Jogi ismeretek | Munkajog » Munkajog III

Munkajog III 38. A közszolgálati jogviszony megszűnése, a végkielégítés Az élethivatásszerűen gyakorolt köztisztviselői életpálya legfőbb biztosítéka, hogy a közszolgálati jogviszony csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben szűnhet meg. (Az általános alkalmazási feltételek hiánya, a büntetlen előélet vagy a cselekvőképesség elvesztése azonnali hatállyal megszünteti a közszolgálati jogviszonyt) (1) A közszolgálati jogviszony megszűnik: a jogviszony alanyainak akaratától független egyéb jogi tények (pl. cselekvőképesség elvesztése) alapján kerül sor a közszolgálati jogviszony megszüntetésére a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;( a közszolgálati jogviszony külön intézkedés nélkül megszűnik) b) a köztisztviselő halálával; (A köztisztviselő halála esetén a közszolgálati jogviszony felmentési idő nélkül a halál napjával azonnali hatállyal megszűnik.) c) e törvény

erejénél fogva az e törvényben meghatározott esetekben;( főleg valamely törvényi kötelezettség teljesítésének elmulasztásához kötődnek, ilyen pl. -a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30. napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik - ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a törvényben előírt határidőn belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik d) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel; e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró, illetve ügyész minisztériumi beosztásának megszűnésével; f) a 70. életév betöltésével (2002 július 1-jétől önálló és új közszolgálati jogviszony megszűnési jogcím a köztisztviselő 70. életévének betöltése) (2) A közszolgálati jogviszony megszüntethető: a jogviszony megszűnése a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának az eredménye (felmentés, lemondás). a) a felek közös megegyezésével,

amit írásba kell foglalni; (azonnali hatállyal, illetve egy későbbi időpont kijelölésével) (pl. nyugdíjazás) a köztisztviselő felmentési időre járó illetményre, végkielégítésre nem tarthat igényt. b) áthelyezéssel közalkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervekhez; c) lemondással; A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat. Érvényességéhez nem szükséges a munkáltató elfogadó nyilatkozata. A köztisztviselő lemondási ideje két hónap A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon. d) felmentéssel; e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Végkielégítés: A köztisztviselőt felmentése esetén végkielégítés illeti meg. Kivéve: a) a felmentés a gyakornoki idő alatt történt;

b) legkésőbb a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül c) egészségügyi okot kivéve alkalmatlanság címén mentették fel; d) közszolgálati jogviszonya a törvényben meghatározottak szerint szűnt meg és az új munkáltatóval a kjt.-ben foglaltak szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít A végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni. A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább a) 3 év: 1 havi, b) 5 év: 2 havi, c) 8 év: 3 havi, d) 10 év: 4 havi, e) 13 év: 5 havi, f) 16 év: 6 havi, g) 20 év: 8 havi - a felmentési idő kezdetekor irányadó - illetményének megfelelő összeg. Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a törvényben meghatározott ok miatt mentik fel,

legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni - feltéve, ha a munkakör-felajánlás nem vezet eredményre. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik. 38/1. Hány évenként jár a közalkalmazottaknak jubileumi jutalom? A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár. A jubileumi jutalom: a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi, b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi, c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi illetményének megfelelő összeg. 38/2. Mennyi a munkaviszonyban a felmondási idő? A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év

után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. 38/3. Milyen határidőn belül érvényesíthető a leltárhiány? (a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igény) A leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén a határidő 30 nap, ami a nyomozó hatóság, ill. a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. 39. A köztisztviselő díjazása A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény alapilletményből(2003-ban: 33.000 Ft, 2002-ben 30600,-Ft), illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az illetményalapot a közszolgálati érdekegyeztetés keretében kialakított állásfoglalás figyelembevételével évente az állami költségvetésről szóló

törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap. Besorolási osztály: Az egyes osztályok emelkedő számú fizetési fokozataihoz növekvő szorzószámok tartoznak. A szorzószám és az illetményalap szorzata határozza meg az egyes osztályok különböző fokozataihoz tartozó alapilletményt. I. felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő II. középiskolai végzettségű köztisztviselőt III. ügykezelő A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll. A köztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletménye legfeljebb +/20%-kal változtatható. Az illetmény-összetevők - ide nem értve az illetménypótlékokat - változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani. Az illetménykiegészítés a köztisztviselő besorolása szerint megállapított

alapilletményhez igazodik, mivel az illetménykiegészítést a törvény az alapilletmény %-ában határozza meg. Ebből adódóan az illetménykiegészítés összege fizetési fokozatonként eltérő, magasabb fizetési fokozat szerinti alapilletményhez nagyobb összegű illetménykiegészítés járul. A törvény alapján a köztisztviselő illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap százalékában kell meghatározni. A miniszter és a politikai államtitkár részére kizárólag vezetői pótlék állapítható meg. Éjszakai pótlékra az jogosult, aki a munkaidő beosztása alapján 22.00 és 600 óra között végez munkát. A pótlék mértéke óránként az illetményalap 0,14%-a Abban az esetben, ha a munkaidő-beosztás részben esik 22,00 és 6,00 óra közé, az éjszakai pótlék időarányosan jár. Ha a köztisztviselő rendszeresen hivatali gépjárművet vezet és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatása

szükségtelen, gépjárművezetési pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a. A köztisztviselő illetménypótlékra jogosult, ha a munkavégzésre munkaideje nagyobb részében egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy egészségének védelme csak olyan egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a köztisztviselő számára fokozott megterhelést jelent. A pótlék mértéke az illetményalap 45%a Ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. Az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg. A pótlék mértéke nyelvvizsgánként a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az

illetményalap 50%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 25-25%-a; b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 30%-a, az A vagy B típusú nyelvvizsga esetében 15-15%-a. Az angol, francia és német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár, amelynek mértéke nyelvvizsgánként a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a, b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a, c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a. A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője képzettségi pótlékot állapíthat meg. A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat, vagy a felsőoktatásról szóló tv. alapján azzal egyenértékű, vagy ennél

magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a, b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a, d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. A köztisztviselő minden naptári évben - külön juttatásként - az adott közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának arányában legalább egyhavi illetményére jogosult. Ezt az összeget legkésőbb a tárgyév december 31-ig kell kifizetni Ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja,

illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A helyettesítési díj mértéke időarányosan a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50%-áig terjedhet. A helyettesítési díj mértékét a hivatali szervezet vezetője állapítja meg. A helyettesítési díj a helyettesítés első napjától jár A közigazgatási szerv a szokásos munkavégzési hely szerinti településen kívüli munkavégzésre kötelezheti a köztisztviselőt (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a köztisztviselő a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltató irányítása és utasítása alapján végezze a munkát. Nem kötelezhető a beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is. A kiküldetésben lévő köztisztviselőnek az élelmezésével kapcsolatos

többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés jár. A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 25%-a. Kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a köztisztviselő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A napidíj fele jár, ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem éri el. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetésben töltött idő a 4 órát nem éri el. A közigazgatási szerv a köztisztviselő önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagságához egyéb juttatásként támogatást nyújthat. A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött

idő után jubileumi jutalomra jogosult. a) 25 évi közszolgálati jogviszony esetén 2 havi, b) 30 évi közszolgálati jogviszony esetén 3 havi, c) 35 évi közszolgálati jogviszony esetén 4 havi, d) 40 évi közszolgálati jogviszony esetén 5 havi illetménynek megfelelő összeg. A köztisztviselő természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult. A köztisztviselő naptári évenként az illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre jogosult. A köztisztviselő részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen juttatás lehet, különösen: a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás, c) albérleti díj hozzájárulás, d) családalapítási támogatás, e) üdülési hozzájárulás, A hozzájárulás mértéke naptári évenként az

illetményalap 75100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig terjedhet f) szociális támogatás, g) illetményelőleg, h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás, i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás. Ha a köztisztviselő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt kölcsön összege meghaladja a lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. Emellett az állam készfizető kezességet túl vállalhat annál a köztisztviselőnél, aki: a) határozatlan időre létesített közszolgálati jogviszonyt; b) legalább hároméves közigazgatási gyakorlattal rendelkezik; c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti; d) ellen nem folyik fegyelmi eljárás, vagy e) nem áll

büntetőeljárás alatt, és f) az jsz. által kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs - az igénylés időpontjában - állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett. Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani, amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások: a) eseti szociális segély, b) jövedelem-kiegészítés, c) temetési segély, d) kedvezményes étkeztetés, e) kedvezményes üdültetés, f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele. A nyugállományú köztisztviselők szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató

nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. Az elhunyt köztisztviselőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott köztisztviselő akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha közszolgálati jogviszonyát nem bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. A köztisztviselő az adott közszolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve feladatainak hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésekben részesíthető: a) pénz- vagy tárgyjutalom, b) hazai vagy külföldi jutalomüdülés, c) a miniszter által adományozott, névre szóló emléktárgy, d) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb., e) kitüntetés. 39/1. Ki lehet az Mt Szerint munkáltató? Munkáltató az lehet, aki jogképes. 39/2. Milyen

mértékű a leltárhiányért fennálló anyagi felelősség? Ha a leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős köztisztviselő olyan munkakörben, illetve olyan munkahelyen dolgozik, ahol az átvett leltári készletet állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. Kt. :A leltárhiányért kinevezési okirata alapján felelős, valamint a leltári készletet kezelő többi köztisztviselő a leltárhiányért illetményük arányában felelnek. Mt: A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek. 39/3. Mennyi a kereset benyújtásának a határideje a felmondás ellen? a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő

60 napos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni. Büntetőeljárás esetén e határidő 30 nap és a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik. 40. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya, a jogviszony létesítése és módosítása A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik -: • az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint • a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki. Kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére a Kjt. szabályai szerint kerül sor A Ktv hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy

egy részének átadására tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor. A tv. hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által • közhasznú munkavégzés, • közmunka, • közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint • az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait a Kjt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A közalkalmazotti jogviszony alanyai: a munkáltató és a közalkalmazott. A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel

létesíthető közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. A közalkalmazott vagyonnyilatkozatát a miniszter által kijelölt szervezet tartja nyilván és ellenőrzi. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, amit írásba kell foglalni. A közszolgálati jogviszonyt érintő változásokat szintén rögzíteni kell. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A miniszter meghatározhatja azt a munkakört, ahol gyakornoki idő kikötése és gyakornoki vizsga letétele

kötelező, továbbá megállapíthatja a gyakornoki vizsga feltételeit. A gyakornoki idő tartamát és a gyakornoki vizsga letételét a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő három évig terjedhet. Ebbe nem számít be: a) a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat, b) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, c) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint d) a szabadságvesztés, a szigorított javítónevelő munka és a javítónevelő munka időtartama. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. Ellátására pályázatot kell kiírni. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez,

illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. 40/1. Ki lehet köztisztviselő? Büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár. 40/2. Mi a próbaidő? A próbaidő intézménye lehetőséget ad mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak, hogy a munkavégzés során egymás elvárásait, képességeit, a munkavégzés körülményeit megismerhessék. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. A próbaidő tartama 30 nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. 40/3. Milyen tartalmú az elévülési idő? 41. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a

kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) ha a munkáltató személye megváltozik, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, ill. tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalk. jogviszonya az átadás időpontjában szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b) áthelyezéssel: két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia a munkahelyet, munkakört, illetményt, áthelyezés időpontját érintő kérdésekben c) lemondással; • Határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt tv által meghatározott okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban 1 évi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. A

határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg. • Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti a közalkalmazott. Lemondás esetén a lemondási idő 2 hónap Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. d) rendkívüli lemondással; ha a munkáltató • a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy • olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltató, annyi időre járó átlagkeresetet köteles kifizetni, amennyi a közalkalmazott felmentése esetén járna. e) felmentéssel; Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív

szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) 5év után 1 hónappal; b)10 év után 2 hónappal; c) 15 év után 3 hónappal; d) 20 év után 4 hónappal; e) 25 év után 5 hónappal; f) 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű. Meghatározott időtartam ill. az azt követő 30 nap alatt a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg: a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka; b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült

házastársánál a fizetés nélküli szabadság; c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje. f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint g) elbocsátással. Ha a közalkalmazott nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a közalkalmazott eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a közalkalmazott legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. A közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és

a felmentés esetén járó végkielégítés is. Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya a) felmentés; b) rendkívüli lemondás, vagy c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. Mértéke közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc haviátlagkeresetének megfelelő összeg. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad. Tartalmaznia kell: a) a közalkalmazott munkakörét, b)a tv által meghatározottakat és a szülési szabadság időtartamát, c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, d) a 13. havi illetménynek a

közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását, e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, f) a közalkalmazott meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. 41/1. Ki lehet közalkalmazott? A miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik

életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a közalkalmazottnak vagyonnyilatkozatot kell tennie. 41/2. Milyen mértékű a kártérítési felelősség a szándékosan okozott kárért Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. • kollektív szerződés 6 havi átlagkereset erejéig kiterjesztheti • megállapíthatnak 3 hónapi felelősséget • kivéve a pénzintézet számfejtője, ellenőre a teljes kárért felel 41/3.Mi a betegszabadság? A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80

százaléka jár. 42. A közalkalmazott előmeneteli és bérrendszere A Kjt. sajátos kedvezményeket biztosít társadalom szempontjából nélkülözhetetlen közfunkciókat ellátó munkavállalói csoport részére. Ide tartozik a közalkalmazottak illetmény-előmeneteli rendszere, amely jogi eszközökkel garantálja a közalkalmazottaknak a díjazásban történő előmenetelét. A közalkalmazotti munkakörök ellátásához jsz-ban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján ( 10) fizetési osztályba tagolhatók. (A,B,C) A miniszter • határozza meg az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket, az ezek betöltéséhez szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó elnevezéseket, továbbá a jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek

körét. • rendelkezhet a lehetséges felmentésről. (szükséges iskolai végzettséget, szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzése) • a tv. által meghatározott feltételek alóli végleges mentesítés szabályairól, • a megszűnt oktatási intézményekben szerzett iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek a fizetési osztályokkal összefüggésben történő minősítéséről. A művészeti területen foglalkoztatottak esetében egyel magasabb fizetési osztályba kell sorolni azt a közalkalmazottat, aki– az ide vonatkozó tv. által felsoroltak alapján- művészeti díjjal rendelkezik. A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Itt figyelembe kell venni a közalkalmazotti, szolgálati, és közszolgálati jogviszonyban töltött időt, de azt az időtartamat is, amely alatt a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő

munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén csökkenthető, ami nem haladhatja meg az 1 évet. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámokat törvényi melléklet határozza meg. Képzettségi szintek: a) alsó képzettségi szint az "A" fizetési

osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; b) közép képzettségi szint a "B", "C" és "D" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés; c) felső képzettségi szint az "E", "F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség. A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. Mértékét, féltételeit a kollektív szerződés határozza meg v. a közalkalmazottal kötött külön megállapodás. 13. havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben 12 hónap, de legalább 6 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Figyelembe kell venni a) a keresőképtelenséget okozó betegség, b) a szülési szabadság, c) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,

d) a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint e) minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült. A jogosultság megállapításánál a rendes szabadság időtartamát figyelembe kell venni. Mértéke: megegyezik a tárgyév december havi illetményének összegével. Tárgyévet követő január kell, de decemberben is kifizethető. Pótlékok: (mértéket a ktgvetési tv. állapítja meg) Vezetői pótlék: magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat illeti meg. Mértéke: a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 200-300%-a, b) vezető beosztású közalkalmazott esetén a pótlékalap 100-200 %-a Címpótlék: főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat illeti meg. Mértéke a) munkatársi cím esetén a pótlékalap 25százaléka, b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50 százaléka, c)

főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75 százaléka, d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100 százaléka. Illetménypótlék: Az a közalkalmazott jogosult, aki a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jszban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent. Mértéke a pótlékalap 100%-a. Idegennyelv-tudási pótlék: munkakörében meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. Kivéve a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak esetében. Mértéke a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50 %-a, b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100 %-a. A miniszter ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg. A

jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza. Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás a) a magasabb vezető és vezető állású, továbbá b) a kollektív szerződésben meghatározott olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. Keresetkiegészítés: A közalkalmazottat a munkáltató - meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok (ide nem értve a helyettesítést) teljesítésének ösztönzésére - meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. Jubileumi jutalom: a)25 év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi, b) 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi, c) 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi illetményének megfelelő összeg. Munkaruha, formaruha: Ha a munka a ruházat nagymértékű

szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, vagy a munka jellege megkívánja. A juttatási idő eltelte után a közalkalmazott tulajdonába megy át. Kollektív szerződés, vagy a munkáltató határozza meg a pótlékra jogosító feltételeket. Az illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott bankszámlára történő átutalással, bankszámla hiányában postai úton történik. 42/1. Melyek a köztisztviselővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések? a) a megrovás; b) az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; c) még ki nem fizetett illetmény összegének tárgyévre történő - csökkentése, megvonása; d) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; e) az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; f) az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; g) hivatalvesztés. 42/2. Mi a változó munkahely? A munkáltató különböző

telephelyeire történő beosztás lehetőségét jelenti. A munkavállaló munkahelyének azt a telephelyet kell tekinteni, ahová a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Változó munkahelyben történő megállapodás esetén a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli a munkavállaló felé, az első munkavégzési helyről. 42/3. Milyen mértékű a szülési szabadság? A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Amelyből lehetőleg négy hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság megszűnik: a) a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével; b) ha a gyermek meghal, a halált követő 15 napon; c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő

napon. 43. A közalkalmazott fegyelmi felelőssége Fegyelmi vétség: ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. Kiszabható fegyelmi büntetések: a) megrovás; b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása; c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás; d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint e) elbocsátás. A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el, vagy a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult elrendelni. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell. Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása: a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá b) ha az eljárás lefolytatását a

közalkalmazott maga ellen kéri. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől 1 hónap, vagy b) a fegyelmi vétség elkövetésétől 1év eltelt. Az 1 éves határidő a) magasabb vezető beosztású közalkalmazott esetében 3 évre, b) vezető beosztású közalkalmazott esetében 2 évre emelkedik. A vizsgálat lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított 5 napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. A vizsgálóbiztost a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottak közül kell kijelölni. Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. 15 napon belül köteles lefolytatni Vizsgálóbiztos vizsgálat indokolt esetben egy alkalommal 15 nappal

meghosszabbítható Vizsgálat során: • meg kell hallgatni az érintettet • közalkalmazott jogi képviselőt vehet igénybe. A meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon az érintett jogi képviselője jelen lehessen. • tartós akadályoztatása esetén az üggyel kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő • a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. • a fegyelmi eljárás alá vont észrevételt tehet és további bizonyítást javasolhat • Lehetővé kell tenni, hogy az ügy irataiba való betekintést • A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Fegyelmi eljárást felfüggeszthető a) legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését nem tudja

előterjeszteni, illetve b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható. az ügy össz. irata, saját vélemény Vizsgálóbiztos vizsgálat lezárta munkáltatói jogkör gyakorlója 8nap A fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazott állásából felfüggeszthető, ha a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá c) a fegyelmi eljárást a tvben felsoroltak alapján függesztették fel. Az elbocsátás fegyelmi büntetéssel - a határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár. A felfüggesztés idejére távolléti díj jár. Legfeljebb 50%-a visszatartható. 100% visszatartható, h az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig, amit a határozat jogerőre

emelkedése után ki kell fizetni. Kivéve, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Fegyelmi tanács: háromtagú, ügyben érdemben határoz elnök: a fegyelmi eljárás megindítója, ez a jogköre átruházható tagjai: az eljárás alá vontnál magasabb, v. azonos beosztású, besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki. A fegyelmi tanács munkájában nem vehet részt: a) az ügy vizsgálóbiztosa; b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. A tárgyaláson • a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli,

• a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni. A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása végett bizonyítási eljárást folytathat le. Tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására a tv-ben meghatározott határidő után kerül sor. A fegyelmi határozatot az ellene

benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani. Ha a közalkalmazotti jogviszony a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt, v. közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralevő időtartamát e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani, ha a végrehajthatóságtól számított 1 éven belül a közalkalmazott a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít. 43/1. Mi a részmunkaidő? A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. A munkavállaló a rá egyébként irányadó teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben

kerül foglalkoztatásra. 43/2. A szoptatási időkedvezmény szabályai A nőnek a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2-szer 1 óra ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezmény jár, mely munkában töltött időnek számít. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. Erre az időre a munkavállalót távolléti díja illeti meg. A gyermekét mesterségesen tápláló anyát, ill az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény. Nem jár azonban annak, akinek gyermeke állami nevelésbe, intézeti nevelésbe került, kivéve ha a csecsemőotthonba a vér szerinti anya bejár szoptatni a gyermekét. 43/3. Az átlagkereset számítása Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak. Időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. 44 A köztisztviselő fegyelmi

felelőssége Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. Kiszabható fegyelmi büntetések: • a megrovás; • az előmeneteli rendszerben a várakozási idő meghosszabbítása; • a tv. szerint megállapított juttatás - még ki nem fizetett összegének tárgyévi csökkentése, megvonása; • az előmeneteli rendszerben visszavetés egy fizetési fokozattal; • az előmeneteli rendszerben visszavetés egy besorolási fokozattal; • az e törvény szerinti címtől való megfosztás, vezetői megbízás visszavonása; • hivatalvesztés. A vizsgálat során: A vizsgálóbiztos kijelölésétől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A vizsgálat keretében: • meg kell hallgatni a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított köztisztviselőt

• A meghallgatást úgy kell kitűzni, hogy azon érintett(ek) jogi képviselője, illetve adott esetben az érdek-képviseleti szerv képviselője is jelen lehessen. • a köztisztviselővel közölni kell a megállapításokat és azok bizonyítékait. • Módot kell adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. • Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. • A köztisztviselő védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A köztisztviselő a vizsgálat folyamán • jogi képviselőt vehet igénybe. • kérelmére a fegyelmi eljárás során -a közigazgatási szervnél működő- munkavállalói érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni. • a meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos

megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni, és fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő 8 napos határidő kitűzésével,. A munkáltatói jogkör gyakorlója –a vizsgálóbiztos javaslatára -a vizsgálatot felfüggesztheti: a) legfeljebb az akadály megszűnéséig -, ha a köztisztviselő önhibáján kívüli okból védekezését nem tudja előterjeszteni, b) legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig -, ha a kötelezettségszegés miatt büntetővagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, ha enélkül a tényállás nem tisztázható. A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratát saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Felfüggesztés A munkáltatói jogkör gyakorlója -a vizsgálóbiztos javaslatára- a fegyelmi eljárás alá vont köztisztviselőt állásából felfüggesztheti. Legfeljebb a fegyelmi

határozat kihirdetéséig, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja. A hivatalvesztés büntetéssel – a határozat jogerőre emelkedéséig - felfüggesztés együtt jár. Meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn. A felfüggesztés idejére illetmény jár, ennek azonban 50%-át adott esetben a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. A hat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, h a hivatalvesztést kimondó határozat vált jogerőssé. Fegyelmi tanács (3 tagú) elnöke :a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai: az elnök által kijelölt köztisztviselők, akik az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg vezető megbízásúak Ha nincs

elegendő ilyen köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat. Nem vehet részt a fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként: a) az ügyben vizsgálatot folytatott vizsgálóbiztos, ill. annak hozzátartozója, b) az eljárás alá vont köztisztviselő hozzátartozója, c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy arról a felek tárgyalás előtt legalább 3 munkanappal korábban megkapják az értesítést. A tárgyaláson • a közigazgatási szervet az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, • a köztisztviselő jogi képviselőt is igénybe vehet, vagy kérelmére a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását

lehetővé kell tenni. • valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a köztisztviselőt vagy képviselőjét szabályszerűen értesítették. Az eljárás lefolytatható, ha a köztisztviselő vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ha a köztisztviselő tartós akadályoztatása miatt nem tud részt venni a tárgyaláson, a fegyelmi tanács elnöke az eljárást az akadályoztatás okának megszűnéséig felfüggesztheti. A fegyelmi tanács • tanúkat hallgathat meg, • iratokat szerezhet be, • szakértőt vehet igénybe, • szemlét tarthat. Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgyalást kell tartani. A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a közigazgatási szerv viseli. Ha azonban a köztisztviselő fegyelmi felelősségét jogerősen

megállapították, a köztisztviselő köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett jogi képviselő költségeit. A fegyelmi eljárás megszüntetéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve meghatározott esetekben a fegyelmi tanács dönt. Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha a) annak tartama alatt a közszolgálati jogviszony megszűnik; b) a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő után kerül sor; c) a köztisztviselő a fegyelmi vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható; d) felelősségre vonást kizáró ok áll fenn. Fegyelmi határozat: A fegyelmi határozatot végrehajtani nem szabad az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig. A határozat azonnal végrehajthatóvá válik, ha köztisztviselő a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte, vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közszolgálati jogviszonyát

megszünteti. Nem lehet végrehajtani a szülési szabadság tartama alatt a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozatot. A büntetést vagy annak hátralévő időtartamát a törvény hatálya alá tartozó közigazgatási szervnél kell végrehajtani, feltéve, hogy a köztisztviselő a büntetés végrehajthatóságától számított három éven belül ismételten közszolgálati jogviszonyt létesít. H a jogviszony a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik. 44/1. A munkaközi szünet A munkáltatónak a korábbi szabályokhoz hasonlóan pihenőidőket kell biztosítani - munkaközi szünet, legalább 20 perc, - napi pihenőidő, legalább 11 óra, - heti pihenőidő, 2 nap, - munkaszüneti nap. 44/2. A rendkívüli felmondás gyakorlásának határideje 44/3. A kártérítési felelősség érvényesítése a köztisztviselői jogviszonyban A köztisztviselőt a fegyelmi eljárás szabályain belül a

munkáltató kötelezi a kártérítésre