Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Közgazdaságtan fogalmak

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 19 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:274
Feltöltve:2009. február 03
Méret:164 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Közgazdaságtan fogalmak Gazdaság A társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások összessége Fogyasztás Végső felhasználás, kielégítése Szükséglet Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény Hasznosság A javak hasznos tulajdonságainak összessége, melyek szükséglet kielégítésére teszi alkalmassá Gazdasági javak Termeléssel létrehozott javak Szabad javak Nem emberi munkával előállított, természetes javak Anyagi tatások jellegű gazdasági szükségletek szolgál- Pl. termékek fogyasztóhoz eljuttatása, szállítása, raktározása, megóvása, csomagolása, stb. emberi szükségletet kielégítő Nem anyagi jellegű szolgál- Közvetlen tevékenység, pl. oktatás, kultúra, egészségügy, stb tatások Szűkösség A

gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozott mennyiségűek – szűkösek Termelés Emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása Újratermelés Javak elosztása, forgalmazása, elfogyasztása Termelési tényezők Javak, szolgáltatások során felhasznált gazdasági erőforrások Munka Munkaerő kifejtése Munkaerő Az ember összessége Gazdálkodás Termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása a szükségletek lehető legmagasabb fokú kielégítése érdekében Alternatív költség Feláldozott haszon, valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése más dolog feláldozásával jár fizikai-szellemi képességeinek 2 Termelési határa a lehetőségek Szemlélteti lehetőségeket haszonáldozatot szűkösséget, a választási és a választással járó Közgazdaságtan A szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya A közgazdaságtan kérdései Mit termeljenek?

termeljenek? Tulajdon Termelési tényezők elsajátítása során létrejövő gazdasági viszonyok összessége, a termelési tényezők birtoklása, rendelkezési, gazdálkodási jogosítványai, felhasználásuk döntési lehetőségeinek összessége, ezek során létrejövő emberi viszonyok Magántulajdon Áruformát öltött termelési tényezők magántulajdona, emberek kizárhatók a tulajdonlásból Köztulajdon „mindenki” tulajdonos, senki nem zárható ki, a tulajdon és működtetése nagymértékben elszakad egymástól Érdek Az ember (közösség) céltudatos szükséglet kielégítés tárgyaihoz Háztartás A fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége Üzleti szervezet A termelés szervezeti alapegysége Munkamegosztás Gazdasági munkafolyamatok, elkülönülése Gazdaságkoordináció Gazdasági tevékenységek összehangolása Mikroökonómia Feltárja, megmagyarázza a piac, a piaci szeplők jellemzőit, a piaci folyamatokban

megnyilvánuló törvényszerűségeket, elkülönült piaci szereplők, az egyes piaci jelenségek oldaláról ábrázolja a gazdaságot Teljes mennyiség Összmennyiség (Ty = y) Átlagmennyiség Mennyiségek összevetése, vetítési alapegységre jutó gazdasági mennyiség (Ay= y/x) Határmennyiség A változások hányadosa (My= Äy/ Äx) Hogyan termeljenek? tevékenységek, részmunkák Kinek viszonya a egyes szétválása, 3 Határtermék A teljes mennyiség deriváltja (My=dy/dx) Absztrakció A vizsgálódás szempontjából lényeges jellemzők elvonatkoztatása a lényegtelenektől Normatív közgazdaságtan Célja, hogy leírja, milyennek kell lennie a gazdaságnak, mit kell tenniük a gazdaság szereplőinek, hogy megfeleljenek a tudományos törvényeknek, normáknak Pozitív közgazdaságtan Célja, hogy lehető legpontosabban leírja a gazdasági folyamatokat, felismerje és feltárja az összefüggéseket Pénz Kifejezi az áru értékét és

egymáshoz viszonyított értékarányát Likviditás Kifejezi, hogy mekkora költséggel jár egy dolog más dologra való lecserélése Tranzakciós költség Az áru értékesítésével kapcsolatos összes költség Barter Áru közvetlen árura cserélése Pénz funkciói A pénz szerepe nyilvánul meg benne A pénz forgási sebessége Megmutatja, hogy egységnyi pénzdarab időszak alatt hányszor cserél gazdát (V) A forgalomhoz pénzmennyiség szükséges adott Áruk összege / pénz forgási sebessége Aranypénzrendszer Az arany forgalmi eszközként funkcionál, a pénzhelyettesítők csak az arany képviselői, aranyra válthatók Hitelpénz Aranyra nem váltható, a bankok fizetési ígérete, formája a látraszóló bankszámlakövetelés Váltó Kereskedelmi hitelen alapuló pénzhelyettesítő Bankjegy Fizetési funkcióból keletkezett pénzhelyettes, a váltó helyébe lépő, bankra szóló váltó Papírpénz Forgalmi eszköz pénzhelyettes

Váltóforgatás A váltó tulajdonosa vásárolhat, az új birtokos fizethet vele, stb., forgalmi eszközként szerepelhet funkcióból keletkezett 4 Kereslet Árumennyiség, melyet a fogyasztók adott árak mellett hajlandók és képesek megvásárolni Piaci kereslet Árumennyiség, melyet a vásárló különböző árak mellett hajlandó és képes megvásárolni Kínálat Meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeg, melyet az árutermelők valamely piacon adott áron eladásra felkínálnak Egyéni kínálat Adott termelő adott árura vonatkozó kínálata Piaci kínálat Adott árut termelők egyéni kínálatainak összessége Jövedelem Egyrészt az árbevétel és termelési költség különbözete (termelői oldal); másrészt vásárlási célra rendelkezésre álló pénz – vásárlóképesség (fogyasztói oldal) Piaci szereplők Vásárlók, eladók, állam – állami intézmények Keresleti függvény (d) Megmutatja valamely

áru azon mennyiségeit, melyet a vásárlók különböző árak mellett hajlandók és képesek megvásárolni Kínálati függvény (s) Megmutatja, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon Marshall-kereszt Keresleti és kínálati függvény koordinátarendszerben ábrázolva Piaci egyensúly Ha a piacon olyan árak vannak, melyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő Egyensúlyi ár Melynél a kereslet és kínálat egyenlő Kínálati többlet Ha a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van Hiány Ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van Az árak funkciói Mechanizmusok, melyeken keresztül fejtik ki hatásukat az árak piacgazdasági viszonyok között: döntési információ, mérés, elszámolás, nyilvántartás, termelés és fogyasztás szabályozása, jövedelemelosztás, egyensúlyteremtés Tökéletes versenypiac Piaci forma, a piaci szereplők száma nagy, a piac végtelenül

nagy egy-egy szereplőhöz képest, a termék homogén, szabad a piacra jutás, a szereplők egy 5 árelfogadók, az információk szabadok Monopolpiac A versenypiac ellentéte, egy vállalat van jelen, a terméket egy vállalat állítja elő, mely a vevő számára mással nem helyettesíthető, egyetlen más vállalat sem képes belépni, ezért nincs versenytárs, az árról a vállalat dönt, szabja meg a piaci árat, birtokolja az összes információt Oligopolpiac Az abszolút monopolhelyzet és a monopolverseny jegyeit egyidejűleg mutató piactípus, néhány vállalat működik, adja az adott termék termelésének jelentős hányadát, a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól, árkövetőek Monopszónia Egy vásárló van uralkodó helyzetben a piacon Oligopszónia Néhány egymástól függő vásárló van uralkodó helyzetben a piacon Árkövető magatartás Egy vállalat képes befolyásolni a termék árát, de áralakító szerepe korlátozott,

versenytársai reagálását is figyelembe kell vennie Alapvető piacok Termékpiac – fogyasztási cikkek és szolgáltatások piaca; tényezőpiac – termelési tényezők piaca Termékpiac A végső fogyasztásra kerülő javak, a fogyasztási cikkek piaca Preferencia-skála Szükségletek egyéni rangsora Nomináljövedelem Pénzmennyiség Reáljövedelem Áru és szolgáltatás mennyiség Áralku A fogyasztó olcsón akar venni, az eladó drágán akar eladni Hasznosság Valamely jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az az élvezet, melyet a fogyasztó elfogyasztása révén nyer Hasznosság mérhetősége Kardinális megközelítés: a hasznosság abszolút nagyságát tőszámokkal méri, arányaiban is különbséget tesz; Ordinális megközelítés: a fogyasztó hasznossági sorrendbe állítja a jószágokat, eldönti, mely jószág mekkora élvezetet jelent számára Telítettségi pont Egy jószág azon mennyisége,

melynél a fogyasztó 6 összhaszna nem nő tovább Határhaszon (MU) Szám, mely megmutatja, hogyan változik a fogyasztó összhaszna, ha egy egységgel növeli valamely termék fogyasztását Összhaszon (TU) Határhasznok összege Csökkenő határhaszon elve Az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb (Gossen I. törvénye) mértékben nő Feláldozott haszon Azon termék utolsó egységének melyről lemondani kényszerülünk Nyert haszon Az így fogyaszthatóvá határhaszna Előnykiegyenlítődés (Gossen II. törvénye) Fogyasztói kosár vált határhaszna, másik termék elve A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora A fogyasztó által megvásárolható valamennyi jószágkombináció, különféle áruk különféle mennyiségei A preferenciarendezés Teljesség követelménye,

reflexivitás követelménye, tranzitivitás követelménye, dominancia elve axiómái Közömbösségi görbe A fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak mértani helye a fogyasztói térben Közömbösségi térkép A közömbösségi görbék együttese, mely kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét Tranzitivitás A közömbösségi görbék nem metszhetik egymást, egy ponton csak egy közömbösségi görbe mehet át Negatív meredekség A dominancia elvéből következik, a fogyasztó mindig azt a kosarat választja, melyben egy jószágból sincs kevesebb, de legalább egyből több van, mint a másikban 7 Konvexitás A fogyasztó preferálja az átlagot a szélsőséggel szemben, valamint a dominancia elvéből következően a közömbösségi görbe konvex, és minél távolabb van az origótól, annál preferáltabb Helyettesítési ráta (RS) Két termék azon aránya, mely mellett a fogyasztó hajlandó

elcserélni az egyik jószágot a másikra Helyettesítési (MRS) határráta Az egyik jószág azon mennyisége, amelyet a fogyasztó hajlandó feláldozni egy másik jószág tetszőlegesen kis egységgel történő növelése céljából, a határhasznok arányát fejezi ki Költségvetési egyenes Költségvetési meredeksége egyenes Optimális jószágkosár Azon jószágkombinációk összessége két jószág terében, melyeket a fogyasztó adott pénzjövedelemből annak teljes elköltésével megvásárolhat, adott piaci árak mellett A két termék árainak arányát tükrözi A racionális választás pontja, ahol a kölségvetési egyenes érinti az általa elérhető legtávolabbi közömbösségi görbét Jövedelem-fogyasztás görbe A fogyasztó optimális választásait képviselő pontok sorozata, növekvő jövedelem és változatlan árak (ICC) esetén Engel-görbe A fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt

fejezi ki változatlan árak mellett Ár-fogyasztás görbe (PCC) Változatlan pénzjövedelem és az egyik termék változatlan ára mellett, ha a másik termék ára növekszik, a költségvetési egyenes elfordul, egyre alacsonyabb hasznosságú jószágkosarak felé mozdul, ezen érintési pontokat összekötő görbe az ár-fogyasztás görbe Extern fogyasztói hatások A többi fogyasztó befolyása az egyéni fogyasztói döntésre Nyáj hatás A fogyasztók általában követik az uralkodó divatot Sznob hatás Olyasmit keres a fogyasztó, melyet mások keveset vagy nem fogyasztanak 8 Veblen hatás Abból indul ki, hogy az ár kifejezi a minőséget, ezért a drágább termék iránt nagyobb a kereslet Keresetrugalmasság (ĺ) Számérték, mely megmutatja, hány százalékkal változik az adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására Árrugalmasság (ĺx,px) Kifejezi, hogy a

jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben, általában negatív szám Kereszt-árrugalmasság Kifejezi, hogy egy termék árváltozása milyen változást idéz elő egy másik termék keresletében Jövedelemrugalmasság Kifejezi, hány százalékkal változik meg egy áru kereslete a fogyasztó jövedelme egy százalékos változásának hatására Rugalmas kereslet Ha az árrugalmasság abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis ha 1 %-os árváltozás 1 %-nál nagyobb keresletváltozást vált ki Rugalmatlan kereslet Ha az árrugalmasság abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis ha 1 %-os árváltozás 1 %-nál kisebb keresletváltozást vált ki Paradox árhatások Ha az ár és a kereslet nem az általánosságban érvényes ellentétes irányba mozog, hanem egyirányba (sznob hatás, spekulációs hatás, Veblen-hatás) Inferior javak (alacsonyabb Alacsonyabb rendű javak, melyek árnövekedése

miatt a háztartás kénytelen csökkenteni egyéb, rendű javak) drágább termékek fogyasztását, hogy helyette is a megemelt árú terméket vásárolja Kínálat árrugalmassága (Es) Adott termék árának 1 %-os változása milyen változást idéz elő annak kínált mennyiségében Üzleti szervezet Üzleti vállalkozás céljából létrejövő struktúra Üzleti vállalkozás Olyan tevékenység, melynek alapvető célja a nyereségszerzés és a fogyasztási igények kielégítése 9 Vállalat A modern gazdaságok gazdasági-szervezeti alapegysége, mely szervezetten, jogilag szabályozott keretek között működik Vállalati stratégia A vállalat hosszú távú céljainak és a célok eléréséhez szükséges eszközöknek az összessége Egyéni vállalat magáncég Társaság Ha valamely vállalkozásra két vagy több személy társul Korlátolt felelősség Csak a bevitt vagyonrésszel felel a tag üzleti bukás estén, magánvagyonával nem

felel (pl. kft, rt) Korlátlan felelősség A társasági vagyonon túl valamennyi tag magánvagyonával is felel üzleti bukás esetén (pl. kkt., bt) Jogi személyiséggel rendel- Önállósított társaság, üzleti partnerei felé önállóan lép fel, a tagok vagyonától és személyétől elkülönült kező társaság Részvénytársaság Vállalati forma, mely az alapításhoz szükséges tőkét részvények kibocsátásával szerzi meg Alaptőke A részvényesek által összeadott vagyontömeg Vagyoni jog Osztalékhoz való jog Tagsági jog A vállalat irányításába való beleszólási jog Törzsrészvény Közönséges részvény, tulajdonosai játszák a meghatározó szerepet, adják össze a törzstőkét, teljeskörű szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésen, befolyásolhatják a társaság működését Elsőbbségi részvény Tulajdonosai az osztalékból való részesedés során élveznek elsőbbséget, osztalékuk biztosabb, szavazati joguk

korlátozott, vagy egyáltalán nincs Ellenőrző pakett Részvények akkora hányada, mely döntő befolyást biztosít a vállalat irányításába Nyomásos piac Vevői piac, a kínálat rendszeresen meghaladja a keresletet, a vevő az úr, az eladók közötti verseny erős Piaci erő A vállalat azon képessége, hogy befolyásolni tudja az árakat és ezen keresztül a profitot 10 Koncentrációs ráta Kifejezi, hogy az adott ágazat össztermeléséből vagy forgalmából milyen százalékban részesednek a legnagyobb cégek Herfindahl index Az adott ágazatban működő összes vállalat piaci részarányának négyzetre emelése és ezek összegzése, a monopolhelyzet kialakulását célzó állami beavatkozás megalapozására használatos Lerner index A piaci erőt a vállalat terméke keresletének rugalmasságával hozza összefüggésbe Monopolista verseny A piacon sok vállalat állít elő azonos rendeltetésű, de külső megjelenésében és

minőségében eltérő termékeket Mikroökonómiai időtáv A gazdasági/piaci változásokra, impulzusokra való reagálás módja és időigénye alapján határolható be, az inputok megváltoztathatóságától függ Piaci időtáv Az az idő mely alatt a termelő nem képes egyetlen inputját sem megváltoztatni, ekkor a kereslet változása a piaci ár változásához vezet Termelési függvény Olyan technikai összefüggés, mely az egyes specifikus termelésitényező-kombinációk által előállítható maximális kibocsátási mennyiséget adja meg, a technikai fejlettség adott állapota mellett Határtermék (MP) Megmutatja, milyen mértékben változik az össztermelés az adott termelési tényező újabb és újabb egységének felhasználása eredményeként Össztermék (TP) Határtermékek összessége Munka határterméke (MPL) Megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált munka mennyisége egységnyivel nő Tőke határterméke

(MPK) Megmutatja, hogyan változik az össztermelés, ha a felhasznált tőke mennyisége egységnyivel nő Átlagtermék (AP) Megmutatja, hogy egységnyi munkára átlagosan mennyi termék jut Csökkenő hozadék elve Egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása, változatlan feltételek mellett, csökkenő határterméket eredményez Egyenlőtermék görbe (isoquant) A tőke és a munka azon kombinációit ábrázolja, melyek ugyanakkora kibocsátáshoz szükségesek 11 Isoquant térkép Adott termelési függvényt reprezentáló isoquant görbék összessége Technikai helyettesítés Megmutatja, hogy ha egy egséggel csökkentjük az egyik termelési tényezőt, mennyivel kell növelni a határrátája (MRTS) másikat ahhoz, hogy a kibocsátás ne változzon Egyenlőköltség egyenes (isocost) Minden pontja azonos összköltséget reprezentál, vagyis két inputtényező milyen kombinációi vásárolhatók meg adott összegből

Költség A ráfordítások pénzben kifejezett értéke Árbevétel Az eladott termékek mennyiségének és árának szorzata Nyereség Ha az árbevétel meghaladja a költséget Veszteség Ha a költség haladja meg az árbevételt Számviteli költség Vizsgált évben felmerült és számviteli rendszerben nyilvántartott költség Folyó költség Adott időszakban felmerült termelési ráfordítások értéke, melyek a termék eladásával meg is térültek Gazdasági költség Magában foglalja a termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzbeli értékét, így a számviteli költség mellett az alternatív költségeket is Alternatív költség Haszonáldozat, elveszett hozam, melyről a vállalkozás érdekében le kell mondani (pl. kamat, saját vállalkozói munkabér) Explicit költség Kifejezett költség, adott időszak folyamán a termeléssel kapcsolatban felmerültek, és számlákon, pénzügyi átutalásokon, kifizetésekben

kifejezett formában megjelennek Implicit költség Az alternatív költség azon része, mely pénzkifizetés formájában nem jelenik meg, de tényleges ráfordítás, így gazdasági döntéseknél figyelembe kell venni (pl. saját munka- és tőkeráfordítás) Fix költség (FC) Állandó költség, melyet akkor is fizetni kell, ha nincs kibocsátás (pl. kamat, amortizáció, bérleti díj) Változó költség (VC) A kibocsátás mennyiségével változik (pl. anyag- és energiaköltség, munkabér) 12 Bruttó profit Árbevétel mínusz folyó költség Számviteli profit Árbevétel mínusz számviteli költség Normál profit Alternatív költség, amennyiben megtérül Teljes költség (AC) Fix költség és változó költség összege Átlagos összköltség (ATC) Termékegységre jutó teljes költség, az össze költség és a termelés hányadosa Átlagos fix költség (AFC) Termékegységre jutó fix költség, az összes fix költség és a

termelés hányadosa változó költség Termékegységre jutó változó költség, az összes változó költség és a termelés hányadosa Határköltség (MC) Egységnyi kibocsátásra jutó költségnövekmény, költségváltozás, melyet egységnyi pótlólagos termékkibocsátás okoz Határbevétel (MR) Megmutatja, hogyan változik az összes bevétel, ha eggyel több terméket adunk el Átlagbevétel (AR) Az árbevétel és az eladott mennyiség hányadosa Fedezeti pont Amikor minden költség (az összes gazdasági költség, benne az alternatív költség is) megtérül, a cég normál profitot realizál, vagyis az ár a határköltség függvényt ott metszi, ahol az átlag összköltség minimuma van Üzembezárási pont Ekkor a tevékenységet abba kell hagyni, vagyis az ár a határköltséget abban a pontban metszi, ahol az átlag változó költség minimuma van Átlagos (AVC) Veszteség zóna Hosszú függvény minimalizálási Az átlagköltség

minimuma és az átlagos változó költség minimuma közé eső ár esetén a vállalat rövid távon a termelés folytatásával veszteségét csökkenteni tudja, ekkor az alternatív költségek egy része megtérül, tehát valamilyen mértékű normál profit realizálódik távú költség- A különböző tőkebefektetési szintekhez tartozó rövid távú átlagköltség függvények minimum pontjait összekötő ún. burkoló görbe, mely alulról lezárja az összes átlagköltség függvényt 13 Az elmaradt kibocsátást méri azon az áron, melyet az emberek hajlandók lettek volna fizetni ennek a kieső outputnak a megtermeléséért Holtteher veszteség Minimális (MES) hatékony méret Nagysága a kibocsátás azon szintje, mely a kereslet nagyságához viszonyítva minimalizálja az átlagos költséget Árdiszkrimináció A termékek különböző egységeinek különböző árakon történő eladása Cournot-egyensúlyi helyzet Ha mindegyik vállalat a

másik vállalat kibocsátási szintjét adottként feltételezve maximalizálja profitját, továbbá ezek a várakozások az egyensúlyban be is igazolódnak: mindegyik vállalat optimális kibocsátási döntése az a kibocsátás, amit a másik vállalat elvár tőle Termelési tényezők Termék előállításához felhasznált termelési erőforrások (inputok) Elsődleges tényezők Alapvetően nem gazdasági okból keletkeznek, tényleges felhasználásuk mértéke azonban gazdasági folyamatokban határozódik meg, kínálatuk felső határa korlátokba ütközik, rugalmatlan (pl. természeti erőforrások, munka) Tőketényezők Korábbi termelési folyamat eredményei, hosszabb távon felhalmozhatók, kínálatuk igazodhat a mennyiségi és összetételi gazdasági igényekhez Származékos kereslet Termelési tényezők kereslete, a vállalat azért és annyiban keres egy adott erőforrást, mert a vásárlók meg kívánják venni a közreműködésével

előállított terméket olyan áron, ami hosszú távon a termelési tényezőre fordított összegen felül legalább normálprofitot biztosít Termelési tényező költsége (MFC) különböző határ- Megegyezik azzal az árral, amin a pótlólagos egysége beszerezhető Termelési tényező határter- Ha a piac kompetitív, az ár mékének piaci értéke (VMPF) határtermékének értékével egyenlő a tényező Együttes kereslet A termelési tényezők együttes alkalmazása (valamennyi munka valamennyi tőkével kombinált alkalmazása) Munkapiac Termelési tényezők egyik részpiaca 14 Egyéni munkakínálat Kiindulópontja az egyén célja, szükségletei és azok kielégítésének lehetősége Nominálbér pénzbér Reálbér A pénzbér vásárlóereje Reálbér index Reálbér változását mutatja, nominálbér index / fogyasztói árindex Helyettesítési hatás A magasabb bér csábítása a szabadidő munkával való helyettesítésére

Jövedelemhatás A magasabb jövedelem fokozottabb igényeket támaszt a szabadidő, élet élvezetére Munka határterméke Határtermelékenység, adott gazdasági egységben, minden egyebet változatlannak tekintve, a pótlólagosan felhasznált egységnyi munka mekkora termelésnövekedést produkál Egyéni munkakereslet Egy-egy vállalkozómunka eredményét, a munkának végső javak előállításában megvalósuló határtermékét tükrözi Kompenzációs bérkülönbségek Azok a bérkülönbségek, melyek nem a munka termelékenységéhez, hanem a munka jellegéhez kapcsolódó alacsony vagy magas munkakínálathoz kötődnek Munkapiaci egyensúly Ha nem mutatkozik tendencia a bérkülönbségek bővülésére vagy szűkülésére, ilyenkor feltételezhető, hogy az egyes munkakategóriák összkereslete megegyezik kínálatukkal Reáltőke Termeléshez szükséges anyagok, eszközök Nomináltőke Kölcsöntőke, pénz vagy értékpapír Pénzpiac Egy

évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca Tőkepiac Hosszabb lejáratú, tőkeátcsoportosítás Pénzügyi piacok Pénzpiac és tőkepiac (értékpapírpiac) Értékpapírpiac Értékpapírok adás-vétele, része a pénztőkepiacnak is, de tőlük függetlenül is létezik gépek, vagy berendezések, lejárat nélküli és 15 Kamat A kölcsönadott pénz, tőke használati díja Kamatláb A kölcsöntőke kamata a kölcsöntőke összegének százalékában kifejezve, egy év futamidőre számítva Reálkamatláb Nominálkamatláb - inflációs ráta Inflációs ráta Árszínvonal átlagos emelkedési üteme Értékpapír Valamilyen vagyoni forgalomképes okirat Saját váltó A kiállító kötelezettséget vállal arra, hogy a váltó lejártakor kifizeti annak értékét Idegen váltó Másik személy felszólítása a váltó értékének kifizetésére jogot megtestesítő, Váltó leszámítolás (diszkon- A váltó tulajdonosa annak

lejárta előtt bankban, kamat felszámításával készpénzre váltja azt tálás) Állampapírok Állam adósságát megtestesítő értékpapír Államkötvény A költségvetés tartós hiányát fedezi, hosszúlejáratú, nagy címletekben forgalomba kerülő értékpapír Kincstárjegy Rövid lejáratú, a lakosság számára kisebb címletekben is megjelenő, forgatható értékpapír Kötvény Hitelviszonyt megtestesítő, általában kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír Záloglevél A pénzintézet a jelzálogkölcsön kibocsátásával egyidőben, az ahhoz szükséges forrás megszerzésére záloglevelet bocsát ki, mely fix kamatozású, forgalomképes, tőzsdén is forgalmazható értékpapír Részvény Tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír Névérték Az értékpapíron feltüntetett érték Kibocsátási érték Az első tulajdonos ezen az áron jut az értékpapírhoz, lehet a névértékkel megegyező, annál

kisebb vagy nagyobb érték is (részvénynél nem lehet névérték alatt) fix 16 Árfolyam Adott pillanatban az értékpapír kereslete-kínálata hatására alakuló ár, a névérték százalékában (kötvény) vagy összegszerűen (részvény) Tőke megkettőződése Részvény kibocsátásával létrejövő reáltőke (társasági vagyon) és fiktív tőke (pénztőke, értékpapír formában) Osztalék A részvény hozama, a részvény névértékének arányában való részesedés a vállalkozás éves tiszta nyereségéből Árfolyamnyereség A részvény eladása révén keletkezett nyereség Bemutatóra szóló részvény Alaptípus, szabadon átruházható Névre szóló részvény Korlátozott forgalomképességú, zottan átruházható Elsőbbségi részvény Tulajdonosai osztalékrészesedés során elsőbbséget élveznek, osztalékuk biztosabb, de kisebb mértékű, szavazati joguk ellenben korlátozott vagy nincs Közönséges részvény

Alaptípus, tulajdonosai játszanak meghatározó szerepet a vállalat irányításában, összeadják a törzstőkét, teljes körű szavazati joggal rendelkeznek, befolyásolják a társaság működését Dolgozói részvény A társaság dolgozói által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető, névre szóló, csak dolgozói körben forgalmazható Elsődleges piac Az értékpapír első forgalomba kerülése, kibocsátása Másodlagos piac A már kibocsátott értékpapírok piaca Értéktőzsde Koncentrált értékpapírpiac Azonnali (prompt) ügylet A fizetés és a szállítás a szerződéskötéskor azonnal esedékes Határidős (termin) ügylet A szerződés teljesítése későbbi, fix időpontban történik, az ellenértéket a vevő a kötés napján, jegyzett árfolyamon kiegyenlíti Spekulációs ügylet Árfolyamkockázat reményében Hausse ügylet Spekuláció, értékpapír emelkedésre számítva vállalása csak szabályo-

nyereségszerzés vásárlása árfolyam 17 Baisse ügylet Spekuláció, értékpapír csökkenésre számítva Jelenérték (PV) Egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve Jövőérték (FV) Kamatos kamattal számított pénzösszeg Diszkontálás Jelenérték kiszámítása Nettó jelenérték Befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés pénzráfordításának különbsége Külső kamatláb Piaci kamatláb Belső kamatláb Tőkebefektetés %-os haszna Vagyonértékelés Egy cég vagyonértékének megállapítása Földpiac A föld, mint termelési tényező kereslete, kínálata Járadék Valamely hozadéka Különbözeti járadék A föld minőségi különbségén alapul állandó eladása kínálatú árfolyam termelési tényező I. számú különbözeti járadék Minőségi hozadék, a földnek a talajból és éghajlati adottságából származó nagyobb

termőképességéből származó többlet jövedelem járadék, a föld belterjesebb Intenzitási járadék (II. számú Belterjességi műveléséből, jobb technika alkalmazásából különbözeti járadék) származó többlet jövedelem Helyzeti járadék A földterület különösen származó többlet jövedelem Abszolút járadék Oka, hogy a föld korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, nem szaporítható, ezért tulajdonosát sajátos monopolhelyzetbe hozza Termőföld ára A földjáradék tőkésített értéke határozza meg Vállalkozói jövedelem A vállalkozó különbsége Vállalkozói nyereség (gazdasági profit) A vállalkozó bevétele és a teljes gazdasági költség különbsége bevétele és előnyös a folyó fekvéséből költségek 18 A jövedelmek funkcionális A termelési tényezők árát azok határtermék-értéke határozza meg, így az össztermékből való elosztása részesedésük is határtermék arányaikat

tükrözi. Allokációs hatékonyság A termelési tényezők olyan elosztása, mely garantálja legnagyobb kibocsátás mellett a jólét elérhető maximumát Paréto optimum Termelési elosztása Piaci elégtelenségek Ha a tisztán piaci mechanizmusok által eredményezett Pareto-hatékony allokáció nem felel meg a társadalmilag optimálisnak tekintett erőforrás felhasználásnak (tökéletlenség, túlcsordulás) Egyéni határköltség (MPC) A termelő egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének előállítása miatt felmerülő költsége Egyéni határhaszon (MPB) A fogyasztó egy termék vagy szolgáltatás pótlólagos egységének elfogyasztásával járó hasznosság változása tényezők és javak Pareto-hatékony Társadalmi (MSC) termék vagy szolgáltatás pótlólagos határköltség Egy egységének előállítása miatt felmerülő összes többlet költség, mely az egyéni határköltség megnövelve azokkal a költségekkel,

amiket valamely, a termeléstől független, kívülálló személy visel Társadalmi (MSB) termék vagy szolgáltatás pótlólagos határhaszon Egy egységének elfogyasztásával járó összes hasznosságváltozás, mely az egyéni határhaszon megnövelve azokkal a hasznosságváltozásokkal, melyet a fogyasztástól független, kívülálló személynél jelentkezik Externális hatás Külső gazdasági hatás, ha egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét Magánjavak Az ún. piaci javak és szolgáltatások Közjavak Egy kisebb-nagyobb csoport tagjainak egyéni igényeit egyidejűleg, illetve közös szolgáltatás formájában elégítik ki 19 Vegyesjavak Bizonyos jegyeik alapján a magánjavakhoz, más jegyeik alapján a közjavakhoz hasonlítanak A fogoly dilemmája A közjavak elégtelen piaci kínálata és oszthatatlansága miatt ki biztosítsa a közjavakat, ki döntsön azok

felhasználásának mértékéről Termelési externáliák Ha egy vállalat termelési lehetőségeire befolyást gyakorolnak egy másik termelő vagy fogyasztó döntései Ha a fogyasztási tevékenység következtében alakul ki külső gazdasági hatás, minősítése gyakran szubjektív Fogyasztói externáliák Negatív externália Az externáliák forrásaként tekintett tevékenység pótlólagos költségeket ró az externhatás kárvallottjára Pozitív externália Az externália forrásaként tekintett szolgáltatás megvalósulása pótlólagos hasznosságot juttat az externhatás kedvezményezett szereplőjének Coase-elmélet A tulajdonjogok egyértelmű tisztázásával, kiterjesztésével és társadalmi elfogadtatásával az externáliák és az ebből adódó problémák kormányzati beavatkozás nélkül megszüntethetők Externáliák internalizálása Külső gazdasági hatások belsővé tétele