Gazdasági Ismeretek | Vállalatgazdaságtan » Vállalati gazdaságtan alapfogalmak

VÁLLALATI GAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAK 1. RÁFORDÍTÁS: a termelési folyamatban felhasznált eszközök, élő- és holtmunka természetes mértékegységben kifejezett mennyisége 2. KÖLTSÉG: a ráfordítások pénzbeni értéke 3. KIADÁS: a fizetési eszközök csökkenése, általában a jövőbeni felhasználásra, készletre vásárolt termelési eszközök (anyagok) beszerzésére, vagy más működési feltételek előteremtésére 4. BRUTTÓ TERMELÉSI KÖLTSÉG: a termék előállítást terhelő összes költség 5. NETTÓ TERMELÉSI KÖLTSÉG: a megtérülésekkel csökkentett teljes költség 6. RÉSZKÖLTSÉG: számításakor az igénybe vett ráfordításoknak csak egy bizonyos hányadát veszik figyelembe 7. FŐTERMÉK: a termelés célja, amelyre a termelési tevékenység irányul 8. IKERTERMÉK: a főtermékkel azonos folyamatban keletkezik, azzal egyenrangú, vagy annál valamivel kisebb értékű produktum 9. MELLÉKTERMÉK: a főtermékkel

együtt létrejövő, rendszerint nagy mennyiségű, viszonylag kis értékű, üzemen belül használható termék 10. KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS: valamilyen hozam vagy bevétel, amely a főtermékre jutó költséget csökkenti 11. KÖLTSÉGNEM: a költségek tárgyi jelleg szerinti csoportosítása 12. KÖZVETLEN KÖLTSÉG: ezek a költségek közvetlen kapcsolatban vannak a termékkel, ill. arra megfelelő mutatók segítségével feloszthatók 13. KÖZVETETT KÖLTSÉG: közvetlenül nem kapcsolódnak a vállalkozási tevékenységhez, hanem a vállalkozás egészének, ill. nagyobb egységeinek működésével, adminisztrációjával, igazgatásával valamint fenntartásukkal összefüggésben felmerült ún. általános költségek 14. KÖLTSÉGVISELŐ: a terméket, szolgáltatást előállító tevékenységek (ágazatok), amelyek érdekében a költségfelhasználás történt 15. KÖLTSÉGHELY: az azonos cél érdekében felhasznált, költségviselőre azonnal el nem

számolható költségek gyűjtőhelyei (fenntartó üzemek, segédüzemek, általános költségek számlái) 16. KÖLTSÉGTÉTEL: a költségelszámolás egysége, amely a ráfordítás jellege alapján nyilvántartott és terhelt költségek összege 17. EGYSZERŰ KÖLTSÉG: egyféle ráfordításból összetevődő költségtételek 18. ÖSSZETETT KÖLTSÉG: többféle ráfordítás értékét együtt tartalmazó költségösszeg 19. MŰVELETI KÖLTSÉG: tárgyi jelleg alapján eltérő, azonos cél érdekében felhasznált, egymáshoz kapcsolódó, esetenként időben egyszerre felmerülő, a termelés eredményére együttesen ható ráfordítások kerülnek egy költségtételbe 20. ÁLLANDÓ KÖLTSÉG: bizonyos termelési eszközök (épület használatából, tulajdonlásából erednek, műszaki vagy biológiai okokból eredően összegük nem csökkenthető, kapacitásköltségként értelmezhető 2 21. VÁLTOZÓ KÖLTSÉG: a költség a termelés

alakulásának megfelelően módosul, annak növelésével összege emelkedik 22. SPECIÁLIS KÖLTSÉG: a termelés növelésével összege emelkedik. Típusai: hozamnövelő költségek és a hozam nagyságától független változó költségek 23. KÖLTSÉGVÁLTOZÁSI TÉNYEZŐ: a költségek hozamtól, kapacitás kihasználásától függő módosulása. Megmutatja, hogy a termék mennyiségének egységnyi növelése, vagy a kapacitás egységgel jobb kihasználása következményeként a költségek azonos, kisebb ill. nagyobb mértékben térnek el vagy változatlanok maradnak 24. PROPORCIONÁLIS KÖLTSÉG: (arányosan változó) a költség a hozammal, kapacitás kihasználásával azonos ütemben módosul, egységnyi termékre számított értéke állandó 25. PROGRESSZÍV KÖLTSÉG: (növekvően változó) a költség összege és fajlagos értéke a termelési volumen, a kapacitás kihasználásának növelésénél nagyobb arányban emelkedik 26. DEGRESSZÍV

KÖLTSÉG: (csökkenően változó) a költség összege a hozam emelkedésének, a kapacitáskihasználás mértékénél kisebb arányban növekszik 27. ELKERÜLHETŐ KÖLTSÉG: egy-egy döntéshozó hatáskörébe tartozó tényezők költségei 28. ELSÜLLYEDT KÖLTSÉG: ugyanannak a költségféleségnek a besorolása nem azonos, az mindig a vizsgálati céltól, a döntési helyzettől függ. Az egyes döntések pillanatában adott döntéssel már nem befolyásolható ráfordítások értéke az elsüllyedt költség, amely a jövőre vonatkozóan állandó költségként kezelendő 29. LEHETŐSÉGI V. ALTERNATÍV KÖLTSÉG: elmaradó haszon lehetőségi költség, haszonáldozati költség 30. EXPLICIT KÖLTSÉG: (kifejezett költség) adott termelési folyamattal összefüggésben, adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kifizetési jegyzékekben kifejezett formában megjelenő költségek 31. IMPLICIT KÖLTSÉG: (rejtett költség) adott időszak

olyan ráfordításai, amelyek az érintett periódusban pénzkifizetések formájában nem mutatkoznak meg, de a gazdasági döntések során figyelembe veendők 32. SZÁMVITELI KÖLTSÉG: az adott időszakban (évben) felmerülő, könyvvitelben nyilvántartott folyó költségek, az explicit és a belső kimutatások alapján könyvelhető implicit költségekből tevődnek össze 33. TERMELÉS TELJES GAZDASÁGI KÖLTSÉGE: az explicit és implicit költségek együttes összege 34. GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ: a vállalkozási döntések megalapozását szolgáló gazdasági számítás 35. ELŐKALKULÁCIÓ: egyrészt a technológiai leírások, piaci információk, gazdasági elképzelések alapján a termék előállítás, a szolgáltatás ill. a vállalkozás várható költségének, pénzügyi eredményének, az eladási árnak a megállapítása, másrészt a változtatási döntések megalapozása a cél 36. KÖZBENSŐ KALKULÁCIÓ: a döntések végrehajtás közbeni

ellenőrzését szolgálják 37. UTÓKALKULÁCIÓ: a régebben alkalmazott, ill. az újonnan bevezetett termelési eljárások gazdasági elemzését, a korábbi gazdasági döntések utóellenőrzését segítik 38. EGYEDI KALKULÁCIÓ: ha a gazdasági számítások (kalkulációk) tárgya egyedi termék, szolgáltatás, külső megrendelés, felújítás ill. beruházás SOROZATKALKULÁCIÓ: az ipari jellegű tevékenységeknél végzett kalkuláció 39. 40. ÖNKÖLTSÉG: az előállított termék, termény, teljesített szolgáltatás egységnyi mennyiségére jutó költség 3 41. EGYEDI ÖNKÖLTSÉG: növénytermesztésnél: egy állattenyésztésnél: egy termelő állat a kalkulációs egység 42. CSOPORTOS ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS: (komplex ágazati önköltség kalkuláció) csak a külső forrásból származó ráfordítások értékét fogadják el költségként a belső, állománycsoportok közötti forgalmat nem 43. FAJLAGOS ÖLTSÉG: a termelőkapacitás

egységére jutó költség 44. ÁTLAGKÖLTSÉG: az egymást követő termelési időszakok, ismétlődő termelési folyamatok halmozott költségének egy időszakra, hozam ill. szolgáltatási egységre jutó hányada 45. MARGINÁLIS KÖLTSÉG: (határköltség) a többlethozam egységére jutó többletköltség nagyságát mutatja (költségváltozás/hozamváltozás) 46. EGYSZERŰ OSZTÓ KALKULÁCIÓ: (elszámolási időszak költsége/elért teljesítmény) egyfajta termék, főtermék esetén alkalmazható 47. EGYENÉRTÉKSZÁMOS OSZTÓ KALKULÁCIÓ: (termékcsoport kalkuláció) akkor alkalmazható, ha a főtermékkel együtt egyéb értékes eltérő használati tulajdonságú hozam, ikertermék is keletkezik 48. ARÁNYSZÁMOS ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS: akkor alkalmazható, ha a főtermék mellett többféle eltérő értékű termék keletkezik, amelyeket nem célszerű a főtermék-egyenértékben kifejezni 49. KIEMELŐ KALKULÁCIÓ: (költséggyűjtéses

kalkuláció) akkor alkalmazható, ha az azonos természetű termények (takarmány és vetőmag) költségeit együtt könyvelik, de az előállítási költségeket különkülön szeretnék megismerni 50. EGYSZERŰ PÓTLÉKOLÓ KALKULÁCIÓ: a közvetlen költségeket elszámolják a termékekre, a közvetett költségeket valamilyen vetítési alap, felosztási kulcs segítségével terhelik a termékekre 51. NORMA SZERINTI KALKULÁCIÓ: a termelési eljárások (technológiák) által megszabott anyag- és munkanormák, segédüzemi teljesítményigények, előirányzott egyéb költség-felhasználások alapján végzett költségtervezés 52. FÁZISONKÉNTI OSZTÓ KALKULÁCIÓ: a termék előállítás elkülöníthető, de egymásra épülő fázisaiból kikerülő termékek önköltségszámítása 53. VÁLOGATÓ-PÓTLÉKOLÓ KALKULÁCIÓ: az egyszerű pótlékoló kalkulációtól abban tér el, hogy az általános költségeket homogén csoportonként gyűjtik 54.

KORRIGÁLT TERMELÉSI KÖLTSÉG KÜLÖNBÖZETE: kettő vagy több termelési eljárás bekerülési, gépesítésnél üzemelési költsége összegének különbsége 55. KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS: magában foglalja a költségek tervezését, utalványozását, nyilvántartását, elemzését és ellenőrzését, a költségekkel összefüggő döntési feladatokat 56. GAZDASÁGI SZERVEZET: a vállalkozási cél és a megvalósítást szolgáló erőforrások összehangolt működésének egysége 57. 58. ELLENŐRZÉS: a gazdasági szervezet adminisztratív, műszaki-technológiai és gazdasági kontrollja MUNKAKÖR: tartalmazza az alkalmazottak feladatkörét, hatáskörét, felelősségét a munkavégzés során 59. HATÁSKÖR: a feladatok végrehajtása során anyagi eszközök, személyek feletti rendelkezési jog. Tárgyi, területi és időbeli hatáskört jelent 60. FELELŐSSÉGI KÖR: annak rögzítése, hogy az adott munkakörben foglalkoztatott személy miért

vonható felelősségre, büntethető vagy jutalmazható hektár termelésben lekötött terület, 4 61. SZERVEZETI ALAPEGYSÉG: az a legkisebb dolgozói együttes, amely egy ember koordináló és irányító tevékenysége mellett munkát végez 62. SZERVEZETI EGYSÉG: szervezeti alapegységekből vagy a munkát végző dolgozókból alakíthatók ki és függetlenített vezetővel rendelkeznek 63. ÜZEM: több szervezeti egységből álló termelési egység, amely a termelés és gazdálkodás komplex egysége 64. ÁLLANDÓ SZERVEZETI EGYSÉG: folyamatos feladat teljesítésére alakítható ki, állandó személyi állománnyal rendelkezik 65. IDŐSZAKI SZERVEZETI EGYSÉG: idényjellegű munkák elvégzésére alakítható ki. Idénymunkások rövidebb-hosszabb szezonra történő alkalmazása, ill. az állandóan foglalkoz-tatottak kampányfeladatára szervezhető 66. MUNKASZERVEZETI EGYSÉG: egy vagy több művelet végrehajtására létrehozott szervezeti

egység 67. VEZETÉSI SZERVEZET: döntéseket előkészítő, végrehajtó és azt kontrolláló személyek ill. egységek és kapcsolataik 68. FÜGGELMI KAPCSOLAT: a különböző szervezeti egységek alá- és fölérendelése, a szervezeti fegyelem biztosítása és a vezetési elképzelések érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése 69. FEGYELMI KAPCSOLAT: a függőség elismerését biztosítja. Az utasítások kiadásának, a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzési jogosultságát, valamint a hibás teljesítés szankcionálásának jogát tartalmazza és szabályozza 70. FUNKCIONÁLIS KAPCSOLAT: a függelmi viszonyban nem lévő párhuzamos (azonos szinten lévő) vagy felsőbb szintű vezetőt, szervezeti egységet is utasítási joggal ruházzák fel bizonyos szakmai kérdésekben 71. ADATSZOLGÁLTATÁSI KAPCSOLAT: a szervezeti egységek közötti információ áramlás rendjét határozza meg 72. IGÉNYLÉSI KAPCSOLAT: a függőségi

viszonyban nem lévő személyek, egységek mástól anyagot, eszközt igényelhetnek, amelyeknek teljesítése kötelező 73. JÖVEDELEM: az az érték, amely az újratermelés folyamatos biztosítása mellett a tiszta vagyon csökkenése nélkül többletként keletkezik 74. INTEGRÁLT ÁGAZATI TERMELÉS JÖVEDELME: egy-egy árutermék termékpályáján keletkező jövedelem nagysága 75. TERMÉKPÁLYA, TERMÉKÚT, VERTIKUM: a termelési folyamat egymás utáni, egymáshoz kapcsolódó tevékenységeinek sora. A nyersanyag előállításától a végtermék, fogyasztóhoz történő eljuttatásáig tart 76. NETTÓ JÖVEDELEM: a vállalati termelésben előállított termékek és szolgáltatások pénzértékének és a termelési költségének a különbözete HOZAM: a gazdasági tevékenység eredményeként keletkező termék, termény, állat-élőtömeg, szolgáltatási teljesítmény természetes mértékegységben kifejezett mennyisége 77. 78. TERMELÉSI ÉRTÉK:

a hozam, vagy össztermék pénzértékével azonos. A hozam felhasználásá-tól függően, az eladott termék értékére (árbevételre), belső felhasználásra és a készleten maradó értékre osztható 79. MARGINÁLIS JÖVEDELEM: az egységnyi többletköltségre jutó jövedelem 5 80. BRUTTÓ JÖVEDELEM: a nyereség és a munkabér összege; a termelési érték és a holtmunka értékének különbözeteként számítható ki 81. FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS: a termelési érték vagy az árbevétel és a változó költség különbözete 82. ÁTLAGJÖVEDELEM: a termelési folyamat időszakaiban keletkező jövedelmek összegének járadéka 83. JÖVEDELMEZŐSÉG: a jövedelem összegének valamilyen vetítési alaphoz viszonyított arányát mutatja. A termelésben felhasznált erőforrásoknak a jövedelem előállításában megnyilvánuló hatékonyságát fejezi ki 84. ESZKÖZARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉG: 100 Ft lekötött erőforrás (eszköz) értékre jutó

nyereség 85. KÖLTSÉGARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉG: 100 Ft termelési költségre jutó jövedelem, nyereség 86. ÁRBEVÉTEL-ARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉG: 100 Ft árbevételre eső nyereség. (üzemi tevékenység eredménye / nettó árbevétel) 87. KÖLTSÉGSZINT: a termelési érték, az árbevétel nyereségtartalmát fejezi ki, 100 Ft termelési értékre, árbevételre számított költség 88. ERŐFORRÁS-ARÁNYOS JÖVEDELMEZŐSÉG: az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét a pénzügyi befektetések nélküli eszközérték és a személyi jellegű ráfordítások együttes összegéhez viszonyítják 89. FEDEZETI HÁNYAD: fedezeti összeg (nettó árbevétel – érétkesítés közvetlen költsége) / érté-kesítés nettó árbevétele 90. VISZONYLAGOS NYERESÉG: kettő vagy több termelési változat nyereségösszegének különbözete, amelyet a változatokban lekötött termőterület, a tárgyi eszközök és a forgóeszközök értéke közötti

eltérések után felszámított nyereségigénnyel korrigálni kell Alapelv: a legnagyobb nyereség elérése a legkevesebb terület és eszköz lekötéssel 91. FAJLAGOS JÖVEDELEM: a ráfordítások, a termelőkapacitások, a munkaerő egységre jutó jövedelem összege 92. ELMARADÓ HASZON: egy meglévő tevékenység felszámolásával bekövetkező jövedelem kiesés 93. ALTERNATÍV JÖVEDLEM: megmutatja, hogy az adott erőforrásokat más tevékenységekben felhasználva mekkora jövedelem érhető el 94. NYERESÉGIGÉNY: a termeléshez lekötött, ott felhasznált eszközök mennyisége, értéke után elvárt nyereség 95. VÁLLALKOZÁS: befektetés, pénztőke és termelőeszközök bevitele gazdasági tevékenységbe azzal a céllal, hogy árutermék előállítása, különböző fogyasztási igények kielégítése révén jövedelem keletkezzen 96. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS: belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevére és kockázatára

rendszeresen és haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége 97. CSALÁDI GAZDASÁG: családi közösségre és erőforrásokra épülő vállalkozás, átmeneti forma az egyéni és társas vállalkozás között 98. KÖZKERESETI TÁRSASÁG: jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjai korlátlan és egyetemleges felelősség vállalása mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak. Az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják 99. BETÉTI TÁRSASÁG: jogi személyiség nélküligazdasági társaság. Tagjai közös gazdasági tevé- 6 kenységet végeznek úgy, hogy legalább egy résztvevő (beltag) felelőssége korlátlan, a többi beltagéval egyetemleges. Más érintettek felelőssége csupán vagyoni betétjének mértékéig terjed (kültagok) 100. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG: önálló jogi személy, amely előre meghatározott törzstőkével alakul. Tagjainak felelőssége a

törzsbetét befizetésére és a társasági szerződésben esetlegesen megszabott más vagyoni hozzájárulás teljesítésére terjed ki. A társaság egészének kötelezettségeiért a résztvevő egyénileg nem felel. 101. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG: önálló jogi személyiségű társaság, amely előre megállapított összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alapítható. A tagsági jogot a részvény, mint értékpapír testesíti meg. Ezek névértékének összege az alaptőke 102. EGYESÜLÉS: jogi személyek alapíthatják saját gazdálkodásuk eredményességének javítására, tevékenységük koordinálására, szakmai érdekeik képviseletére 103. KÖZÖS VÁLLALAT: jogi személyek által alapítható gazdasági társaság, amely tagjai által juttatott alaptőkéjével és egyéb vagyonával felel vállalt kötelezettségeiért 104. TERMELÉSI SZERKEZET: a tevékenységi körbe tartozó különböző tevékenységek egymáshoz és a termelés

egészéhez viszonyított arányai, kapcsolatai, egymásra épülése 105. VÉGTERMÉK: olyan termék, szolgáltatás, amelynek gazdasági értékét a piaci árral ár fejezi ki 106. KÖZBENSŐ TERMÉK: a kapcsolódó tevékenységek nyersanyaga, alapanyaga, amelyek belső felhasználásra kerülnek 107. GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG: az üzemek termelésének azon egységei, amelyek meghatározott ráfordításokat, adott eszközök felhasználásával, a termelésben foglalkoztatottak munkaerejével és irányításával meghatározott termékké, szolgáltatássá alakítanak 108. ÁGAZAT: az az üzemi szerkezeti egység, amely önálló jövedelem-előállítási folyamatot jelent, az összes jövedelemhez való hozzájárulása közvetlenül meghatározható 109. MŰVELÉSI ÁG: a földterület hasznosításának módja, melyet a természetföldrajzi feltételek alakítanak ki 110. MŰVELT TERÜLET: a szántó, kert, gyümölcsös és a szőlő együttes nagysága, amely rendszeres

gépi és kézi munkaráfordítást igényel 111. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET: a művelt terület és a gyepterület együttesen 112. TERMŐTERÜLET: a mezőgazdasági terület, az erdő, a nádas és a halastó területe együtt 113. VETÉSSZERKEZET: a szántóterület hasznosításának kifejezője Az egyes termesztett szántóföldi növények szántóból elfoglalt százalékos arányát mutatja 114. ÜLTETVÉNYSZERKÉZET: szőlő- és gyümölcstermelés összetételét jellemzi 115. ELŐVETÉS: május 31 (fővetés) előtt betakarított növények területe 116. UTÓVETÉS: fővetés betakarítása után vetett növények területe 117. FŐVETÉS: május 31-én megtalálható növények termőterülete 118. HALMOZOTT VETÉSTERÜLET: a fő-, az elő- és az utóvetések összes területe 119. ÁLLATÁLLOMÁNY ÖSSZETÉTELE: az állatfajonkénti és az egyes állatfajokon állománycsoportonkénti (anyaállomány, növendék korcsoport és hízóállomány) létszáma belüli 7

120. TERMELÉSI PROFIL: a termelés fő irányát meghatározza az egyes tevékenységek termelési szerkezetben elfoglalt szerepe, nagyságrendje 121. VEZETŐ TERMÉK: azok az árutermékek, amelyeknek termelésére az adott gazdasági egység a legnagyobb sikerrel vállalkozhat, előállításukra a legtöbb eszközt fordítja, értékesítésüktől a legtöbb eredményt várja; árbevételen belüli részesedésük a 25–30 %-ot eléri 122. ÜZEMI SPECIALIZÁCIÓ: a termelési szerkezet egyszerűsítése, a tevékenységek, termékek számának csökkentése, a termékpálya megbontása 123. KONCENTRÁCIÓ: termelés szakosítása, az erőforrások és a korlátozott tőke néhány tevékenységben történő összpontosítása 124. DIVERZIFIKÁCIÓ: a tevékenységek, termékek számának növelése, új tevékenységek termelési szerkezetbe illesztése, új piacok megszerzése 125. VERTIKÁLIS DIVERZIFIKÁCIÓ: az egymásra épülő tevékenységek közül egy újabb kerül a

termelési szerkezetbe 126. OLDALIRÁNYÚ DIVERZIFIKÁCIÓ: a gazdaságok olyan tevékenységekbe fektetnek tőkét, amelyek távol állnak eredeti profiljuktól és teljesen új szükségletet elégítenek ki 127. TELJES TERMÉKSKÁLA TÍPUSÚ DIVERZIFIKÁCIÓ: a technológiában közelálló, jól társítható termékek előállításával mód nyílik a specializáció kedvező hatásainak részbeni kihasználására 128. HOZAMFÜGGVÉNY: megmutatja, hogyan függ a termék mennyisége (a hozam) az előállításhoz felhasznált ráfordításoktól 129. ÁTLAGHATÉKONYSÁG: (összes hozam / összes ráfordítás) 130. TÖBBLETRÁFORDÍTÁS HATÉKONYSÁGA: többletráfordítás egységére jutó hozamnövekedés valamely ráfordítási szinthez viszonyított 131. DIFFERENCIA-HÁNYADOS: megegyezik a többletráfordítás hatékonyságával (130) 132. MARGINÁLIS HATÉKONYSÁG: megmutatja, hogy valamely tetszőleges ráfordítási szintnél mekkora a hozam emelkedése, ha a

ráfordítást végtelen kis mennyiséggel növeljük 133. RÁFORDÍTÁS ELASZTICITÁS: kifejezi, hogy egy adott ráfordítási szinthez viszonyított további 1 %os ráfordítás növekedés hány %-os hozamemelkedést eredményez 134. ÁTLAGOS RÁFORDÍTÁS: egységnyi hozamra jutó ráfordítás; (összes ráfordítás-felhasználás / hozam) 135. HOZAMNÖVELÉS FAJLAGOS RÁFORDÍTÁSI IGÉNYE: az összes termésnövekedés egységére jutó ráfordítás; (összes ráfordítás-felhasználás / termésszint változása) 136. MARGINÁLIS RÁFORDÍTÁS: egységnyi terméktöbbletre eső ráfordítás; (ráfordításigény változása / hozamnövekedés) 137. RÁFORDÍTÁSFÜGGVÉNY: a ráfordítások változását a hozam, vagy a termelési méret függvényében írja le 138. KÖLTSÉGFÜGGVÉNY: a ráfordítások pénzértékének viszonyát fejezi ki pénzértékének és a hozamok mennyiségének vagy 139. MARGINÁLIS TERMELÉSI ÉRTÉK: a marginális hozam és ennek

pénzértéke, amely a legkedvezőbb ráfordítási szintnél megegyezik a ráfordítás árával 8 140. FEDEZETI DIAGRAM: a termelési költség és a termékérték hozam nagyságától, mérettől függő változását szemlélteti 141. FEDEZETI PONT: a termelési költség és a termékérték egyenlőségét biztosító termelési volument mutatja 142. MINIMÁLIS HOZAM V MÉRET: a termelési költség és termelési érték azonosságához szükséges hozam ill. méret 143. ÜLTETVÉNY: állandó helyen létesített, tartós élettartamú növényi kultúrák, amelyek telepítés után csak a szokásosnál hosszabb idő után fordulnak termőre, létesítési költségeik több termelési periódusban térülnek meg 144. MELIORÁCIÓ: a talaj termőképességének megőrzését és tartós növelését, az intenzív gazdálkodás termőhelyi feltételeinek megteremtését és fejlesztését szolgálja 145. BERUHÁZÁS: állóeszközökkel végrehajtott fejlesztések; szűkebb

értelemben csak az állóeszközök (tárgyi eszközök) beszerzése és létesítése 146. FELÚJÍTÁS: a meglévő állóeszköz állomány korszerűsítése, kapacitásának növelése 147. ALAPBERUHÁZÁS: azok az állóeszközök, amelyek a termelés műszaki feltételeit teremtik meg 148. KIEGÉSZÍTŐ BERUHÁZÁS: az alapberuházással együtt a kívánt minőségű árunak a kívánt technológiával és eredménnyel történő előállítása 149. JÁRULÉKOS BERUHÁZÁS: ezek a vállalat és az ágazat infrastruktúráját alakítják ki 150. KOMMUNÁLIS BERUHÁZÁS: munkásjóléti, szociális, kulturális és sportcélokat szolgálnak 151. BERUHÁZÁS-IGÉNYESSÉG: kifejezi, hogy meghatározott mennyiségű vagy értékű termék, szolgáltatás milyen értékű, és összetételű beruházást igényel 152. BERUHÁZÁS MEGTÉRÜLÉSI IDEJE: kifejezi, hogy a beruházás ill a befektetés összegét a nyereség hány év alatt képes fedezni 153. BERUHÁZÁS-HATÉKONYSÁG

NATURÁLIS MUTATÓJA: kifejezi, hogy egy beruházási egységre vagy 1000 Ft beruházási értékre mekkora mennyiségű vagy értékű termék, szolgáltatás jut 154. MEGTÉRÜLÉSEK SZÁMA: a befektetések jövedelmezőségét mutatja, minél nagyobb, annál jövedelmezőbb a befektetés 155. TÁRGYI ESZKÖZ-ELLÁTOTTSÁG MUTATÓJA (ÁLLÓESZKÖZ ELLÁTOTTSÁG): kifejezi, hogy egy termelőegységre (pl. hektárra) vagy egy dolgozóra mekkora állóeszköz-mennyiség vagy állóeszközérték jut 156. ESZKÖZGAZDÁLKODÁS: az álló- és forgóeszközök beszerzése, felhasználása, selejtezése és pótlása 157. TÁRGYI ESZKÖZ: azok az eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet 158. TÁRGYI ESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS: az előállítandó termék, szolgáltatás és az alkalmazni kívánt technológiák együttesen határozzák meg, hogy milyen és mennyi tárgyi eszközre van szükség 159. FORGÓESZKÖZ: azok a termelési eszközök, amelyek

rendszerint egy termelési folyamatban elhasználódnak és értékük teljes egészében átmegy az új termék értékébe 160. TÁRGYI ESZKÖZ-LEKÖTÉS (ÁLLÓESZKÖZ-LEKÖTÉS): nagyságát a vállalati bruttó tárgyi eszköz érték fejezi ki 9 161. BEFEJEZETLEN TERMELÉS: növénytermesztésben a folyó ill a következő évek termelése érdekében végzett ráfordítások; állattenyésztésben a növendék- és hízóállatok; s általában a raktáron lévő félkész termékek állománya 162. TERMELÉSI KÉSZLET: (lekötött forgóeszköz) amelyek a vállalatnál már „készenlétben” állnak, de költségként való elszámolása csak később történik 163. HALMOZOTT FORGÓESZKÖZ LEKÖTÉS: a termelés, gazdálkodás során befektetett, valamint termelési készletként a vállalatnál jelenlévő készletek együtt 164. FORGÓBEFEKTETÉS: a halmozott forgóeszköz-lekötés és a megtérülések különbsége 165. FORGÓESZKÖZ-SZÜKSÉGLET: a természeti

viszonyoknak, alkalmazott technológiának megfelelően tervezett hozamok eléréséhez kalkulált forgóbefektetés pénzértéke 166. FORGÓESZKÖZÖK FORGÁSI SEBESSÉGE: a termelés forgóeszköz-szükségletét befolyásolja; (időszak értékesítése bevétele / időszak átlagos forgóeszköz-állománya) 167. BEFEKTETT ESZKÖZÖK ÁTLAGOS ÁLOMÁNYA: a forgóeszköz felhasználás ütemének és a költségek időbeni és ágazati elosztásának figyelembevételével kell kiszámítani 168. FORGÓESZKÖZ-IGÉNYESSÉG: (előállított termékek mennyisége / halmozott forgóeszköz-lekötés volumene) 169. FORGÓESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSÁNAK HATÉKONYSÁGA: a forgóeszközök felhasználása annál hatékonyabb, minél kevesebb forgóbefektetés szükséges adott termékmennyiség előállításához 170. FORGÓESZKÖZ-EGYÜTTHATÓ: az álló- és forgóeszközök közötti kapcsolatot fejezi ki 171. KÉSZLETGAZDÁLKODÁS: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy a

termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal 172. MINIMÁLIS V TÖRZSKÉSZLET: az a legkisebb állomány, amelyet a folyamatos anyagfelhasználás biztosítása végett állandóan raktáron kell tárolni 173. FOLYÓKÉSZLET: a normális (átlagos) utánpótlási feltételek mellett két egymást követő szállítás között biztosítja a vállalati tevékenység zavartalan ellátását 174. MAXIMÁLIS KÉSZLET: a minimális készlet és a folyó készlet maximumának együttes mennyisége 175. ÁTLAGKÉSZLET: a minimális készlet és a folyó készlet felének együttese 176. SZEZONÁLIS KÉSZLET: az egyes ágazatokban a termelés, a szállítás ill a felhasználás idényszerű ingadozásai miatt alakítandó ki 177. EREDMÉNYVÁLSÁG: ha a vállalkozás üzleti forgalma jelentősen csökken, jövedelmezősége romlik, nincs anyagi erőforrása szükséges innováció megindítására, a közeli célok elérése komoly

veszélybe kerül 178. LIKVIDITÁSI VÁLSÁG: rövid távon, esetleg azonnal érezteti hatását, oly módon, hogy a vállalat léte forog kockán 179. PREVENTÍV VÁLSÁGKEZELÉS: a szervezet figyelmeztető rendszerek alkalmazásával igyekszik előre jelezni a várható problémákat és megelőző intézkedéseket léptet életbe még a krízistényezők jelentkezése előtt 180. AKTÍV KRÍZIS MENEDZSMENT: a szervezet a problémák felmerülésekor gyors és hatékony intézkedésekkel igyekszik megakadályozni a krízis tartóssá válását 10 181. REAKTÍV VÁLSÁGKEZELÉS: a tartósan jelentkező válság elhárítására irányul, a szervezet időt próbál nyerni a később eredményt hozó intézkedések kidolgozására 182. MUNKAERŐ-SZÜKSÉGLET: a termelési feladat végrehajtásához szükséges munkaerő nagysága és összetétele 183. MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS: a munkaerő biztosítást és a munkaerő ésszerű felhasználását foglalja magába 184.

MUNKATERMELÉKENYSÉG: a termelés eredményének és az eredmény előállítása érdekében felhasznált emberi munkának a mennyiségi viszonyát fejezi ki 185. MUNKAERŐ-KAPACITÁS: a munkaerő figyelembevételével állapítható meg számbavétele, összetételének, változásának 186. TISZTA MUNKAIDŐ: a ténylegesen termelőmunkára fordított idő, a veszteségidők nélkül 187. BRUTTÓ MUNKAIDŐ: a munkában ténylegesen eltöltött idő a veszteségidőkkel együtt 188. MUNKAIGÉNYESSÉG: a munkatermelékenységi mutatók reciproka 189. BÉRHÁNYAD: a munkadíj összegét a termelési érték százalékában fejezi ki