Filozófia | Középiskola » Hercegfalvi Marianna - Filozófia

Filozófia jegyzet Készítette: Hercegfalvi Marianna ZH anyaga: ÓKOR Görög filozófia Milétoszi Iskola - Thales - Anaximenes - Anaximandros - Herakleitos Eleai Iskola - Parmenidész - Zénón Atomista filozófiából: Démokritosz Szofisztikából: - Protagoras - Gorgias - Szókratész - Platón - Arisztotelész Hellenisztikus Iskolák: 1. Epikoreizmus 2. Sztoicizmus 3. Szkepticizmus 4. Újplatónizmus KÖZÉPKOR 2 nagy alakja: Szent Ágoston - Patrisztika (Vallomások c.műve) Aquinói Szent Tamás - Skolasztika Szubsztancia: Minden dolog és jelenség változatlannak képzelt végső alapja, lényege. - 2 Filozófia: Világnézet tudománya – tudományos világnézet I.sze 6 században alakul ki ez a tudomány, amely mindent átfog Filozófia (philosophia) a philein=szeretni és a sophia=bölcsesség szóból származik. A philosopho szóhasználat Hérakleitosztól maradt ránk Arisztotelész szerint a filozófia: az a tudás, amelyre a filozófus törekszik és

amely filozófiának nevezhető, különbözik mindazok gyakorlati képességétől és ismereteitől, akik az élet egyes területeink tevékenykednek és ezeknek ismerői. A filozófia tárgya: A világnézet. Középpontban a világ és az ember viszonya áll A világra, mint egészre tesz fel kérdéseket. Fő kérdése: Miért? Bár Adorno megfogalmazása szerint „a filozófiának nincs tárgya, az maga a tárgy keresése” A filozófia nyelvezete: Elvontabb, általánosabb, mint a többi tudományé. A filozófia törvényszerűségei: Ezek a törvényszerűségek általánosabbak, egyetemesebbek a többi tudománynál, mert a közös törvényszerűségeket keresi. A lényeg feltárására törekszik, azaz az igazságot keresi. Állításait mindig megpróbálja igazolni, bizonyítani A filozófiának sajátos módszere van: a gondolkodás módszere. Dialektikus gondolkodás: Sokoldalúságában, bonyolultságában, összefüggéseiben látja a dolgokat. Mechanikus

gondolkodás: a dolgot kiemeli összefüggéseiből. A filozófia alapkérdése: a lét és a tudat kérdése. Materialista irányzat: A lét az anyagi valóság elsődleges voltát hangoztatja és hangsúlyozza a tudattal, eszmével, képzettel, nézettel szemben. Idealista irányzat: a tudat, a fogalom, eszme, nézet, képzet, stb. elsődlegességét hangsúlyozza a létező anyagi valósággal szemben. Materializmus tipikus fajtái: - Naiv vagy ösztönös materializmus (Milétoszi iskola) - Mechanikus materializmus ( Francia materialisták) - Dialektikus materializmus (Társadalmi felfogások) - 3 Idealizmus tipikus fajtái: - Objektív idealizmus (Tudomásul veszi a valóság létét, csak valami, vagy valaki által létrehozottnak tartja. Pld Isten Szent Ágoston) - Szubjektív idealizmus (A valóság érzeteink, képzeleteink függvénye. Pld Cant, Berkeley) Determinizmus: meghatározottság (determinált – meghatározott) Ez önmagában véve se nem materialista, se nem

idealista. Az által lesz materialista, vagy idealista, hogy ki, vagy mi révén lesz meghatározott. Nagy különbség van a törvényszerűség és a célszerűség között! Törvényszerűség: mindennek velejárója Célszerűség: tudat kell hozzá A munka az objektum és a szubjektum dialektikus egysége. Ebben a folyamatban az objektum szubjektivizálódik, a szubjektum pedig objektivizálódik. (Az ember tevékenysége során elsajátít és közben eltárgyiasít. Szobrász példa) GÖRÖG FILOZÓFIA (jó problémafelvetők voltak) I.sze 6sz Kis-Ázsia partjai mentén (szigetekkel taglalt partvidék) alakul ki Életmódjukból adódóan (tengeri kereskedelem) nem véletlen, hogy itt kezdtek először foglalkozni a matematikával, csillagászattal, stb. MILÉTOSZI ISKOLA Három kimagasló egyénisége volt, akik Naiv materialisták voltak - Thales ((Csillagász, a geometria megalapítója Görögországban.) - Anaximenes (Tanító volt.) - Anaximandros Felvetődött a

leglényegesebb kérdés: mi a világ lényege? (Mi a világ archéja?) A kérdést ekkor még – más tudományok hiánya miatt – nem is lehetett megválaszolni. Thales szerint a világ archéja a Anaximenes szerint a világ archéja a Anaximandros szerint a világ archéja az VÍZ LEVEGŐ APERION (kicsi, alkotó rész) Herakleitos szerint a világ archéja a TŰZ Naiv dialektikus volt. - 4 „Ezt a kozmoszt, amely ugyanaz mindenkinek sem Isten, sem ember nem alkotta senki, hanem van, volt és lesz örökké élő tűz, mely fellobban mértékre és kialszik mértékre.” A világon minden mozog. „Pantha rei” Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Minden változik Mindennek van ellentéte és azt megnevezzük Ellentétek objektívek (Tudatomtól függetlenül vannak, akár akarom, akár nem.) ELEAI ISKOLA: - Parmenidész (A csalóka érzékeléssel a fogalmi megismerést állítja szembe. A lét van, a nemlétező nincs, mert nem gondolható el. Nincs

keletkezés és elmúlás, csak lét van Ez nem keletkezhet sem a nemlétből, hiszen az nincs, sem a létezőből, hiszen az ő maga. A keletkezés és elmúlás csak látszat, az igazi létező azonos az elgondolttal, az az ész tárgya. Filozófiai tankölteményt írt, melyből sok verssor fennmaradt.) - Zénón Szerintük csak állandóság és nyugalom van, nincs mozgás. ATOMISTA ISKOLA: - Démokritosz Démokritosz Végtelennek képzelte a mindenséget, mert nem teremtette senki. A valóságban csak „teli” és „üres” van, mint létező és nemlétező, vagyis anyag és üres tér. Szerint a világ archéja az atom és az űr, mert minden atomokból áll. Ezek az atomok tulajdonságaikban különböznek egymástól. Pld súly, nagyság, tömeg, stb és ezek az atomok az űrben mozognak. Az atomok az űrben zuhanó esésük következtében összeütköznek és örvények jönnek létre, amelyek számtalan világ és test keletkezéséhez vezetnek. Mindig újabb

világok keletkeznek, s aztán tisztán mechanikai módon elmúlnak. Démokritosznál már megjelenik a lélek magyarázata. A lélek is atomokból áll, de a lélek atomjai kisebbek, finomabbak, gömbölyűbbek, puhábbak. Ő foglalkozik először a lélekkel ! SZOFISZTIKA ISKOLA: (Mi a jó? 1. természettől fogva jó, 2 konvenció szerint jó) (I.sz e 4sz) akkoriban új művelődési hagyomány, melynek lényege, hogy a nem nemesi származásúak is sikert érjenek el, ehhez magasabb képzettség és ügyes beszéd kellet. Mindkettőt a szofisták közvetítették, mint tanítók jártak városról városra, hogy fizetségért beszédművészetet, életbölcsességeket és államművészetet tanítsanak. Jellemző rájuk az emberhez való odafordulás Vitára törekednek és felvilágosításra. Bírálják a hagyományt, mindenekelőtt a vallást - 5 - Protagoras (Tanítói tevékenysége sok sikert és vagyont hozott számára, istentelenséggel vádolták, el kellett

menekülnie Athénból.) Gorgias (Athénban iskolát nyitott és első tanítója lett a beszédművészetnek, mellyel vagyont szerzett.) - Szókratész Ez idő tájt történik az antropológiai fordulat, mert előtérbe került az ember. „homo mensura” – ember a mérték SZÓKRAÉSZ - Módszere - Etikája - Védőbeszéde a legjelentősebbek Módszere: a bábáskodás A tanítványai felett bábáskodott, azaz a gondolatok létrejöttét segítette. Kérdéseket kérdésekkel irányított mindaddig, amíg a tanítványok saját maguktól fogalmazták meg azt, amit meg akart nekik tanítani. Etikája: Nála jelenik meg először az etikai gondolkodás. Racionalista etika, hiszen az erényeket a rációhoz(ész, értelem) köti, azaz a jó tudása maga a jó, a boldogság tudása maga a tudás. Az erényekhez azonban tudás is kell Védőbeszéde: (Platón írta meg) Feljelentették, hogy megrontja az ifjúságot és nem tiszteli az athéni isteneket. Nem vonja azonban vissza

a tanait, ezért halálra ítélték. (méreg pohár kiivása) Szókratész tanítványa: PLATÓN aki objektív idealista gondolkodó volt. Egy gazdag, vezető, athéni, arisztokrata családból származik. Társadalmi rangja révén vezető politikusi pálya várt rá, de ő (csalódott) elfordult a politikai élettől. Szókratész halála után elutazott Athénból és sokáig vándoréletet élt. Eladták rabszolgának és csak 40 évesen tért vissza Athénba, ahol megalapította az „Akadémiát” és csendes, visszavonult életet élt. Két különböző hatalmat különböztet meg: 1. LÁTHATÓ – érzéki (a sejtésre és a hitre épít) 2. BELÁTHATÓ – intelligibilis (értelem és ész tevékenysége révén jutunk el ide) A megismerés nem az érzékekkel, hanem a lélekkel jön létre. Platón egyértelműen a szellem világának adja az elsőbbséget a tapasztalattal, az anyagilag adottal szemben. A lélek halhatatlanságát hirdette. - 6 A szellem elsőbbsége a

tárgyilag érzékelhető világgal szemben Platónnal kezdődött, Arisztotelésszel folytatódott s végül a kereszténység által éleződött ki. Anyag és szellem szétválasztására épül a nyugati filozófia. Ezzel a dualizmussal találkozhatunk még a későbbiekben mint test-lélek, vagy anyag-eszme, vagy tapasztalat-veleszületett eszme ellentétével. Amikor a gondolkodás engedelmeskedni kényszerül, elveszíti funkcióját és „ideológiává” válik. Ez általában nem jellemző a görög filozófiára, különösen nem Platónra. „Barlanghasonlata” mellyel megkísérli leírni az embernek az útját a nemtudástól a tudásig: Rávetíti a barlangra a „tökéletes világ” Képét és az ember ezt látja. Ami nem maga A tökéletes világ, hanem csak egy másolata (Amit érzékeinkkel felfogunk, azok csak a valóság árnyai.) barlang itt áll az Ember itt van a „Tökéletes világ” Két fontos műve: 1. Idea tana (lényeg tana) 2. Államelmélete

Dualista gondolkodás. Szerinte 2 világ van Az egyik az ideák világa, a másik az Evilág. ( idea: objektív ideális: szubjektív) Ideák világa: mindennek van ideája. Jellemzői elsődleges, meghatározó, örök, végtelen, általános, lényegi. Evilág: E konkrét véges dolgok világa. Első ízben próbált magyarázatot adni a fogalmak világára. Azért volt objektív idealista gondolkodó, mert az ideák világát tartja elsődlegesnek. Nagyon következetes volt. Nem értékelte a művészetet, mert úgy gondolta, hogy a mi világunk csak az ideák világának másolata, ezért a művészet nem más, mint a másolat másolata. Ellenben értékelte a testedzést, matematikát és a zenét. Fő műve: Az állam 10 fejezetből áll. Nem önálló fejezetek, mert visszatérő problémák vannak benne Kidolgozza: az államok keletkezése, idea tana, lélektana, etikája - 7 Az államban 3 réteget különböztet meg 1. Vezetők - filozófusok - rendelkeznek a bölcsesség

erényével (etika) és tudakozó lélekrésszel (lélektan) mely a fejben található. Ők az aranylelkűek. 2. Katonák vagy őrök - rendelkeznek bátorsággal és indulatos lélekrésszel, mely a mellkasban van. Ők az ezüstlelkűek 3. Dolgozók (kézművesek, kereskedők) - mértékletesség erényével rendelkezni és vágyakozó lélekrésszel, mely a mellkas alatt található. Ők a vaslelkűek . Foglalkozik a rétegek egymás közötti viszonyával. Szerinte az első 2 réteg nem rendelkezhet tulajdonnal. Szerinte a férfiak és nők közötti különbség csak a nemiségükből adódik. Platón tanítványa: ARISZTOTELÉSZ Munkásságában minden filozófiai irányzat megtalálható. Jellemzően szerette a 3-as számot és mindenben a közép híve volt. Arisztotelész az ókor polihisztora volt, nagyon sok tudományág létrehozása fűződik a nevéhez, például tőle származik az első növényrendszertan, állatrendszertan. Makedóniai Fülöp észrevette, hogy fia

Nagy Sándor mennyire érdeklődik a tudományok iránt, ezért Arisztotelészt felfogadta fia nevelőjének. Ez kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolat volt. Athénben a korrupció uralkodott az ő korában. A csalás, árulás, zűrzavar időszaka De ő érintetlen maradt mindettől és a végsőkig következetes volt. Az igazságtalansággal és az erőszakkal saját „derűs” halálát állította szembe. Filozófiája, amely Platón gondolkodásának mintaképe volt: a bölcsesség keresése. Megállapította, hogy nincs biztos tudás, mert amit ismeretnek tartanak, az vélemény (doxa). A vélemény viszont nem érvényes, az csak „fecsegés” Szerinte a filozofálást a rákérdezés alkotja és ez a tudomány. A rákérdezés, hogy „micsoda minden dolog” , vezet a fogalom meghatározásához. Számára a kérdezés középpontjában az ember áll és a tudáshoz vezető út az önmegismerés útja. Az igazságot mindig mások által folytatott párbeszédben

próbálja megtalálni. Soha nem alapított iskolát. Haszontalannak tartotta a matematikával és fizikával való foglalkozást. - 8 Nem arra törekedett, hogy a létet megértse, hanem hogy elrendezze a különböző létfajtákat. Ennek során a különösből indult ki és jutott el az általánoshoz A megismerés legalsóbb szintje az érzékelés, utána következik a képzelet, aztán az emlékezés, amely a tapasztalathoz vezet. A tapasztalatot az ész emeli a bizonyosság szintjére. Tehát a legáltalánosabb megismerése maga a tudás, ami az embernek a legnehezebb, mert a legáltalánosabb esik az érzékletektől a legtávolabb. Könyvei: - Metafizika (lételméleti mű) - Politika (társadalmi elmélet) - Poétika (művészetről) - Logika (fogalom, ítélet, következtetés logikája) - Etikák (3-as írt) - Orgonon(módszer) módszertani mű - Filozófia történet - Természettudományos művek MUNKÁSSÁGA Munkásságának első mozzanata: Platón

munkásságát bírálja. Első nagy műve a Platóni ideatan kritikája Nem értett ezzel a tannal egyet. Miért? 1. Platón az ideákkal feleslegesen megkettőzte a valóságot Ez által a fogalmakat elszakította a valóságtól és azokat független, önálló létezőké tette. 2. Az ideatan belső ellentmondásokat is tartalmaz 3. Platón a visszaemlékezés és a részesedés elméletével a két világ kapcsolatát nem tudta megoldani. Munkásságának második mozzanata: Arisztotelész e helyett létrehozott egy új tant és ennek két eleme van. Anyag forma tana passzív létező mozgás nélküli aktív létező Mind a kettő önmagában véve csak potenciálisan(lehetőségeiben) az, ami! A kettőnek csak együtt van értelme, mert: Minden anyag megformált és minden forma anyagi. Anyag és mozgás egymástól elválaszthatatlan. Ez dialektikus materialista mozzanat Arisztotelész filozófiájában. Metafizika: A forma az anyag megvalósulása, az anyag megvalósulás

képessége. A létezés feltétele, hogy a kettő együtt jelentkezzen. A természetben minden létező az anyag és a forma dualizmusát (kettősségét) mutatja, ami egyúttal a változás magyarázata. - 9 Formával kapcsolatban el tud képzelni egy első formát – mozdulatlan mozgás – tiszta forma. Ez a testetlen, mozdulatlan és örök létező az Isten, a „mozdulatlan mozgató”. Ez viszont egy idealista mozzanat Munkásságának harmadik mozzanata: Okság elmélete: Az emberi munka tevékenységet veszi alapul és ennek a mintájára azt mondja, hogy mindennek 4 oka van. Anyagi ok (a matéria, amiből lesz valami) Formai ok (az alak, ill. a forma, ami szerint valami lesz) Ható ok (a mozgás oka, a változásnak, mozgásnak a forrása) Cél ok (a változás célja) teleológia = célokság Arisztotelész a teleológiát kozmikus elvvé tette. Nála minden célszerűen működik Társadalomelmélete: Az emberből indul ki, akit „zoon politikon”-nak nevez.

(társadalmi lény) Az ember, aki munkát végez, szükségletekkel bír, beszédkészséggel bír, képes a jó és a rossz, igazság és igazságtalanság megkülönböztetésére. A társadalom első alapegysége a család , amely a legkisebb gazdasági közösség, és benne 3 viszony valósul meg: 1. férfi – nő viszonya 2. szülő – gyermek viszonya 3. úr – szolga viszonya (természeti viszony és nem társadalmi viszony) A család feladata a vagyonszerzés, melynek 2 fajtája van: 1. Helyes – alapvető szükségletek kielégítésére szolgál 2. Helytelen – alapvető szükségleteken túli szükségleteket szolgálja Az ő idejében már jelen van a kereskedelem, a pénz. Arisztotelész a pénzt elítéli Azt mondja a pénzről: „Természetében rejlik határtalansága ” Gazdaságilag a társadalmat megosztja gazdagokra és szegényekre. Elítéli morálisan is, mert értékmérővé válik (a pénz a mindenható) ez eltakarja a reális emberi értékeket. A

társadalom második alapegysége a falu . (ezzel nem igazán foglalkozik) A társadalom harmadik alapegysége a Polisz (városállam) 58 állam alkotmányát és Athén történetét is leírta. - 10 Alkotmányforma: 1 ember uralma esetén Helyes: királyság Néhány ember uralma esetén Arisztokrácia Népuralom esetén Politeia =oligarchia és a demokrácia ötvözete (Démosz: köznép) Helytelen: Türannisz = zsarnokság (hódítások által vagyonos réteg) Oligarchia (történelmileg vagyonos réteg) Demokrácia (vagyonos középréteg) Arisztotelész ETIKÁJA: Az első tudományos etikai rendszernek az ő etikája tekinthető. Itt is az emberből indul ki. Az emberi élet célja a boldogság elérése (Boldogság = EUDAIMÓNIA) „A boldogságot mindig csupán önmagáért választjuk, sohasem másért.” Valójában a boldogságra való törekvés a gyakorlatban megy végbe. Két lehetséges életforma által érhető el a boldogság: 1. Elméleti létezés

(amely a valóság elveit kutatja) - tehát a szemlélődő tevékenységé az elsőbbség. 2. Az az élet, amely a többi erény alapján áll (igazságos, bátor, stb) A végletek ellen van, szerinte a közepet (mezon) kell elérni. De mi is az a közép? Végletek közötti helyes arány . A közép elérése nem könnyű feladat, segítségünkre van a gyakorlatban szerzett tapasztalati tudás. Arisztotelész szerint fő etikai erények: Bölcsesség, bátorság, igazságosság. Ezeket Platóntól vette át. Arisztotelész halála után nem jön létre új filozófiai irányzat, már csak iskolák alakulnak ki. Ezeket nevezzük átfogó néven: HELENISZTIKUS Iskoláknak. Ilyen iskola volt: - Epikoreizmus (Epikurosz alapította az első iskolát. Felvilágosító törekvése arra - - irányult, hogy megszabadítsa híveit a babonától és a halálfélelemtől és így harmonikus és önmagával elégedett együttélést tegyen lehetővé. Világnézete: minden megismerés alapja

az érzékelés közvetlen bizonyossága. Elsőként mutat rá arra, hogy az érzékek csalódása helyesbíthető. Bár nem ésszel, hanem össze kell gyűjteni több különböző érzéki benyomást, össze kell hasonlítani őket és így kiküszöbölhető minden tévedés.) Sztoicizmus (etikával foglalkozik) Szkepticizmus (ismeretelmélettel foglalkozik) Újplatónizmus (lételmélettel foglalkozik) Ez az iskola képezi a filozófiában az átmenetet az Ókor és a Középkor között. - 11 - KÖZÉPKOR Szent Ágoston – Patrisztika Szent Ágoston Az észak-afrikai Thagastéban született. Alapos retorikai és filozófiai műveltségre tett szert Itáliában. 32 éves korában megkeresztelkedett és visszatért szülőföldjére, ahol pappá, majd püspökké szentelték. Legfontosabb művei: A szabad akaratról, A keresztény tanításról, Vallomások, A szentháromságról, Az isten városa. Gondolkodására a filozófiai iskolák közül az Újplatónizmus

gyakorolta a legnagyobb hatást. A filozófia legfőbb feladata a boldogság mibenlétének keresése Szerinte Isten a teremtett világ minden zugában jelen van nem térbeli értelemben és minden tulajdonsága – mint például jósága – vele magával azonos. Sokat foglalkozik a lélekkel. A boldogságot a léleknek önmaga megismerésén keresztül kell keresnie, hogy aztán Istent találja meg. Az így értelmezett boldogságkeresés lesz a filozófia feladata, amely tudomány két tárgya Ágoston szerint a lélek és az Isten. Ezek kutatásával a bölcselet alapvető vallásos tartalmat kap. Filozófia és vallás összefonódására utal az a gondolat is, hogy az értelmi kutatás előtt szükség van a hitre és a bölcseletnek csak azt kell kutatnia, amit az isteni tekintélynek előzőleg már elhittünk. Ágoston számára a legégetőbb filozófiai kérdés: a rossz problémája volt. Honnan ered a rossz és léte hogyan egyeztethető össze Isten gondviselésével és

mindenhatóságával. Szerinte a létnek nincs szubsztanciája, tehát a rossz nem létező, hanem léthiány. Az erkölcsi rossz okát az ember szabad akaratában látja: szabadságunkban áll, hogy ne a jót cselekedjünk. Patrisztika E korszak jelentős teológus-filozófusai az egyházatyák. Innen származik az elnevezés: patres = atya többes száma. Olyan teológiai érvelés veszi kezdetét, mely állításait a Szentírásból vett helyekkel támasztja alá. A teológiai érvelés másik fundamentuma(alapja) a hit szabálya a keresztény vallás rövid, püspökök által jóváhagyott összefoglalása, amelynek célja az eretnek nézetek kiszűrése. Alexandriában megindul a keresztény teológia és a görög filozófia ötvöződése. Ebben az időben veszi kezdetét a keresztény Szentírásértelmezés, valamint a dogmatika (hittételek) rendszerbe foglalása - 12 Aquinói Szent Tamás - Skolasztika Aquinói Szent Tamás A skolasztika legnagyobb hatású

gondolkodója, az általa kidolgozott rendszer a mindenkori katolikus oktatási tananyagot is meghatározta. 1225-ben született Roccaseccában grófi család sarjaként és öt éves korától bencéseknél nevelkedett, majd a nápolyi egyetemen tanult. Itt ismerkedett meg az arisztotelészi tanokkal és ekkor lépett be a domonkos rendbe. A nápolyi egyetem után Párizsban és Kölnben tanult, majd a párizsi egyetem magistereként tevékenykedett. Ezt követően IV Kelemen pápa udvari teológusa lett 1273-ban visszatért Párizsba, de megromlott egészségi állapota miatt már felhagyott az írással. 1274-ben halt meg. Halála után több tételét is elítélték, de 1323-ban már szentté avatták, majd 1879-ben XIII. Leó pápa a katolikus iskolák patrónusává nyilvánította Szent Ágostonhoz hasonlóan őt is foglalkoztatta a hit és a tudás viszonya, s mind a kettőt Istentől eredeztette. Mind a tudomány, mind a hit ugyanahhoz az igazsághoz vezethet el, de

módszerük már eltérő, mivel a filozófia a teremtett dolgokból indul ki, s ennek vizsgálata során jut el Istenhez, míg a teológia Isten vizsgálatára összpontosít, s a készen kapott kinyilatkoztatást értelmezi. Arisztotelész hatására elkülönítette a dolgokban a ténylegesség és a lehetőség állapotát, s a mozgást, a változást is a forma felvételének tekintette. Mivel a dolgok sajátosságát a formai ok határozza meg, ezáltal az ész feladata a dolgokban rejlő formák nyilvánvalóvá tétele, és ezt a cselekvő értelem képes megjeleníteni. A lét és a lélek csak Istenben nem válik szét. Az Isten, mint anyag nélküli tiszta szellem jelenik meg, így örökkévaló és tökéletes, ezért az ember végső célja is egyben. Csakhogy Isten léte közvetlenül nem bizonyított az ember számára, ezért racionális érvekkel kell igazolni. Szent Ágostonnal hasonló módon érvel és az okozatból következtet az okra. Aquinói Szent Tamás

Isten-képe egy, az arisztotelészi metafizikából is jól ismert tökéletes létezőre vezethető vissza. Skolasztika A skolasztika a latin schola (iskola) szóból származik, mivel főleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok és a diákok az előadásokon és a vitákon formálták ki, ill. fejlesztették tovább a keresztény filozófiát. A skolasztikát tekintélyelvűség jellemezte: a Szentírás, az egyházatyák és a zsinati határozatok, valamint Arisztotelész tisztelete. (Bár a 12sz végéig még Platón tanai is elevenen hatottak.) - 13 E filozófiai korszaknak 3 szakasza van: 1. A kialakulás kora: A legaktuálisabb probléma – mely az ókorra visszanyúló kérdés – „Vajon a nemek és a fajok fennállnak-e, vagy pusztán az értelemben helyezkednek el?” 2. A virágzás kora: E korszakban veszi kezdetét a filozófia és a teológia elkülönülése, bár ekkor még a „Philosophia ancilla theolgia.”, azaz

a filozófia a teológia szolgálóleánya 3. A hanyatlás kora: Amikor a természetfilozófia és a természettudományok kezdenek önállósulni