Informatika | Vállalati információs rendszerek » Mihálszky Gábor - A BKV Forte rendszerének menetrendi programja

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI FŐISKOLAI KAR A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE : MIHÁLSZKY GÁBOR 17512 A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A TRANSIT PROJEKTRŐL 2 2. A FOR-TE MODUL ÖSSZETEVŐI 3 3. A FOR-TE MODUL ALKALMAZÁSA SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK 3 4. MENETREND KÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG A FOR-TE ELŐTT 4 4.1 4.2 A FORGALMI TELJESÍTMÉNY KORÁBBI TERVEZÉSI ÉS ELSZÁMOLÁSI RENDSZERE 4 A KORÁBBI RENDSZER EGYÉB HIÁNYOSSÁGAI 5 5. A FOR-TE RENDSZER MENETRENDI PROGRAMJA 5.1 A FORGALMI FOLYAMATOK KAPCSOLATRENDSZERE 5.2 A MENETREND KÉSZÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA A TRANSIT KERETÉBEN MŰKÖDŐ FOR-TE PROGAM TÁMOGATÁSÁVAL 5 5 6 5.21 MŰKÖDÉSBELI VÁLTOZÁSOK 6 5.22 A FORGALMI FOLYAMATOT ALKOTÓ RÉSZFOLYAMATOK ( TRANSIT ) 6 5.23 A FORGALMI FOLYAMAT FŐBB LÉPÉSEI 6 5.24 A RÉSZLETES SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS RÉSZFOLYAMATA, VALAMINT A

HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ MENETREND-MEGHIRDETÉSI TEVÉKENYSÉG 7 5.241 A RÉSZLETES SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉS FOLYAMATA 7 5.242 RENDKÍVÜLI MENETRENDEK KÉSZÍTÉSE 8 5.243 A KÖZLEKEDÉSI NAPTÁR BEÁLLÍTÁSA 9 5.244 ELŐÍRÁSOK A MENETREND KÉSZÍTÉSÉNÉL 9 5.245 MENETRENDEK ÖSSZEHANGOLÁSÁNAK ALAPELVEI 9 5.246 MENETRENDEK MEGHIRDETÉSE 10 6. A FOR-TE RENDSZER KÉPEI 11 7. A MENETREND KÉSZÍTÉS MUNKAFOLYAMATÁNAK KÉPEI 13 A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 1. A TRANSIT PROJEKTRŐL 2 Tran sIT Trans BKV Rt. és az EDVg-debis informatikai projektje A BKV Rt. Igazgatósága 1996-ban döntött egy integrált vállalatirányítási informatikai rendszer ( TransIT ) bevezetéséről A TransIT a döntést követő 4 éves tevékenység eredménye. A megvalósítása 1997 október 3-án kezdődött és a 2000 április 6-i Projekt Felügyelő Bizottsági záróüléssel fejeződött be, ami egyúttal az üzemeltetési időszak kezdetét is jelenti A

BKV Rt. reorganizációs programján belül döntött informatikai rendszerének komplex felülvizsgálatáról és egy új, integrált informatikai rendszer kifejlesztéséről. A közbeszerzési eljárás során a döntő bizottság az EDVg-debis Systemhaus által vezetett konzorcium ajánlatát minősítette a legkedvezőbbnek. A létrejött szerződés szerint egy, az egész BKV Rt-re kiterjedő integrált informatikai rendszer létrehozása volt a feladat, mely magában foglalja a vállalat üzleti folyamatait átszövő ( SAP ) standard, és a ForTe, a MenDi és a KIS rendszert. A létrejövő informatikai infrastruktúra legfontosabb elemei az Informatika Központ, az Adatközpont, a számítógép hálózat, a PC szerverek továbbá a személyi számítógépek. ( Jelenleg 1800 db PC-t, 1130 db nyomtatót, 54 Middleware servert, 9 Unix servert tartalmaz. ) 1998-ban történt meg a SAP modulok prototípusának kialakítása, a rendszerek kifejlesztése, az informatikai

infrastruktúra kialakítása, az adatközpont, TransIT Informatikai Központ létrehozása valamint a felhasználói oktatások megkezdése és felkészülés az éles üzemre. Az éles üzem 1999-ben kezdődött meg A projekt közvetlenül a társaság felső vezetésének irányítása alatt áll, tagjai az üzleti folyamatok szponzorai, szakmai felelősei és változáskezelői továbbá az Rt. igazgatósági szintű vezetői és a területi vezetők. E programon belül kezdett el a társaság foglalkozni a 2000. év problémájával, aminek következtében néhány SAP modult korábban indított el. A vállalati standard modulokon kívül speciális fejlesztéseket is tartalmazott a projekt: A ForTe modul a BKV Rt. valamennyi ágazatának utasszállítással kapcsolatos forgalmi tevékenységeit fogja össze egy integrált rendszerben A MenDi modul a menetdíj-bevételi tevékenység szinte teljes körű számítógépesítését jelenti. Az ügyirat kezelési tevékenységet a

KIS modul segíti Az adatok valós idejű elérhetőségével, az azonnali lekérdezések lehetőségeivel a TransIT az elszámolási-gazdálkodási rendszer fontos elemévé vált az érdekeltek számára, mind operatív, mind vezetői szinten. A rendszer sikeres bevezetése, a dolgozói attitűdök megváltozása, a használat széles körű elterjedése fokozatosan az elszámolási gazdálkodási rendszer átláthatóságának növekedéséhez vezetett.1 1 1 BKV Rt. 1999-2000 évi éves jelentései A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 3 2. A FOR-TE MODUL ÖSSZETEVŐI forgalom előkészítés forgalomfelvétel menetrendkészítés paraméterlap készítés teljesítmény elszámolás törzsadat karbantartás üzemanyag elszámolás zavarelhárítás 2.1 Forgalom előkészítés Ebbe a csoportba tartoznak az üzemigazgatóságok diszpécserszolgálatainak, beosztáskészítőinek tevékenységét segítő felhasználások ( 1. kép ) 2.2 Forgalomfelvétel Ide

tartoznak az utasszámlálási adatokat kezelő, kiértékelő, összesítő felhasználások ( 2. kép ) 2.3 Paraméterlap készítés A menetrendi alapadatokat kezelő funkció. Az integrátor teljesítménnyel kapcsolatos elvárásainak teljesülését a paraméterlapban adja meg a menetrendek készítőinek, az üzemeknek. ( 3 kép ) 2.4 Teljesítmény elszámolás A forgalmi teljesítmények számfejtését végző felhasználások. A BKV Rt az önkormányzattól egy összetett értékmérő rendszernek való megfelelése alapján kapja a dotációt, ennek a legfontosabb eleme a forgalmi teljesítmény. ( 4. kép ) 2.5 Törzsadat karbantartás A tömegközlekedési hálózat térbeli adatait ( viszonylatok, útvonalak, megállóhelyek, stb. ), időbeli adatait ( üzemidő, közlekedési naptár, stb ), és az infrastruktúra adatait tároló, kezelő alkalmazás. ( 5 kép ) 2.6 Üzemanyag elszámolás A forgalomban részt vevő, ill. belső szolgálati járművek üzemanyag

elszámolásával kapcsolatos felhasználások. 2.7 Zavarkezelés A menetrendszerű közlekedéstől való eltéréseket rögzítő, kezelő, a forgalmi zavarokat nyilvántartó alkalmazás. ( 6 kép ) 3. A FOR-TE ALKALMAZÁSA SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK Munkakörömnél fogva több alkalmazásról, személyes tapasztalataim alapján tudok véleményt alkotni. A dolgozatom nagyobbik felében a menetrendi funkciókkal fogok részletesen foglalkozni, ezért most a modul többi funkciójáról, illetve az egész For-Te rendszer működéséről kialakult véleményemet fogom megfogalmazni. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 4 A TransIT projekt a tőle elvártaknak - az integrációnak - eleget tett. A társaság tevékenységeit egységes informatikai rendszer támogatja. Az engedélyezési rendszer leegyszerűsödött, megvalósult az integrátor és a divíziók közti munkamegosztás. Lehetővé vált az egyszeres adatbevitel biztosítása Csak a hozzáférési

jogok korlátozása jelenti az adatok feletti rendelkezés lehetőségét. Minden folyamatról adathalmazok keletkeznek, melyekkel jobbak lettek a stratégiai tervezés és a kontroll feltételei. Informatikai szakemberek véleménye szerint a rendszerben kevés a nem tervezett leállás, az üzembiztonság normális. A felhasználók ezzel szemben túl gyakorinak érzik az üzemzavarokat, gyakran panaszkodnak a rendszer lassúságára. A hálózatba kapcsolt számítógépek eltérő kapacitása, a hálózat magas kihasználtsága miatt gyakran lassulnak le a felhasználói programok. Kisebb szoftver-változtatásoknál gondot okoz az új funkciók ismeretének hiánya a felhasználók körében. Ennek vélhető oka az, hogy a rendszer bevezetésekor a használatra nem egy állandó oktatói gárda készítette fel a munkavállalókat, hanem közülük egy-egy főt kiválasztottak, akit kiképeztek a többiek kioktatására. 1999 óta viszont több alkalommal történtek

kisebb-nagyobb változtatások, amelyeket nem követett a felhasználók ismereteinek aktualizálása. Gyakori vélemény, hogy a végrehajtói szintekről érkező - a felhasználás könnyítésére, vagy a munkafolyamat ésszerűsítésére irányuló - észrevételek gyakorlati megvalósítása lassan halad 4. MENETREND KÉSZÍTÉSI TEVÉKENYSÉG A FOR-TE ELŐTT A BKV reorganizációja előtt, a centralizált irányítás korszakában egy kb. 10-15 fős létszámú csoport készítette az autóbusz, villamos és trolibusz menetrendeket. A decentralizációt követően megalakult divíziókhoz kerültek többek között a menetrend-készítési feladatok is. Az üzemeltetőkhöz szétosztott menetrend készítők néhány hónapos átmeneti időszakot követően - a TransIT bevezetésének kezdetével - tértek át a For-Te rendszer használatára. 4.1 A forgalmi teljesítmény korábbi tervezési és elszámolási rendszere Az informatikai rendszer bevezetése előtt komoly

létszámot kötött le a menetrendek készítési, sokszorosítási, postázási feladata, valamint a forgalmi teljesítmények elszámolása. A már fentebb említett menetrendi csoport által készített menetrendek teljesítmény-adatai, valamint a végállomásokon szolgálatot teljesítő menetirányítóknak az üzemeken keresztül a székházba juttatott "forgalmi jelentés"-ei alapján számfejtették a teljesítményeket. A manuális, rengeteg tévedési lehetőséget magában hordozó rendszer adatszolgáltatási megbízhatósága kisebb volt. A menetrendekben is gyakran előfordultak olyan hibák, amelyeket a kiadásért felelős személyek az ellenőrzéskor sem mindig vettek észre, így a közvetlen felhasználók ( operatív szint, illetve az utazóközönség ) látták kárát. A későbbiekben - a reorganizációs folyamatba illeszkedően a megszüntetett végállomási menetirányítás teljesítmény elszámolási tevékenységét is ki kellett valahogyan

váltani - ezt a funkciót is a For-Te rendszerre bízták. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 4.2 5 A korábbi rendszer egyéb hiányosságai Az egyes közlekedési naptárbéli időszakokhoz a menetrendek kevésbé alkalmazkodtak. Gyakran azért nem készítettek egy-egy rövidebb időszakra eltérő menetrendet, mert annyi papírra lett volna szükség a sokszorosításhoz, hogy inkább az egyszerűbb kiiktatáshoz nyúltak. Például a tavaszi tanítási szünetben a lecsökkenő utazási igényhez menetrendi kiiktatásokkal ( 1-2 db autóbuszt egyszerűen kihagyva ) igazodtak, az egyenletességet pedig a végállomási irányítást végző menetirányítókra bízták. Az utastájékoztató anyagok pontossága ezért igen széles tűréshatárok között mozgott. Mivel a menetrendekhez szinte csak azok fértek hozzá, akik dolgoztak vele, így nem alakulhatott ki olyan utastájékoztató rendszer, amelyben bárhonnan, bárki, bármilyen menetrendi adathoz

hozzáfér. 5. A FOR-TE RENDSZER MENETRENDI PROGRAMJA Most térek rá dolgozatom legrészletesebben ismertetett területére. Több, mint tíz éve készítek - másodállásban, illetve melléktevékenységként menetrendeket. Ez a rendszer nekem jobban tetszik A következőkben kitérek majd a menetrendkészítés folyamatára, illetve a véleményem alakulásában szerepet játszó tényezőkre, nem feledkezve meg a rendszer hibáiról sem. 5.1 A forgalmi folyamatok kapcsolatrendszere Forgalombiztonsági Osztály AVM Szolgálat Központi Forgalomellenőrző Szolgálat Fődiszpécser Szakszolgálat Központi Forgalomir. Szolgálat Területi Forgalomir. Szolgálat Közlekedési Főosztály Forgalomszervezési Osztály Forgalomfejlesztési Osztály Forgalomfelvételi Osztály Közönségszolgálat Kp.-i Forgalmi Zavarelhárító Szolgálat INTEGRÁTORI ÜZEMIGAZGATÓSÁGI Budai Autóbusz ÜI diszpécser Pesti Autóbusz ÜI diszpécser Trolibusz ÜI diszpécser SZINT

SZERVEZETEK Villamos ÜI diszpécser Metró ÜI KFM HÉV ÜI diszpécser JÁRMŰVEZETŐK Mint az ábrán is látható, a forgalmi folyamatokat az integrátor ( forgalomirányítás és tervezés ) szabályozza és ellenőrzi. Az üzemigazgatósági szervezetek működtetik és üzemeltetik a járműveket és az infrastruktúrát A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 5.2 6 A menetrend-készítési folyamat szabályozása a TransIT keretében működő For-Te program támogatásával. A For-Te program tesztelési fázisát követően az éles üzemi alkalmazás, a változáskezelési feladatokkal összefüggésben a BKV Rt. menetrendkészítési folyamatában a következő egységes szabályozás szerint működik A reorganizációs folyamat eredményeként létrejött az autóbusz, villamos, trolibusz üzemigazgatóságoknál is a forgalomtervezési és lebonyolítási folyamatok differenciálása, az irányítási és végrehajtási feladatok szétválasztása a

feladat-, hatás-, döntési- és felelősségi kör összhangjának biztosításával. A TransIT ForTe program a forgalom-lebonyolítási folyamat teljes körű informatikai támogatásával lehetővé teszi a BKV Rt. teljes szervezeti spektrumában a forgalmi folyamatok dokumentálásának egységesítését, egyszerűsítését, valamint az egyes határidők kedvező módosítását. 5.21 Működésbeli változások Az integrált informatikai rendszer bevezetésével a forgalmi folyamatok hatás- és felelősségi körei nem változtak, azok az ügyrendben meghatározottak. A korábbi ügyviteli folyamat azonban alapvetően megváltozott, a papír alapú adattovábbítás megszűnt. A ForTe adatbázisa az érintettek ( forgalomirányítás, üzemek ) számára rendelkezésre áll. A ForTe munkaállomással nem rendelkező szolgálati helyek alapbizonylati ellátása a szolgálati helyek működéséért felelős vezetők feladata. ( pl végállomásra kinyomtatott menetrend ) 5.22 A

forgalmi folyamatot alkotó részfolyamatok ( TransIT leképezés ) Forgalomfelvétel, Részletes szolgáltatás tervezés, Forgalom előkészítés, Forgalom-lebonyolítás, Zavarkezelés, Forgalmi adatok ( teljesítmények ) elszámolása, A teljes folyamatot érintik a forgalmi folyamatokhoz közvetlenül kapcsolódó utastájékoztatási feladatok, valamint a rendszer integrált működését biztosító törzsadatok kezelése. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 7 5.23 A forgalmi folyamat főbb lépései A forgalomfelvétel során – amely történhet megfigyeléses módszerrel és adatfelvevő berendezések igénybevételével egyaránt – meghatározásra kerülnek azok az aktuális utasszám-adatok, amelyek a kialakított közforgalmú közlekedési hálózaton nyújtandó közlekedési szolgáltatással szembeni mennyiségi igényeket határozzák meg. Ezen információk a közlekedési hálózatra vonatkozó törzsadatok ( például megállóhelyek, AVM

markerpontok, útvonalak, telephelyek, viszonylatok, érvényes paraméterkönyv stb.) közé tartozva alkotják a forgalom-lebonyolítási folyamat törzsadatait. A hatósági, ill más, a BKV Rt-re kötelező előírásokkal összhangban kialakított forgalmi törzsadatok felhasználásával kerül sor a részletes szolgáltatás tervezésre, amely magába foglalja az egyes viszonylatok paraméterlapjainak, az indítási jegyzékek, járműbeosztási keretek, valamint járművezető beosztási keretek, forgalmi teljesítményi tervek és utastájékoztatási adatlapok elkészítését és jóváhagyását. A forgalom előkészítéskor kerül sor a humán erőforrások és a forgalmi feladatok összerendelésére, a forgalmi alapbizonylatok ( például forgalmi munkalap, indítási kártya stb.) elkészítésére és kiadására A menetrendtől eltérő forgalom-lebonyolítást a forgalomirányítás koordinálja, az intézkedések dokumentálása a zavarkezelés modulban

történik. A forgalmi munkalapot, ( Metró Üzemigazgatóság és a HÉV Üzemigazgatóság területén a központi forgalomirányításból adódóan a teljesítményi lapot ), mint a forgalmi teljesítmények alapbizonylatát, a teljesítmények létrehozásáért közvetlen felelősséggel bíró személy ( járművezető stb. ) köteles a valóságnak megfelelő adatokkal vezetni és aláírásával hitelesíteni. Ezen alapbizonylatok feldolgozása során valósul meg a forgalmi teljesítmények felvétele, képezhetőek a teljesítményhez kötött mennyiségi és minőségi mutatók, a személyi teljesítmény-elszámolás alapadatai, illetve lehetőség van más modulok felé történő adatátadással a társasági szintű forgalmi mutatószámok képzésére. 5.24 A részletes szolgáltatás tervezés részfolyamata, valamint a hozzá kapcsolódó menetrend-meghirdetési tevékenység. A Közlekedési Főosztály feladata a menetrend készítéshez szükséges paraméterek, (

a viszonylat, a megállóhely, az útvonal, az utasszám, a menettartam, a meghirdetendő megállóhelyi menetidők, a végállomási technológiai és kiegyenlítő idők, a követési idő, a fordulóidő, a járműmennyiség, a járműtípus, az üzemidő, az üzemóra-keret, egyéb minőségi jellemzők ) megadása, illetve az üzemigazgatóságok által elkészített menetrendek jóváhagyása, bevezetésük elrendelése és ezzel összefüggésben az utastájékoztatási feladatok ellátása. Az üzemigazgatóságok feladata: az integrátor által megadott paraméterek alapján a menetrend elkészítése, a jóváhagyott menetrend szerinti forgalom-előkészítés, forgalom-lebonyolítás, a teljesítmény-elszámolás alapbizonylatainak feldolgozása és a teljesítményadatok szolgáltatása. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 8 5.241 A részletes szolgáltatás tervezés folyamata A részletes szolgáltatás tervezési folyamat főbb lépései: paraméterlap

készítés, majd jóváhagyás, menetrendkészítés, majd jóváhagyás, közlekedési naptár beállítás, a menetrendek alapján utastájékoztatás biztosítása. A forgalmi törzsadatok megváltozása nyomán az integrált informatikai rendszerben mindazon adat-karbantartási műveleteket haladéktalanul elvégzik, melyek ahhoz szükségesek, hogy a rendszer lehetőségeit maradéktalanul használni lehessen, s az informatikai rendszer hiteles, pontos adatokat tükrözzön, szolgáltasson. A részletes szolgáltatás tervezés folyamatához tartozó forgalmi törzsadatok a Közlekedési Főosztály, a forgalom előkészítés törzsadatainak karbantartása a humánügyi integrátor útmutatása alapján az üzemigazgatóságok feladata. Az adatokat a hatósági, ill. más, a BKV Rt-re kötelező előírásokkal az eredeti okiratok, dokumentumok alapján összhangba hozzák. A dokumentumon feljegyzik, hogy az integrált informatikai rendszerben mikor, ki és milyen

adatkarbantartást végzett az illető dokumentumra tekintettel. A változásokat a Tömegközlekedési értesítőben teszik közzé. A menetrendek alap-paramétereit ( menettartam, fordulóidő, követési idő, járműmennyiség, járműtípus, üzemidő, üzemóra-keret, összehangolási követelmények, meghirdetések módja ) a Közlekedési Főosztály Forgalomszervezési Osztálya dolgozza ki és hagyja jóvá. A paraméterlapokat a menetrendkészítésért felelős üzemigazgatóság számára a kidolgozást követően azonnal, de legkésőbb a menetrend bevezetését megelőző hónap 5. napjáig elérhetővé teszik a For-Te rendszerben. A HÉV Üzemigazgatóságnál és a Metró Üzemigazgatóságnál a változás volumenének függvényében az alap-paramétereket a menetrend bevezetését megelőző 2. hónap 20-ig helyezik el a rendszerben. A bevezetésre kerülő menetrendeket az üzemigazgatóságok legkésőbb a tárgyhót megelőző hó 14-éig írásban

jóváhagyásra terjesztik elő a Forgalomszervezési Osztályra. ( Az elfogadásra előterjesztett menetrendeket a ForTe rendszerben az üzemigazgatóság “ M státuszra ” állítja be ). Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a menetrendek kódját, érvényességét, a módosítás okát, valamint menetrendenként az utasszám-férőhely diagrammot. A menetrendek elfogadásáról a Forgalomszervezési Osztály vezetője dönt legkésőbb a benyújtást követő 3. munkanapon Amennyiben a menetrend életbe léptetésre alkalmas, úgy érvényesítése megtörténik, ellenkező esetben – a nem halasztható menetrendeket 2 munkanapon belül – készítőjének át kell dolgoznia. A menetrendek érvényesítését a Forgalomszervezési Osztály vezetője a fentiek szerint, legkésőbb az érvénybelépést megelőző hó 17-ig elvégzi ( az üzemigazgatóságok által beállított “M” státusz “E”-re állításával ). A nem BKV Rt által üzemeltetett viszonylatoknál a

Közlekedési Főosztálynak gondoskodik a forgalmi törzsadatok és az indítási jegyzék ForTe-ban való elhelyezéséről. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 9 5.242 Rendkívüli menetrendek készítése Minden olyan menetrend rendkívülinek tekintendő amelynél az előző pontban meghatározott elkészítési határidők nem állnak rendelkezésre ( pl: egy rendkívüli pótlási feladat, vízcsőtörés miatti villamos leállítás esetén ). Két lehetőség van a menetrend készítőjének kijelölésére, amelyben döntő szempont a bevezetésig hátralévő időtartam. Amennyiben ez 5 napnál kevesebb, akkor a Forgalomirányítási Főosztály készít menetrendet. Az 5 napnál hosszabb felkészülési idő esetén azt az üzemet jelölik ki felelősnek, amely több járművet ad az adott viszonylatra. A rendkívüli menetrendeket csak a közlekedési főosztályvezető engedélyével lehet érvényesíteni. 5.243 A közlekedési naptár beállítása A

közlekedési naptárt a Forgalomszervezési Osztály tölti fel adatokkal, figyelemmel az új menetrendekre, a menetrend érvényesítését követően haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhót megelőző hó 17-ig. 5.244 Előírások a menetrend készítésénél A menetrendekben a 10 percet meghaladó követési idő esetén csak 15, 20, 30, 60 perces követési idők alkalmazhatók, a megkezdett mértékű ütemességet a műszaki pihenők idején is fenn kell tartani. Emellett maximálisan törekedni kell az üzemóra-takarékos menetrendek kialakítására. Menetrend készítésekor a forgalmi szempontok figyelembevétele mellett azonos súllyal kell törekedni a gazdaságosságra, az előírt teljesítmény-keretek betartására, mind az üzemóra, mind az igénybevett járműmennyiség vonatkozásában. A rendkívüli menetrendek készítésénél törekedni kell az eredeti alapmenetrendi meghirdetett indulások tartására. A menetrend-készítési folyamat

tervszerűségének elősegítése érdekében egy vonalon 6 hónapon belül az utaskiszolgálás változását okozó új azonos típusú menetrend csak rendkívüli esetben a Közlekedési Főosztályvezető engedélyével vezethető be. Nem minősül új menetrendnek a jármű és /vagy járművezető beosztási keret változása, a pihenőidő módosítása minden olyan esetben, ha ez forgalmi teljesítménynövekedést nem okoz. Minden esetben új menetrendnek minősül az indítási jegyzék változása. Menetrendváltozás szempontjából azonosan kezelendők a különböző naptípusokra érvényes menetrendek, ezért a hétköznapi és hétvégi menetrendek változását – amennyiben szükséges – egy időben kell végrehajtani. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 10 5.245 Menetrendek összehangolásának alapelvei A csatlakozások megszervezésének általános elvei a következők: A nagy kapacitású gerincvonalakhoz a nagy forgalmú csomópontokon,

végállomásokon ráhordó járatok csatlakozzanak, elsősorban az erősebb utazási irányban, de lehetőség szerint a gyengébb utazási irányban is. Alvállalkozásba, illetve bérbe adott vonalakat prioritásánál természetesen saját vonalként kell kezelni. az összehangolás Vonali összehangolást a hosszabb szakaszon együtt haladó viszonylatok esetén kell alkalmazni az indulások lehetőség szerinti egyenletes, vagy aszimmetrikus elosztásával. Az összehangolási szempontokat (indítási ritmust) minden egyes területnél a helyi sajátosságok figyelembevételével kell meghatározni, törekedve a jól megjegyezhető “kerek ” (pl.: 10, 15, 20 perc) időpontokra Pótlás esetén a csatlakozásokat kiemelten kell kezelni. A pótló és a pótolt viszonylat vonatkozásában 10 perc, vagy azt meghaladó követés esetén minden induláshoz kötelező a csatlakozás tervezése. Az összehangolást az általános elvekre is figyelemmel a Közlekedési Főosztály

útmutatása alapján kell érvényesíteni a menetrendek készítésénél. A tényleges egyeztetés során az összehangolási hierarchia magasabb fokán álló járművet biztosító üzemigazgatóság menetrendjét kell alapnak tekinteni. Általánosan elmondható, hogy a csatlakozási hierarchiában a kötöttpályás járművekhez kell igazodni (a hierarchiai sorrend: metró, HÉV, villamos, autóbusz /trolibusz). 5.246 Menetrendek meghirdetése Amennyiben a követési időköz 10 perc, vagy azt meghaladó, az indulási időpontokat tételesen meg kell hirdetni (egyenletes követési időköz esetén alkalmazható a “minden óra 05, 25, 45 percében” jellegű kiírás is. HÉV esetében valamennyi indulást meg kell hirdetni. Az előbbiektől eltérő esetben a meghirdetés módjáról a Közlekedési Főosztály rendelkezik. Az, hogy a bevezetésre kerülő menetrend a fentiek szerint igényel-e utastájékoztató tábla cserét a menetrend készítéséért felelős

üzemigazgatóság jelzi a For-Te rendszerben. Az utastájékoztató tábla elkészítésének szükségességéről a fenti információk birtokában a Közönségszolgálat dönt. A megállóhelyekre kikerülő utas-tájékoztató menetrendi laptábla megszerkesztése, legyártása kihelyezése és pótlása a Közönségszolgálat feladata. A megállóhelyi laptáblát úgy kell szerkeszteni, hogy a szezonális menetrendváltozások miatt lehetőség szerint minimális legyen a táblacsere igénye. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 11 Az utastájékoztató táblák cseréjére vonatkozóan igényt akkor kell az üzemigazgatóságok részéről jelezni ( a ForTe menetrendi fej “Tábla I/N” mezőjén az “I” érték beállítása ), ha 10 percnél nagyobb követési időköznél az indítási időpontok változnak, vagy 10 percnél sűrűbb követési idő 2 percnél hosszabb a járat menetideje, vagy a járat útvonala, ill. megállóhelyei változnak A

közönségszolgálati feladatok célszerű végzése érdekében azonos viszonylat egyszerre készülő különböző naptípusú menetrendjeit együtt kell érvényesíteni. Az egyes menetrendek státuszáról a ForTe lekérdezések almoduljának segítségével lehet információt nyerni. Vis mayor esetén ( pl: már érvényesített bevezetés előtt álló menetrend esetleges változásáról ) a Forgalomszervezési Osztálynak dokumentálhatóan azonnal értesítenie kell az érintett szakszolgálatokat. 6. A For-Te rendszer képei 1. kép A forgalom előkészítés ablak. Funkciók : 1. Diszpécseri tevékenység ( járművezetők és járművek, szolgálati számok egymáshoz rendelése ) 2. Hónap indítás, zárás ( munkaóra elszámolások ) 3. Listák, lekérdezések ( információ járművezetőkről ) 2. kép A forgalom felvétel ablak. Ezen az ablakon egy a Sasadi úti megállóhelyen végzett keresztmetszeti utasszámlálás adatainak nyilvántartása látható. A

BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 12 3. kép Paraméterlap ablak. Funkciói : Az integrátor menetrenddel kapcsolatos elvárásainak közvetítése ( ill. a teljesülés ellenőrzése ) a menetrend készítők felé. Az alsó részen láthatóak azok a menetrendi alapadatok ( üzemidő, menettartamok és járművek számának részletezése időszakonként ), amelyek meghatározzák egy viszonylat közlekedését. 4. kép A forgalmi teljesítmény rögzítő ablak. A megjelenített ablakban járművezetők munkaóráit rögzítő alkalmazást láthatunk. 5. kép A forgalmi törzsadatokat kezelő ablak. Funkciók : 1. Hálózat térbeli vonalrögzítés ( útvonalak, megállóhelyek ) 2. Hálózat időbeli rögzítés ( közlekedési naptár ) 3. Általános forgalmi jellemzők ( viszonylatok ) 4. Infrastruktúra adatai ( létesítmények ) A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 13 6. kép A zavarkezelés ablak : Egy forgalmi zavar adatai láthatóak, abban

a formátumban, ahogyan a BKV fődiszpécseri jelentésére kerülnek. 7. A menetrend készítés munkafolyamatának képei 7. kép : A paraméterlapnak az egyes közlekedési időszakokra előírt jármű db szám, fordulóidő, követési időköz direktivái. 8. kép : Egy készülőfélben lévő menetrend indítási jegyzéke. A BKV FORTE RENDSZERÉNEK MENETRENDI PROGRAMJA 14 9. kép : A járművek mozgását szabályozó ab-lak, amelyben 1-1 jármű menetrendi tevékenységeit találjuk meg. 10. kép : A járművezetők mozgatását szabályozó ablak, amelyben 1-1 járművezető menetrendi tevékenységeit találjuk meg. 11. kép : A járművek forgalmi teljesítményeit ( kocsikm, menetszám, munkaóra, üzemóra ) számító ablak