Biológia | Felsőoktatás » Idegen szavak és kifejezések a biológiában, témakörökre bontva

IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK A BIOLÓGIÁBAN TÉMAKÖRÖKRE BONTVA A sejtek felépítése és működése Citológia: sejtbiológia Biogén elemek: azok az elemek, amelyek atomjai az élőlények vegyületeit építik fel. Szénhidrátok: egyszerű és összetett cukormolekulák. Lipidek: eltérő kémiai szerkezetű vegyületek. Fehérjék: C-,H-,O,Nés S-tartalmú makromolekulák. Alfa aminosavak alkotják. Fibrilláris fehérjék: szálas,rostos szerkezetű, vízben nem oldódó anyagok, szerkezeti egységeket alakítanak ki. Globuláris fehérjék: vízben oldódó makromolekulák. Nukleinsavak: a sejtek információtároló és – közvetítő vegyületei, nukleotidegységek összekapcsolódásával létrejövő makromolekulák. Ribonukleinsavak (RNS): nukleotidokban a ribóz első szénatomjához kapcsolódó szerves bázis adenin (A), guanin (G), citozin (C) és uracil (U) lehet. Dezoxiribonukleinsav(DNS):nuk leotidjaiban dezoxiribóz található, a szerves bázisok között

pedig nincs uracil, hanem egy másik pirimidinbázis, a timin (T) fordul elő. Citoszol: a sejtalkotók közötti teret kitöltő kocsonyás anyag. Intermedier (közti) folyamat: sejtekben lejátszódó anyagcsere-folyamat. Adenozin-trifoszfát (ATP): nukleotidszármazék, energiatároló vegyület. Denaturálódás: enzimek, magasabb hőmérsékleten a fehérjék térszerkezete megváltozik. Koaguláció: a fehérjemolekulák oldhatatlanná válnak, kicsapódnak oldatukból. NAD+ (nikotinomid- adenin – dinukleotid)lebontó, ennek foszfátszármazéka a NADP+ felépítő folyamatok enzimreakcióiban fontos hidrogénátvivő. Prokarióta: elősejtmag, nincs elkülönült sejtmag, az örökítőanyag, a DNS a sejtplazmában található.Eukarióta: valódi sejt, a mag anyagát maghártya válassza el a sejtplazmától, tehát valódi sejtmagjuk van. Riboszóma: két alegységből álló, fehérje- és RNS-tartalmú sejtalkotók. Felületükön történik a polipeptidek szintézise.

Endoplazmatikus hálózat (ER) lapos zsákokból, Golgi-készülék: 6-8 egymáshoz simuló, lapos zsákocskából áll, amelyekről membránnal határolt hólyagok fűződnek le. Részt vesz az összetett fehérjék szintézisében, a sejtalkotók határoló membránjainak képzésében és a sejten belüli anyagszállításban. Lizoszómák: membránnal határolt testecskék, amelyek makromolekulák hidrolízisére képes emésztőenzimeket tartalmaznak. Mitokondrium: hengeres alakú, két membránnal határolt sejtalkotó. A belső membránon betűrődések vannak. A lebontó anyagcsere központjai. Endocitózis (bekebelezés): a vízoldékony makromolekulák csak membránnal határolt hólyagocskákban kerülhetnek a sejt belsejébe. A sejt a környezetéből felveszi a makromolekulákat. Exocitózis: az emészthetetlen anyagok így ürülnek ki a sejtből. Fagocitózis: a sejt szilárd részecskéket vesz fel a környezetéből. Pinocitózis: folyadékfelvétel. Ozmózis: a

biológiai membránok féligáteresztő FOTOSZINTÉZIS: anyagcserefolyamat. Fényszakasz: fény megkötése és kémiai energiává való átalakítása, az ATP és a redukált koenzim (NADPH+H+) képződése. Sötétszakasz: a redukált koenzim, valamint az ATP felhasználásával a CO2 megkötése és redukciója zajlik. Az átalakulás terméke szőlőcukor. A s.szakasz a színtestek belső plazmaállományában játszódik le. KEMOSZINTÉZIS: autotróf felépítő folyamat. Energiafelszabadulással járó oxidációs reakció szolgáltatja. Prokarióta baktérium körében foldul elő. Nitrifikáló baktériumok: a talajban található ammónium-ionokat oxidálják nitritekké, majd nitrátokká. ATP + red.koenzim A baktérium ezek felhasználásával CO2-t köt meg. Meiózis: a sejtciklust lezáró osztódások másik típusa. Számfelező osztódás. Diploid sejtekből haploid utódsejtek. Két főszakasz. I. megkezdődik a transzportkromoszómák kialakulása, majd a homológ

kromoszómák párokba rendeződnek, egyes részei kicserélődnek: allélkicserélődés = megváltozik a kromoszómák genetikai összetétele. II a haploid utódsejtek kromoszómáinak kromatidái elválnak egymástól, és 2- Kolloid oldat. csövekből álló kiterjedt membránrendszer. Durva felszín (DER), membránjának citoszol felőli oldalához riboszómák kapcsolódnak. Sima felszín (SER) membránján nincsenek riboszómák. Etológia Ökológia Etológia: az állatok Ökológia: élőlénycsoportok és magatartásának környezetük kapcsolatát törvényszerűségeivel foglalkozik. vizsgálja A feltétlen reflex meghatározott Populáció (népesség) a kulcsinger hatására mindig legkisebb, egyed feletti bekövetkező egyszerű öröklött szerveződési szint. Egy fajba válaszreakció. tartozó olyan egyedek Taxis: inger által irányított csoportja, amelyek egy helyen, helyváltoztató mozgás. Öröklött egy időben élnek és egymással

mozgáskombináció: kulcsinger szaporodási közösséget hatására bekövetkező alkotnak. Társulás: sokféle faj bonyolultabb magatartásforma, populációjának együttélése. amelyben a motiváció (belső Biomok: hasonló társulások hajtóerő) is alapvető szerepet egész kontinenseken játszik. végighúzódó, az éghajlati Tanult magatartásforma: öveknek megfelelően, zonálisan megszokás. Társított tanulásnak, a elhelyezkedő feltételes reflexeknek két típusát társulásegységekbe különböztetjük meg. A pavlovi szerveződése feltételes reflex, operáns tanulás. Bioszféra a földi élet színtere Belátásos tanulás a madarakra és Élőlények ökológiai az emlősökre jellemző. környezete azon tényezők Kémiai kommunikáció: a összessége, amelyek fajtársak számára érzékelhető befolyásolják anyagkibocsátás, feromon. életműködéseiket,pl.:fény,hőmé Vizuális kommunikáció: látható rséklet, levegő, víz, stb. A jelzések.

Nászruha, násztánc, társulás a környezetével együtt póznyelv. ökológiai rendszer, sajátságán alapul. 2 utódsejtbe kerülnek. Mitózis: számtartó osztódás, nem jár a kromoszómaszáma megváltozásával. Tűrőképesség: a környezeti tényezőnek az a tartománya, amelyben a populáció fennmaradhat. Tűrőképességi görbe, legkedvezőbb értékek tartománya az optimum. Predáció: zsákmányszerzés. Tápláléklánc, táplálékhálózat. Kompetíció: versengés, mindkét populáció számára kedvezőtlen kölcsönhatás. Parazitizmus: élősködés, a táplálkozási kapcsolat szélsőséges formája. Szimbiózis: mindkét populáció számára előnyös együttélés. Kommenzalizmus az egyik populáció egyedei számára előnyös, a másiknak közömbös kölcsönhatás.Diverzitás: a társulások jellegzetes tulajdonsága, sokféleség. Szintezettség: a fényért való versengés során kialakult elrendeződés. Mintázat: vízszintes elrendeződés,

a populációk egyenetlen eloszlása miatt.Aszpektusok: a Szukcesszió: a környezet folyamatos, meghatározott irányú változása esetén a társulás fajösszetétele, szerkezete is változik. Ez az új társulás létrejötte. Klímazonális társulásoknak nevezzük azokat az életközösségeket, amelyek kialakulásában a legfontosabb ökológiai tényezők az adott terület éghajlati adottságai.Az intrazonális társulások kialakulását egyéb, nem éghajlati tényezők határozzák meg. BIOMOK: forró éghajlati öv=trópusi esőerdők, trópusi lombhullató erdők, szavannák. Szubtrópusi területek:sivatagok, keménylombú erdők, macchia, babérlombú erdők.A hűvös, mérsékelt éghajlati övben vannak a mérsékelt övi lombhullató erdők, az erdős sztyeppek, füves puszták. Mérsékelt, északi hideg területeken: tűlevelű erdők(tajgaerdők).Hideg éghajlati övben: erdős tundra, tundra, sarkvidékek, hegyvidékek. Akkusztikus hangjelzések.

kommunikáció: ökoszisztémát társulások időszakosan képez.Egyedszám, környezet visszatérő állapotai. eltartóképessége, egyedsűrűség.Ennek eloszlása lehet egyenletes, véletlenszerű, szigetszerű. Egyedek túlélése Genetika A genetika az öröklődés törvényszerűségét kutatja. Genotípus:a zigóta kromoszómái tartalmazzák az összes, a szervezet felépítésére vonatkozó genetikai információt. Fenotípus: az élőlény megjelenési formája, alaki és működési sajátságai.Az egyed fenotípusát az szabja meg, hogy milyen allélokat tartalmaz, és azok között milyen kölcsönhatás van. Modifikáció: a fenotípusnak a környezet hatására bekövetkező változása, amelyet az egyed nem örökít át az utódaira. Homozigóták: azonos allélokat tartalmaznak. Heterozigóták: az allélpár tagjai különbözőek. Allélikus kölcsönhatások három típusa: teljes dominancia= a gén egyik allélja elnyomja a másik hatását. Az egyed

fenotípusát tehát az uralkodó allél határozza meg (domináns), a másik a recesszív allél hatása nem jut érvényre, rejtve marad. Dom= nagybetű, rec.=kisbetű Részleges dominancia esetén az egyik allél gyengíti a másik hatását, így a heterozigóták köztes, ún. intermedier fenotípusúak. A kodominancia ritka allélkölcsönhatás, a két allél hatása egyforma erősségű. Domináns-recesszív öröklődés esetén a homozigóta domináns és a heterozigóta egyedek fenotípusa megegyezik, így a három lehetséges genotípushoz csak kétféle fenotípus tartozik. Intermedier öröklésmenet esetén a három különböző genotípus három eltérő fenotípust alakít ki, agy az egyedek fenotípusából egyértelműen megállapítható a genotípus is