Irodalom | Tanulmányok, esszék » Csokonai Vitéz Mihály elégiái

Csokonai Vitéz Mihály elégiái Csokonai Vitéz Mihály elégiái Elégiko-óda • • Csokonai elégiákat is írt, de a műfajt nem tisztán használta, ódai sajátosságokat is belevitt elégiáiba. o Elégia: Lírai műfaj. Az ókori görög költészetben a hosszabb, disztichonban írt költeményeket nevezték így. Később a szomorú hangvételű művek elnevezése Az elmúlás, a boldogság elvesztése, elérhetetlenség jelenik meg benne. o Óda: Fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangvételű lírai költemény. Személyesen megélt dolgokról ír, többnyire negatív körülmények között keletkeznek. A magányosság értékké válik. • Az igazán jókat a kollégiumból való kicsapása és Lilla elvesztése után írja. A magány-versek • • • • • • Szinte mindegyik elégiko-ódája a magányossághoz kapcsolódik. Lilla (Vajda Julianna) elvesztését, csalódottságát a világban, társadalmi kitaszítottságát (nincs állása,

nincsenek barátai, el nem ismertség) fájdalmas szenvedéssel élte meg Csokonai. Lilla elvesztése után kevesebbet ír, de mélyebb érzelmeket jelenít meg. Szomorú, kiábrándult; keresi, kiemeli a pozitívumokat. Elégiái negatív körülmények között keletkeznek. Megpróbálja értékként becsülni a magányosságot. Azok a dolgok válnak értékké, amelyek a magányosságban születnek A világ igazságtalansága elől a magányosságba menekül. Ezek után a magány pozitívum. Verseiben megjelennek a szentimentalizmus elemei. o az érzékenység kultusza, lelki folyamatok, érzelmek szabadsága o szenvedő emberek, halál, társadalmi korlát, természet Művei személyesek, általános dolgokat mutatnak be. Fogalmakat személyisít meg (pl. magány, remény, ekhó), ezeket magasztalja Ez adja az ódai jelleget. A Reményhez • • • • • • 3 műnem sajátosságait ötvözi o dal o elégia o óda A megszemélyesített Reményt szólítja meg, de az néma

marad. Így í mű egy fájdalmas monológ. o A Reményt rokokó képekkel mutatja be. A tartalom és érzelem párhuzamot alkot. Hangulati ellentéte éles kontrasztot szül Kínai filozófia is jelenik meg benne. A pusztító természet képét mutatja be. Ez egy elképzelt táj, mely a saját lelki állapotát tükrözi: teljes reménytelenség, lemondás, halálvágy. Elbúcsúzik mindattól, ami életét tartalmassá tette. Olyan, mintha két vers lenne. Tükrösen visszatérnek a képek; optimista – pesszimista 8 Szkolcsek Judit 10.a Csokonai Vitéz Mihály elégiái • • • Az érzelmi és gondolati tartalom – látszatra – ellentétbe kerül a vers formájával. A mű mindvégig trocheikus lejtésű. 16 soros versszakok, keresztrím A meglehetősen bonyolult strófaszerkezetnek a kialakulása összefügg azzal a ténnyel, hogy Csokonai a szöveget egy már kész, adott dallamra írta. A mű születése közben enyhült a költő fájdalma. A tihanyi Ekhóhoz

• • • • • • • • A füredi parton c. zsengéből alakult ki Az elégia megszólítottja a visszhang. Saját sorsát állítja szembe a Füreden mulatozókéval, panaszát Ekhó istennőnek mondja el. Monológjára csak a visszhang válaszol. A szentimentalizmus elemei nem pusztán átvettek, hanem mélyen átérzett és megszenvedett érzések. A reményeitől megfosztott ember életének kisiklását, költői pályájának zátonyra futását sírja el. A panaszáradat oka nem Lilla A magányba kíván menekülni Magát Rousseau mellé emeli. Egyéni sorsát rokonnak érzi az övével Az a biztos hit zárja le ezt az elégiko-ódát, hogy a távoli jövő felismeri benne az előfutárt. Az utolsó versszak a fájdalmas búcsú. A költemény lemondást, reménytelenséget, halálvágyat szólaltat meg, és a fájdalom felül fog kerekedni rajta. Nem igazi echós vers. A strófaszerkezet újszerű és bonyolult Az eredeti ekhós versekben a visszhang más-más

értelemben ismétlődik meg. Trocheikus lejtésű. Rímei kereszt- és páros rímek (ababccdd) A magánossághoz • • • • • • • A mű háttere: tönkrement szerelem, bizonytalan élethelyzet. Megszólítással, kérelemmel fordul a "kedves istenasszony"-ként megszemélyesített magányhoz. Szentimentalizmus jellemzi Az érzékeny lélek a magányban talál igazán önmagára. A magány kultusza jelenik meg benne A leírás mély filozófiai mondanivalóval telik meg: az élet igazi szépségeit csak a bölcsek és a poéták veszik észre. Az istenasszony később megérti, és békét és csendes nyugalmat ajándékoz neki, a "büszke lelkek" sorsa azonban az örökös nyugtalanság és félelem. A vers végén a halál jelenik meg. A költő számára édes befejezés a halál, a földi szenvedés vége. A megfáradt ember a végső magányt óhajtja és sietteti Romantikus életérzés megsejtése: semmiből világot teremtő szellemi erő

Strófaszerkezete: 11 és 8 szótagos sorok váltakoznak. A rímképlet ehhez alkalmazkodik, kereszt- és páros rímek váltják egymást (ababccdd). Trocheikus lejtésű mű. 9 Szkolcsek Judit 10.a