Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Kidolgozott jog tételek

Adatlap

Év, oldalszám:2017, 249 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:283
Feltöltve:2017. május 20
Méret:5 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

1/a. A magyar jogrendszer jellemzői (jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma, a jogszabályok fajtái, jogalkotó szervek. A jogszabályok hierarchiája, érvényessége és hatálya. A jogrendszer: egy adott állam jogszabályainak összessége. A jogág: a jogrendszer jogágakra tagozódik, amely az egynemű társadalmi viszonyokra vonatkozó, meghatározott struktúrával rendelkező, elkülönült, sajátos tartalommal és szabályozási módszerrel kialakított jogszabályok összessége. A jogszabály: olyan általános magatartási szabály, amelynek betartása államilag kikényszeríthető. A jog legkisebb önálló egysége A jogszabálynak szerkezetileg három egysége van: 1. a hipotézis (tényállás, feltétel), meghatározza azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén a jogalkotó által meghatározott magatartást kell tanúsítani. 2. a diszpozíció (rendelkezés) tartalmazza a követendő magatartási szabályt, 3. a jogkövetkezmény A jogforrás elnevezést

két értelemben használjuk: - belső, vagy anyagi jogforrás a jogi normát létrehozó, kibocsátó állami szerv, (pl. országgyűlés, Kormány stb), - külső, vagy alaki jogforrás az a forma, amelyben a jogi norma megjelenik (pl. törvény ) Az alaki jogforrás lehet: 1. a jogszabály vagy 2. a közjogi szervezetszabályozó eszköz Minden szerv csak a hozzárendelt típusú jogforrás típust, formát alkothatja meg. 1.Jogszabályok: az Országgyűlés törvényt (Alaptörvényt), a Kormány: Kormányrendeletet a kormánytagok rendeletet: ezek a Miniszterelnöki rendelet, és a Miniszteri rendelet) az önkormányzatok önkormányzati rendeletet az MNB elnöke rendeletet alkothat. az önálló szabályozó szerv vezetője rendeletet 2. A közjogi szervezetszabályozó eszközök: a) a normatív határozat: az Országgyűlés, a Kormány, a helyi önkormányzat képviselő testülete, a testületi központi államigazgatási szerv és az Alkotmányban megjelölt más testületi

szerv az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, valamint saját cselekvési programját b) a normatív utasítás: a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője az Alkotmányban megjelölt egyszemélyi, vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője a vezetése, irányítása vagy felügyelete alatt álló szervek tevékenységét működését és szervezetét szabályozó a szervezet személyi állományába tartozó személyekre kiadható jogi szabályozási eszköz. A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A fontosabb jogágak alapvetően két csoportba oszthatók: - a közjogi csoportba tartozik az alkotmányjog, amely többek között az alapjogokkal, azok garanciáival, az állami szervekkel, a közigazgatási jogág, amely a közigazgatási szervekkel, szervezetükkel, a pénzügyi jog, amely a pénzügyi

szervezetek működését, szervezetét , a büntetőjogi jogág, amely a büntető anyagi és eljárásjogi, ill. a büntetés végrehajtás szabályaival foglalkozik. - a magánjogi jogágak csoportjába tartozik különösen a polgári jogi jogág, amely többek között a tulajdonnal, a szerződésekkel,a személyiségi jogokkal, az örökléssel, a családjog, a házasság, rokonság,gyámság intézményével, a munkajog a munkaviszony alapján történő munkavégzéssel, a földjog, a földtulajdonnal, földhasználattal, földvédelemmel, a nemzetközi jogág a nemzetközi közjog ( az államok közötti viszony) és a nemzetközi magánjog ( az egyének, ill. szervezeteik határokon átlépő tevékenysége ) kérdéseit szabályozza. A jogági tagozódás változhat, újak alakulhatnak ki, ill. a hagyományos jogágak új területekkel bővülhetnek. A jogszabályok hierarchiája azt jelenti, hogy az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétben a magasabb szintű

jogforrással. Ellentmondás esetén az alacsonyabb rangú jogforrás rendelkezései érvénytelenek. A jogforrási hierarchia csúcsán a törvény áll, ezen belül az alapforrás az Alaptörvény. A kormánytagok rendeletet csak törvényi felhatalmazás alapján hozhatnak. A jogszabályok érvényessége: A jogszabály akkor érvényes, ha azt az arra rendelt szerv a meghatározott formában alkotta meg. Az, hogy egy jogszabály érvényes, nem jelenti azt, hogy hatályos is. A jogszabályok hatálya: arra ad választ, hogy az adott jogszabály alkalmazható-e. Így megkülönböztetünk időbeli, területi, személyi, tárgyi hatályt. a) időbeli hatály: mikortól meddig hatályos ( alkalmazható). A jogszabály vagy a kihirdetéskor vagy egy meghatározott későbbi időpontban lép hatályba. Visszaható hatállyal azonban a jogszabály soha nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem állapíthatja meg valamely magatartás jogellenességét. b) területi hatály: milyen,

melyik földrajzilag behatárolható területen alkalmazható a jogszabály.(pl csak Magyarország területén, vagy az országhatáron kívül is, az egész ország területén, vagy csak az ország meghatározott területén mint a helyi önkormányzatok rendeletei), c) személyi hatály: a jogszabályt kivel szemben lehet alkalmazni, az abban megállapított jogok és kötelezettségek milyen személyi körre terjednek ki, ( pl. csak magyar állampolgárokra vagy külföldiekre is, természetes személyekre, jogi személyekre, ill jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre stb.) d) tárgyi hatály: arra ad választ,. milyen tényállások tartoznak az adott jogszabály hatálya alá. 2/a. Az Európai Uniós jogforrások rendszere. Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya. A jogharmonizációs folyamat lényege A Közösségi jogrendszer jellemzői: A közösségi jog forrásai is sokfélék. Ide tartoznak az unió

alapszerződései, különböző jogszabályok, melyeket a közösségi jogintézmények alkottak, az Európai Bíróság ítéletein kívül a jogértelmezése is, a közösség és tagjai között létrejött egyezmények és az általános jogelvek. A közösségi jogrendszer három jogforrási körrel rendelkezik: 1. az elsődleges jogforrások, azaz a Szerződések, másodlagos jogforrásokként a közösségi jogszabályok, valamint az egyéb kategóriába sorolható jogforrások. 1. Az elsődleges jogforrások, a Szerződések: Kiemelkedő szerepe van az ún. alapító szerződéseknek és azok módosításának, melyek a kormányközi konferenciák eredményeképp születtek meg. Ezeken csak teljes összhangban, konszenzussal lehetett dönteni. Ezt követően a szerződéseket minden aláíró államnak belső előírásai szerint kellett a belső jogrend részévé tenni, azaz ratifikálni. A szerződések (és módosításaik) csak az összes aláíró állam ratifikálását

követően léptek hatályba. Az Európai Uniót négy közösségi szerződés hozta létre, az EK (az első Római Szerződés), az Európai Szén és Acélközösség (ESZAK),(Párizsi Szerződés) az Euratom (az Európai Atomenergia Közösség, (a második Római Szerződés), és az Európai Uniós Szerződés (a Maastrichti Szerződés). Ezeket összefoglalva nevezzük” „Szerződések”-nek. Ezeket az alapszerződéseket és módosításaikat ún keretszerződésnek tekinthetjük, amely alapján a tagállamok a megfogalmazott jogelvek megvalósítását a közösségi intézmények jogalkotó tevékenységére bízta. A Szerződések minden tagállamra kötelezőek. Az egyes szerződésekben meghatározott célok, feladatok, politikák megvalósítása a származékos, másodlagos jogalkotás körében a Szerződések rendelkezéseit igyekszik végrehajtani. 2. A másodlagos jogforrások: a közösségi jogszabályok: Lehetnek kötelező erejű jogszabályok, mint a

rendelet, irányelv és határozat, és nem kötelező erejűek, mint az ajánlás és a vélemény. Kötelező erejű jogszabályok: - A rendelet (regulation) teljes egészében minden tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó .A rendelet a kérdést pontosan és részletesen szabályozza, hatályba lépésével azonnal alkalmazandóvá válik a tagállamban. - Az irányelv (directive) az elérendő célokat tekintve kötelezi a tagállamokat a kijelölt határidőig. A cél megvalósításának formáját viszont nem szabja meg, a tagállam a belső jogrendszere által megengedett bármely formában szabályozhatja a kérdést., a tagállamok kötelesek nemzeti jogalkotás útján az irányelvnek megfelelő jogszabályt kibocsátani, vagy a meglévőt az irányelvnek megfelelően módosítani meghatározott időn belül., a lényeg, hogy a megadott határidőig elérjék az irányelv által megkívánt eredményt. - A határozat (decision) meghatározott

címzetteknek szóló, konkrét ügyekre vonatkozó , a címzetteket kötelező közösségi norma, amely többnyire valamely közösségi jogszabály végrehajtásával kapcsolatos (pl. támogatás engedélyezése ) Nem kötelező jogforrások: - Az ajánlás (recommendacion) általában cselekvési, magatartási elvárásokat fogalmaz meg. A vélemény (opinion) többnyire kérésre adott vélemény. Annak ellenére, hogy ezeknek kötelező ereje nincs, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában figyelembe veszi őket 3. A közösségi jog egyéb forrásai: Ide sorolhatjuk azokat a nemzetközi egyezményeket, melyeknek a Közösség is részese (pl. társulási egyezmények), a tagállamok közötti egyes szerződéseket, és a nemzetközi jog általános szabályait (pl. a nemzetközi szerződésekre vonatkozó szabályok) Kiemelkedő szerepe van az Európai Bíróság esetjogának. A magyar joggyakorlattól eltérően a bíróság joggyakorlata nem csak az

ítéleteiből, hanem a közösségi jog értelmezésével kapcsolatos állásfoglalásaiból, a közösségi joggal kapcsolatban kimondott alapelveiből is áll. A teljesség körhöz tartoznak a jog íratlan szabályai, az ún általános jogelvek (pl. diszkrimináció tilalma stb) Az acquis communautaire (közösségi vívmányok): nem más, mint az unió teljes joganyaga a hozzá szorosan kapcsolódó joggyakorlattal, de magába foglalja a Közösségekre vonatkozó minden határozatot, véleményt, célkitűzést és gyakorlatot, függetlenül ezek kötelező voltától. Ez az a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó halmaz, melyet egy tagállamnak el kell fogadnia Az Európai Uniós és a hazai jogforrások egymáshoz való viszonya: A közösségi jog elsőbbségének elve azt jelenti, hogy ha a közösségi jog és a tagállami jog ütközik egymással, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. Jelenti továbbá azt is, hogy a Közösség által már szabályozott

kérdéseket a tagállam nem szabályozhatja ellenkezőleg, ill. eltérően. A közösségi jog elsőbbsége független attól, hogy a nemzeti jogszabály milyen magas szinten van. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a közösségi jog még a tagállamok alkotmányaival szemben is elsőbbséget élveznek. Előfoglalás elve: Jogszabály, vagy az Európai Bíróság kimondhatja, hogy azokat a jogterületeket, amelyeket a Közösség már kimerítően szabályozott, nincs helye nemzeti szabályozásnak. (pl a közös politikák szabályainak felállítása) Közvetlen alkalmazandóság: mint pl. a rendeletek, irányelvek köre, amikor is a közösségi jog közvetlenül, további tagállami aktus nélkül alkalmazandó a hazai jogban. Közvetlen hatály: azt jelenti, hogy a jogalanyok nemzeti bíróságaiktól kérhetik ügyükben a közösségi jog alkalmazását. Közvetlen hatálya van a Szerződéseknek és a rendeleteknek Az irányelvek és határozatok esetében a közvetlen

hatály nem automatikus, függ a tartalomtól, megfogalmazástól stb. Vertikális közvetlen hatály esetében a jogalanyok valamilyen állami aktussal szemben, horizontális közvetlen hatály esetében pedig a jogalanyok egymás köztipereikben kérik a közösségi jog alkalmazását. Jogharmonizáció: A jogharmonizáció azt jelenti, hogy egy adott ország jogalkotása során tudatosan arra törekszik, hogy belső jogszabályai megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. Magyarországon pl. Kormányhatározat mondta ki az uniós tagságból eredő jogharmonizálási feladatok programozásának és teljesítésének rendjét , A folyamatot állandóan ellenőrzi az igazságügyért felelős miniszter. 3/a. Az Európai Unió fontosabb intézményei, feladataik és működésük jellemzése. (Európai Parlament, Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Tanács, Európai Bíróság, Számvevőszék) Az Európai Unió működését biztosító intézmények: Európai

Parlament Európai Bizottság Európai Tanács Tanács Európai Bíróság Régiók Bizottsága Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Központi Bank Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman Europol ( Európai Rendőrségi Hivatal) Európai Konvent Európai Unió Ügynöksége Európai Unió Fő feladatai: az uniós jogszabályok elfogadás ( számos politika területén a Tanáccsal együtt demokratikus felügyelet gyakorlása az uniós intézmények, különösen a Bizottság felett az uniós költségvetés felügyelete a Tanáccsal együtt A tagállamok a képviselőket közvetlenül 5 évre választják, a mandátumok száma a tagállamok népességétől függ. (Magyarország 22 fővel képviselteti magát Az EP évente legalább tizenkét „nagy plenáris” ülést tart Strassburgban, a másfél-két napos „mini plenárisokat” valamint a szakbizottságok és a politikai frakciók üléseit Brüsszelben tartják. A főtitkárság egy része

Luxemburgban dolgozik Az EP-ben a képviselők nem országonként, hanem pártonként ülnek politikai csoportokban (frakciókban). Az EP tevékenységét szakbizottságokban és ideiglenes testületekben végzi, jelenleg 22 állandó bizottsága van Európai Bizottság Fő feladatai: az EU javaslattevő, döntés-előkészítő, ellenőrző intézménye, bár végrehajtó és jogalkotó hatáskörrel csak korlátozottan rendelkezik), a közösségi politikák képviselete, azok megvalósítás, az EK képviselete nemzetközi fórumokon, a közösségi alapok ( az Európai Regionális Fejlesztési Alap –ERFA- az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap és a Tacis kezelése, a Bizottság éves tevékenységének értékelése ún. éves jelentés formájában, a „szerződések őreként”jogszabálysértés esetén per indítása az Európai Bíróság előtt. Jelenleg az „egy ország egy biztos” elv alapján a testület 27 tagú, a biztosok száma azonban nem növekedhet

tovább, 2014-től a testület létszáma a tagállamok számának kétharmadásra csökken, hacsak a Tanács egyhangúlag nem dönt másképp. A Bizottság munkáját az elnök irányítja, akit a tagállamok választanak meg az EP jóváhagyásával. A Bizottság elnöke a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további tagjainak névsorát. A Lisszaboni Szerződés létrehozta az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztot. Ennek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit és egy személyben az íunió külkapcsolatokért felelős alelnöke. A Bizottság szervezetileg főigazgatóságokra és szolgálatokra tagolódik. A főigazgatóságok feladata az EU közös politikáinak kidolgozása. A főigazgatóságok tevékenységéért a biztosok felelősek. A bizottsági köztisztviselők Brüsszelben vagy Luxemburgban dolgoznal Miniszterek Tanácsa Feladata: az Unió változó összetételben ülésező, kormányközi alapon

működő döntéshozó, jogalkotó szerve. A tagállamok szakminisztereiből és tíz különböző tanácsból áll: Általános Ügyek Tanácsa. Külügyek Tanácsa, Gazdasági- és Pénzügyek Tanács, Mezőgazdasági és halászati Tanács, Bel- és Igazságügyi Együttműködés Tanácsa, Közlekedési, Hírközlési és Energiapolitikai Ügyek Tanácsa, Foglalkoztatási, Szociálpolitikai. Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa, Versenyképességi Tanács, Környezetvédelmi Tanács, Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Ügyek Tanácsa A Miniszterek Tanácsa mellett működő szakértői testület az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), melynek feladata a tagállami álláspontok szakértői színtű összehangolása, a tanácsi döntések előkészítése. A COREPER II az állandó képviselőket, a COREPR I a helyetteseik fórumát jelenti. A Tanácsban a tagországok szavazati arányát a Nizzai szerződés határozza meg. Magyarországnak 12

szavazata van. ( 2014-től bevezetésre kerül a kettős többség elvén alapuló minősített többségi szavazási rendszer. E szerint a tagállamok 55 %-ának támogatni kell a határozatot és az igennel szavazó tagország lakosságszámának el kell érnie vagy meg kell haladnia az Unió teljes lakosság számának 65 %-át. Annak érdekében, hogy a legnagyobb lélekszámú tagországok egy kisebb csoportja ne tudja megakadályozni bizonyos döntések meghozatalát, a határozatot ellenző ún. blokkoló kisebbséget nem alkothatja négynél kevesebb tagország, vagy a határozatot támogató tagországok lakosainak száma nem érheti el a 65 %-ot.) Európai Tanács Fő feladatai: stratégiai döntések meghozatala, általános politikai elvek meghatározása, a külpolitikai irányvonal és a bővítési politika meghatározása. Az Európai Tanács az Unió tagállamainak állam- és kormányfőinek , valamint a Bizottság elnökének testülete. Az Unió csúcsszerve,

így ö határozza meg az Európai Unió általános politikai irányait. A Lisszaboni Szerződés létrehozta az állandó elnöki pozíciót, amelyre az ET minősített többséggel két és fél éves egyszer hosszabbítható mandátummal választanak. (Figyelem! Az ET nem tévesztendő össze a Tanács és az Európa Tanács intézményével.) Európai Bíróság Feladata: a közösségi jog alkalmazása és értelmezése, döntéseivel a jog alkotása illetve alakítása, mivel döntései a közösségi jog részét képezik, ítélkezésével irányt ad a tagállami bíróságok számára. A Bíróság taglétszáma megegyezik a tagországok számával, tagjait a tagállamok jelölése alapján hat évre választják. Székhelye: Luxemburg A Szerződések alapján felállított bíróság működését a nyolc főügyész és titkár segíti. A főügyészek feladata az ügyek előkészítése és indokolással ellátott beadványok benyújtása. Az Európai Bíróság

tehermentesítése érdekében hozták létre az Elsőfokú Bíróságot, amely a sürgős ügyekben jár el első fokon. Ide tartoznak többek között pl az uniós intézmények és alkalmazottaik közötti munkaügyi perei, a versenyjog megsértésével, a szellemi alkotásokkal kapcsolatos perek stb Az Európai Bíróság eljárás típusai: Kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti per: amikor a tagállammal szemben a Bizottság valamely kötelezettség elmulasztása miatt vagy azért indít pert, mert a tagállam nem tett eleget a Bíróság döntésének. ( Ilyenkor a Bizottságbírság kiszabását is indítványozhatja). Semmissé nyilvánítási eljárás: Ha valamely közösségi intézmény jogsértő rendelkezése közvetlenül és személyesen sért, a Tanács, a Bizottság, a Parlament vagy a tagállam kezdeményezheti a pert. Intézkedés elmulasztása miatti eljárás: ha egy közösségi intézmény nem tesz eleget kötelezettségének. Kártérítési

eljárás: ha közösségi intézmény vagy alkalmazott szerződésen kívül kárt okoz, Fellebbviteli eljárás: az Elsőfokú Bíróság döntése ellen, Előzetes döntéshozatali eljárás: ha a tagállam bírósága előtt folyamatban lévő konkrét ügyben a tagállami bíróságnak kételye, nehézsége támad a közösségi jog értelmezésével, előzetes döntést kérhet. Az Európai Bíróság így meghozott döntése nem csak a kérelmezőt, hanem az összes tagállami bíróságot is köti. az adott kérdésben Így alakultak, alakulnak ki az alapelvek Számvevőszék Feladata: a közös költségvetés végrehatásának ellenőrzése és felügyelete, az EU könyvvitel átvilágítása, bármely intézményről éves jelentés készítése az EU és intézményei, szervei és az európai sgélyekből részesülősk pénzügyeinek ellenőrzése. A Számvevőszék tagországonként egy (összesen 27) hat éves, megújítható időszakra kinevezett tagból áll,

melynek elnökét a tagok háraom évre választják meg. 1. Az állami szervek csoportosítása Az Alkotmányban rögzítetteknek megfelelően az államszervezeten belül különböző, egymástól elhatárolt feladatkörrel rendelkező szervek működnek, melyeket klasszikusan három ágba lehet besorolni: l. Az államhatalmi-népképviseleti szervek: - az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi-népképviseleti szerv, országos szinten, - a helyi önkormányzatok képviselő-testületei települési és megyei, - a kisebbségi önkormányzatok testületei települési, helyi és országos szinten. 2. A végrehajtó hatalmat megtestesítő közigazgatási szervek: - a kormány, (a miniszterelnök) - a minisztériumok, (a miniszterek vezetésével) - a helyi önkormányzatoknál a polgármester, jegyző, a polgármesteri hivatal (esetenként annak ügyintézője) és a Közigazgatási Hivatalok. 3. A bíróságok, az igazságszolgáltatás szervei: a helyi bíróságok, a megyei,

fővárosi bíróság(ok), az ítélőtáblák, a Legfelsőbb Bíróság. 4. Az ügyészségek: a helyi ügyészségek, a megyei, fővárosi főügyészség(ek), az ítélőtábla mellett működő ügyészségek a Legfőbb Ügyészség. A köztársasági elnök, a magyar államfő nem sorolható egyik kategóriába sem, szerepe a parlament és az Országgyűlés közötti egyensúly megteremtése. Az Országgyűlést támogató, segítő, speciális feladatokkal felruházott egyéb szervek: az Alkotmánybíróság, melynek legfőbb feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az Állami Számvevőszék, amely az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, az állampolgári, a nemzeti, etnikai kisebbségi jogok biztosa, aki a tudomására jutott visszásságokat vizsgálja ki. 2. Az Országgyűlés Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. A népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva

biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Feladatai: - megalkotja az Alkotmányt, - törvényeket alkot, - meghatározza az ország társadalmi, gazdasági rendjét, - megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja a költségvetést,és annak végrehajtását, - dönt a Kormány programjáról, megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, - dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről háborús veszély esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot - szükségállapotot hirdet, - dönt a Honvédség országon belüli vagy kívüli alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről stb., - megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, -

javaslatra feloszlathatja a helyi képviselőtestületet, települések elnevezéséről alakításáról, - közkegyelmet gyakorol. Az Országgyűlés a választópolgárok által négy évre választott képviselők összessége. Tisztségviselőit saját köréből választja az alakuló ülésen: kötelező megválasztani az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, jegyzőit. Évente két rendes ülésszakot tart, azonban a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni. A munka szakmai megalapozása érdekében véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepet betöltő állandó vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elrendelheti. Az Ogy. akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van Döntéseit a jelenlévő képviselők több

mint felének szavazatával hozza, de pl. az Alkotmány megváltoztatásához az összes képviselők kétharmadának, a saját működését meghatározó Házszabály megalkotásához a jelenlévő képviselők kétharmados szavazata szükséges. 3. A helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése Az Alkotmány alapvető szabályain kívül a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV Törvény tartalmazza a rá vonatkozó részletes szabályokat. A Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekre tagozódik, városokban kialakíthatóak a kerületek. E tagozódás szerint illeti meg a választópolgárok közösségét az önkormányzás joga. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, kötelezettségei eltérőek lehetnek. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Az önkormányzati feladat és

hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok, a testület hivatala látja el. A helyi képviselőtestület feladata, hatásköre: - önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi szempontból vizsgálható felül, - köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátástól, a közvilágosításról, a helyi közutak és köztemetők fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosításáról - az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatban gyakorolja a tulajdonosi jogokat, bevételeivel önállóan gazdálkodhat, saját felelősségre vállalkozhat, - az önkormányzati feladatok ellátásához saját bevételre jogosult, állami támogatásban részesül, - törvényi felhatalmazás alapján

megállapíthatja a helyi adók fajtáit és mértékét, - önállóan alakítja ki szervezetét és működését, - önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket, címeket adományoz, - szabadon társulhat. A képviselő testület működése: Évente legalább hat rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. A képviselő-testület elnöke a polgármester. Ülései általában nyilvánosak, a törvényben felsorolt esetekben (pl. kinevezés, felmentés) zárt ülést tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A képviselő testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségű (a megválasztott képviselők több mint felének) szavazata kell pl. a

rendeletalkotáshoz. 4/a. A hazai állami szervekrendszere Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Az Állami Számvevőszék jogállása és feladatai. Az állami szervek csoportosítása Az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően az államszervezeten belül különböző, egymástól elhatárolt feladatkörrel rendelkező szervek működnek, melyeket klasszikusan három ágba lehet besorolni: l. Az államhatalmi-népképviseleti szervek: - az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi-népképviseleti szerv, országos szinten, - a helyi önkormányzatok képviselő-testületei települési és megyei, - a kisebbségi önkormányzatok testületei települési, helyi és országos szinten. 2. A végrehajtó hatalmat megtestesítő közigazgatási szervek: - a kormány, (a miniszterelnök) - a minisztériumok, (a miniszterek vezetésével) - a helyi önkormányzatoknál a polgármester, jegyző, a polgármesteri

hivatal (esetenként annak ügyintézője) és - a Közigazgatási Hivatalok regionális és járási szinten. 3. A bíróságok, az igazságszolgáltatás szervei 4. Az ügyészségek A köztársasági elnök, a magyar államfő nem sorolható egyik kategóriába sem, szerepe a parlament és az Országgyűlés közötti egyensúly megteremtése. Az Országgyűlést támogató, segítő, speciális feladatokkal felruházott egyéb szervek: az Alkotmánybíróság, melynek legfőbb feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az Állami Számvevőszék, amely az országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. az Alapvető jogok biztosa. Az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Feladatai: megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, törvényeket alkot, elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, felhatalmazást ad a nemzetközi szerződések kötelező hatályának

elismeréséhez, megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét megválasztja a Miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről, feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet, határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről,. különleges jogrendet érintő és katonai műveletekben való részvételről dönt, közkegyelmet gyakorol. Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. A képviselők munkájukat a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatóak. Az Országgyűlés a választópolgárok által négy évre választott képviselők összessége. Tisztségviselőit saját köréből választja az alakuló ülésen:

kötelező megválasztani az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, jegyzőit. Évente két rendes ülésszakot tart, azonban a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére rendkívüli ülésszakot vagy ülést kell összehívni. A munka szakmai megalapozása érdekében véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepet betöltő állandó vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak, a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását is elrendelheti. Az Ogy. akkor határozatképes, ha a képviselőknek több mint fele jelen van Döntéseit a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza, de pl. az Alaptörvény megváltoztatásához az összes képviselők kétharmadának, a saját működését meghatározó Házszabály megalkotásához a jelenlévő képviselők kétharmados szavazata szükséges. A helyi önkormányzat ( Magyarország helyi

önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX tv) A helyi ( megyei) önkormányzatok feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása. A helyi önkormányzat feladat és hatásköröket a polgármester által vezetett képviselő testület gyakorolja. A megyei képviselő testületet a saját tagjai közül választott elnök vezeti A helyi közügyek intézése körébe tartozó önkormányzati feladatok különösen: helyi rendeletet alkot törvény felhatalmazása alapján, illetve törvény által nem szabályozott helyi kérdések rendezésére, határozatot hoz, önállóan igazgat, meghatározza saját szervezeti és igazgatási rendjét, a köztulajdonnak minősülő önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorol. maga által meghatározott költségvetése alapján önállóam gazdálkodik, vállalkozást folytathat, dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről, A helyi önkormányzatnak a törvényben előírt

kötelező feladatait, valamint az anyagi teherbírása és a helyi igények mértékében meghatározott önkéntes feladatait kell teljesíteni. Kötelező feladatok: - egészséges ivóvíz - óvodai és általános iskolai oktatás, nevelés - közvilágítás - egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása, - helyi közutak és köztemetők fenntartása. - nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosítása. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, kötelezettségei eltérőek lehetnek. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján gyakorolják. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a bizottságok, a testület hivatala látja el. A képviselő testület működése: Évente legalább hat rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni a képviselők egynegyedének vagy

a képviselő-testület bizottságának indítványára. A képviselő-testület elnöke a polgármester. Ülései általában nyilvánosak, a törvényben felsorolt esetekben (pl. kinevezés, felmentés) zárt ülést tart. Évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A képviselő testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. Minősített többségű (a megválasztott képviselők több mint felének) szavazata kell pl. a rendeletalkotáshoz. Az Állami Számvevőszék Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független, csak az Országgyűlésnek alárendelve az Alaptörvény és a 2011. évi LXVI tv szabályai szerint működik. Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel ( az állami és önkormányzati vagyonnal) való felelős gazdálkodás ellenőrzését,

segíti az Országgyűlést, eljárást kezdeményezhet, jelentései, megállapításai a bíróság és más hatóság előtt nem támadhatóak meg. Feladatai: Az ÁSZ tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi. Az Országgyűlés döntése alapján köteles ellenőrzést lefolytatni, A Kormány felkérésére ellenőrzést folytathat, A NATO, az EU illetve olyan nemzetközi szervezetek felkérésére, melynek Magyarország is tagja, díjazás ellenében is folytathat ellenőrzést, Elnöke köteles az Országgyűlésnek beszámolni, ellenőrzi: az államháztartás gazdálkodásának, költségvetésének teljesíthetőségét, továbbá a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, megalapozottságát, - az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét, - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, - az államháztartásból származó források felhasználást az önkormányzatoknál, - a nemzeti

vagyon kezelését, - az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket, - a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, - az adóztatási tevékenységet, - az MNB, a pártok gazdálkodását,az Országgyűlés képviselőcsoportjainak, egyházaknak stb. nyújtott hozzájárulást, - jogszabályokat véleményez. 5/a. A közigazgatási szervek rendszere. A kormány szervezete és működése, fontosabb feladatai. A közigazgatási szervek legalapvetőbb jellemzője, hogy a Magyarországon a végrehajtó, rendelkező tevékenységet valósítják meg, részei az állami mechanizmusnak, állami funkciót valósítanak meg a közhatalom segítségével. A közigazgatási szervek tipikusan végrehajtórendelkező tevékenység ellátására létrehozott állami és önkormányzati szervek, amelyek a közhatalom birtokosai. Központi államigazgatási szervek: - a Kormány a kormánybizottság a Miniszterelnökség a

minisztériumok, az autonóm államigazgatási szervek: a Közbeszerzési Hatóság, a kormányhivatal a központi hivatal, a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az önálló szabályozó szervek A Kormány az Alaptörvény szerint a végreható hatalom általános szerve, melynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szervhez. A Kormány a tevékenységéért az Országgyűlésnek felelős A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, jogosítványa, hogy törvényben meghatározottak szerint további államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány rendeleteket alkothat. A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll . A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. Ő határozza meg a Kormány általános politikáját A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök

nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A miniszter a Kormány általános politikájának keretein belül önállóan határozza meg és irányítja az államigazgatási feladataira. A minisztériumok felsorolását külön törvény tartalmazza. A Kormány feladatai: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; - biztosítja a törvények végrehajtását; - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; - biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról; - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket; - meghatározza a szociális és

egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről; - irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; - veszélyhelyzet, illetőleg következményeinek az elhárítása, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; - közreműködik a külpolitika meghatározásában; nemzetközi szerződéseket köt; - képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; - ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal; - a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterek vezetik az

államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. Működéséért a Kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Önálló szabályozó szervek Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladatok ellátására önálló szabályozó szerveket hozhat létre, melynek vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet adhat ki. 6/a. A bírósági és

az ügyészségi szervezet rendszer, feladataik az Alaptörvény alapján. Az Alkotmánybíróság feladatai és működése. Az Alaptörvényen kívül a bíróságokról szóló 2011. évi CLXI törvény határozza meg a bírósági szervezetről szóló szabályokat. A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti. A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák, az önkormányzatok képviselőtestületei által megválasztott népi ülnökök is részt vesznek az ítélkezésben. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények

elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bíróságok szervezeti felépítése: - közigazgatási és munkaügyi bíróság, járásbíróság és kerületi bíróság törvényszék, ítélőtábla, kúria. A közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróság ill. kerületi bíróság első fokon járnak el, a törvényszék a

törvényben meghatározott esetekben első fokon jár el, másodfokon pedig eljár a járásbíróság ill. a közigazgatási és munkajogi bíróság határozata ellen benyújtott jogorvoslati eljárásban, az ítélőtábla elbírálja a törvényben meghatározott ügyekben a járásbíróság, ill. törvényszék határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet, a kúria elbírálja a törvényszék,ill. az ítélőtábla határozatai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, a bíróságokra nézve jogegységi határozatot hoz, megsemmisíthet az önkormányzati rendeletet, stb. Az ügyészség (Az Alaptörvény és a 2011. évi CLXIII törvény szerint) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Feladatai: - a nyomozás során felügyeli a nyomozóhatóság nyomozati tevékenységét, egyes ügyekben nyomozást végez, - képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, -

felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett Szervezete: - Legfőbb Ügyészség - fellebbviteli ügyészségek - főügyészségek, - járási ügyészségek Az Alkotmánybíróság ((Az Alaptörvény és a 2011. évi CLI törvény szerint) Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Tagjait 12 évre az Országgyűlés választja a kiemelkedő tudású elméleti, illetve legalább 20 évi jogi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül. Feladatai: - az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata, - utólagos normakontroll, - bírói kezdeményezésre egyedi normakontroll, - alkotmányjogi panasz (egyedi ügyben érintett személy kezdeményezésére) - az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata. - a törvényellenesen működő helyi képviselő testület feloszlatása, - egyház elismerésének visszavonása, - köztársasági elnök tisztségtől megfosztása, - állami szervek

hatásköri összeütközésének feloldása, - önkormányzati rendelet, jogegységi határozat felülvizsgálata, - az Alaptörvény értelmezése. Amennyiben az Alkotmánybíróság megállapítja az Alaptörvénybe ütközést, az adott jogszabályt stb megsemmísíti. - Az ügyészség A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek - jogainak a védelméről, - az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. - az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a nyomozások felett, - képviseli a vádat a bírósági eljárásban, - felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben

meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.(pl óvás, felszólalás, figyelmeztetés) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Az ügyészség szigorúan centralizált szervezet. A bírósági eljárás szakaszai Első fokon a helyi bíróság (városi, kerületi bíróság) és a megyei bíróság ( Fővárosi Bíróság ) jár el. Másodfokon jár el - a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, - az

ítélőtábla a megyei bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, - Ha a törvény az ítélőtábla határozata ellen a fellebbezést lehetővé teszi, a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla hatáskörébe tartotó ügyekben Harmadfokon jár el - az ítélőtábla azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon a megyei bíróság járt el, - a Legfelsőbb Bíróság azokban az ügyekben, amelyekben másodfokon az ítélőtáblajárt el. 7/a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvőképesség szabályai a hatályos Ptk-ban A személyhez fűződő jogok és azok védelmének fontosabb szabályai. A jogviszony alanyai: A jogalanyokat három csoportba oszthatjuk: - a természetes személyek, azaz az ember, - a jogi személyek, - az állam. l. Az embert, mint jogviszony alanyát két dolog jellemzi: a jogképesség és a cselekvőképesség. A jogképesség: A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, ami általánosságban lehetővé teszi

számára, hogy jogokat szerezhessen, ill. kötelezettséget vállalhasson Ez a képesség nemre, fajra, nemzetiséghez, ill. felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő Érvényesen nem lehet lemondani róla, a jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, - azzal a feltétellel, hogy élve születik -, a fogamzásának pillanatától kezdve illeti meg. A születéstől visszaszámított háromszázadik napot kell a fogantatás napjaként vélelmezni, de természetesen ellenbizonyításnak helye van. A jogképesség a halállal, illetve a holttá nyilvánítással szűnik meg. Az eltűnt személyt a bíróság nyilváníthatja holttá, ha az eltűnését követő öt évig nincs adat az életben létéről. Ha mást nem lehet megállapítani, a halál napjaként az eltűnést követő hónap tizenötödik napját jelöli meg a bíróság. Ha a holtnak nyilvánított előkerül, a bíróság határozata hatálytalan, és

a beállott jogkövetkezmények általában semmisek. A csekevőképesség. Kifejezetten az emberhez, a természetes személyhez tartozó tulajdonság, azt jelenti, hogy a cselekedeteinek jog következményeit képes előre látni A cselekvőképesség korlátozó szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat semmis. A cselekvőképesség szempontjából az embereket három csoportba lehet osztani: l. Teljesen cselekvőképes az, aki tizennyolcadik életévét betöltötte és a bíróság nem helyezte cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá. (A házasságkötéssel a kiskorú megszerzi a nagykorúságot.) A cselekvőképes személy saját nevében, saját akarat elhatározásából szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot 2. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen ill. az a nagykorú, akinek cselekvőképességét

korlátozták A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. (Nem szükséges a törvényes képviselő közreműködése a személyes jellegű jognyilatkozatok megtételéhez, a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb szerződésekhez, rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével és köthet olyan szerződést, melyből kizárólag előnyt szerez.) 3. Cselekvőléptelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és efelett az életkor felett lévő személy, ha a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte. A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, helyette és nevében törvényes képviselője jár el. Nem semmis viszont a már teljesített csekély jelentőségű szerződés, amely megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb

megfontolást nem igényel. Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá azt a személyt helyezheti a bíróság, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportokra nézve tartósan, vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá pedig azt, akinek belátási képessége tartósan teljes mértékben hiányzik. 2. A jogi személy: a jogi személy jogképes Jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelességekre, melyek jellegüknél fogva nem csak az emberhez fűződnek. A jogi személy az emberek meghatározott csoportja, amely - meghatározott szervezettel, - a célja eléréséhez szükséges elkülönült vagyonnal, - önálló vagyoni felelősséggel, - jogilag megengedett céllal, - képviselettel kell, hogy rendelkezzen. A jogi személy létesítéséről szóló

jogszabályban, határozatban vagy okiratban meg kell állapítani a nevét, székhelyét, tevékenységét. A jogi személy létrejöttét jogszabály általában nyilvántartásba vételhez köti. A jogi személyek egyes fajtáit a Ptk sorolja fel (pl.: állami vállalat, tröszt, szövetkezet, költségvetési szerv, egyesület, köztestület, néhány gazdasági társaság, alapítvány stb.) 3. Az állam: mint a vagyoni viszonyok alanya, jogi személy Az államot a polgári jogviszonyokban általában a pénzügyminiszter képviseli, aki ezt a jogát más állami szerv útján is gyakorolhatja. A személyhez fűződő jogok és védelmének fontosabb szabályai (Ptk. 75-85§) A személyhez fűződő jogok nem csak a természetes személyt, az embert, hanem a jogi személyeket is megilletik. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Az ezeket korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis, viszont nem sérti az a magatartás, amelyhez a

jogosult hozzájárult. A hozzájárulás társadalmi érdeket nem sérthet A személyhez fűződő jogokat természetesen nem lehet tételesen felsorolni. Különösen súlyos személyiségsértő magatartásnak lehet tekinteni: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. Tilos a magánszemélyeket megkülönböztetni nemük, fajuk, felekezetük, társadalmi helyzetük, vagyonuk stb. szerint - A lelkiismereti szabadság sérelmét. Ez elsősorban tiltást, kényszerítést, de a gondolat szabadságát, a tudományos meggyőződés, véleménynyilvánítás stb. szabadságát is jelenti - a személyes szabadság jogellenes korlátozása. A személyes szabadságot csak a törvényben meghatározott esetekben, közérdekből lehet korlátozni. Tágabb értelembe ide tarozik lakóhely, tartózkodási hely stb. szabad megválasztása - a testi épség, az egészség, a becsület és az emberi méltóság megsértése. - - - - A név viseléshez való jog:

mindenkinek joga van a névviseléshez. Tudományos, irodalmi, művészi v. közszerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni .A névviselési jogot sérti,ha valaki jogtalanul más nevét használja, v más nevéhez hasonló nevet használ. Különösen jelentős ez utóbbi a cégnevek esetében A tudományos, irodalmi v. művészi tevékenységet folytató személy,a hasonló tevékenységet már korábban folytató, érintett személy kérésére saját nevét is csak megkülönböztető toldással, elhagyással használhatja. A jóhírnévhez való jog: a jóhírnév sérelmét jelenti, ha valaki másra sértő, valótlan tényt állít, híresztel, v. valós tényt hamis színben tüntet fel Ha ez sajtó útján valósul meg, a sértett fél helyreigazítást követelhet, melyből ki kell tűnni, hogy melyik tényállítás a valótlan, ill. melyek a valós tények A képmáshoz, hangfelvételhez való jog: sérelmét jelenti ezekkel kapcsolatos

bármilyen visszaélés. Ezek nyilvánosságra hozatala - a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett hozzájárulása nélkül nem történhet meg. Az eltűnt, ill büntetőeljárás alatt álló személy esetében közérdekből, v. méltánylást érdemlő magánérdekből hatósági engedéllyel felhasználható a képmás ill. hangfelvétel A levéltitokhoz való jog, a magántitokhoz való jog, az üzleti titokhoz való jog (titokjogok) sérelmét jelenti, ha ezek megszerzője jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, v. azokkal más módon visszaél - Üzleti titok:a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás v. adat, amelynek nyilvánosságra hozatala , illetéktelenek által történő felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági v. piaci érdekeit sértené v veszélyeztetné, és amelyek titokban tartásához a szükséges intézkedéseket megtette. - A magánlakáshoz és a jogi személy céljaira

szolgáló helyiségkehez való jog sérelmét jelenti, ha a jogosult engedélye nélkül valaki oda bemegy, v. bennmarad - Az információs önrendelkezési jog: A számítógéppel v. más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti, mindenki maga rendelkezhet adataival. Az adatfeldolgozás célhoz kötött Nyilvántartásban szereplő valótlan adatot, tényt az érintett kérelmére helyesbíteni kell. A személyhez fűződő jogok megsértésének szankciói: Akit személyi jogában megsértettek, követelheti: - a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, - a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, - a jogsértő nyilatkozattal, vagy más módon adjon elégtételt, szükség esetén ehhez biztosítson nyilvánosságot, - a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a jogsértéssel előállított dolog

megsemmisítését, jogsértő mivoltától megfosztását, - kártérítést. Ha a kártérítés összege nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróág közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes is felléphet jogai érvényesítése érdekében. A cselekvőképtelen helyett törvényes képviselője jár el, meghalt személy emlékének megsértése esetén hozzátartozója és aki végrendeleti juttatásban részesített. A személyiségi jogok határidő nélkül érvényesíthetőek. 8/a. A tulajdonjog fogalma, formái, tárgya. A tulajdonos jogai és kötelezettségei A tulajdonjogi jogviszony abszolút jogviszony, mely szerint a jogosult az, aki konkrétan meghatározható, vele szemben mindenki más kötelezett, azaz mindenki köteles tartózkodni attól, hogy a tulajdonost tulajdonjogának gyakorlásában zavarja vagy

korlátozza. Természetesen a tulajdonosnak is vannak a tulajdoni jogviszonyból eredő kötelezettségei. Az Alkotmány megkülönböztetése alapján két tulajdoni forma van: – a magántulajdon és a köztulajdon. A magántulajdon tárgya lehet minden, ami törvény alapján nem tartozik a kizárólagos állami tulajdon körébe. A köztulajdon két jellegzetes megjelenési formája az állami tulajdon és a helyi önkormányzatok tulajdona. A tulajdonviszony alanya lehet a polgári jog bármely alanya, tehát a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és az állam. A tulajdonjog tárgyai - A dolog: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. - a pénzre és az értékpapírokra, valamint - a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl. energiák) a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell, - az alkotórész: a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve,

hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne (pl. autó motorja) - a tartozék: a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti. - a föld: a föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt akkor illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg. A tulajdonjog tartalma A tulajdonjogviszony tartalmát a tulajdonos jogosultságai és kötelezettségei alkotják. A tulajdonost megillető részjogosítványok: a

birtoklás (és birtokvédelem) joga, a használat és hasznok szedésének joga, a rendelkezés joga. A tulajdonost terhelő kötelezettségek: - a tulajdonhoz kapcsolódó közterhek pl. adó viselése, - a kárveszély viselése, (a mi azt jelenti, hogy a tulajdonos köteles viselni a dologban beállott minden olyan kárt, mely senkinek fel nem róható módon keletkezett, s amelynek a megtérítésére senki sem kötelezhető (pl. vis maior) - a szükséghelyzetben elszenvedett kár azt jelenti, hogy a tulajdonos tűrni köteles, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett igénybe vegyék. (szükséghelyzet az, amikor más életét, testi épségét, vagyonát közvetlen és másképp el nem hárítható veszély fenyegeti pl. tűzvész) A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást követelhet, aki pedig indokolatlanul nagy kárt okozott a szükséghelyzet megszüntetése során kártérítést követelhet. A tulajdonos tűrni köteles,

hogy erre feljogosított szervek szakfeladataik ellátásához az ingatlant ideiglenesen használják, vagy tulajdonjogát korlátozzák. Ilyenkor az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg a tulajdonost. Ha viszont az ingatlan rendeltetésszerű használata lehetetlenné válik, a tulajdonos kérheti az ingatlan megvásárlását v. kisajátítását A birtoklás joga:A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem A birtoklás joga azt jelenti, hogy a tulajdonosnak joga van a dolgot hatalmában tartani és ha birtokától megfosztják, vagy birtoklásában megzavarják, joga van a birtokvédelem eszközeivel élni. A birtokvédelem eszközei: 1. az önhatalom, amely csak a birtok megvédéséhez, a támadás elhárításához szükséges mértékben alkalmazható. 2. a közigazgatási út: ha valakit a birtokától megfosztanak, vagy a birtoklásában zavarnak, a birtokháborítás tényének megállapítását a birtokháborítástól

számított egy éven belül a jegyzőtől kérheti. A kérelem az eredeti állapot helyreállítására, ill. a birtoksértés megszüntetésére irányulhat A jegyző határozata ellen bírósághoz lehet fordulni a határozat megváltoztatása érdekében. 3. a bírósági út, a birtokper: igénybevételére akkor kerül sor, ha a birtoklás jogalapját vitatják, ill ha egy évnél több telt el a birtokháborítástól. A használat és a hasznok szedésének joga: A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni. A használati jog alapján a tulajdonos a maga és családja szükségleteinek kielégítésére használhatja tulajdonát, szedheti annak hasznait (termék, termény, szaporulat, melyeken az elválással szerez tulajdonjogot), dönt a hasznosítás módjairól. A használat jogához kapcsolódnak az ún. szomszédjogok Ezek alapján a tulajdonos - a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel

másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné, - nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék, - a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult kivéve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el, - ha fontos okból (pl. munkálatok elvégzése miatt) szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni, - a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezési stb. munkálatok elvégzéséhez szükséges A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat

illeti. A rendelkezési jog: A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a birtokát, használatát, vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje,továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A rendelkezés joga tehát a legszélesebb körű tulajdonosi részjogosítvány. A tulajdonjog védelme A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy

tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan –nyilvántartás a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. 9/a. A használati jogok (a földhasználat, a haszonélvezet, a használat a telki szolgalom és közérdekű használat) jellemzése a hatályos Ptk. alapján Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni pénzben vagy természetben. Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához kötelező a szerződés írásba foglalása. esetenként jogszabály hatósági jóváhagyáshoz is kötheti Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis. A haszonbérlő jogai és kötelezettségei: - a dolog használatára és a hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. - köteles a

földet rendeltetésének megfelelően megművelni és gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. - viseli a dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás költségeit, (a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli). - viseli a dologgal kapcsolatos közterheket. (a rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adót terheli). - a haszonbért időszakonként utólag megfizeti. A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést, illetőleg haszonbérelengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbe adóval közölni. A haszonbérbe adót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A határozatlan időre kötött

mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog haszonbérlete esetében a felmondási idő egy hónap. A haszonbérbe adó azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha a haszonbérlő a) figyelmeztetés ellenére is rongálja a dolgot, vagy súlyosan veszélyezteti épségét; b) figyelmeztetés ellenére sem műveli meg a haszonbérelt földet, vagy általában olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a föld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést; c) a haszonbért vagy a közterheket a lejárat után közölt felszólítás ellenére a kitűzött megfelelő határidőben sem fizeti meg. Ha az azonnali hatályú felmondást a haszonbérlő három napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbe adó további nyolc napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. (4) A felmondás csak

írásban érvényes. A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. Az örökösök e jogukat csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezésének időpontjától számított harminc napon belül gyakorolhatják. A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a földet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést megfelelő módon azonnal folytatni lehessen. A haszonélvezet és a használat Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A dolog tulajdonosának személyében beállott változás a

szerződéslét0ét nem befolyásolja. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A haszonélvező - viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével, - terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, - köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. - a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti,azonban ellenérték fejében csak akkor, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt. - köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, - köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a

kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. - a haszonélvezet megszűntével köteles a dolgot visszaadni. - felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést nem köteles megtéríteni) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező a dolgot nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani, ha viszont a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja

helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. A telki szolgalom Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A telki szolgalom elbirtoklással is megszerezhető, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet

elbirtoklásra. Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és kötelezettjét ellenkező megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a berendezést vagy felszerelést használják. . A szolgalom megszűnik, ha a jogosult azt tíz éven át nem gyakorolta - bár ez módjában állt -, vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. A bíróság megszüntetheti, ha a jogosult ingatlanának használatához nem szükséges. Használati jog alapítása Ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára államigazgatási szerv határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár 10/a. A polgári jogi szerződés fogalma, a szerződési akaratnyilatkozat formái. A szerződés tárgya és tartalma. A szerződés érvénytelenségének szabályai A

szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat. A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. A szerződést a felek akaratnyilatkozatának egyezősége hozza létre. A szerződés létrejöttéhez további aktusra (például a dolog átadására) nincs szükség. A szerződési akarat és kifejezése 1./ A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével -

a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. Az akaratnyilatkozatot ki lehet fejezni: - szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. 2./ A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. 3./ Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól

eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé. 4./ A szerződéskötési kötelezettség körében, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. A szerződéskötési kötelezettség körében a bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja. A szerződés tartalma és tárgya A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek

akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. A szerződésben kikötött szolgáltatás: - valamely dolog adására, - tevékenységre, - tevékenységtől való tartózkodásra vagy - más magatartásra irányulhat. A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A polgári jogi szerződés érvénytelenségének szabályai. Ha a szerződésnek jogi értelemben valamilyen fogyatékossága van, az érvénytelen. Az ilyen szerződés esetében a felek által célzott joghatás beálltát a Ptk. kizárja Az érvénytelenségnek a Ptk.-ban két formája ismert, a semmisség és a megtámadhatóság A semmisség: A semmisségnek több oka fordulhat elő, a szerződés különösen akkor semmis, ha - jogszabályba ütközik, - jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz, - nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, - a szerződéskötéskor az egyik fél a másik fél helyzetének kihasználásával

feltűnően aránytalan előnyt kötött ki (uzsorásszerződés) - A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. - A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. - Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik. A megtámadhatóság: A megtámadható szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az arra jogosult személy megtámadja-e. A szerződés megtámadhatóságának legfontosabb esetei a következők: - ha a szerződés megkötésekor az egyik fél lényeges tévedésben volt a szerződési nyilatkozata vonatkozásában, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, - ha az egyik felet az ellene vagy hozzátartozói ellen, személyi vagy vagyoni jellegű jogellenes joghátrány kilátásba helyezésében megnyilvánuló

fenyegetéssel bírták rá a szerződés megkötésére, - ha az egyik felet a szerződéskötéskor valamely lényeges körülmény vonatkozásában megtévesztették, - ha a szerződéskötés időpontjában a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja a szerződést, feltéve, hogy nem az ajándékozás szándéka vezette, - a tisztességtelen általános szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik - a

tévedés, megtévesztés felismerésekor; - jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; - a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor. A megtámadási határidőre az elévülés nyugvásának és megszakadásának szabályai megfelelően irányadók. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond. Az érvénytelenség jogkövetkezményei: Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a

határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével - megszüntethető. Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni. A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. Uzsorás szerződés esetén a

sérelmet okozó félnek visszajáró szolgáltatást az állam javára meg kell ítélni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. 11/a. A szerződés teljesítése, megerősítése és módosítása A szerződésszegés esetei és jellemzésük. A szerződés teljesítése és megszűnése A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: Foglaló Kötbér Jótállás Bankgarancia Jogvesztés kikötése Zálogjog Óvadék Kezesség Minden mellékkötelezettség érvényességéhez szükséges az írásbeli forma. 1. A foglaló: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést

teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Ha a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. 2. A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis A kötbért a jogosult akkor

is követelheti, ha kára nem merült fel. Érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. 3. A jótállás Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban, továbbá a

szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. 4. A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. 5. A jogvesztés kikötése A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. 6. A zálogjog Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A

követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és - ha jogszabály így rendelkezik - hatósági döntés alapján keletkezhet. A zálogszerződést írásban kell megkötni. A zálogjog érvényesítése A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra

terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni, és a követelését, annak járulékait, valamint az értékesítéssel kapcsolatos költségeket meghaladó bevételt kiadni. A zálogjog megszűnése 1. Ha a zálogtárgy tulajdonosa, valamint a követelés kötelezettje (személyes kötelezett) különböző személy és a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik, a követelés pedig egyéb biztosítékaival együtt a kielégítés erejéig a tulajdonosra száll át. 2. A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve, ha a törvény rendelkezése értelmében a zálogjog a megtérítési követelés biztosítására fennmarad. 3. Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy tulajdonjogát; vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal

biztosított követelést megszerzi, a zálogjog azonban - ha a követelést megszerző tulajdonos nem személyes kötelezett - a rangsorban hátrább álló zálogjogosultak irányában fennmarad. 4. A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik. 5. A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul Jelzálogjog Jelzálogjog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni. Ha a kötelezett vagy harmadik személy a zálogtárgy épségét veszélyezteti, a jogosult kérheti a veszélyeztető cselekmény megtiltását és a veszély elhárításához szükséges intézkedések elrendelését. Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az

ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölése nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható. Kézizálogjog Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. A jogosult a

zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles. A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Megszűnik akkor is, ha a jogosult a birtokából akaratán kívül kikerült zálogtárgyat egy éven belül nem szerzi vissza, és evégből bírósághoz sem fordul. 7.Az óvadék Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Ha az óvadék tárgyát nem adták át, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. Kielégítési joga

megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. Egyéb értékpapír és pénzügyi eszköz esetében a jogosult a közvetlen kielégítés jogát akkor gyakorolhatja, ha erről a felek szerződésükben megállapodtak és az értékelés módját szerződésükben meghatározták. 8.A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak

kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. A polgári jogi szerződés módosítása Ha jogszabály kivételt nem tesz: - A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében

megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. - A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. - A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A szerződésszegés 1. A kötelezett késedelme 2. A jogosult késedelme 3. A hibás teljesítés 4. A teljesítés lehetetlenné válása 5. A teljesítés megtagadása A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt, vagy más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Jogkövetkezmények: -A

kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna. -A jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy - ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A jogosult késedelembe esik: - ha a szerződésszerűen felajánlott

teljesítést nem fogadja el, vagy - elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, vagy - a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. ogkövetkezmények: - A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. - A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e - köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni és éppúgy - viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna. A jogosult a késedelme idejére kamatot nem követelhet. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A hibás teljesítés. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek

kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól: - ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, - ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. A hibás

teljesítés jogkövetkezményei: - a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; - ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással

kijavíttathatja. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A teljesítés lehetetlenné válása. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. Jogkövetkezmények: Ha a teljesítés olyan okból vált

lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. Ha a lehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. A teljesítés megtagadása. Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A szerződés teljesítése A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell

teljesíteni. A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. A teljesítés helye A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve, ha a) jogszabály eltérően rendelkezik, b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. Ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói

szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg. Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbejöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. A teljesítés ideje Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Ha jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre

kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. A teljesítés módja A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A dolog átvétele során nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik. Ha a jogszabály kivételt nem tesz, az átadással járó költségek - ideértve a

csomagolás és mérlegelés költségeit is - a kötelezettet, az átvétellel járó költségek pedig a jogosultat terhelik. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve, ha a részteljesítést a szerződésben kizárta, vagy az lényeges érdekét sérti. A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, és a szolgáltatás nincs személyhez kötve, illetőleg nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék. Ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel

is lehet teljesíteni. A pénztartozás teljesítése A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. A jogosult a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni; ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre kamat vagy kártalanítás nem jár. A feleknek az ilyen kamatra vagy kártalanításra vonatkozó megállapodása - jogszabály engedélye hiányában - semmis; a semmisség a szerződés egyéb rendelkezéseire nem hat ki. Ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan A szerződés megszűnése Megszűnik a szerződés: - ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik. A szerződés megszüntetése

esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. - ha a szerződést a felek közös megegyezéssel felbontják. Szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. - Az elállással, a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal, amely a szerződést visszamenő hatállyal felbontja. Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. A felmondással, a másik félhez intézett egyoldalú

nyilatkozattal, amely a szerződést a jövőre nézve megszünteti. - Ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. - A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők

meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító

eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. 12/a. A korrupció fogalma, a korrupció elleni védekezés szabályai, a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok A korrupció az élet minden területén (gazdasági, politikai, kulturális stb élet, magánszféra) fellelhető, ezért komoly nehézséget jelent a fogalmát egyértelműen meghatározni. Lényegét tekintve korrupcióról akkor beszélünk, amikor egy tevékenységi forma kötelezettje a rá nézve kötelező szabályokat tudatosan megsérti, megszegi annak érdekében, hogy saját maga vagy más számára előnyt biztosítson, vagy kötelező feladatának elvégzését anyagi (ill. egyéb) előny juttatásához köti. „A korrupció nem egyszerűen jogsértő, közjót károsító, társadalmilag helytelenített magatartás, és nem is csak hatalommal való visszaélés, hanem egyének, csoportok vagy intézmények közötti oly cserekapcsolat „tranzakció” – javak és

személyek í(csoportok ) mozgása, amelynek négy eleme van: - a korrumpáló, az illegitim ügylet kezdeményezője, - a korrumpált, a kétes tevékenység elfogadója, - a korrupció által felajánlott megvesztegetési díj, - a korrumpált által elfogadott előny.” A korrupció torzítja a jogrendet, közéletet, a gazdasági életet, a politikai életet, a különböző állampolgári közösségek életét és az egyén értékrendjét. Figyelemmel a korrupció e természetére, visszaszorítása érdekében az ellene való védekezés eszközei is többrétegűek. Általában nem elégséges a korrupciós jelenség helyi kezelése sem, szükséges a védekezést az egész országra, vagy akár nemzetközi színtérre is kiterjeszteni. A korrupció elleni védekezés eszközei többek között a megalapozott koncepcíót, stratégiát követő jogalkotás, a következetes jogalkalmazás, az ellenőrzés, a korrupció veszélyének jobban kitett szervezetek és személyek

felkészítése stb A jogalkotás kiemelt területei a korrupció elleni küzdelemben : - a hivatali élet tisztaságát őrző büntetőjogi tényállások - a gazdasági élet tisztaságát védő büntetőjogi tényállások, - az összeférhetetlenségi szabályok az országgyűlési és önkormányzati képviselők, a hivatali vezetők és dolgozók, a gazdasági vezetők esetében, - politikai pártok gazdálkodására, támogatására vonatkozó szabályozás, - a gazdasági életre vonatkozó versenyszabályok, - tisztességes piaci magatartás, szerződési feltételek szabályozása, - közbeszerzés szabályozása, - közigazgatási rendszer szabályozása, különös tekintettel az adatkezeléssel és a hatósági tevékenységgel (pl. igazolások kiadása) kapcsolatos feladatokra - az egészségügyben a hálapénz elfogadásának szabályai, - a lobbitevékenység stb. A jogalkalmazás kiemelt területei: 1 - a jogalkalmazókkal szemben, - elsősorban a bírák és

ügyészek esetében – a feddhetetlenség megkövetelése, függetlenségük biztosítása, mint személyi feltétel, - a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatási szervek - a szigorú és egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása, - a hazai és nemzetközi szervek korrupció ellenes munkájának összehangolása.stb . . 2 13/a. A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés szabályozása, összehasonlító elemzésük. A vállalkozási szerződés szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet és az

ajánlatot átveszi. Ezt az ajánlatot – ellenkező megállapodás, illetve törvényi rendelkezés hiányában – a megrendelő akkor is szabadon felhasználhatja, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi. A vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, amelynek munkájáért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Az alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén minden olyan kárért is felel, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, köteles őt erre figyelmeztetni, s az ennek elmulasztásából eredő kárért felel. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, ha azonban nem áll el, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A megrendelő

a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, illetve jogszabályban meghatározott esetben ellenőrizni köteles. Nem mentesül a felelősség alól a vállalkozó, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha egyes munkarészleteket a vállalkozó beépít, eltakar, a beépítésről köteles a megrendelőt előzetesen, megfelelő időben értesíteni. Ha az ellenőrzést a megrendelő az értesítés ellenére elmulasztja, a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munka költségeit a vállalkozónak megfizeti. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha azért áll el, mert a teljesítési határidő előtt nyilvánvaló, hogy a vállalkozó csak olyan késéssel tudja a munkát elvégezni, amikor a teljesítés már nem áll érdekében, a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet a

megrendelő Ha már a munka végzése során a körülményekből arra lehet következetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére adott megfelelő határidő eredménytelen eltelte után is gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükséges – szakmailag szükséges és indokolt – próbákat. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni és a megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető. A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog

illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. Ha a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt. Ha lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti. Ebben az esetben a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés

lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között. A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles. Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben

nem maga készítette (fővállalkozás) A megbízási szerződés szabályai (Ptk. 474-483§) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. A megbízott személyesen köteles eljárni, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha

bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet

el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes Az ügy ellátásával felmerült költségek a

megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja, bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve, ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van, a

megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti, a megbízás tárgytalanná válik. Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy

intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak. A vállalkozási szerződés és a megbízási szerződés szabályozása, összehasonlító elemzésük. A vállalkozási szerződés szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet és az ajánlatot átveszi. Ezt az ajánlatot – ellenkező megállapodás, illetve törvényi rendelkezés hiányában – a megrendelő akkor is szabadon felhasználhatja, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A vállalkozó a munkát a saját költségén végzi. A vállalkozó jogosult alvállalkozó igénybevételére, amelynek munkájáért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Az alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén minden olyan kárért is felel, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot, célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, köteles őt erre figyelmeztetni, s az ennek elmulasztásából eredő kárért felel. Ha a megrendelő a figyelmeztetés

ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, ha azonban nem áll el, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, illetve jogszabályban meghatározott esetben ellenőrizni köteles. Nem mentesül a felelősség alól a vállalkozó, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha egyes munkarészleteket a vállalkozó beépít, eltakar, a beépítésről köteles a megrendelőt előzetesen, megfelelő időben értesíteni. Ha az ellenőrzést a megrendelő az értesítés ellenére elmulasztja, a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munka költségeit a vállalkozónak megfizeti. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha azért áll el, mert a teljesítési határidő előtt nyilvánvaló, hogy a vállalkozó csak

olyan késéssel tudja a munkát elvégezni, amikor a teljesítés már nem áll érdekében, a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet a megrendelő Ha már a munka végzése során a körülményekből arra lehet következetni, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére adott megfelelő határidő eredménytelen eltelte után is gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükséges – szakmailag szükséges és indokolt – próbákat. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni és a megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog

rendeltetésszerű használatba nem vehető. A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. Ha a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt. Ha lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti. Ebben az esetben a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben

másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna. A megkezdett, valamint a befejezett, de át nem adott mű tekintetében a kárveszély a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályok szerint oszlik meg a megrendelő és a vállalkozó között. A vállalkozó a senkinek fel nem róható ok következtében elpusztult mű újbóli előállítására, a megrendelő pedig annak átvételére nem köteles. Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási

szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás) A megbízási szerződés szabályai (Ptk. 474-483§) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. A megbízott személyesen köteles eljárni, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. A megbízott igénybe veheti más

személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személy

igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ha a szerződés a megbízás teljesítése

előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A szerződés a megbízás teljesítése

nélkül is megszűnik, ha valamelyik fél a szerződést felmondja, bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve, ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van, a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti, a megbízás tárgytalanná válik. Ha a megbízás a megbízó személyében rejlő okból szűnik meg, a megszűnés abban az időpontban következik be, amikor a megbízott a megszűnés okáról hitelt érdemlően tudomást szerez. A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott

által már elvállalt kötelezettségekért. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; folyamatos megbízási jogviszonynál azonban a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak. 14/a. A tulajdonátruházó szerződések ( adás-vétel, csere. ajándékozás) és a bérleti szerződés jellemzése. Az adásvételi, az ajándékozási és a bérleti szerződés jellemzői Az adásvételi szerződés: Adásvételi szerződés alapján az eladó

köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az ingatlan-adásvétel hatálya a mezőgazdasági felszerelésre és jószágra csak akkor terjed ki, ha ebben a felek kifejezetten megállapodtak. Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. Ha jogszabály kivételt nem tesz, a súly szerint megállapított vételárat a tiszta súly alapján kell kiszámítani. A felek jogai és kötelezettségei Az eladó köteles: - a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos

terhekről tájékoztatni. - az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. - viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A vevő jogai és kötelezettségei: - A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. - A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. - Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli

terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. - Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. - E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. - Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. Ez a vevő elállási jogát nem érinti. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig

megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Az ajándékozási szerződés: Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának

érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. A felek jogai és kötelezettségei: Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer. Az ajándékozó az általános szabályok szerint

felelős azért a kárért, amelyet az ajándékozással kapcsolatosan a megajándékozott egyéb vagyonában okoz Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot. - a még meglévő ajándékot, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti, - ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. - visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti a helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már

nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A bérleti szerződés: A bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen e bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó kötelezettsége, hogy szavatolnia kell, hogy a dolog: - a szerződés egész időtartama alatt alkalmas a szerződésszerű használatra, - megfelel a szerződés előírásainak, - harmadik személynek nincs a dolgon olyan joga, amely a bérlőt a használatban akadályozná, (korlátozná) A bérbeadó jogai: - ellenőrizheti a használatot,a bérlő háborítása nélkül, - követelheti a rendellenes használat megszüntetését. - a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja és kártérítést követelhet, ha a rendeltetésellenes használat tovább

folyik, vagy a bérelt dolgot veszély fenyegeti A bérlő kötelezettsége, hogy - a dolgot rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használja. - a bért idöszakonként előre megfizesse, - s bérbeadót értesítse az őt terhelő munkálatok elvégzésének szükségességéről, - az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő károkat megfizesse. A dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő, a többi kiadást és a közterheket a bérbeadó viseli. Megszűnik a bérlet: szerződésben megállapított idő elteltével, a szerződésben megállapított körülmény bekövetkeztével, ha a dolog elpusztul, határozatlan időre kötött szerződés esetében 15 napos felmondással,a bérlő örökösei a határozott időre kötött szerződést is felmondhatják A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni. Mindazt, amit saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül

leszerelheti. ( A lakásbérletre vonatkozó szabályokat más törvény tartalmazza.) - a 15/a. A A kártérítési felelősség általános közös szabályai, felelősség egyes esetei a hatályos Ptkban. Kártalanítás jogszerű károkozásért A polgári jogban a kártérítési felelősség kérdései két nagy körben fordulnak elő. Az egyik a szerződéses kártérítés, amikor a felek között szerződéses jogviszony áll fenn. A másik a szerződésen kívüli kártérítések köre. Jogellenes károkozás esetén a sérelmet szenvedett felet kártérítés illeti, amely egy olyan vagyoni szankció, amely az okozott kárral egyenlő értékű. Ha nem jogellenes a károkozás (pl. szükséghelyzetben, jogos védelmi helyzetben okozott kár, kisajátítás, a sértett beleegyezése) kártalanítás illeti meg a károsultat. A kártérítési felelősség elemei: a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés, a vétkesség. 1. A jogellenesség: mivel a jogi

szabályozás a károkozás általános tilalmából indul ki, jogellenes a tevőleges vagy a mulasztásban megnyilvánuló magatartás, ha az kárt okoz. A jogellenes magatartásokat épp ezért tételesen felsorolni nem lehet. 2. A kár: A kártérítési felelősség csak akkor áll fenn, ha kár keletkezett, amely lehet vagyoni és /vagy nem vagyoni, személyi jellegű kár. A vagyoni kár elemei: - a ténylegesen felmerült kár, az az érték, mellyel a károsult vagyona csökkent a károkozás következtében, - az indokolt kiadások, amelyek a kár következményeinek csökkentésével/megszüntetésével merültek fel, s amelyek szintén a károsult vagyonát csökkentik.(felmerül többletköltségek pl gyógyíttatás miatt) - az elmaradt haszon, jövedelem, amelytől a károsult a káresemény miatt esett el (pl. amit kereshetett volna) A nem vagyoni kár: amikor a károsult pénzben nem kifejezhető hátrány elviselésére kényszerül (pl. fájdalom, maradandó

sérülés stb) A nem vagyoni kárt a bíróság becsléssel állapítja meg. 3. Az okozati összefüggés: amelynek a jogellenes magatartás és a kár között kell fennállnia 4. A vétkesség: melynek két fokozata, változata van: a szándékosság és a gondatlanság - Szándékosan okozza a kárt, aki magatartásának következményét kívánja (egyenes szándék), vagy magatartás következményeibe belenyugszik (eshetőleges szándék). - Gondatlan a magatartás, ha a károkozó a magatartásának következményeit látja, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (súlyos gondatlanság), vagy azért nem látta magatartás következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta, (enyhe gondatlanság). A vétkesség feltétele a károkozó vétőképessége, azaz, hogy a károkozó képes volt e cselekménye káros következményeinek felismerésére, ill. e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására. A polgári jogi kártérítési

felelősség két fő alakzata különböztethető meg: Az ún. általános, vétkességi (szubjektív) kártérítési felelősség, ahol mind a négy elem (jogellenesség, kár, okozati összefüggés és vétkesség) megtalálható, illetve a speciális (objektív) kártérítési felelősségi alakzat, ahol a négy elemből hiányzik a vétkességi elem. Az általános, vétkességen alapuló kártérítési felelősség A kártérítés általános felelősségi szabálya, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában (és nem tőle) elvárható. A károsultnak magának is van kárelhárítási, ill. kárcsökkentési kötelezettsége Ha e körben nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, akkor nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett

eleget. Semmis a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért, az életben, a testi épségben, az egészségben okozott károsodásért, továbbá bűncselekmény következményeiért való felelősséget előre korlátozó vagy kizáró nyilatkozat. Nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. A jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében alkalmazott jogos védelem körében a támadónak okozott kárt nem kell megtéríteni, ha a védekező az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl. Többek által közösen okozott kár esetében felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg, ha viszont a felróhatóság aránya nem állapítható meg, egyenlő arányban oszlik meg közöttük a kár. A speciális,

objektív alapú kártérítési felelősség: - A veszélyes üzem működéséből eredő károk Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, annak ellenére, hogy vétkesség nem terheli. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső okból keletkezett a kár. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz. Mentesül a károkozó a kár azon részének megfizetése alól, melyet a károsult maga okozott. A kártérítési követelés három év alatt elévül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Ha a kár két fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében következett be, és a rendellenesség mindegyiküknél megállapítható,

vagy ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, mindegyik fél maga viseli a kárát. - Belátási képességgel nem rendelkező személy felelőssége: A belátási képességgel nem rendelkező vagy fogyatékos személy belátási képessége hiányzik, ezért felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó belátási képességének hiányára vagy fogyatékosságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga idézte elő. - Az alkalmazott, szövetkezeti tag felelőssége: Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben, szövetkezeti tag a tagsági jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató, ill. a szövetkezet felelős - Államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet

megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is. - A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Állandó jellegű megbízási viszony esetében, továbbá, ha a megbízó és a megbízott egyaránt gazdálkodó szervezet, a bíróság a károsult és a megbízó viszonyában az alkalmazottak károkozásáért való felelősség szabályait is alkalmazhatja. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. - Az állattartók felelőssége

Aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. - Az épületről lehulló tárgy által okozott kár Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az felelős, akinek érdekében a tárgyat kifüggesztették. - Tárgynak lakásból vagy más helyiségből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben a lakás bérlője, illetőleg a helyiség használója felelős. Ha a bérlő, illetőleg a használó a károkozót megnevezi, kezesként felel. Mentesül a felelősség

alól, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben. Az épület közös használatára szolgáló helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért a károsulttal szemben az épület tulajdonosa felelős. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi, kezesként fele A felelősség módja, a kártérítés mértéke A kárért felelős személy elsősorban az eredeti állapotot köteles helyreállítani. Ha ez nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. Főszabályként a kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják, pl. ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Járadékfizetést is meg lehet állapítani, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult

hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Általános kártérítés megfizetésére akkor kerül sor, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki. A bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell

alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül A jogalap nélküli gazdagodás Ha valaki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles azt visszatéríteni, Nem kell visszatérítenie, ha attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen gazdagodott, vagy számolnia kellet a visszatérítési kötelezettséggel. Általában az életfenntartásra adott és felhasznált juttatást nem lehet visszakövetelni (kivéve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg, vagy jogszabály másképp rendelkezik.) Ha a vagyoni előnyt nem lehet természetben visszaadi, meg kell téríteni az értékét. Ha az, akinek részére a gazdagodást vissza kellene szolgáltatni, tlos vagy jóerkölcsbe

ütköző magatartásával maga idézte elő, az ügyész indítványára a vagyoni előny az álam javára ítélhető meg. Egyebekben a kártérítési szabályokat kell alkalmazni. 16/a. A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük. A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárások főbb szabályai A piacgazdaság velejárója, hogy szereplői között állandóan fokozódik a verseny, ezért szükséges azoknak a szabályoknak a megalkotása, melyek biztosítják a verseny szabadságát, de ugyanakkor tisztaságát, továbbá védelmet nyúlt a versenytársaknak egymással szemben az egymás közötti „küzdelmében”, továbbá védi a fogyasztókat , érdekeiket a versenytársak által kifejtett magatartásoktól, ill. azok következményeitől A tv. a tilalmazott magatartások négy nagy területét szabályozza az alábbiak szerint: 1. A tisztességtelen verseny tilalma A tilalmazott magatartások elsősorban a versenytársak

egymás közötti viszonyában értelmezhetőek, tehát a gazdasági élet szereplőit egymástól kívánja megvédeni. - Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. (a gazdasági verseny tisztességtelen folytatásának tilalma) - Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. (hírnévrontás tilalma) - Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.(Üzleti titok megsértésének tilalma) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult

hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. - Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Az üzleti titok fogalmát a Ptk 81§ (2) bekezdése a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályok körében határozta meg, mivel a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell. - bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony; - üzleti kapcsolat az

üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés - Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. (bojkottfelhívás tilalma) - Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. (látszatkeltés tilalma) - Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a

magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. (manipulálás /kartellszerű összejátszás tilalma) 2. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Az alábbi tilalmazott magatartások már a fogyasztók számára kívánnak védelmet biztosítani, bár kétségtelen, hogy ez kihat a versenytársak egymás közötti viszonyára is. A fogyasztók megtévesztésére irányuló magatartásformákat tételesen felsorolni lehetetlen. Ilyenek azonban különösen: - Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha - az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében

valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; - elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; - az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; - különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. A használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános

jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. - Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. 3. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma - Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem

független vállalkozások között jön létre. A tilalmazott magatartások köre itt sem sorolható fel tételesen. A tilalom vonatkozik különösen: - a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; - az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; - a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; - a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; - a piacra lépés akadályozására; - arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető

eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; - a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Csekély jelentőségű a megállapodás, a tv-ben meghatározott kivételekkel, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell. Az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru és a földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni.

Földrajzi terület az, amelyen kívül a fogyasztó ill. az áru értékesítője nem, vagy csak számottevően kedvezőtlenebb feltételek mellett tudja az árut beszerezni, ill. értékesíteni 4. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Az erőfölény kialakulás a piacgazdaság talaján kialakult verseny természetes vele járója, s mint ilyen nem tilalmazott. A tilalmazott magatartás az ezzel az erőfölénnyel való visszaélés, melynek során a gazdasági erőfölényben lévő függetleníti magát a piac többi szereplőitől, nincs tekintettel sem versenytársai, sem üzletfelei, közreműködők jogos gazdasági érdekeire. Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: - az üzleti kapcsolatokban tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; - a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a

fogyasztók kárára korlátozni; - indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; - a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni; - az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani; - az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; - azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők,

megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; - a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni; - a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy - a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek és más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. A gazdasági

erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli; a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását; az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását. 5. A vállalkozások összefonódásának ellenőrzése Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha - két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás összeolvad, vagy egyik a másikba beolvad, vagy a vállalkozás része a vállalkozástól független másik vállalkozás részévé válik, - egy vállalkozás vagy több vállalkozás

közösen közvetlen vagy közvetett irányítást szerez további egy vagy több, tőle független vállalkozás egésze vagy része felett, vagy - több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni. Közvetlen irányítással rendelkezik egy vállalkozás vagy több vállalkozás közösen, - ha a másik vállalkozás többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy - jogosult a másik vállalkozás vezető tisztségviselői többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására, vagy - szerződés alapján jogosult a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására, vagy - a másik vállalkozás döntéseinek meghatározó befolyásolására ténylegesen képessé válik. Közvetett irányítással

rendelkezik a vállalkozás azon vállalkozás felett, amelyet az általa irányított vállalkozás - vele együtt vagy önállóan – irányít, vagy vállalkozások közösen irányítanak. A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni: - ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és - az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van. Az összefonódáshoz összeolvadás vagy beolvadás esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt vagy a közvetlen irányítást megszerző köteles engedélyt kérni.

A kérelem elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat, vizsgálni kell különösen - az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre; - az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait; - az összefonódásnak a szállítókra, a közbeeső és a végső fogyasztókra gyakorolt hatását. Nem tagadhatja meg Gazdasági Versenyhivatal az engedély megadását, ha az összefonódás nem hoz létre vagy nem erősít meg olyan gazdasági erőfölényt, amely akadályozza a

hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon vagy annak jelentős részén. Az összefonódás hátrányos hatásainak mérséklése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal határozatában előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget írhat elő. A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárás főbb szabályai. Az eljárás megindításának általános szabályai: A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, a versenytörvénybe ütköző magatartás esetén a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást folytathat le, amely bejelentéssel, panasszal vagy hivatalból indulhat meg. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába, a fogyasztó választási szabadságát korlátozó üzleti módszerek alkalmazásának tilalmába, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába, a Gazdasági

Versenyhivatali engedélye nélkül létrejött összefonódások tilalmába ütköző magatartások, valamint a közös piacon belüli verseny megakadályozására, korlátozására vagy torzítására irányuló vállalkozások közötti megállapodással, ill. összehangolt magatartás és a közös piacon meglévő erőfölénnyel visszaélés észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A bejelentés a versenyhivatal által rendszeresített űrlapon történik. - Ha a bejelentésből azonnal megállapítható, hogy Hivatal az eljárás lefolytatására nem jogosult, a bejelentést 15 napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. - A vizsgáló a bejelentést követően további adatokat szerezhet be, szóbeli meghallgatást tarthat, igénybe veheti más hatóság közreműködését annak elbírálása végett, hogy az ügyben valóban le kell-e folytatni az eljárást. Azzal az érintett

személlyel szemben, aki megtagadja az együttműködést, kényszert, bírságot alkalmazni nem lehet. Az eljárás során kiemelt védelmet kap az üzleti titok védelme, ezért az iratbetekintés korlátozható. Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli, ha viszont megállapítást nyer a bejelentett magatartás törvénybe ütköző volta, a költségeket annak kell megtéríteni, aki a jogellenes magatartást tanúsította. A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz. - A bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül a vizsgáló a) végzéssel vizsgálatot rendel el, olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy hatáskörébe tartozok az ügy és a közérdek védelme az eljárást szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azokat a körülményeket és

magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult. b) végzéssel megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a feltételei nem állnak fenn. A 60 napos határidő indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható. Az eljárás megkezdését elutasító végzés ellen a bejelentő a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet a Fővárosi Bírósághoz közigazgatási nemperes eljárás lefolytatása végett. A bíróság vagy elutasítja a kérelmet, vagy a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére utasítja. A bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként köteles kezelni. Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tizenöt napon belül a hatáskörrel és

illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni. A panaszt a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása miatt ez nem lehetséges, a panaszost tájékoztatni kell. A vizsgáló a panaszost meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos is kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, ill. hogy panasszal élt A panasz alapján - ha az alaposnak bizonyul - a vizsgáló dönt a szükséges intézkedések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja. A versenyfelügyeleti eljárás általános szabályai A versenyhivatali eljárásban, a törvényben meghatározott kivételekkel a Ket. szabályait kell alkalmazni. - A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. - A gazdasági versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed. A

versenyfelügyeleti eljárás szakaszai: 1. a vizsgáló eljárása, 2. a versenytanács eljárása, 3. az utóvizsgálat, 4. a végrehajtás Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot. 1. A vizsgáló eljárása: A tényállás tisztázása során a vizsgáló a törvényben meghatározott kivételekkel a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg. Hivatalból folytatott eljárásban vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, bármely

személy köteles írásban felvilágosítást adni, iratokat rendelkezésre bocsátani. A vizsgáló az iratokról másolatot készíthet, az adathordozókat átvizsgálni, lefoglalást, zár alá vételt elrendelni. A Gazdasági Versenyhivatal - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. A vizsgáló hivatalból indult eljárásban bírói engedély alapján bármely helyszínt átkutathat, oda beléphet, helyiséget felnyithat. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető. A vizsgálati

cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja. A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló a jelentést készít, s azt az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszti. Amennyiben a beszerzett adatok alapján nem állapítható meg törvénysértés és az eljárás folytatásától sem vérható eredmény, a vizsgáló az eljárást végzéssel megszünteti. 2. A versenytanács eljárása A versenytanács három vagy öttagú tanácsban jár el. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően - az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Az

eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye. - az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve az eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt; - végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, ha erre halaszthatatlanul szükség van. A versenytanács tárgyalása Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. A versenytanács tárgyalása nyilvános, de indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja. (pl ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől

beszerzett adat (banktitok), nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges.) Kötelezettségvállalás Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a jogszabályokkal és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejű megszüntetésével - kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye Utóvizsgálat A vizsgáló utóvizsgálatot tart annak megállapítása érdekében, hogy az ügyfél a vállalást, illetve, hogy a határozatban foglaltakat teljesítette-e? Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján - ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel

bírságot szab ki, - végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e; - a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt; - a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, - teljesítés hiányában a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli. Határozathozatal Az eljáró versenytanács a tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárásban hozott határozatában - megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, - elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, - megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, - a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így

különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, - elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, - megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe, - korábbi határozatát visszavonhatja, vagy megváltoztathatja. Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság mértéke általában az előző üzleti év nettó árbevételének 10%-a Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Jogorvoslat 1. A vizsgálati kifogás Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a

szabálytalannak tartott intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező döntésben köteles megindokolni. 2. Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslatok A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt a törvény megengedi. Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el. 3. A közigazgatási per A határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. 17/a Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a

törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés miatt eljáró hatóságok és más szervek Szabálysértés miatt eljáró hatóságok Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a vámhatóság jár el. Szabálysértés miatt eljáró más szervek A bíróság: az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a megyei bíróság bírálja el. A szabálysértési hatóság határozata ellen

benyújtott kifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el. A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják - az egészségügyi államigazgatási szerv; - a fogyasztóvédelmi hatóság; - a bányafelügyelet; - a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; - az állami adóhatóság; - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; - az élelmiszer-biztonsági szerv; - a szociális hatóság. A szabálysértési szankciók két csoportba sorolhatók: büntetések és intézkedések Büntetések: - az elzárás, - a pénzbírság. Az elzárás: Szabálysértés miatt elzárást csak törvény állapíthat meg. Legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, ha ugyanazon eljárásban több elzárással fenyegetett szabálysértés miatt

vonják felelősségre, kilencven nap A pénzbírság: Legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a figyelmeztetés, a kitiltás. A járművezetéstől eltiltás: Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Az elkobzás: El kell kobozni azt a dolgot, - amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot

veszélyezteti, - amely a szabálysértés útján jött létre; - amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. A figyelmeztetés: Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Kitiltás: A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből. A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. A szabálysértés fogalma Szabálysértés az a jogellenes,

tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit a törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. Szabálysértés miatt eljáró hatóságok és más szervek Szabálysértés miatt eljáró hatóságok Szabálysértés miatt - ha a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik - a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a vámhatóság jár el. Szabálysértés miatt eljáró más szervek A bíróság: az elzárással is sújtható szabálysértés miatt első fokon a helyi bíróság jár el. Az elsőfokú bíróság

határozata ellen benyújtott fellebbezést - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - másodfokon a megyei bíróság bírálja el. A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást - az e törvényben meghatározott szabályok szerint - a helyi bíróság bírálja el. A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják - az egészségügyi államigazgatási szerv; - a fogyasztóvédelmi hatóság; - a bányafelügyelet; - a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; - a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; - az állami adóhatóság; - a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; - az élelmiszer-biztonsági szerv; - a szociális hatóság. A szabálysértési szankciók két csoportba sorolhatók: büntetések és intézkedések Büntetések: - az elzárás, - a pénzbírság. Az elzárás: Szabálysértés miatt

elzárást csak törvény állapíthat meg. Legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap, ha ugyanazon eljárásban több elzárással fenyegetett szabálysértés miatt vonják felelősségre, kilencven nap A pénzbírság: Legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. Az önkormányzati rendelet harmincezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a figyelmeztetés, a kitiltás. A járművezetéstől eltiltás: Ha a szabálysértést meghatározó jogszabály lehetővé teszi, a pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Az elkobzás: El kell kobozni

azt a dolgot, - amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, ha az eljárás alá vont személy tulajdona vagy egyébként is, ha birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, - amely a szabálysértés útján jött létre; - amelyet az eljárás alá vont személy a szabálysértés elkövetéséért a tulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. A figyelmeztetés: Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és az eljárás alá vont személy személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Kitiltás: A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről,

illetve sportlétesítményből. A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. 18/a. A társadalombiztosítás rendszere, e jogviszony alanyai és tartalma, az alanyok jogai és kötelezettségei A társadalombiztosítási ellátások és rövid jellemzésük. 1. A társadalombiztosítás és a szociális biztonság összefüggései . A társadalombiztosítás hatálya elsősorban a magyar állampolgárokra, továbbá törvényben meghatározott feltételek megállapíthatósága esetén a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyekre terjed ki. A jogalkotó kihangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás egy olyan „társadalmi kockázatközösség,” amelyben a törvényi feltételek esetén „a részvétel kötelező.” Ezt a kötelező rendszert három alapelv együttes alkalmazása alapozza meg: - a biztosítási elve, - a társadalmi szolidaritás elve, továbbá az, hogy - a tulajdonhoz fűződő

jogok alkotmányos keretek között korlátozhatóak. A társadalombiztosítási jogviszony két fő alanya, szereplője: 1. a biztosított, akinek jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettség és a járulékfizetési kötelezettség alapozza meg. Az irányadó szabály szerint a pénzbeli ellátások általában a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak. A magánnyugdíj esetében járó ellátások fedezetére pedig a biztosítottak tagdíjat fizetnek. 2. A foglalkoztató kötelezettségei: a bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és járulék levonási kötelezettség, illetve az ellátások pénzügyi fedezetéhez járulék- és hozzájárulás fizetési kötelezettségek terhelik. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint „A társadalombiztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, amely a törvény erejénél fogva létrejön, ha valaki munkaviszonyba lép, .a

társadalombiztosítás által meghatározott jogviszonyban munkatevékenységet végez.” Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. akkor is biztosítja, ha a 2. A társadalombiztosítási jog személyi hatálya A társadalombiztosítási jogviszony alanyai: 2.2 A foglalkoztató - azzal a feltétellel, hogy biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal kapcsolatban biztosítottnak járulék alapot képező jövedelmet juttat - bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, - társas vállalkozó esetén a társas

vállalkozás, - álláskeresési támogatásban részesülők (pl. álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) esetén az ellátást folyósító szerv, - a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, - a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából a kincstár, - a kölcsönbeadó munkáltató a kirendelés esetén, - a központi költségvetési szerv központosított

illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, - a munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. 2.1 A biztosítottak 2.21 A társadalombiztosítási törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban, a közalkalmazotti, a közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,az országgyűlési, európai parlamenti képviselők (a

továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (kivétel.: az iskolaszövetkezet nappali oktatásban részt vevő tanulója, hallgatója tag ) c) a tanulószerződés alapján a szakképző iskolában tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, a közérdekű önkéntes

tevékenységet végző személy kivételével, feltéve, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ilyen feltételek mellett ide tartoznak pl a különböző társadalmi szervek, köztestületek, szövetkezet stb tiszteletdíjat kapó tisztségviselői is. h) az egyházi személyek (egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte . A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. A biztosítás – törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az alapot képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítás nem terjed ki: ( de ellátásukra megállapodást lehet kötni) - a külföldi képviseletek tagjaira ( külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a

családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere; - kiküldetés, kirendelés, munkaerőkölcsönzés keretében munkát végző személyre, ha a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő harmadik állam polgárára . 3. Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy köre az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás köre. 3.1 Egészségbiztosítási ellátások - egészségügyi szolgáltatás;- pénzbeli ellátások: - terhességi-gyermekágyi segély, - gyermekgondozási

díj, - táppénz; - baleseti ellátások:- baleseti egészségügyi szolgáltatás, - baleseti táppénz, - baleseti járadék. 3.2 A nyugdíjbiztosítási ellátások a) társadalombiztosíti saját jogú nyugellátás: - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj, - baleseti hozzátartozói nyugellátások; c) rehabilitációs járadék. 3.3 A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak 3.31 Baleseti ellátásra jogosultak: A biztosítottak, továbbá akik egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, vagy saját jogú nyugdíjasként meghatározott jogviszonyban állnak, baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, illetve baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultak. 3.32 Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult: - a nevelési-oktatási és felsőoktatási

intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, - szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg, - a fogvatartottak ( őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy - közcélú munkát végez, ( pl.: aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást), - közérdekű munkások, - közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek. 3.33 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak: - a Tb. törvény szerint biztosítottak, az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, - aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, - saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs

járadékban, - mezőgazdasági járadékban ( így pl. öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti - , rendszeres szociális -, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, - nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, - bányászati kereset kiegészítésben, - gyermekgondozási segélyben, - nyilvántartott egyház, (felekezet) nyugdíjasa, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesül, - rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül, - felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar

állampolgár, illetve olyan külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy ösztöndíj alapján tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, - megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személy,( ha igazoltan a munkaképesség-változásának mértéke az 50 %-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 %-ot eléri), - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú, - bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve a külföldi állampolgárt), utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, - a fogvatartott, - a szociálisan rászorult, - megállapodás alapján jogosult, -

egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, - a nevelőszülő, ha e tevékenységéből származó jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, - hajléktalan. . 3.34 A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett - nyugdíjjáradékra, vagy - egyösszegű kifizetésre szerezhet jogosultságot külön törvényben, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. 4. Az ellátások fedezete, fizetési kötelezettségek 4.1 A társadalombiztosítási ellátások fedezetére - a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulékot ( ami lehet természetbeli és pénzbeli) és nyugdíjjárulékot, - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, - a foglalkoztató és a

biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékot (egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot), - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, egészségügyi szolgáltatási járulékot, - az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást, - a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben tevékenykedő egyes biztosítottak után korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni, fizet. - a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. 4.2 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 %, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, - az

egészségbiztosítási járulék 2 %, (amelyből a természetbeni járulék 1,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %,) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 %, ebből - nyugdíjbiztosítási járulék 24 %, - az egészségbiztosítási járulék 5 %, (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %). 4.3 A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék mértéke - kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 %, - magánnyugdíjpénztári tag 1,5 %. - a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 % . - a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 %, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 %, a pénzbeli

egészségbiztosítási járulék mértéke 2 %. - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint). - a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, a kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. - A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 %. 4.2 A társadalombiztosítási járulék A járulékfizetés alapja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztató e jövedelem után havonta 26 % társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló

biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 4.3Kedvezménybiztositási járulék A foglalkoztató a korkedvezményre jogosított alkalmazott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet. 4.4 A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék A foglalkoztatott 9,5 % nyugdíjjárulékot ( 1,5 % tagdíjat) és 6 % egészségbiztosítási járulékot fizet. Vannak olyan jövedelmek, amelyek után a foglalkoztatottnak nem kell fizetnie. a járulékokat, mint pl. felszolgálási díj, borravaló után, egészségbiztosítási járulékot a végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb. után A foglalkoztatott

nyugdíjjárulék fizetésének felső határa a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a költségvetési törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege. A felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a napokat, amelyeken a foglalkoztatottnak nem volt járulékfizetést megalapozó jövedelme, pl. azért mer táppénzben, gyermekgondozási díjban stb részesült A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Töredékévben a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. . Néhány, gyakrabban előforduló fizetési kötelezettség, a teljesség igénye nélkül: - A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. - A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,

gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. - Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni. - Az egyházi személyek után az egyház a minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizet. A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj,

rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10-11 alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az egészségbiztosítási szerv fizeti. A prémiumévek programhoz kötődően a megállapított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A felszolgálási díj után – a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgáló a borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot nem köteles fizetni, ha önként fizeti, akkor az magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. - a mikro-, kis- és

középvállalkozások, valamint civil szervezetek a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően fizetik meg. 4.5 A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése - A társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködés után fizetett jövedelem alapján, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha ez az összeg nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. - A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik

a társadalombiztosítási járulék alapjával. 4.6 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése A társadalombiztosítási járulékot az Szja-ban meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Ha ezek nem érik el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési

támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyes, ill. a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, - keresőképtelen. Az eva adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta a minimálbér kétszerese után fizeti meg, de lehetősége van arra is, hogy a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tegyen arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 4.7 A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási

járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot, kivéve, ha az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Ilyenkor az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 %-a után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5% nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 % tagdíjat és 7,2 % nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv szerinti bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a bevételnek számító támogatásokat. A mezőgazdasági őstermelő – önkéntes nyilatkozatával a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése végett vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb

összeg után fizeti meg . Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Az elérést a biztosítottnak kell bejelentenie. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A társadalombiztosítási járulék, az

egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózók esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 %-a, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha - az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A munkaidőket ez esetben is össze kell számítani. 4.8 A magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíj A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 % tagdíjat fizet. 4.9 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Azok a személyek, akik a jogszabályban meghatározott feltételekkel nem rendelkeznek azzal az általános

feltétellel, hogy belföldiek és nagykorúak az öngondoskodás lehetőségével élve megszerezhetik maguknak azokat a társadalombiztosítási ellátásokat, amelyekre az általános feltételek hiányában egyébként nem lennének jogosultak. - Így, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, vagy akinek a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - megállapodást köthet. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem. - Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított - magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj mértékével csökkentett - 33,5 % nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú

személy, aki - felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, - az öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. - Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a nyugdíjjárulék megfizetésével - a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint - arra az időtartamra, a gyermekgondozási segély nem jár. A nem biztosított és

egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fizetendő járulék havi összege: - nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 %-a, - 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 %-a. 4.10 Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése A kiegészítő tevékenységet végző személyek esetében a fizetési kötelezettségek eltérnek az általános szabályoktól az alábbiak szerint: - A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a vállalkozás fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (járulékalapot képező) jövedeleme. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni - A

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 %-a után fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha pedig az egyéni vállalkozó társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi

szolgáltatásra sem jogosult köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv az adóhatóság jóváhagyásával átvállalhatja. 5. Adatszolgáltatási kötelezettség, adatvédelem A társadalombiztosítási szervek nyilvántartási rendszerükben csak az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik: - személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő: éve, hónapja és napja), - családi állapot, állampolgárság, - lakóhely (tartózkodási hely), - foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység, - a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási ellátás megállapításához szükségesek, - jövedelemre vonatkozó adatok, - TAJ szám. Az

adatszolgáltatás fontosabb szabáyai: - Személyes adatokat kezelő igazgatási szerv, a foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. - az adatok teljes körének igénylésére csak a bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok cssak feladataik ellátása érdekében és csakis a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a Tb. törvény felhatalmazása alapján jogosultak - törvényben meghatározott egyéb hatóságok a tevékenységük ellátásához szükséges ugyancsak törvényben meghatározott adatkört megszerezhetik (pl.adóhatóság, vámhatóság az ellenőrzési

feladataihoz, a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából stb.) - A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. - egyéb esetekben adatok továbbítására csak az érintett írásban hozzájárulásával kerülhet sor. - Az érintett a nyilvántartásba betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet. 6. A járulékkötelezettség teljesítésének eljárási szabályai 6.1 Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A nyilvántartásra kötelezettek a foglalkoztató, (az egyéni vállalkozó, az őstermelő stb.) és a foglalkoztatott kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatás teljesítésére. A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az

állami adóhatóságnak teljesíti. . További bejelentésre kötelezettek pl. a kincstár a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az illetékes települési önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről, a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakról, nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettsége áll fenn pl. a nyugdíj-biztosítási ellátásban, rehabilitációs járadékban, korengedményes nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban, stb részesülők esetén. . Az adóhatóság az adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. Ha megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában,

akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél. 6.2 Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás A foglalkoztató kötelezettségei - A foglalkoztatót anyilvántartásba vétel elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli. mulasztási bírság - a - A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. 6.3 A járulék és a tagdíj megállapítása, bevallása, megfizetése A

foglalkoztató kötelezettsége a különböző járulékokat, így a társadalombiztosítási,az egészségbiztosítási valamint a nyugdíjjárulékot, (ill. tagdíjat) megállapítani a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapján és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak Az egyéni vállalkozónak, az őstermelőnek a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12éig kell bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A foglalkoztató kötelezettsége, hogy írásban tájékoztassa a biztosítottat arról, hogy a tárgyhavi jövedelméből milyen járulékokat vont le, továbbá

tájékoztatnia kell az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról is. A társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról tájékoztatja. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A kincstár a hozzá beérkezett befizetéseket haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak. A kincstár a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak és a magánnyugdíjpénztárnak.

A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván. Ha a foglalkoztató a tagdíjat levonja, de a pénztárnak nem fizeti be, e mulasztása miatt mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot köteles fizetni és az esetlegesen okozott kárt is köteles a pénztártagnak megtéríteni. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási

kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni. A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni Ha a foglalkoztató a biztosítottól levont járulékot és tagdíjat nem fizeti be, illetve nem vallja be, a biztosítottól nem lehet követelni a befizetését meg akkor sem a foglalkoztatóval szemben foganatosított hatósági intézkedések nem jártak eredménnyel. 6.4 Ellenőrzés Az igazgatási szervek ellenőrzése kiterjed a foglalkoztató által vezetett egyéni nyilvántartások és a

biztosítási kötelezettség elbírálásának ellenőrzésére. . Ha az ellenőrzés eredményeképp a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése szükséges, a határozat meghozatalára - a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv, - a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra van lehetőség. 6.5 Késedelem, mulasztás következmény A törvényben felsorolt kötelezettségek teljesítésével, a mulasztásokkal, késedelmekkel , illetve azok következményeivel kapcsolatos esetekben, így pl. a járulékok megállapításával,bevallásával, megfizetésével, adatváltoztatással, a jogsértések jogkövetkezményeivel, a hatósági eljárásra, a végrehajtásra, tartozás törlésére, elévülésre, részletfizetésre, fizetési haladékra, bírságra, kamatra, elévülésre, behajtásra stb.

vonatkozó kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra. 1. A társadalombiztosítás és a szociális biztonság összefüggései . A társadalombiztosítás hatálya elsősorban a magyar állampolgárokra, továbbá törvényben meghatározott feltételek megállapíthatósága esetén a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyekre terjed ki. A jogalkotó kihangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás egy olyan „társadalmi kockázatközösség,” amelyben a törvényi feltételek esetén „a részvétel kötelező.” Ezt a kötelező rendszert

három alapelv együttes alkalmazása alapozza meg: - a biztosítási elve, - a társadalmi szolidaritás elve, továbbá az, hogy - a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek között korlátozhatóak. A társadalombiztosítási jogviszony két fő alanya, szereplője: 1. a biztosított, akinek jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettség és a járulékfizetési kötelezettség alapozza meg. Az irányadó szabály szerint a pénzbeli ellátások általában a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak. A magánnyugdíj esetében járó ellátások fedezetére pedig a biztosítottak tagdíjat fizetnek. 2. A foglalkoztató kötelezettségei: a bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási és járulék levonási kötelezettség, illetve az ellátások pénzügyi fedezetéhez járulék- és hozzájárulás fizetési kötelezettségek terhelik. Az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint

„A társadalombiztosítási jogviszony másodlagos jogviszony, amely a törvény erejénél fogva létrejön, ha valaki munkaviszonyba lép, .a társadalombiztosítás által meghatározott jogviszonyban munkatevékenységet végez.” Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják. akkor is biztosítja, ha a 2. A társadalombiztosítási jog személyi hatálya A társadalombiztosítási jogviszony alanyai: 2.2 A foglalkoztató - azzal a feltétellel, hogy biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal kapcsolatban biztosítottnak járulék alapot képező jövedelmet juttat - bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, - tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat

folytató tanuló esetén a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, - társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás, - álláskeresési támogatásban részesülők (pl. álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) esetén az ellátást folyósító szerv, - a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv, - a kincstár számfejtési körébe a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltató esetében a járulékfizetési, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

szempontjából a kincstár, - a kölcsönbeadó munkáltató a kirendelés esetén, - a központi költségvetési szerv központosított illetményszámfejtését végző illetményszámfejtő hely a járulék megállapítása, a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, a biztosítottak bejelentése szempontjából, - a munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény. 2.1 A biztosítottak 2.21 A társadalombiztosítási törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban, a közalkalmazotti, a közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy,az országgyűlési, európai parlamenti képviselők (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, b) a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, (kivétel.: az iskolaszövetkezet nappali oktatásban részt vevő tanulója, hallgatója tag ) c) a tanulószerződés alapján a szakképző iskolában tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy, e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő

vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy, a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével, feltéve, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Ilyen feltételek mellett ide tartoznak pl a különböző társadalmi szervek, köztestületek, szövetkezet stb tiszteletdíjat kapó tisztségviselői is. h) az egyházi személyek (egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen

biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte . A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. A biztosítás – törvény eltérő rendelkezésének hiányában - az alapot képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart. Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni. A biztosítás nem terjed ki: ( de ellátásukra megállapodást lehet kötni) - a külföldi képviseletek tagjaira ( külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjával közös

háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere; - kiküldetés, kirendelés, munkaerőkölcsönzés keretében munkát végző személyre, ha a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő harmadik állam polgárára . 3. Társadalombiztosítási ellátások A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy köre az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás köre. 3.1

Egészségbiztosítási ellátások - egészségügyi szolgáltatás;- pénzbeli ellátások: - terhességi-gyermekágyi segély, - gyermekgondozási díj, - táppénz; - baleseti ellátások:- baleseti egészségügyi szolgáltatás, - baleseti táppénz, - baleseti járadék. 3.2 A nyugdíjbiztosítási ellátások a) társadalombiztosíti saját jogú nyugellátás: - öregségi nyugdíj - rokkantsági nyugdíj - baleseti rokkantsági nyugdíj b) hozzátartozói nyugellátás: - özvegyi nyugdíj, - árvaellátás, - szülői nyugdíj, - baleseti hozzátartozói nyugellátások; c) rehabilitációs járadék. 3.3 A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak 3.31 Baleseti ellátásra jogosultak: A biztosítottak, továbbá akik egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, vagy saját jogú nyugdíjasként meghatározott jogviszonyban állnak, baleseti ellátásra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, illetve baleseti

hozzátartozói nyugellátásra jogosultak. 3.32 Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult: - a nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt, - szocioterápiás intézetben gyógykezelt elmebeteg, illetőleg szenvedélybeteg, - a fogvatartottak ( őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy - közcélú munkát végez, ( pl.: aki életmentés, baleset-, illetőleg katasztrófa-elhárítás vagy véradás során szenved balesetet vagy egészségkárosodást), - közérdekű munkások, - közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek. 3.33 Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak: - a Tb. törvény szerint biztosítottak, az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek, - aki táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban, - saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, - mezőgazdasági járadékban ( így pl. öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), átmeneti - , rendszeres szociális -, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban, - nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban, - bányászati kereset kiegészítésben, - gyermekgondozási segélyben, - nyilvántartott egyház, (felekezet) nyugdíjasa, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban vagy rendszeres rokkantsági segélyben részesül, - rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban,

gyermeknevelési támogatásban részesül, - felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, illetve olyan külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy ösztöndíj alapján tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, - megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személy,( ha igazoltan a munkaképesség-változásának mértéke az 50 %-ot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 %-ot eléri), - a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú, - bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (kivéve a külföldi állampolgárt), utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében

átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, - a fogvatartott, - a szociálisan rászorult, - megállapodás alapján jogosult, - egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, - a nevelőszülő, ha e tevékenységéből származó jövedelme nem éri el a minimálbér 30 %-át, - hajléktalan. . 3.34 A magánnyugdíj keretében járó szolgáltatás és kifizetés A magánnyugdíj keretében a biztosított, illetőleg a kedvezményezett - nyugdíjjáradékra, vagy - egyösszegű kifizetésre szerezhet jogosultságot külön törvényben, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint. 4. Az ellátások fedezete, fizetési kötelezettségek 4.1 A társadalombiztosítási ellátások fedezetére - a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulékot ( ami lehet természetbeli és pénzbeli)

és nyugdíjjárulékot, - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, - a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékot (egészségbiztosítási járulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot), - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, egészségügyi szolgáltatási járulékot, - az egészségügyi szolgáltatások fedezetére a külön törvényben meghatározott személy egészségügyi hozzájárulást, - a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben tevékenykedő egyes biztosítottak után korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetni, fizet. - a magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett. 4.2 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő

társadalombiztosítási járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 %, ebből - a nyugdíj-biztosítási járulék 24 %, - az egészségbiztosítási járulék 2 %, (amelyből a természetbeni járulék 1,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %,) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 %, ebből - nyugdíjbiztosítási járulék 24 %, - az egészségbiztosítási járulék 5 %, (amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 %). 4.3 A biztosított által fizetett nyugdíjjárulék mértéke - kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 %, - magánnyugdíjpénztári tag 1,5 %. - a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 9,5 % . - a biztosított által

fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6 %, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 %, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 2 %. - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint). - a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, a kórházi ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. - A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 %. 4.2 A társadalombiztosítási járulék A járulékfizetés alapja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem. A foglalkoztató e jövedelem után havonta 26

% társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. 4.3Kedvezménybiztositási járulék A foglalkoztató a korkedvezményre jogosított alkalmazott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezménybiztosítási járulékot fizet. 4.4 A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék A foglalkoztatott 9,5 % nyugdíjjárulékot ( 1,5 % tagdíjat) és 6 % egészségbiztosítási járulékot fizet. Vannak olyan jövedelmek, amelyek után a foglalkoztatottnak nem kell fizetnie. a járulékokat, mint pl. felszolgálási díj,

borravaló után, egészségbiztosítási járulékot a végkielégítés, jubileumi jutalom, szabadságmegváltás stb. után A foglalkoztatott nyugdíjjárulék fizetésének felső határa a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a költségvetési törvényben az egy naptári napra meghatározott összeg naptári évre számított összege. A felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a napokat, amelyeken a foglalkoztatottnak nem volt járulékfizetést megalapozó jövedelme, pl. azért mer táppénzben, gyermekgondozási díjban stb részesült A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől december 31-éig kell számítani. Töredékévben a járulékfizetési felső határt a jogviszony időtartamával arányosan kell megállapítani. . Néhány, gyakrabban előforduló fizetési kötelezettség, a teljesség igénye nélkül: - A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után

természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. - A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban, rehabilitációs járadékban részesülő személy a díj, segély, támogatás, járadék összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. - Az álláskeresési támogatásban részesülő személy az ellátás után köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni. - Az egyházi személyek után az egyház a minimálbér alapulvételével társadalombiztosítási járulékot, természetbeni egészségbiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat

fizet. A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10-11 alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az egészségbiztosítási szerv fizeti. A prémiumévek programhoz kötődően a megállapított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, illetve nyugdíjbiztosítási járulék különbözetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze fizeti. A felszolgálási díj után – a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgáló a borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot nem köteles fizetni, ha önként fizeti, akkor az magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A

felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni. - a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint civil szervezetek a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően fizetik meg. 4.5 A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése - A társas vállalkozás a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködés után fizetett jövedelem alapján, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha ez az összeg nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. - A biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és

egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. 4.6 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése A társadalombiztosítási járulékot az Szja-ban meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Ha ezek nem érik el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt - táppénzben, baleseti

táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyes, ill. a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, - katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, - fogvatartott, - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti, - keresőképtelen. Az eva adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat (tagdíjat) havonta a minimálbér kétszerese után fizeti meg, de lehetősége van arra is, hogy a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tegyen arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 4.7 A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tárgyévben

kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot, kivéve, ha az őstermelői tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt. Ilyenkor az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 %-a után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és - a nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - 9,5% nyugdíjjárulékot fizet. Ha a mezőgazdasági őstermelő magánnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 % tagdíjat és 7,2 % nyugdíjjárulékot fizet. Az Szja tv szerinti bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a bevételnek számító támogatásokat. A mezőgazdasági őstermelő – önkéntes nyilatkozatával a

magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése végett vállalhatja, hogy a járulékokat magasabb összeg után fizeti meg . Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni. Az elérést a biztosítottnak kell bejelentenie. Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további jogviszonya alapján nem fizet egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló

munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózók esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 %-a, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha - az - átalányadózónak nem minősülő - egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy - az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A munkaidőket ez esetben is össze kell számítani. 4.8 A magánnyugdíjrendszer keretében fizetendő tagdíj A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 % tagdíjat fizet. 4.9 Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra Azok

a személyek, akik a jogszabályban meghatározott feltételekkel nem rendelkeznek azzal az általános feltétellel, hogy belföldiek és nagykorúak az öngondoskodás lehetőségével élve megszerezhetik maguknak azokat a társadalombiztosítási ellátásokat, amelyekre az általános feltételek hiányában egyébként nem lennének jogosultak. - Így, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban sem áll, illetőleg akire a biztosítás nem terjed ki, vagy akinek a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából - megállapodást köthet. A járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem. - Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított - magánnyugdíjpénztár tagja esetén a kötelező tagdíj

mértékével csökkentett - 33,5 % nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki - felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, - az öregségi teljes nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, illetőleg a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjhoz meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. - Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a nyugdíjjárulék megfizetésével - a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás

idejére, valamint - arra az időtartamra, a gyermekgondozási segély nem jár. A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A fizetendő járulék havi összege: - nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 %-a, - 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30 %-a. 4.10 Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése A kiegészítő tevékenységet végző személyek esetében a fizetési kötelezettségek eltérnek az általános szabályoktól az alábbiak szerint: - A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a vállalkozás fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot. A nyugdíjjárulék alapja a személyes közreműködése alapján kifizetett (járulékalapot képező)

jövedeleme. A nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni - A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. Az Eva tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot az Eva tv-ben meghatározott adóalap 10 %-a után fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizeti meg. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha pedig az egyéni vállalkozó társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni

vállalkozóként kell megfizetnie. Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A járulékfizetést a kötelezett helyett más személy vagy szerv az adóhatóság jóváhagyásával átvállalhatja. 5. Adatszolgáltatási kötelezettség, adatvédelem A társadalombiztosítási szervek nyilvántartási rendszerükben csak az alábbi személyes adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik: - személyi adatok (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő: éve, hónapja és napja), - családi állapot, állampolgárság, - lakóhely (tartózkodási hely), - foglalkozás, munkahely, munkakör, tevékenység, - a rokkantság fokára, az egészségkárosodás mértékére, a rehabilitálhatóságra, az egészségi állapotra, továbbá az élettársra, az eltartott hozzátartozói minőségre vonatkozó olyan adatok, amelyek a társadalombiztosítási

ellátás megállapításához szükségesek, - jövedelemre vonatkozó adatok, - TAJ szám. Az adatszolgáltatás fontosabb szabáyai: - Személyes adatokat kezelő igazgatási szerv, a foglalkoztatók és egyéb szervek nem társadalombiztosítási szerv és természetes személy részére adatot csak törvény, illetve törvény felhatalmazása alapján - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölése mellett - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak. - az adatok teljes körének igénylésére csak a bíróságok, az ügyészségek, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok cssak feladataik ellátása érdekében és csakis a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén a Tb. törvény felhatalmazása alapján jogosultak - törvényben meghatározott egyéb hatóságok a tevékenységük ellátásához szükséges ugyancsak törvényben

meghatározott adatkört megszerezhetik (pl.adóhatóság, vámhatóság az ellenőrzési feladataihoz, a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából stb.) - A felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók. - egyéb esetekben adatok továbbítására csak az érintett írásban hozzájárulásával kerülhet sor. - Az érintett a nyilvántartásba betekinthet, a róla nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet. 6. A járulékkötelezettség teljesítésének eljárási szabályai 6.1 Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése A nyilvántartásra kötelezettek a foglalkoztató, (az egyéni vállalkozó, az őstermelő stb.) és a foglalkoztatott kötelesek a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatás teljesítésére. A

foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az állami adóhatóságnak teljesíti. . További bejelentésre kötelezettek pl. a kincstár a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, fogyatékossági támogatásban részesülő személyekről az illetékes települési önkormányzat jegyzője a rendszeres szociális segélyben, az ápolási díjban, az időskorúak járadékában és a hadigondozotti pénzellátásban részesülő személyekről, a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakról, nyugdíjfolyósító szerv bejelentési kötelezettsége áll fenn pl. a nyugdíj-biztosítási ellátásban, rehabilitációs járadékban, korengedményes nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban, stb részesülők esetén. . Az adóhatóság az adatszolgáltatás alapján ellenőrzi a bejelentési- és járulékfizetési kötelezettség teljesítését. Ha megállapítást nyer, hogy az ellátást igénybe vevő

személy nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, akkor a jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy hatósági eljárást kezdeményezhet az egészségbiztosítási szervnél. 6.2 Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás A foglalkoztató kötelezettségei - A foglalkoztatót anyilvántartásba vétel elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett személyenként - terheli. mulasztási bírság - a - A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron

kívül kell kiadni. 6.3 A járulék és a tagdíj megállapítása, bevallása, megfizetése A foglalkoztató kötelezettsége a különböző járulékokat, így a társadalombiztosítási,az egészségbiztosítási valamint a nyugdíjjárulékot, (ill. tagdíjat) megállapítani a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett, járulékalapot képező jövedelem alapján és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak Az egyéni vállalkozónak, az őstermelőnek a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12éig kell bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A foglalkoztató kötelezettsége, hogy írásban tájékoztassa a

biztosítottat arról, hogy a tárgyhavi jövedelméből milyen járulékokat vont le, továbbá tájékoztatnia kell az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási járulékról és nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról is. A társas vállalkozás pedig a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról tájékoztatja. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget, a késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot az állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A kincstár a hozzá beérkezett befizetéseket haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak. A kincstár a befizetés adatairól

elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak és a magánnyugdíjpénztárnak. A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól elkülönítetten tartja nyilván. Ha a foglalkoztató a tagdíjat levonja, de a pénztárnak nem fizeti be, e mulasztása miatt mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot köteles fizetni és az esetlegesen okozott kárt is köteles a pénztártagnak megtéríteni. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató - ideértve a központosított illetményszámfejtő helyeket is - a táppénz-hozzájárulást az általa folyósított

társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. A társas vállalkozás köteles a tagjának biztosítási kötelezettség alá eső segítő családtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak a járulék elszámolásakor jövedelme nincs, a segítő családtag után fizetendő járulékot a társas vállalkozás köteles megelőlegezni, elszámolni és befizetni. A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni Ha a foglalkoztató a biztosítottól levont járulékot és tagdíjat nem fizeti be, illetve nem vallja be, a biztosítottól nem lehet követelni a befizetését meg akkor sem a foglalkoztatóval szemben foganatosított hatósági intézkedések nem jártak eredménnyel. 6.4

Ellenőrzés Az igazgatási szervek ellenőrzése kiterjed a foglalkoztató által vezetett egyéni nyilvántartások és a biztosítási kötelezettség elbírálásának ellenőrzésére. . Ha az ellenőrzés eredményeképp a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése szükséges, a határozat meghozatalára - a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv, - a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra van lehetőség. 6.5 Késedelem, mulasztás következmény A törvényben felsorolt kötelezettségek teljesítésével, a mulasztásokkal, késedelmekkel , illetve azok következményeivel kapcsolatos esetekben, így pl. a járulékok megállapításával,bevallásával, megfizetésével, adatváltoztatással, a jogsértések jogkövetkezményeivel, a hatósági eljárásra, a végrehajtásra, tartozás

törlésére, elévülésre, részletfizetésre, fizetési haladékra, bírságra, kamatra, elévülésre, behajtásra stb. vonatkozó kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az adóhatósági eljárásban az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítés és mérséklés (elengedés) nem engedélyezhető a foglalkoztató által levont tagdíjra és az egyéni vállalkozót terhelő tagdíjtartozásra, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi és önellenőrzési pótlékra. 19/a. A munkaviszony fogalma, alanyai, létesítése. A munkavégzés szabályai (munkaidő, pihenőidő, a munka díjazása, a munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között írásbeli szerződéssel létrejött jogviszony, amelynek tartalmi elemeit a munkavégzésre vonatkozó jogszabályok, kollektív szerződés és a felek

között létrejött szerződés határozza meg. A munkaviszony alanyai A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelynek alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a

munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt rendelkezéseitől, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. A munkavégzés szabályai: Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő a) - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló

lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. . Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített

munkavégzés. Készenléti jellegű a munkakör, ha a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy b) a munkavégzés - különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. A munkaidőkeret A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, iletve kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét

hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Pihenőidő A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén. A munkaközi szünet A

munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő. A heti pihenőnap A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti

pihenőnapot be kell osztani, havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani A heti pihenőidő A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A rendkívüli munkaidő: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Pótszabadság: - Életkor szerint: a munkavállalónak a) huszonötödik életévétől egy, b) huszonnyolcadik életévétől kettő, c) harmincegyedik életévétől három, d) harmincharmadik életévétől négy, e) harmincötödik életévétől öt, f) harminchetedik

életévétől hat, g) harminckilencedik életévétől hét, h) negyvenegyedik életévétől nyolc, i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a meghatározott életkort betölti. - A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ez fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. - Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap

pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. - A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. - A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár. - A munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadság jár. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít A szabadság kiadása A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente

hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen. A szabadságot - megváltani nem lehet. azt az esedékességének évében kell kiadni A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell válta Betegszabadság A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad. Szülési szabadság, fizetés nélküli

szabadság Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni. Fizetés nélküli szabadság jár a munkavállalónak: - gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. - gyermeke személyes gondozása érdekében - a fentin túl - a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt. - hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás

idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. - a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. A munka díjazása Az alapbér Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. A munkáltató a munkabért teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes - objektív mérésen és számításon alapuló - eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő száz százalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A bérpótlék A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ilyenek például: Vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállalót ötven százalék bérpótlék, a munkaszüneti napon, a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. száz százalék bérpótlék illeti meg. a műszakpótlék stb A munkaszerződés teljesítése A munkáltató kötelezettségei: - A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a

felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. - A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. - A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. - A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát. - A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az ésszerű alkalmazkodás feltételeinek biztosításáról. - Kormányrendelet állapítja meg, a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályokat. A

munkavállaló kötelezettségei: - a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, - munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni, - munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, - a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, - munkatársaival együttműködni. - A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. . 20.a tétel A munkaszerződés megkötése, kötelező tartalmi elemei és módosítása. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei és jellemzésük. A munkaviszony létesítése A munkaviszony munkaszerződéssel

jön létre, amelynek alapján a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni, b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az Mt. rendelkezéseitől, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat. A munkaszerződés tartalma A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló - alapbérében és - munkakörében, - a munkaviszony tartamában ( határozott vagy határozatlan időre kötött-e, mert ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.), - a munkavállaló munkahelyében. (Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol

munkáját szokás szerint végzi. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Próbaidő: A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Kollektív szerződés 6 hónapos próbaidőt is megállapíthat. A munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a) a napi munkaidőről, b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, d) a munkakörbe

tartozó feladatokról, e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Az a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá a felsorolásban meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló munkaideje az egy hónapot, vagy a munkaideje a heti nyolc órát nem haladja meg a munkavállalót csak a munkáltatói jogkör gyakorlójáról kell tájékoztatni. A tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a fentielen

túlmenően - a munkavállalót - legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal - írásban tájékoztatni kell a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról, b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá d) a hazatérésre irányadó szabályokról. A munkaviszony kezdete A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. A felek a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban nem tanúsíthatnak olyan magatartást, amely a munkaviszony létrejöttét meghiúsítaná. Az előbbiekben meghatározott tartam alatt a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy

aránytalan sérelemmel járna. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. E foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. A munkavállaló az eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Az utasítás teljesítésének megtagadása A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a

munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való

részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával

arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. A munkaszerződés módosítása A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. - A munkáltató a szülési szabadság, gyermek 3 éves korig tartó gondozása, hozzátartozó tartós ápolása, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatti fizetés nélküli szabadság miatti távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására.

Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. - A munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkáltató a munkakörök

megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat a) a teljes vagy részmunkaidős, b) a távmunkavégzésre irányuló, valamint c) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése - A munkaviszony megszűnik: a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, d) ha jogszabály vagy jogügylet alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt hatálya alá tartozik, e) törvényben meghatározott más esetben. - A munkaviszony megszüntetése a) közös megegyezéssel, b) felmondással, c)

azonnali hatályú felmondással.történhet A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. A felmondás A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felek megállapodása esetén - legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig - a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Abszolút felmondási tilalmak: A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság, c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. A védelem alkalmazása szempontjából a

felmondás közlésének időpontja az irányadó. Az a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta. A c) pontban meghatározott védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. A munkáltató felmondását köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló - munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, - képességével vagy - a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Relatív felmondási tilalom: A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelességét szándékosan

vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A munkáltató a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyát a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább és a munkavállaló számára állapotának egészségi szempontból

megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy b) a munkavállaló képességére alapított okból vagy c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles, a határozott idejű munkaviszonyának felmondását azonban köteles indokolni. indokolni A felmondás indoka ez esetben csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. A felmondási idő A felmondási idő

legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, b) a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, c) a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. A felmondási idő harminc nap. A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A felek ettől eltérően legfeljebb azonban hat havi felmondási időben is megállapodhatnak. A felmondási idő a határozott

idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót - legalább a felmondási idő felére - a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben kell felmenteni, amely időre távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A kifizetett munkabért visszakövetelni nem lehet, ha a munkavállalót a munkavégzés alól végleg felmentették és a munkabér fizetését kizáró körülmény a munkavégzés alóli felmentés után következett be. Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) nem az MT hatálya alá tartozó munkáltató veszi át a munkavállalót

alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén egy havi, b) legalább öt év esetén két havi, c) legalább tíz év esetén három havi, d) legalább tizenöt év esetén négy havi, e) legalább húsz év esetén öt havi, f) legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy b) a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Azonnali hatályú felmondás A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a

munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, (szubjektív határidő) legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,(objektív határidő), bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt, b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. A b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A

munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad. Az értékelés valótlan ténymegállapításainak megsemmisítését vagy módosítását a munkavállaló bíróságtól kérheti. A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony

jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A munkavállaló jogosult még a végkielégítés összegére is, ha munkaviszonya a) jogellenesen nem felmondással szűnt meg, vagy b) munkaviszonya megszűnésekor a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy képességére hivatkozás miatt nem részesült végkielégítésben. A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) felmondási tilalomba, c) választott szakszervezeti vezetővel kapcsolatos szabályba ütközött, d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. A

munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti ezen összegeket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. 21/a. A bírósági végrehajtási eljárás főbb szabályai. A közigazgatási határozatok végrehajtása 1. A bírósági végrehajtás szabályai A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel lehet elérni, - hogy önkéntes jogkövető magatartás hiányában- a pénzfizetésre ill. egyéb magatartásra kötelezett (az adós) teljesítse

kötelezettségét. Az állami kényszer elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, de kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. A végrehajtás elrendelésére végrehajtható okirat kiállításával kerül sor. Végrehajtható okiratok: - a bíróság által kiállított végrehajtási lap,(az első fokú bíróság állítja ki a polgári bírósági ügyben hozott marasztaló határozat, büntető ügyben elbírált polgári jogi igényről szóló döntés és bíróság által jóváhagyott egyezség alapján). - a bíróság által végrehajtási záradékkal ellátott okirat,(az adós lakóhelye, v. a végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye szerinti helyi bíróság állítja ki. - a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, ill. átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,, - a bíróság értesítése (pl. pénz fő- és mellékbüntetésről, pénzbírságról, vagyonelkobzásról,

bűnügyi költségről, stb.) - bűnügyi zárlatot elrendelő határozat A bíróság a végrehajtható okiratot az ügyfél kérelmére állítja ki. A végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani, ha a végrehajtandó határozat kötelezést tartalmaz, jogerős, v. előzetesen végrehajtható, a teljesítési határidőlejárt A végrehajtás foganatosítása A bíróság ill. a végrehajtási okiratot kiállító szerv megküldi az okiratot az adós lakóhelye (székhelye) szerint illetékes végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek. A végrehajtó a helyszíni eljárásról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet, indokolt esetben kép-és hangfelvételt készít. A végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen adja át a végrehajtható okiratot az adósnak és felszólítja, hogy azonnal teljesítsen. A végrehajtást kérő részt vehet a végrehajtási cselekményeken. A végrehajtási cselekményeket – vasárnap és munkaszüneti

napok kivételével - bármely napon, reggel 6 óra és eset 22 óra között lehet elvégezni. A végrehajtó megtekintheti és átvizsgálhatja - az adós lakását, egyéb helyiségeit, (szükség esetén fel is nyithatja tanú jelenlétében) - bármely vagyontárgyát, - gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait. Ellenszegülés esetén rendőrt vehet igénybe. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást kérő kívánságára köteles az eljárást felfüggeszteni, ha ez más jogát nem sérti. Felfüggesztheti az eljárást a bíróság akkor, ha a végrehajtó intézkedése ellen jogorvoslattal éltek. Megszünteti ill. korlátozza az eljárást a bíróság, ha - a végrehajtást kérő így kívánja és ez más jogát nem sérti, - külön törvény így rendelkezik A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. Hivatalból csak akkor kell figyelembe venni, ha az alapul szolgáló követelés elévülését is hivatalból

kell figyelembe venni. A bírósági végrehajtás lehet: 1. pénzkövetelés végrehajtása, ezen belül irányulhat - munkabérre és egyéb járandóságra, - pénzügyi intézménynél kezelt összegre. 2. ingó végrehajtása: Ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségeit nem teljesítette, a végrehajtó az adós ingóságait foglalási jegyzőkönyvben összeírja és ilyen módon lefoglalja .Minden ingó lefoglalható, melyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdona A végrehajtás alól mentes vagyontárgyakat, - melyek általában a foglalkozás gyakorlásához, a háztartáshoz nélkülözhetetlen tárgyak – a tv. tételesen felsorolja A foglaló becsléssel állapítja az ingóságok értékét. Az értékesítésről, mely rendszerint árveréssel történik - a foglalást követő 30 napon belül gondoskodik. 3. ingatlan végrehajtásra Az adós tulajdonában lévő ingatlant, az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant

terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni . A földhivatal a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi. Az ingatlant rendszerint árverésen, esetleg nyilvános pályázaton kell értékesíteni. 4. Meghatározott cselekmény végrehajtása: Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére v. meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, a bíróság a végrehajtó okiratban felhívja az adóst, ill. kötelezettet megfelelő határidő tűzésével önkéntes teljesítésre. Ha a kötelezett önként nem teljesít, a bíróság végzéssel dönt a teljesítés módjáról: - pénzegyenérték megfizetésére kötelezi az adóst, - a jogosultat felhatalmazza, hogy a cselekményt az adós terhére és veszélyére és költségére mással elvégeztesse, - 500 000 Ft pénzbírságot szabhat ki, végül - a rendőrség közreműködésével kikényszeríttetheti a

cselekményt. 5. külföldi határozat végrehajtása törvény, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján lehetséges. A végrehajtás foganatosításával kapcsolatos jogorvoslatok: 1. végrehajtási kifogás: a végrehajtó törvénysértő intézkedés, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt terjesztheti elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz az intézkedéstől számított 15 napon belül. 2. fellebbezésnek a bíróságnak a végrehajtás foganatosítása során hozott végzése ellen van helye 3. felülvizsgálati kérelemnek a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság az ingatlan árverés vagy a nyilvános pályázat megsemmisítéséről döntött 4. más jogorvoslatok: Ha a jogsérelem a rendőrség, földhivatal vagy más szerv eljárása során történt, e szervek eljárásáról szóló szabályok szerint kell eljárni. 2. A közigazgatási határozat végrehajtása A közigazgatási körben nem

szabályozott kérdésekben a bírósági végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyfél önkéntes teljesítésének hiányában a törvényi feltételek megállapíthatósága esetén lehetőség van a pénzfizetések és egyéb magatartások kikényszerítésére, amely kényszer elsősorban a kötelezett vagyoni jogait, kivételesen személyes szabadságát is korlátozhatja. A kötelezett személye elleni kényszercselekményt a rendőrség hajtja végre. E körben igazoltathat, felvilágosítást kérhet, előállíthat, magánlakásban és egyéb helyen intézkedhet. Végrehajtható döntések: - a pénzfizetésre, valamely tevékenységre, attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget megállapító hatósági döntés végrehajtható, ha jogerőre emelkedett és a teljesítésre megállapított határidő eltelt, - ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A végrehatás elrendelése: A döntés végrehajtását az első

fokon eljárt hatóság végzéssel rendeli el. A hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetében a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendelik el. A végrehajtást elrendelő végzést közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérővel. A végrehajtást elrendelő végzésben: - meg kell határozni a végrehajtásban érvényesítendő kötelezettség pontos tartalmát, - fel kell tüntetni az első fokú hatóság nyilvántartása szerinti adatokat, csatolni kell a végrehajtható döntést, - pénzfizetésnél a késedelmi pótlék összegét. A végrehajtás foganatosítása: 1. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása: Elsősorban a kötelezett pénzügyi intézménynél elhelyezett összeget kell végrehajtani, - Ha a kötelezett és a jogosult is pénzforgalmi bankszámla vezetésére kötelezett, a jogosult a végrehajtó határozat alapján azonnali beszedési megbízással érvényesítheti követelését. - Ha a kötelezett

pénzforgalmi bankszámlája nem ismert, a végrehajtó szerv megkeresi az állami adóhatóságot a számlaszám közlésére és kéri a pénzügyi intézettől a szükséges adatok közlését. Ha a pénzügyi intézmény fedezet hiánya miatt nem tudja az azonnali beszedési megbízást teljesíteni, értesíti a jogosultat. - Ha a pénzügyi intézmény fedezet ellenére nem teljesíti a megbízást, eljárási bírság szabható ki. A kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni, ha a pénzintézetnél vezetett eljárás nem vezetett eredményre. - A végrehajtást foganatosító szerv végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség összegének munkabérből levonását. - A munkáltató értesíti a kötelezettet a letiltásról, intézkedik a munkabér esedékességekor a levonásról és átutaltatja a megadott számlára, végül értesíti a letiltó szervet az esetleges akadályról. Ha a kötelezett bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása

neki fel nem róható okból következett be, és egy összegben történő kifizetésre nem képes kérésére fizetési haladékot vagy részletfizetést kaphat. A fizetési kedvezmény legfeljebb egy évig tarthat Ingatlan-végrehajtás elrendelésére is sor kerülhet a pénzfizetési kötelezettség teljesítés érdekében, ha: - a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem, vagy aránytalanul hosszú idő után nyújtana fedezetet, - a kötelezettség összege legalább 100 000 Ft. Jelzálogjoggal lehet terhelni az ingatlant, ha az ingatlan-végrehajtásnak nincs helye. Késedelmi pótlékot köteles fizetni a kötelezett, ha a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, továbbá, ha a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy kedvezményt vissza kell térítenie. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 2.

Meghatározott cselekmény végrehajtása: - a meghatározott cselekményt a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, - feljogosítja a jogosultat, hogy mással elvégeztesse, - a jogosult kérésére a szolgáltatás pénzbeli egyenértékének megfizetésére kötelezi, - eljárási bírságot szabhat ki, - a rendőrség közreműködésével kikényszeríti a cselekményt. 3. Meghatározott ingóságok kiadása: Az ingóság helye szerinti végrehajtó szolgálat az ingóságot lefoglalja és a jelenlévő jogosultnak kiadja. Ha a kötelezett megtagadja az ingóság kiadását, a végrehajtó a rendőrség közreműködésével a végrehajtást azonnal foganatosítja. 4. Külföldi határozat végrehajtása: A külföldi hatóság határozatát az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés és viszonosság alapján lehet végrehajtani. A fővárosi végrehajtó szolgálat , ha a megkeresés megalapozott, megküldi azt az

illetékes végrehajtó szolgálathoz, ha a magyar jog szerint bírósági hatáskörbe tartozik, az illetékes bírósághoz, s ha nem hajtható végre a megkeresés, az ok megjelölésével vissza küldi az ügyet a külföldi hatóságnak. 5. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldi végrehajtása: A végrehajtás elrendelésére jogosult szerv közvetlenül megkeresi a külföldi hatóságot. Ha ezt nem tudja megállapítani, a Külügyminisztériumot keresi meg ennek érdekében. A végrehajtáshoz való jog 5 év alatt évül el, amely a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a teljesítési határidő lejártával kezdődik. Az elévülést a végrehajtási cselekmények megszakítják. A teljesítési határidő lejárta előtt a hatóság jogerős döntés hiányában is elrendelheti végzéssel biztosítási intézkedésként a pénzkövetelés biztosítását, ill. a dolog zárlatát, ha valószínűnek látszik,

hogy a késedelem a teljesítést veszélyezteti. Ha a végrehajtási eljárásban nincs helye fellebbezésnek, a kötelezett, a jogosult, és akinek jogát, vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtó szerv intézkedése ellen végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtás megszüntetésére kerül sor, ha - a végrehajtható döntést visszavonták, - jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható - bekövetkezett az elévülés, - a jogosult kéri az eljárás megszűntetését, - a további eljárástól már nem várható eredmény, - a pénzkövetelést helytállásra kötelezettel szemben érvényesítették. A végrehajtást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye. 3. A hatósági ellenőrzés A hatóság ellenőrzi - a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, - a jogerős határozatba foglalt és - a fellebezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A

hatóságnak joga van eseti vagy folyamatos ellenőrzés során az ügyféltől személyes és egyéb adatok, ill. táv-adatszolgáltatását kérni, egyéb tájékoztatást kérni, helyszíni ellenőrzést tartani. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, kirendelt szakértő v. jogszabály által felhatalmazott más személy végezhet., és a rendőrség közreműködése is kérhető A helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell, ha az előzetes tájékoztatás veszélyeztetné az eredményességet, a megkezdése előtt szóban, de ha még ez is az eredményesség rovására menne, az ellenőrzés befejezésekor kell az ügyfelet tájékoztatni az ellenőrzés lefolytatásáról és annak eredményéről. Helyszíni ellenőrzést a tevékenység folytatásának idején, magánlakásban pedig 8 és 20 óra között lehet foganatosítani. Jogszabály előírhatja, hogy helyszíni ellenőrzést csak az ügyfél és/vagy hatósági tanuk

jelenlétében lehet elvégezni. Azonnali ellenőrzésre kerülhet sor az életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzetben, közrendvédelmi, közbiztonsági okból stb. A helyszíni ellenőrzést végző személy joga, hogy helyiségbe beléphet, iratot, igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, bárkitől adatot, tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel, kép-és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, iratokat, tárgyakat lefoglalhat, s mindezekről jegyzőkönyvet készít. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy az ügyfél előírásokat sértett meg, - felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésekre, és határidő megjelölésével, a jogkövetkezményekre figyelmezetve felszólítja a jogsértés kiküszöbölésére, - hivatalból eljárást indíthat, - megkeresi az intézkedésre jogosult hatóságot, - fegyelmi, szabálysértési, büntető, polgári v. egyéb

eljárást kezdeményez A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) hatálya és az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai A Ket. hatálya: 1./ A Ket tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a hatóság - az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, - adatot, tényt vagy jogosultságot igazol (pl. születési anyakönyv kiállítása), - hatósági nyilvántartást vezet (pl. népesség nyilvántartás) - hatósági ellenőrzést végez, - tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt, vagy nyilvántartásból törlést végez azokban az esetekben, amikor Tv. egy tevékenység végzését, vagy adott foglalkozás gyakorlását köztestületi (pl. kamarai) vagy más szervezeti tagsághoz köti 2./ A Ket személyi hatálya alá szükségképp két szereplő tartozik: az egyik a hatósági

ügy intézésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság, a másik az ügyfél. A./ Közigazgatási hatóság: - államigazgatási szerv, - a helyi önkormányzat képviselőtestülete, (esetenként valamely szerve átruházott hatáskörben), - főjegyző, jegyző, (körjegyző ) - a képviselő testület hivatalának vezetője, - hatósági igazgatási társulás, - nem közigazgatási feladatot ellátó szerv, köztestület vagy személy (törvény v. Korm rend. alapján) Ez esetben konkrétan meg kell jelölni a Ket hatálya alá rendelt ügyet A Ket. hatálya nem terjed ki az ún „kivett” eljárásokra: a szabálysértési, választási, a népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos, a területszervezési és az állampolgársági eljárásokra. Háttérjogszabályként, kiegészítő jelleggel ( tehát csak akkor, ha az adott ügyfajtára vonatkozó törvény nem állapít meg eltérő szabályokat ) kell alkalmazni a Ket. szabályait

például az iparjogvédelmi, a külföldiek beutazásával és magyarországi tartózkodásával kapcsolatos, a menedékjogi, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati, stb. eljárásokban Eltérő szabályokat állapíthat meg tv. A Ket szabályaitól pl az atomenergia alkalmazási körébe tartozó ügyekben, a veszélyes létesítményekkel kapcsolatos, továbbá az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásával kapcsolatos eljárások néhány kérdésével kapcsolatban. Eltérő vagy kizáró szabályokat állapíthat meg Tv vagy Korm.rend pl a haditechnikai eszközök és szolgáltatások, ill. a kettős rendeltetésű termékek és technológiák külkereskedelmére irányuló eljárás néhány cselekményére. B./ Ügyfél: lehet az a természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - akinek jogát, vagy jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az ügy érinti, - akit hatósági ellenőrzés alá vontak, - akire nézve (ide értve

tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is) a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A természetes személy ügyfélnek cselekvőképesnek kell lennie. (Eljárási képesség) Kivételesen jogszabály korlátozottan cselekvőképes személy is felruházhat eljárási képességgel. Eljárási képesség hiányában a törvényes képviselője jár el, vagy ügygondnok kirendelésére kerül sor. Ügyfélnek kell tekinteni: - létesítménnyel kapcsolatos, ill. tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban a hatásterület valamennyi ingatlantulajdonosát (bejegyzett használóját), - az ügy elbírálásában nem hatóságként résztvevő hatóságot, ha feladatkörét érinti az adott ügy, - az érdekvédelmi szervezeteket, ill. az alapvető jogok védelmére, vagy a közérdek érvényre juttatására irányuló tevékenységet végző társadalmi szervezeteket. AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS FONTOSABB SZABÁLYAI Az elsőfokú eljárás kérelemre vagy hivatalból

indul. Kérelem: - az ügyfél kérelme, bejelentése, nyilatkozata, más hatóság kezdeményezése, külön jogszabályban meghatározott panasz. A hatóság hivatalból köteles eljárást indítani: l. ha ezt jogszabály számára előírja, 2. felügyeleti szerv utasítása, vagy bírósági kötelezés alapján, 3. ha életveszélyről, vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást A hatóság köteles a hivatalból indult eljárásról az ügyfelet, a kérelemre indult ügyről az ismert ellenérdekű felet 5 napon belül értesíteni. Az értesítés mellőzhető, ha az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, ha egy egyszerű ügyben rögtön meghozza az érdemi döntést, ha folyamatos ellenőrzést végez az ügyfélnél, valamint ha honvédelmi, nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági ok ezt kizárja .Az értesítés hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján is történhet (pl. jelentős számú ügyfél esetén ) A kérelem előterjesztése

történhet írásban, természetes személy esetében szóban is. (erről jegyzőkönyvet kell felvenni, kivéve, ha a hatóság a kérelmet azonnal teljesíti az ügyiraton történő feljegyzés mellett, továbbá, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Az ügy érdemi elbírálása előtt a törvényben meghatározott esetekben sor kerülhet - a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, - az eljárás megszüntetésére, - az eljárás felfüggesztésére. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerül sor: - joghatóság hiányában, - hatáskör ill. illetékesség hiányában, amennyiben az áttételnek nincs helye vagy lehetősége, - ha nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul a kérelem, - ha érdemben már elbírál ügyet változatlan körülmények mellett ugyanazon jog érvényesítésére ismételten terjesztik elő, - késedelmesen terjesztik elő a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló

kérelmet, - ha az ügy nem hatósági ügy. Az elutasításról a hatóság 8 napon belül végzéssel határoz. Az eljárást vagy meg kell, vagy meg lehet szüntetni: Az eljárást meg kell szüntetni például akkor, ha már eleve érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye, az ügy tárgyát képező dolog megsemmisülése/károsodása miatt az eljárás okafogyottá vált, a kérelemre indult ügyben visszavonta az ügyfél a kérelmét, az ügyfél meghal stb. Meg lehet szüntetni az eljárást pl. akkor, ha az ügyfél a kérelemre indult ügyben nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, nem fizeti be az illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat stb. Az eljárás felfüggesztése: Fel kell függeszteni az eljárást, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ha a megalapozott döntéshez más hatóság döntésének, vagy álláspontjának beszerzése

szükséges. Felfüggesztheti (lehetőség) az eljárást a hatóság, ha az új eljárásra kötelező bírósági határozattal szemben rendkívüli perorvoslattal éltek. Amennyiben nem jár az ellenérdekű ügyfél sérelmével, - maga az ügyfél is kérheti egy alkalommal a felfüggesztést. Az eljárás felfüggesztésével minden határidő megszakad. Ügyintézési határidők: Az általános ügyintézési határidő 30 nap, melyet az eljáró hatóság vezetője legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat. Soron kívül kell az érdemi határozatot meghozni kiskorú ügyfél esetén, életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása, ill. a közbiztonság érdekében Testületi szerv üléseinek időpontja előre tervezett, ezért ha nem ülésezik határidőn belül, akkor a letelte utáni legelső ülésen, de legfeljebb 60 napon belül köteles döntést hozni. Jegyzőkönyv Az eljárás szereplőinek (ügyfél, tanú, szakértő) meghallgatásáról, az

eljárási cselekményekről, a szóban előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyvet, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni. (Ez utóbbiakat az iratokhoz kell csatolni és tartalmát jegyzőkönyvbe kell foglalni.) Képviselet Az ügyfelek általában személyesen járnak el, sőt bizonyos eljárásokban jogszabály kötelezővé is teheti a személyes eljárást. Ilyen kötelezés hiányában az ügyfél helyett, agy vele együtt eljárhat törvényes képviselője vagy meghatalmazottja. Az ismeretlen helyen tartózkodó ügyfél részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Hatósági közvetítő Nagyszámú ügyfél esetén az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező, a közigazgatási hivatalnál nyilvántartásba vett hatósági közvetítő vehető igénybe, aki tájékoztatja az eljárásról, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről az ügyfeleket, illetve közvetít köztük és a hivatal között. Munkájáért díjazás illeti,

felróható mulasztása miatt pedig bírsággal sújtható és a költségek viselésére kötelezhető. Kizárás A kizárás intézménye az ügyek tárgyilagos elbírálását hivatott biztosítani. Ezért pl a saját, valamint hozzátartozója ügyének intézéséből ki van zárva az ügyintéző. A másodfokú eljárásból az, aki részt vett a megtámadott határozat meghozatalában vagy előkészítésében, aki tanú, szakértő, vagy az ügyfél képviselője volt, vagy akitől egyébként nem várható az ügy tárgyilagos megítélése. A hatóság vezetője az elfogultságot az egész szerv tekintetében is bejelentheti Idézés Idézni azt kell, akinek személyes meghallgatása szükséges. Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az idézést, akkor köteles az ügyfelet a tanú ill. szakértő meghallgatásáról és a tárgyalásról értesíteni. Az ügyfél a kérelmére indult ügyben általában nem kötelezhető személyes megjelenésre, egyébként az

idézett köteles a hatóság előtt megjelenni. Az igazolatlan távolmaradás, eltávozás, ittasság jogkövetkezménye az eljárási bírság, továbbá a többletköltségek megfizetésére kötelezés, ismételt mulasztás esetén pedig az elővezetés. A döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása a hatóság feladata, ennek érdekében hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A szabad bizonyítási rendszerben a bizonyítékok tételesen nem sorolhatóak fel, előre meghatározott súlyuk sincs, az a mérlegelés során alakul ki. Bizonyítékok különösen: 1. Az ügyfél nyilatkozata: lehet írásbeli, ill szóbeli, de meg is tagadhatja Adott esetben az ügyfelet törvényi felhatalmazás alapján nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra lehet kötelezni. Ilyen esetben az ügyfél megtagadhatja az adatszolgáltatást, ha nem kapott az államtitokra, vagy szolgálati titokra vonatkozó felmentést a titoktartási kötelezettsége alól,

továbbá ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 2. Irat: okirat vagy más irat bemutatására kötelezhető az ügyfél, ill más hatóságtól beszerezhető 3. Tanú: A tanúskodás állampolgári kötelesség, ezért akit a hatóság tanúként idézett, köteles megjelenni és tanúvallomást tenni, kivéve, ha nem kapott felmentést a titoktartás alól, ha az ügyfél hozzátartozója, ha saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. 4. Hatósági tanú: A szemlénél vagy a hatósági ellenőrzésnél vehető igénybe, annak érdekében, hogy az eljárási cselekmények eseményeit és a tapasztalt tényeket igazolja. 5. Szemle: lehet szemletárgy bemutatása, vagy helyszíni szemle 6. Szakértő: Alkalmazására akkor kerül sor, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és jelentős tény vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges

szakértelem szükséges, vagy ha alkalmazását jogszabály írja elő. 7. Tolmács: közreműködése szükséges, ha az ügyintéző (vagy más résztvevő) nem beszéli az ügyfél által használt nyelvet. A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, ill. az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásában részt vevő személyek együttes meghallgatására. A hatóság döntései: a határozat és a végzés. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben végzést bocsát ki. A határozatok lehetnek alakszerűek, egyszerűsítettek és nem alakszerűek A Ket. meghatározza az alakszerű határozat kötelező tartalmi elemeit - A bevezető rész a résztvevők adatait, az ügyszámot stb., - a rendelkező rész az érdemi döntést, a jogorvoslatra vonatkozó kioktatást, s a különböző részletdöntéseket (pl. határidőket,

költségviselést stb) , - az indokolás a tényállást és annak bizonyítékait, a mérlegelés szempontjait, az alkalmazott jogszabályokat, hatáskört és illetékességet, - a záró rész a határozathozatal helyét, idejét, aláírójának nevét, bélyegző lenyomatát tartalmazza. Egyszerűsített határozat csak akkor hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad és nincs ellenérdekű ügyfél. Ilyenkor mellőzhető az indokolás és jogorvoslati kioktatás A döntés közlése Ahhoz, hogy a hatóság döntése kiválthassa a hozzá fűződő joghatásokat, a határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A közlés történhet postai úton, személyesen írásban vagy szóban, elektronikus dokumentum formájában, hirdetményi úton, kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok és

hatósági kézbesítő útján .A döntés közlésének napja a kézbesítés napja A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapotigazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonlómódon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. 22/a. A közbeszerzési jog szabályozásának célja. A közbeszerzési eljárás alanya, tárgya, az eljárás fontosabb szabályai. Közbeszerzési tv. célja, az eljárás lényege, alanyai, tárgya A közbeszerzésről szóló törvény célja - a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és - nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá - a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében állít fel szabályokat. - a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, -a fenntartható fejlődés, - az állam szociális célkitűzései és - a jogszerű

foglalkoztatás elősegítése. A közbeszerzési eljárás alapelvei: -az ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. - az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. - a jóhiszeműség és tisztesség, valamint - a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. -az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia. -az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást -az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi származású áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani. A törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést

kifejezetten megengedi. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni A közbeszerzési eljárás alanyai: Az ajánlatkérők: a) a minisztérium, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; c) az a jogképes szervezet, amelyet

közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; d) gazdálkodó szervezet; e) a fentiek hatály alá nem tartozó gazdálkodó szervezet amely közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, f) az a)-e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet - az uniós értékhatárt el

nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével -, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)-d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)-g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást. A közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető

ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) a törvény 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő olyan visszterhes szerződés, amelynek

tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással A törvény megjelöli azokat a kivételeket, amelyek nem tartoznak a tárgyi hatálya alá, ilyen pl. az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági

intézkedést igénylő beszerzések, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások stb. ; A közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési értékhatárok: - az Európai Unió joga által meghatározott közbeszerzési értékhatárok, melyeket időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. - a költségvetési törvényben nemzeti értékhatárokként meghatározott közbeszerzési értékhatárok Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A közbeszerzési eljárás fajtái A közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak akkor lehet alkalmazni, ha azt a törvény megengedi. A tárgyalásos eljárás hirdetmény

közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet. Az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak. Az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. 1. Nyílt eljárás A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni Az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál

rövidebb időtartam nem lehet. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartama nem lehet hosszabb harminc - építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvan – napnál. 2. A meghívásos eljárás A meghívásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre

jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az ajánlatkérő keretszámot határozhat meg, ez esetben a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. A meghívásos eljárásban a részvételi határidő harminc napnál rövidebb nem lehet.Kivételesen indokolt és sürgős esetben az ajánlatkérő rövidebb részvételi határidőt is meghatározhat, amely nem lehet rövidebb tíz napnál (gyorsított eljárás). A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi

felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. 3. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt

feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6 csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében. A hirdetmény közzétételével induló

tárgyalásos eljárás részvételi felhívással indul, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg arra, hogy a második szakaszban hányan lehetnek, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy is, hogy a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig

az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. Az ajánlati kötöttséget nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő megjelölheti, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. A tárgyalások befejezése után az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció

tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. 4. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Ez az eljárás akkor alkalmazható, ha: a) a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd eredménytelen volt, és az ajánlatkérő a tárgyalásra a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd összes ajánlattevőjét meghívja; b) a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, c) a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt

kizárólag egy meghatározott szervezettel, személlyel köthető meg; d) az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a többi eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítéséhez b) olyan új építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére, Árubeszerzés esetében, ha a) az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő;

b) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során mástól történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, c) az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett; d) az árut kivételesen kedvező feltételekkel felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, vagy az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - ajánlattételi felhívás megküldésével, esetenként tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik. Ebben az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő két szakaszban végzi. 5.

Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: a) a részvételi szakasz, b) a párbeszéd, c) az ajánlattételi szakasz. Versenypárbeszédet az ajánlatkérő akkor alkalmazhat, ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására, vagy szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem, vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy A versenypárbeszédben az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. A versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő

közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit. Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként folytatja a párbeszédet, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül az általa közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi résztvevővel. Az ajánlattételi felhívásban közölni kell a) az ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, b) az ajánlatok bontásának helyét és időpontját, c)a dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos adatokat, amennyiben a felhívással együtt ajánlatkérő nem küldi meg a dokumentációt, d) az ajánlati kötöttség időtartamát, e) az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják,

hogy az ajánlattevő és alvállalkozója, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Keretmegállapodásos eljárás Az ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján is megvalósíthatja úgy, hogy nyílt, meghívásos, vagy - amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt Keretmegállapodás négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel

megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. Az eljárást megindító felhívásban ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére irányul az eljárás. megjelöli, hogy melyik típusú A több ajánlattevővel kötendő keretmegállapodás esetében az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni, a keretszámot, melynek legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel - indokolt kivételes eseteket. A keretmegállapodás több különböző

közbeszerzési tárgyra is vonatkozhat. 23/a. az elektronikus ügyintézés és a hatósági ellenőrzés szabályai 3. A hatósági ellenőrzés A hatóság ellenőrzi - a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, - a jogerős határozatba foglalt és - a fellebezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítését. A hatóságnak joga van eseti vagy folyamatos ellenőrzés során az ügyféltől személyes és egyéb adatok, ill. táv-adatszolgáltatását kérni, egyéb tájékoztatást kérni, helyszíni ellenőrzést tartani. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, kirendelt szakértő v. jogszabály által felhatalmazott más személy végezhet., és a rendőrség közreműködése is kérhető A helyszíni ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell, ha az előzetes tájékoztatás veszélyeztetné az eredményességet, a megkezdése előtt szóban, de ha még ez is az eredményesség

rovására menne, az ellenőrzés befejezésekor kell az ügyfelet tájékoztatni az ellenőrzés lefolytatásáról és annak eredményéről. Helyszíni ellenőrzést a tevékenység folytatásának idején, magánlakásban pedig 8 és 20 óra között lehet foganatosítani. Jogszabály előírhatja, hogy helyszíni ellenőrzést csak az ügyfél és/vagy hatósági tanuk jelenlétében lehet elvégezni. Azonnali ellenőrzésre kerülhet sor az életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzetben, közrendvédelmi, közbiztonsági okból stb. A helyszíni ellenőrzést végző személy joga, hogy helyiségbe beléphet, iratot, igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat, munkafolyamatot megvizsgálhat, bárkitől adatot, tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel, kép-és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, iratokat, tárgyakat lefoglalhat, s mindezekről jegyzőkönyvet készít. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy

az ügyfél előírásokat sértett meg, - felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésekre, és határidő megjelölésével, a jogkövetkezményekre figyelmezetve felszólítja a jogsértés kiküszöbölésére, - hivatalból eljárást indíthat, - megkeresi az intézkedésre jogosult hatóságot, - fegyelmi, szabálysértési, büntető, polgári v. egyéb eljárást kezdeményez 24/a. tétel A bank és számlaszerződések jellemzése a hatályos ptk alapján A bank- és hitelviszonyok szerződései és jellemzésük. Más szerződéstípusokkal ellentétben a bank- és hitelviszonyok jogi szabályozásának sajátossága, hogy e jogviszonyokra alapvetően meghatározóak a pénzügyi (és nem a polgári) jogi típusú, elsősorban a pénzügyi intézményekre és szolgáltatásaikra vonatkozó külön jogszabályok E külön jogi normák nagyobb részét annak kötelező jellege jellemzi, s ezért a bankokat, pénzügyi intézményeket „erősebben” köti, mint

a polgári jog általában eltérést engedő diszpozitív szabálya. A Ptk-ban szabályozott szerződések a bank- és hiteliszonyok körében: 1. A hitel- és a kölcsönszerződés 2. A bankszámla- és a betétszerződés 3. A folyószámla-szerződés 4. A takarékbetét-szerződés 1. A hitel- és a kölcsönszerződés Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A bankhitelszerződés hitelezői pozíciójában csak hitelintézetek lehetnek (ide értve a Magyar Nemzeti Bankot is, amely elsősorban a hitelintézetek számára nyújt ún. refinanszírozási hitelkeretet). Adósi pozícióban szerepelhetnek jogi

személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, de más hitelintézetek is. A hitelszerződés alapján tehát a bank kötelezettsége kettős: egyrészt az ügyfél részére a szerződésben meghatározott hitelkeretet tart rendelkezésre, másrészt kötelezettséget vállal e hitelkeret terhére kölcsönszerződést vagy más hitelműveletet kötni. A kedvezményezettet a szerződés alapján a hitel igénybevételének kötelezettsége nem terheli, a hitelszerződésből számára (a jutalékfizetés kötelezettségétől eltekintve) csak jog származik, a kölcsönszerződések megkötésének, azaz a kölcsön igénybevételének a joga. A bankhitelszerződés megszűnik, ha a teljes hitelkeretet a bankkal szerződő fél kimerítette, a határozott időtartam letelt, a szerződésben kikötött feltételek meghiúsultak (például időmúlás, hitelképesség megromlása, a kölcsön felvételének okafogyottá

válása stb.) A hitelszerződés alapján megkötött kölcsönszerződések természetesen a hitelszerződés megszűnése ellenére fennmaradnak. Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet, - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye. Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a

hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget - akár hitelszerződés alapján, akár anélkül - az adós rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles. A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el. Ha a hitelező pénzintézet, azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt

akkor is, ha a) az adós hitelképtelenné válik, b) az adós a pénzintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; c) az adós a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi. A határozatlan időre kötött kölcsönszerződés tizenöt napi felmondással szüntethető meg. A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg. 2. A bankszámla- és a betétszerződés Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet

kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. A szerződés egyik oldalán kizárólag pénzintézet állhat, a pénzintézettel szemben azonban főszabályként bármely jogalany megjelenhet. A belföldi jogi személyek; jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (a jogszabályi kivételtől eltekintve); az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek, továbbá az egyéni vállalkozók kötelesek a gazdasági tevékenységükkel összefüggő pénzeszközeiket - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével - bankszámlán

tartani, pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. A törvény a betétszerződést a bankszámlaszerződés egyik speciális változatának tekinti. A betéti célzatú más szerződésekkel (pl. takarékbetét-szerződés) szemben e szerződéstípusnál nincs betéti okmány, ezért csak a betétes nevére lehet betétszámla-szerződést kötni, és a számlával szemben is csak a betétes érvényesíthet igényt, mégpedig akkor, ha a pénzfelvételkor az aláírásmintájával való összehasonlítás érdekében aláírást ad ki a banknak. 3. A folyószámla-szerződés A folyószámla-szerződés a bankszámlaszerződés sajátos változata. A

szerződéskötés alapjául a felek egymással kötött, általában tartós jogviszonyra alapuló megállapodása szolgál, amelyben arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös követeléseiket egységes bankszámlán tartják nyilván és ennek alapján kötik a pénzintézettel a folyószámla-szerződést. A kölcsönös elszámolásig ez az elszámolási viszony a fizetések elhalasztását, vagyis bizonyos hitelviszonyt is feltételez. A szerződő felek a folyószámlán lévő egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek, rendelkezési joguk csak a folyószámla egyenlegére áll fenn. Az egyenleget, illetőleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják. Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, illetőleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott, az egyes

követelések megszűnnek, és helyükbe a folyószámla-egyenleg lép. 4. A takarékbetét-szerződés Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. A takarékbetét-szerződésnél a tartós lekötés a szerződésnek nem fogalmi eleme. A szerződő felek: a pénzintézet és a betétes magánszemély. Takarékbetét-szerződés kötésére csak az 1996. évi CXII törvény 3 és 5 §-ában szabályozott feltételeknek megfelelő, betétgyűjtésre felhatalmazott hitelintézet jogosult (azaz pénzügyi vállalkozás nem). Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más kedvezményezett részére is. A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőleg nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki. A

takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. A takarékbetét-szerződés nemcsak ún. könyves betét, hanem nyeremény takarékbetét és egyéb okmányos (pl. takaréklevél) is lehet A takarékbetét-szerződések közös sajátossága, hogy 1. a betétről kiállított okmány a betét összegét, időtartamát, kamat és egyéb feltételeit okiratként bizonyítja, ezért kifizetést csak az okirat birtokában lehet kérni. Ha az okirat elvész vagy megsemmisül, érvénytelenítését hirdetménnyel a közjegyző - fenntartásos betét esetében azt a kiállító pénzintézet - rendeli el. 2. a takarékbetéti szerződésen alapuló követelés (betéti összeg, kamat, nyeremény ellenértékének kifizetése) nem évül el. 3. a betéti összeg mentes mindennemű adó alól (a kamat, nyeremény nem) 4. a takarékbetétet - az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét

kivételével - tartozás kiegyenlítése vagy biztosítása érdekében lefoglalni nem lehet és arra zálogjog sem szerezhető. 5. a takarékbetét titkos, adatairól csak a betétes vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján lehet másnak felvilágosítást adni. 25/a. A biztosítéki szerződés jellemzése a hatályos Ptk alapján ( kezességi szerződés és garanciaszerződés 8.A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen

vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált. 1. A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. 1/b. A jogi személy általános szabályai a hatályos Ptk-ban A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi

személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével

visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre.Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogi személy létesítése A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A jogi személy tagjai, illetve alapítói az

egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy

fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre. A létesítő okirat A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. A jogi személy neve A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név

alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. A jogi személy székhelye A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A jogi személy tevékenysége A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy

alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni. Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő

okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. A jogi személyek nyilvántartása A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles. A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak.

Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni. 2/b. A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE 1. A döntéshozó szerv: A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül

választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell a) a jogi személy nevét és székhelyét; b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag

hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. . Határozathozatal: A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. Nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint

szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. Ha a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat

tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok vagy alapítók számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal vagy az alapítókkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A jogi személy ügyvezetése A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló

testület jogosult. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a

kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. - akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető

tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. A vezető tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése A felügyelőbizottság A tagok vagy az alapítók a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából

ellenőrizze. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól

felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. . A jogi személy képviselete 1. A jogi személy törvényes képviselete (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó

bíróságnak bejelenteni. 2.Szervezeti képviselet Ha a jogi személy létesítő okirata vagy szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata a jogi személy szervezetén belül képviseleti joggal járó tisztséget határoz meg, e tisztség betöltője a jogi személy önálló képviselője. A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. A jogi személynek a jogi személyek nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása és

nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról vagy a feltétel bekövetkeztének vagy a jóváhagyásnak a szükségességéről és annak hiányáról tudott vagy tudnia kellett volna. 3/b. A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI 1 A jogi személy törvényességi felügyelete] (1) A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára. (2) Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a

jogi személyt. 2. A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata: A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt

szavazott a határozat mellett. Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki . Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot

hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. 3. Állandó könyvvizsgáló Ha a jogi személy a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint

szerződéseit megvizsgálhatja. Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítói jogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. 4/b. A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE 1. Az átalakulás Jogi személy más típusú jogi személlyé történő

átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át. Átalakulás esetén a jogi személy létesítésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Nem alakulhat át a jogi személy, ha a) jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll; b) vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. A jogi személy átalakulásának kezdeményezéséről - az átalakulás módjának és a jogutód jogi személynek a meghatározásával - a jogi személy tagjai, illetve alapítói döntenek. A döntést követően a jogi személy ügyvezetése köteles az átalakulási

vagyonmérlegtervezetet is tartalmazó átalakulási tervet készíteni és azt a tagokkal, illetve alapítókkal közölni. A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni. Az ilyen jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének. Az átalakulási tervet a tagok (nyilatkozata alapján szükség szerint módosítani kell. Az átalakulásról a tagok vagy alapítók az átalakulási terv elfogadásával határoznak; e határozatot a döntéshozó szerv legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozza meg. Az elfogadott átalakulási tervet az átalakulásról hozott döntéssel együtt közzé kell tenni. Az a

hitelező, akinek követelése a közzététel előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül az átalakuló jogi személytől megfelelő biztosítékot követelhet, ha az átalakulás követelésének kielégítését veszélyezteti. Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. A létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételéig az átalakuló jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét. Ha a nyilvántartó bíróság az átalakulás bejegyzését elutasítja, a jogi személy korábbi formájában működik tovább. 2. Az egyesülés A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a

beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek mindegyike határoz az egyesülés kezdeményezéséről, az ügyvezetéseik kötelesek az átalakulási tervnek megfelelő tartalommal közös egyesülési tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi részt vevő jogi személy vagyonmérleg-tervezetét, valamint az egyesüléssel létrejövő jogi személy nyitó vagyonmérleg-tervezetét. Az egyesülésben részt vevő jogi személyek az egyesülési terv elfogadásáról külön-külön döntenek. Az egyesülési tervet akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha azt az egyesülésben részt vevő valamennyi jogi személy elfogadta. . 3. A szétválás A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. Különválás esetén a jogi személy megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre

mint jogutódra száll át. Kiválás esetén a jogi személy fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre mint jogutódra száll át. A jogi személy kiválással vagy különválással úgy is szétválhat, hogy a) a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik (beolvadásos kiválás); b) a különváló tagok a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személyekhez mint jogutódokhoz csatlakoznak (beolvadásos különválás). Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a döntéshozó szerv szétválásról szóló döntéséhez annak a jogi személynek a hozzájárulása is szükséges, amelybe a kiváló vagy különváló tagok beolvadnak. A szétváló jogi személy jogutódjai - ideértve kiválás esetén a megmaradó jogi személyt is - a szétváló jogi személynek a szétválás előtt keletkezett

kötelezettségeiért a szétválási terv rendelkezései szerint kötelesek helytállni. Ha az adott kötelezettséget a szétválási tervben nevesített jogutód nem teljesíti, azért valamennyi jogutód egyetemlegesen köteles helytállni. Ha egy kötelezettségről a szétválási tervben nem rendelkeznek, azért a jogutódok egyetemlegesen kötelesek helytállni. A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek az adott jogot a szétválási terv juttatta. Ha valamely jogról a szétválási tervben nem rendelkeztek, az a jogutódokat a vagyonmegosztás arányában illeti meg. A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják

megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. (4) Ha a tag kizárásának vagy tagsági viszonya megszűnésének időpontjától számított hat hónapon belül a volt tag üzletrészét nem értékesítették, a társaság köteles

bevonni az üzletrészt. Az üzletrész bevonása esetén a volt tag a társaság saját tőkéjéből ráeső részre az üzletrész értékesítéséből befolyt vételár elszámolására irányadó szabályok szerint tarthat igényt. 5.-6b A gt. fogalma, alapítása, az előtársaság, a létesítő okirat módosítása, kisebbségvédelem és a tag kizárása Gt fogalma, csoportosítésuk, társulási szabadság, kogencia, diszpozitivitás, apport, fb., könyvvizsgáló, előtársaság, cégeljárás A gazdasági társaság fogalma: A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére

tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Mindegyig társasági forma (közkereseti társaság (kkt), betéti társaság (bt) korlátolt felelősségű társaság (kft) és részvénytársaság (rt) jogi személyiséggel rendelkezik A társulás szabadsága, kogencia, diszpozitivitás A jogi személy létrehozásáról a személyek létesítő okiratukban (szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A tagok, illetve az alapítók -az egymás közötti -a jogi

személyhez fűződő viszonyuk, -a gt. szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve, ha az eltérést a Ptk. tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre. A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke

Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból apportból állhat. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átruházni. dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot lehet Ha az apport átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a

tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Felügyelőbizottság Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. A felügyelőbizottság ellenőrző tevékenységéhez szakértőket is igénybe vehet. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, a beszámolóról a társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének

birtokában dönthet. A felügyelő bizottság összehívhatja a társaság legfőbb szervének ülését, ha azt állapítja meg, hogy az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit,. A felügyelőbizottság legalább három tagból álló testületi szerv. Ha kötelező a felügyelőbizottság létrehozása vagy ügydöntő felügyelőbizottság működik, semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság felállítását írja elő. A felügyelőbizottság testületként működik; az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között. A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre – ha a társaság ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra – szól. A

felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A felügyelőbizottságnak – a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve – nem lehet tagja a társaság munkavállalója. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. Ülése akkor határozatképes, ha tagjai legalább kétharmada, de legalább három fő az ülésen jelen van. Ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a gazdasági társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a létesítő okiratban megállapított szám alá csökken, az ügyvezetés a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szerv ülését, vagy ülés tartása nélküli határozathozatalt kezdeményezni. . ( Az fb. felelőssége a döntéseilért: Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó

egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja, a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek megtéríteni. Ha pedig a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyja jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Munkavállalói részvétel az fb-ben: Ha a gazdasági társaság teljes

munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki. A létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis Jogutódlással létrejött társaság esetén annak nyilvántartásba vételétől kell biztosítani a felügyelőbizottságban a A társaság legfőbb szerve köteles az üzemi tanács által jelölt munkavállalókat megválasztani, hacsak nem áll fenn velük szemben kizáró ok. A küldött munkaviszonyának megszűnésével felügyelőbizottsági tagsága is megszűnik. A munkavállalói küldöttet a társaság legfőbb szerve az üzemi tanács javaslatára hívja vissza. Ha a társaság beszámolójának

elfogadásakor megállapításra kerül, hogy a munkavállalói létszám az előző üzleti évben kétszáz fő alá csökkent, megszűnik a munkavállalói küldöttek felügyelőbizottságban való részvételi joga. A munkavállalói küldöttet a felügyelőbizottság többi tagjával azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A munkavállalói küldött tájékoztatni köteles a munkavállalókat a felügyelőbizottság tevékenységéről. Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely a munkavállalói részvétel szabályait az e törvényben előírt szabályokhoz képest a munkavállalókra nézve hátrányosabban határozza meg. Állandó könyvvizsgáló Feladata: A legfőbb szerv által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy - a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján - független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és

- megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet állandó könyvvizsgáló: a gazdasági társaság tagja, - vezető tisztségviselője, - a felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést kell kötni Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Az

állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. A fenti szabályoktól létesítő okirati rendelkezés semmis Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. ahol a részvétele kötelező , de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén pedig köteles részt venni. Előtársaság A

gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától (vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől) kezdődően a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni; ennek hiányában az előtársaság által tett jognyilatkozat – ha a nyilvántartó bíróság a társaságot nem jegyzi be – az alapítók által együttesen tett jognyilatkozatnak minősül. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be; b) a létesítő okirat módosítására – a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv

felhívása teljesítésének kivételével – nem kerülhet sor; c) az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt; d) nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per; és e) nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés. Ha a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik, és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek. Az előtársaság működésének megszűnése esetén a

megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. A létesítő okirat módosításának esetei] (1) A létesítő okirat módosításáról - ha az nem szerződéssel történik- a társaság legfőbb szerve legalább háromnegyedes szótöbbséggel dönt. (2) A társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek, fióktelepeinek, és a társaság főtevékenységnek nem

minősülő - tevékenységi körének megváltoztatásáról a legfőbb szerv egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot. (3) Valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a módosítás egyes tagok jogait hátrányosan érintené, vagy helyzetét terhesebbé tenné. Az e kérdésben való szavazásnál azok a tagok is szavazhatnak, akik egyébként szavazati joggal nem rendelkeznek. (4) A létesítő okirat módosítására egyebekben a társaság alapítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a módosítást tartalmazó okiratot a tagoknak nem kell aláírniuk, és azt a társaság jogtanácsosa is ellenjegyezheti. Kisebbségvédelem 1.A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése A gazdasági társaság azon tagja vagy tagjai, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek, az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását vagy a

legfőbb szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát. Ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében, illetve nem kezdeményezi az ülés tartása nélküli döntéshozatalt, az ülést az indítványozók kérelmére a nyilvántartó bíróság hívja össze, vagy a nyilvántartó bíróság felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A gazdasági társaság legfőbb szerve a kisebbség kérelmére összehívott ülésen vagy az ülés tartása nélküli döntéshozatal során dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a társaság viseli-e. 2.Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése Ha a társaság legfőbb szerve elvetette azt az indítványt,

amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó két évben az ügyvezetés tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, ezt a vizsgálatot a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagnak vagy tagoknak a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére a nyilvántartó bíróság a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. A kérelem teljesítését a nyilvántartó bíróság megtagadja, ha a kisebbségi jogokkal a kérelmet előterjesztő tagok visszaélnek. A vizsgálattal a társaság könyvvizsgálója nem bízható meg.A vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli. A társaság a költségeket abban az esetben háríthatja át a tagra, ha az a vizsgálatot nyilvánvalóan alaptalanul kezdeményezte. 3.Igényérvényesítés

kezdeményezése Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a társaságnak valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik. A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása] A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság

részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik. A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat A határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. 7.b A közkereseti társaság és a betéti társaság fogalma, létrehozásának és működésének, megszűnésnek szabályai

Közkereseti társaság (kkt.) létesítésére irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A közkereseti társaság tagjai egyetemlegesen kötelesek helytállni a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért. A társaság tagjaival szemben az (1) bekezdés szerinti helytállási kötelezettségük alapján perben állásuk esetén hozható marasztaló ítélet és vezethető végrehajtás. A tagok a társasággal együtt is perelhetők. A bíróság a tagokkal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt. A társaságba belépő tag a

belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagok ezzel ellentétes megállapodása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. A társasági szerződés módosítása szükséges ahhoz, hogy a tag házastársa házastársi vagyonközösség vagy házastársi közös vagyon megosztása jogcímén a társaság tagjává váljon. A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése. A tagok gyűlése legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a saját hatáskörébe vonhatja. A tagok ülés tartása nélkül is határozhatnak A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a tagot szavazati jogától megfosztja. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő

rendelkezése semmis A határozathozatal szótöbbséggel történik. Legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell a vezető tisztségviselők visszahívásához. Valamennyi tag szavazatával egyhangúlag meghozott határozat kell a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához. A kkt. ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető Az ügyvezetők mindegyike önállóan járhat el. Az ügyvezető a másik ügyvezető tervezett vagy már megtett intézkedése ellen tiltakozhat. Ebben az esetben a tagok gyűlése jogosult az intézkedés felülbírálására. A tervezett intézkedés - a halaszthatatlan intézkedés kivételével mindaddig nem tehető meg, amíg arról a tagok gyűlése nem határoz Ha a

társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy több ügyvezető együttesen jár el, és az ügyvezetők között nincs egyetértés, bármelyikük jogosult az adott kérdésben a tagok gyűlésének a döntését kérni. A halaszthatatlan intézkedéseket az ügyvezetők önállóan is megtehetik. Az ilyen intézkedésről a többi ügyvezetőt késedelem nélkül tájékoztatni kell Tagsági viszony megszűnése: A gazdasági társaságok közös szabályai között meghatározott eseteken túl megszűnik a tagsági jogviszony a) a tagok közös megegyezésével; b) a tag felmondásával; c) a társasági részesedés átruházásával; d) a tag halálával vagy megszűnésével; vagy e) a taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A tag a tagsági jogviszonyát három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja. Határozatlan időre létesített társaság esetén e jog kizárása vagy korlátozása semmis. A tag a társaságban

fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével felmondhatja, ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A társasági részesedés átruházása] A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló társasági részesedését vagy annak egy hányadát a társaság más tagjára vagy harmadik személyre írásban átruházhatja. Az átruházó szerződés akkor válik hatályossá, ha a társaság a társasági szerződést az átruházásnak megfelelően módosítja. A meghalt tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja a társaság többi tagjával való megegyezés alapján a társaságba tagként beléphet. A taggá váló örökös, illetve jogutód nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tagsági jogviszony megszűnése

esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, Az elszámolás során meg kell állapítani, hogy a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak vagy örökösének, illetve jogutódjának a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely az elszámolási kötelezettséget kizárja, korlátozza vagy annak szabályait a tagra nézve az e törvényben meghatározottaknál kedvezőtlenebbül állapítja meg. A társaság volt tagja és a megszűnt tagnak a társaságba be nem lépett jogutódja a tagsági jogviszony megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül ugyanúgy köteles helytállni a tagsági jogviszony megszűnése előtt keletkezett társasági tartozásokért,

mint a tag a tagsági jogviszonya fennállása alatt. A meghalt tagnak a társaságba be nem lépett örököse a tag halálától számított ötéves jogvesztő határidőn belül a hagyatéki tartozásokért való felelősség szabályai szerint köteles helytállni a tag halála előtt keletkezett társasági tartozásokért. (1) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a közkereseti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnál újabb tagnak a társaságba való belépését. Az új tag belépéséig vagy ennek hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az egyedüli tag jogosult dönteni a tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben, és őt kell a társaság vezető tisztségviselőjének tekinteni, feltéve,

hogy megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. A közkereseti társaság betéti társasággá és a betéti társaság közkereseti társasággá a gazdasági társaságok átalakulására vonatkozó szabályok alkalmazása nélkül, társasági szerződése módosításával alakulhat át. A társaság betéti társasággá való átalakulása során kültaggá váló tag az átalakulástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul köteles helytállni a társaságnak az átalakulás előtt keletkezett tartozásaiért. A társasági tevékenység megváltozott formában való továbbfolytatásában részt venni nem kívánó tagokkal a tagsági viszony megszűnése esetén irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell elszámolni. A betéti társaság A betéti társaság (bt.) létesítésére

irányuló társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább az egyik tag (a továbbiakban: beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért a többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a továbbiakban: kültag) a társasági kötelezettségekért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem tartozik helytállási kötelezettséggel. A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Ha a társaság beltagja kültaggá válik, a kültaggá válástól számított ötéves jogvesztő határidőn belül a beltagra vonatkozó rendelkezések szerint áll

helyt a módosítást megelőzően keletkezett társasági tartozásokért. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át. Ha a beltagok vagy kültagok hiánya vagy a társasági tagok számának egy főre csökkenése következtében a társaságnak nem maradt vezető tisztségviselője, a társasági szerződés módosításáig vagy a szerződés módosításának hiányában a jogutód nélküli megszűnésig vagy a felszámoló kirendeléséig az a tag minősül

vezető tisztségviselőnek, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó törvényi előírásoknak. Ebben az esetben a társaság vezető tisztségviselője kültag is lehet. Ha a társaságnak nem maradt ilyen tagja, a társaság részére a nyilvántartó bíróság felügyelőbiztost rendel ki. 8.b A korlátolt felelősségű társaság fogalma, alapítása, törzstőke, törzsbetét és üzletrész szabályai A korlátolt felelősségű társaság (kft.) olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni. A társaság alapítása Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni. A

törzstőke és a törzsbetét fogalma és mértéke] A törzsbetét a tag vagyoni hozzájárulása. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek; az egyes törzsbetétek mértéke nem lehet kevesebb százezer forintnál. Minden tagnak egy törzsbetéte lehet. Ha egy törzsbetét szolgáltatására több személy közösen vállal kötelezettséget, a kötelezettséget vállaló személyeket a törzsbetét szolgáltatásának kötelezettsége egyetemlegesen terheli. A törzsbetétek összege a törzstőke, amely nem lehet kevesebb hárommillió forintnál. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása] Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba

vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ez esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítése] Ha alapításkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, a fennmaradó nem

pénzbeli vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig kell szolgáltatni. A társasági szerződésnek a nyilvántartásba vételtől számított három évnél hosszabb határidőt megállapító rendelkezése a három évet meghaladó részében - semmis. Az üzletrész a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak, jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen kötelesek helytállni. A közös képviselőt a jogosultak maguk közül választják meg a tulajdoni hányaduk szerinti szavazati jog gyakorlásával. Az üzletrész a

társaság tagjai között szabadon átruházható. Az üzletrészt kívülálló személyre akkor lehet átruházni, ha a tag a törzsbetétét teljes mértékben szolgáltatta, bizonyos kivételekkelA pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy - ebben a sorrendben - az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. (3) Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jognak a társaság általi gyakorlásáról és e jog gyakorlására harmadik személy kijelöléséről a társaság taggyűlése dönt. Az üzletrész átruházásának közös szabályai] Az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli., A jogosultak személyének megváltozását és annak időpontját a tagjegyzékbe

való bejegyzés céljából az üzletrész megszerzője a szerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a társaságnak. Az üzletrész átruházása esetén az átruházónak a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére szállnak át. ( A tag halála esetén örököse, a jogi személy tag átalakulása, egyesülése, szétválása vagy jogszabály alapján az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlása esetén a jogutód - az örökösi minőség vagy a jogutódlás igazolása mellett - kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az üzletrész felosztása] Az üzletrész a) átruházás; b) a jogi személy tag szétválása folytán az üzletrésze tekintetében bekövetkezett jogutódlás; c) öröklés; d) a házastársi közös vagyon megosztása; e) új jogosult hiányában a tag jogutód nélküli megszűnése esetén osztható fel. Az üzletrész felosztásához a taggyűlés

hozzájárulása szükséges. A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg, A társaság azokat az üzletrészeket szerezheti meg, amelyek esetén a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatták. A társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem haladhatja meg a törzstőke ötven százalékát. 9. b Mellékszolgáltatás és pótbefizetés A törzstőke felemelése és leszállítása AZ EGYSZEMÉLYES KFT MELLÉKSZOLGÁLTATÁS PÓTBEFIZETS Ha a tag erre irányuló külön jogviszony hiányában személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, ezzel összefüggésben ellenszolgáltatást a társasági szerződés rendelkezései szerint igényelhet. A társaság a taggal szemben a személyes közreműködés elmulasztására tekintettel akkor érvényesíthet igényt, ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi. Az üzletrész átruházása

a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát. A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. (nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A veszteség

pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni. A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni A TÖRZSTŐKE FELEMELSE ÉS LESZÁLLÍTÁSA. 1. A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével történő felemelésének elhatározása] Ha valamennyi tag teljes egészében szolgáltatta a törzsbetétjét, a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését. A határozatnak tartalmaznia kell a) a törzstőkeemelés mértékét; b) annak meghatározását, hogy milyen összetételű és értékű vagyoni hozzájárulásokkal kell teljesíteni a törzstőkeemelést; c) nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén ennek tárgyát és értékét, továbbá azt,

hogy ennek teljesítésére mely személy jogosult; d) azoknak a személyeknek a megjelölését, akik a pénzbeli hozzájárulások teljesítésére jogosultak abban az esetben, ha az elsőbbségi joggal rendelkezők nem vállalják a pénzbeli hozzájárulások teljes összegének szolgáltatását, továbbá a kijelölt személyeknek a törzstőkeemelésben való részvételi arányát; és e) a vagyoni hozzájárulások teljesítési idejét. A vagyoni hozzájárulások teljesítése és az elsőbbségi jog gyakorlása] Vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával megvalósuló törzstőkeemelés esetén a tagoknak a tőkeemelés elhatározásától számított tizenöt napon belül elsőbbségi joguk van arra, hogy a tőkeemelésben részt vegyenek. A tőkeemelésben részt vevő új tagoknak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkozniuk arról, hogy a társasági szerződés rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 2. A törzstőke

felemelése törzstőkén felüli vagyonból] A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha - a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni. A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. A törzstőke leszállításáról szóló határozat] A társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából, a tagok legalább

háromnegyedes többséggel meghozott határozatával elhatározhatja a törzstőke leszállítását. A törzstőke kötelező leszállítása esetén a határozatot a társaság taggyűlése az e törvényben meghatározott ok bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles meghozni. A határozatban meg kell határozni a) a leszállított törzstőke nagyságát; b) a tagok törzsbetéteinek a törzstőke-leszállítás utáni mértékét; és c) a törzstőke-leszállítás indokát. A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti. Az ügyvezető a törzstőke leszállításáról szóló határozat meghozatalát követő harminc napon belül köteles azt a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni és intézkedni a törzstőke leszállításáról hozott döntésnek két alkalommal történő hirdetményi közzétételéről. A két közzététel között legalább harminc napnak

kell eltelnie két. Az egyszemélyes kft: 1. Ha egy személy alapít korlátolt felelősségű társaságot, az alapító köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátani. Az alapító okirat ezzel ellentétes rendelkezése semmis 2. Egyszemélyes társaság jön létre akkor is, ha egy többszemélyes társaság valamennyi üzletrészét ugyanaz a tag szerzi meg. A társaság egyszemélyessé válásától kezdődően az egyszemélyes társaságra vonatkozó szabályok szerint működik, de társasági szerződés helyett akkor kell alapító okiratot készíteni, ha az egyszemélyessé válástól számított egy éven belül nem jelent be újabb tagot. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagjának felelősségére a minősített többséget biztosító befolyásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az egyszemélyes társaság és

annak tagja közötti szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 10., 11, 12btételek A részvénytársaság fogalma, működési formája, alapítása, a részvényesi jogok és kötelezettségek. szervezetés,KGY., ÜGYVEZETES, FB, stb, részvény fogalma fajtái, A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik nem köteles helytállni. Az a részvénytársaság, amelynek részvényeit tőzsdére bevezették, nyilvánosan működő részvénytársaságnak (nyrt.) minősül Az a részvénytársaság, amelynek

részvényei nincsenek bevezetve tőzsdére, zártkörűen működő részvénytársaságnak (zrt.) minősül A működési forma megváltoztatásához a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség; Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. A nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb húszmillió forintnál. A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A részvénya kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpa A részvény előállítási módja] A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyomdai úton vagy dematerializált formában állíthatók elő; a nyomdai úton

előállított részvény dematerializált részvénnyé, a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé alakítható át. Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei dematerializált formában állíthatók elő. Nyomdai úton előállított részvény az erre feljogosított nyomda által előállított okirat, amely tartalmazza legalább a) a kibocsátó részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét; c) az első részvényes nevét; d) a kibocsátás alapjául szolgáló alapszabály, illetve alapszabály-módosítás keltét; e) az alaptőke nagyságát vagy a részvény által megtestesített alaptőkehányadot, és a kibocsátott részvények számát; f) a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását; és g) az értékpapír kódját. Szükség szerint tartalmazza a) a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve

részvénysorozathoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; b) a szavazati jog esetleges korlátozását; c) a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, vagy a részvénytársaság beleegyezési jogát. A dematerializált részvény olyan dematerializált értékpapír, amely a nyomdai úton előállított részvény tartalmi elemeit foglalja magában azzal az eltéréssel, hogy a) a részvényes nevét, valamint az azonosításhoz szükséges egyéb adatait az értékpapírszámlavezető által a részvényes javára vezetett értékpapírszámla tartalmazza, b) nincs sorszáma; és c) nem tartalmazza a kibocsátó részvénytársaság képviselőinek aláírását. A részvényforgalomba hozatala] A részvények forgalomba hozatala zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. (Zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvánosan nem hozhatók forgalomba.

azokat az okokat is, amelyek a beleegyezés megtagadásához vezethetnek. A beleegyezésről való döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozik. Saját részvény] A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeke( Részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták: a) törzsrészvény; b) elsőbbségi részvény; c) dolgozói részvény; d) kamatozó részvény; e) visszaváltható részvény. Az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények az elsőbbséggel érintett részvényesi jogok szerint különböző részvényosztályokba tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra. Egy részvényfajtán vagy részvényosztályon belül több részvénysorozat bocsátható ki. 1.Törzsrészvény]

Törzsrészvény az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába. A részvénytársaság által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének mindenkor meg kell haladnia a részvénytársaság alaptőkéjének a felét. 2.Elsőbbségi részvény] A részvénytársaság alapszabálya az erre vonatkozó feltételek meghatározásával rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben a részvényesnek meghatározott előnyt biztosít. Az alapszabály az elsőbbségi részvényfajtán belül a) osztalékelsőbbséget; b) a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbségét; c) a szavazati joggal összefüggő elsőbbséget; d) vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbséget; e)

elővásárlási jogot; valamint f) az a)-e) pontok szerinti elsőbbségi jogosultságok közül egyidejűleg többet is biztosító köteles átcserélni, vagy amelynek részvényeit a részvénytársaság saját döntése alapján cserélheti át más elsőbbségi részvényosztályba tartozó részvényre vagy törzsrészvényre. 3. Osztalékelsőbbségi részvény Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény a részvényesek között felosztható adózott eredményből a más részvényfajtába és részvényosztályba tartozó részvényeknél kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. 4.Szavazatelsőbbségi részvény A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapszabályban meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat. Nyilvánosan működő részvénytársaságnál az egy részvényhez kapcsolódó szavazati jog nem haladhatja meg a részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét; az

alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis. (rendelkező részvényes igenlő szavazatával - hozható meg a közgyűlési határozat. 5.Vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény] A vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a részvényesek az alapszabályban meghatározott módon és eljárási rendben jogosultak az igazgatóság egy vagy több tagjának a kijelölésére, akik a kijelölés elfogadásával az igazgatóság tagjává válnak. Az elsőbbségi részvényesek jogosultak az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Az alapszabályban meghatározott feltételek bekövetkezte esetén az elsőbbségi részvényesek kötelesek az általuk kijelölt igazgatósági tag visszahívására. Ha e kötelezettségüknek az alapszabályban meghatározott határidőn belül nem tesznek eleget, a visszahívás joga a vezető tisztségviselők visszahívására

egyébként jogosult társasági szervet illeti meg. A visszahívott vezető tisztségviselő helyett ilyen esetben is az elsőbbségi részvényesek jelölhetnek ki új vezető tisztségviselőt. Vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény nem bocsátható ki, ha a részvénytársaságnál az igazgatóság jogkörét vezérigazgató gyakorolja. A felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó elsőbbségi részvény alapján a felügyelőbizottsági tag kijelölésére, illetve visszahívására az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Elővásárlási jogot biztosító részvény] (1) A zártkörűen működő részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényosztály kibocsátásáról, amelynek alapján a részvényest a részvénytársaság által kibocsátott, pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt részvényekre elővásárlási jog illeti meg. (2) Ha a részvényes az

átruházási szándék és a kapott vételi ajánlat feltételeinek közlésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kíván élni. Nyilvánosan működő részvénytársaság elsőbbségi részvényei] Ha a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá kíván alakulni, a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag kijelölésére vonatkozó, illetve az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényeit, valamint az olyan elsőbbségi részvényeit, amelyek osztalékelsőbbségre, illetve likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságon kívül együttesen egyéb elsőbbségi jogokat testesítenek meg, a tőzsdei bevezetést megelőzően át kell alakítani a nyilvánosan működő részvénytársaságok által is kibocsátható elsőbbségi részvénnyé vagy törzsrészvénnyé. Dolgozói részvény

kibocsátása Dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára - ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron - bocsátható ki. A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. A dolgozói részvény érvényesen a részvénytársaság munkavállalóira és azokra ruházható át, akik számára az alapszabály ezt a jogot a részvénytársasággal fennállt korábbi munkaviszonyukra tekintettel biztosítja. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és emiatt dolgozói részvény megszerzésére már nem jogosult, dolgozói részvényeit a munkaviszonya megszűnésétől számított hat hónap elteltét követő első közgyűlésig átruházhatja. A dolgozói részvény tulajdonosának halála esetén az örökös hat hónap elteltét követő

első közgyűlésig ruházhatja át a dolgozói részvényt. -Az alapszabály az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény kibocsátásáról. - Az alapszabály az alaptőke húsz százalékát meg nem haladó mértékben rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely alapján a részvényre vonatkozóan a) a részvénytársaságot vételi jog; b) a részvényest eladási jog; vagy c) a részvénytársaságot vételi jog és a részvényest eladási jog illeti meg. . . Egyéb részvényfajták A részvénytársaság a felsoroltakon kívül más részvényfajta vagy részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározza a kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét. Részvényutalvány A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartásba való bejegyzése

előtt a vagyoni hozzájárulást teljesítő személy kérésére a társaság olyan okiratot állít ki, amely tartalmazza a jogosult nevét, valamint a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, és az ellenkező bizonyításáig igazolja az okiratban meghatározott személynek a részvénytársasággal szemben fennálló jogait és kötelességeit. Az ideiglenes részvény fogalma A részvénytársaság alapításának, illetve az alaptőke felemelésének a nyilvántartó bíróság által történő bejegyzését követően az alaptőke, a felemelt alaptőke, illetve a részvények kibocsátási értékének teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Semmis az az ideiglenes részvény, amelyet a részvénytársaság nyilvántartásba vételét megelőzően vagy a ténylegesen teljesített vagyoni

hozzájárulást meghaladó értékben állítanak ki. Az ideiglenes részvény értékpapír, amelyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, Az ideiglenes részvény az alapszabály rendelkezésének megfelelően nyomdai úton vagy dematerializált formában egyaránt előállítható függetlenül attól, hogy a részvény milyen formában kerül előállításra. Az ideiglenes részvénnyel a részvényes részvényesi jogait az általa már teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányosan gyakorolja. Elsőbbségi részvény esetén nem illeti meg elsőbbségi jog a részvényest mindaddig, amíg teljes vagyoni hozzájárulását nem teljesíti. Ilyen esetben az elsőbbségi részvényes a törzsrészvények tulajdonosait megillető részvényesi jogok gyakorlására jogosult. . Részvénykönyv A részvénytársaság a részvényesekről - ideértve az ideiglenes részvények tulajdonosait is részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a

részvényes - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, részvénysorozatonként a részvényes részvényeinek vagy ideiglenes részvényeinek darabszámát, tulajdoni részesedésének mértékét. A részvénykönyvet a részvénytársaság igazgatósága vezeti. Az igazgatóság a részvénykönyv vezetésére megbízást adhat; nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a megbízás tényét és a megbízott személyi adatait közzé kell tenni. A részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait akkor gyakorolhatja, ha őt a részvénykönyvbe bejegyezték. A részvénykönyvbe történő bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A részvénykönyvi adatok nyilvánosak, a részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyvvezetésével megbízott személy a székhelyén

munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles. A részvénytársaság alapítása Tilos a részvénytársaság alapítása során a részvénytársaság részvényeseit és alaptőkéjét nyilvános felhívás útján gyűjteni. Az alapszabálynak - az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl - tartalmaznia kell a) az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról; b) az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, valamint a részvények előállításának módját; c) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételét és módját; és d) az első könyvvizsgáló személyét. Az alapítók érvényesen az alapszabályban rendelkezhetnek: a) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyáról, értékéről, szolgáltatásának időpontjáról, az ellenében

adandó részvények számáról, névértékéről, a hozzájárulást szolgáltató személyről, ideértve nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő személyéről, ideértve nevét, székhelyét, illetve lakóhelyét; b) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokról és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozásáról; a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításának szabályairól; valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számáról, névértékéről, illetve kibocsátási értékéről részvénysorozatonként; c) az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatáról,

számáról, névértékéről és a kötvényekre vonatkozó szabályokról; d) a részvények átruházásának korlátozásáról vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötéséről; e) a részvények kötelező bevonásával kapcsolatban szükséges rendelkezésekről; f) az igazgatóság felhatalmazásáról - a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban - közbenső mérleg elfogadására. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell könyvvizsgáló vagy az adott vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését. A könyvvizsgálónak vagy szakértőnek a jelentésben nyilatkoznia kell arról, hogy a

nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak az alapítók által előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével. Nincs szükség könyvvizsgálói vagy szakértői jelentésre, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást nyújtó részvényes a szolgáltatás időpontjához képest három hónapnál nem régebbi, könyvvizsgáló által ellenőrzött beszámolóval rendelkezik, amely a hozzájárulás tárgyát képező vagyontárgy értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás olyan vagyontárgyakból áll, amelyeknek tőzsdén jegyzett ára van. A részvénytársaság nyilvántartásba vételére azt követően kerülhet sor, ha a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig a) a pénzbeli hozzájárulás teljesítését vállaló alapítók az alapszabályban átvenni vállalt részvény névértékének, illetve kibocsátási értékének legalább huszonöt százalékát

befizették; és b) a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást - kivéve, ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke az alaptőke huszonöt százalékát nem éri el - a részvénytársaság rendelkezésére bocsátották. A részvényes legkésőbb a részvénytársaság nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül köteles a részvények teljes névértékét, illetve kibocsátási értékét a részvénytársaság részére befizetni és a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül köteles a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljes egészében a részvénytársaság rendelkezésére bocsátani. Részvényesi jogok és kötelezettségek Tilos a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggésben az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek közötti hátrányos különbségtétel. A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a társasággal szemben a részvény vagy letéti, illetve

tulajdonosi igazolás alapján, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. A részvényes részvényesi jogait képviselő útján is gyakorolhatja. Nem láthatja el a részvényes képviseletét a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag és a könyvvizsgáló. A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan az igazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatást megadni, úgy, hogy a részvényes - a közgyűlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kérelmére - a szükséges felvilágosítást legkésőbb a közgyűlés napja előtt három nappal megkapja. Az igazgatóság a beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság jelentésének lényeges

adatait a közgyűlést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. Ha a zártkörűen működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére javaslatot tesznek, a megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni, ha a javaslatot a közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított nyolc napon belül közlik a tagokkal és az igazgatósággal. A részvény a névértékével arányos mértékű szavazati jogot biztosít. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az e törvényben meghatározott eseteken kívül egyes részvényekhez többletszavazati jogot fűz. Nem gyakorolhatja szavazati jogát a részvényes, amíg esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. Részvényesek részére történő kifizetés feltételei A részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára

figyelemmel kifizetést a részvénytársaság fennállása során az e törvényben meghatározott esetekben és - az alaptőke leszállításának esetét kivéve - a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a részvénytársaság saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Osztalék A részvénytársaságnak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel. Az osztalék akkor teljesíthető nem pénzbeli juttatás formájában, ha erre az alapszabály lehetőséget ad. A

részvényes az osztalékra a már teljesített vagyoni hozzájárulása alapján jogosult. Osztalékelőleg A közgyűlés vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) a közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken az alaptőke összege alá. Ha az osztalékelőleg kifizetését követően elkészülő éves beszámolóból az állapítható meg, hogy osztalékfizetésre nincs lehetőség, az osztalékelőleget a részvényesek a társaság felhívására kötelesek

visszafizetni. A részvénytársaság szervezete 1.A közgyűlés A részvénytársaság legfőbb szerve Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint vezető állású munkavállalók hosszú távú díjazása és ösztönzési rendszere irányelveinek meghatározása, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről nem lehet közgyűlés tartása nélkül határozatot hozni. A közgyűlés összehívásának szabályai A közgyűlésre szóló meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza a) a közgyűlés megtartásának módját; b) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket; c) a közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés helyét és idejét. A közgyűlés kötelező összehívásának esetei Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a felügyelőbizottság

egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut, hogy a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent; b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent; c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi. ( Ha a közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét le kell szállítani. Zártkörűen működő részvénytársaság esetén a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően, a részvényeseknek küldött

meghívó útján kell összehívni. Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közgyűlésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a közgyűlésre szóló meghívót a közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, részvényei számát és az őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel határozhat -az alapszabály módosításáról, - a társaság működési formájának megváltoztatásáról, -a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, jogutód nélküli

megszűnéséről, -az alaptőke leszállításáról. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés megtartásának módját, helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét; d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő részvényes hitelesíti. A nyilvánosan működő részvénytársaság a közgyűlésen hozott határozatokat köteles nyilvánosságra hozni. Konferencia-közgyűlés feltételei] Ha az alapszabály lehetővé teszi, hogy a részvényesek személyes

megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vegyenek részt a közgyűlésen, a részvényesek szabadon döntenek saját részvételük módjáról. Azoknak a részvényeseknek, akik a közgyűlésen történő megjelenéssel vesznek részt, e szándékukat legalább öt nappal a közgyűlés napja előtt be kell jelenteniük a részvénytársaságnak. Azokat a részvényeseket, akik e szándékukról a részvénytársaságot határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, mint akik a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybe vételével vesznek részt. Az ügyvezetés Az igazgatóság A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll. Az igazgatóság elnökét maga választja tagjai közül Határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Zártkörűen működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén az igazgatóság jogait

vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. Az igazgatóság az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, ha a részvénytársaságnál felügyelőbizottság működik, legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít. Nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának rendelkezése esetén igazgatóság és felügyelőbizottság helyett egységes irányítási rendszert megvalósító igazgatótanács működhet. Az igazgatótanács látja el az igazgatóság és a felügyelőbizottság törvényben meghatározott feladatait. Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll. Elnökét maga választja tagjai közül (1) Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha a részvénytársasággal az igazgatótanácsi tagságán és a társaság szokásos tevékenységébe tartozó, az igazgatótanácsi tag szükségleteit kielégítő

ügyleten alapuló jogviszonyon kívül más jogviszonyban nem áll. Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságnál igazgatótanács működik, az igazgatótanácsnak és az üzemi tanácsnak kell megállapodnia a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásának módjáról. A nyilvánosan működő részvénytársaság igazgatósága köteles az éves rendes közgyűlés elé terjeszteni a részvénytársaság társaságirányítási gyakorlatát bemutató, az adott tőzsde szereplői számára előírt módon elkészített jelentést. A jelentés elfogadásáról a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozatát és az elfogadott jelentést a részvénytársaság honlapján közzé kell tenni. Felügyelőbizottság, auditbizottság, könyvvizsgáló A részvénytársaság felügyelőbizottsága] - Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása

akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik. (2) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál ügydöntő felügyelőbizottság nem működhet. - Zártkörűen működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok legalább öt százalékával együttesen rendelkező részvényesek ezt kérik, a felügyelőbizottságot létre kell hozni. Az auditbizottság Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval való együttműködésben segíti. Az auditbizottságot a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács független tagjai közül választja. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság három tagból áll

Részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik; nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályának ettől eltérő rendelkezése semmis. 13/B. tételhez A cégjegyzék tartalma: a céget, ill. a cégre vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván(Kérelemre az EU bármely nyelvén is.) A cégjegyzék minden típusú cégforma esetében kötelezően tartalmazza: - - a cégjegyzékszámot, a cég nevét, székhelyét, központi ügyintézés helyét, létesítő okirat keltét, a céh tevékenységi köreit, a jegyzett tőkét, képviselet módját ( együttes, vagy önálló), a cég képviseletére jogosultak nevét, adóazonosító számát, lakóhely, születési adatok, anyja neve, jogi személy esetében székhely, cégjegyzékszám, képviselet körülményeitcég adószámát,, statisztikai számjelét, a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, cégbejegyzés időpontját, szükség szerint: a cég rövidített

nevét,telephelyét, fióktelep helyét, a cég elektronikus elérhetőségét, jogelődök, jogutódok nevét átalakulás időpontját, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tagok nevét, melyik kamarához tartozik, kiskorú tagot, kézbesítési megbízott nevét, címét, stb. Fel kell tüntetni a közhiteles nyilvántartás ill, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is: (p. csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás kezdő, befejező időpontja , végrehajtási eljárás, per, stb) A fentieken túl a tv. egyes cégformákra még további adatok nyilvántartását írja alá, így pl kkt, bt esetében a természetes tagok adatait, kft-nél üzletrészre alapított zálogjogot, közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét stb, rt-nál részvényfajták szerint a részvények számát, zrt-nál az ügyvezetés típusát, s még sorolható az egyéni cég, az egyesülés, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktele,

külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, vízgazdálkodási társulat, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda, Európai gazdasági egyesülés, részvénytársaság, szövetkezet, gazdasági egyesülésre vonatkozó adatokat. A cégjegyzék valamennyi cégadat esetében tartalmazza a változás időpontját. A cégbejegyzési és a változásbejegyzési eljárás: Mindkét eljárás első és másodfokon elektronikus nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait megfelelően alkalmazni kell, de szünetelésnek nincs helye. Az eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le., költségmentesség, illeték és költségfeljegyzési jog nem engedélyezhető. Mindkét eljárásban kötelező a jogi képviselet. A cég adatainak bejegyzése kérelemre történik, amelyet a cég szervezeti képviselője jogi képviselője útján nyújthat be. A kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható A cég valamennyi bejelentését

elektronikus úton köteles megtenni. Kötelező cégbejegyzés határideje: a létesítő okirat aláírásától számított 30 nap. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000 Ft-tól 900000 Ft pénzbírság szabható ki A cégbejegyzésre (változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság részére a cégformának megfelelő, jogi képviselő által aláírt elektronikus nyomtatványon kell a törvényben előírt módon a szükséges mellékletes csatolásával együtt előterjeszteni. A cégbejegyzés: A kérelem beérkezéskor a cég az azonosításra, ill. valamennyi más cégtől való megkülönböztetésre alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet innentől kezdve az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság beszerzi és rögzíti az adószámot, a statisztikai számjelet is. A cégbírság a kérelem beérkezését követő 3 napon belül a kérelmet formai szempontból megvizsgálja. 1. Hiánypótlási

eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a bejegyzési kérelmet, ha a kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt, vagy a törvényben előírt szükséges nyomtatványokat, az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részletben fizették be. 2. Érdemi vizsgálat: a kérelem beérkezését követő 8 napon belül a bíróság megvizsgálja, hogy a kötelezően benyújtandó okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, továbbá, hogy a cég tagjai, tisztségviselői cégvezetői esetében nincs-e kizáró körülmény. Ez utóbbi esetben szintén hiánypótlás nélküli elutasításra kerül sor. Egyéb hibák esetében hiánypótlási lehetőséget ad a bíróság, ha azonban a határidő alatt nem történik meg a hiánypótlás a bejegyzési kérelmet elutasítják. Egyszerűsített cégeljárás: KKt, bt, kft és zrt vagy egyéni cég alapítása történhet a törvény melléklete szerinti szerződésminta alapján készült alapító okirattal

is. A jogi képviselőnek kell nyilatkoznia arról, hogy a cstolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A változásbejegyzési eljárásra néhány kivétellel a cég bejegyzésére vonatkozó eljárás rendelkezései megfelelően irányadóak. Változásbejegyzési eljárásra kerül sor pl: A létesítő okirat módosítás esetén, ilyenkor egységes szerkezetbe foglaltan is be kell nyújtani. A cég székhelyének megváltoztatásakor, be kell jegyezni a jogutód nélküli megszűnést, a cég átalakulását, a tagváltozást, az üzletrészt terhelő zálogjogot, ill. törlését - 14/b. A szövetkezet fogalma, alapítása. A szövetkezet önkormányzati szervei és működésük jellemzői (közgyűlés, részközgyűlés, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló). A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a

változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. A szövetkezet alapításához a törvény nem ír elő kötelező összegű alapítói vagyont, hanem a tagokra bízza, hogy az alapszabályban határozzák meg a részjegytőke összegét. A nyitott tagság elve a szövetkezetbe való szabad be-, és kilépés lehetőségét teremti meg, amellyel viszont szoros összefüggésbe van a változó tőke elve. A szövetkezet, a többi gazdálkodó szervtől eltérően, a gazdasági célkitűzések elsődleges megvalósítása mellett tagjai egyéb szükségleteinek kielégítését is célul tűzte ki. A szociális szövetkezet az általános célkitűzéseken túlmenően azzal a céllal működik, hogy munkanélküli, ill. szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára

munkafeltételeket teremtsen, ill., hogy szociális helyzetükön egyéb módon segítse Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagja lehet. Ide sorolható az iskolaszövetkezetként működő szövetkezet is, melynek alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. A szövetkezet alapítása: A szövetkezet alapításához hét alapító tag kell, akik kötelezettséget vállaltak részjegy jegyzésére. Szövetkezetet alapíthatnak belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, azzal, hogy a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társasági tagok együttes száma nem haladhatja meg a taglétszám felét. A szövetkezet alapítását az alakuló közgyűlés határozza el, amely megválasztja az alakulást lebonyolító személyeket (levezető elnök, jegyzőkönyv vezető, két hitelesítő), kimondja a megalakulást, elfogadja az alapszabályt,

megállapítja, hogy a tagok az alapszabályban meghatározott részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak, megválasztja a tisztségviselőket, felügyelő bizottságot, esetleg könyvvizsgálót , megállapítja díjazásukat. Az alapszabály elfogadásához valamennyi alapító tag egyhangú határozata szükséges, egyébként elégséges az egyszerű szótöbbség. Az alapszabály a szövetkezet működésének, szervezetének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmazza a részjegyre, tevékenységre, szervezeti felépítésre, működésére, a tagsági viszony keletkezésére,megszűnésére, a felelősségi viszonyokra, a vagyoni viszonyokra vonatkozó szabályokat. Az alapszabályt (és módosításait is) közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni és elfogadásától számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett a székhely szerinti megyei bírósághoz, mint cégbírósághoz be kell jelenteni. A

szövetkezet a nyilvántartásba vétellel jön létre. A vagyoni hozzájárulás teljesítése: történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás formájában. A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább 30 %-át az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást teljes egészében szolgáltatni kell. A részjegy pénzbeli értékének alapításkori hányadát a bankszámlára történő befizetéssel, ezt követően házipénztárba történő befizetéssel is lehet teljesíteni. A szövetkezet önkormányzati szervei: 1.A közgyűlés: a szövetkezet legfőbb önkormányzati, ügydöntő szerve,a tagok összessége A közgyűlés hatáskörébe tartozik különösen: - az alapszabály módosítása, - az igazgatóság, felügyelő bizottság tagjainak, elnökének, a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, - a számviteli törvény szerinti beszámoló

elfogadása, az adózott eredményről döntés, - a tagkizárás kérdései, - döntés szövetségbe belépésről, egyesülésről, szétválásról, átalakulásról, jogutód nélküli megszűnésről, - csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, felszámolás kezdeményezéséről, egyezség jóváhagyásáról, - befektető tagok felvételéről, - pótbefizetés elrendeléséről, - részjegyek névértékének megváltoztatásáról, - a tagsági jogviszonymegszűnésekor a részjegy névértéken felüli összegének kifizetési időpontjának meghatározása stb. A rendes közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. A rendkívüli közgyűlést kell összehívni: - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyben kellene sürgősen dönteni és a késedelem a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, vagy kötelezettségének megsértésével járna, - a tagok legalább 10 %-a vagy a felügyelő bizottság

írásban, az ok megjelölésével kéri. A közgyűlést az igazgatóság, 15 nappal előbb, írásban, a napirendi pontok és a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályok megjelölésével, meghívó küldésével vagy hirdetményi úton hívja össze. A közgyűlésen minden tagnak joga van részt venni, azonban nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. Minden tagnak egy szavazata van, függetlenül vagyoni hozzájárulása nagyságától. Határozatképes a közgyűlés, ha a tagok több mint fele jelen van. A határozatait, ha alapszabály másképp nem rendelkezik, általában a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A szavazatok kétharmada kell a felszámolásról, befektető tagok felvételéről és a pótbefizetés elrendelésről szóló döntéshez, a jelenlévők kétharmados szavazata kell a részjegyek névértékének megváltoztatásához és a különböző formaváltásokhoz (pl.

egyesülés). A részközgyűlés a közgyűlés megtartásának egyik módja lehet, ha a tagok létszáma az ötszáz főt meghaladja, vagy lakóhelyi stb. szempontok ezt indokolják Az alapszabályban meghatározott különböző helyre és időre összehívható részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, majd a szavazatokat összesítik. A küldöttgyűlés működhet az alapszabály erre irányuló rendelkezése alapján, ha a taglétszám az ötszáz főt meghaladja. A küldöttek számarányát a tagok létszámához kell viszonyítani, de ötvennél kevesebb nem lehet. A küldöttgyűlésen a tagok tanácskozási joggal vehetnek részt A küldöttgyűlésre a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy határozatképességéhez kétharmados jelenlét szükséges. 2. A szövetkezet vezető tisztségviselői: Vezető tisztségviselő: az igazgatóság elnöke és tagjai, ill. az ügyvezető elnök Csak nagykorú,

természetes személy lehet. Nem lehet vezető tisztségviselő: - aki nem tagja a szövetkezetnek, (kivéve, ha alapszabály kivételt tesz, mert különleges szakértelem kell az irányításhoz), - akit a bíróság cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett, - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg nem mentesül, - akit foglalkozástól eltiltottak, az azonos főtevékenységet folytató szövetkezetnél, - aki megszüntetési eljárással törölt, továbbá felszámolási eljárással megszüntetett szövetkezetnél vagy gazdasági társaságnál a törlést megelőzően két évig tisztségviselő volt, a következő két évben, - aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. Összeférhetetlenség: vezető tisztségviselő nem lehet egyidejűleg felügyelő bizottsági tag, egymás hozzátartozói nem lehetnek egyidejűleg igazgatósági vagy

felügyelő bizottsági tagok. A vezető tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. (kivéve a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően viszont a hitelezői érdekek az elsődlegesek) Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízása: - időtartam lejártával, - a halálával, - lemondással, - visszahívással, - tagsági viszony megszűntével, - az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot 30 napon belül nem szünteti meg. Vezető tisztségviselő bármikor lemondhat, ha azonban alkalmatlan időre esik lemondása, a bejelentéstől számított 60 nap múlva válik csak hatályossá. 3. Az igazgatóság: A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú, határozott időre, de legfeljebb 5 évre választott igazgatóság végzi. Ötven fősnél

kisebb szövetkezetnél az igazgatóság helyett ügyvezető elnök választható. Az igazgatóság jár el mindazokban az ügyekben, melyek nem a közgyűlés, ill. felügyelő bizottság hatáskörébe tartoznak. Összehívja a közgyűlést, a közgyűlés döntéseit előkészíti és végrehajtja. Évente legalább egyszer a közgyűlésnek, háromhavonta pedig a felügyelő bizottságnak számol be. 4. A felügyelő bizottság: A közgyűlés határozott vagy határozatlan időre legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre. Húsz főnél kisebb taglétszámú szövetkezetnél a szövetkezet egy tagja is elláthatja a bizottság feladatait. Feladatai a folyamatos belső tagi ellenőrzés megvalósítása érdekében: - bármely ügyet megvizsgálhat, iratokba betekinthet, - felhívja az igazgatóságot a szabályoknak megfelelő eljárásra, - visszahívást, felelősségre vonást, közgyűlés összehívást kezdeményezhet, - rendkívüli közgyűlést hívhat

össze, - véleményt nyilvánít a szövetkezet gazdálkodásáról, - javaslatot tesz a vezető tisztségviselők díjazására, - büntető feljelentést tehet a vezető tisztségviselők ellen. A szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Tevékenységéről évente legalább egyszer beszámol a közgyűlésnek. 5. A könyvvizsgáló: alkalmazását a számviteli törvény, vagy az alapszabály írhatja elő Feladata, hogy - gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, - megállapítsa, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, - megbízható és valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, működésének eredményéről; - a közgyűlésen köteles részt venni, és részt vehet az igazgatóság és az fb. ülésein is, - kezdeményezi a közgyűlés összehívását, ha a szövetkezet vagyonának jelentős

csökkenése várható, a tisztségviselők felelősségre vonása szükséges, - értesíti a cégbíróságot, ha a szövetkezet a szükséges intézkedéseket nem hozza meg. Határozott vagy határozatlan időre választható, de megbízásának ideje nem lehet rövidebb, mint a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időszak. Könyvvizsgálónak az választható, aki a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel. 15/b. A Csődeljárás kezdeményezése és megindítása. A vagyonfelügyelő feladatai és hatásköre. Általános rendelkezések és fogalmak: (melyeket nem csak a csőeljárásra, hanem a felszámolási eljárásra is alkalmazni kell. ) A törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági

társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található; Adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; Hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági

határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; Vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő

vagyon. Nem lehet az eljárás tárgya: - az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel, - az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; - a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; 1 - a gazdálkodó szervezet vagyonából az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének

rendezéséről szóló jegyzékben szerepel, - a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; - az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. Az adós vezetőjének tájékoztatási kötelezettsége van a hitelezői választmány, ill. a hitelezői követelések 10 %-át képviselő hitelezői csoport, továbbá a munkavállalók felé az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről, ill. a munkavállalókat érintő kérdésekről Hitelezői választmány: A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak, amely az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során. Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. A

választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. Maguk közül háromtagú választmányt választanak, és a megalakulást követő8 napon belül az érintetteket tájékoztatják erről. A csődeljárás eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. Nem indítható csődeljárás és felszámolási eljárás: ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette. Ha már megindult az eljárás, azt a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. Ha a

felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. A csődeljárás A csődeljárás olyan eljárás, melynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A gazdálkodó szerv vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem benyújtásához a gazdálkodó szerv legfőbb testületi szervének, esetleg az alapító szervnek az előzetes hozzájárulása szükséges. Nem lehet csődeljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani mindaddig,amíg a korábbi csődeljárás időpontjában fennállott, ill. annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került A

csődeljárás iránti kérelemhez mellékelni kell:az előzetes egyetértés megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. 2 Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. Ha ezen a napon, vagy ezt követően az adós ellen felszámolási eljárást is kezdeményeztek, a felszámolási eljárást a csődeljárás befejezéséig fel kell függeszteni. Az adós kötelezettségei: - Az adós a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a

csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A moratóriumi idő: A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Ezt az időtartamot a bíróság az adós vagy a hitelezők kérelmére további 60 nappal meghosszabbíthatja. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni: ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a

hitelezőknek az összes követelése eléri a mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. - A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát és amelyhez csatolni kell a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatait - Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A bíróság feladatai: a bejelentést követően - vagy megszünteti az eljárást, vagy - fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz. A bíróság az eljárást megszünteti ha - a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; - a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő; - nincs meg a szervek előzetes egyetértése; - a korábbi csődeljárásból származó követeléseket az

adós még nem egyenlítette ki, - ha a hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz. Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság korábban felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. A megszüntetésről szóló végzés tartalmazza a bíróság nevét és az ügy számát; az adós adatait, a megszüntetés okát, míg a fizetési haladékot megadó végzésről szóló közzététel a szükséges 3 adatokon kívül a csődeljárás kezdő időpontját, a vagyonfelügyelő nevét, és a moratórium időtartamát. Az adós fizetési kötelezettsége továbbra is fennáll az alább

felsorolt esetekben: - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és az utána keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő - személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, - baleseti járulék, - a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, - végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, - szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, - továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek felszámított költségei; továbbá a csődeljárás kezdő időpontja után

keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó, tehát ezek az esetek a fizetési haladék kifizetése alól nem mentesítenek. A fentieken kívül az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesíthet. A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a kamatkövetelés kivételével - nem állnak be, továbbá az adóssal szembeni pénzkövetelések végrehajtása is szünetel. A vagyonfelügyelő A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül

gyakorolhatják. A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, így - áttekinti az adós vagyoni helyzetét, betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja; - jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják; - felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását; - keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő

ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet; - a vagyonfelügyelő csak célszerű működést szolgáló kifizetéseket hagyhat jóvá; 4 - működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel; - részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán; - jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amely a jóváhagyása nélkül semmis; - a bíróság felhívására a tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámol; A bíróság a sérelmet szenvedett fél 8 napon belül bejelentett kifogására a vagyonfelügyelő jogszabályt, vagy a felek jogos érdekét sértő

intézkedését megsemmisítheti. A vagyonfelügyelői tisztség megszűnik: - a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), - a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével. A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a mérlegben meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. Egyezség a csődeljárásban Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi tárgyalás Az adós a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzően kiküldött meghívóval – amelyhez csatolja az egyezségi javaslatát és a fizetésképességét helyreállító programot – tárgyalásra hívja meg ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt. A szükséghez képest több tárgyalás is tartható. Az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét

és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható. A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több, mint a fele, és a le nem járt követelések jogosultjainak több, mint az egynegyede hozzájárult, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri a mérleg szerinti összes hitelezői követelés kétharmadát. Az így megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is

kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Az egyezséget írásba kell foglalni és a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagyni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen - a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; - a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők szükségesnek tartanak. 5 Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós a gazdálkodó szervezet vezetője bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az

egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. A fizetési haladék, a moratórium, az egyezség és a kényszeregyezség, valamint az egyezség megszegésének jogkövetkezményei a csődeljárásban A moratóriumi idő: A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Ezt az időtartamot a bíróság az adós vagy a hitelezők kérelmére további 60 nappal

meghosszabbíthatja. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni: ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri a mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. - A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát és amelyhez csatolni kell a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatait - Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. Egyezség a csődeljárásban Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi

tárgyalás Az adós a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzően kiküldött meghívóval – amelyhez csatolja az egyezségi javaslatát és a fizetésképességét helyreállító programot – tárgyalásra hívja meg ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt. A szükséghez képest több tárgyalás is tartható. Az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható. A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. 6 Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a csődeljárás

kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több, mint a fele, és a le nem járt követelések jogosultjainak több, mint az egynegyede hozzájárult, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri a mérleg szerinti összes hitelezői követelés kétharmadát. Az így megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Az egyezséget írásba kell foglalni és a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagyni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen - a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; - a teljesítési határidők esetleges

módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők szükségesnek tartanak. Az egyezségi tárgyalás eEgyezség a csődeljárásban Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyezségi tárgyalás Az adós a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzően kiküldött meghívóval – amelyhez csatolja az egyezségi javaslatát és a fizetésképességét helyreállító programot – tárgyalásra hívja meg ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt. A szükséghez képest több tárgyalás is tartható. Az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. Az egyezséghez való

hozzájárulás írásban is megadható. A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több, mint a fele, és a le nem járt követelések jogosultjainak több, mint az egynegyede hozzájárult, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek a követelése eléri a mérleg szerinti összes hitelezői követelés kétharmadát. Az így megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek

átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Az egyezséget írásba kell foglalni és a vagyonfelügyelőnek jóvá kell hagyni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen - a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; - a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők szükségesnek tartanak. Az egyezségi tárgyalás e 7 16/b. A végelszámolási eljárás fontosabb szabályai. Az egyszerűsített és a kényszer-végelszámolás. Végelszámolásra két esetben kerülhet sor: l. a cég legfőbb szerve elhatározza jogutód nélküli megszűnését, 2.a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata (kényszer-végelszámolás) alapján, ha a cég nem fizetésképtelen. Nem határozható el végelszámolás

- a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik. - ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. Nem lehet befejezni a már megindult végelszámolási eljárást - a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve az e határozatban alkalmazott büntetőjogi intézkedés végrehajtásának befejezéséig a cég nem törölhető. - ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt, vagy a cég a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya. A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a

végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez. A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve határozatot hoz, melyben: - dönt a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről, - megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, - megválasztja a végelszámolót, illetve - rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy társadalmi szervezet sorsáról is. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, ettől kezdve a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül A cég

korábbi tisztségviselője végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon átadja, - a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, - a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja, - a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, szakszervezeteket, az üzemi tanácsot stb. haladéktalanul tájékoztatja A cég korábbi vezető tisztségviselője a meghatározott feladatok, illetve határidők

elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a cégbíróság 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja. A mulasztó vagy valótlan adatot közlő korábbi vezető tisztségviselőt a cégbíróság arra is kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a feladatoknak a megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merülnek fel. A végelszámoló jogállása, felelőssége A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A cég a végelszámoló megválasztásakor dönthet úgy is, hogy korábbi

tisztségviselője látja el a végelszámolói feladatokat. A végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik. A végelszámoló felelőssége: Az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül elmulasztotta a szükséges intézkedéseket, pl. késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a veszteségeik csökkentése, stb. érdekében, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi , hogy a cég vagyonához a károkozási összeg mértékéhez igazodó

tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja. A végelszámoló visszahívásáról és új kijelöléséről a cég legfőbb szerve határoz. Ha erre 60 napon belül nem kerül sor, bármelyik tag kérheti a Cégbíróságtól, hogy hívja össze a legfőbb szervet. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amely a végelszámolás megindításáról végzést hoz s azt a Cégközlönyben közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell: - a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, - a végelszámolást elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő napját, a végelszámoló adatait,

a korábbi tisztségviselők jogviszonyának megszűntét, - a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be. A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint értesíti a végelszámolás megindításáról: - az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében, - ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet, - az illetékes vám-, állami adóhatóságot, nyugdíjpénztárat, tovább, az engedélyező hatóságot (engedélyhez kötött tevékenység esetén), - a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet, - az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési

vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, - a cég bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, - a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő társadalmi szervezeteket, alapítványokat, - a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot. A végelszámolás lefolytatása A végelszámoló feladatai: - a cég vagyoni helyzetét felméri, - követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, - vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti, - a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és - gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő

vagyon megőrzéséről, - megszünteti a cég működését. - ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, üzleti évenként beszámolót és adóbevallást készít, - a végelszámolás kezdő időpontját követően évente tájékoztatót készít a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, melyben beszámol a cég helyzetéről, bemutatja annak okát, hogy az eljárás miért nem fejeződött még be, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni, ellenkező esetben kényszer-végelszámolásra kerül sor. A cég a legfőbb szerv, az ésszerű gazdálkodás követelményeire figyelemmel, minősített többséggel hozott döntése alapján gazdasági tevékenységét ideiglenesen és korlátozottan folytathatja. A hitelezők: a követeléseiket a végelszámolás

megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, akkor is, ha a céggel szemben a követeléssel kapcsolatban hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. A bejelentés elmulasztása vagy késedelmes teljesítése nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. A végelszámoló a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket, majd a követelések jegyzékét benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti. Ha végelszámoló a követelések jegyzékét a

cégiratokhoz nem csatolta be, törvényességi felügyeleti eljárást lehet ellene kezdeni, melynek során a bíróság a végelszámolót határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, vagy ennek eredménytelensége esetén pedig 50 000 Ft-tót 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújthatja. Vitatott hitelezői bejelentés: Ha a bejelentett igényt a végelszámoló vitatja, a hitelező bírósághoz fordulhat. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni. A végelszámoló a tevékenységet lezáró, a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően - legfeljebb hetvenöt napon belül - a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva - szükség szerint - korrigálja a végelszámolási nyitó mérleget

(korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít), amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg összeállítása előtt a halaszthatatlanul szükséges és a működés fenntartásával kapcsolatos költségek kivételével kifizetést nem teljesíthet. Áttérés a felszámolási eljárásra: Ha a korrigált végelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg a végelszámoló, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani, s erről a legfőbb szervet tájékoztatni.(Ilyenkor a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség). A végelszámoló a felszámolás elrendelése esetén - a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra elkészítve a számviteli szabályok szerint köteles beszámolót készíteni

azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia. A végelszámoló díja felszámolási költségnek minősül. Ha végelszámolóként felszámoló szervezet járt el, e szervezet a felszámolási eljárásban felszámolóként kirendelhető. Végelszámolási kifogásnak van helye: - A végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt. A sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított hatvan napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet ha a végelszámoló a cég bármely hitelezőjének kérésére a hitelezői igénybejelentés határidejének lejártától számított harminc napon belül nem ad tájékoztatást arról, hogy követelését elismeri-e, illetve, hogy a kifizetés mikorra várható. A cégbíróság a végelszámolási

kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy bizonyítás felvétele szükséges, a cégbíróság a kifogásolt intézkedés végrehajtásának felfüggesztését is elrendelheti. Ha a cégbíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi, vagy - ha ez lehetséges - az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A bíróság az alaptalan végelszámolási kifogást végzésével elutasítja. A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a végelszámoló a bíróság döntésének nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében összehívja a cég legfőbb szervét új végelszámoló megválasztása

céljából. Ha a cég a cégbíróság határozatában foglaltakat nem teljesíti, a cégbíróság elrendeli a kényszer-végelszámolást és a felszámolók névjegyzékéből másik végelszámolót rendel ki. A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. Nem gyakorolhatja viszont ezt a jogát lakásra fennálló bérleti szerződés, az iskolával vagy a tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződése, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tag vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződés, valamint a kollektív szerződés tekintetében. Tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kártalanítás illeti meg. Az egyéb járadék jellegű kötelezettségek rendezése érdekében a végelszámoló

egy összegben kifizetendő kártalanításban állapodhat meg a jogosulttal, vagy a végelszámoló köteles a jogosult javára egyszeri díjú járulékbiztosítási szerződést kötni. A jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésével a végelszámoló köteles harmadik személyt, akinek részére át kell adnia az ügy összes körülményei figyelembevételével erre a célra képzett lekötött tartalékot. A megbízásról készült közleményt a Cégközlönyben közzé kell tenni. A végelszámoló és a jogosult között létrejött megállapodás alapján mód van arra is, hogy a jogosult egyszeri visszatérítést kapjon. A végelszámolás befejezése A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és - a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt - a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: - az

adóbevallásokat, - a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, amelynek mérlegébe az eszközök, illetve az esetleges kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazza, - a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz, - a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint - a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő társadalmi szervezetek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot, - az állami adóhatóság és a vámhatóság - erre a célra rendszeresített nyomtatványon kiadott nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. A vagyonfelosztási

javaslatban szereplő tételeket piaci értéken kell beállítani. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztására csak vagyonértékelés esetén van mód. A legfőbb szerv határozatot hoz a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is, szükség esetén a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeiről, az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről, az iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (részvényesek) valamelyike is vállalhatja. A végelszámoló a cég biztosítottjainak adatait átadja nyugdíjbiztosítási igazgatási

szervnek. A legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően. A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. Az egyszerűsített végelszámolás A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (kkt., bt) végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás

megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. . Nem lehet egyszerűsített végelszámolást lefolytatni, ha - a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve - a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy - az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. Az áttérés időpontja a kérelem benyújtásának napja Nincs helye a

végelszámolás egyszerűsített módon történő befejezésének, ha végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban, továbbá - át kell térni az általános eljárásra, ha előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített eljárást nem lehet határidőben befejezni. E szabályok megszegése esetén kényszert-végelszámolásnak van helye. A kényszer-végelszámolás Kényszervégelszámolásra kerül sor: 1. ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, 2. ha az anyagi jogszabályok szerint a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, 3. ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá 4. ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre Kizárt a kényszer-végelszámolás elrendelése: - a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint - abban

az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. A kényszer-végelszámolás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a végelszámolási eljárás alatti működtetéséről, illetve a végelszámolási eljárás megszüntetéséről. A végelszámolás kezdő időpontját követően a cég szervei nem hozhatnak a végelszámolás céljával ellentétes döntéseket. A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszer-végelszámolás megszüntetéséről. A kényszer-végelszámolást - ha arra a cég által elhatározott végelszámolást követően kerül sor a jogerős elrendelésétől számított egy éven belül be kell fejezni. A cégbíróság a határidőt a végelszámoló kérelmére indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal, illetve ha peres eljárás van folyamatban, e per jogerős befejezéséig

meghosszabbíthatja. Ha a kényszer-végelszámolás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg. A bíróság a kényszer-végelszámolást elrendelő határozatában a cég végelszámolójának kivételesen indokolt esetben - a cégvezető tisztségviselőjét is kirendelheti. A kényszer-végelszámolás jogerős elrendelésével összefüggő változásokat a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe és teszi közzé. A későbbi cégjegyzékadat-változások bejelentése a végelszámoló kötelezettsége. A végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők

követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. 17.b,18b Egyéni vállalkozás, egyéni cég (2009. évi CXV tv) Szövetkezet, szociális szövetkezet alapítása, működése.(2006évi X tv, Ptk3:325-3:367 §§) Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozói tevékenység: Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet. Egyéni vállalkozó lehet: - a magyar állampolgár, - az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai

Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy, - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból

kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan. Nem lehet egyéni vállalkozó: - aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, - akit a közélet tisztasága elleni, a nemzetközi közélet tisztasága elleni, gazdasági, vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül, - aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilvántartást a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti, továbbá a Hivatal működteti a nyilvántartási és ügyviteli feladatokat szolgáló informatikai rendszert és

hatósági ellenőrzést végez A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a) országos illetékességgel ellátja az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatokat, b) ügyfélkaput létesít a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval nem rendelkező bejelentő számára, c) tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges információkról, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásáról, a képesítéshez, valamint a hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött gazdasági tevékenységekről, d) ellátja az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, e) az egyéni vállalkozó székhelye szerinti illetékességgel – ellenőrzési terv alapján – hatósági ellenőrzést folytat, valamint f) ellátja a

jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy személyesen kezdeményezhető. a tevékenység szünetelésének bejelentésével, valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történik. Az eljárás a magánszemély személyes vagy ügyfélkapun keresztül történő bejelentésével kezdődik A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő tv-ben meghatározott személyi adatait, az arról szóló nyilatkozatot, hogy nem áll fenn vele szemben kizáró ok, a folytatni kívánt fő és egyéb tevékenységeket TEAOR szám megjelölésével, a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, azokat az adatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez

szükségesek. Ha a bejelentési űrlapot megfelelően töltötték ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, beszerzi adószámot és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét. Ezt követően a nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót – azonosításra alkalmas nyilvántartási szám megállapításával egyidejűleg– nyilvántartásba veszi, és átadja igazolást a bejelentő részére. Az igazolás tartalmazza: a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját, b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, c) az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit), d) az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek szerinti megjelölését, e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát. Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni

vállalkozói igazolványt Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele. Az egyéni vállalkozókról nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezetnek A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy kizáró ok nem következett-e be. Az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból intézkedik az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerőre

emelkedése napjának bejegyzéséről. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül köteles elektronikus űrlapon, ún. változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnek bejelenteni. Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem vagy a bejelentés benyújtásával eleget tesz. Az egyéni vállalkozó tevékenysége: . - Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel. - Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti. - Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, bedolgozót, családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai

tanulót foglalkoztathat. segítő - Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek ő maga, vagy a személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.(telephelyenkén) - tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni. Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint – az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül – bejelenti, cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági

határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – bejelenti. ( . Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, amit be kell jelenteni. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság , ha a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Hatóságnak vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, a bejelentés napján, b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy az egyéni cég tagjává vált, c) az egyéni vállalkozó halála napján, c) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, d) ha az adóhatóság

törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján, e) kizáró ok bekövetkezése esetén, A megszűnésről elektronikus úton értesíteni kell a nyilvántartást vezető szervet. A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn, b) ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt, c) ha az egyéni vállalkozó a tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen, Hatóság az egyéni vállalkozó tevékenységét ellenőrizheti, ennek célja az egyéni vállalkozói nyilvántartás közhitelességének, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység törvényes működésének biztosítása. . Az egyéni cég Az egyéni cég az egyéni vállalkozói

nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyéni cégnek – az e törvényben meghatározott kivétellel – kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet Az egyéni cégre gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Ptk. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Nem alapíthat egyéni céget, és nem lehet a cég vezető tisztségviselője az, akinek felelősségét a jogutód nélküli

megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. Az egyéni cég alapítása Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia. Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. azonban ilyenkor az alapító okirat tartalmát kizárólag a

kitöltött szerződésminta rendelkezései alkothatják. Az alapító okirat tartalmazza: a) az egyéni cég cégnevét és székhelyét, b) az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével, c) az egyéni cég azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván, d) az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, e) az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják, f) ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), h) az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét. Ha az alapító okirat az egyéni cég időtartamáról nem rendelkezik, az egyéni cég működése időtartamát határozatlan idejűnek kell tekinteni. Az egyéni cég jogerős

cégbejegyzéséig az alapító okirat érvénytelenségére a Ptk. a szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el A cégbírósági bejelentés a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni. A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak. Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható létre. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés

napját megelőzően nem kezdheti meg működését. Az egyéni cég vagyona és felelőssége Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. Ha pedig a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet. A vagyoni betét értékéről az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani. Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban a cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel. Egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag. . Az egyéni cég működése - Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre

vonatkozó jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal. - Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el. Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, ő képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Ebben az esetben az egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át. Hatósági engedélyhez kötött tevékenység csak az engedély birtokában végezhető. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha tagja, vagy személyesen közreműködő, az egyéni cég által határozatlan időre foglalkoztatott személyek az előírt képesítéssel rendelkeznek. A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse illetve a tag cselekvőképességének korlátozását vagy kizárását

kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha személye a törvényi feltételeknek megfelel, és a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül bejelenti. Az egyéni cég átalakulása és megszűnése Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át. . Az egyéni cég megszűnik, ha: a) az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult, b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését, c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását), d) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, e) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését, f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás

szabályait alkalmazni kell. A szövetkezet A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat. A szövetkezetnek tagja lehet természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, azonban a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát, vagyoni hozzájárulásuk összege pedig nem haladhatja meg a tőke harmadát. Nem szabad a tagokat

nyilvános felhívás útján gyűjteni. A szövetkezet működése: Hatósági engedélyhez kötött tevékenységet a szövetkezet csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti. Képesítéshez kötött tevékenységet pedig akkor folytathat, ha e tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban foglalt képesítéssel rendelkezik. A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat írásban kell megtenni, elektronikus hírközlő eszközök útján csak akkor, ha ezt az alapszabály lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját. A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba

foglalásától vagy ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Ha a szövetkezet alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a jogerős engedély kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni. A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a szövetkezet alapszabályában meg kell határozni a) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező; b) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait; c) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását; d) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat; e) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének

feltételeit, eljárási rendjét; f) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét; g) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és h) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. A tagok vagyoni hozzájárulása Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető figyelembe. A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni kell, a személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét köteles a nyilvántartásbavételi kérelem

benyújtásáig szolgáltatni. A halasztott szolgáltatást a bejegyezésétől számított egy éven belül kell szolgáltatni. A tag a szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre írásbeli szerződéssel átruházhatja A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezése céljából a közösségi alapba helyezett vagyon nem osztható fel a tagok között. A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni. A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe. A szövetkezet szervezete: 1. A közgyűlés: A

legfőbb döntéshozó szerv a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés meghozatala; e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés meghozatala; f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés meghozatala; g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; h) a

szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala; i) a pótbefizetés elrendelése. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl tartalmazza - küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; és - határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell tűzni. Minden tag jogosult a napirendi pontokra indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A vagyoni hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt, esedékes vagyoni

hozzájárulását nem teljesítette. Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. Az alapszabály három napnál rövidebb összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis. A közgyűlés általában a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával dönt. Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a szavazata szükséges. A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság

tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. Az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását írhatja elő, a részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának helyét megállapítva. A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani. A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő, a küldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk időtartamát az alapszabályban kell megállapítani. A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött tagja részt vehet. 2.A szövetkezet ügyvezetését legalább háromtagú, testületi szervként

eljáró igazgatóság látja el. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, választja Az igazgatóság hatáskörébe tartozik - a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe. - gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról. köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni. Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság hatáskörében jár el. A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök. Vezető tisztségviselő csak a szövetkezet tagja

lehet. A szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes személy útján látja el. A szövetkezet vezető tisztségviselője - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag. A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó

szerződéseket. A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének a jogi személyek általános szabályai között meghatározott okain túl megszűnik a tagsági jogviszony megszűnésével is. 3.A felügyelőbizottság A szövetkezet felügyelőbizottsága legalább háromtagú. Megbízatásuk öt évre szól, a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. 4.A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és . A könyvvizsgáló köteles a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló ülésén részt venni,a közgyűlés a beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat döntést. A tagsági jogviszony A szövetkezeti tagsági jogviszony a

szövetkezet alapításakor vagy kérelem alapján, tagfelvétellel keletkezik. A tagfelvételi kérelemben nyilatkozni kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni. . A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet, ha érdekeltségét igazolja. A tag alapvető jogai A tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani: a felét a tagok személyes közreműködése arányában kell felosztani. Pótbefizetés: Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal kötelezhetők

pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása után kerülhet sor. ( A tagsági jogviszony megszűnik, ha a) a tag a szövetkezetből kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette; c) a tag meghal vagy megszűnik; d) a bíróság a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik. átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal el kell számolni. A tagot (vagy jogutódját) a vagyoni

hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis. 4.Szociális szövetkezet és foglalkoztatási szövetkezet A szociális szövetkezet célja, hogy a hátrányos helyzetben lévő munkalehetőséget teremtsen, szociális helyzetüket javítsa, illetve elősegítse. tagjainak A szociális szövetkezet közhasznú lehet. Szociális szövetkezet tagja lehet: - természetes személy, - helyi vagy nemzetiségi önkormányzat,(ezek jogi személyiségű társulása) - karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet. Az

önkormányzat és a karitatív szervezet kivételével mindenki köteles személyes közreműködést vállalni. A nem természetes tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát. Ha a karitatív szervezet elveszti közhasznúságát, megszűnik a tagsági viszonya. A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési viszonyban állók számára elő írhatja, hogy belépéskor nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, azt csak később ( egy éven belül) kell a szövetkezet rendelkezésére bocsátania. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és tulajdonába kerül javaknak a szövetkezet részére történő átadással teljesíti. - 19/b. A hitelezők jogi helyzete a felszámolási eljárásban. Egyezség a felszámolási eljárásban Az eljárás befejezésének lehetséges módozatai. Az

egyszerűsített felszámolási eljárás szabályai. ( A hitelezők jogi helyzetére vonatkozó szabályok a 19/b. tételnél találhatóak) Egyezség a felszámolás során A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket nem érvényesíthetik. A gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a legfőbb testületi szerve (v. alapítója) gyakorolja Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. A bíróság - az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult

hitelezőket idézi, - a felszámoló javaslata alapján végzésében meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. A tárgyaláson a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások kielégítésének sorrendjében, teljesítési határidejének módosításában, kielégítésének arányában és módjában, továbbá mindabban, amit a felek szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. A hitelezők az egyezség megtartását ellenőrizhetik. Az egyezség megkötésének feltétele: hogy ahhoz a jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban hozzájárul, feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - kivéve a munkabér és munkabér jellegű juttatások és az ezeket terhelő járulékok jogosultjait, továbbá a tartásdíj,

életjáradék, kártérítési járadék stb. követelések jogosultjait - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). A felszámoló az egyezségkötés napjával felszámolási zárómérleget és bevételköltségkimutatást készít és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadja. A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, a vitatott követelést elkülönítetten kell kezelni, vagyonhányadát a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Ha alaptalan volt a hitelezői követelés, a külön kezelt részt csoportján belüli hitelezők kielégítésére kell fordítani. Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. 1

A felszámolás befejezése: A felszámoló elkészíti: - a felszámolási zárómérleget, - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, - záró adóbevallást, zárójelentést és - vagyonfelosztási javaslatot. Mindezeket megküldi a bíróságnak és - a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, és - intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. A záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: - a pénzeszközöket, - a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, - a be nem hajtott követeléseket, - a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, - a fel nem osztható vagyont, - a

felosztható vagyont. A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: - a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, - a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, - a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, - a kiegyenlített felszámolási költségeket. Az adós történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át, fennmaradó részét selejtezi, vagy őrzéséről gondoskodik Eleget tesz a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségeknek. A felszámoló felelőssége: a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő

időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára terjed ki. Ha jogszabályellenes vagyonkimentést észlel, és úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. A felszámolási eljárás befejezése 2 A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek, akik 30 napos jogvesztő határidőn belül írásbeli kifogással élhetnek. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben

szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig a kötelező sorrendben felosztja. A tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: 1. a felszámolás költségei, 2. a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig. Ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. az irányadó, 3. a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, 4. a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő

más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, 5. a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a vízés csatornadíjak, 6. egyéb követelések, 7. a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, 8. azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685 § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk.

685/B §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkeztek. Felszámolási költségek a következők: - az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a végkielégítést, valami juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); - a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá

vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a felszámolás elősegítésére létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás 3 kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; - a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; - az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; - a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; - az adós iratanyagának rendezésével,

elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; - a felszámoló nem érvényesített díja, amely tartalmazza a felszámoló által létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is. A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat a járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében. Megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú szerződést kötni. A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák

megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel, felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor – a járadákjellegű követelésekért. Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel

tartozik, a felszámolónak kell képviselnie. A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása Ha a felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. Egyszerűsített felszámolás Ha a vagyon - a várható felszámolási

költségek fedezetére sem elegendő, vagy 4 - a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő

határidőn belül jelentsék be a felszámolónak. 5 21/b. Ismertesse a „Csődbűncselekmény”, a „Számvitel rendjének megsértése” és „A gazdasági titok megsértése” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit A számvitel rendjének megsértése Btk. 289 § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és

ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését megnehezíti. (3) Aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. (5) A büntetés bűntett miatt az (1)

bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény körében követik el. (6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. A bűncselekmény védett jogi tárgya a gazdasági ügymenet átláthatósága, nyomon követhetősége és ennek következtében áttételesen az adókötelezettség és járulékfizetési

kötelezettség megállapíthatósága. A bűncselekmény elkövetési tárgya gyakorlatilag a Számviteli törvény alapelveiben, illetve az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló törvényben kerültek megfogalmazásra. A számviteli törvény legfontosabb alapelvei adják tartalmilag a bűncselekmény elkövetési tárgyának tartalmát. Ezek a vállalkozás folytatásának elve; a teljesség elve; a valódiság elve; a világosság elve; a következetesség elve; a folytonosság elve; az összemérés elve; az óvatosság elve; a bruttó elszámolás elve; a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve; és végül a költség-haszon összevetésének elve. Az elkövetési magatartás a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettség megszegése, illetve a bizonylati rend megsértése. Ezen túlmenően az alanyok körének kiterjesztése

révén az elkövetési magatartás körébe tartozik az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII tv 4 §-ban írt nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettség megszegése is. 1 A bűncselekmény eredménye a vagyoni helyzet áttekintésének, illetve ellenőrzésének a megnehezítése. A bűncselekmény az (5) bekezdés kivételével valamennyi fordulat esetében csak szándékosan követhető el, amely azt jelenti, hogy a kötelezettségek megszegése történhet szándékos tevéssel, de történhet szándékos mulasztással egyaránt, és célzat vagy motívum megfogalmazása hiányában ez esetekben az eshetőleges szándék is megalapozza a bűnösséget. A bűncselekmény alanya fő szabály szerint csak az a szervezet, illetve személy lehet, akire a Számvitelről szóló 2000. évi C törvény hatálya kiterjed Ugyanakkor viszont az Egyszerűsített Vállalkozói Adóról szóló 2002. évi XLIII tv 4 §-ának (3) bekezdése értelmében

a közkereseti és betéti társaság választásától függően teljesítheti az EVA-val összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit akár e törvény alapján, akár a Számviteli törvény szerinti kettős könyvviteli rendszerben. Ezek szerint az adózó a választását formanyomtatványon közli az adóhatósággal és később ezt nem vonhatja vissza és nem változtathatja meg. A 2002. évi XLIII tv 4 § (4) és (5) bekezdése szerint az EVA köteles adóalanyok ugyan úgy a törvény melléklete szerint kötelesek nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. Ennek megfelelően a bűncselekmény alanyai azok a személyek is, akik a választásuktól függően kikerültek a Számviteli törvény hatálya alól, viszont nyilvántartási és bizonylatolási kötelezettségüket megszegik. A bűncselekmény az áttekintés, illetve az ellenőrzés megnehezítésével

befejezett. A (3) bekezdés a minősített eseteket sorolja fel. A törvény (5) bekezdése enyhébben bünteti, ha a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el. E körben mind a tudatos, mind a hanyag gondatlanság szóba jöhet, bár kétségtelen, hogy a negligenciának lehet gyakorlati jelentősége. Csődbűncselekmény Btk 290. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes

más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja. (4) A

büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. (5) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2 (6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. A bűncselekmény jogi tárgya a csődeljárás és a felszámolási eljárás eredményes lefolytatása révén a hitelezők érdekének védelme. A bűncselekmény elkövetési tárgya tehát a fedezetül szolgáló vagyon. A vagyon lehet

ingó és ingatlan, feltéve, hogy végrehajtás alá vonható. Vagyon mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít [Csődtörvény 1. § (3) bek e) pont]. Az elkövetési magatartások: - a vagyon elrejtése, megrongálása, megsemmisítése, használhatatlanná tétele, - színlelt ügylet megkötése, kétes követelés elismerése, - veszteséges üzlet megkezdése illetve folytatása, - a vagyon színlelt vagy tényleges csökkentése. A vagyon elrejtése azt jelenti, hogy az adós a végrehajtás alá vonható vagyonát a hitelező számára hozzáférhetetlenné teszi. Az eltitkolás mindössze annyiban különbözik az elrejtéstől, hogy a hitelező ez esetben nem is szerez tudomást a vagyon létezéséről, így azt már elrejteni sem kell, mindössze nem kell mások tudomására hozni. Ez esetben a vagyon be sem kerül az adós nyilvántartásába A megrongálás a vagyontárgy állagának olyan károsítását

jelenti, amelynek következtében a dolog korlátozottan alkalmas eredeti funkciójára, így rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és értéke is csökken. A megsemmisítése a dolognak a vagyontárgy állagának végleges megszüntetése olyan mértékben, hogy eredeti állapotába már nem állítható vissza. A használhatatlanná tétel állagkárosodás nélkül járó olyan beavatkozás, amelynek következtében a vagyon rendeltetésszerű használatra átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná válik. A színlelt ügyletek a felek valóságos akaratát elpalástolják. Kétes követelés elismerése esetén az adós olyan követelést ismer el, amelynek ténybeli alapja vagy jogi indokoltsága vitatható és vitatja, ám ennek ellenére egyoldalú jognyilatkozatával a fedezet hiányában behajthatatlan követelést a hitelezők listájába foglal, amely már önmagában vagyoncsökkenést eredményez. Veszteséges üzletbe kezdés illetve veszteséges üzlet

folytatása csak akkor tényállásszerű, ha azt az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétesen fejtik ki. Az ésszerű gazdálkodás meghatározása rendkívül nehéz, ugyanis a gazdálkodás önmagában tartalmaz valamelyik fél oldalán bizonyos kockázati elemeket. Az ésszerű gazdálkodással ellentétesen más módon csökkenti a vagyonát az, aki pl. olyan üzletbe kezd, amelynél tudatos veszteséggel számol, de abban reménykedik, hogy végül a szokásosnál lényegesen nagyobb nyereségre tesz szert. A megengedett kockázatvállalás kizárja a cselekmény jogellenességét. A veszteséges üzlet megkezdése, vagy a veszteséges üzlet folytatása már önmagában ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel feltéve, hogy az adós átlátja vagy át kellene látnia tevékenységének jellegét. A bűncselekmény eredménye a hitelezői igények kielégítésének teljes vagy részleges meghiúsítása. Az (5) bekezdésben írt harmadik alapeset

„adminisztratív csődbűntett” néven vált közismertté, amely találóan jelzi, hogy ebben az esetben másról van szó, mint az (1) és (3) bekezdés esetében, mivel az elkövetési magatartás nem a vagyonnal, hanem az adatszolgáltatási, adminisztratív tevékenységgel van összefüggésben. 3 A bűncselekmény valamennyi fordulata csak szándékosan követhető el, amely egyben azt is jelenti, hogy az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához. 4 23/b. Ismertesse a „Sikkasztás”, „Csalás”, és a „Hűtlen kezelés” bűncselekmények, valamint a „Tulajdon elleni szabálysértés” legfontosabb jellemzőit, határolja el e bűncselekményeket a „Tulajdon elleni szabálysértés”-től Sikkasztás 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka

vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentős értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A sikkasztás a lopáshoz hasonlóan elsajátító jellegű bűncselekmény. Megkülönböztető sajátossága, hogy a sikkasztásnál az elkövető jogszerűen kerül az idegen dolog birtokába, miután azt rábízták. E bűncselekmény jogi tárgya a tulajdonviszonyok rendje A cselekmény elkövetési tárgya az elkövetőre bízott idegen dolog. Kizárólag a más által az elkövetőre bízott idegen dologra nézve lehet elkövetni, ha a dolog közös tulajdonban van, a sikkasztás e dologra nézve nem követhető el. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. Ez lehet akár áruszállítás, gazdálkodás, használat, kezelés, gondozás, vagy személyes őrizet. Ugyancsak közömbös a sikkasztás szempontjából a rábízás

időtartama. Az történhet igen rövid időre is A sikkasztás elkövetése kétféle magatartással valósulhat meg: a rábízott dolog jogtalan eltulajdonításával, illetőleg a dologgal való sajátjakénti rendelkezéssel. Az eltulajdonítás lényegében a tulajdoni állapotok megváltoztatását jelenti, az eredeti tulajdonállapot megszüntetését és egy új létrehozását. Az eltulajdonításnak jogtalannak kell lennie, ami azt jelenti, hogy azt sem jogszabály, sem az erre jogosult nem engedi meg. A sajátjaként rendelkezés lényegileg különbözik a jogtalan eltulajdonítástól. Ez az elkövetői magatartás azt jelenti, hogy a terhelt a jogosult személy engedélye nélkül időlegesen tanúsít olyan magatartást, amelyre csak a tulajdonos, vagy annak hozzájárulásával más lenne jogosult. A sikkasztás csak szándékosan követhető el. 1 A bűncselekmény alanya tettesként és társtettesként csak olyan személy lehet, akire a dolgot rábízták.

Csalás 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. (3) (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a

jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. A bűncselekmény jogi tárgya vagyoni jog, amely azonban nemcsak tulajdonjogból, hanem kötelmi jogviszonyból is keletkezhet. A csalás törvényi tényállási elemei a jogtalan haszonszerzés végett másnak tévedésbe ejtésével, vagy tévedésben tartásával kár okozása. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás. A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól. A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A

törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható. A tévedésben tartás esetében a tévedés az elkövetőtől függetlenül „keletkezett”, az elkövető azonban felismerve a másik fél tévedését nem oszlatja el, esetleg erősíti azt. A célzatos elkövető magatartás eredményeként bekövetkező eredmény a kár. A kár : a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés Az elkövetői magatartás mindkét fajtája szándékos, ezen túlmenően célzatos, az elkövető célja a jogtalan haszonszerzés. Ebből következően a csalás eshetőleges szándékkal nem követhető el. Kiemelést érdemel, hogy az elkövetőnek nem célja a károkozás, hanem kizárólag a jogtalan haszonszerzés. A csalás elkövetője bárki lehet. A csalás befejezetté válik, amikor a kár bekövetkezik. 2 Hűtlen kezelés 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak

meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekmény tárgya az idegen vagyon. A cselekmény sértettje akár természetes, akár jogi személy lehet, akinek - amelynek - a vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a vagyoni hátrány bekövetkezik. A

bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon „rábízása”, nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A hűtlen kezelés esetében a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető - a vagyonkezelő - gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt. A hűtlen kezelésnél nincs eltulajdonítási szándék. A bűncselekmény elkövetési magatartása a kezelési kötelezettségszegés. Ez a kötelezettség tartalmát illetően alapulhat jogszabályon, de szerződésen, írásbeli, vagy szóbeli megállapodáson is. A jogszabály szövege még csak példálódzó jelleggel sem sorol fel ilyen magatartásokat. A kötelességszegés mind aktív, mind passzív magatartással elkövethető A hűtlen kezelés materiális bűncselekmény, a megvalósulásához a vagyonkezelési kötelezettség megsértésének következtében az eredménynek, a vagyoni

hátránynak be kell következnie, ennek hiányában az elkövetési magatartás tanúsítása kísérletet valósít meg. A vagyoni hátrány: a kár (a vagyonban okozott értékcsökkenés) és az elmaradt vagyoni előny. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető szándékának ki kell terjednie a kötelességszegésre és az eredményre (vagyoni hátrányra) egyaránt. Ha az eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, más - többnyire hanyag kezelés vétsége (bűntette) - terheli. A hűtlen kezelés alanya - mind tettes, mind társtettesként - csak az a személy lehet, akit a vagyon kezelésével megbíztak. A tulajdon elleni szabálysértések 157. § (1) Aki a) húszezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést, csalást, szándékos rongálást, c) húszezer

forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 3 (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. (5) Aki a húszezer forintot meg nem haladó lopást mező-, illetőleg

erdőgazdaságilag hasznosított földön lévő terményre, termékre, illetve haszonállatra, vagy az ott elhelyezett felszerelésre, eszközre követi el, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A tulajdon elleni szabálysértések szorosan kapcsolódnak a Btk.-ban meghatározott vagyon elleni bűncselekményekhez, hiszen ezek a cselekmények csak az elkövetési érték, az okozott kár, illetve vagyoni hátrány mértéke tekintetében különböznek a bűncselekményi alakzatoktól. A törvény nem is határozza meg az egyes tulajdon elleni támadásokat, (lopás, sikkasztás stb.) azok fogalma tekintetében teljes egészében a Btk.-ra hagyatkozik A tulajdon elleni szabálysértések bűncselekménnyé „emelő” körülményeit ugyancsak a Btk. tartalmazza A szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó

értékhatárt 20.000 Ft A szabálysértési értékhatárra elkövetett vagyon elleni cselekmény lehet viszont bűncselekmény is, ha a Btkban meghatározott minősítő körülmények valamelyike (pl. a lopást üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal stb.) valósították meg A törvény - mivel kétséget kizáróan tulajdon elleni támadásról van szó - az orgazdaságot is a tulajdon elleni szabálysértések körébe sorolja. A helyes minősítés érdekében vizsgálni kell, hogy ténylegesen milyen értékű vagyontárgy került veszélybe és az elkövető szándéka milyen értékű vagyontárgy eltulajdonítására, elsikkasztására, stb. irányult A jármű önkényes elvételének szabálysértési alakzata: az elkövetési magatartás a jogtalan használat céljából történő járműelvétel, a bűncselekménytől elhatároló elem pedig az elkövetés tárgya, amely csak nem gépi meghajtású jármű lehet. Ezek a vagyon elleni cselekmények kizárólag

szándékosan követhetőek el. 4 22/b és 24/b tételek Költségvetési csalás 396. § (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy

évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló

jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek

költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy

felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1 Jövedékkel visszaélés elősegítése 398. § (1) Aki a) jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély nélkül vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve b) a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül vagy jogszabály megszegésével előállít, megszerez vagy tart,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) üzletszerűen, b) jelentős mennyiségű alapanyagra vagy zárjegyre, c) jelentős vagy azt meghaladó értékű adójegyre követik el. (3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a) az alapanyag jelentős mennyiségű, ha aa) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolaj-adalékként, illetve hígító anyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén a 20 000 litert, ab) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén a 45 000 kilogrammot, 3 ac) adómérték nélküli gáz-halmazállapotú szénhidrogén esetén a 100 000 nm -t, ad) cukorcefre esetén a 10 000 litert, ae) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén a 25 000 litert, af) szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott

dohány esetén az 5 kilogrammot, b) a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot meghaladja. A számvitel rendjének megsértése 403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja. (3) A büntetés

az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealapkezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el. (4) E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott

nettó árbevétel húsz százalékát és mérlegfőösszeg húsz százalékát is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot. Csődbűncselekmény 404. § (1) Aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy 2 c) az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a

hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a) fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével idézi elő, és ezzel vagy b) fizetésképtelensége esetén az (1) bekezdésben meghatározott magatartások valamelyikével a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el, vagy b) a tényleges vagy színlelt vagyoncsökkenés mértéke különösen jelentős. (4) Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a

csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Az (1)-(3) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkor büntethető, ha a) a csődeljárást megindították, b) a felszámolást, kényszertörlési, illetve kényszer-végelszámolási eljárást elrendelték, vagy c) a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. (6) A csődbűncselekményt tettesként az követheti el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra lehetősége van, akkor is, ha a vagyonnal történő rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban 404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a

számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404 §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tartozás fedezetének elvonása 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. (4) Tartozás fedezetének elvonása

miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység 406. § Aki árut a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Saját tőke csorbítása 407. § A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 408. § Aki törvényben előírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, 3 b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő

szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 409. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy c) közhitelű

nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad

legalább tíz százalékával vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyással rendelkezik. Bennfentes kereskedelem 410. § Aki a) bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, b) a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást azzal bíz meg, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, vagy c) előnyszerzés végett bennfentes információt illetéktelen személynek átad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Tőkebefektetési csalás 411. § Aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával vagy b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat

tőkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tőkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Piramisjáték szervezése 412. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül, vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Gazdasági titok megsértése 413. § (1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan

előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 4 (2) Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt. Értelmező rendelkezések 414. § (1) A 410 és a 411 § alkalmazásában pénzügyi eszközön a) a pénzügyi eszközt, az egyéb tőzsdei terméket és bármilyen más eszközt, amelynek a

forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történő forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be, b) azt a pénzügyi eszközt, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely, az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétől vagy árfolyamától függ, c) a rendszeres vagy rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt is érteni kell. (2) A 409. és a 411 § alkalmazásában vezető állású személy: a) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy, c) minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági

szerződése ilyenként határoz meg. XLII. FEJEZET A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK Vesztegetés 290. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személynek vagy rá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan előnyt, hogy a kötelességét megszegje, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el. (3) A büntetés a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő, aki a vesztegetést külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében

tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Vesztegetés elfogadása 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek 5 adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig, b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen

követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan

vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Értelmező rendelkezés 292. § A 290-291 § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Hivatali vesztegetés 293. § (1) Aki hivatalos személyt a működésével kapcsolatban neki vagy rá tekintettel másnak adott vagy ígért előnnyel befolyásolni törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi

hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el. (4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetve ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (5) Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személy, ha a (4) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el. (6) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös

méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hivatali vesztegetés elfogadása 294. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt vezető beosztású hivatalos személy követi el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) az előnyért aa)

hivatali kötelességét megszegi, ab) hatáskörét túllépi, vagy 6 ac) hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetve b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendő az a külföldi hivatalos személy, aki az ott meghatározott bűncselekményt követi el. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban 295. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági, választott bírósági vagy hatósági eljárásban törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, neki

vagy rá tekintettel másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban 296. § (1) Aki azért, hogy a bírósági, választott bírósági vagy hatósági eljárásban

törvényes jogait ne gyakorolja, vagy kötelezettségeit ne teljesítse, előnyt kér, az előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság, illetve az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a

kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 297. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést vagy vesztegetés elfogadását követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Vesztegetés feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. Befolyás vásárlása 298. § (1) Aki a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, másnak előnyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

gazdálkodó szervezet, illetve egyesület részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el. 7 Gazdasági csalás 374. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást ba) bűnszövetségben, bb) üzletszerűen követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági

csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a gazdasági csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást a (3) bekezdés ba) vagy bb) pontjában meghatározott módon követik el. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás 375. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve

egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás jelentős kárt okoz, vagy b) a nagyobb kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a

különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a külföldön kibocsátott elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül. Hűtlen kezelés 376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó

vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. 8 (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a

különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében Pénzmosás 399. § (1) Aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy aa) az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy ab) a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, b) dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található, eltitkolja, vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy

harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bűncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,

biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 400. § (1) Aki a más által elkövetett bűncselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés

három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító 9 pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethető az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja,

feltéve, hogy a bűncselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 401. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Értelmező rendelkezés 402. § (1) A 399-400 § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. (2) A 399-400. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi

szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap kezelési, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, vagy biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítői, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni. 405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló

vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. (4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. Engedély nélküli nemzetközi kereskedelmi tevékenység 406. § Aki árut a behozatalához vagy kiviteléhez szükséges engedély nélkül az ország területére behoz, vagy onnan kivisz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Saját tőke csorbítása 407. § A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság vagy az európai szövetkezet vezető tisztségviselője vagy tagja, aki a társaság saját tőkéjét részben vagy egészben elvonja, bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 408. § Aki törvényben előírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási, illetve befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámoló házi, központi értéktári vagy központi szerződő fél, 10 c) biztosítási, viszontbiztosítási vagy független biztosításközvetítési, d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 409. § (1) A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki közreműködik abban, hogy a) a gazdálkodó szervezet a

székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető, b) közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül, vagy c) közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki közhitelű nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja

elő, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) E § alkalmazása szempontjából tényleges tulajdonosnak minősül az a személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával . A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA, ISMÉRVEI. AZ ELKÖVETŐK A BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYOK RENDSZERE. BÜNTETÉSEK, INTÉZKEDÉSEK A bűncselekmény fogalma Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A bűncselekmény bűntett vagy vétség. Bűntett az

a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség. A bűncselekmény általános fogalmának összetevői: a cselekmény, a bűnösség, a társadalomra veszélyesség és a büntetni rendeltség. E négy elemnek együttesen kell meglenni, ha bármelyik hiányzik,nem jön létre bűncselekmény. Cselekményen nem csupán aktív magatartás értendő, vannak olyan bűncselekmények is, amelyek nem-tevéssel, mulasztással követhetőek el. 11 A bűnösség magában foglalja a szándékosságot, a gondatlanságot és a szándékon túli eredményt is. A társadalomra veszélyesség a Btk. különös részében meghatározott bűncselekmények, magatartások (jogellenes és büntetendő cselekmények) absztrakt módon veszélyesek a társadalomra, azonban a konkrét cselekmény elbírálása során a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak és

bíróságnak minden esetben vizsgálniuk kell, hogy az adott magatartás egyáltalán veszélyes-e, illetve, hogy milyen fokban veszélyes a társadalomra. A társadalomra veszélyességet kizárhatják a törvényben meghatározott okok, így a jogos védelem, a végszükség, az elöljáró parancsa, valamint a jogelmélet által kimunkált okok, így a hivatali kötelesség teljesítése, a sértett beleegyezése, a megengedett kockázatvállalás, az orvosi kötelezettség teljesítése, a házi fegyelmi jog gyakorlása stb. A büntetni rendeltség azt jelenti, hogy csak olyan magatartás tekinthető bűncselekménynek, amit a törvény büntetendő cselekményként megfogalmaz, és amire büntetés kiszabását rendeli. A bűncselekmények fajtái: - a bűncselekmény súlya szerint lehet bűntett és vétség . - Szándékosság és gondatlanság Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe

belenyugszik. Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A szándékosság a bűnösség egyik megnyilvánulási formája, melynek két alakzata van: - az egyenes szándék (dolus directus): az elkövető kívánja cselekménye következményeit, ennek megfelelően a cselekményt akaratlagosan végrehajtja, - az eshetőleges szándék (dolus eventualis): az elkövető a következményeket nem kívánja, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik bekövetkezésükbe. A gondatlanság a bűnösség másik megnyilvánulási formája, melynek két alakzata van: - a tudatos gondatlanság (luxuria) esetén az elkövető előre látja magatartása lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok

elmaradásában. Érzelmi oldalon különbözik tehát az eshetőleges szándéktól. Akkor állapítható meg, ha az elkövető valamilyen tényre alapozza bizakodását. - a hanyagság (negligencia) esetén az elkövetői oldalon a cselekmény előrelátása, mint tudati elem és a cselekményhez kapcsolódó érzelmi, lelki elem is hiányzik. Ebben az esetben a büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának a feltétele, hogy 12 - objektíve lehetséges lett volna-e a magatartás lehetséges következményeinek az előrelátása -szubjektíve az elkövető tanúsította-e a tőle elvárható figyelmet, illetve körültekintést. A tőle elvárhatóság tehát nem azonos az általában elvárhatósággal, azaz minden esetben figyelemmel kell lenni a terhelt fizikai és szellemi adottságaira, sajátos képességeire és esetleges szaktudására is. A gondatlan magatartás csak akkor büntethető, ha a Btk. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az adott bűncselekmény

gondatlan változata is büntethető. A bűncselekmény elkövetői Elkövetők a tettes, közvetett tettes és a társ tettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Az elkövetők fogalma valójában gyűjtőkategória, amelynek két fő csoportja van, a tettes(ek) és a részesek. A különbségtétel azon az alapon határozható meg, hogy a tettesek törvényi tényállási elemet valósítanak meg, míg a részesek nem valósítanak meg törvényi tényállási elemet. A tettes az a személy, aki önállóan vagy közvetett módon törvényi tényállási elemet, illetve annak a meghatározott kísérletét megvalósítja. A közvetlen tettes a törvényi tényállást saját tevékenységével valósítja meg. közvetett tettesség akkor jön létre, ha az elkövető nem önmaga, hanem más - büntetőjogilag felelősségre nem vonható személy felhasználásával, tipikusan rábírásával, követi el a bűncselekményt. (A közvetett tettesség esetei:

gyermekkorú, - beszámítási képességgel nem rendelkező személy, kényszer hatása alatt álló személy, fenyegetés hatása alatt lévő személy felhasználása, tévedésben lévő személy igénybevétel ,a katona nem büntethető a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el. A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó közvetett - tettesként felel A társ tettesség esetén az elkövetők egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el a cselekményt. Az alanyi oldalon a szándékegységet, a tárgyi oldalon a törvényi tényállás részben vagy egészben történő közös megvalósítását jelenti. A társ tettesség megállapításához általában szükséges a cselekmény tárgyi oldalán az időbeli és térbeli egybeesés, de adott esetben, amikor a több szándékegységben lévő elkövető magatartása összhatásában alkalmas az eredmény előidézésére,

akkor az együttes jelenlét nem feltétlenül szükséges. A részesi magatartások közös jellemzői: a járulékosság, az okozatosság és a szándékosság. - A járulékos jellege azt jelenti, hogy önmagában nem létezhet, hanem feltételez legalább egy tettest, aki büntetőjogilag felelősségre vonható, és aki legalább megkezdte a bűncselekmény végrehajtását, s a bűncselekményt legalább kísérleti szakaszba juttatta. Amennyiben erre nem kerül sor, a részesi cselekmény - ha azt a törvény büntetni rendeli - előkészületnek minősülhet. - A részesi magatartásnak okozati összefüggésben kell lennie a tettesi alapcselekménnyel oly módon, hogy a felbujtó annak döntő előidézője, míg a bűnsegéd annak a segítője. Időben a részesség a bűncselekmény végrehajtásának befejezéséig állapítható meg. Állapot-bűncselekmények esetén a 13 bűnsegédi közreműködés a jogellenes állapot megszűnéséig kifejthető. A befejezés

után már csak a bűnkapcsolatok egyéb formáira (pl. bűnpártolás, orgazdaság) kerülhet sor Mind a részes, mind a tettes magatartásának szándékosnak kell lennie. A részes nem felel sem a szándékon túli eredményért, sem a tettes által megvalósított mennyiségi, illetve minőségi túllépésért. a.) A felbujtás lényege hogy mást (a tettest) szándékosan rábír arra, hogy egy vagy több konkrét bűncselekményt kövessen el. A felbujtói tevékenységnek értelemszerűen meg kell időben előznie a bűncselekmény végrehajtásának megkezdését. A rábírásnak kifejezettnek és egyértelműnek kell lennie, de ezen túl nincs alakisághoz kötve, a felbujtó akaratkifejeződésnek azonban a címzetthez (a tetteshez, illetve tettesekhez) el kell jutnia. b.) A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához történő szándékos segítségnyújtás, ami az elkövetési magatartás szerint lehet fizikai, illetve pszichikai segítés. A

fizikai bűnsegéd magatartásának alkalmasnak kell lennie arra, hogy elősegítse a bűncselekmény végrehajtását, arra alkalmas, hogy megkönnyítse a tettes tevékenységét. A pszichikai bűnsegéd a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai: a büntethetőséget kizáró és a büntethetőséget megszüntető okok. A büntethetőséget kizáró okok a cselekmény elkövetésének idején meglévő olyan körülmények, amelyek eleve kizárják a bűncselekmény létrejöttét, így a büntetőjogi felelősségre vonást is. Ezzel szemben a büntethetőséget megszüntető okok esetében a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett olyan körülményekről van szó, amelyek az eredetileg meglévő, ténylegesen létrejött büntethetőséget szüntetik meg. A büntethetőséget kizáró okok a) a gyermekkor, b) a kóros

elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a magánindítvány hiánya, h) a jogszabály engedélye i) a törvényben meghatározott egyéb ok. 14 A gyermekkor: Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. Kivétel: az emberölés, testi sértés, rablás, kifosztás bűncselekménye, ezek esetében a 12 életévet betöltött elkövető már büntethető, ha a felismeréshez szükséges belátási képességgel rendelkezik, A kóros elmeállapot: Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Ez a rendelkezés nem alkalmazható arra, aki a cselekményt

önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. A kényszer és a fenyegetés: A kényszer és a fenyegetés az elkövetőt a külvilágból érő olyan inger, amely alkalmas arra, hogy az elkövetőt képtelenné teszi az akaratának megfelelő, vagy az egyébként helyes felismerésének megfelelő magatartást tanúsítására. A tévedés: A tévedés két fajtája: a ténybeli tévedés amikor az elkövető nem büntethető olyan tény miatt, amilyről az elkövetéskor nem tudott, és a társadalomra veszélyességben való tévedés.,amikor az elkövetőnek alapos oka van arra, hogy abban a téves feltevésben követi el cselekményét, hogy az a társadalomra nem veszélyes. A jogos védelem: Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a

védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el, továbbá ha az a lakásba, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl. A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. A végszükség .A végszükség: meghatározott feltételek megléte esetén - a saját, vagy mások személyének, illetve javainak védője, a közérdek védelmében eljáró számára biztosít büntetlenséget, feltéve, hogy a veszélyhelyzetet nem ő

idézte elő, és cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint aminek elhárítására törekszik. A magánindítvány hiánya: Ebben az esetben ugyan maga a bűncselekmény létrejön, a büntethetőség is fennáll, de az indítvány hiánya megakadályozza a büntetőeljárás megindulását, ugyanis a sértett döntheti el, hogy kívánja-e az eljárás megindítását és az elkövető megbüntetését. A büntethetőséget megszüntető okok: a) az elkövető halála, 15 b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. Az elkövető halála: A terheltnek az eljárás jogerős befejezése előtt bekövetkezett halála esetén, az eljárási szaktól függően a nyomozóhatóság, ügyészség, vagy a bíróság megszünteti az eljárást. Az eljárás jogerős befejezését követően bekövetkezett halál jogi konzekvenciája, hogy a bíróság megállapítja, hogy a kiszabott büntetés nem hajtható végre. Az

elévülés: A büntethetőség elévülése a különös részi tényállásban meghatározott büntetési tételhez igazodik. Vannak bűncselekmények, melyek nem évülnek el, mint pl a háborús büntettek, az emberiség elleni bűncselekmények stb. A kegyelem: két féle lehet, a közkegyelem, amelyet az Országgyűlés és az egyéni kegyelem, melyet a Köztársaság elnöke gyakorol. Tevékeny megbánás: Nem büntethető, aki a személy elleni, közlekedési, vagy vagyon elleni háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. Büntetések: Főbüntetések: a) a szabadságvesztés, b) az elzárás, c) a közérdekű munka, d) a pénzbüntetés, e) a foglalkozástól eltiltás, f) a járművezetéstől eltiltás, g) a kitiltás, h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, i) a

kiutasítás. Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás. A szabadságvesztés A szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak végrehajtását fogházban, börtönben vagy fegyházban rendeli végrehajtani. A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. 16 Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében megállapítja a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. Nem bocsátható feltételes szabadságra a) a többszörös visszaeső, ha a szabadságvesztést fegyház fokozatban kell végrehajtani, b) az erőszakos többszörös visszaeső, c) aki a bűncselekményt

bűnszervezetben követte el, d) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi, határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt követett el. Határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevő részével, de legalább egy év. Az életfogytig tartó szabadságvesztés Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja. Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét

csak a Btk-ban meghatározott súlyos bűncselekmények esetében zárhatja ki pl.: emberiesség elleni bűncselekmény terrorcselekmény az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, stb. Az elzárás: Az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. A közérdekű munka: A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke negyvennyolc, legnagyobb mértéke háromszáztizenkettő óra. A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében -, díjazás nélkül végzi. A pénzbüntetés A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. A

pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább ezer, legfeljebb ötszázezer forintban kell meghatározni. A foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. A foglalkozástól eltiltás határozott ideig (1-10 év) tart, vagy végleges hatályú. FIGYELEM ! Foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a) gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, b) gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, c) egyéni cég tagja, 17 d) egyéni vállalkozó vagy e) a civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselője. A járművezetéstől eltiltás büntetést azzal szemben lehet kiszabni, aki

az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ. A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. Legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év A kitiltás Akinek ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti, egy vagy több településről, vagy egy település, illetve az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani.,legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás A bíróság az elkövetőt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel vagy az onnan történő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt eltilthatja a) bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától, vagy b) bármelyik sportlétesítménybe való belépéstől, amikor

az valamely sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgál. Legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A kiutasítás: Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét A kiutasítás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A közügyektől eltiltás A közügyek gyakorlásától el kell tiltani azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy azok gyakorlásában részt vegyen. Figyelem! A közügyektől eltiltott a) nem rendelkezik választójoggal, nem vehet részt népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt, d) nem delegálható törvényben

kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt, g) hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő, h) nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és i) nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője. A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, katonai rendfokozatát, megbízatását és kitüntetését, amelynek elnyerését a (2) bekezdés kizárja. 18 Intézkedések a) a megrovás, b) a próbára bocsátás, c) a jóvátételi munka, d) a pártfogó felügyelet, e) az elkobzás, f) a vagyonelkobzás, g) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, h) a kényszergyógykezelés, i) a jogi személlyel szemben

alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerinti intézkedések. Megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen. A próbára bocsátás: vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja a bíróság, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. A jóvátételi munka A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását egy évre elhalaszthatja, és jóvátételi munka végzését írja elő, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. A jóvátételi munkavégzés

előírása mellett pártfogó felügyelet is elrendelhető. Az elkövető - választása szerint - állami vagy önkormányzati fenntartású intézménynél, közhasznú jogállású civil szervezetnél, egyházi jogi személynél vagy azok részére végezheti a jóvátételi munkát. A jóvátételi munka tartamát órákban kell meghatározni, annak legkisebb mértéke huszonnégy, legnagyobb mértéke százötven óra. A pártfogó felügyelet rendelhető el a vádemelés elhalasztásának tartamára,a feltételes szabadság tartamára,a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka előírása mellet, a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges, továbbá pártfogó felügyelet alatt áll, akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak, az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a

szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. A bíróság ill. az ügyész ezen időtartamra különféle magatartási szabályokat írhat elő Az elkobzás El kell kobozni azt a dolgot, - amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, - amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, - amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amelyet a bűncselekmény befejezését követően e dolog elszállítása céljából használtak, - amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik. - azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. 19 A vagyonelkobzás Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra amelyet - az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, - a

kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett, - amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, - a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, - amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást a gazdálkodó szervezettel szemben kell elrendelni. Ha az elkövető vagy a gazdagodott személy meghalt, vagy a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni. Véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az

elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, a) amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg, b) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, illetve ha az elkövetőt megrovásban részesítették. A kényszergyógykezelés Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A

kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti. 20 25/b A pénzmosás lényege és folyamata. Ügyfél azonosítási feladatok A”Pénzmosás” és a „A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása” bűncselekmények rövid jellemzése

Pénzmosás 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1)

bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói

nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (6) Nem büntethető az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő

szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. 1 (3) Nem büntethető az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként

feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosás fogalma azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát és legális forrásból származóként tünteti fel. A pénzmosás három fázisát különbözteti meg az elmélet, nevezetesen az elhelyezést, a bujtatást és az integrálást. A bűncselekmény jogi tárgya a pénzintézetek törvényes működéséhez és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményességéhez fűződő érdek. A védett jogtárgy különbözőségére való tekintettel, a megelőző bűncselekmény elkövetője pénzmosás elkövetése miatt is felelősségre vonható, ha a szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, illetve azzal összefüggésben pénzügyi vagy bankműveletet végez. Az

elkövetési magatartás az (1) bekezdésben írt tényállás szerint a gazdasági tevékenység gyakorlása során történő felhasználás, illetve a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése. Az eredet eltitkolása a hatályos szabályozásban már nem elkövetési magatartás, hanem a cselekmény célzataként lett megfogalmazva. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el és a sajátos célzat megfogalmazásából következően kizárólag egyenes szándékkal. Az elkövetőnek a dolog felhasználása, illetve a pénzügyi vagy bankműveletek végzése során a dolog eredetének leplezése végett kell eljárnia, és ez jelenti a bűncselekmény célzatát. A (2) bekezdés a pénzmosás minősített eseteit sorolja fel. A törvény a pénzmosás előkészületét is büntetni rendeli, amennyiben kimondja, hogy aki a pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el. Büntethetőséget kizáró okot is megfogalmaz a

törvény arra az esetre, ha az elkövető a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A törvény gyakorlatilag a pénzmosás gondatlan elkövetését is bünteti abban az esetben, amikor az elkövető a más által elkövetett alapcselekményből származó dologra nézve követi el a cselekményt. (303/A §) A bűncselekmény alanya a törvényi megfogalmazásból kitűnően bárki lehet, aki a más által elkövetett, büntetendő cselekményből származó dologra nézve követi el a pénzmosást. A törvény ez esetben nem köti feltételként az alapcselekményhez, hogy szabadságvesztéssel legyen büntetendő, de figyelemmel arra, hogy a szerkesztési konstrukcióból következően a törvényi tényállás szorosan a Btk. 303 § (1) bekezdésében meghatározott cselekményhez kötődik, értelemszerűen jelen esetben is kizárólag a szabadságvesztéssel büntetendő

cselekmények elkövetése lehet maga az alapcselekmény. Ez a bűnösségi alakzat a hanyag gondatlanságot (negligentia) jelentheti, ugyanis ebben az esetben az elkövető a megfelelő körültekintés elmulasztása következtében nincs tisztában azzal, hogy az általa felhasznált, illetve pénzügyi vagy bankművelet alapját képező dolog bűncselekményből származik. A gondatlanságon belül súlyosabban büntetendő az elkövető cselekménye, ha az alapcselekményt a) különösen nagy vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetésialap-kezelő, elszámolóház, biztosító intézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követi el. A minősítő körülmények között az üzletszerűség nem szerepel, amely értelemszerűen abból következik, hogy az üzletszerűséget fogalmilag kizárja a gondatlanság. 2 A

pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény szempontjából két magatartás bír meghatározó jelentőséggel. Egyrészt az ügyfél-azonosítási kötelezettség, másrészt a bejelentési kötelezettség. Az ügyfél-azonosítási kötelezettséggel kapcsolatosan az 2003. évi XV törvény 3 § (1) bekezdése megállapítja, hogy a szolgáltató az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását elvégezni. A bűncselekmény alanya a törvényi megfogalmazásból következően bárki lehet, hiszen a tényállás az „aki” szóval jelöli az

elkövetőt. Ugyanakkor viszont nyilvánvaló, hogy az 2003 évi XV. törvény rendelkezése szerint nem bárki, hanem csak meghatározott tisztséget, munkakört betöltő személy követheti el a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását. A bűncselekmény alaptényállása szándékosan követhető el, és mivel a törvény sem célzatot, sem motívumot nem fogalmazott meg, így a bűnösség megállapításához elegendő az eshetőleges szándék is. A cselekmény kizárólag mulasztással valósítható meg A (2) bekezdés a gondatlan elkövetést rendeli büntetni, kizárólag az (1) bekezdésben említett bejelentési kötelezettségek elmulasztása tekintetében. A bűnösség megállapításához a Btk. 14 §-ában megfogalmazott gondatlanság mindkét alakzata, vagyis a tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyag gondatlanság (negligentia) egyaránt elegendő. A szövetkezet átalakulásának szabályai Az átalakulás közös szabályai: A

szövetkezet átalakulása során az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Átalakulásnak minősül az egyesülés (összeolvadás, beolvadás), a szétválás, a gazdasági társasággá átalakulás. Összeolvadás esetén az egyesülő szövetkezetek megszűnnek és vagyonuk az új szövetkezetre, mint jogutódra száll át. Beolvadás esetében a beolvadó szövetkezet megszűnik, vagyona pedig az átvevő szövetkezetre, mint jogutódra száll át. Szétváláskor a szövetkezet megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő szövetkezetekre, mint jogutódokra száll át. Iskolaszövetkezet átalakulásához az oktatási intézmény vezetőjének hozzájárulása kell. Nem alakulhat át a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló szövetkezet, amíg a tagok a vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében nem teljesítették. Az átalakulást kezdeményezheti - a tagok legalább tíz százaléka, vagy - az igazgatóság. Az iratokon az átalakulás

tényét fel kell tüntetni. 3 Az átalakulás során a szövetkezettől megváló tagok a tagsági jogviszonyuk megszűntekor kifizetett járandóságuk erejéig öt évig felelnek a jogelődnek a jogutód által nem fedezett nem fedezett és a tagsági viszonyuk előtt keletkezett tartozásaiért. A szövetkezet közgyűlése két alkalommal határoz: Az előkészítő közgyűlés - megtárgyalja az igazgatóság előterjesztését, - megállapítja, hogy a tagok egyet értenek-e az átalakulással, - felméri, hogy ki kíván a jogutód tagja lenni, - dönt az átalakulás formájáról. Ha az előkészítő közgyűlés egyet ért az átalakulással, kötelezi az igazgatóságot, hogy - készítse el a vagyonmérleg-tervezetet, - az átalakulással létrejövő szövetkezet, vagy gazdasági társaság nyitó vagyonmérlegtervezetét, - megválasztja a független könyvvizsgálót. (Átalakulási tervet a gt. szabályaihoz hasonló okok miatt kell, vagy lehet készíteni) A

második közgyűlés dönt az előkészítés során hozott intézkedésekről, dokumentumok elfogadásáról. A szövetkezet egyesülése: Két vagy több szövetkezet külön-külön tartott közgyűlésen elhatározhatja az összeolvadást vagy beolvadást, közös közgyűlésen pedig megállapítják az új szövetkezet alapszabályát, és megválasztják a tisztségviselőket. A versenytörvény vállalkozások összefonódására vonatkozó szabályait itt is figyelembe kell venni. A szövetkezet szétválása: A kezdeményezést követő harminc napon belül az igazgatóság összehívja az előkészítő közgyűlést, ahol döntenek a szétválás módjáról, és hogy ki, melyik szövetkezetbe fog tartozni A tagok nyilatkozata alapján az igazgatóság vagyonmegosztási javaslatot készít. Felelősség: A szétválás előtt keletkezett kötelezettségekért a szétváló szövetkezetek a vagyonmegosztás arányában felelnek. A szétválást követően felmerült

kötelezettségekért a jogutód szövetkezetek felelőssége egyetemleges. A szövetkezet gazdasági társasággá alakulása: A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezetek kivételével a szövetkezet korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakulhat át. Az igazgatóság feladata, hogy az előkészítő közgyűlésen indítványt tegyen, amelynek tartalmaznia kell: - az átalakulással elérni kívánt gazdasági célokról való tájékoztatást, - a tagok és munkavállalók jövőbeli helyzetét, - a javasolt társasági formát és - a javaslattevők és az igazgatóság álláspontját. Az átalakulási határozatnak tartalmaznia kel: 4 A szövetkezetnek korlátolt felelősségű társasággá átalakulás estén - a kezdeményező és a létrejövő társaság nevét, székhelyét, - az átalakuló szövetkezet vagyonmérlegét, - a társaság jegyzett tőkéjének értékét, társasági szerződés lényeges

pontjait, az átalakulás Időpontját, - a társaság vezető tisztségviselőinek megnevezését, - az egyes tagokat megillető törzsbetétek összegét. A szövetkezetnek részvénytársasággá átalakulása esetén: - a szövetkezeti tagok saját tőkéjének értékét és az annak megfelelő részvény névértékét, - a részvények számát, névértékét, - az egyes részvényfajták ismertetését, - az alapszabály lényegi tartalmát, - a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló nevét, adatait. A létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható. A cégbejegyzést követő kilencven napon belül a jogelődre és jogutódra vonatkozó végleges vagyonmérleget kell készíteni a cégbejegyzést követő kilencven napon belül. 5