Irodalom | Tanulmányok, esszék » Godzsa Anikó - A XX. századi magyar irodalom története I

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 157 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:562

Feltöltve:2009. január 11.

Méret:1 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A XX. SZÁZADI MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE Godzsa Anikó Piliscsaba, 2004. ősz – Modern magyar irodalom I I. SZIGORLATI TÉTELSOR 1. A világképváltozás, az eszmei és a filozófiai kutatások a XX század első felében A klasszikus modernség és a késő modern korszak irodalomfölfogása. Irodalmi törekvések, folyóiratok a század első negyedében. 2. Ady Endre költészete 3. Babits Mihály költészete 4. Babits Mihály prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi 5. A Nyugat első nemzedékének költészetéből: Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Füst Milán 6. Kosztolányi Dezső prózája 7. A regényszerkezet lehetőségei: Móricz Zsigmond, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Füst Milán 8. A novellaforma lehetőségei: Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula 9. Modern drámai törekvések a XX század első felében 10. A két világháború közötti magyar irodalom: írói csoportok, mozgalmak, folyóiratok a

határokon innen és határokon túl 11. A késő modernség második hullámában: Kassák Lajos életműve 12. Az új népiesség: Erdélyi József, Sinka István A szociográfia: Nagy Lajos, Illyés Gyula 13. Illyés Gyula költészete a XX század első felében 14. József Attila költészete 1933-ig 15. József Attila költészete 1934–1937 között 16. Szabó Lőrinc és a dialogikus versmodell 17. Avantgárd, klasszicizálódás és relativizálódás a magyar költészetben: Dsida Jenő, Radnóti Miklós Vas István és Weöres Sándor költészete a XX. század első felében 18. A regény- és tanulmányíró Németh László a XX század első felében 19. A prózaforma változása: Márai Sándor, Tamási Áron 2 IRODALOMJEGYZÉK 1. Eszmei és filozófiai kutatások, világkép-változás és globalizáció a klasszikus modernség és a késő modernitás korában Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti irányok (Spengler, Ortega, Huizinga);

marxizmus; egzisztencializmus; a század vallásbölcseletei; katolikus és protestáns élet- és irodalomszemlélet (áttekintés, az egyik részletes kifejtésével) - ajánlott olvasmányok  A globalizáció kihívásai és Magyarország, FÖLDES György, INOTAI András szerk., Bp, Napvilág, 2001  ANZENBACHER, Bevezetés a filozófiába, Bp., Herder, 1993  BIBÓ István, Az európai társadalomfejlődés értelme = B.I, Összegyűjtött munkái, sar KEMÉNY István, SÁRKÖZI Mátyás, Bern, az Európai Protestáns Szabadegyetem kiadása, (é.n), II, 560–635  BODNÁR György, Sík Sándor modernségfelfogása, Új Írás, 1989/10, 107–111.  EGEDY Gergely, Konzervativizmus az ezredfordulón, Bp., Magyar Szemle Alapítvány kiadása, 2001  GERGELY Jenő, IZSÁK Lajos, A huszadik század története, Bp., Pannonica, 2000  KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, Nietzsche – a modernség után = Pillanatkép a hazai irodalomtudományról, KENYERES Zoltán, GINTLI Tibor

szerk., Bp, Anonymus, 2002, 59–80  NYÍRI János Kristóf, Globális társadalom és lokális kultúra a hálózottság korában, Magyar Tudomány 1998/11.  PROHÁSZKA Ottokár, Modern katolicizmus = Gazdaság és társadalom a gondolkodás történetében, Tárkányiné Szűcs Katalin szerk., Bp, Gondolat, 1994, 119–124  RÓNAY László, Ideálkeresés. Katolikus irodalomszemlélet a 20 században; Katolikus líra a két világháború között = R L, Lélek és szó, Bp, Argumentum, 2004, 260–301  RÓNAY László, Prohászka Ottokár, Vigilia, 1994/5.  SÍK Sándor, Kereszténység és irodalom, Bp., Vigilia, 1991  SIMONYI Károly, A fizika kultúrtörténete, Bp., Gondolat, 1978  SZEKFŰ Gyula, Három nemzedék és ami utána következik, Bp., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1940.  TŐKÉCZKY László, Az első Protestáns Szemle, Protestáns Szemle, 1992/1.  VÁRKONYI Nándor, Pergő évek, Bp., Magvető, 1976 2. A századelő szellemi élete

Folyóiratok, kiadók, társaságok A Hét, Új Idők, Huszadik Század, Élet, Társadalomtudományi Társaság (áttekintés, az egyik részletes bemutatásával) A Nyugat folyóirat (1908–1941) előzményei és története, szemléleti irányai és vitái - kötelező olvasmány  KENYERES Zoltán, A Nyugat periódusai = K. Z, Etika és esztétizmus Tanulmányok a Nyugat korából, Bp., Anonymus, 2001, 32–62 - ajánlott olvasmányok  A Nyugat-jelenség (1908–1998), SZABÓ B. István szerk, Bp, Anonymus, 1998  BODNÁR György, Jövő, múlt időben, Bp., Balassi, 1998  BUDA Attila, A Nyugat kiadó története, Bp., Borda Antikvárium, 2000  FRÁTER Zoltán, Osvát Ernő élete és halála, Bp., Magvető, 1987  ILIA Mihály, A Holnap születése = Irodalomtörténeti dolgozatok, KOLTAY-KASTNER Jenő, HALÁSZ Előd, KIRÁLY István szerk., Szeged, 1960, 89–101  SCHILLER Erzsébet, A Nyugat folyóirat viszonya az irodalomtörténet-íráshoz = Változatok

a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról, GINTLI Tibor szerk, Bp, Anonymus, 2001, 5–18 3. Ady Endre (1877–1919) pályája 1914-ig - kötelező szövegek  Góg és Magóg fia vagyok én (1906)  A vár fehér asszonya (1906)  Új Vizeken járok (1906)  A magyar Ugaron (1906)  Lelkek a pányván (1906)      3 Lédával a bálban (1907) Az ős Kaján (1907) A fekete zongora (1907) Özvegy legények tánca (1907) Krisztus-kereszt az erdőn (1908)                 A Gare de l’Esten (1906) Harc a Nagyúrral (1906) Emlékezés Táncsics Mihályra (1908) Bújdosó kuruc rigmusa (1909) A föl-földobott kő (1909) Kocsi-út az éjszakában (1909) A föltámadás szomorúsága (1910) Szent lehetetlenség zsoltára (1913) A Sion-hegy alatt (1908) Az Isten balján (1908) Ismeretlen Korvin-kódex margójára (1905; esszé) A magyar Pimodán (1908; prózai vallomás) Négy fal között () Költők () A

duk-duk affér () Petőfi nem alkuszik (1910; esszé) - kötelező olvasmány  KENYERES Zoltán, Ady Endre, Bp., Korona, 1998 - ajánlott olvasmányok  Ady Endre művei  BORBÉLY Sándor, Ady Endre, Horpács, Mikszáth, 2000.  CZEIZEL Endre, Ady Endre = Cz. E, Költők, gének, titkok, Bp, Galenus, 2000, 107–120  CZEIZEL Endre, Ady Endre = Cz. E, Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? Bp, GMR, 2001, 98–116.  EISEMANN György, A lírai én mitológiája Ady Endre költészetében = E. Gy, Ősformák jelen időben, Bp, Orpheusz, 1998.  Emlékezések Ady Endréről. III s a r KOVALOVSZKY Miklós, Bp, Akadémiai, 1987  FERENCZI László, Kassák és Ady, ItK, 1990/2.  FÜLEP Lajos, Ady éjszakái és éjszakája = F. L, Művészet és világnézet, Bp, Magvető, 1976, 44–77  GINTLI Tibor, A Minden-élmény jelentősége Ady lírájában, It, 1994/1–2.  GINTLI Tibor, Ady és Kierkegaard, Iskolakultúra, 1998/9.  GINTLI Tibor,

„Szent” Lehetetlenség zsoltára, Iskolakultúra, 1991/1.  GÖRÖMBEI András, Ady-képünk és az újabb szakirodalom, It, 1993/3.  HÉVIZI Ottó, Egy „elbölcsült” poéta hívősége, Alföld, 1993/9.  H. NAGY Péter, Ady-kollázs, Pozsony, Kaligram, 2003  HORVÁTH János, Ady szimbolizmusa = Esszépanoráma I., KENYERES Zoltán szerk, Bp, 1978  KIRÁLY István, Ady Endre I–II., Bp, Magvető, 1970  KIRÁLY István, Intés az őrzőkhöz. Ady Endre költészete az első világháború éveiben I–II, Bp, Szépirodalmi, 1982  KOPÁTSY Sándor, Beszélgetések Adyval, Bp., Száminform Kiadó, 1992  RÁBA György, Szimbólum és világnézet (Ady Endre: Jó Csönd-herceg előtt); A drámaelvű líra (Ady – túl a szimbolizmuson) = R. Gy, Csönd-herceg és a nikkel szamovár, Bp, Szépirodalmi, 1986  SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Ady és a francia szimbolizmus = SZ.-M M Irodalmi kánonok, Debrecen, Csokonai, 1998.  Újraolvasó. Tanulmányok Ady

Endréről, KABDEBÓ Lóránt, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, MENYHÉRT Anna szerk., Bp, Anonymus, 1999 4. Ady Endre (1877–1919) pályája (1914–1918) - - kötelező szövegek  Hunn, uj legenda (1914)  A Kalota partján (1914; 1918)  Emlékezés egy nyár-éjszakára (1918)  Ember az embertelenségben (1916; 1918)  E nagy tivornyán (1918)  Mai próféta átka (1918)       Intés az őrzőkhöz (1918) Az eltévedt lovas (1918) Nótázó vén bakák (1918) Krónikás ének 1918-ból (1918) Ésaiás könyvének margójára (1918) Beteg szívemet hallgatod (1918) kötelező és ajánlott olvasmányok: ld. 3 tétel 5. Babits Mihály (1883–1941) költészete - kötelező szövegek  Levelek Iris koszorújából (1902–1908)  In Horatium  Óda a bűnhöz  Himnusz Irishez      4 Messze messze Húnyt szemmel Fekete ország Az örök folyosó        A lírikus epilógja

Herceg, hátha megjön a tél is! (1909–1911)  Esti kérdés  A Danaidák Laodameia (1911) Recitativ (1911–1913)  Vakok a hídon Béke és háború közt (1913–1916)  Húsvét előtt Nyugtalanság völgye (1917–1920)  Zsoltár férfihangra Sziget és tenger (1921–1924)  Örökkék ég a felhők mögött  Régen elzengtek Sappho napjai       A gyémántszóró asszony  Ádáz kutyám  Hazám! Az istenek halnak, az ember él (1925–1927)  Psychoanalysis Christiana Versenyt az esztendőkkel! (1928–1933)  Csak posta voltál Újabb versek (1934–1937)  Az elbocsátott vad  Ősz és tavasz között  Balázsolás Jónás könyve Jónás imája - kötelező olvasmányok  RÁBA György, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1983  SIPOS Lajos, Babits Mihály: Élet-kép, Bp., 2003 - ajánlott olvasmányok  Babits Mihály művei  „ kínok és álmok közt”. Czeizel Endre, Gyenes György, Harmati Lídia,

Németh Attila, Rihmer Zoltán, Sipos Lajos, Szállási Árpád Babitsról, SIPOS Lajos szerk, Bp, Akadémiai, 2004  A Baumgarten Alapítvány. Dokumentumok, 1917–1941, I–III, s a r TÉGLÁS János, Bp, Argumentum, 2003.  BABITS Mihály „Engem nem látott senki még.” Babits-olvasókönyv, s a r SIPOS Lajos, Bp, Historia Litteraria Alapítvány-Korona, 1999.  Babits Mihály Arany Jánosról, s. a r PIENTÁK Attila, Bp, ELTE Eötvös Kiadó, 2003  BABITS Mihály, „Itt a halk és komoly beszéd ideje”. Interjúk, vallomások, sar TÉGLÁS János, Celldömölk, Pauz-Westermann, 1997  BABITS Mihály, Drámák, kritikai kiadás, s. a r, a jegyzeteket írta VILCSEK Béla, Bp, Magyar Könyvklub, 2003  BABITS Mihály, Levelezése 1890–1906, s. a r ZSOLDOS Sándor, Bp, Historia Litteraria Alapítvány- Korona, 1998  BABITS Mihály, Levelezése 1911–1912, s.ar SÁLI Erika, Bp, Magyar Könyvklub, 2003  BATA Imre, Változó horizontok, Békéscsaba, 1996,

57–90.  BODNÁR György, Babits Mihály korrajzregényei avagy küzdelmek az epikával = G. Gy, Jövő múlt időben, Bp, 1998, 51–59  CZEIZEL Endre, Babits Mihály = CZ. E, Költők, gének, titkok, Bp, Galenus, 2000, 123–136  CZEIZEL Endre, Babits Mihály = CZ.E, Aki költő akar lenni pokolra kell annak menni?, Bp, GMR, 2001, 117–130.  ÉDER Zoltán, Régi napok illata, Bp., Mundus, 2002  JELENITS István, Az élet és a kín = J. I, Az ének varázsa, Bp, Szent István Társulat, 2000  KELEVÉZ Ágnes, A keletkező szöveg esztétikája. Genetikai közelítés Babits költészetéhez, Bp, Argumentum, 2000  NEMES NAGY Ágnes, A hegyi költő, Bp., Magvető, Bp, 1984  NÉMETH G. Béla, Babits, a szabadító, Bp, Tankönyvkiadó, 1987  RÁBA György, Babits Mihály költészete 1903–1920, Bp., Szépirodalmi, 1981  RIMÓCZI-HAMAR Márta, Babits: Horatius ellen?, Irodalomismeret, 2004/1–2.  SIPOS Lajos, Új klasszicizmus felé, Bp.,

Argumentum, 2002  SZABÓ Ferenc, „Csillag után”: Babits Pascal és Ágoston nyomában = Sz. F, Jelek az éjszakában, Róma, 1983, 99–156  TVERDOTA György, Babits megtérése = Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, BÓNUS Tibor szerk, Bp, Gondolat, 2003, 507–520.  Új Dunatáj 2003/4. (Babits-szám)  VIDA Gergely, Babits Mihály: A világosság udvara – metaforikus értelmezés = Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról, GINTLI Tibor szerk, Bp, Anonymus, 2001, 118–133 5  VILCSEK Béla, A szimbolikus lélekdráma eszménye. A drámaíró Babits, Irodalomtörténet, 1998/4, 551– 584. 6. Babits Mihály (1883–1941) prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi - kötelező szövegek  Timár Virgil fia (1922; regény)  egy szabadon választott regénye  egy választott novella az alábbiak közül  Drága élet

 Karácsonyi Madonna (1907; regényes legenda)  Mythológia  két tanulmány a magyar irodalomtörténet köréből, továbbá két választott írás az alábbiak közül  Bergson filozófiája (1910)  Ágoston (1917)  Magyar költő kilencszáztizenkilencben (1919)  Hazugságok paradicsoma (1932)  Nemzet és Európa (1934)  A madridi levél (1938)  Szekszárdi kadarka (1938)  Szent István városa (1938)  Pajzzsal és dárdával (1939)  Itália és Pannónia (1940) - kötelező olvasmányok  RÁBA György, Babits Mihály, Bp., Gondolat, 1983  SIPOS Lajos, Szövegépítés és szövegalkotás Babits Mihály Timár Virgil fia című alkotásában, Vigília, 2002/6. - ajánlott olvasmányok  Babits Mihály művei  BABITS Mihály, A gólyakalifa, Kártyavár, s. a r, a jegyzeteket írta ÉDER Zoltán és a Babits Kutatócsoport, Bp, Historia Litteraria-Korona, 1996  BABITS Mihály, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom, s. a

r, a jegyzeteket írta BUDA Attila, Bp, Magyar Könyvklub, 2003  BABITS Mihály, Magyar irodalomtörténet arcképekben, s.ar FRÁTER Zoltán, Bp, Ferenczy, 1996  BABITS Mihály, Timár Virgil fia, kritikai kiadás, s.ar, a jegyzeteket írta SIPOS Lajos, Bp, Magyar Könyvklub, 2001.  BALASSA Péter, Az önéletíró Babitsról, Jelenkor, 1984/4.  KENYERES Zoltán, „A kettészakadt irodalom” és „Az írástudók árulása.” Babits és a Nyugat irodalomszemlélete = K Z Kritika és esztétizmus, Bp, Anonymus, 2001, 63–71  NÉMETH G. Béla, Babits, a szabadító, Bp, Tankönyvkiadó, 1987  RIMÓCZI-HAMAR Márta, Babits Mihály-Virgil-Vergilius, Új Dunatáj, 1999/2.  RIMÓCZI-HAMAR Márta, Babits Virgil és Vitányi Vilmos szeretetértelmezése, BÁR, 1999/2–3.  RÓNAY László, Babits, a regényíró = R.L Szabálytalan arcképek, Bp, Szépirodalmi, 1982  SZÁVAI János, Babits világirodalmi kánonja és A gólyakalifa = Látókörök metszése.

Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, BÓNUS Tibor szerk., Bp, Gondolat, 2003, 426–436  SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A művészi értékek állandósága és változékonysága, Babits európai irodalomtörténete = SZ.-M M, Irodalmi kánonok, Debrecen, Csokonai, 1998 7. Kosztolányi Dezső (1885–1936) költői pályája - kötelező szövegek  Üllői-úti fák (1907)  Mint aki a sínek közé esett (1910)  Mostan színes tintákról álmodom (1910)  A rút varangyot véresen megöltük (1910)  Boldog, szomorú dal (1920)  A nagyvárosban éltem, hol a börzék (1924)  Számadás (1935)        6 Marcus Aurelius (1935) Könyörgés az ittmaradókhoz (1935) Halotti beszéd (1935) Hajnali részegség (1935) Ének a semmiről (1935) Őszi reggeli (1935) Szeptemberi áhítat (1935)  - Esti Kornél éneke (1935) kötelező olvasmány  RÓNAY

László, Kosztolányi Dezső, Bp., Gondolat, 1977 ajánlott olvasmányok  Kosztolányi Dezső művei  BORI Imre, Kosztolányi Dezső, Újvidék, Fórum, 1986.  CZEIZEL Endre, Kosztolányi Dezső = CZ.E, Költők, gének, titkok, Bp, Galenus 137–146  CZEIZEL Endre, Kosztolányi Dezső = CZ.E, Aki költő akar lenni pokolra kell annak menni?, Bp, GMR, 2001,147–154.  KIRÁLY István, Halotti beszéd, Számadás, Hajnali részegség = K. I, Kosztolányi: Vita és vallomás, Bp, Szépirodalmi, 1986.  KISS Ferenc, Az érett Kosztolányi, Bp., Akadémiai, 1979  NÉMETH G. Béla, A románcostól a tragikusig = N G B, Küllő és kerék, Bp, Magvető, 1981  Újraolvasó. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, SZEGEDY-MASZÁK Mihály szerk, Bp., Anonymus, 1998 8. A prózaíró Kosztolányi - kötelező szövegek  két regény  tíz novella (kispróza) az alábbiak közül  A kulcs  A kövér bíró  Omlette à Woburn 

Április bolondja  Cseregdi Bandi Párizsban  Sakkmatt  Kínai kancsó  Vakbélgyulladás (Appendictis)  Házi dolgozat  A gipszangyal  Vasúti tolvaj  Béla, a buta  Fürdés  az Esti Kornél bármelyik fejezete vagy maga az egész mű - kötelező olvasmány  HIMA Gabriella, Kosztolányi és az egzisztenciális regény, Bp., Akadémiai, 1992 - ajánlott olvasmányok  Kosztolányi Dezső művei  BODNÁR György, A pszichológiai ábrázolástól a létregényig. Kosztolányi Dezső regényei = B Gy, Jövő múlt időben, Bp., 1998, 40–50  BORI Imre, Kosztolányi Dezső, Újvidék, Fórum, 1986.  KIRÁLY István, A tragikus modernség művésze: Kosztolányi, a regényíró = K. I Kosztolányi: Vita és vallomás, Bp., Szépirodalmi, 1986  RÓNAY László, Kosztolányi Dezső, Bp., Gondolat, 1977  SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Körkörösség és transzcendencia a Pacsirtában; Idő, nézőpont és értékszerkezet az

Aranysárkányban = SZ.-M M, Minta a szőnyegen A műelemzés esélyei, Bp, Balassi, 1995  SZITÁR Katalin, A prózanyelv Kosztolányinál, Bp., ELTE kiadás, 2000 9. Az első Nyugat-nemzedék költői: Juhász Gyula (1883–1937), Tóth Árpád (1886–1967), Füst Milán (1888– 1967) - kötelező szövegek  Juhász Gyula  Nietzsche (1906)  Szokratesz (1906)  Ady Endrének (1909)  Annára gondolok (1909)  Milyen volt (1912)  Magyar táj, magyar ecsettel (1912)        Tóth Árpád  Meddő órán (1908)  Kisvendéglőben (1909)  Ady Endrének (1909) Ének Arany Jánosról (1920) Berzsenyi (1921) Tápai lagzi (1923) A tápai Krisztus (1923) Új vallomás (1923) Anna örök (1926)  Nézz ránk, Ady Endre! (1923)  Körúti hajnal (1923)  Esti sugárkoszorú (1923) 7  Lélektől lélekig (1923)  1nvokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz (1913)  Elégia egy rekettyebokorhoz (1917)  Füst Milán  Óda

pártfogómhoz!  Nyilas-hava  A kalandor (1920)  Önarckép  Óda egy elképzelt művészhez     Az igaz bíróhoz! Útra kelni, messzi menni Szellemek utcája Tél - kötelező olvasmányok  BORBÉLY Sándor, Tükörkép Juhász Gyuláról, Bp., Gladiátor, 1999  NÉMETH G. Béla, A csöndes tűnődés költője [Tóth Árpád] = N G B, Kérdések és kétségek, Bp, Balassi, 1995  KIS PINTÉR Imre, A semmi hőse. Füst Milán költői világképe, Bp, Magvető, 1983 - ajánlott olvasmányok  Juhász Gyula, Tóth Árpád művei, Füst Milán versei  PÉTER László, Az „időszerűtlen” Juhász Gyula, Iris, 1993. dec  BARTA János, Fény, szín, hang, lélek Tóth Árpád költői képeiből = ItK, 1986/6, 657–672.  ANGYALOSI Gergely, A költő két bordája, Debrecen, Csokonai, 1996.  FÜST Milán, Egy lélek története, Két vers, Előszó, Második előszó, Harmadik előszó = Füst Milán, ÖSzszes versei, s. a r ZSOLDOS

Sándor, Bp, Fekete Sas, 1997  FÜST Milán, Látomás és indulat a művészetben, Bp., Magvető, 1963  FÜST Milán, Napló I–II. Bp, Magvető, 1976 10. A tradicionális novella- és regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond (1879–1942) pályája - kötelező szövegek  regények  Az Isten háta mögött (1911)  Sárarany (1910)  Erdély (I. rész)  novellák  Hét krajcár (1908)  Tragédia (1910)  Szegény emberek (1917)  Ebéd  Barbárok  Disznótor  Egyszer jóllakni  Komor ló - kötelező olvasmányok  BODNÁR György, Egy nyolcvanéves regény-provokáció = B. Gy, Jövő, múlt időben, Bp, Balassi, 1998, 205–207.  KICZENKO Judit, Légy jó mindhalálig = A magvető nyomában, SZABÓ B. István szerk, Bp, 1993  KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, Beszédaktus, szerepkör, irónia (Az Isten háta mögött mint elbeszélés) = K. SZ E, Beszédmód és horizont, Bp., Argumentum, 1996  SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A

„Tündérkert” műfaja és világképe = SZ.-M M, „A regény, amint írja önmagát”, Bp, Tankönyvkiadó, 1986 - ajánlott olvasmányok  MÓRICZ Zsigmond művei  A magvető nyomában, SZABÓ B. István szerk, Bp, Anonymus, 1993  BENYOVSZKY Krisztián, Nézőpontok kereszttüzében. Megjegyzések Móricz Zsigmond Az Isten háta mögött c regényéhez, It, 2003/3  BORI Imre, Móricz Zsigmond prózája, Újvidék, Fórum, 1982.  CZINE Mihály, Móricz Zsigmond, Debrecen, Csokonai, 1992. 8  GYÖRFFY Miklós, Móricz három dzsentriregényének újraolvasása = Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára, ZEMPLÉNYI Ferenc, KULCSÁR SZABÓ ERNŐ, JÓZAN Ildikó, JENEY Éva, BÓNUS Tibor szerk., Bp, Gondolat, 2003, 144–158  In memoriam Czine Mihály, GÖRÖMBEI András, KENYERES Zoltán szerk., Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999.  Rangrejtett fejedelem. Emlékezések Móricz Zsigmondról, CZINE Mihály szerk,

Bp, 1992 11. A novella- és regényforma megújítása I: Kaffka Margit (1880–1918) életműve, valamint Kóbor Tamás (1867–1942), Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969), Török Gyula (1888–1918), Herczeg Ferenc (1863– 1954) vagy Tormay Cécile (1876–1937) egy regénye vagy novellacsoportja - kötelező szövegek  Kaffka Margit, Színek és évek (1912)  a fölsorolt szerzők egy regénye vagy novellacsoportja - kötelező olvasmány  BODNÁR György, Kaffka Margit, Bp., Balassi, 2001, 155–196 - ajánlott olvasmányok  Kaffka Margit, valamint Szabó Dezső, Kóbor Tamás, Tersánszky Józsi Jenő, Török Gyula, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile művei  BODNÁR György, Kaffka Margit, Bp., Balassi 2001  BODNÁR György, A „mese” lélekvándorlása, Bp., Gondolat, 1985  BODNÁR György, A XIX századi magyar patrícius polgárság visszapillantó tükörben. Tormay Cécile: A régi ház = A XIX. század vonzásában Tanulmányok T Erdélyi Ilona

tiszteletére, KICZENKO Judit, THIMÁR Attila szerk., Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2001  BODNÁR György, Urak, polgárok, balekok [Herczeg Ferenc: Andor és András], Magyar Napló, 1987/9.  NÉMETH G. Béla, A lektűr magyar mestere = HERCZEG Ferenc, Történelmi regények, Bp, Szépirodalmi, 1983.  PÉTER László, Utószó = MÓRA Ferenc, Hannibál feltámadása, s. a r HEGEDŐS Márta, LÁNG József, PÉTER László, Bp., Argumentum, 2004, 111–126  RÓNAY György, A regény és az élet, Bp., Gondolat, 1985  RÓNAY László, Tersánszky Józsi Jenő, Bp., Gondolat, 1983  SZITÁR Katalin, Az elbeszélő gondolkodása és a szó poétikuma. Kaffka Margit: Polixéna tant = Szó, elbeszélés, metafora Műelemzések a XX századi magyar próza köréből, HORVÁTH Kornélia, SZITÁR Katalin szerk, Bp, 2003, 387–409 12. A novella- és regényforma megújítása II Füst Milán (1888–1967), Krúdy Gyula (1878–1933),

Karinthy Frigyes (1887–1938), valamint Harsányi Kálmán (1876–1929) vagy Szabó Dezső (1879–1945) egy-egy műve - kötelező szövegek  FÜST Milán, Advent (1920)  KRÚDY Gyula, Szindbád, a feltámadás (1911) továbbá: öt novella és egy regény  Karinthy Frigyes  Utazás Faremidóba (1916) vagy Capillária (1921) vagy Utazás a koponyám körül (1937)  A cirkusz  Barabbás  Találkozás egy fiatalemberrel - kötelező olvasmányok  BEZECZKY Gábor, Krúdy Gyula: Szindbád, Bp., Akkord Kiadó, 2003  KIS PINTÉR Imre, A feleségem története, ItK, 1973/3.  SZAUDER József, Tanulmányok Krúdyról, a Szindbádról = Sz. J, Tavaszi és őszi utazások, Bp, Szépirodalmi, 1980  Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről, ANGYALOSI Gergely szerk, Bp, Szépirodalmi, 1990. - ajánlott olvasmányok  Füst Milán, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Harsányi Kálmán, Szabó Dezső művei  KARINTHY Frigyes, Esszék,

kritikák I–II., FRÁTER Zoltán összeáll, szöveget gond, Bp, Akkord, 2002  BEZECZKY Gábor, Metafora és elbeszélés, Literatura, 1992/1. 9        EISEMANN György, Az emlékezés ízei (Krúdy Gyula Szindbád-novelláinak mnemotechnikájáról) = E. Gy., A folytatódó romantika, Bp, Orpheus Könyvek, 1999, 117–128 FINTA Gábor, Egy harang meséi. Krúdy Gyula purgatóriumáról = Múlt jövő időben, ANGYALOSI Gergely szerk., Bp, 2003, 88–104 FRÁTER Zoltán, Krúdy Gyula, Bp., Elektra, 2003 FRÁTER Zoltán, Mennyei riport Karinthy Frigyessel, Bp., Magvető, 1987 FRÁTER Zoltán, A Karinthy élet-mű, Bp., Fekete Sas, 1998 GINTLI Tibor, Elbeszélői hang és identitás a Boldogult úrfikoromban című regényben = Pillanatkép a hazai irodalomtudományról, KENYERES Zoltán, GINTLI Tibor szerk., Anonymus, 2002, 144–164 GOMBOS Gyula, Szabó Dezső, New York, Püski, 1975. 13. Modern drámai törekvések - kötelező szövegek  MOLNÁR

Ferenc (1878–1952), Játék a kastélyban (1926)  FÜST Milán (1888–1967), Negyedik Henrik király (1931) vagy MÓRICZ Zsigmond (1879–1942), Sári bíró (1910) vagy HERCZEG Ferenc (1863–1954), Kék róka (1917) vagy SZOMORY Dezső (1869–1944), II. József császár (1918) - kötelező olvasmány  NAGY Péter, Molnár Ferenc = N. P, Drámai arcélek, Bp, Szépirodalmi, 1975 - ajánlott olvasmányok  Móricz Zsigmond, Füst Milán, Herczeg Ferenc, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Lengyel Menyhért drámai művei  KELLÉR Andor, Bal négyes páholy, Magvető, 1986.  LUKÁCS György, A modern dráma fejlődésének története, Bp., Magvető, 1978  RADNÓTI Zsuzsa, A próféta színháza [Füst Milán], Pécs, Jelenkor, 1993.  SCHEIN Gábor, „S etesd a kertek madarát” Tragédiák és tragédiaelméletek 1910 körül, különös tekintettel Füst Milán Aggok lakodalma című drámájára = Változatok a modernitásra. Tanulmányok a Nyugatról,

GINTLI Tibor szerk, Bp, Anonymus, 2001, 228–244  TARJÁN Tamás, Zivatar a publikumnak Bp., Tevan, Bp, 1997 Segítség a korszak megértéséhez: - A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája, SIPOS Lajos főszerk., Bp, Magyar Könyvklub, 2002 - EISEMANN György, H. NAGY Péter, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán, Irodalom tankönyv 16-17 éveseknek, Bp, Korona, 1999. 10 KIDOLGOZOTT SZAKIRODALOM I. Eszmei és filozófiai kutatások, világkép-változás és globalizáció a klasszikus modernség és a késő modernitás korában Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti irányok (Spengler, Ortega, Huizinga); marxizmus; egzisztencializmus; a század vallásbölcseletei; katolikus és protestáns élet- és irodalomszemlélet (áttekintés, az egyik részletes kifejtésével) Rónay László: Lélek és szó Ideálkeresés. Katolikus irodalomszemlélet a 20 században - - - A XX. század első harmadában élesen elválik egymástól a különböző politikai

célokat vallók kultúrafelfogása; a különbség oka: a konzervatív–liberális szembenállás Megfigyelhetők bölcseleti hatások is.  Schopenhauer nyomán pesszimizmus uralkodik el, és ez magával hozza az öngyilkosság kultuszát (Kozma Andor ezt meg is verseli).  Egyre többször merül föl a kérdés, hogy érdemes-e megszületni.  Több költő (pl. Reviczky) mechanikusnak ábrázolja az emberi létet  Tudatosul az élet értelmetlensége, álomszerűsége.  Nietzsche: az Isten meghalt.  Az avantgárd mozgalmak egy új világot akarnak kiépíteni (új szókincs, új nyelvtani rendszer).  „Az a világ, amelyet a kereszténység egységesnek, célra irányultnak és sokszorosan megokoltnak látszott, egyre inkább elemeire bomlott, s vele került válságba a kultúra is. Meglazult a Teremtő és a teremtett kapcsolata, s a lázadó ember igyekezett átértékelni múltját s e múlt alkotásait, szellemi törekvéseit” (261) Ebben a helyzetben

nagy szerepe van Prohászka Ottokár föllépésének.  Mailáth Gusztáv Károllyal célja olyan papi utánpótlás nevelése, amely evangéliumi szellemben tevékenykedik.  Gondolataiból kialakul az Elmélkedések az Evangéliumról törzsanyaga (ez a világi olvasók körében az egyik legnépszerűbb lelki olvasmány).  Harcot indít a keresztény életeszmény visszaállításáért.  A kapitalizmust és a liberalizmust bírálja.  Gyakran idézi a Római levél egyik gondolatát: „Isten országa nem étel és ital, hanem igazság, béke és öröm a Szentlélekben.”  Világosság a sötétben (1914, tanulmánykötet): megalapozza a keresztény kultúreszményt.  A modernizmusról alkotott képét Alexander Bernát bírálja (bölcseleti és tudománytörténeti szempontból is).  Prohászka szerint a kultúrának kettős föladata van.  szembe kell szállnia a világot jellemző barbár szellemiséggel  meg kell teremtenie a szépséget

hangsúlyozó isteni harmóniát  Foglalkozik az ismeretterjesztés jelentőségével.  Szembeállítja az érző embert a tudományok megszállottjával.  A tudományosságnak akkor van jogosultsága, ha az emberiség haladását szolgálja.  Kultúrakoncepciója akkor válik bizonytalanná, amikor a bűnnel szembesül. A műalkotást a bűn elleni harc eszközének tartja, és nem veszi észre, hogy a világirodalomban kezdettől a jó és a rossz harcol.  A jó és a rossz végletes egymásnak feszülése mégsem nála történik meg, hanem a Magyar Kultúrában. A Magyar Kultúra Babitsot is megtámadja (kereszténységét „esztétikai katolicizmusnak” nevezi). Babits válasza: „Az igazi katolicizmushoz [] csak a gyóntatónak és Istennek van köze; de ezenfelül is kétféle látható katolicizmus van a világ előtt. Az egyik külső, mondhatnám politikai csoportosulás az egyház és gócai körül, aktuális emberi érdekek szerint [] De van egy másik

látható formája is a katolicizmusnak, amit nehéz figyelmen kívül hagyni, kivált ha irodalomról van szó: a katolikus kultúra. A katolikus szellem múltjával, kincseivel való átivódás [] 11 Úgy gondolom: még mindig krisztusibb esztétakatolikusnak lenni, mint párt és politika katolikusának, aktuális és földi célok szerint Márta szorgoskodása talán hasznos lehet, de Mária a jobbik részt választá.” (265) - - - - 1 Bangha Béla  Álma a világhódító kereszténység.  A kultúra fogalmát nála a sajtóé helyettesíti.  Szervezőmunkája révén jön létre a Központi Sajtóvállalat (ennek kiadványa a Nemzeti Újság). Nyisztor Zoltán  Bangha utóda és szerkesztőtársa (türelmesebb, mint Bangha).  Jelentősnek tartja a sajtót.  Megszervezi a Magyar Kultúra-Könyvtárat; itt jut publikálási lehetőséghez Balla Borisz, Katona Jenő, Aradi Zsolt és Just Béla (vagyis: a magyar katolikus írók hazai nemzedéke). 

Művészeti és irodalmi kérdésekkel is foglalkozik (ennek nézőpontját jelzi A legújabb irodalom c. 1 pamfletjének a datálása: Judapest, december hava). Vagyis: a katolikus kultúreszmény összefonódott a politikai aspirációkkal. Trianon után azonban módosul a kép: vonzó színekkel gazdagodik, és ez elsősorban Sík Sándor érdeme.  Fiatal korában Prohászka hatása alatt állt (erre utal, hogy példaképének a nem igazán jelentős egri papköltőt, Mindszenty Gedeont választja).  Pályakezdő versei Ady hatását mutatják.  Gárdonyi, Ady, Prohászka (1929)  A kortársak közül szinte mindenki számot vet az Ady-jelenséggel.  Prohászka, Magyar Kultúra: Ady emberi esendőségét, liberalizmusát tartja istentelennek és hazafiatlannak.  Szabó Dezső: Az elsodort falu  Kosztolányi (1929)  A könyv alcíme: „Lélek és forma a századforduló irodalmában”  Sík Sándorban az Adyval való szembesülés során tudatosul, hogy a

személyes élet és a műalkotás közt különbség van.  Adyval szembesülve számot kell vetnie a magyar irodalmi múlttal is, és bemutatja a költő elődeit. Ez a konzervatív irodalomértés és –szemlélet új eleme: egyrészt megfogalmazza az irodalom nemzeti jellegét, másrészt kitágítja a vallásosnak mondott irodalom folytonosságtudatát.  Eddig nemzeti keresztény értéknek csak a témaválasztás minősült. Sík azonban a következőket írja: „Az a vad, pogány, magyar őserő duzzad és harsog ezekből a sorokból, amely más időkben és más formákban – és újjászületve vízből és Szentlélekből - Pázmány szeges írásait, Zrínyi Áfiumát, a Romlásnak indult hajdan erős magyart, Széchenyi vízióit, a Nagyidai cigányokat és A vén cigányt sugallta.” (267)  Nem szakít azzal az állásponttal, hogy Ady egy kártékony világnézet vezéralakja, de úgy véli, a költő azért kényszerült egy alkatától idegen világnézet

táborába, mert nem értették meg.  Kultúramodelljében szintetizálódik a keresztény életszemlélet és a nemzeti nevelés célzata.  Az ifjúság nevelésével ad példát (piarista tanár, cserkészvezető).  A Sík–Schütz imakönyv több mint tíz kiadást élt meg, és nemcsak imádságoskönyv volt, hanem a magyar lelkiség múltjának az antológiája is.  1936: rádióelőadásokban (majd könyvben) idézte föl a magyar szenteket; pl.  „Magyarnak lenni Szent István tanítása szerint erkölcsi fogalom [] még senkit sem tesz magyarrá az, hogy magyarul beszél. [] Senkit nem tesz magyarrá az sem, hogy a vére magyar, sőt még az sem, hogy magyarnak vallja magát [] Magyarnak lenni erkölcsi lendület. Magyarnak lenni: hit Hit a magyarság hivatásában. [] ezt jelenti magyarnak lenni Szent István szerint” (269–270)  Szent Erzsébet kapcsán a családról és a bensőséges szeretetről ír, és szembeszáll azokkal a nevelési elvekkel,

amelyek a nevelést állami föladatnak tartották.  Boldog Margit „áldozatos életének példaszerűségét abban láttatta, hogy egyszerre szolgálta Istent és hazáját”. (271) „Az a koncepció, amelyet Sík Sándor szolgált, s amelyet a magyar szentek példájával hitelesített, a nemzeti függetlenség, a felelősséget átérző magyarság eszméjét mélyítette el.” (271) Sík Sándor kultúra- és nemzetfölfogása hatással volt arra a harmadik nemzedékre, amely a ’30-as évek elején szerveződött a Korunk Szava körül, és akik élesen bírálták az egyházi vezetést szociális érzéketlensége miatt.  Ez a nemzedék a katolicizmust már nem fegyvernek tekinti, hanem életszemléletnek. Ugyanakkor kritikusan ír a Hitler hatalomra jutása utáni évek német szépirodalmáról is. 12  Lehetségesnek tartják, hogy a „katolikus író” és „katolikus irodalom” gettót fog jelképezni.  Végleg szakítanak a

„sekrestye-irodalommal”.  Angol és francia mintákat követnek.  A Vigilia körében működnek, de mércéjüknek Babits Nyugatját tekintik. - „Az az igazság, hogy aki író volt és katolikusnak vallotta magát, irodalmunk értékteremtői közé sorolható, míg a katolikus irodalom harcos képviselői a margóra szorultak. Ez egyben azt is sejteti, hogy a hitet nem célszerű aktuálpolitikai céloknak átadni.” (272) Katolikus líra a két világháború között 2 - - - 2 Sík Sándor Mindszenty Gedeon líráját a katolikus költészet gyökerének vélte, de nem sikerült integrálnia az egri költőt a magyar líra folytonosságába. A vallásos irodalom közvetlen előzményei inkább a századvégi gondolkodásban keresendők, nem pedig a századvég költészetében. A vallásos irodalom hagyománytalanságát jelzi, hogy első képviselőire (Harsányi Lajos, Sík Sándor) Ady gyakorolt nagy hatást. „Az ő nyelvi merészsége, képalkotásának

szokatlansága szabadította föl bennük a lírikust, eszményeiket pedig Prohászka Ottokár nyomán fogalmazták meg” (274) Sokat tesz a vallási élet föllendítéséért a főváros „apostola”, Kanter Károly, illetve Bangha Béla, akinek nagy része volt a szervezeti keretek megteremtésében. A korai vallásos irodalom közel áll a modern költészethez; ok: egyik ösztönzője az újraéledő francia irodalom.  Jean Calvet szerint (1927) a romantika nosztalgiája arra készteti a francia lírikusokat, hogy újra végigjárják a lét gondolati útjait, és az út végén ne az élet kilátástalanságát válasszák, hanem a megtérést.  A századvégi francia szellemiség Taine tudományos determinizmusával, Zola naturalizmusával és Renan szkepszisével szemben a vallásos gondolatot választja.  Brunetiére véleménye: a kétkedés gyöngíti az akaratot.  A francia irodalom nagy megtérője pl. Paul Claudel vagy Léon Bloy  A következő nemzedék

Bergsont tekinti mintájának, még azután is, hogy A teremtő fejlődés c. műve indexre került A magyar keresztény líra képviselői azonban megtorpannak, és szakítanak az irodalmisággal; helyette a lélek nemesítésével próbálkoznak. Pl. Harsányi Lajos  1908: megjelenik Új vizeken c. kötete  A kötet jellemzői: dekoratív nyelv, szecessziós képek, dekadens alapérzés – Adyval és Kosztolányival rokon.  A kötet címe jelzi, hogy Harsányi új vizekre akarja vinni a katolikus költészet csónakját.  1909: megjelenik Az élet muzsikája c. kötete (ezt is adys hang jellemzi)  1911: A napkirály rokona c. kötet megjelenése  Elsőként teremt olyan szimbolikát, amelyben hiánytalanul egybeforr a papi sors és a forrongó élet.  El tud szakadni a Tárkányi Béla-, illetve Mindszenty Gedeon-féle egyhangú hagyománytól.  Őszintén vall a bűnről, és nem a vallásos költészet sablonjait használja.  A téma újszerű kezelése

iskolát teremt: Harsányi nyomán indul el Mécs László, Kocsis László vagy Mentes Mihály.  Hagia Sophia (1913)  Harsányi életközelben indult lírája ebben a versben vesz éles fordulatot.  Dante nyomán misztikus elragadtatással írja le a hét szentség lelki tartalmát.  A verset jellemző miszticizmus magában álló kezdemény a magyar lírában.  Epikai kerete zavaros és formátlan. Sík Sándor  Költészetében elbizonytalanodás figyelhető meg az I. világháború alatt  Sík a kor egyik legműveltebb költője, és első kötetét dinamikus életlendület hatja át.  A háborús versekben sok a jelkép, látomás; pl.  Fehér rózsák a Dunán  A folyó  A Magvető  A versek egységes ihlete azonban megtörik a ’10-es évek második felében. Úgy tűnik, mintha a költő egyértelmű keresztény tanításra törekedne, és igyekezne föloldani a kétértelmű szimbolizmust.  Költészetét új irányba lendíti a

világirodalmi érdeklődés. Síknak is hasonló aggályai vannak, amikor Harsányi Lajos és Mécs László fölveti egy katolikus írószövetség gondolatát. 13 - - - - -  Ekkor kezd műfordításokkal is kísérletezni; pl. Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz  Megjelennek nála a világirodalom jellemző témái; pl. Horatius a Jeremiádban  1919: megjelenik Maradék magyarok c. kötete (ebben a helyes és igaz önismeretet sürgeti) A reformerek a legfontosabbnak a katolikus értelmiség kinevelését tartják; pl.  Prohászka Ottokár  Tóth Tihamér A kor vallásos költészete Szabó Dezső hatására a „romlatlan” parasztság felé fordul. Kocsis László  Az új generáció költői közül ő indul a leghamarább.  1917: megjelenik Kolostori csend c. kötete (Harsányi hatása mutatkozik meg benne: a papi élet problémáit szólaltatja meg)  Lírájában megszólalnak a kor fenyegető szociális kérdései, de ő (papként) csak

regisztrálhatja a társadalmi igazságtalanságokat, és nem éli meg azokat.  Költői szemlélete közel áll Assisi Szent Ferenc lelkületéhez: később megírja Szent Ferenc miséjét is, de „annak monumentalitását gyermeki gügyögéssé hangolja át”. (281)  „Olykor az az olvasó érzése, hogy szándékosan helyezkedik bele a gyermek attitűdjébe, mert nem tud mit kezdeni a világgal, megrendül annak iszonyú erőitől” (281.)  Későbbi köteteiben a gyermeki egyszerűség szinte egyeduralkodóvá válik.  Teljesen szakít azzal a lehetőséggel, amely fölvillant Harsányi Lajos és Sík Sándor köteteiben, és viszszatér a konzervatív költészetszemlélethez. A spirituális ihletésű lírának volt egy avantgárd felé tájékozódó korszaka is, ez azonban teljesen eltűnt, és csak Mécs László köteteiben bukkant föl. Mentes Mihály  1920: megjelenik Magyar bánat c. kötete (ennek ugyanaz az alaphangja, mint Sík Sándor Maradék

magyarok c. kötetének)  Alapeszménye: a lírának a lelki életet kell kifejeznie (hevületét szándékosan visszafogja, és minden a puszta leírás szintjén marad nála).  Kortársaihoz hasonlóan vallásos lírikus, aki „megmarad a lelki élet köreiben, élményei soha nem arra ösztönzik, hogy általánosítson, inkább önmagával vet számot, s a világban munkáló rosszal a lélek értékeit állítja szembe”. (283) Székely László  A dunántúli vallásos líra érdekes alakja, aki visszahúzódó természete miatt nem kerül a kritika érdeklődési körébe.  Lírájában sokszor jelennek meg szentírási szimbólumok (pl. Jó Pásztor)  A valósággal intenzívebb kapcsolatot tart, mint paptársai.  Nála is megfigyelhető a gyermeki hangszerelés, de vannak zaklatott versei is, amelyek elfojtott álmairól árulkodnak.  Kötetei:  A szirtnek álma van  És a mi lelkünk nyugtalan (1934): tükrözi a költő belső vívódásait. 

Sziromeső (1937): Székely költészete mélyül. ’20-as évek vége: egyre gyakrabban tűnnek föl zaklatottabb hangok a vallásos lírában; pl. Sík Sándor  Megyeri hitvallás (1926), Róma  1928-as kötetétől (Sarlós Boldogasszony) fogva új témák tűnnek föl verseiben, illetve hangja és formája egyszerűbbé válik.  Lírájában megmaradnak bizonyos naivitások is: néhány verse menetét továbbra is az oktató szándék szabja meg (pl. A kis gomba dicsérete, Árvák, Napkölte) Mécs László  A vallásos lírában egyre inkább jelentkezik a szociális téma, és ez elől a gyermeki egyszerűség lírikusai sem zárkózhatnak el. Ebben döntő hatása van Mécs Lászlónak is  Az ő hatására kap egyre nyíltabban hangot a katolikus lapokban a fönnálló szociális viszonyok bírálata (pl. Élet, 1933: Vas Tamás)  Hatására megkezdődik a szép- és az „ájtatossági” irodalom szétválása is: ehhez az első lépéseket Alszeghy Zsolt

teszi meg, a döntő áttörést viszont Sík Sándor hajtja végre.  1932: megjelenik Hajnali harangszó c. első kötete  Mécs a saját életében tapasztalta, mit jelent szegénynek lenni, pl. gyermekkorában (Egyszerű krónikácska egy nagyon jó emberről) Nagykaposi plébánosként szintén szegény környezetbe kerül 14    Költészetében több hatás is megfigyelhető.  Adyra utalnak váratlan szókapcsolatai (az Ady-hatás a század első éveitől jellemezte a vallásos lírát, de Mécs példája integrálta a vallásos lírába).  Hatott rá az expresszionista részvétlíra (lehet, hogy ismerte Kurt Pinthus 1920-ban megjelent antológiáját). Első és 1925-ös kötete (Rabszolgák énekelnek) is jellegzetes expresszionista szimbólum megszólaltatása. Költészete legjellemzőbb vonásai már első köteteiben is megjelennek: túldimenzionált, romantikusan hevülő öntudat, amelyet lefokoz a barátok táplálta küldetéstudat. A

’30-as évek verseiben önismétlés, fáradtság, rutin figyelhető meg. „A bíráló megjegyzések közül talán Illyés Gyulának a katolikus költészetről írt tanulmánya volt a legfontosabb és Mécs számára a – legfájdalmasabb.” (291)  Illyés tanulmánya 1933-ban jelent meg a Nyugatban.  Legfontosabb gondolata: ha a művész egy olyan csoportosuláshoz csatlakozik, amely akadályozza a költészet szabad lélegzetvételét, a művész szükségképpen önmagát is korlátozza.  A költő akkor válik a legellenszenvesebbé, ha csak ennek az egy eszmének engedelmeskedik.  Illyés szerint a katolikus irodalomnak gyér előzményei vannak; közvetlen hagyományának Sík és Harsányi Lajos lírája tekinthető.  A ’20-as években a katolikus irodalom legjobbjai is a verbalizmus hibájába esnek, így Harsányi költészete klerikálisabbá válik, Síké pedig kisebb igényű lesz. 3  A magyar vallásos költészet képviselői papok, vagyis

támogatja őket a hivatalos egyház.  Amit jól érez meg Illyés: a katolikus költészet csak akkor válhat igazán költészetté, ha önálló szellemi útra tér.  Illyés kritikájára Mécs fölháborodva válaszol, pedig inkább el kellett volna gondolkodnia a felszínességére és kritikátlan önkultuszára vonatkozó sorokon. Illyés tanulmányának Mécsre vonatkozó része: „Jellegzetesen pap ő is, de hangos szónokok fajtájából. Versei gáttalanul ömlenek, és neki épp ez a fogyatkozása. Művére igazán áll, hogy kevesebb több lett volna De hírnevet épp bőbeszédűségével hódít Noha tehetségével is hódíthatna De nem tud mértéket Versei tarka áradásában helyet kap, ami csak a közönségnek tetszhet Ezek a versek így gyűjtőhelyei mindannak, ami a háború előtti nemzedék költészetéből a közönségbe átszivárgott, ami abban másodlagosság és külsőség volt; a modor, a cifraság, a prófécia, az olcsóbb fajtájú

szimbólum, és az a tetszelgő elhivatottság és vezérkedés, amelyet már Ady is másodkézből, a romantikusoktól vett, akik még valóban politizáltak, és volt is szavuk a politikában. Mindehhez még az expresszionisták tulajdonságaiból is járul valami, az állítólagos modern társadalomszemlélet, ami mellesleg az expresszionistáknál is csak külsőség volt Mécs az elsajátításban roppant eleven szemű költő, sajnos nem a lényeget sajátítja el Nem kapott figyelmeztetést” (293) - - -  A vallásos lírára tett hatása igazi költői értékeinek tulajdonítható. Sík Sándor kijelenti, hogy a vallásos irodalomnak főleg irodalomnak kell lennie, és nem foglalhat el első helyet a vallásos eszmény. E nyitott irodalomszemlélet jegyében indul el a haza vallásos irodalom új nemzedéke. „ ennek az útnak legfőbb és legfontosabb jellemzőjévé az egyetemes magyar irodalomba való integrálódás igénye lett.” (296) Rónay Györgyöt és

Pilinszky Jánost nem volna helyes a vallásos költők közt tárgyalni, mert (bár vallásosnak vallották magukat és szerzetesi gimnáziumokban tanultak) főleg francia irodalmi példáikhoz fölvilágosult szellemű paptanáraik vezették őket, de nem a nagy megtérők nemzedéke hatott rájuk, hanem Mauriac, illetve Bernanos példája. A nemzedék két tehetséges papköltője: Ágoston Julián és Puszta Sándor. Ágoston Julián  Egyetlen verseskönyve: Fekete reménytelenségem (1934).  A vallásos lírába vele tör be az avantgárd.  Kezdettől a Nyugat irodalmához vonzódik.  Doktori disszertációját Kaffka Margitról írja (ezt a Kaffka-irodalom egyik legjobb összefoglalásaként emlegetik).  Később Pór Bernát néven ír verseket. Puszta Sándor  Eszménye: a „művészi tisztaság”.  Első kötetei az Ányos Pál Irodalmi Kör kiadásában jelennek meg.  Eleinte úgy tűnik, a Kocsis László-féle úton indul el (egyszerű érzések

kifejezése, dalszerű lebegés és világosság jellemzi). 3 Ebben nincs teljesen igaza Illyésnek, hiszen Sík fordulatában nagy szerepe volt az egyházi indextől való félelmének, Mécs Lászlót pedig kifejezetten nem kedvelték felsőbb papi körökben. 15     - - Folytatja Arany János tájrajzainak a hagyományát. Nyári est c. verse első korszaka minden eszményét egybefogja Pók a tükrön c. kötete: az egységesre hangolt életérzés kezd megváltozni Lírája ekkori korszakát Móricz méltatja (ebben szerepet játszhat a személyes ismeretség is, mivel Puszta leányfalui plébános volt). Tűz Tamás  A két világháború közötti vallásos líra legfiatalabb költője.  A Harsányi Lajos-féle hagyományhoz kapcsolódik.  „ szemléletmódjára felszabadító hatással volt az a nyitott irodalomszemlélet, amely Sík Sándor [] tanulmányából áradt.” (298)  Kötetei:  Tiszta arannyal (1941): igazi feszültséget teremt

a magyar vallásos líra rosszabb hagyományának a jelenléte, illetve a költő új irányokba tájékozódó ihletése.  Két tenger közt (1943)  Bár kötetei a Vigilia kiadásában jelentek meg, lírája inkább a Nyugat „negyedik nemzedék”-e költőihez áll közel (a Magyar Csillag munkatársa volt).  Újdonsága, hogy új ihletforrásokat is bekapcsol a vallásos irodalomba.  Szonetteket ír.  Tájképei csak igen ritkán sugallnak pedagógiai mondanivalót.  Szakít a vallásos líra azon kötelező (és rossz) hagyományával, amely a vers kezdetét és zárását tanító célzatra használja föl. Sík Sándor II. világháború alatti lírája: az idill elvesztésének a dokumentuma Harsányi Lajos Esti körmenet c. kötetének (1942) címadó versében a búcsú hangja szólal meg: „Már nem felelek. Csak megyek S eltűnök, mint a kék hegyek. Barátaim: piros fáklyákkal Én már – az ég felé megyek.” - „E töprengő, belenyugvó

képpel zárul a két világháború közötti vallásos líra története. Sajátos magyar képződmény volt, mely konzervatív fordulata után, de főként azzal, hogy az egyetemes magyar lírába igyekezett integrálódni, el is veszítette egyéni színeit, s mára már mint a két világháború közötti magyar líra egyik lehetséges, de lezárult, olykor zsákutcába torkolló útja jelenik meg kései kutatója előtt.” (301) 16 II. A századelő szellemi élete Folyóiratok, kiadók, társaságok A Hét, Új Idők, Huszadik Század, Élet, Társadalomtudományi Társaság (áttekintés, az egyik részletes bemutatásával) A Nyugat folyóirat (1908–1941) előzményei és története, szemléleti irányai és vitái Kenyeres Zoltán: A Nyugat periódusai Előzménye és indulása - - - - - 4 5 távolabbi előzmények  A folyóirat indulását jelentős szellemi élet vette körül.  1880-as évek: Reviczky és Komjáthy nyomán új fejezet kezdődik a

magyar költészetben.  1890: Kiss József szerkesztésében megindul A Hét, amely a nagyvárosi irodalom támogatója lesz.  A próza virágzik: „Mikszáth kora volt ez, s mellette felnőtt egy egész generáció Papp Dánieltől Bródy Sándorig és Gozsdu Elektől Lovik Károlyig.” (32) közvetlen előzmények  Ady Endre, az Új Versek ízlésformáló hatása  Az első szervezeti lépés: Osvát Ernő 1902-ben átveszi a Magyar Géniusz szerkesztését. Középpont: esztétikai érték.  Figyelő (1905); fő eszme: tehetségféltés.  Szerda (1906); fontosnak tartja a szépirodalom függetlenségét, és elutasítja az újságírós publicisztika belekontárkodását az irodalomba. Utóbbi három lap nem tudja fönntartani a közönség figyelmét, mégis jelentősek, mert szerkesztőségeikben találkozik a Nyugat majdani alapító gárdája.  egy átütő erejű költő: Ady Endre  egy szerkesztő egyéniség: Osvát Ernő  egy éles tollú

publicista: Ignotus  egy higgadt, elismert műbíráló: Schöpflin Aladár  egy idősebb, köztiszteletben álló író: Ambrus Zoltán  egy művelt irodalombarát, aki jártas a pénzügyekben: Fenyő Miksa  egy író, aki szerkesztőségi mindenes lehet: Gellért Oszkár A Nyugat alapítói tudatosan az esztétizáló törekvésekhez csatlakoznak, és vállalják a századelő szépségkul4 tuszát. Szembeszállnak a lapos provincializmussal és a közhelyszerű hazafiaskodással 1905, Ismeretlen Korvin-kódex margójára (Ady): megfogalmazza a program irodalmon túli pontjait. „Komp-ország Keletnek indul, kérezkedjék fel reá a gyenge []. Nem kódexi nyelven mondom, s talán a te finom, de századokkal ezelőtt megállított s bekriptázott lelked fel sem fogja mindjárt: fogunk-e itt mi valamikor affélét csinálni, amit mostanában különösen nagy erővel csinálnak a népek? Azért vagyunk-e itt, hogy teremtsünk lelkünkkel valamit a lelkünkből, ami olyan,

mint a lelkünk? Valamit, ami a mienk [] Vagy sorsunk csak azért kavart el bennünket Európa közepén, hogy durva anyagot szállítsunk a nagy világvegyfolyamathoz.” (34) 5 a Nyugat hármas programja  a tehetségek föltétel nélküli fölkarolása (Osvát)  az irodalom függetlenségének a védelme (Ambrus)  az európai tájékozódású nemzetszemlélet (Ady) - a Nyugathoz elsőként csatlakozó költők Ady után a Nyugathoz elsőként csatlakozó prózaírók  Kemény Simon  Kaffka Margit  Pásztor Árpád  Szini Gyula  Gellért Oszkár  Jób Dániel  Juhász Gyula  Révész Béla A „tiszta” esztétizmus azonban írásaikban csak néha-néha jelenik meg. Ezt Ignotus is megfogalmazza a bevezetőben. 17 -  Kosztolányi Dezső  Cholnoky Viktor  Balázs Béla  Csáth Géza  Szép Ernő  Biró Lajos  Babits Mihály  Szomory Dezső  Tóth Árpád  Heltai Jenő az első nagy fölfedezettek  Móricz

Zsigmond (Hét krajcár)  Nagy Lajos (Séta régen) A Nyugat már a kezdetektől sem egységes.  ideológiailag: a liberalizmus legalább három formája jelenik meg  a politikától való tartózkodás közvetett kriticizmusa (Osvát)  az Andrássy Gyula felé való politizálás (Ignotus)  kemény, baloldali radikalizmus (Ady)  esztétikailag  Kosztolányi impresszionizmusa  Balázs Béla metafizikum-kereső szimbolizmusa  Babits tudatköltészete és objektív-lírai kísérlete  Révész Béla asszociatív, lirizáló prózája  Tersánszky naturalizmusa  Kaffka lélektanisága Belső viták, külső támadások - - A Nyugat attól volt erős, hogy nem lett szekta, nem lett egyetlen irányzat vagy csoport lapja. A legtöbben otthon érzik magukat a lapnál, de egyesek feszengnek, pl. Lukács György és Balázs Béla, akik 1910-ben megpróbálják átvenni a Renaissance c. folyóiratot, hogy ellenlapot indítsanak, de nem sikerül A

közreműködők névsora egyre nő. (1911–1916: Szabó Dezső is kapcsolatban van a folyóirattal, amelyben 6 megjelennek legjobb írásai. ) 1911: kirobban az első szerkesztéspolitikai vita.  Hatvany Lajosnak nem tetszik Osvát szerkesztői gyakorlata; fél, hogy az olvasók nagyon irodalminak tartják a lapot, és az így elszakad a közönségtől. Szerinte a tehetségek fölfedezését is be kell fejezni, mert már elég író van a lap körül.  Osvát tiltakozik a bírálat ellen.  A vita hónapokig elhúzódik, megosztja a szerkesztőséget, arra viszont ügyelnek, hogy a közönség ne tudjon a belviszályról. (Egy elvi természetű cikk jelenik meg Hatvanytól Irodalompolitika címmel)  az irodalomtörténet általános értelmezése  Hatvany a társadalomra nyitott irodalom híve  Osvát az élettől elzárkózó szépségkultuszt erőszakolja  Valójában: Hatvany az eredményesebb pénzkezelést szorgalmazta, és Osvát viselkedett igazi

irodalompolitikusként (az irányvonal ne változzon, de a szerzői kör igen).  1912: a vita lezárul – látszólag Hatvany győzelmével, valójában Osvátéval; ok: a szerkesztői címet elveszik tőle, de a lap elveit továbbra is ő határozza meg. A Nyugatot kívülről is érik támadások.  különféle konzervatív irányok (pl. Budapesti Hírlap, Kisfaludy Társaság)  többen parodizálják (Szabolcska Mihály, Lampérth Géza, Lovászy Károly)  Horváth János esszékben támad  A Herczeg Ferenc szerkesztette Magyar Figyelő, amelynek föladata a Huszadik Századdal és a Nyugat7 tal szemben összegyűjteni a konzervatív erőket.  1913, Octavian Goga: mellette Ady korábban kiállt, most mégis megtámadja az új magyar irodalmat, Adyval és a Nyugattal együtt lezsidózza. (Szerinte a magyar irodalomnak befellegzett, helyét a pesti zsidó szellem foglalja el.) A támadásra Ignotus, Ady és Emil Isac válaszol  1914: Goga újabb nacionalista

propagandába kezd; ennek hatására írja meg Ady a Levél helyett Gogá8 nak c. hitvallását Az emberi méltóság eszméje, 1914–1919 - A Nyugat írói közt Ady mellett csak kevesen vannak, akik megsejtik a nemzeti végzetet. 6 Először egy Tisza Istvánhoz írt nyílt levele jelenik meg a Nyugatban. A két lap elleni hajszát Tisza István személyesen vezeti Rusticus álnéven. 8 Ezzel az írással zárul le a Nyugat történetének első nagy korszaka. 7 18 - - „Körülbelül egy évig tartott a háborús pszichózis. 1915 őszére elpárolgott minden bódulat és illúzió, s feltárult a kopár igazság: az értelmetlen jelen és a kilátástalan jövő” (40) A sokszínű írói csoportosulás ekkor kezd igazán egységesülni. Ady mellett egyre nagyobb hatása van Babitsnak, akinél központi elem a békevágy (pl. Húsvét előtt, 1916; Veszedelmes világnézet, 1918). „A béke, igazság, haladás, egyetértés, ráció, intellektualizmus értékfogalmai

szükségszerűen irányították Babits figyelmét [] Kantra.” (41)  1918-ban megbízást kap a Zum ewigen Frieden c. írás lefordítására  Babits Kant világbéke-eszméjéből a politika és az erkölcs viszonyát hangsúlyozza. „A politikai irányítást felváltó erkölcsi irányítás ideálképén keresztül jutott el az emberi méltóság, a Menschenwürde kan9 ti gondolatához.” (41) 1916-tól a folyóirat radikalizálódási folyamaton megy keresztül: ettől fogva sok politikai cikk jelenik meg benne. (Megjelenik a politikai rovat, bár ezt nem különítik el rovatcímmel) A szépirodalom továbbra sem politizál; ok: az igazi politizáláshoz le kellett volna mondaniuk az emberi méltóság eszméjéről. Akik hajlandók erre a lemondásra, azok elhagyják a folyóiratot; pl. Lukács György, aki 1919-től beleveti magát a politikai harcokba. Az őszirózsás forradalom kitörésével fölmerül a társadalmi átalakulás lehetősége. Aztán meghal Ady

Endre, és a gyász szinte az egész nemzetet sújtja. A Tanácsköztársaság idején a lap szürkébb és érdektelenebb, mint az előző években. Az 1920-as évek - - - - 1919 júliusa: megszüntetik a lapot. 1919 novembere: a lap újraindul; az ideológiai elköteleződés irányát két írás fejezi ki.  Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben (védekező önvallomás)  Fülep Lajos kritikai tanulmánya Szabó Dezső regényéről, Az elsodort faluról Korábban viszonylag könnyen periodizálható a folyóirat.  1908–1911  1912–1914  1914–1919 1920–1929: viszonylagos egységesség látszik, bár vannak, akik fölosztják ezt a korszakot.  két alperiódus  1920–1925  1925–1929 1925: Babits tanulmánya (Új klasszicizmus felé).  három alperiódus  1920–1922 (Király György haláláig) 10  1922–1927 (a Berzeviczy- és Ignotus-vitáig )  1927–1929 (az egész szellemi légkör kezd átalakulni) 11

1920-tól továbbra is Ignotus a főszerkesztő, de Babits mellett ismét Osvát a másik szerkesztő. Ignotus azonban Svájcban élt, és nem szólt bele a gyakorlati ügyekbe, így Osvát teljhatalmat kapott. A folyóirat egységét ünneplések sorozata demonstrálja.  1923: Osvát munkásságának huszonötödik évfordulójára 12  1924 február: Móricz köszöntése  1924 április: Babits köszöntése  1924 december: Ignotus méltatása Az egységre egy szerveződő ellentábor miatt is szükség van: 1923-ban megindul a Napkelet (Tormay Cécile szerk.), amely egy időre elnyeri a szellemi élet kiválóságait, de végül nem tud vetekedni a Nyugat tekintélyével Igazi konkurenciát jelent viszont az Est-lapok (irodalmi szerk.: Mikes Lajos), ahol Babits is több versét jelenteti meg, mint a Nyugatban, és a fiatalokat is megosztja 1922: megjelenik a második nemzedék három fontos költőjének első kötete. 9 Lukács György ugyanezt fejti ki. Ignotus

Babitscsal folytat vitát a Timár Virgil fiával kapcsolatban, mivel az ellenszenves Vitányi alakjában önmagára ismer. 11 A két szerkesztő közt nem felhőtlen a viszony, de kifelé őrzik az egység látszatát. 12 Babits neki dedikálja A gyémántszóró asszony c. versét 10 19 - - -  Erdélyi József: Ibolyalevél  Szabó Lőrinc: Föld, Erdő, Isten  József Attila: Szépség koldusa a három költő Nyugat-beli szerepeltetése 1929-ig  Erdélyi József: 42 vers – ezen többen megütköznek, mert verseit első pillanatban üres népdaloknak vélik. De rá kell jönniük, hogy egy merőben új hang jelenik meg vele A szecesszió hatása alatt kezdődött kísérletek sikertelenek, mesterkéltek, Erdélyi azonban természetesen beszéli a népdal nyelvét, és eredeti.  Szabó Lőrinc: 37 vers – ezt természetesnek gondolják, hiszen versei közel állnak a Nyugat ízléséhez.  József Attila: 9 vers – az ő mellőzésére nincs magyarázat.

„Keserű szarkazmussal azt lehet mondani, hogy ő volt a hibaszázalék Osvát munkájában.” (47) A Nyugat figyelemmel kíséri a hazai avantgárd törekvéseket; állásfoglalása: az elhatárolódó megértésre való törekvés.  Ezt jelzi az 1916-os Babits–Kassák-vita.  Ez a tartózkodás az 1920-as években is folytatódik. 13  A tanulmányok állandó témája az avantgárd mozgalmak sorsa. 1928: Babits meghirdeti az önmegtartó visszavonulás programját (Az írástudók árulása). A folyóirat Adyt tekinti legfőbb hagyományának, így 1929-ben még Kosztolányi ellenében is kiáll érte. „Móricz Zsigmond szerkesztő úr” - - 1929 októbere: Osvát öngyilkos lesz. A Nyugat léte veszélybe kerül.  A lapnak nagy adóssága van; nem tűnik biztosnak, hogy Fenyő Miksa meg tud birkózni az anyagi gondokkal.  Babits még áprilisban megvált a folyóirattól. Valószínű, hogy a négygyermekes Gellért Oszkár biztatja Móriczot a színre

lépésre. Visszatér Babits is  Móricz hajlandó kifizetni az adósságot, és az övé lesz a próza.  Babits a Baumgarten-alapítványtól szerez tízezer pengőt, és az övé lesz a vers és a kritika. Babits és Móricz első lépése, hogy leveszik a címlapról Ignotus nevét, aki megsértődik, és végleg szakít a folyóirattal, amelynek ezentúl bírálója lesz. Móricznak hamarosan megnő a befolyása, így Babits kilép a Móricz–Babits–Fenyő-szindikátusból, viszont rovatai irányítását megtartja. Móricz így főszerkesztőnek érezheti magát. Gellért Oszkár felelős szerkesztő, de emögött nincs hatalom. Móricz tevékenysége  Meggyőződése: a lapnak közelebb kell kerülnie a magyar társadalom mindennapi életéhez (nemzeti koncentrációt hirdet; pl. ő indítja útjára Szabó Pált) A nemzeti koncentráció programja: „Én, magamra s minden íróra nézve csak egyetlen formáját ismerem el a politizálásnak, a magamét. Ha valaki

kiáll az emberek elé és elmondja, hogy élnek ott, ahol a hetedik krajcár hiányzik az a döntő politikai nyilatkozat (A Nyugat nem politizál Mi, akikre ránk szakadt a szerkesztés terhe, nem fogunk politikai fórumot ácsolni belőle. De törjön el az a toll, amely jogtalanságot fuvoláz és igazságtalanságot muzsikál, még ha a legragyogóbb művészettel is.)” (52)       - 13 14 Babitsot nem kedveli, de az olvasók előtt egységesen lépnek föl. Kezdetben 600 előfizetője van a lapnak. Megalakítja a Nyugat-Barátok Körét. Újraindítja a folyóirat könyvkiadási tevékenységét. 1930-ban már 1200 előfizető van. 1932-ben viszont hanyatlás kezdődik: csökkenteni kell a honoráriumot, és visszaesik az előfizetők szá14 ma. A feszült viszony ellenére Babits és Móricz véleménye több ponton is egyezik.  Babits a nemzeti koncentráció gondolatainak fontos árnyaltait veszi át.  Móricz Katona József centenáriumán: Katona

egységesen átlátta az egész társadalmat. Babits (Baloldal és Nyugatosság): a régi költő univerzális volt, minden ember nevében beszélt, míg a mai költő csak azon réteg nevében beszél, amelyből származik. Kassák is sokszor szerepel a lapban, bár a kevésbé avantgardisztikus műveivel. A Nyugat 859 előfizetőjével szemben az Új Idők 25 000 előfizetővel rendelkezik. 20  „A két szerkesztő keze között tehát korántsem szakadt kétfelé a Nyugat, meggyőződésük egy széles övezetében egymás mellett haladt.” (53) - Móricz és Kosztolányi ellentéte  1931 decembere: Móricz tanulmányt ír Arany írói bátorságáról.  1932 februárja: Kosztolányi megtámadja Móriczot.  Móricz csak néhány sort fűz a véleménykülönbséghez.  1933, újévi szám: Móricz a társadalmi különbségekről ír, Kosztolányi pedig a homo aestheticusról. - 1933: a folyóirat csődje már Móricz személyét, családját, leányfalui

házát fenyegeti, így lemond, és átadja az irányítást Babitsnak. Nevét a főmunkatársak közt hagyja (csak 1936-ban veteti le), írást azonban többé nem ad. Babits Mihály évtizede - - - - - - Babits már 1917-től szerkesztő, de igazi hatalma csak 1919-ben van, amikor Osvát kiválik. Osvát visszatérésekor (1920) még a versek és kritikák kiválasztásában sem kap szabad kezet – ezeket a rovatokat 1929-ben kapja meg, de a szervezést és anyagi ügyvezetést Móricz tartja kézben. „Amikor Babits 1933 februárjában átvette a szerkesztést, egy többszörösen megrepedezett irodalmi életben kellett próbára tennie a Nyugat egységépítő és kiegyensúlyozó erejét. A folyóirat eredeti szándékát, hogy eklektikus, ám demonstratív együvé tartozást fejezzen ki, ekkor már puszta erkölcsi idealizmuson kívül alig támogatta valaki.” (56) A Nyugat a versrovatban töretlen módon folytatja a polifonikus egység hagyományát. „Az

újklasszicizmus immár három költőnemzedék hangját foglalta természetes keretbe, és a három nemzedék együtt alakította ki az évtized lírájának oly sajátos színeit.” (56) A megjelentetett széppróza minőségileg elmarad a költészet mögött.  A regény nagy korszaka lezárult.  1933: meghal Krúdy.  Babits és Kosztolányi elfordul a műfajtól.  Móricz a Nyugattól fordul el.  Babits nem támogatja a modern regényt, és a novellát sem kedveli. A régiek közül csak kevesen szólalnak meg, és csak nagyon ritkán (pl Karinthy, Kassák, Nagy Lajos, Szép Ernő, Tersánszky) Középpontba kerül a tanulmány, az esszé és a kritika. „E műfajok keretei között, tehát nem a tiszta szépirodalom fikciójában, de nem is túlpolitizált formában, egyszerre tűzte zászlajára a humanizmus és a szociális igazság értékeszményét.” (57) „Babits szerkesztésének első három évét társadalmi nyitottság és bizonyos mértékű

politizálódás jellemezte; 1933, 1934 és 1935 ankétok, polémiák, vitaanyagok, kritikai csaták jegyében telt el.” (59) Ekkor történik meg a második nemzedék „lázadása”.  Németh László bejelenti elszakadását (Ember és szerep). – Török Sophie válaszol neki, majd Németh végleg hátat fordít a folyóiratnak.  Halász Gábor a nemzedék ízlésönállóságáról szól. – Erre, és a viszontválaszra is Babits felel, végül Halász a Nyugat táborában marad Szervezeti változások:  1935: a Nyugat a kétheti megjelenés helyett havi folyóirat lesz.  1936: meghal Kosztolányi (emlékére összeállítják a Nyugat talán legszebb számát); Illyés és Schöpflin kerül a főmunkatársi posztra, majd társszerkesztők lesznek. 1936–1938: viszonylag csöndes időszak, elülnek a nagy polémiák, és a fiatalok sem lázadnak. Babits szerkesztősége idején Illyés után Weöresnek jelenik meg a legtöbb verse a lapban. „ ebben az időben

emelkedett a vezető esszéisták közé a második nemzedék fiatalabbjaihoz tartozó Cs. Szabó László, aki Illyés oldalán állt az egyeztető, kiegyensúlyozó munkában. 1938-ban szép tanulmányt írt József Attiláról, 1941-ben ő világította meg sok máig érvényes gondolattal Illyés jelentőségét, és az utolsó előtti számban ő foglalta össze a Nyugat harcainak tanulságait Mérleg címmel.” (60) A Nyugat továbbra is kiáll a népéletet föltáró írók mellett, és tudatosan figyel a szociális gondokra. „A német etnológiai iskola alapján dolgozó Farkas Gyula 1938-ban megírta a magyar irodalom 1867-től 1914-ig terjedő történetét, és ebben a német, szláv és főként zsidó asszimilánsokat okolta a századvég hanyatlása miatt.” (61) A könyv által kirobbantott vitában a Nyugat is részt vesz  Schöpflin Aladár megfontoltan, a tényekre támaszkodva cáfolja Farkas tételét.  A vita hatására íródik Németh László

Kisebbségben c. röpirata, amelyben a szerző főleg Szekfű Gyulával vitatkozik, és amellyel bevezeti a köztudatba a mélymagyar–hígmagyar fogalompárt  Németh László szisztémája hatására íródik Babits Pajzzsal és dárdával c. műve, amely a Nyugat utolsó nagy vitaírása. 21 - 1941. augusztus 4: meghal Babits, és mivel a lapengedély az ő nevére szól, a lapnak meg kell szűnnie A lap mégsem szűnik meg: októberben a jól ismert betűkkel és a régi formátummal jelenik meg, Magyar Csillag címen, Illyés Gyula szerkesztésében. 1944 áprilisa: a Magyar Csillag is megszűnik, bár az ostrom utolsó heteiben a Budán rekedt írók újra akarták indítani a lapot. III. Ady Endre (1877–1919) pályája 1914-ig Kenyeres Zoltán: Ady Endre Versek (1899) - - Ady ezzel a kötettel nem újítani akar, hanem beilleszkedni. A kötet hangvétele a késő romantika népies dalköltészetéhez igazodik. Célközönség: a vidéki kisvárosok olvasói. Adyt

az a tábor üdvözli ígéretes tehetségként, amely később a leghevesebben fordul ellene (Herczeg Ferenc Új Idők, illetve Rákosi Jenő Budapesti Hírlap c. lapja) A versek több szerző hatását is tükrözik.  Ábrányi Emil  Vajda János  Rudnyánszky Gyula  Reviczky Gyula Első cikkei és recenziói szintén a kisvárosi olvasók konvenciói szerint íródnak. 1900-ban azonban Magyarország egyik legpolgárosultabb városába, Nagyváradra költözik.  Gyorsan alkalmazkodik az új környezethez, és néhány hónappal később már fölindult cikkben utasít vissza egy modern irodalom elleni támadást (Nyilatkozat Rádl Ödön támadására).  Hamarosan megírja a Fantom (később: Az én menyasszonyom) c. verset, ami már nem népies dalimitáció, hanem Reviczky Perdita-verseit idézi Még egyszer (1903) - A második kötetben már teljesen háttérbe szorul a késő romantika Ábrányi-féle versalkotás-módja, és eltűnik a népies dalimitáció.

Néhány versben megjelenik a később is visszatérő pogányság-motívum; pl. Farsangi dal, Vén faun dala Az Éjimádóban már fölhangzik az igazi adys „én”-hang: „Leplét bár váltva öltse, vesse: Az én világom nincs már messze: Az én világom el fog jönni: Hajnaltalan csodás világ lesz, Én leszek szent különélet.” - „ inkább az átmenet verseskönyve volt, mint az első kötet folytatása. Ady Nagyváradon a szellemi átalakulás és a magasabb költészethez szükséges érzelmi kibontakozás éveit élte” (15) Nagyváradon politikai gondolkodása is radikalizálódik (a Huszadik Századnak kezdettől olvasója). Tudása egyre bővül, sokat olvas. Pl Voltaire, Rousseau, Schopenhauer, Spencer, Nietzsche „ Nietzsche költői prózanyelve érinthette legmélyebben. [] Ady kifejezéskészletének, nyelvi intonációjának átformálódása abba az irányba mutatott, amely a romantika mélyéről indulva Nietzschéhez és rajta túl Stefan

Georgéhez vezetett.” (16) Ezek az évek más szempontból is fontosak.  1902: kapcsolatba kerül a fővárosi modern irodalmi szerveződésekkel (Osvát Ernő leközli Adynak A műhelyben c. színpadi jelenetét a Magyar Géniuszban)  1903: megismeri Lédát.  1904: Párizsba utazik.  1905: Budapestre költözik, és a Budapesti Napló munkatársa lesz. 22 - 1905-ben kb. ötven novellája, és kétszáz cikke jelenik meg; két fontosabb esszét említhetünk (művészi hitvallása két egymásba fonódó körét fogalmazza meg; az egyik kiemelés a másik rovására Ady későbbi költészetének félreértéséhez vezet)  Ismeretlen Korvin-kódex margójára (hosszabb esszé)  Ady nemzeti programtervezetet ad benne.  A magyarság akkor tudott eredetit teremteni, ha Európa felé fordult (most is ezt kell tenni). 15  Magyarországnak a Nyugatra vezető hídnak kell lennie.  A fekete macska (rövid napilapjegyzet)  Ady esztétikai alapvetését

körvonalazza.  A művészet egyetemes szerepéről szól.  A művészet által kitágul a megragadható világ. Az Új Versek (1906) - - - - A Még egyszer hat legjobb versét új címmel átteszi ebbe a kötetbe.  A csókok titka  Vizió a lápon  A krisztusok mártirja  Szívek messze egymástól  Az én menyasszonyom  A könnyek asszonya A kötet legtöbb verse 1905-ben íródik. Az új érzések nyomán új versmondatokat, új szavakat alkot. „Kénytelen újat mondani”, vagyis új szavakat keresni. Erről A magyar Pimodán c művében is ír („muszájos koldusság”) A magyar irodalomban ezzel a kötettel tűnik föl először az a jelenség, hogy az olvasókat nem az osztja meg, hogy tetszettek-e nekik a versek, vagy nem, hanem az, hogy megértették-e őket. A kötet meg nem értése fölháborodást vált ki; a konzervatívok ezt a nemtetszés nyelvére próbálják fordíta16 ni, és a költőt nemzetietlennek és erkölcstelennek kiáltják

ki. a kötet nyelvezete  Fölfokozott képszerűség jellemzi.  Minden jel szimbólum (nem index- vagy ikonikus jel, tehát a jelentő és a jelentett közt nincs fizikai kapcsolat vagy hasonlósági összefüggés).  Ady fölhasználja a későromantika szóhasználati és képteremtési egyezményeit, de ezeket kiemeli a megszokott környezetből.  „Irodalmi utalások, bibliai hivatkozások, mondaelemek, mitológiai nevek, mesemotívumok alkalmazásakor sem a megszokott sémák szerint járt el. A bibliai Góg és Magóg mellé [] odakerült a magyar történelemből ismerős Vazul, akinek énekes mivoltáról azonban nem hallott senki” (21.)  Ez a versnyelv-alkotási szokatlanság nem vezethető le az előző két kötetből, ezért az olvasók számára teljes újdonságot jelent. 17 első vers: Góg és Magóg fia vagyok én  Az újszerűségre törekvő költészet ars poeticája.  Kifejezi a költő messianikus, mártíriumos sorsvállalását, és

hangsúlyozza magyarságát.  A nyelvi eszközök és képi asszociációk sűrítve tartalmazzák az újdonságokat.  A vers motívumainak az előzményei az előző évek újságcikkeiben találhatók meg (pl. a Góg és Magóghasonlat vagy a faldöngetés) A kötet egyik újdonsága: a versek témájává teszi az alkotás belső folyamatát. Ez a téma először az Elűzött 18 a földemben (1903) jelenik meg , és megtalálható az Özvegy legények tánca (1906) c. versben is Adynak ez az első kötete, amely ciklusokban tartalmazza a verseket.  négy ciklus  első: Léda-versek  második: a költő helyzetét, társadalmi szituáltságát kifejezők  harmadik: Párizs-élmény 15 A Nyugat Ady fölfogásában: kultúrateremtő, szellemi és erkölcsi princípium. Nemzetietlennek, mert bírálja a millennium utáni Magyarország állapotát, illetve erkölcstelennek, mert túlmegy a későromantika megszokott témáin. 17 Ady a Vér és arany és A menekülő

Élet kivételével minden kötetében kiemelt egy-egy verset (ezeket vezérversnek nevezzük; a vezérversek jellegzetességeit a legteljesebben Schweitzer Pál írta le Ady vezérversei. Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján c tanulmányában) 18 Halász Előd szerint ide sorolható még A vár fehér asszonya, a Búgnak a tárnák és A Mese meghalt. 16 23  negyedik: azon versek, amelyek az előző három csoportba nem illenek, de összefoglalják a motívumaikat  A versek többértelműek, de valamely jelentéssíkjukat kiemelve lettek csoportokba sorolva.  A második és harmadik ciklus a magyar viszonyokkal szembeni elégedetlenséget fogalmazza meg.  Néhány vers mögött fölfedezhetők életrajzi események; pl. Várnak reánk Délen (riviérai utazás Lédával)  A közvetlen benyomások gyakran publicisztikai írásokban fogalmazódtak meg először, és csak később versben. Pl Ady fölveti, hogy Rodinnek meg kellene mintáznia a

Gondolkodó ellentétét, a pénz alakját  cikk: A pénz esetei (1903)  vers: Harc a Nagyúrral és Ima Baál Istenhez (1905)  novella: Madame Mai (1903)  Az Új Verseket követő négy kötetben19 az Új Versek ciklusai osztódnak tovább. Vér és arany (1907) - - - Hat ciklust tartalmaz. A cím utal Ady értékrendszerére. Ezt fogalmazza meg Szabó Dezső is: „Ady volt nálunk az első, aki megmutatta, hogy a szép, a művészet nem holdkóros múzsákból kicsurgó limonádé, hanem abból a vérből fakad, amit a pénz és a nő kitép a tragikus emberből” (30) Nemcsak a verseket jellemzi kettősség (élet-halál, múlt-jövő), hanem a ciklusokat is.  1-6: halál - jövő (A Halál rokona - A Holnap elébe)  2-3: társadalmi szituáltság - a versért folytatott harc (A magyar Messiások - Az ős Kaján)  4-5: a pénz gyilkos hatalma - a szerelem mint költészetszükséglet (Mi urunk: a Pénz - A Léda aranyszobra) Az első ciklus halálverseiben

a halál általában nem félelmetes élet-megsemmisülés, hanem az ismeretlenbe vezető fölfedező út (pl. A ködbe-fúlt hajók)  Halál a síneken: öngyilkos képzelgés, halálvágy  Párisban járt az Ősz: a halál puszta érintésére megszépülnek az élet apró eseményei  A fekete zongora: a sors várható komorsága  Sírni, sírni, sírni: a gyász hangulata a szavak zenéjével Egy csúf rontás: Schöpflin szerint ez Ady egyetlen önkritikus verse. Az ős Kaján c. ciklus  A költészetért vívott élet-halál harcról szóló verseket tartalmazza.  A versek öntematizálása (vers a versről) a romantika művészi megváltás-akaratából származik.  Megjelenik az igazi halál, a csönd, ami Ady számára még a költői elnémulás jelképe.  A költészet megszólalására egy mitikussá növelt hatalom kényszeríti, amelyet ős Kajánnak nevez.  Ez az ős Kaján hajszolja vissza az önpusztító, mámoros életmódba. 20 Ady ehhez az

életmódhoz kétféleképpen viszonyul:  egy romantikus mítosz a művész társadalmi külön életéről  a szakítás óhaja Az Illés szekerén (1908) - 19 20 Hét ciklust tartalmaz. Folytatódik benne az ellentétező értékszerkezet; ami szerepet játszik ebben a líraalakító szemléletben:  pozitivista-impresszionista relativizmus  Nietzsche filozófiája, amely az értékek átértékelésére hív Néhány tematikai vonásban különbözik az előző kötettől.  Nem alkot külön ciklust az arany-motívum.  Csak egy vers szól kifejezetten a pénzről, gazdagságról (A Rothschildék palotája).  Megjelenik egy új ciklus az ártó szerelemről (Halálvirág: a Csók); ennek motívumait foglalja össze egy akkori novellája, a Mihályi Rozália csókja.  Elmarad az állandó öntematizálás (vagyis: a versről szóló vers). A kötet címe és címadó verse kifejezi a szellemi ember messianikus elhivatottságát. Az első ciklus az istenes

verseket tartalmazza; ez jelentheti azt, hogy a modern ember szeretné megtartani az életében a vallás különleges érzését, de a tanokat el akarja tüntetni. Ady istenes versei  Jellemző rájuk a küzdelem; ő azonban (Balassival ellentétben) nem az Isten ellen küzd, hanem érte. Ezt a négy kötetet Németh László a kibontakozás köteteinek nevezi. A mámor pillanataiban megihletődő művészi alak egyike a romantikus művészpózoknak. 24  Ezeket a verseket helyesebb istenes verseknek nevezni, és nem vallásos verseknek; ok: nem vallási tételekkel fonódnak össze, hanem Istennel.  Ady ezekben a versekben távol áll a tételes vallástól; protestantizmusa inkább csak megvallott hagyományként szerepel nála.  „Isten Ady számára megtalálható valóság volt, de a vallási tételeket a mondák és mesék képteremtő világába utalta. Isten a ciklus elején fehér fényben jelent meg előtte, a végén a fekete képzetét keltő, sötét

»egyetlen és borzalmas Isten«-nek nevezte, közben »borzalmas cethal«-nak hívta, de fehér és fekete közt villózva a kétségtelen valóságot kereste benne.” (39)  „Döbbenetes erővel szólította meg Istent, de Krisztus csak legendák hőse maradt a verseiben. Vatai [László] evvel kapcsolatban azt írta, hogy Ady Krisztus helyett maga akart megváltó lenni.” (39) – Ez megmagyarázható a költészet felől: Ady örökölte a romantikától a költő-messiás szerepet.  Ady az írásnak tulajdonít megváltó szerepet, és kételkedő pillanataiban ebben rendül meg a bizalma. Szeretném, ha szeretnének (1909) - Kilenc ciklust tartalmaz. A kötet versei 1908–1909 közt keletkeztek. Ady ebben a kötetben jelenti be, hogy abbahagyja a versírást (Most pedig elnémulunk). Azt a csöndet választja, amely addig az igazi halál szinonimája volt verseiben A kötet alaphangja a szeretetéhség, amelyet az akkori évek űzöttsége tovább fokoz (pl. a

konzervatívok őt is támadják a Holnap antológia körüli vitában). Megfogalmazza az akkori világhangulat lényegét; ezt fejezi ki a Kocsi-út az éjszakában c. vers („Minden Egész eltörött”). A Minden-Titkok versei (1910) - - Hat ciklust tartalmaz. Az egész kötet a megfáradt, keserű költő gondolatait fogalmazza meg (egyetlen forradalmi hangú vers van: A márciusi Naphoz).  Hiszek hitetlenül Istenben: vagy az elnémulást választja, vagy utolsó reményként a hit-akaratba kapaszkodik.  A tűnődés csolnakján (záró vers): mintha az Új Vizeken járok rezignáltan búcsúzó ellenverse lenne. Ez a kötet összefoglalja Ady eddigi motívumait, de tartalmaz új vonásokat is.  Középpontba kerül a minden fogalma, a titok fogalmával összefüggésben. A két fogalom már a címben is összekapcsolódik. A kötőjel arra utal, hogy a titkok a főnévi értelemben vett mindenre vonatkoznak  titok  Régi szava Adynak, de most

körülhatároltabb jelentés kapcsolódik hozzá (összekapcsolódik a mindennel, a halállal és Istennel).  Névhelyettesítő szó; azt a nevet helyettesíti, ami el van rejtve (a dolgok lényege rejtőzködik  A halál továbbra sem a fizikai megsemmisülést jelenti, hanem az elnémulást.  „A tobzódó metaforák, elúszó, álomszerű jelenetsorok, a mítoszokat modelláló képalkotó mód mellett meg-megjelent egy másfajta formaigény is. A legszebb versek között még ott állt az olyan mitizáló vers, mint A rém-mesék uhuja, mely látomásos, víziós képsorával Edgar Poe-ra emlékeztetett, de ezek mellett feltűntek másfajta versek, melyek [] egyszerűbb nyelven szólaltak meg.” (51) Pl Életem apadó ere, Nagy sírkertet mérünk A menekülő Élet (1912 februárja) 21 Ez a kötet Ady középső költői korszakához tartozik, a következő két kötettel21 együtt. A három kötetet Földessy Gyula állítja össze Földessy az 1911-ben írt

verseket osztja hat ciklusba (a megszokott témák szerint), és nem emel ki vezérverseket. „A kötet körkörös értékszerkezetű volt, az egymás után következő ciklusok mentén nem történt előrehaladás, a fölvetett aggodalmak újra és újra előrekerültek, a utolsó ciklus utolsó verse ugyanahhoz a keserű és kétes önbiztató szóhoz jutott vissza, ahonnan az első ciklus első verse elindult.” (53) Itt jelennek meg az utolsó Léda-versek (pl. Áldásadás a vonaton) Még külön ciklust alkotnak az istenes versek, amelyek hangvétele többféle; pl.  komor ószövetségi parafrázis: Dühödt, halálos harcban  hálaadó ének: Köszönöm, köszönöm, köszönöm Tematikai-hangulati zéró pont: a tökéletes magány megvallása; pl. A magunk szerelme (1913) és Ki látott engem? (1914) 25 -  Én, szegény Magam  A szűz Pilátus  A menekülő Élet Megjelenik az életszeretet is; pl.  Köszönet az életért  Óh, életek élete

A magunk szerelme (1913 márciusa) - - - - 22 A vezérvers hirdeti: a költői érdeklődés két nagy témája a politika és a szerelem. Ez a témamegjelölés Petőfire emlékeztet, és jelzi a romantikus költői szerepekhez való hűséget első ciklus (A visszahozott zászló)  A szebb eszmékhez való visszatérést sugallja, és az újrakezdésről beszél.  Az ifjúkori harcos ideálokat akarja életre kelteni.  A ciklus címadó versében írja: „Lelkem a kor Gusztáv Adolfja”.  Határozottabban fordul a politikai események felé. A kötet szerkezete nem körkörös: nem tér vissza a kiindulóponthoz, hanem fölemelkedik (Megállt a sors: „S az ember istenként talpára áll”). Az utolsó ciklus (Szent Lélek karavánja) tartalmazza az 1912-es év politikai eseményeinek naplószerűen megírt verseit.  Rohanunk a forradalomba  Új, tavaszi sereg-szemle  A Tűz csiholója  Rengj csak, Föld (Tisza Istvánt „bujtó, új, kan Bátori

Erzsébet”-nek nevezi)  Enyhe, újévi átok (megátkozza Tisza Istvánt) Több vers azonban antimilitarista jellegű.  A mezőhegyesi háború: pacifista hitvallás  Mi kacagunk utoljára: a közelgő világégésre figyelmeztet Elbocsátó, szép üzenet  Első megjelenése: Nyugat, 1912. május 16  A vers a költő kilencéves kapcsolatát zárja le.  Ady nemcsak Lédától válik el, hanem régi életétől is (ezt az értelmezést adja Bölöni György és Király István is).  A Léda-szerelem újfajta hangot hoz a magyar költészetbe: „Ady sok mindenben őrizte és folytatta a romantikus költői szerepek különféle magatartásformáit, de a Léda-versekben éppen nem romantikus módon nyilatkozott meg. [] Ady sok másról is beszélt, amiről addig nem beszéltek A kitárulkozó merész őszinteség szavával szólt a szerelmi harcról, az egymást felsebző küzdelemről, a másikban megvalósuló önkeresésről Tépett, hajszolt, zaklatott

szerelemről, szerelmi önzésről” (57)  A Léda-versek Ady legmodernebb versei közé tartoznak (később konvencionálisabb szerelmi verseket ír). A kötetben központi szerepe van a Magamnak.  Kötetcím: nem két ember szerelmét, hanem a magára hagyatkozó individuum önszeretetét jelenti.  A motívum régi eredetű Ady költészetében.  1904, Midász király sarja: a létige E/1-ének erőteljes hangsúlya („Vagyok királya, vagyok büszke hőse”).  Az Új Versek prológusa: Góg és Magóg fia vagyok én.  Vér és arany  Beszélgetés egy szekfűvel  Absolon boldog szégyene  Efelé mutat a személyes névmás nagy kezdőbetűs írása (pl. Aki helyemre áll)  A „Magam”-motívum látszólag a „Minden” ellentéte.  A szóhasználat rokonságot mutat más szerzőkkel.  Barrès „culte du Moi”-motívuma22  Nietzsche: Ecce homo (vö. Ady: A megunt csatazaj)  „Ady egész költészete tulajdonképpen egy szakadatlan

önvallomás, szüntelen, fáradhatatlan színezése, tökéletesítése egy önarcképnek.” (60) Bár Ady a publicisztikájában Barrès nevét mindig negatív jelzőkkel látja el. 26  - - A verseiben megjelenő lírai én azonban nem a romantikus személyiségeszmény újjáalkotója, hanem egy modernebb versszemélyiség. „Ő volt az első költő, aki ráérzett a modern személyiség-felfogás lényegére: az »én« örökös átváltozásban lévő, próteuszi mivoltára” (61)  korábbi személyiségelméletek  Hume: szkepszis az individuum integritásával kapcsolatban  impresszionizmus: az én állandóságát tagadó nézetek (pl. Ernst Mach) Ezeknek azonban nincs köze Ady személyiség-pluralitásához; az ő verseiben nem a változó érzéki benyomások bontják föl az „én” változatlan lényegét, hanem a versbeli szerepek hívják életre az újabb és újabb szubjektumokat (ezek egymás mellett vannak jelen).  A modern

szerepelméletek szerint az igazi én nem a költői szerep levetésével mutatkozik meg, hanem a személyiség a szerepekben bontakozik ki.  Ady szerepei valóságos életviszonylatokat fejeznek ki, de nem egyszerűen „én”-formát öltenek, hanem „én és”-formát (pl. „én és a világ”) Ady „kötetköltő” volt: elszórtan megjelenő versei nem keltettek nagy föltűnést, kötetei viszont igen (ráadásul a versek kötetbe szerkesztve más megvilágításba kerültek). Ciklusait a szerepfölfogások rendezik egybe  dekadens (betegség, halál, rossz szerelem)  új, modern esztéta  ősi, régi, folytató  vátesz  nemzetőrző  radikális  plebejus  hívő, hitkereső, Istenhez menekülő  antifeminista férfi a szerelemben  szeretetre, harmóniára vágyó ember  a szerepvállalás kényszere (a „muszáj Herkules” motívuma) „Köteteinek ellentétező szerkezete, az egyik versben mondott igen és a másikban mondott nem

arra vallott, hogy mindez együtt volt az, akit a versekben Ady Endrének nevezünk.” (65) A kötet szerelmes versei Bisztriczky Józsefnéhez és Böhm Arankához (Arany-versek) szólnak. 27 IV. Ady Endre pályája: 1914–1918 Kenyeres Zoltán: Ady Endre Ki látott engem? (1914 februárja) - - - - 23 Úgy tűnik, mintha a kötet Ady sokféleségére kérdezne rá; pl. a prológusban huszonkét kérdést vet föl önmagával kapcsolatban Ady verseiben a legfontosabb tényező a megalkotott „én”. Az impresszionizmus transzcendenciatagadásával szemben Ady versei a transzcendencia keretén belül maradnak. A kényszerűség fája c. (első) ciklus  Versei a „költő” szerepébe helyezkedve szólnak a válságról.  A cikluscím és a címadó vers a „muszáj Herkules”-motívumra utal (a nehéz szerepeket erkölcsi parancsként kell vállalnia, mindenképpen). a második és a negyedik ciklus  A költő a társadalmi és politikai válságokkal teli

külvilág felé fordul.  Elutasítja a vallási tételeket, de magát a hitet nem.  A megalkuvó ország helyett egy európai szellemű kultúrát képzel el.  A versek hangvétele változatos; pl.  a kuruc dalok hangja; pl. Utálatos, szerelmes nációm  bujdosóénekek hangja; pl. Sípja régi babonának  Dante tercinái; pl. Nagy lopások bűne a harmadik és az ötödik ciklus  A szerelmes versek az előzőek folytatásai; ihletői: Machlup Henrikné Zwack Mici és Dénes Zsófia.  Hunn, uj legenda  Ady ebben a versben teljesíti a legtökéletesebben bizonyos romantikus szerepek előírásait.  A mű egy válaszvers Hatvany Lajos bíráló szavaira, amelyek szerint Ady még mindig a Vér és aranyt írja, ami még nem lenne baj, viszont a versek nem elég megmunkáltak.23  „ Ady egyik leghíresebb és legjobban szavalható [] verse. [] minden során érződött, hogy már tökéletes kidolgozásával is félre akarja söpörni Hatvany

kicsinyeskedésnek tűnő, bíráló megjegyzéseit. Tartalmilag pedig a romantikából átörökített szerepek néhány népszerűvé vált típusának felnagyításával és felfokozásával kívánta megmutatni a maga igazát.” (70) Ezek a következők:  romantikus őszseni, aki a maga útját járja, és nem ismer példaképeket  a közösséget reprezentáló költő, aki egy egész nemzetet testesít meg  a költészeten uralkodó költő, aki úgy véli, teljesen birtokában van a nyelvnek és a költői eszközöknek („Én voltam az Úr, a Vers csak cifra szolga”)  Tételesen foglalja össze azokat a fontos vonásokat, amelyek Ady költészetszemléletét a XIX. századhoz kapcsolják  „Ady a nemzetreprezentációt oly fokon tulajdonította magáénak, amire a magyar romantikában nem is akadt példa. Nietzsche profetikus hangja kellett e felforrósodott egyes szám első személyű megszólaláshoz, e romantikán túli nagy romantikához.” (71) A két

megelőző kötetben és ebben kevesebb a nagyszabású kép.  Rába György: Adynál 1910 után csökken a szimbolikus látás szerepe.  A három kötet képalkotása egyszerűsödik, de nem tűnnek el teljesen a metaforikusságot mitologikussá növelő mozzanatok; pl.  A megőszült tenger (a vers a kései Vörösmartyt idézi, de képei realisztikusabbak)  Dalok a labdatérről (a képsorok itt is realisztikusabbak)  A távoli szekerek (olyan sejtelmesen kezdődik, mint A Halál lovai, vagy Kosztolányi Szekerek a holdfényben c. verse, de a képek végül hétköznapiasulnak) Hatvany Ady szemére veti az önismétlést, ugyanakkor számon kéri rajta az előző korszak verseit. 28    A versek nem lesznek erőtlenebbek, de megnő bennük a reflexív kifejezés líraképző jelentősége. Ezek a versek kétkedőbbek és szarkasztikusabbak, mint a korábbiak. Jellemző az illúzióvesztés és a rezignáció; ezek egyedül a teljesen lecsupaszított

életet hagyják pátoszos és tragikus fényben ragyogni; pl. Tiltakozni és akarni Margita élni akar - - - - A mű Ady egyetlen nagyobb verses epikai kísérlete. megjelenés  folytatásokban (Nyugat): 1912 július–december  könyv alakban: 1921 (Földessy Gyula gondozásában) a mű szerkezete: két narrációs réteg  előtér: művészek baráti köre, akik körülrajongnak egy fiatal írónőt, Margitát  háttér: a korabeli magyar politikai élet Az előtérben álló történet végül másodlagossá válik, a háttérben levő pedig elsődlegessé, vagyis korképpé. Margita  Alakja összekapcsolja a két narrációs réteget.  A Nyugat olvasói Vészi Margitra (Vészi József leánya, Molnár Ferenc első felesége) ismernek benne, akit Ady 1904-ben ismer meg Párizsban.  A valóságos nőalak átlényegül, és Hungária jelképévé válik.  A nő zsidó származású, és ezt a narrátor többször is hangsúlyozza; vagyis: a mű a

magyarság és a zsidóság együttélésének a kérdéseit is ki akarja fejezni.  Lehetséges, hogy benne van Léda alakja is (ok: a narrációs visszaemlékezés jeleneteiben egyszer sem fordul elő Léda neve). Bonyolult a narráció alapszerkezete (kétszeres narráció).  szereplő-narrátor  szerzői narrátor (zárójeles kommentárok) A mű részekre esik szét, mert a szerző a következő elemeket nem tudja szerves egésszé összeállítani.  kétszeres narráció  korhangulat  dokumentarizmus  többsíkú jelképi tartalom A mű irodalomtörténeti jelentősége: Ignotus után (A Slemil keservei) ez az első kísérlet a XIX. századi elbeszélő költemény műfajának átmentésére az új költészetben24 A halottak élén (1918 augusztusa) - - - 24 Ady költészete  Fő kérdése: „Ki vagyok én?” (pl. a társadalomban, a nemzet életében, a szerelemben, Istennel szemben, a költői hagyományban)  A legtöbb szerep a romantikus

hagyományból származik, Ady líraalkotó személyiség-fölfogása azonban modern.  A versek többsége E/1-ű, de az életrajzi elemek nem uralkodnak bennük.  A korábbi szerepek 1914 után is folytatódnak.  Az utolsó korszak versei abban különböznek a korábbiaktól, hogy az állandó témák mögött megjelenik egy újabb vonatkozás, a háború.  1915-től jellemző: a versek száma egyre csökken.  1915: nem jelenik meg új kötet, ahogy ez 1906-tól jellemző volt.  1916: alig több, mint 30 verset ír (1914-ben és 1915-ben 80-90-et).  1917: már csak 22 verset ír.  1918: mindössze 18 Ady-vers keletkezik. A halottak élén c. kötet nem Földessy, hanem Hatvany Lajos közreműködésével készül, és az összeállítás körül nagy viták folynak Ady és szerkesztőtársa közt. Végül abban egyeznek meg, hogy mindketten összeállítanak egy-egy kötetet, és a kiadandóba azok a versek kerülnek be, amelyek mindkettejüknél szerepelnek

(Hatvany csak az Adyhoz méltó verseket akarja kiadni). A kötet 125 verset tartalmaz; ezek kilenc ciklusba vannak osztva. Az első és az utolsó ciklus egymás ellentétei (háború – Csinszka-versek). Ugyanakkor a szerelmet is megkeseríti a háború, ami megakadályozza két ember boldogságát (akadályozó tényező még a költő betegsége) Ez a kísérletezés vezet a hosszúvers műfajához, amelyre a legjobb példa Szabó Lőrinc Tücsökzenéje lesz. 29 - - - - „Ebben a tematikailag látszólag ellentétező, de hangulatilag valójában egybesimuló keretben bontakozott ki a többi hét ciklus.” (83) második (Mag hó alatt) és harmadik (Az eltévedt lovas) ciklus  Fő téma a nemzet, a magyar sors és a háború.  A nyelvi intonáció alapja: a sajátos Ady-hang.  A ciklusokban fontos szerepe van két imitációs hangvételnek.  a régi magyar költészetre rájátszó archaizálás  Ez különbözik az archaizmusoktól.25  Az

archaizálás az alaphangtól való eltérés; pl. a korábbi kurucos versimitáció, amely itt is folytatódik  Az archaizálás ebben a kötetben nem áll meg a XVIII. század elejénél, hanem visszanyúlik a XVI. századig (Krónikás ének 1918-ból)  népmesés-népdalos folklorizálás  Ady nem annyira népmesék és népdalok zeneiségét szólaltatja meg, hanem megszólalási módjuk szellemiségét.  Ez az imitáció egy újszerű kifejezésmód lehetőségét körvonalazza (A mesebeli János).26 negyedik (A halottak élén) és ötödik (A megnőtt élet) ciklus  A két ciklus a halál-élet ellentétpárjára épül.  Halász Előd: „ Ady egész költészete halálköltészet: az élet is a halálból sarjad ki versképzetei szerint. Ezt úgy kell érteni, hogy a halál a költői elnémulásnak a jelképe nála, az élet pedig a költői alkotófolyamattal azonosul.” (85)  korábbi versei (a halál motívuma főleg az öntematizáló versekben

jelenik meg)  a halál mint a költői beszéd halála (A Mese meghalt)  a halál mint dal nélküli nirvánaállapot (A sárga láng)  saját halott voltának a leírása (pl. A réghalottak pusztáján; A téli Magyarország; A Halál rokona; A Szajna partján)  Most is van olyan vers, ahol az élet a költői örökléttel azonosul (Ifjú szívekben élek).  Az élet-halál motívumpár közvetlen jelentésben is megjelenik (Hulla a búzaföldön).  „ a két ciklus legszebb verseiben a motívumpár a közvetlen és áttételes jelentés minden árnyalatának teljes gazdagságában volt jelen: a háborús világ, a vállalt szerep, a költősors és a személyes élet-halál többszörös köre egyaránt fölfénylett bennük (Bóbiskálván lehajtott kardomon, A rabbiság sorsa).” (86) hatodik ciklus (Ésaiás könyvének margójára)  Visszatérnek az istenes versek.  Megfogalmazódik a szenvedő emberiség hitvágya; pl. A nagy Hitető; Volt egy Jézus

 Kérő vagy káromló panaszként viszi a baljós nemzeti sorsot Isten elé; pl. A szétszóródás előtt; És most már.  Az én helyett a mi uralkodik a versekben. hetedik ciklus (Ceruza-sorok Petrarca könyvén)  Visszatér az E/1.  A versek intonációja a záró cikluséhoz hasonló.  Tovább a hajóval: egybeveti és egymásra másolja az első hat ciklus tartalmát, és így tovább fokozza a kötet tragikus hangulatát.  A ciklus nyitóverse szerint az elkülönülés érték, sőt belső erkölcsi parancs, kényszer; pl. Mégsem, mégsem, mégsem  Ismét együtt szerepel az igenlés és a tagadás; a legszebben talán két versben:  A szamaras ember (1914)  A vers a virágvasárnapot idézi.  szamár  A Midász király sarja óta Ady visszatérő motívuma.  A megvetett és kinevetett igazság jelképe.  Még reménykedik a világ javulásában.  Ugrani már: soha Az utolsó hajók (1923) - Földessy Gyula összegyűjti az előző

kötetből kimaradt verseket, és itt gyűjti össze őket. 25 Archaizmusok: olyan motívumok, amelyeket Ady a régebbi kultúrákból emelt át verseibe (pl. mitológiák, ókori irodalmak, Biblia) Ezek a motívumok az Ady-alaphang részéhez tartoznak 26 Ez a plebejus tartalomteremtő népies-népi intonáció felé mutat, amelyet az 1920/1930-as évek fordulójától Illyés folytat. 30 - - Nem szerkeszt ciklusokat, hanem a verseket időrendben közli (kivéve: Nincs itt ország). A halottak élénnel együtt mutatja be hitelesen Ady háború alatti költészetét, így Hatvany több szemrehányást is kap.  Babits Mihály (1923): a két kötetet hasonlónak látja, bár úgy véli, a posztumuszban több a sikerületlen vers, ugyanakkor intenzívebb benne a sivár kétségbeesés érzése; pl. A megcsúfolt ember  Schöpflin Aladár (1927): a szerkesztői szigor miatt A halottak élén jobb kötet lett, de így nem teljes kép tárul az olvasó elé.  Illés Endre

(1979): Ady háborús költészete más és több, mint A halottak élén.  Király István (1982): Hatvany ideológiai alapon válogatott. A két kötetet együtt olvasva látszik, hogy 1914–1918 közt leomlanak Ady politikai illúziói, eltűnik a társadalmi változások általi javulás álma. A versek hangulatváltozása fokozatos.  1914–1915: derültebbek, mint a későbbiek; pl. Új s új lovat  1916: lemondás; pl. Ugrani már: soha  1918: keserű gúny, mély szarkazmus; pl. Elégedetlen ifjú panasza Értékek rezignációban - Ady versei  ami nem változik az Új Versek óta  a lírai hatást támogató poétikai-zenei szerkezet „Az Ady-vers legjellemzőbb tulajdonságai közé tartozott ez a különös – líraiságot fokozó – zenei szerkezet, mely vonzza, fogva tartja és magával sodorja olvasóját, mélyebb érzelmi benyomást keltve a rím- és ritmusrendszer elemeivel fölkeltett vershatásnál.” (95) - -  szóválasztás 

mondatalkotás  ami változik  A Még egyszer után indulatosabb lesz az intonáció.  Elmarad a népies dalimitáció zenéje.  Változás az utolsó két kötetben: a nagyváradi évektől kezdve elutasított társadalmi és politikai élet jelene 1914-re múlttá válik, illetve a háború jelenével szemben ideálisnak látszik; pl.  Kár a Voltért  Tegnapba élni belé  Tegnapi Tegnap siratása Ady utolsó versei  Nincs távlatos jövőkép vagy forradalomvárás.  Szorongás, félelem jellemzi ezeket a verseket.  A kései verseket a rezignáció vállalt magatartása járja át.  Az extenzitás csökken, az intenzitás viszont nő, és a kései líra minden indulati ereje a rezignáció tónusába sűrűsödik.  a rezignációban megőrzött értékek  istenhit  szerelem (Csinszka)  a nemzetmegmaradás reménye (pl. az 1917–1918-as kuruc versek) 1916-tól: nem ír politikai publicisztikát (csak irodalmi és művészeti cikkeket).

„Minden keserű tapasztalat és baljós előjel ellenére maradtak eszményei: a nemzet puszta túlélése mellett bizakodott a költészet fennmaradásában, és bízott a szerelem és szeretet erejében is.” (92) „A Holnap költőjéből a Tegnap költője lett.” (92) Balázs Béla: „ a háborús versekben a »Holnap«valamikori költője a mát is kiszorította öntudatából, és a tegnapba menekült: a »múlt nagy megtagadója a tegnapi Tegnapot siratja«.” (92) – Ez a fölismerés fontos, de nem pontos. „Ady soha nem tagadta meg a múltat, sőt verseiben, publicisztikai írásaiban egyaránt a nagy nemzeti és európai hagyományok örökösének vallotta magát. Szakított a külsőséges petőfieskedéssel, de Petőfiről nem írt szebbet és igazabbat abban a korban senki, mint ő a Petőfi nem alkuszik (1910) című esszéjében.” (92–93) Ady nem a múltat tagadja, hanem a tegnapot, ami a rossz jelen közvetlen előzménye. A jelent politikai

összefüggésben utasítja el, egyébként fölmagasztalja, mint a vitális értékek hordozóját. holnap  Először nagy kezdőbetűvel: a Midász király sarja c. versben 31   - - - Új Versek és a kibontakozás kötetei27: a holnap a pozitív értékek hordozója. 1914–1918: változás, de nem hirtelen (a „holnap” és a „tegnap” szerepcseréje már korábban is megfigyelhető, de itt válik általánossá). tegnap  Schweitzer Pál: először 1914-ben (Mag hó alatt c. vers) szerepel nagy kezdőbetűvel  A motívum egy ötrészes önvallomás-sorozatban (Levelek Madame Prétérite-höz) jelenik meg 1913ban: „Voltam garabonciása Tegnapoknak s Holnapoknak, kiknek története összefutott, kik elvették a Jelent, hogy én most kívül repessek az Időn” (97.) Itt a „Holnap” és a „Tegnap” is pozitív tartalmú  A háborús versekben megnő a Tegnap értéke, a Holnapé pedig elbizonytalanodik. A jelen csak a Csinszka-versekben nyer

pozitív tartalmat. jövő (alapvetően két tartalmi övezethez tartozik)  szerelem-szeretet (Csinszka-versek): „Be megszerettem érted a Jövőt” (Minden nagy megújhodottságom c. vers)  a Jézus-szimbólumokhoz forduló versek asszociációs köre; pl. Hozsánna bízó síróknak „Tulajdonképpen a szertefoszlott Holnap helyett működött ez az újonnan elképzelt Tegnap. Nem minden került bele, csak az, amivel ki lehetett kerülni a Mát, a gyehennát, a poklot.” (98) Az eltűnt idő a fundamentális értékek gyűjtőmedencéjeként kezd működni. Hasonló: Fichte (metafizikus) elképzelése, aki a jelent az ideális jövő felé való átmenetnek tekinti. Ady pedig utolsó éveiben a tökéletes bűnösség korával szemben már csak az idő és a történelem fölött képes értékeket elképzelni Átértelmeződik a különlét fogalma is.  A különlét az Ady-versek régi motívuma (már a kibontakozás köteteiben is líraalkotó téma); pl. A tavaszi

viharban  Ugyanakkor jelen van a megértés- és szeretetvágy hangja; pl. Nyárdélutáni Hold Rómában  „A különlét feloldódása csak a kulturális örökség virtualitásában vált elképzelhetővé.” (100)  A háborús versekben a különlét válik értékesebbé, de megváltozik a jellege.  Korábban: a meg nem értett vagy üldözött szellemi ember felsőbbsége jelenik meg, akinek értékét majd a költői öröklét igazolja.  Most: ő nem érti meg a világot.  Az elkülönülésben két fázis figyelhető meg.  a tömegeket magával ragadó háborús eufóriától való különállás  Ezen fázis alapverse: Mégsem, mégsem, mégsem.  A költő 1915 elején még meg tudja fogalmazni azt a tudatosan vállalt elkülönülést, amellyel végül magára maradt. Levél helyett Gogának: „Nem vagyok büszke arra, hogy magyar vagyok [], de büszke vagyok, hogy ilyen tébolyító helyzetekben is megsegít a magam letagadhatatlan magyar

magyarsága. Terhelten és átkozottan e levethetetlen magyarságtól, azt üzenem Gogának Bukarestbe, hogy nekem jobb dolgom van Egy nemzet, aki súlyos, shakespeare-i helyzetben legjobbjai valakijének megengedi, hogy embert lásson az emberben, s terhelt, teli magyarságával a legszigorúbb napokban is hisz a legfölségesebb internacionalizmusban, nem lehetetlen jövőjű nemzet. Amelyik nemzet ma internacionalista fényűzéseket engedhet meg magának, nyert ügyű. Igazán nem jó magyar poétának lenni, de higgye el nekem domnul Goga, hogy lelkiismeretet nem cserélnék vele.” (102) - 27  A második szakasz komorabb és fájdalmasabb, mint az előző.  A fázis előhírnöke: Koldus hívésnek átka (1915).  koldusság  A korai versekben a múlthoz tartozik, mert a költői eljövetel romantikus gesztussal fölszámolja.  Az 1915-ös versben a jövőt hatja át.  A versben Ady még Thomas Mann-nál is mélyebbnek érzi a háború szellemromboló

hatását (Thomas Mann szerint a háború Riesenexplosion der Unvernunft).  Király István: a vers egy általános ontológiai válságot fejez ki. „Az 1910-es évek elején kinyilvánított hitakarat végig megmaradt Ady verseiben, megmaradt a háborús években is, de megváltozott annak a köre, amire irányult.” (107)  Király István: Ady minden megmaradt hitbeli intenciója társadalmi tartalmú perspektívát jelzett. a kibontakozás kötetei: Vér és arany; Az Illés szekerén; Szeretném, ha szeretnének; A Minden-Titkok versei 32  - - - - - Hévizi Ottó: minden hitbizonytalanság úgy értelmezhető, mint amit a fiatal Lukács György iróniának nevezett.28  A hittartalom változása abban áll, hogy a hitbeliség két nagy rétege egyre jobban elkülönül egymástól.  Egyre bizonytalanabbnak látja a jobb jövőt, sőt 1915 után már egyáltalán nem bízik benne (a bízókkal pedig nem vállalhat közösséget).  A szégyenben való

lét elfogadását tartja etikusnak (az „örüljünk, hogy életben maradtunk”-elv derűsnek látszó magatartását elutasítja).  A szégyenben való lét nem ironikus természetű, mert a szégyenkezés mindig valami megtagadott érték nevében történik.  „Az irónia olyan abszolút tagadás, ahol már nincs minek a nevében tagadni. A szégyen is tagadás, de mindig átsejlik rajta a mellőzött és megtagadott pozitívum. A szégyen valami miatt, egyszersmind valamivel szemben üli meg a lelket: és amivel szemben, azt értékként fogadja el” (110) „A kései versek visszavonták a hitet, reményt, bizakodást mindabban, ami az időhöz, a társadalomhoz és a történelemhez tartozik, de megtartották mindavval kapcsolatban, amit az idő fölött lehet elgondolni. [] A tagadott minőségekkel, életsíkokkal szemben a vallott értékek transzcendálása, túlemelése a rossz valóságon a lélekbezárást kellett hogy jelentse. Ahogy Kierkegaard írt a

Rezignáció Lovagjáról, aki beleszeretett a szép hercegnőbe, aztán lemondott róla, elment, elbujdosott, csak hogy a lelkében megőrizhesse olyannak, ahogy megismerte, vagyis lelkében a romboló idő fölé emelhesse alakját.” (111) Az 1915–1916-os istenes versek:  A hit elveszti társadalmi és történelmi vonatkozásait.  A hit már semmit nem szimbolizál az istenhiten túl; pl. Menekülés az Úrhoz  A világ önkörében már nem változtatható meg, csak a csoda vagy Isten segíthet; pl. Emlékezés egy nyár-éjszakára.  Követelő írás sorsunkért (1918 augusztusa)  Ady utolsó istenes verse.  Bensőséges perlekedő fohászkodás.  Tanúskodik a megőrzött istenhitről.  Értékét a kálvinista predestináció összefüggésében nyeri el.  Az utolsó versek tartalmi övezetében nagyobb szerephez jut a Jézus-motívum; pl. Volt egy Jézus Az utolsó évek szerelmes versei:  Lírai idealizációt teremtenek; amit sugallnak:

Boncza Berta, a megmentő angyal.  A szerelem menedék a világ elől; pl. Nézz, Drágám, kincseimre  „Az utolsó években már nem esett szó rossz szerelemről, halálvirágos csókról.” (114)  Az együttérzés és a megértés bensősége jelenik meg benne. Elvonttá válik az Élet fogalma is.  Nem tartozik az időhöz, a háborúhoz és a társadalomhoz.  Fokozódik az a fölfogás, amely az Életet egy mindent magába foglaló körforgásnak tekinti.  „Nem volt ember nélküli ez a természet örök körforgásába zárt élet, de az emberiből csak természeti vagy a természetihez közeli került bele, a vágy, a szerelem, az önfenntartó munka.” (116)  „Nép, nemzet, magyarság: ez volt a költő Ady utolsó szava.” (117) A nemzet is csak a természet örök körforgásának a részeként maradhat meg. Az utolsó két év verseiben jelenik meg a legrosszabb emberi állapot, a közöny; pl. E nagy tivornyán  A közönnyel rokon kép: a

teljes érzelmi kiszáradás képzete; pl. Nagy szárazság idején  A közönyt az utolsó előtti versben (Az utolsó hajók, 1918 októbere, Nyugat) a versírás győzi le. Üdvözlet a győzőnek: Ady utolsó verse (1918 novembere, Nyugat). „Ady életének utolsó két évében, 1917-ben és 1918-ban negyvenegy verset írt. Ha egész pályáján csak azt a negyvenegy verset írta volna meg, akkor is a magyar költészet legnagyobb alakjai közé tartoznék, a táltosok közé, akik legalább képletesen megjelölve, hat ujjal születtek, mint ő.” (121) 28 Lukács szerint az irónia alapja a költői szubjektum belső meghasadása. Lukács a metafizikus tartalmak elutasítása és elfogadása köti bizonytalanság sávját az irónia körébe utalja 33 V. Babits Mihály (1883–1941) költészete Rába György: Babits Mihály Ifjúsága és szellemi eszmélése - - a családra hivatali köznemesség jellemző  apai dédapja Tolna vármegye főorvosa  nagyapja a

megye főpénztárosa  apja törvényszéki bíró A költő a négy gyermek közül az elsőszülött (egyik húga gyermekként, a másik fiatalasszonyként hal meg, István öccse 1983-ban még él). Szülei: Babits Mihály és Kelemen Auróra (ő nagyon művelt: könyv nélkül tudja a Toldi szerelmét, A délibábok hősét és az Anyegint). 1901: magyar–francia szakos a budapesti egyetemen, majd a franciát latinra cseréli, és rendszeresen hallgat filozófia előadásokat. (Itt barátkozik össze Rédey Tivadarral, aki biztosítja számára az irodalmi és képzőművészeti körök kapcsolatát) 1905–1906: Pauler Ákos fölkérésére cikkeket közöl az álomról és az igazság fogalmáról a Magyar Philosophiai Társaság Közleményeiben. Nagy hatással van rá a filozófus Zalai Béla barátsága. 1908–1911: Fogarason tanít (itt ismerkedik meg Bergson filozófiájával). filozófusok, akik hatnak rá  Bergson  Immanuel Kant  Szent Ágoston Vallomásai

 John Locke (ő az érzéki tapasztalásba vetett meggyőződését erősíti meg)  David Hume vezeti a pszichológiához (a gondolkodás és a személyiség kettőssége)  Spinoza panteizmusa  Arthur Schopenhauer korai művei, és elsősorban költői előadása és esztétikai ihletformái hatnak rá (Nietzsche felől is főleg ez a hatás érvényesül)  Friedrich Nietzsche (Im-igyen szóla Zarathustra)  William James (a pszichológiája alapján) Tudatlírája és a „lírai festmények” verstípusa - - - Első három kötete versei időrendje nagyjából ismert.  1916: a barátjának, Szilasi Vilmosnak dedikált példányokba beírja a keletkezési időt és körülményeket (a felesége erről később másolatot készít).  1920: Szabó Lőrincnek kb. három tucat versről ír Angyalos könyv  Kéziratgyűjtemény; a cím eredete: Török Sophie 1935-ben ráfesti Carpaccio zenélő angyalát.  Babits 1912-ig ide másolja minden versét. 

1900–1906: a költő az ekkor írt verseit két részre osztja (1906-ban egy kötet kiadását tervezi).  I. rész: Troubadour-kor (nem tartalmaz zsengéket)  II. rész: Újabb költemények  első kötete (Levelek Iris koszorújából, 1909) gerince, de a következő kettőbe is iktat belőlük  ciklusai  „Szonettek és canzonék”  „Vile potabis”  „Lyrai festmények”  mind a tizenegy verse bekerül az első kötetbe  szemléletformája tudatos  jelentősen meghatározza az induló Babits ars poeticáját Levelek Iris koszorújából (1909) 34     - - - 29 30 1904, Babits véleménye: „A nagy művész mindig tarka képeket mutat.” Világképét ekkor még nem Dante, hanem Shakespeare ösztönzi. Kompozíciója mintája: Baudelaire-től A romlás virágai. Kötetnyitó versek („célzatosan tartott előhangok”): klasszikus versmértékű ódák és egy himnusz.  In Horatium  alkaioszi óda  a horatiusi

„arany középszer” ellen lázad  hat strófája inkább himnusz a kozmológiai erőkhöz  Óda a bűnhöz  aszklipiadészi óda  a lázadás erkölcsében fedi föl az értékesebb életelvet  a kispolgári jellemtorzulásokat ostorozza  Himnusz Irishez: a természet és az ember kapcsolatának a méltatása  A lírikus epilógja  kötetzáró vers  a kritika a magánélet lírai panaszának fogta föl, de a vers csak a lírikus általános alaphelyzetét tárgyiasítja  hatások  a schopenhaueri metafizika problémája: a világ megismerhetetlenségének a gyötrelme („vak dióként dióba zárva lenni”)  a nietzschei étosz megoldása: „Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm. Csak nyílam szökhet rajta át: a vágy” – a „vágy nyila” a Zarathustra boldogságkeresésének egyik kulcskifejezése  A gondolatritmusok, alliterációk, tőismétlések és szójátékok élénksége még származtatható Nietzsche lírai

prózájából, de Babits egyéb írásaiból kiderül, költői önkifejtése egy rendszeres poétikára épül. Fő irányvonala: lélektan:  Wilhelm Max Wundt  William James (az „összefüggő képszalag” fogalma az ő tudatfolyam-elméletéből származik) – az ő elméletét kétkedéssel fejti ki; ok: legjobb barátja, Zalai Béla, illetve egy francia pszichológus (Jena Philippe) megingatta az ítéletét Babits tudatlírájának az alapja: „erkölcsi emlékezet”  Ennek egyik változata: lappangó emlék a gyermekkorból és a szülővidékről – ez lírai tárggyá, majd tematikává bővülve végigvonul Babits költői fejlődésén.  pl. Anyám nevére, Sírvers  az oppozíciók a drámai monológhoz közel álló dikcióban bontakoznak ki  a líra hagyományos vallomásának retorikus rendeltetésével szemben az alany a szöveg születésének a jelenében olyan ismeretlen, akit a szöveg motívumai fokozatosan rajzolnak ki Nyilvánvaló:

Babits a verset olyan megformált valóságtartalomnak tekinti, amely az élményt asszociációkkal és költői képekkel gazdagított tudatállapotként tolmácsolja. 1908 nyara, itáliai utazása: az ezután írt szonettjei a tudatfolyam általánosabb drámaiságából születnek.  Itália  Először Juhász Gyulának ír levelet, majd ennek alapján írja meg a verset.  A versben azonban az elbeszélés külső élménye belsővé válik.  A belső élménykifejezés a szemléletestől az ünnepélyesen elégikusig emelkedik.  San Giorgio Maggiore (1908 szeptembere)  költői tárgya: Velence panorámájának a megtekintése  mélyebb jelentése: a föld fölé emelkedő ember szédülete mint tragikus vétség, és rémült visszabotorkálása mint drámai bűnhődés  Babits a költői énjét drámai hősként állítja elénk, és önmagát másként szemléli (a sors egy lehetőségeként, így a vers a tudatlíra határesete) Babits objektív

költészete a „lírai festményei”-ben teljesedik ki.29  Erre nem egyszerűen a schopenhaueri fölfogás (a pillanatnyi érzelmeken túli, közvetett önkifejezés) jellemző, hanem a végtelenség örökös együttlátása.  Ez az eszménye Babits első kötetének is.  Babitsot Walter Pater egy tanulmánya ösztönzi arra, hogy a festészet egyes hatáselemeit fölhasználja lírai szemléletre (Pater ezt a nézetét Browning költészetéből vonja el).30  a lírai festmény jellemzői Juhásszal és Kosztolányival való levelezésében többször előfordul az „objektív költés” programjának a bejelentése. A „Lyrai festmények”-ciklus előtt szintén egy Browning-idézet áll. 35      - elsősorban drámaian szituált jellemkép ugyanakkor önkivetítés is sajátossága: Babits a megvalósítatlan én-eseteit éli ki e költeményeiben irodalomtörténeti előzménye: a romantika álarcos verse Babits a lírai festmények közé

sorolja a nagyvárosi képeket is, és Baudelaire mintájára egy egész ciklust tervez budapesti képekből; pl.  A világosság udvara (1904–1905): egy látszat valóságát leplezi le  Régi szálloda  a valóság látszatát eleveníti föl  sejtelmes (ezt Kosztolányi a dickensi fantázia rémlátással vegyes lélekrajzával találja rokonnak)  a versbeli szituáció előképe: Híd-avatás; különbségek:  Arany egyetlen éj krónikájába sűríti a látomást, míg Babits körképszerűen ábrázolja az eseményeket.  A Híd-avatás szimbolikája egynemű, Babits verséé egyrészt ironizált, másrészt disszonáns.  befejezése végítéletszerű (Az ember tragédiája váratlan biztatására emlékeztet)  két csendélet, amely az előző két nagyvárosi képet árnyalja  Asztalfiók  A világosság udvarának az ikonja (tárgyi hasonlóságon alapuló jele)  a gyermekkori kacatok a nevetségesnek látszó múltat tárják a felnőtt

elé  Cumulus  a Régi szálloda ikonja: groteszk figurák tömege jelenik meg benne, hasonlóan a másik vers vendégkoszorújához  mitológiai; bábu-sémái a véges személyi lét üres jelei egyéb „nagyvárosi legendák”  Paris  alcíme: „Fantázia”  egy látszat valóságának a megjelenítése  a fantáziakép kerete: az első és az utolsó versszak beszédhelyzete (egy családi-baráti beszélgetés alig stilizált egyenes idézete)  nyitás: közvetlen társadalomkritika  záró versszak: az illúzió Párizsától visszavisz a provinciális látszat-haza mélabújához  kompozíciós elvének a mintája: középkori latin himnusz (a toposzok litániaszerű fölsorolása)  poétai „lelke”: ritmus  Mozgófénykép  a legjellegzetesebb nagyvárosi legendája  vásári megfogalmazású (ez arra utal, hogy a tragikus cselekmény mulatságos képét fogjuk megismerni)  rájátszik Aranynak A kép-mutogató c. balladájára

 vannak azonos motívumok: lányszöktetés, a szökevények üldözése, a szerelmespár veszte, a zord apa bűnhődése  szöveg szerint  Arany: „Még egy kép jön, az utolsó”  Babits: „Még egy rémszerű kép a vásznon jó: az utolsó” Ebben az összefüggésben: a vers egésze önértelmezés, az elődök kritikája, közvetett művészi program és korrajz.  körkörös szerkezetű (a csillag nyomdai jele utáni ismét megszólal az elvágyódás hangja); a mű szimbóluma: a nietzschei „örök visszatérés”  Emléksorok egy régi pécsi uszodára  inkább kisvárosi emlékkép a költő pécsi diákéveiből  ami jellemzi: naturalista látásmód, amely mozaikká esik szét (Babits maga is gyöngének tartja ezt a művét)  Messze messze  a nagyvárosi legendák visszavilágító összefoglalása  belső formájának a mintája Gautier Mit beszélnek a fecskék? c. verse  mondatszerkesztése: jobbára névszói  Strófák a

wartburgi dalnokversenyből (1904)  álarcos vers (leplezett vallomás) 36 - -  Wolfram éneke: Babits a zene-dráma élményét az érzékek személyesen átélt ébredésének tudatzajlásában adja vissza  Az Aliscum éjhajú lánya  igazi belső monológ (a római provincia barbár kurtizánjának a magánbeszéde)  a vers közelebb áll a drámához, mint a lírai önkifejezéshez; ok: Babits olyan érzelmeket és helyzetet fest, amelyek nem tartoznak énjéhez  zsánerkép  költőisége a kor- és jellefestő szókincsből, a helyzetrajzból és a tudatlíra fiziológiás megelevenítéséből fakad  Galáns ünnepség  az előző vers ikonja31  alakrajz, költői ábrázolás (nem drámai monológ)  szókincse: biedermeier  ritmusa: könnyed, aprózó  a „csupa sikk” hölgy hasonló a kurtizánhoz: mindkettő élni és szeretni vágyik, de egyikük sem értékesebb kellékeinél; különbség: Az Aliscum éjhajú lányában az

irónia a monológ belső tagoló eleme volt, itt kritikai szemlélet  a költő a „csupa sikk” hölgyet ember formájú bábunak nézi32  Hegeso sírja  szonett  a híres athéni sírdombormű szóbeli parafrázisa  hat rá Reinach egy műve (A művészet kis tükre)  a letisztult, tárgyiasult összhang világát ábrázolja  Hegeso saját léte üres gépezete, így a bábuk közé tartozik  Golgotai csárda  a „persona” határesete  keletkezésében szerepet játszik bajai élete is (a cisztercita tanártársaival való ivás és kártyázás)  a keresztre feszítést dolgozza föl, de egy római katona tudatán átszűrve – ezzel megsokszorozza a költői ént  groteszk ambivalencia (Bahtyin terminusa) jellemzi: a szakrális és az alantas összefogása  drámai helyzetvers (közel áll egy Browning-vershez, amely az inkvizíció szörnyűségét egy följelentő mindennapjain keresztül mutatja be)  a passió demitizálása

(Babits ezzel már korán foglalkozott, egy évvel előbb írta: „A bibliának a feltámadásról szóló része toldás vagy allegória. Márk még csak a sír ürességét jelzi”)  Turáni induló  lírai festmény  korfestő drámai monológ  karénekszerű versbeszéd  költőisége kimerül a couleur locale-ban (Schöpflin véleménye: a vers nem egész – egysíkú) Az angyal (novella)  Azáziel: a testi tapasztalatokat örömmel éli át – alakjában Keresztury Dezső a költő önarcképét ismeri föl  ami itt megvilágosodik (illetve még personáiban, nagyvárosi képeiben is)  „a tapasztalás mámorával betelni nem tudó gyermeki szív telhetetlensége”  „a szellemi világból kiszökött lélek keserű” boldogtalansága  „szomjúság az emberi lét ősforrása után” 1906 ősze: Szegedre kerül, és lírája elkomorul (otthontalanság) – ekkor írja a gondolati tárgyak lírai festményeit.  Theosophikus énekek: I.

Keresztény és II Indus  a két vers két világrendet int hatékony tudatformát jelenít meg (mindkét theodiceára jellemző a tagadó-ironizáló előadásmód)  ikerversek; üzenetük: szintézis (Babits az egyetemi előadásában a buddhizmust a kereszténység rokonának minősíti)  ami a két verset összekapcsolja: az emberi sors viszontagságaitól megtisztult hit rendszere  Keresztény  a szekszárdi vakáció alatt írja 31 Hasonlóan, mint a Cumulus a Régi szállodának. A bábu ikonja Babitsnál a legtöbbször nő; a motívum ősélménye Babits bajai jegyességi konfliktusából származik. (Ezt elsőként A halál automobilon c. művében, Teréza alakjában ábrázolja) 32 37       iróniája humorba játszik  a képzelt középkori figura groteszk  záró tercina: képzelgés a végítéletről – a gyermetegség kritikája  Indus  Szegeden írja  ösztönzői: Schopenhauer buddhisztikus nézetei – a

versmagatartás mégis ellentétes a boldog semmivé lett élet tanulságával  nyitány: a görög tragédiákból kölcsönzött sorképzés  a nyitány után: stílusváltás – fantasztikum: ez azonban nem cél, hanem csak eszköz egy ismeretlen belső világ átkutatására Sunt lacrimae rerum (1907)  cím: vergiliusi utalás  a teremtett világ beszédének a tolmácsolása – a költő az anyag lelkét szólaltatja meg  Babits legfantasztikusabb gondolati tárgyú lírai festménye  nem egyértelműen komor hangvételű  tragikomikus animizmus jellemzi  átpoétizálja a hétköznapi környezetet A templom! Röpül!  merő fantasztikum – ennek az esztétikai helye: a különös és a csoda közt (Tszvetan Todorov)  különös eset: ha az érzékcsalódás átmeneti  csoda: az esemény csak a miénktől eltérő törvénnyel magyarázható  a nyugtalanító történet a költői én tudatának a belső valósága  a vers titka: a fizika

törvényeinek a hirtelen megváltozása (a templom madárrá alakulva eltűnik az éjszakában) Húnyt szemmel  a gondolkodás látomásainak a programverse  ami az ars poetica-értéket tanúsítja  a későbbi kurzivált szedés  Babits egy ifjúkori levele, amelyben a lehunyt szemű költést az ihlet egyik magatartásformájának nevezi  látomás (hunyt szemű alkotás)  a nietzschei tipológiában: a lírai festmény jellemzője is  Babits ezt az egyetemen Goethére hivatkozva tanítja, bár elméletét ekkorra már árnyalja Bergson emlékezet-elmélete: „Az önként jött, nem akarattal előhívott emlékkép [] háttérbe szorítja az akart képekét.”  valójában szimbólum (az erkölcsi emlékezet mélyebb tartományából származó élményforma)  ez a mű két vers bevezetője is  Fekete ország  Az örök folyosó Fekete ország  egyszerre logikus álom és fantasztikus szimbolika  alapötlete egy Poe-regényből (Arthur

Gordon Pym) ered  a bennszülöttek a tengerészeket tőrbe csalják  a tengerészeket egy szigeten egy földomlás eltemeti – itt minden fekete  a rabságból menekülőket végül egy kozmikus fehérség nyeli el, amely egyszerre az isten és a halál  1–3. sor: intonáció  4–35. sor: nyomasztó álomlátás (litániás fölsorolás)  a versben nincs elbeszélő mozzanat vagy képi folyamatosság  nyelvi jellegzetessége: az igék elsorvadtak (hiányzik az idő és az élet képzetét jelentő történés és létezés)  hiányoznak a kapcsoló elemek: ez a törvényszerűségre, a mozdulatlanságra utal  az idő megállt – ez a léttelenség törvényét sugallja Az örök folyosó  Karinthy Babits egyik jellegzetes alkotásának tartja  alapötlete: nem különösebben eredeti  Schopenhauer: az önismeretet föld alatti folyosók jelképében örökíti meg  Nietzsche: „örök visszatérés”-elmélet (erre utal a körkörös

kompozíció)  fő hatás: Dante 38 -  őrá utalnak a tercinák  a képi megjelenítés dantei képzetekkel és fordulatokkal él  a vers a Pokol új, megíratlan bugyraként jelenik meg33  a vers kettős jelkép  a lét szimbóluma  Babits önszemléletének a jelképe A fiatal Babits történeti helye a világirodalomban: már az első kötetéből kirajzolódik.  a tudatmozgás mint a lelki életet jellemző kifejezésmód  Gertrude Stein (William James tanítványa): az emberalak folyamatosan eleven tulajdonságait ragadja meg (prózában).  Babits: a kijelentésvariációkat, gondolatritmusokat ő is alkalmazza, de ez a költészetben nem lesz szegényes, sőt a lírai személyiség szervességét szemlélteti.  Maeterlinck: a szimbólum természeti erő – Babits azonban nem vallja a szimbolista iskola irracionalizmusát, hanem a szimbolikus megjelenítést az emberi lélek és kapcsolatok megismerési módjaként alkalmazza. 

Nyelvszemlélete főleg Mallarméval rokonítja; Babits indázó mondatai a gondolatok és érzések többszörös tükrözésére alkalmasak. Babits elfojtott „duk-duk affér”-ja és következménye: a lírai megújulás kísérlete - - - 33 1907-től: a Szeged és Vidékében színi bírálatokat közöl. 1908  Megint rossz a közérzete (Éder Zoltán szerint igazgatója az Erkölcs és iskola c. reformpedagógiai cikke miatt válik meg tőle könnyen).  nyár: Itáliában jár  ősz  Fogarasra nevezik ki (ezt száműzetésként éli meg, és Ovidius alapján az ő Tomijának nevezi a helyet)  Juhász Gyula fölkéri, hogy vegyen részt a nagyváradi Holnap c. antológia kiadásában Az antológia kapcsán sajtóbotrány tör ki.  Ady Endre  A duk-duk affér (megjelent: Új Idők, Herczeg Ferenc lapja) c. cikkében megtagadja társait (egy melanéziai törzsről ír, amelynek a vezére nem tudja, mi köze van a mögötte menetelőkhöz)  Majd

megbánja ezt, és A mentő glória c. versében mintegy visszavonja cikkét  Babitsot a botrány megrendíti; Kosztolányi véleménye: Babits félreértéséért a válogatás a hibás.  1912, Babits vallomása a Világnak: két kritikát tart nagyon igazságtalannak.  Ady-epigonizmus  a klasszikus eszmék meggyalázása  Babitsnak adhat önigazolást: Kemény Simon a Nyugatban bírálja a Holnapot, de Osvát a lábjegyzetben kivonja ez alól Babitsot, sőt utána levélben kéri összes művét a folyóirat számára. Levelek Iris koszorújából: utolsó versei belső utóiratként egy líraibb periódus előhírnökei  Sugár  erotikus vallomás  a testi szenvedély első költői hírnöke  Zrínyi Velencében  álarcos szonett  a „másik bús magyar” vívódása ürügyén saját keserveit énekli meg  Darutörpeharc  a Holnap csatájának igazi szatírája  drámai és esztétikai ellentétekre épül  a darvak a konzervatívokat

testesítik meg  a madártávlati irónia Bajzára játszik rá  Vásár: üde impresszionizmusú kép  Városvég  a gyötrő aggodalmak nyers kifejezése  A világosság udvara gyöngébb rokona  Októberi ájtatosság  csak az 1916-os kötetbe kerül be Babits ekkor kezd foglalkozni az Isteni színjáték lefordításával. 39 - -  a kárvallott legény kitétele a Holnap-botrányra céloz: „Mért zengem a csúf, kór kicsinyek hadát, / a földi szégyent, béka-egér csatát, / a halni készülőknek éltét, / únt bajok újszerű visszatértét?”  Palinódia (1908)  a csatározásokon bánkódik  Babits csak öt év múlva és magyarázó mottóval adja közre, amikor úgy gondolja, már csak egy ártatlan kordokumentumnak tekinthető 1909 márciusától: hagyománytisztelő és teljes világrendet érzékeltető, de líraibb poétikát először ekkori görög tárgyú verseiben alakít ki; hatások:  gyermekkorából: antik

mitológiai metszetgyűjtemény, ami a kedvenc könyve  középiskola: görögül tanul  latin szakos, és görög filozófiát is hallgat  vallomása: Fogarason tanult meg görögül  ennek jelentése: ekkorra tehető a görög kultúrával való teljes azonosulása (ebben az évben szinte csak görögül olvas)  itteni kötete eredetei címe: Klasszikus álmok – ebből lesz: Herceg, hátha megjön a tél is!  Nietzschének a görögségről alkotott képe, az apollói művészet fölismerése (fölolvadás a tiszta szemléletben) – Babitsnak csak két ilyen verse van (Hegeso sírja, Klasszikus álmok), a többi a dionüszoszi szenvedély jegyében íródik. A megújulás korai kísérlete: A Holnap új versei (1909 áprilisa). a dionüszoszi szenvedély jegyében íródott versek  Mindenek szerelme: a világgal egyesítő dionüszoszi önkívületet a pánerotikával próbálja azonosítani  Csipkerózsika  Az érlelődő új és az elmúló régi ideig

tartó egymás mellett élésének a bizonyítéka.  Kétszeresen is lírai festmény (Babits a preraffaelita Burne-Jones festményét „fordítja le” a költészet nyelvére).  A Danaidák  Antik mítosz, ugyanakkor a lélek végvidékeinek a fölfedezése.  A férjgyilkos hitvesek bukásának a megjelenítése.  Mintája egy Swinburne-mű (The Garden of Proserpine).  A folytonos mondatszövés a lelkiismeret rontó-büntető hatalmának a végtelenségét fejezi ki.  A ritmusterv A holló strófáinak tördelt változata.  Az „örök visszatérés”-elmélet e műre is jellemző (körkörös ritmus és cselekmény).  Két nővér  A Danaidák ikonizált változata (a Bánat és a Vágy gyilkos nővérek).  A vers mítoszalkotása konkrét vonatkozás nélkül is görögös költemény; ok: ezek a nőalakok a Párkák rokonai, és a vérből életet ivó antik kísértetek.  A sorshoz  Beszédhelyzete: a kórusvezetőé; ami erre utal: 

időnként többes számú  tragikus gnómák  Egy bukott titán szituációjában elmondott feddő óda egy olyan felsőbb hatalomhoz, amely az emberi élettel közömbösen játszik.  Laodameia  műfaja  Schöpflin: lírai szimfónia  Babits: könyvdráma  Kósa György (1926-ban megzenésíti és színre viszi): „kantáte”  poétikai elvek együttese (ezzel a tudatlíra stíluseljárásainak a továbbfejlesztése)  megjelenésekor kezdődik Babits és Szilasi Vilmos barátsága  A Campagna éneke  az antikvitás iránti tiszteletadás végakkordja  jelentős része monológ  már nem lírai festmény, hanem az önszemlélet formai fikciója Bergson, a „szabadító”: az önkifejezés fölülkerekedése világirodalmi mintákon - 1910-es tanulmány Bergsonról: „Bergsonban a szabadítót kell látnunk, aki oly álmokat hoz vissza, melyeket régen elveszettnek tekintettünk, oly tájakra vezet, melyek felé már nézni se mertünk.”

Bergson műveit Fogarason (1908-ban) ismeri meg; pl. Anyag és emlékezet (ez megkülönbözteti az előhívható és az önkéntelen emlékezést) 40 - - - - - 34 Esti kérdés  A „szabadító” eszmény korai példája.  A szakirodalom általában egy mondatnak olvassa, pedig nem az: a határozószavak utalnak rá, hogy a vers két különböző időpontban keletkezett rész egysége.  1–12. sor: nyitány – kettőspont zárja le (ez egyben egy élményformát is lezár)  Babits emlékezése: nem tudta, hogyan fogja befejezni a verset – ez a kijelentés mutatja az önkéntelenül föltörő emlékek természetét.  A kérdező önszemlélet folyamatának a magyarázata (Babits Bergson-tanulmánya): „Egy álló kerék küllőit külön megszámlálhatjuk, külön látjuk és állandó egyszínűeknek. Ha a kerék forog, a küllők egybeolvadnak, az egész kereket folytonosnak látjuk, s a küllők száma, nagysága és sebessége szerint másmás

színűeknek [] A múlt a lélek, a jelen a test: az emlékezés a lélek hatása a testre”  A mellé- és alárendelést egyesítő, indázó mondatfűzés jellemzi. Vasárnap  szemléletmódja: rajzó emlékképekben fölismerni önarcképünket  stíluseljárásai: tudatlíraiak Ballada Irisz fátyoláról  műformája fejlődési állomása  amire a „ballada” utal (Swinburne példája): ajánlással berekesztett hármas strófa-együttes  szerkezet: a négy évszak változásának a megjelenítésére  visszanyúl Adonisz mítoszához (ő élete egyik felét a föld alatt, másik felét a föld fölött tölti) Cigánydal (1911)  a bergsoni ihletforrás teljesebb értékű fölhasználása  egyéni és alkalmi mítosz is  sorsének  folklorisztikus fogalmazásmód jellemzi  a vándor cigányasszony a korlátozatlan szabadság szimbóluma  szókincse többértelmű, és ez megsokszorozza az énnek mint a való részének szimbolikus

megélési módjait  a vers lírai szemléletújítását a Nyugat harmadik nemzedéke már műformaként használja föl; pl.  Weöres Sándor: Fajankó  Radnóti Miklós: Gyökér  Rónay György: Kígyó Pictor Ignotus (1909)  itáliai képtárak élményeiből  a benyomások sebesen forgatott könyvének ritmusa maga is a bergsoni „külön idő” Térhatású lelki képek: Bergson szerint körvonalazatlan élményeink akkor testesülnek meg, ha egy társuló mozzanat kiterjedést ad nekik; ezzel kapcsolatban több Babits-vers is születik.  Anyám nagybátyja, régi pap  a művészetközi áttétel eljárása jellemzi: Babits a festészet térbeli elemeiben a fejlődés mozgását ragadja meg  a vizuális tapasztalatot mint élményformát értelmezi  a műben élő múlt úgy jelenik meg a versben, mint az ábrázolt arcmáson átütő tudattartalom  A költő szól: a testetlennek testet adó intuíció verse  Bolyai  szonett  A

költő szól víziója alakul benne tovább  a világot teremtő matematikus álcájában az ember tragikus kötöttségén győztes gondolkodást dicsőíti  Az őszi tücsökhöz  ötlete: hasonló, mint a Sunt lacrimae rerum c. versnek (az anyag, az élet lelkét szólaltatja meg34)  Szekszárdon kezdi írni, de Fogarason fejezi be Alkonyi prológus  bergsoni és nietzschei ihletésű  a poème en devenir, a születőben levő vers előképe  magába foglalja a szöveg születésének környezetét és föltételeit is  cím: a vers töredékes jellegére utal Az „élet lelke” bergsoni színezetű fordulat. 41  - - - - a gondolati kifejtésig azonban nem jut el, mert a vers egy expresszív rámutatással végződik (így nem a végtelenbe mutat) Éji dal  bergsoni és nietzschei ihletésű  a poème en devenir, a születőben levő vers előképe  magába foglalja a szöveg születésének környezetét és föltételeit is 

strófái befejezése fragmentált – ez a stílus az expresszionizmusra jellemző szóversek, szósorok felé mutat Arany kísértetek  jelen: jégvirágos tél  a múltat úti emlékek pergő képsora idézi föl  magasabb összefüggésbe rendező gesztus jellemzi: a képek ritmusa a boldog óráit számba vevő ember külön ideje Ősz, kripta, ciprus, szüret, tánc, kobold: az előző összegző elv hiányzik belőle, így a vers megmarad a dekorativitás szintjén Olvadás  szabadon fölfogott szonett  hangutánzó expresszió jellemzi Tavasz előtt  térhatású lelki kép  lelkiállapotok fantasztikumig emelt összefüggése A legszemélyesebb ihlet a szerelem: a fogarasi Chyba-cukrászda Emma nevű fölszolgálójával.  Ez a kapcsolat átnyúlik 1909-re (de 1910 végét már biztosan nem éri meg). „A kapcsolat megszakad, és táplálék híján a vágyakozás szecessziós képzetekkel tölti meg a verseket.” (70)  A románc alakulására a

versekből lehet következtetni.  Föltűnik Babitsnál a kentaur vagy a szfinx (ez a századvég számos más irodalmi alkotásában is megvan, pl. Baudelaire, Hoffmannstahl)  A lány lénye végül eszménnyé finomul, és egyre inkább középpontba kerül a századvég szépségkultusza (pl. Óda a szépségről): ezek a versek válnak az előzőek folytatásává  1911 januárja: Babits az Emma-élményből egy versfüzért ír (megjelenésük az utolsó kivételével: Recitativ, 1916) – a Beatrice-szituáció ihletformáját használja föl.  Téli dal: a sorozat összefoglalása (szimbólumokkal van teli).  Egy dal: ez valósítja meg a legteljesebben a „lírai regény” szemléletformáját.  Egy rövid vers: a szenvedély jelentéktelen költőiségű önfényképe.  Egy szomorú vers: az alliterációk egyhangúsága az élet részvéttelen sodrát érzékelteti.  Naiv ballada: egy preraffaelita motívumot olvaszt az önszemlélet magasabb

fokába.  Szerenád: őrzi Beatrice-Emma testi emlékét.  Esti imádság  Babits nem folytatja a sorozatot; okok.  „A megtisztító szerelem preraffaelita eszménye és a lírai regény szemléletformája [] egymást megsemmisítő ellentétben áll.” (77)  „Nyugtalan [] természetéhez folyamatos költői ihletformák jobban illettek, mint a lírai regény zárt belső tere.” (77)  Szerepet játszhat egy megrázó élménye: 1911 januárjában a szeme láttára lesz öngyilkos egy kedves tanártársa, László Béla (Babits az év első felében keserű hangulatú verseket ír).  Aranyfürdő, aranyeső, Danaé: Emmát már csak egy képzettársítás idézi. Új stílusa kiteljesedését az őt körülvevő nyugtalanság is késlelteti: ekkor folyik a „harc” a fővárosba helyezéséért (ezt végül Hatvany tudja elintézni). Nyáron megismerkedik harmadfokú unokahúgával, Kiss Böskével, de Babits családja ellenzi a kapcsolat komolyra

fordulását (a lány tüdőbajos, és lehet, hogy vőlegénye is volt).  A lány több verset is ihlet (közvetlenül).  Július (1915): az érzelmek ébredésének külső és belső drámaiságát ábrázolja.  Augusztus: mélabúsan kezdődik (az elválás miatt), majd föloldódik a játék és humor személytelenségében.  Pargoletta: „indítéka [] a szenvedélyes szerelmes szadomazochista indulatának kiélése”. (83)  Néhány vers gondolatmenetébe is belejátszik.  Az életemet elhibáztam: az önsajnálat alanyiságába veszik. 42 -  A költő életének pusztájáról (1913, szonett):  Játszottam a kezével (1915) Második ének (1911, verses mesedráma)  Babits életében csak a III. rész (A vihar) jelenik meg  Expozíció és bonyodalom: Babits és Böske egymásra találásának álarcos előadása.  Közvetett lírai vallomás.  Egy teljes értékű kisvilág bővérű ábrázolása (hasonlóan a Jónás könyvéhez). 

Később a Hadjárat a Semmibe (1913) c. filozófiai költeményével akarja kiadni, ami viszont befejezetlen marad „Képek és jelenések” lírája, s regénye, A gólyakalifa - - - - 35 1911: Babits Újpesten kezdi a tanévet. Lakást Rákospalotán talál. Összebarátkozik Schöpflinnel, Tóth Árpáddal, Móriczcal; egyre szorosabb a barátsága Dienes Pállal és Dienes Valériával. Május huszonhárom Rákospalotán (1912)  A költő a „véres csütörtök” előtt tiszteleg a verssel.  Igazságszolgáltató kompozíció jellemzi; ez és a vers több fordulata is Az apostol históriai igazságtevésére emlékeztet.  A Népszava a költő tudta nélkül közli a verset – Babits tiltakozik is ellene. Atlantisz (vers)  Alcím: „Egy világ, amely lemosdotta az életet.”  „Álomlátásszerű fikció arról, hogy a költő búvárruhában bolyong egy hajdani, tengerfenékre süllyedt városban.” (91)  1906: a vers első változata (Szeretnél

élni kék hullám alatt), amely még Nemo kapitányra utal.  Egyéb hatások:  Poe: The City in the Sea  Byron: Marino Faliero  Érdekesség: Eliot egyik versének a befejezése és a költői én szituációja szinte teljesen azonos az Atlantiszéval, azonban a Babits-vers korábbi, így a hatás lehetetlen. Vakok a hídon  Allegorikus látomás a fenyegetettnek érzett emberi létről.  A vak emberek a groteszk menetben egymást lökdösik, közben néhányan a semmibe zuhannak.  Akik hatnak a vers keletkezésére:  Bruegel: Vakok  Baudelaire: A vakok (szonett, amelyet Babits fordít)  Addison költői víziója a siralomvölgyről  A legeredetibb újdonsága: „a semmi célképzetét a látás-hallás kioltásának előfeltételétől elválaszthatatlannak tételezi”. (93)  A költemény képvers is.  „Időben megelőzi Apollinaire képverseit, Mallarmé tipográfiai versexpresszióinak alig néhány évvel jár nyomában” (93.) 

Ötletadója: a XIX. századi Fábchich József  A vers szedése kirajzolja a híd alakját.  Szövege vízszintesen és függőlegesen is olvasható: az emberi sors többesélyűségére utal. A gólyakalifa (fantasztikus regény)  Megjelenése:  1913: Nyugat  1916: könyv alakban  Babits „minden regénye lírájánál is személyesebb forrásokból táplálkozik és önéletrajzibb kifejezésformákkal él”. (94)  Úgy tűnik, mintha a történet a romantika Doppelgänger-motívumából eredne, és az élet megoldhatatlan kettősségét szemléltető művészregényekkel35 állna rokonságban.  Szóba kerül a személyiségmegoszlás problémája is (az orvos Freudnak az 1900-ban megjelent Álomfejtés c. művére utal)  A cím eredete: Wilhelm Hauff mesenovellája, amely az Ezeregyéjszaka egyik regényéből ered. Pl. Balzac: A szamárbőr; Wilde: Dorian Gray arcképe 43  - Babits vallomása (1923): a regény nem egészen a képzelet

alkotása, hanem gyermekkora rémei ébrednek föl benne.  Azt az alaksokszorosítást regényesíti, amely már nagy dilemmát jelent a Játékfilozófia c. esszéjében is  Sok emlékkép van benne.  Helyszínek: Fogaras, Szekszárd, Szeged, Újpest, fővárosi gyárnegyedek.  személyek  anyja húga, Nenne (Kelemen Ilona), aki a történetben apai nagynéni lesz  gyermekkori dadája (Vivi)  Kiss Böske (Tábory Elemér jegyesének, Etelkának az alakjában)  „A gólyakalifa tragikus kifejlete ellenére nem szenveleg, mert alapfölfogása drámához illő, föloldhatatlan konfliktusból ered” (99.)  A regényt drámai teljesség és viszonylagos epikai bőség jellemzi.  Tábory öngyilkossága nem származtatható Babits élményéből, hanem a regény cselekményéből és légköréből következik. „A regény összképe ezzel a záróakkorddal is teljesebben illeszkedik a »jelenések« közé, minthogy éppen meghatározó eseményei,

fordulatai valószerűtlenek, a megszokott logikával nem magyarázhatók. Ezért A gólyakalifa szerves fejlődési egységet képez az Atlantisz és a Vakok a hídon című versekkel” (101) Isten kezében (1914)  Fantasztikus, groteszk, sőt szörnyű „jelenés”.  A szöveg filozófiai eredetű.  Formája: keresztény makáma (az arab irodalomból ismert rímes, ritmikus próza).  Didaktikus bölcselkedés az ember léthelyzetéről.  Szójátékok, tréfák, nyelvi játékok jellemzik.  „ a fantasztikum aszimmetriája és a tudatos disszonanciák formanyelvén teremtett jelbeszéd a létnek ismert feltételeinket megcsúfoló lehetőségeiről.” (103)  Filozófiai tanköltemény; a magyar irodalomban van előzménye: „A Vojtina ars poétikájának( utóda, de a családfán közelebb áll Csokonai A lélek halhatatlansága című verséhez.” (105)  A műben jelen van az embert felőrlő Isten képzete. „Az égő puszta”: drámai líra és

expresszionisztikus regényszatíra, a Kártyavár - - - - 36 Fájó, fázó ének  Egy fogfájás hétköznapi tapasztalatából bontakozik ki.  Gyors képzettársítás jellemzi; benne a prózai jelen, a közösségi múlt és az áhított jövő képei reverzíbilisek: függetlenek időrendtől és okságtól (mint a filmben).36  A vers fontos állomás Babits költészetében: a drámai líra elvét a személyes jelenlétben adott belső feszültség költői struktúrává lényegítésével valósítja meg (nem pedig egy másik műfaj összetevőit – monológ, egyenes idézet, konfliktus – használja föl). hasonló módszerrel íródott versek  A csengetyűsfiú  Ecetdal  Haza a Telepre (1912): újdonsága, hogy prózaian hétköznapi motívumoktól jut el a belső konfliktusokhoz. Miatyánk (1914)  A háború elleni indulatos kiállás.  A legfontosabb dolog a békesség.  A katolikus Babits az ima református változatát használja föl;

ok: bővebb fejezésével „a vers legerősebb világnézeti felhangjával csendül föl”. (116)  „A kanonikus szöveg és a személyes parafrázis eggyé ötvöződve a háború sújtotta és vétkes emberiség többes szám első személyben előadott, kétszólamú fohásza.” (117) Ekkori versei zaklatottságának oka lehet az is, hogy reménytelenül szerelmes Révész Ilusba (a lány férjhez is megy, de a háború alatt magára marad; Babits ekkor is próbálkozik, de a lány ellenáll). Recitativ (1915)  Annak a kötetnek a címadó verse, amelyben megjelent.  Keletkezése oka: a Trisztán és Izolda operai előadása 1915 tavaszán (drámai és jellemrajzi ösztönzés).  A vers mélyrétegeit áthatja a szerelmi szenvedély és hűség konfliktusa. Játszottam a kezével Bergson szerint gondolkodásunk legjellemzőbb sajátossága a filmszerűség. 44  - - A vers miatt nagy botrány tör ki a költő körül; ez az a vers, amely először

állítja az országos érdeklődés középpontjába Babitsot.  A múzsa: Török Sophie szerint Kiss Böske, Éder Zoltán szerint Révész Ilus.  A kötetben a Kiss Böskéhez írt versek (Július és Augusztus) előtt található, de több kitétele is a múltra céloz. 1915, Pesti Hírlap: Rákosi Jenő megtámadja Babitsot (ez az Ady elleni hajsza folytatása).  Kb. 50 cikk ostorozza vagy védi Babitsot  Következmény: tanári állásából fölfüggesztik, és a tankerületi főigazgatósághoz helyezik (itt csak két napot tölt).  Babits válasza a támadásokra: Versek, előszavakkal (Nyugat, 1915); záró verse a Pro domo, amely hadüzenet a konzervatív tábornak. Kártyavár  1915: a Nyugat elindítja a regény közlését, ami a következő évben megszakad. Ebben több dolog is közrejátszhatott.  A Játszottam a kezével c. vers miatt indult sajtóhadjárat, amely hazafiatlansággal bélyegezte  Ignotus szerint: az újpestiek fölháborodása.

 1923: ekkor készül el teljesen a mű. „A Kártyavár művészi egyenetlenségének fő oka, hogy hosszú hevertetés után, megváltozott körülmények hatása alatt, eltérő műfaji, sőt világnézeti fölfogásban írt részeket illeszt egymáshoz Babits” (128)  „Művészi gyöngeségének fő oka, hogy írója a századelő Újpestjén szerzett benyomásait az irányregény szintjén és különnemű műfaji fölfogásokban epizálja.” (122)  Schöpflin detektívregénynek nevezi a művet.  Babits egy olyan születő urbanizációt ábrázol, amelyet gyermekbetegségek torzítanak (csalás, provinciális klikkpolitika, bomló erkölcsök).  A regényben egy jelentős formateremtő kísérlet lappang: Babits „főhőse” egy személytelenül kollektív személyiség, a város – ezzel pedig az expresszionista, illetve az unanimista regény előképének a kialakításával próbálkozik.37 A háború ellen és egy harmonikus világrendért - - 1916

eleje Szabó Ervinnél összegyűlik néhány író, hogy létrehozzon egy háborúellenes akciószövetséget (Babits is köztük van). Húsvét előtt (1916)  Babitsot ez a vers állítja az ország nyilvánossága elé.  A vers végkicsengése szerint „a háború után megteremthető belső ünnep drámai kifejezése”. (132)  1938: Babits azt írja a Beszélgető füzeteibe, hogy a versnek erős németellenes vonásai vannak.  1–70. sor: a vers első része; szenvedélyes Schöpflin az emberiség följajduló lelkét hallja ki a ditirambikus szavakból  A vers valóban ditirambusnak indul, hasonlóan a műfaj (békedal) ősképéhez (ez a dionüsziákon félig révületben fölmondott himnusz).38  1–3. sor: nagy alkaioszi sor (ez a legünnepibb görög sorfaj)  Ugyanakkor a metrumokat szimultán ritmusra kottázza a költő; a vers ezáltal szilaj gyászénekké válik. „Különben a kötött sorfajok Húsvét előtt-beli szabad váltogatásának

mintája a pindaroszi óda, maga is közösségi ének.” (133)  A vers befejezése idilli: Babits a lakodalmi köszöntők légkörét akarja fölidézni.  A gyász vigassággá lényegül át, a pusztulás életté – ez pedig elmélyíti a cím előre jelzett szimbolikus jelentését. Babits lírájában egyébként az 1916-os év elég gyönge.  Főleg versfordításokat közöl.  Megjelenik A literátor (ez egy kevésbé jelentős dráma Kazinczyról).  Közread néhány kritikát.  Megjelenik egy részlet A vihar fordításából, amelynek viszont a bevezetője jelentős. „A Shakespeare-jubileum megünneplése a háború alatt kétszeresen kötelességünk: ha valamikor, a nemzeti elnyomatás korszakában, az irodalom, már puszta létével is, zsarnok önkény és erős cenzúra alatt, a nemzeti kultúra különállásának biztos jele és záloga volt, úgy ma, megfordítva, az európai kultúra elpusztíthatatlan egységét és testvériségét kell,

minden önkény ellen, puszta létével, dokumentálnia.” (135–136) 37 38 Kezdeti műfaji koncepcióját Thackeray „hős nélküli regénye”, A hiúság vására ösztönzi. De a ditirambussal együtt jár a diszharmónia is. 45 - - - - - - - - Fortissimo (1917)  A vers miatt elkobozzák a Nyugat 1917. március 1-i számát (vallás elleni vétség címén)  Babits ismét a békéért perel.  A vers hármas tagozódású.  fölhívás, amely az anyák könnyeit követeli  az Istenhez intézett fenyegetés az apák nevében  egy naturálisan önkínzó föloldás  Az „Isten” nem a tételes vallások istene, hanem a természet.  Ezzel a verssel együtt jelenik meg az Egy filozófus halálára c. elégia, amely a neokantiánus filozófus, Emil Lask emlékének lett szentelve. Zsoltár gyermekhangra (1917 márciusa)  A vers alapeszméjét a nyitánya jelzi.  Rónay György szerint Ágoston hatása figyelhető meg ebben a versben. 

Megfigyelhető Kant hatása is (A gyakorlati ész kritikájának alapelvei): a boldogságot a gondviseléshez kötő etika.  A vers világmagyarázata animisztikusan együgyű. Zsoltár férfhangra (1918 áprilisa)  A vers világmagyarázata szerint a mindenség középpontja az ember.  Ez nem egy szabad vers, hanem a görög tragédiák karénekeinek anapesztussal szöktetett, 7–8 lábú jambusaiból áll, és ez az élőbeszéd hatását kelti.  A lét összhangját énekli meg.  Babits a háborút is a gondviselésnek tulajdonítja – ez a De civitate Dei c. Szent Ágoston műből eredő gondolat.  A vers világszemlélete kozmológiai jellegű; ez két hatásnak is köszönhető.  Leibniz: Theodicaea – a versben: a háború teleológiája  Kant  Az örök béke (Babits fordítása)  Allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels (Az égbolt általános természettana és elmélete) – a versben: freskószerű képzetek állatokról,

tengerekről, planétákról A jóság dala  A vers a költő saját lelkiállapotát írja le.  Az emberiségbe olvadás programverse.  Közvetlensége és ritmusa már-már prózai jellegű.  Kant erkölcstana hatja át (mint a Nyugtalanság völgyében megjelent többi versét is). Éji út  Az „egyszerű ének” epikusabb változata.  Egy téli, vasúti utazás költői előadása.  A mű szimbólum: az ismeretlen végcél felé utazó emberek jelképe. Dal, prózában  Ez ismét megüti az „egyszerű ének” hangját.  A versre panteisztikus életigenlés jellemző.  Az aktív boldogságtant azonosítja a vegetatív lét örömével.  Egy tavaszi szekszárdi séta fikciója. „A Nyugtalanság völgye élén az Előszó az »egyszerűség« költői programját a korábbi motívumoknak mintegy kivonataként, önszemlélete vezérfonalául állítja az olvasó elé. Szinte társalgó élőbeszéde egybevág az 1917 végén közölt

Ignotus-kritikájának gondolataival: a művészi egyszerűség eszményét ott »az ősien és állatian egyszerűig való visszaérkezés« lírai gyakorlatával, továbbá »a mindenbe belátás, mindenről lemondás« bölcsességével azonosítja.” (148–149) 1919 januárjától ismét tevékeny: Székesfehérvárt Kunfi Zsigmond miniszter mellett a pedagógusgyűlés szónoka, illetve Molnár Ferenccel megbízzák egy forradalmi középiskolai olvasókönyv szerkesztésével. Tagja lesz a bölcsészkari bizottságnak is. A tanácshatalom időszakának a második felében mégis elfordul az állam irányítóitól. Babits levele Szabó Dezsőhöz: „Az én világnézetem a proletárdiktatúra alatt teljesen konzervatív irányban tolódott el. De úgy látszik, a konzervativizmust nem egyformán értettük. A forradalmat az eszközök utáltatták meg velem, s ha a visszahatás ugyanilyen eszközökkel dolgozik, akkor az folytatása a forradalomnak.” (150) - Az ekkor

megjelenő egyetlen forradalomellenes verse: Szálló nap után. 46 - 1920: Babits vesszőfutásának az éve.  Kizárják az irodalmi társaságok.  Megvonják a nyugdíját.  Kihallgatják a rendőrségen.  Megjárja a toloncházat.  Megviseli a Csinszkával való kapcsolat is. Esszéi mint a gondolkodás és írás dialektikájának problémaelemzései - - - - A forradalmak előtti elvi írásai két kötetben jelennek meg.  Irodalmi problémák (1917): magyar irodalmi tanulmányok  Gondolat és írás (1922): világirodalmi tanulmányok Szagokról, illatokról (1905; legkorábbi esszéje)  Az élvezet szecessziós elképzelésével függ össze.  Sok tudós utalás van benne. Többször ír Kiss Józsefről (pl. a Nyugat 1909-es számáról) Fogarason fejti ki angol olvasmányait:  Charles Algernon Swinburne (mondatfűzése lezáratlan, asszociált)  Shakespeare (figurái lelkéből való lelkek)  George Meredith (fölfedezi epikus

nagyságát) Az irodalom halottjai (1910)  Hármas portré, amellyel igazi hatást kelt.  Komjáthyról, Péterfy Jenőről és Dömötör Jánosról. 1910-ben jelenik meg Bergson-tanulmánya is, amely Bergson addig megjelent fő műveinek a kivonatos, de egységesen látott bemutatása. Petőfi és Arany (1910; kettős portré)  Ez a Babits-esszé váltja ki a legnagyobb ellentmondást.  Legkárhoztatottabb gondolata: „Petőfi nyárspolgár a zseni álarcában, Arany zseni a nyárspolgár álarcában”. (157)  Fenyő Miksa pompás tanulmánynak tartja, Ady „hitbuzgó hívei” azonban gondoskodnak az ellentétek szításáról (Ady neve többször is előfordul a műben, és nem a legkedvezőbb szövegkörnyezetben, illetve Babits Ady „túlzott követőit” is éllel említi). A férfi Vörösmarty és Az ifjú Vörösmarty c. tanulmányai: Vörösmartyt egy mindenben gyönyörködő világszemnek nevezi Játékfilozófia (1912)  Dialogizált esszé; e forma

ihletője: Walter Savage Landor Képzelt párbeszédek c. műve  Összefoglalja Babits esztétikájának ismeretelméleti alapelveit. Ma, holnap és irodalom (1916): Kassákkal kialakult vitája.  Szerinte Kosztolányin kívül ő (Babits) volt az egyetlen a Nyugat nemzedékéből, aki fölismerte az avantgárd és Kassák bizonyos érdemeit.  „A lényeget mégsem veszi észre. A világirodalmi előzmények (Whitman, Apollinaire) alapos ismerete, nevezetesen a szimultanizmus pontos tudatában sem érzékeli az új formakeresés gyökeresen eltérő, szociális kiindulópontját, melynek fényében a költemény célja, rendszertani helye és értékeszménye is megváltozik.” (164)  A Nyugat miatt fejlődésvonalat lát a XIX. századi Vajda Péter prózaversei és a Ma költészete között Ágoston (1917)  Babits egyik legsokrétűbb és tanulságokra nyitott esszéje (az esszé műfajának a mesterműve).  „Mind következtetései, mind okfejtése

módszerének mintadarabjává avatják.” (166) Az irodalom elmélete: Babits e korszakának legnagyobb szellemi teljesítménye. Ady-tanulmánya (1920): az irodalmi életben a legelevenebb hatást kelti (Ady egész életművét szimbolikus univerzumnak nevezi). Stílustanulmányai: novellák és a Pávatollak-korszak verses fordításai - Karácsonyi Madonna és Kezdődik Éliás testvér hiteles története: a tapasztalatfölöttire adnak szkeptikus, illetve hívő feleleteket; a két novella a misztikus színkeverés miatt áll közel egymáshoz. Mese a Dekameronból  A mű stilizálás és példázat együttese. 47  - - - - - 39 „ Boccaccio egyik célzatosan választott történetét időről időre narrátori közbeszólással mintegy fölülbírálva, saját képzeteinek tükrében érzékelteti a középkorvégi eset fölfogásának elégtelenségét.” (171)  Babits beiktatja az újkori lélekábrázolást, így Boccaccio dévaj hedonizmusát a

példázat felé hajlítja. Példázatra vallanak a drámai döntéseket epizáló novellák vagy a készen kapott mítoszok személyes lírájú parafrázisai is.  Szerelem: a hős kiszolgáltatja szerelmét a jakobinus terrornak azzal, hogy még egyszer ágyba viszi, ahelyett, hogy menekülni hagyná. Erős a vívódás az önfeláldozó és a csak érzékekre hallgató szerelem között.  Drága élet: a létezésre vetített paradoxon. Mythológia  Héraklész két kalandját ötvözi drámai egységbe.  A novella művészi ereje Babits személyes fájdalmából ered.  Lírája alig burkolt.  A mű egésze szimbólum. Babits versfordításai:  Babits stíltanulmánynak nevezi őket.  A műfordítás filozófiája c. vázlatában két fő gondot említ  az idegen szellem tolmácsolása más nyelvre  az idegen nyelv tolmácsolása más szellemre  Eszménye a tónushűség, még a szavak, sőt fogalmak rovására is.  Fordítói célja: a versekben

kifejezett egyéni költői világ közvetítése.  Érettségiző diákként Heinét fordít; kísérletezik: Nietzsche, Leconte de Lisle, Musset, Gautier, Hugo. Majd Baudelaire fordításával lesz céhbeli műfordító (vonzza Baudelaire színes és zenei érzékisége).  Verlaine-ben a zenei impresszionizmus érdekli.  Wilde és Jean Richepin iránti érdeklődése a kor ízlésének való „engedelmeskedés”.  Poe-fordításaiban sugalló verszenét próbál ki.  Kiadatlan Swinburne-fordításai: megtalálható bennük azoknak a babitsos mondatfolyondároknak a előképe, amelyek a költőnél a tudat folyammozgásos másai.  Próbaképpen másokat is fordít: Wordsworth, Meredith, Dante Gabriel Rosetti39, Keats, Shelley, Whitman, Browning. Shakespeare-t is fordít.  1916: megjelenik A vihar fordítása (Shakespeare-t ekkor elsősorban költőnek olvassa).  1919: Hevesi Sándor elmarasztalja a fordítás színszerűtlenségét, nehezen mondható

szövegét (a hősszereplők szövege valóban bonyolultabb a kelleténél).  1924: Shakespeare-fordításai alapelvéül állítja, ha a szereplők eredeti nyelvezete megkívánja, akkor használja pl. az argót vagy az idegen szavakat Dante Isteni színjáték c. művének a fordítása  Az első formahű fordítás Szász Károlyé: ezt sok kritika érte (pl. a szócsonkítások miatt)  Ami Babitsot újabb próbára sarkallhatta: „ Péterfynek elődjére vágó néhány észrevétele, vonzhatta ugyanakkor a műnek a »tarkaság« eszményéhez közel álló, enciklopédikus bősége, a szereplőnek és ítélkezőnek benne is meglevő kettőssége, a látomásosan antropomorf világkép” (182.)  Babits Dantét elsősorban mint költőt csodálja: a Pokolt plasztikus, a Purgatóriumot festői, a Paradicsomot zenei stílusnak fogja föl.  Pokol (1912)  Babits tudatosan törekszik a népi és szinte naturalisztikus képszerűségre.  Eszköze: a megelevenítő

szóalak és a köznapi kiszólás.  A kritika fölrója a fordításnak a dekadens, baudelaire-es színkeverést, de Babits elsősorban élő és vonzó költészetnek akarta olvastatni a művet.  A fordítás sok helyen költői.  Purgatórium  Képzetfűzése és nyelvi fantáziája természetesebb (ebben közreműködik a funkcionális szemlélet).  Érezhető A vihar-fordítás tanulságainak a hatása: „a dialógushoz, jellemhez és helyzethez szabott nyelv példája”. (184)  Hangneme végig bensőségesen meghitt.  Kevesebb benne a tükörkifejezés és az új szószerkezet, ehelyett az igék kapnak új igekötőt.  Elmaradnak az archaizmusok, és csak néhány dekadens jelző tűnik föl. Rosetti angol festő és költő, a prerafaelita iskola egyik megalapítója. 48 Útkeresése a forradalmak után - 1919 augusztusa: kormányrendelet érvényteleníti Babits professzori kinevezését. Visszautasítja a fajvédő Magyar Írók Szövetségéhez

való csatlakozást, ezért Szabó Dezső és Lendvai István is támadja. 1920 eleje: Osvát ismét átveszi a Nyugat szerkesztését, és csakhamar kiéleződik ízlésbeli különbségük. 1920 júniusától kb. másfél évre szinte otthonába fogadja Szabó Lőrincet Megismeri, majd feleségül veszi Török Sophie-t. Timár Virgil fia  Tárgya az a pedagógiai szenvedély, amelyet Timár érez Vágner Pista iránt.  A mű kisregény, de nem terjedelme vagy műfaja, hanem belső formája miatt.  Gyergyai Albert párhuzamba állítja André Gide kisregényeivel, „hiszen ezek is egyetlen lelki bonyodalom zárt belső terében játszódnak, és a világból szintén csak annyit jeleznek, amennyi a tárgy vetülete”. (189.)     A lelki eszmélés tragédiájának a következménye: a mű legárnyaltabb figurája Timár és Vitányi Vilmos. Vitányiban Ignotus magára ismer (később Schöpflin is megállapítja, hogy a figura néhány vonása valóban

Ignotusé). Babits több tanárban is egy-egy szegedi vagy bajai kollégájának az emlékképét mintázta meg. A drámaiságot meghatározza a koncepció freudizmusa is: „ Babits a szeretetadás éhségének elfojtásában, majd szükségszerű kudarcában a pszichoanalízis egyik alaptételét szem előtt tartva bonyolította Timár Virgil sorsát.” (192) Lírája a kettes csöndtől az emberek életéig - - - 1921: két verse jelenik meg.  Karácsony elé Inkának  Dante (kettős szonett)  Első szonett: a lélektani megfigyelés erejével vetíti elénk az embert mint vándor állatot.  Második szonett: az Isteni színjáték egy-egy elemének szimbolikus utalása mitikusan általánosító távlatot ad a lírai vallomásnak. A Pesti Naplóban közöl egy Dantéról szóló cikket, amely költészettana akkori legfőbb törekvéseit fogalmazza meg. Régen elzengtek Sappho napjai  Egyetlen 1922-ben publikált verse.  A verset nyáron írja feleségéhez.

 Szerelmes vers, de föl akarja hívni a figyelmet a társadalmi problémákra is.  Fő célja a szónoki ráhatás. Ketten, messze az ég alatt: ez a verscím lehetne az esztergomi szerelmi líra jelképe is. A hitvesi szerelem ábrázolásában megfigyelhetők a mélylélektan erővonalai is. „A szellemi-lelki kalanddá váló szerelmi líra legszemléltetőbb darabja a Szökevény, renitens idill” (202.), amelynek nyitánya most is önfénykép. Babits ’20–’30-as évekbeli lírájának jellemképe: a lelki élet fontossága és a benne tükröződő külvilág szimbolikája. Közéleti költészetének forrása: a Petőfi-centenárium. 1923 január 1, Nyugat: megjelenik a Petőfi koszorúi, amely Babits válasza a hivatalos államvezetés magatartására, és általános politikai irányelveire is. A Babits lírájában megjelenő politika forrása egyébként a háborúellenes kiállás. Személyes állásfoglalása azért paradox, mert a társadalom jelenségeit

nem egy jobb társadalmi gépezethez méri, hanem az abszolút kantiánus erkölcsi törvényhez. 1923: önálló folyóiratot akar indítani Magyar Gondolat címmel. Legnagyobb költői ereje a Móricz köszöntésére írt Gyémántszóró asszonynak van. 1924 őszén kezdődik komoly betegségei sorozata. Szekszárdi lábadozása eredménye Hazám! c. verse, amely a haza és az emberiség együttes szeretetét már nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő fogalompárnak tartja. Babits közéleti lírájának két forrása:  az erkölcstani fölismeréssel a filozófiából magáévá tett világnézet (politikai gondolkodása eredeteként)  a változó eseményekre való szocializált érzékenysége Ádáz kutyám  Ebből a versből megérthető Babits költészetének a filozófiai eredete.  A vers a költő és kedves foxterrierje egyoldalú beszélgetése. 49   - - - A mű az emberi lét példázatává teljesedik ki. Babits katolikus hitének az

eleve elrendelés elvével igen rokon változatát hirdeti, teljesen Szent Ágoston szellemében.  A vers párrímes.  Trocheusai végig egyneműek. A gazda bekeríti házát (1925, allegória)  A hatalmon levő világnézettől határolja el magát.  Babits az allegória üzenetét néha önmegszólítással élénkíti föl.  „A költő hagyományőrzése nem politikai állásfoglalás, hanem az erkölcs oltalmazása egy etikátlan társadalmi környezetben.” (215) 1925: Sziget és tenger – ez a kötet bemutatja öt év lírai termését. 1927: meghal Baumgarten Ferenc Ferdinánd, aki alapítványt tesz magyar írók javára. A két kurátor Basch Lóránt és Babits lesz. Az alapítvány megmenthetné a költőt anyagi gondjaitól, de a sok betegség minden pénzét fölemészti. 1929: kiosztják az első Baumgarten-díjakat. 1929: Az istenek halnak, az ember él c. kötet megjelenése A Halálfiai kidolgozásával egy időben föltűnnek Babits verseiben a

szimbólumok (a szimbólumvers egymásban tükrözteti a lelki mozzanatot és a tapasztalati világot).  Szobafestés: a múlt eltüntethetetlenségének és a zaklatott bűntudat kivetítésének a szimbóluma.  A mandarin réme: a roppant öntudatú szellemi ember hatalmas szorongásainak a jelképe.  Dániel éneke: az előző vers költői tárgya színezi tovább a bibliai legendát.  Három angyal: a vers a tisztaságot eszményíti, és az én szemérmességét vallja meg.  Vasárnapi impresszió, autón  Psychoanalysis Christiana: Babits legnagyszerűbb szimbóluma. A szimbólumversekkel párhuzamosan megszaporodnak Babits önszemléleti költeményei.  Csak posta voltál  Szelek sodrában (expresszionisztikusan zaklatott vers)  Elég a kóstoló (elégikusabb, metafizikusabb hangvételű)  Cigány a siralomházban A Halálfiai - - 40 Nemzedék- és családregény, amely a magyar közelmúlt társadalomképét ábrázolja. A téma

kidolgozásához házasságkötése után fog hozzá. 1921–1922, Pesti Napló: megjelenik egy igénytelenebb változat.40  egy balul sikerült házasság története (de Babits már ekkor sem egy magánéleti tragédiát akar elbeszélni)  szegényes motiváció  finomítatlan szerkezet Végleges alakja: 1926 vége. A regény megjelenése: 1927. A regény ideje: 1880–1910. A mű egy olyan tragédiával kezdődik, amely a cselekmény logikai előföltétele (Rácz Józsi halála megindítja a hajdani nemzetfönntartó réteghez tartozó család bomlását). „Bukásában halálfia lesz az ifjú Sátordy Imre is valamennyi szereplőhöz hasonlóan. Testi haláluk [] oka az, hogy nem nőttek föl az élet követelményeihez, feltételeiken sem tudnak úrrá lenni. Passzívak, lelki kiskorúságban szenvednek” (236) A két legkövetkezetesebb jellem: Cenci néni és Döme bácsi. A regény fogadtatása: felemás.  Ignotus (Nyugat): fél szívvel dicséri, és kétségbe

vonja az üzenete realitását.  Tóth Aladár: az új magyar szellem megszólalásának tartja a regényt.  Kecskeméti György (Századunk): hiányolja a műből az útmutatást (ahogyan Ignotus is).  Császár Elemér (Magyar Szemle): hibáztatja a művet.  Farkas Gyula (Magyar Szemle): elismeri a regényt.  Kassák: körülhatárolt vidéki esetnek tartja a művet, és úgy véli, a téma túl passzív, a forma laza, a történés pedig szakadozott, így nem éri el a társadalmi regény célját. A vázlatos és végleges földolgozás különbségeit Sipos Lajos elemezte. 50  Kolozsvári Grandpierre Emil: a regény szerkezete alvajáró alakok sora, így a fordulat soha nem ott következik be, ahol várni lehetne.  Németh László: a legsorsszerűbb alak Hintáss Gyula.  Rédey Tivadar: Cenci alakja a magyar regény egyik legteljesebb diadala. - A fő mondanivalót nem a cselekmény hordja, hanem lelkek háborgása. - „ az a kettősség, mely

főképp a kompozícióra áll, Babits öntudatlan kézjegye. A gólyakalifában téma volt, a Kártyavárban a civilizációs ugrás szociális szakadékának alapeszméjéhez tartozott, a Timár Virgil fia a polarizált lelki alkatok ellentétében hozta felszínre, itt azonban a műnek mintegy élettani elve [] Mindez itt-ott megbontja a regény egyensúlyát, de gazdagságának bizonyítéka és művészi igazságát nem csorbítja.” (246) A két világháború közti irodalom „őrszeme” - - - - Babits forradalmak előtti és utáni pályájának a legélesebb választóvonala: kritikai fölfogása. Gondolat és írás (1922): főleg korábbi írásokat tartalmaz, de a cím jelzi az új programot; amit meg kell ragadni:  a művészetként megélt élet gondolati folyamata  az „írás” formavilága Először a fölfedezés érdekli: új tehetségekre akar rátalálni (pl. Szabó Lőrinc) 1924 után kevesebb kritikát és több irodalompolitikai esszét ad közre.

Sárközi Györggyel és Szabó Lőrinccel való vitája tudatosítja benne a magyar írók közti nemzedékváltást. Új klasszicizmus felé (1925): ténynek tekinti a divatos válságfilozófiákat, és az ösztönélet elhatalmasodását kárhoztatja. A kettészakadt irodalom (1927)  Válasz Berzeviczy Albertnek.  Célja: kísérlet a magyar irodalom egységének a helyreállítására. Tanulmány a magyar irodalomról (1927) Az írástudók árulása (1928) 1929-ben fokozottabban kerül az irodalmi élet sodrába. Megír egy Dante-kismonográfiát. Osvát halála után Móriczcal átveszik a Nyugat szerkesztését.  Babitsé a vers és a kritika, Móriczé a regény és a novella.  Babits pozícióját fölhasználva elhódítja a Napkelettől Halász Gábort, majd Németh Lászlót, az esszéisták közül Szerbet, illetve a harmadik nemzedék költőit, sőt prózaíróit, illetve a Dokumentum köréből Illyést, „csakhamar legkedvesebb »fiát«, aki a

főszerkesztő betegségének súlyosbodtával gyakorlatilag a Nyugat szerkesztője lesz”. (255) 1933-tól egyedül szerkeszti a Nyugatot. 1934  Ankétot indít a Nyugatban: „Mit tegyen az író a háborúval szemben?”  Megjelenik Az európai irodalom története első kötete (1760-ig). 1934–1936: világirodalmi felolvasássorozatot tart a Rádióban (hangja miatt itt figyelnek föl betegségére). 1935: megjelenik Az európai irodalom történetének a második kötete. Az európai irodalom története  A második kötet legfiatalabb méltatottjai: Yeats, Luigi Pirandello és Paul Valéry.  Babits fejlődési szakaszának ez a kritikai főműve.  Bár van koncepciója, és világnézeti színezete, mégis inkább olvasónaplónak nevezhetjük.  A mű nemzedéki vitát vált ki Halász Gáborral: Halász szerint Babits szellemi otthona a századforduló, és a stílus varázsát mindennél többre becsüli. Babits viszont Halász nemzedéki lázadását és

konzervatív világszemléletének elfogultságát pécézi ki. 1936: Babits példatárat és olvasókönyvet tervez irodalomtörténete kiegészítéséül (munkatársnak Halász Gábort kéri föl). Szekfű Gyula Mi a magyar? címmel tanulmánygyűjteményt szerkeszt, és közreműködésre kéri Babitsot is, aki megírja A magyar jellem c. művét Pajzzsal és dárdával c. műve Németh László „mélymagyar-hígmagyar” elméletét cáfolja Írók két háború közt (1941): Babits utolsó esszégyűjteménye, amely kortársairól írott kritikáit, vitáit tartalmazza. Drámafordításai és kései szépprózája mint az önkifejezés második szólama - A forradalmak után Babitsot már csak alkalmak késztetik a külföldi líra tolmácsolására. 51 - 1923: megjelenik „mesekönyve”, az Aranygaras. Szophoklész Oidipusz királyát 1924-ben adja közre a Nyugatban, majd 1931-ben könyv alakban. Szophoklész azért nyűgözte le Babitsot, meg ő volt az első, aki

az ember belső életét drámai összeütközés színhelyévé változtatta - 1928: lefordítja Goethe Iphigenia Taurisban c. drámáját - A Nyugat 25. évfordulójára tisztelgő külföldiek közül főleg angolokat fordít - Egységes, nagyobb vállalkozása: Amor Sanctus (1933, középkori himnuszfordításai gyűjteménye). - Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933; negatív utópia): a politikai események kibontakozásának a prófétikus regényítése. - Hatholdas rózsakert (1937)  Önéletrajzi ihletésű regény, amelyet Babits Kosztolányi halála után kezd írni.  A mű középpontjában Gruber Franci áll, aki a Halálfiai egyik mellékalakja volt. A lelkiismeret-vizsgálat költészete - - - - - 1933: Babits Bergson etikáját elemzi. Babits a megismerés költőjeként indult, de kíváncsisága végül a valóság felszíne alá hatoló igazságkeresésnek bizonyult. Versenyt az esztendőkkel! c. kötete (1933)  A kötetbe fölveszi az

előző kötet függelékében közölt nyolc versét; pl.  Gondok kereplője (a bélpoklos kereplője a leküzdhetetlen egyedüllét jelképe)  Isten gyertyája (az egyszeri lét keservei miatti pörlekedés Istennel)  Az álom kivetett  Elgurult napok  Hat, dőlt betűvel szedett verset is közöl. J Soltész Katalin észrevétele: a kurziválás szerepe nem a kiemelés, hanem a kötet tagolása  Mint kutya silány házában  „ az ólára kárhoztatott házőrző eb helytállásával az egyszeri létbe zárt test és a határain túl sóvárgó lét dialektikájának ditirambikus kifejezése.” (282–283)  A kötetben a verset a bezártság és a kitörés motívumára épülő költemények következnek. Vers a csirkeház mellől  Annak a töretlen öntudatú embernek az erkölcsi választási drámáját közvetíti, aki a prózai külvilágba lépett.  A konfliktus a teljes embert érinti.  Az expozíció animisztikus. Utolsó verseinek is nagy

a költői ereje.  Restség dícséreti (a Babits-hagyatékban föllelhető esszétöredékekből vonta ki és rendezte verssé)  Búcsú a nyárilaktól (a vers antropomorf szimbolikáját a haláltudat teszi tragikus erejűvé)  A meglódult naptár (versfüzér; a Verses napló átképzeléses újjáéneklése)  Ősz és tavasz között (a Hatholdas rózsakert befejezése)  Balázsolás (ez a vers a kétes kimenetelű műtét légkörében keletkezik) Jónás könyve  A mű terve még a műtét előtt megérlelődik Babitsban, és még a betegágyán leírja.  Első megjelenése: Nyugat, 1938.  Sem a téma, sem a mű eszmei magva nem jelent fordulatot Babits fejlődésében, csak magasabb fokozatot.  A témának több magyar és világirodalmi előzménye van.  Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása  Nietzsche: Zarathustra  Eszmei előzménye a Babits-életműben: Az írástudók árulása.  Az árnyaltabb értelmezéshez a bibliai szöveggel való

összevetéskor jutunk.  A mű szókincsén végig érezhető a lírai vallomás, mégis epikus alkotás. 1939: Babits a Jónás könyvéhez fűzi a Jónás imáját. Babits halála után Illyés Hátrahagyott versek címmel ad ki posztumusz kötetet. 1941. augusztus 4: meghal Babits A Nyugat szeptember–októberi kettős száma akar emléket állítani, de mivel a lapengedély Babits nevére szólt, a folyóirat nem jelenhet meg a költő halála után. Emlékszám helyett Illyés kiadja a Babits Emlékkönyvet 52 Sipos Lajos: Babits Mihály „Életem egy kis vidéki városban kezdődött” - - Születése: 1883, Szekszárd. Szekszárd: nagy múltú város  Kr. e III–II század: kelták  Kr. u I század: római település (Alisca vagy Aliscum)  a XIX. század vége: tizenötezer lakosú nagyközség, megyeszékhely  1905: „rendezett tanácsú város” lesz a Babits-család története (Babits István, a költő testvére visszavezetése szerint): a XIX.

századig  Kezdetben az Adriai-tenger mellékén éltek.  A mohácsi vész után egy Coborc (Varasd megye) nevű faluba költöznek.  - - - - - Babits Mihály I. (1768–1830): a költő dédapja  Nagykanizsán születik.  1801: Szekszárdra költözik.  Tolna megye főorvosa, a szekszárdi Ferenc Kórház igazgatója.  Babits Mihály II. (1812–1872): a költő nagyapja  Babits Mihály III. (1844–1898): a költő apja  Visszatér Szekszárdra.  Verset ír és kitűnően hegedül.  Rajong Zoláért.  Felesége: Kelemen Auróra (az ő szülei: Kelemen József és Raácz Innocencia, Cenci néni).  Babits Mihály III. és Kelemen Auróra elsőszülött fia: Babits Mihály László Ákos Babits szülőházát még Kelemen József vásárolta 1852-ben; a házról való emlékek több műben is megjelennek; pl.  Halálfiai  Régi kert  Régi friss reggeleim  Hazám! A család ősei közt több művész van.  Babits Anna, a

költő nagynénje: az általa rajzolt és hímzett posztóterítővel aranyérmet nyer.  Babits István, a költő öccse: verset ír, fordít.  Kelemen László drámaíró, az első magyar színtársulat igazgatója.  Kelemen József pécsi kanonok, nagyprépost, az irodalom mecénása; Babits utal rá az Anyám nagybátyja, régi pap c. versében a gyermekkor külső kerete  a szülői ház (vö. a Régi kert leírása): három nő felügyelete alatt áll  Cenci néni  Kelemen Ilona Klára (Nenne)  Kelemen Auróra  a Bartinán levő szőlő és présház Babits a gyermekkorából szorongásos élményeket őriz meg.  Fél az elalvástól, ezért tűvel szurkálja magát, hogy ne aludjon el.  Gúnyverseket ír az általa gyűlölt ételekről.  Lord nevű kutyájuk megharapta, és beteg lett.  Fél az ágya fölötti képen levő vitéztől, aki egy kéményseprőre hasonlít, ezért elnevezi Kefe Benkének, és úgy képzeli, kedveli a kígyós

agyagüregeket (ilyeneket pedig a szőlő felé lát).  Fél a rókavonítástól és a kutyáktól. 1886: megszületik húga, Angyal Irén Sarolta, akivel nagyon sokat játszik. 1888: a család Budapestre költözik. 1889: Babitsot a szekszárdi római katolikus elemibe íratják, de két hét után átíratják Budapestre. nagy élményei  a Nemzeti Múzeum Képtára, főleg a Néró felgyújtja Rómát c. kép  az Én Újságom, amelyet apja járat neki  első olvasmányai  Mária és Tamás 53 - -  Madarassy László: A majomkirály (1893, regény)  egy mesedélután a Vigadóban, amelyen Pósa Lajos és Mikszáth Kálmán is részt vett 1891: a család Pécsre költözik; itt meghatározó a költő számára: a Zirc-Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziuma (ma: a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma).  1. osztály: kedvenc tárgya a latin  2. osztály: újságot szerkeszt (Szekszárdi Szépirodalmi Lapok)41  3. osztály: nem

tanul, de sokat olvas (Verne, Jókai, Vas Gereben)  4. osztály: tanul, és év végén osztályelső lesz  5. osztály: apja meghal, anyja Szekszárdra költözik, de Babits Pécsett marad  6. osztály: megjelenik irodalmi hajlama (sokat olvas, pl Petőfi, Arany, Vörösmarty, illetve fordít is)42  7. osztály: után versciklust ír (Első szerelem)  8. osztály: már több verse is van; ezeknek Babits a Troubadour-kor címet adja, végül Angyalos könyv néven jelenik meg.  1900: az önképzőkör alelnöke; szeptembertől februárig nagyon aktív (sokat szaval, szervezkedik), végül lemond. Koraérettsége már ekkor föltűnik „Bizonyos tárgyakat elhanyagolt [] nem törekedett arra, hogy »praematurus« legyen [] hanem megelégedett a »bene maturus« minősítéssel. Az utolsó két év közszerepléséből látszik, hogy az ismeretszerzésben, a szellemi tevékenységben az énkifejezés alkalmait kereste Nem adta fel a szövegmondás lehetőségét,

ugyanakkor rátalált a szövegalkotás örömére. Az az érzés erősödhetett meg benne, hogy fizikai gyengesége, testi ügyetlensége, az apa halála utáni magánya az irodalmi alkotásban, a szóban oldható fel csupán.” (18) „A lázas tanulás kora volt ez” - Babits az érettségi előtt (a külvilág szemében) jogi pályára készül (a családi hagyomány miatt). Végül tanári pályára lép – így szembekerül addigi környezetével: a történelmi múltú Szekszárd és Pécs után Budapestre érkezik, ami egy hagyomány nélküli, vegyes etnikumú és vallású nagyváros. Kicsinyes nagybátyja, Kelemen Imre csak azért segíti, mert egykor őt is támogatták Babits szülei. Babits a nagybátyjánál egy hideg szobában lakik (a tüzelőre valót könyvre költő – ehhez hasonló szituáció: a Halálfiaiban Sátordy Imrus helyzete). Visszaemlékezése (Magyarország, 1923): „Katolicizmussal átitatott, de hitében hamar megtört lelkem [] kerete az új

dogmát, melybe kapcsolódhatott [] A lázas tanulás kora volt ez. Egyszerre kinyílt szemem körülnézett az egész világban. Megdöbbenve ébredtem rá a magyar középosztály, az egész akkori magyar társadalom elmaradottságára Ez a kor a magyar szellemi életnek nagy apálya volt.” (21–22) - egyetemi tanulmányok  Eredetileg: magyar–francia–latin–görög (a franciát elhagyja).  Elmélyül a filozófiában.  Alexander Bernát és Pauler Ákos előadásait hallgatja.  Többeket tanulmányoz.  Spinoza  David Hume  Herbert Spencer  Nietzsche  Ernst Mach  William James  A Magyar Filozófiai Társaság tagja lesz.  Az iskolás professzorok (Gyulai Pál, Beöthy Zsolt vagy Dézsi Lajos) előadásait kerüli.  Többekhez kötődik.  Bodnár Zsigmond  Simonyi Zsigmond  Négyesy László  Négyesy szemináriuma: Magyar stílusgyakorlatok  1903-tól a modern magyar irodalom egyik legfőbb fóruma.  A szeminárium

tagjai eltérően vélekednek az irodalomról; amiben megegyeznek: a magyar költészetet új útra kell vinni. 41 Ebbe ír egy tudományos fantasztikus regényt Egy hering története címmel. Első megjelent műve (Robur álnéven, a Szekszárd és Vidékében, 1898-ban): Julius Sturm német költő versének a fordítása. 42 54  - - - - Oláh Gábor: „Messiásnak” gondolja magát, és álmában az egész világ dicsőségére vágyik (pl. Anyám, légy büszke; Az én hírem).  Vágó Béla és Bresztovszky Ernő: a költészet szociális tett.  György Oszkár: Baudelaire-t és a korabeli francia költészetet tekinti mintának.  Kosztolányi: a költészetnek ne legyen se szociológiai, se nemzeti funkciója.  Juhász Gyula hat félévig volt a titkára.  Babits mind a nyolc félévben fölvette; szereplései:  1902 februárja: Heine-fordítások bírálata, saját fordításai bemutatása  1902 ősze: Goethe-fordítások  1903–1904:

Baudelaire-, Leconte de Lisle és Poe-fordítások, Taine-előadás Babits korai versei, illetve a Heine- és Sturm-fordítások mutatják, hogy a költő teoretikusan elhárítja a századvég élmény- és hangulatköltészetét, de versei mégis ehhez a beszédmódhoz kapcsolódnak. akik hatnak rá (verselméleti gondolkodás – versalkotó gyakorlat)  György Oszkár (vele beszél először költészettani kérdésekről), akit 1901-ben ismer meg, és össze is barátkozik vele (ezt tanúsítja 1903–1904-es levelezésük).  Zalai Béla (levelezésük: 1904, főleg olvasmányélményekről43).  Kosztolányi (levelezésük: 1904–1911); Babits 1936-os nekrológja:  A kifejezés eszközét ő is a nyelvben keresi.  Az irodalmat modernebbé, tartalmasabbá akarta tenni.  A nyelv és a verselés föltétlen újszerűségére törekszik.  ami hatással van a fölfogására  a klasszikus modernség költészetértelmezése  a parnasszista ideál 

Théophile Gautier  Leconte de Lisle  Hérédia Kosztolányi és Babits „szellemi ikertestvérek” (Kosztolányi kifejezése). Az irodalom megújítását viszont nem azonos módon képzelik el. „A különbözésnél azonban erősebb volt a közös vágy, hogy a korszak divatos költőivel, az »etikai« és »nemzeti tartalmak«-at szólamokban kifejező Prém Józseffel, Jakab Ödönnel, Lampérth Gézával, Endrődi Sándorral, Kozma Andorral, Szabolcska Mihállyal és a Herczeg Ferenc-féle Új Időkkel szemben új poézist teremtsenek.” (28) az egyetem befejezése  szakdolgozata: Arany János az 1877. év második felében (ezt és a szóbeli vizsgát Négyesy minősíti, „kitűnő” osztályzattal)  magyar nyelvészetből  Helyesírásunk eredete és fejlődése c. dolgozata  szóbeli tétel: Arany János nyelve Mindkettőt Simonyi Zsigmond minősíti („kitűnő”).  Latinból („kitűnő”) és görögből („jó”) Bartal Antal

vizsgáztatja. Gyakorló tanár lesz Baján (a ciszterciek főgimnáziumában). A Petőfi u. 56-ban lakik; a ház Baja egyik kedvelt társasági találkozóhelye (teáznak, kártyáznak) Az összejöveteleket Szuper Mihályné (Ilka néni) szervezi Ilka néni Babitsot is pártfogásába veszi, és ki is akarja házasítani (Wzentek Irénnel), végül Babits ijedten és gyorsan hagyja el Baját. egyéb okok, amiért Babits elhagyta Baját  Nem tanárnak való (tanártársa, Palotai Ireneusz János véleménye: nem tudott leereszkedni a gyermeki lélekhez).  Nem kedvező diákjai megítélése sem.  Ruppert Miklós: kopott külső, túl szigorú (sokat buktat, bonyolult fordításokat ad).  Udvardi-Heckenshoffer Lázár: rideg, száraz egyénisége van.  Nem tudott rendesen fölkészülni a pedagógiai záróvizsgára; okok:  órákra való fölkészülés  baráti összejövetelek  irodalom; Kosztolányi őt tartja alkalmasnak a változtatásra (lekicsinyeli

Adyt, Mohácsi Jenőt, Juhász Gyulát és György Oszkárt), és állandóan sürgeti a költőt, aki így szinte egy egész kötetnyi verset küld neki. 43 pl. Bruno Wille, Nietzsche, Schmitt Jenő, Somló Bódog, Houston Stewart Chamberlain, Goethe, Montaigne, Fénelon, Dienes Valéria, Kosztolányi 55  - - A záróvizsgán csúfos kudarc éri.  zárthelyi vizsga: A klasszikus nyelvek tanításának jelentősége („dicséretes”)  szóbeli („jó”)  Kant: A tiszta ész kritikája  a constans deductio módszere  a tudat problémája  a bizonyítás elmélete  pedagógia („még elégséges”; vagyis: majdnem elégtelen)  a Toldi tárgyalása a IV. osztályban  Cicero: De oratore  Quintilianus  A vizsga után a bajai gimnázium kijelenti, hogy a következő tanévben nem tart igényt Babitsra. Babits Szabadkára szeretne kerülni, de ezt még az ottani igazgató, Kosztolányi apja sem tudja elintézni. Végül a szegedi

főreáliskolában lesz helyettes tanár; kollégái kiváló emberek.  Homor István igazgató (az országban a legelsők közt végez kísérleteket röntgensugárral)  Csonka Ferenc paprikavegyész  Bérci Ede, egy „félbemaradt zseni”  Borosnyai Károly  Kún József gépészmérnök (nagybátyja Kiss József); Babits útját A Hét felé egyengeti Fontos számára Juhász Gyula barátsága, aki bevezeti a Szeged és Vidéke szerkesztőségébe (főszerkesztő: Balassa Ármin). Az iskolában nagyon elégedettek vele, így javasolják állandó tanárnak, illetve külföldi ösztöndíjra. Utóbbit végül (valószínűleg) kultúrpolitikai okokból nem kapja meg. Barkóczy Sándor ugyanis érvényesíteni akarja a katolikus szervezetek szerepét, így előnyben részesíti a katolikus tanárok kinevezését. 1908: a Szeged és Vidékében megjelenik egy névtelen cikk, amely szerint a szegedi középiskolások éjszakáznak és italoznak. Barkóczy szerint ez

valótlanság Az ő írására válaszol Babits az Erkölcs és iskola c művével.  A tanár rendőrködéssel nem befolyásolhatja a gyermekek erkölcsi fejlődését.  Az iskolának biztosítania kell a tanulók egymásra hatását, és hogy a tanár valóban tudja formálni a diákot.  Le kell mondani a megtorláson alapuló fegyelmezésről. Lehetséges, hogy e cikk következménye is volt, hogy Babitsot eltanácsolták a gimnáziumból, és Fogarasra helyezik. Ő erről a döntésről a Budapesti Közlönyből (1908) értesül „Országos hírű poéta lettél” - - 44 1908: Babits Olaszországba utazik44, és ezután érkezik Fogarasra. Fogaras (Babits a Fogaras c. esszében ír róla)  idézi Erdély történelmét (a település közepén vár áll)  a századelő világát mutatja (magyarok, szászok, románok közös élete)  magyarok: hivatalnokok  szászok: társaságokat szerveznek (turistaegyletek, dalárda)  románok: többnyire a

környező falvakban élnek Babits úgy érkezik Fogarasra, hogy azt gondolja, ő majd kiemeli a szegényeket a nyomorúságos életükből. Kezdetben történelmet és latint tanít, illetve vezeti az ifjúsági könyvtárat, majd görögpótló irodalmat és görög nyelvet. Részt vesz a kulturális életben (pl. előadást tart Shakespeare-ről, a stilisztikáról és a retorikáról) Visszavonultan él, csak néhány barátja van (pl. Ambrózy Pál, Fridrich András, László Béla és Kontesveller Károly; Fridrichhel és Kontesvellerrel jár Német- és Olaszországban, Párizsban). A Ciba-féle cukrászdában reggelizik, ahol megismer egy cukrászlányt (Emma), akinek a teste nagyon vonzó, egyébként hideg, ostoba és közömbös. 1908 ősze: két fontos esemény  a Holnap antológia megjelenése  a Nyugat hívása a Holnap c. antológia  Februárban kezdik szervezni (Juhász Gyula, Antal Sándor, Dutka Ákos).  Megállapodnak Adyval. Dantét olvas, jár

Firenzében és Velencében, ír verseket, pl. Új leoninusok, Itália 56    - - - Kosztolányi és Oláh Gábor elutasítja a részvételt. A cím a májusi terv szerint: Hétmagyarok. a megjelentetett szerzők  Ady (39)  Balázs Béla (3)  Dutka Ákos (15)  Emőd Tamás (7)  Juhász Gyula (12)  Miklós Jutka (6)  Babits Mihály  Turáni induló  Theosophikus ének  Vérivó leányok  Golgotai csárda  Feketeország [!]  A Holnap Irodalmi Társaság mutatja be.  „A versgyűjtemény visszavonhatatlanul a nagyközönség elé vitte Babitsot. Egyrészt odakapcsolta őt az irodalom megújítóihoz, másrészt ki is emelte a többiek közül.” (45)  Ady mellett róla írnak külön kritikát.  Hatvany Lajos: értékeli a Fekete ország [!] és a Golgotai csárda vizionárius erejét.  Kemény Simon fanyalog.  Osvát Ernő: „A Babits Mihály nagy tehetsége csodálatos jeleinek a felmutatása oly érdeme a

Holnapnak, mely említetlenül nem hagyható.” (45–46)  Lukács György: „Babits Mihály ritmusában megszólal valami, amit nálunk még nem lehetett hallani; valami vad gazdagság, a látások izzó részegsége és az érzések mélységes, komplikált és mégis töretlen primitivitása.” (46) 1908 novembere, Nyugat: három Babits-vers jelenik meg.  A csendéletekből  Himnusz Irishez  Messze messze Nyugat  Osvát két korábbi folyóiratának (Magyar Géniusz és Figyelő) a kiteljesítése.  az Osvát által először hívott munkatársak:  Elek Artúr  Gellért Oszkár  Fenyő Miksa  Ady Endre  Kaffka Margit  Krúdy Gyula  Kosztolányi Dezső  Cholnoky Viktor  Kemény Simon  Osvát ebbe a körbe hívja Babitsot (Nagy Lajossal, Móriczcal és Füst Milánnal együtt). Babits csatlakozása a leglátványosabb, és a decemberi szám már vele indul:  Örök folyosó  Sunt lacrimae rerum  Hegeso sírja  Szőllőhegy

télen  kritika Balázs Béla Halálesztétikájáról vélemények Babitsról:  Kún József: „Országos hírű poéta lettél [] irodalmi és művészeti körökben [] egyébről sem beszéltek, mint a Nyugatban megjelent verseidről.” (47)  Juhász Gyula: „Rákosi Jenőtől, Kenedi Gézától, Lampérth Gézáig és Szabolcska Mihályig mindenki rólad ír, beszél, dalol és dadog, a Nyugatnak – akarod, nem akarod – szellemi primadonnája lettél és Kiss József azt mondotta rólad nekem – már ő is –, hogy nagy poéta vagy!” (47.)  Kosztolányi Dezső: „Az egész fiatal Magyarország terád tekint.” (47) 1910: a Nyugat vezérkara kizárólagos munkatársi viszonyt ajánl neki. Osvát célirányosan válogatott témákról kér tőle bírálatokat. 57  - - - - - 45 Szagokról, illatokról (a XIX. századi francia irodalom viszonyrendszerében értelmezi a költészet lényegét)  tanulmányok  Swinburne-ről  Meredithről 

Bergsonról  a Futurizmus c. recenzió  magyar irodalomtörténeti nagyesszék  Arany–Petőfi-hagyomány  Arany-életmű  Vörösmarty-hagyomány  Reviczky Gyula költészete  Komjáthy Jenő költészete 1911: az újpesti Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban lesz tanár. Újpest  1840: Károlyi István gróf alapítja Új-Megyer néven.  1868: nagyközség lesz.  1907: rendezett tanácsú város (itt található a monarchia egyetlen izzólámpagyártó cége).  A gólyakalifa és a Kártyavár c. művekhez ad helyszín-, alak- és beszédelemeket  Lapjai közül több lelkesen fogadja Babitsot (Újpest, Újpest és Vidéke, Ellenzéki Hírlap), az Újpesti Figyelő azonban valósággal denunciálja. Az Újpestre helyezéssel kapcsolatban vita alakul ki az országos lapokban.  A Világ utalása: Babits a karrierje érdekében bizonyára belépett a Mária-kongregációba, és ezért kapta új állását (a lap ezzel az ürüggyel újabb

támadást indít Barkóczy államtitkár ellen).  Bresztovszky Ernő a Nyugat, Babits és a kongregáció elleni indulatait összekapcsolva fordul a kormány ellen.  Gellért Oszkár (Nyugat): elhárítja a kongregáció-vádat, és hitet tesz Babits költői rangja mellett.  Babits reakciói  Világ: elutasítja, hogy köze lenne a kongregációhoz.  Nyugat (Művészet és szabadság c. írása): a személyét ért támadásokat elméleti síkra tereli  Elutasítja a politikát (amely egyre inkább egyet jelent a múltba fordulással, a retorikává szűkülő negyvennyolcassággal és a Kossuth-kultusszal).  A politikuslét korlátozza a szabadságot.  A művész az intuíció révén képes megismerni a világ lényegét; ő a teljes szabadság embere. Újpestre érkezve Babits közel kerül az irodalom központjához.  a Nyugat szerkesztőihez  a szerzők közül: Móriczhoz, Schöpflinhez  a Dante-szakértő Kaposi Józseffel (amikor az Isteni

színjáték fordításán dolgozik)  Tanulmányaival45 az irodalmi viták részese lesz.  Kapcsolatba kerül Jászi Oszkárral, az ő révén pedig a Társadalomtudományi Társasággal és a Huszadik Századdal. Babits Újpesten is számottevő emberek közé kerül.  Klima Lajos igazgató (ifjúsági regényeket és pedagógiai tanulmányokat ír)  Erkel Sándor énektanár (Erkel Ferenc unokája)  Dékáni Árpád (a halasi varrott iparművészeti csipke tervezője)  Szigeti Gyula (görög szótárat állít össze)  Fischer Izidor (klasszikafilológus)  Hendel Ödön egy szaklexikon számára megírja az olasz szabadságharc magyar résztvevőinek életét) Babits Rákospalotán bérel lakást (nem szobát), amelyben a bútorok nagy része Szekszárdról származik. Rákospalotát több művében is megörökíti.  A gólyakalifa  Kártyavár  Palotai est  Május huszonhárom Rákospalotán A költő nem akar Újpesten maradni: egyrészt zavarja

a „szennyes Kis-Amerika”, másrészt messze van a Nyugat szerkesztőségétől és a kávéházaktól. Petőfi és Arany (1910), két Vörösmarty-dolgozat (1911), bírálat Szép Ernő és Lukács György könyveiről 58 - - 1912: Babits (elsősorban Dienes Pál támogatása révén) a budapesti tisztviselőtelepi gimnáziumba kerül.  Az intézmény alapító-igazgatója: Gaál Mózes.  Itt tanít Dienes Pál (matematika–fizika), aki feleségül veszi Babits másod-unokatestvérét, Geiger Valériát.  A Széchenyi-önképző kört Babits vezeti. 1912: megjelenik a Pokol fordítása; a következő két évben 21 ismertetés és bírálat foglalkozik vele. A költő népszerűségét növeli A gólyakalifa megjelenése (1913). Ekkoriban bővül Babits baráti köre.  Rendszeresen együtt ebédel Dienes Pállal és feleségével.  Jászi Oszkár és felesége, Lesznai Anna  Madzsar József orvos és Madzsarné Jászi Alice, a női testkultúra hazai

úttörője  Szilasi Vilmos  Komjáthy Aladár, aki az újpesti gimnáziumban járt Babits osztályába (együtt utaznak Velencébe, Veronába, a Garda-tóhoz, Milánóba, Észak-Olaszországba, Svájcba és Franciaországba) „Az én életemben a legnagyobb fordulópont a háború volt” Babits visszaemlékezése (1939) a hadüzenet napjára: „Ebéd után hirtelen elborult [], szinte egészen sötét lett, mint ítélet napján, a fák derékban megcsavarodtak, az udvar közepén hatalmas portölcsér emelkedett, s az emeletről egy ablaktábla csörömpölve zuhant a pázsitra. [] Minden olyan volt, mintha csakugyan valami kozmikus erő ragadta volna meg a világot, s az elemek harcával jelentené be, hogy ezentúl minden másképp lesz [] A vonat valószínűtlenül késett” (66) 46 - - - - - 1916-ra kb. tízezer „háborús vers” íródik; Babits versei:  Gyermekek és háború (kétségbeesését fejezi ki a lelkes tömeg láttán)  Fiatal katona (az

első áldozatokról való jelentések alapján írja)  Miatyánk (ima-parafrázis, az Istenhez való könyörgés) A háború 1915-től Babits számára teoretikus problémát is jelent.  B. F huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915 június (cikk a hősi halált halt Békássy Ferencről): a költő elutasítja a háborút, mert az „nem természetes küzdelem”  Ágoston-esszé (1917): a harc antiintellektuális élet.  Leibniz mint hazafi: „»a nemzeteken felülálló, igazságos és mindent egyformán értő« »Rend«-ért emelt szót”. (68)  Veszedelmes világnézet (1918): a háború az antiintellektualizmus következménye.  Lefordítja Kant Az örök béke c. művét, amelyet egy tanulmánnyal egészít ki (Kant és Az örök béke) Közben többen támadást indítanak a költő ellen.  Rákosi Jenő a Játszottam a kezével c. Babits-vers ürügyén támadja (1915)  Burján Károly (Magyar Kultúra) Babitsot „a nemzetölés

céltudatos kitervezői vak eszközének” tartja.  A Petőfi Társaság évi tagválasztó gyűlésén Juhász Gyulával és Krüzselyi Erzsébettel együtt ő kapja a legkevesebb szavazatot (4, 3, 2).  1916 januárja: Babitsot fölfüggesztik a tisztviselőtelepi gimnáziumban. „Babits 1916 áprilisától 1917. január–februárjáig nem írt verset 1917 februárjában írta meg a Fortissimót Az anyák sírását, a férfiak káromlását, a »drága fiúk« pusztulását közömbösen szemlélő Isten képét felvillantó vers miatt elkobozták a Nyugat 1917. március 1-jei számát” (72–73) Burján a Fortissimót káromkodásnak mondja, az Élet újságírója férges almához hasonlítja. „A Fortissimo-ügy elmarasztalás nélküli megszüntetésére-lezárására, dr. Váry Albert sajtóügyész jóindulatú segítségével, 1917 augusztus elején került sor” (73) 1916–1918: Babits a VI. kerületi főgimnázium tanára 1916–1917 fordulójától: Babits

vasárnap délutánonként összejövetelekre jár.  Itt többekkel találkozik, pl.: Dienes Pál, Dienes Valéria, Madzsar József, Madzsarné Jászi Alice, Balázs Béla, Lukács György, Gábor Andor, a Galilei Kör néhány tagja, a Tett és a Ma munkatársai.  Babits, Jászi Oszkár és Szabó Ervin megfogalmaz egy kiáltványt (Európa Lovagjai), amellyel a még harcoló nemzetek szellemi embereit akarják egyesíteni. Ezt a fölhívást „1918 szeptemberében kívánták közzétenni. Úgy gondolták, ezzel hozzájárulhatnak a háború befejezéséhez, az örök békét és az emberiség méltóbb jövőjét biztosító föderális rend kialakításához” (78) 1917: az elmúlt két év irodalmi sikerei miatt a Petőfi Társaság felülvizsgálja az 1915-ös döntést.47 Decemberben pedig be is választják a tagok közé 46 Ady Endre hasonlóan rendkívüli természeti jelenségeket kapcsol ehhez a naphoz Emlékezés egy nyár-éjszakára c. versében 59

„Magyar költő kilencszáztizennyolcban és kilencszáztizenkilencben” - - - - - - - 1918  Október 17.: Tisza István miniszterelnök bejelenti a háború elvesztését  október 24.  Katonatisztek tüntetést szerveznek Károlyi Mihály és a béke mellett.  Megalakul a Nemzeti Tanács.  Október 30.: a Nemzeti Tanács fölszólítja a katonákat, hogy csatlakozzanak az új politikai hatalomhoz A katonák azzal jelzik a proklamáció elfogadását, hogy őszirózsát tűztek a sapkájukra.  Október 31.: Károlyi Mihály miniszterelnöki megbízást kap a királytól, és megalakítja a polgári kormányt Babits október elején elintézi nyugdíjazási kérelmét, és ekkor még elfogadja a közvetlen társadalmi cselekvés lehetőségét is. Megfogalmaz egy erősen királyellenes röpiratot is Éljen a köztársaság! címmel Egy novemberi nyilatkozata szerint már csak az irodalomnak él: dolgozik a Dante-fordításon, átveszi a Nyugat

szerkesztését (válogatja a kéziratokat, tárgyal az írókkal, tanulmánytémákat jelöl ki). A Nyugatban átszervezi a Figyelő rovatot, és az egyes számokban is megsokasodnak a Babits-művek. Több társadalmi feladat is jut neki; több szervezetbe is beválasztják  a Hetilapírók Szindikátusának Intéző Bizottsága  a Nemzeti Tanács Közoktatási Szaktanácsa  a Vörösmarty Akadémia alelnöke  Irodalmi és Művészeti Szakbizottság  a Középiskolák Kulturális Egyesülete Több gyűlésen részt vesz, néhányon föl is szólal. Egy ilyen beszédvázlatából nyilvánvaló: „Babits erősen hitt a tudomány és az igazság teremtő- és korlátozó erejében, Kant világbéke-eszméjében; változatlanul úgy képzelte, hogy a politika és az erkölcs világában az erkölcsé marad a domináló szerep.” (82) Az igazi haza (Cikk a Szózatról) (1919, Új Világ)  Ezt az írást az emberi méltóságba vetett hit hatja át.  Babits új

haza-fogalmat alkot benne: „Vörösmarty ellenében elvetette a földet mint a történelmi sors és az egyéni élet emlékeinek kizárólagos színterét. [] A haza, eszerint, nem maga a terület; »a föld csupán lakhely, üzlet, gazdaság« A haza az emberek emlékeiben, nyelvükben, gondolataikban, a kultúrában él A haza ebben az értelmezésben tisztán szellemi és semmiképpen sem politikai fogalom” (83) Az őszirózsás forradalom után a kormányt a társadalom többsége támogatja. Az ország zászlósurai leteszik a hivatali hűségesküt, több katolikus főpap pedig földosztásra ajánlja az érsekségek és káptalanok birtokait. A Kommunisták Magyarországi Pártja viszont a világforradalom győzelmére számít, és tagjai mindent megtesznek azért, hogy elvegyék Károlyitól a hatalmat.  Ellehetetlenítik a földosztást.  Megakadályozzák az új hadsereg megszervezését. Babitsnak is fölajánlják a tagságot (biztatják, ha hatalomra kerülnek,

megkapja a kultuszminiszteri tárcát). A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyesülése után 1919. március 21-én kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot „A hatalomátvétel, mely felszámolt egy kibontakozó demokratikus rendet, a legelső időszakban – a hatalomgyakorlás külsőségeinek folyamatosságát demonstrálva – nem sokkolta a közvéleményt. Babitsot se” (84) Az első intézkedések növelik az új rend iránti bizalmat.  Írói testületeket alakítanak.  Biztosítani akarják a folyamatos fizetést a „kultúra munkásai”-nak.  A színházakban csak a klasszikus (és a forradalmi) darabok maradhatnak műsoron.  Babitsot, Fülep Lajost, Dienes Pált és másokat is kineveznek a budapesti egyetemre tanárnak (Babits a modern magyar irodalom és világirodalom tanszéket kapja meg). Babits előadásai  Hétfőn és szombaton tartja őket.  Barta János, Nagy Sándor Kálmán és Szabó

Lőrinc az ő kedvéért iratkozik át a műszaki egyetemről a bölcsészkarra, de az ő előadásait hallgatja Fábry Zoltán is.  Az előadások kiindulópontja: Fernand Baldensperger La littèrature (1913) c. könyve; az inspirálók közt van pl. Taine, Bergson, Thomas Carlyle, Ferdinand Brunetiére  az Ady-szemináriumok 47 Egy köríven tizenkilencen jelzik előzetes támogatásukat, köztük Herczeg Ferenc, Peterdi Andor, Palágyi Menyhért, Ábrányi Emil. 60 -  „Babits »satnya, epigon«-irodalomnak nevezte a századelő költészetét, hangoztatta Ady egyedülvalóságát, »a kiválasztott ember rettenetes magányosságá«-t. Ebből származtatta Ady alapérzését, a dacot” (87.)  Hallgatók álltak még a folyosón is, végül a terembe csak azokat engedték be, akik az indexükbe is fölvették az órát. „Babits fejtegetése [] »annyira újszerű és érdekes« volt [] hogy időnként »megállt a toll« a hallgatók kezében, s

»elfelejtkeztek a jegyzetelésről is«.” (87)  Az órák érdekességét növeli, hogy Boncza Berta is részt vesz rajtuk. Babits 1919 júniusáig nem hárítja el a Petőfi-szerepet. A Szálló nap c versében még csak az illúziók elvesztését regisztrálja a költő Egy júliusi versében (Szíttál-e lassú mérgeket) már megtagadja „»az ábrándokba-hurkoló, álomharanghuzó, biborszinű, tömjénszagú, trombitahangu« szavakat”. (90) Június végétől elhárítja az új hatalommal való közösségvállalást, és nem fogadja el az új rendszer folyóiratainak, újságainak a szerkesztői állásait, és nem lép be a Magyar Írók Szövetségébe sem.48 Magyar költő kilencszáztizenkilencben (1919)  Az iratnak két része van: Vallomás és Vita.  Egyformán elutasítja a vörös- és a fehérterrort, a forradalmat és az ellenforradalmat.  „Ellenszenvesen mutatta be a »szélkakas költő«-t, azaz Balázs Bélát, az őt Luciferként

megkísértő »esoterikus Filozófus«-t, azaz Lukács Györgyöt, a »Tömegek diktatúrájá«-t »fojtogató, iszonyatos csönd«-ként emlegette” (91.)  A kortársak elutasítják az ebben megjelenő gondolatokat, főleg a bécsi emigránsok. Ezt bizonyítja két levél.  Stern Jolán (Hevesi Gyula népbiztos felesége): „Babits Mihály: Magyar költő kilencszáztizenkilencben cimü mosakodásához küldöm a törülközőt »A költőnek« aki sohasem alkotott. A költősége pedig ringyó finomkodásban csucsosodik, miközben tehén módjára kérődzik” (92.)  Szilágyi Jolán (Szamuely Tibor felesége): „Te felkínálkozó »senki által meg nem értett szegény költő mimóza«! magyarúl írva miindenféle mással magad szépiteni akaró jellemtelen kutyadisznó! Azt gondolod, hogy »Költő« neved ok arra, hogy ez után a kínálkozás szépítgetés után enyhébbek legyenek veled szemben? [] Kell látnod még a te löttyös Szemeiddel is, hogy ki vagy!

De te nem látod, mert agyad egy romlott konzerv.” (92)  „A szerveződő konzervatív rendszer számára is elfogadhatatlan volt Babits szellemi pozíciója. [] A Gondolat október 5-én például cikkben támadta az írószövetségi tagságot elutasító költőt, szemére hányva, hogy nem őszinte és nem eléggé nemzeti, hogy zsidó társaságban elítéli a faji harcot, és nem tanult semmit »a kommunizmusnak nevezett héber svindli után sem«.” (92–93) „ minden érdeklődésével az irodalom felé fordult” - - Babits 1922 végéig támadások kereszttüzébe kerül. „Minden, amit 1914 végétől, különösen pedig 1918 közepétől 1919 júniusáig írt és tett, a »keresztény, magyar és úri érzés« elárulásának számított” (95)  Erre hivatkozva zárják ki a költőt (Móriczcal együtt) a Petőfi Társaságból.  Az igazi haza (Cikk a Szózatról) c. cikk és az egyetemi tanárság elfogadása miatt elveszik nyugdíját  Eljárást

indít ellene a rendőrség (valószínűleg a Fortissimo c. verse miatt)49  1919 őszén már nem taníthat a budapesti egyetemen. Babitsnak egyetlen munkája van: a Nyugat szerkesztése.  1919 novembere: a Nyugat hathónapnyi szünet után indul újra (a román cenzúrahivatal engedélyével).  A külsőségek (tördelés, szerzők azonossága) azt sugallják, a Nyugat tovább él.  A folyóirat pénzügyei bizonytalanok.  Számítani kell az olvasótábor megcsappanására.  A Nyugat körül ellenséges légkör alakul ki.  Négyesy László: megkérdőjelezi a folyóirat nemzeti jellegét.  Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Császár Elemér, Pintér Jenő: a háborút előidéző és követő szellemi válságért a Nyugatot teszik felelőssé.  Több lap50 (Milotay István cikke alapján): a háborúhoz és az ország szétdarabolásához vezető „irodalmi patkánylázadás” a Nyugat számlájára írható.  A lapot veszélyezteti Osvát és

Babits eltérő fölfogása is.  Osvát Ernő: a XIX. századi klasszicizmust tekinti normának, és az irodalmi művekben a meggyőző ábrázolást keresi. 48 Babits megírja a fölkérés történetét és az elutasítás indokait, és ezt hitelesítve terjeszti a jelentős írók és költők közt. Sőt „veszélyes egyénként” nyilvántartásba is veszik, bár innen (Fenyő Miksa közbenjárására) 1922 februárjában törlik. 50 Új Nemzedék, Nép, Virradat, Szózat, A Cél 49 61 -  Babits: a Nyugat állandó megújulását akarja, és más irányba is nyitni akar (pl. Sárközi György, Erdélyi József, Szabó Lőrinc) 1920: fontos év Babits „irodalmi” életében; több kötete jelenik meg.  Pávatollak (válogatott műfordítások)  Karácsonyi Madonna  a Purgatórium fordítása  a Nyugtalanság völgye c. kötet  a Nyugatban folyamatosan: versek, fordítások, novellák, tanulmányok „A bús élet a kettős csöndbe menekül” -

- Pesti Napló, Szózat, Világ stb. (1921): hírül adják, hogy Babits és Tanner Ilona házasságot kötnek A hír meglepő.  Dienes Valéria visszaemlékezése: Babits Tisztviselőtelepen még a házasság gondolatát is elveti, mert nem tudja elképzelni, hogy valaki állandóan vele legyen.  Költészet és valóság: csak rendes agglegényéletet akar, és a szerelmet megveti. Babitsék az ötödik találkozáskor határozzák el, hogy összeházasodnak; eljegyzésüket Komjáthy Aladár és Szabó Lőrinc társaságában tartják meg (ők lesznek a tanúk is). A házasság után magyarországi és külföldi utazásokat tettek, majd meglátogatták a családot Szekszárdon (ők csak az újságokból értesültek a költő életének nagy eseményéről). A házaspár márciusban Bécsen keresztül Olaszországba utazik. Tarvisión és Velencén át Firenzébe érkeznek „Firenzében és a város melletti Fiesoléban (talán) befejezte a Timár Virgil fiát, és

(bizonyosan) elkezdte írni nagy regényét, a Halálfiait” (107) „A sziget nem elég magas” - - - 51 Timár Virgil fia  1919: az első változat  1920: a második változat (a kézirat bővítése, átformálása)  1921, Nyugat: a regény megjelenése  „ a konzervatív katolikus sajtó és a zsidó újságok egyformán éles szavakkal utasították el.” (108) Halálfiai  1921: a megírás terve a házasság utáni szekszárdi látogatáson fogan meg a költőben (ekkor ugyanis több családi történet elhangzik a „háromnemzedéknyi” időből).  Alapmodell: Dienes Valéria apja, Geiger Gyula, akit Babits a műben Hintás Gyulának nevez.  A regényt Mikes Lajos a Pesti Naplóban akarja folytatásokban megjelentetni. Babits kezdetben rendszeresen küldi a részleteket, majd el-elmarad a folytatás, illetve nagyon rövid szövegű lesz Ok: Babits teljesen belefeledkezik a munkába. Még az emigrációból író Szilasi Vilmos első levelére sem

válaszol, és a másodikra is csak Török Sophie (az író rövid kiegészítésében főleg a regényírás nehézségeiről számol be). Itáliából hazatérve a házaspár a Reviczky utcai lakásba költözik be, ahol megélénkül az élet.  néha-néha megjelenő látogatók  rendszeres látogatók  Móriczék  Karinthyék  Osvát Ernő  Schöpflinék  Fraknói Vilmos  Szabó Lőrinc  Kuncz Aladár  Horváth Henrik  Szúdy Elemér51  Bródy Pál  Laczkó Géza  Péchy Blanka  Tóth Árpádék  Békássy Emma  Gellért Oszkárék  Dienes Valéria  Sárközi György  Ascher Oszkár  Komjáthy Aladár  Ódry Árpád  Rédey Tivadar  Jászai Mari  Antonio Widmar  egy külön társaság, amely csütörtök vagy vasárnap délutánonként szokott összejönni  Ignotus Pál  Gyergyai Albert  Turóczi-Trostler József  Tóth Aladár Szúdy Komjáthy Aladárnak a féltestvére. 62 - - 

Sárközi György  Illyés Gyula  Szerb Antal Centrál kávéház52  Babits életének fontos terepe (valódi szellemi központ).  1908–1916: már a Nyugatnak is van itt törzsasztala (pedig a szerkesztőség törzshelye a New York kávéház karzatán van).  1919-től egyre inkább a Centrálban van a székhely.  1920: az itteni „Nyugat-törzsasztal” lesz a folyóirat hivatalos helye.53 „1920 után Babits »irodalmi élete« a Nyugat folyóirathoz kapcsolódott.” (116) A szerkesztés érdemi munkáját Babits (versrovat) és Osvát (prózarovat) végzi (közös: tanulmányok és kritikák)  Babits azonban egyre kevésbé tud érvényt szerezni akaratának, pl. nem tudja megjelentetni György Oszkár, Békássy Emma vagy Aradi Szabó István írásait.  Az első nemzedék szerzői kisebb teret kapnak; a folyóirat vezető költője Gellért Oszkár lesz.  „A lapot most, ugyanúgy, mint az 1910-es évek legelején is, Osvát az abszolút kezdők

(József Attilával szólva) »hülye versei« előtt nyitotta meg.” (116)  1920–1924: Babitsnak mindössze 17 verse jelenik meg, és Osvát a Timár Virgil fiát is csak Fenyő Miksa határozott föllépésére hajlandó közölni.  1923: Osvát már Babits irodalmi ítéletét is korrigálni akarja.  Babits mégsem akarja kenyértörésre vinni a dolgot (illetve nem akarja gyöngíteni a Nyugat pozícióját), és több más állást is visszautasít.  a Napkelet c. irodalmi és kritikai folyóirat főszerkesztői állása (Bethlen István ajánlata)54  a Magyar Gondolat szerkesztése  1923: Petőfi-év (különös fejezet a Nyugat (és Babits) történetében; két értelmezés.  Petőfi a legendák költője; pl.  Madarász Viktor festménye: a költő a segesvári csatatéren fekszik nyakravaló nélkül, körülötte papírok, az égre tekint, ahonnan egy angyal néz le.  Lotz Károly festménye: egy kősziklával föltámasztott, leplen fekvő

halott, mellette a költészet istennője egy összetört lanttal.  A korszak Magyarországa számára: a centenárium alkalom a világ felé nyitásra.  Hivatásos szónokokat küldenek több európai nagyvárosba, akik viszont az emigráns magyarok tüntetése miatt sokszor nevetségessé váltak; pl. Pekár Gyula Párizsban  A kormány törvényjavaslata: „Petőfi Sándor emlékének törvénybe iktatásáról”.  Minden városban és községben megünneplik.  Babits januárban kétszer mond beszédet; zárás: Petőfi koszorúi.  1924: Babits személyesen is részt vesz Móricz köszöntésében.  1924 vége: a Nyugat Ignotus-emlékszámot ad ki.  Babits (főleg a Nyugat szerkesztése miatt) egyre inkább a középpontba kerül.  Reményik Sándor: irodalmi ügyekben a legnagyobb bizalommal Babitshoz lehet fordulni.  Szabó Lőrinc: Ady-rajongását ekkor váltja föl a Babits-tisztelet.  Sárközi György, Erdélyi József: tőle várnak

segítséget.  Több kezdő (pl. Tanner Ilona) tőle reméli a költővé avatást  Több portré készül Babitsról.  Rippl-Rónai József (1923)55  Martyn Ferenc (1925)  Pérely Imre (1925)  Babits ekkor már több betegséggel küszködik (amúgy is gyönge fizikumú, rémálmokkal küszködő gyerek volt).  alacsony vérnyomás  neuraszténia  gyomor- és bélpanaszok  epebaj  gyakori hörghurut (állandóan köhög) 52 A kávéház a Halálfiaiban is föltűnik, mégpedig Siena kávéház néven. A népi írók is itt fogják tartani a „Centrál-szerdák”-at; pl. Sárközi György, Illyés Gyula, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Féja Géza, Tamási Áron, Veres Péter. 54 Ennek elfogadása után ajánlotta volna föl Klebelsberg Kunó Babitsnak az egyetemi katedrát. 55 Ő festi meg Ady, Móricz, Schöpflin és Szabó Lőrinc portréját is. 53 63 -  ízületi bántalmak  szívizomgyulladás  1924-től Kaposy Ferenc az orvosa

(ő a Dante-kutató Kaposy József fia), aki mindennapos vendég lesz náluk.  A betegség mint személyes panasz vagy általános emberi sors több versében is megjelenik.  Csövek, erek, terek  Rekonvaleszcencia  Télutó a Sédpataknál („Testem csupa fájdalom még, lelkem csupa félelem”)  Ádáz kutyám  Babitsék 1924-ben vesznek házat Esztergomban, az előhegyi László utcában (ma: Babits-hegy és Babits utca).  A költő 1923-ban jár Esztergomban, és nagyon megtetszik neki a város (a dombok Szekszárdra, a girbegurba utcák Itáliára emlékeztetik).  Elkezdik a pénzgyűjtést: az egyik kiadótól kapott összeget Nagy Zoltán ügyvéd a tőzsdén helyezteti el, olyan szerencsésen, hogy a papírok két hét múlva a duplájukat érik. Ezt dollárrá váltják, ami újabb két hét múlva annyira „kiugrik”, hogy lehet gondolni a házvételre.  Kárpáti Aurél és Tipary Dezső tájképfestő és grafikus segítségével kinéznek egy

házat az Előhegyen.  Török Sophie naptárából nyomon követhető, ki és mikor látogatta meg őket.  Az elsők közt: Tipary Dezső, Féja Géza, Bányai Kornél.  Elsőként készít vele interjút: Szini Gyula és Kárpáti Aurél.  június: Sárközi György, Gellért Oszkár, Szini Gyula, Féja Géza  július: Tóth Árpád  augusztus: Nagy Zoltán, Sárközi György, Komjáthy Aladár, Bányai Kornél, Gaál Mózes  szeptember: Fenyő Miksa, Schöpflin Aladár, György Oszkár, Tipary Dezső, Kárpáti Aurél  Jó barátságba kerülnek Einczinger Ferenccel, aki segít nekik kölcsönt szerezni (a ház és a kert bővítéséhez). „Segédkezett a kert rendben tartásában, a friss élelmiszerek beszerzésében, a tűzifavásárlásban Ő közvetített később a város hivatalai, intézményei, kulturális egyesületei és Babits között És az ő, Bánomi úton álló pincéjében, a borozószoba bejáratától jobbra volt az aláírás-fal,

amelyik az ötletet adta Babitsnak egy hasonló aláírás-fal megvalósítására a teraszon.” (131)  Török Sophie minden aláírást újraírt tojássárgájába kevert festékkel, így azok nem halványodtak el. 1921–1925: több könyv és fordítás is készül ebben az időben.  1921  Timár Virgil fia (Nyugat)  a Halálfiai első változata (Pesti Napló)  Goethe A napló c. művének a fordítása  az Erato c. gyűjtemény összeállítása  1922  Timár Virgil fia (könyv alakban)  Gondolat és írás (válogatott tanulmányok)  az Isteni színjáték harmadik része, a Paradicsom  1923  Aranygaras (mesegyűjtemény)  Kártyavár  Baudelaire: A romlás virágai (Babits, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád fordításában)  1924: az Isteni színjáték mindhárom részének a megjelenése (Révai Könyvkiadó)  1925: megjelenik a költő ötödik, Sziget és tenger c. kötete  A sziget és a tenger motívuma az egész

kötetben visszatérő elem.  Pesti Napló, 1925: „Boldogabb korokban [] az emberi sorsok habjai voltak egy nagy sorstengernek: ma úgy állunk korunkban idegenül, mint sziget, melynek a körüle zajló tengertől csak félnivalója van.” (132) 56 „Versenyt az esztendőkkel!” - 56 1925–1933  A késő modernitás korának második szakasza.  Ekkorra végleg átalakul a versbeszéd, megváltozik a lírai én és a szöveg viszonya.  Szabó Lőrinc: dialogikus versforma (a monologikus helyett).  József Attila: megalkotja a „tömény vers”-et Ugyanez a gondolat jelenik meg A sziget nem elég magas c. versben 64 - -  Illyés Gyula: ábrázoló jellegű és folyamatosan elbeszélő.  Kassák Lajos: szemlélődő attitűd (a dadaista tipográfia és a merész asszociációk helyett).  Változás következik be Babits verselméleti gondolkodásában, illetve prózájában. „Esszéiben, tanulmányaiban pedig a magyar irodalom egyetemes

érdekeinek képviselete lesz a meghatározó” (134) Babits tekintélye 1925-től tovább nő; továbbra is sok műve jelenik meg (Révai Kiadó, Athenaeum, Magyar Szemle Társaság, Nyugat Kiadó).  1927  az Isteni színjáték teljes fordítása  Halálfiai  1928  Groteszk és arabeszk (Poe-fordítások)  Versek. 1902–1927  1929  Élet és irodalom (tanulmánygyűjtemény)  Az istenek halnak, az ember él (verseskötet)  1930: Dante. Bevezetés a Divina Commedia olvasásához  1931  Oedipus király és egyéb műfordítások (gyűjtemény)  A torony árnyéka (mesék és novellák gyűjteménye)  Timár Virgil fia  1932  Timár Virgil fia  Amor Sanctus (középkori keresztény himnuszok fordítása)  1933  A gólyakalifa  Versenyt az esztendőkkel! (gyűjtemény) – A kötetet sokan a legnagyobbra értékelik.  Weöres Sándor érzékeli a „meztelen hús és vér jajgatását”. (137)  Gyergyai Albert szerint

ez a kötet minden korábbihoz képest a legszebb.  Illyés Gyula „irodalomtörténeti eseményt” emleget.  Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (tudományos-fantasztikus utópia)  Benedek Elek véleménye: „Mirólunk rég nem fogja senki sem tudni, kik voltunk, amikor Babits Mihályt az iskolában fogják tanítani.” (136)  Babits több társaságnak is a tagja lesz.  Kultúrszövetség  Kisfaludy Társaság  Magyar Írók Egyesülete (igazgatótanácsi tag)  Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság  Janus Pannonius Társaság (Pécs)  Ady Társaság (Debrecen) Babits ismertsége külföldön is nő.  Verseit és prózáját több nyelvre fordítják le.  versek: angol, eszperantó, francia, német, olasz, orosz, spanyol, szerb  novellák: eszperantó, francia, német, olasz, svéd  regények  Kártyavár (német)  A gólyakalifa (eszperantó)  Timár Virgil fia (francia)  Babits külföldi

népszerűsítői  Stefan I. Klein, a Nyugat első nemzedékének a fordítója (német nyelvterület)  Gino Sirola (olasz nyelvterület)  Antonio Widmar (olasz nyelvterület)  Gara László (francia nyelvterület)  Aurelien Sauvageot (francia nyelvterület)  1926: a hatvanéves Romain Rolland-t köszöntő kötetben (Liber Amicorum) helyet kap a Húsvét előtt francia változata. 65 - - -  1933: megjelenik egy kanadai professzor, Watson Kirkconnell antológiája (The Magyar Muse. An Anthology of Hungarian Poetry 1400–1932), amelyet Babits javaslatára kiegészít Tóth Árpád-, Ady- és Juhász Gyula-versekkel, illetve Babitstól nem egy, hanem négy verset közöl.57  Messze messze  Hegeso sírja  Régen elzengtek Sappho napjai  Szentjánosfő  Előadásokat is tart (Pozsony, Érsekújvár, Losonc, Rimaszombat, Kassa, Berlin). 1926: Babits kéri megvont nyugdíja újrafolyósítását. 1927: tárgyalás a kérvényről.  Babits

érvei  Elutasította a kommunista pártba való belépést.  Az egyetemi tanári kinevezést csak foganatosította a kommün, a döntés korábbi volt.  Az Igazi haza (Cikk a Szózatról) c. írásával kapcsolatban Herczeg Ferenc Híd c művére hivatkozik, amelynek hazafogalma azonos az övével  A fegyelmi bizottság a költő fölmentését javasolja, de ezt nem hagyja jóvá a minisztériumi tanács.  A minisztériumi tanács döntését viszont a miniszter, Klebelsberg Kunó nem veszi tudomásul, így fölmenti a költőt. 1925–1933 közt Babits szerepe a Nyugatnál is megváltozik.  1929-ig szerkesztőként szerepel (Gellért Oszkár és Osvát Ernő mellett).  Osvát öngyilkossága után kétségessé válik a lap jövője; ok még: a 24 ezer pengős adósság miatt a lapnak csődeljárást kellene kezdeményeznie maga ellen.  1929–1933: Babits és Móricz együtt jegyzi a lapot, Gellért Oszkár a felelős szerkesztő lesz. A két szerkesztő

ellentéte miatt várható volt a konfliktus  Más ideálok vonzzák őket.  Móricz a XIX. század végi realista próza, a naturalista regény- és embereszmény és a pozitivizmus hagyományait követi Adyt mondja a legnagyobb zseninek Megvan benne a közvetlen politizálás vágya  Babits kezdettől az autonóm irodalom és kritika elveit hirdeti.  Nem egyformán értékelik a folyóirat múltját és jövőjét.  „Móricz kevesellte, időnként hiányolta a nemzeti irányultságot, túlzottnak tartotta a lap »exkluzivitás«-át, kárhoztatta arisztokratizmusát, »perverz pesszimizmusá«-t.” (145) Célja: egy olvasmányos közlap, amely közelebb áll a magyar élethez Bővíteni akarja az olvasótábort, pl a határokon túlra  Babits: „Folyamatosan és egyformán ellenezte az olvasóknak teendő engedményeket. Változatlanul hirdette az önelvű és öntörvényű művészet eszméjét” (145)  Csak három számot állítanak össze konfliktus

nélkül.  Babits 1930-ban kilép a szerkesztőségből, és a lap vers- és kritikai rovat vezetője lesz (bár az impreszszumban továbbra is szerkesztőként szerepel).  A Nyugat a költő helyzetétől függetlenül továbbra is fontos fórum számára; itt jelennek meg pl. az Ady-hagyomány értelmezéséhez kapcsolódó írásai.  A kettészakadt irodalom (1927)  Személyi ügy? (1928) Ady újraértékelése  Ennek intézményes igénye 1928-ban jelentkezik; kezdeményezők: a csehszlovákiai Balogh Edgár, a székely Csoma Jenő, Gergely Pál és Hajdú Dénes, valamint a jugoszláviai Herceg János (egy nagy Ady-ünnepet akarnak szervezni).  Hevesi András (Széphalom, 1928): „Legfőbb ideje, hogy mindenki elismerje Adyt [] és meginduljon az Ady-kritika, az Ady-revízió nagy munkája.” (148)  A revíziót az 1929-ben induló A Toll kezdeményezi.  Vészi József cikke  Kosztolányi: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről

Ezt többen Kosztolányi 1906-os dühe és féltékenysége folytatásának vélik (akkor émelyítő, kiállhatatlan és üres poseurként jellemezte). 57 Az antológia kapcsolatba kerül a politikával is. Egyrészt azért, mert egy angol sajtómágnás és miniszter, Lord Rothermere (aki az Igazságot Magyarországnak! mozgalom egyik vezetője, és lapjaiban síkra száll a trianoni békeszerződés revíziója mellett) kétszáz dollárral támogatja a kiadását, másrészt azért, mert a Magyar Revíziós Liga elnöke, Herczeg Ferenc ír hozzá előszót. 66  Babits válasza Kosztolányi cikkére: Személyi ügy? (Ebben Adyt a Vörösmartyk és Petőfik közé sorolja.) „Babitsot Kosztolányi megszólalása erősen érintette. [] valamikori egyetemistatársa birtokában volt az 1906. február 21–22-én kelt válaszlevele, melyben az Új versekről ezt írta: »Igaza van: Ady Endre émelyítő poéta: ez a legtalálóbb szó rá: azt hiszem nincs a világirodalomnak

alakja, akinek művei oly intenzív hatással volnának a hányószervekre.« Tarthatott attól, hogy ez az írás bármely polémiában felmutatható (Kosztolányiban később fel is merült ez a gondolat Babits a levél közzététele esetén komolyan foglalkozott az öngyilkosság gondolatával)” (149) - -  A kérdéshez többen is hozzászólnak, pl. Zilahy Lajos, Márai Sándor, Kassák Lajos, Ignotus, Dutka Ákos, József Attila, és a zárócikket (Az Ady-ankét vége) író Zsolt Béla.  Az Ady-vitához kapcsolódik Az írástudók árulása c. Babits-írás is (Nyugat, 1928) Baumgarten „örökalapítvány”  1927: meghal Baumgarten Ferenc Ferdinánd, aki alapítványa irodalmi végrehajtójának Babits Mihályt kérte föl.  „Az alapítvány azonban csak két évvel később kezdette meg a működését. A végrendeletet ugyanis »elmezavar, illetéktelen befolyásolás, hibás örökösmegnevezés« címen a fivérek, Baumgarten Sándor és Ignác

megtámadták. Magyarországon és Németországban is sajtóháború kezdődött” (154–155) (A felek végül megegyeznek.)  Az alapítvány mellett megalakul egy tanácsadó testület, amelynek első elnöke Ambrus Zoltán lesz.  Az alapítványi ügyvivő Basch Lóránt lesz, az irodalmi végrehajtó Babits.  Az alapítólevél meghatározza, ki kaphat támogatást.  A díj nem a tehetség utólagos jutalmazása.  Nem karitatív segítség.  „ olyan alkotók felszabadítása, »akiknél minden reménység megvan arra, hogy ezt az anyagi könnyebbséget« »eszményi célú munkák alkotására« használják föl.” (185)  Nem kaphat díjat, akinek a munkája nyilvánvalóan politikai agitációs eszköz.  Az sem kaphat díjat, aki csak az irodalmi divatot követi, vagy célja a könnyű érvényesülés.  Korlátozást jelent a „kormányhatósági főfelügyeleti jog”; vagyis: nem kaphat díjat, aki büntetett, vagy per folyt ellene. Pl Pap

Károly és Kassák Lajos, akik végül a minisztérium megkerülésével, segélyként kaptak egy, a díjhoz hasonló összeget.  1927 január végétől díj- és segélykérő levelek árasztják el a költőt. „Babits Mihály és Basch Lóránt dr már szinte alig mernek kimozdulni a lakásukból.” (157)  Déry Tibor számára nagynénje kér támogatást.  Révész Béla, Marconnay Tibor és a nyomorgó Zelk Zoltán és Nagy Lajos önmagának kér.  Osvát Ernő és Berda József öngyilkossággal fenyegetőzik.  Szilasi Vilmos gratuláló levelet ír Babitsnak: „Végre egy látható jele annak a hálának, mellyel neked az egész magyar nemzet tartozik. Főleg annak örülök, hogy lehetőséget kaptál a magyar irodalom egész fejlődésére befolyást gyakorolni, s hogy – amire talán még ember soha annyira nem született, mint te, – a jövendő irodalmi generatio nevelője lenni.” (157)  Az első díjazottak (1929): Elek Artúr, Erdélyi József,

Farkas Zoltán, Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, Osvát Ernő, Schöpflin Aladár, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő. Rendkívüli segélyt kap Gulácsy Irén és Harsányi Kálmán, Horváth Henrik. 1928: Babitsék örökbe fogadják Török Sophie testvérének, Tanner Bélának és Babitsék cselédlányának gyermekét, Ildikót. „A halál pitvarában” - Babits 1920-tól rendszeresen betegeskedik, többször kell befeküdni klinikákra, szanatóriumokba. 1933 februárja: Móricz bejelenti Babitsnak, hogy kilép a szerkesztőségből, és ha Babits veszi át a lapot, eltekint a Nyugattal szembeni tizenhatezer pengős követelésétől. Babits és Gellért Oszkár lesz a szerkesztő, de Babitsnak minden közleményre nézve vétójoga van. (Babits így gyakorlatilag a Nyugat egyszemélyi irányítója lesz.) Babitsnak el kell hárítania a csődveszélyt is; az 1933-as adósság nagy részét barátai segítségével össze tudja szedni, egy kisebb összeget viszont nem.

 Ehhez barátja, Kornfeld Móric báró segítségét kéri (Kornfeld adományával sikerül elkerülni a csődöt).  Folyamatosan segít Hegedűs Lóránt és köre is.  A pénzügyi nehézségek megmaradnak, így 1935-től havonta csak egyszer jelenik meg a folyóirat.  A megjelenést nehezíti Babits betegsége is.  A szerkesztésben többen is segítenek, pl. Schöpflin Aladár és Illyés Gyula 67  - - - - - „ 1938-tól, Babits állapotának fokozatos rosszabbodásától, egyre inkább Illyés Gyula »szerkesztette« a Nyugatot.” (182)  a Nyugat 1933–1941 között  Őrzi az első generáció szellemét (a szerzők művei közlésével, a róluk írt nekrológokkal és tanulmányokkal).  Változás: a vezető műfaj az esszé lesz; okok:  a műfaj európai térhódítása  Huizinga, Ortega és Julien Benda népszerűsége  a műfaj magyarországi előtörténete (pl. Kemény Zsigmond, Péterfy Jenő, Németh László és Szekfű

Gyula művei)  A Nyugatban föltűnik egy „esszéíró-nemzedék”: Halász Gábor, Cs. Szabó László, Szerb Antal, Hevesi András. „Ők nemcsak művelték a »szép írás«-t, hanem tágították is annak határait” (184) 1934-től szívpanaszai egyre fokozódnak, és vesekőrohamok is kínozni kezdik. 1934 végén a Magyar Rádió hangtechnikusa hívja föl Török Sophie figyelmét férje asztmatikus nehézlégzésére. Több gégevizsgálat után megállapítják, hogy Babitsnak nem asztmája van, hanem gégerákja Babits nem akarja megoperáltatni magát. Egy orvos azt ajánlja Baschnak, hogy a vizsgálatok megismétlésére és a gégeműtét elvégzésére Rudolf Nissen specialistát kérjék föl. Nissen 1937 szeptemberében érkezik Budapestre Babits már számít a halálra, a fulladásra; ezt több versében is megjeleníti.  Tizenhárom párvers  Balázsolás 1934, Nyugat: Nemzet és Európa (tanulmány).  Babits ezzel az írásával Julien Benda

Beszédek az európai nemzethez c. könyvéhez kapcsolódik  Benda elképzelése: „ a nemzetek helyébe lépő »európai nemzet« megvalósításához az egyeseknek fel kell áldozni a maguk identitását, ezelőtt azonban létre kell hozni »az egységes európai nemzet lelki feltételei«-t.” (169)  Amit Babits elfogad: „a nemzeteket arra kell nevelni, »hogy tudjanak áldozatot hozni az emberiségért«”. (169)  Viszont az egységes európai szellemnek a nemzeti kultúrákból kell fölgazdagodnia, és az európai nemzetnek magában kell hordania az egyes nemzetek örökségét. Babits a háborús végveszélyről több írásában is szót ejt.  Mit tegyen az író a háborúval szemben? (1934) Kezdete: „Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Ami küszöbön áll, az emberi kultúra öngyilkossága.” (170)  Békekiáltvány (1935; az előző szavakkal indítja ezt a fölhívást is)  Mai magyarok – a régi magyarokról (1936)  egy

Széchenyi-tanulmánya  Tömeg és nemzet (esszé): előrevetíti az európai jövőt, amikor Magyarországot is elárasztja a zsarnokság és a barbárság.  Áldás a magyarra (vers): szembeszegül a közhangulattal. 1935: Babits fölkérést kap Romániából, hogy vegyen részt egy ankéton és egy írói találkozón.  A költő ezt örömmel veszi (végiglátogatná fiatalkora kedves városait: Nagyváradot, Kolozsvárt, Brassót és Fogarast).  A román kultuszminisztérium azonban nem engedélyezi a költő számára a beutazást, még Erdély művészeti „főfelügyelője”, a Nyugat egykori munkatársa, Emil Isac sem tudja ezt elérni. 1938–1941: aktuális probléma lesz a nemzeti létezés és önmeghatározás.  Magyarok könyvtára címmel elkezdenek öt füzetet terjeszteni.  Illyés Gyula: Ki a magyar?  Szabó Zoltán: Két pogány közt  Féja Géza: Kurucok  Ortutay Gyula: Rákóczi két népe  Erdei Ferenc: Kossuth Lajos azt üzente

 Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? (1940) 1938 februárja: a költő Balázs-áldást kap, megáldoz, és Nissen másnap megműti. Babits a műtét következtében elveszti hangját, amelyet csak május elején nyer vissza „A nyarat Esztergomban töltötték. Az utolsó »derűs nyár«, ahogyan Török Sophie emlékezett rá később, nem remélt nyugalomban és munkában telt.” (165) 68 - - 1938 novembere: a költő megkezdi a hosszadalmas rádiumkúrát; erről ír Gondolatok az ólomgömb alatt c. esszéjében (a kis kamrával szembeállítja a világot, amely egy roppant kínzókamra). 1939 tavasza: az első bécsi döntés értelmében visszacsatolnak területeket Magyarországhoz, illetve megszületik a két „zsidótörvény” (ezek előbb húsz-, majd hatszázalékos kvótát engedélyeznek bizonyos értelmiségi és ipari-kereskedelmi szakterületeken; zsidónak tekintenek mindenkit, ha a két szülő közül egy, vagy a négy nagyszülő közül

kettő zsidónak született). Központi probléma lesz a faji kérdés.  Szekfű Gyula: Időszerű történeti munkák (tanulmány; Magyar Szemle, 1939 márciusa); a szerző a középosztály nem magyar származású részének a magas arányával foglalkozik, illetve a magyaros magyarok problémáival.  Németh László: Kisebbségben (1939)  Szekfű cikkének a fölszólítására íródik ez a tanulmány.  Németh az asszimiláció problémáját kivetíti a magyar irodalomtörténet egészére.  Fogalomhasználata: „mélymagyar” – „hígmagyar” – azt értelmezi, hogyan veszett el a magyar a magyarban.  Többen elhatárolják magukat Németh tanulmányától (pl. Cs Szabó László, Gogolák Lajos)  Babits válasza Németh írására: Pajzzsal és dárdával (Nyugat, 1939 augusztusa) Pajzzsal és dárdával: „Egy egész korszakot el lehet marasztalni, mert az ősi, sűrű magyar íz hiányzik íróiból; viszont néha az is gyanús, ha megvan,

idegen vérre vall, neofita buzgalomra, mint Dugonicsban, Gvadányiban; Kisfaludy Károly elég jó osztályzatot kap, sőt Petőfi apjává lép elő, noha tudjuk, hogy Petőfi nem sokra tartotta mint írót. De hát az irodalmi érték nem számít ebben az osztályozásban Eötvösről például elismerhetjük, hogy nagy író, mégis baj van vele, mert barátai Pepinek hívták. Igaz, hogy Széchenyit is Stefinek hívták, Széchenyi azonban tragikus hős, aki, mint Berzsenyi, mint Kemény, mint Ady, elfulladt a saját dicsőségében, a környező »híg szellem« csapdáiban, nyilván mert nem volt eléggé hígmagyar. Ellenben ha Vörösmartyval, Arannyal történt ugyanez: az természetesen azt mutatja, hogy nem voltak eléggé mélymagyarok Így akár Petőfi fölé állíthatom valamelyik mai kedvencemet, mert ő már azt is ismeri a népköltésből, amit csak Bartókék tártak föl” (173)  - - Szilasi Vilmos írása Török Sophie-nak Babits válaszáról:

„Miska cikke a Nyugatban nagyon boldoggá tett. Bámulatos, hogy mindig bátor az igazságok mellé kiállni, ily szépen és ily meggyőzően, mikor azok a legnépszerűtlenebbek.” (174) A Szellemi Honvédelem Naptára („nemzeti breviárium”)  Szabó Zoltán kezdi szervezni 1939 novemberében.  Célja: demonstrálni, hogy a legjobb magyar költők és írók melyik oldalon állnak a politikai gondolatok háborújában.  Szabó írást kér és kap a következő szerzőktől:  Illyés Gyula  Kassák Lajos  Kodolányi János  Márai Sándor  Móricz Zsigmond  Sík Sándor  Szabó Dezső  Cs. Szabó László  Tamási Áron  Veres Péter  Babits e naptár számára írja meg Ezerkilencszáznegyven c. versét, amely „vezércikk helyett vezérvers” lesz. A költőnek 1940 elejétől ismét légzési nehézségei vannak, október közepén ismét elveszti a hangját, és december közepéig csak néha tud megszólalni. „Ettől kezdve a

halála pillanatáig tudott ugyan beszélni, a beszéd azonban nagyon fárasztotta” (167) Amikor Babits nem tud beszélni, környezetével írásban érintkezik (Beszélgető füzetek). Babits továbbra is elhatárolja magát a napi politikától (szerinte a politikai szerepvállalás ellehetetleníti a szakmai közösségvállalást), és ezért nem ad egyetlen sort sem a Nyugat ellenében alapított Napkeletnek. Babits a „szellem emberének” tudja magát, pl. Szekfű Gyulával vagy Kodály Zoltánnal együtt Ők a maguk eszközeivel akarják befolyásolni a politikát, és részt akarnak venni a jövő formálásában. „Úgy voltak hűek nemzetükhöz, hogy folyamatosan az emberiség részének tekintették magukat.” (169) A Nyugat szerkesztőségében fölmerül a gondolat, hogy értelmezni kellene a korszak alapkérdését, az „egységes magyarság” problémáját. Magyarországi és romániai magyar írók írják meg a véleményüket, majd 1941 januárjában Babits

készít egy összegző írást. 69 - - Babits a betegsége alatt is sokat dolgozik.  1934: Az európai irodalom története (első kötet)  1935: Az európai irodalom története (második kötet)  1936: Az európai irodalom története (átdolgozott és bővített kiadás)  1937: Hatholdas rózsakert (novellagyűjtemény)  1939  Keresztül-kasul az életemen  Jónás könyve  1940: Isteni színjáték  1941: Írók két háború közt Babits és József Attila kapcsolata  1923: első találkozásuk (Juhász Gyula jubileumán).  József Attila abban reménykedik, hogy Babits ismeri a Szépség koldusát, és talán véleményt is mond róla neki. Az ünnepség miatt azonban a „legnagyobbnak mondott élő magyar költő” ideges, és ezt a fiatal diák személyes mellőzésnek érzi  1928: következő találkozásuk a Fiatal írók előadóestjén. Az est után József Attila is megjelenik Babitséknál  1929, Palota-Újpest c. lap:

Acsády Károly a Szépség koldusa és a Nem én kiáltok kötetek alapján József Attilát jelentős költőnek tartja, és reklamálja a költő Baumgarten-díjának elmaradását Ráadásul a Napkelet pályázatán a költő „csak” dicséretben részesül, és úgy érzi, ebben benne van Babits ellenérzése is.  Így József Attila 1929-ben Babits megtámadására készül; több dolog is növeli indulatát:  Babits és Móricz leveszi a Nyugatról az általa becsült Ignotus nevét.  Németh László erősen elmarasztaló kritikát ír a Nincsen apám se anyám kötetről, amely mögött József Attila Babitsot sejti.  Ehhez hozzájárul a többi fiatal költő és író indulata Babits „túlhatalma” ellen.  Hozzákezd Az istenek halnak, az ember él c. kötet bírálata megírásához; ennek közreadásáról Komlós Aladár és Németh Andor megpróbálja lebeszélni, a még mindig megbántott Hatvany pedig rábeszélni  József Attila tanulmányát

végül A Toll jelenteti meg (1930). „Ha kezdő költő lett volna Babits Mihály [] s ez lett volna az első könyve, akkor meg azt írnám, hogy néhány sora kétségtelenül tehetségre vall. De a könyv egésze mégis kétségessé teszi a tehetség kifejlődését Sokat kell még tanulnia Verseit pedig tartsa hét esztendeig az asztalfiában és ne adja ki barátai unszolására sem. Hogy hozzáértőkkel való érintkezése mégis legyen, egyik-egyik kísérletét be-beküldheti módjával valamilyen kisigényű lapnak” (192–193)        58 József Attila később elmondja Babitsnak a cikk történetét, de az idősebb költő (aki Török Sophie szerint igazán haragudni sem tudott), nem haragszik. Ennek bizonyítéka, hogy Babits javasolja József Attila két versének fölvételét az Új anthológia Fiatal költők 100 legszebb verse (1932) c gyűjteménybe A fiatal költő később engesztelésül több verset is küld Babitsnak, illetve

bocsánatkéréssel segélyt kér tőle (kap is 300 pengőt, amelyért nagyon hálás). Jelek, hogy Babits tényleg nem haragudott a költőre:  Az 1933 márciusában küldött verseiből a Lassan, tűnődve címűt áprilisban közli a Nyugatban.  A júniusban elküldött Ódát a júliusi számban közli.  A Versenyt az esztendőkkel! c. kötetet a következő dedikációval küldi el József Attilának: „József Attilának szívesen küldi Babits Mihály” (194.) József Attila is megbánja a konfliktust; ez több versében is megjelenik.  [Magad emésztő] – fölsejlik az elmulasztott találkozások lehetősége  Mint a gyermek – Ez a vers 1935-ben jelenik meg a Nyugatban (József Attila a következő két évben nem ad verset a folyóiratnak). Babits 1932-től figyelemmel kíséri József Attila pályáját. József Attila a Medvetáncért megkapja a Baumgarten Alapítvány kisdíját (1000 pengő). 1936-ban úgy döntenek, hogy a Baumgarten Alapítvány

évdíját Kassák és József Attila kapja. Kassák azonban a múltja miatt nem részesülhet a díjban, József Attila viszont maga teszi lehetetlenné a jutalmazást. Ugyanis A Reggel c újságban megjelenik Én nem tudtam c verse, „Babits Mihálynak hódolattal” ajánlással Ez viszont csapdahelyzetbe hozza az irodalmi kurátort, mert éppen akkoriban azt híresztelik, hogy csak az kap Baumgarten-díjat, aki verset ír Babitshoz Így a döntést meg kell változtatni58 De Babits mindenképpen segíteni akar a költőnek, így ismét kisdíjat ad neki. 70  1937: Babits megígéri Szántó Juditnak, hogy József Attila megkapja a díjat 1938-ban. „Hozzám már hűtlen lettek a szavak” - - 59 1937 februárja: Babits tudomást szerez róla, hogy nehézlégzését gégedaganat okozza. 1938 februárjában megműtik, hangját elveszti, majd májusban visszanyeri. Nyáron jobban érzi magát, és feleségével Esztergomba utazik. 1938 nyara: megírja a Jónás

könyvét.  Bóka László: „a holtig helytálló, a békén szenvedő, az igazság győzelmében rendületlenül hívő, az Istenben elpihenő ember művét” dicséri benne. (200)  Lukács György: a művet „az egész babitsi élet megtagadásaként, késői rádöbbenésként értékelte, annak beismeréseként, »hogy az igazi költői nagyság prófétai elemek nélkül nincs és nem is lehet«”. (200–201)  A mű azonban nem én-kifejezés, hanem egyetlen történet három változatát59 lényegíti át.  E „hosszú vers” célja az önelvű szövegalkotás. 1939: távoli rokonoktól megkapja az „árja származást” igazoló iratokat. 1940: „San Remóban a költő átvette az 50 ezer lírás irodalmi díjat, mellyel »azt a külföldit jutalmazzák, aki az olasz szellem külföldi megismertetése terén szerzett legtöbb érdemet«” (202.) 1941. augusztus 4: Babits nem sokkal éjfél előtt meghal „A Kerepesi úti temetőben temették el augusztus

7-én a főváros által adományozott díszsírhelyen. A ravatalozóban és a sírnál a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Nyugat folyóirat, a Baumgarten Alapítvány, az Országos Sajtókamara, a Vajda János Társaság és a Francia Becsületrend képviselője búcsúztatta. A halálhír órájában Szabó Lőrinc ezt írta róla: »Az emberiségnek néhány évezred során csak húsz-harminc olyan költőzsenije született, mint ő.«” (205) a három változat: a héber irodalmi alkotás, az ószövetségi interpretáció és Josephus Flavius kompilácója 71 VI. Babits Mihály (1883–1941) prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi Rába György: Babits Mihály: ld. V tétel Sipos Lajos: Szövegépítés és szövegalkotás Babits Mihály Timár Virgil fia című alkotásában - - - - 60 A Timár Virgil fia c. (legnépszerűbb) Babits-regény fogadtatása  Nyugat, 1922: Kosztolányi a szerző legjobb prózai írásaként

köszönti a művet.  A szerkezet zártságát hangoztatják: Benedek Marcell, Keresztury Dezső, Rába György és Szerb Antal.  Bóka László: az elkerülhetetlen szellemi magányosság művészi megfogalmazását dicséri. Más utat jár be, mint a többi regényében60: azokban van valami centrális életélmény vagy gondolkodásélmény, amelyet Babits a belső képzeletével újrarajzolt. A Timár Virgil fiában nincs ilyen centrális élmény „A szöveg központjában a szerző személyes életéhez nem kapcsolódó probléma: a mindent kitöltő Isten-élmény megélése, ennek az élménynek a fokozatos háttérbe kerülése, majd a benne való újbóli teljes feloldódás jelenik meg.” (459) Amit a szöveg fabuláris szintje sugall: az emberi lényeg egyetlen autentikus lehetősége a hitnek mint dogmának és történelemnek a megélése. Babits ezt a jellemzésmód megválasztásával szuggerálja (fölcseréli a nézőpontokat).  A szerzeteseket a

mindentudó író külső pozíciójából mutatja be.  Timár Virgil kiemelése: dr. Horváth Vince házfőnök szemszögéből ábrázolja  Timár a házfőnök szellemi-etikai értékkörnyezetébe kapcsolódik be, és így a figyelem a pap szellemi-etikai lényegére irányul. Végig megmarad a jellemzésbeli kötöttség: a rendtársakat a világi örömökhöz való viszony jellemzi, Timárt eszméi, erkölcsi és transzcendentális céljai. A szerzetesi életmódra utalnak Timár szobájának a bútorai, illetve könyvei (Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos, Aquinói Szent Tamás). Timár egy teljesen zárt világban él, erre utal állandó napirendje is. Timár másik fontos vonása: a tanári munka szeretete.  Az író ezt a mozzanatot lassan bontja ki.  Először két kívülálló utal rá: Horváth Vince és Szádi Márk.  Az eszmei lényeget maga Timár fogalmazza meg (három önminősítő belső beszéd).  1.: általánosságban fogalmazza meg

a vezetésre szoruló diákok külön rendelését  2.: Vágner Pistára koncentrálva a maga külön életéről elmélkedik  3.: a tanári szeretet azon személyes darabjaira gondol, amelyeket átadott Pistának, és amelyek majd továbbélnek tanítványában. „A tanítványok iránti általános szeretet így változik át Timárban egyetlen diák iránt megnyilvánuló személyes szeretetté.” (461) Timár akkor lép ki tökéletes, zárt világából, amikor meglátogatja tanítványát (így egy időre elveszti külső és belső biztonságát). Sőt élete már a látogatás gondolatára is megváltozott A látogatás pedig igazolja félelmeit.  Megrázó a környezet, a Stirling-ház. A gólyakalifa, Kártyavár, Halálfiai, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom 72   - - - - - Ugyanakkor Pistáék lakása tagadja a környezet piszkát, és Vágner Lina tisztátalanságát. A nyomor és a szenvedés látványa fokozatosan megváltoztatja

Timárt: a tanítvány iránt érzett személytelen szeretete szinte apai szeretetté változik. Timár új célt talál (az égi helyett földit). Teljesen föloldódik a szeretetben, amikor elrendezi Bögöziéknél Pista sorsát. Az olvasásban is egyetlen szempontja marad: hogyan fog az olvasottakról beszámolni Pistának. Minél jobban elmerül ebben a szeretetben, annál többet veszít régi énjéből. Lassan hozzá nem méltó érzések is föltűnnek benne, pl. féltékeny lesz Bögöziékre vagy betegnek tetteti magát, hogy magára vonja a fiú figyelmét. Timár és Pista lassanként eltávolodik egymástól.  Pista először örömmel és büszkeséggel fogadja a tanár ragaszkodását.  Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy a Timár által rajzolt kör túl szűk a fiú számára.  A fiú elbizonytalanodik hitében, majd végleg dacossá válik, amikor elolvassa Vitányi Vilmos könyvét.  A szakítás nem olyan, amilyennek Timár képzelte. Vitányi

váratlan megjelenése mindent megváltoztat  A fiúnak választania kell a két férfi közt. Vitányi vonzóbb számára, mert ő a szabadgondolkodás és a liberalizmus embere.  Timár rájön, hogy senkibe nem vetítheti bele saját céljait; egyedül az Isten szerelméért érdemes élnie. „A ciszterci tanár sorsában, a fabuláris szinten így lett szövegszervező elv a valóság és a metafizikum, a besulykolódott alázat és az emberi lázadás ütközése, a megélt, az elveszített és az újra megtalált hit problémája.” (463) A regény fabulája: egy Sót nevű kisváros ciszterci gimnáziumában kiderül egy diákról, hogy törvénytelen. Az anya a halála előtt értesíti a valódi apát, egy budapesti újságírót, aki magával viszi az érettségi előtt álló fiát, nem hagyva, hogy az osztályfőnök tovább segítse a fiút. Timár a maga életeszményét a szentek példájából építette föl.  Szent Ágnes életéből veszi a Krisztushoz

való föltétlen hűség parancsát.  Siennai Szent Katalin adja az Istentől vezérelt okosság példáját. Olvasmány-párhuzamok alapján értékeli Vágner Pistát is (Tertulliánként képzeli el a legszívesebben). Megjelenik a vallás gyakorlati szintje.  A szőlőmunkások és a Stirling-ház lakói is a hívek kötelező köszöntésével fordulnak Timár felé (nem a populáris változattal, hanem a latin megfelelőjével).  A diákok mindennap járnak misére.  Vasár- és ünnepnapokon mindenki templomba megy.  Fontos a gyónás és a szentségek vétele.  Része a regény életének az imára szólító harang is. Vitányi Vilmos megjelenése  Először őt is a környezete minősíti.  Bútorai a fölösleges fényűzést demonstrálják (ez már előrevetíti a Timárral való konfliktusát).  Belső beszéde utalásai csak a személyes érvényesülésre és az élvezetekre vonatkoznak.  Timár belső beszédében mindig egy általános

tudás lesz mozgósítva, míg Vitányinál egy személyes rész-tudás (pl. előre összeszedi a Szent Ágostontól való idézeteket)  Álságosságát jelzik a kiforgatott latin mondások is (pl. nihil errare non est humanum) A történetet tehát sok minden bővíti.  Timár és Vitányi utalásai és belső beszéde  a szövegmondó utalásrendszere (ezeken a pontokon a szöveg külön távlatot kap)  bizonyos szóalakok („lelkes pedagóg”: az eredeti végződés nélküli alakok a történés idején már a passzív szókészletben voltak jelen)  kulturális utalások (Goethe és Kant idézése Timár viselkedése kapcsán)  a szerzővel azonos tudású szövegmondó egyéb kijelentései, pl. orvosi kifejezések (az aboulia 1916-ban jelent meg először a magyar nyelvű szakirodalomban) Intertextuális kapcsolatok:  A Timár Virgil fia más szövegek bekebelezésével, transzformációjával jött létre.  A szöveg pretextusa: Vergilius Aeneise, Szent

Ágoston Vallomásai, a Biblia és a hagiográfia egy része.  A legegyszerűbb intertextuális alakzat: a szövegátvétel (Vergilius hozzákapcsolása a pap világához).  A „tárgyak néma könnyei” fölidézik a Trójából menekülő Aeneas sorsát, aki Karthágóban könnyezve figyeli a templomépítést.  Az előző hely Didó életére is utal. 73  Didó hűségesküt tesz meghalt férje emlékére, és ezt szegi meg, amikor beleszeret Aeneasba, majd öngyilkos lesz, miután a hős elhagyja.  Timár akkor olvassa újra ezt a részt, amikor meg akarja szegni a maga fogadalmát.  Vergilius jelenetéből itt új jelenet képződik. Timár lehetséges sorsa a halál, ha megszegi örök fogadalmát, vagyis Isten szeretetét fölcseréli vagy kiegészíti egy halandó szeretetével - Vitányi Vilmos is patrológiai tudásával akarja elnyerni Timár Virgil bizalmát; ez a tudás viszont csak Ágoston életének pikáns mozzanataira és bibliai közhelyekre

szorítkozik. - A szöveg elején csak Timár Virgilt és a házfőnököt jellemzi a bibliai helyekkel értelmezhető életstratégia. - „Amikor Timár Virgil a külön szeretetébe fogadja Vágner Pistát, nemcsak feloldja magányát, szerzetesi elszigeteltségét, hanem a szeretetmegosztással elhagyja a számára kijelölt üdvösség-utat is.” (469) - Az utolsó részlet bevezető gondolata: retrospektív autotextus: „Visszautal egyrészt magára az eposzra, másrészt a Szent Ágoston különböző műveiben szavakba foglalt szeretetfelfogásra.” (470) - A szerző tudatosan feszíti szét a szöveg kereteit, és az olvasó fölépítheti a maga számára a szöveget. - Lehetőségünk van rá, hogy a szöveget a ricoeur-i naiv olvasó szintjén olvassuk, de arra is, hogy intertextuális olvasással visszatérjünk az indukáló szöveghelyekhez, és a művet így az idegen szövegek transzformációjaként is értelmezzük. - „A szövegépítés és a szövegalkotás

módja [] nyilvánvalóvá teszi: a személyesen megélt élettől talán itt távolodott el leginkább Babits, s itt került legközelebb ahhoz a metódushoz, amelyik a késő modern, sőt: posztmodern korszak prózateremtésének a sajátja lesz majd.” (470) VII. Kosztolányi Dezső (1885–1936) költői pályája Rónay László, Kosztolányi Dezső Az öneszmélés évei - - 61 Kosztolányi Ágoston: a költő nagyapja, akinek a szabadságharcos vitézsége és üldöztetése élénken élt a családi hagyományban (Amerikában ismerkedik meg azzal a polgári életformával, amelyet Szabadkára települve megpróbál önmagának is kialakítani). Kosztolányi Árpád: a költő apja; felesége, Brenner Eulália szintén polgári családból született. A nagyapa zsarnokian igyekezett befolyásolni unokája nevelését, az apa szintén szigorú volt, az anya viszont szeretettel árasztja el. Kosztolányi így egyetlen alkalmat sem mulaszt el, hogy dicsekedjen anyja

szépségével és kedvességével. Tízéves koráig sokat betegeskedik. Tízéves, amikor meghal nagyapja: „későbbi vallomása szerint ez a fájdalmas élmény szabadította fel belőle a költőt”. (8) A szabadkai gimnáziumban tanul.  Ötödikes korában magaviselete „kevésbé szabályszerű”, mert március 15-én nemzeti fölbuzdulásból nem hajlandó iskolába menni.  Hatodikban egy társával Előre címen újságot szerkeszt és ír.  Szerelmes: verset ír Szandához, és rajong a vaskereskedő feleségéért.61  Szinte válogatás nélkül olvas: Béranger, Bürger, Jókai, Heine, Petőfi, Szabolcska Mihály.  Széchenyiről írt pályaművével elnyeri az iskola nagydíját.  Már akkor a rím művésze, pl. történelemórán így felel Kossuthról: „Kossuth Lajos élete meglehetősen monoton. Született Monokon” (10)  Az önképzőkör tanára ki akarja javítani dolgozata vélt magyartalanságát, Kosztolányi pedig megsérti a tanárt.

Ezért kizárják, és az utolsó osztályt magántanulóként végzi (Szeged, Szabadka)  Jelesre érettségizik. Pesten a magyar–német szakra iratkozik be. Kosztolányi számára Budapest a fölfedezések városa: barátságba kerül Babitscsal és Juhász Gyulával. Mindenkinél nagyobbra tartja Nietzschét, és nagy hatással van rá a Négyesy-szeminárium. 1904: beiratkozik a bécsi egyetemre (filozófiai előadásokra jár, és nagy nyomorúságban él). 1905: visszatér Pestre. 1906-tól a Budapesti Napló munkatársa: szépirodalmi és tárcacikkeket, verseket ír, és a Párizsba távozó Ady helyett a versrovat vezetője. „De Ady ítéletei majdnem mindig hajszálpontosan célba találnak Kosztolányi ekkor még úgy váltogatja véleményét és irodalmi elveit, mint az az ember, akinek korántsem alakult ki még egységes világképe.” (16) 1907: megjelenik Négy fal között c. verseskötete Utóbbi asszony miatt unokatestvérével, Csáth Gézával mindennap

szeget vásárol, hogy láthassák imádottjukat. 74  - - Ez még a hangkeresés dokumentuma, és később (az összes versek összeállításakor) maga Kosztolányi rostálja meg alaposan az első kötet anyagát.  Azokat a motívumokat próbálgatja, amelyek A szegény kisgyermek panaszaiban rendeződnek egy lehetséges képpé.  Föltűnik a halál motívuma, amelyet általában közhelyesen ábrázol, de vannak kivételek, pl. A holtak vonatja, „mely a szonett zárt, klasszikus formájába belopja a ballada alaktalanabb vízióját”. (24)  Megjelennek Ady üres pozőrnek hirdetett motívumai.  Ő is megteremti a maga titokzatos asszonyának a mítoszát (pl. A fekete asszony c ciklus)  Erősen hat rá Komjáthy költészete.  „Nyoma sincs kezdetben e költészetben annak az egyetemes igénynek, mely Ady nagy társadalmi tablóit jellemzi. Adynál minden fojtott, izzik a visszafojtott indulattól [] Kosztolányi állóképekben lát és láttat []

megelégszik a divatos, »magyarkodó« közhelyek megverselésével.” (28–29)  Magyar szonettek c. ciklus  A kortársak szemében ez a kötet legnagyobb hatású része.  A századvég azon illuzionizmusára utal vissza, amely Jókai regényeiben is megjelenik.  Azért lettek maradandóak, mert szinte minden szempontból találkoztak azzal a konzervatív szemlélettel, amelyet pl. Gárdonyi is őrzött  A szegényeket végletek közt hányódva ábrázolja: „Hol félelmetessé, mitologikussá növesztette egy-egy képviselőjüket, hol könnyes részvéttel igazi expresszionista módján közeledett nyomorúságukhoz.” (30)  Arany és Szabó Dezső népszemléletét gyúrja össze (pl. A szegény jobbágy)  Megírásukkal Kosztolányi inkább a kordivatnak hódol (ezt állapítja meg Kaffka Margit is).  A kötet fogadtatása kedvező, „s íróját egyszeriben az újuló magyar költészet egyik vezéralakjává avatta, már-már Ady egyenrangú

társául”. (33)  A kötetről Ady is ír kritikát: ebben fogalmazódik meg először a kettejük esztétikai és erkölcsi ideáljának a különbözősége.  Ady észreveszi Kosztolányinak azt a korlátozottságát, amely csak az utolsó korszakában oldódik föl.  Ironikusan példálózik Kosztolányi műveltségével is (az ezzel kapcsolatos spontán költőiséget Ady csak látszólagos elismeréssel említi).  Ugyanakkor nem vesz tudomást a kötet költői nyelvének tisztaságáról, plasztikus erejéről. A Nyugat indulása nem hagy benne olyan mély nyomot, mint nemzedéktársaiban, és nem is kötődik olyan erősen a laphoz. 1908: megjelenik a Boszorkányos esték c. novelláskötete  A legtöbb elbeszélés jellegzetesen pszichológiai határhelyzetet ábrázol; pl. A kövér bíró: az emberben és a gyermekben élő szadista hajlam képes minden értéket lerombolni.  A kötetben nagyon sok a gyermekszereplő.  Szépek és finomak a

hangulatteremtő leírások.  Állandóan visszatérő motívum a halál.  Néhány elbeszélésben érdekesen keveredik a szimbolista sejtelmesség a freudi hatásokkal. Elsőként figyel föl Rilkére (róla 1909-ben ír fontos tanulmányt). Úton a lélek mélye felé - - - Már gyűlik Modern költők c. kötetének anyaga, amelyben francia költőktől fordít Kosztolányi sokat tanult a franciáktól.  Baudelaire-től: hogyan lehet kifejezni azokat az érzéseket, amelyeket a századforduló a morális züllés velejárójának érzett.  Leconte de Lisle-től: a forma tökéletes kimunkálásának az igényét.  Hérédiától: a drámai szonettformát. A Modern költők anyaga mutatja Kosztolányi érdeklődését.  Verlaine  Francis Jammes  Verhaeren Világszemléletét meghatározza az a nosztalgia, amely majd az Aranysárkányban tör föl erősen. Cikkeiben, tárcáiban is ír az emlékekről, és ez az alapállás jelenik meg A szegény

kisgyermek panaszaiban. A gyermekkor iránti érzékenységét növeli az 1908–1909 táján érzett árvasága, magánya. 75 Juhász Gyulának írja: „Nekem nincs senkim [] Állítólag zseni vagyok és híres író, de úgy élek, mint egy kutya. Egy ember nélkül. Egy biztató szó nélkül Minden remény nélkül” (44) - - - - A szegény kisgyermek panaszai  A mű belső keletkezéstörténetét a Tavaszi gyász c. írás mondja el  Kosztolányi úgy véli, minden értékes emlékünk a gyermekkorban van eltemetve, és ezt az eltűnt birodalmat hozza tapintható közelségbe a mű.  A gyermekkorra való emlékezés tekintetében hat rá Francis Jammes és Émile Verhaeren.  Kosztolányi később azt írja, a művet az ihlet föllobbanásában írta, de valójában szinte kezdettől erre készülődött (erre utalnak a Négy fal között c. kötetből átvett versek is)  A mű hangvétele egyéni; ok: Kosztolányi nem egyszerűen visszaálmodja a

gyermekkort, hanem az „örök mozgatókat” hozza felszínre: megjelenik a földi és az örök ellentéte, amely csak a gyermek tudatában oldható föl.  A doktor bácsi és az Ó, a halál kezdetű versek valóban a gyermek szemével nézik a világot.  Mult este én is jártam ottan  Tökéletesen fejezi ki a gyermeki szemlélet ösztönös naivitását: gyermek még nem látja, mit jelent valójában a halál, hanem megszemélyesíti azt, és találkozik is vele.  Ugyanakkor a szavakból fölsejlik a halál tragikuma is, amely már egy felnőtt szemléletmódja szerint való.  Rilke hatása: a ciklus úgy idézi a halált, mint az életet beteljesítő léthelyzetet (központi motívum: a halál).  Az Azon az éjjel c. vers már a teljes tragikumában láttatja a halált (itt érti meg, hogy valami végérvényesen befejeződik)  A többi téma is a gyermek szemével idéződik föl.  a szerelem  a valós társadalmi különbségek  Kifejezi a

vidéki élet zártságát: ezzel előrevetíti a Pacsirta környezetét, illetve azt az élményvilágot, amelyet majd a Nyugat harmadik nemzedéke él át újra.  Hat rá Verlaine legfontosabb gondolata, hogy a költészet szín és zene; ezt jelzi a Mostan színes tintákról álmodom.  Megfigyelhetők a szimbolista líra fordulatai is.  A ciklus az érdeklődés középpontjába állítja Kosztolányit. 1908–1910: sokat utazik. Budapestre visszatérve zaklatott életet él (kártya, utcalányok, polgárbosszantó tréfák); pl. a Kártya c ciklus (1912).62 Egyre jobban foglalkoztatja az írás, amelyben ekkor nagy szerepet tulajdonít a szubjektív tényezőknek.  Az írást egy fölfedező útnak tartja.  Számára minden téma, és mindent válogatás nélkül dolgoz föl.  A többiek mind érzik az író felelősségét, így Kosztolányi mindig kívül reked nemzedékén. Csak egykét jó barátja van, akitől később sem idegenedik el (a többiek lenézik

felületességéért, könnyedségéért, eleganciájáért). Bolondok (1911; elbeszéléskötet)63  Ez a kötet még jellegtelen, bár néhány darabjában megfigyelhető a modor csiszolódása.  Erőteljesen jelen van az ifjúság nosztalgikus búcsúztatása.  A bécsi asszony: mintha az Esti Kornél hangpróbája lenne.  Hrussz Krisztina csodálatos látogatása  Egy anekdotikus ötlet köré építi a történést, és nagy szerepet juttat az író poentírozó hajlamának.  Hrussz Krisztina kabaréénekesnő temetésének a leírása mutatja, hogy Kosztolányi érdeklődése változóban van: a varázslatot és a valót elegyíti a pap alakjában – ez az ellenpontozott szerkesztés lesz a későbbi Kosztolányi-novellák igaz mozgatója. Beteg lelkek (1912; elbeszéléskötet)  Darabjaiban megfigyelhető Kosztolányi elbeszélő módszerének a finomodása.  Tréfa: a kegyetlenség fokozása az abszurditásig.  A pap: fölvillantja a

tömegszuggesztió kérdését. 62 Ekkor a budapesti élet rohamosan kezd megváltozni, és a magyar írók közül sokan öngyilkosok lesznek, mert úgy érzik, ebben a világban nincs szükség a szó vigaszára. Más írók elfogadják a kihívásokat, és lázadva, gőgösen élnek (pl Ady és Kosztolányi). 63 Ebben és a következő kötetben figyelhető meg Kosztolányi elbeszélő módszerének a finomodása. 76  - - Vakbélgyulladás (Appendicitis): Kovács János nevetségessé válik, Kosztolányi azonban kiemeli ebből a helyzetből, és a tragikus hősök közé emeli. Mágia (1912; verseskötet)  Szabó Lőrinc: a mondanivaló és a hang egyszerűsödik, és állandóak a visszaütések A szegény kisgyermek panaszaira.  Gyűlölöm magamat: Szauder József szerint a költőnek itt sikerül megteremtenie a Négy fal közöttben kialakított lírai énje megfelelőjét (az Én és pirandellói megfelelője szembesítésének problémája Kosztolányinál

a ’20-as évekig megoldatlan marad).  A kötetben erős a halálfélelem.  Jellemző a gyermeki hang és látásmód; pl. Mért nem beszéltek, én halottjaim  Magányérzése néha kozmikussá fokozódik; pl. Fohász csillagtalan éjjel  Több századvégi témát is folytat.  perditakultusz  Kosztolányi mindig nagy részvéttel fordul az utcalányok felé.  Ösztönzője: Vajda János és Reviczky Gyula.  A témát Ady tölti meg új tartalommal: a perdita hősnővé válik, és odaadó szerelmében az Életté magasztosul.  Kosztolányi más aspektusból szemléli őket: „nála a részvét és a csendes borzongás a legerősebb, mert ebben a vonatkozásban is szívesen hagyatkozik a gyermeki látás törvényszerűségeire”. (64)  haláltáncmotívum  Erre már a Négy fal közöttben is kísérletet tesz.  A Cifra halottak azon tematika folytatása, amely Bródy hőseit halálos szerelmekbe hajszolja.  Több versében föltűnik a

temetői haláltánc látomása.  öngyilkosság 1912 körül költői világszemlélete is átalakul.  Korábban csak a szépségre ügyelt.  Az eddig tapasztalt nacionalista hagyományokat szinte érintetlenül őrizte magában.  1912. május 23-án azonban találkozik a forradalmi tömeggel, de Babitshoz hasonlóan ő is a forradalom látványától visszariadó értelmiségiként szemléli az eseményeket. Ugyanakkor meglátja a nap lényegét. Ezt bizonyítja Emlék 1912 május 23-ról c írása (itt sem politizál, mert nem érzi föladatának): „Egy proletáranya leül a villamos-sínekre, a gránit kockákra, a korzó máskor legforgalmasabb pontjára, határtalan dölyffel és biztonsággal. Kiveszi nyiszlett mellét és a csecsemője szájába dugja Tudja, hogy nem jöhet villamos A kis proletár dőzsöl a tejen Fölötte a holdas végtelen, mögötte egy izgalomtól beteg város Az anya piros kontya messze világít a sötétben. Budapest hagyja, hadd üljön

ott legárvább leánya, hadd boruljon gránit mellére, és higgye – legalább huszonnégy óráig –, hogy a föld és az ég mindenkié. Ebben a pillanatban övé a város” (66–67) - 1913: feleségül veszi Harmos Ilonát.64 Modern költők (1913; műfordítás-gyűjtemény)  Kosztolányi az eredeti verset nyersanyagnak tekinti, és ízlése szerint fordít (sorokat hagy ki, vagy told be).65  A kötet nagy hatású.  Németh László: nyolcadikos diákként ebből tanulta meg több európai nép költőinek a nevét.  Tóth Árpád: „E módszert lehet kifogásolni [] de senki sem tagadhatja, hogy egy költemény különös, éltető hőfokát ily módon lehet előgalvanizálni a legsikeresebben a fordítás nyelvének idegenül húzódó szavaiból.” (68) Világháború és forradalmak - Kosztolányi ekkoriban szkeptikus.  Egy vallomása: „Nem lehet változtatni a sorson, az életen, az egyéniségünkön, a földi húsruhánkon, még egy kis

verssorunkon sem.” (69)  1914. június 28: Kosztolányi Szabadkára készül, felesége az utolsó pillanatban szedi le a vonatról Ekkor érkezik a hír, hogy megölték Ferenc Ferdinándot  Elindulnak Párizsba, de csak Velencéig jutnak. Végül Fiuméból térnek vissza Budapestre 64 Bár a költő a házasságban valószínűleg rendet és belső biztonságot szeretne találni, életük kezdetben rendszertelen: este színházba járnak, hajnalban fekszenek, délután kelnek. Kosztolányi ezután a szerkesztőségbe megy, majd kártyázik, és rendszerint veszít. 65 Vö. Rába György A szép hűtlenek c könyve, amely pontos képet ad a műfordító Kosztolányiról 77  - - Ekkor már úgy gondolja, az ő életüknek vége, de egy gyermek talán életcélt adhat. 1915: megszületik Kosztolányi Ádám.  Ingataggá válik anyagi helyzete (fizetése a felére csökken).  Rengeteget dolgozik, mert attól retteg, hogy az utcára kerül.  A katonaságra

alkalmatlannak találják, de fél: aggódik bevonult rokonaiért, barátaiért, és tart attól is, hogy egyszer mégis behívják őt is.  1916: többször költöznek. Az utolsó, négyszobás házat a háziúr el akarja adni, de a család marad: a házat Kosztolányi veszi meg (ez nagy biztonságot adhat neki, hiszen az írók többsége nyomorog) A háború alatt több kötete is megjelenik.  Öcsém (1915; rajzok)  Bűbájosok (1916; elbeszélések)  Mák (1916; versek)  Verseiben más attitűddel közelít a múlthoz; ezt érezni Ének Virág Benedekről c. versében  A halálfélelem eddig is jellemezte költészetét, de ez az „első olyan kötete, melyben érezni, hogy valóban átéli a szenvedéseket, s torkot szorító rémületet kelt benne az elmúlás gondolata”. (81)  Krúdy Gyula: Kosztolányi költészete ebben a kötetben érett meg.  Tóth Árpád: a kifejezés új lehetőségeit keresve fájdalmas hangok sírnak föl, de ez nem egy

gőgös újmódiság.  Kosztolányi a világháborús évektől teljesen nagyvárosi költővé válik, és innen ered lírája fokozatos elkomorodása, amely már ebben a kötetben elkezdődött.  Tinta (1916; rajzok)  Káin (1918; elbeszélések) Világlátását és témaválasztását a háború határozza meg.  Pl. még:  Ady, akinél ekkor tűnik föl a Tegnap szimbóluma.  Ekkor rétegződik át Babits költészete (pl. Húsvét előtt)  Sokak egyre keserűbbek, kiábrándultabbak: Móricz, Juhász Gyula.  Kosztolányit először elkapja a nacionalista közhangulat.  Azt reméli, a háború csak egy nagy tisztító vihar lesz. „Hadd jöjjön a vihar, és söpörje ki szalonjainkat. Csak valljuk be, hogy sok szemét van benne, és nem nagy kár azért, amit elpusztít.” (73)   - - De már 1915-ben kétségbeesett a hangja, és belső biztonsága megbomlik; pl. Szentbeszéd Katasztrófaérzését árnyalják novellái is.  Pokol: egy

anyát az őrületbe kerget fia halála.  Szörny („bábjáték, rímjáték”): elítéli a háborúba vezető erkölcsöket. A műben Kosztolányi fölülemelkedik az akkor divatos clown-látásmódon, hogy az élet csak bábjáték  Verpeléty: „ az embereken nem lehet segíteni, mert magukon nem akarnak segíteni, szeretik a nyomort és a bánatot, el akarnak zülleni.” (76)  A gipszangyal: megértő szeretettel és részvéttel ábrázolja az elesetteket.  Gondosan ábrázolja a pszichológiai motívumokat is.  Alakjai reálisabbak, pontosabbak.  Jobban ügyel a párbeszéddel való egyénítésre. 1919-ben magukkal ragadják a forradalmi események, de gyászol is: meghal Ady, Csáth Géza, Kaffka, Judik Etel, és ő is megkapja a spanyolnáthát. Magyar költők sikolya Európa költőihez 1919-ben (1919 márciusa): minden félelmét és kétségét megfogalmazza ebben a versben. Kenyér és bor (1920; kötet)  Anyaga nagyrészt Kosztolányi zaklatott

éveiben íródik.  A búcsú gesztusa jellemzi.  Ez a túldimenzionált látomások kötete: a költő nem bízik, ezért megteremti a látomások világát. Lendvai Istvánnal az Új Nemzedék Pardon c. rovatának az írója lesz, de a legviharosabb kritikákat nem ő írja (ezzel saját írói elveire ütne). Béla, a buta c. kötetében (1920) hiteles képet kapunk válságáról Ocsúdás és számvetés - Kosztolányi az első Pardon-botrány után látja, hogy helytelen útra tért. Így visszavonul műhelyébe Vissza akar térni oda, ahonnan önmagát zárta ki, amikor az Új Nemzedékhez szegődött. 78  - - Ezért közzéteszi Tanulmány egy versről c. előadásának bővített változatát (ez Goethe A vándor éji dala c. versének a fordításáról szól)  A verselemzés induktív módszerét alkalmazza, hogy minél hívebben tolmácsolhassa Goethe versét.  A „formából a lélekre” akar rámutatni.  A cikk nagy visszhangot kelt, és

többen is készítenek fordítást; pl. Móricz, Kabos Ede, Gellért Oszkár, Pásztor Árpád, Tóth Árpád. A rossz orvos (1921; elbeszéléskötet)  A rossz orvos (címadó novella)  Már-már kisregény terjedelmű.  Kosztolányi először tesz rá kísérletet, hogy nagyobb formában is alkalmazza a freudizmus meglátásait.  Azt a tételt igazolja, hogy az ember tettének mindig van oka és indoka.  A házaspárt gyermekük léte kapcsolja össze, és amikor a gyerek megbetegszik, a szülők a rossz orvost hívják hozzá (talán a tudatalattijukban levő gyilkos ösztön miatt). A gyerek halála után elválnak, de a bűntudat továbbra is összekapcsolja őket  Az égi jogász: portrét rajzol arról a korról, amely elbeszélései és cikkei hátterét jelenti.  A kötet jelentősége, hogy az író ezekben a sorsportrékban kísérletezi ki azt a novellatípust, amelyben nagy szerepe van a véletlennek és az élet apró eseményeinek. Viszonya Szabó

Dezsővel:  1920 előtt még felhőtlen (az új Írószövetséget vezetik).  Teljesen különböztek egymástól. Bohuniczky Szefi visszaemlékezése: „ alkalmam volt a két írót egymás mellett látni. Nagyobb ellentétet elképzelni sem lehet. Szabó Dezső úgy rontott a vendéglőbe, mint aki tudja, hogy sziklából vágták és sodor, ahová gurul Ahogy lerögződött, ezt látszott mondani: a legnagyobb magyar író vagyok, bízzátok rám magatokat, különben elkárhoztok! – Kosztolányi nyírfa hajlékonysággal visszahúzódott, ajkán a finom, lenéző mosoly, mintha azt mondaná: nekem mindegy, kinek gondoltok, a világ műveltségét hordozom, de ne higgyetek nekem se és másnak se, hanem kezdjetek el helyette gondolkodni Külsejük is merő ellentét volt: Szabó Dezső aránytalan, Kosztolányi harmonikus. Szabó Dezső nyakhiányával csak maga előtt látott. Kosztolányi nyúlánk nyakával ide-oda tekinthetett” (102)  - 1920: elkezdődik a vita.

 Szabó Dezső így jellemzése: „Finomság tekintetében csak Rilkéhez tudnám hasonlítani. [] Sőt, talán nem is túlzás azt mondanom, hogy Rilke csak Rilke, de Kosztolányi – rilkissimus.” (102–103)  Kosztolányi szokatlan harciassággal válaszol, és kegyetlenül éles kritikát ír Szabóról, és stílusa őseredetiségét gúnyolja: „ nem keresettség ez az izzadt mesterkedés, hanem maga a változatosság és az őseredetiség. Ezáltal magyar nyelve olyan zamatot kap, mintha nemzeti eledelünkbe, a borjúpörköltbe egy csöpp – nagyon finom – francia illatszert csöppentettünk” (103)  Kosztolányi éles kritikát ír Az elsodort faluról is.  Szabó Dezső Kosztolányinak a proletárdiktatúra alatti magatartását kifogásolja, ami ekkoriban elég kínos vád volt.  Megjelenik Kosztolányiné nyilatkozata is, amely szerint Szabó azért ugrott neki a férjének, mert politikai színvallásra akarták kényszeríteni.  Ezután

Kosztolányi magányosan él, anyagi bizonytalanságba kerül.  Így kezd neki a Nero, a véres költő írásának, melyhez a történelmi adatokat állítólag Révay Józseftől kapta, a hősök lelki alkatát pedig az élettől (pl. Nerót Szabó Dezsőről mintázta)  1921: Szabó Dezső békejobbot nyújt egy versében (Melyért bocsánatot kérek), de Kosztolányi hallgat. 1921 ősze: a Pesti Hírlaphoz szerződik (a lap csak anyagi biztonságot nyújt neki, szellemi otthont nem). Nero, a véres költő  A regény első felében még erősebb a karikatúra (még elevenen éltek benne a Szabó Dezsőtől elszenvedett bántások).  Az író a fiatal császárban Szabó Dezső mérhetetlen önteltségét figurázza ki.  Nyomon követhetjük Nero kiégését, amint belecsömörlik a sikerbe, és már nem leli örömét a hízelgésben. Végső kudarcát sok szerencsétlenség készíti elő  Nero a dilettáns természetrajza, de az ábrázolás egy ponton túllép

az egyéni tragédián: a féltehetséget ugyanis hízelgők veszik körül, és nekik köszönhető, hogy egy tragikus téveszme önállóvá válik, és egy birodalmat kormányozhat.  Rónay szerint a regénynek az ad maradandó értéket, hogy kora előtt járva megrajzolja a diktatúra és a fasizmus természetrajzát (szinte látnoki erővel). „A személyekhez kötött epizódok, a kortársak számára érthető események, mint minden kulcsregényben, elveszítik érdekességüket.” (111)  Közben Kosztolányi önvizsgálatot is tart, és önmagát is leleplezi. 79  - - Fölmerül a kérdés, milyen az ideális magatartás. Kosztolányi válasza a Phaonról elmondott példázatban fogalmazódik meg. (Phaon néhány év alatt császári hivatalnokként tisztes vagyont gyűjtött Ekkor viszszavonult gazdálkodni, és nem kívánta vissza a fényt)  Kosztolányi célja, hogy a regényben leszámoljon válságával. Ez azonban nem sikerül, sőt azokat is

megbántja, akiket nem akart. Pázmány Péter (1920; tanulmány)  A magyar prózaírásról ír benne.  A magyar prózaíró a nyers észre hallgatva rakja egymást mellé gondolatait.  Ennek az ideálnak leginkább Arany és Jókai felel meg. Ekkori művei fontos motívuma a kétségbeesés és a kiszolgáltatottság tehetetlensége. Egyre gyakrabban szól a világszínházról, és úgy véli, mindnyájan a történelem színpadán állunk, az emberek pedig kiszolgáltatott bábokká alacsonyodnak. A bús férfi panaszai (önálló verses regény)  Az 1922–1924 közt írt versekből áll össze.  A bús férfit magánya és kora teszi nosztalgikus figurává.  Hogy a versek egységes ciklussá váltak, abban része volt annak, hogy Kosztolányi meg akarta ismételni A szegény kisgyermek panaszait.  A ciklusnak több rétege van; ez abból is adódik, hogy több verset tartalmaz az előző kötetekből.  Mágia (egy)  Lánc, lánc, eszterlánc (négy)

 Kenyér és bor (tizenegy)  Mák (innen is többet átvesz)  Általában azokat a verseket veszi át, amelyekben erős az emlékező nosztalgia.  Úgy tűnik föl, mintha a „bús férfi” számot vetne az elvesztett múlttal, hiszen a ’20-as évek elején életformát változtatott: a kávéházi bohémből megszállott literátor lett.  Számvetésre ösztönözhették a családját és barátait ért tragédiák is.  A műre hat az expresszionista Franz Werfel ihletése.  Visszaidézi régi kedves témáját, a bohócot, és a Lecsuklik minden pilla most c. versével le is zárja ezt a költői kifejezésmódot.  Több versében öregségét panaszolja; pl. Már elmondtam, mit kezdtem el  Kosztolányi korábban betegesen félt az elmúlástól, most viszont megnyugodott (ez talán köszönhető Ádám fiának is).  Lírájában megjelenik egy egészen új hang: ez az azonosulásé, a részvété.  Föltűnik nála a boldogságsziget gondolata;

Kosztolányi számára a az idilli béke és megnyugvás pontja a család. A középosztály válságának epikus ábrázolása: a nagy regények - - - A nagy család  A rossz orvos egyik elbeszélése.  A középosztály válságát ábrázolja.  Bizonyos vonatkozásban a Pacsirta előképe: folyamatos hazudozás és fájdalmas líra jellemzi. A freudizmus csak eszköze marad. Nagy regényei alapélménye: a középosztály bizonyos rétegének a széthullása; ezt a tényt egyéníti számára saját családja pusztulása. Pacsirta (1924)  Kezdettől rezzenésnyi jelek mutatják, hogy Vajkayék életformájában van valami irracionális. Pl a szobabelső leírása: az állandó félhomály, a kicsavart villanykörték  Az öreg Vajkay napról napra számolja föl magában a tudatosan vállalt kötöttségeket (a mű legteljesebben az ő lélekrajzát bontja ki).  Vajkay régi énjével jelképesen is szakítani akar, így elmegy a borbélyhoz. „Ismét egy

alapvető lélektani jelenség igazolása: a gátlásaitól megszabaduló ember külsejében is megújulhat; viselkedése felszabadulttá, természetessé válik” (153)  Tragikus hasadás következik be a középosztály műveltségében is: Vajkay már csak a Kakas Mártonban gyönyörködik, Béla bácsiék pedig még műveletlenebbek. Aranysárkány (1925)  Ez a regény a Pacsirta világlátását teljesíti ki. 80  - Novák nem lánya szökése vagy a megverése miatt roppan össze, hanem akkor, amikor rájön, hogy az élet alapvetően rossz, az ember tehetetlen a világ gonoszságával szemben.  Fenyő Miksa: a regény meseszövése lebilincselő erejű.  Azért jelent nagy írói teljesítményt, mert a komoran nihilista mondanivalót sokszor tündérien idillikus keretben jeleníti meg. Édes Anna (1926)  A regényben éppen a főhős lélekrajza marad kicsit árnyékban.  Itt nem a lélektani képlet a fontos, hanem az öntudatlan lázadás

gesztusa.  A regény előzményei fölsejlenek Kosztolányi cikkeiben, tárcáiban (a cselédlány alakja többször is fölbukkan).  Anna ösztöne kezdettől tiltakozik új munkahelye ellen (a szagtól majdnem rosszul lesz).  Anna gondolatai egyre keserűbbek. Élete legboldogabb szakasza a Jancsival való viszony, de ezután még fájdalmasabb a csalódása. Alakja egyre szürkül, környezete eljellegteleníti  A gyilkosság előtt eltörik benne valami: megbotlik egy székben, ami akkora zajt csap, mintha pisztolylyal lőttek volna. Aztán beszalad a szobába, eszik egy csirkecombot és sok süteményt Ő már nem a rendszerető Édes Anna.  Anna gyilkos és áldozat is egyben. A gyilkosságot rémülete követteti el vele (eszelős)  Édes Anna legnagyobb tragédiája, hogy csak Moviszter doktor ismeri föl, hogy tette szükségszerű volt.  Miközben Anna sorsa egyre mélyebbre zuhan, Vizy Kornél kivirágzik. Ő Kosztolányi egyik legnagyobb ellenszenvvel

megrajzolt alakja, illetve a korszak jellegzetes hivatalnoktípusa  Jancsi szintén a korszak jellemző típusa. Kétarcú humanizmus: a Meztelenül korszaka - - - 66 Minden héten ír tárcákat a Pesti Hírlapba, versel, elbeszéléseket ír, fordít. Foglalkozik nyelvészeti problémákkal.  A magyarság csak akkor őrizheti meg magát Európában, ha óvja nyelvét és hagyományát; pl. Anyanyelv (1927)  Úgy véli, nyelvünk épsége és szépsége veszélyben van.  Tudatosítja, hogy a nyelv nem az embertől független jelrendszer.  Figyeli a rétegnyelvi elemeket (kültelek, csibésznyelv); Két részeg meg a rendőr: a szegény emberek szolidaritását ábrázolja.  Kis nyelvtan: kigúnyolja a nyelvi vonatkozásban is megjelenő idegenimádatot (az idegenmajmolás ellen újra és újra fölemeli a szavát).  Ábécé a magyar nyelvről és lélekről (1927): „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem

legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. [] Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. [] Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok” (194–195) Ugyanakkor magányos, és szüksége van egy társra: ő lesz Esti Kornél.  Kosztolányiné szerint a név talán a pesti polgár alakjából származik, aki baljós és kétes, mint az este, keresztneve pedig Kornél, tehát polgár, akár Vizy Kornél.  Esti Kornél hiteti el, hogy létezik a teljes szabadság, tőle tanulja meg, hogy az élet izgalmas kaland.  „Ő kecsegtette társaságával, s Kosztolányi örömest kísérte furcsa-izgalmas útjaira, hiszen nélküle anynyira egyedül volt. Később aztán egyre szkeptikusabb lesz vele kapcsolatban is Nem véletlen, hogy amikor kötetté rendezi az Esti Kornélt, a bevezetésben már elhatárolja magát tőle.” (189)  A mű a clown-attitűd sajátos, egyéni

megjelenése.66 Meztelenül c. kötet  Kassák: mintha Kosztolányi újra tanulna járni e kötet verseiben.  Elveti a rímet, a formátlanságot keresi.  „A Meztelenül a Kosztolányi-líra objektiválódásának dokumentuma.” (197)  Akárcsak régebbi köteteiben, itt is ő a versek hőse.  A kötet egyik alaprétege azt a folyamatot ábrázolja, ahogyan a lírai énben bekövetkezik a változás.  Kosztolányi szabad verse:  Nem tart kapcsolatot azzal a típussal, amelyet Erdélyi József nyomán Illyés művelt, és amely Babitsra is hatott.  Lehetséges, hogy Kosztolányi formaváltására hatással volt Kassák, gyakorlata mégis inkább Füst Milán gyakorlatára emlékeztet. Erről a legvilágosabban az Esti Kornél énekében vall. 81   A szabálytalan sorok mögött fölsejlik a kötött ritmus emlékképe. Mély ellentétek találhatók a kötetben; pl. még megértőbb szeretettel ábrázolja az elesetteket, mint eddig, de a Beteg

záró képe teljesen szkeptikus: „Nincs itt más megoldás. Csak egy. Élni e rettenetes életet, egészségesen. Rettenetesebbnek lenni, mint az élet. Kikacagni azt, aki szenved.”  - Ráadásul ezt a verset követi a Régi dajkánk egyetlen öröme, amely Kosztolányi humánumának egyik legteljesebb megnyilatkozása.  A kötet hangváltására a kritika alig figyel föl, ugyanakkor Szász Károly többször kifogásolja a versek ízléstelenül durva képeit. Alakok c. kötet (1929)  Ez is a szépírói pálya dokumentuma.  A Meztelenül prózai jellegű kiegészítése.  Németh László: a kötet a látható világ tényeihez tapad. Az Ady-revízió és következménye - - 1929 nyara: A Toll fölkéri, hogy mondjon véleményt Ady költészetéről.  Ady ekkor már tíz éve halott volt, és kultusza egyre nőtt.  Azok is fölhasználták Ady nevét, akiknek semmi közük nem volt az örökségéhez; pl. Édes Anna: Moviszternének csak a

színházakon jár az esze, meg az Ady-matinékon.  Bölöni György: „Az új magyar értelmiség bús, tragikus, nacionalista költőt termelt Adyból.” (212)  Makkai Sándor Magyar fa sorsa c. könyve (1927): a tragikus Adyt emeli mitikus magaslatra  Sík Sándor Gárdonyi, Ady, Prohászka c. tanulmánya (1929): elismeri Ady költői értékeit, de állandóan hangsúlyozza emberi gyöngeségét  Az Ady-irodalom hatalmas.  Ősüknek tekintik a fajvédők, illetve a népi írók egy része.  A csatározások már korábban megindulnak.  1926: Hegedűs Lóránt és Négyesy László vitája Ady költői nagyságáról (Négyesy a magyar költői hagyományokat védelmezi Ady követőivel és a költővel szemben).  1927: Berzeviczy Albert szót emel az Ady-kultusz káros hatása ellen. Erre az előadásra Babits felel (Kettészakadt irodalom), és kimondja: „Ady a világirodalom egyik legnagyobb költője.” (214) Berzeviczy a válaszában elismeri Ady

költői nagyságát  Klebelsberg Kunó, Pesti Napló: Vörösmarty mellé helyezi, mint a magyar karakter egy másik jellegzetes képviselőjét.  Kosztolányi írása (Az írástudatlanok árulása [Különvélemény Ady Endréről]) után megélénkül az irodalmi élet.  Úgy véli, az Ady személye körül tomboló divat már teljesen független a költő munkáitól.  „Délelőtt Ady-matinék voltak, délután Ady-délutánok, este Ady-esték. Izgatott tömegek öklelőztek jegyekért, s a zenekari ülések pótszékein gyakran lehetett látni kisfiúkat a dajkájuk kíséretében, míg a Petőfi-centenárium alkalmával hangversenytermeink kongtak az ürességtől.” (217)  Majd általánosítani kezd, és itt már érződik, hogy véleményében a szubjektivizmus érvényesül.  „Kosztolányi végkövetkeztetése: Ady csonka tehetség volt, akinek nincs helye a nagyok között, nem is lehet, hiszen politizált, hiszen nem titoknak, hanem eszköznek

tekintette a költészetet, s nem a szépséget érezte a dolgok velejének, hanem az őszinteség és az igazság szolgálatát.” (222)  Kosztolányi cikkét nagy fölháborodás követi.  Révész Béla: „Ami az Ady-veszekedést illeti, elképesztőnek és undorítónak találom. [] Kosztolányi cikkét elolvastam, és majdnem hánytam ettől az undokságtól Egy szerencse: buta a barátunk, minden rosszhiszemű szava mögött olyan közönséges és kicsinyes lélek nyilatkozik meg, hogy meg lehet vetni.” (223)  Fenyő Miksa kemény választ ad.  Babits is Ady mellé áll (Kosztolányit ez az állásfoglalás sebzi meg a legjobban).  Lengyel Menyhért még egy 1936-os levelében is haraggal gondol Kosztolányira. Kosztolányinak fájnak a támadások, és ismét kételkedni kezd a művészi hivatás értelmében. Újra megjelenik nála a clown-téma (Izgatott séták) 82 - - - Az Ady-vita végére a Marcus Aurelius c. versével (Nyugat, 1929 október 1)

szeretne pontot tenni: ismét elhatárolja magát a fajvédőktől és a népi mítosz teremtőitől. Lenni vagy nem lenni (1930; tanulmány)  Széchenyi alakja jelenik meg.  A magyar irodalom senyved, a gondolatszabadság ebek harmincadjára került, az utókor megfeledkezik az írókról. Eltűnik a nemzeti szellem, és hideg nemzetköziség lép a helyébe  Lenni kell: embernek és emberiesnek, jó európainak, jó magyarnak (keletinek és nyugatinak is). Túlvilági séták (1931): a csapongó, szellemes történet nyelvromlásunk állapotáról ad képet. Szerepet vállal a Nyelvművelő Társaság tevékenységében. 1930  A Kisfaludy Társaság tagja lesz.  Megválasztják a PEN Club elnökének (azután kell lemondania, hogy heves támadások érik, mivel a Rothermere-díjat megosztja Krúdy és Móricz között). Az Ady-pamflet ellenére nő a tekintélye: a fiatalok várják a tanácsait. Az utolsó évek kiteljesedése - Esti Kornél  A könyv legkorábbi

fejezete 1925-ből való, a legkésőbbi 1933-ból, de Esti alakja még a Tengerszemciklus egyik darabjában is föltűnik (1936-ban).  Kosztolányi korábban megjelent morbiditása folytatódik benne.67  Az író fiatalabb éveiben jelleme természetes kiegészítője volt Esti Kornél: ő volt felszínre törő tudatalattija, benne testesültek meg álmai, vágyai. „Amit a »jól nevelt« gyermek nem tehetett meg, megtette helyette. Amire az nem is mert gondolni, sugallta neki” (247)  Az évek múlásával aztán eltűnik Esti Kornél az író életéből, és csak időről időre bukkan föl újra.  A műben jelen van az én megkettőzésének a jelensége. Valószínű, hogy Kosztolányi is kereste a személyiség egy lehetséges megváltoztatási módját, és ehhez gyógyszert használt68  „Esti Kornél illetlenségei, a konvenciókra fittyet hányó nyíltsága, kevélyen fitogtatott erkölcstelensége voltaképp csak a polgári morál ellen való lázadás

jelei.” (248)  Az író Esti Kornél alakjában saját magatartását szeretné igazolni (azt, hogy nem szabad elvegyülni az élet sűrűjében, különben elveszti szuverenitását).  Kosztolányi szembeállította a homo aestheticus és a homo moralis kategóriáját, és „hangoztatta, hogy ő a homo aestheticus, s ezzel a vele foglalkozó irodalomtörténeti kutatás jórészt alaptalanul ebbe az irányba orientálta”. (251)  Azonban nem egyértelmű, hogy a két kategória mit jelentett az író számára.  A jelentés nem is volt egyértelmű abban a korban, hiszen az esztétikum védelme tulajdonképpen morális tettnek számított.  „Esti Kornélnak új alakot teremtett, magamagának új alakváltozatát, akiben furcsa módon keverednek a homo moralis és a homo amoralis jellemvonásai, s akit épp ezért fogadunk el teljes embernek.” (251)  Esti Kornél alakjában viszont nem az író jellemének pszichológiai rajzát kell keresnünk, hanem a kor

lélektani érdeklődésének a prózai vetületét.  „ a mű Kosztolányi pályáján a nihilizmus tudatosításának, folytathatatlanságának fontos dokumentuma.” (254)  Több fejezet: a jóság önmaga ellentétébe fordulását ábrázolja.  13. fejezet: Esti jótevőként fölkarol egy özvegyet, végül megveri, mert annyira sajnálja, hogy mást már nem is tehet.  15. fejezet: azt bizonyítja, hogy az önzés az élet természetes kiegészítője  16. fejezet: ebben „Elinger kihúzza őt a vízből, ő viszont Elingert belöki a vízbe” Ezzel „már-már ad absurdum viszi a jótett értelmetlenségének gondolatát”. (255)  A becsületes városról és a világ legelőkelőbb szállodájáról szóló fejezet utópisztikus. Ez a rész a ’20-as évek második felébe transzponálja azt a gondolatot, amelyet Karinthy már egy évtizede megfogalmazott az Utazás Faremidóba c. művében  12. fejezet: az állandóan alvó elnökről fest

megsemmisítő portrét (ezzel áll bosszút a PEN Club körüli botrányért Herczeg Ferencéken). 67 Ez a morbiditás már egy 1922-es cikkében (Játék apáknak) is megjelent: az író arra biztatja az apákat, vigyék ki fiukat a térre, hallgattassák vele a katonabandát, és amikor a gyerek belefeledkezik a zenébe, bújjanak egy fa mögé, és onnan lessék, milyen riadta keresi őket a fiú. 68 Később viszont a betegségétől való rettegés miatt válik a kábítószer rendszeres használójává. 83  - „A tizennyolc fejezetet magába foglaló mű Kosztolányinak a maga nemében egyik legtökéletesebb alkotása. Sikerült egy önmagával adekvát alakot teremtenie, és sikerült a korábban már szinte tökéletesen feszesre húzott elbeszélés (Fürdés) belső struktúráján lazítania, illetve azt egy új irányba tágítania.” (256) Esti Kornél éneke (a Pesti Naplóban jelent meg)  Ezt a verset általában úgy értékelik, mint egy

Babits-cikkre adott választ.  Pedig a vers már készen állott Kosztolányiban, sőt megfogalmazta prózában is: az Ember és világ c. cikk egyik alfejezete teljesen előrevetíti a vers összefoglalását. „Sohase feledd, költő, hogy az a tenger, ahol a mélységek mélységére kell ereszkedned, a színpadi tengerhez hasonlít, mely legföljebb másfél méter mély. Ebből kell igazgyöngyöt felhoznod Sekély vizek, csillogó felületek gyöngyhalásza vagy. Igazságod: káprázat De mégis a te mélységed az igazi mélység, holott fenekét nem éri el semmiféle mérőón, s mégis a te igazságod lesz az igazság egy varázslat által. Ne vágyakozzál az igazi tengerre Ott is csak a fölszín a szép Ha mélyebbre bukol, mint tested magassága, már nem tudsz lélegezni, már nem lehetsz természetes. Nem is érdemes oda leszállnod s eldicsekedned, hogy lenn jártál és fölhoztál – bizonyítékul – egy marék sarat. Ez túlbuzgalom Nem arra születtél, hogy

szorgalmi feladatokat oldj meg. Ezer vagy tízezer méter mélyben unatkozol, s a tenger alatti világ rejtelme helyett csak sötétséget lelsz. Hazudj nekünk tengert és mélységet Búvárruhát se ölts! Nem vetted-e észre, hogy a búvár vaskos öltözékében milyen kevéssé emberi, s roppant sisakjával, tág üvegszemével, széles pofájával milyen nagyképű? Minden búvár nagyképű.” (258) - - -  A vers a költő legbensőbb titkait tárja föl.  Az anakreóni lüktetés Csokonait idézi. Bölcsőtől a koporsóig (1933; kötet)  Az állandó halálközelség és a múlt morbid ábrázolása jelzi, hogy Kosztolányi halálélménye a gyermekkorból fakad.  Jelentősek azok a portrék, amelyeket kedves halottjairól írt. Számadás  Nyolc szonettből álló ciklus, amelyet Kosztolányi a betegsége idején írt.  Úgy érzi, a testi szenvedés jóvátehetetlenül a nélkülözőkhöz és a szenvedőkhöz köti.  Megfogalmazza a maga helyét a

világban és az irodalomban.  Leírja a maga szabadságeszményét: „Megveti azokat, akik szűkre zárják életük határait, kiknek »határa kertfal, tyúkól, pincegátor«, s velük szemben a szellem korláttalan szárnyalásának ideálját vallja, melynek révén az igazán szabad ember a világban, a világ fenyegetése között is meg tudja teremteni a szellem érintetlen szigetét.” (268) Kosztolányi többször is szembekerül a népi írókkal.  1930: gúnyverset ír a népi líráról.  1934: Vojtina levele egy fiatal költőhöz c. cikk „Ha egymás után olvasom ezt a sok pusztai marhabőgést, ezt a sok paszulyt és tinót, ezt a sok szürke és bárgyú sületlenséget, ezt a térben egymás mellé rakott pongyola eseménysorozatot, álmosság fog el, s valami kis izgatószer után néznék, melyet nem lelek írásaitokban” (270.) - - - - Hajnali részegség  Ebben a versben jelen van Kosztolányi teljes költészete: motívumai

végigkísérték a költő egész életművét.  A bevezetésből mintha József Attila nagy verseinek a lélegzetvétele hallatszódnék ki. De más irányba tágítják a horizontot: Kosztolányi fölfelé, József Attila lefelé. 1934-től: élményeit témává teszi.  Orvosi várószobákról ír, ahol megtapasztalható az emberi szenvedés.  Igéket ír a szenvedésekről  Legyen világosság (tárca): egy vak a szeme láttára gyógyul meg.  Száz sor a testi szenvedésről  A vad kovács  Februári óda 1934 nyara: először utazik Stockholmba.  Rádiumkúrát javasolnak neki, amitől nagyon rosszul érzi magát (émelyeg, szédül, az arca földagad).  A sugárzások idején a felesége fölolvas neki (Hamlet, Arany János, Reviczky Gyula, Rilke).  A kúra után szinte menekül haza. Nehezen gyógyul, de dolgozik Számadás (1935; verseskötet): utolsó versei:  Könyörgés az ittmaradókhoz: a halál még távoli kép.  Már megtanultam:

a halál itt már kikerülhetetlen bizonyosságként jelentkezik (megérti a végzet rendelését, azt, hogy a végső út vár rá). 84 - - -  Halotti Beszéd: a halál általánosítása, az évszázadok távlatába történő beágyazása történik.  Hajnali részegség  Ének a semmiről A versek belső rendje mintha azt jelezné, a költő felül tudott kerekedni a szenvedésen. De ezek a versek nemcsak az egzisztenciális élmény szülöttjei, hanem ott van bennük a fasizmus korának a hangulata is. 1935 júniusa: a költő az újságírók visegrádi üdülőjében megismeri Radákovich Máriát, és egymásba szeretnek; hogy ez komoly kapcsolat volt, több vers is bizonyítja.  Szeptemberi áhítat  Röpima Tátraszéplakon (1935) teljesen bereked, nem tud nyelni. Ismét Stockholmba kell utaznia Hallucinál és félrebeszél, feleségét arra kéri, inkább ölje meg Malmőben majdnem meghal, Berlinben félrebeszél Budapesten újabb műtétet

javasolnak neki. Élete ettől kezdve folyamatos haldoklás Nyáron jobban van, de amikor Duhamel meglátogatja, sírva fakad a részvéttől. Tengerszem (1936; utolsó novelláskötete)  Ez a kötet ismét az íróra irányítja az irodalmi közvélemény figyelmét.  A kötet azt sugallja, hogy Kosztolányinak még van ereje dacolni a halállal.  „A szenvedés, illetve a boldogság tovatűnő pillanatai mint a szenvedés hiányának állapota – ez a két érzés tölti be a Tengerszem elbeszéléseit, melyekben Kosztolányi mintegy beteljesíti mindazt, amit a magyar prózában a »ködlovagok« kezdeményeztek.” (291)  Végzet és veszély c. ciklus: azt a novellatípust tartalmazza, amely a legismertebb és a legművészibb, és a hatás minden mechanizmusát magába foglalja.  Pl.: Fürdés, Alfa, A kulcs, Motorcsónak  A legtöbb novella egyetlen tényközlő mondattal indul: ebben minden szónak súlya van.  Ezek az elbeszélések nem bírják el a

részletező leírásokat, a gondos jellemzéseket, ezért a szereplők egy-két fontos vonása van csak kiemelve, a párbeszédek pedig tömörek, pattogóak.  A szereplők fölött végig ott lebeg a tragédia. 1936 augusztusa: beviszik a János Kórházba, ahol gégemetszést hajtanak rajta végre. Ettől kezdve nem tud beszélni, csak kis füzetekbe írja érzéseit, gondolatait. Már nem törődik a külvilág eseményeivel, csak a magyar olimpiai csapat sikerei lelkesítik föl néha. November harmadikán hal meg. Halála ismét ráirányítja a figyelmet.  József Attila Kosztolányi c. verse: „Testvérünk voltál és lettél apánk”  Babits: halálon túli békejobbot nyújt.  Karinthy bizonyítja, hogy az életmű halhatatlan marad.  Gyergyai Albert a ragyogó stilisztát idézi.  Ascher Oszkár fölidézi utolsó napjait.  Radnóti Ének a halálról c. verse Kosztolányi temetését idézi  Rédey Tivadar Esti Kornéltól búcsúzik.  Magyar

Szemle, 1937: Keresztury Dezső esszéje először állítja irodalomtörténeti távlatba a költőt.  Szabó Lőrinc méltatja költészetét a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglalójában (1937).  Barta János: Kosztolányi költői hagyatéka (1939) 85 VIII. A prózaíró Kosztolányi Hima Gabriella, Kosztolányi és az egzisztenciális regény Eszmetörténeti és tipológiai kérdések 1. Bölcseleti hatások a századelő magyar szellemi életében - - - Kosztolányi indulásakor a magyar irodalom a legújabb nyugat-európai mozgalmak és irányzatok bölcseleti, művészeti és irodalmi világműhelye felé tekint. A hazai modernség alakulásának egyik fontos műhelye a Négyesy-szeminárium (itt megvan a tájékozódás és a véleménynyilvánítás lehetősége is). Fontos fórum a szerkesztőségek és kávéházak eleven irodalmi élete. A Nyugat irodalmi forradalma az individualizmus jegyében történik, és a régi Magyarország ellen akar

harcolni; e harc legfőbb támasza: Nietzsche filozófiája.  Nietzsche zsenikultusza, életmámora, tekintélyrombolása nagy hatással van a progresszív magyar szellemi táborra (pl. Ady, Juhász Gyula)  Hatvany az ő hatására írja Tudni nem érdemes dolgok tudománya c. művét (1908)  Az ebből kirajzolódó impresszionista-esztéticista eszményben testet ölt a fiatal Kosztolányi fölfogása is.  Ha a világot irracionális hatalmak irányítják, csak egyetlen erkölcsileg jogosult magatartás létezhet: a lét esztétikai szemlélete. Ez az esztétizmus a bergsonizmusban is megjelenik.  Bergsonizmus: az ember belső valóságát a művészi alkotás analógiájára értelmezi.  Mindkettő teremtő folyamat eredménye.  Gide-re a teremtő fejlődés koncepciója hat, Proustra az időfölfogása.  A magyar lélekelemző prózára a mély én iránti érdeklődés fölkeltésével hat. A nyomában föllépő Freud már a mély én viselkedését

vizsgálja. „Mind a bergsonizmus, mind a freudizmus nagy szerepet játszott abban, hogy a századelő magyar szépprózájában a lélektani irányzat uralkodóvá vált.” (20) Erős a ’70-es évektől beáramló pozitivizmus; ok: a Nyugat első nemzedékének a képviselői is a pozitivista természettudományos világnézet fénykorában nőttek föl. Budapest hihetetlen gyorsasággal fejlődik világvárossá, és fölgyorsul a polgárosodás üteme. 86 - - Kosztolányi rész iránti érdeklődése egész pályájára jellemző, mégsem mondhatjuk, hogy a pozitivizmus a világnézete meghatározó mozzanata lenne; ok: „ a lét legáltalánosabb törvényszerűségei iránti érdeklődése, vagyis az az ontologikus beállítottság, amely [] regényeiből feltáruló világképének legjellemzőbb vonása, nem azt bizonyítja, hogy létélménye mozaikszerű, töredezett lett volna.” (18) Vagyis: az I. világháború előtti magyar szellemi életet a következő

irányzatok határozták meg:  későpozitivizmus  vitalizmus  esztéticizmus  pszichologizmus 2. Az egzisztencializmus irányába orientáló hatások Kosztolányi pályáján - - Mivel Kosztolányi katolikus nevelése inkább csak formális volt, a fővárosi szellemi irányzatokat szabadon fogadta be. Pesten rengeteget tanul, ellentétes filozófiai és irodalmi olvasmányok hatása alá kerül.  Fontosak bécsi tanárai: a Schopenhauert csepülő Reininger és Bolzmann, a pszichológia-előadást tartó Jerusalem, illetve Emil Reich, akinek Ibsen-könyvét már korábban olvasta.  „Emil Reich előadásai megteremtik majd benne Nietzsche és Ibsen szintézisét, de az új bálvány ekkor már Tolsztoj.” (24)  Ibsen a morális korrekció szerepét tölti be nála.  Kedves olvasmányai: Shakespeare, Pascal, Carlyle, Stendhal.  A bécsi költők élménye később, 1909-ben éri (Rilke, Hoffmannsthal).  Hat rá Freud.  A ’10-es évek táján

érdeklődése az orosz írók felé fordul: Tolsztoj és Csehov mellé fölsorakozik Dosztojevszkij. Egyik leggyakrabban emlegetett olvasmányélményét, Schopenhauert viszont még otthonról hozta. Nagy hatással van rá a filozófus pesszimista történelemszemlélete (minden fejlődés látszat, a világ lényege a vak, ösztönös akaratban van). Tolsztoj halálélménye párhuzamot jelent Kosztolányi és Heidegger közt.  Heidegger nem hathatott Kosztolányi regényeire.  Az élmény a filozófus hatásától függetlenül alakult ki benne.  A fogalmi kikristályosodás egy belső fejlődés eredménye (megnyilatkozásai homogének, témái ismétlődnek, motívumai egész életművében variálódnak, vagyis költészete teljesen folytonos).  A haláltéma kezdettől uralkodó költészetében.  Az emberi lét legfontosabb sajátossága az állandó lezáratlanság (Kosztolányi és Heidegger szerint is).  Heidegger: a lezárás csak a lét

megsemmisülésével következhet be. Az emberek a halál bizonyosságával szemben öncsalással védekeznek  Az emberek halálra való reakcióját Kosztolányi is iróniával kezeli: „Az emberek nem hiszik komolyan, hogy meghalnak, a költő az egyetlen, aki mindig a halál színe előtt vall, »in specie aeternitis«.” (30)  Mivel a halálhelyzetben mindenki egyedül van, ez a szituáció a legjobb bizonyítéka az ember tragikus magányának.  Kosztolányi szerint a halál irracionalitása az élet legnagyobb misztériuma (pl. Halotti beszéd, Nero)  A halál nem egyszerűen a lét megszakadása, hanem az élet része.  Kosztolányi és Heidegger: az ittlét a „halálhoz-mért-lét”; a közvetítő: valószínűleg Tolsztoj.69  Közvetítő lehet még Schopenhauer, Nietzsche, Rilke és a sztoa filozófiája.  Szemléleti rokonság van Kosztolányi és Karl Jaspers közt. Jaspers a halált a határhelyzet fenomenjével ragadja meg. Kosztolányi is ilyen

határhelyzetekben ábrázolja jellegzetes regényhőseit Köztük a közvetítő Kierkegaard lehetett 3. A magyar irodalmi hagyományok szerepe Kosztolányi eszmei tájékozódásában és művészi gondolkodásának alakulásában - - 69 Közvetlen elődjei a magyar lírában:  Vajda János (a halálkomplexumával vívódik)  Reviczky Gyula (kiábrándultsága, halálorientációja vonzza)  Komjáthy Jenő (kiábrándultsága, halálorientációja vonzza) Hatással vannak rá az újromantikus iskola tematikus költői:  Endrődi Sándor (az ő szenvedését meghatónak találja) Heidegger (Sein und Zeit): úgy hivatkozik az Ivan Iljics halálára, mint ami egybehangzik saját meghalás-elméletével. 87 - - -  Rudnyánszky Gyula Igazi elődje Arany és Vörösmarty.  Kosztolányi szerint Arany pesszimizmusa a legmélyebb a magyar költészetben, illetve őt tartja a világ legnagyobb költőjének és a legnagyobb magyar nyelvművésznek. 

Vörösmartyban a legcsodálatraméltóbb: az élet semmisségével való könyörtelen szembenézés. Pl Gondolatok a könyvtárban: örök körforgás-elmélet, a halandó munkájának a hiábavalósága – mindez egybevág a schopenhaueri pesszimista történetfilozófiával. 1880/90-es évek: domináns szerephez jut a próza, és előtérbe kerülnek a kisepikai műfajok.  A német nyelvű irodalom mellett a francia felé is tájékozódnak.  A regényirodalom megtorpanása után megjelennek a modern próza alapjait lerakó írók (Bródy, Tolnai Lajos, Petelei István, Lovik Károly, Gozsdu Elek, Papp Dániel). 1920-as évek: a freudizmus hatására uralkodóvá válik a lélektani regény és elbeszélés.  Első jelei már a Nyugat első évtizedében jelentkeznek; pl.  Babits: A gólyakalifa  Kaffka: Mária évei  Harsányi Kálmán: Kristálynézők  Török Gyula: Ikrek  Csáth Géza és a fiatal Kosztolányi novellái  A lélektani regény az

egyén ösztönös cselekvéseit tekinti döntő fontosságúnak.  A legjelentősebb alkotó Móricz abból a szempontból, hogy összekapcsolja a lélekrajzot az ember társadalmi szituációjának a vizsgálatával.  Kosztolányi kisvárosi regényeiben ugyanez a vidéki magyar világ jelenik meg, de nála már nem az ábrázolás tárgyaként, hanem az általános emberi problémák ábrázolásának a háttereként. Kosztolányi regényeinek poétikai vizsgálata 1. Műnemváltás Kosztolányi életművében és a húszas évek magyar irodalmában - - Az életművek épülésének a folyamata általában szabályszerű; Kosztolányié ehhez képest rendhagyó: modelljei szokatlan mértékben (műfajukban, műnemükben) térnek el egymástól. Az első világháború előtt és alatt: nem kísérletezik regényírással, bár A szegény kisgyermek panaszaiban benne rejlik „egy tragikus atmoszférájú verses regény minden auktoriális lírai eleme”. (51) Regényeket a

világháborút követő években ír, de ezzel egy időben más műfajú műveket is (vers, novella, műfordítás, cikk). A korai versciklus (A szegény kisgyermek panaszai) parallelje egy kései novellaciklus: az Esti Kornél. 1905–1919: Ady-kor.  Ez az elnevezés Kosztolányitól származik, aki egy nyilatkozatában elismeri Ady föltétlen primátusát.  Ezt a nyilatkozatot nem szokták idézni, inkább csak pamfletjét és a Babitscsal való levelezés vonatkozó részeit (ez azonban meghamisítja Adyhoz való viszonyát).  Nem véletlen, hogy a prózára való áttérés Ady halála után következik be: 1919 egy irodalomtörténeti és egy történeti korszak vége is.  Jelzi, hogy Adyval lezárul egy korszak a magyar irodalomban.  Nagyjából erre az időre esik a Monarchia széthullása. Hogy a líra válságba került, jelezte a költők epika felé való fordulása. Ezzel párhuzamosan a líra is a próza felé orientálódott; ennek következménye a

szabad vers. „A prózaiság benyomulása a lírába azonban csak átmeneti lehet, mert a próza nyelve [] valódi természetét nem itt, hanem csak az epikában bontakoztathatja ki” (56.) Kosztolányi ebben az időszakban népszerűtlen: minden oldalról támadják és gúnyolják, sértegetik (ez regényei alkotáslélektani hátterének szempontjából fontos). 2. Műfajelméleti és módszertani megjegyzések - A Kosztolányi-regények elemzése során fölmerülő leggyakoribb hiba: a szerző és az elbeszélő poétikai fogalmainak az összekeverése.  Pontosabban: a szakirodalom a regénnyel kapcsolatban föl sem veti az elbeszélő problémáját.  A novellákban könnyebb tetten érni az elbeszélőt, mert azokban konkrét alak testesíti meg, és az ábrázolt világ konkrét része.  A regény elbeszélői kívülállók, szemlélők.  Esti-novellák, Kínai kancsó: a hős a narrátor. 88  - Aranysárkány, Édes Anna: a narrátor már egy fiktív

elbeszélő, akit csak intellektuális viszony fűz az eseményekhez. Az elbeszélő csak fölidézi azt a világot, amelyet a szerzői tudat rendez a hősök sorsának alakításával létmodellé  A szerző és az elbeszélő különbségeinek a föl nem ismerése eredményezi Kosztolányi regényeinek az „átlirizálását”. Tipikus módszertani hiba: a szerző és hőse szavának az összekeverése; vagyis: általában abban a meggyőződésben elemzik a regényhősök tudattartalmát, hogy általa közvetlenül az író eszméit ragadhatják meg. Szerző és elbeszélő / szerző és hős szerepkörének a föl nem ismerése miatt Kosztolányi regényeit ugyanolyan szubjektív önkifejezésnek tekintik, mint líráját. 3. Az „elhibázott regénykísérlet”: A rossz orvos - - A rossz orvos (1919–1920) a regényeket megelőző nagyobb formátumú epikus mű. Műfaji átmenetiségében és szubjektív elbeszélői modorában is érzékelteti a műnemváltás

mozzanatát. A lírától és a novellisztikától ezen a művön keresztül vezet az út, ezért egyes kutatók Kosztolányi első regényének tartják. Föltűnik a mű regényszerűsége, de a műfaji elgondolás végig a novella és a regény határán van. A szüzsé egy drámai magot tartalmaz: ez két részre osztja a művet.  Egy dráma előtti szituációra, amelynek a záró mozzanata a dráma.  Egy dráma utánira, ami egy vég nélkül ismétlődő reflexió a drámára. Ha Kosztolányi a bűntudat regényét akarta megírni, akkor az első rész a másodiknak csak az előkészítése. Az orvos a Kosztolányi-életműben:  Szimbolikus figuraként szerepel.  Hagyományos gyógyító tevékenysége egyfajta misztikus ténykedéssel is kiegészül: nemcsak a test, hanem a lélek gyógyítója is, ő a kétségbeesett ember utolsó menedéke.  Orvosi szerepkörben nemcsak orvosok jelennek meg, hanem filozófusok, költők, humanisták is.  A többi

orvos-szereplővel szemben Gasparek szerepe különös: ő a gyilkolás öntudatlan eszköze. Az elbeszélés mutatja Csehov és Dosztojevszkij hatását. A házaspár késői bűnhődésvágya csak látszólag utal Dosztojevszkijre; ok: a házaspár nem gyilkolta meg gyermekét, és nem is kívánta a halálát (ezt csak patologikussá torzult bűntudatuk sugallja nekik). A rossz orvos és a későbbi regények közti műfaji különbség: poétikai.  E különbség vetülete a terjedelembeli eltérés.  A cselekmény itt akkor kezdődik, amikor a cselekvés útjai lezárulnak.  A regényhősök megkapják azt az illúziót, hogy változtathatnak a sorsukon, a házaspár viszont nem (ők látszólag olyan hősök, akiknek nincs cselekvési terük). 4. A korlátok nélküli egzisztencia katasztrófája – Nero, a véres költő - Ez a regény összekötő kapocs A rossz orvos és a sárszegi regények közt. Kosztolányi ezzel a regénnyel kilép az emberi kapcsolatok

privát szférájából. Arra keresi a választ, hogy mit tehet az az ember a halál irracionalitásának a leküzdéséért, aki embertársaihoz képest a legnagyobb hatalommal rendelkezik. A regény történetisége:  A mű a századfordulón kezdődő Róma-divat része.  Hasonlóan a Marcus Aurelius c. vershez, Kosztolányi itt is eljut a sztoa filozófiájától az egzisztencializmushoz  A mű az ókori történelem egy fejezetét és több szereplőjét is beépíti a cselekménybe (gyakran megtévesztő hűséggel követi forrásait, Tacitust és Suetoniust).  Még a legabszurdabb epizódok is visszavezethetők valamelyik történeti forrásra.  Kosztolányi kihasználja a modern interpretáció lehetőségét is, pl. a palotaforradalmat átjátssza a proletárforradalom paródiájába  A mű az író szándéka szerint olyan példázat, amely nemcsak a múltban és a jelenben érvényes, hanem azon túl is.  A mű fogadtatása:  Heller Ágnes (1957): a

fasizmus profetikus erejű fölidézését látja benne.  Húsz évvel később (pl. Rónay László) ez a vélemény indokolatlannak tűnik, hiszen bármilyen diktatorikus erőszakrendszerre asszociálhatunk róla  Kiss Ferenc: a regény az író saját ifjúkori dekadens eszményeivel való leszámolás. – Ez az értelmezés azonban eltúlozza a mű keletkezésében a dekadens olvasmányélmények jelentőségét, és megkerüli a mű központi problémáját 89 - - - - A cselekményt szervező pszichológiai logika:  A műben kezdettől az elkerülhetetlen halál árnyékában folyó életről van szó.  Az eseményeket Claudius halála indítja el. Nero számára az élmény a legfontosabb: ő az első ember, akit lát meghalni, illetve ha a császár is csakúgy meghal, mint más, akkor számára sincs remény.  Nero úgy akarja legyőzni a halált, hogy a halhatatlanságot, illetve az önmegvalósítás lehetőségeit keresi. Addig tervez, amíg rá nem

jön, hogy minden hiábavaló  Az unalom pedig az elviselhetetlenségig fokozza benne a halálfélelem keltette rossz érzést.  Miután Seneca nem segít neki, úgy véli, a megoldást a művészetben találhatja meg, ami egylényegű a varázslattal; ennek oka: a császárnak nincs tehetsége a művészethez, így az számára elérhetetlen.  Seneca  Az első jelenetek másik főszereplője.  Kapcsolata Neróval: orvos–beteg; készségesen adja a recepteket, de ezek egyike sem alkalmazható a betegségre.  Első föllépése negatívan minősíti: nem akar segíteni Nerónak, de kegyeket remél tőle. A kor értelmiségijének a dilemmája:  Nero először Senecának olvassa föl versét, de kiderül, a nevelőnek nincs kompetenciája a költői tehetség megmérésére.  Alakjában Kosztolányi saját kora egyik jellegzetes értelmiségi típusát alkotta meg, nem pedig önmagát, bár néhány önéletrajzi vonatkozás miatt gyakran azonosítják vele. 

Az író és Seneca azonosítása a mű epikumának a semmibevételét jelentené; ok: Seneca érvelését nem az író rokon- vagy ellenszenve minősíti, hanem saját regénybeli sorsa.  Seneca jellemzői:  óvatos és ravasz  semmiben nem hisz  önmagán kívül semmi nem érdekli  intelligenciája, tapasztalata és tudása többre is képesítené az udvaronci szerepnél, de nem érez magában erőt és elhivatottságot történelmi szerepvállalásra  a császárral való harmadik beszélgetéskor viszont érző és gondolkodó lénynek mutatkozik, de az ekkori részvét már késő  tragédiája oka jellemében van, de ez a jellem maga is következmény  Seneca és Nero viszonya: előrevetíti a két világháború közti európai irodalom egyik legnagyobb témáját, a szellem és a hatalom harcát.  Seneca taktikázik. Kosztolányi ebben az értelmiségi legnagyobb dilemmáját ábrázolja: ki lehet-e lépni a történelemből, és ha nem, bele

lehet-e szólni az alakulásába?  Seneca egy ideig sodródik az árral, majd irányítani akar. Ez az első etikus cselekedete  Kosztolányi azonban nem akar moralizálni, ezért alakjait nem cselekedeteik etikussága szerint rendezi hierarchiába, hanem aszerint, hogy társadalmilag mennyire hatékony az etikum. A művészet megváltó hatalma:  Seneca tudja Neróról, hogy menthetetlen, de ezt Nero is tudja magáról, és csak partnert keres önáltatásához.  A Szabó Dezsőről mintázott Nero mondja el azt a vallomást, amely az egész Kosztolányi-életmű mottója lehetne: „Értsd meg, miért szenvedtem – mondta Senecának. – Én tudom, megtudtam, hgoy ez a legjobb és legtöbb: írni. Csak ezt érdemes Mást nem Mindig ezt akartam Most bevallom ha pedig nem lehet, vagy nem tudok, akkor mit tehetek itten?” (72.)  Ezek a szavak azáltal válnak groteszkké, hogy Nero mondja ki őket, hiszen elképzelhetetlen, hogy egy korlátlan hatalmú császár A Nero

erkölcsrajzi rétege:  Miután Nero a költészetre teszi föl az életét, a cselekmény holtpontra jut.  A Britannicusszal való találkozásig egy antitörténés zajlik az eseménytörténet szintjén.  Megjelennek a szatirikus művekre jellemző szférák (önzés, tülekedés, kegyhajhászás), illetve föltűnik egy eredeti Kosztolányi-téma: az igénytelen fűzfapoéták világa.  Ez a kettő összefonódva jelenik meg a műben: hízelgők és költőcskék férkőznek a császár közelébe, akikkel csínyeket követ el. Ezek a játékok még ártatlanok, mert egyelőre csak menedéket jelentenek  Kosztolányi az „irodalmi iskola” szatirikus rajzát adja.  Bemutatja, hogy az ellenforradalmi álkultúra mennyi féltehetségnek adott lehetőséget az irodalomba való bekerülésre.  Ugyanakkor pozitív ellenpéldát is ad: Britannicust, akiben a császár fölismeri az igazi művészt. „Így lesz dilettantizmusa és költői impotenciája ellenére

Nero az esztétikai mérce.” (74) 90 - - - - 70 Az erkölcsrajz regénybe fordulása: a három költő:  A három költő: Seneca, Lucanus és Britannicus (Nero féltestvére).  Ők egyenrangúként tisztelik egymást, és az elbeszélő is annak tételezi őket.  Valójában azonban a forradalmak utáni korszak értelmiségének jellegzetes típusait testesítik meg.  Hármójuk közül csak egyikük költő, és ebben Nero ítélete a döntő.  Seneca: epés és gonosz öregúr, aki erkölcsi leveleket irkál, és inkább szónok.  Lucanus (Seneca unokaöccse)  Nem főszereplő, de minden fontos eseményen jelen van.  Kegyvesztett lesz, de nem a művészi féltékenység miatt, hanem mert kegyetlenül gúnyolja Nerót.  Bemutatása pozitív: rendkívüli tehetség, gyönyörű szál férfi. De minden elismerést devalvál egy pejoratív mozzanat: gőgös, hiú, teátrális. – Mérhetetlen önérzet ragyog le róla, akárcsak Adyról.  „

Lucanus úgy szidja hívei provokációjára Vergiliust és Horatiust, »ahogy a New York kávéház ifjú Ady-rajongói Aranyt«. Az a kézmozdulat, amellyel Lucanus lefricskázza magáról a »kullancskodó széplelkeket«, szintén Adyt parodizáló gesztus.” (76)  Kosztolányi Lucanust kívülről szemléli, Senecát emberien esendőre formálja, és ezzel saját közszereplését akarja igazolni, Britannicus pedig teljesen az ő eszményeit testesíti meg. A költő halhatatlansága:  Ami közös a három költőben: mindegyikük áldozatul esik Nero őrjöngésének.  Ami különbség köztük:  Seneca és Lucanus pozitívvá minősül át a halálakor.  Britannicus nem értékelődik át: „Az ő alakja állandó bármely perspektívából nézve. Ő az abszolút költő: életidegen maga is, akár versei, amelyek megfoghatatlanok, mégis igézőek. [] azért lehet maga is abszolútum, mert nem egy élő ember [] csupán egy fantom, egy ideál, Nero vágyainak

a szimbóluma.” (77)  A művészet két dolognak lehet az eszköze:  a világ megváltoztatásának  egy saját világ teremtésének (Kosztolányi számára ez utóbbit jelenti)  Így a regénynek két valóság lehet a tárgya.  A másik világ, amelyet Nero csak sejt, Britannicusban testesül meg (ő az egyetlen hírnöke).  Nero nem tud bejutni ebbe a világba.  Kettejük találkozásának az eredménye:  A két világ szembesül egymással.  A virtuális világ fölényben van a realitással szemben (Britannicus a Semmi királya, Nero csak a Mindené, így nincs hatalma a Semmi fölött).70  A két világ nem elegyíthető. Erre utal, hogy csak Nero beszél, testvére hallgat Ez viszont csak addig hősiesség, amíg Nero kényszeríteni akarja a beszédre, amikor könyörög neki, akkor már kegyetlenség (mentsége lehet, hogy semmiképpen nem tudna segíteni bátyján)  „Nero elpusztítja őt, halálát mégsem érezzük tragikusnak, mert ez

csak földi viszonylatban számít annak [] Britannicus meggyilkolását ideiglenesen megoldásnak érezheti, és már csak saját halála előtt ébred rá, hogy tette hiábavaló volt, mert ami ellen Britannicus személyében támadt, az elpusztíthatatlan és örök.” (78) Az ambíció ámokfutása:  A nerói szituáció hermetikusan zárt: mivel az élet egyetlen értelmének a művészi alkotást tartja, akkor mindennek erre kell irányulnia.  Nero számára megszűnik a választáshelyzet, amikor a költészet bűvkörébe kerül.  Mániákusan hisz a lehetetlenben, és úgy érzi, ezt hatalmával elérheti (ezt először Britannicus meggyilkolásakor érzi: ha tehetsége jogán nem érvényesülhet, akkor megteszi hatalmával).  Poppeának az a szerepe, hogy ezt az ambíciót a végletekig szítsa.  Poppea sem lesz főszereplő, ahogyan Seneca sem: mindkettejük szerepe, hogy Nero önáltatását segítsék. Szerelmük sem valódi, csak egymásra vannak utalva

(ezzel csak Poppea van tisztában)  Agrippina meggyilkolásával véget ér Nero dilettáns pályája, ettől fogva véres költő lesz, aki nem ír több verset, hanem az életét akarja művészetté formálni. Kísérlet a történelem epikai átértelmezésére:  Seneca „politikai leckéje”: egyik megbocsáthatatlan bűne; ok: a regényben minden forradalom etikájának az ellenkezőjét hirdeti. A lehetőség magasabbrendűsége a valósággal szemben Kierkegaard óta az egzisztencialista irodalom visszatérő tétele. 91  - - - - Luciferi aforizmával érvel (az anyagyilkosság helyett használja az államérdek szót, és akkor mosolyogni fog), majd a hóhért az emberiség jótevőjének nevezi.  „A gyilkosság dicséretétől logikusan jut el a világrend elleni lázadás tagadásáig, és Dosztojevszkij Nagy Inkvizítorának filozófiájával egybehangzóan, ő is a világrend nevében fellépő hatalomnak ad igazat a lázadó egyénnel szemben.”

(80)  Seneca történetfilozófiájában Schopenhauer kísért: szerinte az nem haladás, hogy az ősember négykézláb mászott, ő pedig kocsin repül. Az lenne a haladás, ha az ember legyőzné magát belül, de erre soha nem lesz képes.  Szerinte az emberek közt nincs különbség: mindenki ártatlan, ugyanakkor bűnös is. „Ez a hebbeli–strindbergi pántragikus eszme Kosztolányi regényében jellegzetesen egzisztencialista fogalmazásban [] tűnik fel: minden ember potenciális áldozat vagy potenciális gyilkos. Hogy kit ítélnek el, és ki ítélkezik, az »egészen esetleges megállapodás alapján« [] történik” (81–82)  Nincs értelme Britannicus elpusztításának, mert elpusztíthatatlan, és nincs értelme a Nero elleni lázadásnak, mert magától is elpusztul egyszer. Így a Piso-féle összeesküvés csak a forradalom paródiája lehet71 A költő drámája:  Kosztolányi szerint a politizálás méltatlan a költőhöz.  Lucanus mégis

csatlakozik az összeesküvőkhöz, de később szégyelli ezt (alakjába Kosztolányi saját önkritikáját vetíti bele: elítéli és szánja is őt tettéért).  A fölmentést Senecától kapja meg: bár komédiásnak tartották, igazi költő volt.  Lucanus sorszárása kettős: az utolsó előtti pillanatban gyáva, az utolsóban hős. Jellegzetesen egzisztencialista megoldás, hogy az utolsó gesztus visszamenőleg teljesen átminősíti az egyén életútját Szellem és hatalom párharca: Seneca és Nero viszonya.  A szakirodalom Senecában az értelmiségi áruló típusát látja, aki nem száll szembe nyíltan a császárral, hanem ki akarja játszani.  Seneca politikára oktatja Nerót; pl. nem azt mondja, ölje az ártatlanokat, hanem hogy a cél érdekében ne riadjon vissza a gyilkosságtól sem; két tett között különbséget kell tenni, de nem erkölcsi alapon.  Politikai leckéjének két aspektusa van, és csak abban téved, hogy azt hiszi,

mindkettőt be tudja láttatni Neróval, aki azonban csak a számára fölszabadítót emeli ki. Véres költészet:  A gyilkos tombolás döntő impulzusa: a Piso-féle összeesküvés.  Addig a merényleteknek volt indítéka, és még az összeesküvők kivégzése is jogos önvédelem.  Ezután egy esztelen öldöklés kezdődik (az is meghal, aki szidta Nerót, és az is, aki dicsérte).  „Nero a halál rettenetét a halál megszokásával akarja leküzdeni. Életművét már nem versekből, hanem hullákból alkotja.” (86)  Nero a magyar regényirodalom első abszurd hőse: fantáziáját nem egy imaginárius világban engedi szabadon, hanem az életét akarja eszerint élni, és meg is éli, mert megvan hozzá a hatalma.  „A »véres költőnek« az élete költészet, a költőnek költészete az élet. [] Íme a nerói és a britannicusi élet ellentéte. [] kudarcra van ítélve minden kísérlet, amely a költészetet át akarja vinni az élet

síkjára” (86–87) Tragikum és írói attitűd:  A regény szüzséjének a szervezője: Nero rádöbben saját halálraítéltségére, és küzd a halálfélelem ellen.  Nero boldogtalannak tartja magát, és így szerencsétlennek is (nem pedig bűnösnek).  Phaon elítéli Nerót, gonosznak tartja.  Epaphroditusz viszont megvédi Nerót, és egzisztencialista szellemben interpretálja a költészet–élet, illetve élet–halál viszonyát.  Szerinte a császár erkölcsös volt, mert mindenét a célnak áldozta.  Ugyanarra a véleményre jut, mint később Sartre Camus egyik hősével kapcsolatban: „Az ember mind bűnös, aki a világra születik. De aki meghal, az mindent jóvátesz A halottak mind ártatlanok” (88)  Úgy vélik, az ember a halál pillanatában kap választ arra, hogyan kellett volna élnie az életét.  A halál Nerót is új megvilágításba helyezi: halála után kapja meg azt, amire életében hiába vágyott (részvétet,

szeretetet, művészi elismerést). 5. A „rút kiskacsa”-motívum regényszüzsében – a Pacsirta (1923) 71 Az egyetlen racionális lázadás Kosztolányinál: Édes Annáé, akit a fönnálló rend személyében fenyeget, és akinek a gyilkossága a jogos önvédelem egyetlen módja. 92 - - - - - Életrajzi vonásai kétségtelenek (vö. Kiss Ferenc: Az érett Kosztolányi, 176–189): köztudottan a szerző húga szolgált modellül A cselekménynek nincs kapcsolata a közelmúlt történelmi-politikai eseményeivel. Még a századfordulón játszódik. A cselekmény a lélektani regény sémáját követi. „A tudat alá szorult érzelmek és indulatok egyszeri kirobbanása valóban a freudi képlet szerint történik” (92) Két történeti szál:  a Vajkay-házaspár átmeneti fölszabadulása Pacsirta nyomasztó jelenléte alól  a családtagok közti különleges emberi viszony A hangsúly általában erre az abnormális viszonyra esik, ezért a kutatók

többsége lélektani regényként definiálja a művet. Jelen van a társadalmi problematika: a modell egyik legfontosabb alkotóeleme a társadalmi mikrostruktúra. A család és a kisváros életformájának a bemutatásával Kosztolányi „valóban érzékelteti a századfordulói magyar társadalmi rend tartóoszlopának, a nemesi származású, de már polgári életformára kényszerült, hivatalnokká vedlett, többségében félművelt rétegeknek visszafordíthatatlan bomlási folyamatát, szociális degradálódását, egyénileg is egyre kilátástalanabbá váló sorsát”. (92) A társadalmiság több rétegben is jelen van (Vajkay áll a középpontban, és a többiek hozzá képest határozódnak meg).  Kárász és Környey Vajkayhoz képest magasabb fokon áll.  Vajkayval azonos szinten mozognak: tanárok, hivatalnokok.  Külön csoport: a bohémek helyzete.  A Vajkay alatti réteget Cifra Géza testesíti meg.  Jelen van a proletárréteg (Vajkayék

szomszédja egy foltozóvarga). A házaspárnak kettős szerepben kell föllépnie.  Otthon: mintacsaládként viselkednek.  Társaságban: a maguk társadalmi szerepe szerint viselkednek (ezt a szerepet csak a lányuk nélkül játszhatják, mert a társaság Pacsirtával nem fogadja be őket; vagyis: a szülői szerep vállalása azonos a kirekesztettség elfogadásával). A Pacsirta nem elsősorban lélektani regény, és nem is Freud elfojtás-elméletének az ábrázolása.72 A hősök gesztusainak és metaverbális jelzéseinek a szemantikai értéke:  A szüzsés motiváció alapelve: az eltitkolás és a fölismerés.  A cselekményt a főszereplők egzisztenciális élményeinek intellektuális és pszichológiai fölismeréssé változása alkotja.  A verbális megnyilatkozások mellett fontosak a metaverbális jelzések.  A rendellenességre, nyomasztó titokra kezdettől van utalás.  lehajtott fej, lesütött szem, beárnyékolt arc, behúzott bal

váll, féloldalas fej- és testtartás (ezek elsősorban az apára és lányára jellemző pózok)  Pacsirta visszafojthatatlan sírása a vonaton  A titok mégsem válik közössé, hiszen nem osztják meg egymással.  Pacsirtát egyedül a vonaton utazó pap érti meg (ő a lelki bajok hivatásos orvoslója).  Az apa belső beszédjéből nyilvánvaló, hogy Pacsirta csúnya, de egyelőre nem derül ki, hogy ez lenne a tragédia oka.  A csúnyaság valóban szerencsétlenség, de általában nem tragikus. A szülők azonban betegségként fogják föl, és így kíméletesen bánnak lányukkal, aki végül a zsarnokuk lesz  A házaspár és a lány közti konfliktus nem szerepkonfliktus, mert nem eltérő életmódjuk váltja ki. A szülők életmódváltása nem egy rájuk erőszakolt kényszer, inkább önként vállalt áldozat.  Ezen áldozatvállalásnak több motívuma is van.  szolidaritás Pacsirta iránt  lelkifurdalás  A szülők lányuk

tragédiájának egyrészt áldozatai, másrészt előidézői, hiszen Pacsirta az ő gyermekük. A térelemek funkciója és jelentése a modellben:  Többen a Pacsirtát tekintik az első igazi Kosztolányi-regénynek; ok: a Kosztolányi által létrehozott regénytípus sajátosságai itt jelentkeznek először együtt. 72 A koncepciónak persze van köze Freudhoz, de Kosztolányi megőrizte szuverenitását e pszichológiai iskola hatásával szemben. Szerinte Freud csak a lélektan tudományát forradalmasította, nem az irodalmat, mert a világirodalom írói és költői már évezredek óta tudták és ábrázolták, amit ő fölfedezett 93  - - - Kosztolányi az atmoszférateremtés talán legnagyobb mestere a magyar szépprózában: nemcsak precízen helyezi el alakjait (mint Babits), de át is éli modelljei terét, együtt mozog hőseivel.  A helyszín is a pszichológiai ábrázolás eszköze lesz.  A térábrázolás szűk, csak néhány nyitott

tér van (egy-két utca, főtér, park, állomás), a többi zárt (kaszinó, étterem, színház, a Vajkay-ház szobái).  A nyitott terek mindig Vajkayék társasági megjelenéséhez kapcsolódnak.  Átmeneti funkciót jelentenek azok a helyek, ahol Vajkayék együtt, vagy Vajkay egyedül jelenik meg, de családi szerepkörben. „A házaspár Pacsirta nélkül felszabadultabban viselkedik ugyanezeken a helyszíneken, de az apa, ha egyedül van, itt is visszazökken szülői szerepébe, privát gondjától lánya távollétében sem szabadulhat” (99)  A szobabelsők tükrözik a lakók lelkivilágát: kicsavart villanykörték, homályos tükör, lezárt zongora, kalitkaszerű szobák. A félhomály és a kényelmetlen kerevet a beárnyékolt arcot, illetve a féloldalas testtartást motiválja.  Az utolsó fejezetben megjelenő új tárgy, a kalitka az egész ház jelképévé emelkedik.  Pszichológiai értékük van a színeknek is (egérszürke ruha,

piszkosszürke város, poros és latyakos utcák, jellegtelen emberek – a város neve: Sárszeg). Az idő- és térkezelés összefüggése a narrációs technikával:  A szakirodalom közhelye: a mű egy főhős nélküli regény, mert a címszereplő alig vesz részt a cselekményben.  A cselekmény kezdete és vége egybeesik Pacsirta elutazásának és visszatérésének időkereteivel. De az utazás nem a cselekmény, hanem az elbeszélés teréből vonja ki a főhőst.  „A Neróban majdnem kizárólagosan alkalmazott szerzői elbeszélés a Pacsirtában már a szereplői elbeszélés típusával váltakozik, amennyiben az egyik cselekményszál elbeszélését az író hősének engedi át.” (101)  Az elutazás két cselekményszerkezeti egységre bontja a művet.  a szülők egyheti „árvasága” Sárszegen  Pacsirta üdülése a pusztán  Az utazás szerepe így kettős.  Megnyitja a regényszituáció eseménysorát.  A másik

cselekményágon fölfüggeszti tér és idő egységét (ezt majd Pacsirta levele állítja helyre). Az előtörténet mint a hős pszichológiai mozgásának komponense:  Az elbeszélő bemutatja a szereplőket és a környezetet, majd magyarázatot ad Pacsirta elutazására.  A fejezeteket a későbbi Esti-ciklusra jellemző tartalmi kivonatok vezetik be, amelyek csak a felsízni eseménytörténetet követik.  A kivonatok és a fejezetek tartalma közti feszültségből lesz nyilvánvaló, hogy minden másképp van, mint azt a hősök a külvilággal láttatni szeretnék (nem a szülők hoznak áldozatot, Pacsirta nem szórakozik remekül, az utazás célja nem a pihenés).  Az utazás célja a titokkal kapcsolatos; a cselekmény előtörténete Vajkay meditációiból rekonstruálható.  Pacsirta csúnya, szerencsétlen és magányos is. „Pacsirta védekező gesztusai és Vajkay rémlátomásai lánya elrablásáról, megkínzásáról és megcsonkításáról

tartalmukban fedik egymást: mindkettő a maró szégyen, az állandó megaláztatás kínjának a kivetülése.” (103)  Pacsirta „elcsábítása”  A századvégi kisvárosban a csábítás a legnagyobb szégyen, ami egy lánnyal megeshet.  Pacsirta szégyene viszont ennél is nagyobb, hiszen a csábítás meg sem történt, csak a szülők által szőtt mítosz (ők is azért gyűlölik annyira Cifra Gézát, mert tudják, semmi sem történt).  Cifra tökéletes anti-férfi, anti-Don Juan, ezért rettenetes a szülők számára, hogy még neki sem kell a lányuk.  Vajkay gyűlöli Cifrát, de nem tehet ellene semmit, mert sem önmagának, sem a világnak nem tudna erről logikus magyarázatot adni. Pacsirta levele az apa interpretációjában:  A Pacsirtával kapcsolatos cselekményágon az idő összetorlódik. A cselekmény nem szakad meg, sőt nagyon fontos lesz, csak a rekonstruálást nem az elbeszélő, hanem maga a hős végzi.  A levél egy

informatív értékű beszámolót ad a lányról, és betölti azt az űrt, ami az elutazás miatt keletkezett az elbeszélői narrációban.  A levél az időkezelés, a modor és a hangnem tekintetében is különbözik az elbeszélői szótól.  Sok benne az elhallgatás, mert nem akar olyasmit leírni, amivel szánalmat keltene a szüleiben.  Minden olyan témát kerül, ami a titokra vonatkozik.  Csupán semmiségekről ír, és úgy, mintha azok is véletlenszerűen jutnának eszébe. 94 - - - -  A levelet ködösítés, torzítás jellemzi (Vajkayék mindig szeretnének többnek látszani, ezért fölvágnak nemesi származásukkal).  Az igazság mégis kiderül. Az író ezt úgy biztosítja, hogy az apa értelmezésével korrigálja a levelet: az apa ismeri lánya stílusát, tudja, hogy a vendégeskedés kínszenvedés számára (pl. a szobáját nem önként engedi át a Thurzó-lányoknak, hanem kitúrják őt, és azért nem megy a

kirándulásokra és a bálokra, mert ezt várják tőle). A levél funkciója a két cselekményszál összekapcsolásában:  Az igazság Pacsirta elszólásaiból is kiderül: hiába kerüli a kényes témákat, a semmiségekről olyan bőbeszédűen ír, hogy azokból óhatatlanul is megtudjuk az igazságot.  Pl. azt írja, azért nem ment bálba, mert fáj a foga, de aztán azt írja, fogfájását félóra alatt meg tudta szüntetni.  A levél emelkedett hangvétele is az igazságot akarja elkendőzni.  Pacsirta tehát hazudik, de ez számára védekezés jelent (csakúgy, mint egész életformája).  Az anyát azonban sikerül megtéveszteni, hiszen ő nem olvasta a levelet, így a sorok közé rejtett mondanivaló tolmácsolatlan marad. Az anya így behozhatatlannak látszó fáziskésésbe kerül a férjével szemben, és teljesen megnyugszik  A történéssor álcselekmény, amelynek tartalma a várakozás, funkciója a figyelemelterelés.  Néha úgy

tűnik, Vajkayék valóban megfeledkeznek gondjukról, de a gond ilyenkor is jelen van. Felszínre akkor tör, amikor az alkohol elmossa a határt a tudatos és tudattalan közt  A legfőbb indíték: a levél. Pacsirtát úgy küldik el szülei, hátha akad valami szerencséje, vagyis megváltozik a sorsa Vajkay azonban a levél miatt már tudja, a kísérlet nem sikerült, és többé már nincs remény A fölismerés:  Vajkay kitörését a legtöbben szó szerint veszik. „Valójában szó sincs gyűlöletről vagy akárcsak ambivalens érzelmekről Az apa szavainak csak pszichológiai hitelük van, szó szerint nem értelmezhetők Szavait nem a gyűlölet irányítja, hanem a mérhetetlen szánalom, amelybe bűntudat vegyül: lányuk ki van zárva az élet minden öröméből [] és nekik – a szülőknek köszönheti ezt a létet.” (108)  Az anya érvei annyira meggyőzőek, hogy Vajkay majdnem elhiszi, lánya boldog. Meggyőző ereje abból fakad, hogy behozza

lemaradását, illetve míg férje a kétségbeesés állapotába kerül, ő már túlvan ezen a stádiumon.  Az apa megnyugvásával párhuzamosan bizonytalanodik el az anya, és a kétségbeesés olyan fokára jut el, ahol ember már nem segíthet (ekkor tekint föl Krisztus képére).  A szülők párbeszéde áldialógus, mert szavaik csak indukálják egymást, a ráeszmélés mindkettőjükben önállóan megy végbe. Mindegyikük a maga fájdalmát közli A téridő egységének helyreállítása:  Pacsirta érkezése gondosan előkészített.  A ház és a szülők visszakerülnek korábbi állapotukba.  Beköszönt az esős, sáros, hideg ősz.  Amikor a környezet és a szülők is készen állnak, a vonat valószerűtlenül sokat késik.  Pacsirta félszeg és siralmas, igyekszik észrevétlen maradni. A vonat ugyanígy érkezik meg (szinte lopakodva) Megnő a tárgyak szerepe, a szülők is a lányukhoz tartozó tárgyakról próbálják fölismerni

Pacsirtát  A feszültség föloldódik a viharos üdvözlésben, de a fölhangzó gúnykacaj bizonyítja, hogy semmi nem változott.  Pacsirta szóbeli beszámolója is olyan, mint a levele: közhelyszerű. A kirekesztettség-jelkép általánosító jelentése:  Nero állítása: csak írni érdemes, mást nem.  A Nero utáni regények a művészlét kiiktatásával keresik a választ arra a kérdésre, hogy mit érdemes tenni. A válasz a Pacsirtában látszólag: semmit  Valójában itt is megjelenik a költészet mint alternatíva, csak perifériára szorul.  A kisváros számkivetettje Ijas Miklós, aki ugyanolyan ártatlan áldozat, mint Vajkayék.  Ijas kirekesztettségét elsősorban családja előtörténete motiválja: neki nem a külsejében, hanem apja erkölcsi vétkében rejlik a rútság mozzanata.  Kirekesztettsége másik oka, hogy költő, de ez már egy önként vállalt száműzetés (szégyenérzetét művészi büszkeségre váltja). 

Alakja emlékeztet a Bácskai Hírlapban publikáló Kosztolányira, de ez kevés, hogy azonosítsuk őket.  Ijas inkább a sárszegi események krónikása, akinek kívülálló-pozíciója az elbeszélőére hasonlít. 95 - „A Pacsirta műfaja nem lehet erkölcsrajz, mert a hős sorsát nem jelleme és nem is a közállapotokat meghatározó berendezkedés teszi kilátástalanná, hanem a létstruktúra, amely immanens természete szerint tragikus. A Pacsirta végeredményben az anderseni „rút kiskacsa”-jelkép – az ontológiai magány szimbólumának – sorsban való kibontása és felmutatása” (113) 6. Az idill szétporladása – az Aranysárkány - - - Színhely: Sárszeg, de itt nem sárfészek, hanem egy napfényes déli város, ami inkább Nero Rómáját idézi (az egzotikus pompa a romlás képeivel váltakozik, illetve ugyanaz a dekoratív-dekadens díszlet, amelyben a fény tragédiát sejtet). A mű a századforduló táján játszódik. Vannak

életrajzi vonásai (modell: Kosztolányi édesapja). A szüzsés motiváció alapelve az Édes Annáével rokon. Az elbeszélés idejének és modusának összefüggése:  A cselekmény fordulatos (a történet ideje: három hónap).  Az elbeszélői tevékenység retrospektív (az elbeszélés ideje csak az epilógus idejével esik egybe).  A feleség szerelmi botrányának a története kb. hat évvel tágítja ki (visszafelé) az időkeretet  A főhős egy idillt teremt maga körül, amely idill szétporladásának aztán tanúi lehetünk (Vajkayéknak legalább látszólag sikerül ezt az idillt újrateremteniük).  Az időkezelés segíti a drámai koncentrációt (a szerzőnek lehetősége van az események drámai sűrítésére).  Az időkezelés meghatározza az elbeszélés modusát is: a korábbi regényekhez képest nyíltabb értékelői aktivitással adja elő a történteket és azok minősítését is.  A regény fiktív elbeszélője nincs

alakszerűen ábrázolva, de intellektusa és erkölcsi ítélete jelen van a narrációban.  A személyeskedő, kedélyeskedő leírások akkor fordulnak elő, ha a diákok csoportjáról, vagy ellenszenves szereplőkről van szó.  Az elbeszélői irónia és szatíra viszont eltűnik a valódi „jellemek” színre lépésekor, sőt az elbeszélői szólam ilyenkor nemcsak neutralizálódik, hanem átcsap a hős szavába. „Mindez bármelyik regényben csak olyan döntő pillanatokban következik be, amikor a hős előtt már derengeni kezd saját sorsa kilátástalanságának sejtelme.” (118) A térelemek poétikája és a szimbolikus rímrendszer:  A hősök mozgástere viszonylag tág eben a Kosztolányi-regényben.  Sőt a kozmosz is kitárul, amikor Novák és Hilda a csillagos égboltot figyelik a messzelátón.  A Neróban a művészet a másik világ, itt a csillagos ég.  Itt is megvannak a fontos térrészletek: városerdő, utca, Novák-ház,

gimnázium, fűszeres bolt, patika.  A konfliktus azonban itt nem a házon belül történik, hanem a nyílt utcán, így minden a nyilvánosság tudomására jut.  Vagyis: a szégyen nem marad magánügy, hanem kitudódik.  Így Novák számára lehetetlen a Vajkay-féle megoldás: nem viselheti csöndben a megaláztatást.  A belső terek sem a bezártság jelképei (kivéve talán a szertárt, ahol Novák kettesben lehet a tudományával.  Novák háza a verés után válik a Vajkay-házhoz hasonló rejtekhellyé.  „ a verés után már nemcsak az okokat és a következményeket, hanem a teret is a főhős szemével kezdjük látni. Ez az oka, hogy a korábbi nyugodt és harmonikus térlátás zilálttá, idegessé válik” (120) Líraiság és metaforikus szerkezet:  A regény föltűnően lírai, de ez a személyesség nem gyöngíti, hanem erősíti az epikai objektivitást.  A líraiságot nem a tévesen föltételezett alkotói lírai viszonyban kell

keresni, hanem az egész művet behálózó metaforikus szerkezetben.  Metaforikus jelentésű már a címben jelölt és a modellben valóságosan is szereplő aranysárkány.  Az aranysárkány szó több asszociációt kínál.  arany: fény és ragyogás  sárkány: mesebeli szörnyeteg (fenyegető árnyalat)  a sárkány papír előtaggal: ártalmatlan gyermekjáték  A műben szereplő tárgy fizikai mivoltában gyermekjáték, funkciója azonban a fenyegetés, a közelgő tragédia előrejelzése.  A sárkány először Novák háza, majd Liszner fűszeres boltja fölött állapodik meg, ezzel szinte kijelölve áldozatait. „Az ártalmatlan gyermekjáték az élet arctalan és láthatatlan, pusztító erőinek jelképévé súlyosodik” (121) 96  - - - - Fontos, önmagán túlmutató tárgy a pisztoly.  A cselekmény kezdete: „A pisztoly eldördült”  A különböző szakaszokban (mint a végzetre utaló jel) újra és újra

fölbukkan.  Pl. Vili pisztolya (a startbíró kezében, Vili kezében, Vili fegyvergyűjteményében); Fóris pisztolya Fóris, majd Novák kezében; Novák pisztolya, amely az öngyilkosság eszköze lesz.  Ami még erősíti a metaforikus hálót:  az elbeszélő szubjektív értékelései  az egyes hősök meditációi  a katasztrófát előrejelző természeti jelenségek és emberi pszichikai folyamatok párhuzamai A regényi személyiség transzformációja:  A szüzsés motiváció alapelve: a főhős személyiségének a radikális átalakulása.  Ez a deformáció minden Kosztolányi-hősre jellemző, de az Édes Annában és az Aranysárkányban pusztító vagy önpusztító tevékenységbe torkollik.  A személyiség átalakulását nem lehet a külső eseménytörténet síkján megragadni.  Novák tragédiáját a nevetségességtől való beteges félelem okozza (a közmegbecsülés elvesztése elviselhetetlen kisebbségi érzést kelt benne).

A társadalmi mikro- és makrostruktúra:  Novák és Vili konfliktusa: többértelmű.  nemzedéki ellentétek kirobbanása  társadalmi ellentétek kicsapódása  egymástól végletesen különböző emberi magatartások összeütközése  A transzformáció Viliben is végbemegy, de sokkal egyszerűbben, mert az ő személyisége laposabb.  A regényben kizárólag az iskolai társadalom van ábrázolva, de az a kisvárosnak szinte a teljes szerkezetét demonstrálja.  A tanárokra és diákokra osztottság lehetőséget ad az írónak, hogy a félkész jellemeket szembesítse befejezett hasonmásaikkal (ezt a szembesítést majd az epilógus személyiségportréi egészítik ki).  Nováknak nincs igazi megfelelője a diákok között.  Csajkás Tibor jóhiszemű, becsületes, így Novák sorsát folytatja, és talán ismétli meg Hilda mellett (Novák is ilyen becsapott és kihasznált áldozat volt felesége, majd lánya mellett).  Glück Laci még

jobban megközelíti azt az eszményt, amelyet Novák a tanárok között képvisel.  De Glück zsidó, Novák keresztény. A köztük levő ellentét azonban nem etnikai jellegű, hanem világnézeti.  A zsidó pesszimizmus lényege: a ráción túli jelenségek tagadása.  Novák eretnek kereszténysége: a világot változhatatlan siralomvölgynek látja.  Glücköt későbbi életútja teszi méltatlanná arra, hogy a tanár hasonmása legyen: bár a szegényeket pártfogoló ügyvéd lesz, gazdagon nősül.  Fóris és Vili párhuzamba állítása: az agresszióra való hajlam, a kegyetlenség és a bosszúvágy kapcsolja össze őket. Sötétek, korlátoltak (pl nem olvasnak)  Nyerge Lázár és az eminens Ebeczky Dezső párhuzamba állítása:  A regény legellenszenvesebb figurái.  Mindkettőjüket undorító alkalmazkodási képesség jellemzi. A „jóember” helye és a „jóság” értéke a világban:  A figurák tipológiai párba

rendezése mutatja, hogy Nováknak nincs párja; vagyis: a benne levő jóságot, nemes lelkűséget egy tanítványába sem tudta átmenteni.  Novák egy tanítványát sem tette jobbá, sőt a későbbi változások negatív irányúak voltak.  Amit az epilógus mutat: „Az akkor még emberszabású fiatalok felnőtt korukra szinte valamennyien önmaguk karikatúráivá váltak, az egy Ebeczky Dezső kivételével, aki semmit sem változott: ő már diákként is önmaga karikatúrája volt, akárcsak apja a saját fiáé.” (132)  Az epilógusban Csajkás Tibor és Huszár Bandi párbeszéde egyesek szerint Flaubert Érzelmek iskolája c. művét idézi, valójában azonban a dán Jens Peter Jacobsen Niels Lyhne c regényét  Novák fölismeri, hogy van egy másik igazság, amit eddig nem látott. Rádöbben tragédiája okára is, ez pedig a naivitása. „A jóság nem teheti jobbá a világot, amennyiben mégis ezt tűzi célul maga elé, értelmetlen áldozatot

hoz” (135) A mű tragikus pátosza: az Aranysárkány így nem bukásregény; ok: a hős halála ellenére erkölcsileg nem a hős bukik el a világgal szemben, hanem a világ a hőssel szemben. 7. A sorsregénytől a példázatig – az Édes Anna - A regény megjelenése: 1926. 97 - - - - - A mű értékelése kérdéses.  Egyesek szerint szintézisregény, sőt olyan teljesítmény, amelyhez képest a korábbi regények csak előkészületnek számítanak.  Mások tagadják a regény szintetizáló jellegét, sőt művészi értékét is. Az aktuális téma a maga valóságában jelenik meg benne. Fő konstrukciós elv a személyiségtranszformáció, de a változás itt olyan rétegekben zajlik, ahol az a hagyományos lélekrajzi módszerrel nem követhető nyomon. Az előkészítés funkciója a szerkezetben:  A kezdő időpont pontosan meghatározott: 1919. július 31, délután öt óra  Kun Béla elszökik az országból. Ezt a jelenetet az

ellentmondásos helyzet teszi humorossá  Egy órával később egy polgári lakásban: a méltóságos úr (Vizy) és az elvtárs (Ficsor) vitatkozik. A méltóságos asszony ki akarja penderíteni az elvtársat, aki ekkor cselédlányt (Anna) ajánl neki. Vizyné szeme nyomban fölragyog.  Anna két hét múlva érkezik. Vizyné számára ez egy örökkévalóság (Ficsorék egy eszményi cselédlányt festenek le neki).  Közben a románok bevonulnak a fővárosba (ezt sem a magyarok, sem a románok nem hiszik el).  Anna személyesen a hatodik jelenetben tűnik föl, de az események már a második fejezettől az ő személye köré szerveződnek.  Vizyné elképzel magának egy alakot, végül egy teljesen ismeretlen alak lép elé. Az előkészítések sora ezzel a találkozással ér véget. Idő és tér mint a személyiségábrázolás eszköze:  Anna megjelenésével az elbeszélői tempó fölgyorsul.  Vizynéről azonnal kiderül, hogy hisztériás

különc, akinek természetes az agresszivitás. És az is kiderül, hogy Anna engedni fog ennek a terrornak.  Anna, Vizyné és Ficsor időfölhasználása keresztezi egymást.  Anna családi és szociális katasztrófák miatt rabszolgamunkára kényszerül. Csak egyéni életideje marad meg neki, de pesti gazdái ezt is örökös munkaidővé változtatják.  Ficsor bajba került, és úgy érzi, itt az ideje, hogy örökre lekötelezze gazdáit.  Vizyné pedig most akarja véglegesen megoldani a cselédkérdést (az új cseléd megszerzését létkérdésnek tekinti).  A helyszín leírására már az első fejezetekben sor kerül, de a jellemzés Anna megjelenésével megismétlődik, de új oldalról: a hősnek a környezetre való reagálásával.  A cselekmény szinte csak a szobákban játszódik, és a tér annyira leszűkül, hogy börtönnek hat. Anna később a börtönben összehasonlítja a celláját a cselédszobával, és a cellát látja

derűsebbnek, tágasabbnak (vagyis: a tett Anna számára minden szempontból fölszabadulást hoz).  Vizyné kezdetben nagyon bizalmatlan, de ez oldódik. Ezzel párhuzamosan Anna irtózata egyre nő, sehogy sem tudja megszokni a házat (bár büszke előkelő gazdáira) A szeretetvágy csapdája:  Annának hiányzik az emberi légkör melegsége (pl. a gyermekek, akikkel játszani szokott)  A szeretetéhség miatt okozhat bonyodalmat Jancsi úrfi, akinek viszont érzelmi szükségletei nincsenek.  Jancsi és Anna kapcsolata  A szociális fölfogás szerint a kapcsolat az idegenség átmeneti megszűnését jelenti, a megszűnése pedig az úr–cseléd távolság helyreállítását.  Irodalmi előzményei és rokonai:  Bródy Sándor: Dada  Kassák Lajos: Marika, énekelj!  Csehov: Aludni szeretnék  Tolsztoj: Feltámadás  Érzelmek Jancsi részéről is vannak, hiszen négy napig lázban ég, majd utána eljut a gyöngéd udvarlásig is. 

„Annát Jancsi, ha csak néhány napra is, boldoggá tette, és éppen a boldogság megtapasztalása változtatta e boldog állapot múltán a korábbi hiányérzetet kínzó gyötrelemmé.” (147)  Jancsi Annából mint nőből ábrándul ki (szégyelli, hogy szóba ált a lompos cselédlánnyal).  „Anna nem egyszerűen cselédi, hanem női mivoltában szenvedi el a megaláztatást, mert Jancsi magatartása nem a cselédnek szól, hanem a hozzá méltatlan női partnernek.” (148) A nyelvi ábrázolás határai:  „A tökéletes cselédlány, aki némán, tiltakozás nélkül teljesíti gazdái parancsait, váratlanul fellázad ellenük, és megöli őket.” (148) 98  - - - A műben három eljárás keveredik egymással.  tisztán epikus leírás  dialógusokra épülő szöveg  Anna gesztusokkal és fiziológiai elváltozásokkal kifejeződő textusa, amely a hős belső beszédét helyettesíti.  Anna keveset beszél. „Tolmácsa” először

Ficsor, aki a lány helyett válaszol Vizyné kérdéseire, sőt gesztusait is „lefordítja” (pl. a vállrándítást) Gesztusai egyébként sokkal kifejezőbbek, mint szavai, de ezeket (a vállvonás kivételével) Vizyné észre sem veszi. A testi „elszólások” informatív értéke:  Egyesek szerint a mű nem pszichológiai, hanem fiziológiai regény, mivel Annának nem pszichikai, hanem vegetatív testi reakciói vannak (pirulás, sápadás, émelygés, remegés).  A ház kiváltotta fiziológiai változások a cselekmény során egyre gyakrabban térnek vissza, sőt bővülnek.  „Míg a külső jellemzés Annát egyre tökéletesebben működő gépként mutatja be, az ismétlődő és szaporodó testi »elszólások« ellentmondanak ennek a leírásnak, és a lélek szféráiban zajló láthatatlan folyamatokról nyújtanak olyan információt, amely az elbeszélői tevékenység számára ábrázolhatatlan.” (152)  Az első jelek már korán megjelennek,

Anna mégsem menekül, csak védekezik, mégpedig két módon.  munka  magány (a Jancsival való kapcsolatban ezt a védelmi pozícióját adja föl, és ekkor mutatkoznak rajta a pszichikus zavar tünetei is)  A menekülés másik útja Báthory úr lenne, de Vizyné lebeszéli arról, hogy hozzámenjen, így a menekülés útja bezárul előtte.  Ekkor fejeződik be átalakulása is: annyira belesimul a ház rendjébe, hogy már észre sem veszik.  A gyilkosság előtt Anna ismét zavart (ezt Jancsi jelenléte váltja ki).  A gyilkosságot általában Vizyné felől magyarázzák, Hima Gabriella viszont Anna felől nézve próbálja meg rekonstruálni a gesztusokból álló motivációsort.  „Kosztolányi ábrázolásmódja azért rendhagyó, mert a középpontban álló hős textusa metaverbális. [] Anna esetében a hagyományos ábrázolásmód azért nem járható út, mert az ő gondolkodás- és beszédfejlődésében nem ment végbe a

differenciálódás a »belső« és a »külső« beszéd között. Ami őt sokszor az értelmi fogyatékosság gyanújába keveri, valójában nem más, mint gondolkodás- és beszédfejlődésének megrekedése egy viszonylag korai, gyermeki fokon.” (155)  Anna közlésképtelen, és ez is oka lehet elszigeteltségének. A tett konzekvenciái a regény világában:  A gyilkosság Anna külső ingerekre adott válaszreakcióiból sejthető, és az elkövetés után magyarázat nélkül is érthető.  A bíró szkeptikus; ez abból adódik, hogy úgy gondolja, egy eleve személyiség nem értékelhető pusztán a tettén keresztül, csakis teljes élete által.  Anna a gyilkosság által szánalmas áldozatból tragikus hőssé emelkedik; személyisége pátoszát öntudatlan lázadása teremti meg (személyisége föladása ellen ösztönösen tiltakozik).  A gyilkosság Anna számára nem szociális bosszú, hanem a boldogság utáni vágy tör föl belőle. 

Vizy meggyilkolása nem a megtorlás része; megölése éppolyan véletlenszerű, mint a Bűn és bűnhődésben Lizavetáé.  A regény nem a gyilkossággal zárul; követi még egy félévnyi időszak, a tárgyalás és egy epilogikus zárás.  Annát végül teljesen elfelejtik a környék lakói. Történelemszemlélet:  1919, a háború, a forradalmak, a terror és a konszolidáció valamennyi Kosztolányi-regényben megjelenik, de közvetlen háttérként csak a Neróban és az Édes Annában.  A Neróban áttételesen, az Édes Annában viszont közvetlenül.  A cselekmény párhuzamos szerkesztésű: egy-egy nagy horderejű történelmi-politikai esemény mellé kerül az egyén életében sorsdöntő mozzanat.  Kun Béla elrepülése – a kommün bukása  Vizyék értesülése: a kommün bukásáról – egy titokzatos cselédlány létéről  román bevonulás a fővárosba – Anna beköltözése a Vizy-házba  lassú konszolidáció – Anna

fokozatos beilleszkedése az új környezetbe  a románok kivonulása – a kéményseprő-epizód  A külső változásokat az egzisztenciális fordulatok megfosztják súlyuktól, és a szereplők életét egyáltalán nem befolyásolják. 99 - A moviszteri példa értéke:  Moviszter doktor sejti, hogy Anna és Vizyné viszonya rendellenes, és amikor lehet, megpróbál beavatkozni, sikertelenül.  Moviszter is cselédtartó, de abban különbözik a többiektől, hogy ő átérzi a másik fél helyzetét.  A doktor a tárgyaláson Anna mellett tanúskodik, de ott sem kap nagyobb megértést, mint a barátai körében.  Filozófiája hasonló, mint Senecáé: a föld siralomvölgy. Elítéli a földi boldogság professzionális tervezőit, illetve az égi boldogság hazug hirdetőit Krisztus országának sem az ég, sem a föld nem a helye, egyedül az emberi lélek.  Egyezések vannak Moviszter véleménye és Kosztolányi publicisztikája közt, mégsem

lehet őt az író alteregójának tekinteni.  „Az a humánum, jó szándék, lélek- és emberismeret, amit Moviszter a regényben képvisel, a regényben ábrázolt világban teljesen hatástalan. Moviszter eleget tesz ugyan lelkiismerete felhívásának, de kiállásának értéke önmagában van, sem társadalmi haszna nincs, sem Annát nem sikerül megmentenie általa” (163) 8. A regényműfaj átalakulása - - 73 Kosztolányi utolsó „szabályos” regénye: Édes Anna. Az alkotói pálya kezdetének és végének két ciklus a jelképe:  A szegény kisgyermek panaszai (1909): bizonyítja az író epikusi invencióinak eredendő meglétét.  Esti Kornél (1925–1933): mutatja az epikusi invenciók változatlan fönnállását. Regény és erkölcsrajz  A szegény kisgyermek panaszai a lírai, az Esti Kornél az epikai műnemhez tartozik, ennek ellenére sorolhatjuk őket ugyanahhoz a műfajhoz, ez pedig az erkölcsrajz.  Természetesen mindkét művet

más típusba soroljuk.  A versciklust az idill jellemzi.  A novellaciklust a kalandregény műfaji dominanciája jellemzi.  A kalandregény elnevezése ellenére nem a regény, hanem az erkölcsrajz műfajszemantikai jegyeit hordozza.  Az erkölcsrajzi műfajok alapvető kompozíciós elve a kaland lesz, míg a regényé a sors.  A regény az erkölcsrajzhoz képest egy későbbi történeti képződmény, így a prózaepikai gondolkodásnak egy fejlettebb fokát képviseli. Az Esti Kornél műfaja  A ciklus darabjai nem egy eleve eltervezett ciklus részeiként íródtak, hanem spontán módon szerveződtek egységes epikai művé.  Az Édes Anna és az Esti Kornél megjelenése közti hét évben Kosztolányi nem hoz létre nagyobb formátumú epikai művet.  Nyilvánvaló, hogy az Esti Kornél a regények folytatása, és bár a művet nem szokták a regényműfajhoz sorolni, „világos, hogy világképének és jelentésrendszerének totalitása

tekintetében egyenrangú a regényekkel”. (169)  A novellaciklus a három ősi regénytípus73 szintézise.  A novellák ideje lényegében kalandidő.  Ez a kalandidő összefonódik a mindennapok idejével és a hős tényleges életrajzi idejével (a gyermekkortól a halálig a lényeges és lényegtelen mozzanatokat vegyesen öleli föl).  „Térábrázolása ebből következően egyszerre reális és jelképes, amennyiben [] a kalandok reális tere itt is valamiképpen az életút szimbólumaként jelenik meg.” (170)  A tér őriz valamit az első bahtyini regénytípus absztrakt idegenségéből is: Esti számára ezek a terek nemcsak ismerősek, hanem riasztóan idegenek is (mindenhol otthonos-otthontalanul mozog).  Esti jellemzői:  privát és izolált egyén, aki véletlenszerűen keveredik bele az idegen világba  abszolút állandóság  abszolút passzivitás  cselekvése álaktivitás  Minden beavatkozási kísérlete után a dolgok

eredeti állapotukba kerülnek vissza.  Úgy működik, mint a sors: látszólagos aktivitása ellenére semmibe nem avatkozik bele, a dolgok az ő közreműködése nélkül is ugyanúgy folynának le. Bahtyin megkülönböztetése: próbatételes kalandregény, köznapi kalandregény, életrajzi regény. 100 „Esti tudja ezt: szkepszisének és közönyének forrása nem erkölcsi fogyatékosság, hanem olyan tudástöbblet, amely mű valamennyi szereplőjével szemben megemeli őt. Ez a tudástöbblet különbözteti meg Estit az ókori regény passzív hőseitől, akik tudatlanságuk következtében tűrik a sors szeszélyeit, míg Esti tudása következtében teszi ugyanezt” (171) IX. Az első Nyugat-nemzedék költői: Juhász Gyula (1883–1937), Tóth Árpád (1886–1967), Füst Milán (1888–1967) Borbély Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról Szellemi erőgyűjtés - - - Juhász Gyula egyetemi éveinek időszaka párhuzamba állítható a reformkorral: a

szellemi töltekezés lendülete nemcsak egy-két egyéniséget, hanem egy egész koncentrációt emelt föl. Ezen évek állandó körülménye a szükség: az özvegy édesanya csak ritkán tudja anyagilag is támogatni fiát. Jelentős számára a Négyesy-féle szeminárium: ennek nyolc féléven át hallgatója, haton pedig szeniorja (ő választja ki a fölolvasandó szövegeket).74 Az első két évben szűkebb környezete a népnemzeti irányt idealizáló debreceni Bokréta itt tanuló köre.  Egy viszonylag fesztelen barátságot alakít ki az egyik vezéregyéniséggel, Oláh Gáborral: még lelki életéről is ír neki. A Holnap körüli csatározások (1908) távolítják el őket egymástól némileg  A bokrétások a Csokonai Kör támogatásával tevékenykednek (így jelennek meg antológiáik). Fontos még a Zalai Bélával való barátsága. Jelentős Babits, Juhász és Kosztolányi fiatalkori barátsága, bár „sem a Babits-kutatók, sem a

Kosztolányitanulmányok írói nem tesznek nagyhangsúlyt a triász egyetemi eszmecseréire”. (15) Tájékozódására ekkor sokféleség jellemző.  1904, egy Babitshoz írt levél: Nietzsche, Taine, Brandes, Ruskin, Frenssen, Ovidius, Platón, szocialisták, monisták.  1906 nyara: Maeterlinck, Arany, Balázs Béla (akkor még Bauer Herbert), Tápé. Mire Juhászék érdeklődése filozófiai jellegű lesz, elhalványul a kantiánus szemlélet hatása.  A német kultúra helyett a francia felé fordul az érdeklődés. 74 Ezeken az órákon jelen van az akkori ifjúság, pl. Babits, Balázs Béla, Benedek Marcell, Bresztovszky Ernő, Gábor Andor, György Oszkár, Juhász Gyula, Kosztolányi, Mohácsi Jenő, Oláh Gábor, Pogány József, Reichard Piroska, Ritoók Emma, Tóth Árpád, Vágó Béla, Zalai Béla. 101  - - - A németből csak Nietzsche hatása marad meg; ez igen erős: Ady, Bartók Béla, a Huszadik Század és társasága, a Galilei Kör

fiataljai, A Hét. Juhász Gyulára főleg azok a filozófusok hatnak, akik kiváló írók is, így Schopenhauer vagy Nietzsche.  Utóbbitól fordít, illetve ő egy-egy versének az ihletője.  Szembe kell néznie a filozófus szélsőséges személyiségkultuszával is: úgy véli, az Übermenschnek nincs realitása, csupán filozófiai fantom és szociális agyrém, ugyanakkor egy elsőrendű költői alkotás.  Szabolcsi Miklós véleménye: „Nietzsche például nem is annyira filozófiájával hatott rá, hanem a szürkeségből, a konzervatív Magyarországból való nagy, romantikus kitörés előképeként szerepel. Leveleiben és verseiben vall erről: a világgal dacoló, az egész életet uraló és nagyobbra hivatott ember eszménye – ezt adja neki Nietzsche, s nem annyira az Übermensch-gondolatot” (21)  Nietzsche élete utolsó évtizedében elborult elmével él (mint a költő apja), és Juhász ezt több versében is fölidézi.  Nietzsche

Naumburgban  Nietzsche Juhász Nietzsche-recepciójának két fő módosítója van.  Ibsen  Ez az élmény Nietzsche irracionalizmusa ellensúlyozására alakul ki.  Közvetett hatás: Reviczky, Ady, Oláh Gábor.  Juhász megoldást talál nála az egyéniség problémájára. Eddig ezt a problémát etikai vagy esztétikai szempontból vizsgálták: Jézus (szeretet) és Zarathustra (erő) – Ibsennél a két elem egyesül.  Tolsztoj A három ideál társításáért Schmitt Jenő Henrik filozófia-előadásai „tehetők felelőssé”. Juhász lírája  Sokan hatnak rá a modern francia irodalomból; pl. Baudelaire, Mallarmé, Verlaine, Rimbaud  Nagy hatással van rá a XIX. századi parnasszista iskola  Versei azonban hazai színezékkel is átitatottak.  Annyi műveltség adta élménnyel dolgozik, mint kevés más magyar költő.  Fontos ihletője a művészet- és tudománytörténet.  Érdeklődése nemcsak bizonyos személyiségekre

vonatkozik, hanem a művészlét egészére.  Verstani igényességét jelzi a szonettforma átvétele.  A szonett Magyarországon a francia parnasszisták és szimbolisták által nyer teret.  A hazai szonettszerzők közül Juhász az egyik legnagyobb.  Sokat tesz a szonett újabb meghonosításáért (bár ez a versforma majd Szabó Lőrincnél válik modern magyar verssé).  Kapcsolódási felületek a magyar költészettel:  Ábrányi Emil: tőle származik a korai versek retorikus, patetikus hangzása, illetve a közösségi szociális problémák iránti fogékonyság (ez utóbbi meg is marad).  Endrődi Béla, a Virágfakadás c. lap elindítója  Kiss József  a polgári ellenzéki hagyományból vett minta  Vajda János: a gondolat kozmikus kitágítása, a szerelem és a magyar költősors tragikus fölfogása  Komjáthy: érzelmi izzás és filozófiai magasság – róla Juhász a Tűzben ír egy cikket, amely Mohácsi Jenő szerint

elindítja a nemzedék Komjáthy-kultuszát.  Reviczky: vallomásos őszinteség, a nemzetinél szélesebb perspektíva Juhász Gyula véleménye: „A valódi modernség, amely nem divat, de életigazság, első magyar hősei egyikét és legfinomabb, legkedvesebb alakját ünnepli Reviczky Gyulában. Ő az első magyar költő, aki filozofál, de nem a levegőben, hanem szíve vérét hullatva eszményeiért. Az ő agyán és szívén cikáznak át először nálunk Schopenhauer gondolatai, ő fordítja le először magyarra Ibsent, az új dráma atyját Ő dalol először szánakozva Perditáról, ő hirdeti legmerészebben, hogy a magyarság és modernség egyesítése a mi legméltóbb emberi ideálunk” (31)  Arany János (elsősorban öregkori költészete). Juhász Gyula: „Arany lírája: utolsó vigaszom Imádom Aranyt És írni fogok róla” (31) Modernebbnek és emberibbnek látja, mint a közvélemény Magány és magára találás - „Egyedül a kis Iza

szigetén”  1906–1907: Juhász Máramarosszigeten tölti az iskolaévet (gyakorlóév), bár Budapesten szeretett volna állást kapni. 102  - - - - - - Okok, amiért Juhász egy kis megyeszékhelyre kerül:  progresszív költői és publicisztikai megnyilatkozásai  Magyar tanárok (Szeged és Vidéke, 1906): első vezércikke, amely abban az országos fölháborodásban íródik, amellyel az értelmiség fogadta az állami középiskolák keresztény szellemiségének a fokozását (név szerint megvádolja a minisztériumi vezetőt, Barkóczy Sándort).  Máramarossziget ekkor nem jelentéktelen település: van színháza, több hivatala és iskolája, értelmiségi rétege. Juhász mégis magányos (erről leveleiben is panaszkodik)  Heti 17 órában tanít magyart és latint, osztályfőnök, az ifjúsági könyvtár vezetője.  A nagy létszámú osztályokban nem külsőséges eszközökkel próbál fegyelmezni, hanem színes

magyarázatokkal.  A máramarosszigeti járásbíró, Halmi Bódog az első modern magyar pedagógusnak nevezi a költőt. 1907: Juhász Gyula öngyilkossági szándékkal Budapestre utazik. Ez a rögeszméje már régebbről kísérti; pl  Egy fiatal öngyilkosnak (1905)  Öngyilkosok (1906)75  Egy 1906-os levél Oláh Gábornak: „Ördöngös vagyok. De ezt a modernebb kiadást még a Jézus sem tudja kiűzni, csak az anyaföld, az áldott anyaföld. Tisztelt idegeim odavannak” (38) Egyesek szerint több ekkori verse patologikus vonásokat mutat, pl. A nagy temető – ez azonban inkább csak kísérlet a költői fejlődéstörténetben (vö. a romantika hőskora: misztikus halálvágy, regényes éjkultusz, öngyilkosság-eszményítés). Juhász lírájának van egy sajátos szociológiai-szociográfiai szövete, amely a máramarosszigeti versekben jellegteremtő alapvonás. Olyan hatással van rá a Máramarossziget melletti Tiszafejéregyháza, mint a Szeged

melletti Tápé Egyéni magányérzését a nemzeti méretekig is általánosítja.  Verecke táján  A verseim után  A Himnusz  Magyar elégia Egyes verseiben tudatosan veszi birtokba a magyar múltat. Kosztolányihoz hasonlóan Magyar szonettek címmel ír történelmi alakjainkról.  Pl. Gellért püspök; Géza király; Mátyás király  Kosztolányi plágiummal vádolja a költőt, de kimutathatók a különbségek. Juhász induktív módszert követ, és mélyebben értelmezi a korokat Juhász Rákóczi-versei  Ez a téma már a zsengékben is megjelenik; ok: 1906-ban hazahozzák Rodostóból a fejedelem és kísérete hamvait.  Hatással van rá Endrődi Sándor és Thaly Kálmán kurucköltészete, de Ady is.  Az újabb Rákóczi-versek a költő történelemszemléletének a radikalizálódását jelzik. Az öngyilkossági kísérlet után Juhászban meglátják a költőt, bár a konzervatív helyi literátorok „személyében megsejtik és

rögtön meg is gyűlölik a modern költői magatartást”. (45) 1907: Juhász Pesten leteszi pedagógiai szakvizsgáját, de a diplomáját még sokáig nem tudja kiváltani rossz anyagi helyzete miatt. Pesten két jelentős kulturális esemény részese.  Vígszínház: megnézi Max Reinhardt rendezésében Wedekind egyik drámáját.76  Nemzeti Szalon: Gauguin-tárlat – Juhász itt találkozik először a modern festészettel. Ezután írja meg a romantikus hangulatú Primitíva c. verset Juhász Máramarossziget után Lévára kerül (ez járási székhely).  Ez egy kis város: még 10 000 lakosa sincs, egyetlen nevezetessége egy romos vár, kulturális intézménye a piarista gimnázium.  Ide utazva áthalad Budapesten, ahol személyesen is megismerkedik Adyval (a Budapesti Napló szerkesztőségében).  Első lévai verse (Én is meghaltam) tárgyilagosan mutatja be új helyzetét.  Egy hónap múlva elmenekül innen (ekkor akar a Dunába ugrani, csak első

verseskötete megjelenésének77 a híre tartja vissza, illetve az, hogy édesanyjára gondol). 75 Ezt a verset a lapok a költő öngyilkossági kísérleteikor újra és újra közölték. Wedekind már 1903-ban (Magyar Géniusz) a figyelem középpontjába kerül, Gellért Oszkár jóvoltából. 77 A könyv kiadója Balassa Ármin ügyvéd, a Szeged és Vidéke főszerkesztője és tulajdonosa. A költő lemond benne a tudatos ciklusépítésről, sőt mellőzi az irodalmi címadást is A kötet címe: Juhász Gyula versei 76 103 - - Első kötete megjelenése visszaadja életkedvét, de egzisztenciát nem biztosít. Hazatér szülővárosába, édesanyja mellé.  Ismét megfordul a fejében, hogy pap lesz.  A Szeged és Vidékébe ad írásokat; egyetlen kiemelésre érdemes írása: Halálesztétika (Balázs Béla esztétikai tanulmányáról).  Juhász első kötetének a fogadtatása:  Kosztolányi méltányolja (pl. előnyének tartja, hogy megjeleníti a

kor etikai problémáit)  Babits az Adytól és a Kosztolányitól való eltéréseket vizsgálja (előbbinél gazdagabb, utóbbinál közvetlenebb). Rímei nem mindig zengők „Nyelve viasz, nem márvány” (55)  Schöpflin Aladár: érdekes költői jelenségnek tartja Juhászt, és úgy véli, meg fogja határozni a legközelebbi jövő magyar lírájának a jellegét. Nagyvárad (Juhász 1908-ban érkezik ide).  Juhász nagyon vágyik a Szajna parti Párizsba, de szívesen utazik a Körös parti Párizsba is.  Nagyvárad ekkor az egyik legdinamikusabban fejlődő nagyváros (élénk szellemi élete van, 1910-ben több mint 64 000-en lakják).  Itt több siker is éri a költőt, pl. a Holnap, amelynek és a Holnap Irodalmi Társaságnak a legfőbb szervezője lesz  Juhász: „Hát vannak, akik még gondolnak rám, és szeretnek engem! A Holnapban testvérem nyújtja jobbját a terek és idők mély távolán át.” (58)  A Holnap ereje az összefogásban

volt, így az őket támadók egymás ellen fordítják a tagokat; pl. az Új Idők: Herczeg Ferenc 1908-ban Adyt választja el a többiektől.  Herczeg azt állítja, hogy a tagok abból élnek, hogy Adyt utánozzák.  Ady ugyanebben a folyóiratban válaszol (A duk-duk affér): szerinte ő egy olyan vezér, aki nem tudja, hogy az. Később pedig tagadja, hogy valamilyen titkos társaságnak az elnöke, vagy akár a tagja lenne. Szerinte nincs köze a magyar modernekhez sem  A nagyváradiak magukra veszik a célzást; Juhász Gyula válaszol (A duk-duk affér után): „A Holnap költői eggyel kevesebben lettek, de egy nagy tanulsággal gazdagabbak. Ady Endrének még több dicsőséget kívánunk, nálunknál jobb barátokat nem. Mert az már csalás volna!” (59)78  A Holnap költőit Fenyő Miksa védi meg a Nyugatban (1909).    Juhász világszemlélete a nagyváradi években erősödik meg.  „Sok tekintetben a századvégi polgári radikalizmus

álláspontjára helyezkedik, sőt találkozik a szocialisztikus eszmékkel is.” (61)  Úgy tűnik, megszabadul a tolsztojánus filantrópia béklyóitól.  Historikus érzékenysége változatlan (a görög és magyar történelem iránt is érdeklődik).  Erősödik benne az Ady-élmény esztétikai és poétikai befolyása: elsajátítja a jellegzetes hangulatot és dikciót, több Ady-motívum is megjelenik nála (haláltánc, hajó), illetve gyakorolja Ady sorismétlő technikáját. A korszak legérettebb darabjai „a szegedi Tisza-vidék konkrét valóságához kötődnek”. (65) Pl Tiszai csönd.79  Hajó: az egyetemes költészet közhelyszerű toposza.  A vers előtere idilli, a pók képe azonban a háttérben egy titkolt riadalmat mutat.  Formája nagyon egyszerű: kétsoros versszakokból áll; a tíz szótagos sorok jambikus jellegűek, de magyaros hangzásúak.80 Nagyváradon a premontreiek főgimnáziumában tanít.  Itteni pedagógusélményei

miatt verseiben is panaszkodik; pl. Tanár úr volnék  A gimnázium szelleme csaknem világias, Juhásznak mégis „tudathasadást” okoz egyházi művészetfölfogást előadni. Ennek következtében tanári szabadságát kihasználja  Dolgozataiban nem vallásos témákkal foglalkozik, hanem pl. a Szigeti veszedelem eredetiségével, a nemzeti eposzok jelentőségével  Elutasítja azt a határozatot, amely szerint a világi tanároknak is misére kell járniuk ünnepeken.  Zsurnalisztikájában egyre nagyobb szerepe van a pedagógiának.  Tanárok (1908): a tanárképzés gyakorlatiatlanságát panaszolja. 78 Néhány hét múlva megjelenik Az Illés szekerén, amelyet Juhász bírál: elismeri, hogy Ady zseni, ugyanakkor meg is sebzi, amikor fölé emeli Babitsot és Oláh Gábort. 79 A Tisza igazi nemzeti folyó, több magyar dal, emlék is fűződik hozzá. a „legmagyarabb folyó” méltóságára Petőfi emeli Ezt a gondolatot Juhász tovább vezeti:

verseiben és prózáiban is gyakran foglalkozik vele. 80 „A kétsoros strófák különben Petőfi óta léteznek megint költészetünkben. Jambusi tízes páros csoportosítására példát Aranynál találhatunk.” (67) 104  - Diák-tragédiák: pedagógiai fölfogása gyermekközpontú, de nem ő hajol le a gyermekhez, hanem a gyermeket emeli föl magához.  Utazás egy arckép körül: a művészi nevelésről ír (szükséges fogékonyság, lelkesedés).  A magyar Rousseau  Magyarok az olimpiádon: testi kultúra nélkül nincs lelki kultúra; Juhász fontosnak tartja a testi nevelést, és erre az 1908-as londoni olimpia magyar kudarcai kapcsán hívja föl a figyelmet.  Új pünkösdi zúgás: értékeli a filmek közművelődési hatását.  1911: a premontreiek fölmondanak a költőnek, és egy új rendtársukat nevezik ki helyette. Juhász viszonya a színházhoz  A színpadi műhelymunkával az egyetem alatt ismerkedik meg, amikor a Nemzeti

Színházban statisztál (nagy hatással van rá Jászai Mari és Pethes Imre).  Színházi dolgok c. írásában úgy gondolja, a mai színház a stílust hangsúlyozza; mindenkinek a színpadi illúziót kell szolgálnia.  Nagyváradon színpadi szerzőként is bemutatkozik: megírja az Atalanta c. énekes színjátékot81  A darab alapötlete Pierre Louÿs Aphrodite c. erotikus regényéből származik  Zeneszerzője és színpadra vitelének szorgalmazója: Deésy Alfréd.  1909: bemutatják Szép csöndesen c. idilljét  „Az az igazság, hogy a költő egyik darabja sem volt igazán színpadra termett. Kritikusként értette ő a dramaturgia törvényeit, de szerzőként nem tudta sikeresen alkalmazni.” (70)  Egy időre fölhagy a színházi kísérletekkel, és csak később foglalkoztatja drámai hősként Zrínyi és Martinovics alakja.  Előadható „drámai költeménye”: Don Quixote halála (1924). Újabb megpróbáltatások - „Annára

gondolok, emléke enyhe, szép!”  Kérdés, hogy valóban beszélhetünk-e szerelmi líráról.  Anna költői átlényegítésének a megítélésében különböző vélemények vannak.  Cs. Szabó László: Anna nem elérhetetlen, csak a költő alakítja azzá „Ez a szerelem a testetlenítés csodája: csalhatatlan költői ösztönnel rögtön és végképp reménytelenül szeretett bele.” (74)  Féja Géza: Juhász számára ő az Őskép, az örök asszonyi; másodrendű, hogy milyen emberi-erkölcsi formában jelenik meg.  Komlós Aladár  Anna képe és neve a szokottnál mélyebb értelművé absztrahálódik.  A költőt nem az asszony el nem érése teszi tönkre, hanem lelki akarata és szerelme miatt nem tudta elérni a színésznőt.  Többen föltételezik, hogy Anna alakjának a stilizálásához szükség volt a színpadi illuzionizmusra és a színházi kosztümre.  A költő és a színésznő személyesen csak néhányszor

találkozott. Sárvári Anna későbbi nyilatkozata: „Én Juhász Gyulát alig, de alig ismertem. Mindössze talán egyszer beszéltem vele csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. Én csak akkor döbbentem rá, hogy nekem ezekhez a versekhez semmi, de semmi közöm Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem, és nem hozzám” (78.)  - Juhász följegyzése, hogy mindig olyan nőkbe volt szerelmes, akik nem viszonozták érzelmeit, sőt rossz hírük volt. (Amikor Anna meglátogatta egy idegszanatóriumban, a költő elfordult; valószínűleg nem akarta szembesíteni az idealizált képet a valósággal.)  A különböző érzések ihlette versek végül egy ciklusba rendeződnek. Így a későbbi Júlia-ciklusba fönntartás nélkül bekerülhetnek az Anna ihlette darabok  Az

Anna-érzelemkör tértől és időtől független. A biográfiát tekintve Juhász egész élete szinte teljesen mentes a századelő viharos szerelmi megrázkódtatásaitól. Szerelmi lázadása mindössze abban érhető tetten, hogy egy jelentéktelen színésznőt választ ideálul Baróti Dezső tanulmánya  Juhász verseiben a szerelem mindig egy veszélyt jelentő tragédia.  Gyakori a szerelem és a halál összefonódása: „az erotikát bűnnek tartó katolikus neveltetés és a tragikus sorsra jutott, beteg édesapa képe testi-lelki károsodást okozott a poétában”. (76) 81 Állítólag Máramarosszigeten írt egy egyfelvonásos verses vígjátékot (Arany János Szigeten), de nincs rá bizonyíték, hogy a költő valóban megírta ezt a darabot. 105  - - Férfipusztító asszonyok egész sora jelenik meg a költeményeiben (pl. Klütaimnésztra, Salome, Maillard kisasszony, Noa Noa) Ekkoriban már él Nagyváradon Léda legendája, és az Adyval

való viszonyt Juhász is ismeri, és valószínűleg követni akarta Ady példáját. „Az sem lehet merő véletlen, hogy Juhász Gyula Atalanta című operettjében egy rabszolganőt épp Lédának neveznek, s ezt a kis szerepet Sárvári Nusival játszatták el” (77–78) az Anna-versek  A nagyváradi időszakban a vergődés dokumentumai. A szerelem már a kezdetekor megszakad A költő megtudja, hogy nem hosszabbították meg Anna szerződését, ezért végleg el akarja felejteni a nőt (Megölt szerelem sírkövére). Ez az örök szomorúság megmarad a költőben  A szakolcai évek verseiben nem a nő elvesztése fogalmazódik meg, hanem az asszony hiányán keresztül a kisvárosi költősors nehézsége jelenik meg.  Szakolca után Anna egyre ritkábban jelenik meg a versekben, de a sajátos női eszménykép mindvégig megmarad.  „Keresztnevén kívül alig van valami konkrétum a hölgyről; megjelenéséről, arcvonásairól csupán elmosódott,

impresszionisztikus foltokat kapunk. Nem véletlen ez a fátyolozottság Mert Anna mindennemű értékek, álmok, vágyak szimbóluma: az el nem ért és az elérhetetlen nőiség, a meg nem valósult és megvalósíthatatlan eszmék, a ki nem teljesedett és a kiteljesedhetetlen művészet.” (85)  Anna örök  Először a Pesti Naplóban jelenik meg (1926), majd a Hárfa c. kötetben  Az Anna-inspiráció túlmutat önmagán ebben a költeményben is.  A vers utolsó szava: Anna – ezt a nyomdai szedő Amenre torzítja, és több kiadás ezt a szöveget veszi át (az eredetihez csak az újabb kiadások térnek vissza).  Címe: predikatív (egyszerű ténymegállapítás).  A vers: három nagy ívű versmondat, tizennyolc jambikus lejtésű, laza, rímtelen sor.  „Szövegvilága egynemű, a költő természetes, közvetlen hangon beszél szerelemélményéről” (86.)  Általában három egységre osztják (6–6–6 sor).  Első rész: a múltba

fordul.  Második rész: a jelenvalóság.  Harmadik rész: a jövő, illetve valami időtlenség.  A versben az emlékek metaforikus összefoglalásáról van szó (erre utal: „ifjúság bolondság”).  A költemény lényege a hűség – Annához, illetve a költőnek ifjúkori önmagához, az egykor választott eszményhez. Szakolca (felvidéki kisváros)  Juhász összeköttetések révén az itteni királyi katolikus főgimnáziumban lesz helyettes tanár.  A városka ötezer lakosából mindössze félezer a magyar.  Itt erősödik meg Juhász jellegzetes élményköltészete.  A határ mellett fölébred magyarságélménye (ez később, a hazai vidéket járva, meghitt szeretetté lágyul; pl. Magyar táj, magyar ecsettel)  Újabb kultúrkörökkel ismerkedik.  Hindu filozófia (valószínűleg Schopenhauer hatására): azonban nem a buddhizmus, inkább a brahmanizmus hat rá. Egyébként élete végén visszavonulása igazolására is a

buddhista filozófia jár a fejében, és Udana szavait idézgeti: „Összetört az újraszületések kereke, mert megszűnt a vágy, a kiszáradt folyam nem folyik több, az összetört kerék nem forog többé, ez a szenvedés vége” (205)  Továbbra is szívesen fordul a nemes hellén világ felé.  „ elsősorban a művészeteket, az egyes alkotókat, alkotásokat értékeli és fogalmazza meg újra a maga számára [] azokat saját képmására hasonítja, beépíti egyéni érzésszférájába.” (92)  Főleg a képzőművészethez vonzódik, elsősorban az olasz festészetet vizsgálja.  Juhász vallásossága  Bár az új irodalomért folytatott harc meglazítja a költő vallásos kötelékeit, de a hitbuzgalom időnként föllángol, 1910 után pedig megerősödik.  A szakolcai versek vallásos érzületét nemcsak a magány magyarázza; döntő ok lehet még a szerelmi csalódás is.  Nem egy kiábrándult lélek Istenhez fordulásáról van szó,

hanem inkább vezeklésről.  Egyes pillanatokban úgy tűnik, a költő föladja a vallással való küzdelmet, de végül nemcsak a biblikus jelenetek parafrázisát fogalmazza meg verseiben, hanem ténylegesen is megtér, és valóban talál megnyugvást.  Várkonyi Nándor (Széphalom, 1928): „Érzéseinek valódi hazája a keresztény fájdalom, de nem a maguk időtlen értemében éli át a vallás transzcendens igazságait, világmagyarázó rendjét, vallásos106 sága nem lelki közösség végtelen célokkal, hanem alkalom a végtelenség felé való lendülésre, a híven elfogadott s mindenben és mindenkiben részvéttel megérzett alázatának, tisztaságának megvalósítására. Így időbelivé válik, színtiszta lírává, melyet csak az önátadás törvényei szabályoznak” (177–178.)  - - - - 1912 márciusában innen is megszökik, de az igazgatói jóindulat visszafogadja, sőt a következő évre rendes tanári kinevezést kap. Makó

(1913 nyarán kerül a városba)  Ez a város már csak 30 km-re van Szegedtől, így a költő minden hétvégén haza tud utazni.  Szalatnai Rezső véleménye: „Makón csak idejét tölti, idegeiben, értelmében, látásában szakolcai emlékek kavarognak. [] 1913 nyara és ősze a költői gyakorlatra nézve teljesen Szakolcáé; Szegedről, Makóról nincs egy sora sem” (101)  Két hónap tanítás után betegszabadságot kér. 1914 elején ismét tanítani kezd, ám márciusban Budapestre utazik, és szíven lövi magát Az orvosok megmentik, de a golyó benne marad Ekkor jelenik meg második verseskötete is, de ez jóval kisebb visszhangot kap, mint öngyilkossági kísérlete. Fölgyógyulásához Csáth Géza gratulál, és azzal biztatja, hogy a neuraszténia rövid idő alatt meggyógyul. „Az már a sors gonosz játéka, hogy épp Juhász Gyula búcsúztatta nekrológjával a »magyar Maupassant« Csáth Gézát 1919 októberében, amikor önmaga vetett

véget tragikus életének (Falusi idill). A Rókus-kórházban egy fiatal újságírónő keresi föl: Eörsi (Tóth) Júlia, aki két könyvben is megírja a költővel való találkozását, illetve szerelme és állítólagos egyházi házassága történetét.  Áldott vidéken (1924): ez egy gyönge kulcsregény, amely „az írónő és a költő kapcsolatának meglazulását követően elfogult utó- és vádirata ennek a szerelemnek”.  Tiéd a sírig (1957): ez egy túlzott önhittséggel torzított visszaemlékezés. Az biztos, hogy az írónő sokat tett a beteg költőért, ám Eörsi (Tóth) Júlia vallásos prüdériája és Juhász gátlásossága megakadályozta a szerelem kibontakozását. Egyébként valószínű, hogy a költő csak hálát érzett az írónő iránt. „Fájó magyar őszben, bús világviharban”  Az augusztus eleji szerbiai eseményeket Juhász még lelkesen üdvözli.  Az álhazafias nacionalizmus egy időre őt is megtéveszti,

és a megindult háborút az 1848–1849-es szabadságharc perújrafelvételének tartja.  Magyarország hadba lépésekor betegszabadságon van, de a hírre Makóra utazik. Ő a betegeskedés miatt nem kap behívót, így a háborús élményeket számára az újságértesülések, hadijelentések, a sebesültek és foglyok elbeszélései adják  „A háború kitörésekor hangoztatott soviniszta-honvédő állásfoglalását fokozatosan felváltja nemes humánumának hangja.” (112) 1918-ban betegsége miatt nyugdíjba küldik (nyugdíját csak tíz év múlva kezdik folyósítani). Hazakerül Szegedre. Eörsi (Tóth) Júlia közreműködésével megjelenik Késő szüret c. kötete a Táltos Kiadónál (1918) A kötet gyöngébb a vártnál, de csak finom bírálatok születnek róla (a kritikusok inkább általánosságokat írnak, és azt is inkább az életpályáról). Forradalmas időkben - - 1918–1919: „Juhász Gyula ekkor képes egész személyiségét

mozgósítani. A publicista és a költő is szinkronban van az eseményekkel” (120) 1918 júniusától a Délmagyarország belső munkatársa (előtte a Szeged és Vidéke munkatársa, de amikor az újságírók sztrájkot szerveznek a tulajdonos, Balassa Ármin ellen, ő is melléjük áll, így más szerkesztőségbe kell távoznia). Az orosz forradalom eseményeire betegsége miatt nem tud azonnal reagálni – szerencsére, ugyanis „néhány hónap múlva [] történeti fejlődésében látja, elsősorban erkölcsileg, a februári polgári és az októberi szocialista forradalom közötti különbséget”. (121) Az őszirózsás forradalomra meglepő módon nem reagál a költő. A forradalomvárás több verstémáját is fölnagyítja. Megjelenik a pipacs képe, ami önmagában is lehet a forradalmas vágyak jelképe 1919 lehetőségéről így ír a Délmagyarország egyik vezércikkében: „Talán örökké emlékezetes lesz, talán nevezetesebb, mint 1526, mint 1848,

talán még fontosabb és híresebb, mint 1453 vagy 1789. Lehet, hogy a legemlékezetesebb év lesz, mióta a világnak története van, mióta Prométheusz tüzet lopott az égből az agyagba. Minden kilátás megvan hozzá, hogy az legyen” (129–130) Ekkorra tehető a költő újabb fejlődési szakaszának a kezdete; indokok: 107     - Szegeden megalakul a KMP helyi szervezete, amely befolyással lesz a költőre. 1918 végén a szegedi Nemzeti Tanács jegyzője lesz. A színházi direktórium tagjává választják. A szegedi Polgári Radikális Párt társelnöke. A párt alapít egy francia nyelvű hetilapot (La Hongrie Républicaine), amelynek célja a francia katonák informálása. Juhász ennek a lapnak főmunkatársa lesz  A Szociáldemokrata Párt tagja.  Dolgozik a Délmagyarország és a Tűz c. lapokba is  Beleszeret Zöldi Vilmába. A költő népművelői föladatokat is vállal. Ellentmondások között - Juhász számára Dózsa

György örök téma.82 Dózsa feje: „A félelem és létbizonytalanság közepette ez a vers a tiltakozás akkor lehetséges legélesebb formájához tartozott, s a folklór energiáival feltöltődve, valaminő reménykedés hitét is sugározta.” (147) Az élő halottak háza: „ a világháború megnyomorított embereire emlékezve, igencsak kiszélesíti szavainak jelentésmezejét. A szenvedésektől az őrületbe kergetett szerencsétlenek helyzete most azonos egy egész ország kiszolgáltatottságával, megszégyenítettségével.” (147) „ Juhász Gyulát a forradalmak igenlésének és őrzésének posztjára Adyhoz való föltétlen hűsége állította. Amilyen döntő kérdés volt a modern magyar líra, a szellemi progresszió szempontjából az alkotók viszonya Adyhoz 1919 előtt, annál is fontosabb lett ennek a kapcsolódásnak a hőfoka a két világháború között.” (152– 153.) - - - - 1920-ban a Petőfi Társaság tagja lesz, amely bizonyos

fokig biztonságot ad a költőnek a szegedi zaklatások ellen. 1927-ben viszont Ady ügyében összetűzésbe kerül a társaság elnökségével Juhásznak ekkor két kötete is megjelenik.  Ez az én vérem (1919, Szeged)  Nefelejcs (1921, Szeged) Jellemzőik:  Vékony kis füzetek.  Hiányzik a ciklusba rendezés koncepciója és a logikai vagy lélektani megszerkesztettség is. 1922, Szeged: Juhász a Magyar Jövendő egyik szervezője, illetve a folyóirat első két számának a főszerkesztője is. Ebben az időben utazgathat is.  Szívesen jár Makóra, Espersit János ügyvédhez (valószínűleg ő mutatja be a költőnek József Attilát).  1926: kétszer Bécsbe utazik. Veseiben az ellenforradalom ellen támad. Kedvelt szimbóluma Jézus és a föltámadt Lázár „Itt ugyanaz az erőszaktól való irtózás munkál benne, amely a forradalmakkal kapcsolatos fenntartásait is táplálta. Visszagondolva is megriad a vérben születő új világ

képétől” (163) Juhász tudatosan fordul a múlt felé. „Ezt a rendezettség nélküli gondolatvilágot időnként, egy-egy kristályosodási pont körül, így például a Petőfi-centenárium alkalmából képes összefogni a költő” (164) Ekkoriban egyébként fontos kérdés a Petőfi-értelmezés (éppen úgy, mint Ady forradalmisága).  Petőfi igazi jelentősége a Nyugat-mozgalomban kezd újra tisztulni.  Juhász az egyik író, aki Szabolcska Mihály vagy Herczeg Ferenc hivatalos véleménye ellenében meg meri idézni Petőfi eredeti forradalmas arcát. (A Nyugat 1923-as Petőfi-emlékszámában viszont egyetlen Juhász-vers sem jelenik meg) 1923 tavasza: Juhász huszonöt éves alkotói jubileuma.  Hivatalos részről egyáltalán nem üdvözlik.  Barátai ünneplik (Babits és Kosztolányi Szegedre látogat, velük elutazik Tápéra is).  A Nyugat különszáma késlekedik, és méltánytalan is lesz. Tápé  Költők Tápén: Juhász megírja a

barátaival való látogatását.  A falu még a ’20-as években is az ősiség háborítatlan szigete.  Lakossága állítólag avar eredetű. 82 Szegeden él az a legenda, amely szerint az egykori szegedi bíró fogadott fiának, a nagy parasztvezérnek itt temették el a fejét. 108  - - - - - - „A századelőn mintegy jelképként fedezi föl magának ezt a sajátos falut a paraszti sors közvetlen átélésére törekvő, az eredendőt kereső értelmiség, festők, népzenekutatók, írók egész kis csapata. Kodály Zoltán is innen indult 1905-ben első népdalgyűjtő útjára.” (167)  Juhász is több verset ír a faluról.  Tápai nóta  Tápén  Tápai lagzi: a látszólag impresszionisztikus leírás a szegényparaszti sors mély értelmezése. A formai zártság a fogva tartottság benyomását kelti  A tápai Krisztus  Magyarságélménye összekapcsolódik a szociális problémák fölmutatásával.  A megfeszített

Jézus előtt játszódik a magyar szegényparasztság története. Juhász magyarságélményébe sajátosan kerül be az ősmagyarság-mítosz is.  Ének Kőrösi Csomáról  Turán után: saját bánata kifejezési lehetőségét találja meg a keleti motívumban, a faji alapú turanizmusban.  Emese álma; A szeri pusztán: „Ez az ősmagyar nosztalgia először csak érdekes képanyag, később [] mélyen átélt, tragikus sorskérdéssé értelmeződik nála.” (172) Orbán lelke (Pesti Napló, 1925)  Juhász szépprózai írásai műfajukat és színvonalukat tekintve is nagyon különbözőek.  Ez a kisregény a XX. század magyar elbeszélőinek egyik legjobb alkotása  Megírása: Makó, 1924 (Espersit Jánosnál).  Kulcsregény: a szakolcai tapasztalatok epikai összefoglalása.  kettős önarckép  Orbán Gergely a ’10-es évek elejének a Juhász Gyulája, aki a magyar kisváros élményanyagát hozza, a provincializmus hangulatában mozog.

 Szimák Zoltán  Rónay György szerint: „egy virtuális Juhász”.  Valamint: a ’20-as évek közepén egzisztáló költő alteregója (bár Szimáknak meghatározott modellje volt).  A regény a valóságábrázolása alapján Az Isten háta mögött c. művel társítható, gondolatilag azonban inkább a Légy jó mindhalálig lényegével. Testamentom (Szeged, 1925)  „Juhász Gyula életében közönség elé került legérettebb könyve ez, jó válogatásban, átgondolt szerkesztéssel fogja össze a szétszórva publikált költeményeket.” (176)  A cikluscímek jelzik a viszonylagos témagazdagságot és a rendszerezés szempontjait.  Örök művészet  Magyar tájak  Élet, halál  Szerelmek  Japán módra  Érdemi bírálat nem születik a kötetről; ami jellemző: egy-egy gondolat kiragadása, és azoknak a különböző szempontokból való fölnagyítása.  Élet, 1925: „ lírája a magyar lélek, magyar szépségek

erőforrásaiból ered, s azokhoz vezet.” (177)  Bodor Aladár (Protestáns Szemle, 1926): kiemeli a költő tiszta magyarságát, és eltúlozza lírája faji jellegét.  Féja Géza (Híd, 1927): fajmítosz gyanánt hangsúlyozza a költő magyarságélményét. Juhász egy ideig dolgozik a Magyarságnál, majd a ’20-as évek közepén neve ismét föltűnik a Népszavánál. Egyes költeményeiben a május köré szervezi gondolatait; pl.  Virágos barikádon: a május önmaga jelképévé emelkedik ebben az élethimnuszban.  Május ünnepe: egy sajátos panteizmus jelenik meg a versben, mivel a természettel nem Isten, hanem a munkásság azonosul. A vallásos képzetek továbbra is élnek Juhász költészetében, bár sajátos szerepkörben, funkcióváltással.  Különösen érzékeny a kereszténység népi hagyományai iránt.  Nagy becsben tartja a néphit által megerősített vallásos jelképeket.  Haviboldogasszony: Juhász meglesi a szegediek

Fekete Máriához való zarándoklását, de nem azonosul a tömeg révületével, hanem újságíróként szemléli az eseményeket, és valóságos lírai riportot készít. 1929, Genius Kiadó: két kötete is megjelenik.  Hárfa (versgyűjtemény) 109  Holmi (prózai kötet)  Orbán lelke (kisregény)  A tékozló fiú (kisregény)  A pusztába kiáltó szó (elbeszélés)  Dialógus a könyvtárban (elbeszélés)  Don Quixote halála (dráma költemény)  irodalmi portrék, esszék: Tömörkény István, Gárdonyi Géza, Szabó Dezső, Riedl Frigyes, Anatole France, Ady és a Holnap kapcsolata Önmaga árnyékában - 1929 körül a költőre ismét rátör a betegség. „Ismét, most már véglegesen, szétesik emberi világának összhangja” (187) A betegség idején még a sikert is nehezen viseli, bár Babits ekkor hívja meg a Baumgarten Alapítvány első hivatalos ünnepségére. Sőt Juhász az első közt kapja meg az évdíjat, amelyet

súlyos betegsége miatt a következő két évben is folyósítanak Összeomlásának több oka is lehetett.  a költői önbizalom hiánya, az ihletettség elapadásától való félelem  Szabó Lőrinc szerint: a kicsinyhitűség, illetve egy többgyökerű keresztény bűntudat83 1929 novemberétől haláláig kilencszer ápolják a szegedi idegklinikán.  Okok: ön- és közveszélyes viselkedés, öngyilkossági gondolatok.  Panaszok: kedélyi nyomottság, szorongás, szívtáji félelemérzet.  „Folyvást az a feltevés nyugtalanítja, hogy »én«-jét elveszítheti, »szellemi felépítménye« megszűnik, s ezentúl csak vegetatív élet következik. Gyógyíthatatlan elmebetegnek tudja magát” (192)  Születésnapjai kiváltképp a halálvágy ébresztői (többször gondol arra, hogy azon a napon hal meg, amelyiken született).  Pl. A rém vagy az Önarckép c versek  Magyar László egy gonoszkodó szerepjátszást föltételez a költőről.

„Ezekben az időkben Nietzschét tanulta. [] Kileste belőle betegségének titkait, és a megtanult tüneteket odamutatta az ijedt orvosoknak Figyelték, vizsgálták a vérét, próbálgatták reflexeit Persze hamar kisült, hogy tréfa volt [] Végül leleplezték, de lerántották róla az Ady-maszkot is. Mert Ady betegségét is megtanulta, és rossz szerepként akarta végigjátszani A doktorok már tudták, hogy az irigykedés kényszeríti a színészkedésre, a két lángész kínjait, elmúlását figyelte.” (196) - - 83 A ’30-as évek elejére elapad publicisztikai tevékenysége, viszont 1934-ben 31 verset ír. „Úgy tudjuk, általában még ekkor is átolvasta a napilapokat, de a társadalmi külvilágból semmi sem szüremkedik át költészetébe.” (198) Föltűnik a gyermekkorra révedés motívuma, de a megsemmisüléssel összefonódva. „A gyermeki látásmód törvényszerűségeinek érvényesítésével semmi borzongás nincs ebben a végtelenbe,

elmúlásba kívánkozó szándékban.” (198) Ismét versbe emeli a váci klastromi epizódot, amely most szelíd konokságával emelkedik ki. Újra versbe foglalja a szakolcai emlékeket (Remeteség). Úgy tűnik, hogy a költő összegzi élete fájdalmait. „A múlt megszépülő emlékei közül a jelen sivár világába érkező költő kedélyvilága még jobban elborul.” (200)  Ismét fölfedezhető a tolsztojánus hatás a verseken.  Nyomokban fölfedezhetők az antik mulandóságérzet elemei is. Tiszteleg barátai sírja előtt.  Tóth Árpád sírjánál  Móra Ferencnek Tragikus sorsú művészelődeivel foglalkozik.  Baudelaire halála  Gerhart Hauptmannhoz  Kazinczy  Michelangelo  Mikes  A bölcs (Spinozáról) „Ezek az eredeti szonettarcképek, az egykori parnasszista fölfogásban és modorban, másokról beszélve is voltaképp magáról szólnak, saját magányát, önnön élvehalottságát panaszolják.” (202) Erre a

„vallásos bűntudatra ebben a pályaszakaszban nincs hitelesítő művészi lenyomat Juhász Gyula lírájában”. (190) 110 - - - „Juhász Gyula utolsó korszaka abban is hasonlít az életmű egészére, hogy költői színvonala nagyon egyenetlen.” (203)  Több versét avítt pátosz, kongó méltóság jellemzi.  Többször visszalép a Nyugat előtti versideáljához.  Megjelenik nála egy-egy túlhaladott Ady-modor. Juhász ekkor már végső poétikai tartalékait éli föl. A versteremtés utolsó éve: 1934 Rónay György: „Ami utána következik, az már éjszaka és némaság.” (203) Juhász 50. születésnapja teljesen visszhangtalanul telik, még a szegedi művészeti körökben is Egyetlen kivétel a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma  1933, Szeged: megjelenik Baróti Dezső írása, amely az első összefoglaló igényű tanulmány a költőről. „A fiatal irodalmár persze hogy a Szeged vidéki parasztság, az alföldi táj

ábrázolásában látta ekkor Juhász Gyula lírikus magasságait” (205.)  A lelkes szegedi fiatalok (pl. Tolnai Gábor) megpróbálja visszahozni a világba a meghasonlott költőt Fiatalok, még itt vagyok! (Magyar Téka, Szeged, 1935)  Juhász Gyula utolsó kötete.  Magyar László érdeme, hogy az utóbb írt Juhász-verseket összegyűjtötték a különböző lapokból és folyóiratokból.  A kötetcímet Féja Géza ajánlotta.  A könyv élére a Fiatalok, még itt vagyok! c. vers (1927) kerül  A kötetet Kontuly Béla rajzai díszítik.  Negyven bibliofil példány is megjelent (fehér bőrkötésben).  Az előszót Babits írja (ezt a kortársak kissé fölényeskedőnek tartják). „Esemény, öröm, ajándék ez a könyv, amihez, úgy vélem, mindenki türelmetlenül nyúl. A kiadó előszót kér tőlem Ugyan miért? Talán hogy csak legyen hangja az örömnek, mely evvel a könyvvel együtt röpül Az örömnek nehéz megállni, hogy néma

maradjon [] Hangod nélkül szegényebbnek tűnt föl a magunké is Igen, esemény, öröm, ajándék most: újra hallani ezt a hangot! Énekelj, pajtás, énekelj, bús költőnk: alighanem mégiscsak ez ér legtöbbet a világon!” (207.) - - Ekkorra már megindul Juhász kisajátítása, illetve ez a folyamat egyre erősödik. A kisajátítás elsődlegesen az egyházi szellemű orgánumokra jellemző.  Bárdosi Németh János (Élet, 1935): a vágyódás és a szomorúság erősen spirituális jelleget ad Juhász költészetének, ami a keresztény lélek nyugalmát hozza el neki. „Érdekes, hogy a katolikus líra sohasem igyekezett magához kötni ezt a mélyen keresztény lírikust, akinek verseiből olyan keresztény életszemlélet és ősi népi miszticizmus árad ki” (208.)  Forgács Antal (Pásztortűz, 1935): az új Juhász-kötet jellemzője az állandó minőség.  Thurzó Gábor véleménye Juhász kései költészetéről (Magyar Kultúra, 1935):

„Nagy haláltánc késői költészete, nyugalom és megnyugvás alig van benne. Állandóan az élet gazdagsága és a halál szép szomorúsága van a szeme előtt A halálra elkészült, de csendes, sajgó fájdalommal vágyódik még az életre Még él, s már a halálból üzenhet ki, abból a ragyogó Tisza-parti halálból, mely őt, a félig élőt, félig holtat körülveszi. Nincs már az élők között, de még az elköltözöttek között sem Minden-minden múlt már, de kicsit minden jövő még.” (209)  Bálint Sándor (Írott Kő, 1936): a katolikus Juhász Gyula versei az imádsághoz hasonlatosak.  Erdélyi Helikon: Juhász utolsó kötete a korábbi színvonal alatt van. Juhász halála előtt kb. egy évvel fogadja Szabó Lőrincet, aki így emlékszik vissza a találkozásra: „A beteg falnak fordulva, mozdulatlanul feküdt, és néha sírt, megrándult. Temette, gyűlölte, kerülte a maradék életét, büntette magát.” (211) Emőd Tamás

véleménye: „Juhász Gyula sorsa tipikus Csontváry-esete az irodalomnak”. (211) Öngyilkossági kísérletei megismétlődnek, végül 1937. áprilisában annyi veronált vesz be, hogy már nem tudnak rajta segíteni. Németh G. Béla: A csöndes tűnődés költője [Tóth Árpád] - Problémák Tóth Árpád költészetével kapcsolatban:  Elmondható: életműve és művészete nevelő szerepe jelentős.  Hét évszázad c. antológia: ő 38 verssel (42 lap) van jelen, míg Kosztolányi 27 verssel (32 lap)  Ugyanakkor Kosztolányi centenáriumán a verssel foglalkozó középnemzedék tagjai, sőt az idősek és az ifjak is fölvonultak, Tóth esetében viszont ez nem történt meg; vagyis: váltásról van szó. 111 - - - - -  Egyetemi tapasztalat: Kosztolányi az itteni szemesztereken is sokkal népszerűbb. Kiindulópont: egy stilisztikai-poétikai szerepű mondattani-szókincsi sajátosság.  A teljes magyar költészetben ő az egyetlen, akinél

az adjektívum és az adverbium egyértelműen domináns szerepet tölt be.  Főleg:  tulajdonságjelzői vagy tulajdonságállító névszói állítmányi szerepű melléknév  mód- és állapothatározó funkciójú határozószó  melléknévi igenevek  állapothatározók (határozói igenevekből és névszókból)  Impresszionizmus és szecesszió: az egész európai költészetet jellemzi a jelzők és az állapothatározók túlburjánzása. Ezt a szimbolizmus némileg visszafogja, Tóth Árpád szimbolikus beütésű versei is lényegében impresszionisták maradnak  Egyedi jellemzővé érett korszakában (a világháború alatt és után) válik ez a tulajdonsága. Ezen jelzők és határozók tulajdonságai:  Szinte mindig ellentétes tulajdonság- és minőségpár komplementer szinonimái.  Az ellentétpárok közül túlsúlyban vannak azok, amelyek a fáradtságra utalnak (sőt változatosabbak és hitelesebbek is).  Az erőt, akaratot

kifejező szavak egyhangúak (pl. hetyke, vad, részeg, büszke)  Erősen irodalmiak: egyes jelzők és határozók már-már a pastiche hatását keltik.  A határ: Csokonaitól Adyig.  Gyakori életművek, amelyek megjelennek a sorokban, sőt egész versekben: Berzsenyi, Vörösmarty, Arany.  Pl.  Hegyi beszédek felé: A vén cigány és a Mindvégig jelenléte figyelhető meg.  Elég volt a vágta: Adyra vall a cím, a szókincs, a szcenika és a stílimitáció is.  Az ősök ritmusa: fölismerhető benne Madách sugalma.  Rozskenyér: Kiss József hangzik föl.  Hívogató: még a ritmusában is Kiss József és Arany csendül vissza.  „Ezek a jelzős és határozós szókapcsolatok [] nemcsak valamely konkrét elődre visszaérezve, visszajátszva irodalmiasak. Válogatottságuk szinte minden akkori irodalmi és stílusréteg ismeretének, felbecsülésének és felhasználásának bizonyságát adja” (143)  folklór-irodalmias népnyelv 

civilizációs-urbanitásos-társalgásias elem  művelődéstörténeti telítettségű jelzős szókapcsolatok  archaizáló játékok Néhány korábbi irányhoz való kötődése elég nagy a stilizáció tekintetében.  Gyakori színező elem nála a Csokonai-féle népies bukolika.  Nagyon gyakori a rokokó általános csipkézve díszítő hajlama (ez mindent lágyít, finomít). Tóth Árpád műveltsége  Monográfusa, Kardos László sokat tett föltárása érdekében, de keveset tudunk róla.  Olvasmányai nagyrészt irodalmiasak, főleg líra.  elsősorban: a félmúlt francia szerzői (a romantika végétől Mallarmé korszakáig)  másodsorban: angolok  A németek kevésbé vonzották.  Nemigen tudni, milyen tanulmányokat, értekező műveket olvasott.  Nem érdeklődik a filozofikus rendszerezés iránt.  Impresszionizmusa a szó eredeti értelmében is impressziók versbe vétele.  Alkatán a szenzualizmus uralkodik (ez nemcsak

uralkodó vonás nála, hanem fejlett tulajdonság is).  Mindenben megtalálja az esendőt, az elégiára hívót.  Úgy tűnik, mintha nem szeretné az életet, de ez nincs így.  Valójában azonban nincs tapasztalata az élet szép oldaláról.  Az életdinamikát gyakran Adytól kölcsönzött kifejezésekkel ragadja meg. „Tóth Árpád költészetét [] a létnek nem a mi és a miért kérdése tartja mozgásban, hanem a milyen és a hogyan érzékelése. Világa szomorúságának milyenségét és belézártságának hogyanját meg elviselésének módját és atmoszféráját írja egybe. A miért és a mi többnyire csak szociális vonatkozásban jelenik meg nála” (145–146) Amikor központi mozzanata a tragikus vagy a himnikus lesz, mindenben egyszerűsödik (szókincs, nyelvtan, képalkotás, jelenetezés). 112      Jelző- és határozóhasználata most is nagyon gazdag, de egyértelműen a pontosság a célja. Egész stilisztikai

anyagát a maga világából veszi. Nincsenek zsúfolt reminiszcenciák, archaizálások, szinonima-halmozások. E versei közül a legszebbek: önéletrajzias, életképszerű, helyzetrögzítő és állapotrajzoló leírások; amiben ezek különböznek XIX. századi elődeiktől: mély tűnődés jellemzi őket „A pontos jelzőkkel és a telt határozókkal most nem irodalmias emlékeket sugall, hanem azt, milyen volt szűkös és gazdag élete, , hogyan volt szomorú és szép eddigi útja.” (146) Kis Pintér Imre: A semmi hőse. Füst Milán költői világképe Az értékelés bizonytalanságai - - Füst Milán talányos és problematikus író. A „problematikus író” kifejezés Németh Lászlótól származik, aki szintén az egyik legproblematikusabb szellem a magyar kultúrában, „csakúgy, mint az ő legkedvesebb és legnagyobb magyar géniuszai: Széchenyi – a »legtalányosabb magyar«, vagy Ady, »az Isten szörnyetege«”. (15) Saját százada

legrejtélyesebb irodalmi jelenségének Marcel Proustot tartja Ady a magyarság elemi föltörése volt, de műve megítéléséhez szükségesek az esztétikán kívüli érdemei is. Ezt példázza az 1929-es Ady-pör (Kosztolányi ezeket az érdemeket nem veszi figyelembe, és ezért ír karikatúrát Adyról). Füst problematikussága még nem is tudatosodott. „ ez idáig még senkitől sem kapta meg azt az értelmezést, ha tetszik: külső akusztikát, ahonnét ez az életmű is a maga teljes arányaiban belátható” (18) Füst Milánról nagyon ellentmondóak a vélemények.  Az irodalomtörténészek többsége: komoly fönntartásaik vannak, és különc, kis hatású, nem igazán eredeti művésznek tartják; akik negatív kritikát írnak: Halász Gábor, Kádár Erzsébet, Thurzó Gábor. „ Füst Milánt a magyar irodalomban eddig úgyszólván még valamirevaló támadás sem érte, s amit az író »rosszindulatú elfogúltságként« egyedül panaszolhat, az a:

közöny.” (22)  Egy teljesen ellentétes vélemény: Füst életműve a modern irodalom sajátosan originális változata; akik méltatják: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kolnai Aurél, Komlós Aladár, Kassák Lajos, Németh Andor, Vas István, Weöres Sándor, Szerb Antal, Radnóti Miklós, Gelléri Andor Endre, Bóka László, Rónay György, Sőtér István vagy Osvát Ernő. Periferikus író? - - Az írók többsége periferikus írónak tartja Füstöt: vagy elitírónak, vagy dilettánsnak (bár a kortársak lényegében nem vesznek róla tudomást). Több barátja volt, mint vélték, de csak kevesen írtak róla. „Tanulmányköteteikben, a kortárs magyar irodalom gondjairól szólva, Füst Milán fel sem merül, kimarad még általánosító felsorolásokból, átfogó értékelésekből is S ahogy Babits vagy Móricz, úgy Féja vagy Illyés se tartotta szükségesnek, hogy művészetéről érdemben nyilatkozzék.” (24) Fülep Lajos véleménye A

feleségem története kapcsán (ez Füst egész jelenségére vonatkoztatható).  A mű magánjellegű (néhány ember magánélete nem elég egy nagyregény megtöltéséhez).  Nyelve gyökértelen: „ engem mégis zavar a pesti nyelv ez jórészt a nekem éppen nem kedves pesti jargonban íródott, mely nem a magyarnak, mint némelyek állították, hanem a jiddischnek egyik dialektusa.” (26) Füst válaszlevele: „De hogy ez jiddis nyelven volna írva, ezt én még magának se tudom elhinni. [] Élő nyelven van írva, nem nyelvtani nyelven [] Azt írja, hogy jiddisül van s a magyar nyelv csodás dallamait benne észre sem veszi. Mert ha írtam valaha szépet magyarúl, akkor ebben [] A legkeservesebb azonban, amikor azzal kecsegtet, hogy majd lefordítják, akkor szebb lesz a mű. Váltig nevettem és iszonyodtam a hét év alatt, valahányszor az jutott az eszembe, hogy ezt le is fog ják fordítani talán S akkor ebből mi lesz? Ebből a műgondból, zengésből,

ritmusból? Ebből a kényességből, a magyar nyelvnek ebből a végleges szeretetéből és csodás zenei lehetőségeiből? [] S mármost nekem nem lehet nagy regényt írnom? Ha van rá szusz, mondanivaló, minden egyéb – példáúl türelmem és kitartásom is? Hallgatnom kell? [] Nagy mű ez, drága Barátom, s evvel a pár egyszerű szóval alig intézhető el, az az érzésem. Ha vannak is hibái Egyszóval; ceterum censeo, – rosszúl olvasta ezt a nagy művet, drága Barátom Még nem fogta fel egészen, úgy érzem” (27–28) - Nagy Zoltán (1914): a Füst-lírától való idegenkedés oka a hagyománytalanság. A Füst Milánt egészében periferikus jelenségnek ítélő legkifejtettebb álláspont egy szépirodalmi műben található: ez Déry Tibor memoárja, amely Füst szinte egész életművét megkérdőjelezi. 113 Költők költője? - - „ nincs jelentős írónk, aki Füst jelenségét teljességgel elfogadná, de olyan sincs, aki mindenestől

visszautasítaná.” (32) A ’20-as évektől egyre többen úgy látják, a Füst-rejtély a szándék és a teljesítmény ellentmondásában rejlik. Lírája külön fejezetként áll az új magyar költészetben; ezt maga a szerző is erősíti, pl. azzal, hogy korai verseit az egoizmus és a hiúság fájdalmaként mutatja be, illetve személyes élete külsőségei a kortársakat Oscar Wilde-ra vagy Peter Altenbergre emlékeztetik. Füst költészete a kor társadalmi-irodalmi küzdelmeiben soha nem volt aktuális probléma. Szabolcsi Miklós: „ a színpadias, emelkedett dikció, művészproblematika kezelése számomra igazán a századvégi német–osztrák irodalom, például egy Hoffmansthal lírájával, magatartásával rokonítja Füst korban, érzületben ehhez a századvéghez áll igazán közel – közelebb 1900-hoz, mint 1930-hoz.” (34) Füst Milán esztétizmusa  A kezdetet eklektikus bizonytalanság jellemzi.  A bizonytalanságokat az érett

Füst-művészet mélyen morális meggyőződése szünteti meg.  Füst költészetét a szépségrajongásnál valami más is minősíti; erre többen is fölfigyelnek.  Karinthy: „Füst Milán miden érzésében az abszolútat keresi” (37.)  Kolnai Aurél: „az erkölcs és problémái iránt való érdeklődése szembeszökő”. (37)  Kosztolányi: „Nem szép akart lenni, hanem igaz önmagával szemben.” (37) Modern művész? - - - „ ha sem a teljesítmény súlytalansága, sem annak zártkörű, elitművészként értelmezése nem ad kielégítő magyarázatot a Füst-jelenség befogadásának problémáira: marad még egy logikus lehetőség. [] egy új irodalomszemlélet érvényességével hitelesíteni Füstben a modern művészt.” (38) Néhány kritika már korán gyanít valami modernebb eszmeiséget Füst különös pesszimizmusában.  Kassák Lajos  Radnóti Miklós (1935)  Vas István: a hívő hitetlenséget mint sajátosan zsidó

vallásosságot elemzi Füst verseiben  Németh Andor: Füst versvilága imaginárius jellegű  Weöres Sándor: Füst költészetét valami modern személytelenség jellemzi  Sőtér István: Füst „az egyetlen, aki gyökeresen forradalmasította a költői kifejezést” (39.)  Rónay György: Füst művészete „a lét eredendő tragikumában vergődő ember exisztenciális szorongását fejezi ki” (39.) három monográfia, amely Füst értékelésében „perújrafelvételt” jelent  Somlyó György: Füst művészete egy új modell teljesen eredeti változata, és csak a magyar irodalomtörténet-írás hibái miatt nem került a XX. század legnagyobb modern európai művészei mellé  Bori Imre  Kimutatja az egzisztencialista világszemléleti rokonságot.  Kimutatja a Franz Kafkával való rokonságot.  Füst jelentősége abban áll, hogy a magyar irodalomban elsőként érzékeli az egzisztencialista létélmény következményeit. Ebben

Adyhoz hasonlítható, de vele ellentétben Füst egyértelműen avantgárd művész  Bányai János  Füst költészetében az életrajz–életmű–személyiség relációi nem érvényesek.  „Füst Milán költészetében a »költői én nem a vers tematikájának a része, hanem a poétikájáé«.” (42)  Füst költészetét kizárólag nyelvi struktúraként tárgyalja. Füst művészete nem fér bele egy esztéta fogantatású, konzervatív ízléseszmény keretei közé. „ elvei, filozófiai meggyőződései olyannyira áthatották egész művészetét, hogy annak egyszersmind egyik legbensőbb, meghatározó ihletforrásává is váltak” (45) Rába György tanulmánya  Rába egyértelműen poétikai szempontokat érvényesít (stílus, formaproblémák).  „ a keleti mesék vaskos érzékletessége, fantasztikuma, ősi, animisztikus világképe és végzethite preformálja Füst lírai világteremtését, általuk jut el a szecessziós

önkínzástól a talányos szimbolikájú, monumentális látomásokig” (48.) Az objektivitás akarata - A völgyben (1938) 114  - - - - Megfogalmazza azt az utópiát, amelyre a költő mindig vágyott, és amelyben élete és művészete fölnövekedett.  Ez a kép a szubjektum és az objektum harmóniáját mutatja meg.  Jelzi, hogy Füst kezdettől az élet problémáinak a megoldását várja a művészettől. Szétforgácsolt erők (Nyugat, 1909)  jellegzetesen szimbolista vers  hatások  Ady: Ének a porban  Reviczky Gyula  Tárgyilagos összképet ad.  Benne van Füst lírájának minden fontos eleme, nagy hatású motívuma (pl. út, árny, homály, szív, halál) Füst költészetének a kezdete: a lírai objektivitás jellemzése (bár a művészetben a szó szoros értelmében nem lehetséges objektivitás). Magyar századelő: a líra új formát keres – ez ellentmondásosan zajlik.  A Nyugat célja: az egyéniség

fölszabadítása.  Újszerűen hat: a naturalizmus, az impresszionizmus vagy a szimbolizmus formakészlete, amely kinyilvánítja az individuum öntudatra ébredését.  a „modern költő” legfőbb értékei (Komlós Aladár)  egyéniség  lélek  eredetiség Ez a fölfokozott szubjektivitás háttérbe szorítja azokat az írókat, akik tárgyilagosabb világnézetre törekszenek a művészetben, és így én-ellenességüket hangoztatják; pl.  Babits: 1905-ben Juhász Gyulában az „objektív művészt” üdvözli.  Lukács György: szinte „hadüzenetet” küld minden olyan hangulatnak és művészetnek, amelynek első és utolsó szava az „én”. Füstnek kezdetben nincs határozott állásfoglalása. „ a két ellentétes irányultság – az egyéniség minden kötöttségtől mentes, teljes felszabadítása, valamint a személyes élményektől való elvonatkoztatás, tehát a személyiség alárendelése valamely magasabb rendű

objektivitásnak – még hosszú ideig egymással is belső vitában keveredik Füst Milán műveiben, majdnem húsz évig késleltetve az igazán jelentős művészi formátumot” (60.) Alapvető nála az élmény általánosítása (nem pedig egyénítése). „Füst Milánnak kezdettől a jelenségektől elvonatkoztatás s általa a megfellebbezhetetlen világnézet válik az alkotás létfeltételévé, s hogy az objektívlíra igénye számára nem program, hanem problematika.” (60) Ezért figyel az irodalom stilizáló effektusaira, és ezt veszi észre Peter Altenberg művészetében is. Füst művészi közege végül a lehetséges lesz a valóságos helyett; ok: a tényleges világ, amelyben él, nem ad méltó formát a léleknek. Már nem érzi úgy, hogy a közvetlen lírai reflexió lehetséges az ifjú Füst  Nem annyira a kifejezés formáját, inkább annak élményét keresi.  Fiatalkorát irtózatosnak nevezi (a neurózis, a kényszerképzetek miatt). De

ebből a személyes keserűségből szinte semmi nem szűrődött át műveibe „ művei: személyes életrajzát még csak nem is sejtetik” (63) – Ez a kortárs lírában egyedülálló jelenség  Füst élménye túl van az életrajziság tapasztalatain. „Írói életem absorbeálta egész életemet, életem nem is volt, csakis írói életem, s ezért nincs is életrajzom. Ha mégis el akarnám mondani, tíz szóban lenne elmondható.” (64) - Füst lírája tudatlíra; ok: műveiben a létezés végső és eldönthetetlen kérdéseiről gondolkodik. „A létet csak a művészet tárhatja fel, Füst Milán művészete így meghatározóan filozofikus, voltaképpen érzéki formát öltött bölcselet.” (65) Füst költészete a valóság sajátos szemléletére épül. Ezért senki nem közelítette meg a racionalizmus oldaláról, és előítéletté válik a költő irracionalizmusa (A Nyugat egyik főembere is úgy vélekedik, hogy Füst verseinek nincs rációja)

Füst Milán a gondolkodásnak azt a végletes állapotát jeleníti meg, amikor a szellem és a valóság közt nincs közvetítés. az induló Füst két eszménye  a kifejezéssel való bensőséges azonosulás  a minden személyes vonatkozástól megfosztott közlés (vagyis: a kifejezés objektivitása) 115 - Füstnek fölszabadító élménye az egyéniség lázadása, de „Füst nem a maga szubjektivitását akarja felmutatni verseiben, hanem a szubjektivitást magát” (67.) Füst a művet objektív értéknek tartja (erről ír Altenberg-tanulmányában). A totális kifejezésre emlékszik. Állandóan önmagával küzd; ezt a végtelen küzdelmet csak egy olyan valami szüntethetné meg, ami egy külső abszolútumra, magára az igazságra épülne. A képzelet és valósága. Az „éjszaka és a „messzeség” motívumai - - - - - Füst költészetének első ismérve: fiktív tudatlíra. Megoldása: jelképes sűrítés (nagy erejű szimbólumok és

allegóriák teremtése). Nem a különösben keresi az általánost, hanem az általánoshoz a különöst; esztétikájában ezt külön meg is világítja (ideák művészetének, szimbolikus stilizálásnak nevezi). „Füst – minthogy maga sem személyes érzéseket, konkrét élményeket, hanem mindezeknek az »ideáit« közvetítené művészetével – voltaképpen legbensőbb műhelygondjairól beszél; arról, hogy a gondolkozó művésznek stilizált, azaz szimbolikusan elmélyített líravilágot kell teremtenie.” (72) Emellett jelen van a költő állandó objektivitásigénye, így nem teremt illúziót, inkább kizökkent belőle. „E korszak úgyszólván kizárólagos lírai témája: »a bántott lélek menekülése« (Arménia) és a menekülés lehetetlensége: a halál bizonyossága.” (75) a személyiség kiemelése  a földi valóságból egy tiszta birodalomba (Egy törpe kis golyó)  a szenvedésből a szép magányba (Epilógus)  a sötétből

a fénybe (Az igaz bíróhoz!; a vers a fény titokszerű egzisztenciáját a halál ismeretlen bizonyosságába vetíti ki) A kalandor (1920)  A vers uralkodó igénye: az ideaként való létezés.  Ezzel szemben áll: az objektív szemlélet.  A műben még sincs stílustörés: a vándornak képzelt alteregó az álomban álmodik egy „hűsebb élet fényének” vonzásáról, ugyanakkor kinyilvánítja a hős álmától való elidegenítést is. Az egyes versek alanyai azonosak is, meg nem is a lírai személyiséggel, vagyis a költővel. „A versek uralkodó színtónusa a sötét, napszakuk az éjjel (a holdfény és az álmok ideje, esetleg a virradat, pirkadat vagy alkony; évszakuk az ősz (a félig világos és félig sötét derengést, a félalvó, féléber hangulatot nyomatékosító képzetsorokkal: borús, esős, ködös, árnyék, köd, gőz, homály, felhő stb.), idő- és tértávlatuk pedig a messzeség.” (85) A Füst-versek idődimenziója is

ellenpontozott: „az esetleges és az örök pillanatnyi együttlétezése”. (93) „Füst verseinek tehát csak egyetlen idődimenziója van: a mítosz örökös jelene, mert a képzelt időnek nem lehet múltja vagy jövője, nem viszonyítható.” (93–94) Füst nyelvezete  A költő az európai művelődéstörténet jellegzetes közkincseiből teremt magának nyelvi hagyományt.  Ezeket a képzeteket, alakokat, jelképeket vagy szavakat átpoetizáltan építi be saját versvilágába.  Ez a poétikai eszköztár alapvetően ironikus.  „A vers minden rétegét – nyelvi, hangzásbeli, vizuális, logikai szintjét – áthatják a valóságos kontextusból kizökkentő, ettől elidegenítő stíluselemek: az ironikus túlzás, infantilis, groteszk, irreális és abszurd mozzanatok.” (96)  Ami alátámasztja az iróniát:  a félmúlt igealakok időtévesztő használata  a kiüresedett kánonokat fölelevenítő műfajok  a műfajok görögös

rendje  archaikus hangoltság „ e líra egyetlen lehetséges közege: az álom és látomás, kizárólagos valósága: a gondolkodó tudat.” (98) A lírai helyzet központi jelképe: a „halál” - 84 Füst objektív lírára törekszik; egy olyan költészetre, ami minden egyén számára általános érvényű. „E líra középpontjába így szükségképpen fiktív személy kerül, még pontosabban, benne a lírai személyiség elvont szubjektivitásának, általános alanynak gondolja el magát: embernek, aki csak ember, s ezen túl semmilyen más lényeges (őt szűkebben meghatározó) tulajdonsága nincs.” (99)84 De kérdés, hogy létezik-e egyáltalán ilyen absztrakció. 116 - - A Füst-versek egyetlen objektív hite az emberről, hogy meghal, vagyis halandó (más lényegi tulajdonsága nincs). Füst tragikus életérzését indokolja az életrajz is (betegségek, tbc, tüdővérzés, neurózis). Ezt a halálélményt a Gondolatok vázlata c.

tanulmány utolsó mondata közvetlenül is tanúsítja: „ gyorsan kellett beszélnem, mert fenyegető halálom int, hogy siessek.” (100) „ a kornak [] haláltánc hangulata van. A nagy »osztrák« triászt, Hoffmannsthalt, Rilkét, Kafkát joggal nevezte Mátrai László is »az elmagányosodás, az elidegenedés és az elmúlás« klasszikusainak.” (101)  Ady a halál rokonának mondja magát.  Babitsnál a halál automobilon száguld.  Balázs Béla megírja a Halálesztétika c. művét  Kosztolányi a képzelt halál pillanatától indítja második kötetét („Mint aki a sínek közé esett / És általérzi tűnő életét”). Füst halálélménye azonban mindannyiukétól különbözik; ok: nála a halál mint egyetlen valóságos tartalom, viszonyítási pont szerepel. „ számára a költői megszólalás egyetlen hiteles helyzete (közege) így a »halálhoz-mért lét«” (101)85 Nála a halál világnézet-szervező tartalom. A halál központi

fontosságát jelzik a versszituációk is, amelyek nagy része egy halál utáni állapot: élőhalottság, vagy: a halálnak a képzeletbeli megélése. A halál szót egy idő után fölváltja az általánosítóbb elmúlás kifejezés (válogatott versei címe 1921-ben: Az elmúlás kórusa). Az elmúlás szerepének a változása.  Füst lírájának első korszaka: a halál egy kívülről jövő, kikerülhetetlen és ellenséges erő.  Új versek: egy evilági és fölszabadító princípiummá válik. „A halálban folytatódó élet: abszurd látomás – Füst Milán úgyszólván versről versre újra és újra ezt az abszurditást idézi fel.” (106–107) A halál a költő számára az örökkévalóságba áttett élet, így a halál egy szép magány, sőt az egyetlen szépség. „A halál [] megszakítja az életet, de csak a szellem hordozóját semmisíti meg; ami egyszer megtörtént: azt nincs hatalma visszavonni, a halál nem teheti meg nem történtté

az életet.” (109) A lírai személyiség önelidegenedése: a szerepjátszás - - - A Füst-líra központi kérdése: „Miért élni?” (Ez költői kérdés marad, mert nem érkezik rá válasz.) Ez a kérdés vezető szólam a magyar lírában is (Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Madách, Babits); ami Füst újdonsága: „a végső tájon, végső távlatból csak a végső kérdés hangozhat el”. (111) Az új versekben központi szerepet kap az álommotívum, és három jelentésárnyalata is lesz.  a művészet boldogsága  hiánya: boldogtalanság, az igazság szégyene  Füst elhatárolja magát a művészet narkózisától (pl. Részeg éjszaka) régi versek  A legterheltebb motívumok: sírás és szenvedés. „A költő szerepei túlnyomó többségében panaszkodik, könnyez, sír, siránkozik, esdekel, eseng, zokog, jajgat és jajong. De nemcsak élők és holtak, hanem a tárgyak is szenvednek, sír az egész versvilág.” (118)  Füst az

abszolút tehetetlenséget panaszolja. A Füst-líra legkülönösebb formajegye a költői szerepjátszás. Bűntelen bűnösség - - 85 a Füst-líra három (eddig bemutatott) sajátossága  Fiktív tudatlíra: a költő szakít az epikus, lírai és gondolati költészet hagyományaival, és lényegileg új költői helyzetet teremt.  A lírai objektivitási igénye (ezt a lét egészét átfogó világnézet szükséglete váltja ki). E a sajátosságokkal szervesen illeszkedik az európai századelő egyik jellegzetes szellemi áramába, és a pozitivizmus- és impresszionizmusellenes kiútkeresésbe kapcsolódik be.  Az egyedül és objektíven érvényes világnézet imperativusát személyes tapasztalatok sürgetik. „ Füst Milán is kora és valósága gyermeke. Művészete nem lett volna lehetséges a XX század előtt, s hogy művészetteóriáiban Füst mindig is figyelmen kívül hagyta a művész közvetlen függését történelmi va- Vö. Heidegger

terminusa: Sein zum Tode 117 - - lóságától, korai eszméitől – alighanem ez volt a gondolkodó legsúlyosabb tévedése, s bizonyos értelemben a nagy művésznek is az a drámai vétsége, amely a legtöbb félreértést kavarta befogadása körül.” (129) „ lírája első korszakában kialakul az a sajátos líratechnika és formavilág, amely poézisét mindvégig jellemezni fogja.” (131) „Füst érett költészete pedig a gyötrelemérzés olyan poklait villantja fel, amelyeket még nem érezhettek emberek történelmük során, rá lehetőséget csak századunk valósága ad.” (131) Füst lírája elsősorban erkölcsi beállítottságú: „Füstöt művészetében kizárólag az élet minősége, az erkölcsös létezés objektív garanciái foglalkoztatják.” (132) Az első versek visznek az elidegenültségérzés legmélyebb rétegeibe, ahol a személyiség önmagától idegenedik el. Pl Zsoltár (1909, Nyugat)  Karinthy is ezt a verset

parodizálja az Így írtok ti c. művében  A 17. zsoltár panaszát idézi, amely a szabadításért könyörög  Ez a könyörgés azonban itt átokká változik.  Nem ábrázol valóságos élethelyzetet, így nem vehető komolyan (nem tudjuk, ki bántja és miért).  Az utolsó strófa kérdése („miért kell élnem”) nem kérdés, hanem a megalázó állapot elleni lázadás dühe teszi azzá. Az erkölcsi világrend csak akkor nem sérül, ha a bűnért valaki felelős lesz. Ezért Füst költői evidenciaként vállalja a bűnt (pl. Óda pártfogómhoz!) „Igaz, ezt a bűntudatot Füst Milán iróniája éppúgy idézőjelbe teszi, mint szinte minden lírai megnyilvánulását.” (140) Művészete végig kitartott kérdése: „Miért kell élnem?” „Művészetének tétje kezdettől az emberi egzisztencia ontológiai szabadsága, az egyén önmeghatározó, sorsformáló képessége, az emberi akarat szuverenitása.” (138) Hasadás a lírai

személyiségben - - Hogy a tudat azonossá váljon a világról alkotott víziójával, meg kell szüntetnie az én állandóságát. Füst lírájában ez nem egy panteisztikus föloldás, hanem a személyiség szakadatlan azonosulási kísérlete „ a teljes azonosulás képtelensége, minden fogalmi közlésénél elemibben érzékelteti [] az emberi egzisztencia elidegenedettségét a léttől” (146.) Füst Milánnál a költői én és a versbeli alany közt alapvető distancia van. Ez már a címben is jelezve van (a verscímek nagy része fiktív megszólítás, ritka műfaj vagy különleges helyzetmegjelölés). A modern líra megkérdőjelezi a régebbi költészet egységes világát.  Szembekerül egymással az objektum és a szubjektum.  A szemlélet egységét csak az én egysége biztosíthatná.  Ha viszont megszűnik az én kontinuitása, akkor megszűnik a művészet lehetősége is.  Füst lírája ezt a dilemmát a lírai személyiség ironikus

megsokszorozásával oldja meg. A versek alanya sosem lehet azonos a lírai személyiséggel, mert minden verse fiktív helyzetet ábrázol. (A lírai személyiség csak valóságos helyzetben létezhet.) Az öregség: a semmi jelképe - - Az újabb Füst-versekben a költő megtalálta az aggastyán maszkját, amely a legjobban képviselhette. Ebben az állapotban egy olyan álruhát talál, amely a legérzékletesebben hitelesíti „Füst disszonanciáit: a bizonyosságot és bizonytalanságot, tudást és tehetetlenséget, fenségest és komikust.” (160) A motívum már korai lírájában is megjelenik; pl. Aggok a lakodalmon (1910; sorstragédia)  Oratóriumformában írt mű (karral és jambusokkal).  Füst később két részletét is beválogatja versgyűjteményeibe.  A két agg lantos (Bohemund és Kajetán) a cselekvésre nem képes tudást személyesítik meg.  Minden szereplő (külső okok miatt) boldogtalan; Füst nem törődik ennek a lélektani

részével, egyszerűen közli a boldogtalanság tényét (Bohemund pl. azért boldogtalan, mert előre látja a tragédiát, de nem tudja elhárítani). „ e szerepéhez haláláig ragaszkodott, rekvizitumait személyes életében is magára vette: mint Schillerhez a rothadt alma, Wagnerhez a színes, luxus selyemköntösök: úgy hozzátartozott Füst Milán emberi jelenségéhez az öregség színjátéka már viszonylat fiatalon, s az évek múltán mind jobban hozzáidomulva” (163.) Az öregség állapotának a lehetőségeit arra használja föl, hogy nyomatékosítsa az életből félig kiesettség léthelyzetét. Egy állandósult vershelyzet: az időtlen öregség. Ez az élettől való búcsúzás, számvetés, a semmivel való szembenézés és a semmi vállalásának a pozíciójában láttatja a lírai személyiséget. Az öregség (és így az új versek lírai személyisége) két definitív tulajdonsággal rendelkezik.  magány, az élettel és a valósággal

való kapcsolat szinte teljes hiánya, a cselekvésre való tehetetlenség 118  az igazság tudása, az abszolútummal egyenrangú szellemi fölény Az erkölcsi választás: az igazság - - A régen várt lírai fölszabadulást Füst számára az öregségmítosz hozza meg. Ok: egy olyan érvényes jelképet talál benne, amely egyszerre semmis és evilági, és amely képes érzékeltetni művészete fő jellemzőit. A lélek hasadtsága talán megszűnne, ha a költő csakis „szabad szellemként” határozná meg önmagát. Ez az út azonban mindig Istenhez vezet; ennek két módja van.  Kénytelen föltételezni Istent mint a szellem objektív biztosítékát (pl. Kierkegaard)  Az embert halandó Istenként kell elgondolnia, és fölruházza őt a teljes szabadság attribútumaival. Füst Istene jelen van a versben, de néma: nem ellenséges vagy közömbös, inkább jó, részvevő, de tehetetlen is. „Az egy életen át következetesen vallott ateizmusa

Füst számára is eleve csak a második utat tenné lehetővé: az ember »istenülni« akaró vágya áthatja egész művészetét.” (176) Önarckép (Nyugat, 1932)  A költő Csontváry Kosztka Tivadarnak ajánlja ezt a verset.  Szintézisigényű, ars poeticai érvényű vers.  Füst közvetlenül tárgynak vállalja magát a műben; azt sugallja, hogy a lírai személyiség és a vers hőse azonos.  „ nem volna Füst-vers, ha a hangulat valamely hasonló konkrét egységét hozná létre. [] aligha van még egy magyar vers, amelyben a hangulatoknak csapongóbb játékával s az érzelmek szélsőségesebb kilengéseivel találkozunk: a tárgyszerű érzelmesbe, a komikus fenségesbe fordul, a vershangulat szinte sorról sorra változik.” (185)  A lélek hasadtsága itt is jellemző: ezt a 3. és a 19 sor jelzi „ az első személyes vallomást most is megtöri egy második személyben felbukkanó igealak, az alany valakinek a feltételes számonkérésére

tanúsítja önmagát.” (185–186) Ez a valaki lehet az olvasó, az Isten vagy az én maga  Már a versindításkor összekapcsolódik az új versek két legfontosabb trópusa: az aggastyán és az Isten.  Az erkölcsi választás alapverse: a lírai hős a szabadságot választja, hogy létrehozza önmagát, mint autonóm személyiséget.  A panasz tényét és a lélek tehetetlenségét közlő félmondat a vers legsúlyosabb lírai közlése.  „Az Önarckép attól remekmű, hogy noha minden ízében része a Füst-líra katedrálisának, önmagában is szerves egész: egyetlen indulat folytonossága hozza benne létre e művészet szinte minden lényeges üzenetét.” (193) X. A tradicionális novella- és regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond (1879–1942) pályája Bodnár György, Egy nyolcvanéves regény-provokáció Móricz Zsigmond: Sárarany (1911) - A magyar modern költészet születése köthető Ady Új Versek c. kötetéhez - A magyar

elbeszélő irodalomban ez a pillér Ady szerint: Hét krajcár.  Ez egy új társadalomszemlélet megnyilatkozása.  A paraszti azonosságtudat közvetlensége föloldódik az érzelmességben. 119 - - Móriczot Osvát szavai vonzzák a modernek közé; ekkor elfordul a népnemzeti harmóniától, és a Hét krajcár melodrámájától is. a Sárarany utóélete  A regénynek nagy sikere lett (részint erotikus híre miatt): a megjelenés évében négy kiadása fogy el.  A kritikai visszhangja viszont szerényebb (meghökkentek, vagy hiányolták a távlatot).  A kortársak a nyers parasztszemléletben és a konvenciótlan erotikaábrázolásban látják a regény titkát. Turi Dani helyzetképe széles történelem- és társadalomrajzzá tágul. Első fejezet: a falukép mögött megjelenik a Karay-család, amely a Károlyi-család történetét jeleníti meg. Harmadik fejezet: gazdasági helyzetkép, amelyben megjelenik a pogánykultusz és a napkeleti

lelkivilág mitologikus védelme. Az első és a harmadik fejezet akár a Puszták népe történelmi szociológiájának is lehetne az előképe. Móricz hátat fordít a filozofikus társadalmi regény naturalista eszményének, és teljesen átadja magát az ösztönélet naturalista indíttatású ábrázolásának. A regényben a hős szenvedélyének egy forrása van, mégis sokarcú: „Turi Dani egymás mellett és egymás után sok konfliktust él át.” (207)  házassági válság  egy lehúzó erejű kicsinyes közösség és önmaga győzni akarása  át kell élnie azt a pillanatot, amelyben fölszabadulnak irracionális erői, és gyilkossá lesz „Ezt a hármas szorítást nem bírja ki Turi Dani, sárrá válik benne az arany. Alkotója szerint, mert a sár a világa is, amely lehúzza, és magába fullasztja” (207) Kiczenko Judit: Légy jó mindhalálig - - - A XX. század művészgenerációjának a tagjai mérhetetlenül különböznek egymástól,

de összeköti őket valamilyen apokaliptikus látomás: a világot kaotikusnak érzik (tapasztalják a kazuális és teleologikus összefüggések fölbomlását) A hétköznapok egyszerű embere is döbbenettel éli át annak a megrendülését, ami addig meghatározta egzisztenciáját. „Az öngyilkosság, az alkoholizmus, a narkománia, az elmebetegség, az erőszak s a deviancia minden más formája elképesztő méreteket öltött.” (54) A művészek magatartása:  Lázadnak; ezt legitimálja Charles Péguy: „Bergson tépte szét bilincseinket.”  Két magyar lázadó:  Ady az utolsó magyarként látja magát.  Móricz: „Úgy tűnt föl előttem hirtelen az élet, mintha vízre volna építve az egész és nem sziklára, vagy legalább szilárd talajra.” (54)  A legtöbben a társadalmi szerződésen kívül, vagy az fölé helyezik magukat.  Úgy érzik, a kialakult helyzetben ártatlanok; állandósul bennük a kiszolgáltatottság és a félelem

érzése.  Jellemző az otthontalanság érzése: mindenki „emigrál”, főleg Bécsbe, Németországba és Párizsba. Az új tudja magáról, hogy új, de úgy érzi, hogy (az akár halott) régi föl akarja őrölni őt, ezért szorong. Közben alkot, lázad és leszámolásra készül Ezt jelzi az is, hogy soha nem volt ennyi és ilyen erős apa–fiú konfliktus megfogalmazva, egészen az apagyilkosságig. „ érdemes figyelni arra, hogy Nyilas Misi (maga Móricz is) egy erős apa fia, másrészt szorongásai” (56.) kiváltója nagy mértékben az iskola és a kollégium. A művészek válaszolnak a kor kihívásaira, bár sokszínűen. A Légy jó mindhaláligra főleg két folyamat jellemző:  a naiv, primitív művészetet előtérbe állító (a figyelem az ősi, az eredeti felé fordul)  az új embert, az új genezist hirdető A primitív művészet felé való orientálódás:  Több oka is van; pl. a világ kiismerhetetlenségéből fakadó szorongó

félelem (Móricznál ez különösen fontos: Nyilas Misi állandóan a félelem és a tárgytalan szorongás nyomásában él, és ennek egyik oka az idegenbe szakadás).  Pl. Paul Cézanne, Paul Gauguin (Tahiti), Mednyánszky László  Móricz is az ős-típusokat, ős-meséket keresi, illetve a régi nyelvet. Emellett fontos még a mozgás szemléltető ábrázolásának az elkerülése, a statikusság ábrázolása. „S e fenti törekvések logikai irányából talán más értelmezést kell nyerjenek Móricz ösztönemberei, barbárai, szegényemberei, akik zabálnak, gyilkolnak, szeretkeznek, s ugyanők manipulálatlanok és manipulálhatatlanok, az együgyűségig jók, alázatosak, mint a táj, az évezredek »változó redői« , amelyből vétettek.” (59) 120 - A naiv és a primitív azonos a gyermekivel (pl. Csibe) 1914: kitör a háború. Móricz önként megy oda, és tudósít „Sok cikket, novellát írtam, amiben a leghatározottabban küzdöttem a

háború gondolata ellen. Soha egy sem jelent meg. Már a lapban, ahova dolgoztam, tüntetésből kiadták egy elbeszélésemet, amelynek csak az első tíz sorát s az utolsó öt sorát hagyta meg a cenzúra, a többi szöveg helyén fehér hasábot nyomott a nyomda.” (61) - Az avantgárdhoz kötődők egy részének a hite: a háború okozta, és az egész emberiséget átfogó megrendülés szükségszerűen meghozza a megváltódást. A művészek ismét mernek foglalkozni olyan témákkal, amelyek már rég tartalmukat vesztették Pl  Babits: Húsvét előtt  Móricz  „A nagy irgalmatlanságban, ahol emberentúli igáiban gyűrűz a hangyák szürke sora, a lelkek egymáshoz fűződnek, a szenvedők szeretik egymást” (62–63.)  „Ebben a borzasztó bizonytalanságban nincs semmi, csak egy bizonyos, az, hogy Isten itt van De hogy van az, hogy soha azelőtt nem látták az Istent?” (63.) - A Légy jó mindhalálig szövetét tehát a következő élmények

adják:  általános, tárgyiasult vagy tárgyatlan szorongás  káosz-élmény (amelyet a háború apokalipszis-vízióvá növel)  a naiv felé fordulás  érintkezés a megváltódás eszméjével - Móricz 1919-ben a börtön után Leányfalura költözik, ahol rengeteget alszik. Először meséket akar írni, majd belekezd egy drámába. Amikor „fölébred”, nagy tempóban kezdi írni a Légy jó mindhaláligot - Misi a kiszolgáltatottság, az otthontalanság, a szorongás és a sebezhetőség szimbóluma – ez indokolhatja a sírásmotívum folyamatos jelenlétét. - A regény témáját adó élmény olyan személyes volt, hogy Móricz több módon is megpróbálta objektiválni.  archetipikus gyerekhős  30 évvel visszavetíti a történetet - A megírás idejére bekövetkezett események már magukban foglalják a tragikust, de a mű (és az elbeszélő) még meg nem történtnek tekinti azokat; ez pedig a befogadó szintjén egy különös együttest

eredményez (tragikus, groteszk, ironikus, önironikus és lírai). - A műben több közhelyszerű metafora is van.  hófehér lapok ~ tabula rasa  pergamen kötés ~ nemes  de a kötés lopott, amint Misi is lopta a szeretetet Törökéktől - A cím fölidézi:  A Jelenések könyvét (Jel2, 10): „Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját.”  Tartalmat és grammatikai formáját tekintve: a kanti erkölcsi imperatívuszt. - A hős szorongása abból fakad, hogy be van zárva tér és idő nyomasztó keretébe; ami ezt jelképezi:  kalitka-képzet  karcer-jelenet  Misi állandó futás- és rohanáskényszere  Misi kétségbeesett küzdelme, hogy leszakadhasson a kényszerpályájáról, és alhasson - A bezártság föloldása: a tér- és idődimenziók tágítása.  A Csokonai-analógia száz évvel tágítja az időt.  Nagy úr elmélkedése a magyarság múltjáról és jelenéről: egy szélesebb dimenzióba helyezi

Misit.  A földrajzóra az évezredek jelentéktelenségét hangsúlyozza az evolúció milliónyi évével szemben.  Misi igazi kiszabadulása a karcerben következik be: innen látja azt a tornyot, ami az égbe tör, a transzcendens felé. - Mivel a háború és a meghurcoltatás élménye még túl közeli volt, Móricz megkettőzte a jót hordozó új embert: Misi és nagybátyja alakjában. „Ezzel is megteremtve a lehetőséget a [] kettős hangnem számára Miközben Misi patetikusan hitet tesz, nagybátyja szeretettel, de hangsúlyozott iróniával hallgatja őt, illetve közbevetéseivel próbálja profanizálni a jelenetet.” (68) Kulcsár Szabó Ernő: Beszédaktus, szerepkör, irónia (Az Isten háta mögött mint elbeszélés) - Az 1948 utáni irodalmi kánonalkotás megkülönböztetett szerephez juttatja Móricz életművét. Ugyanakkor előtte ez a művészet árnyékot vetett Krúdy, Kosztolányi és Márai prózaírására. A korábbi irodalomtörténet is

sokat tett Móricz elismertetéséért: monográfusai sokáig a modernség legjelentősebb prózaírójának tartották; okok: 121 - -  a szociális érzékenységű kritikai ábrázolás esztétikai többletértéke  a népi elkötelezettségű eszmeiség  a krónikás hitelességű elbeszélés leleplező ereje  a stílus realista eszköztelensége  drámai feszültségteremtő technika Az igazság kíméletlen kimondására törekszik. „Ez a látás, ez a művészi felfogás szabadítja meg Móricz Zsigmondot igazán a Jókai rózsaszíneitől és Mikszáth kedélyességétől, s vezeti a kritikai realizmus magaslataira. [] Ady költészetének tartalmilag Móricz példája felel meg legteljesebben” (158) A kultusz utáni „visszahatás” okai:  Az irodalomtörténet-írás egy ideológiai realizmusfogalommal dolgozik (a realizmus fogalma itthon tisztázatlan).  Az író azon hívei, akik Móriczban a magyar Ugar harsonását ünnepelték, és

munkásságát az irodalom mimetikus illúzióját hangsúlyozó prózaírás körébe utalták. Az Isten háta mögött (1911)  Móricz művei közül többet is a mimetikus paradigmához soroltak, inkább kevesebb, mint több joggal; ilyen Az Isten háta mögött c. mű is  Ezt a regényt a magyar kisváros és a kisvárosi értelmiség leleplezőjének tartják, de ez az a mű, amely „leginkább ellenáll a róla alkotott sematikus irodalomtörténeti ítéletnek”. (159)  A struktúrája zárt: úgy kelti a megalkotottság képzetét, hogy közben hatékonnyá teszi a fikció szociológiai karakterét megszólaltató világ mimetikus illúzióját is.  Ugyanakkor nem használja a realizmus történeti stílusformáinak az eszközeit. Esemény, történet, epikus folyamat - - - - 86 Az elbeszélői stratégiák legalább két komponens összjátékától függnek.  elbeszélői nézőpont  beszédhelyzet „Értelmet bármely esemény csupán a megalkotott

történet közegében nyerhet.” (160) Az Isten háta mögött viszont szokatlan epikai alkatú: „az auktoriális jelentésintenciók és a történéssor közti térben Móricz rendkívüli mértékben megnöveli az értelemkölcsönző szereplői megnyilatkozások jelentőségét”. (161)86 A történéssor igen redukált; ezt oksági összefüggések szervezik egységbe (a metonímia elve az uralkodó) Szerep van a metaforikus jelentésképző eljárásoknak is – a regény a metaforikus megoldásokhoz az epikus folyamat hangsúlyos részein nyúl, és ezzel is távolodik a realista elbeszéléstől.  Pl. a „Bovary úr” megszólítás, amely a regény kezdetekor, a végén, és a tanítóéknál zajló nagyjelenet előtt is utal a Flaubert-regénnyel való összevethetőségre.  Ez fölkelti az olvasói figyelmet, ugyanakkor a cselekmény nem tesz eleget a várakozásoknak.  Vagyis: „ Az Isten háta mögött kétértelmű kapcsolatot tart a Flaubert-regénnyel:

igazolja is, de cáfolja is a két mű közti megfelelésekre berendezkedő olvasás jogosultságát.” (162)  Veres Pál megszégyenülését (vagyis a házasságtörést) azonban mindháromszor megakadályozza valami külső körülmény. A házasságtörés mellett az igazgatót meghazudtoló Laci büntetése is elmarad.  Ennek nem az a szerepe, hogy bemutassa a kisvárosi lét érdektelenségét, hanem a befogadásnak egy belső horizontváltását készíti elő: a szereplőknek az eseményekhez való viszonya a fontos.  Az eseményszintet pedig a történések bekövetkezésének a hiánya jellemzi.  Ami ezt bizonyítja: az eseményszinten bekövetkező változásoknak nincs következménye, bár a cselekmény két halálesettel zárul.  A közjegyzőné halála járulékosan kapcsolódik a cselekményhez.  Az albíró esete az ironikus bekövetkezést az epizódértékűség szintjére szállítja; ok: saját végzete értelmezhetőségét ő maga fosztja meg

a méltóságától, amikor azt mondja, hogy a házasságtörésnél nincs közönségesebb ebben a társaságban. Az epikus folyamat elsősorban a nyelvi vagy beszédcselekvésekből nyeri a fontos jelentésképző nyomatékokat. Minden fontos fejlemény ebből következik (pl az ítéletre váró diákok tudják, hogy jövőjükről egy nyelvi cselekvés fog dönteni). A regényben nincs egyetlen szereplő sem, aki „a történetek dekonstrukciójában keresné önmaga identitásának kifejezését”. (163–164) Ezek nem egymással vitázó nézetek, hanem átfogóbb értelmezések. 122 - A műben jellemző a beszédcselekvések harca; vagyis: „a jelentésstabilizáció egy-egy formájának érvényesítésére tett kísérletek összeütközése”. (164) A megjelenített eseményeket a szereplők eltérő módon értelmezik; ok: bizonyos információk rejtve maradnak (pl. a kántor ágyba vitele vagy a Lacival történtek) Így csak „az elbeszélő van abban a

helyzetben, hogy az asszertív beszédcselekvés eszközeivel beavatkozhatnék a két elbeszélés párharcába”. (165) Veres nyelvi készlete: egy sajátos vidékies-kisúri frazeológia századfordulós készlete, amely egy törékeny fölényt eredményez. „Sajátos működésű és főleg törékeny ez a fölény, mert nyílt konfliktushelyzetben maga Veres sem folyamodik annak nyelvi eszköztárához. Vagy az előbbi típusú feloldásba menekül, vagy pedig ellenáll a dialógusnak.” (167) Közlésmódja kiegyenlítő típusú beszédaktusokból épül föl Szerepkör, elbeszélés, értékrend - - - - Veres és a felesége beszédmódja között érvényességbeli különbség van: Veresné érvelése romba dönti a férje világát, ám a dolgok kimondása nem semmisíti meg a dolgok állását, így végül a tanító kerekedik felül. Veres abban a biztos tudatban él, hogy a szavaknak nem kell elérniük a világot. „A kijelentés érvénye a szavak és a világ

közti távolság alakításától függ.” (170) A mű hősei elsősorban a beszédcselekvés erejével próbálnak érvényt szerezni a maguk elbeszélésének. „Móricz e regényében az a különös helyzet áll elő, hogy az elbeszélő csak úgy biztosíthatja a narratív séma felismerésén alapuló befogadhatóságot, ha a történetet egyidejűleg távolítja, de közelíti is az elbeszéléshez.” (172) A regény elsődleges valóságát a beszédaktusok harca képezi. Az a poétikai eredetű többértelműség, hogy pl. Verest másként látja a tanári kar, Veresné vagy Laci, magyarázható a szereplők eltérő nézőpontjaival Viszont az olvasó olyan eseményekről is tudomást szerez, „amelyeknek a tényleges lefolyása nem bizonyítható be a szereplők rendelkezésére álló eszközökkel (például a kántor ágyba cipelésének körülményei), már nem a szereplők, hanem az olvasó tájékoztatását szolgálja”. (173) A nézőpont váltakozik, de ennek

észlelését megnehezíti, hogy Móricz elbeszélője gyakran nem jelzi a módosulásokat. Pl a regény kezdete: a kisváros tere Veres perspektívájából látszik, de ezt a képzetet eleinte több információ is cáfolja (pl. az elbeszélő belelát Veres gondolataiba) „A szereplői és az elbeszélői tudat határainak elmosódottsága sajátos kettős szólamot hozhat létre.” (177–178) „Az epikai »sematizmust« Az Isten háta mögött persze épp azzal kerüli el, hogy az alakokat nem leírt, megjelenített vagy jellemzett habitusukkal »cselekedteti«, hanem egyénített beszédaktusok révén teszi értelmezhetővé a személyiségüket.” (179) A naturalista jelzésszerűség mindenhol a biológiai láthatóságot hangsúlyozza.  Veres, a pap és a zsidó romlott fekete fogsora – Veresné aranyfoga  Dvihallyné sovány, ráncos, kilúgozott keze – Veresné kemény húsú karja A klasszikus történet: egy be nem következő házasságtörés története

– egy Dekameron-típusú helyzetsablonból építkezik. A házasságtörés mindháromszor meghiúsul, de egy mellékszál visszakapcsolódik ehhez a központi cselekményszálhoz: az albíró a közjegyzőnét csábítja el, így a történet nem érvényteleníti az alapképletet. A regény jelentésképzése ironikus; ebben meghatározó szerepe van a Veres-féle pozíció kétes értékű megerősítésének. Az Isten háta mögött néhány poétikai sajátossága határozottan eltávolítja a regényt a múlt századi realizmus elbeszélésképletétől.  visszafogott történetmondás  tiszta jelenetszerűség  nézőpont-váltakozás  a típusok helyett a szerepkörök használata „Az Isten háta mögött [] nem a Sárarany értelmében vett naturális regény, de a realista epika értékszemléletének módosításában nagymértékig támaszkodik a naturalizmus nivelláló technikáira.” (183) „A közismert történetsablon keltette várakozások

megsemmisülése olyan képletek összeomlásával jár együtt, amelyek a múlt századi regényben többnyire egy kiküzdött, kompromisszumos életformának voltak a poétikai biztosítékai. Mert míg ott a kompromisszumok az élet továbbvihetőségének értékformáit teremtik meg, az itt továbbvitt élet tartalmaira a teljes kiüresedés távlatából vetül fény” (184) A regény Móricz „legnyugat-európaibb” művének tekinthető, „mert Flaubert-hez tudatosan kapcsolódva akaratlanul is annak az epikatörténeti fordulatnak vált részesévé, amely alapvető változtatást hajtott végre a múlt századi elbeszélő sematika szerkezetén: magát a bekövetkezést kiiktatva a jelentésteljes kiegyenlítődés alól húzta ki a talajt”. (185) 123 - A regény azon művek közé tartozik, amelyek a realista érdekkiegyenlítés érvényét ironizálva kérdőjelezték meg. Szegedy-Maszák Mihály, A „Tündérkert” műfaja és világképe Az értelmezés

alapjául szolgáló föltevések - - kiindulópont  A szöveg megformáltságára irányuló regényolvasás általában jogos igény.  A szövegről csak értelmezett formában beszélhetünk.  A magyarázat szükségképpen a történetiség függvénye.  Az olvasó mindig újraértelmez, így nem képzelhető el végleges szövegmagyarázat.  Az értelmezés attól is függ, hogy a befogadó hogyan ítéli meg saját helyzetét. a Tündérkert értelmezése  Csak úgy lehetséges, ha ismerjük a benne megnyilvánuló elbeszélő jelrendszert.  Azon is múlik, milyen más szövegekhez képest olvassuk. Nyelvi megformáltság, tér és idő - - - - három alapvető szókép  szinekdoché (rész-egész összefüggést jelöl): alig fordul elő  metonímia: formaalkotó elv (érvényesülnek a történés oksági viszonyai)  metafora  alárendelt szerepű (ezért a mű jelrendszere tisztán epikus jellegű)  amit jelöl vele: az elbeszélő

viszonya a történéshez és a szereplőkhöz  a szereplők közül főleg Báthory Gábor használja (ő „visszaél” a szóval, és ő használja először a „tündérkert” kifejezést is) Elsődleges formaszervező elv: a történés folytonossága. Ez minősíti a regény világképét is „A Tündérkertnek az a sajátos jellemzője, hogy késlelteti a jelentést, átminősíti a főalak változását és a cselekmény célelvű folyamatát.” (78) Pl Báthory emberi gyarlóságait az állandó ismétléssel erősíti A történet időtartama viszonylag rövid (kb. egy év): az időrend szinte töretlenül egyenes vonalú, de az elbeszélés üteme nagyon bonyolult  1–7. fejezet: lassú elbeszélés (két hét eseményeit mondja el)  A regény felétől kihagyásosabbá válik az elbeszélés, és az üteme elveszti az állandóságát. Pl Kornis–Kende-féle összeesküvés: gyors; Nagy Szeben csellel való bevétele: lassú; a nyár vége gyorsan eljön 

Ezen ingadozások oka: a történetmondó gyakran belülről nézi az alakjait, és az egyes szereplők időszemlélete nagyon eltérő. A mű második felében nagyobb szerepe van a belső történésnek; pl. Báthory a felesége szerint egy év alatt kb. hat esztendőt öregszik Illetve: „»Minden nap egy esztendő, s minden éjszaka az örökkévalóság volt neki.« Egyre többet él a saját múltjában vagy álmaiban” (80) A mítosz közegében mozog: helyzetét egyre gyakrabban múltbeli vagy kitalált alakok helyzetével azonosítja. hitelesítés  Ami ezt erősíti: a tulajdonnevek, történeti hely és idő, az időpontok és színterek megjelölése.  Szerepe: elfeledtetni velünk, hogy szöveget olvasunk. A regény a XVII. században játszódik Ebből két következtetés vonható le  A könyv a történeti tapasztalatok hitelességét akarja hangsúlyozni.  A mű a keletkezése előtti idő történeti tapasztalatait ábrázolja, és a múltba vetítés a

belső cenzúra eredménye. „A kettős forradalom elbukása után Móricz elveszíthette hitét abban, hogy korának magyar társadalma képes a fejlődésre, s kételyét a múltra is vonatkoztathatta” (81) A jellemek összetettsége - Báthory Gábor (főszereplő)  A saját akaratán kívül nem ismer más törvényt.  Lelkileg egyáltalán nem kiegyensúlyozott. „Mélypontjain »sártömeggé« válik, máskor viszont a pillanat vágya élteti, a mámor világában él” (81)  Személyiségében nincs folytonosság.  Csak indulatot ismer, felelősséget nem.  Ábrándjai nagyzolók; ok: nem különbözteti meg egymástól a szót és a tettet.  Uralkodása kiszámíthatatlanságot eredményez. A teljes bizonytalanságot a fejedelem szeszélyes változékonysága segíti elő 124   - - - - - Állhatatlan; ezt az önellenőrzés teljes hiánya okozza. Alkati beállítottság szempontjából: hűbéri eszméket testesít meg. Sőt a másokkal

való kapcsolatát ember-állat viszonyként képzeli el  Nem képes a rokonszenvre (ellentétben a fejedelemasszonnyal, Bethlennel és Bethlennével).  A regény második felében jelleme összetetté válik. „Sorsa azáltal kap tragikus árnyalatot, hogy minél kevésbé önnön élvezetét hajszolja, annál jobban elmagányosodik.” (83)  Ugyanakkor továbbra sem tud különbséget tenni mítosz és történelem között.  A szászság és a nemesség erejének a megtörésével túllép a hedonizmuson, de a Kárpátokon túli hadjárata nem sikerül, ezért elhatalmasodik benne az önkény.  Elmagányosodik, és ennek hatására egyre jobban magába fordul.  Mozgó személyiség, ezért alapmagatartása ismeretében sem számítható ki minden lépése. A jellemekből hiányoznak az egyértelmű tulajdonságok: a túlzott önértékelés magánnyal és az azonosság elvesztésével jár. Móricz túljut korábbi naturalizmusán: alakjai már képesek belső

mozgásra. Imreffy (kancellár): jelleme egysíkú. Bethlen Gábor  Báthory értékrendje vele szembeállítva fejti ki a hatását.  Bethlen és Báthory viszonyának az alakulása: négy szakasz.  Bethlen: a kis ország ki van szolgáltatva a nagynak, ezért nem háborúzhat, csakis polgári erényekből meríthet. Báthory ezzel szemben megtagadja ezeket a föltételeket, és jelentősen csökkenti Bethlen működési körét  Bethlen nem kezdeményező, inkább elmenekül (jellemzése egy közmondással: ha egy bolond egy nagy követ dob a kútba, száz okos sem húzza ki).  Utolsó párbeszéd: a viszony bonyolultabbá válik. Bethlen jellemének az összetettsége arra vezethető vissza, ahogyan változik a véleménye a fejedelemről  A viszony módosulása: abban a jelenetben, amely elmondja a székely kapitány fejedelmi rangra emelését. Ha Báthory és Bethlen csak rész-egész összefüggésben állna az általa képviselt értékrenddel, a mű

szerkezete a következőhöz hasonlítana:  Báthory csak a saját akaratát ismeri el törvénynek – ezzel önmagát és a környezetét is rombolja.  Bethlen gyakorlatiassága a körülmények ismeretére irányul, ezért újra föl tudja építeni az őt körülvevő világot.  Báthory bukása és Bethlen hatalomra jutása pozitív értékű. De a szöveg értékrendszere több, egymásnak ellentmondó következtetésnek is megfeleltethető. az ellentmondások okai  Móricz a háború előtt kezdi el írni a regényt, de csak később fejezi be (a háború elvesztése, a forradalmak bukása és a békeszerződés után).  „Bethlen értékrendjének önellentmondása onnan származik, hogy egyszerre tagadja meg és veszi át Báthory értékrendjét.” (93) A jellemek összetettsége a történetmondó beszédhelyzete révén válik lehetővé. „A belső nézőpont és a külső beszédhelyzet teszi lehetővé, hogy az olvasó kétségbe vonja a szereplők

önértékelésének a hitelét.” (95) Pl  A fejedelemasszony vallásosnak hiszi magát, de nem tud megbocsátani a megtérő bűnösnek.  Bethlen fölismeri, hogy az erény őre a korlátoltság, de nem tudja levetkőzni az önmegtartóztatást.  Bethlen felesége a leghatározottabb személyiség (minden váratlan eseményt értéktelennek ítél). Móricz a belső látószöget nemcsak a jellemzés eszközeként használja, hanem önálló föladata van a jelenetek megszerkesztésekor is. A mű értékszerkezete - A szöveg példázatos jellegű, ezért szükség van az elvonatkoztatásra; ok: „a példázat eszmék hirdetésére szolgáló eszköz, a nyelv fölhívó szerepét juttatja szóhoz”. (98) A példázatszerűség következménye: a műben a történelem az élet tanítómestereként jelenik meg. „A történet egyetlen vonal benyomását kelti, nyilvánvalóan érvényesül benne a célszerűség. Ez a célelv azonban a Tündérkert végére nehezen

megfejthetővé válik, a szöveg eltér a várható megoldástól, s egészében »a többféle igazság mélyebb igazság« törvényét igazolja.” (100) „A hagyományos értékrend megszakításának és megőrzésének lehetőségét Móricz dilemmaként ábrázolja, s így eltávolodik a XIX. századi regénynek egyik elterjedt szabályától, mely a történet befejezését erkölcsi elégtétellel társította. Bethlen igazságot tesz, de ő maga is szűk körűnek, prózainak érzi saját ítélkezését A 125 - Tündérkert vége bizonyos mértékig rácáfol az előzményekre: Báthory törekvése értékesebbnek minősül, mint korábban.” (100) Báthory a kockázat világában él: hisz az akarat szabadságában, az egyén korlátlan lehetőségeiben. Bethlen célja a végletek kibékítése, de ez is csak ábránd. Jelképes értelmű, hogy sem Báthory, sem Bethlen nem hagy hátra utódot, így senki nem folytatja a kezdeményezésüket. A regény jelrendszere

közelebb áll a XIX. századi hagyományokhoz, mint a XX századiakhoz „A Tündérkert szerzője Kemény második alkotó korszakának, realista igényű nagyepikájának szerkezeti megoldásait tartotta szem előtt, szakítván azzal a megszokásrendszerrel, amelyet olvasóink Jókai művészetének hatására alakítottak ki.” (102) A Tündérkert és a Jókai által intézményesített regényforma különbségei:  Móricz jellemei nem oszlanak egyértelműen pozitív és negatív értékű csoportokra.  Az alakok kétértelműsége lassítja az olvasást, mert a befogadónak töprengnie kell azon, hogyan vélekedjen a szereplőkről.  Ezáltal föl lehet lépni a szövegszerűbb olvasás igényével. „A Tündérkert ki tudja elégíteni ezt az igényt: újraolvasáskor a szövegnek mélyebb jelentése válik hozzáférhetővé.” (102) 126 XI. A novella- és regényforma megújítása I: Kaffka Margit (1880–1918) életműve, valamint Kóbor Tamás

(1867–1942), Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969), Török Gyula (1888–1918), Herczeg Ferenc (1863–1954) vagy Tormay Cécile (1876–1937) egy regénye vagy novellacsoportja Bodnár György: Kaffka Margit Kis magyar regényforradalom előtt - - - - Rónay György: A regény és az élet (1947)  A magyar regényirodalom ott kezdődik, amikor az író szándéka találkozik kora magyar valóságával, illetve a magyarsággal.  Ez a találkozás a magyar regény létének csak előföltétele (a kor természetét néha az jelezte, hogy az epika lelke visszaköltözött Arany eposziba vagy balladáiba). Magyar regénytörténet: három szakasz állapítható meg.  Első: klasszikusaink alakítják ki (Eötvös József, Kemény Zsigmond).  Második: bomlás – a műfaji függetlenségi harc kezdete.  Harmadik: a Nyugat virágkora – a magyar regény elérkezik a benső lényegéhez (pl. Krúdy, Móricz, Kaffka, Kosztolányi). Rónay a regény válságát (és a

magyar nemzeti klasszicizmus sikereit) a magyar társadalmi és történelmi viszonyokra vezeti vissza. A kor legnagyobb regényvállalkozása: Ambrus Zoltán Midas király c. műve – ez a közegkeresés valóságos enciklopédiája. A premodern magyar elbeszélő irodalom minden elemzője Krúdyban látja azt az írót, aki a legmesszebbre távolodott az eszményítő realizmustól.  Titka:  A cselekményben föltételezett időt fölcseréli az elmondó hangjával.  Az irracionális és hangulat elemeket érvényesíti. Rónay úgy gondolja, hogy ezeknek a hordozója az emlékezés és az asszociálás.  Szauder József  A Krúdy-életmű az egész modern magyar elbeszélőművészet kialakulásának a modellje.  Fordulópont: Szindbád (1911–1933).  Bori Imre  Nem elégszik meg azzal a megállapítással, hogy Krúdy meghaladja a mikszáthos elbeszélést.  Krúdyt az eszmény fogalmát átértelmezni kényszerülő, képzelgő hős ábrázolásának a

feladatkörében is a regény kérdése foglalkoztatja.  Ezek a novellák a legnagyobb szabadságot hordozzák (szabadság a cselekménytől, az oksági elvtől, a racionális epikai hiteltől és az objektív időtől).  Műfaja: novellaciklus; a ciklus hőse pikareszk, és több létdimenziója van.  A Szindbád regénynek is fölfogható (ha a XIX. század fejlődésregénye után érvényes fejleménynek tekintjük a modern pikareszket  Evelin azt kérdezi, hogyan kell élni. Maszkerádi kisasszony válasza: „»Régi orosz regényekben kérdezgettek így, mint a papírfigurák De most más világ van A regények csak annyit mutatnak meg, hogy kell meghalni.« Nagyon hasonlít ez Esti Kornél felismerésére Akinek írója ugyancsak a modern létregény keresése közben talált rá a novellaciklusra” (157) Móricz folytatja a modern magyar epika előtörténetét: „ a naturalizmusból és Bródy drámai leírásaiból kiindulva teremti meg szuverén

elbeszélőművészetét, amely olyan regényekben öltött testet, mint Az Isten háta mögött. Ilyen »teljes« művet keveset találunk a Nyugat hőskorában Egyet azonban bizonyosan Ez Kaffka Margit fő műve, a Színek és évek.” (157–158) Látvány és valóság: az impresszionista Színek és évek (1911) - Új regények:  1908, magyar regényújdonság: A Noszty fiú esete Tóth Marival  1910, az irodalmi forradalom első provokáló regénye: Sárarany  1911, Móricz első teljes értékű nagyepikai műve: Az Isten háta mögött  1912  Kaffka Margit: Színek és évek  Dzsentriregény, amelynek szemléletét még köti a dzsentriromantika: Kerek Ferkó (tárgyában közel áll Kaffka világához). A nagyszerű kezdet után az új magyar regény csak a háborús évek hatására ível föl.  1917: A fáklya 127 - - -  Kosztolányi regényei, Babits: Halálfiai „ a Színek és évek értékeit nem az előkeli időrendi hely szabja meg

[]. Kaffka Margit regénye azért válhatott korok fölötti értékké, mert az úttörés, az átmeneti kor jele esztétikummá – formává, szerkezetté, nyelvvé, hősökké és gondolattá – érlelődött benne.” (159) két élményréteg, amely a regény gyökere (már Kaffka korai műveiben is megfigyelhető):  a korforduló női sorsa  a dzsentri sorsa „Kaffka asszonyait a rájuk kényszerített életforma fojtogatja, tehát ők a társadalom ellen lázadnak.” (161) Kaffkánál a „férfivilág” szimbólummá válik. A korabeli nő útját valóság és eszmény, gyalázatos tisztesség és idegen morálok kísérik. Kérdés, hogyan lehetne megteremteni a harmóniát A válasznak szólnia kell a világ válságáról is – a válasz pedig a Színek és évek. A motívumok folyamatosan jelen vannak.  1906: Apám (költői mű)  1908–1909: már a prózájában is megjelenik a dzsentrik világa.  Önálló alkotásban is megjelenik, de csak a

motívum rangján.  Két novellájában uralomra is jut a téma, de ezek beolvadnak a regénybe.  A nem mindennapi ember  János  Polixéna tant: a Színek és évek közvetlen előzménye.  Süppedő talajon: a két nagy élmény (a talaját vesztett dzsentri és a korok senki-földjére került asszony) találkozik benne. A pusztuló dzsentri a nőprobléma hatványán. Társadalom- és alkatrajz  A hősnő: Pórtelky Magda (a nagy történelmi forduló nemzedékéből való). „Sorsa az orsó mellett töltött asszonyi élet hangtalan pusztulását [] hordozza magában.” (162)  A nő egyetlen életlehetősége a házasság (ezért lesi Magda a második farsangján, hogy az új lányok nem szebbek-e nála).  Magda egyetlen eszménye, hogy jól menjen férjhez.  Első házassága: ösztönösen foglalja el a neki szánt helyet.  Második házassága: tudatosan szerzi meg asszonykori udvarlóját (azt gondolja, az egyetlen megoldás számára egy új

férj). – Ekkor kezdődik élete valódi süllyedése  Föltűnik „az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja. A regény egyre nyíltabban megütköző, kicsinyes indulatokba torkollik, s a züllöttség, durvaságvéghangjait már csupán az erőtlen megnyugvás hangulata tudja feledtetni”. (162)  Magda mégsem egy züllött dzsentrihős: mindvégig értékeket hordoz, és jobb körülmények közt más életútja lehetett volna.  Magda sorsa, típusa és lelkialkata is alkalmas a korforduló problémáinak életszerű megjelenítésére.  Sorsa végzetét is lelkialkatában hordozza, ugyanakkor életét külső erők irányítják.  Jellemrajza sokoldalúan ki van dolgozva; ez azt jelzi, hogy itt nem az egyén zülléséről van szó: áldozat, de a végzet kiszakíthatatlan része.  „ alakját és sorsát a századvégi dzsentri roppant gazdagon ábrázolt világa veszi körül.” (164)  A regényre a züllés, a pusztulás hangulata jellemző. 

A nagyra törő Telegdy Péter tragikomikus különccé válik.  Horváth Dénes enervált bohémségbe süllyed.  Sándorka, a püspöknek szánt kispap az őrültekházába kerül.  Csaba elcsapott katonatisztté válik, kéregetve jár faluról falura, árokban alszik, ruhája rongyos, teste szennyes, atkákkal és betegségekkel tele.  A pusztuló világ egyetlen „élő” embere: Grószi, aki árva volt, vagyonát mégis megduplázta; egyetlen ideálja: a család fölemelése.87  A dzsentri körüli ország egyéb tájai is föltűnnek (pl. a paraszt lázongás szikrái)  Magda özvegyi kálváriáját a tűzvész zárja le: „az eltűnt múlt romantikáját égeti ki a városból” – második házasságába már illúziók nélkül lép be. Nosztalgia és ítélet  Móricz dzsentri hőseinek az összeomlása gyors és tragikus: Pórtelky Magdáé nem; ő hétköznapi gondok miatt őrlődik föl. 87 Alakját Babits is újrateremti a Halálfiai Cenci

nénijében, aki a régebbi nemzedék korszerűtlen alakja, ugyanakkor a megújulás forrása, az állandóság őrzője. 128  - 88 Még az első férj öngyilkossága is drámaiság nélkül van leírva. A szenvedélyeket csak tompítva írja le, és ezzel nagy hatást ér el: „szinte minden sorban jelenvalóvá tudja tenni az író objektivitását”. (166)  Az író együtt érez hőseivel, de ez is az objektivitást szolgálja.  „Az egész regényt tragikus színezetű nosztalgia lengi át.” (166)  Ez a nosztalgia egyrészt a személyes kötöttséggel kapcsolatos.  Másrészt: kifejezi, hogy Kaffka beszámolója a XX. század elején hangzik el (a magyar polgári fejlődés már megtépázta saját eszményeit, és nem tud olyan magaslatot adni az írónak, ahonnan hátra vagy előre rátekinthetne a történelemre).  Több alak és jelenet jelzi, hogy a letűnt dzsentrivilággal szemben nincsenek megvalósult eszmények: a züllő dzsentrik

mellett korlátolt nyárspolgárok láthatók.  Magda mindenképpen a süllyedés útjára lép (maga a kor sem ad neki kiutat).  „Kaffka tehát úgy látja, hogy a polgári rend sem teremtheti meg a harmóniát, hogy a dzsentrit elpusztító társadalmi bajok újakkal cserélődnek fel, s ezért ítélete nosztalgiája mellett jelenik meg.” (168) A regény dzsentri-szemléletének vonatkozási pontjai  A ’80-as évek közepétől a nosztalgiával, és a mögötte levő problémákkal mindenkinek szembe kell néznie, aki a dzsentritémát ábrázolja.  Már az első beszámolókat is részvét jellemzi.  Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857) – az utolsó gazdának elavult előítéletei vannak, az író mégis rokonszenvvel van iránta.  Arany László: Délibábok hőse (1872) – Hübele Balázs megpróbál kitörni a hazafiaskodással teli nemesi világból, de kudarca után visszazuhan az oblomovi semmittevésbe, sőt élete saját

belső színvonala alá süllyed.  Reviczky Gyula: Apai örökség (1884) – az író ítéletet mond dzsentri hőséről, ugyanakkor részvéttel mutatja be a szerencsétlent.  ’70-es évek: a magyar középnemesi világ nagy zuhanására még csak szórványos jelek utalnak. A dzsentrik anyagi és erkölcsi züllése a művek perifériáján marad. A bírálat még mindig részvétteljes  A ’80-as évektől: egyre kegyetlenebbek a bírálatok.  Tolnai Lajos: már nincs érzelmi kapcsolata ezzel a világgal, sőt gyűlölködve beszél róla. Hősei aljasok (érdekházasság, csalás, gyilkolás).  Csiky Gergely és Vértessi Arnold: ostorozza az erkölcsi züllöttséget.  Iványi Ödön (A püspök atyafisága): megvetéssel szemléli a Bacsó-rokonságot.  Mikszáth Kálmán: nála találjuk a dzsentriszemlélet legárnyaltabb megfogalmazását. A ’80-as évektől egyre több kétely van benne a dzsentrikkel kapcsolatban, fölfedezi az élősködés

vonásait, meglátja a pusztulás jeleit Végül több művében88 könyörtelen ítéletet mond fölöttük  De ezekben a határozott ítéletekben is van bizonytalanság.  Tolnai gyűlöletét csak elvont, morális meggyőződés táplálja.  Iványi nem tud polgári hőst állítani a Bacsókkal szemben.  Mikszáth: a ’90-es évekig megszólal a részvét (a keserűség csak élete utolsó szakaszában jellemzi).  A század első évtizede: csökken az érdeklődés a dzsentrisors iránt, mégis vannak, akik gazdagítják a róla való emlékezetet.  Lovik Károly: A kertelő agár (1907) – az elődök együttérzésével és gyűlöletével szemben az író szinte szociográfusnak látszik.  Herczeg Ferenc: átveszi a témát Mikszáthtól; a dzsentri pusztulását már nem tagadja, de megszépíti („magyar tragédiává” mitizálja).  Tormay Cécile: A régi ház (1914) – a dzsentri hatalmasra növesztve tűnik föl.  Kaffka a Herczeg-féle

képet hamisnak tartja; ok: ő közelebbről látja a dzsentri pusztulását.  A Kaffkáéhoz hasonló gondolatok jelennek meg Török Gyulánál. „A »pimasz szép arccal« fájdalmát és büszkeségét halljuk vissza [] a kegyetlen ítéletből.”  Ez az érzés jellemzi a Kerek Ferkót is. „ Móricz Zsigmond is együtt látja a pusztulást jelző vonásokat és a bukásában is vonzó osztály tulajdonságait” (171)  Föltűnik a „sárarany”-nak látott dzsentri is; pl. Biró Lajos: Szentlélek lovagja  A dzsentri-irodalom egyik utolsó állomása: Krúdy Gyula. Ő már harag nélkül, szomorkás együttérzéssel szemléli „a céltalanul halálba sétáló Rezeda Kázmérokat” (171)  Színek és évek  Kaffka a magyar századforduló legtipikusabb problémáját fogalmazza meg.  A dzsentri sorsában a társadalmi bomlás tünetei is megjelennek. pl. Két választás Magyarországon, Új Zrínyiász, Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete Tóth

Marival 129 - - -  Móricz: „a társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből”. (171)  Schöpflin: társadalomrajzként a legnagyobb szabású magyar regények egyike.  Az író szülővármegyéjének üzenete Kaffkának a regény megjelenése után: „kegyetlenül csúffá teszi, ha megbántott földjére teszi a lábát”. (171) Az impresszionizmus: szemlélet és életérzés  „A Színek és évek a magyar impresszionista próza egyik legszebb alkotása.” (172)  sajátos impresszionista vonások  a női szemlélet sajátosságai (Móricz kutatja)  pontos megfigyelés (Schöpflin Aladár)  prózába áradó líra (Király György)  érződik a dokumentum ereje (Radnóti)  Az impresszionista jelző a Kaffka-irodalomban általában a színkedvelő nyelv jelenlétére utal.  Kaffka kezdettől vonzódott a festészet világához: foglalkozik a festészet problémáival, hősei

közt gyakoriak a festők. Az impresszionizmus írói magatartást, világszemléletet is jelöl nála  Ez az impresszionizmus belső küzdelmek egyensúlya.  „Az impresszionista szemlélet nem teljesen tudatos állásfoglalás eredménye. Megalkotásában nagyon jelentős része van az író sajátos alkatának, amelyet a gyermekkor élményeinek különös hatása s az érzékelés szenzációjának szenvedélyes hajszolása jellemez.” (176)  Az impresszionista szemléletért a Nyugat is lelkesedik.  Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula és Kemény Simon költészete  Ignotus, Laczkó Géza  Szini Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső, a fiatal Babits és Krúdy prózája Ezeknek az íróknak az impresszionizmusát a társadalmi lázadás táplálja.  Az „impresszionista kultúráról” még a katolikus Élet is közöl cikket. Kompozíció és emlékezés  Az impresszionizmus a regény mikro- és makrostruktúráját is áthatja.  Kaffka eljut az

emlékezéshez: ez lehetővé teszi a rétegekben őrzött idő megközelítését, és szabaddá teszi az asszociációkat.  A regényszerkesztés elve ezáltal az emlékezés hullámzása lesz.  Az idő problémája nagyon fontos ebben a korban: a korszak ösztönzője Bergson filozófiája.  Bergson elismeri, hogy folyton változunk, és fölfedi ennek a változásnak a tartalmát is.  Bergson irodalmi hatása Európában az I. világháború alatt talán még Nietzschéénél is erősebb „A kor sok írója szinte felszabadítójának érezte, aki erőt ad a spenceri agnoszticizmus csüggedéseivel szemben, aki segít kitörni a determinizmus és a gépiesség rabságából.” (179)  Hatását jelzi és közvetíti pl. Proust  A magyar „modernek” is fölfigyelnek erre a filozófiai törekvésre.  Babits tanulmánya a Nyugatban (1910)  Huszadik Század, 1911: az intuíciós elmélet kritikája  Bergson könyvei magyarul is megjelennek.  1912:

Fogarasi Béla fordításában megjelenik első nagy műve.  1913: A nevetésről c. könyv kiadása  „Bergson eszméi a század első évtizedeiben »a levegőben voltak«. Így Kaffka Margit is gyanútlanul »bergsonisálódhatott«, akár Bergson ismerete nélkül is” (180)  Kaffkánál nem találhatók meg kifejletten ezek a gondolatok, de impresszionizmusa és emlékező magatartása az újítók felé mutat.  Kaffka regényeire jellemző a lírizmus is.  Igyekszik szabadulni minden kötöttségtől és sablontól.  Írásai nem a lehiggadt indulatok perceiben keletkeznek.  „Kaffka tehetsége a megfigyelésben a legerősebb.” (181) Az emlékezés tartama keresi grammatikáját  A Színek és évek az emlékezés regényévé válik.  Az emlékező hős az elbeszélővel azonos; a nyitó és a záró részben közvetlenül is megjelenik: E/1-ben szól önmagáról, és közben vállalja a jelen és a múlt idő egyidejű megszólaltatását.  A

nyitó és záró rész „az emlékezés jelen idejével keretezi a felidézett és keresett múltat”. (183)  „Az egész mű előadásmódja a múlt idézésében és a múltkeresésben is áttöri a racionális gondolkodástól és regényhagyománytól örökölt időkategória határait, s jelenvalóvá teszi az emlékezőt.” (183) 130  - - A racionalista időhatárok átlépése a mikrostruktúrában alig észrevehető, de folyamatos; ok: az időrétegek megjelenítését olyan eszközök szolgálják, amelyek az epikai hitel illúzióját is megteremtik.89  A Színek és évek emlékező fejezetekkel keretezett fejlődésregény, de nemcsak az. Ezt elsősorban az emlékező-elbeszélő állandó közbeszólásai bizonyítják.  Az emlékező elbeszélő a konvencionálisnak látszó múlt idejű történetmondásban is jelen van: nagyon gyakori az akkor használata. „Az emlékező regényben a jelenből visszatekintő elbeszélő előadásában van

szerepe az időhatározó szónak, amely g teszi őt jelenlevővé, hogy az elbeszélés múlt idejét nem kell megbontania.” (184)  Az emlékező szöveg többször áttöri a múlt idő külső és belső határait, pl. egyes bekezdésekben a múlt múltat idéz, ugyanakkor megszólal a jelen idejű elbeszélő is (pl. a harmadik fejezet eleje)  A konkrét időből kilépő elbeszélés elmélkedéseket tartalmaz. Ezek alanya: az emlékező-elbeszélő (ő azonban nem jelenik meg mondattani alanyként).  Az emlékező-elbeszélő teljesen egyeduralkodó a regényben.  Az emlékezésre épített kompozíció nem keret, hanem olyan alakzat, amely inherens kapcsolatban áll a regény mikrostruktúráival.  Rónay György: a Színek és évek nemcsak az egyik legjobb magyar regény, hanem a magyar regény egyik állomása is, illetve állomást jelent az újabb európai regény történetében is.  Kaffka föllazítja a fejlődésregény alakzatát; ezt azáltal éri

el, hogy főleg a lélektanilag is átélhető időt és a belső valóságot jeleníti meg.  „Emlékező hőse és elbeszélője [] három dimenziójú: a történelemben, a társadalomban és lélektani meghatározottságban él és keresi önmagát az időben, s az öregedés és az elmúlás élményében csak megsejti és megsejteti a létezés komor távlatait.” (188) Impresszionizmus és dokumentarizmus  A regényben nagy mennyiségű dokumentum van fölhalmozva.  modellek  Pórtelky Magda: Uray Margit (Kaffka anyja)  Vodicska Jenő: Kaffka apja  Horváth Dénes: Almásy Ignác (Kaffka mostohaapja)  báró Pórtelky Melanie: báró Ujfalussyné Uray Leona (a századvégi Nagykároly híres nőalakja)  „igaz történetek”  a trónörökös pár látogatása (1884)  nagykárolyi tűzvész (1887)  hiteles környezetrajz (börtön, zárda)  A gazdag dokumentumréteg az író alkatát is jellemzi. „Az impresszionista lélek mutatja itt

meg magát – új oldaláról. A dokumentumokban épp úgy a részletek vonzzák, mint a benyomásokban” (190)  A valóságdarabokat alakítás nélkül viszi bele a műbe. Nyelv és élmény  Kaffka írásait a szó tisztelete jellemzi.90  A fölfokozott kifejezésvágy és szótisztelet nagy terhet rak a nyelv eszközeire.  A benyomások nem férnek el a mondatban, így a képek lehetőségeit feszegetik. Ebből ered a szóhalmozó szenvedély  A műben alig található magányos jelző: az író jelzők sokaságával tereli az olvasót egy irányba. „Mondatai sokszor csupán ebben a színt, hangulatot hordozó torlódásban élnek, szinte csak a váz szerepét hagyva a tárgyi, fogalmi szavaknak” (191.)  Megnő a festői elemek jelentősége: az író főleg láttatni akar.  Egy helyen „a képek teljesen feloldódnak a feltörő, benső érzelemben, a zenét, a színt elnyomja az eruptív erő. Ez már az expresszionizmus felé mutat, anélkül azonban,

hogy meg tudná bontani a regény stílusának egységét.” (194)  Jellemzőek az író sajátosan képzett melléknevei, amelyek életképtelenek (pl. szégyenes, játszós, maradós, meleges, komolyas; kultúrás, romantikás, diplomatás), ám teljesen beolvadnak a regénybe „Ezt [] elősegíti a Nyugat nyelvi hatásának értékes része, amely a modorosságot körülveszi.” (194) 89 pl. az igeidők lehetőségeinek az erőszakmentes kihasználása, egy-egy időhatározó szócska, az emlékező időhelyzetének a jelzése, az emlékezés bevallása 90 Pl. Mária évei: a leányinternátus a szó mámorában él, a hősnő (Laszlovszky Mária) pedig szinte mitikus erejűnek látja az emberi szót. 131 XII. A novella- és regényforma megújítása II Füst Milán (1888–1967), Krúdy Gyula (1878–1933), Karinthy Frigyes (1887–1938), valamint Harsányi Kálmán (1876–1929) vagy Szabó Dezső (1879–1945) egy-egy műve Bezeczky Gábor: Krúdy Gyula: Szindbád

Krúdy Gyula élete - - - - - a legidősebb Krúdy Gyula  Jogot tanul.  1849: százados a komáromi várban.  A kiegyezés után megyei főügyész.  Felesége: Radics Mária, aki 25 év házasság után elválik tőle.  Öccse: Krúdy Kálmán; Világos után tovább harcol az erdőkben, végül saját rokona lövi le (Krúdy és Mikszáth is ír róla kisregényeket). id. Krúdy Gyula  Szintén ügyvéd.  Felesége: Csákányi Julianna, aki szolgáló volt a Krúdy-házban (innen távoznia kell, amikor kiderül, hogy várandós, de az ifjabb Krúdy nem hagyja magára, viszont csak tizedik gyermekük születése után házasodnak össze). Krúdy tanulmányai  Szatmár (az elemi első osztálya)  Podolin (három évig tanul itt, és a főjegyzőnél lakik)  Nyíregyháza (a gimnázium utolsó négy osztálya)  Egyik tanára, Porubszky Pál rendszeresen közli írásait.  1892  Diáktársaival létrehozza a Nyíregyházi Sajtóirodát. 

Megjelenik első novellája a Szabolcsi Szabadsajtó c. lapban  1894: Gáspár Imre állást ajánl neki a Debreceni Ellenőrnél, és a gimnazista fiú Debrecenbe utazik (apja és Porubszky viszi vissza Nyíregyházára).  1895  Érettségizik.  Ettől az évtől kezdik közölni folytatásokban a regényeit. 1895–1896: a Debreceni Ellenőrnél, majd a nagyváradi Szabadságnál dolgozik. 1897  Budapestre költözik.  Megjelenik első elbeszéléskötete (Üres a fészek).  Valószínűleg ebben az évben ismeri meg Spiegler Bellát. 1899  Házassága Spiegler Bellával.  Megjelenik második kötete (Ifjúság). 1900  Megszületik első gyermeke, Krúdy Gyula.  Megjelenik harmadik kötete (A víg ember bús meséi). Megromlik a házassága. Sokat mulat (kártyázik, lóversenyezik, kétes hírű nők társaságát keresi) és párbajozik. 1911: megjelenik a Szindbád ifjúsága, amely nagy sikert arat (több méltató kritika íródik: Szép Ernő,

Lovik Károly, Schöpflin Aladár, Várady István, Kemény Simon). a Szindbád-sorozat következő tagjai  Francia kastély (1912)  Szindbád utazásai (1912) 1919: válása után feleségül veszi Várady Zsuzsit. 1920: megjelenik az Álmoskönyv. 1921: csak a Magyarországban tudja megjelentetni írásait. 1930: megkapja a Baumgarten-díjat (anyagi gondjain ez alig enyhít). 132 - Utolsó éveiben szegényen él Óbudán, még a számláit sem tudja fizetni, végül kilakoltatási végzést kap, és a villanyt is kikapcsolják lakásában. Honnan tudunk Krúdy műveiről? - - „A magyar újságírás történetében a helyi sajtó aranykora a kiegyezéstől az első világháborúig tartott.” (10) A következő évek adatai szerint ennyi napilap, hetilap és folyóirat jelent meg Magyarországon:  1862: 52  1885: 494  1897: 1100  1904: 1330  1906: 2292 1913-ban már csak 1650; az I. világháború után már nem áll helyre a sajtó korábbi

szerkezete Ami fontos: a lapok nagy része rendszeresen (naponta) közöltek szépirodalmi alkotásokat.  Így sok író kap publikálási lehetőséget.  A napi- és hetilapok szépirodalmi művei széles közönséget érnek el. Ezt a helyzetet Krúdy is kihasználja, és valószínű, hogy a legtöbb írását egymás után többször is megjelenteti az ország különböző helyein. Az első Szindbád-elbeszélések megjelenéséig Krúdy kb. 1500 rövid művet jelentet meg Ebből máig 500 jelent meg könyv alakban, de ennek csak a fele az utóbbi negyven évben, a többi százéves könyvekben található. A kiadatlan elbeszélésekről két jelentősebb Krúdy-bibliográfiából tudunk (mindkettő hiányos és megbízhatatlan).  a Magvető Könyvkiadó bibliográfiája (1957-től); ezt többen készítették: Barta András, Kozocsa Sándor, Perepatits Antal, Tóth Lajos, Udvarhelyi Dénes  Gedényi Mihály bibliográfiája (a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadása, 1978)

Az életrajzi szemlélet korlátai - - A Krúdyról szóló könyveket, tanulmányokat az életrajzi szemlélet jellemzi. Ezek „sok mindent elmondanak Krúdy életéről, de ehhez képest jóval kevesebbet az egyes művek értelmezési lehetőségeiről” (12) Az életrajzi szemlélet a művek jelentését a szerző föltételezett élményeihez, szándékához kapcsolja. Ez az olvasási mód a műveket az önéletrajzi vallomásokhoz közelíti. Krúdy és hősei azonosítása időnként elment addig, hogy az írót regényalakjai életrajzi adataival ajándékozták meg. Sok regényalaknak van valóságos modellje; ehhez kapcsolódó fölfogás: minél többet tudunk a valóságos alakokról, annál jobban értjük a művet. az életrajzi szemlélet korlátai  Általánosítható-e ez a fölfogás? Vagyis: Nem érthetjük meg Krúdy egy-egy művét, ha nem ismerjük az életrajzát?  Milyen mértékben lehet támaszkodni arra az elvre, hogy a művek értelmezésének a

kulcsa a valós és a műben levő események viszonyában található?  Igaz-e, hogy az irodalmi események és alakok mögött mindig valós alakokat és eseményeket kell keresni? Az életrajzi szemléletű művek szerzői már nem szokták feszegetni ezeket a kérdéseket. Ha azonosítjuk a regény szereplőit, ez változtathat az értelmezésen, de csak kis mértékben. Ez a változás annak az eredménye, hogy további szövegeket rendelünk a műhöz (Ez nem jelenti azt, hogy ezek nélkül nincs jelentése az irodalmi alkotásoknak, sőt ezek a vizsgálatok eltávolítanak az irodalomtól, mert súlypontjuk nem az irodalomban van, hanem az irodalom és a föltételezett valóság viszonyában.) „Krúdy esetében az önéletrajzi írásokat is rendkívül óvatosan kell kezelni, és nem szabad elfelejteni, hogy számára az emlékezet és a képzelet nem állt szöges ellentétben egymással.” (14) Mint nevezünk Szindbádnak? - a könyvek  két válogatás készült

Szindbád címmel  Szindbád (1957); nyitó elbeszélése: Szindbád, a hajós  Szindbád (1973)  Mindkét kötetet Kozocsa Sándor állítja össze.  A két kötet nem azonos: „a bennük található művek száma is, sorrendje is eltér egymástól”. (15)  Krúdy nem írt, és valószínűleg nem tervezett Szindbád c. könyvet; kétféle mód 133 - -  Mi az, ami biztosan Krúdy keze nyomát viseli magán?  Mit tartalmaznak a Szindbád c. könyvek?  A Krúdy életében megjelent könyvek közül a Szindbád-könyvek közé tartoznak a következők.  Szindbád ifjúsága (1911; összetett regény vagy elbeszélésciklus)  Szindbád utazásai (1912; összetett regény vagy elbeszélésciklus)  Francia kastély (1912; eleve regény)  De Ronch kapitány csodálatos kalandjai (1913; nem mindenki tekinti a sorozat részének)  Szindbád, a feltámadás (1916; összetett regény vagy elbeszélésciklus)  Szindbád ifjúsága és

szomorúsága (1917; összetett regény vagy elbeszélésciklus)  Szindbád ifjúsága (1925; összetett regény vagy elbeszélésciklus): nem azonos az 1911-es kiadással  Szindbád megtérése (1925; összetett regény vagy elbeszélésciklus) egyéb művek  Ide tartozó művek, amelyek nem szerepelnek az előző fölsorolásban.  Álomképek-sorozat (11 darab)  megjelenés: 1925, Az Újság melléklete  bekerül az 1973-as Szindbádba  Purgatórium  megjelenés: 1934, Magyarság  bekerül az 1957-es Szindbádba  Újabb Szindbád-történetek (pontatlan elnevezés): az 1911–1925 közti időből származó novellák, amelyeket Krúdy egyik Szindbád-kötetbe sem vett föl.  1931–1932-ben megjelent sorozat (Magyarság, Pesti Napló, Mai Nap). összegzés  Szindbád (1957)  Nagyjából a Krúdy életében megjelent kötetek alapján közli az elbeszéléseket.  Tartalmaz egy új csoportot: az 1916 után íródott, 1957-ig könyvben meg nem

jelent írások.  Szindbád (1973): az elbeszéléseket megjelenésük időrendjében közli (kivéve: Álomképek, Francia kastély, Purgatórium).  Őszi nap és Középkori város: szerepelnek a Szindbád ifjúságában (1911) és a Szindbád utazásaiban, de hiányoznak Kozocsa összeállításaiból.  egyéb Szindbád-kiadások (ezekben nem szerepelnek a variánsok)  Egy részük Kozocsa elveit követi.  Másik részük a Krúdy életében megjelent köteteket ismétli meg.  fölmerülő kérdések  Hogyan állt elő ekkora zűrzavar?  A nem Krúdy köteteit követő Szindbád-válogatások egészükben véve nem tekinthetők Krúdy alkotásainak?  Következik-e ebből, hogy meghamisítják a Szindbádot?  Hogyan kell Krúdyt olvasni? E kérdések megválaszolásához figyelembe kell venni a műfaji kérdéseket is. A Szindbád-kötetek műfaja - - a prózai elbeszélő formák sokasága  a könyv terjedelmű, elbeszélő művek két csoportja

(a két véglet)  hagyományos (XIX. századi) regény  Az eseményeket időrendben közli.  A cselekmény viszonylag egységes (van íve, irányultsága).  Az egység keretét többnyire a főhős élete adja (születés–halál vagy születés–házasság).  Egymással össze nem függő elbeszélések követik egymást (nem azonosak a helyszínek, szereplők, problémák; eltérhet az értékvilág és a stílus is).  két csoport  összetett regény (composite novel ’összetett’, ami itt az „egységes, egynemű” ellentéte)  elbeszélésciklus összetett regény és elbeszélésciklus (néha a megtévesztésig hasonlítanak egymásra)  Összetett regény: meghatározott számú és sorrendű, egy kötetben kiadott, de külön is közölhető elbeszélésekből áll.  Elbeszélésciklus: önálló elbeszélésekből áll, de a darabok száma és sorrendje nem mindig határozható meg pontosan. 134 -  Valószínűleg mindkét műfaj

ősibb, mint a regény, de ez utóbbi megbecsültebbé vált.91  A két műfajt regénynek olvasva hiányosnak, elnagyoltnak tűnhetnek a művek. a Szindbád besorolása  Egyes kötetek egyértelműen nem regények.  Szindbád ifjúsága és a Szindbád utazásai; kérdés: ezek összetett regények vagy elbeszélésciklusok.  Szindbád ifjúsága: két változat Szindbád ifjúsága (1911) Szindbád, a hajós [Első utazása] Szindbád második útja Női arckép a kisvárosban [A harrmadik út] A hídon [Negyedik út] Szindbád útja a halálnál [Ötödik út] Egy régi udvarházból Az első virág A három muskatéros Az álombeli lovag Szindbád titka Utazás éjjel Őszi nap Szindbád őszi útja Egy régi délibáb Szegény lányok élete Szegény lányok szerelme Szegény lányok kenyere Özvegyasszony álma Tájékoztatás Ifjú évek Szindbád ifjúsága és szomorúsága (1917) Szindbád – Bevezetés Tájékoztatás Szindbád, a hajós Ifjú évek Egy

régi udvarházból Szindbád, a hajós Az első virág Egy régi udvarházból A három muskatéros Az álombeli lovag Szindbád őszi útja Női arckép a kisvárosban Szindbád útja a halálnál A hídon Szindbád titka Utazás éjjel Szökés az életből Szökés a halálból Az első virág A három muskatéros Az álombeli lovag Szindbád őszi útja Női arckép a kisvárosban Szindbád útja a halálnál A hídon Szindbád titka Utazás éjjel Szökés az életből Szökés a halálból De Ronch kapitány Szindbád ifjúsága (1925)  - - Mindkét kiadásban (1911 és 1925) meghatározott számú és sorrendű elbeszélés van, de Krúdy 1925-ös változtatásai bizonytalanná teszik az elbeszélések összetételét és sorrendjét. Így az 1925-ös változat a korábbinak nem egy javított változata.  „Mindkét kötet a Szindbád ifjúsága, csak éppen tudomásul kell vennünk, hogy ez a mű két, egymástól számottevő mértékben különböző

változatokban létezik, s ha csak az egyiket olvastuk, akkor még nem ismerjük a Szindbád ifjúságát.” (21)  A két könyv közvetlen azonosítása elkerülhető lett volna címmódosítással, vö. Szindbád ifjúsága és szomorúsága (1917).  Vagyis: van három könyv.  Két azonos című, jelentős tartalombeli különbséggel (1911 és 1925).  Különböző című, de tartalmukban nagyjából azonos könyvek. Ez összhangban áll Krúdy szövegközlési gyakorlatával. Pl a Hét szilvafa címhez két különböző szöveg társul, viszont a Középkor és az Egy Gaál legenda vége ugyanazt a szöveget fedi. az újabb Szindbád-kiadások  Milyen viszonyban állnak az újabb Szindbád-kiadások Krúdy Szindbád-köteteivel?  Egy lehetőség: az 1925-ös változattal Krúdy maga mutatta meg, hogyan kell olvasni a művét. Ebbe az értelmezésbe szélsőséges esetként belefér az 1957-es és az 1973-as Szindbád-válogatás is. És ezek szerint a

Szindbádot sokféleképpen össze lehet rakni  A válogatásokat összeállítók a Szindbád-sorozat teljességigényét hangoztatják; kérdés, teljessé tehető-e ez a mű.  A Szindbád név az Álmoskönyvben is előfordul, a művet mégsem sorolta senki a sorozatba.  A Szindbád-sorozatba lehetne sorolni azokat az elbeszéléseket, amelyekben Szindbád női megfelelője Szindbádhoz hasonlóan cselekszik (fölkeresi ifjúsága szereplőit és színhelyeit).  „ a Szindbád töredékes szerkezete is tagadni látszik a teljesség igényét.” (23) műfaj és értelmezés  Valószínű, hogy a Szindbád műfaja és értelmezési lehetőségei összefüggnek. 91 Pedig a magyar irodalomban is vannak ilyen művek. Pl Kemény Zsigmond: Ködképek a kedély láthatárán; Mikszáth Kálmán: Jó palócok és Tót atyafiak; Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. 135      „Bár lehetségesek olyan elbeszélésciklusok is, melyekből

kikövetkeztethető valamiféle folyamatos, összefüggő eseménysor, a Szindbád-elbeszélések sorozatától idegen a cselekmény egysége és folytonossága. [] Az elbeszélések összefüggnek ugyan egymással, de nem következtethető ki belőlük olyan eseménysor, melyet Szindbád életének nevezhetnénk.” (24) „ a későbbi eseménysorokat elmesélő történetekben Szindbád olyan emlékeiről is olvasunk majd, melyekről nem értesültünk a maguk időrendjében. A két kötet [Szindbád ifjúsága, 1911 és Szindbád utazásai] szerkesztési elvei közé tartozik az elhallgatás, a töredékesség és a véletlen.” (24) A ciklus lezáratlan: van első elbeszélés, de nincs utolsó. Az elbeszélések egyes csoportjait bizonyos elvek fűzik össze (ezek részlegesek, nem terjednek ki az egész műre).  Első öt elbeszélés: a címen jelzett számozás kapcsolja össze őket.  Az Egy régi udvarházból c. írással kezdődő tömb egy összefüggő

eseménysort mond el A Szindbád ifjúsága nem jelent alapvető stílusfordulatot. A Szindbád ifjúsága Krúdy életművében - - az időszemlélet és következményei  az idő két ősi eredetű fölfogása  Ciklikus (ismétlődő, gyakorító, statikus) időszemlélet: ugyanazok a jelenségek időről időre visszatérnek.  Dinamikus (lineáris, vonalszerű, előrehaladó) időszemlélet: kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba. Krúdy a két fölfogás viszonyát sajátos módon értelmezi.  A ciklikus időszemlélet a Szindbád ifjúsága minden elbeszélésében jelen van; pl.  Egy régi udvarházból: „Mozdulatlanul, pompásan megmarad minden a maga helyén, a lakók éppen úgy, mint a székek.” (26)  Szindbád őszi útja: „ semmi nem változik a világon, még a pendelyes gyerek sem.” (26)  Szindbád utazásai: „Mintha századokról századokra semmi sem változnék a magyar vidéki életben. Az emberek kicserélődnek, de

ugyanolyanok ülnek helyükbe. Mintha csak egy furcsa tréfa volna a születés, a halál, a menyegző. Az ősök ülnek most is az asztalnál Asszonyban, gyermekben ismétlődnek” (26)  A ciklikus időszemlélet gyakori megnyilvánulása Krúdynál: „ az elbeszélt események olyan életformákból erednek, melyekben hosszú időtartamon – évtizedeken vagy évszázadokon – keresztül minden változatlan formában tér vissza.” (27)  Az ismétlődés mondattani megnyilvánulása: időhatározók, gyakorító igealakok.  „Az ismétlődő események közt eltelt idő nem hagy nyomot, mindig az éppen adott ismétlődés értelmezi és tölti meg értelemmel a világot.” (27–28)  Hét szilvafa (1906)  Főszereplő: Somodi Pál; életét természeti és társadalmi ciklusok tagolják.  „Az elbeszélő nem külső szemlél: kívül-belül ismeri Somodi Pál helyzetét. Követi az útján, hallja, amit magának mond, és érti, ahogyan a világra

tekint.” (29)  Ugyanakkor világnézetük nem azonos, és ez feszültséget okoz.  A „szöveg megengedi, sőt néha állítja is, hogy a szereplőt és az elbeszélőt a múlt és a jelen képviselőiként lehet szembeállítani egymással”. (29)  Pál fönntartja ősei életformáját, nem adja el a birtokot. Halála után Amerikából hazatérő fia, Sándor miatt veszélybe kerül a birtok léte, végi a régi világ folytonossága nem szakad meg: Sándor átveszi apja életformáját.  Az elbeszélés azt mondja el, hogyan nem történik semmi.  Állítás: az ábrázolt világban a lineáris idő kapcsolatai nem érvényesülnek. „Somodi Pált és Sándort egymás ellentéteiként vezeti be a szöveg, de az ellentétek ugyanarra az eredményre jutnak. [] A megszokott ok-okozati kapcsolatok nem működnek, diadalmaskodik a változatlan ismétlődés, ugyanakkor az eseményeket elbeszélő narrátor fokozatos változáson megy keresztül, fejlődik. Márpedig

a fejlődés nem az ismétlődő, hanem a lineáris időszemlélet világába tartozik” (30) Párhuzamos világok:  Krúdynál gyakori lehetőség a változatlan ismétlődés.  Egyes szereplők azért tesznek meg valamit, mert már ősük, apjuk, nagyapjuk, szomszédjuk is úgy cselekedtek. Pl A megye pávája; A furfangos kísértet; Rombadőlt ház a faluvégen; A másvilági csizma.  Az ismétlődés szerepét mutatja, hogy a legképtelenebb egyedi eset is elindíthat egy sorozatot (pl. Prinyi úr esete A legnagyobb bolond c. műben: megrendezi a saját temetését) 136      Egy másik gyakori lehetőség a véletlen. Ez az oka annak is, hogy a hasonló helyzetű szereplők sorsa eltérő lesz; pl  A két tolvaj falu esete: Tar idillben él, Geszteréd megsemmisül (A becsületes Gombos – Csörsz).  A két szépasszony esete: Milotai Erzsi vénasszonnyá válik, Gaálné varázsa töretlen (Szép asszony papucsa – A fehérlábú Gaálné).

A különbségek vezethetnek azonos eredményre is. Pl nemcsak Geszteréd (Csörsz) pusztul el, hanem Gér és Zugod is, amelyeknek csak annyi a bűne, hogy léteznek (A lusta Gaálok; Út a faluba). „Sok szereplő egymás hasonmása, vagy pedig a főszereplő egy a sok hasonló közül.” (33) Az elbeszélések egy része a közösséggel foglalkozik, és az egyedi szereplők nem tudják megkülönböztetni magukat. Az egyének nem pótolhatatlanok; pl. Milotai Erzsi (Szép asszony papucsa) Erzsi megszerzi azt a papucsot, amelyről a csizmadia azt állítja, hogy abból csak egy készült az egész világon, mégpedig a legszebb asszonynak. Erzsi férje végül megunja felesége kacérkodását, és rendel két tucatnyi hasonló papucsot. Erzsi megérti, hogy már nem az övé a „legszebb asszony szerepe, és hogy nem pótolhatatlan, így hirtelen megöregszik -  Nem öregedő szereplő még Szindbád egyik nevelője, Potrobányi úr is (Egy régi udvarházból).

Ellentmondások:  Ha egy szövegben gyökeresen eltérő világnézetek vannak, nem kerülhetők el az ellentmondások. „Krúdy azonban nagyon gyakran nem kiélezett, hanem lappangó ellentmondásokat használ” (35)  Lappangó ellentmondás: „ az egymással nehezen összeegyeztethető állítások nem egyazon mondaton elül fogalmazódnak meg, hanem mondatok, bekezdések vagy oldalak választják el őket egymástól, és a szöveg nem hívja fel ellentétükre az olvasó figyelmét.” (35) Pl  Hamis bankó: a bevezetés azt állítja, senki nem ismeri Csattó Ilonka férjét, a befejezésben viszont Simkó György fölismeri a férfit.  A ló meg a szoknya: a főszereplő haját egyszer feketének, másszor barnának mondják.  Vannak olyan elbeszélések, amelyek a valóságot és a fantáziát állítják szembe egymással.  Krúdy azonban a legtöbbször úgy állítja szembe a világokat, hogy egyik sem látszik valóságosabbnak a másiknál.  A

műalkotás lelhet eredendően többértelmű. Pl A megye özvegye, amelyet el lehet mondani a helyi közvélemény, a címszereplő vagy egy férjjelölt szempontjából. „Az ilyen elbeszélésekben »ugyanaz« az eseménysor többféle értelmezést enged meg. A különböző nézőpontok »ugyanazokat« a részleteket látják, de más jelentést olvasnak ki belőlük” (39.)  Vagyis: „ Krúdy egymásra rétegezi a különböző nézőpontokat, melyek nem számolják fel egymás érvényét, hanem egymással párhuzamosan hatnak” (40.)  Krúdy másik jellemző eljárása: elágazás; az egymásnak megfeleltetett elbeszélésekben ugyanaz a helyzet ismétlődik, de egy ponton más fordulatot vesz. Pl Poprádi szállásai92 és a Kázmér; utóbbi főhőse is Poprádi Pál, egy szepességi takácsmester, de az élete a betegség után másként alakul (az első Poprádi három házat és három nőt tart fönn, és ezt Toporczra hagyja, a második Poprádi hazatér

feleségéhez és fiához, és többé nem keresi föl a házait.  A két elbeszélés összetartozik; de kérdés: melyiket kell előbb olvasni. Megoldás: ciklikus olvasás „A ciklikus olvashatóság az egyik oka annak is, amiért nem lehet nagyon élesen elutasítani, hogy a Szindbád című könyvek összeállítója felforgatta azt a sorrendet, melybe maga Krúdy állította az egyes elbeszéléseket.” (42) A Szindbád ifjúságának cselekménye - Szindbád, a hajós. Első utazása  A főhős meg akarja keresni ifjúkora emlékeit (határszéli város a Kárpátok alatt; itt 25 éve a legjobb valcertáncos volt).  Régen a városkapitány házában lakott, akinek három lánya volt.  Anna (esténként fiatal paptanárokkal sétálgatott, Szindbád meg szokta lesni vetkőzés közben)  Janka (sovány, házias)  Mária (16; Szindbád vele szokott ülni a szobában, és míg a lány olvasott, ő tanult; a lány egy év múlva meghalt, Szindbád úgy érezte,

a lány be nem vallott szerelme volt, és meg akarta csókolni, de a halott szaga miatt nem tette) 92 A mű hasonló a Hét szilvafához: az elbeszélés kezdetén az elbeszélő iróniával szemléli Poprádit, mint Somodi Pált, de ez az irónia eltűnik, amikor Poprádi Pál barátja, Toporcz János átveszi Poprádi életformáját (hasonlóan, mint amikor Sándor átveszi apja életformáját). 137  - - - - - - - - - - A fogadóban megismeri az algimnázium igazgatóját, egy Ferenc nevű alkoholista papot, és találkozik egykori iskolatársával, Fritzcel, aki most a helyi orvos.  Este elmennek a tánciskolába, ahol Szindbád látja Anna lányát, aki ugyanúgy nevet, mint egykor anyja.  Szindbád visszatér a fogadóba (közben megáll, és hosszan fölkacag). Szindbád második útja  Szindbádot álmában megszólítja egy hang, és megkérdi tőle, fölkereste-e annak a nőnek a sírját, akinek megígérte, hogy sosem hagyja el.  Szindbád

elutazik abba az alföldi városba, ahol egy bálban megismerte Irmát, akivel aztán levelezett.  Majd fölkereste a lányt; a házban az éppen akkor meghalt kertész mellett virrasztottak.  A lány néhány hónap múlva megmérgezte magát.  Szindbád még mindig nem élt eleget ahhoz, hogy szembenézzen a sírhalommal, így nem megy el a temetőbe. Női arckép a kisvárosban. A harmadik út  Szindbád a 30. születésnapján levelet kap tíz évvel korábbi szerelmétől, Lenkétől (vele mindig csak sétált)  Amikor Lenke hozzámegy a járási körorvoshoz, Szindbád fölkeresi. A nő először nem ismeri föl, majd bevallja neki, hogy a tíz év alatt sokat gondolt rá.  Hazaér az orvos, és a beszélgetés félbeszakad. A hídon. Negyedik út  Szindbád fölkeresi azt a kisvárost, ahol katonáskodott.  A hídról szokta nézni a háztetőket, az erdőket és a cukrászboltot.  Szindbád bemegy a cukrászdába, ahol semmi nem változott. Bejön az

egykori cukrászné, Amália lánya, akinek a nyakában egy medál van, benne apja arcképe – Szindbádé (Amália már halott) Szindbád útja a halálnál. Ötödik út  Szindbád 15 éves kora óta a nőknek és a nőkért élt, 30 éves korára pedig elszegényedett és ellustult.  Egy éjszakai szórakozóhelyen találkozik egy virágáruslánnyal, akit hazakísér.  A lány nem engedi föl a szobájába, de azt mondja, majd ledob neki valamit az ablakból. Végül önmagát veti le  Szindbád fölmarkolja a véres havat, mert babonás; azt gondolja, a lány vére föloldozza a balsors alól. Egy régi udvarházból  Szindbád két egykori nevelője  Potrobányi úr (egykori vándorpoéta, szeret mulatni)  Ketvényi Nagy Sámuel (színész, Potrobányi barátja)  Ketvényi a 16 éves Szindbádot megismerteti H. Galamb Irma színésznővel, akiről a fiú úgy gondolja, maga az érzékiség. Az első virág  Szindbád a városban lakik a szünidőben.

Esténként csókot dob a színésznőnek  Egy nap a nevelők úgy döntenek, komolyabb ostromot kell kezdeni: virágot és üzenetet kell küldeni.  Szindbád félszegen viselkedik, és bár Irma megengedné neki, ő nem kíséri haza. A három muskatéros  Ketvényi Nagy terve: Szindbád másszon be Irma ablakán.  Potrobányi ellenzi a tervet.  Szindbád érve: apja bátorságra tanította, így be mer mászni az ablakon. Az álombeli lovag  A két nevelő segít az ifjúnak bemászni az ablakon.  Irma azt mondja, éppen vele álmodott, és boldog, hogy ott van.  A színésznő kiengedi Szindbádot az ajtón, aki még megcsókolja Irma kezét. Szindbád titka  Szindbád megszáll egy fogadóban; beszélget Fánival, a szolgálólánnyal (elhívja Pestre színésznőnek).  Megjelennek a kolostor tanárai, az igazgató és Ferenc atya. Az igazgató Fánival énekel egy kottából  Egy este beállít Szindbádhoz Fáni. A férfi szobát bérel a

lánynak, és egykori dajkája (Morvainé) gondjaira bízza  Szindbád egyre ritkábban látogatja a lányt, akit a dajka félt, mert pisztolyt és kést lát nála.  Fáni végül mérget iszik. Utazás éjjel 138  - - - - - - - - - - Szindbád Mimire gondol, akit megszöktetett (előtte bemászott hozzá az ablakon, és a lány apja a Bibliát vágja hozzá).  A szöktetés közben Mimi sír, így Szindbád elhatározza, hogy hazaviszi. Őszi nap  Ebben az elbeszélésben nem szerepel Szindbád neve.  Az elbeszélő meglátogatja barátját, Sándori kapitányt. Sétálnak, és találkoznak Rácsky kisasszonnyal, Rácsky őrnagy lányával.  A közelben van egy Mária-kép; a mellette levő fűzfa üregébe a helyiek bedobják a kívánságaikat. Megnézik, Rácsky kisasszony mit keresett a füzesben Találnak egy borítékot A lány kérése: S kapitány legyen vele kedvesebb  Sándori cédulája: kedvesebb lesz, ha az illető hajlandó

megtanulni táncolni tőle.  Az elbeszélő néhány hét múlva úgy értesül, Rácsky kisasszony táncolni tanul. Szindbád őszi útja  Szindbád Puzdorra látogat (Zaturecky kisasszonyok).  Egykor a ház kertjében Szindbád és Málcsi, a szolgálólány hűséget fogadtak egymásnak.  Szindbád azóta is szívesen gondol vissza a tiszta és egyszerű Málcsira, aki elmondja a férfinak, éppen akkoriban gondolt rá. Egy régi délibáb  Szindbád nem szerepel az elbeszélésben.  Az elbeszélő gyermekkori élményeiről mesél: nevelője Csáki Pál, aki egy Somogyi Eszter nevű, rossz hírű nőnek az udvarlója. Szegény lányok élete  X városka, Mányoki-ház.  A Mányoki-kisasszonyok sokat zongoráznak.  Mindenki szerelmes Mányoki Emmába, Emma pedig abba, aki viszontszereti őt. Szegény lány szerelme  Macskási (16 éves szegény diák) szerelmes Emmába.  A diákot anyja eltiltja Emmától, aki ezek után Elzától tanul zongorázni.

 Macskási és Emma csak lopva beszélgethetnek.  Lehet, hogy Emma igazán szereti Macskásit. Szegény lányok kenyere  Emma tanítványa a nőcsábító és jellemtelen Csécseri, illetve Szurmay ezredes.  Szurmay választás elé állítja a családot; ők az ezredest választják.  Emma és Elza is azon gondolkodik, vajon az ezredes melyiküket szereti. Özvegyasszony álma  Tamásiné (özvegyasszony) naplót ír.  Megjelenik a Tamásiak ősapja, akivel az özvegy kacérkodni kezd.  A házban nagy a lárma, kísértetek száguldoznak. Tamásiné reggel egy marék homokot talál a párnája alatt. Ifjú évek  Szindbád a szolgabírónál lakik; az ő három lánya (Magda, Anna és Róza) ügyel rá, hogy az ifjú rendesen tanuljon.  Magda és Anna nem figyel a fiúra, Róza (16) viszont igen.  Szindbád meghívja barátját, a púpos „Gergely pápát”, aki könnyezve távozik, mert Róza kigúnyolja a púpját.  Szindbád és Gergely pápa

fürödni mennek, és Gergely elmerül a folyóban. Szindbád keresi, de csak a holttestét találja meg. Róza ezért hősnek tartja Szindbádot Szökés az életből  Bánatváriné falura akar költözni Szindbáddal.  Szindbád látszólag lelkes, de valójában egy másik nőre gondol, sőt még öngyilkosságra is.  Szindbád csomagolás közben kimegy az utcára, és Fáni nevét mondogatja. Szökés a halálból  Szindbád megtalálja Fánit, akit egy rendőr próbál meg lebeszélni öngyilkossági szándékáról.  A nő Szindbáddal együtt akar meghalni. Elhalasztják a kettős öngyilkosságot  Szindbád hazatér, aki azt mondja, tudta, hogy a férfi visszatér hozzá. 139 Elemzés - - Első utazás  Szindbád meg akarja keresni ifjúkora emlékeit; két lehetőség:  a keresés folyamatának a leírása93  a megtalált emlékekről való beszámoló  Ebben az elbeszélésben a „keresés” és az „emlékek” is szerepet játszanak.

 „A múlt felidézése és a jelenbeli eseménysorozat egyidejűleg mennek végbe, és kölcsönhatásban állnak egymással.” (53)  A keresés bizonyos értelemben véget ér akkor, amikor Szindbád odaér a kisvároshoz. „Szindbád már ekkor megtalálja az emlékeit, de a keresés és a történetmondás ezzel még nem ér véget.” (54)  „Szindbád keresésének tárgya és tétje a változatlan ismétlődés vagy [] az önazonosság.” (54)  Az Első utazás újdonsága, hogy az ismétlődés nemcsak előföltevés, hanem alapvető probléma.  Szindbádnak meg kell találnia, amit keres, hogy jobban eligazodjon a jelenbeli világban.  Amit Szindbád valójában keres: még mindig izgalomba hozza-e ugyanaz a látvány (a két Anna). „A két Anna azonos egymással. Azonossá teszi őket az, hogy Szindbádból ugyanazt az érzést váltják ki És azzal, hogy azonos módon reagál, Szindbád is megtalálja önmagát Még mindig azonos gyermekkori

önmagával” (56)  Ismétlődik a „kacag” szó: Annával kapcsolatban (Szindbád ifjúkora), Anna lányával kapcsolatban (tánciskola) és Szindbáddal kapcsolatban (hazafelé).  Bezeczky Gábor értelmezése: Szindbád kacagása válasz a két Anna nevetésére.  Fábri Anna értelmezése: Szindbád a nemrég még megtalálni kívánt ifjúkori önmagán és a nosztalgiákon nevet, amikor távozik a tánciskolából. Ifjú évek  A novella több kisebb történetből áll.  Müller Fánni története  Róza felügyel arra, hogy Szindbád tanuljon  Szindbád Gergely pápával barátkozik  Gergely pápa halála  Müller Fánni története  Fánni Müller papírkereskedő lánya. Müllernek nincs bajusza, Fánninak viszont van „Fánni ezért sokáig szégyenkezett, de egyszer jött egy fiatal tanár a városba, aki Fánni bajuszát szépnek és hódítónak nevezte. És Fánni boldog volt, és boldogságában a Poprádba ugrott a malomgátnál”

(58)  A történet kétféleképpen értelmezhető.  A természet rendje, hogy a férfiaknak van bajszuk, a nőknek nincs. A természet rendje fölborul azáltal, hogy megjelenik egy bajszos nő. A rend azzal áll helyre, hogy van olyan férfi, akinek tetszenek a bajszos nők. Fordulat: Fánni a Poprádba ugrik Többet nem tudunk meg a lányról  Kiinduló helyzet: Fánninak bajusza van. Az erők azáltal vannak egyensúlyban, hogy a világ természetellenesnek tartja a lány bajszát, ő pedig szégyenkezik miatta. A megjelenő tanár megszakítja Fánni önazonosságát, és a lány boldog lesz; ezután viszont már nem akar visszatérni korábbi állapotához, ezért még akkor öli meg magát, amíg még boldog. Fánni halálával visszatér az eredeti állapot  Az első értelmezés általánosabb. Egyik alesetének tekinthető a második értelmezés, amelynek az a gyöngéje, hogy a történetet egyértelműbbé teszi.  a többértelműség okai  A szövegből

nem derül ki egyértelműen, hogy a lány meghal.  Hiányok és elhallgatások (nem ismerjük meg Fánni gondolatait).  Gergely pápa története  Párhuzamban áll Müller Fánni történetével.  A természet tévedései: Fánni bajusza és a fiú púpja.  A következő párhuzam: a lány szégyene és Gergely pápa könnye.  Közös helyszín: Fánni a malomgátnál ugrik a folyóba, Gergely a gátnál fullad meg.  Mindkét történet hiányos: nem tudjuk, a lány miért ugrott a Poprádba, és túlélte-e, illetve, Gergely fulladásában volt-e tudatosság.  „Az elbeszélő – a lappangó ellentmondások mintájára – nem vesz tudomást arról, hogy Fánni és Gergely pápa történetét össze lehet kapcsolni egymással.” (62) 93 Bár az emlékek fölidézéséhez nem szükséges a helyszínre utazni, példa erre az elbeszélés párhuzamos darabja, az Ifjú évek. 140  - - „Az elbeszélést meghatározó kettősséget nem lehet

kiiktatni. A gyermek és a felnőtt elbeszélő nézőpontja egyszerre van jelen A felnőtt sugall ugyan értelmezéseket, de végül is nem helyesbíti a gyermek meglátásait.” (62)  A szereplők önértelmezése attól is függ, hogy mások hogyan értelmezik őket (pl. Szindbád: vétkes és hős). Fánni és Gergely pápa története is mutatja, hogy mindkettejük sorsát fölforgatta, ahogyan mások értelmezték őket. Az elbeszélések viszonya:  Első utazás: Szindbád jelenbeli önmagában találja meg ifjúkori önmagát.  Ifjú évek  Ismét elindítja a lezárt keresést.  Ebből az elbeszélésből kiderül, hogy az önértelmezés már az ifjú Szindbád számára is szélsőségek közt ingadozott (vétkes vagy hős).  A két elbeszélés a részletek szintjén is felel egymásnak.  Első utazás: Szindbád a városkapitánynál lakik, akinek három lánya van (Anna, Janka, Mária).  Ifjú évek: Szindbád a főjegyzőnél lakik, akinek

szintén három lánya van (Magda, Anna, Róza).  Szindbád életmódja mindkét helyen hasonló.  A két leírás „tud” egymásról. Ezt bizonyítja, hogy amikor Szindbád megnézi a halott Máriát, magában azt kérdezi, hova rakták a zabos zsákokat, pedig ebben a szövegben csak rozsról és kukoricáról volt szó, és a másikban zabról. (Ott pedig a zabos zsákok úgy hevernek, mint az „odadobott halottak”, és ez utal a másik elbeszélésre.)  Az olvasás a Poprádi szállásai és a Kázmér esetéhez hasonlóan itt is körkörös folyamat.  A ciklikus olvasásban részt vesz a kötet többi elbeszélése is.  A hídon: Amália megjelenése szóról szóra idézi az Első utazást.  Szindbád titka: kisebb változtatásokkal elmondja Szindbád megérkezését a kisvárosba.  Szindbád második útja: Szindbád és Irma kapcsolatáról ír; Fánni és Irma sorsa közt hasonlóság fedezhető föl.  Távolabbi kapcsolatok:  Somodi Pál

(Hét szilvafa) és Szindbád apjának (Egy régi udvarházból) a megfeleltetése.  Szindbád apja (Egy régi udvarházból) a rókát vörös frakkban kergette, agarait többre becsülte az asszonyoknál, háza asztala mindig meg volt terítve. Ez a részlet kapcsolatban van két másik elbeszéléssel is: A főispán ebédei és a Geszterédi agarak  Potrobányi úr életének a leírása (Egy régi udvarházból) – Enyiczky György jellemzése (Egy jeles mulattatóról) – Sirontai főhadnagy jellemzése (Az utolsó vendég); a hasonlóság jelentése: Potrobányi a hagyományos vidéki mulattatók közé tartozik. A kisciklus:  A cikluson belül négy elbeszélés egy újabb ciklust alkot.  Egy régi udvarházból  Az első virág  A három muskatéros  Az álombeli lovag Mind a négy írás megtalálható az Szindbád ifjúsága mindkét (1911-es és 1925-ös) kiadásában.  „ Krúdy ezekben az elbeszélésekben áll a legközelebb ahhoz a

történetmondáshoz, mely folyamatos, egységes és összefüggő eseménysorra épül.” (67)  „Az előzmények közé tartozik Szindbád apja életmódjának bemutatása, Potrobányi úr és Ketvényi Nagy Sámuel bevezetése. A tulajdonképpeni történet – H Galamb Irma színésznő »ostroma« [] véletlenszerűen, az ebéd megbeszéléséből ágazik ki” (67) Bár Ketvényi már régóta tervezte a hódítást, és csak az időpont volt esetleges.  Potrobányi  Komikus figura; Szindbád nevelője.  Élclapot szerkeszt.  Hajadonfőtt jár, hogy senkinek ne kelljen előre köszönnie.  Ketvényi Nagy Sámuel  Komikus figura; Szindbád nevelője.  Nyugdíjas színész.  Potrobányi hozza a házhoz azért, hogy végre ne neki kelljen az asztal legvégén ülnie.  Egyes szövegrészek azt a látszatot keltik, hogy valóban megtörtént eseményekről van szó (ezt ábrázoló, mimetikus illúziónak nevezhetjük); pl. párbeszéd Irma és

Szindbád között, amelyre Ketvényi visszautal, vagy Ketvényi és Szindbád párbeszéde (kérdéses, hogy ezek a beszélgetések mikor zajlottak) 141          A kisciklus hagyományosnak tűnik; Krúdy valójában azért használ konvencionális elemeket, hogy kiforgathassa azokat. A négy elbeszélés újdonsága a komikum. „A humor forrása nagyjából ugyanaz, mint ami általában is jellemzi Krúdy szövegeit: egymással feszültségben álló világmagyarázatok, hangulatok, nézőpontok, nyelvek egyidejű szemlélete.” (69) Pl még a Sakk c elbeszélés Budnoky Gáborja A komikum a paródiát szolgálja. Pl nevelés: az ital adagolásáról, vagy arról, hogyan kell bemászni egy nő ablakán. A paródia ellenére a kisciklus több helye művészetelméleti vagy filozófiai értekezésként is olvasható. Ezek a szövegek nem a külvilágra, hanem önmagukra vonatkoznak.94 Ilyen vita folyik Potrobányi és Ketvényi közt a paszulyról

és a babról.  E szavak használata itt világnézeti különbséget jelöl (a paszuly tájnyelvi szó).  A két nevelő vitájának tárgya valójában a következő: „A színész azt vágja Potrobányi fejéhez, hogy tájékozottsága, az ő nagyvilági és kifinomult ízléséhez képest, korlátolt és vidékies.” (71)  Ezt követi a női nemről való vita. Ketvényi úgy véli, ennek oktatásáról csak ő gondoskodott Potrobányi ellenkezik (cseléd- és aratólányok)  Ketvényi szerint Szindbádnak nemcsak a falusi idillt kell megismernie, hanem a „szalonvirágot” is. Potrobányi ellenérve a természetesség, amely azért nem állja meg a helyét, mert a háttérben mindig ő intézkedett (fölpofozta a cselédeket, és az aratólányokat ő csalta be a kunyhóba).  Ketvényi szerint a két szemlélet jól megfér egymással (Szindbád végül ezt fogadja el). Krúdy a Szindbád ifjúságában kialakítja az ismétlődés egy másik fajtáját is; ez a

típus teljesen az olvasóra bízza annak a fölismerését, hogy a szöveg valaminek az ismétlődéséről számol be. Pl Szindbád a színésznők öltözőjénél leskelődik: „Szindbád félszemmel bekukucskált a deszkaréseken, és lélegzetét visszafojtva leste az öltözködő nőket. Fehér vállak, fehér térdek és meztelen nyakak jelentek meg előtte” (70) Ezek a kifejezések visszautalnak az Első utazás két Annájára Az elbeszélésciklus esetében a ciklusba tartozó művek száma és sorrendje bizonytalan; ez a megállapítás érvényes a kisciklusra is. Az újabb Szindbád-kiadásokban a kisciklus után szerepel A régi hang és A szerelem vége c. elbeszélés; ezek tíz évvel azután, hogy Szindbád bemászott Irma ablakán, folytatják az egyszer már lezárult történetet. „Vagyis az újabb Szindbád-kiadásokban a kisciklus nem ott ér véget, ahol Krúdy az általa összeállított kötetekben befejezte. De a bizonytalanság, hogy hol kell véget

érnie a történetnek, ebben az esetben elkerülhetetlen Részben az elbeszélésciklus műfajából adódik, részben pedig abból, hogy sokféle elképzelés lehetséges arról, minek hol kell véget érnie” (74) Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről Zipernovszky Kornél: „ a körön belül is kívül maradt” - - - 94 Sokat hangoztatott közhelyek és megállapítások, amelyek nem igazak Karinthyra:  a Nyugat első nemzedékének az írója  Osvát fedezte föl  a Nyugat egyik alapítója Bár alakjáról legendák terjedtek el, keveset tudunk róla. „Mindig társaságban látjuk az emlékezések tanúsága szerint, mégsem volt tőle idegen a magány; egy ország készült a hahotára, hacsak meghallotta, hogy Karinthy Frigyes következik, mégis van, aki legnagyobb szkeptikus filozófusunknak tartja” (7) Így írtok ti (1912: első kiadás)  Pályakezdése meghatározó műve: ez a pályakezdő író útkeresése, önbevezetése az

irodalomba.  Első ismert paródiasorozata: Egy kezdő író vázlatkönyvéből (Fidibusz, 1908) – ennek a legtöbb darabja bekerül az Így írtok ti első kiadásába. Karinthy és a Nyugat viszonya:  Az első évfolyamokban a kritikák magas számához képest ritka a szépirodalmi publikációi száma.  Egy levelében kívülállóként méltatja a lapot, amelynek csak a vendégszeretete teszi lehetővé, hogy ő kifejtse véleményét (azzal is kívülállását hangsúlyozza, hogy a levél végén megköszöni a helyet).  Ady természetes gőgjétől és önkultuszától kezdettől idegenkedett.  1910-ben fölvennék belső munkatársnak, a szerződés végül meghiúsul, de Karinthy külső munkatársként továbbra is jelen van a folyóiratnál. Ez pedig figyelmezteti az olvasót, hogy nem egészen hagyományos történetmondást olvas. 142 - „ Karinthy nem blöffölt, amikor karikatúrának nevezte paródiáit, azért, mert sosem egy művet

gúnyolnak, hanem torzképet adnak, egy író modorosságaira vetnek fényt.” (14) 1923: Karinthy a Nyugat főmunkatársa lesz. Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság 1. Novellisztika - - Karinthynál gyakran összeolvadnak a műfaji határok. Gyilkosok (1920; novelláskötet)  A kötetcím szimbolikus: ilyen című novella nem található a kötetben.  A kötet modellértékű: többféle novellatípus is megtalálható benne.  Dérczy három írást semmiképpen nem tart novellának.  Én és énke  Egy nőt szeretni  Az élő molekula  Gyakran alkalmazza a keretes elbeszélést (a keret azonban nem játszik fontos szerepet a novellák fölépítésében, a legtöbbször nincs is kifejtve). Első személyű elbeszélés  Az égő ház  Novella a delejes halálról  Akták  Reménytelen szerelem  Szomjúság  A novellák másik része a klasszikus realista típusú kisepikához kapcsolható. Az elbeszélő harmadik

személyű, vagyis a mindentudó elbeszélő mintáját imitálja.  A kötetet a leegyszerűsítő módszer jellemzi.  „Karinthy egyfelől a prózai tradícióktól nem képes, és talán nem is akar elszakadni, ugyanakkor igen kötetlenül használja föl e hagyományokat.” (22) Általában kevéssé jelölt az elbeszélő, az elbeszélés helyzete, tere és ideje. Klasszikus novelláiban kísérletet tesz a jellemábrázolásra is, illetve itt jellemző az előrehaladó cselekménysor (a többi novellában ez nem jellemző). Karinthy novellisztikájában jelentős az anekdota szerepe (ahol nincs előrehaladó cselekmény, ott a poén a fontos). Néhány kivételtől eltekintve az idő alig jelölt, a szereplők jellemzése egysíkú. A szerző arra törekszik, hogy valamilyen módon ő vegye át a beszédet. Úgy tűnik, a tradicionális formákat csak azért alkalmazza, hogy a műveket befogadhatóbbá tegye. 2. Regények - - - - Karinthy terjedelmesebb prózai

alkotásai csak tág értelemben nevezhetők regénynek. Minden regénye utazás (a Kötéltáncot kivéve). A legtöbb műfaji jellegzetességet a következő művek mutatják: Mennyei riport, Kötéltánc, Utazás a koponyám körül. Utazás Faremidóba (utópia)  Lényegében nem regény, hanem egy hosszabb elbeszélés, vagy inkább egy sajátos dialógus a moralista történetek mintájára.  Töredékes, vázlatos.  Szinte teljesen hiányzik belőle az írói leírás. Capillária (utópia)  Nem olyan töredékes, mint az Utazás Faremidóba.  Az írói leírások részletezőbbek.  Ábrázolásmódja erősen szatirikus. Mennyei riport  Gerince: utópia (utazás a túlvilágra).  Nincs összefüggően elmesélhető története.  A keret és a betéttörténet is első személyű (az elbeszélő: Merlin Oldtime).  A keret elbeszélő jellegű.  Az egyes közlések önállóak. Kötéltánc (1923)  A legtalányosabb Karinthy-mű. 143  

- A világkép törésvonalai pontosan láthatók. Az első olyan poétikai példa, amelyben Karinthy tudatosan hagy el bizonyos tradicionális epikus elemeket.  Megvan a linearitás, de nem fontos, hogy mi mi után történik, és mikor. Utazás a koponyám körül  Ez a mű valószínűleg életmű-összefoglalásnak készült.  Töredékekből áll; ezek olykor kauzális, olykor metaforikus kapcsolatban állnak egymással. R. Takács Olga: Ambíció, siker és kudarc Karinthy novelláiban - - Jelbeszéd (1978): kétkötetes novellagyűjtemény. Vannak tematikailag elkülönülő rétegek:  az énnel, az egyéniséggel foglalkozó lélektani novellák  az őrületről készült művészi pillanatképek  a gyermeklélek mélységeinek az ábrázolása  a férfi és a nő párharcának a bemutatása  háborúellenes írások  a fasizmus első jeleinek fölismerése, a vele való szembeszállás  a művészet helyét kereső novellák  fantasztikus,

utópikus novellák  kisebb-nagyobb, nehezen besorolható írások Kevésbé szólnak Magyarország korabeli helyzetéről. A helyszínek, alakok és problémák viszont erősen kötődnek Budapesthez. Az utópikus novellákat kivéve az összesben „találkozhatunk ambíciókkal, majd az azok elérését vagy kudarcát bizonyító motívumokkal”. (38) De soha nem a pénz a fontos; a tudás, a többi ember boldogítása és művészi élményben részesítése a cél. „A tudomány és a technika tisztelője volt Karinthy, s ez áttételesen szinte minden novellájában tudatja velünk. Minden valódi siker, nagy érték, minden tartalmas élet lényege nála az igazi művészi siker vagy a tudományos felfedezés” (38) Karinthy föltűnően sokszor használja a zseni, a géniusz, a lángész és a lángelme szavakat: foglalkoztatja a kivételes tehetség. A hősök többsége sikeres ember, illetve értelmiségi foglalkozású (művész, orvos, cégvezető, zenész, bibliai

alak). Nagy Sz. Péter: A jellem változásai a Kötéltáncban - - 1919: Karinthy súlyos világnézeti válságba került (a háború és a felesége halála miatt is). Erről a depressziós korszakról több szkeptikus írás is hírt ad; pl. Kötéltánc, Capillária Ez a válság úgy nyilvánul meg, hogy Karinthy nem tud regényhősöket, hús-vér jellemeket rajzolni. A hősök mindig egy-egy tézis szócsövei. Karinthy nem erős a jellemrajzban, ezt a hiányosságát viszont előnyére fordítja. A cselekmény és az atmoszféra maga a káosz. Karinthy az irracionalizmust a kor freudizmusából kiindulva érzékelteti: a főhős pszichoanalitikusból hipnotizőr, majd diktátor lesz. Az író azonban nem tud jellemeket árnyalni, ezért egy jellem helyett hármat ad Ez a megoldás nem Karinthy sajátja: „a század tízes éveitől kezdve egy mindmáig soha nem vizsgált áramlat, motívum jelenik meg a magyar irodalomban: a Doppelgänger-regény”. (45)  Babits: A

gólyakalifa (1913)  Füst: Nevetők (1917)  Török Gyula: Ikrek (1918) Karinthy a Kötéltáncban (1923) csak a motívum külső lehetőségeit használja föl, és inkább másol, nem pedig új utat tör. Rónay László: Karinthy Frigyes, a költő - A líra nem volt Karinthy legjellemzőbb műfaja, de művészetszemléletében központi szerepet játszott. Néhány verse jellegzetesen nyugatos hangú. Szívesen használja a szonettformát. Az Ószövetséghez való kötődést jelzik a bibliai rájátszások, utalások. Élesen fogalmazza meg a világ minőségének a megváltozását. A Karinthy-vers egyik alapvető jellegzetessége: kapcsolatot keresni és találni a megváltozott valósággal. 144 - Első verseit a kikiáltás igénye jellemzi: nagyon sok hangutánzó, hanghatást keltő igét használ. Fontos elem a „titok” faggatása (ezt a titkot már a Leckében is körülírja). Beck András: Az elgondolhatatlan születése (Az Egy reggel dátum nélkül

című versről) - A vers Karinthy kései lírájának kiemelkedő darabja. Annak a világlátásélménynek az összefoglalása, amely számbavétele nélkül nem érthető jól Karinthy művészete. Hogy mi a dátum nélküli reggel, azt csak az utolsó sorban tudjuk meg (bekövetkezik a halál). Erdődy Edit: Világkép és ábrázolásmód Karinthy Frigyes Holnap reggel című drámájában - - Karinthy kötetei:  Esik a hó  Ballada a néma férfiakról  Találkozás egy fiatalemberrel E kötetek novellái az irodalmi szecesszió jellegzetes darabjai. Szemléletükhöz szervesen hozzátartozik a dekadens halálkultusz, illetve a Schopenhauer és Nietzsche nyomán elterjedt strindbergi nőszemlélet. A Holnap reggel (1915, dráma) hőse Ember Sándor, akinek előképe Thelma Titusz, aki Krisztus emberiesített hasonmása (Titusz alakjában fölfedezhető Nietzsche Zarathustrájának a hatása). Karinthy célja: egy új hőstípus megalkotása, aki egy

„emberfölötti” ember, hiszen nem rabja sem önmagának, sem a végzetnek, sem a nőnek. Ember Sándor alakjában egy valóságos személy is megjelenik: Wittmann Viktor, a tragikus sorsú pilóta, akivel Karinthy együtt szokott repülni. Az író több területen is lázad a konvenciók ellen: életforma és magatartás, illetve stílus. Kiss Endre: Nyelvi relativizmus és osztrák–magyar mélykultúra (Karinthy Frigyes gyermekkori Naplójának tanulságai) - - Karinthy humorának alapvető összetevője: a nyelvi relativizmus. Ennek hordozója: a kétnyelvűség Gyermekkori Naplóiban megjelenik az osztrák–magyar kétnyelvűség minden lényeges vonása. A mű nyelvi anyagának értékét növeli, hogy egy gyermek nyelvhasználata szociológiai és pszichológiai szempontból is csoportrelevánsabb, mint a felnőttek nyelve. A gyermek Karinthy nyelvi relativizmusa mindkét (mindhárom) nyelvvel kapcsolatban föllép:  deformál német szavakat  átformál jiddis

kifejezéseket  magyar szavakat is átalakít A nyelvi relativizmus egy eszköz a valóság tárgyainak szabad és kreatív megnevezésére. Veres András: „Rajongó tudomány, az a baj” (A tudomány fogalmának és szerepének változatai Karinthy prózájában) - - - A pozitivista tudományeszmény meghatározó szerepe  Karinthy eszmélése idején élte a fénykorát a pozitivista tudományfölfogás (vagyis: a tények és az oksági összefüggések föltétlen tisztelete, a logikai és kísérleti úton való bizonyítás ellenőrizhetőségébe vetett hit).  Ennek kritériumai a természettudományoknak feleltek meg, így ezek lettek a mérce. A természettudományok módszerét és törvény-fogalmát alkalmazták a társadalomra és a pszichikumra is Karinthy is kitart emellett.  A technikát a tudományos elmélet gyakorlati alkalmazásának és igazolásának tekinti (több írása foglalkozik a repüléssel, a filmmel). Az analitikus lélektan ambivalens

megítélése  „Az analitikus lélektan éppen azt az űrt látszott betölteni, amit Karinthy a tudomány és az emberi lét kapcsolatában megállapított és kifogásolt.” (92)  Karinthy már igen korán a freudizmus híve lesz, később azonban kiábrándul belőle. A Macbeth-jóslat lélektana c. írásában részben a freudi tan ellen emel szót  Kiábrándulásának több oka is van.  történelmi tapasztalatok (antiszemitizmus, fajgyűlölet)  életrajzi okok Kettős kötöttség: a felvilágosodás és a romantika öröksége  Karinthy egyfelől a fölvilágosodás örököse: nem fogadja el a pozitivizmus önkorlátozását (nem tud és nem is akar lemondani a tudomány illetékességéről a létezés végső kérdéseinek a megválaszolásában). 145 Kapcsolódik is ahhoz a korabeli szellemi áramlathoz, amely megpróbálta összeegyeztetni a tudományt és a metafizikát.  Művészeteszménye viszont a romantikából származik. - Karinthy

tudományfelfogásának forrásai  Juhász Gyula véleménye (1924): „Karinthy freudista, de éppen úgy descartes-ista, spinozista, kantista és karinthysta.” (98)  Fontosak gyermek- és ifjúkori olvasmányai (a legfontosabb a szépirodalom, de szerepe van a filozófiai és szakirodalmi olvasmányoknak is).  Első helyen a tudományos-technikai fejlődésről szóló irodalom áll: Verne és H. G Wells  A következő réteg: utópikus és ellenutópikus példák.  Platón: Állam  Swift: Gulliver  Morus Tamás: Utópia  Francis Bacon: Új Atlantisz  Samuel Butler: Erewhon  Aldous Huxley: Szép, új világ  George Orwell: 1984  Megkülönböztetett helyet foglal el élményvilágában Az ember tragédiája. Pála Károly: A szkeptikus Karinthy - - - Karinthy Frigyest több jelzővel is illették; pl. nevető bölcs, muzsikáló matematikus, sziporkázó dialektikus, moralista és cinikus, racionalista és misztikus, relativista és

dogmatikus, zseni és sarlatán. Szkeptikusnak is többen nevezték, több értelemben. ’20-as évek: ekkorra esik Karinthy egyik legvitatottabb vállalkozása, a Nagy Enciklopédia terve.  Ez egy nagy szintézis lett volna, de végül nem készült el.  A terv előzménye: írói és magánéleti válság.  Az írót ekkor még csak módszertani szkepszis jellemzi. ’30-as évek eleje: a módszertani szkepszist egy átfogó szemléleti szkepszis váltja föl. A szkeptikus szemlélet kibontakozásának utolsó mozzanata: az írói, gondolkodói, tudósi szerep átértékelése. „1932-ben és 1933-ban egyre több olyan Karinthy-írás lát napvilágot, melyben az író szembenéz enciklopédikus írói programjának, illetve aufklérista szemléletének kudarcával Egykori elképzelései, hogy »a rossz szavaktól megromlott világot jó szavakkal lehet és kell gyógyítani« - szertefoszlottak.” (118) Az író szemléleti változását összegzi a Gyászhír az

embereknek c. írása (1933) Robotos Imre: A természet lángelméje vagy tréfája (Karinthy Frigyes nőszemlélete) - - Legkegyetlenebb asszonytorzító művét (Capillária) nagy szerelmi boldogsága idején írta; ok: olvasmányélményei fölébe kerekedtek személyes tapasztalatainak. „Első házasságának felfokozott szerelmi élménye sem tudta eltéríteni irodalmi utánérzéseinek nőszemléletétől. Jobban hitt – megvallottan – Strindberg nőgyűlöletében, Otto Weininger álfilozófiájában, Bernard Shaw szellemes asszonycsúfoló paradoxonjaiban, amelyek eleve kisebb értékűnek, alacsonyrendűnek ítélik a női nemet, mint a maga extatikus szerelmi lángolásában.” (124) Shaw véleménye: „nemileg a nő a természet találmánya a természet lángelméje nemileg a férfi a nő találmánya a nő, aki férjet akar szerezni, valamennyi ragadozó közül a legirgalmatlanabb fenevad”. (127) A nőellenes szemlélet gyökerei messzire nyúlnak. 

Biblia: az asszony a bűn forrása.  A mohamedán-iszlám vallásos igékre is érvényes ez a szemlélet. A beidegzett normáktól eltekintve: Éva tekinthető az emberi faj eszményi példaképének (neki volt bátorsága megtagadni az értelmetlen isteni parancsot, nem volt hajlandó lemondani a választás, a gondolkodás jogáról). Az európai művelődés szemléletére hat a görög mitológia Pandora-története is. A tudásvágy szenvedélye itt is bűnt hordoz. A mítoszok legnemesebb istenei is asszonyok voltak (Gaia, Aphrodité, Héra). A kereszténység megjelenésekor szintén: Szűz Mária Az ószövetségi történetek a testiséget, a nemzést állítják előtérbe, a keresztény filozófia viszont elfordul a nemiségtől, és a szűzi fogantatást hangsúlyozza. Ebbe a háttérbe kapcsolódik be Freud lélektana, ami döntően hat Karinthy nőszemléletére. Az író is kész kijelenteni (Shaw nyomán), hogy a korban a férfiuralom csak látszat, és ezt a

látszatot a nők teremtik meg a férfiak félrevezetésével. Ugyanakkor nem idegen Karinthytól a nőeszményítés sem. 146 - A férfi–nő viszonyt is tréfásan fogja föl. „Nevezetes paradoxona: »Férfi és nő – hogy érthetnék meg egymást? hiszen mindkettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit« – magában egyesíti a látszólagos ellentét humorba oltott hatálytalanítását” (127) „Karinthy a nőt az eszményi férfialkat antitézisének jelzi” (127.) Karinthy véleményében „a pátosz szinte érzelmességbe hajlik, az állítás és tagadás összeborulva átöleli egymást. Karinthy mindkettőben hisz, s aztán megtagadja egyiket is, másikat is” (128) „Nekem gyanús az anyaság eszméjének magasztos álarca mögé rejtőző rajongás Az európai férfi nem nyomorúságban, nemi elnyomatásban sínylődik, ez az egész alapja a nő hamis kultuszának [] Örök természeti törvény, hogy a férfi szükségképpen alárendelt

eszköze a nőnek, a faj szolgálatában, hogy a nő a központ, ami körül rajzik a világ, hogy a nő a tengely, a férfi a kerék, hogy a nő a csábító, a férfi a csábított, hogy a nő önmagáért van, a férfi pedig a nőért hogy a nő a test, a férfi a lélek, hogy a nő a szépség, a férfi az erő. [] Nem vagyunk hímek és nőstények, ha nem férfiak vagyunk és nők És a mi szerelmünk nem kényszer és végzet, hanem boldog felismerése annak a boldogságnak, amit nyújtani tudunk egymásnak És a nő nemcsak test, és a férfi nemcsak lélek, és a nő nem csábító és a férfi nem csábított, és nem tengely és kerék, és nem nap és hold, hanem ikercsillagok, egymás körül keringve csábító és csábított mindkettő” (128.) - „Karinthy Frigyes nőszemlélete, szerelemlátomása – szárnyaló költészet, amelyet szépségvágy, igazságvágy és szabadságvágy emel a művészi halhatatlanság körébe.” (134) G. F Cushing: Bíráló

álruhában - - - - - - A Karinthyról szóló vélemények általában sokoldalúságát hangsúlyozzák, de rámutatnak, hogy nem akart vagy nem tudott hosszabb lélegzetvételű írásba fogni. Párhuzamként általában Swift és Wells nevét említik.  Bálint György: kísérleteit kérlelhetetlen logikával vezeti végig; hasonló módszerrel csak Swift és Charlie Chaplin dolgozott.  Kosztolányi: „Általánosságban azt mondhatom, hogy Swift és Wells szelleme forr össze és testvéresül benne, valami egyéni és különös zamatban.” (138)  Ennek a föltételezésnek Karinthy is hitelt ad.  Lefordítja a Gullivert, és alkalmazza Swift módszereit. Alakját kifigurázza (Így írtok ti)  Sokszor előfordul nála Wells neve, és tanulmánykötetet is szerkeszt róla. Az ő alakját is kifigurázza (Így láttátok ti c. kötet) Egy harmadik nevet is említenek: Stephen Leacock (őt viszont nem parodizálja). Párhuzamok Swifttel:  Életrajzuk:

bonyolult nőügyek, tehetség, határozott stílus, agydaganat.  Átveszi a Gulliver keretét, így az Utazás Faremidóba és a Capillária nem a Gulliver folytatása. Műveik jellege teljesen eltér egymástól (Karinthy szerette az embereket, Swift pedig gyűlölte, és könyvében rajtuk töltötte ki a mérgét).  Amiben mégis hasonlítanak: mindketten az álruhás bíráló szerepét játszották. Cushing szerint Karinthy közelebb áll Samuel Butlerhez, aki írt egy utópisztikus regényt (Erewhon, 1872).  Nincs rá bizonyíték, hogy Karinthy ismerte őt (Babits és Szerb Antal viszont igen).  Művében mindent a feje tetejére állít (ez emlékeztet Karinthy módszerére): a betegség bűn, ezért a beteg ember börtönbe kerül. A bűnöző viszont kórházba, ahol ápolják Burkoltan utal a képmutató vallásosságra (zenei bank) Tilos gépeket használni, mert félnek, hogy a gépek egyszer annyira fejlettek lesznek, hogy átveszik a hatalmat. Kapcsolat H. G

Wellsszel:  Az időgép (1895): úttörő munka.  Ír modern témájú novellákat is: Láthatatlan ember, Légi háború.  Irodalmi képességeit a politikai és társadalmi reform szolgálatára fordítja (de nem mindig sikeresen). Stephen Leacock  Angol születésű kanadai egyetemi tanár, a kanadai irodalmi kultúra egyik megalapítója.  Első humoros írásai akkor jelennek meg, amikor Karinthy első karikatúrái, karcolatai.  „Nyelve egyszerű és pontos, mint Karinthyé, humoreszkjei rövidek és regényei inkább hosszú elbeszélések. Leacock igazi álruhás bíráló, kiváló szatirikus, nagyot tud nevetni az emberi butaságon De enyhébb a modora Karinthyénál Az olvasót tanítja önmagán nevetni” (144) „Végeredményben Karinthy nem huszadik századi Swift, sem Wells, sem Leacock. Eredeti gondolkodó volt, akinek a legzseniálisabb ötlete az irodalmi karikatúra volt.” (145) 147 Angyalosi Gergely: Karinthy Frigyes kritikai

elvrendszere - Karinthy értékrendjének a középpontja: a megismerés. Első kritikáit nagyrészt verseskötetekről írja. A lírát az 1910-es években közvetlen érzelemkiáradásnak tartja. „A szubjektív líra bennem van; bennem kezdődik és bennem ért véget, ha verssé vált és szavakba tört. Ami e szavakkal azután történik, az nem tartozik többé a lelkem forrásaihoz, ahonnan lírám kicsordult Mert a lírának () még a versekhez sincs köze, melyeket létrehozott.” (158) - Szerinte a tökéletes műremek közvetlen hatást gyakorol a befogadóra, kiiktatva ezzel a műalkotást mint esztétikai fogalmat. Ami szükséges a jelentős művészi produkcióhoz: művészi erő, fejlett technika; a lírában fontos az érzelem, a prózai művekben pedig a filozófia. Kiss József: Az Így írtok ti és a paródia elmélete - - - - Paródia:  Ókori eredetű.  A tréfás irodalmi utánzás hagyományos műfaja.  A XVII. századtól fontos szerepe

van: a komikus hősköltemény a kacagás erejével alapvetően rendíti meg a hősi eposz tekintélyét; pl.  Boileau: A pulpitus  Pope: Fürtrablás Travesztia:  Az eposz paródiájának az ikerműfaja.  Ez is részt vesz az irodalom polgári fejlődésének utat törő folyamatban.  Kezdetei a XVII. század elejére esnek A paródia-műfaj fénykora: az eposz paródiájának és travesztiájának a virágzása. A XVIII–XIX. század fordulójától a travesztia jut kiemelkedő szerephez, nálunk azonban a komikus hősköltemény virágzik (Dorottya, A helység kalapácsa, Az elveszett alkotmány, A nagyidai cigányok) Paródia: az irodalom önjellemzése, önbírálata. „Bár Karinthy torzképeinek [] voltak közvetlen, a századforduló körüli előzményei is, kétségtelen, hogy a műfajnak ezt a lehetőségét irodalmunkban ő ismerte föl igazán, s ő tett először kísérletet a magyar irodalom parodisztikus módszerű, átfogó önvizsgálatára.” (169)

Megállapítható, hogy Karinthy idegenkedik a formakultusz föltűnő megnyilvánulásaitól; ezért gúnyolja a következőket:  Ady szó- vagy sorismétlései, nagy kezdőbetűs szimbólumai és összetételei  Babits alliterációi, szójátékos fordulatai  Füst Milán már-már prózába illő, véget nem érő hosszúságú verssorai  Szép Ernő mesterkélt strófaképlete Mindent megtesz annak érdekében, hogy az olvasó fölismerje a torzkép modelljét. Szörényi László: Az Így írtok ti szemléleti és műfaji távlatai - 1912: az Így írtok ti első kiadása. 1921: az Így írtok ti második kiadása. Karinthy többször is keserűen nyilatkozott erről a műről (fájónak gondolta volna, ha másoknak többet jelentene a könyv, mint amennyit neki jelent). Támadják is érte: „Aki más egyéniségét jól tudja leutánozni, az maga nem nagy egyéniség.” (185) Karinthy 1912-ben öt könyvet publikált.  Esik a hó (novellák)  Ballada a

néma férfiakról (novellák)  Együgyű lexikon (humoreszkek)  Görbe tükör (humoreszkek)  Így írtok ti Az első négy kötetet a kritika nem fogadta megfelelően. Veress József: Karinthy és a film - A XX. századi magyar írók közül viszonylag kevesen kedvelték a filmet Többen tartózkodással vagy ellenségesen szemlélték (pl Móricz, Illyés, Déry Tibor, Szabó Pál, Veres Péter) Leggyakoribb ellenérvük, hogy a mozi leegyszerűsíti, meghamisítja mondanivalójukat. 148 - Karinthy kivétel:  Szívesen ír mozis élményeiről (a humor nyelvén, de esztétikai igénnyel is).  Nem tartja méltatlannak azt sem, hogy a felvevőgép elé álljon.  Több művében fontos hangulati elem a film. Karinthy „vallomása”: „Húszéves voltam, amikor az első mozgókép lepergett Budapesten: ott voltam a huszadrangú lokálban, ahol az új »kuriózumot« bemutatták. Utána lázas aggyal és dobogó szívvel bolyongtam hajnalig a külváros

utcáin, látomásom volt, robogó színes és hangos és plasztikus filmek rohantak előttem: a világkultúra első filméposza, amit úgy alkot majd meg valamelyikünk, Homérosz utódai, leszármazottai és örökösei közül, mint ahogy őmaga, nemzetségünk ősapja alkotta meg trójai harcot” (212.) - Karinthy „filmes kacérkodásainak a krónikája”:  Föliratokat készít külföldi filmekhez.  Néhány magyar némafilmhez utólag készített szöveget.  Az önkifejezés nagy lehetősége: a mozi-szkeccs.  Csuporék formába jönnek (forgatókönyv; 1913)  Fikszírozzák a feleségem! („keserves tréfa”) - Korda Sándor 1917-ben több írót is foglalkoztatott, Karinthyt is, aki több forgatókönyvet is írt: Mágia, A gólyakalifa, A riporterkirály, Egy krajcár története, Nyomozom a detektívet, Halálos szerelem, Mozibolond. - Rövid- és nagyjátékfilmek, amelyeket Karinthy szelleme ihletett:  A bűvös szék (Gertler Viktor, 1954) 

Tanár úr, kérem! (Mamcserov Frigyes, 1956)  Különös melódia (Lugossy László, 1968)  Utazás a koponyám körül (Révész György, 1970) Kis Pintér Imre: A feleségem története Avantgárd és esztétizmus. Füst Milán művészi attitűdjének kérdései - - - A feleségem története: nagyregény (1942).  Nem méltatták kellőképpen; okok: Füst művészetének nagysága, bonyolultsága, ellentmondásossága.  A pálya egésze szempontjából kulcsmű.  Szintézisigényű alkotás.  Megjelenése: 1942 (Füst írói és emberi elszigeteltsége ekkor a legnagyobb).  Kádár Erzsébet: a regény teljes csőd; Störr panaszai csak egy bohóc siránkozásai, a regényvilág kimódolt, hamis. Csak egy könnyű, kellemes olvasmány A későbbi kiadások viszont sikeresek (illetve sikeresebbek).  1946, 1957: a kedvező fogadtatás köszönhető az író tekintélye növekedésének.  1958: francia kiadás (nemzetközi siker).  1965: Nobel-díjra

jelölik. Máig egyetlen irodalomtörténeti igényű elemzése: Bori Imre.  Szerinte Füst egyértelműen avantgárd művész.  Pályaképe az alkotó és a Nyugat-mozgalom teljes szembeállításához vezet.  Egyértelműen tagadja a mimézis elvét, és az önálló valóságértelmezés igényével lép föl.  Művészete a valóság teljes és közvetlen megragadására tör.  Ugyanakkor mindvégig jelen van a művészi lényeggé asszimilált esztétatartás.  Másrészt Füst esztétizmusa nem felszínes, hanem ontologikusan elmélyített. „ annak a schopenhaueri, nietzschei eredetű gondolatnak az intenzív megélése, ami szerint az élet csak esztétikai jelenségként igazolható” (530)  A Füstnél világnézet-alakító és műteremtő gondolattá váló agnoszticizmus megtalálható a Nyugat minden jelentős írójánál.  A regény eszmeisége szoros rokonságban van a Nyugat első nemzedékének a világképével, de vannak előzményei is;

pl.  Babits, Kosztolányi, Karinthy regénymegoldásai  a „ködlovagok” prózatörekvései  Cholnoky Viktor és László, Csáth Géza, Lovik Károly, Szomory Dezső művei A történet - Hős: hollandus kapitány  igazi shakespeare-i személyiség  szabad minden külső kötöttségtől 149 - -  rendelkezik az önmegvalósítás minden „klasszikus” lehetőségével Az alcím (Störr kapitány feljegyzései) jelzi a fikciós keretet. Störr számára sorsfordító élmény: rossz házassága, és a felesége (Lizzy) iránt érzett boldogtalan szerelem. Féltékenysége fokozatosan rögeszmévé válik, szerelme pedig önpusztító szenvedéllyé. A regény első jelentése: a szerelemből teremt mítoszt. Störr számára Lizzy fontosabb lesz, mint az élet, és akkor is látja elevenen, amikor a nő már hat éve halott. Störr és Lizzy szerelme: a századvég jellegzetes szerelemfölfogását tükrözi.  romantikus eszményítés: felszíni,

gáláns udvarló játék (már-már biedermeieres finomkodás)  rejtélyes, démonikus erő  tragikus és diszharmonikus Störr szerelmi küzdelme létezése alapkérdéseinek a hordozójává válik. Végül rájön, hogy sohasem az igazi Lizzyt szerette, hanem azt a képet, ami a lelkében élt a nőről. Störr kapitány – dilemmája - A mű én-centrikus: „Ez az első személyben írt vallomás egyetlen lírai jellemet bontakoztat ki. Az alkotó: Störr kapitány szerepében gondolja el önmagát.” (542) Störr: középponti alak; sőt: a regény egyetlen lényeges személyisége. Minden szereplő az ő vonatkozásából érdekes. Störr ráeszmél arra a csodára, hogy él, a történet előrehaladásával azonban fölismerései a boldogtalanság elvét minősítik. A regényszerkezet azonban ezzel ellentétes: a stílus lebegése, a szerkesztés könnyedsége jellemző. Moralitása szélsőséges és rendíthetetlen, szinte már mániásan becsületes. „Esendő

ember is, aki a maga szabta magas normákat bőven megszegi, de akinek mégis mentsége a szándék tisztasága, s a következmény megszenvedése.” (533) Störr nem közönséges hajóskapitány és valóságos ember, de jelkép is; ezt jelzi a mese és a stilizált regényvilág. Störr karakterének meghatározó vonása, ami az alakját jelképessé növeszti: a teljességigény. Konfliktusa megszüntetésére irányuló erőfeszítései azáltal válnak jelentőssé, hogy a világot önmagán keresztül akarja megérteni. A regény a modern művészet igen általános dilemmát idézi föl: az ember és a világ diametriális szembekerülését. Füst értelmezése főleg az egzisztencialista filozófiával cseng össze. Akár ő is elmondhatná, hogy a szabadság ellentmondásos: „Erkölcsileg csak a totális szabadság gondolata elfogadható; történetileg viszont csupán a korlátozott szabadság elviselhető Szabadság és igazság így egymás ellen fordul” (534) Bár

a störri konklúziók egzisztencialista árnyaltságúak, a mű mégsem fér el az egzisztencialista filozófia keretei között. Az egzisztencialista létértelmezés jellemzői: logikus zártság, kiszámítottság. Ezzel szemben a regény jellemzői: életteljesség, spontán dinamizmus, érzelmi és hangulati gazdagság Störr dilemmája az élet és a morál Füst Milán-i szembeállításából következik. „Störr dilemmája [] végső soron a morál problémája. A személyiség hasadtságát esetében csak a morális döntés külső bizonyossága szüntethetné meg.” (536) Störr a fantomjaival csatázik – ez pedig modern Don Quijote-szimbólummá teszi. A regényalakok - - Lizzy  Ő áll szemben Störr-rel: teljesen az érzéki világban él.  Csak ürügye, és nem oka a kapitány bajának.  Csak akkor válik fontossá a kapitány életében, amikor jelképessé nő.  Nem rossz asszony, mivel őszintén szereti Störrt és Dedint is; lényege a

kettősség: „hű is, meg csal is”.  „Störr kezdettől bizonyos lehet abban, hogy Lizzy szereti, s abban is, hogy nem szereti, de szándéka tudatos jóhiszeműségében sem kételkedhet a jelmezbálig.” (537)  Ha mégis kételkedik benne, az abból adódik, hogy a saját lelkét és normáit képzeli Lizzy alakjába. Störrnek több nővel is van dolga, de egyik sem ér föl Lizzyvel.  Mrs. Cobbet: csak a kapitány érzékiségét kavarja föl  Miss Borton és Louise: ébreszthetnek szerelmet, de létezése egészét fölkavaró boldogságot nem adhatnak a kapitánynak. 150 - Kodor, Dedin, taxisofőr, Lagrangené, Horrabin Pitt: csak sodródnak az élettel, együgyűek, és ez megvédi őket Störr komolyabb gondjaitól. Gregory Sanders és a pszichoanalitikus: narratív hősök, akik didaktikus, ugyanakkor elidegenítő funkciót kapnak. Eszmei keret és regényszerkezet - A regényalakok:  Egyénítettek, de nem reálisak.  Nem önmagukat, hanem a

störri jellem részleteit képviselik. A regényszerkezet nem a valóság logikáját követi. Az egyes szerkezeti egységeket Störr öt alapvető fölismerése határozza meg. Ezek a fölismerések a hegeli– madáchi „tagadás tagadása” sémáját követik, így a mű fejlődésregénynek tekinthető. A szerkesztésmód deduktív: ismert az a cél, ahova Störrnek el kell jutnia. Realizmus és stilizálás - „A Füst-próza egyértelmű esztétikai eszményképe a XIX. század klasszikus lélektani realizmusa” (543) Füst számára az epikus művészet csúcsát a moralizáló orosz és angol regény jelentette. A mű reális jelenségvilágra törekszik. Fő vonásokban a regény tér- és időkezelése is konkrét.  Párizs, London, Dél-Amerika  a két világháború között; van utalás a nagy gazdasági világválságra is Az írói szemlélet kiszakítja a főhőst a társadalmi-történelmi meghatározottságból, de biztosítja a realitás látszatát: a

hős cselekedetei számára mindig optimális valóságkeretet teremt. Fontos a störri szerepjátszás (az állandó alakoskodás) és az érzelmesség. Störr is fokozottan érzelmes figura: az önzetlenségnek a legkisebb jele is könnyekig meghatja Stilizáló hatást vált ki a gyermekrajz, vagyis az, hogy Füst művészi világa infantilis képzeletű. A gyermeklélek képzetei Störr-re is jellemzőek XIII. Modern drámai törekvések Nagy Péter: Molnár Ferenc - - Bár többen írtak róla (pl. Ady, Lukács György), Molnár Ferenc XX századi értékelése mégis elintézetlen A prózaíró Molnár helye és jelentősége már tisztázott (vö. A Pál utcai fiúk), de nem lehet visszaszorítani csak ebbe a körbe; okok:  Molnár önmagát vérbeli színpadi írónak tudta.  Ő az egyetlen magyar drámaíró, akiről a világ színházai és színházi közönsége tudomást vett. A vele kapcsolatban fölmerülő kérdések nagy része megválaszolatlan, mert még a

terjedelmesebb munkák is megmaradnak a publicisztikus megközelítés szintjén. Családi környezetéről jórészt csak húga, Molnár Erzsébet elfogult, torzításoktól sem mentes könyvéből tudhatunk.  Apja orvos volt, és munkásgyűlésekre járt.  Anyja valószínűleg idegbeteg volt, és kb. a századforduló táján halhatott meg  Az apa mindkét gyereknek az elérhető legmagasabb oktatást biztosította.  Erzsébet felsőbb leányiskolába járt.  Molnár a református gimnáziumban érettségizett, majd jogász lett (Genfben is tanult).  Hazatérve azonnal újságíró lesz (Vészi József lapjánál, a Budapesti Naplónál, ahol kapcsolatba kerül Adyval).  „Pezsgő és érdekes szellemi környezet – de egyben a századvégi bohémvilág is, amely fölött Bródy Sándor trónolt. Állandó éjszakázás, szerencsejáték, mulatás, cirkusz, orfeum, nyilvánosház – pénzt, ideget, életerőt emésztő élet, melynek feszültsége időnként

az elviselhetetlenségig fokozódott.” (89)  Egy év múlva visszatér Genfbe, ahol több művet is ír.  A gazdátlan csónak története  Az éhes város (első regénye)  Barátjával, Feiks Jenővel Párizsban tölt néhány hónapot.  Visszatérve Budapestre, folytatja régi életét.  A Vígszínház házi fordítója lesz (szinte kizárólag francia bohózatokat fordít).  Bensőséges barátja Feiks Jenő és Jacobi Viktor. 151  - - - Ugyanakkor egy széles körben mozog, amelynek egyik fókusza Bródy Sándor, aki jóban volt Molnár apjával. Molnárt kedvelte, irigyelte, és le is nézte (Molnár viszont mindig tisztelte)  A család jó barátságban van Vésziékkel; ezt azonban több dolog is beárnyékolja.  Molnár és Vészi Margit házassága (1906), majd válása.  Ady és Vészi Margit kapcsolata: Ady és Molnár mindvégig féltékenyek voltak egymásra. Ady ennek ellenére a házasság helyreállításán munkálkodott,

míg Molnár állandóan le akarta járatni Adyt Margit előtt.  1922–1925: hosszú kapcsolat után rövid házasság Fedák Sárival.  Második házassága azért végződik válással, mert feleségül akarja venni Darvas Lilit (tőle már nem válik el, de élete utolsó másfél évtizedét külön töltik).  Molnár viszonya a Nyugathoz: nem egyértelmű.  A folyóirat köre nagyjából magáénak tudja az írót.  Ugyanakkor Molnár nagyon ügyel rá, hogy ne tekintsék azonosnak a Nyugattal: csak kevés írást ad, és ha ad, akkor is csak színdarabrészletet, hogy ne kötelezze el magát.  A tízes évektől több európai nagyvárosban jár, ugyanis elkíséri darabjait, és részt vesz a próbákon is (kiváló rendező volt, saját darabjai legjobb színpadra állítója).  Színművei igazi fölvevő területe a két világháború közt Németország és a német nyelvterületek, illetve az Egyesült Államok.  Az őszirózsás forradalom után

elvállalja az Otthon Kör elnökségét (Rákosi Jenő helyett).  A proletárdiktatúra alatt visszautasítja a Vörös Hadsereg propagandafőnökségét, így a Vörös Újság állandóan támadja. Darabjait azonban játszhatják  A fehérterror idején is vannak színpadi sikerei, de nem érzi magát biztonságban.  1930-ban Corvin-láncot szánnak neki, de ez meghiúsul (nem tudni, miért).  Egyre gyakrabban tartózkodik külföldön (Németország és Svájc, a francia és az olasz Riviéra).  A II. világháború kitörésekor az USA-ba távozik, ahol haláláig a filmiparban dolgozik Doktor úr (1902; első bohózata) Józsi (1903; bohózat): a kritika jóindulatát megőrzi, de a közönség hidegebben fogadja, mert már többet várnak tőle. Az ördög (1907; bohózat)  Ez már nagy siker lett (a Vígszínház sokszor játszotta, és mindig telt ház előtt).  A siker oka valószínűleg az volt, hogy olyan művet írt, amelynek részleteit előtte már

mások is megírták, a részletek keveréke viszont teljesen eredeti volt.  Molnár az első drámaíró, aki a színpadon is tudja kamatoztatni Freud tanait a tudat és a tudattalan viszonyáról.  A mű érdeme még, hogy világfias, de igazi pesti levegőt áraszt.  Nagy erejűek a dialógusok: pontos hatásra vannak fölépítve, és mindig meg tudnak lepni. Itt kicsit könnyebb a szerző dolga, mert „az ördög jelenlétével lehetővé teszi olyan dolgok kimondását is, amelyek a reális szereplők által közvetlenül kimondhatatlanok”. (97)  Molnár megírja szinte egész művészélete egyetlen merészségét: a vágykielégítés himnuszát. Ez a diadalmas önzés ditirambusa, amely eltapossa a keresztény aszkézistant  A darabban több kitűnő szerep is volt. Az Ördög szerepe szintén bravúros volt, és Molnár Hegedüs Gyula alakjára szabta.95  Egy olasz színész is látja a darabot: azonnal lefordíttatja, magával viszi, és világsiker lesz

belőle (olasz városok, Bécs, Berlin, New York, London). Liliom (1909)  Eredetileg tárcanovella volt.  Molnár egyik leghosszabb életű darabja, amelyet ráadásul a legtöbb változatban mutattak be.  A darab „tragédiája”: nem a szociális kérdést helyezi a középpontba, hanem a lélektani problémát.  A világot csak felületesen képes megragadni, ezért a szövegben uralkodóvá válik a groteszk-ironikus és könnyes-szentimentális együtt járása. „A Liliom félbukása megtanította arra is, hogy a siker nagy bilincs: a közönség azt várja tőle, amiben megszerette. Az ördög után ugyanazt, de másképp S a Liliom után egy évvel bemutatják a Vígszínházban Molnár következő »ördögi« vígjátékát, A testőrt A darab mindent elsöprő siker lett a kritika előtt is, a közönség előtt is – és gyorsan elindult külföldi sikerútjára Az ördög által megnyitott kapukon át” (101) 95 Molnár mindig színészben gondolkozott:

darabjain ki lehetne mutatni a színház lenyomatát, mert a szerepeket meghatározott színészekre írta. 152 - - - - - - - - A testőr (1910)  Molnár egyik legjobb darabja.  A szerelem mint féltékenység nyíltan jelenik meg benne.  A féltékenység specifikusan férfiátok, a nők nem ismerik.  A nők így a szerelmet sem ismerik: „Az általa ábrázolt nőknek vonzó testük van, ambíciójuk, akaratuk, de ha talán elvontan vágyakoznak is férfi után, egyik sem szenved értük, miattuk.” (102)  A mű tökéletes szerkesztésű kamaradarab: nincs benne egyetlen fölösleges alak vagy szó sem. A farkas (1912)  Az alaptéma hasonló az előzőekhez: az asszony másra vágyása és a férfi elégedetlensége.  „De ugyanakkor az egész már hidegebb, mesterkéltebb, mint bármelyik korábbi; itt már valóban minden számítás, és sok a trükk.” (104) A fehér felhő  Öt képből álló „mirákulum”.  Eluralkodik benne a

színpadi hatásvadászat és az érzelgősség.  Azért lehet jelentős, mert itt jelenik meg először a túlvilág és a csoda ironikus felhang nélkül. Farsang  A mű helye az életrajzban:  udvarlás Fedák Sárinak egy parádés szereppel  mérkőzés Herczeg Ferenccel a kosztümös dzsentridrámában  Karinthy karikatúrát ír róla (Kint a farkas, bent a farsang), de valójában már maga a darab is karikatúra. 1917–1920: Molnár nem ír darabot. Ezután pedig szinte új íróként lép föl A hattyú (1920)  Amiben új: a porosz főhercegi miliőt mutatja be.  Amiben a régi: szellemes kamaravígjáték, pontos poénokkal, remek szerepekkel.  Ági Miklós: a konfliktust előidéző nevelő alakja; úgy tűnik, mintha a magyar romantika valamelyik regényéből tévedt volna ebbe a darabba.  „Molnár morális gyávaságára [] mi sem jellemzőbb, minthogy az arisztokráciáról való véleményét még ekkor is csak porosz jelmezben meri

elmondani.” (113) Színház (1921): három egyfelvonásost tartalmaz.  Marsall: minden társadalmi konkrétságtól elvonatkoztatott férfi bravúrszerep.  Ibolya: az előző darab női ellenpárja, bár erősebb kabaréízekkel.  Előjáték a Lear királyhoz: itt már érződik, hogy a szerző kiégett, ismétli önmagát. Az ezt követő művekben Molnár megújulást keres.  Égi és földi szerelem: a vallásos érzés és a metafizikum felé tapogatózás eredménye.  Vörös malom  Az ördögi kapitalizmus gyógyszeréül csak a szívjóságot ajánlja (kifejezetten rossz mű).  Az embereket marionettfiguráknak látja.  Üvegcipő  A romantika és a naturalizmus világát ötvözi.  „Az első felvonásban minden el van intézve, a következő kettő már csak a pittoreszk, az anekdota és a kibonyolítás kedvéért íródott meg.” (116)  Adél alakjában Fedák Sárit „írja ki” magából, a szerelmi háromszögben pedig új

szerelmét Darvas Lili iránt, és nehéz harcát, hogy megszabaduljon Fedáktól.  Riviera  Miliő: kispolgári-alkalmazotti réteg.  A szerző vígjátéknak nevezi, valójában egy nagyon keserű vigasság ez.  A darab alatta van Molnár legjobb teljesítményének; ok: a mű alapvetően filmszüzsé.  A marionettszerűség itt szervesen épül be a cselekménybe. Játék a kastélyban (1926)  Kétségtelenül a molnári színdarab egyik csúcsa.  A mű tartalma: frivol, sőt cinikus vígjáték.  „ a morális problémákat a néző előtt elfedi a színpadi ötletesség, a molnári szellemesség, a váratlan helyzetek és váratlan megoldások gyorsan pergő tűzijátéka.” (117)  A szerző a színdarabíró alakjával a színdarabírást is bevonja a játékba.  A szövegben önmagára is közvetlenül és ironikusan céloz („ életemben annyit loptam a franciáktól – illik, hogy végre én is adjak nekik valamit”). 153 - - Olympia

(1927): technikai szempontból bravúrdarab: nincs benne egy fölösleges szó vagy mozdulat sem. Még hét darab:  A jó tündér  Valaki  Harmónia  Az ismeretlen lány  Nagy szerelem  Csoda a hegyek között  Delila „ valamennyi egyenként és közösen a színpadi szerzőt saját csapdájában vergődve mutatja: szerepeket ír, elsősorban Darvas Lili számára, s nem igazi, önmagában s önmagáért álló színműveket.” (121) Molnár a magyar kis- és középpolgárság tipikus képviselője volt. Pályája követi a réteg útját: 1912-ig fölível, a háború alatt hanyatlik, a forradalmakban kétlelkűség jellemzi, a ’20-as évek alatt újra fölível, és bekapcsolódik az új európai művészeti hullámba A ’30-as években visszahúzódik és hanyatlik TARTALOMJEGYZÉK SZIGORLATI TÉTELSOR.2 IRODALOMJEGYZÉK.3 KIDOLGOZOTT SZAKIRODALOM.11 I. Eszmei és filozófiai kutatások, világkép-változás és globalizáció a klasszikus modernség

és a késő modernitás korában. Nietzsche; Freud, Jung, Adler; Bergson; történetbölcseleti irányok (Spengler, Ortega, Huizinga); marxizmus; egzisztencializmus; a század vallásbölcseletei; katolikus és protestáns élet- és irodalomszemlélet (áttekintés, az egyik részletes kifejtésével).11 Rónay László: Lélek és szó.11 Ideálkeresés. Katolikus irodalomszemlélet a 20 században11 Katolikus líra a két világháború között.13 II. A századelő szellemi élete Folyóiratok, kiadók, társaságok A Hét, Új Idők, Huszadik Század, Élet, Társadalomtudományi Társaság (áttekintés, az egyik részletes bemutatásával). A Nyugat folyóirat (1908– 1941) előzményei és története, szemléleti irányai és vitái.17 Kenyeres Zoltán: A Nyugat periódusai.17 Előzménye és indulása.17 Belső viták, külső támadások.18 Az emberi méltóság eszméje, 1914–1919.18 Az 1920-as évek.19 „Móricz Zsigmond szerkesztő úr”.20 Babits Mihály

évtizede.21 III. Ady Endre (1877–1919) pályája 1914-ig22 Kenyeres Zoltán: Ady Endre.22 Versek (1899).22 Még egyszer (1903).22 154 Az Új Versek (1906).23 Vér és arany (1907).24 Az Illés szekerén (1908).24 Szeretném, ha szeretnének (1909).25 A Minden-Titkok versei (1910).25 A menekülő Élet (1912 februárja).25 A magunk szerelme (1913 márciusa).26 IV. Ady Endre pályája: 1914–191828 Kenyeres Zoltán: Ady Endre.28 Ki látott engem? (1914 februárja).28 Margita élni akar.29 A halottak élén (1918 augusztusa).29 Az utolsó hajók (1923).30 Értékek rezignációban.31 V. Babits Mihály (1883–1941) költészete34 Rába György: Babits Mihály.34 Ifjúsága és szellemi eszmélése.34 Tudatlírája és a „lírai festmények” verstípusa.34 Babits elfojtott „duk-duk affér”-ja és következménye: a lírai megújulás kísérlete.39 Bergson, a „szabadító”: az önkifejezés fölülkerekedése világirodalmi mintákon.40 „Képek és jelenések”

lírája, s regénye, A gólyakalifa.43 „Az égő puszta”: drámai líra és expresszionisztikus regényszatíra, a Kártyavár.44 A háború ellen és egy harmonikus világrendért.45 Esszéi mint a gondolkodás és írás dialektikájának problémaelemzései.47 Stílustanulmányai: novellák és a Pávatollak-korszak verses fordításai.47 Útkeresése a forradalmak után.49 Lírája a kettes csöndtől az emberek életéig.49 A Halálfiai.50 A két világháború közti irodalom „őrszeme”.51 Drámafordításai és kései szépprózája mint az önkifejezés második szólama.51 A lelkiismeret-vizsgálat költészete.52 Sipos Lajos: Babits Mihály.53 „Életem egy kis vidéki városban kezdődött”.53 „A lázas tanulás kora volt ez”.54 „Országos hírű poéta lettél”.56 „Az én életemben a legnagyobb fordulópont a háború volt”.59 „Magyar költő kilencszáztizennyolcban és kilencszáztizenkilencben”.60 „ minden érdeklődésével az irodalom

felé fordult”.61 „A bús élet a kettős csöndbe menekül”.62 „A sziget nem elég magas”.62 „Versenyt az esztendőkkel!”.64 „A halál pitvarában”.67 „Hozzám már hűtlen lettek a szavak”.71 VI. Babits Mihály (1883–1941) prózája, irodalomtörténete, tanulmányai, esszéi72 Rába György: Babits Mihály: ld. V tétel72 Sipos Lajos: Szövegépítés és szövegalkotás Babits Mihály Timár Virgil fia című alkotásában.72 VII. Kosztolányi Dezső (1885–1936) költői pályája74 Rónay László, Kosztolányi Dezső.74 Az öneszmélés évei.74 Úton a lélek mélye felé.75 Világháború és forradalmak.77 Ocsúdás és számvetés.78 A középosztály válságának epikus ábrázolása: a nagy regények.80 Kétarcú humanizmus: a Meztelenül korszaka.81 Az Ady-revízió és következménye.82 Az utolsó évek kiteljesedése.83 VIII. A prózaíró Kosztolányi86 Hima Gabriella, Kosztolányi és az egzisztenciális regény.86 Eszmetörténeti és

tipológiai kérdések.86 Kosztolányi regényeinek poétikai vizsgálata.88 IX. Az első Nyugat-nemzedék költői: Juhász Gyula (1883–1937), Tóth Árpád (1886–1967), Füst Milán (1888–1967).101 155 Borbély Sándor: Tükörkép Juhász Gyuláról.101 Szellemi erőgyűjtés.101 Magány és magára találás.102 Újabb megpróbáltatások.105 Forradalmas időkben.107 Ellentmondások között.108 Önmaga árnyékában.110 Németh G. Béla: A csöndes tűnődés költője [Tóth Árpád]111 Kis Pintér Imre: A semmi hőse. Füst Milán költői világképe113 Az értékelés bizonytalanságai.113 Periferikus író?.113 Költők költője?.114 Modern művész?.114 Az objektivitás akarata.114 A képzelet és valósága. Az „éjszaka és a „messzeség” motívumai116 A lírai helyzet központi jelképe: a „halál”.116 A lírai személyiség önelidegenedése: a szerepjátszás.117 Bűntelen bűnösség.117 Hasadás a lírai személyiségben.118 Az öregség: a semmi

jelképe.118 Az erkölcsi választás: az igazság.119 X. A tradicionális novella- és regényforma lehetőségei: Móricz Zsigmond (1879–1942) pályája119 Bodnár György, Egy nyolcvanéves regény-provokáció.119 Kiczenko Judit: Légy jó mindhalálig.120 Kulcsár Szabó Ernő: Beszédaktus, szerepkör, irónia (Az Isten háta mögött mint elbeszélés).121 Esemény, történet, epikus folyamat.122 Szerepkör, elbeszélés, értékrend.123 Szegedy-Maszák Mihály, A „Tündérkert” műfaja és világképe.124 Az értelmezés alapjául szolgáló föltevések.124 Nyelvi megformáltság, tér és idő.124 A jellemek összetettsége.124 A mű értékszerkezete.125 XI. A novella- és regényforma megújítása I: Kaffka Margit (1880–1918) életműve, valamint Kóbor Tamás (1867–1942), Tersánszky Józsi Jenő (1888–1969), Török Gyula (1888–1918), Herczeg Ferenc (1863–1954) vagy Tormay Cécile (1876–1937) egy regénye vagy novellacsoportja.127 Bodnár György:

Kaffka Margit.127 Kis magyar regényforradalom előtt.127 Látvány és valóság: az impresszionista Színek és évek (1911).127 XII. A novella- és regényforma megújítása II Füst Milán (1888–1967), Krúdy Gyula (1878–1933), Karinthy Frigyes (1887–1938), valamint Harsányi Kálmán (1876–1929) vagy Szabó Dezső (1879–1945) egy-egy műve.132 Bezeczky Gábor: Krúdy Gyula: Szindbád.132 Krúdy Gyula élete.132 Honnan tudunk Krúdy műveiről?.133 Az életrajzi szemlélet korlátai.133 Mint nevezünk Szindbádnak?.133 A Szindbád-kötetek műfaja.134 Özvegyasszony álma.135 A Szindbád ifjúsága Krúdy életművében.136 A Szindbád ifjúságának cselekménye.137 Elemzés.140 Bíráló álruhában. Tanulmányok Karinthy Frigyesről142 Zipernovszky Kornél: „ a körön belül is kívül maradt”.142 Dérczy Péter: Epikus hagyomány és személyiségválság.143 R. Takács Olga: Ambíció, siker és kudarc Karinthy novelláiban144 Nagy Sz. Péter: A jellem

változásai a Kötéltáncban144 Rónay László: Karinthy Frigyes, a költő.144 Beck András: Az elgondolhatatlan születése (Az Egy reggel dátum nélkül című versről).145 Erdődy Edit: Világkép és ábrázolásmód Karinthy Frigyes Holnap reggel című drámájában.145 Kiss Endre: Nyelvi relativizmus és osztrák–magyar mélykultúra (Karinthy Frigyes gyermekkori Naplójának tanulságai).145 Veres András: „Rajongó tudomány, az a baj” (A tudomány fogalmának és szerepének változatai Karinthy prózájában).145 156 Pála Károly: A szkeptikus Karinthy.146 Robotos Imre: A természet lángelméje vagy tréfája (Karinthy Frigyes nőszemlélete).146 G. F Cushing: Bíráló álruhában147 Angyalosi Gergely: Karinthy Frigyes kritikai elvrendszere.148 Kiss József: Az Így írtok ti és a paródia elmélete.148 Szörényi László: Az Így írtok ti szemléleti és műfaji távlatai.148 Veress József: Karinthy és a film.148 Kis Pintér Imre: A feleségem

története.149 Avantgárd és esztétizmus. Füst Milán művészi attitűdjének kérdései149 A történet.149 Störr kapitány – dilemmája.150 A regényalakok.150 Eszmei keret és regényszerkezet.151 Realizmus és stilizálás.151 XIII. Modern drámai törekvések151 Nagy Péter: Molnár Ferenc.151 TARTALOMJEGYZÉK.154 157