Pszichológia | Felsőoktatás » Honti Viktória - Pszichológia szakdolgozat

Honti Viktória – Pszichológia szakdolgozat TARTALOMJEGYZÉK I. II. III. Bevezetés Az elmebetegségek kezelésének története az ókortól napjainkig 1. A régmúlt ellátási formái 2. Mai ellátási formák Kezelési eljárások a pszichiátriában 1. Biológiai módszerek 11 Gyógyszeres terápiák. 12. Elektrokonvulzív terápia 13. Pszichoterápia 2. Pszichoterápiás módszerek (a teljesség igénye nélkül) 2.1 Kognitív terápiák 2.2 Dinamikus terápiák 2.3 Pszichoterápia 2.4 Csoportterápiák 3. Pszichoterápiás módszerek 3.l Hypnosis 3.2 Magatartásterápiák 3.3 Szisztematikus deszenzitizáció 3.4 Autogén tréning IV. Az autogén tréning története l. Szemelvények az 1700-as évektől az AT fejlődéséről l.l A kozmikus erő élteti a szervezetet l.2 A hypnosis és a szuggesztió gyógyhatása l.3 A lélek hatalma a test felett l.4 Kikapcsolódás az AT által 2. Történeti előzmények 2.l Szuggesztív eljárások 2.2 Hypnosis 2.3 Jóga V. Az autogén

tréning l. A relaxáció 2.Az autogén tréning pszichofiziológiai alapja 2.l Az autogén tréningre való kiválasztás szempontjai 2.2 KontraindikációjaAz autogén tréning módszertana 3Az autogén tréning módszertana 3.l Fiziológiai ismertetés 3.2 Az autogén tréning alapfoka és alkalmazása 3.3 A gyakorlatok bevezetése 3.4 34 Az autogén tréning gyakorlati lépései VI. CSOPORTTERÁPIA ISMERTETÉSE Összegzés I. BEVEZETŐ Az emberiség és a civilizáció fejlődése magával hozza azt a tényt, hogy az ember egyre több terhet vállal. Mindezt teszi saját megélhetéséért, gyermekeiért Zaklatott századunkban a külvilágból, a környezetből annyi negatív inger éri szervezetünket, különösen az idegrendszerünket, amit már nem tudunk elviselni panaszok nélkül. A stresszhatás fokozottabbá válik akkor, ha a szervezet más valamilyen betegség miatt egyébként is károsodott. Bár a stressz fontos része életünknek, csak akkor válik

problematikussá és hat károsan testi, szellemi életünkre, ha túllép egy bizonyos egyénenként változó küszöböt. Ekkor már szorongással, depresszióval, alvászavarral kapcsolatos tüneteket okoz. Minden tartós tünetnek, bármilyen jellegű is, lehetnek olyan okai, amelyeket nem ajánlatos és nem is szabad szakember elemzése, értékelése nélkül kezelni. Megoldásukra többféle terápia létezik, amelyek közül válogathatunk. Szakdolgozatomban be szeretnék mutatni néhányat, kiemelném közülük az autogén tréninget. Az autogén tréning nemcsak hatásos módszert kínál a relaxációra, a betegségekkel és erőtlenséggel való küzdelemre, valamint az életminőség javítására, hanem a serdülők körében elkezdett preventív csoportokkal megelőzhetjük e problémák kialakulását. A fiatalokat megismertetve a relaxációs módszerrel hozzásegíthetjük, hogy szervezetüket ellenállóbbá tegyék, könnyebben kezeljék majd a rájuk váró

stresszhelyzeteket, valamint kiegyensúlyozottabb felnőttekké váljanak, s felhasználhatják a módszert életük gazdagítására és lehetőségeik kibontakoztatására. II. Az elmebetegségek kezelésének története az ókortól napjainkig II./l A régmúlt ellátási formái A VI. századi arab orvosok mai szemmel nézve is korszerű, toleráns szemléletűek voltak, gondoskodtak az elmebetegek foglalkoztatásáról. A középkorban a betegeket börtönökben, tébolydákban tartották sokszor életük végéig, kirekesztve a társadalomból, gyakran megbilincselve, fizikai kényszerítőeszközöket alkalmazva őrizték őket. Ez őrzés és elkülönítés volt kezelés helyett. Az első – valóban forradalmi – változás Pinel (francia orvos) nevéhez fűződik, aki a francia forradalom idején levette a betegek bilincseit, ápolási, foglalkoztatási elemeket vezetett be. A spontán remissziókat kivéve gyógyításról még ekkor sem beszélhetünk. Ezt az

első, valóságos terápiák tették lehetővé 1933-36 körül a shock kezelések /cardiazol, majd elektroshock, majd 1952-től a hatásos gyógyszerek (un. pszichofarmakonok) bevezetése a súlyos tünetek enyhítésével illetve megszüntetésével tette hozzáférhetővé a betegeket a pszichoterápia és/vagy a szocioterápia számára. A harmadik nagy fordulat a szociálpszichiátria térhódítása: a betegek az intézeten kívül is szabadságot nyernek, megnyílik előttük a reszocializáció és a rehabilitáció lehetősége. Érdekesen alakult e betegekről alkotott felfogás is az idők folyamán. A középkorban az elmebetegeket bűnözőknek tartották, akik vétkükért részesülnek büntetésben. Úgy bántak velük, mint a bűnözőkkel: elkülönítették, elzárták őket, a társadalom kirekesztettjei lettek. Később a biológiai szemlélet kialakulásával az elmebetegségeket az agy betegségeinek tartották, ugyanúgy, mint más szervi betegségeket.

Először azt gondolták, hogy az agy egyes területeinek kóros elváltozásai hozzák létre ezeket, majd később lokalizálhatókká, gyógyíthatókká válnak. Bebizonyosodott, hogy ez a betegségek töredékénél van így, a későbbi vizsgálati eszközök és módszerek finomodásával már nem morfológiai alapot tételeztek fel, hanem úgy gondolták, hogy biokémiai szinten ragadhatók meg az okok, enzimatikus, hormonális, neurotranszmitter változásokban kell keresni az okokat. A pszichoanalitikus szemlélet hozott újabb forradalmi változást, ami Freud nevéhez fűződik. Ezeket a kórképeket ő is betegségnek tekintette, de azt állította, hogy a lelki betegségek intrapszichés konfliktusok, zavarok következményei, alapjuk a gyermekkorban elszenvedett lelki trauma. Nem tagadták teljes mértékben a biológiai tényezők szerepét sem Freud először hívta fel a figyelmet a környezet, emberi kapcsolatok patogén szerepére, az okokat főként az anya-gyermek

kapcsolatban kereste. Mint módszer, ekkor került a pszichiátriai terápiás eszközök közé a pszichoterápia. Még inkább a kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt a szociálpszichiátria, de itt már a betegségek okát interperszonális szinten keresték, nem csak a micromilieut, a családot figyelembe véve, hanem a társadalmi csoportok szerepét is vizsgálva. A szociológusok által kialakított, un „deviancia elmélet” hatására az elmebetegeket már nem annyira betegnek, mint inkább deviánsnak tekintették. A deviancia általában normaszegő magatartást jelent. A deviánsok a társadalom írott vagy íratlan szabályait nem tartják be. Végül a Thomas Szak nevével fémjelzett antipszichiátriai irányzat eljutott egy olyan szélsőséges felfogásig, hogy az elmebetegség mítosz, ilyen nem létezik, csak a társadalom minősíti a deviánsokat elmebetegeknek. Ebből következik, hogy nem igényel gyógykezelést, meg kell szüntetni a pszichiátriai osztályokat

– csak tolerálnia kell a társadalomnak a másságot. E mozgalomnak komoly következményei lettek Olaszországban, ahol a gyakorlati életben bebizonyosodott az elmélet tarthatatlansága. E felfogások szabták meg az ápolás-gyógyítás kereteit is. Kezdetben, börtönszerű intézményekben, „tébolydákban”, majd hosszú időn át zárt pszichiátriai osztályokon kezelték a betegeket, kényszerítő eszközöket alkalmazva: hálós ágy, kényszerzubbony, kikötés, zárt ajtó. Lassan a gyógyszeres kezelések bevezetésével a kényszerítő eszközöket egyre kevésbé alkalmazták, helyettük nagy adag gyógyszerrel nyugtatták a betegeket. A zárt ajtó még sokáig megmaradt. Ma már a pszichiátriai osztályok többsége nyitott, ahol legfeljebb átmenetileg, rövid időre különítik el a súlyosan nyugtalan betegeket szubintenzív részlegekben. II./2 Mai ellátási formák A nagy, kizárólag pszichiátriai betegeket kezelő intézmények már ritkák

(Nagykáló, OIE). A leggyakoribb ellátási forma ma Magyarországon: • kórházi osztályok • átmeneti intézmények • nappali szanatórium • éjszakai szanatórium • védett munkahelyek • ambuláns gondozás Számos statisztika igazolta, hogy az összes orvoshoz forduló beteg kb. 1/3-a küzd pszichiátriai problémával. A pszichés zavarok gyakran szomatizálódnak, szervi panaszok, működési zavarok formájában jelennek meg. Extrém mértékben nő a szorongásos kórképek, depresszió száma, sőt újabban az étkezési zavaroké is (anorexia, bulimia). Ennek ellenére sajnos, még ma is rengeteg a téves elképzelés a pszichiátriai beteggel és terápiákkal szemben. Az elmebetegekkel kapcsolatos beállítódásokra még ma is az a jellemző, hogy a beteg veszélyes, kiszámíthatatlan, félni kell tőle. Szorongást, borzadást illetve sajnálatot vált ki, és erős az igénye arra, hogy ki kell zárni az un. normális emberek társadalmából,

elmeosztályon kell tartani. Ezen előítéleteket belénk nevelik, éppen ezért legfontosabb a megfelelő ismeretek, a pszichológiai kultúra és a tolerancia: a másság elismerése. Sajnos, a mai magyar társadalomra nem éppen a tolerancia jellemző. III. Kezelési eljárások a pszichiátriában l. Biológiai kezelési formák 2. Pszichoterápiák Biológiai módszerek Ide tartoznak a gyógyszeres kezelések és az elktrokonvulzív terápia, illetve a ma már nem alkalmazott kóma kezelések. III.11 Gyógyszeres terápiák: 1. A pszichotikumok a pszichotikus tünetekre hatnak (hallucinációk, doxasmák, gondolkodászavar), ezeket csökkentik, illetve szüntetik meg. A monotoniumra, a magatartásra nyugtalanságot csökkentő hatást fejtenek ki. Különböző mértékben szorongáscsökkentő effektusuk is van. 2. Antidepresszánsok: elsősorban hangulatjavító hatásuk van, de különböző mértékben fokozzák az aktivitást és csökkentik a szorongást is. 3.

Antimániás szerek 4. Anxiolytikumok feszültség és szorongáscsökkentő hatásúak, álmosító mellékhatásuk van és kialakulhat függőség is. 5. Hipnotikumok – altatók: elalvást és átalvást segítő szerek III. l 2 Elektrokonvulzív terápia Részletes belgyógyászati és laboratóriumi kivizsgálás után általában izomellazítás mellett és mesterségesen fenntartott lélegeztetés mellett végzik 2-4 alkalommal 24-48 órás intervallumokban. Ma már ritkán alkalmazzák III. 1 3 Pszichochirurgia Régen gyakran alkalmaztak agysebészeti beavatkozást a más módszerekkel nem befolyásolható pszichotikus állapotok kezelésére. Ma indokolatlan, etikailag megkérdőjelezhető eljárás. Pszichoterápiás módszerek (a teljesség igénye nélkül) III. 2 1 Kognitív terápia A kognitív fogalom azt jelenti, hogy az egyén információ feldolgozási stílusa került a figyelem előterébe. Az információ feldolgozás első szintje a jelentésadó folyamat,

a kognitív terápia erre fordít figyelmet. Folyamatának szakaszai: 1. gondolkodási automatizmusok felismerése és kontrollja 2. mögöttes diszfunkcionális attitűdök felismerése és módosítása 3. kiegészítő módszerek Szerepjátékok, írásos beszámolók, képzeletbeli helyzetgyakorlatok alkalmasak az automatikus gondolatok előhívására. A gondolkodási automatizmusok az információfeldolgozás árnyalatok nélküli, globálisan beszűkült jellegére utalnak. A terápia során kognitív átstrukturálás történik. III. 2 2 Dinamikus terápiák A pszichoanalízisből fejlődött ki. Elméleti alapja: a neurotikus tünetek kora gyermekkori traumák, élmények következményei, melyek a tudattalanban vannak elrejtve. Az egyén számára elfogadhatatlan érzések, vágyak felszínre akarnak törni, de ezek tudatosulása veszélyes, felborítaná a pszichés egyensúlyt. Ennek jelzése a szorongás, mely súlyos szenvedést jelent. A módszerrel a tudattalan

rejtett tartalmak felszínre hozhatók a terapeuta segítségével. A terapeuta csak értelmez és rávezeti a beteget a valódi konfliktus felismerésére. A terápiában az elfojtott tartalmak tudatosítása, a reagálása, átdolgozása történik. A terapeuta a szóbeli és nonverbális megnyilvánulások mögött mindig a rejtett tartalmat keresi. A cél a páciens megismerése, önmaga elfogadása, ezzel a tünetek felszámolhatók. III. 2 3 Pszichodráma Helyzetek lejátszása történik szereposztásokkal. A játék, a résztvevő értelmezései, visszajelzései rádöbbenthetik a beteget saját hibás, kóros viselkedésére. III. 2 4 Csoportterápiák A társas helyzetek nemcsak a teljesítmény fokozására, hanem a személyiség átalakítására is felhasználhatók. A csoportban lévők között kölcsönös azonosítások mennek végbe, különböző viselkedésmintákat szolgáltatnak egymásnak. A reakciók pozitív vagy negatív érzelmi viszonyulást fejeznek ki,

így helyesléssel, figyelmeztetéssel, kritikával, megerősítéssel vagy elutasítással szabályozhatják egymás magatartását. - Nondirektív kiscsoport: 6-10 tag hetente 1-2-3 alkalom. - A nondirektívitás a terapeutára vonatkozik. Részt vesz a beszélgetésben, de nem irányítja Fő módszere, hogy mindenki véleményét meghallgassa, mások nézőpontját is értékelje. III. 3 Pszichoterápiás módszerek III. 3 1 Hipnózis Szuggesztív terápia. A szuggesztió külső befolyást jelent A hipnózis alatt a páciens hipnotikus állapotba kerül és a terapeutáktól különböző szuggesztiókat kap. III. 3 2 Magatartás terápiák Az irányzat szerint minden kóros magatartásban a tanulási folyamat zavara nyilvánul meg, amely vagy hibás, vagy hiányos formában valósult meg az élet folyamán. A terápia lényege az újratanulás vagy a hibásan megtanultak kioltása. III. 3 3 Szisztematikus deszenzitizáció Szorongás hierarchiát alakítanak ki a

szorongást kiváltó helyzetek osztályzása révén. Megtaníttatják az autogén tréning alapfokát, majd relaxációban elképzeltetik a szorongást kiváltó helyzetet, addig gyakoroltatják, amíg a páciens szorongás nélkül el tudja képzelni a szituációt. III. 3 4 Autogén tréning Koncentratív önellazítás. Saját erőből merítő, rendszeres gyakorlással kialakítható relaxációs eljárás. Dolgozatomban az autogén tréning hatásosságát vizsgáljuk serdülőknél. A következő fejezetben megismerkedhetünk az autogén tréning történetével, pszichofiziológiai alapjával, módszertanával és a serdülők autogén tréning csoportterápiájával. IV.14 Kikapcsolódás „autogén tréning” által l927. április 24-30 Bad Nanheimben a II Általános Pszichoterápiai Orvoskongresszuson Johannes Heinrich Schultz (1884-1970) berlini ideggyógyász és pszichoterapeuta bemutatja új eljárását a szocializált autoszuggesztív tréninget (autogén

szervgyakoroltatás). 1928-tól e módszer bevett elnevezése „autogén tréning”. A „koncentratív önlazítás” Schultz szerint speciális testtartásban történik /”konfliskocsis tartás”). Ez fokozatosan megy végbe szabványosított „szándékformulák” szerint. amelyek specifikus „átkapcsolási jelenségeket” (nehézség, meleg, szívnyugalom, légzésritkulás, homloklehűlés) vált ki. A gyakorlatokat többnyire pszichoterapeuta vezetésével, csoportban végzik azzal a céllal, hogy az egyes résztvevőket rávezessék az eljárás önálló alkalmazására. A viszonylag könnyen elsajátítható módszer alkalmas a többi között lazításra, ideges zavarok enyhítésére, fájdalom leküzdésére, valamint gyógyulási folyamatok pszichés alátámasztására. Az autogén tréning a hipnózis és a szuggesztív pszichoterápia XIX. századi gyakorlatához kapcsolódik. Ma az autogén tréning a nyugati kultúrkörben a pszichoterápia leggyakrabban

alkalmazott módszere. V. AUTOGÉN TRÉNING V. 1 Autogén tréning és relaxáció Az autogén tréning (továbbiakban AT) a pszichoterápiákhoz tartozó gyakorlásterápia, amely alapvetően nonverbális terápiás módszer, de a kezelés későbbi fázisában szükséges lehet a páciens konfliktusának feltárása is. Formái: egyéni terápiás alkalmazás - csoportos terápiás alkalmazás Az előző fejezetből már tudhatjuk, hogy ismert összefüggés van az izomtónus-mozgás-lelki állapot között. Olyan harmonikus állapot létrehozása a cél, melyben a test-lélek-külvilág ellentétei feloldódnak. A relaxáció nem egyenlő a lazítással, ugyanis hiába ajánljuk egy feszült embernek, hogy „lazíts”, az esetleg még feszültebbé válik, és a benne lévő frusztráció miatt magától nem tud ellazulni. V.1 A relaxáció azon gyógyító eljárások összessége, melyek a pszichotónus áthangolása segítségével a pszichovegetatív egyensúly

kialakítására törekednek. A relaxáció orvosi értelemben pszichoszomatikus gyógyító eljárás, melyben az izomtónus szabályozásának van alapvető szerepe. Élettanilag a relaxáció önmagában is pihentető, pszichológiailag kellemes emocionális állapotot, feszültségmentes nyugalmat jelent. Változatai: 1. Progresszív relaxációs eljárások: melyeknél célunk az izmok ellazítása 2. Relaxációs-redukciós eljárás, melyben a tónusszabályozás, valamint a mozgásharmónia visszaállítása célunk. 3. Schultz-i AT szerint az izomellazítás az első lépcsőfok csupán 1920-tól kezdte alkalmazni. 4. Izomtónusban megnyilvánuló emocionális állapot analizálása Az AT rendszeres gyakorlással, fokról-fokra törekszik, önerőből, önszuggesztióval a koncentratív nyugalmi tónusra és az ezzel elérhető különleges lelkiállapotra, és nem célja a tünetek eltüntetése. Leggyakrabban alkalmazott testhelyzet az ülő vagy fekvő Fontos a

szembehunyás, ugyanis ez jelenti az érzékszervek visszavonását, külvilágtól való elfordulást, valamint elősegíti a befelé forduló figyelem létrejöttét, amely kialakítja az önmagát figyelő ellazulást. Az AT felső foka a meditatív tréning, itt a legfontosabbak a képzeleti és intuitív folyamatok, melyek segítségével elérhető az önmagát illető tisztánlátás és önismeret. Az AT során különleges tudatállapot jön létre és gyakran jelennek meg emiatt különös testélmények: • végtagok alakváltozása • nehéz, lebegő érzés • testhatárok határozatlanná válhatnak • érezhető a vér keringése az erekben • a levegő végigbizsergeti az egész testet • egymásba olvad a külvilág és a testünk, ez egy egységélmény, mely regressziót jelez a személyiségfejlődés egy olyan fokára, amikor a személyiség még nem különült el, nincs még kialakult éntudatunk • ugyanakkor éntudatunk befelé is megnyílik, beleolvad a

szervezetbe, felszívja a testrészeket, testélményeket, így tehát az éntudat és a testtudat egybeolvad, s megszűnik a látszólagos kettősség. Ez a környezet, az én és a test tökéletes harmóniájának állapota. A külvilágtól való elfordulás tehát csak látszólagos, sőt inkább átfogja, magába foglalja a külvilágot, a természetet, a földet, a társadalmat, a tudat tágabbá válik, nem csak személyes, egyedi tartalmakkal telített, hanem általános, humán tartalmakkal is. Ehhez a figyelem aktív irányítása, koncentrálása, válogató ébersége kell. Korunk embere hajszolt, feszült, frusztrált, időzavarral küzd, magányos, kiegyensúlyozatlan, szorongó. Ennek következménye, hogy nő a neurotikus megbetegedések, vegetatív zavarok, pszichoszomatikus funkciózavarok száma. Ezen problémák, zavarok kezelésére az AT igen hatásos. A módszert azonban még hatásosabbá tudjuk tenni, és az életet megkönnyebbíthetjük, ha az AT-t már

serdülőkorban, a problémák kialakulása előtt, preventív céllal megtanítjuk gyermekeinknek. A gyermekek nyolcadik életévüktől könnyedén megtanulják az AT-t. Nagyon figyelmes és gyors felfogású gyermekek már az iskolaérettség elérésekor is járhatnak AT gyermektanfolyamokra, különösen akkor, ha a szülők is ismerik a módszert. A tanfolyamon legalábbis a „nyugalmi tónust”, az elnehezedési és átmelegedési gyakorlatot sajátítsák el. Mások ebben a korban már eredményesen használják fel a „szándékmegfogalmazásokat” is. V. 2 Az AT pszichofiziológiai alapjai Az élményszintű történések mögött a fiziológiai történések is követhetők. A tónus az izomrendszer és idegrendszer összműködésének eredménye, az izmokban állandóan meglévő feszülés, mely a gravitációs erő ellen biztosítja testtartásunkat, tehát aktív működés. A klasszikus AT pszichés agykérgi indítása, hiszen szóingereket, formulákat használ,

de gyógyhatásában legfontosabb tényező a perifériás visszajelentés, a visszahatás a centrális, fiziológiai, pszichés működésekre. A RAS a limbikus rendszerrel is szoros kapcsolatban áll, ahol a testrészek, zsigeri élmények, ösztönös szükségletek közérzetté, érzelmekké szerveződnek, s ennek megfelelő magatartási formákat indítanak el. V. 2 3 l l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. AZ AT-re való kiválasztás szempontjai: a szuggesztibilitás mértéke (poszturális szuggesztiós teszt Romberg helyzetben) az ideomotoros belső mozgások áttevődésének gyorsasága a perifériára (ingapróba) testi alkat (legnagyobb az alaptónus az atletoidoknál) személyiségtípus (legalkalmasabb a pszichastheniás, nem alkalmas a pszichopata és a hiszteroid személyiség) vegetatív állapot pszichiátriai kórkép, ill. vezető tünetek (e pontot későbbiekben részletezem) általános szomatikus állapot (az AT enyhe acidozist okoz, mely felboríthatja a relatíve

kompenzált anyagcserét) intelligencia (normál övezetbe tartozó, iskolázottságtól függetlenül képes elsajátítani) Ad 6. Pszichiátriai indikáció: (a) (b) (c) (d) exogén (aktuál, reaktív) –neurózis funkcionális szervműködési zavarok, ahol nincs organikus elváltozás pszichoszomatikus betegségek pszichoneurozisok (emocionális tényezőkre visszavezethető pszichodinamikai zavarok, phóbiás-depresszív szorongásos neurózisok) (e) remissióban lévő endogén pszichózis (f) organikus idegrendszeri bántalmak (g) tünetek szerint: • „görcs-syndroma” pl. vaginizmus, dadogás • vazomotoros zavarok: pl. pirulás, hideg végtagok, labilis hypertonia, stenocardia • emésztőrendszeri tünetek: székrekedés, epehólyag diszkinézis, irritábilis colon syndroma, gyomorgörcs, böfögés, csuklás, aranyér • urogenitális zavarok: pl. impotencia, ejaculatio praecox, frigiditás, vaginizmus, csökkent orgasztikus készség, enuresis, gyakori

vizelési inger. • alvászavarok • fejfájások • mozgászavarok: tic • affektív zavarok: szorongás, beszédgátlás V. 2 2 1. 2. 3. 4. Kontraindikáció processus sch endogén depresszió szociopátia egyes súlyos szomatikus betegségek (pl. organikus szívbetegség dekompenzált stádiumban) Nem abszolút kontraindikáció 1. hipochondriás neurózis 2. hisztériás személyiség 3. kényszerneurózis V. 3 l Fiziológiai ismertetés Az előző fejezetben leírtakból tudjuk, hogy a központ a periféria felől befolyásolható, és a kapcsolat feed-back jellegű. V. 3 2 Az AT alapfoka és alkalmazása Az alapfokot a következő 6 gyakorlat képezi: 1. 2. 3. 4. 5. 6. „nehézlégzés”, amelyet a neuromuskuláris rendszer szabályozásával érhetünk el. „melegérzés” a vasomotoros szisztéma gyakorlata a szív gyakorlata - cardiorespiratoricus szisztéma a légzés gyakorlata - cardiorespiratoricus szisztéma a napfonat (plexus solaris)gyakorlata a

gastrointestinális apparátus a homlok hűvösségének gyakorlata a feji vasomotoros functiók szabályozásáé Az egyes gyakorlatok elsajátításához átlagosan 2 hét szükséges. A teljes tanulási folyamat általában 3 hónap. A megtanult gyakorlatok megerősítése és fixálása újabb 3 hónap V. 3 3 A gyakorlatok bevezetése 1. Lelki hozzákészülés Eredeti formulája a „teljesen nyugodt vagyok”. Nem „erőszakos akarás” ez, hanem passzív észlelése a belső folyamatoknak. 2. Testi előkészület Megfelelő testtartást kell felvennünk, ami lehet ülő vagy fekvő helyzet. Szemünket be kell hunynunk. Az AT gyakorlásához nyugodt körülmények kellenek, tehát teljes csend, a szoros ruházat meglazítása. A következő oldalak összefoglalják a gyakorlatokat és azok objektív, szubjektív tüneteit. V. 3 4 Autogén tréning gyakorlati lépései Gyakorlat Gyakorlási formula Szubjektív érzések 1. Elnehezedési gyakorlat A jobb Nehéz

(súlyossági) és (bal kezeseknél a bal) duzzadtságérzés ólom kéz elnehezedik ill. ágyba süppedő súlyosság) elernyedéssel Egyes esetekben könnyűségi és lebegési érzések. 2. Melegedési A jobb (bal Bizsergés, gyakorlat (vérerek kezeseknél a bal) kar csiklandozás, lazítása) teljesen nehéz és hangyamászás, jóleső meleg meleg érzés leginkább az ujjhegyekből kiindulóan, olykor pásztázva némelykor lüktetően pásztázva 3. Szívgyakorlat A szívem teljesen (szívmegnyugtatás) nyugodtan és erősen dobog (az erősen szó elhagyható) 1. Légzőgyakorlat Átadom magam a (légzésmegnyugta légzésnek, vagy a tás) légzésem teljesen nyugodt. Pulzációérzés az ujjhegyekben, halántékon, karotiszon, szívtájékon, hasban. A szívdobogás nyugodtabbá és lassúbbá válik. Mély, nyugodt, könnyű, egyenletes légzés (teljesen magától). A mellkasi légszorítástól való megszabadulás. Általános megkönynyebbülés. Fölerősödő hasi

légzés, köröskörül jóleső érzés. 2. „Napfonat” A napfonatom Megnövekedett Hasgyakorlat (a sugárzóan meleg. nyálképződés, hasi szervek gyomorkorgás, szabályozása). kellemes testmeleg. Objektivizálható élettani hatások Az izomtónus csökkenése (EMG) a GBR-kilengés mérséklődése. Enyhe vérnyomásesés. Perifériás vérerek tágulása a két karban (és az arcon). Megnövekedett bőrhőmérséklet, olykor enyhe verejtékezés. Paradox hatások az aktív koncentrációban. Frekvenciacsökkenés. A perctérfogat csökkenése, jobb oxigénhasznosítással. Az ingadozó EKG leletek normalizálódása. A légzés pertérfogatának csökkenése. Áttolódás a mellkasiról a hasi légzés felé, olykor ásítás. A megzavart, illetve izgalomra hajlamos gyomor- és bélmozgás normalizálódása. A gyomornyálkahártya vérátáramlásának fokozódása. A perifériás vérerek járulékos kitágulása. Gyakorlat Gyakorlási formula Szubjektív

érzések 3. Koncentrált A homlok kissé Eleinte csak átfutó, fejgyakorlat hűvös, vagy a homlok könnyű (homlokhűvösség) kellemesen hűvös. homlokhűvösség. Felfrissülés érzés, mintha a homlokot jégcsappal vagy mosdókesztyűvel pásztáznák. Objektivizálható élettani hatások EEG-n a Béta hullámok csökkenése az Alfa és Téta hullámok szaporodása. Erőltetett gyakorlásnál praekollapszus állapot, különösen a labilis vagy alacsony vérnyomású személyeknél. A következőkben be szeretnék mutatni egy AT csoportterápiát, melyet serdülőkkel végeztünk. A terápia folyamén nemcsak relaxálni tanulnak meg a fiatalok, hanem nyíltabbak lesznek mind egymással, mind a terapeutával is. Ezt a folyamatot a terapeuta által feltett kérdések segítik. Megfigyelhető, hogy a gyerekek a tréning végére megtanulják a gyakorlatokat, és bátrabban válaszolnak a feltett kérdésekre. A gyakorlatokat követően, illetve a foglalkozások elején a

gyermekek érzéseikről beszámolnak. Így jól követhetjük a gyakorlatok elsajátításának fokát VII. ÖSSZEGZÉS A psiché és a szoma, lélek és test az embernél szétválaszthatatlan. Bármely rész betegsége kihatással van a másikra, pontosabban állandó kölcsönhatás van az egységes egész ember lényegi két összetevője között. Gyógyítani nem csupán gyógyszerrel lehet, gyógyít a szó is. Önmagában az is, ha az egyén szorongató magánya és félelme alól valami módon feloldást nyerhet. A test és a lélek kölcsönhatásaihoz hasonló összefonódás körvonalazódik ki egyén és környezete, egyén és társadalmi rendszer között. A pszichoterápia ott kezdődik, hogy az orvos türelmesen meghallgatja betegét. Nem kell egyéb, mint hogy a beteg érezze az orvos őszinte érdeklődését, együttérzését, segíteni akarását. A szomatikus és pszichés tünetek egymástól határozottan soha nem választhatók el, a beteg testét és

lelkét nem lehet külön gyógyítani. A kóros lelki szorongások, feszültség leküzdésére többféle gyógyszer is adható. A szakdolgozatomban leírt pszichoterápia - az autogén tréning – segítségével ez mellőzhető. Ennek az ad különös fontosságot, hogy a beteg saját magát legyőzve, önerejéből, gyógyszer segítsége nélkül elérheti tüneteinek javulását, közérzete, hangulata tartós tanulás és gyakorlás által teljesen rendbe jön. Ismét tárgyilagosan szemléli önmagát, kezébe veszi saját betegségének, tüneteinek irányítását. Napról napra javuló önbizalommal és optimizmussal néz a jövő felé. Korunk gyermekeit is egyre több stresszhelyzet éri, nemcsak a mindennapos élet egyre növekvő elvárásai, hanem a családban létező, tartós konfliktusok hatása is. A mai gyerekek kevesebbet mozognak, a tévéből és az Internetről pedig nem fogják tudni megtanulni, hogyan kezeljék a problémás helyzeteket. Éppen ezen okok

miatt fognak a későbbi életük folyamán kialakulni a pszichoszomatikus betegségek. A szakdolgozatomban leírt csoport gyermekei általános iskolások voltak, családi hátterűek, 8-tól l4 évesig. A terápia során sikerült mindegyik kis páciensnek elsajátítani az autogén tréning alapgyakorlatait. A tréning végére nyitottabbak lettek. Megfogalmazták, hogy az AT-t használni tudják dolgozatírás előtt, este relaxációként és amióta használják, még a környezetük is észrevette rajtuk a változást. Nyugodtabbak lettek, jobb osztályzatokat hoztak, és jobban tudtak alkalmazkodni a közösséghez. A módszer előnye még, hogy ha valaki egyszer megtanulta, nem felejti el, s problémás élethelyzetei megoldására újra és újra segítségül hívhatja. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Atkinson-Atkinson-Smith-Bem: Pszichológia Osiris Kiadó Bp. l997 2. Bagdy E-Koroknay B: Relaxációs módszerek Medicina Bp. l998 3. Bagdy E-Szőnyi M: A psichotherápiás

relaxáció első európai kongresszusa OTKFT Bp., l99l 4. Ben-Menachem, M: Lazíts az életedért Új Nap Kiadó Bp. 1990 Pszicho-tükör Courier Rt Bp 1991 5. Buda Béla dr: Az empátia – a beleérzés lélektana Gondolat Kiadó Bp. 1978 6. Buda Béla dr: Pszichoterápia Gondolat Kiadó Bp. 1978 7. Csiky Antal dr: Remélem, hogy vagy Nexus Kft Bp. 1991 8. Dethlefsen, TH: Út a teljességhez, A betegségek jelentése és jelentősége Arkánum Bp. 1991 9. Hebb D O: A pszichológia alapkérdései Gondolat Kiadó Bp., l975 10. Krapf G: Autogén tréning gyakorlata Springer Hungária Bp. 1992 11. Kulcsár Zsuzsanna: Személyiség-Pszichológia Tankönyvkiadó Bp. 1974 12. Kai Kermani dr: Autogén tréning Mecenas könyvek Bp. 1996 13. Mótucz F: Reflexológia, saját kiadás Lajosmizse, 1991. 14. Mészáros I: Hipnózis Medicina Kiadó Bp. 1984 15. Oszlánszky M-Csiky A dr: Lazíts, ismerd meg önmagad Hunga-Print Nyomda és Kiadó Bp. 1995 16. Pléh Cs: Piszhológiatörténet Gondolat

Kiadó Bp. 1992 17. Renchlin M: A pszichológia története Akadémia Kiadó Bp. 1987 18. Vihar Gy: Gyógyítás és öngyógyítás Magvető Kiadó Bp. l984