Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » Makróökonómia Jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2019, 26 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:58

Feltöltve:2019. június 15.

Méret:5 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Martin Suha 2020. május 13.
  Nagyon jó!

Tartalmi kivonat

Makróökonómia Jegyzet A nemzetgazdaság szereplői: Háztartások: 1-2-3 vagy több fős háztartás, összes fogyasztás, fő funkció: Fogyasztás jele C Munka jele: W Megtakarít jele: S (Safe) Adót fizet T (Tax) Vállalati szféra árutermelő gazdasági egységek összessége, összes vállalat (egy személyes és nagyvállalatok) Erőforrásokat alakít át szolgáltatásokat profit termelés reményében. Itt dől el a gazdaság teljesítménye jele: Y = makró jövedelem Megtakarít is és adót is fizet. TH TS TW Magánszféra: Háztartás és Vállalati szféra Állam: mindazon központi helyi hatalmi szervezetek Központi: országgyűlés, kormány, központi bürokrácia, Magyar Nemzeti Bank Helyi: iskolás, közoktatás, egészségügy = mindazon gazdasági szervezetek, amelyeket az állam működtet. Redisztribúció: (disztribúció= elosztás) újra elosztása a jövedelmeknek, adó = T, ezt az adót bevonja a költségvetésbe ( kormányzati befektetés: G) G =

közfogyasztás finanszírozása a vállalati szférától és Beruházás= infrastuktúrális Transzfer= egyoldalú jövedelem, nagy jövedelemkülönbségeket, amelyek a piac okoz, csökkentse (anyasági segély, Gyes, Gyed= pénzbeli juttatások) Transzfer és az adó két ellentétes jövedelem áramlat. Mindkettő egyoldalú jövedelemáramlás Külföld (A nemzetközi gazdasági kapcsolatok sajátosságai megkövetelik, hogy az exportról és az importról beszéljünk.) Minden olyan szervezet, amely nem épült be szervesen, Export=X (árukivitelt) Import= (behozatal) Hazai vállalat szempontjából értelmezzük! Gazdasági folyamatok két oldalúak: Reálfolyamat - jövedelem vagy értékfolyamat Kávét rendelünk - megvette a kávét meg a kávéfőzőt, kifizetem, neki bevétel, nekem költség Mikro- Makró pl.: Háztartás: mennyi jövedelmet költött el NEM mennyit vett, ezt nézzük makróban Alapfogalmak: első-kilóg: Kibocsátás: reál oldalról közelíti meg,

jele:Q (mennyiség), adott gazdaságban, adott időszakban (általában egy év) megtermelt termékek és szolgáltatások összevont halmaza vagy összesége. Hülye példa: Alföld síkság, odahordunk mindent amit megtermeltünk.bazi nagy hegy, amit egy év alatt termeltünk=ez a kibocsájtás.) Heterogén halmaz: nehéz kezelni / nézzük meg mennyi az értéke=makrójövedelem= realizált kibocsájtás Y = ∑ �� ∗ �� Makrójövedelmet kapunk mennyit termeltünk-milyen árakon számoltunk Y lehet: Nominál Y- névleges jövedelem, folyóáras számbavétel (minden évben az adott/aktuális árral számolok)emelkednek az árak, benne van ennek a hatása, nem alkalmas a reál teljesítmény mérésére. Reál Y - kiszűrőm az ár változás hatásait, bázis áras vagy változatlan áras számbavétel, kiválasztok egy évet (ez a bázis év) és ezzel számolok több éven keresztül (ha Y nő akkor a reál teljesítmény nő) vagy: Deflálás: kiszámolom a

nominális jövedelmet, korrigálom az ár indexel. Fogyasztás=C szükségletek kielégítésére alkalmas termékek és szolgáltatások vásárlására fordított jövedelem (valamire mennyi jövedelmet fordított) Megtakarítás=S el nem költött jövedelem, felhalmozás alapja Készlet felhalmozása=energia, gáz, olaj tárolás, élelmiszer tartalékok. Tőke felhalmozása=elvezet bennünket a beruházáshoz Beruházás=I (Invest), a beruhzás=a tőke állomány pótlására és bővítésére fordított jövedelem, kétféle szempont: Bruttó=pótlás és bővítésre, Nettó=csak bővítés Pótlás: két gépet kiveszek, és két gépet veszek, két gépet kiveszek és ötöt veszek akkor a 2 a bővítés Árszínvonal=P (Preis), átlagár a makró gazdaságban, mennyibe kerül az átlagtermék (átlagtermék nincs) Termékárak termékmennyiségekkel súlyozott számtani átlaga. Nem az abszolút érték érdekel, �1−�0 növekedés, mennyivel nőtt az ár. Ez a

változás érdekel minket P1=tárgy időszak P0 Bázis �0 Pénz vásárló ereje = 1 � , árszínvonal reciproka, árszínvonal mellett mennyi terméket tudok venni 1 egységnyi pénzért Makrójövedelem áramlás vagy makró körforgás: Tulajdonképpen egy olyan összefüggés rendszer amire mindig vissza fogunk utalni. Makró szereplők közötti jövedelem áramlás. Ez tulajdonképpen, számviteli alapelvekre épül, kettős könyvvitel elveit alkalmazza, zárt rendszert modellezünk, jövedelmek csak egyes szereplők között cirkulál. Többféle módszer: Folyótétel számlarendszer: akasztófa, bal oldal háztartás=beáramló jövedelmek ( jövedelem forrás), jobb oldalon a kiáramló jövedelmek ( jövedelem felhasználások), könyvvitel alapelvei szerint, a két oldalnak meg kell egyeznie. Ami kiegyenlíti az a megtakarítás (1000 egységnyi jövedelem, elkölt 800at, megtakarítás az 200=egyensúly) (1000 egységnyi jövedelem, 1200-at költ el, 200 al

többet költ, SH=-200, hitelt kell felvenni, kölcsönt kell kérni) (1000 et kapott 1000-et elköltött, SH=0) 4 szereplős makrómodell folyótétel számlarendszere: 6 folyótétel, 6 számla, 4 szereplő: háztartás, vállalat, állam meg a külföldnek van egy számlája, 2 segédszereplő, 1 tőkepiac TP(egyetlenegy bank, mindenki odateszi a megtakarítást, ebből ad a mínuszosoknak)= közvetíti a megtakarításokat a felhasználók felé, 1 árupiac (lenne egy kereskedő, mindenki aki bármit termel , ehhez e kereskedőhöz viszi oda az árut, mindenki tőle vásáról) Termékeket és szolgáltatásokat közvetíti a felhasználok felé) 6 akasztófa: Háztartás=C+SH+Th = W+TRh Vállalat=V+Sv+Tv = Y + TRv Állam=Trh+TRv+G+Sá = Th+Tv Tőkepiac=I=S Árupiac Y+Im=C+G+I+X Külföld=X+Sk=IM IS= Tőkepiaci egyensúly állam a külföld és az árupiac Állam: modellezi az állami költségvetést Költségvetés :az állam, a bevételek és kiadások mérlegszerű

szembeállítása, törvényi erővel bír, országgyűlés szavazza meg, következős évi (zártszámadási törvény: előző évi), vannak egyenlegei: G+Tr<Th+Tv, többet szedett be, mint amit elköltött=Szufficit=az állam megtakarítása pozitiv, nagyobb mint 0 G + Tr> Th + Tv= az állam többet költ mint a bevétele, Defficites a költségvetése az államnak, az Sá<0, finanszírozás hitelfelvétel, kötvény kibocsájtás (Hitelezői jogviszonyt jelent) vagy külföldről hitel / Magánszemély, bankok, közt.jegybanktól Vegyesgazdaság Makró elolvasni!! G+Tr=Th + Tv = egyensúly Sá=0 Külföld : folyótétel számla: Export és Import= külkereskedelmi mérleg: éves export és importot állítja mérleg szerűen szembe egymással. Egészen nagy mérleg, nemzetközi fizetési mérleg I folyófizetési mérleg, külkereskedelmi mérleg és szolgáltatások. Egyenlegei: X>IM meghaladja az export az importot= aktív a külker mérleg, azt jelenti, hogy az

Sk<0, ilyenkor mi hitelezünk a külföldnek. X<IM ekkor passzív a külker mérleg, Sk>0, külföld hitelez nekünk X=IM egyensúly, Sk=0 Tartósan aktív: Infláció, árszínvonal növekedés Tartósan passzív: adósságválság (legjobb ha egyszer aktív egyszer passzív) Árupiac: Beáramló: C+G+I+X Kiáramló: Y+IM Kereslet = kereslet, kik lépnek fel kereslettel, háztartás, vállalat Kínálat = honnan származik (külföld vagy hazai) Y+Im=C+I+G+X / -Im Y=C+I+G+X-Im ez a makró jövedelem alapegyenlete, 4 szereplős alapegyenlet esetén! (nyitott gazdaság, külkereskedelem szerepe) X-Im = külker mérleg egyenlete, ha pozitív növeli, ha negatív akkor csökkent Minden ország erre törekszik, hogy az Y nőjön, GDP nő Makró mutató számrendszer makró gazdaság teljesítményének a mérésére koncentrál. Hosszú időkre nyúl vissza, 1933-ig két rendszer volt, a volt szoci rendszereké, és a nyugati országoké és Amerika. A volt KGST

országoké, csak a munka hoz létre értéket. Tőkés országoké: minden olyan tevékenység, ami tőkéhez juttatja. 1993 óta van egységes rendszer, SNA = System of National Accounts módosított változata. ENSZ is támogatja ezt használjuk. SNA rendszert tanulunk: statisztikai alapelvekre épül (KSH) Hazai és nemzeti típusú mutatók: Hazai típusú: olyan mutatók, amelyek az adott ország területén belüli teljesítményt méri, területi alapon mér, hazai-Domestic, középső betűje D (GDP,NDP) Nemzeti típusú: hazaiból kiindulunk, állampolgársági, nemzeti alapon mér. Magyarok összesége, mindegy hol.+ Hazai Gazdasági alanyok Külföldön szerzett Tőke és munka jövedelme – Külföldi gazdasági alanyok hazánkban szerzett Tőke és Munka jövedelme.  N-national, középső betűje N Meg kell különböztetni Bruttó, félNettó és Nettó jellegű mutatókat. 1. Bruttó kibocsájtás = GO=Gross Output, bruttó kibocsájtás: adott ország területén,

adott időszak alatt megtermelt termékek és szolgáltatások összevont értéke. (nem mutat rendesen, többet, HALMOZÓDÁST mutat) Összes bruttó kibocsájtás Halmozódás: bizonyos értékrészek többször kerülnek beszámolásra. Térbeli halmozódás: az anyag felhasználás okozza (ha minden vállalat benyújtja a saját bruttó teljesítményét, alapanyagot gyárt, a másik ezt megveszi és beépíti és így belekerül az ő termékének az értékében, ha ő azt tovább adja, ahány vállalaton végig megy, annyiszor lesz beszámítva.) Ki lehet vonni a GO-ból az éves anyag felhasználást, GO-anyagfelh = GDP = a végső felhasználásra alkalmas termékek és szolgáltatások értéke! a bruttó hazai termék és fél nettó kategória. Időbeli halmozódás: oka az Amortizáció: értékcsökkenési leírás, befektetett tárgyi eszközök fizikai és erkölcsi javulásának pénzben kifejezett értéke = költségként számoljuk el GDP - időbeli

halmozódás = NDP= nettó hazai termék: Adott időszak alatt (1év), eleven emberi munkával előállított új értékek összege. Ebben már nincs halmozódás Magyar gazdaságban, eleven emberi munkával mennyi értéket hoztak létre. Táblázat: GO (– anyagfelhalmazódás „Termelő fogyasztás” GDP) Megtermelt Félnettó GDP (bruttó hazai Termék) Nettó NDP (Nettó hazai termék) Típus Hazai (Területi alapon mérnek) (- Amortizáció NDP) Elsődleges elosztás utáni jövedelem (+hazai külföldön, – külföldi itthon „Tényező jöv. egyenlegét” GNI) (+hazai külföldön, – külföldi itthon „Tényező jöv. egyenlegét” NNI) GNI (bruttó nemzeti jövedelem) NNI (nettó nemzeti jövedelem) (+hazai külföldön, – külföldi itthon) (– Amortizáció NNI) Elkölthető, rendelkezésre álló jövedelem Nemzeti (+ beáramló Transzferek, - Kiáramló Transzferek „egyoldalú jöv. áramlást” GNDI) (+ beáramló

Transzferek, - Kiáramló Transzferek „egyoldalú jöv. áramlás” NNDI) (még mindig módosíthatja a TR, - TR  rendelkezésre álló jövedelem) GNDI (rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem) NNDI (rendelkezésre álló nettó nemzeti jövedelem) Rendelkezésre álló jövedelem D=disponibilis, Rendelkezésre álló (– Amortizáció NNDI) Pénzügy kétszíntű bankrendszer pénz multiplikátor klasszikus-modern-bankrendszer Könyvben benne van! 1. Árupiac felépítése és egyensúlyi jövedelem 3 makro piacunk van, áru-, pénz- és munkapiac, ez a három piac határozza meg a gazdaság működését! Kereslet és kínálat, potenciás eladók és vevők piaca folyótételszámla rendszere: 2 szereplős : Háztartás és Vállalat (Segéd : Tőkepiac és Árupiac) Egyensúly feltétele akkor, ha a Kereslet és kínálat megegyezik egymással Su=Yd=Y -> C+I=C+Sh I=Sh Beruházás = Megtakarítás  Egyensúly Árupiaci kereslet: �� =C+I

Keynes, John Maynard /1883-1946  ő modelljét tanuljuk, ő választotta szét a mikrot, makrot: Fogyasztási függvény:�(�) = �� + � ∗ � Autonóm fogyasztás: 0 jövedelemmel mennyit költene, jövedelemtől független fogyasztási szint C kalap: fogyasztási határhajlandóság, megmutatja, hogy mennyivel változik a fogyasztás, ha egy egységgel változik a jövedelem. ̌= ��������á�� ���á��������ó�á� ∶ � �� (��������á� �á����á��) �� (�ö������� �á����á��) C kalap: 1 és 0 közé esik Fogyasztási Függvény: Minél gazdagabb egy ország, annál kevesebben költik el a többlet jövedelmet. �̌ csökken ahogy nő a jövedelem. �̌ és �̌ mindig egy. �(�) meredekségét a �̌ adja. ̌) ∗ � Megtakarítási függvény: �(�) = −�� + (� − � Autonóm megtakarítás: jövedelemtől független

megtakarítás ̌ Δ� (��������í�á� �á����á��) �̅ = Δ� (�ö������� �á����á��) C(y)+S(y) = 1 (vagy elköltöm vagy megtakarítom, komplementer fv.-ek) Árupiaci kereslet: �� =C+I �(�) = �0 + � ∗ � Δ� �̌ = Δ� I ? ez hiányik még a képletből Beruházás 2 dologtól függ : i = kamatláb és e = várakozási ráta, belső kamatláb belső kamatlábnak nagyobbnak kell lenni, mint az i, ekkor éri meg beruházni! Nem függ a jövedelem szinttől Beruházási függvény : ha adott a várakozás, konstans, akkor csak a i a kamatláb a kérdés, beruházási kereslet a kamatláb fv.-ben : �����á�á�� �ü���é��: �� = �� − � ∗ � Beruházási kereslet a kamatláb függvényében (Esszé lehet) �� =Autonóm beruházás, kamatlábtól független beruházási szint, a beruházási kereslet 0 kamatlábnál a=beruházás

kamatérzékenysége=hány egységgel változik a beruházás, ha a piaci kamatláb 1%-al változik. i= piaci kamatláb. HA a kamatláb csökken többet fektetünk be, ha nő az i akkor csökken az Ii, függvényen belül mozgok. HA az e / várakozási idő csökken, akkor csökken az Ii és az i, adott e mellett, Ha nő akkor nő az Ii adott kamatláb mellett itt Függvény transzformáció történik. Árupiaci kereslet: �� =C+I �� = �� + � ∗ � + �� − � ∗ � Árupiac két tényezőtől függ : megtermelt jövedelem (GDP) és a kamatláb (i) 2. Ha a nő a jövedelem Y, nő az árupiaci kereslet Yd 3. Ha csökken a jövedelem, csökken az árupiaci kereslet 4. Ha a kamatláb nő, csökken az árupiaci kereslet 5. Ha a kamatláb csökken, nő az árupiaci kereslet Árupiaci Egyensúly Yd = Y  Kereslet = Kínálat Megtermelt és elkölteni szándékozott jövedelem. Egyensúlyi jövedelem, kereslet=kínálat Kereslet a meghatározó, kínálat

gyorsan és rugalmasan reagál erre. Ha ez nem lehetséges, akkor az államnak kell belépni, pótlólagos keresletet kell keresni G. Kereslet orientált elmélet. Az IS görbe: Minden pontja olyan jövedelem és kamatláb kombinációt jelöl amely mellett az árupiacon egyensúly van. IS grafikus levezetése (Esszé lehet) IS függvény általános egyenlete: �� = � �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) Kétszereplős modell esetén kifejezi az árupiaci egyensúlyi jövedelmet a kamatláb függvényében. Milyen jövedelemnél áll be a Kereslet=Kínálat. � �−� = ����á�� ���������á��� Azt mutatja meg, hogy mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem, ha a kereslet valamely autonóm elme egy egységgel változik. 3 autonóm keresleti elem van Δ�� Δ�� ΔG Első nagy rész vége! Ismétlés: 3 piacot különböztetünk meg : Árupiac, Pénzpiac, Munkapiac Árupiacon 2 szereplős modell esetén a

kereslet: fogyasztási kereslet (háztartás)+ beruházási kereslet (vállalati szféra) Tőkeállomány pótlása: elhasznált eszközök pótlása  pótló Beruházás, bruttó beruházás Bővítő beruházás: többet vesznek, nettó beruházás Árupiaci kereslet: �� =C+I Fogyasztási függvény: Beruházási függvény kamatláb függvényében: �(�) = �� + � ∗ � �� = �� − � ∗ � Összevonva  IS egyenlete két szereplős modell esetén: Yd=Y  �� egyensúlyi jövedelem: �� = �� + � ∗ � + �� − � ∗ � IS függvény általános egyenlete: �� = � �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) IS (I beruházok annyit, amennyit S nem költöttem el), minden pontja olyan jövedelem és kamatláb kombinációt jelöl, amely mellett az Árupiacon egyensúly van, Alatta túlkereslet, ha felette túlkínálat van. � �−� = ����á�� ���������á���  Azt mutatja

meg, hogy mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem, ha a kereslet valamely autonóm elme egy egységgel változik. 3 autonóm keresleti elem van: C, I, G ��� = ��� ��� �G minél nagyobb a � annál nagyobb a multiplikátor. 2. Pénzpiac � �� = �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) IS függvény általános egyenlete: A kamatláb � ∗ � a pénzpiacon határozódig meg MD (Pénz kereslet) MS (Pénz kínálat)  ez a kettő találkozik egymással, a pénzpiacon a pénz az áru, az ára pedig a kamatláb  azt fejezi ki, hogy a gazdasági szereplőknek mennyi pénzre van szüksége különböző célokra 3 pénztartási motívum 1. Tranzakciós : mennyi pénzre van szüksége a gazdasági szereplőknek áruk és szolgáltatások vásárlására ��(�)= � ∗ � �=pénztartási hányad: reál jövedelem mekkora hányadát akarják pénzben tartani Fischer féle forgalmi egyenlet: mennyiségi pénzelmélet egyenlete,

mennyi pénzre van szükség a forgalom javításához. MV= � ∗ � P = Áruk ára, Y = reál jövedelem / M = pénz mennyisége, V = forgási sebesség P*Y áruk mennyisége áruk ára = Piacon lévő áruk Ár összege Pénzforgási sebesség: egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát, V minél nagyobb annál kevesebb pénzre van szükség ugyanannyi áru megvásárlásához. MV= � ∗ � /:V � M= ∗ � ∗ � / :P � � = �∗� � Tranzakciós: ��(�)= � ∗ � � � =� HA Y nő, L1 Nő, ha csökken akkor csökken. 2. Óvatossági : mennyi pénzre van szüksége a gazdasági szereplőknek váratlan események bekövetkeztére. �� �=(�, �) ha i nő  Mdo csökken ha i csökken  Mdo növekedik ha a jövedelem Y emelkedik  Mdo növekedik ha a Y csökken  Mdo csökken 3. Spekulációs v vagyontartási pénzkereslet: mennyi pénzre van szüksége a gazdasági szereplőknek ahhoz, hogy pénzben tartsák a

vagyonukat. ��(�)=��− � ∗ � �� =autonóm(független) spekulációs pénzkereslet h=spekulációs pénzkereslet kamatérzékenysége, mennyivel változik a spekulációs pénzkereslet, ha a kamatláb egy %-al változik. i=kamatláb Kötvény: hosszú távú fix kamatozású állami értékpapír �� = �(�)� + �(�)� ) Pénzkereslet = Tranzakciós + Spekulációs Pénzkínálat MS MS  Nominális Pénzkínálat összegszerűen, számszerűen mennyi pénz áll a gazdasági szereplők rendelkezésére Szabályozza Jegybank KJB központi  MNB � �� = �� ∗ � = �� ∗ monetáris bázis, jegybank pénz,amennyit kibocsájt � m = pénz multiplikátor MS  reál �� � a forgalomban lévő pénz mennyiségből mennyi szolgáltatás és áru kaphato � �� ∗ � Expanzív: jegybank növelni akarja, MS nőjön Restriktív: MS csökkentése Pénzpiaci Egyensúly Pénz kereslet = Pénz kínálat MS = MD

(ℎ����á��� ��á���á��á�) P MS = k ∗ Y + LO− hi / +hi , - MS/P P h ∗ i = k ∗ Y + LO − MS P / :h � LM egyenlete (esszé kérdés) : � = � ∗ � + � � (�� − �� � ) Pénzpiaci egyensúlyi kamatlábat fejezi ki, az árupiaci egyensúlyi jövedelem függvényében. Kamatlábat (i) 3 dolog befolyásolja, változásaik: Y ha nő akkor nő az i, ha Y csökken akkor csökken MS pénzforgalom ha MS nő akkor a kamatláb csökken. ha MS csökken a kamatláb nő P Árszínvonal P nő akkor az i is nő, ha a P csökken akkor csökken a kamatláb adott Y mellett. IS – LM egyensúly  az áru és pénzpiac szimultán egyensúlya Automatikusan beáll, nem maradnak fenn tartósan egyensúlytalan helyzetek. Mikor mozdul el az: LM: forgalomban lévő pénz változik, ha növekszik, lefelé tolódik, ha csökken, akkor felfelé tolódik i emelkedik. IS több eset, elmozdulhat ha, a C0 és I0 változik, C0 autonóm

fogyasztás (árak emelkedése, divat) I0 autonóm Beruházás változik ha e=várakozási idő változik, akkor is elmozdul ha kormányzati beavatkozás történik. Költségvetés politika eszközökkel változtatja az IS-t. HA G,TR,T változik Feladat IS=LM Fontos Makró kereseti függvény grafikus levezetése: AD makró kereslet: az árupiaci egyensúlyi jövedelmet fejezi ki, az árszínvonal függvényében. Gazdasági szereplők mekkora jövedelmet akarnak elkölteni az árupiacon, különböző ár színvonalak mellett. Makrokeresleti függvény felírása: P-től függ, kereslet húzza a kínálatot. Az 50 es években kezdik vizsgálni a makró kínálatot. A kínálat nem növelhető tetszőlegesen, mert a termeléshez erőforrásokra van szükség. Nem állnak korlátlanul rendelkezésünkre Makrókínálati függvényt szerkesztünk, két függvény vezeti le, majd összekötjük a keresleti függvénnyel. Makró kínálati függvény grafikus levezetése: 1.

Makro termelési függvény Mikro termelési függvényeket (csökkenő hozadéki szférában) aggregáljuk, rövid távú függvény. Pillanat feltételt készít. Hosszútávon a függvény elmozdulása mutatja az elmozdulást: Felfelé: 1. nő a beruházás így a tőkeállomány, többet tudok termelni 2. ha nem nő a tőkeállomány de korszerűbb lesz Lefelé: 1. nem pótolják az elhasznált termelő eszközöket, csökken a tőkeállomány 2. válság vagy visszaesés esetén: nem használják ki , csökken a kapacitás Következtetés: rövid távon csak a foglalkoztatott létszámtól függ, a vállalati szféra termelése Y 2. Munkapiac (harmadik makró Piac) �� Munka kereslete: azt fejezi ki, hogy a vállalati szféra mennyi munkaerőt kíván foglalkoztatni �� Munka kínálat: azt fejezi ki, hogy a háztartási szféra mennyi munkaerőt ajánl fel a vállalati szférának. Sok tényezőtől függ, de ebben a modellben a reál bér függvényében vizsgáljuk.

� � : átlag órabér, mennyit kap egy munkás átlagosan egy órái munkájáért Összlakosság 1. Munkaképes 64,5 alatt és munkaképes, ebből van Aktív (Foglalkoztatottak és munkanélküliek) és Inaktív (pl GYES) (Egyszerre van foglalkoztatott és munkanélküli, mert a végzettségek nem felelnek meg, keresek villany szerelőt de a tanár nem lehet az) 2. Nem munkaképes A rövidebb oldal elve: azt fejezi ki, hogy mindig az határozza meg a foglalkoztatott létszámot, amelyik az LD és LS közül kisebb. A foglalkoztatott létszám rövid távon a reál bértől függ. 3. Reálbér az árszínvonal függvényében � (�) � Nominál bér W rövidtávon konstansnak/állandónak tekinthető. (Munkaszerződésben foglalt, egyéni és nemzet gazdasági szintű) P változik P emelkedik, nőnek az árak, csökken a W/P P csökken akkor nő W/P Makró kínálati függvény: YS(P) = AS Aggregált Kínálat Makró kínálat a vállalati szféra teljesítményét

fejezi ki az árszínvonal függvényében. 2 szakasza van: I. Pozitív meredekségű szakasz, ha a P nő akkor az YSP is nő, ha a P csökken akkor az YSP is csökken YPot: ahonnan egyenes, a gazdaság a potenciális kibocsájtás szintje alatt termel. A munkapiacon nincs egyensúly munkanélküliség van. II. Konstans merev szakasz, Ha P nő vagy csökken YSP változatlan marad, konstans A gazdaság elérte a potenciális kibocsájtás szintjét. Nincs több ember akit foglalkoztatni lehetne. Nem tudja növelni a termelést sem Munkapiacon egyensúly van Makró Egyensúly: Egyensúlyi árszínvonal Pe,Ye ebben az esetben a makro kínálat és kereslet megegyezik. Áru és a pénzpiac egyensúlyban van. Munkapiacon nincs egyensúly, munkanélküliség van Makró egyensúly nem feltételezi, hogy minden piac egyensúlyban legyen. � � Keresleti oldalon nincs egyensúly= �(�) > �(�) � � Kínálati oldalon: �(�) > �(�) Ismétlés:

Felépítettük a teljes makró modellt. IS és LM levezetésével a Makró Keresleti fv.-t Makró termelési függvény, Munkapiacot ábrázoló Marshall kereszttel, Reálbér az Árszínvonal fv.-ben függvénnyel levezettük a Makró Kínálati fv.-t Kialakult egy egyensúly, Makró egyensúly = egyensúlyi Árszínvonal és jövedelem Áru és Pénzpiac egyensúlyban van, munkapiac viszont nem. Ez általában tartósan jellemző, ma Magyarországon strukturális munkanélküliség van, egyszerré munkanélküliség és munkaerőhiány. Munkavállalók szakképesítése és a szakképzettség, amire szüksége van az országnak nem egyezik meg. HA nincs egyensúly: jól viselkedő gazdaságban beindulnak olyan folyamatok, amelyek az egyensúly felé viszik a gazdaságot. � � �(�) > �(�) Túlkereslet van az Árszínvonal növekedni fog � � �(�) > �(�) Túlkínálat van az Árszínvonal csökkeni fog Kormányzati beavatkozás A cél minden esetben a

gazdaság teljesítményének a növekedése, GDP növekedése. A kormány gazdaságpolitikát folytat: kormányzatnak vannak céljai és a célokhoz rendelt eszközei. Ezek a célok általában Makrógazdasági célok. Közgazdaság 5 szöge: Kormányzati dilemma: nem lehet mindet megoldani, egy gond prioritást kap. Egy gond megoldásával, ronthatok egy másik problémán. Két oldalú lehet a gazdaságpolitika: Kereslet oldali eltolom a makrokeresleti függvényt. Kereslet eltolható: Ha az Árupiacon avatkozok be, fiskális vagy költségvetési eszközökkel. IS fv-t eltolom el felfelé Expanzív politika. Növelem a G és Tr-t, a T-t csökkentem Ha a pénzpiacba avatkozok bele. LM-t tolóm el lefelé Növelem a pénz mennyiséget Expanzív monetáris politikát folytatok. Beavatkozások hatásai: + Hatás: GDP nő, foglalkoztatott létszám nő, munkanélküliség csökken U. - Hatás: Árszínvonal emelkedni fog  Inflációs hatás, kamatláb emelkedik, ezért a

beruházás csökken Kínálat eltolható: Beavatkozások hatásai: + Hatás: GDP nő, nincs Inflációs hatás - Hatás: Árszínvonal csökkeni fog  Nincs Inflációs hatás DE az állam nem tudja befolyásolni a kínálatot közvetlen, csak közvetett eszközökkel Közvetett/Indirekt eszközök: munkahely teremtés ösztönzése (beruházások), K+F kutatásfejlesztés ösztönzése  szükséges az innovációhoz, Infrastruktúra, Export ösztönzése, Adócsökkentés Várakozások alakítása: van a jelenben egy elképzelésem, hogy a jövőben mi fog történni, és indukálom a jövőbeli történéseket. Profit várakozás, kamatvárakozás, inflációs várakozások, ez hathat mindkét oldalra. Ezzel akkor tud élni a kormány, ha hiteles/hihető a kormány Kereslet oldal GDP nő, foglalkoztatott létszám nő, Ha az Árupiacon avatkozok be, fiskális vagy költségvetési eszközökkel. IS fv-t tolom el Költségvetéspolitika: költségvetés bevételi és

kiadási rovatain keresztül szabályozni gazdaságot. G növelése: kormányzati megrendelés, az állam árut és szolgáltatást vásárol a vállalati szférától. Közfogyasztást teremti meg. Autonóm keresleti elem Mindentől független, egy szám csak Ha nincs fedezet, akkor is megoldható, így lesz defficites. Közvetlenül önmagával növeli meg az Árupiaci keresletet. � HA nincs G: Árupiaci kereslet �� = �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) � HA van G : Árupiaci kereslet �� = �−� ∗ (�� + �� − � ∗ � + �) �� = ��� − ��� = � �−� ∗ �� Tr növelése: egyoldalú jövedelemáramlás. Csökkentse a jövedelem különbségeket a háztartások között. HA nincs Tr: Árupiaci kereslet �� = HA van Tr : Árupiaci kereslet �� = �� = ��� − ��� = � 1−� � �−� � �−� � �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) ∗ (�� + � ∗

�� + �� − � ∗ �) ∗ ��� ��������� ���������á��� = mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem ha egy egységgel változik a transzfer. T növelése: Adók: ellenszolgáltatás nélküli egyoldalú jövedelemáramlás. Gazdasági szereplőktől az állam felé. Csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet � HA nincs T: Árupiaci kereslet �� = �−� ∗ (�� + �� − � ∗ �) � HA van T : Árupiaci kereslet �� = �−� ∗ (�� − � ∗ � + �� − � ∗ �) � �� = ��� − ��� = − �−� −∗ �� azt fejezi ki, hogy mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem ha egy egységgel változik az autonóm adó. Ugyanolyan egyoldalú jövedelem áramlás, mint a Transzfer, csak ez negatív előjelű. Monetáris politika, a pénzpiacra hatva: Magyar Nemzeti Bank, növeli a forgalomban lévő pénz mennyiséget. Csökken a munkanélküliség és

nő a foglalkoztatottság. P nő, viszont a kamatláb is nő, Beruházás csökken kiszorítási hatás