Jogi ismeretek | Munkajog » Munkajog II

Munkajog II 8. Az üzemi tanácsok szerepe, választása és jogai A munkavállalók részvételi joga, a munkavállalók bevonása a munkáltató működésébe. A részvételi jogokat a munkavállalók közössége nevében az általuk választott üzemi tanács gyakorolja. A munkáltató és a munkavállalók közös érdeke, hogy az adott szervezet jól, megbízhatóan működjön. Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. Üzemi megbízottat annál a munkáltatónál kell választani, ahol a munkavállalók létszáma 51 főnél kevesebb, de a 15 főt meghaladja. Az ÜT-ot, ill üzemi megbízottat 3 évre választják Az újonnan létrejövő munkáltatónál 3 hónapon belül kell az ÜT-ot, illetőleg az üzemi megbízottat megválasztani. Az ÜTtagjainak száma, ha a munkavállalók száma a válsztás időpontjában - a 100 főt nem haladja meg, 3 - a 300 főt nem haladja meg, 5 - az 500 főt nem

haladja meg, 7 - az 1000 főt nem haladja meg, 9 - a 2000 főt nem haladja meg, 11 - a 2000 főt meghaladja, 13. ÜT taggá az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapja a munkáltatónál munkaviszonyban áll. Nem választható Üt taggá az, aki munkáltatói jogokat gyakorol, aki a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója, aki a választási bizottság tagja. Az ÜT tagjának választására minden munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. A választásra jogosult és a választható munkavállalókról külön jegyzéket kell készíteni. A választási bizottság meghatározza a jelöltállítás határidejét, a választás idejét, gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről. A választási bizottság a választást megelőzően legalább 3 héttel összeállítja és közzéteszi a jelöltek listáját. A választási bizottság elkészíti a szavazólapokat, melyre a jelöltek nevük szerinti

ABC sorrendben kerülnek fel. Az ÜT tagjait titkos és közvetlen szavazással választják. Az ÜT tagjának az tekinthető, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok 30%-át megszerezték. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Érvénytelen választás esetén a választást 90 napon belül meg kell ismételni. Az ÜT a megválasztását követő 15 napon belül összeül és elnököt választ. Az ÜT határozatait szótöbbséggel hozza, akkor határozat képes, ha ülésen a tagoknak legalább fele részt vesz. Az ÜT-ot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Az ÜT-nak együttdöntési, egyetértési, véleményezési, nyilvántartásba való betekintési, tájékoztatás kérési joga van. Ki lehet köztisztviselő? Büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább

középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár lehet. Mi a részmunkaidő? A munkavállaló a rá egyébként irányadó teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben kerül foglalkoztatásra. Milyen mértékű a felmondási idő? A felmondási idő legalább 30 nap, az 1 évet azonban nem haladhatja meg. A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál töltött - 3 év után 5 nappal - 5 év után 15 nappal - 8 év után 20 nappal - 10 év után 25 nappal - 15 év után 30 nappal - 18 év után 40 nappal - 20 év után 60 nappal meghosszabbodik. 9. A munkajogviszony, alanyai, létesítése, a munkaszerződés A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt az létesíthet, aki 16 életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki 18 életévét még nem töltötte be. A 16 éven

aluli fiatal munkaviszonya létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. A munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján jön létre. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei: - megállapodás a személyi alapbérben - megállapodás a munkakörben - megállapodás a munkahelyben. A felek ezeken kívül más kérdésekben is megállapodhatnak, azonban ez nem lehet ellentétes a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal. További követelmény, hogy ez a megállapodás a Mtben és KSZ-ben meghatározott feltételeknél kedvezőbb legyen A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállalót tájékoztatni kell az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb tartalmi elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes

szabadság mértékéről, a felmondási idő mértékéről. A munkaviszony kezdete a munkába állás napja. A munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. Fő szabály, hogy a munkaviszony határozatlan időre jön létre A munkaszerződésben a felek próbaidőt köthetnek ki, melynek tartalma 30 nap. A próbaidő meghosszabbítása tilos. Kik kötik a kollektív szerződést? Egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet Csoportos létszám leépítés Ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállalót foglalkoztatása esetén legalább 10 fő, 100-nál több és 300-nál kevesebb esetén a munkavállalók 10%-a, 300 vagy annál több estén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja megszüntetni, a munkaviszonyok megszüntetésére 30 napon

belül kerül sor, a munkaviszonyok megszüntetése a munkáltató működésével összefüggő ok miatt történik. Mi a munkaközi szünet? A munkaközi szünet a napi munkavégzés közben az étkezésre, a szükséges tisztálkodásra, illetve rövid pihenésre szolgáló időtartam. Milyen mértékben felel a munkavállaló a gondatlanul okozott kárért? A munkavállaló egy havi átlagkeresetének az 50%-át nem haladhatja meg a kártérítés összege. 10. A munkaszerződés módosítása és a jogutódlás A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Munkaszerződés módosításról akkor beszélhetünk, ha a felek egyező akaratnyilatkozata, vagy az egyik fél jognyilatkozata folytán megváltozik a munkaszerződés tartalma. A munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosításakor a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás írásban történhet A módosításra

irányuló akaratnyilatkozatoknak egyértelműeknek, egybehangzónak, határozottnak és befolyástól mentesnek kell lenni. A munkakör, a személyi alapbér, a munkahely módosítására csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor. Nem minősül a munkakör módosításának az átirányítás és a kirendelés. A szerződési elemek módosítása történhet határozott és határozatlan időre Kivételesen bekövetkezhet a munkaszerződés automatikus, a felek akaratától független módosulása is. Pl A kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja, de kedvezőbb rendelkezései automatikusan a munkaszerződés tartamává válik. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősül a jogszabályon alapuló jogutódlás, valamint a munkáltató egészének vagy anyagi, illetve nem anyagi erőforrásai elkülönített, szervezett csoportjának a további működtetése. A munkáltató személyében

bekövetkező jogutódlás esetén a jogelődnél munkaviszonyban álló munkavállalók munkajogi helyzete érintetlen marad. A munkaviszonyból folyó jogok és kötelezettségek a munkavállalók akaratától függetlenül, automatikusan, átszállnak a jogutód munkáltatóra. A jogutódlás a jogelődnél fennállott munkaviszonyokat nem érinti, ezért önmagában a munkáltató személyében bekövetkező változásra hivatkozással nem lehet a munkavállalók munkaviszonyát rendes felmondással megszüntetni. A jogelődnek tájékoztatni kell a munkaszerződésből, illetve a munkaviszonyból eredő, az átruházás napján fennálló jogokról és kötelezettségekről a jogutódot. Szakszervezeti tisztségviselő védelme A választott szakszervezeti tisztségviselőt a szakszervezeti jogok érvényesítése érdekében kifejtett tevékenységük során munkajogi védelem illeti meg. Közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges a választott

szakszervezeti tisztségviselő kirendeléséhez, a 15 munkanapot elérő kiküldetéshez, más munkáltatónál történő foglalkoztatásához, átirányításhoz, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét. Hogyan számítjuk a napokban megállapított határidőt? A napon naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt. Szándékosan okozott kár A munkavállaló a teljes kárt köteles megfizetni. Miből áll a közalkalmazott illetménye? Fizetési osztályok, illetmény pótlék, idegen nyelv- tudási pótlék, jubileumi jutalom, munka- illetve forma ruha, 11. Az átirányítás, a kiküldetés és a kirendelés Átirányításról

akkor beszélünk, ha a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy a mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. A z átirányítás a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot A munkavállalót az átirányítás idejére a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél. Kiküldetésről akkor beszélünk, ha a munkáltató gazdasági érdekből, ideiglenesen, a munkahelyén kívül munkavégzésre kötelezi a munkavállalót és ezen idő alatt a munkavállaló a munkáltató irányítása és utasításai alapján végzi munkáját. A munkavállalót a kiküldetés idejére a munkaszerződés szerinti bér illeti meg. A kiküldetés a munkavállalóra nézve aránytalan

sérelemmel nem járhat A kiküldetés várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A kiküldetés időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Az utazás idejére, amennyiben az a munkavállaló szokásos munkaidő beosztása szerinti munkaidején kívül esik készenléti díj illeti meg a munkavállalót. Kirendelés az amikor a munkavállaló a munkáltató utasítására a munkáját másik munkáltatónál, annak részére és irányítása mellett köteles végezni. A munkavégzésre a munkáltatók között megállapodás alapján, ellenszolgáltatás alapján kerül sor, a munkavállaló olyan munkáltatónál végez munkát amelynek tulajdonosa – részben vagy egészben- azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak. A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik,

amelyikhez a munkavállalót kirendelték, azonban a munkaviszony megszüntetésének a joga a munkavállalót kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy vele szemben ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Rendes felmondásnál a felmentési idő mértéke A munkáltató rendes felmondás esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. Mit tartalmaz a tanulmányi szerződés? A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét, a munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb nem lehet. Melyek a munkaszüneti napok? Január 1., március 15, húsvéthétfő, május 1, pünkösdhétfő, augusztus 20, október 23, november 01,december 25-26. Rendkívüli jogorvoslati formák a bírósági eljárásban Perújítás, felülvizsgálati kérelem 12.

Munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei, a határozott idejű munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszűnik: - a munkavállaló halálával - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével - a határozott idő lejártával - ha a munkáltató egésze, vagy egy része a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik. A munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló személyesen köteles munkát végezni, ezért halálával a munkaviszony automatikusan megszűnik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnésével automatikusan megszűnik a határozott időtartamra szóló munkaviszony, akkor is , ha egyébként a munkaszerződésben meghatározott idő még járt le. A

határozott időre létesített munkaviszony a határozott idő leteltével automatikusan megszűnik. A határozott idejű jogviszony a meghatározott idő lejártával akkor is megszűnik, ha a munkavállaló egyébként felmondási tilalom alatt állana Pl. megbetegedett, sorkatonai szolgálatát tölti, gyesen van stb. A munkaviszony megszüntethető: - rendes felmondással - rendkívüli felmondással - azonnali hatállyal - a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát megszüntetheti a munkáltató, a munkavállalót azonban egy évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre átlagkeresete megilleti. A munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozatot írásba kell foglalni. A határozott időre szóló munkaviszonyt csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Hogyan felel a munkáltató a munkavállalónak

okozott kárért? A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Melyek a munkaügyi jogvitában eljáró szervek? A munkaügyi jogvitában a bíróság jár el, de a megállapodhatnak abban, hogy bírósági eljárás előtt közvetítő járjon el egyeztetés ügyében. Melyek a közalkalmazotti fegyelmi büntetések? Megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása, a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás, magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása valamint elbocsátás. 14. A határozatlan idejű munkaviszony munkáltatói felmondása A határozatlan idejű

munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles felmondását megindokolni, a munkavállalónak nem kell megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A bizonyítás sikertelensége esetén a rendes felmondás jogellenes és a munkáltatónak viselnie kell a jogkövetkezményeket. A felmondás akkor tekinthető közöltnek ha azt az érdekeltnek átadják. A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt - a betegség miatti keresőképtelenség alatt - a terhesség, szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság alatt - a gyermek ápolása céljából kapott fizetés

nélküli szabadság alatt - a sor- vagy tartalékos illetve polgári szolgálat ideje alatt A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A rendes felmondás esetén a munkavállalót felmondási idő illeti meg. Ez minimum 30 nap, maximum 1 év lehet a munkáltatónál eltöltött idő alapján változik. 3 év után 5, 5 év után 15, 8 év után 20, 10 év után 25, 15 év után 30, 18 év után 40 és 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg a felmondási idő. Ki nyugdíjra jogosult? A 62. életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, illetve korkedvezményes, előrehozott öregségi nyugdíjban vagy szolgálati, korengedményes, rokkantsági nyugdíjban, illetőleg más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban részesül. Az iskolai

rendszerben továbbtanuló munkaidő kedvezménye A munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott igazolás alapján állapítja meg. A munkáltató vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A diplomamunka elvégzéséhez 10 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. A hetekben megállapított határidő számítása A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. A köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések Megrovás, előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása, elismerésért járó juttatás csökkentése illetve megvonása, az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési, vagy egy besorolási fokozattal, címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása, hivatalvesztés. A csoportos

létszámleépítés Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10, - 100 vagy annál több de 300-nál kevesebb fő esetén legalább a munkavállalók 10%-a - 300 vagy annál több fő esetén legalább 30 munkavállaló munkaviszonyát kívánja 30 napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni. Ha a munkáltató félévnél rövidebb ideje alakult az átlagos statisztikai létszámot az adott időszakra vonatkozóan kell megállapítani. Több telephely esetén telephelyenként kell megállapítani azzal, hogy ugyanazon munkaügyi központ illetékességi területén található telephelyek esetében a munkavállalók létszámát össze kell számítani. A változó munkahelyen foglalkoztatott munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a

csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát. - Melyek a felmondási tilalmak? betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb 1 év beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság a terhesség, a szülést követő 3 hónap, illetve a szülési szabadság a gyermek ápolása, gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság sorkatona ill. polgári szolgálat, valamint tartalékos szolgálat időtartama Melyek a tanulmányi szerződés megszegésének következményei? Ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja a másik fél mentesül a szerződésben foglalt kötelezettségei alól. A munkavállaló szerződésszegésének következményei, hogy a munkáltató követelheti a nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Mi a heti pihenőnap? A munkavállalót heti 2

pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyik vasárnapra kell esnie. Hogyan vonható vissza a köztisztviselő vezetői és magasabb vezetői megbízása? Etikai vétség, az etikai szabályok megsértése esetén