ügyletre nézve közölt és részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, illetve az adóalapot és az adót ez nem valódi adókivetés, hiszen egy tervezett ügyletre irányul az adózás konzekvenciáiról ad tájékoztatást az adózónak, amely szerint a változatlan tényállást mellett a az adóhatóság kötelezve van a PM. rendelkezéséhez • ez egy egyedi hatósági határozat (de precedens jellege nincs) • • • • • • A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy: • tényállás megfelel a valóságnak • ez, vagy hasonló kérelem ügyében nem folyik,- nem folyt - legalábbis tudomása szerint ellenőrzés, adóigazgatási vagy bírósági eljárás • érvénytelen a határozat, ha a) valótlan adatokat tartalmazott b) megtévesztő volt a kérelem amely alapján kibocsátották a határozatot nincs helye feltételes

adómegállapításnak, ha a) a tényállás hiányos b) az adatok nem elegendőek a megállapításhoz, a tényállás nem elég konkrét - 86 - c) ha alaposan attól lehet tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy más cselekményt leplez d) ha a tényállás megegyezik az adózónak egykorábbi, már elutasított kérelmének tényállásával e) az ügyben államigazgatási vagy bírói eljárás folyik f) ha jogszabályváltozás történik, annak hatályba lépésétől kezdve nem alkalmazható a megállapított adó, hogyha: a változás érinti a feltételeket g) ha a kérelmező nem fizette be a díjat (ugyanis az eljárás díjköteles: ügyletérték 1%-a, de minimum 250 ezer Ft - maximum 5 millió) 35. tétel ÖNELLENŐRZÉS 1.Önellenőrzés:(Art 42§) "Az önadózás útján megállapított, vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot -illeték kikételével - és a költségvetési támogatást az adózó

helyesbítheti." • adózói jog, de az adózót nem érheti hátrány ha nem végez önellenőrzést • az adókötelezettségek részletes szabályai között rendezi a jogalkotó • irányul: a) az adóalap feltárt adó, költségvetési támogatás és önellenőrzési pótlék megállapítására b) helyesbített adóalap és helyesbített adó, költségvetési támogatás, illetőleg pótlék bevallására, és megfizetésére, számítási hiba vagy elírás kiköszöbülésére c) adó és költségvetési támogatás igénylésére d) önellenőrzéssel járó kötelezettségek: • helyesbítéstől számított 15 napon belül önellenőrzési lapon be kell vallani és fizetni az adókülönbözetet és járulékait • helyesbített adó mellett egyidejüleg meg kell fizetni az önellenőrzési pótlékot is, • a feltárt adót nyilvántartásba kell venni • a bizonylatokat elévülési időn belül meg kell őrizni - 87 - • sajátos esete: ha az

adóhatóság szólítja fel az adózót az önellenőrzésre a) magánszemélyeknél 50.000 b) más adózóknál 100000 forintnál kisebb adókülönbség esetén II. Az önellenőrzés korlátai: 1. nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó nem tett adóbevallást, vagy késedelmesen tesz és azt nem igazolja, mert csak a hibás cselekményeket lehet pótolni 2. ha választási jogával - jogszerűen - élt az adózó és önellenőrzéssel megváltoztatná a már kiválasztott adónemet pl: ÁFA 3. Az adóhatóság ellenőrzés megkezdésétől nem lehetséges • az adóhatóság megbízólevelének bemutatásától kezdve • ha csupán előzetes értesítést kap az adózó, az még nem zárja ki az önellenőrzést • ha az adóhatóság helyiségében kerül sor az önellenőrzésre, akkor sem jogosult az adózó (az értesítés átvételétől kezdve az önellenőrzésre) 4. utólagosan megállapított adó, költségvetési támogatás nem helyesbíthető • az

önellenőrzési jog később sem éled fel • és az adóhatóság vizsgálatával nem érintett adóösszegekre sem lehet önellenőrzést folytatni III. Időbeni korlát:(Art 42 §) • adóalapot, adót, kötségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint és • helyesbített adóra előírt bevallási időszakra és • adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet megtenni IV. Az önellenőrzés folyamata • 1) ehhez kapcsolódó kojunktív feltételek a) tévedés feltárása és nyilvántartásba vétele b) tévesen bevallott adó megállapítása c) megállapított adó bevallása - vagy túladózás esetén különbözet igénylése - esetén helyesbítés szöveges indoklása d) önellenőrzési pótlék megfizetése ezek valamennyi eleme szükséges a teljesítés beálltához • • az önellenőrzési pótlék mérsékelhető: ha az adózó a tőle elvárható körültekintéssel járt el a

bevallásnál adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén nem kell fizetni - 88 - 2. Eljárás: a) az SZJA-nál és a helyi adóknál 100 forint, más adóknál 1000 forint adókülönbség esetén a bevallás után 15 napon belül nyomtatványon, illetve az SZJA esetén önellenőrzési lapon kell megkezdeni az eljárást (ezek az iratok a bizonyíthatóság tulajdonképpeni minimális feltételei)minim b) a helyesbített bevallással egyidejűleg a különbözetet be is kell fizetni c) az önellenőrzés megszakítja az elévült 36. tétel ADÓELLENŐRZÉS ÉS ADÓBECSLÉS I. Adó ellenőrzés: • az adóhatóságok kiemelkedően fontos feladata, a helytelenül megállapított adók, illetve költségvetési támogatások ugyanis sértik aközteherviselés elveit • veszélyezteti az államháztartás alrendszereinek bevételét • az adózási folyamat több szakaszában is lehet jelentősége !!de nem kizárólag adóigazgatási eljárásban!! Az adóhatóság

ellenőrzés során megvizsgálja (Art 51.§) a) az adókötelezettség teljesítését: adó alapjának és összegének megállapítását és bevallását b) az adókötelezettség határidőben - helyes összegben való teljesítését c) bejelentésre, bevallásra, bizonylati rendre, könyvvezetésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra és nyilatkozattételre vonatkozó előírások megtartását d) illetékkötelezettség teljesítését (ez tartalmazza azt is, hogy vizsgálja az adóbevétel jogellenes megrövidítést, valamint a költségvetési támogatás jogosultatlan igénybe vételét) • az ellenőrzés tulajdonképen az előbbiek megelőzésére és megakadályozására rendeltetett 1.Az ellenőrzések csoportosítása: a)helye szerint: • hivatali helyiségében • helyszíni ellenőrzés )speciális esete: próbavás-próbavásárlás és leltár ellenőrzés) b) terjedelme szerint • adózási idősakot lezáró átfo ellenőrzés • célellenőrzés egyes

adónemekre, vagy egyes kötelezettségekre c) ellenőrzést végzők szerint • APEH vagy VPOP felügyeleti ellenőrzése az elsőfokú adóhatóság felett (ez lehet szakszerűségi vagy törvényességi ellenőrzés) • pénzügyminiszter ellenőrzése (az adóztatás felügyeletének és irányításának ellnőrzése) d) ellenőrzés tárgya szerint • adó ellenőrzés • illeték ellenőrzés - 89 - e)elrendelés oka szerint • kiválasztás alapján • törvény alapján kötelező 2. Vizsgálat: (kiterjedése fentebb 51§) • a kötelezettségek teljesítése folyamatában vagy utólag • áltlalános és speciális megelőzési célok vezérlik 3. Feladata: a) tényállás tisztázása • számos esetben bizonyítási eszközök állnak rendelkezésére felhasználható eszközei: • irat • szakértői vélemény • igazoltatás • próbavásárlás • helyszíni szemle, helyiség, gépjármű átvizsgálása, leltározás, fuvarellenőrzés, lefoglalás

• elővezetés, • nyilatkozattélel kiterjesztése • tanuvallomás • más adózók adatainak felhasználása • becslés - 90 - b) adózót ellenőrzés alatt is együtműködési kötelezettség terheli, ennek megtagadása már önmagában is szankcionálható II.Becslés: (Art 60§) " Becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvénynek megfelelő, a valóságos adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínüsíti." • ha a kiszolgáltatott adatok nem alkalmasak a valóságos adóalap és adó megállapítására • becslés esetén az adóhatóság bizonyítja (mindig, Palotás ellopot adóbevallásánál is), hogy ennek tv-i feltételei fennállnak, valamint, hogy • a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények és alkalmazott módszerek valóban valószínüsítik az adó alapját A becslés esetei: a) valótlan, hiányos bevallás,- illetve nyilatkozat vagy nyilatkozattételt az adózó elmulasztotta b) ÁFA

megállapítását elmulasztotta c) vagyonszerzési illeték alapját nem állapította meg d) adó, költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg e) jelentősnek tekinthető adat vagy tény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó megállapítására f) ha az adózó érdekkörén kívül eső ok miatt nem állnak bizonyítékok az adózó és az adóhatóság rendelkezésére az adó - költségvetési támogatás - megállapítására pl: Palotás ellopott és megsemmisített adóbevallásai g) adózó a bejelentkezést mulasztotta el • a tételes bizonyítás lehetősége az adóhatóság érdekörén kívüleső okokból hiányzik, ezért elegendő az adóalap valószínűsítése • együttes értékelésre lehetősége van az adóhatóságnak 3. A becslés módszerei: • függ attól, hogy milyen adó megállapítására irányul, és milyen adatok álnak rendelkezésr • a) bevétel-kiadások egy részének

ismeretében az adólap valószínűsíthető: bizonylatok, próbagyártás, adatok , nyilatkozatok beszerzésével • b) összehasonlító becslés: hasonló körülmények között, hasonló tevékenységet folytató adózók azonos időszakra eső bevételei-kiadásai alapján, ha adózó érdekkörén kivül eső okra vezethető vissza a valószínüsítés /ezesetben az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja, hogy el kell térni a becslés alapján számított adóalaptól c) Pminiszter évenkénti irányelveiben kötelezi az adóhatóságot, hogy hívja fel bevallásban közölt adatok kiegészítésére azokat az adózókat, akiknak jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbért (jövőre 19.500,-Ft), vagy a területi,- szakmai sajátosságok alapján kialakított összeghatárokat /ha az adózó forrásai pl. nem adhattak legendő fedezetet kiadásaihoz, akkor tevékenység jellege és az eset sajátos körülményei alapján becsléssel kell

valószínüsíteni az adóalapot/ d) ha az adózó adóköteles bevételszerző tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és nincs más mód az adóalap megállapítására, akkor 12 havi működést vélelmezve átlagadó fizetésére kötelezik az adózót e) ÁFA megállapításának elmulasztásánál - ha a bizonylatok is hiányoznak - az adóhatóság 1. tényleges eladási ár (ha nincs ilyen) • • • - 91 - szokásos piaci ár és az alkalmazandó adómérték • • • • • • • • • • • 2.forgalmi érték 3kalkulált ár 4 alapján állapítja meg az adóalapot 4. Az adózó kötelezettsége és a garanciák: a) kötelezettsége: együttműködés, ennek megtagadása már önmagában is szankcionálható az együttműködés tartalma: iratok rendelkezésre bocsátása szükséges tények, feltételek megismerésének biztosítása felvilágosítás adása b) garanciák ismételt ellenőrzés tilalma ellenőrzés megbízólevélhez

kötése előzetes értesítés ellenőrzés céljának közlése különleges ellenőrzési jogosítványok előzetes határozathoz kötése hatósági tanúk jelenléte panaszjog (57. §) jegyzőkönyv (62. §) (zárótárgyalás tartható 8 napon belül az adózó kérelmére a jegyzőkönyv felvétele után 37. tétel ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS /!!ezt a tételt különös figyelmedbe ajánlom!!/ 1. Általános szabályok (Art 75 §) "Adóigazgatási ejárás • a) hivatalból • b) az adózó kérelmére • c) bevallásra indul" 2. Adóigazgatási eljárás -különösen - a következőkre irányul: • a) adóalap, adó, adóelőleg, adómentesséeg, adókedvezmény, adófizetési kötelezettség vagy jogkövetkezmény megállapítására • b) költségvetési támogatási jogosultság megállapítására, adóvisszaigénylési, adóvisszatérítési igény elbírálására, költségvetési támogatás kiutalására • c) törvényben előírt fizetési

kötelezettségtől való eltérésre 3. Eljárási sajátosságok: a) az adóhatóság az eljárásban az adózó jogait és kötelezettségeit állapítja meg és b) határozatban közzéteszi Határozat: • a, fizetési meghagyás • b, fizetési értesítés • c, adóív megküldése Adóigazgatási eljárás tipusai: 1) Hatósági adómegállapítás bejelentés, bevallás alapján (helyi adó -!!vállalkozók kommunális adója, iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított adó pl: idegenforgalmi - 92 - adó kivételével!!- önkormányzat költségvetése javára más törvény alapján fizetett adót⇒kivetés, illetékhivatal állapítja meg a vagyonszerzési illetéket és egyéb kiszabandó eljárási illetéket) 2) hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján (valótlan, hiányos, elmulasztott bevallás esetén, ha megállapítható, hogy becslés feltételei fennállnak) 3) utólagos adómegállapítás: ellenőrzés

során megállapítja az adóhatóság a feltárt adókülöbözetet 4) végrehajtási eljárás: adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító okirat alapján 5) végrehajtási eljárás felfüggesztése: ha adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható 6) behajtási eljárás: (végrehajtás megkeresésre) adók módjára behajtható köztartozásoknál pl: Tb járulék 7) behajthatatlan adótartozás törlése, ha a helytállni köteles valamennyi személy ellen lefolytatott eljárás továbbra is sikertelen, !!Vigyázz!! újból előírható elévülési időn belül 1) Utólagos adómegállapítás • a hivatalból indult eljárások közül a legfontosabbak azok, amelyek az ellenőrzés megállapításai alapján indulnak • nincs helye, ha adót önellenőrzéssel nem kell helyesbíteni • adókülönbözet (Art 79. §): a bevallott és bevallani elmulasztott, vagy a bevallás alapján kivetett, kiaszabott és az

adóhatóság által - ellenőrzés során - utólag megállapított adó és költségvetési támogatás különbözete • adóhiány megfizetésére kötelezés adónként és időszakonként elkülönítve történik, adóhatósági határozatban (ez lehetséges egyszrűsített határozattal is, ha nem tesz megjegyzést az adózó a jegyzőkönyvre) • a határozaban rendelkezni kell a jogkövetkezménykről és a könyvvezetési, nyilvántartási szabálytalanságok megszüntetéséről • az utólagos adómegállapítás korlátja • ha az ellenőrzés során határozatot hoztak, annak jogerőre emelkedésétől • ha ellenőrzés adóigazgatási eljárás megindítása nélkül befejeződött a bejejezéstől számított • 1 éven túl az adózó terhére nem lehet módosítani • kivétel adócsalás, a bíróság által rendelt új eljárás - 93 - 2) Hatósági adómegállapítás a bevallás azonnali ellenőrzése alapján (Art 78/A. §) • ha valótlan vagy

hiányos, illetve elmulasztott a bevallás, akkor az adó különbözetét az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is meg kell fizetni 3) hatósági adómegállapítás bejelentés és bevallás alapján • ide tartozik ha a kivetés, az illetékkiszabás bevallás (lásd fent) alapján hiányos vagy elmulasztott • ha a bevallás hiáynos, valótla,- téves adatokat tartalmaz 15 napon belül hiánypótlásra hív fel az adóhatóság • ha indokolt az adóhatóság megszakítja az adómegállapító eljárást és a tényállás tisztázása érdekében ellenőrzést folytat le ⇒!!ez a már említett ellenőrzés adóigazgatási eljárásban esete!! • • • • • • • • • Egyéb eljárások: 4) adó soron kívüli megállapítása adózó halála esetén kivándorló kérelmére adókedvezmény visszafizetésére munkavállaló és munkáltató közötti vita esetén határoz azadóhatóság évközben és soron kívül is 5) fizetési könnyítés

engedélyezése történhet fizetési halasztás vagy részlefizetés megengedése útján az adó megfizetésének határidejét térítik el ilyenkor a törvényi esedékességtől mindkét eset engedélyezhető jövedelemadó és helyi adó esetén is egyik adókönnyítés sem engedélyezhető: SZJA előlegre levont jövedelemadóra beszedett helyi adóra • engedélyezés feltétele: a fizetési nehézség nem róható fel a kérelmezőnek és annak elkerülése érdekében úgy járt el,ahogy az adott helyzetben tőle elvárható a nehézség átmeneti jellegű (tehát azadófizetés később valószinösíthető) • engedélyezhető a fenti feltételek hiányában is, ha a kérelmező igazolja, vagy valószínüsíti, hogy az adó azonnali megfizetése családi,jövedelmi,vagyoni,- és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést róna - 94 - • az előterjesztés további feltétele, hogy a pótlékokat előre megfizessék, de a

pótlékmegfizetési kötelzettség alól méltánylást érdemlő esetben az adóhatóság felmentést adhat • a határozatban a felhívás kötelező 6) adómérséklés • nagy előnyök - nagyobb, mint az 5) pontnál -, szigorú feltételek • ez a forma adó elengedést is jelent • az adómérséklés lehetőségei eltérőek attól függően, hogy: • magánszemély vagy más adózóról van szó • adótartozás, bírságtartozás vagy pótléktartozás áll-e fenn • állami adóhatóság vagy más adóhatóság határskörébe tartozik-e a döntés pl.: önkormányzat vagy illeték ügyelbírálására jogosult hatóság !!Vigyázz!! Az adó mérséklést el kell határolni az adótörléstől • • • • • • • • • • • eljárás a magánszemély kérelmére indul adózót terhelő adó,- bírság,- pótléktartozás elengedését vagy mérséklését engedélyezheti az adóhatóság, ha a megfizetés az adózó és a vel együtt élő közeli

hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné jogi személyeknél és egyéb szervezeteknél - az adótartozás nem, csak a másik kettő mérsékelhető, ha a megfizetés a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené önkormányzati adóhatóság a helyi adót és adótartozást az önkormányzati rendeletekben meghatározott feltételek fennállása esetén engedheti el vagyonszerzési illetéktartozás a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel mérsékelhető Pminiszter is elrendelheti az illeték megállapításának mellőzését, ha rendkívüli esemény, elemi csapás vagy - a külkerskedelemmel kapcsolatos illetékek esetében nemzetgazdasági érdekek mindezt indokolják 7) Adótörlés-behajthatatlan adótartozás esetén: végrehajtási jellegű, nem méltányossági döntés (Art 94. §) ha aa helytállni köteles valamennyi személlyel szemben lefolytatták az eljárást, de az nem vezetett eredményre esedékessé

válás évében nem törölhető az adótartozás - ezen a címen 1000,-Ft alatti adótartozás esetén - a behajtáshoz szükséges intézkedések megtétele nélkül - törölni kell a tartozást, ha a behajtás költségei nem állnak arányban magával a tartozással⇒ezekről az adóhatóság külön nyilvántartást vezet újból elő kell írni - !!a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül!! - az adótartozást, ha az végrehajthatóvá váli pl: egyik helytállni köteles tag örököl 8) jogorvoslatok • nem különböznek az államigazgatási jogorvoslati eszközöktől kivéve, (84, 85. §), valamint a bírósági felülvizsgálatra is lehetőség van minden másodfokú jogerős érdemi határozat esetén, ha adózók kötelezettségeiről van szóvagy jogaikról - a fizetési könnyítések kivételével (ez természetesen nem állig jogorvoslat) • eszközök: • a) kijavítás, kicserélés • b) visszavonás, módosítás /felettes szerv, vagy

bíróság által még el nem bírált határozat esetén/ - 95 - ⇒adózó terhére: határozat közlésétől számított egy éven belül /időbeli korlát nem érvényesül: adócsalás adózó rosszhiszemű eljárása esetén, amit az adóhatóság bizonyít Btk-ba ütköző olyan adózói magatartás esetén, amely befolyásolta a határozat meghozatalát • ⇒adózó javára: adó megállapításához való jog elévülésésig!! c) fellebbezés d) felügyeleti intézkedés: felettes adóhatóság vagy Pminiszter rendeli el: • • • kérelemre vagy hivatalból • • • • • ha adóhatóság határozata jogszabálysértő, vagy jogszabályba ütköző módon azt nem hozták meg határozatot megváltoztathatják, megsemmisíthetik, vagy új eljárásra utasítják az adóhatóságot további feltétel: bírósági út kimerítése APEH ennél az eljárásnál - bár csk kétfokú szerv - felügyeleti intézkedést tehet (innen a kvázi harmadfokú jelleg)

Eltérések: • adózó javára egy éven túl az adómegállapításhoz való jog elévülésésig lehetséges a visszavonás és a módosítás • jogszabálysértő határozat alapján keletkezett visszatérítéseknél a késedelmi pótlékkal azonos kamatot kap • felügyeleti intézkedés: (a korábbi felülvizsgálati kérelemre indult eljárás helyett) sajátos harmadfokká nőtte ki magáta gyakorlatban ⇒jogszabálysértés esetén hivatalból és kérelemre felhasználható jogorvoslati eszköz • • • • 9) végrehajtási eljárás hatékony adóbehajtás nélkül eredménytelen az adóhatóság munkája háttérben a VHT szabályai alkalmazandóak, ezektől eltérések: a közérdek esetében jogosult a végrehajtó adósság a szabálytól eltérni az eltérés visszavezethetők: a beszedéshez fűződő közérdekre, illetve arra hogy az adóhatóság itt nemcsak a kötelezett, hanem a jogosult is a végrahajtásra Eljárás megindítása: törvényben

meghatározott határidőben - azaz a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - nem teljesít önkéntesen az adózó, ekkor a végrehajtó okiratra intézkedik az adóhatóság Végrehajtó okirat: adózó fizetési kötelezettségét megállapító, jogerős adóhatósági határozat, az okirat végrehajthatóságához nem kell külön intézkedés(kivéve ingatlanvégrehajtásnál) tartozás behajtása • módszerek: 1. azonnali beszedési megbízás: bankszámlával rendelkező adózó esetén 2. letiltás: munkabérből, rendszeres járandóságból, ha nincs bankszámlája az adózónak 3. követelés és ingó vagyontárgyak végrehajtása: ha a végrehajtás az - 96 - előző módokon nem vezetne - vagy aránylalanul hosszú idő múlva - eredményre 4. ingatlan-végrehajtás /Földhivatalnál be kell jegyezni a jogot, 100.00,-Ft adótartozás felett, vagy kisebb tartozás esetén - ha arányban áll a követelt összeggel (ha nem

rendelhető el, akkor a földhivatal adóhatóság kérelmére bejegyzi a jelzálogjogot) (!!a számozás sorrendiséget is jelent!!) • a végrehajtási eljárás felfüggeszthető: kérelemre, vagy felettes szerv rendelkezésére, ha adótartozást előíró határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható • végrehajtás szünteltethető: ha kérelemre fizetési könnyítést engedélyezett vagy az engedélyezésről még nem döntött az adóhatóság, valamint ha az adótartozás mérlegeléséről sem döntöttek még /de ha - a fenti határozatok közül - már léteznek olyanak, amelyeket korábbi kérelemre már elbíráltak akkor újabb kérelemre nem szüneteltethető az eljárás • végrehajtási kifogás - tudomásra jutástól számított 8 napon belül - intézkedés, vagy ennek elmulasztása ellen a kifogásról 15 napon belül határoz az adóhatóság • • • Adók módjára behajtandó köztartozásokra vonatkozó szabályok: ugyanazok,mint

amelyek az adókra vonatkoznak, de jelzálog bejegyzésére adóigazgatás címén nem kerülhet sor ilyen köztartozás jogosultja az önkormányzatot kersheti meg behajtás végett 100,-ft tartozás felett, de ha már volt Állig eljárás, akkor csak (lásd fent)4-es 5-ös pont miatt kereshető meg az önkormányzat ha a megkeresés után változás történik a behajtást kérő köteles - haladéktalanul tájékoztatni az adóhatóságot - 97 - megkeresésben meg kell jelölni: 1.) behajtást kérő és fizetésre kötelezettet azonosító adatokat 2.) tartozás jogcímét 3.) fizetési kötelezettséget elrendelő határozat számát, jogerőre emelkedés dátumát 4.) teljesítési határidőt 5.) tartozáss összegét+járulékokat 6.) jogszabály megjelelölését, ami alapján a behajtás lehetővé tehető *Ha: Fizetési könnyítésről van szó akkor: az mind a részletfizetést, mind a fizetési halasztáást magába foglalja!! 38. tétel ADÓJOGI ELÉVÜLÉS I. Az

elévülés a közhatalom jogérvényesítési lehetőségét szűnteti meg Típusai: a) adó megállapításához való jog elévülése (95. §) • annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amelyben az adóról bevallást,bejelentést tettek - vagy kellett volna tenniük - vagy bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni • költségvetési támogatásnál attól az évtől, amelyben az igénylés jog megnyilt • illetékeknél kezdődik: bejelentés, vagy az illetékhivatal tudomására jutásának évétől b)a végrehajtáshoz való jog elévülése • az adók módjára behajtható köztartozásokra is vonatkozik • az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével fejeződik be • utólag hozott határozatra is épülhet a számítás kezdete II. Az elévülési határidők meghosszabbodásának és újrakezdődésének esetei 1. Nyugvás: a.) az adó megállapításhoz való jog

elévülése nyugszik: ha az adóhatósági határozatot a bíróság felülvizsgálja, ezzel az időszakkal (kereset benyujtástól-jogerőre emelkedésig) meghosszabbodik az eljárás b.) a végrehajtási eljáráshoz való jog elévülése nyugszik: • a végrehajtási eljárás felfüggesztése (ide tartozik az ingatlanra bejegyzett jelzálog bejegyzése is) • fizetési halasztásnak és részletfizetésnek • fizetési kedvezmények és feltételhez kötött adómentességnek ideje alatt 2. Megszakad: • ha az önellenőrzés keretében az adózó olyan bevallást tett, amely kötelezettségeit csökkenti, vagy támogatási igényeit növeli mindkét adóelévülést megszakítja⇒ újrakezdődik az elévülés - 98 - (oka: elévülés előtt néhány nappal végrehajtott önellenőrzés ne adhasson alkalmat olyan jogosulatlan igényekre, amiket később nem lehet visszakövetelni 3. Meghosszabbodás: amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít a

végrehajtáshoz való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik 39. tétel AZ ADÓJOGI SZANKCIÓK RENDSZERE, KÉSEDELMI,- ÉS ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK I. Adójogi szankciók rendszere A 90-es években teljesen átalakult - figyelembe veszi a piacgazdaság szankciórendszerét (a jogsértések eltérő súlyát, és a magatartás befolyásolás sajátosságait) • a szabálysértési szankció eltűnt az adójogi normák mögül alapja: a) az adójogi magatartás befolyásolásának nem feladata, hogy beavatkozzon az adózó szervezetének belső viszonyaiba, azaz mindig az adózóval szemben alkalmazzák a sznakciókat b) legsúlyosabb normasértésekre büntetőjogi szankció is rendelhető, pl.: adótársadalombiztosítási csalás c) számottevő vagyoni hátrány kilátásba gyakori, az 50-100 ezer forint felső határra d) az is lehetséges, hogy az adóhatóságnak írnak elő olyan cselekményeket, a tv-ek, amelyek hátrányosak az adózónak pl: adóadatok közzététele

Szankciók fajtái a) jellegük alapján: reparatív (pótlékok) vagy represszív szankciók (bírságok) b) szűk értelmeben: késedelmi pótlék; önellenőrzési pótlék; adóbírság; mulasztási bírság c) tág értelemben: intézkedések; más törvényekben - az adózással összefüggő jogkövetkezmények - anyagi és eljárási adójogi normák jogsértés esetére előírt hátrányai pl: Gt. gazdasági társaságban megszünést követő 2 évig nem lehet vezető tisztségviselő az a személy, aki olyan gt-nél volt a megszünés előtti két évből legalább 1 évig vezető tisztségviselő, amely köztatozása kiegyenlítése nélkül szünt meg /magyarul: adós maradt/ II. Reparatív szankciók • • • • • 1. Késedelmi pótlék: elsődlegesen kamat jellegű intézmény (67. §) adónál⇒esedékesség napjától késedelmi pótléknál⇒ az igénybevehetőség napjáig tartó időszakra számolható fel mértéke minden naptári nap után: a jegybanki

alapkamat x2/365 (jegybanki alapkamat- 96 február 1-től: 27%, de ennek mérséklése várható) kimentés lehetősége - ilyenkor későbbi időponttól ketyeg a pótlékfizetés - kivételes méltánylást érdemlő esetben: különösen indokolt, ha hosszabb idő telt el az adóhiány keletkezése és megállapíítása között Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, ha adózó igazolta, hogy a késedelem oka: elháríthatatlan külső ok - 99 - • utólagos adóellenőrzés esetén a késedelmi pótlék legfejjebb 3 évre számítható fel • késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyannanál az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel 2. Önellenőrzési pótlék (70 §) a) adónként és költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített értékek különbözete uán kell fizetni b) a felszámítási időszaka: a bevallás benyújtásának határnapjától az önellenőrzés nyilvántartásba jegyzésének napjáig -

SZJA önellenőrzési lap benyújtásáig c) mértéke a jegybanki alapkamat (késedelmi pótlék fele) + magánszemélyeknél minimum limit 1000,-ft, más szervezetek: 5000,-ft • nem kell pótlékot fizetni ha: • adózó javára mutatkozó helyesbítés esetén • pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményez az önellenőrzés • munkáltató vagy kifizető hibás,- késedelmes igazolása miatt végrehajtott önellenőrzésnél - 100 - • önadózással hatósági aktus nélül történik • mérsékelhető: - kivételes méltányosságból, kérelemre - ha adózó tőle elvárható körültekintéssel járt el • az adózó egyéb kötelezettségek alól a 71. § értelmében mentesül : azaz önellenőrzés - és ha van - pótlékfizetési kötelezettség teljesítésével mentesül az adózó egy eseteleges ellenőrzésben kirótt adóbirság és mulasztási bírság alól az önellenőrzött időszakban (ezért jó, ha valaki önellenőriz) 40. tétel

MULASZTÁSI ÉS ADÓBÍRSÁG, INTÉZKEDÉSEK I. Represszív jellegű szankciók • szubjektív szankciók, bár mértékük százalékosan rögzített 1. Adóbírság: • adóhiány esetén : a bevallott és a bevallani elmulasztott adó különbözete mellett kell megfizetni(72. §) /tehát adóbírság önadózás esetén csak akkor állapítható meg, ha az adót be sem vallották + és esedékességig meg sem fizették • nem vethető ki adóbírság pl: ha a kivetett vagyonszerzési illetéket az adózó hiánytalanul befizette, majd adóhatóság -élve - az utólagos adómegállapítással, felülértékelte a vagyont, a feltétele ennez azonban az, hogy magát a vagyontárgyat hiánytalanul bejelentette az adózó • nem vonatkozik az adóvisszatérítésre • nem érinti a késedelmi pótlék fizetési kötlezettséget • alapja a jogosulatlanul igénybevett összeg, azaz a különbözet • mértéke az adóhiány 50 százaléka • mérsékelhető: - hivatalból vagy

kérelemre - kivételes méltánylást érdemlő esetben, és ha az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el /az eset összes körülményeit vizsgálni kell a mérséklésnél: a hiány nagyságától- az adózói magatartás gyakoriságáig/ • nincs helye mérséklésnek, ha az adóhiány • bevétel eltitkolásával • könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésésvel függ össze - 101 - • • • • • • 2. Mulasztási bírság: számos egymástól független esetben néha egyidejűleg is alkalmazható jogkövetkezmény szubjektív jellegű, represszív szankció részletes szabályai évente változnak: a tényállások köre általában bővü, a szankciók egyre szigorúbbak főbb jogsértések: a) bevallási késedelem b) eljárási illeték meg nem fizetése felhívás ellenére sem c) hibásan benyújtott bevallás d) adóelőleg fizetési kötelezettségének elmulasztása e) adó,- adóelőleg

levonásának elmulasztása f) bejelntési kötelezettség megsértése g) bejelentési, változás bejelentési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség késedelme h) beszámoló, eredménykimutatás és mérleg benyújtásának késedelme i) számla, egyszerűsített számla, nyugta vagy számlát helyettesító okmány kibocsátási kötelezettségének megszegése j) ellenőrzés eredményes lefolytatásának akadályozása k) előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiánya, vezetésük elmulasztása, vagy előírástól eltérő vezetésük, illetve valótlan adatok feltűntetése esetén l) megőrzendő iratok bemutatásának elmulasztása m) hibás, vagy valótlan adatszolgáltatás n) nyilatkozattétel elmulasztása bírság mérsékelten és emlet összegben is kiszabható, valamint más jogkövetkezményekkel együttesen is adóhatóság mérlegelési kötelezettsége: a mulasztás körülményeire, súlyára, gyakoriságára kell hogy kiterjedjen, valamint

arra, hogy az adózó - vagy alkalmazottj,- megbízottja - a tőle elvárható körültekintéssel járt-e elaz ügyben III. Intézkedések: - Mulasztási bírság preventív hatásainak növelésére - Fajtái: 1. Árúkészlet lefoglalása: • bejelentési kötelzettség megsértése esetén bírság és lefoglalás együttesen alkalmazható, a mulasztási bírság összegéig, annak biztosítékaként pl: vállakozói igazolványköteles tevékenység végzése anélkül • két hatósági tanú jelenléte kell hozzá és jegyzőkönyvet vesznek fel róla • ha az adózó a bírságot, annak esedékessége után 15 napon belül sem fizeti meg: értékesítik az ingóságokat - 102 - 2. Üzletbezárás: a) ha az adózó nyugta vagy bármilyen számlaadási kötelezettségét elmulasztja • két éven belül négy alkalommal is előfordul, akkor három napra • két éven belül öt alkalommal is előfordul, akkor öt • két éven belül hat alkalommal - és miden

további alkalommal - pedig tíz napra zárják be sz sdóhatóság pecsétjével - az üzletet, b) emellett bírságot is kiszabhatnak c) a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható 41. tétel MÉRLEG, EREDMÉNY-KIMUTATÁS, SZÁMVITELI ALAPELVEK ESZKÖZÖK, FORRÁSOK ÉS 1.Jogforrások: a) pénzügyi jog általános része (elméletek) b) a pénzügyi jog különös része: Áht jog, közbevételi, deviza és számviteli jog 2. Története: 1. 1945-ig kereskedelmi számvitel a magánszektorrra, az állami számvitel pedig a költségevetési szervekre vonatkozott • ennek alkalmazására külön szervezeti egység alakult ki: a Számvevőségi Kar (ez a köztisztviselői kar egyik kategóriája, a másik kategória a fogalmazói kar) 2. 1949-91 tvr-tel szabályozzák, és állami szempontok érvényesülnek rajta keresztül 3. 1991:XVIII tv EU direktívákon alapul • könyvvezetésre, közös vállalkozásokra és könyvvizsgálókra is vonatkozik 3. Fogalma:

- gazdasági műveletek nyilvántartásának gazdasági eremények megismertetésének eszköze - adójog nem minden esetben veszi figyelembe a számviteli eredményeket, bizonyos kiadásokat nem ismer el a) a számvitel mérleget készít b) a pénzügyi mérlegek az adóbevalás alapjai 4. Személyi hatálya: 1. Vállalkozók: jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok ha a saját nevükben és kockázatukra nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen és ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végeznek (97-től az egyéni vállalkozók az SZJA alá tartoznak) 2. költségvetés alapján gazdálkodó szevek: központi költségvetési sz; önkormányzati költségvetési sz.; TB alapok és elkülönített állami pénzalapok kezelői 3. Egyéb szervezet: pl: lakásszövetkezet, társasáház, alapítvány és közalapítvány, ügyvédi iroda és Kht. 4. MNB 5. Fogalmak: 1. mérleg: olyan kimutatás, ami megmutatja

-egy adott időben- a gazdasági egység vagyonát - 103 - 2. leányvállalat: ahol az anyavállalat meghatározó - több mint 50 százalékos - befolyást gyakorol 3. közös vezetésű vállalkozás: anyavállalat egy vagy több vállalkozással együtt paritásos alapon irányít 4. társult vállalkozás: anyavállalat mértékadó - jegyzett tőke vagy szavazatok 25 százaléka mérékű - befolyással rendelkezik (ennek a felsorolásnak jelentősége van, pl.: hogy egyszerűsített vagy mérleget kell ksézíteniük) II. Számviteli kötelezettségek 1. Beszámolási kötelezettség: (számvit 4§) a gazdálkodók működésükről, vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetükről - naptári év könyveinek lézárását követően - könyvvezetéssel alátámasztott besázmolót kötelesek készíteni • vállalkozóknál következő beszámolókról lehet szó: a)éves besázmoló, a kettős könyvvitelt vezetőknél b) egyszerűsített éves beszámoló, ha • a

bevallás alapja két egymást követő évben nem haladja meg a 150 millió forintot, mint mérlegfőösszeget, és • a nettó éves árbevétel 300 millió forint alatt van és • az átlagosan fogalkoztatottak száma nem éri el a 100 főt c)összevont - konszolidált - éves beszámoló ha az anyavállalat illetőleg a közös vezetésű vállalkozásban átfedések vannak, ami az eredményben is megjelenik /leányvállatokat megíllető jogokat az anyavállalatnál kell elszámolni/ d) egyszerűsített mérleg és eredmény levezetés: minden szerv csak egy beszámolót készít • kivéve azok a vállalkozók, amelyek többségükben külföldi tulajdonban vannak, és Magyarországon működnek 2. Éves beszámolókor vonatkozó általános szabályok: • kettős könyvvitelt vezető vállalkozás éves vagy egyszerűsített éves besázmolót készít • az éves beszámoló áll: a) mérlegből: melyben az eszközök és források bruttó módon feltűntetve b) eredmény

kimutatásból: bevételek és ráfordítások bruttó módon feltűntetve c) kiegészítő mellékletekből: vállalat külső kapcsolataira vonatkozó adatok d) üzleti jelentésekből vállalat stratégiájára kutatási programjaira vonatkozó tervek • mérlegben és eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát és ha az adatok nem hasonlíthatók össze ezt a kiegészítő mellékletekben indokolni kell III. A mérleg tagolás • két oldalnak egyeznie kell, mert minden eszköznek van forrása • beszámoló elkészítéséhez olyan leltárt kell összeállítani, ami tételesen, ellnőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait (mennyiségben és értékben is) - 104 - I. Eszközök: (aktívák) (számvit melléklet) A) befektetett eszközök: 1. immateriális javak (pl: vagyoni értékű jogok, üzleti-cégérték, szellemi termékek) 2.tárgyi eszközök (ingatlan,

műszaki berendezések, beruházások) 3. pénzügyi eszközök (részesedések, értékpapírok, adott kölcsönök) B) Forgó eszközök: 1. készletek (anyagok, árúk, állatok, késztermékek) 2. követelések (árúszolgáltatásokból, váltóból) 3. értékpapírok (eladásra vásárolt kötvények és részvények, saját részvények, üzletrészek) 4.pénzeszközök (csekkek, bankbetétek) C) Aktív időbeli elhatárolások Források (passzívák) A) Saját tőke: 1. jegyzett tőke 2. jegyzett, de még be nem fizetett tőke 3. tőketartalék: legfontosabb része a névérték feletti jegyzésből származó ázsió 4. eredménytartalék: előző időszakban megtemelt, de ki nem osztott nyereség 5. mérleg szerinti eredmény B) Céltartalékok: várható veszteségekre, kötelezettségekre tartalékolják, olyanokra, amelyekre nincs bizos fedezet C) Kötelezettségek: 1. hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási és fejlesztési hitelek, hosszú lejáratra kapott

kölcsönök) 2. rövid lejáratú kötelezettségek (vevőtől kapott előleg, rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú kölcsönök) D) Passzív időbeli elhatárolások b) Eredménykimutatás: ebből lehet tudni, hogy a cég nyereséges-e vagy veszteséges • a vállalkozások tárgyévi mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza mérleg szerinti eredmény kiszámítása: (a számtan jelek matematikai műveleteket jelölnek) • az üzemi tevékenység eredmény + pénzügyi műveletek eredménye ⇒ezek együttesen alkotják a szokásos vállalkozási eredményt • előzőek + rendkívüli eredmény ⇒ezek alkotják az adózás előtti eremdényt • előzők - adófizetési kötelzettség ⇒ezek együttesen az összevont adózott eremény - 105 - • előző + osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék - fizetett osztalék részesedés ⇒mérleg szerinti eredmény 3. Könyvvezetési kötelezettség: (számvit 12§)

"Könyvvezetés: az a tevékenység, amikor a gazdálkodó tevékenysége során előforduló vagyoni,- pénzügyi,- jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és a naptári év végével lezárja" a) egyszeres könyvvitel: vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50 millió forintot b kettős könyvvitel: vállalkozó, és költségvetés alapján gazdálkodó szervek, MNB. (mindenki az egyszerest kivéve) • ki kell alakalakítaniuk a gazdálkodás adottságainak legmegfelelőbb számviteli politikát, az ebben szereplő adatok alapján születik meg az éves beszámoló, a mérleg IV. A könyvvitel elvei: 1. Vállalkozás folytatásának elve: abból kell kiindulni, hogy a vállalkozás jövőben is fenn tudja tartani működését 2. Tejesség: mindazon gazdasági eredményt el kell könyvelni, amely az eszközre, forrásokra és tárgyévi eredményre hatással van 3.

Valódiság elve: tételeknek a valóságban megtalálhatónak és bizonyíthatóknak kell leniük 4. Világosság elve: könyvvezetést, beszámolót áttekinthető, érthető formában kell elkészíteni 5. Következetesség elve: álandóság és összehasonlíthatóság biztosítása érdekében 6. Folytonosság elve: nyitómérleg adatainak meg kell felelniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival 7. Összemérés elve: bevételeknek és költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor gazdaságilag felmerültek (nem a tényleges pénzügyi teljesítés számít, hanem a számla kelte) 8. Óvatosság elve: nem lehet ereményt kimutatni, ha az árbevétel vagy bevétel bizonytalan 9. Bruttó elszámolás elve: a bevételek, költésgek, kötelzettségek és követelések egymással szemben nem sázmolhatók el (a tételeknek egyenként kell szerepelniük) 10. Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell értékelni

11. Időbeni elhatárolás elve: ha a gazdasági események két vagy több évet is érintenek, az adott idősak bevételei és költségei között az olyan arányban kell elsázmoln, ahogy ez az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. 12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: a gazdasági eseményeket, tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni 13 Lényegesség elve: minden adatot nyilván kell tartani, amelynek elhagyása befolyásolja a besázmoló adatait felhasználók döntését 14. Költség haszon összevetésének elve: információk haszna álljon arányba az információk előállításának költségeivel V. Nyilvánosságra hozatal, közzététel: • - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - mérleget, éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, (!!de az üzleti jelentést nem!!) valamint az adózott eredmény felhasználására - 106 - • • • • • vonatkozó

javaslatot a vállalkozó köteles a cégbíróságnál (adóév utáni május 31-ig) letétbe helyezni éves bszámoló adatai nyilvánosak, arról a Cégbíróságnál bárki tájékoztatást és másolatot kérhet Rt. és egyszemélyes,50 milliónál nagyobb törzstőkével rendelkező Kft és kötvénykbocsátó vállalkozó köteles az - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót közzétenni + 98-tól a mérleget hivatalos lapban is közzé kell tenni VI. Könyvvizsgálat: célja annak megállapítása, hogy az éves beszámoló a törvény előírásai szerint készült megbízható és valós képet ad a vállalkozó (és egyebek) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről Könyvvizsgálat során vizsgálni kell: éves beszámoló és üzleti jelentés összhangját hogy az összvont üzleti jelentésben szereplő adatok reálisak (ugyanis a cég megítélésénél ez fontos támpont - pl: banki hitelosztályba történő

besorolás alapja - is lehet • pénzügyminiszter által kijelölt szervezetnél bejegyzett könyvvizsgálót köteles a vállalkozó a felülvizsgálattal megbízni VII. Jogkövetkezmények (88 §) • számviteli szabályok megsértése a Ptk. által meghatározott felelősségi szabályokat vonja maga után • külön törvényben foglalt rendelkezések a Btk-ban és a szabálysértési törvényben találhatók *Megjegyzés: A hitel és a kölcsön közötti alapvető különbség, hogy a hitel: az adós által nyújtott biztosíték melett a pénz átruházásának művelete, míg a kölcsön a hitelnyujtás megvalósításának fizikai formája 42. tétel A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS A TÁRSASÁGI ADÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI, AZ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA A társasági adózás szoros összefüggésben áll a számvitel szabályaival: 1.) alanyainak többsége a számvitei tv (továbbiakban Sztv) hatálya alá is tartozik • a) a Sztv személyi hatálya alatt

nevesített közel valamennyi alany szerepel a Társasági törvény (továbbiakban Ttv)hatálya alatt is (kivétel: MNB, költségvetési szerv) • b) a Ttv személyi hatálya szélesebb: kiterjed pl: szabadalmi ügyvivő irodára, vizitársulatokra, állami vállalatra, trösztre, valaint - míg a számviteli szabályok nem vonatkoznak a Mo-n működő, de a Cégbíróságnál be nem jegyzett többségi vag 100 %-os külföldi tulajdonú vállalkozóra - addig a Ttv kiterjed: a külföldi illetősségű adózóra is, ha • belföldi telephelyén végez vállakozási tevékenységet • belföldről ellenértéket kap (akár külföldi vállalat belföldi telephelyéről is) - 107 - 2.) a Ttv fogalomrendszere is a számviteli fogalmakra épül pl: árbevétel a Ttv-ben a számviteli tv szerint az értékesítés nettó árbevételét jelenti értékcsökkenési leírás, kapcsolt válallkozás, könyvviteli zárlat, céltartalék, a bevételek számbavétele is pénzforgalmi

szemléletben történik (gazdasági felmerülésnek megfelelően) 3.) de a Ttv szabályai deformálják a számviteli szabályok érvényesülését pl: értékcsökkenési leírás szabályainál: a Sztv szerint elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírást lehet érvényesíteni, de ennek korlátot szabnak -!!deformálják!!- a Ttvben meghatározott leírási kulcsok II. Adózás előtti eredmény megállapítása (számviteli fogalmakra épül és a Sztv-nél ismetetett matematikai egyenlettel számítják) a) kettős könyvvitelt vezető adózónak a beszámoló részét képező eredménykimutatásban kimutatott összeg⇒Sztv előző tétel b) egyszers könyvvitelt vezető adózónál a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott össze eredmény, azaz az adóévi árbevétel-adóévi költségek és ráfordítások az adózás előtti erdményt könyvviteli zárlat alapján állapítja meg az adózó mindaddig, míg beszámoló készítésére

nem kötelezett (az igazság az, hogy bővebbet sem könyvben sem előadásban nem találtuk) 43. tétel TÁRSASÁGI ADÓ RENDSZERE, ALANYAI, KAPCSOLT VÁLLAKOZÁSOK, FIÓKTELEP I. Rendszere: 1996 évi LXXXI tv • adójogi szempontból meg kell különböztetni a vállalkozá által elért nyereséget (jövedelem) és a vállalkozásból kivont nyereséget (osztalék, részesedés) • profitadÓzásnak eltérő adójogi modelljei vannak; (lásd:15.tétel) • társasági adó előnyei: 1. a forrásnál történő adózásnál elkerülhető, hogy a részvényesek későbbre tolják ki az adófizetést 2. a társasági adó olyan forrásokat is képes megadóztatni, amit az SZJA nem 3. a tiszta profitot adóztatja Magyarországon: nyereségadózás 1989 óta: 1992 óta: társasági adózás van • változások a korábbiakhoz képest: 1. adóalap kiszélesítése 2. adókulcs csökkentése (1992 évi szint felére) 3. a tőketranszfer 1997-től csak a magánszemélyeknél

adóköteles 4. eltérő szabályok a külföldi és belföldi társaságok között a kiosztott jövedelem tekintetében - 108 - 5. magánszemély által kapott profitot az SZJA az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabálya rendelkezik • szoros összefüggés a számviteli szabályokkal: 1. alanyok többségére a számviteli törvény személyi hatálya is kiterjed 2. fogalomrendszer a számviteli törényre épül • társasági adó nem azonos a társaságok, még kevésbé a vállalkozási tevékenység adóztatásával (pl: helyi adók közül iparűzési adó, vállalkozások kommunális adója) • társasági és osztlék adó alá esik a vállalkozási tevékenységből származó jövedelem II. Alanya: 2 § (1)-(4) 1. Adóalanyok köre: A) Teljes körű adókötelezettség: • belföldi illetőségű adóalanyok • világjövedelemre (belföldről, külföldről) terjed ki a) feltétel nélküli adóalany • gazdasági társaság • szövetkezet

• állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat • ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, erdőbirtokossági társulat • MRP szervezete • közhasznú társaság, vizitársulat b) feltételes adóalany • alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet (adóévben vállalkozói tevékenységéből bevételt érjen el vagy költséget, ráfordítást számoljon el) • önkéntes, kölcsönös biztosítási pénztár (kiegészítő vállalkozói tevékenységéből bevételt ér el vagy költséget, ráfordítást számol el) B) Korlátozott adókötelezettség: • külföldi illetőségű adóalanyok • magyarországi telephelyen végzett tevékenysgéből származó jövedelem • jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelme legyen ∗ belföldi telephelyen

végez vállalkozási tevékenységet ∗ belföldi személytől, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől - a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó ellenértéket kap 2. Nem adóalany (5 számú melléklet) • MNB • IM felügyelete alatt működő büntetés-végrehajtási vállalat és kizárólag a fogvatartottak fogkoglalkoztatását végző jogutódja • fogvatartottak foglakoztatását végző kht. • Tartalék Gazdálkodási Kht. - 109 - • • • • Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht. ÁPV Rt. Közszolgálati Műsorszolgáltatók felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt állók 3. Kapcsolt vállalkozás: (4 § 23 pont) kapcsolatban állóknál, egymással szerződéses a, ha egyik adózó (illetve ugyanazon adózók) a másik adótót érintően b, adózó (ugyanazon adózók) a másik: adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személyt illetően c, (ugyanazon)

adózónak nem minősülő belföldi,- külföldi személy az adózót érintően ⇒ ha a következő jogkörökkel bírnak • közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik irányításában vagy ellenőrzésében részt vesznek • döntéshozatalkor - közvetlenül vagy közvetve - 25%-nál nagyobb mértékű szavazati jog • jegyzett tőkéből 25 % feletti részesedéssel bír (ellenőrzésben irányításban való részvételt jelent: kkt-nél, bt-nél üzletvezetésben egyesülésnél,- közös vállalatnál igazgatótanácsban kft-nél ügyvezetésben rt-nél és szövetkezetnél igazgatóságban való részvétel is leányvállalatnál az igatgató) • látszólag független jogalanyok, akik között feltételezhető az üzleti összefonódás • ügyleteik az adó kikerülésre irányulnak • a törvény megszorító szabályokat alkalmaz ezekre III. Fióktelep a) telephely: állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol vagy amellyel az adózó

részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat - függetlenül a használat jogcímétől - azzal, hogy a telephely kifejezés magába foglalja különösen • az üzletvezetés helyét • fiókot • belföldi székhellyel létesített képviseletet • irodát, gyárat, üzemet, műhelyt, bányát stb. - 110 - b) a fióktelepen általában nem látják el az üzletvezetéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet c) fióktelep: azon telephely, amely más községben vagy városban van, mint az cég székhelye - lehet külföldön is, mert jogszabály - jelenleg - nem tiltja - nem kötelező cégjegyzékbe venni, de a cégjegyzékbe vételt nem tagadhatja meg a Cégbíróság 44. tétel A TÁRSASÁGI ADÓ ALAPJA, ADÓALAP MÓDOSÍTÁSA, ALULTŐKÉSÍTÉS, ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI TÁRSASÁG I. Adó kötelezettség (5 §) • vállalkozói tevékenységet folytató adózót jövedelme után terheli • nyereségadó alap, és adótárgy is egyben •

vállalkozói tevékenység (1. §) jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenység; azt eredményező gazdasági tevékenység (szélesebb, mint más tevékenységekben (pl: Art szerint: rendszeres, saját néven és kockázatára végzett, üzletszeű gazdasági tevékenység) • keletkezése: első kötelezettség vállaláskor átalakulás napján Cégbírósági bejegyzés hiánya nem érinti az adókötelezettséget, de a cégbejegyzésig nem köteles a társaság éves beszámolót készíteni • megszűnése: adózó jogutód nélküli megszűnésekor törvény hatálya alól kikerülésekor átalakulás napján II. Adóalap: (6 §) 6. § (1): A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó esetében az adózás előtti eredmény (korrigálva számos tétellel --később) • adózás előtti eredmény: (a számviteli törvény alapján) kettős könyvvitelt vezető adózónál ⇒az eredménykimutatásban kimutatott összeg egyszeres könyvvitelt vezető

adózóknál⇒ pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény(árbevétel-ráfordítások,- költségek) könyvviteli zárlat alapján állapítják meg az adózás előtti eredményt mindaddig, amíg nem kötelezett beszámoló készítésére /könyviteli zárlat ⇒ egy-egy naptári időszak végén folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő,- helyesbítő,- egyeztető,- összesítő könyvelési munkák összessége és számlák technikai lezárását jelenti az Sztv szerint / - bejegyzés után utólag,- adóévenként, visszamenőleg - el kell készíteni a beszámolót és ez alapján meg kell állapítani a tényleges adót, illetve a könyvviteli zárlat és a tényleges adó különbözetét III. Bevételek, ráfordítások: • bevétel 1. árbevétel (értékesítés nettó árbevétele, kamat, kamat jellegű bevétel 2. egyéb bevétel: árbevétel részét nem képező, szokásos mértékű bevétel (pl: tárgyi eszközök

értékesítéséből) - 111 - 3. pénzügyi műveletek bevétele 4. rendkívüli bevételek (pl: kapott kötbér) • ráfordítás: 1. költség 2. egyéb ráfordítás: értékesítés nettó árbevételéhez nem kapcsolódó kifizetés, amely a rendszeres üzletmenet során merül fel 3. pénzügyi műveletek ráfordításai: fizetett kamat 4. rendkívüli ráfordítás: bírság, fizetett kötbér • eredménykimutatás: tárgyévi mérleg szerinti levezetése az eredménynek eredmény megállapítása különböző attól függően, hogy egyszeres, vagy kettős a könyvvitel ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ 1.egyszeres könyvvitel pl: 50 millió forint aaltti árbevételű Bt pénzeszközökről, forrásokról, gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást vezet (pénzforgalmi könyvvitel), amely a változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan áttekinthetően mutatja ki csak a pénzforgalmat dokumentálja a gazdasági eseményeket az

ellenérték beérkezésekor, a számla kiegyenlítésének időpontjában kell bevételként és ráfordításként számításba venni adózás előtti eremény: (fentebb: bevétel-ráfordítás ) !!pénzforgalmi szemlélet a bevételek számbavételénél!! pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény: (adóévi árbevétel és bevétel, valamint költségek és ráfordítások különbsége) 2.kettős könyvvitel elnevezés onnan származik, hogy a gazdasági eseményeket egyidejüleg 2 db főkönyvi számlán rögzítették /ezek az un:eszköz⇔forrás számlák, vagy másnéven: tartozik⇔követel/ Sztv 77.§ szerint: "A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely eszközökben (aktívák) és forrásokban (passzívák), valamint a saját tőkében bekövetkezett változásokat a

valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja." a gazdasági eseményeket az esemény bekövetkezésekor, a kötelezettség esedékességekor kell rögzíteni, -tehát nem a pénzügyi teljesítéskor - hanem a szerződés szerinti,- az igazolt teljesítés időpontjában társasági adóalap: az adózás előtti eredmény korrigálva /az adózás előtti eredmény kiszámításának sémáját a számviteli tételnél találod, kettővel fentebb/ IV. Az adóalap módosítása • Indokai: - 112 - 1. adóalap védelme /pl: a veszteségelhatárolás, a céltartalék-elszámolás, az értékcsökkenési leírás, az értékvesztés szabályai, a felmerült költségek elszámolásának szabályai, reprezentáció szabályai/ 2. adómentességnek, adóalap kedvezménynek minősülhetnek pl: szakképzés támogatása esetén 3. szankció jellegű a bírságok, büntetések elszámolására vonatkozó rendelkezés 4. kétszeres adózás, adókikerülés

megakadályozása; pl: osztalék elszámolásának szabályai, adóhiány, tárgyi eszközök értékesítése korrekciós jogcímek: 1. Elhatárolt veszteség • veszteséget a következő (néha a megelőző) évek bevételével szemben lehet elszámolni • ha az adóalap bármely adóévben negatív adózó a következő -jövőbe görgetik a hiányt 5 adóévben csökkentheti az adózás előtti eredményét a hiánnyal az adózó • kezdő vállalkozó, mezőgazdasági vállalkozó: visszamenőleg két évre is • vállalkozás működésének 3. évétől kezdve csak engedéllyel van helye, ha az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének felét 2. Céltartalék képzése: • mind a csökkentő, mind a növelő tényezők között • esetleges növőbeni veszteségek fedezete (bizonytalnná váló követelésekre, várható kötelezettségekre) • amit nem ismer el adóalap csökkentő tényezőként, adóalap növelőként

vesz figyelembe • (pl.: az adóév utolsó napján a 90-180 napos kintlevőségek -késedelmes követelések2%-a, 181-360 napos kintlévőségek 5 %-a, 360 napon túli kintlévőségek 25%-a együttes összegével lehet csökkenteni az adóalapot , e felett az összeg felett azonban növelni kell az adóalapot • céltartalékképzés évente történik, az előző évieket -azaz az azévieket - meg kell szüntetni és azokat az összegeket ami idén adóalap növelő céltartalékként szerepelt, azzal jövőre csökkenteni kell az adó alapját (hogy miért ne kérdezd, valószínüleg azért, hogy az adózó "tartalékoja" minden évben az összes nyerségét a kintlévőségeinek fedezésére, hiszen ezzel olyannyira lecsökkentené az adója alapját, hogy véletlenül nem kellene adót fizetni, hiszen a létminimumot nem adóztatja a törvény) 3. Értékcsökkenési leírás (amortizáció) • a használat eredményeképpen bizonyos idő alatti elhasználódás

pénzben kifejezett értéke • tárgyi eszközökre és materiális javakra érvényesül (földterület, építmény, gép, jármű, vagyoni értékű jog, cégérték) • de ezen javak beszerzési értéke nem számolható el rögtön, beszerzéskor • a befektetések beszerzési értéke a költségek mellett, fizikailag és erkölcsileg is elhasználódik, de ezt a használati idő alatt folyamatosan kell kimutatni • elszámolás kettős korlátja: nem haladhatja meg a számvitel szerint elszámolt értékcsökkenési leírást és nem lehet több, mint amit a Ttv meghatároz • pl: tárgyi eszközök - földterület -, de egyes immateriális dolog is, mint pl:a vagyoni értékű jog, vag know-how tartósabban szolgálja a vállakozást • növelő és csökkentő tényező 4. Értékvesztés: !!Vigyázz nem egyenlő az amortizációval!! - 113 - • számvitel szerint kötelezően elszámolt értékvesztést a társasági adónál csak késleltetve lehet elszámolni

• értékvesztés pl: vásárolt készlet beszerzési ára magasabb, mintmérlegkészítéskor tényleges piaci értéke, saját termelésü készlet előállítási költségei magasabbak, mint a várható eladási ár, 1 évnél hosszabb lejáratú értékpapírok megítélése rosszabb, mint a nyilvántartott értéke • tehát ezekben az esetekben az érték-vesztés piacilag mérhető és a vállalkozáson kívül álló okokból következik be⇔amortizációnál a használatbavétellel együttjáró minőségromlást számolják el, ami közel sem olyan objektív, mint a tényleges piaci árak • a befektetés felhasználásához köti az elszámolás lehetőségét • csökkentő és növelő tényező: növeli az azévi bevallás adóalapját, de a korábbi tárgyévi felhasználásra jutó, növelőként elszámolt összegekkel - csökkentik az adóalapot 5. Hitelezési veszteség, behajthatatlan követelés: • cél, hogy csak a ténylegesen behajthatatlan összegek

csökkentsék az adóalapot • e jogcímen ráfordításként elszámolt összeg növeli az adóalapot / kivéve, ha a követelésre a pénzintézet vagy az értékpapír-forgalmazó céltartalékot képzett/ • adóalap csökkentésnek van helye pl: 5 évnél régebbi követelés esetén • 1997-től a behajthatatlan követelésnek nem része az elengedett követelés 6 de a csőd,felszámolási eljárásban kötött egyezség része/ 6. Egyéb adóalap csökkentő tényezők: a) osztalék: • csökkenti az adóalapot, kivéve az úgynevezett ellenőrzött külföldi társágtól kapott részesedést • célja a 2xes adóterhelés elkerülése • Osztalék: • adózott eredményből a tag, tulajdonos részesedése • visszafizetési kötelzettség nélkül kapott támogatás, juttatás, elengedett tartozás (átvállalt tartozás is) • tőkeleszállításnál keletkezett vagyonnövekmény • adózott eredményből vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg b)

szakmiunkás tanuló képzés • tanulóként havonta 6000 forint levonható c) munkanélküli foglalkoztatása • befizetett társadalombiztosítási járulékkal 12 hónapon keresztül csökkenthető az adóalap d) termőföld értékesítés: értékesítési ellenértékével csökkenteni, nyilvántartási értékével növelni kell az adó alapját e) mecenatura: minősített képzőművészeti alkotás vásárlására fordított összeg f) elengedett, visszatérített jogkövetkezmények pl: adóbírság, !! feltéve, hogy ennek összegével korábban növelték az adóalapot!! g) vállalkozási övezeti beruházás: az övezeteket a Ttv maga is tartalmazza h) kutatás és kísérleti fejlesztés: így elszámolt összeg 20%-ával kell csökkenteni 7. Egyéb adóalap növelő tényezők: • adókikerülés lehetőségét kívánja korlátozni, pl: növeli az adóalapot, ha értékpapír-ügyeltből származik az árfolyamveszteség, ha szerzéstől - 114 - számított

két éven belül újra elidegenítik a részvényt és az ekkori ár több, mint 10 %-kal eltér a szokásos piaci ártól • ezek a szabályok konkretizálják a Ttv elveit a) kamatkedvezmény: kedvezményes kamatozású kölcsön kamat különbözete a törvényes kamathoz képest (általában magánszemélyek vag kapcsolt vállakozások között( b) bírságok, adózási és társadalombiztosítási szankciók • ráfordításként elszámolt összege növeli az adóalapot, az önellenőrzési pótlék kivételével c) alultőkésítés: • tulajdonosok olyan nagyvállalatokat hoznak létre, ahol csak a kötelezően előírt tőkét fizetik be; • + mivel ez nem elég, kapcsolt vállalkozásoktól hitelt kapnak; • + osztlék helyett ilyenkor kamatot kapnak (rejtett osztalék) • ⇒az ilyen hitel kamatának csak meghatározott részét ismeri el a törvény ráfordításként • a saját tőke négyszeresét meghaladó kamatot már nem ismeri el /saját tőke = jegyzett

tőke + tőketartalék + eredménytartalék + értékelési tartalék(ezt figyelmen kívül kell hagyni az alultőkésítés szempontjából) + tárgyév mérleg szerinti eredménye d) reprezentációs költség: az árbevétel 0,5%-át meghaladó növeli az adóalapot e) térítés nélküli juttatások: visszafizetési kötelezettség nélkül adott, ráfordításként elszámolt támogatás, juttatás pl: juttatás, tarozásátvállalás, !!de kivéve: közműsorszolgálati műsor szponzorálása, közalapítvány támogatása!! Ellenőrzött külföldi társaság 45. tétel TÁRSASÁGI ADÓMENTESSÉGEK, KEDVEZMÉNYEK, ILLETŐSSÉGŰ SZEMÉLYEK TÁRSASÁGI ADÓZÁSA KÜLFÖLDI I. Alanyi adómentesség: speciális szervezetekre isemri el a Ttv 1. Non-profit szervezet, ha vállakozási tevékenységéből bevétele nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át, de maximum 10millió forintot 2. önkéntes, kölcsönös biztosító pénztár, ha - kiegészítő

vállalkozási tevékenységéből származó - bevétele nem haladja meg összes bevételének 20%-át II. Adó mértéke: 1. Csak pozitív adóalap esetén kell fizetni: 18% 2, Off-shore vállalkozás esetén: 3% (97-től): együttes feltételek: • a) külföldiek 100%-os tulajdonában álló - 115 - • • • • • • • • • • • b) belföldön tevékenységet nem - belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező - folytató társaságok c) Kft. Rt d) rendelkezik a pénzügyminisztérium engedélyével e) kizárólag külföldön végez kereskedelmi tevékenységet f) belföldi államigazgatási vagy bírói eljárásban belföldi ügyvédeket foglalkoztat g) vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság tagjai, alkalmazottjai nagyrészt belföldiek h) könyvvizsgálati kötelezettségének belföldi könyvvizsgáló tesz eleget i bankszámláját belföldön vezeti j) nincs belföldi gazdasági társaságban vagy szövetkezetben érdekeltsége k)

belföldön képviseletet nem tart fenn l) közvetett és közvetlen tulajdonosai között nincs belföldi - 116 - • fizetendő adó adókedvezményekkel és külföldön megfizetett és visszatartható adóval csökkentett öszege !!de negatív társasági adó nincs⇒állam sosem fizet!! III. Adókedvezmények érvényesíthetőség szempontjából két csoportjuk van: 1. Társasági adó teljes összegéig igénybe vehető 2. Adó 70%-ági terjedhet 1. Nagyberuházók adókedvezménye: • 1 milliárd forintnál nagyobb termék előállítása, kereskedelmi szálláshely megvalósítása 50%-ig határozott időre 2. Kiemelt térségekre és vállalkozói övezetekre beruházási adókedvezmény, ha ott székhellyel rendelkezik ,beruházást hajt végre és árbevételét - bizonyos összeggel - évente növeli 3. Elmaradott térségek beruházási adókedvezménye 4. Szövetkezeti adókedvezmény 5. Külföldi részesedésű társaságok korábbi kedvezményei * 6. Korábbi

beruházási hitelek kamatkedvezménye * 7. Korábban engedélyezett egyedi adókedvezmény * * lejáratuk végéig akkor is igénybe lehet venni, ha a törvényi feltételek megváltoznak IV. Külföldről származó jövedelem adózása • belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében van jelentősége 1. Osztaléknak nem minősülő jövedelem: a) mentesítés rendszere • külföldön megfizetett és ráfordításként elszámolt társasági adóval növelni kell az adó alapját • adó alapot úgy kell módosítani, hogy ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha az egyezmény így rendelkezik b) a beszámítás módszere • egyezmény hiányában levonható a társasági adóból adó visszatartás formájában a külföldön megifzetett adó 2. Osztalék jövedelem: • bevételként számolja el és - ugyanezzel az összeggel - csökkenti az adóalapot V. Külföldi illetékességű személyek adózása 1. Külföldi vállalkozó: • adóalap =

belföldi -telephelynek betudható - árbevétel, bevétel-ből levonva a költség és a ráfordítás • ha ez kisebb, mint a költség 12%-a - elszámolt költség az adóalap • telephelynek betudható árbevételnek minősül a telephely közvetítésével elért árbevétel, bevétel 5%-a, mint jutalék 2. Külföldi szervezet: - 117 - • adóalap = belföldi személy és külföldi vállalkozó belföldi telephelye által kifizetett bevételek • nem kell figyelembe venni: M.Köztársaság, MNB vagy belföldön bejegyzett pénzintézet által fizetett kamatot • belföldi telephely levonással állapítja meg (18%) 46. tétel OSZTALÉKADÓ - hagyomány nélüli, új jogintézmény, jelleg szerint különbözik a 96-os kiegészítő adótól, mert ennek alanyai, még az osztalékot, részesedést adó vállaltok voltak I. Adóalany 1. Osztalékban részesülő belföldi személy, "osztalékadó" szabályai vonatkoznak rá 2. Osztalékban részesülő

külföldi a magánszemély kivételével⇒SZJA • alanyi adómentességet élvez: minden belföldi, kivéve: ∗ ha magánszemélyhez jut (amikor kilép a tőke a társaságból) ∗ ha készpénzben fizetik ki ∗ ha nem a részesülő bankszámlájára utalják II. Adóalap és adómérték • adóalap: osztalék: ∗ belföldi vagy külföldi személy adózott eredményből a tag vagy a tulajdonos részesedése ∗ visszafizetési kötelzettség nélkül kapot ttámogatás + elengedett kötelezettség ∗ tőkeleszállításnál keletkezett vagyon növekedmény, jogutód nélüli megszünéskor, átalakuláskor kimutatott - könyv szerinti értéket meghaladó - realizált vagyoni részesedés ∗ az adózott eredményből vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg • adómérték: 20% • adómegállapítás: adó levonással a kifizető, és az ezzel járó kötelezettségek akkor is a kifizetőt terhelik, ha azt nem pénzben nyújtja a külföldi illetőségű

osztalékban részesülőnek ( kifizetőt terheli: az adó,- és adóelőleg levonás, adómegállapítás) • külföldi önadózással, ha nem kifizetőtől jut hozzá, vagy a kifizető nem tesz eleget kötelezettségének III. Halasztás • adókötelezettség felfüggesztésére kerül sor lényegében - 118 - • nem kell osztalékadót a kifizetőnek megállapítania, megfizetnie, levonnia az osztalék azon része után, amelyet ∗ külföldi működő belföldi gazdasági társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjének emelésére fordít ∗ újonnan laakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapítására fordít • később fizetési kötelezettség keletkezit: a társaság részvényének, üzletrészének értékesítésekor, társaság megszűnésekor, jegyzett tőke csökkentésekor IV. Visszatérítés • a megfizetett osztalékadónak arra a részére, amely meghaladja a külföldit az egyezmény alapján terhelő osztalékadót a kifizető adó

visszatérítési igényt terjeszthet elő • a visszatérítést az adóhatóságtól kell kérni • de ha már az osztalékelőlegre fizetett összegel a kifizető számol el az adóhatósággal az osztalék jóváhagyásakor 47. tétel A VAGYONADÓK ÉS AZ ILLETÉKJOG RENDSZERE, ILLTÉKRENDSZER, ILLETÉKKÖTELEZETTSÉG, ILLETÉKKÓDEX, SZEMÉLYES ILLETÉKMENTESSÉG I. Vagyonadók rendszere • vagyonadó: természetes személyek és szervezeteik vagyonát adóztatja • vagyon: felhalmozott, megtakarított jövedelem + tulajdon + vagyoni értékű jogok • vagyonadó feltétele, hogy az adóztatás nem vezethet a vagyon csökkenéséhez, csak a vagyon tényleges hozadékának egy része vonható el 1. rendszeres (ismétlődő) vagyonadó: 2. eseti (egyszeri) tulajdont, birtoklást, forgalmat szabályozza • nem minősül vagyonadónak: 1. vagyontárgy értékesítésből származó tőkejövedéki adója (jövedelemadó) 2. vagyontárgy és annak használatának

engedélyezésére vonatkozó adó (díj, járulék) pl épületek túlzott beépítettségéért 3. ingatlanvagyon feltételezhető jövedelmére tekintettel megállapított adó • vagyonadó melletti érvek 1. horizontális egyenlőség elve: ha csak a jövedelmet adóztatnák meg, akkor figyelmen kívül maradna a közteherviselő képességbeli különbség 2. vertikális egyenlőség elve: vagyon az államnak, önkormányzatoknak is kiadást okoz; pl.: autó 3. rendszeres vagyonadó=a jövedelemadó ellenőrző adója • ellenérvek: 1. nem csak az adókijátszókat súlytja, hanem minden vagyonost 2. a pazarlókat jutalmazza, takarékoskodókat bünteti - 119 - Vagyonadók rendszere és változása • a vagyonadó redormjára nem került sor Magyarországon a jövedselmadókkal és forgalmi adókkal egyidőben (80-as évek) • fennmaradt az illeték rendszere, hatóköre, de már hiányzik a vagyonszerzési illetékek korábbi - prohibitív jellege, mert megszünt a

meredek progresszió • a vagyonszerzési illetékek mai rendszere eltér az európaiaktól pl: értékpapír-ügylet esetében nem kell illetéket fizetni • a 80-as években számos korábbi vagyonadó megszünt, illetve vagyonkorlátozó funkciója szünt meg • egyes vagyonadók pl: gépjárműadó éves regisztrációs díjként működik • megszünt a földadó • a helyi adók korábbi elemek átalakításával jöttek létre II. Illetékjog rendszere vagyonadójellege csak a vagyonszerzési iilleték körében domináns illetéknormák szempontjából nincs rendező szerepe annak, hogy az illetékfizetéssel kapcsolatban állnak-e az állami,- önkormányzati szervek nem gazdasági természetű közszolgáltatási vizsgálatukkor el kell tekinteni az illetékek adótani sajátosságaitól • magyarorszgái előzmények: XI-XV. század • 1850: császári nyílt parancs vezette be az illetékrendszert • 1920-as évekre kialakult a négyes tagozódású

illetékrendszer: 1 törvénykezési, 2. közigazgatási, 3. vagyonátruházási, 4 okirati illeték • 1950-től hármas tagozódású az illetékrendszer: 1. vagyonkezelői, 2 eljárási (a) államigazgatási, b) bírósági), 3. okirati • 1986: okirati illeték megszűnt (beolvadt a másik két fajtába) • 1990. CXIII tv is megtartja a kettős tagozódást : 1. vagyonszerzési a) ingyenes (öröklés, ajándékozás), b) visszterhes; 2. eljárási a) államigazgatási, b) bírósági; + igazgatási és bírósági szolgáltatások díjai /a tv ezeknek tv-es alapot teremt/ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ díjak: eljárási illetékektől tartalmilag nem sokban különböznek elvi különbség: a díjaknál megállapítható a közszolgáltatás költsége fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg a z adott eljárással felmerülő költségeket változó költségű eljárás költségei: átalány illetékkel kizárják egymást, nem lehet a két -fizetési- kötelezettség

párhuzamos (garanciális szabály) díjjogszabályban meg kell jelölni, hogy ki jogosult a beszedésre, és ha a díjfizetés nem illetékbéllyeggel történik, akkor meg kell nevezni a bankszámlát is (díjbevételek általában tárcabevételek) III. Illetékkötelezettség az illetékkódexben - 120 - Kötelezettség keletkezése: 1. öröklési illetékkötelezettség: örökhagyó halála napján 2. ajándékozási illetékkötelezettség: ⇒ingatlan esetén: ajándékozási szerződés megkötése napján (ingatlan esetén mindig kötelező ajándékozási szerződés) ⇒ingó és vagyon értékű jog esetén vagyonszerzéskor, vaagy ha van szerződés, akkor annak aláírásakor 3. visszterhes vagyonátruházási illeték: a szerződés megkötése napján, árverés napján, vagy bírósági,hatósági határozattal történő szerzés esetén a határozat jogerőre emelkedése napján vagy egyébként vagyonszerzéskor 4. eljárási illetékkötelezettség fő

szabályként: az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor 5. hatósági jóváhagyástól, vagy harmadik személy beleegyezésétől függő (függő feltétel) vagyonszerzési jogügylet esetén az illetékkötelezettséga jóváhagyás, illetve beleegyezés napján keletkezik / hasonlóképpen: felfüggesztő, bontó feltétel esetén, vagy kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik/ Illetékmentesség: a) tárgyi illetékmentesség: senkitől nem követelhető, hisz magában a dolog a kedvezmény alapja b) személyes illetékmentesség: • csak a mentes féltől nem követelhető, sőt pl: szerződés esetén az illeték megfizetését a mentes fél is magára vállalhatja (jogról való lemondás), ilyenkor az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb -az illeték jogerős megállapítása után - 1 évig nem lehet mástól

követelni • ha van olyan személy - az ügyben - aki illeték megfizetésére kötelzhető, akkor az egész összeg megfizetésére kötelzhetik • az illeték megfizetéséért felelősök körére ⇒Art szabályok irányadók, de az örököstárs egyetemleges illetékfizetési kötelezettsége nem állapítható meg • szervezet,- alapítvány esetén az illetékmentességről: eljárás megindításakor (írásban), vagy vagyonszerzés bejelentésekor nyilatkozni kell • nemzetközi szervezet - tisztségviselői, családtagjaik, idegen állam, Moi diplomáciai,- konzuli,- egyéb képviselete és családtagjaik illetékmentességére nemzetközi szerződés vagy viszonosság irányadó - 121 - Teljes személyes illetékmentességben részesül: a) Magyar Állam (feltétlen mentesség) b) helyi önkormányzat (feltétlen mentesség) c) Költségvetési szerv⇒ d) Ápv Rt.⇒ e) társadalmi szervezet, köztestület, kht⇒ f) egyház, egyházak szövetsége. egyházi

intézmény⇒ g) alapítvány, közalapítvány⇒ h) vízgazdálkodási társulat⇒ i) Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási önkormányzat j) MNB h) MTI Rt. /Magyar Távirati Iroda/ ⇒ (feltételes mentesség) ezeket a szerveket csak akkor illeti meg illetékmentesség: ha a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nincs Társasági adó fizetési kötelezettsége, illetve a központi költségvetési szervnek eredménye után nem kell a költségvetésbe befizetnie 48. tétel ILLETÉKEK FOGALMA, JELLEGZETESSÉGEI, MAGYAR ILLETÉKRENDSZER KIALAKULÁSA ÉS JELLEGZETESSÉGEI 1.Fogalma • állam által önállóan megállapított bevételek • amiket közkiadások fedezésére fordítanak • összekapcsolva bizonyos állami szervek szolgáltatásaival; de ez nem értékarányos pl:vagyonszerzési illeték • szükség esetén kényszer útján behajthatók

Kettősség: • alany lehet természetes és jogi személy • a kötelezettség előre vagy utólag fizetendő • felhasználása központi (bélyegben) vagy helyi (készpénzben) befizetve II. Jellegzetességei • az SZJA és illeték a leggyakoribb bevétel • az az állami bevétel amely a legszélesebb körben csatlakozik a polgári joghoz • annak -Pj- intézményeire épül; olyan bevétel, melyet az állam önállóan állapít meg a közkiadások fedezésére fordítja és összekapcsolja bizonyos állami szevek szolgáltatásaival (ellensozlgáltatást nyújt érte) • szükség esetén az állam kényszer útján szedi be • az illeték az szevek által nyújtott szolgáltatás ellenértéke, de azzal nem értékarányos • általánan olyan bevétel, aminek van ellenszolgáltatása, kivéve a vagyonszerzési illetéknél Az illetékek megállapítása és felhasználása kétféle lehet: • az illeték megosztott illeték, tehát felhasnzálhatja: 1. az állam -

122 - 2. és az önkormányzat ? hova kerül a kifizetett illeték • az illetékhivatalhoz • a készpénzben befizetett illetékek önkormányzati bevételként jelentkeznek • amit bélyegben vagy nem készpénzben (pl.: postai úton) fizetnek be, az állami bevétel lesz (ez technikai kérdés és nem tartalmi) III. Magyar rendszer kialakulása; jelenlegi rendszere 1. Az első illetéket a szabadságharc leverése után egy császári pátens vezetett be, amit 1867 után recipiáltak (törvénnyé emeltek) a) a bírósági eljárás illetéke igazságszolgáltatási törvénykezési illeték b) közigazgatási illeték c) okirati illeték d) vagyonszerzési illeték 2. 1949 után mindent átformáltak: hármas tagolás jött létre 1976-ig a) vagyonszerzési illeték b) eljárási illeték (államigazgatási és bírósági) c) okirati illeték 3. 1976-os reform szerint az okirati illeték megszűnt; pl: szerződésre, érettségi bizonyítványra kellett fizetni 4. A

jelenlegi rendszer 1990-ben formálódott, azóta többször módosították: 1991:XCIII tv a) vagyonszerzési illeték b) eljárási illeték c) a törvény az illetékek mintájára fizetendő díjakat is tartalmazza (ilyen kötelezettséget más törévny is meghatározhat; pl.: a bírósági jegyzókönyv másolatáért / a hitelesítésért fizetendő díjat IV. Illeték egyenérték • korábban alkalmazott • holt kéz adója: gneráciováltáshoz kapcsolódott, amelynek kapcsán az állami illetékbevételhez jutott a vagyonátszállás kapcsán • jogi szmélyekél generációváltás színes jogi személyek vagyona után periodikusan, renszeres időközönként állapították meg • évente:0,5-1% 5. A törvény felépítése: • illetékfajták megállapítása; pl.: örökösödési illeték • hatálya • hatállyal összefüggő mentességek; a mentesség lehet tárgyi és személyes ( a személyes az alanyokhoz kötött; a tárgyipedig az eljárás típusához)

6. Illetéktv hatálya: a) öröklési illeték: • belföldön lévő hagyatékra minden esetben • magyar állampolgár, illetve Mo-n élő nem magyar állampolgár, vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt: ingóhagyatékra - 123 - • • • külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra: ha ahagyaték országában nem fizettek öröklési illetéket (a fizetést az örökösnek kell bizonyítania) nem terjed ki külföldi ingatlanhagyatékra b) ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték: • belföldi ingatlanok és ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra • kivéve: ha nemzetközi szerződés máshogy rendeli • ingó és ehhez kapcsolódóvagyoni értékű jogok esetén: ha ingó átadása vagy megszerzése belföldön történt c) eljárási illetékek: • természetes és jogi személyekre egyaránt alkalmazni kell • kivéve, ha nemzetközi szerződés másképp rendelkezik 49. tétel VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK,

INGYENES VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK • • vagyonszerzési illeték rendszere eltérő elveket tükrözve szabályozza a vagyonszerzést elvek eltérése függ attól hogy: ingyenes vagy visszetrhes volt-e a szerzés, illetve ingó vagy ingatlanról van-e szó Más törvényektől eltérő fogalmak: Ingó: (Itv alkalmazásában) fizetőeszköz, értékpapír - minden ami nem ingatlan és nem vagyoni értékű jog Vagyoni értékű jog -Itv-nél szűkebb fogalom, mint más törvényekben: • tartós földhasználat, földhasználat, kezelői jog, haszonélvezet, használat joga Vagyoni értékű jogok értékelése : • • !!Vigyázz, kérdezik!! pl: haszonélvezeti jognál: 1 évi érték= a terhelt dolog teljes - tehát terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad része /ha pl: meghatározott időre szól a jog, akkor ezt az értéket kell megszorozni a meghatározott évek számával Forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, ami vagyontárgy eladása

esetén árként általában elérhetó, úgy, hogy a tárgy állapotának az illetékkötelezettség keletkezésekori állapotát kell figyelembe venni, a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembe vétele nélkül Lakástulajdon: • lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott (vagy ilenként feltüntetésre váró) ingatlan a hozzá kapcsolódó földrésszel, • illetve az építési engedély szerint ilyen célból épülő építmény, ha készültségi foka eléri az 50%-ot • nem minősül viszont lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten épített - lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges - helység, akkor sem, ha egybe van építve a lakással, - 124 - • akkor sem, ha az illetékkötelezettséget megelőző 5 évben más célra használták (ezeknek az illeték%-ok miatt van kiemelkedő jelentőségük!!) II. Ingyenes vagyonszerzés: • a vagyonszerzés

lehet ingyenes vagy visszterhes • az ingyenes lehet pl.: öröklés vagy ajándékozás • az illetékfizetési kötelezettség az öröklés megnyiltakor vagy a szerződés megkötésekor keletkezik • az illeték előlegfizetési kötelezettség nem önadózás!! • hiszen nem a kötelezett állapítja meg az összeget, hanem az illetékhivatal által megállapított illeték összege, • amit az elévülési időn belül lehet korrigálni • feltételes illetékfizeétsi kötelezettséget jelent, hiszen az összeg változhat 1. Az öröklés: minden olyan örökségátszállás, amely az örökhagyó halálával kapcsolatos (örökösödési illeték köteles) Öröklés történhet: • örökség útján /ide értve a haszonélvezeti jog megváltását is/ • hagyomány • meghagyás alapján történő vagyonszerzés • kötelesrész szerzése • halál esetére szóló ajándékozással • de nem tárgya olyan ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyon értékű

jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállt változásra tekintet nélkül fennmarad pl: szolgalom • osztályos egyezség esetén az illetéket mindenki az így megállapított örökség után fizeti (a ráeső részekre), ha valaki a ráeső résznél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, akkor a nagyobb -plussz- részre visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni, aki átengedte annak -ekkor is- meg kell fizetnie az öröklési illetéket • lemondás: ha ingyenesen történik, nem kell illetéket fizetni; ha visszterhesen történik, akkor ellenérték alapulvételével kell ajándékozási illetéket fizetni • hagyaték -megnyilta utáni- átengedés: ha ingyenesen történik, akkor nem szabad plussz öröklési illetéket kiszabni (tulajdonképpen csak az illeték megfizeő személye változik meg) • ha visszterhes az átengedés akkor két jogügylet jön létre: • 1. örökös köteles megfizetni az öröklési

illetéket, mert megvalósult az öröklés (1. jogügylet) • 2. az örökrész megszerzőjére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (kvázi adás-vétel) - 125 - • hasoznélvezettel terhelten is lehet örökölni; ez csökkenti az illeték mértékét • adóssággal terhelt örökség esetén is csökken az illeték • ha az ingatlan hagyatékot, vagy annak részét az örökhagyó hitelezője veszi át akkor rá visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni (ilyen esetben elmarad az öröklési illeték kiszabása az érintett részre) Ha a hitelező örökös is egyben, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható • az illeték alapja a hagyaték tiszta értéke(később) • a tiszta értékbe azonban nem tartoznak bele pl.: a gépkocsi és a pótkocsi, mert ezekre más illetékszabályok (visszterhes vagyonátruházás) vonatkoznak, de a villamos meghajtású gépek beletartoznak a hagyaték értékébe • ingó tárgyaknál az

örökhagyó mindennapi használati tárygait figyelmen kívül kell hagyni 2. Az ajándékozás: A) Ingatlanok ajándékozása B) Ingók ajándékozása: • illetékfizetési kötlezettség két feltétele: vagy okiratot kell kiállítnai, vagy az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot (az ilyen ajándékozást 30 napon belül be kell jelenteni az illetékhivatalhoz) C)Vagyoni értékű jogok ajándékozása • ingók ajándékozási szabálya vonatkozik rá • illeték alapja: az örökség vagy ajándék tiszta értéke • nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy az ingatlan átruházás előtt már fennállt és ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal terhelten ajándékozták • (pl.: 5 millióforintos nyaralót 1 milliós OTP kölcsön terheli: 4 millió forint után ajándékozási illetéket, az 1 millió forint után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni)

• családon kívüli ajándékozásnál. az illeték mértékét a rokonsági foknak megfelelően kell meghatározni Rokonsági kapcsolatok • (mindig az örökhagyóhoz, ajándékozóhoz viszonyít) • • • • 1. egyenesági rokon: gyermek, házastárs, szülő, háztartásban eltartott szülő nélküli unoka 2. oldalági rokon: 1 csoportba nem tartozó unoka, testvér, nagyszülő 3. mindenki más örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek a vérszerinti gyermekkel, valamint a szülő vér szerinti szűlövel egy tekintet alá esik a szerző fél rokonsági foka számít a tiszta érték alapul vételével az illeték megállapításakor a rokonsági fokokat mindig a halál időpontjában, illetve aaz ajándékozáskor kell megállapítani elképzelhető, hogy a házastársakra eltérő illetéket kell megállapítani; pl.: 8 milliós házból 4 az anyáé, 4 az apáé lányuknak és a vejüknek ajándékozzák a vej a 3. kategória szerint, a lány az 1 kategória

szerint fizeti az illeétket ez a helyzet az elvált házastársaknál is ha a szülők hasoznélvezeti jogot tartanak fenn, kevesebbet kell fizenti, mert az teher - 126 - lakás illetéke: illeték általános mértéke 1.rokonsági fok 11% 2. rokonsági fok 15% 3. rokonsági fok 21% öröklési illeték 2,5% 4% 5% ajándékozási illeték 5% 8% 10% Illeték alapja örökség és ajándék tiszta értéke a) megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni terhelő tartozást /hagyatéknál: gondnok, végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja,temetési költségek/ b) teher fenállását a jogosult - ajándékozott vagy örökös - köteles igazolni c) ajándékot terhelő adósságután visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni (leplezett szerződés) d) a pótkocsi és a gépjármű értékét a tiszta érték számításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezeknek vagyonszerzési illetéke egységesen tételes Haszonélvezet és használat öröklése és

ajándékozása (szokják kérdezni) a) vagyoni értékű jogok értékének kiszámítása: a dolog - terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 1/20-ad részét kell alapul venni és megszorozni a joggyakorlás éveivel b) bizonytalan időre kötött ügyletnél 5-szörös a szorző c) haszonélvezeti jog számítása-joggyakorló életkorával arányos, azaz 25 év alatt: 10-szeres 25-50 év: 8-szoros 51-65 év: 6-szoros 65 év felett: 4-szeres tehát a haszonélvezeti jog tulajdonosának jog-értéke a fenti összeg, a dolog tulajdonosának pedig ennyivel kevesebbet kell illetékkénet megfizetni Öröklési illetékmentesség: (16.§) 1.hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra jutatott örökség,hagyomány 2. értékpapír, takarékbetét, gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét pl: kft üzletrésze 3. ingóörökség 300000,-Ft alatt / nem számít bele az örökhagyó ruházata, személyes használatra

szolgálószokásos mértékű vagyontárgyai, valamint a gépjárművek/ 4. kiskorú örökhagyó esetén, ha szülő örököl 5. lakástulajdon haszonélvezetének, használatának túlélő házastárs általi öröklése 6. lakóház építésére alkalmas telekhányad, valamint ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog öröklése, ha a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül örökös lakóházat épít (erről legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozni kell)⇒4 év után legkésőbb 15 nappal használatbavételi engedéllyel igazolni kell 7. termőföldön ingyenes tulajdonszerzés, ha az örököstársak nyilatkozattal lemondanak róla egyikük előnyére Öröklési illetékfizetési kedvezmény: - 127 - 1. kiskorú örökös az öröklési és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét nagykorúvá válástól számított két évig fizetheti meg késedelmi-pótlék mentesen, ha korábban

fizetik meg az illetéket, akkor az tovább -max: 70%-ával- csökkenthető 2. termőföld tulajdonának és vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték felét kell megfizetni⇒ez a kedvezmény az ajándékozási illetékeknél is létezik 3. ha pl: műtárgyat felajánl az örökös pl: helyi önkormányzatnak és azt elfogadják, akkor erre nem kell illetéket fizetnie (?!) Mentesség ajándékozási illeték alól: (17.§) 1. ugyanaz, mint öröklés 1 pontja 2. ugyanaz, mint az öröklés 6 pontja /lakásépítés 3. lakás kezelői jogának ingyenes megszerzése 4. közüzemilétesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezetlői jogának megszerzése, ha azt az üzemeltető szerzi meg 5. állami tulajdonú természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő általi megszerzése 6. ugyanaz, mint öröklés 2 pontja / értékpapír 50. tétel VISSZTERHES VAGYONÁTRUHÁZÁSI ILLETÉK Fogalma:Itv 18.§: " Inngatlannak, ingónak és

vagyoni értékű jognak visszteher melett, továbbá az öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási lilleték alá esik." Ilyen ügylettel megszerezhetők: 1. ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, illetve e jog megszüntetését követő vagyonszerzés 2. ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése 3. ingó megszerzése hatósági árverés útján 4. gépjármű, pótkocsi tulajdonának és haszonélvezetének megszerzése 5. közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzése 6. öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is ezeket a szabállyokat kell alkalmazni, de maga az illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik 1) Illeték alapja és mértéke Illetékalap: megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke • Csere esetén: a cserével megszerzett

ingatlan forgalmi érétke • tartási,- életjáradéki,- öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésnél vagyon forgalmi értéke alapján • vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezeti és használati jog esetén az öröklésnél meghatározott módon • ingatlan közös tuladon megszüntetése esetén akkor kell fizetni, ha valamelyik tualjdonostársnak nagyobb lesz a tulajdona a közös tulajdon megszünése után, mint annakelőtte volt, kiszámítása az értékkülönbözet alapulvételével történik (a vagyonszerzés módjának megfelelően) • ha pl: azért kap több tulajdont az egyik tultárs mert a kötelezettségekből is többet vállal és azok arányaiban megegyeznek, akkor nem kell illetéket fizetni - 128 - Illeték általános mértéke: illetékalap 10%-a Speciális szabályok: A)Lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetéke • • • • • • • • illeték alapja: a lakástulajdon forgalmi értéke

/ebből le kell vonni a kedvezméyneket pl: lakásépítési kedvezmény/ 4 millió ft-ig 2% az e fölé eső összegre 6% (tehát 4 millióig akkor is 2%) résztulajdon szerzése esetén: szerzett tulajdoni hányaddal arányos értékhatárig alkalmazható az alacsonyabb kulcs csere esetén a forgalmi értékük különbözete az alap (ha több lakást cserélnek akkor: a legnagyobb-legkisebb értékű lakás forgalmi értékének különbözete) kvázi csere: amikor a lakás megvásárlása és a korábbi eladás anem esik egy időbe - azaz két évvel megelőzi az új vásárlását, vag követi azt- ekkor szintén a (terhekkel nem csökkentett) forgalmi érték külömbözete irányadó, kivéve ha ez a különbözet meghaladja az újonnan vásárolt lakás forgalmi értékét, mert ekkor kivételesen kedvezőbb a jogalkotó elbírálása - ugyanis az alacsonyabb érték alapján kell fizetni az illetéket ha nemcsak a tulajdonjog, hanem pl: haszonélvezeti jogok is telepítődnek

tehát mindkét fél hasonló jogot tart fenn a másik lakásán - akkor itt is "jog-érték"különbözetet kell számítani állami, helyi önkormányzati tulajdonban álló bérlakás bérleti jogának megszerzésekor az illetékalap pont a fele annak, ami a tulajdon-átruházásakor lenne B)Ingatlanforgalmazású célú vagyonszerzés - ha a vállalkozó főtevékenysége az ingatlanforgalmazás (és erre jogosult is pl: megvannak az engedélyei) vagy ingatlanok pénzügyi lízingje aakor a terhekkel nem csökkentett forgalmi érték 2%-a az illeték mértéke C)Gépjármű tulajdonának megszerzése • • • illeték mértéke: 8,-Ft/cm3 kizárólag elektromos hajtómotorral meghajtott gépjármű esetén: a hajtómotor teljesítményének minden megkezdett 1 kW-ja után 300,-Ft/kW pótkocsi össztömege 2500kg alatt: 4000,-Ft, más esetekben (mindíg) 10.000,-Ft (haszonélvezeti jog megszerzése esetén ki kell számítani a vagyoni értékű jog számítása

alapján) - 129 - Illetékmentesség 1. ugyanaz mint az öröklés 6: pontjában/lakás 2. lakástulajdon kezelői jogának megszerzése⇒ajándékozási ill 3. állami tul természetvédelmi terület kezelői jogának a kezelő általi megszerzése⇒ ajándékozási ill. 4. közcélú vizi létesítmények és tartozékai feletti kezelői jog megszerzése 5. kincstári vagyon kezelői jogának megszerzése 6. szövetkezetek egyesülésével, szétválásával, beolvadásával , átalakulással történő vagyonszerzés 7. közös gazdálkodás céljára tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése 8. társaság vagyközös gazdálkodás megszüntetésekor a felosztott felhalmozott vagyon 9. gazdálkodó szervezet átalakulása során bekövetkezet vagyonszezés, ha az új szervezet a régebbi általános jogutódja lesz 10. gépjármű, pótkocsi forgalmazására jogosult vállakozó szerzése - a tevékenységi körön belül 11. helyi önkormányzat vagy állami

tulajdonban lévő lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának az elővásárlási joggal rendelkező általi tulajdonszerzése 12. birtok összevonás célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló termőföldtulajdon szerzése 13. kisajátított, vagy bányakárt szenvedett ingatlanért csereingatlan szerzése Illetékkedvezmény 1. termőföld tulajdonjogának, vagyoni érétkű jogának megszerzése esetén az egyébként járó illeték 1/4-ét kell megfizetni Illetékfizetéssel kötelezett: 1) szerző fél elsődlegesen 2) de ha másik fél vállalja magára a megfizetést, akkor behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb az illeték megállapítást követő 1 évig csak tőle lehet követelni 51. tétel ÁLLAMIGAZGATÁSI ÉS BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSI ILLETÉKEK RENDSZERE, ILLETÉKJOG ELÉVÜLÉSE 1) Államigazgatási eljárási illeték " Az államigazgatási eljárási cselekményekért, valamint a külkereskedelmi forgalomban

behozott vámárú után e törvényben megállapított illetékeket kell fizetni." • • • • illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha nem a hatáskörrel rendelkező szervhez nyújtják be a kérelmet, illetve, ha elutasítják a kérelmet ha ugyanabban az ügyben új eljárás indul, akkor ismételten meg kell fizetni az illetéket amire díjat kell fizetni, arra nem kell illetéket eljárás kezdeményezésekor köteles megfizetni az a fél, aki az eljárás megindítását kéri - 130 - • • • • • az illetéket magáért az eljárásért kell fizetni, az eljárást kezdeményező iraton (főszabályként illetékbélyeggel) több ügyfél ügyében 1 eljárás: egyetmleges felelősség az illetékért (de csak 1x kell megfizetni) egy beadványban több kérelem esetében csak 1x kell fizetni, de ha más szervek hatáskörébe tartoznak a kérelmek, akkor minden egyes szerv felé meg kell fizetni a megfelelő mértékben hiánypótlás végett

visszaadott beadvány újbóli beadása esetén nem kell mégegyszer fizetni megszünik az egyetemlegesség, ha szerv mindegyik ügyfélre külön határozatot hoz (utólag, pótlólag, egyenként) Nem kötelezhető illetékfizetésre, aki költségmentességben részesül • • • illeték alapja: eljárás megindításakor fennállott pertárgyérték ha eljárás közben emelkedik a pertárgy értéke akkor a különbözetre is meg kell fizetni az illetéket de az illeték utólagos (pertárgyérték csökkenésével arányos) leszállításnak vagy visszatérítésnek nincs helye Tárgyi illetékmentesség "Alkotmányos jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése, valamint a társaadalmi igazságosság előmozdítása érdekében tárgyuknál fogva illetékmentesek a következő eljárások": 1. választással, népszavazással kapcsolatos eljárások 2. születéssel, házasságkötéssel, örökbefogadással, tartással, gondozással és

halálesettel kapcsolatos kivéve pl: Mo-n lakó hontalan külföndön történő házasságkötéssel kapcsolatos eljárás anyakönyvi kivonat kiállítása második ízben, ingatlan-nyilvántartási eljárás Csoportjai a) általános tételű: minden 1. fokú állig eljárásért 1000,-Ft-t kell fizetni (ha a tv melléklete másként nem rendelkezik) b) különös tételű (sokszínűek, több tucat van belőle, tv melléklete rendezi)pl: 1. iskolai bizonyítvány másolata:400,-Ft 2. útlevél kiadásával kapcsolatos illeték 4000,-Ft 3. gépjármű, pótkocsi forgalmi engedéylének kiállításával, pótlásával, betelt forgalmi engedély cseréjével, másolat kiadásával, tulajdonjogot érintő korlátozas bejegyzésével kapcsolatos eljárás 1500,-Ft 4. ingatlan tulajdonjogának, vagyon értékű jognak bejegyzésére irányuló keljárási illeték ingatlanonként 2000,-Ft 5. külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru után fizetett statisztikai illeték

vámérték 3%-a fellebbezési eljárás: 1, ha pénzben megállapítható az eljárás tárgya (pertárgyérték), akkor a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 100,-Ft de minimum 2000,-Ft és max: 200000,-Ft 2, ha nem állapítható meg pénzben az érték akkor 2000,-Ft felügyeleti intézkedés: • kezdeményező kérelem illeték 2000,-Ft - 131 - jogorvoslati eljárásban megfizetett illetéket vissza kell téríteni az ügyfélnek, ha a bíróság által felülviszgált - ügyfelet elmarasztaló - határozata jogszabálysértőnek bizonyult • ha az illetéket nem fizették be - akkor az állig szervnek figyelmezteni kell a kérelmezőt, - hogy amennyiben 8 napon belül nem fizeti meg, akkor mulasztási bírságot is meg kell fizetni • ha az ügyfél a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, akkor leletet vesznek fel az illetékhiányról a lelet alapján a, illetéket b, felhívási költséget vagy c) mulasztási bírságot állapít meg az

Illetékhivatal - a vagyonszerzési illeték alá eső ügyben az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét a vagyonszerzési illetékkel együtt kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni • II. Bírósági eljárás illetéke • • • eljárás megindításakor köteles a kezdeményező fél megfizetni, kivéve, ha a megfizetésről utólag kell határozni (az fizet, akit a bíróság erre kötelez) ha nem a jogosult indítja meg az eljárást, hanem nevében és érdekében valaki más, akkor is annak kell fizetni akinek érdekében indult az eljárás több kötelezett esetén, ha az érdekeltség aránya nem állapítható meg, vagy nem osztható a kötelezettek egyetmlegesen, egyébként érdekeltségeik arányában kötelesek megfizetni 1)Polgári eljárási illeték • • • illeték alapja: az eljárás megindításakor fenálló pertárgyérték, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés, vagy annak része kivétel: munkaügyi perek, ahol

az egy évi átlagkereset, vagy a bérkülönbözet 1 évi értékét kell alapul venni ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg akkor az érték függ attól, hogy az e eljárás: peres vagy nem peres : 1. fok jogorvoslat 1. fok jogorvoslat helyi 150.000 75.000 megyei (fővárosi) 250.000 125.000 125.000 70.000 Legfelsőbb bíróság 225.000 150.000 100.000 • • vagylagos kérelem esetében az illetéket csak 1x, de a legmagasabb érték után kell megfizetni a bíróság által megállapított összeg az eljárás tárgyánek mértéke, ha azt a fél által megjelölt értéknél magasabb összegben állapítják meg - 132 - illeték mértéke az igényelt eljárás jellegétől különböző a) peres eljárás: 6% min:5000,-Ft max: 750.000,-Ft b) fizetési meghagyás: 3% min:2000,-Ft max:300.000,-Ft c) végrehajtási eljárás: 1% min: 2000,-Ft max:100.000,-Ft /megyei vagy fővárosi Bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik a végrehajtás

foganatosítása akkor: 3% min:6000,-Ft max:300.000,-Ft speciális tételes illetéket kell fizetni számos eljárásban pl: a) házassági bontóper 7000,-Ft ítélet elleni fellebbezés: 5000,-Ft b) cégbejegyzési eljárás jogi személynek: 2% min:10.000,-Ft max: 300000,-Ft jogi személyiség nélküli gt +egyéb cég : 2% min: 5000,-Ft max: 150.000,-ft induló vagyon nélkül alapítható cég pl:bt : 5000,-Ft c) jogi személy gt felszámolási eljárás: 40.000,-Ft csődeljárás: 20000,-Ft jogi személyiség nélküli gt: FA: 15.000,-Ft csőd:10000,-Ft jogorvoslati illetékek rendszere is differenciált: pl: fellebbezési illeték 6% min 5000,-Ft max: 750.000,-Ft csatlakozó illetéké: fellebbezési illeték 1/2-e min: 3000,-Ft max: 125.000,-Ft végzés ellen fellebbezés: 3% min: 3000,-Ft max: 125.000,-Ft közjegyzői határozat ellen, cégbírósági, csőd, felszámolási eljárási végzés ellen: 5000,Ft felülvizsgálat: (ítélet ellen) 6% min:8000,-Ft max: 2.000000,-Ft

végzés ellen: ítélet elleni érték 1/2-e min:5000,-Ft max:1.000000,-Ft csőd, felszámolási eljárási végzés ellen 6000,2) Büntető eljárás illetéke: kizárólag magánvád alapján szóló eljárásban eljárási illeték: 3000,-Ft fellebbezési illeték: 4000,- Ft • perújítási és felülvizsgálati kérelem: 5000,-Ft • nem tekinthető kizárólag magánvád alapján indítot eljárásnak, ha ugyanazon sértett sérelmére elkövetett egymással összefüggő olyan büncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben köz,- részben magánvádnak van helye • Nem kell illetéket fizetni az eljárás azon szakaszában, amikor az ügyet az ügyész képviseli • a kegyelmi és bírósági mentesítés iránti kérelem benyújtása esetén: 1000,-Ft • vagyoni jellegű joghátrány elengedése iránt az Igazságügyminiszterhez előterjesztett kérelem illetéke: elengedni kért tartozás 1% min:1000,-Ft max:10.000,-Ft - 133 - III. Mentességek,

kedvezmények, fizetési könnyítések Illetékmentesség bírósági eljárásban: Nem kötelzhető illeték fizetésére: más jogszabály szerint költségmentességet vagy illetékmentességet élvez - személyes illetékmentesség a fél jogutódjára nem terjed ki (hiszen ez magához a személyhez kötődik) Illetékmentes polgári ügyben: • idézés kibocsájtása (bíróság), vagy érdemi vizsgálat (nem peres eljárás) nélkül elutasítja , a pert a PP 157.§a, alapján szünteti meg • költségmentesség, illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás • bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset • határozat kijavítása, kiegészítése iránti kérelem • választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás • kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási hatőóság által hozott határozat bíróságíi felülvizsgálata iránti per • holtnak nyilvánítással és halál tényének

megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltünés vagy a halál háborús esemény, vagy természeti katasztrófa folytán következett be • helyi önkormányzat adósságrendezése eljárása Büntetőügyekben: • kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a terhelt és a védő: fellebbezése, perújítási kéreleme, felülvizsgálati indítványa, • ha a pert (magánvádast) személyes meghallgatás előtt megszünteti a bíróság, vagy erre kegyelem folytán kerül sor • kegyelmi, bírósági mentesítés iránti kérelem, ha azt az elítélt vagy védő nyújtotta be Mérsékelt illeték: • a bíróságokra háruló teher mérséklésére és a felek közötti megegyezés elősegítése érdekében /illeték 10-50%át kell megfizetni/ az eljárási illeték 10%-át kell fizetni • felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll • az 1. tárgyaláson a per megszüntetését a felek közösen kérik illeték • az 1. tárgyaláson

a per szünetelésére kerül sor és e szünetelés folytásn megszünik a per • felek 1. tárgyaláson egyezséget kötnek • ha az alperes a követelést az 1. tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az 1 tárgyalás előtt a követelést teljesíti az illeték 30%-át kell fizetni • 1. tárgyalás után a felperes keresetétől való elállása miatt • az eljárás szünetelésével a per megszünik 50%-ot kell fizetni • egyezségkötés az 1. tárgyalás után az illeték 50%-át kell kifizetni - 134 - Illetékfeljegyzési jog: • • • • • • • • • • • • a költség és az illetékmentességtől eltérően csak az illeték előzetes megfizetése alól történő felmentést jelenti az illetékfeljegyzési jog szabályai a beavatkozóra is irányadóak Mentesíthető az a fél, akinek az illeték megfizetése jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló terhelést jelentene, különösen, ha a leróvandó illeték a fél és

házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre jutó adóköteles jövedelmének 25%-át meghaladja megilleti az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot is, valamint azt a felet, akinek érdekében az ügyész vagy erre jgosult szerv indított pert külföldit viszonosság vagy nemzetközi szerződés alapján Kizárt az illetékfeljegyzési jog engedélyezeés: ha a fél perlekedése rosszhiszemű, vagy előre eredménytelennek látszik ha, mint engedményes lép fel és valószinűsíthető hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlésre irányul házasság felbontására irányuló kereset esetén cégeljárásban pénzbüntetés, szabadságvesztés és kegyelmi eljárásokban A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg pl: munkaügyi perben, ha a per a munkavállaló szándékos vagy súlyos

gondatlan károkozásával kapcsolatban indul, vagy a vezető állású munkavállaló polgári jogi szabályai szerint kártérítési felelősségével kapcsolatban i közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban bűncselekményből, szabálysértésből származó kár megtérítése iránti perben - 135 - Elévülés:Itv. 86§: "Az illeték megállapításához, vlamint az illeték behajtásához való jog elévülésére az Art rendelkezései irányadóak." (szokják kérdezni) !! a visszatérő szolgáltatások illetékalapjának megállapításáról sem könyv, sem tv nem ír külön semmit, gondolom, hogy itt a gépjárművek és ingatlanok forgalmazását vállalkozási tevékenységként űzőkről kell szólni. 52. tétel A HELYI ADÓK RENDSZERE, A HELYI ADÓMEGÁLLAPÍTÁS JOGA, HELYI ADÓKÖTELEZETTSÉGEK, AZ ADÓALANYOK I. A helyi adók rendszere • a központi kiadások decentralizálásának tendenciája következménye

volt - a 80-as években - a helyi adók bevezetése • a legtöbb fejlett országban (kivétel: Dánia) • helyi adóztatás mind a háztartási, mind az üzleti vagyonra kiterjed • a legtöbb országban a vagyonadó mellett helyi jövedelemadót is bevezettek, valamint néhány országban a munkáltatók által fizetett kereseti adót is • különbség a vagyonadók között: 1. a tökeérték alapján 2. vagyontárgy évi bére alapján számítják az adó alapját • a helyi adóztatás hatóköre más az egységes államokban és a födereatív államokban • legjobb helyi adótípusok azok, melyek nem igényelnek bonyolult adóigazgatási feladatokat, és amelyek stabilak (ezért a legjobbak a vagyon és kereseti adók) • Magyarországon a helyi adóztatás előzmények nélküli • bevezetése az önkormányzatok gazdasági önállósulásának eszköze (szuverén adóztatási jog, helyi adópolitika) • a helyi adók változtatása,- azaz az önkormányzati

bevételek egyik forrása elég rugalmatlan, mert központi korlátokkal is körülbástyázták a helyi adómegállapítás jogát • helyi adók célja: Helyi adókról tv (továbbiakban Hatv)"a települési önkormányzatok alapvető feladata - a közhatalom helyi közügyekben való gyakorlása mellett - a helyi közszolgáltatások biztosítása." • helyi adók előnye, hogy: 3. az adott település vagyoni, demográfiai, fölrajzi jellegzetességeit figyelembe lehet venni 4. az adók felhasználása jobban ellenőrizhető II. Helyi adómegállapítás joga • a települési önkormányzatok képviselőtestülete - rendelettel - illetékességi területén helyi adókat vezethet be • a fővárosban: a fővárosi közgyűlés vagy a kerületi képviselőtestület veti ki - 136 - • Budapesten bevezethető adó: építmény-, telekadó; magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi és helyi iparűzési adó • kerületekben: építmény, telek adó;

magánszemélyek kommunális adója • helyi adó az azt megállapító önkormányzat -kiyárólagos - bevételét képezi • kivéve: a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan illeti meg a helyi adóból származó bevétel Kiterjed az önkormányzat adómegállapítási joga: (!!fontos!!) 1. hogy a 3 (lentebb) típusú helyi adót bevezesse, hatályon kícvül helyezze,módosítsa (évközi módosításokkal nem súlyosbíthatják az adóalanyok terheit) 2. meghatározza az adó bevezetésének időpontját, időtartamát (ez szólhat határozatlan időre is) 3. adó mértékét a helyi sajátosságokhoz alakítja (tekintettel az adó maximumára!!) 4. további mentességeket és kedvezményeket állapíthat meg 5. meghatározza a helyi adózás részletes szabályait (Art keretek között) Önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza:(!!fontos!!) 1. adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - és az önkormányzat

dönti el, hogy milyenféle - adó fizetésére kötelezheti 2. vagyoni típusú adók körében az adót - egységesen,- tételesen,- vagy korrigált forgalmi értéken - kell meghatározni 3. adómérték nem haladhatja meg a - központilag, törvényileg szabályzott - adómaximumot 4. főváros közgyűlése által bevezetett adót , annak hatályon kívül helyezéséig a kerületi önkormányzat nem vezetheti be III. Helyi adókötelezettségek • az önkormányzat helyi adót vethet ki 1. ingatlantulajdonra, ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jogra 2. munkaerő foglalkoztatására 3. nem állandó lakósként való tartózkodásra 4. meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására 1. Vagyoni típusú adók: 2. Kommunális jellegű adók: 3. Helyi iparűzési adó a) építményadó; b) telekadó a) magánszemélyek kommunális adója; b) vállalkozók kommunális adója; c) idegenforgalmi adó Adóelőleg • a vállalkozók kommunális adójára és az iparűzési

adóra adóelőleget köteles fizetni az adózó, amelynek alapja: az adózó tavalyi azonos tevékenysége, és az adóévre bejelentett várható adó összege, amit tevékenység, vagy ezen adókat elrendelő rendeletek hatálybalépése után 15 nappal be kell jelenteni az adóhatóságnál • a fizetendő adó előlegét az adóhatóság állapítja meg - tavalyi éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján - fizetési meghagyással - 137 - IV. Adóalanyok 1. 2. 3. 4. magánszemélyek jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülései • feltételes alanyi adómentesség: 1. egyház * 2. alapítvány * 3. közszolgáltató szervezet * 4. köztestület * 5. Kht * 6. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár * 7. költségvetési szerv * 8. társadalmi szervezet * * abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozói

tevékenységéből származó jövedelme után adófizetési kötelzettsége nem keletkezett 53. tétel VAGYONI TÍPUSÚ HELYI ADÓK 1. Építményadó Hatv: " Adóköteles az önkormányzat illetékességi teületén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény)" • az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet, amely mértékét így állapítják meg: • települési rendezési tervben előírt • ennek hiányában a szokásos mértéket meg nem haladó, amit az önkormányzat állapít meg • az adókötelezettség valamennyi helységre kiterjed (hasznosítástól függetlenül) Adó alanya: • a naptári év első napján az építmény tulajdonosa • több tulajdonos esetén tulajdoni hányadaik arányában • ha az ingatlant bejegyzett jog terheli, akkor a jog tulajdonosa • közös tulajdon esetén: tulajdonosok közössége pl:

üdülő • ettől ele lehet térni úgy, hogy a tulajdonosok kötnek egy olyan megállapodást, melyben - közös megállapodással -kijelölik az adóalanyt és azt benyújtják az adóhatósághoz - 138 - Adómentes: a) szükséglakás b) gyógy és üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen - tanyán, 500 főnél kisebb állandó lakosságú településen - 100 m2 alatti komfort nélküli lakás c) szociális- egészségügyi- gyermekvédelmi- nevelési-oktatási intézményként szolgáló helység d) költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet, egyház tulajdonában álló építmény e) lakás és üdülőhöz nem tartozó kiegészítő helységek f) állattartást, növénytermelést szolgáló épület Adókötelezettség keletkezése: • használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadása utáni év első napjázól • engedély nélküli építmény esetén: tényleges használatbavételt követő év első napján Megszünése: •

építmény megszünési évének utolsó napján • hazsnálat szünetelése nem érinti az adókötelezettséget Adó alapja: a) építmény m2-ben számított hasznos területe⇒900,-Ft/m2 b) korrigált forgalmi értéke⇒3% - az adó alapjáról az önkormányzat dönt II. Telekadó (a telekadó alanyai, adó alapja megeggyezik az építményadó szabályaival, ezért csak az eltéréseket írjuk le) Hatv: "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen beltetületi földrész Adó alanya: év első napján a telek tulajdonosa + többi pl: jog, közös tulajdon⇒építményadó rendelkezései Adómentesség: a) építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt b) közhasználatú közlekedési tevékenységet végző alany erre a célra használja telkét c) telek rendeltetészerű használathoz, szokásos mértéket meg nem haladó földrészlete⇒építményadó d) rendezési tervben előírtaknál nagyobb, de szociális,

eügyi- gyermekvéd (lásd építményadó) és költségvetési szerv, egyház, illetve közszolgáltató szervezet tulajdonában állótelekrész e) építményhez,- nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó védőterület f) erő művelési ágban nyilvántartott terület Adókötelezettség keletkezése - földrészlet belterületté minősítését, illetve építési tilalom feloldását követő év első napján Megszünés • • belterületi földrész külterülettés minősítése beépítés évének utolsó napján - 139 - • építési tilalomnak az év első félévében történő kihirdetése esetén a félév utolsó napjaán Adó alap⇒építményadó Adó mértéke: a) 200,-Ft/m2 b) 3% 54. tétel KOMMUNÁLIS ÉS HELYI IPARŰZÉSI ADÓ Kommunális jellegű adó fajtái: 1) magánszemélyek kommunális adója 2) vállalkozók kommunális adója 3) iparűzési adó 1. Magánszemélyek kommunális adója Adó alanya: • mindaz, aki az építmény és

telekadó alanya volt • mindazok, akik az önkormányzat illetékességi magánszemély tulajdonában álló lakást bérelnek területén nem Adókötelezettség keletkezésére és megszünésére • egyrészt ⇒telek és építményadó szabályai vonatkoznak • másrészt a fenti bérleti jog esetén pedig a bérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszünési évének utolsó napján szűnik meg • kedvező, hogy ha az év első félévében már megszünik a bérleti jogviszony, akkor adót sem kell fizetni a második félévre Adó mértéke: adótárgyanként, illetve bérleti jogonként max: 12.000,-Ft/év (ez az a szabály például, amit az önkormányzat kedvezőbben is megállapíthat) 2. Vállalkozók kommunális adója Adó alanya • a Hatv általános adóalanyai közül (lásd 52.tétel) a vállalkozók /függetlenül attól, hogy magáánszemélyek kommunális adója terheli-e őket/ • az

adókötelezettséget az sem befolyásolja, hogy a vállalkozó telephelye vagy székhelye van-e az önk. illetékességi területén - 140 - Adó alapja - a vállalkozó által az önk illletékességi területén foglalkoztatottak korrigált általános statisztikai állományi létszáma /ebbe beletartoznak a személyes közreműködésre kötelezettek és a segítő családtagok is/ Adó mértéke: a létszámra vetítve max: 2000,-Ft/fő ha az adókötelezettség nem áll fenn egész évben, akkor csak időarányos részre kell adót számítani 3. Idegenforgalmi adó Adókötelezettség alanya (adóalany) • aki nem állandó lakosként min: 1 vendégéjszakát tölt az önk. illetékességi területén • ill. területen üdülésre, pihenésre alkalmas épület - nem lakás tulajdonosa • épület rendeltetésszerű használatának kezdetére, valamint az adókötelezettség keletkezésére és megszünésére⇒az építményadó szabályai érvényesk • épület

átminősítése esetén az átminősítés évének végén megszünik ez az adókötelezettség, illetve kezdetét veszi pl: az építményadó adófizetési kötelezettsége Adómentessek 1) 18 év alatti és 70 év feletti magánszmények 2) egészségügyi,- szociális intézményben ellátott magánszemélyek 3) közép és felsőoktatási intézmény : tanulói, hallgatói, azzal munkaviszonyban állók, hhatóság vag bítóság intézkedése folytán, szakmunkásképzés, szakmai átképzés, szervezet szakismereti oktatás keretében, szolgálati kötelezettség során, vagy vállalkozási tevékenység végzése céljából az önk illetékességi területén tartózkodó magánszemélyek /tehát mindaz, akinek igazolt okból dolga van az ill. területen/ 4) az ill. területen lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint mindezek hozzátartozója Adó alapja és mértéke a) megkezdett vendégéjszakák száma ⇒300,-Ft/éjszaka b) megkezdett vendégéjszakára eső

szállásdíj⇒ a szállásdíj 4%-a c) építmény hasznos alapterülete⇒900,-Ft/ éjszaka 4. Helyi iparűzési adó Hatv: "Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység" • az adó modeljéül a német Gewerbesteuer szolgálhatott • elvi alapja, hogy akiknek tevékenysége növeli a helyi közkiadásokat, azok maguk is járuljanak hozzá a közterhekhez • bevételek szempontjából a legfontosabb helyi adó és elfogadtani is a léegkönnyebb - 141 - • • • korábban az egyfázisú forgalmi adó jelleget mutattott az adó, de ez azóta megváltozott, ma a jövedelemadókhoz közelít inkább (!!de az adó alapja továbbra sem a nyereség!!) nem befolyásolja az adókötelezettséget, hogy az adóköteles tevékenyéget a székhelyen, vagy a telephelye, esetleg részlegen végzik-e adóköteles iparűzési tevékenységnek számít minden: amit vállalkozó, vállalkozói minőségben végez, jövedelem

és nyereségszerzés céljából Adókötelezettség keletkezése és megszűnése • iparűzési tevékenység napján és ennek megszükésével adókötelezettség is megszűnik • alkalmi jelleggel űzött tevékenység esetén: időtartamra számítják az Adó alapja és mértéke: • termék, szolgáltatás nettó árbevétele csökkentve a beszerzési értékkel és az alvállalkozók díjaival • ha a vállalkouó tevékenységét több önk. illetékességi területén végzi és az adó alapokat nem tudja elkülöníteni, akkor meg kell osztania - a tv mellékletében meghatározottak szerint - (ez a Mo adótörvények sajátos esete, nemzetközileg példátlan, hogy az adózó választási joga a bevételeinek megosztására kiterjedhessen) • első két esetben ⇒max: adóalap 1,2%/év • alkalmi jelleggel űzött tevékenység esetén lehet napi általány is⇒max: 5000,-Ft/nap - 142 - 55. tétel GÉPJÁRMŰADÓ, JÁTÉKADÓ I. Gépjárműadó (1991 évi

LXXXII tv) • vagyonadók közé sorolják, de funkciója és jelleg ezt nem indokolná • 91-ben vezetik be a "súlyadó"t a személyautóknál • bevezetésének indokai: 1. motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása 2. önkormányzatok bevételeinek gyarapítása 3. közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése • 1995 óta: településenként differecniáltan állapítják meg 1. Adótárgyak csoportosítása: a) beföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott gépjárművek b) belföldön közlekedő, külföldön nyílvántartott gépjárművek 2. Belföldi gépjárművek adója: • önkormányzatok képvisekőtestülete, fővárosi közgyűlés állapítja meg, rendelettel • az adóévet megelőző december 15-ig kell kihirdetni (ennnek hiányában törvényi alsó adótételeket kell alkalmazni) • alsó adótétellel számított összeg 50%-a az önkormányzaté • magasabb mérték

esetén a különbözet teljes összege az önkormányzaté • az adó alanya: 4. az év első napján feltűntetett tulajdonos 5. ha a forgalmi engedély az üzemeltetőt is tartalmazza, ő az adóalany 6. év közben használatba vett, vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén az adó alanya az, akit a forgalmi engedélyben feltűntettek (adókötelezettség ilyenkor nem január 1-én kezdődik) • az adókötelezettség keletkezése: 1. forgalmi engedély kiadását, illetőleg 2. a gépkocsi vagy a tulajdonos adómentességének megszűnését követő hónap első napja • ha év közben keletkezik, időarányos részt kell fizetni • az adókötelzettség megszűnik: annak a hónapnak az utolsó napján, amikor a gépkocsit a forgalomból kivonták, vagy a gépkocsi, vagy a tulajdonos adómentessége bekövetkezik • szünetelés: például jogellenesen kikerül a tulajdonából (a kötelezett az arányos részre végleg mentesül) • alanyi adómentes: 1. a

költségvetési szerv * 2. egyház 3. társadalmi szervezet, alapítvány * * ha a megelőző évben adófizetési kötelezettsége nem keletkezett • tárgyi adómentes: (többször kérdezték) - 143 - 1. 2. 3. 4. 5. a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító gépjármű 250 cm3-nél kisebb motorkerékpár mezőgazdasági vontató pl: traktor!! hikomat múzeális jármű • az adó alapja: 1. a saját tömeg (önsúly) 2. tehergépkocis esetében a saját tömeg + a terhelhetőség (raksúly) ⇒ 50%-a, vagy ⇒minden megkezdett 100 kg után⇒min 400,- de max 800,-Ft • adókedvezmény: !! nem keverendő a tárgyi adómentességgel!! 1. (kizárólag) elektromos meghajtású * 2. gáz meghajtású * 3. katalizátoros * * az adó fele fizetendő 4. ha az adóalany adóévben tehergépkocsival 100 km-nél hosszabb utat tett meg vasúton vagy belvizen 20-50% adókedvezmény illeti meg 2. Külföldi gépjárművek adója: • adó alanya: külföldi üzembentartó

(akinek nevén a forgalmi engedély van; aki belföldön használja; aki az ország területéről kiléptet /mindig kiléptetésről van szó) • VPOP jóváhagyó határozatával belföldön bejegyzett szállítmányozó átvállalhatja • adókötelezettség: személygépkocsi adómentes időszak (60 nap elteltével kezdődik) tehergépkocsi Mo-ba való belépés napjával • alóalap: személygépkocsik esetében a tartózkodási idő; tehergépkocsik esetében: saját tömeg + raksúly × a belföldön megtett út hosszával • adó mértéke: személygépkocsi esetében: minden megkezdett nap után 50 forint; tehergépkocsi esetében : minden megkezdett tonna után km-enként 3 forint • adóhivatal: VPOP, vámhivatalok II. Játékadó 1991 évi XXXIV törvény • szerencsejátékokból származó jövedelmek egy részének közcélra fordítását célozza • speciális fogyasztást terhelő adó, mivel többnyire a nyereményalaphoz (ez az un: bruttó bázis) és nem a

nyereséghez igazodik /kivéve: a pénznyerő automaták adóját/ • játékadó melett SZJA is érvényesül a szerencsejátékra • míg az SZJA alanya: a szerncsejátékos • addig a játékadó alanya: szerencsejáték-szervező 1. sorsolásos játék szervezője 2. pénznyerő automaták üzemeltetője 3. játékkaszinó alapítója, működtetője 4. lóversenyfogadó 5. játékautomaták üzemeltetője 6. ajándéksorsolást végző - 144 - • adó megállapítás módja: önadózás 1. Sorsolásos játékok: a) adóalap: nyereményalap (folyamatosan szervezett sorsolásnál havi nyereményalap) • sorsjegyek száma × fogyasztói ár b) adó mértéke: 16% c) mentesség • ha csak a sorsoláson jelenlevőknek árúsítják 1000-nél kevesebb darabot és 50000 forintnál kisebb a kibocsájtott sorsjegyek összértéke • ha a nyereményösszege a sorsjegyek 80%-át meghaladja • ajándéksorsolás 2. Bingójáték: - fizetendő adó: havi nyereményalap 7%-a 3.

Totalizatőri rendszerű fogadások rendszerű fogadások: téteket összeadják, majd - a játékrendben engedélyezett arányban és rendzerben - szétosztják a téteket a) adó mértéke: a havi nyereményalap 15%-a b) mentesség: az ilyen rendszerű lóversenyfogadás 4. Pénznyerő automata: • játékhelyenként havi 13-28 ezer forint minden megkezdett hónap után • a már megfizetett játékadót nem lehet sem más adókötelezettségbe betudni, sem pedig visszaigényelni • /kivéve: ha a pénznyerő autómata megsemmisült, tartósan öüzemképtelenné vált, vagy üzemeltetése - a jogszabályi rend szerint - nem lehetséges/ • ezen játékadóra nem lehet fizetési könnyítést (2 féle van) engedélyezni • engedélyt vissza kell vonni, ha az adóalany adóbevallási vagy fizetési kötelezettségét megszegte 5. Játékautomata: • éves adó gépenként 60 ezer forint • nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása előtt be kell vallani és meg kell

fizetni az első évi adóösszeget - 145 - 6. Bukmékeri rendszerű fogadás: havi tiszta bevétel 60%-a • amely: a befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbsége Bukmékeri rendszer olyan fogadási forma, amelyben a fogadásszervező -az esélyeket mérlegelve - a játékos részére pénzösszeget ajánl fel és nyerés esetén - a megállapított feltételek szerint - ki is fizeti 7. Játékkaszinó: (+ az itt üzemeltetett játékautomata is) játékadó: havi tiszta játékbevétel 40%-a • ehhez jön még a borravaló 20%-a + a felosztásra nem kerülő borravaló összege 56. tétel A CÉLADÓK RENDSZERE ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BEFIZETÉSEK I. A céladók rendszere • a fogyasztást, a jövedelmet és a vagyont terehlő adók mellett az egyéb adók döntő többsége nem a központi költségvetés bevétele, hanem a társadalombiztosítási alapokba, vagy az elkülönített állami pénzalapokba kerül • az egyes fizetési kötelezettségek

elnevezése lehet: hozzájárulás, járulék, díj (az elnevezéseknek nincs túl sok elvi alapjuk) • országonként változó, hogy mit tekintenek adónak, illetve adó jellegű fizetési kötelezettségnek (ezek általában adójellegűek,illetve eljárási értelemben azok is: hiszen pl: Tb járulékok ⇒adók módjára behajtható köztartozások) • a fizetési kötelezettséget - a célhoz kötöttségből adódó jellegzetességként - a befizetéssel támogatni kvánt feladatok preferencia rendszerét tükrözik • céljaik szerint három csomópont köré rendeződnek: a) foglalkoztatás b) mezőgazdaság c) környezetvédelem • szabályozása: differenciált és nehezen áttekinthető • a szabályozási mód gyakran csak látszólag normatív, mert a miniszternek vagy a hatóságnak egyedi megállapítási jogosítványa, de legalább is mérlegelési joga van • adóigazgatási szempontból is vegyesek: a) állami adóadóhatóság, vagy vámhatóság áltla

kezelt befizetések (környezetvédlemi termékdíjak) b) közigazgatási szervek által beszedett (vízkészletjárulék) II. Társadalombiztosítási befizetések 1. A társadalombiztosítási befizetések • adó jellegét megalapozza, hogy a befizetések és szolgáltatások igénybevétele a befizetésektől viszonylag jól elválasztható - 146 - • az adó jellege jól érzékelhető a munkáltatónál, aki semmiféle ellenszolgáltatást sem kap még közvetve sem • a munkavállalók által fizetett járulék felfogható sajátos szervezeti adóként, mivel a személyi és cslaádi körülményeket nem veszi figyelembe és a jövedelmeadótól eltérően lienáris kulccsal fizetendő Adó jelleggel szemben felhozott érvek: • biztosítási analógia, veszélyközösség, szolidaritás Eltérő nemzetközi gyakorlat: • a járulékalap és a kulcs országonként eltérő: progresszív, lineális, áltlános vagy scheduláris (jövedelemtípusonként különbözőek)

jellegűek Járulékok rendszere: • • • • a) társadalombiztosítási járulék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni: munkáltató, egyéni vállalkozó, munkanélküli ellátást, keresetpótló ellátást folyósító szerv munkáltató: a biztosított részére az adóköteles jövedelem, valamint az az adóeredményből juttatott osztalék után 24% nyugdíjbiztosítás + 15% egészségbiztosítási járulékot fizet + a táppénz 1/3 részét az egyéni vállalkozó: (kivéve a kiegészítő tevékenységget folytató, illetve kezdő) • előző naptári évben elért SZJA alapot képező jövedelem, vállalkozói osztalékalap, átalányadózó esetén átalányadó alapját képező jövedelem 1/12 része után • legalább a tárgyhót megelőző hónap első napján az évényes minimálbérnek megfelelő összeg után • legfeljebb havi 99 ezer forint (napi 3300 forint) jövedelem után • segítő családtag után minimálbér alapul

vételével társas vállalkozás tagja személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelem adózott eredményből juttatott osztalék, de minimum a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes Tb járulékot (jövedelem alap itt is legfeljebb 3300,-Ft/nap) - 147 - b) a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíj járuléka • a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot köteles fizetni • alapja: a biztosítási kötelezettséggel járó jogvisozny alapján kapott és társadalombiztosítási alapot képező adóköteles jövedelem • mértéke: egészségbiztosítási: 4%; nyugdíjbiztosítási: 6% (járulékfizetés felső határa: napi 3300,-Ft) • aki egyidejűleg több biztosítási jogvisoznyban áll, mindegyik jövedelme (napi maximum 3300 forint után) ha foglalkoztatása nem éri el a 36 óra/hét • a nyugdíjjárulékot kell fizetni: a gyermeknevelési támogatás, ápolásgi díj, gyermekgondozási segély

után • nem kell társadlombiztosítási járulékot fizetni: az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyeknek c) a munkanélküli ellátás után fizetett járulék • a társadalombiztosítási járulékot a munkanélküli járulékot keresetpótló juttatást folyósító szerv fizeti • a biztosított nyugdíjjárulékot fizet d) baleseti járulék • kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó: adóköteles jövedelme, vállalkozói osztalékalap, átalányadó esetén fizet • alapja: a jövedelem 1/12 része után (max: napi 3300,-Ft) • mértéke: 10% • társas vállakozás a kiegészítő tevékenységet folytató tagnak - személyes közreműködése alapján kiosztott adóköteles jövedelme és juttatott osztalék után szintén 10%-os baleseti járulékot fizet e) egészségügyi hozzájárulás • 1997-től az egészségügyi hozzájárulások fedezetének kiegészítésére • elsődlegesen a

foglakoztató szerveket terheli, (biztosítottakat, tanuló szerződéssel tanulót foglalkoztatót) • egyéni vállalkozó akkor köteles fizetni, ha fizetési kötelezettsége más jogviszony alapján nincs • mértéke: 1800 forint/hó / biztosítottak, szerződés alapján foglalkoztattakk esetén függetlenül attól, hogy tanuló vagy ügyellátásra szól-e a szerződés, valamint munkanélüli járadékban és keresetpótló juttatásban részesülő személy után/ • nem kell fizetni pl: ha a foglalkoztatott gyermekgondozási díjban részsül, sorkatonai szolgálatot teljesít, vagy az után, aki egyidejűleg több jogvisoznyban áll (ilyenkor heti36 óra munkavégzésre fizetik a hozzájárulást, a felett nem kell fizetni) • települési önkormányzat fizet egyes szociális ellátottak esetében • aki után nem fizetnek és személyi igazolvánnyal rendelkezik és nem egyéni vállalkozó 1800 forint/hó összeet köteles fizetni • mentesül a fizetés alól: 1.

öregségi, rokkantsági nyugdíjban részesülő 2. árvaellátásban részesülő 3. gyermekgondozási díjban részesülő 4. nevelési, oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója 5. felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója - 148 - *Megyjegyzés: Járadékról beszélünk: ha valaki állami juttatásban részesül pl: munkanélküli járadék (kivéve: bányajáradék) Járulékról beszélünk: ha mi fizetjük a közkasszákba pl: az előbbiekben felsorolt valamennyi 57. tétel ELKÜLÖNÍTETT ALAPOK ADÓI, EGYÉB ADÓJELLEGŰ BEFIZETÉSEK I. Az elkülönített alapok adói 1. az elkülönített állami pénzalap általános jellemzői: • állam által kijelölt fontosabb feladatok megvalósítását finanszírozzák • bevételei: az alapokhoz hozzárendelt adójellegű befizetések, hozzájárulások, járulékok, önkéntes befizetések • ezeket csak az alap címzett céljainak megvalsítása érdekében használhatja fel: 1. munkaerőpiaci alap

2. útalap 3. központi környezetvédelmi alap 4. vízügyi alap 5. nemzeti kulturális alap 6. (Médiatv) Műsorszolgáltatási Alap -új intézmény, akönyvben még nincs benne 2. Az alapok adói a) munkadói járulék: • a munkaadó a munkavállakó részére a tb. járulék fizetési kötelezettség alá eső kifizetés 4,2%-át köteles fizetni a társasági adóalany gazdálkodó szervezet 4,5%-ot b) munkavállaló járulék • a munkavállaló a munkáltatótól kapott bruttó munkabére 1,5%-át köteles fizetni • mentes az öregségi, rokkantásgi, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő c) szakképzési hozzájárulás • célja: állam által elismert szakképzés támogatása • hozzájárulásra kötelezett társasági adóalany és az egyéni vállalkozó (ha alkalmazottat foglalkoztat) • hozzájárulás alapja a bérköltség • mértéke: 1.5% • fizetés módja: pénzben vagy a gyakorlati képzés megszrvezése önadózással • mentes a

fizetés alól: szakképző iskolát létesítő, fenntartó - egyébként - hozzájárulásra kötelezett • önadózással teljesítik, többlet visszaigényelhető az alapból d) rehabilitácós hozzájárulás • célja a megváltozott munkavégézi képességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése • kötelezett: a társasági adóalanyok többsége, szociális foglalkoztató, ha az ilyen személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos 5%-ot (ez a kötelező foglalkoztatási szint) - 149 - • mértéke: a foglalkoztatandó létszám és a ténylegesen foglalkoztatottak létszámának különbsége ×8000 forint e) környezetvédelmi termék járulék (öko-adók) • célja a környezetet terhelő vagy veszélyeztető termékek által okozott károk csökkentése vagy megelőzése, ezekhez szükséges pénzügyi források előteremtése • valamint: a természeti erőforrásokkal való takarékosságra való ösztönzés • általános

rendező elv: a környezetszennyező fizesse meg a szennyezés költségeit • kötelezett: 1. a belföldi előállítású termék első belföldi forgalmazója 2. a belföldi előállítású termék saját célú felhasnzálója 3. termékdíj köteles termék importálója • termékdíj köteles termék: az üzemanyag, a gumiabroncs, a hűtőberendezés, a csomagoló eszköz, és az akkumulátor • mértéke: eltérő pl.: a gumiabroncs esetében 30 forint/Kg, akumulátor 38 forint/Kg • kedvezmény csak a díj felét kell megfizetni: környezetbarát védjegy esetén • kötelezettség keletkezése: az első teljesítési értékesítéskor kiállított számlán kiállított teljesítés napján, vagy saját célú felhasználás esetén a költségként való elszámolás napján f) bányajáradék • adójellegű és nem adójellegű kötelezettségek határát képzi, inkább koncessziós díj, mint költségvetési bevétel • bányavállalkozó áltla kitermelt és

tulajdonába került ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia után kell fizetni • alapja: az ásványi nyeresanyag keltkező értéke • mértéke: eltérő pl.: kőolaj, földgáz esetében 12%, geotermikus energia esetén: 2% • koncessziós szerződés alapján gyakorolt bányászati tevékenységnél a miniszter (gondolom IKIM) egyedileg állapítja meg a járadék mértékét • kedvezmények: nem kell járadékot fizetni a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt kőolaj után, valamint közérdekből a bányajáradék mértéke csökkenthető (ez a kedvezményes elbánás jó példa az állam adópolitikai döntéseinek, amelyeknek mindig gazdaságpolitikai összefüggésük is van) g) kulturális járulék • a köznyelv régen giccsadónak nevezte, mert a kultúrális szempontból kevésbé értékes alkotás után kellett fizetni pl: szexlap • ez 93 óta megfordult: a kulturális szempontból értékes alkotások után

kell fizetni • kötelezett: termékszolgáltatás jellegétől függően kiadó, gyártó, kivitelező, importáló • mértéke: eltérő, 0,5-20% (ÁFA nélüli árbevételen alapul a számítás) • mentesek: a művészeti zsűrik által minősített képzőművészeti alkotások, eredeti szerző által szerzői jog védelme alatt álló alkotások, szolgáltatások, előadó művészi tevékenységek és a "0"-ÁFA kulcsos termékek h) útalap hozzájárulás • belföldi termelő, belföldi termeltető, importőr által előállított / előállíttatott, behozott üzemanyag után • mértéke: pl.: motorbenzin után literenként 15,40 forint (a fogyasztási adón felül) i) vízkészlet járulék - 150 - • vízhasználó, a vízjogi engedélyben lekötött, vagy engedély nélkül felhasznált vízmennyiség után vízhasználó vízjogi engedélyköteles tevékenységet folytat • engedélyköteles tevékenységek: vizimunka elvégzése, üzemeltetés,

vízhasználat (üzemeltetési engedélí) mértéke: a) alapjárulék: 1,-Ft/m 3 b) üzemi felhasználás: 3,-Ft/ m3 c) engedélyezett mérték 10%-nál nagyobb túllépése esetén 2,-Ft/m3 d) engedély nélküli vízhasználat esetén: 5,-Ft/m3 III. Egyéb adójellegű fizetési kötelezettségek 1. Agrárhozzájárulások: • egy része adó jellegű fizetési kötelezettség • pl.: erdőfenntarátsi járulék, földvédelmi járulék, vadvédelmi hozzájárulás • a hozzájárulások általában normatív feltétleken alapulnak • hiányzik a közvetlen ellenszolgáltatás eleme, ezért díjnak és illetéknek nem minősíthető, de nem a fizetési kötelezettség alapozza meg a használat és hasznosítás lehetőségét • ezek - általában - nem szankció jellegűek, hanem valamely természeti erőforrás használatához kapcsolódnak • szankció jellegűek: erdőgazdálkodási bírság, vadgazdálkodási bírság(FM célelőirányzatok között szerepelnek) •

adónak kell tekinteni a sertésállomány mentesítési hozzájárulást ( még jogalkotási tv előtti MÉM-PM rendelet 87-ből), amelyet a sertésfeldólgozó üzem fizet, az általa felvásárolt sertések után: 0,15-0,18,-Ft/kg 2. Turisztikai hozzájárulás: • céladó jellegű, Turisztikai célelőirányzatot gyarapítja • kötelezettek: a kereskedelmi szálláshelyet pl: camping, vendéglátó helyet üzemeltető, utazásszervezői tevékenységet folytató jogi vagy jogi személyiség nélküli gt-k, vagy egyéni válllakozók • mértéke: nettó árbevétel 1-2%-a (tevékenységtől függően) • adóelőleg fizetést is előír a tv. (tehát adózási szempontból adónak minősül a hozzájárulás) - 151 -