Közlekedéstan | Felsőoktatás » Szabóné Kamarás Csilla - Jelzőlámpás forgalomirányítás

Városi közlekedés 5. előadás Jelzőlámpás forgalomirányítás Szabóné Kamarás Csilla okl. építőmérnök PhD-hallgató történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 1. Történeti áttekintés: a kezdetek 1868. december 10-én létesítették a világ első ő közúti jelző őlámpáját Londonban, a Bridge Street és a New Palace Yard sarkán. „Vigyázat: a jelzés minden járművezetőt és fogatot arra figyelmeztet, hogy a csomópontot óvatosan keresztezheti, a gyalogosok biztonságára is ügyelve. Állj: a jelzés csak akkor használatos, ha szükséges, hogy a járművek és a lovak mindkét oldalon megálljanak, hogy a gyalogosok átkelhessenek. Ez jelzi, hogy a kereszteződést minden járművezető és fogathajtó hagyja szabadon." A jelzéseket éjszaka piros ill. zöld fény is kiegészítette. A gázüzemű lámpa nem sokkal az üzembehelyezés után felrobbant és többé nem állították

helyre. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 2 1 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont • Amerikában 1913-ban Clevelandben működött az első elektromos jelzőlámpa, 1917-ben Salt Lake Cityben már koordinált jelzőlámparendszer működött (első ő zöldhullám), 1918-ban New Yorkban alkalmazták először a sárga jelzést • Európában először 1920-ban, Londonban létesült a Piccadilly téren elektromos üzemű forgalomirányító fényjelző készülék • 1924-ben Berlinben a Potsdamer Platz-on építették az első jelzőlámpát Berlinben 1926-1928 között már 60 befüggesztett jelzés biztosított nagyon jó zöldhullámot • Hazánkban az első kézi irányítású jelzőlámpa Budapesten 1927-ben készült a Rákóczi út és Nagykörút kereszteződésében
4 • Az első jelzőlámpa Bécsben 1930-ban létesült Európában • a világháború miatt gyakorlatilag megszűnt a

jelzőlámpás forgalomirányítás, csak 1950-ben kezdtek ismét szaporodni ismét a rendőrök által kézzel vezérelt jelzőlámpák Városi kö közlekedé zlekedés 5. történeti áttekintés előírások létesítés indokai 3 1927. január 1-én helyezték üzembe Budapesten az első ő forgalomirányító jelző őlámpát a Nagykörút – Rákóczi út kereszteződésében. tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont A lámpát kézzel kellett működtetni, jelzésképei nem egymás alatt helyezkedtek el, hanem egymást váltották Városi kö közlekedé zlekedés 5. 4 2 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont Városi kö közlekedé zlekedés 5. történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 5 2. Jogszabályi háttér, műszaki előírások miniszteri rendelet: • A gazdasági és közlekedési miniszter 41/2003. (VI 20) GKM rendelete a

forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól melléklet: A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzata (FISZ) útügyi műszaki előírás: • ÚT 2-1.120:2002 Közúti forgalomirányító berendezések Fényjelző készülékek • ÚT 2-1.219:2002 A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése, telepítése és üzemeltetése Városi kö közlekedé zlekedés 5. 6 3 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 3. A forgalomirányítás bevezetésének indokai „Jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése szükséges azokon a helyeken, ahol azzal a forgalombiztonság javítható, illetőleg a forgalom lefolyásának minősége kedvezőbbé tehető.” Jelzőlámpás forgalomirányítás szükséges lehet • forgalombiztonsági okból • a forgalom nagysága miatt • forgalmi körülmények miatt Városi kö közlekedé zlekedés 5.

történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 7 „Forgalombiztonsági okból jelzőlámpás forgalomirányítást kell létesíteni azon a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, vagy az utat keresztező kerékpárosok érdekében, illetőleg abban a csomópontban, a) ahol a személysérüléses balesetek száma az útkereszteződésben és az attól számított 125 méteren belül a csomóponti ágakon eléri vagy meghaladja a 3 baleset/év, vagy a 6 baleset/3 év értéket (annak ellenére, hogy minden egyéb intézkedést megtettek ennek csökkentése érdekében), és ez elsősorban gyalogosok vagy kerékpárosok elütéséből, illetőleg elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásából származik b) ahol a személysérüléses balesetek szám az a) pontban említetteknél kevesebb, azonban ba) az elsőbbség megadásához szükséges szabad kilátás korlátozott, és az más módon nem biztosítható bb)

forgalomtechnikai intézkedésekkel (pl. vegyes mozgások letiltása, egyirányúsítás stb.) a baleset veszélye nem szüntethető meg, továbbá c) ahol az a)-b) pontokban felsorolt okok megszüntetésére – például a csomópont megfelelő átépítésével – egyelőre nincs más lehetőség, és a balesetek bekövetkezése – a tapasztalatok alapján a megváltozó forgalmi körülmények révén megelőzhető.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 8 4 „A forgalom nagysága miatt jelzőlámpás forgalomirányítást kell létesíteni a) a gyalogosforgalom esetében, ha a következő két feltétel közül történeti legalább az egyik fennáll: áttekintés aa) ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely létesíthetőségének feltételei fennállnak és a gyalogosok akadálytalan és biztonságos átkelése előírások osztott gyalogátkelőhellyel sem oldható meg – a forgalom nagyságának és az úttest szélességének függvényében a 3. létesítés számú

függelékben található 1. ábra szerint kell eldönteni, hogy a indokai gyalogos-átkelőhelyen szükséges-e jelzőlámpát telepíteni ab) a kétirányú járműforgalom és az azt keresztező kétirányú tervezés gyalogosforgalom összetartozó értékei meghaladják a 3. sz függelékben található 2. ábra által mutatott értékeket jelzésb) a kerékpáros-forgalom esetében az önálló kerékpáros technika átvezetésnél akkor, ha a következő feltételek közül az egyik fennáll: egyedi csomópont ba) a meglévő kerékpárforgalmi létesítményeknél a kerékpárosok számától függetlenül a kétirányú járműforgalom óránként 600 egységjárműnél nagyobb bb) Az útszélesség 9 m-nél nagyobb, és nincs középen a kerékpárosok védelmére alkalmas osztósziget c) a járműforgalom esetében abban az útkereszteződésben, ahol az elsőbbséggel rendelkező forgalmi áramlatok forgalomnagysága olyan mértékű, hogy az ezeknek alárendelt

(elsőbbségadásra kötelezett forgalmi irányokban jelentkező forgalmi igények már tűrhető színvonalon nem elégíthetők ki.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 9 1. ábra történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont I. feltétel: az útszélesség és a 4 óra tartósságú kétirányú járműforgalom nagysága Városi kö közlekedé zlekedés 5. 10 5 2. ábra történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont II. feltétel: a 4 óra tartósságú kétirányú járműforgalom és az azt keresztező kétirányú gyalogosforgalom nagysága Városi kö közlekedé zlekedés 5. történeti áttekintés 11 „A forgalmi körülmények miatt jelzőlámpás forgalomirányítást kell létesíteni előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont a) összehangolt forgalomirányítású útvonalon forgalomirányítás nélküli

kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, a b) az önálló kerékpáros átvezetésnél, ha a kerékpárosok által keresztezett úton a járművek megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h, vagy annál nagyobb, c) a vasúti átjárónál elhelyezett fénysorompóval függésben levő fényjelzőkészülékkel, a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területen kívül, ha a vasúti átjárón átvezető földút, 21 méter távolságon belül) lévő útkereszteződésnél, ha az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek – a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben – elsőbbségük nincs Városi kö közlekedé zlekedés 5. 12 6 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 4. A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése • „Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, minden – más

forgalmi irányt keresztező – jármű és gyalogos irányt fényjelző készülékkel kell irányítani.” kivétel: a járdaszigettel elválasztott kisívű kanyarodás • „Az útkereszteződésben átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát fényjelző készülékkel mindig irányítani kell, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja. Ez a fényjelző készülék kerékpáros jelző vagy gyalogoskerékpáros jelző is lehet.” • Fontossági sorrend: 1. Gyalogosok 2. Kerékpárosok 3. Tömegközlekedési járművek 4. Egyéb járművek Városi kö közlekedé zlekedés 5. 13 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont „A forgalomlebonyolódás minőségének javítása érdekében a jelzőlámpás forgalomirányítást úgy kell megtervezni, azt úgy kell telepíteni és üzemben tartani, hogy a) a közlekedők szükséges

és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton követendő magatartásukról, b) a megállások száma, illetőleg a várakozások időtartama a lehető legkisebb legyen, c) az irányítás legalább részben forgalomtól függő legyen, d) az állandó időtervű programok programváltási időpontjai igazodjanak a forgalomlefolyás ingadozásához, e) a járműforgalom haladási sebessége közel egyenletes legyen.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 14 7 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés 5. Irányítási módok, jelzéstechnikai előírások „Az egyenes irányban haladó, egymást keresztező járműforgalom, továbbá a gyalogosok és az ő haladási irányukat keresztező, egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.” jelzéstechnika Irányítási módok: „A járművek és gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülékek egyedi a közlekedők forgalmát

úgy irányítják, hogy csomópont a) védett irányítási módnál az összeférhetetlen forgalmi mozgások egyidejűleg szabad jelzést nem kaphatnak, b) részlegesen védett irányítási módnál – jogszabályban meghatározott módon – egyidejűleg szabad jelzést kaphatnak az egymással szemből érkező, de különböző irányokba továbbhaladó járművek, és a velük párhuzamosan érkező és továbbhaladó gyalogosok.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 15 Jelzéstechnikai előírások: 1. „ Védett irányítási módnál az általános járműjelző szabad jelzése kör vagy nyíl alakú lehet.” 2. „Részlegesen védett irányítási módnál az általános járműjelző szabad jelzése csak kör alakú lehet.” 3. „Nyíl alakú szabad jelzést csak védett irányítási mód esetén szabad alkalmazni.” 4. „A kiegészítő jelzővel adott

szabad jelzés csak nyíl alakú zöld fény lehet.” 5. „ Az útkereszteződésbe azonos irányból érkező és különböző irányokba továbbhaladó járművek kör alakú zöld fény formájú szabad jelzései azonos időpontban kezdődjenek, és időtartamuk is azonos legyen.” 6. „Egy keresztmetszetben a kör alakú zöld fényt mutató részlegesen védett vagy védett irányítástól függetlenül az önálló sávról jobbra vagy balra kanyarodó irányok bármelyike – amennyiben az feltétlenül szükséges – nyíl alakú zöld fényt mutató védett irányítással is szabályozható.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 16 8 történeti áttekintés előírások létesítés indokai Egy csomópontban azokat a forgalmi irányokat, amelyek a szabad jelzésük ideje alatt konfliktusba kerülhetnek más forgalmi irányokkal kör alakú szabad jelzéssel szabályozzuk, a nyíl alakú szabad jelzéssel a konfliktusmentes mozgásokat szabályozzuk.

tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont Városi kö közlekedé zlekedés 5. 17 Városi kö közlekedé zlekedés 5. 18 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 9 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont Városi kö közlekedé zlekedés 5. 19 Városi kö közlekedé zlekedés 5. 20 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont 10 történeti áttekintés előírások létesítés indokai tervezés jelzéstechnika egyedi csomópont Városi kö közlekedé zlekedés 5. 21 11 6. Az egyedi csomópontok forgalomtechnikai tervezése kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek • „A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezéséhez a következő kiindulási adatok álljanak rendelkezésre: -

helyszínrajzok, - baleseti statisztika (meglevő utaknál), - úthálózat-fejlesztési tervek, - forgalmi adatok, - közműadatok.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. 1 Baleseti adatok • „A baleseti adatokat kimenetelük, okaik és típusaik szerinti bontásban legalább 5 évre visszamenőleg be kell szerezni. A személysérüléses baleseteket a nyilvántartás alapján baleseti ponttérképen vagy - ha a részletesebb adatok is rendelkezésre állnak - ütközési diagramban ábrázolni kell.” periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Úthálózatfejlesztési tervek • „A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezését az úthálózatfejlesztés, illetőleg a településrendezés terveinek (szabályozási terv, helyi építési szabályzat) közlekedésfejlesztési munkarészeivel összhangban kell elkészíteni. Ütemezett kiépítés esetén lehetővé kell tenni, hogy az egyes

fejlesztési ütemek viszonylag kis költséggel kapcsolódjanak egymáshoz.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 2 1 kiindulási adatok Forgalomszámlálási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek • „A tervezés meglévő csomópontnál irányonkénti célforgalmi számlálás, egyéb esetben a rendelkezésre álló forgalomszámlálási adatokból készített forgalom-előrebecslés alapján végzendő.” • „A tervezésnél alapul vett forgalmi értékek legyenek megbízhatóak (kellő időtartamú és gyakoriságú mérés), illetőleg - előrebecslés esetén - megalapozottak.” • „A járműforgalom adatait 15 perces részletezéssel kell rögzíteni, és az adatokat egységjárműre [E] kell átszámítani a következők szerint: - könnyű gépjárművek . 1,0 E - nehéz gépjárművek . 2,0 E - gépjárműszerelvények. 3,0 E - kerékpárok . 0,5 (0,3) E” Városi kö közlekedé

zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek 3 • „A forgalomszámlálás eredményei közül a) a forgalom időbeli lefolyását a napi (esetleg heti) forgalomlefolyási ábrákkal, b) a forgalom térbeli lefolyását - elsődlegesen a csúcsforgalmi időszakokra - a sávos (esetleg vonalas) forgalomáramlási ábrákkal vagy ezt helyettesítő célforgalmi mátrix-táblázattal kell szemléltetni.” • „A csomópont forgalmi rendjét, a forgalmi sávok számát, a fázisrendet (fázissémát) és az időtervi paramétereket az egyes forgalmi irányok mértékadó forgalmának - relatív és abszolút - nagysága alapján, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.” • „Egy évnél régebbi forgalmi adatokat nem szabad alapul venni. Egy évnél régebben készült programok bekapcsolása előtt ellenőrző forgalomszámlálást kell tartani.” • „Az átadást

követően 3 hónap múlva (szükség esetén ezt követően későbbi időpontban is) részletes forgalomszámlálást kell végezni. Ennek alapján kell a jelzőberendezés végleges programkészletét elkészíteni.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 4 2 kiindulási adatok Sávos forgalomáramlási ábra (méretarányos) fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás Fázisrend kialakítása (fáziskiosztás) • helyszínrajz közbenső idő sz. • periódusidő sz. szabad jelzés sz. • • tervrészek 5 A csomópont területén a közlekedésben részt vevők minél nagyobb számát kell egyidejűleg mozgatni, a rendelkezésre álló útfelület és idő minél gazdaságosabb kihasználásával, de a veszélyes forgalmi helyzetek megelőzésével. A csomóponti kapacitás növelése érdekében a legkisebb fázisszám és az

optimális fázissorrend elérésére kell törekedni. A forgalmi sávok száma az egyes irányokban lehetőleg a forgalomnagysággal legyen arányos. Ha az úton oldal- illetőleg szélsőfekvésű, elkülönített pályán haladó villamosforgalom van, és ezt bekanyarodó járművek keresztezhetik, akkor annak forgalma önálló fázisban irányítandó. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 6 3 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek • Amennyiben az úton a bekanyarodó forgalom számára önálló forgalmi sávot alakítottak ki, külön fázisról célszerű gondoskodni abban az esetben, ha a) nagy a bekanyarodók által a bekanyarodás után keresztezendő gyalogosforgalom, b) a csomópont összehangolt jelzőlámparendszer része, és a bekanyarodó jármű-, illetőleg az azt keresztező gyalogosforgalom nagy, c) az úttest mellett kerékpárút van. • 2 másodperces követési idő, Ft =

1800 E/h, fázisonként 5 másodperces közbenső idő (minimális érték) és 90 másodperces periódusidő feltételezésével a K0 kiindulásul alapul vehető legnagyobb küszöbértékei a fázis-szám függvényében az alábbiak szerint alakulnak: K0 értéke (E/h/sáv) Fázisok száma 2 3 4 Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok távlati ideiglenes csomópont-kiépítés esetén 1400 1500 1250 1400 1100 1250 7 3 fázis esetén fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. 4 fázis esetén periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. 8 4 kiindulási adatok Helyszínrajzi kialakítás •A járműosztályozók hosszát a forgalmi igényeknek megfelelően kell megépíteni, nehogy a nem megfelelő hosszúság esetén fázisbekövetkező szomszédos sávhasználatok akadályozzák a szabad kiosztás jelzések kihasználását. helyszínrajz •A járműosztályozó, mint a folyópálya és a

keresztezés közötti pályafelület, a következő ábrának megfelelően három részre közbenső tagolódik: idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek 9 • előosztályozó (vagy forgalmi sáv-változtatási szakasz): Az útpályának azon része, ahol az eredeti útpálya-szélesség az osztályozóbeli szélességre növekszik. Hossza kb 30-40 m • osztályozó (vagy lassítási szakasz): Melyen a járművek a megelőző kifejtett sebességükről - esetleg egészen a megállásig lelassulnak. Hossza a sebesség és az utazás-kényelmileg elfogadható mértékű lassítás (a = 3 m/s2) alapján határozható meg az képlet szerint. v2 LL = 2⋅a • járműfelállási szakasz Feladata a tilos jelzés alatt egymással párhuzamosan - de időben eltolódva - felsorakozó jelzéstervileg önállóan

irányított járműoszlopok zavartalan elhelyezkedésének biztosítása. Méretezésének elvi alapját a jelzéstervi paraméterek képezik. Gyors, egyszerűsített számításához cél-szerű az alábbi közelítő képlet alkalmazása: I m = 0,09F + 30 f ( ) ahol F a mértékadó sáv-forgalomnagyság [E/h]. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 10 5 kiindulási adatok Közbenső idő számítása fáziskiosztás Az egymást keresztező, vagy nyomvonal szempontjából az egymással konfliktusba kerülve fonódó mozgások szabad jelzései között biztosítandó legkisebb időt, a közbenső időt (K[s]) a következők szerint kell meghatározni: K – közbenső idő K = Á + Ü - B [s] Á – átmeneti idő Ü – ürítési (kihaladási) idő B – behaladási idő helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő

sz. szabad jelzés sz. tervrészek 11 Átmeneti idő: „Az átmeneti idő (az átmeneti jelzés időtartama) hossza: a) járműveknél (a villamos és a kerékpár kivételével) 50 km/h megengedett sebességnél legalább 3 másodperc, 60 km/h sebességnél legalább 4 másodperc, 70 km/h sebességnél legalább 5 másodperc; b) villamosnál a forgalom, a pálya és a szerelvény adottságaitól függően meghatározott (megállóhelynél legalább 3 másodperc, folyópályán legfeljebb 8 másodperc időtartamú), c) kerékpárosoknál 2 másodperc, d) gyalogosoknál 0 másodperc legyen.” Városi kö közlekedé zlekedés 5. 12 6 kiindulási adatok Előkészítő idő számítása fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. Az előkészítő idő (az előkészítő jelzés időtartama) hossza periódusidő sz. a) járműveknél (villamos kivételével) 2 másodperc, szabad jelzés sz. tervrészek b) villamosnál folyópályán legalább 3 másodperc,

megállóban legalább 5 másodperc legyen. Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok 13 Kihaladási idő számítása fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. A kihaladási (ürítési) idő (Ü[s]) a kihaladási távolság (sü[m]) egy járműhosszal (j[m]) megnövelt értéke és a kihaladási sebesség (vü[m/s]) alapján a következők szerint számítandó: periódusidő sz. Ü= szabad jelzés sz. tervrészek sü + j vü gépjárművek esetén: j=6m, kerékpár esetén: j=3m, villamos esetén: j= a szerelvényhossz 2/3-a Városi kö közlekedé zlekedés 5. 14 7 Kihaladási sebesség a) gyalogosoknál aa) általában ≤ 1,5 m/s ab) óvodák, iskolák, kórházak, szociális otthonok közelében, fázisvalamint mozgásukban korlátozottak átlagosnál nagyobb kiosztás arányú közlekedése esetén ≤ 1,0 m/s b) kerékpárosoknál ≤ 2,5 m/s helyszínrajz c) segédmotoros-kerékpároknál ≤ 8,3 m/s d) egyéb járműveknél közbenső

da) egyenesen kihaladás esetén ≤ 10 m/s idő sz. db) kanyarodás esetén a belső ív sugarának függvényében a táblázat szerint vü kiindulási adatok R[m]) periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek km/h 10 15 20 25 30 10 15 20 25 30 dc) emelkedő szakaszokon a helyi viszonyok alapján számítás vagy mérés szerint dd) villamosok esetében a közlekedési vállalat adatai alapján számított, vagy mérési eredményekből szerkesztett menetdiagramok szerint de) jelentős számú lassú jármű esetében egyedi mérés illetve mérlegelés szerint Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz szabad jelzés sz. tervrészek 15 Behaladási idő számítása A behaladási idő (B[s]) a behaladási távolság (sb[m]) és a behaladási sebesség (vb[m/s]) alapján a következők szerint számítandó: B= közbenső idő sz. periódusidő sz. m/s 2,8 4,2 5,6 6,9 8,3 sb vb A behaladási idő szempontjából a)

gyalogosforgalomnál – ha a konfliktus-mező közvetlenül az útpálya szélénél kezdődik – behaladási időt nem kell figyelembe venni, b) a kerékpárosok – amennyiben forgalmuk irányítására a csomópontban külön kerékpáros jelzők nincsenek felszerelve – a behaladási idő szempontjából nem mértékadók, c) gépjármű és villamosforgalom esetén mértékadónak a megengedett sebességgel érkező jármű behaladása számít. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 16 8 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Behaladási sebesség: a) a gyalogosforgalomnál – az előző eset kivételével – a gyalogosok behaladási sebessége ≤ 1,5 m/s b) a kerékpáros-forgalom (kpút vagy kpsáv) önálló irányítása esetén a kerékpárosok behaladási sebessége ≤ 11,1 m/s c) a smotoros-kerékpárosok behaladási sebessége ≤ 13,9 m/s d) egyenesen haladó gépjárművek

behaladási sebességét egyedi csomópont esetén a helyzetjelző vonalon áthaladáskor a csomóponton megengedett haladási sebesség értékével, összehangolás esetén az összehangolás irányában a megengedett legnagyobb sebesség értékével kell figyelembe venni. Amennyiben a csomópont geometriai kialakítása e sebesség kifejtését nem teszi lehetővé, a behaladási sebességet a tényleges ívviszonyok alapján szükséges megállapítani. e) Villamosok esetében a behaladási sebességet menetdiagram alapján kell meghatározni. Városi kö közlekedé zlekedés 5. kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz 17 Közbenső idők: • egész másodpercre felfelé kerekítve kell megállapítani • valamennyi konfliktusban lévő mozgás-párra és ezek minden lehetséges sorrendjére meg kell határozni, és egy mátrixban kell összefoglalni: közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. 18 9

kiindulási adatok fáziskiosztás Periódusidő meghatározása a lehetséges legrövidebb periódusidő (Pmin) meghatározása [s]: Pmin = helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek ∑K 1− Y ahol ∑K – a közbenső idők összege [s] Y = Σ yi és yi = Fmi ∑ Fmi ahol Fmin – az adott (i-edik) irány mértékadó forgalma Ez azonban a minimális periódusidő (Ppmin), amely rendszerint nem felel meg, mivel alkalmazása esetén a forgalom igen alacsony szolgáltatási színvonalon tud csak lebonyolódni. a forgalom-lebonyolódás megfelelő színvonalának biztosításához szükséges periódusidő: P = 120 ⋅ Pmin a periódusidő ne legyen hosszabb 120 másodpercnél! Városi kö közlekedé zlekedés 5. 19 kiindulási adatok A szabad jelzések számítása fáziskiosztás az egyes forgalmi irányok számára szükséges szabad jelzések [s] : helyszínrajz Zi = közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad

jelzés sz. tervrészek yi (P − ∑ K ) Y minimális szabad jelzések: • járműforgalom esetén: 5s • villamosok részére: 7s • gyalogosok részére: a zöld jelzés időtartama alatt az elsőnek induló gyalogos 1,0m/s sebességgel az átkelőhely 2/3-áig eljusson különleges esetben is azonban a szabad jelzés elején induló gyalogosnak 1,2m/s sebességgel legalább az átkelőhely felén túl kell jutnia Városi kö közlekedé zlekedés 5. 20 10 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Tervek követelményei: Kiviteli terv: a) forgalomtechnikai terv b) jelzéstechnikai terv c) telepítési terv Forgalomkorlátozási terv: amennyiben szükséges a kivitelezés ideje alatt Megvalósulási terv: a ténylegesen megvalósult állapotot ebben kell rögzíteni Városi kö közlekedé zlekedés 5. 21 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz.

szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. Jelzőlámpa számozási 22 terv 11 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Fázisterv Városi kö közlekedé zlekedés 5. 23 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Programváltási utasítás Városi kö közlekedé zlekedés 5. 24 12 kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek Városi kö közlekedé zlekedés 5. Szabályozástechnikai és helyszínrajzi 25 jelkulcs kiindulási adatok fáziskiosztás helyszínrajz közbenső idő sz. periódusidő sz. szabad jelzés sz. tervrészek A fényjelző készülékek betűjelei és az azonosító kód Városi kö közlekedé zlekedés 5. 26 13 forgalomfüggő szab. hangolás 7. Forgalomtól függő szabályozás Azokban

a csomópontokban, ahol a forgalom időbeni ingadozása nagy, indokolt a forgalomtól függő szabályozás bevezetése. A csomóponton áthaladni szándékozó járművek és gyalogosok érzékelése detektorok segítségével történik. A forgalomtól függő szabályozás logikájának bemutatása a német jelzőlámpás előírásból (RILSA – Richtlinien für Lichtsignalanlagen) vett táblázat segítségével: Városi kö közlekedé zlekedés 5. program változtatható elemei ő ő ő kópikus A: makrosz- A1 A2   elnevezés ő vezérlési eljárás jelzésterv módosíthatósága sorsz. vezérlés zöldid k nagysága állandó fázisok száma rögzített fázissorrend rögzített periódusid állandó forgalomtól függ irányítás id terves irányítás forgalomfüggő szab. hangolás 1 időterves jelzésprogram választás forgalomtól függő jelzésprogram választás programválasztás nincs változtatási lehetőség rögzített idejű program

B: mikroszkópikus B1    B2   szabad jelzés módosítása B3  fázissorrend módosítása B4  B5 Városi kö közlekedé zlekedés 5.   szükséges fázis igény esetén (betétfázis) szabad változtatási lehetőségek programmódosítás programalkotás 2 1 forgalomfüggő szab. A: makroszkópikus eljárások hangolás A hosszútávon előre meghatározható forgalmú csomópontokon alkalmazható elsősorban. Az előre elkészített fázistervek közül programválasztás történik: • A1: programváltási utasítás: amennyiben a forgalom terheltsége előre tervezhető, napi, heti időtartamokban ismétlődő – előre elkészített programváltási utasítás szerint • A2: forgalomtól függő módon – a forgalomirányító központ a mindenkori forgalmat folyamatosan figyeli, annak megfelelően választja ki a legmegfelelőbb programot, és azzal vezérli a forgalmat Városi kö közlekedé zlekedés 5. forgalomfüggő szab. 3 B:

mikroszkópikus eljárások hangolás A mikroszkópikus vezérlési eljárásoknál lényeges, hogy a biztonság érdekében előírt közbenső idők és a minimálisan szükséges zöldidők megváltoztathatatlanok. 3 alcsoportba sorolhatók: • B1: rögzített idejű jelzésprogramok • B2, B3, B4: jelzésterv módosítás • B5: programalkotás Városi kö közlekedé zlekedés 5. 4 2 forgalomfüggő szab. hangolás B1: nem engedélyezi a programelemek változtatásait, így abban az esetben alkalmazható, amennyiben előreláthatólag a terheltségi állapot hosszabbidőre állandó marad. B2: ebben a vezérlési eljárásban a zöldidők hosszát módosítjuk (nyújtjuk vagy rövidítjük) a forgalmi igényeknek megfelelően: –követési idő mérésével: amennyiben a járművek követési ideje egy határértéknél nagyobb (ez azt jelenti, hogy nem folyamatos kocsisorban haladnak), zöldidejük rövidíthető és más irányok számára adható –foglaltság

mérésével: a mérés logikája hasonló az előzőhöz, azonban itt 25-30m hosszú detektorok foglaltságának adataiból következtethetünk a szabad jelzések igényére –torlódás érzékelésével: minimum 6m hosszú detektorok mérik az esetleges torlódásokat és adnak zöldidő nyújtási vagy rövidítési utasításokat a vezérlő gépnek B3: A fázisok sorrendje igény szerint módosítható. Ennek alkalmazása például célszerű lehet tömegközlekedés segítésénél (az eredeti fázissorrendtől függetlenül adhat a bejelentkező járműnek szabad jelzést). Városi kö közlekedé zlekedés 5. forgalomfüggő szab. hangolás 5 B4: az előre megadott fázissorrendbe igény esetén egy új fázis beilleszthető (betétfázis). Így azok a forgalmi irányok (pl kanyarodók) vagy azok a résztvevők (tömegközlekedés, kerékpárosok, gyalogosok), akik nem folyamatosan (nem minden periódusban) igényelnek szabad jelzést, bejelentkezésre kaphatnak

zöldidőt. Amennyiben nem történik bejelentkezés, ezt az időt más fázisok javára lehet biztosítani. B5: Amennyiben a fázisok száma és követési sorrendje a közlekedők által közvetlenül és rövid idő alatt befolyásolható, programalkotásról beszélünk. két alkalmazási módja: –általános piros / hirtelen zöld kapcsolás: az alapállás minden esetben piros, bejelentkezés esetén az igényelt irány zöld jelzése azonnal kapcsolható. Alkalmazható kis forgalom esetén – csökken a megállások száma, ezzel a zaj és károsanyag kibocsátása. –főirányban állandó zöld kapcsolása: ennél a vezérlési módszernél a főirány állandóan zöld, a mellékirány csak bejelentkezés esetén kap szabad jelzést. Alkalmazható kis mellékforgalom esetén. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 6 3 forgalomfüggő szab. hangolás az áthaladások elvi folyamata Városi kö közlekedé zlekedés 5. forgalomfüggő szab. hangolás 7 Fázisok

követési sorrendje, fázisátmenetek Városi kö közlekedé zlekedés 5. 8 4 forgalomfüggő szab. hangolás 7. Összehangolt forgalomirányítás tervezése •Az összehangolási sebességet a rendszer első csomópontján behaladó és a rendszeren – illetőleg a forgalomáramlási sajátosságok alapján adódó részrendszeren – végighaladó járművek szempontjából kell értelmezni. •Az összehangolás tervezése során az út-idő sávok kialakítását a következő – egymással is kölcsönhatásban levő – legkedvezőbb értékek szem előtt tartásával kell elvégezni: –a kapacitás lehető legnagyobb értékének elérése, –a megállítások számának lehető legkisebb értékre csökkentése, –a várakozási idők lehető legkisebb értékre csökkentése, –az üzemanyag-fogyasztás lehető legkisebb értékre csökkenése. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 9 forgalomfüggő szab. hangolás Alapadatok • Összehangolt

jelzőlámparendszer tervezésekor (bár az egyes csomópontok sajátos érdekei kevésbé vehetők figyelembe) szükség van mindazoknak a forgalmi adatoknak az ismeretére, amelyek az egyedi (önálló) forgalomirányítás tervezésénél szerepeltek. Ezek felhasználásával határozható meg a rendszer program-hosszúság (periódusidő) szempontjából mértékadó csomópontja, továbbá az út-idő sáv szélessége is. • Az összehangolás megtervezéséhez a fentieken túl további sajátos forgalmi jellemző ők ismerete is szükséges. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 10 5 forgalomfüggő szab. hangolás Ezek a sajátos forgalmi jellemzők a következők: –A rendszeren belüli forgalomáramlási (honnan-hová) sajátosságok. –A jelzőlámpák közötti szakaszokon a rendszerbe becsatlakozó forgalomnagyság. –A jelzőlámpák közötti szakaszon a rendszert elhagyó járművek száma. −A haladási sebesség mérése. A mérés során meg kell

határozni a különböző forgalomnagyságokhoz tartozó sebességértékeket és az eredményeket sebesség-eloszlási diagramban kell ábrázolni. Ezeket a vizsgálatokat minden esetben el kell végezni, ha: •az útvonalon számottevő a nehézjárművek részaránya, •ha az útvonalon hosszabb szakaszon jelentősebb emelkedő van, •ha kis (50 m alatti) sugarú ívek fordulnak elő, •ha az útpálya burkolata rossz állapotban van, valamint •ha jelentősebb útszűkület található a szakaszon. Városi kö közlekedé zlekedés 5. forgalomfüggő szab. hangolás 11 További szükséges forgalmi jellemzők a következők: – az álló helyzetből induló járművek mozgási (gyorsítási) diagramja (menetdiagram). A diagramot a legnagyobb cso-móponti távolságnak megfelelő hosszban kell a mérési eredmények alapján megszerkeszteni. Közel vízszintes (2,5% alatti hossz-esésű) magassági vonalvezetés és nem túl kis (100 m-nél nagyobb) sugarú ívek esetén

a következő ábrák szerinti diagramok használhatók. − a járműoszlop szóródási jellemzői. − a tömegközlekedés főbb jellemzői. A járművek mozgási jellemzőin túl az összehangolás tervezéséhez ismerni kell az egyes napszakokban mértékadó indítási időközöket, az egyes megállóhelyek elhelyezkedését, továbbá a megállóhelyi tartózkodási időket. − a csomópontok helyzetjelző vonalai közötti távolságok, − az út (útvonalak) magassági és vízszintes vonalvezetése, − az útpályafelület minőségi jellemzői, − a forgalmi sávok száma és szélessége, − a jelzőberendezések adottságai. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 12 6 forgalomfüggő szab. álló helyzetből induló jármű menetdiagramja hangolás Városi kö közlekedé zlekedés 5. forgalomfüggő szab. 13 közúti tömegközlekedési és teherjárművek menetdiagramjai hangolás Városi kö közlekedé zlekedés 5. 14 7 forgalomfüggő szab.

közúti tömegközlekedési és teherjárművek menetdiagramjai hangolás Városi kö közlekedé zlekedés 5. 15 forgalomfüggő szab. hangolás Az összehangolási sebesség • Az összehangolás helyes működésének alapfeltétele az összehangolási sebesség megfelelő megválasztása. Az összehangolási sebességet legcélszerűbb a rendszer első csomópontján behaladó és a rendszeren, az illesztett csomópontokon végighaladó járművek szempontjából értelmezni. Azaz az összehangolási sebesség nem egyéb, mint a mértékadó csomópontok szabad jelzéseinek végét összekötő egyenes meredeksége (lásd a következő ábrát). • Az összehangolási sebesség értékének közepes v. annál kisebb kapacitáskihasználás esetén (tehát jó szolgáltatási szint mellett) a természetes sebesség 85%-os gyakoriságú értékét célszerű választani. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 16 8 forgalomfüggő szab. hangolás Városi kö közlekedé

zlekedés 5. forgalomfüggő szab. hangolás 17 A kétirányú forgalom összehangolása A kétirányú forgalmi út azon keresztmetszetét, ahol az ellenkező irányú járműoszlopok találkoznak, osztó-pontnak nevezzük. Az alábbi ábra szerint az osztópont távolság (l) értéke: l= tp ⋅v 2 ⋅ 3,6 ahol: tp - a periódusidő v - a haladási sebesség Városi kö közlekedé zlekedés 5. 18 9 forgalomfüggő szab. Az osztópont távolság és a csomópont-távolság viszonya, optimalizálás hangolás A kizárólag forgalmi jellemzőkből számított osztópont távolság, illetve az ennek alapján szerkesztett út-idő sáv, valamint a tényleges geometriai adottságoktól függő csomóponttávolságok két külön rendszert alkotnak, amelyek nehezen hozhatók összhangba. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 19 forgalomfüggő szab. hangolás •A tulajdonképpeni út-idő diagram szerkesztés próbálgatásos folyamat. Főbb lépései az alábbiak: −A

rendszer mértékadó csomópontjából kiindulva előzetes útidő sávok felvázolása a forgalmi szempontból legkedvezőbbnek tekinthető sebességgel. −Az esetleges csomóponti excentrikusság miatt az optimalizációs célnak megfelelő módosítások végrehajtása az út-idő sávokon. Amennyiben módosítás válna szükségessé, annak végrehajtása előtt meg kell vizsgálni, hogy - kettőnél több fázis esetén - fázis-sorrend cserével nem lehet-e feloldani a kedvezőtlen helyzetet. Kerülni kell az összehangolási sebesség gyakori változtatását, mert nyugtalanná teszi a forgalomáramlást és növeli a balesetveszélyt. −A túl alacsony összehangolási sebességet (v < 40 km/h) általában nem fogadják el a járművezetők. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 20 10 forgalomfüggő szab. hangolás •A út-idő diagram szerkesztésének további lépései az alábbiak: −Az összehangolás kezdő oldalának módosítása, álló rajttal induló

járművek gyorsítási időigényének figyelembevételével. Ebből következően változó csomópont-távolság és csomóponti szakaszonként eltérő nagyságú bekapcsolódó forgalmak esetén az összehangolás kezdő oldala ha egyéb korlátozó körülmények nincsenek általában nem egyenes. Valójában csak így érhető el, hogy az összehangolás törzsét képező járműoszlop mozgása egyenletes maradjon, ne legyen lehetőség indokolatlan felgyorsulásra és ne kényszerüljön az oszlop lassításra. A záróoldal viszont lehetőleg egyenes, azaz közel azonos sebességet jelentő legyen, és lehetőleg az útvonalon egyébként kialakuló természetes sebességhez alkalmazkodjon. −A tömegközlekedési járműveknek a rendszeren való minél kedvezőbb végighaladásának elősegítése. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 21 forgalomfüggő szab. hangolás példa egy fővárosi (Kiskörút) összehangolásra Városi kö közlekedé zlekedés 5. 22 11

forgalomfüggő szab. hangolás A különbözőő járműűvek figyelembevétele •A módosításokhoz figyelembe kell venni a következőket: − A szabad jelzést nem szabad annyival korábban kezdeni, hogy az az összehangolt járműoszlop elejének szükségtelen felgyorsulásához vezessen. − A zöld jelzés vége csak annyira nyújtható meg, amely még nem okoz a következő csomópontban túlterhelést. − A szabad jelzés későbbre tolása csak olyan mértékű lehet, amely a következő csomóponton nem okoz hosszú, kihasználatlan zöldidőt. − Kis csomópont-távolságok esetén a zöldidő kezdetének ± 5-8, végének pedig ± 10 másodperccel nagyobb módosítása nem ajánlatos. •Buszforgalom segítését lehetővé tevő lámpák elhelyezésének elvére a következő ábra mutat példát. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 23 forgalomfüggő szab. hangolás buszforgalom segí segítését lehető lehetővé tevő tevő lámpá mpák elhelyezé

elhelyezésének elve Városi kö közlekedé zlekedés 5. 24 12 forgalomfüggő szab. hangolás Összehangolt útvonalakon a gyalogosok részére célszerű az úttest közepén járdaszigetet elhelyezni. Ezáltal: − lehetőség nyílik kedvezőtlen, excentrikus csomóponti elhelyezkedés esetén is a gyalogosforgalom átvezetésére, − nem válik szükségessé az út-idő sávok módosítása, az összehangolás esetleges megszakítása, továbbá − az átkelési úthossz csökkenése miatt jelentősen lerövidül egyrészt a gyalogosforgalom zöldidő igénye, másrészt ürítési ideje, − lehetővé válik rövid periódusidejű programok tervezése. Városi kö közlekedé zlekedés 5. 25 forgalomfüggő szab. hangolás Köszönöm a megtisztelő figyelmet! kamaras@mail.kozuthu Városi kö közlekedé zlekedés 5. 26 13