Jogi ismeretek | Büntetőjog » Székely György - Magyar Büntetőjog

Adatlap

Év, oldalszám:2004, 181 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:118
Feltöltve:2009. március 20
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Székely György - Magyar Büntetőjog Első rész BEVEZETŐ TANOK I. A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány 1. A büntetőjog fogalma 2. A büntetőjog feladata 3. A büntetőjog jogrendszerbeli helye 4. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya 5. Az állami büntetőhatalom és korlátai 6. A bűnügyi tudományok 7. A büntetőjog tudományának főbb irányai II. A magyar büntetőjog fejlődése 1. Az 1843-ik évi magyar Btk javaslat 2. A Csemegi-kódex 3. A Csemegi-kódex módosításai és melléktörvényei 1945-ig 4. Az 1945 utáni magyar büntetőjog alakulása III. A büntetőjog alapelvei 1. A jogrendszer egészére ható elvek 2. A speciális büntetőjogi alapelvek 1 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György I. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 1. A büntetőjog fogalma 1. Tág értelemben: Azon jogi normák összessége, melyek

meghatározzák, hogy mely cselek- mények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai, és melyek a bcs jogkövetkezményeként kiszabható büntetések és intézkedések (anyagi jog); továbbá azon jogi normák összessége, melyek meghatározzák, hogy milyen szervek által, milyen eljárás keretében kell a bcs-eket elbírálni (eljárási jog); valamint azon szabályok összessége, melyek meghatározzák a kiszabott büntetések és intézkedések végrehajtási rendjét (végrehajtási jog). 2. Szűkebb értelemben: Csak az anyagi büntetőjog 3. Differenciálódásuk: - Kezdetben nem különül el az anyagi-, eljárási, és végrehajtási jog - A differenciálódás történeti fejlődés eredménye - Az anyagi és eljárási a XVIII. sz-tól, a végrehajtási a XX sz-tól 4. Összefüggések a 3 jogterület között: 1. Az anyagi és eljárási jog egymás nélkül -mint „elmélet és gyakorlat”- nem létezhet

2. Vannak átmeneti jellegű intézmények: pl: magánindítvány, elévülés 3. A büntetés-végrehajtási jog legalapvetőbb szabályai benne vannak az anyagi jogban (pl: büntetés-végrehajtási fokozatok: fegyház-börtön-fogház) 5. Elnevezései: - Latin: ius poenale, ius criminale - Német: Kriminalrecht, Straftrecht - Francia.: Droit pénal, Droit criminell - Angol: Criminal Law, Penal Law - Olasz: Diritto penale - Spanyol: Derecho penal - Szláv: ugolovnoje pravo, Prawo karne 6. Az anyagi büntetőjog további tagolódása: 1. Általános rész: azon szabályok, melyek általánosan vonatkoznak a bcs-ekre, büntetésekre, intézkedésekre 2. Különös rész: az egyes bűncselekményekkel és a rájuk von büntetésekkel foglalkozik 2 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A büntetőjog feladata 1. A közösség együttélésének védelme 2. Biztosítja a jogrend parancsainak és tilalmainak kikényszeríthetőségét 3.

Preventív (megelőző) és Represzzív (megtorló) feladat (a kettő együtt jelentkezik) 4. A társadalmi rend alapértékeinek védelme (pl: élet, testi épség stb) 5. Kriminalizáció és dekriminalizáció - Jelentése: Bizonyos cselekményeket a törvény bcs-nek nyilvánít (és vissza). - Mindig az adott társadalmi, gazdasági, stb rendtől, igényektől függ. - Okai/indokai lehetnek:a) Kár/hátrányokozás elve: Akkor bcs, ha van tényleges kár b) Sérelem elve: Nemcsak fizikai kár, hanem más sérelem is c) Jogi paternalizmus: Ha magának okoz valaki kárt is (drog) d) Jogi moralizmus: nincs sérelem, de a társ. erkölcsileg ellenzi. Pl: prostitúció 6. Erkölcsi funkció (vitatott ld: jogelmélet) Három nézet: - A kettő azonos - A kettő független - „Metszik” egymást 3. A büntetőjog jogrendszerbeli helye A jog felosztása: a) Magánjog: Azonos jogi helyzettű, mellérendeltségben lévő jogalanyok közti jogviszony. Pl: polgári jog b) Közjog: Alá-

fölérendeltségi jogviszony. Az állam közhatalom képviselője és polgárok közt. A büntetőjog ide tartozik! 3 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A büntetőjog és az egyéb jogterületek viszonya Kérdés: Vannak-e olyan fogalmi elemek, amelyek csak a büntetőjoghoz tartoznak? Válaszok: 1. A büntetés az a fogalom (DE: ez nem csak a btjogban lehet Pl közigben) 2. A bűncselekmény az a fogalom 3. Mind a büntetés, mind a bűncselekmény elengedhetetlen fogalmi elem 1. A büntetőjog és az alkotmányjog viszonya: A büntetőjog alapja és keretei is az alkotmányban található (pl. alapvető jogoknál) Közvetlen hatása: néhány btjogi tartalmú elvnél. Pl: nullum crimen sine lege Közvetett hatás: alkotmányos elveknél. Pl: jogállamiság elve Btjog visszahathat az alkotmányra: egyes btjogi parancsok minden alkotmányos alapjog korlátai 5. „Alkotmányos büntetőjog” (by Szabó András) 1. 2. 3. 4. 2. A

büntetőjog és a közigazgatási jog viszonya: Főképp a szabálysértési joggal hozható összefüggésbe 1. Formális-materiális elhatárolás a) Formális elhatárolás: 1. A jogalkotó értékelésétől függ az elkövetett cselekmény jogtalanságának jellege: - Ha azt mondja, pénzbírság a szankció => szabálysértés - Ha azt mondja, pénzbüntetés a szankció => bűncselekmény 2. Mindkettőnél követelmény, hogy jogszabály írja elő 3. Mindkettőnél követelmény, hogy a tényállás, és a jogkövetkezmény egymással arányos legyen b) Materiális elhatárolás: 1. Kvalitatív felfogás: a bűncselekmény más, súlyosabb támadásnak minősül a jogtárgy ellen 2. Kvantitatív felfogás: A bűncselekmény csak mennyiségileg több mint egy szabálysértés 2. Szabálysértések heterogén jellege a) Kriminális jellegű: - Bcs tényállásához hasonló jellegű tényállás - Megkülönböztetés alapja lehet: - bűnösség foka - a kár étéke -

cselekmény ismétlődése b) Igazgatás-ellenes szabálysértés 4 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az állami büntetőhatalom és korlátai 1. Fogalma: Az állam közhatalmi jogosítványa a bcs elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonására. 2. Megnyilvánulása: Egyrészt: a büntető jogszabályok megalkotásában Másrészt: a büntető jogszabályok alkalmazásában 3. Kialakulása: Történeti fejlődés eredményeként jön létre: 1. A bosszú: Kezdetben a bcs-ek elbírálása „magánügy” Módja: eleinte magánbosszú, majd később vérbosszú. 2. A talio elve: „szemet szemért, fogat fogért” Fejlettebb a bosszúnál, mert arányos, de bizonyos bűncselekményekre nem lehet alkalmazni (pl.: okirat-hamisítás) 3. A compositio elve: A sértő személy által a sértettnek adott pénzbeli, vagy természetbeni elégtétel. 4. „Állami büntetőjog létrejötte”: Az egyén önkényét korlátozza, majd

zárja ki Létrejön az állami büntetőjog monopóliuma (kizárólagossága) 5. A legalitás elve: Eljárási szempontból az állami bthatalom érvényesítésének kötelezettségét szolgálja Kötelezettséget jelent (pl az ügyésznek) a büntető törvények alkalmazására 4. Korlátai: 1 Az Alkotmány (elvei, alapjogok stb) 2. Nemzetközi kötelezettségek (pl: Európai Emberi Jogi Egyezmény) 6. A bűnügyi tudományok a) Jogi (normatív) tudományok: 1. Anyagi büntetőjog (büntetőjogi dogmatika) 2. Büntető eljárásjog 3. Büntetés-végrehajtási jog b) Nem jogi (empirikus) tudományok: 1. Kriminológia 2. Kriminalisztika 3. Bűnügyi segédtudományok (pl:igügyi elmekórtan) Közös területe: Kriminálpolitika 5 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. A büntetőjog tudományának főbb irányai 1. 2. 3. 4. 5. Klasszikus iskola („tett” büntetőjogi irányzat) Pozitivista iskola („tettes” büntetőjogi irányzat)

Közvetítő iskola Az új társadalomvédelem irányzata Modern irányzatok: a) Treatment ideológia b) Neoklasszikus irányzat c) Áldozatorientált irányzat d) Represszív irányzat 1. A klasszikus iskola Képviselő: Cesare Beccaria (műve: A bűntettekről és a büntetésekről. 1764) Szerinte a büntetésnek nyilvánosnak, gyorsnak, szükségesnek, az adott körülmények közt a legenyhébbnek, arányosnak, és törvény által megszabottnak kell lennie. Jellemzői: 1. Törvény előtti egyenlőség elve 2. Nullum crimen és nulla poena sine lege elve 3. Indeterminizmus (a bűnelkövetés szabad akaraton múlik) 4. Proporcionalitás (a büntetés legyen arányos a bűncselekménnyel) 5. Az elkövetett tettre koncentrál, és nincs tekintettel a tettes egyéni jellemzőire 6. A bcs-t kizárólag jogi jelenségnek tekinti 7. Fogalomelemző módszer alkalmazása a formális logika alapján 8. A pszichét és a külső cselekvést egymástól elkülönülve fogja fel 2. A

pozitivista irányzat Képviselők: Cesare Lombroso: szerinte a bűnöző hajlam testi jegyekben is jelentkezik Tarde Jellemzői: 1. A bűncselekmény itt már nem jogi, hanem társadalmi, természetes jelenség 2. Az antropológia és a szociológia tudományos módszereivel kell vizsgálni 3. A megtorlás helyébe a társadalom védelme lép 4. A tettesre, mint személyre koncentrál (aki antiszociális, veszélyes személy) 5. Determinista (bűnözővé válás nem szabad akarattól függ) 6. Bűnösségen alapuló felelősség helyett elkövetőkkel szembeni védekezés 7. Tettarányos büntetés helyett a tettes veszélyességéhez igazodó, határozatlan tartamú biztonsági intézkedés szükséges. 6 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A közvetítő irányzat Képviselők: Franz von Liszt, Prins, van Hamel Jellemzői: 1. A klasszikus és a pozitivista irányzat előnyeit kombinálja 2. Az elkövető antiszociális személy, a bcs

pedig antiszociális magatartás 3. Dualisztikus szankció rendszer: a) határozott tartamú un célbüntetések b) határozatlan tartamú biztonsági intézkedések 4. Speciális (az egyénre nézve) és generális (a társ-ra nézve) prevenció 5. A tettesek osztályozása: a) alkalmi elkövető b) állapot elkövető: b1) javítható b2) javíthatatlan 4. Az új társadalom védelem irányzat (défense sociale mozgalom) Képviselők: Prins, Gramatica, Marc Ancel Jellemzői: 1. A bűnözést társadalmi problémaként kezeli 2. „Jogiatlan” büntetőpolitikai elképzelések megfogalmazása 3. A tettes személyére szabott intézkedésre van szükség (Gramatica 1960as évek) 4. A felelősség morális jellegét hangsúlyozza (indeterminista) (Marc Ancel) 5. Ellenzi a halálbüntetést 6. Az elkövető reszocializációját, és társadalmi rehabilitációját tűzi ki alapcélul 5. Modern irányzatok 1. Treatment ideológia: - 1960-70-es években jelentkezett - Célja az egyedi

elkövető megváltoztatása, veszélytelenné tevése - Módja: pszichoterápiával, gyógykezeléssel, klinikai úton stb - Nem vált be (igazságtalan, költséges, nem hatékony stb) 2. Neoklasszikus irányzat: - középpontjában a megtorlás - tettarányosság (proporcionalitás) rehabilitálása - generálprevenció felértékelése - alapelve: bűn büntetlenül nem maradhat - A tettes szeméyliségállapota nem lehet a büntetés alapja - Képviselő: Szabó András 3. Áldozatorientált irányzat: - A jövőbeni áldozattá válást kívánja megakadályozni - Az áldozatok közös jellemzőire koncentrál - Felértékelődik a jóvátétel, a kiegyezés az áldozattal - Sokszor az elkövetők áldozatként való felfogása (+rehab.) - Halálbüntetés, és szabadságelvonás ellenesség 4. Represszív irányzat: - nagyon szigorú, kemény büntetések - „nulla tolerancia”, „law and order” elve - az un. „kemény kéz” büntetőpolitikája (pl: USA-ban) 7

Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György II. A MAGYAR BÜNTETŐJOG FEJLŐDÉSE 1. Az 1843-ik évi magyar btk javaslat - Deák Ferenc nevéhez fűződik a megalkotása. - Humanitásában, és előrehaladott gondolkodásmódjában túlszárnyalja az összes korabeli európai btk-t. - Nem válik törvénnyé, csak javaslati szinten marad, mert a király nem szentesítette. - Három része van: anyagi jogi javaslat, eljárási javaslat, börtönügyi javaslat 1.Anyagi jogi javaslat: 1. Általános és különös részre tagolódik (Ezeken belül fejezetekre) 2. Érvényesíti a törvény előtti egyenlőség eszméjét 3. Érvényesíti a nullum crimen/nulla poena sine lege elvét 4. Általános része a bcs-ek kettős felosztását alkalmazza: bűntett és kihágás 5. Eltörölné a halálbüntetést, és a testfenyítő/becstelenítő büntetéseket 6. Legsúlyosabb büntetése: az „életfogytig tartó rabság” 7. A büntetési tételeknek csak a

maximumát (felső határát) határozza meg 8. Súlyosító és enyhítő körülmények felsorolása 9. Számos büntetőjogi fogalmat precízen kidolgoz (pl: kísérlet, „felbojtás”, elévülés) 10. A különös rész az egyes bcs-ek tényállásait határozza meg 2. Eljárási javaslat Esküdtszéki rendszer felállítását javasolta 3. Börtönügyi javaslat Magánelzárás intézményének bevezetése 8 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A Csemegi-kódex 1. - Az első kodifikált magyar Btk. az 1878 évi V törvény, amelyet megfogalmazójáról (Csemegi Károlyról) Csemegi-kódexnek szokás nevezni. - Az un. klasszikus büntetőjogi iskola tanai voltak rá a leginkább befolyásoló hatással 2. Felépítése: - Általános és különös részre oszlik - Az általános rész 9, a különös rész 43 fejezetet foglal magában - Az általános rész fejezetei: I. Bevezető intézkedések II. A jelen törvény hatálya III. A

büntetések IV. A kísérlet V. A részesség VI. A szándékosság és gondatlanság VII. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok VIII. A bűnhalmazat IX. A bűnvádi eljárás megindítása és a büntetés végrehajtását kizáró okok. 3. Jellemzői: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A bűncselekmények hármas (trichotom) felosztása: bűntettek, vétségek, kihágások A nullum crimen/nulla poena sine lege elvek megfogalmazása, és alkalmazása Tettbüntetőjogi szemlélet: tevést és mulasztást is magába foglaló „cselekmény” fogalma. Büntetőjogi felelősség: minden 12. életévét meghaladott beszámítható fizikai személy A fiatalkorúakra nincs külön szabályozás A szándékosság és gondatlanság fogalmát a törvény külön nem határozza meg A bűntettek csak szándékosan voltak elkövethetők, a vétségek főszabály szerint szándékosan, de kivételesen gondatlanságból is. 8. Csak a kísérletet határozza meg Nem határozza meg az előkészületet

és a befejezett bcs-t 9. A bűntett kísérlete mindig büntetendő, a vétségé csak a tv által meghatározott esetekben 10. Az önálló tettesség fogalmát nem határozza meg 11. Társtettesek mindazok, akik a bcs-t „együtt vagy közösen követik el” Ez a meghatározást a részesség fejezetcím alatt tárgyalja. Részesek még itt: a felbujtó és a bűnsegéd 12. Felsorolja, de nem csoportosítja a beszámítást kizáró/enyhítő okokat 13. Monista szankciórendszer: csak büntetéseket ismer (intézkedéseket nem) 14. Középpontjában a szabadságvesztés különböző nemei álltak:- fegyház (éf v 2-15 év) - börtön (6 hó-10 év) - fogház (1 nap-5 év) - államfogház (1 nap-15 év) 15. A szabadságvesztés életfogytig, vagy határozott ideig tarthatott 16. Halálbüntetést két esetben ismert: a) befejezett emberölésnél b) a király megöléséért, vagy ennek kísérletéért 17. A pénzbüntetés, mint főbüntetés: csak három vétség

büntetéseként jelenik meg 18. Mellékbüntetései: 1)hivatalvesztés 2)elkobzás 3)külföldi kiutasítás 4)pénzmellékbüntetés 5)politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése 6)szakképzettséget igénylő foglalkozástól való eltiltás 9 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A Csemegi-kódex módosításai és melléktörvényei A századfordulón bekövetkező társadalmi, gazdasági változások hatással voltak a korszak bűnözésére is. Ezért időszerűvé vált a kódex több területen történő kiegészítése, megreformálása A Csemegi-kódexet három büntető novella (Bn.), illetve más egyéb törvények egészítik ki I. Bn (1908 évi XXXVI tc) 1. Bevezeti a felnőttek tekintetében a kiszabott büntetés feltételes felfüggesztésének intézményét 2. Meghatározza a fiatalkorúság fogalmát: 12-18 év közötti személyek 3. Preventív szemléletű szankciórendszer érvényesítése II. Bn (1928 évi X tc)

1. A büntetőjogi értékhatárok megállapítása, és a pénzbüntetés szabályozása 2. A büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítése 3. A megrögzött bűntettesekről, és az ellenük alkalmazott szigorított dologházról való rendelkezés: - határozatlan időre szólt. DE: min 3 év, max életfogytiglan - A minimum letelte után lehetőség feltételes szabadságra bocsátásra. - Kettős jogi természetű: intézkedés, ami büntetési jegyeket is tartalmaz: a) Intézkedési jellege: - nem tettarányos - a büntetés közveszélyességére alapozott - határozatlan tartamú - szab.vesztés kiszabása nélkül rendelik el b) Büntetési jellege: - Uo. jogkövetkezményei vannak, mint a fegyháznak - Átveszi a fegyházi rend szigorú szabályait III. Bn (1948 évi XLVIII tv) 1. Rendelkezik az elmebeteg bűnelkövetők biztonsági őrizetéről 2. Különálló deliktumként szabályozta az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bcs-eket 3. Egyes további

különös részi bcs-ek szabályozása Így elsőként szabályozza a foglalkozás szabályainak megszegését, vagy a baleset áldozatának cserbenhagyását. Egyéb kiegészítő törvények: 1913. évi XXI tc: - A közveszélyes munkakerülők esetében a tv a munkaképes munkakerülőket dologházba utalta. (De: csak 18életévet betöltött+beszámítható személyek) - Ez háromféleképpen történhetett: - fogházbüntetés kiszabása helyett - fogházbüntetés kiszabása nélkül - szab.vesztés-büntetés végrehajtása után - Határozatlan időre szólt. DE: min 1 év max 5 év lehetett 1923. évi III tc: Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről 1930. évi II tc: A katonai büntető törvénykönyvről 1940. évi XXXVII tc: A büntető ítélethez fűződő hátrányos következmények korlátozása/megsz 10 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Az 1945 utáni magyar büntetőjog alakulása 1. Közvetlenül a II

VH után: 1. Háborús a népellenes bcs-ek elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása (pl: 1945 évi VII. tv „A háborús és népellen bűncselekményekről”) 2. A Magyar Köztársaság és a demokratikus államrend védelmét szolgáló tv-ek (pl:1946 évi VII. tv „A demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről”) 3. A gazdasági és pénzügyi rendszer védelmét, a közellátás rendjét segítő jogszabályok (pl: a 8800/1946 (VII.28) ME rendelet „Az árdrágító és közellátás elleni bűncselekményekről” 2. A III Bn: ld fentebb 3. A Btá: 1950 évi II tv „A Büntető Törvénykönyv Általános Részéről” A kommunista-szocialista fejlődésnek megfelelően az „elavult, kapitalista, elnyomóstb.” Csemegi-kódex általános része helyett új általános részt alkottak, míg a különös rész nagy része hatályban maradt. 1. A törvény feladatának a társadalom védelmét jelöli meg=> 2. A bcs olyan

társadalomra veszélyes cselekmény, melyre a tv büntetés kiszabását rendeli 3. Kettős (bichotom) bcs felosztás: bűntettek és kihágások DE: az 1955 évi 17 sz tvr a kihágásokat felszámolta. 4. Bűntettet nem csak tv vagy tvr, de minisztertanácsi rendelet is megállapíthatott 5. Bűntett általában szándékosan és gondatlanul is elkövethető volt 6. Büntető törvénynek visszaható ereje is lehetett 7. Büntetési rendszere: a)Főbüntetések: - Halálbüntetés - Szabadságvesztés: börtönben: éf. vagy hat ideig - Pénzbüntetés b) Mellékbüntetések: - Elkobzás - Vagyonelkobzás - Közügyektől való eltiltás - Foglalkozástól eltiltás - Kiutasítás c) Javító-nevelő munka: Szovjet mintára. Nem büntetés d) Védelmi intézkedési jellegű volt: Elmebetegek biztonsági őrizete 8. Fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések: nem a Btá Tartalmazta, hanem külön jogszabály ban. ( 1951 évi 34 sz tvr (Ftvr), 1954 évi 23 sz tvr) 9. BHÖ: 1952-ben az

IM ebbe a hivatalos gyűjteménybe foglalta a hatályos általános és különös részi büntetőjogi rendelkezéseket. 11 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. 1961 évi V tv „A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről” Szükség lett egy új, átfogó szocialista szellemű büntető kódex megalkotására 1. A fiatalkorúakra és katonákra vonatkozó speciális rendelkezések is bekerülnek a tv-be 2. Számos új bűncselekményi (különös részi) tényállást hozott létre 3. A bűncselekmény egyenlő a bűntettel Fogalmi elemei a társadalomra veszélyesség és újonnan beépül a bűnösség is. 4. Gondatlanság csak akkor büntetendő, ha tv azt külön elrendeli 5. Relatíve meghatározott büntetési rendszer (ld később: a jogkövetkezmények tanánál) 6. Szankciók: a) Főbüntetések: - Halálbüntetés - Szabadságvesztés: - 30 nap-15 (max. 20) év - Nincs életfogytiglan - Javító-nevelő munka

(ekkor lett főbüntetés) - Pénzbüntetés b) Mellékbüntetések: Nem sokat változott: - elkobzás intézkedés lett - kitiltás/kiutasítás külön szabály. c) Intézkedések: - Figyelmeztetés - Kényszergyógykezelés - Kényszerelvonó kezelés - Elkobzás 5. 1971 évi 28 sz tvr Az 1961-es Btk. novelláris módosítása 1. Kettős bcs felosztást hoz be: Bűntett és vétség 2. Szabadságvesztés-büntetés 4 végrehajtási fokozata: - fegyház - szigorított börtön - börtön - fogház 3. Bevezeti újból az életfogytig tartó szabadságvesztést 4. Módosítások a különös részben is: pl: új kategória: közlekedési bűncselekmények 6. 1974 évi 9 sz tvr 1. Bevezeti a „különösen veszélyes visszaeső” fogalmát 2. Bevezeti a „szigorított őrizet” jogintézményét” 7. 1978évi IV tv: Ez a jelenleg is hatályos Btk 12 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György III. A BÜNTETŐJOG ALAPLEVEI 1. A jogrendszer

egészére ható elvek 1.1 A jogállamiság elve 1.2 A humanitás elve 1.3 A jogegyenlőség elve 2. A speciális büntetőjogi alaplevek 2.1 A törvényesség (anyagi jogi legalitás) elve 2.2 A tettfelelősség elve 2.3 A bűnösségen alapuló felelősség elve 2.4 Az arányosság elve 2.5 A kétszeres értékelés tilalma 2.6 A büntetőjog ultima ratio jellege 2.7 A büntetőjog szubszidiárius jellege 1. A jogrendszer egészére ható elvek 1. A jogállamiság elve 1. Eredete: a XIX sz-i német klasszikus filozófia, és jogi gondolkodás terméke 2. A jogelméletben is vitatott terület, bőséges irodalommal 3. Gyűjtőkategória: konkrét alapjogok foglalata, melyekre az államnak mindig figyelnie kell 4. Két fő vetülete: a) formai jogállamiság: a jogbiztonság követelménye b) materiális jogállamiság: az igazságosság követelménye a)Jogbiztonság: -Azt követeli meg, hogy a jog egésze, és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, kiszámíthatóak

legyenek. -A magyar Alkotmánybíróság a jogbiztonság elsődlegességét vallja (ld.: 9/1992, 11/1992, 26/1992 AB h-k) b) Igazságosság: - Vannak bizonyos eszmék (pl.: méltányosság), melyeknek a pozitív (tételes) jogtól függetlenül érvényesülniük kell a jogrendszerben. - Radbruch-i formula: Gustav Radbruch szerint, ha a pozitív jog elviselhetetlen mértékben igazságtalan (pl.: náci birodalom), akkor ez a jog elveszti érvényességét, és az igazságosságnak kell érvényesülnie. 2. A humanitás elve - A büntetőjogi felelősségre vonás során nem lehet figyelmen kívül hagyni, azt a tényt, hogy az elkövető is ember, és ezért emberi módon kell bánni vele. - Hatására tiltott a halálbüntetés, az testi fenyítő, megszégyenítő büntetések alkalmazása 3. A jogegyenlőség elve Mindenkit azonos jogok illetnek meg, és azonos kötelezettségek terhelnek. 13 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2.

Speciális büntetőjogi alapelvek 1. A törvényesség (anyagi jogi legalitás) elve Két egybekapcsolódó jogelv az alapja (ld.: Alkotmány 57§ (4) bekezdése): Nullum crimen sine lege: Csak az a cselekmény minősülhet bcs-nek, amit a törvény már az elkövetés előtt annak nyilvánít. Nulla poena sine lege: Az elkövetővel szemben csak olyan büntetés alkalmazható, amit törvény ír elő, és amely már az elkövetés idején ismert. A fenti két elvből négy büntetőjogi követelmény, illetve tilalom vezethető le: 1. Nullum crimen/nulla poena sine lege praevia 2. Nullum crimen/nulla poena sine lege certa 3. Nullum crimen/nulla poena sine lege scripta 4. Nullum crimen/nulla poena sine lege stricta 1. Nc/np sl praevia: a) Tilalom: A súlyosabb büntető törvény visszaható hatályának tilalma b) Követelmény: Az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazása (kivéve, ha az elbíráláskori törvény szerint az elkövető enyhébben bírálandó el, akkor azt.)

2. Nc/np sl certa: a) Tilalom: A határozatlan büntető törvény tilalma b) Követelmény: A törvényi meghatározottság követelménye 3. Nc/np sl scripta: a) Tilalom: A szokásjog és a bírói jog alkalmazásának tilalma b) Követelmény: Az írott jog követelménye (ld.: 1987 év XI tv a jogalkotásról) 4. Nc/np sl stricta: a) Tilalom: Az analógia alkalmazásának tilalma b) Követelmény: A jogalkalmazó törvény szövegéhez kötöttsége 2. A tettfelelősség elve - A modern büntetőjog a jogállamiság eszméjéből adódóan szükségszerűen tettbüntetőjogi. A felelősség megállapításánál az elkövetett cselekményt kell figyelembe venni, a felelősség a tetthez igazodik. Jogállamban az adott személy büntetőjogi felelősségének nem lehet alapja az elkövető személyisége, érzülete stb. (szélsőséges változata a tettesbüntetőjognak: az ante deliktuális felelősség: a személyt felelősségre vonják csak azért, mert hajlamos bcs.

elkövetésére) 14 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A bűnösségen alapuló felelősség elve A. 1. Alkotmányjogi szempontból: A magyar AB szerint alkotmányosan csak a bűnös elkövetőt lehet megbüntetni (11/1992 ABH) 2. Bűncselekménytani szempontból:-Bűncselekmény nélkül nincs büntetőjogi felelősség, a bűnösség viszont a bcs fogalmi eleme (n. c sine culpa) -A bűnösségnek a tényállás minden elemére ki kell terjedni 3. Jogkövetkezménytani szempontból: A bűnösség nélkülözhetetlen előfeltétele a büntetésnek 4. Büntetéskiszabási szempontból: A bcs szándékos v gondatlan megvalósítását a tvhozó eltérő büntetési kerettel már értékeli a bcs büntetési tételének megállapításánál. A bűnösségnek tehát kül fokai lehetnek Összegezve: Hazánkban a bűnösség legitimálja és megalapozza a büntetést, a bűnösség foka pedig befolyásolja a konkrét ügyben kiszabandó

büntetés mértékét. B. Praeterintentionális bűncselekmények: - Ezek olyan deliktumok, ahol a elkövető felelősségét olyan eredmény határozza meg, amely a szándékán túl következett be. - Erre az eredményre az elkövető bűnössége vagy egyáltalán nem, vagy a gondatlansága terjed ki. - 1961-es Btk. óta Magyarországon az eredményre, mint minősítő körülményre legalább a gondatlanságnak ki kell terjednie. C. Bűnösség előfeltétele: - Az emberi akaratszabadság - A büntetés kiszabásának csak akkor van értelme, ha az elkövető szabadon dönthetett az jogszerű és a jogtalan magatartás között. - Két felfogás: a) determinista: nincs akaratszabadság b) indeterminista: van szabad akarat. Ez ma az elfogadott nézet 4. Az arányosság elve 2 síkon értelmezhető: 1. A büntetendővé nyilvánítás és ennek arányossága: - Csak valamely alapjog korlátozásával lehet valamit büntetendővé nyilvánítani és büntetni - Ennek a

korlátozásnak szükségesnek, arányosnak kell lennie => - Az elérni kívánt cél fontossága, és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem arányos legyen egymással 15 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A jogkövetkezmény arányossága: a) Abszolút arányosság: - A szankciórendszerben rögzített jogkövetkezmények arányossága - A bcs típusok eltérő súlyához igazodó büntetési tételek egymással arányosságban összehasonlíthatóak legyenek. b) Névleges arányosság: - A kiszabott jogkövetkezmények összehasonlíthatósága - Hasonló tett elkövetői az okozott hátrány és a bűnössé mértéke szerint azonos büntetésben részesítendők, a különbözők pedig különbözőben. Az arányosság alapelve: 2 dolgot kell egybevetni: a) a bűncselekmény súlyát (2 elemtől függ: az okozott hátrány nagyságától, és a bűnösség fokától) b) a szankciók súlyával 5. A kétszeres értékelés

tilalma (ne bis in idem) 1. Tágabb értelemben: Bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal súlytani 2. Szűkebb értelemben vett jelentései a) A büntetés kiszabása körében: - A bíróság nem értékelheti a büntetés kiszabása során súlyosbító vagy enyhítő körülményként a tvhozó által törvényi tényállási elemként már értékelt körülményeket. - Illetve nem értékelheti kétszeresen, bár eltérő menevezéssel ugyanazt a tényt, körülményt. (ld: 154 BK s, e kör) b) Az egység és a többség tana szempontjából: Egy vagy több bcs megállapítása során egy körülmény sem értékelhető kétszeresen, de semmi sem maradhat értékelés nélkül. c) Az eljárás körében: Ha az elkövető cselekményét a bíróság már jogerősen elbírálta, ellene ugyanazon cselekményért újabb rendes eljárás nem indítható. d) A végrehajtás körében: Ugyanazon büntetendő cselekmény

jogkövetkezményeként alkalmazott szankció kétszer nem hajtható végre e) Nemzetközi büntetőjog keretében: ld.: nemzetközi bűnügyi jogsegély f) Törvényhozás tekintetében: A kétszeres értékelés tilalmába ütköző rendelkezések meghozatala nem engedhető meg. 16 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A büntetőjog ultima ratio jellege 1. Jelentése: A büntetőjog, mint eszköz, csak a legvégső, legutolsó esetben alkalmazandó, ha már más eszköz nem áll rendelkezésre. 2. Értelmezése: a) Büntetőjogon belül: ha valamelyik büntetőjogi eszköz a másikhoz képest enyhébb, azt kell alkalmazni. b) Büntetőjogon kívül: más jogi eszközök, ha alkalmasak, azt kell alkalmazni. 7. A szubszidiaritás elve - A büntetőjogot csak másodlagosan, szekunder jelleggel lehet alkalmazni - Itt a hangsúly nem az enyheségen, hanem az azonos, vagy nagyobb hatékonyságon van. 17 Magyar Büntetőjog - Általános

rész Készítette: Székely György Második rész JOGSZABÁLYTAN I. A büntető törvény 1. A büntető törvények rendszere és szerkezete 2. A diszpozíció 3. A büntetőjog forrásai 4. A büntető törvény értelmezése (1alanya 2 módja 3 eredménye szerint) 5. A büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései II. A büntető törvény hatálya 1. Az időbeli hatály 2. A területi és személyi hatály 3. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 18 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György I. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY 1. A büntető törvények rendszere és szerkezete 1. A büntetőjogszabályok rendszere: a) Büntető kódex: - Egy ország büntetőjogát átfogóan szabályozó törvénykönyv - Pl.: 1878 évi V tc, 1978 évi IV tv b) Büntető novella: - Btk-eket módosító, kiegészítő büntető jogszabályok - Pl.: Csemegi-kódex novellái, 1993 évi XVII tv, 1997 évi LXXIII tv 1998. évi LXXXVII és

CXX tv-ek c) Büntető normát tartalmazó jogszabályok. Pl: 1995 évi XLI tv 2. A büntetőjogszabályok szerkezete 1. A Btk felépítése: Az ált és kül rész fejezetekre tagolódik a) Általános rész: I. A büntető törvény hatálya II. A bűncselekmény és az elkövető III. A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai IV. Büntetések és intézkedések V. A büntetés kiszabása VI. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól VII. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések VIII. A katonákra vonatkozó rendelkezések IX. Értelmező rendelkezések b) Különös rész: X. Az állam elleni bűncselekmények XI. Az emberiség elleni bűncselekmények XII. A személy elleni bűncselekmények XIII. A közlekedési bűncselekmények XIV. A házasság, a család, az ifjúság, a nemi erkölcs elleni bcs-ek XV. Az államigazg, igszolgáltatás, és a közélet tisztasága elleni bcs-ek XVI. A közrend elleni bűncselekmények XVII. A gazdasági

bűncselekmények XVII. A vagyon elleni bűncselekmények XIX. A honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekmények XX. A katonai bűncselekmények A különös rész fejezetein belül címek találhatók, és ezen belül találhatóak az egyes bcs-ek. 19 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A büntetőjogi norma felépítése: A jogi normák egyébként hármas felépítésétől (hipotézis-diszpozíció-szankció) eltérően itt nincs külön hipotézis. a) Diszpozíció (rendelkezés): - Büntetőjogszabálynál a hipotézis beleolvad a diszpozícióba - Fogalma eltér az „általános” diszpozíció fogalomtól. b) Szankció: Az előírt magatartáshoz kapcsolt jogkövetkezmény 2. A diszpozíció A diszpozíció egy-egy bűncselekmény különös részi meghatározása, de kivételesen az általános részben is található (pl.: felbujtás, bűnsegély) Típusai: a) b) c) d) Egyszerű: bcs-t a nevével határozza meg. Ritkán

használatos Pl: Aki mást megöl Leíró: bcs-t a lényegi ismérveivel írja körül. Btk 316§: lopás: aki idegen dolgot mástól Hivatkozó (vagy utaló): másik büntetőjogszabályra hivatkozik. Pl: Btk 230§ a 229 §-ra Keretdiszpozíció: - másik jogágbeli jogszabályra utal. - Két típusa van: a) Más jogágbeli jogsértésen túl büntetőjogi többletelemet tartalmaz. Pl: Btk 187§ közlekedési szabályok megsértésén túl testi sértés okozása b) Tisztán blankettáris diszpozíciók: Nincs büntetőjogi többletelem. Pl: Btk 284§ Járványügyi szabályszegés 3. A büntetőjog forrásai Jogforrás: ahonnan a jog származik (ld: háttérjogszabály: 1987. évi XI tv) a)Tartalmi értelemben: a jogalkotó akarata b)Formai értelemben: a jogszabály megjelenési formája A jogforrások rendszere: NEMZETI (BELSŐ) Jogszabályok - Alkotmány - Tv-ek - Tvr-ek NEMZETKÖZI(KÜLSŐ) Egyéb jogforrások - AB döntései - LB döntései, irányelvei - Bírói

jogértelmezés - Szokásjog 20 - szerződések - egyezmények - EU-s jogforrások stb. Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A büntetőjogszabály értelmezése 1. Alanya szerint: 1. Jogalkotói: A jogszabály alkotója maga értelmezi a tv egyes rendelkezéseit Pl Btk IX fej 2. Jogalkalmazói: A nyomozóhatóság, az ügyészség, vagy a bíróság végzi Az ügyre kötelező 3. Tudományos: Tudományos elemzés Nincs kötelező ereje 2. Módja szerint 1. Nyelvtani: A szabályok tartalmának nyelvtani úton való feltárása 2. Logikai: - A formális logika szabályaival: egyes jogszabályok önmagában való vizsgálata - A nevezetes argumentumokkal: két jogszabály egymáshoz való viszonyánál. 3. Rendszertani: a) horizontális: A büntető jsz rendszerbeli helyéről következtetünk a tartalmára b) vertikális: A büntető jsz-t az egész jogrendszer részeként vizsgáljuk. 4. Történeti: A jsz keletkezése és fejlődése

társadalmi körülményeiből következtet a tartalmára 5. Teleologikus: A jsz-okat a bennük foglalt célt figyelembe véve kell értelmezni 6. Alkotmánykomform: A jsz-ok értelmezésének az alkotmánnyal összhangban kell állnia 3. Eredménye szerint 1. Megállapító: Az értelmezés nem lép túl a jogszabály immanens jelentésén, értelmén 2. Kiterjesztő: A jsz-t olyan jogesetre alkalmazzuk, amelyre eredetileg nem vonatkozott 3. Megszorító: A jsz alkalmazásának lehetőségét leszűkíti egy bizonyos körre • A megszorító és kiterjesztő értelmezésnek 2 altípusa van: a) nem valódi kit. v megsz: Nem tér el a jogalkotó eredeti akaratától, céljától b) valódi kit. v megsz: Eltér a jogalkotó eredeti akaratától, céljától • Analógia: - Egy nem szabályozott eset a hozzá leghasonlóbb esetre vonatkozó szabály alapján nyer elbírálást - Ily módon hasonlít a valódi kiterjesztő értelmezéshez - Típusai: a) Analógia legis: egy konkrét

jsz-hoz hasonlít b) Analógia iuris: egy általános jogelvet hív segítségül A BÜNTETŐJOGBAN A NULLUM CRIMEN SINE LEGE ELVE ALAPJÁN A JOGALKALMAZÁSNÁL AZ ELKÖVETŐ TERHÉRE MIND AZ ANALÓGIA, MIND A VALÓDI KTERJESZTŐ ÉRTELMEZÉS HASZNÁLATA TILOS. 21 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A büntetőjog alkalmazásának egyes kérdései 1. Szubszumció: Ha egy konkrét emberi magatartás – azonossága folytán – megfelel egy büntetőjogi szabályba foglalt ismérvnek, akkor a konkrét emberi magatartás a törvényi rendelkezés alá vonható (szubszumálható). Ez a folyamat a szubszumció Pl.: A Btk 166§-a szerint: „Aki mást megölöt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. K. Béla több késszúrással megsebesítette Sz Zoltánt, aki pár órán belül életét vesztette => Azt vizsgálja jogalkalmazó, hogy ez a konkrét eset szubszumálható-e a fent említett absztrakt törvényi

tényállás alá. Magyarán elítélhető-e K Béla emberölés miatt 2. Jogszabály-kollízió a) Lex specialis derogat legi generali: A speciális szabály lerontja az általános szabályt b) Lex posteriori derogat legi priori: A későbbi szabály lerontja a korábbi szabályt c) Lex superior derogat legi inferior: A magasabb szabály lerontja az alacsonyabb szabályt 22 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György II. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Az időbeli hatály 1. Btk 2§ alapján: „A bűncselekményt az elkövetése idején hatályba lévő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje.” 1. Azt állapítja meg, hogy mikortól meddig alkalmazható a büntetőjogszabály . 2.

Főszabály szerint az elkövetés idején hatályos tv-t kell alkalmazni . 3. A Főszabály alóli két kivétel: Ha az új tv szerint a) a cselekmény már nem bűncselekmény b) enyhébben bírálandó el => Akkor az új tv-t kell alkalmazni (ekkor lehet CSAK visszaható hatály, egyébként NEM) 4. Ha az elkövetéskor és elbíráláskor más-más szempontok alapján enyhébb, akkor összhatásában, egészében kell vizsgálni 5. A nullum crimen/nulla poena sine lege elvre vezethető vissza 2. Mikor tekinthető elkövetettnek a bcs többmozzanatú bcs-ek esetén: a) Magatartás elmélet: amikor az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejtik b) Eredményelmélet: amikor az eredmény bekövetkezik c) Cselekményegység elve: ott és akkor, ahol és amikor a tv-es fogalmához tartozó bármelyik eleme (magatartás, eredmény) megvalósul. 23 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A területi és személyi hatály Azt határozza

meg, hogy kikre, és hol alkalmazható a büntetőjogszabály Elvei: 1. Területi elv (Btk 3§ (1) bek 1): az állam büntetőjogának hatálya a saját területén elkövetett bcs-ekre terjed ki 2. Quasi területi elv (Btk 3§ (2) bek): A belföld fogalmát terjeszti ki (pl: magyar repülő) 3. Személyi elv (Btk 3§ (1) bek): az állam büntetőjogának hatálya a saját állampolgárai által elkövetett bcs-ekre terjed ki. 4. Kettős inkrimináció elve (Btk 4§ (1) bek a): A magyar tv alkalmazandó a nem magyar áp. által külföldön elkövetett olyan bcs-re amely mindkét helyen büntetendő. 5. Állami önvédelem elve (Btk 4§ (1) bek b): - Az adott állam btjoga által védett jogi tárgyak elleni bcs-ekre terjed ki. - Független helytől és állampolgárságtól 6. Univerzális büntetőhatalom elve (Btk 4§ (1) bek c): Büntetendő bárhol/bármikor, bármilyen jogi tárgy ellen elkövetett valamennyi bcs. 3. A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb

mentesség Btk. 5§ A diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek felelősségre vonására: a) nemzetközi szerződés ennek hiányában b) a nemzetközi gyakorlat az irányadó - Ez a mentesség immunitást nyújt a mentességet élvező személyeket fogadó állam büntető joghatóságának gyakorlása alól. - Ezen személyek körét nemzetközi szerződés v. gyakorlat határozza meg - Csak a büntetőeljárást zárhatja ki, de a cselekménye attól még lehet a Btk. szerint bűncselekmény 24 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Harmadik rész A BŰNCSELEKMÉNY TANA 1. A bűncselekmény-fogalmi irányzatok 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban 3. A bűncselekmény, mint cselekmény 4. A tényállásszerűség 5. A (büntető) jogellenesség 6. A jogellenességet kizáró okok 7. A bűnösség 8. A bűnösséget kizáró okok 9. A másodlagos büntethetőségi akadályok 10. A

bűncselekmények súly szerinti felosztása 25 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. A bűncselekmény-fogalmi irányzatok 1. Kialakulása 1. Ókor, középkor: - Eredményfelelősség: - A beálló eredményért mindenki felel, aki jelen volt és részt vett a cselekménynél - Kollektív felelősség: - Nem csak az elkövető felel, hanem annak családtagjai, vagy a közösség is. A szubjektív tényezőket nem veszik figyelembe, csak az eredményt. 2. Kánonjog: - Az eredményfelelősség ellentettje - A bűnös akarat a kiinduló pont a büntetés elrendelésénél - Már a bűnös akarat is a bűn része. Alapja a felelősségre vonásnak - A bűncselekmény súly szerinti felosztását nem ismeri 3. XIX század: - Önmagában már sem a bűnös gondolat, sem az eredmény nem elegendő - A bűncselekményt objektív és szubjektív elemekre bontják szét - Kialakulnak a fogalmi elemek: 1. A cselekmény fogalma: Berner, 1857 2. A

jogellenesség: Jhering 1867,Binding 3. A tényállás(szerűség): Beling, 1906 4. A bűnösség: Merkel 1867, Frank, 1907 2. A német büntetőjog bűncselekmény fogalmának irányzatai 1. 2. 3. 4. Klasszikus Neoklasszikus Finalista Közvetítő bűncselekmény-fogalmi irányzat ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT: 26 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogban 1. A dogmatikai fogalomfejlődés • A XIX. sz második feléig nem találkozunk meghatározott bcs fogalommal • Első megfogalmazása: Havas József (1831): „Minden azon szabad ’s külső cselekedetek, • mellyek tetemesen közveszélyesek, bűnök” Ezután 3 korszakot különíthetünk el: 1. Csak a bcs jogi ismérveit felölelő tényállás („tényálladék”) kategóriáját dolgozták ki Képviselő: Edvi Illés Károly 2. Megjelennek a korai fogalmi meghatározások: - A bcs. jogellenes (jogtalan) és büntetendő

cselekmény - Angyal Pál, Finkey Ferenc - A bcs. jogellenes, bűnös, és büntetendő cselekmény – Vámbéry Rusztem, Irk Albert 3. 1930-as évektől: bekerül a fogalomba a tényállásszerűség is: - A bcs. tényállásszerű, jogellenes, és bűnös cselekmény – Heller Erik, Schultheisz Emil 2. A törvényi fogalom fejlődése 1. Csemegi-kódex: „Bűntett és vétség az a cselekmény, amit a törvény annak nyilvánít”(NcSl) 2. Az 1950 évi Btá: „ Bűntett az a társadalomra veszélyes cselekmény, amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli” 3. Az 1961 évi V tv: Fogalmi elemei: társadalomra veszélyes cselekmény, bűnösség, büntetendőség 4. A 1978 évi IV tv, a hatályos Btk: Btk. 10§ (1) bek: BŰNCSELEKMÉNY AZ A SZÁNDÉKOSAN VAGY – HA A TÖRVÉNY GONDATLAN ELKÖVETÉST IS BÜNTETI – GONDATLANSÁGBÓL ELKÖVETETT CSELEKMÉNY, AMELY VESZÉLYES A TÁRSADALOMRA, ÉS AMELYRE A TÖRVÉNY BÜNTETÉS KISZABÁSÁT RENDELI. 28 Magyar

Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A bűncselekmény-fogalom összetevői 1. Általános csoportosítás a) Formális fogalmi összetevők: - az a cselekmény, amelyet a tv büntetni rendel b) Materiális fogalmi összetevők: - társadalomra veszélyesség - tényállásszerűség - jogellenesség - bűnösség Ezeknek különböző kombinációit találhatjuk meg a különböző törvényi és tudományos fogalmakban. 2. A hatályos Btk 10§-ánál: - A tényállásszerűség és a bűnösség nincs konkrétan benne - Társadalomra veszélyesség = materiális jogellenesség - Törvény által büntetni rendeltség = tényállásszerűség és formális jogellenesség - A cselekmény szó szerepel benne - Bűnösség = szándékosság vagy gondatlanság 3. Változatai a magyar szakirodalomban - Kádár Miklós (1952): társadalomra veszélyesség, jogellenesség, bűnössség, büntetendő - Viski László: sajátos rendszer: -

büntetőjog-ellenesség (=tényállásszerűség+társ.-ra vesz) - felróhatóság (=bűnösség) - Békés Imre: társadalomra veszélyesség., tényállásszerűség, bűnösség - Wiener A. Imre (1997): „Bcs az a büntetendő cselekmény, melynek elkövetője büntethető - Földvári József (1999): - tényállásszerűség (=büntetni rendelt) - jogellenesség (=társadalomra veszélyes) - bűnös cselekmény 4. A bűncselekmény fogalma: Olyan cselekmény, amely tényállásszerű (diszpozíciószerű), (büntető)jogellenes és bűnös. Tehát: CSELEKMÉNY +TÉNYÁLLÁSSZERŰSÉG +JOGELLENESSÉG +BŰNÖSSÉG =BŰNCSELEKMÉNY A 4 elemnek egyszerre kell teljesülnie! (konjunktív felt.) 29 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A cselekmény 1. A cselekményfogalom alapvető feladatai 1. Olyan főfogalom, amelyhez a többi elem ismérvként kapcsolódik Pl: szándékos, mulasztásos 2. Összekötő funkció: - A többi 3 elemmel

szemben semlegesnek kell lennie, nem tartalmazhat értékelést. - Bár értékmentes kategória, de nem lehet üres fogalom. (tényállásszerű) 3. Feladata minden olyan ismérvet, elemet kizárni, mely a büntetőjogi megítélés szempontjából nem releváns. 2. Cselekménytani irányzatok 1. Természetes cselekménytan: Cselekmény = megvalósított akarat 2. Kauzális cselekménytan: - Különbséget tesz a magatartást vezérlő akarati forma, és az akarat tartalma között. - Eszerint a cselekményhez csak az akarati forma tartozik, az akarat Tartalma a bűnösségnél lényeges. 3. Finális cselekménytan: Az emberi cselekmény lényege a célra irányozottságban van (Welzel) 4. Szociális cselekménytan: cselekmény = az emberi akarat által uralt, vagy uralható, társadalmilag jelentős emberi magatartás (Jescheck) 5. Negatív cselekménytan: Két változata van: a) Tisztán negatív: a cselekményt, mint fogalmi elemet nem szerepelteti. b) Tevés helyett, a mulasztás

az alapkategóriája 6. Perszonális vagy individuális cselekménytan: - cselekmény = személyiség-megnyilvánulás - kizárólag a személyiséghez kapcsolódik 7. Földvári József cselekményelmélete: A cselekmény főbb fázisokra osztható: a) Szükségletek jelentkezése b) Motívumok harca c) A szükségletek kielégítésére alkalmas célképzet kialakulása d) A célképzet megvalósítására irányuló magatartásmód elhatározása 30 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Az un redukált cselekményfogalom Lényege az, hogy mivel olyan cselekményfogalmat kell létrehozni, amely minden bűncselekményre használható kell, legyen, ezért a cselekményfogalmat redukálni kell, azaz bizonyos tartalmi ismérveitől megfosztjuk, hogy csak olyanok maradjanak, amelyekre a bcs további fogalmi elemei ráépülhetnek. 3 eleme van: a) Emberi magatartás b) Hatóképesség (tárgyi oldal) c) Akaratlagosság (alanyi oldal) CSAK AKKOR

jön létre büntetőjogilag releváns cselekmény, ha mindhárom elem egyszerre teljesül.  Ha bármelyik hiányzik, az cselekményt kizáró körülmény Pl.: - Természeti katasztrófánál: hiányzik az emberi magatartás =>nincs cselekmény - Egy gondolatnál: nincs hatóképesség => nincs cselekmény - Egy reflexmozgásnál: nincs akaratlagosság => nincs cselekmény DE: ha pl. az akaratlagosság hiányának előidézése az elkövetőnek felróható, akkor már felelősségre vonható érte, mint cselekményért. 31 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A tényállásszerűség Általában egyenlő a diszpozíciószerűséggel. Kivétel: előkészülte, felbujtás, bűnsegély 1. A tényállás jelentéstartalmai 1. A kifejezés használatának esetei: a) Konkrét (történeti) tényállás: Egy ténylegesen megtörtént bűncselekmény büntetőjogilag lényeges körülményeinek összessége. b) Törvényi tényállás:

- A Btk.-ban rögzített, egy-egy bcs típus befejezett tettesi alakzatát körülíró törvényi ismérvek összessége - Az életben gyakran előforduló körülmények absztrakt megszövegezése c) Általános törvényi tényállás: - A büntetőjog-tudomány által kimunkált kategóriák, fogalmak. - A tv-i tényállások közös ismérveinek összefoglalása 2. Alakzatai a) Alapeset b) Minősített eset: bizonyos körülmények fennforgása esetén a bcs súlyosabban büntetendő c) Privilegizált eset: bizonyos körülmények megléte esetén a bcs enyhébben bírálandó el 3. Feladatai a) Garanciális, kriminálpoltikai: Nc/NpSl elve. Csak az bcs, ami tv-i tényállásban rögzítettek b) Rendszerbeli: Összeköti a cselekményt és a jogellenességet. c) Dogmatikai: Meghatározza azokat az objektív ismérveket, melyek nem ismerete kizárja a szándékosságot. (ld később a ténybeli tévedésnél) 4. A tényállás és a jogi tárgy viszonya Jogi tárgy: a)

Formailag: Az a jelenség, amit a büntetőjog véd, és amit a bűncselekmény támad b) Tartalmilag: Vita tárgya. Pl: elemi fontosságú társadalmi érdekek, társ-i viszony - Jogi tárgy nélkül nincs büntetőjogi tényállás A bcs-ek többségében a tényállás központi fogalma Fontos a pontos ismeretük, körülírásuk, csoportosításuk. Ld: a különös rész fejezetcímei Különböző típusai vannak: a) Individuális jogi tárgy: egyes személyekhez kapcsolódik (élet) b) Univerzális jogi tárgy: általános jellegű (pl.: államtitok) c) Komplex jogi tárgy: több jogi tárgy van egy bcs-nek (közl bcs) , de ebből egy un. jellegzetes jogi tárgy 32 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A tényállási elemek köre és csoportosítása 1.A tényállási elemek köre Az elmúlt évtizedekig 4 részre oszlott: 1. A bűncselekmény tárgya 2. Az objektív tényállási elemek 3. A bűncselekmény alanya 4. A szubjektív

tényállási elemek A leghelyesebb mai felfogás szerint 3 csoportba osztható: 1. Az objektív tényállási elemek 2. A szubjektív tényállási elemek 3. A tettességhez szükséges ismérvek TÉNYÁLLÁSI ELEMEK OBJEKTÍV SZUBJEKTÍV Elk.MAGATARTÁS -tevés -mulasztás -ELK.TÁRGY -OKOZ.ÖSSZEF -EREDMÉNY SZITU. ELEMEK TETT. SZÜKS ISM BŰNÖSSÉG -szándékosság -gondatlanság ---------------- -MOTÍVUM -CÉLZAT KÖZÖNSÉGES BCS. KÜLÖNÖS BCS. -sajátképi -nem sajátképi SZÜGSÉGKÉPPENI TÖBBES KÖZREMŰKÖDÉS KONVER GENS TALÁLKOZÓ TÁRSAS 33 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A tényállási elemek csoportosítása(i) 1. Csoportosítás a) Szükségképpeni elemek: minden bcs törvényi tényállásához hozzátartoznak Objektív elemek közül: Az elkövetési magatartás Szubjektív elemek közül: A bűnösség b) Gyakori elemek: nagyszámú tényállásban megtalálhatók Objektív elemek közül:

elkövetési tárgy, okozati összef., eredmény Szubjektív elemek közül: c) Esetleges elemek: kevés tényállásban találhatók meg Objektív elemek közül: a szituációs elemek Szubjektív elemek közül: motívum, célzat 2. Csoportosítás a) Leíró jellegűek: Csak felismerést tételez (pl.: megrontás passzív alanya 14 éven aluli) b) Előíró (normatív) jellegűek: Döntést igényel, hogy fennáll-e.(pl: érdeksérelem kifejezés) 3. Csoportosítás a) Pozitív: A bűncselekmény törvényi ismérvei b) Negatív: (Csak egyes szerzőknél jelenik meg). A büntethetőséget kizáró okok hiánya 3. A tényállási elemek részletesen A. Az OBJEKTÍV tényállási elemek Ezek a tényállási elemek –ellentétben a szubjektívektől- nem függenek az elkövető felismerésétől, értékelésétől. Szükségképpeni: 1. Elkövetési magatartás Gyakori: 2. Elkövetési tárgy 3. Okozati összefüggés 4. Eredmény Esetleges: 5. Szituációs elemek: - hely -

idő - mód - eszköz - egyéb 34 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. Az elkövetési magatartás 1. Formái: a) Aktív magatartás: tevés b) Passzív magatartás: mulasztás (egy tevékenység hiányaként fogható fel) Objektív ismérve mindkettőnek: mindkettő hat a környezetére Szubjektív ismérve mindkettőnek: mindkettő akaratlagosságot feltételez 2. Csoportosítása a) Csak tevéssel elkövethető deliktumok. Pl: rablás b) Csak mulasztással elkövethető deliktumok. Pl: segítségnyújtás elmulasztása c) Akár tevéssel akár mulasztással elkövethető deliktum. 3 altípusa van c.1: A tv-i tényállás külön-külön tartalmazza mind a tevési, mind a mulasztásos változatot. Pl: magánlaksértés Btk 176§ c.2: Egyik eset sincs a Btk-ban feltüntetve Más jogszabályból, háttérnormából ered a kötelezettség, melynek megszegése az elk. magat Pl: Kk veszélyeztetése 195§ c.3: Nyitott törvényi tényállás: Az

elkövetési magatartás nincs külön meghatározva, hanem az eredményt tartalmazza. Pl: emberölés c.31: Tevéssel elkövethető c.32: Mulasztásos változat: ezen bcs-ekre speciális elvek vonatkoznak Ezek nemtevése csak akkor minősül mulasztásnak, ha az elkövetőt spec. jogi kötelezettség terhelte az eredmény megakadályozására. Ez a kötelezettség alapulhat: 1. Nem büntetőjogi jogszabályon (szülők gondviselési kötelezettsége) 2. Polgári jogi szerződésen 3. Munkaviszonyon 4. Hivatáson, foglalkozási szabályon 5. Harmadik személyért vállalt kötelezettségen 6. Az elkövető megelőző, veszélyt vagy sérelmet létrehozó tevékenységén (pl.: valaki bezár gondatlanul valakit, de utólag rájön, és mégse engedi ki.) d) Tevés és mulasztás szövedéke: Pl.:- Ha valaki a forgalomban a KRESZ előírásai ellenére nem fékez - Hamis tanúzásnál (Btk. 238§): Ha csak igazat mond vki, de a lényeget elhallgatja 35 Magyar Büntetőjog -

Általános rész Készítette: Székely György 3. Több elkövetési magatartás esetén Állhatnak: a) Vagylagos viszonyban. Pl: Hivatali visszaélés Btk 225§ b) Konjunktív viszonyban. Pl: Erőszakos közösülés Btk 197§ Kényszerítés+közösülés 4. A mulasztás Cselekvési lehetőség és képesség ellenére valaminek a kötelességellenes nemtevése. a) Ontológiai alapja: cselekvési lehetőség. Az adott ember fizikai/pszichikai képességei, az adott helyzet stb alapján kell vizsgálni b) Normatív alapja: cselekvési kötelezettség. Mulasztás kezdete az ennek beálltától számított nemtevés.  A mulasztás a kettő egysége Fajtái: a) Tiszta mulasztásos bcs: A mulasztás önmagában, eredményre tekintet nélkül büntetendő. (immateriális deliktum) b) Vegyes mulasztásos bcs: Csak akkor büntetendő, ha az eredmény is bekövetkezik. (materiális deliktum) => nyitott törvényi tényállások mulasztásos formája mindig vegyes mulasztásos bcs.

2. Az elkövetési tárgy Az a törvényi tényállásban megjelölt személy vagy dolog, akire/amire az elkövetési magatartás irányul vagy irányulhat. Pl.: - Lopásnál: az idegen dolog - Levéltitok megsértésénél: az adott lezárt küldemény NINCS minden bűncselekménynek elkövetési tárgya. Pl: garázdaság Ha az elkövetési tárgy személy: passzív alanynak nevezzük => Ez lehet: a) bárki (pl.: emberölés) b) kvalifikáltsággal rendelkező személy (pl.: kiskorú veszélyeztetése: kiskorú) 36 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Az okozati összefüggés Elméletek: 1. A mesterséges elszigetelés elve: - Oly módon juthatunk el az okozati összefüggéshez, hogy a közvetlen okot és okozatot a végelláthatatlan okozati kölcsönhatások rendszeréből kiemeljük, és elszigeteljük. - A bűncselekménytanban az ok az elkövetési magatartás, az okozat pedig az eredmény. => Tehát a kettő közti

összefüggést kell vizsgálni A következő elméletek azt vizsgálják, h mikor állapítható meg az ok. összefüggés megléte, illetve az eredményért való büntetőjogi felelősség: 2. A feltételek egyenértékűségének elmélete: 2 elv egybekapcsolását jelenti: a) Minden szükséges feltétel ok, vagyis az ok az eredménynek olyan előzménye, mely nélkül az eredmény nem következett volna be. (legalábbis nem úgy és amikor) => Tehát vmely cselekmény akkor oka egy eredménynek, ha cselekmény nem hagyható el anélkül, hogy az eredmény nem maradna el. A cselekmény az eredmény conditio sine qua non-ja Alkalmazása: conditio sine qua non formulával: Ez egy hipotetikus eliminációs eljárás. Gondolatban elhagyjuk a cselekményt, és megvizsgáljuk, h az eredmény így is bekövetkezett volna-e. b) Minden feltétel, azaz ok abszolút értékben egyenlő érékű. ( Még a legkisebb, legtávolabbi összefüggés is.) Másik formulája: A törvényszerű

feltétel formulája: Az összefüggés csak akkor állapítható meg, ha az a tapasztalati tudás, a szakemberek stb. szerint is fennáll, azaz a csel. és az eredmény között törvényszerű kapcsolat van. Az elmélet kritikája: regressus in infinitum, azaz az okok a végtelenségig visszavezethetők , tehát akár a gyilkos szülei is felelőssé tehetők az emberölésért. Vannak olyan problematikus esetek, melyeknél azonban jól alkalmazható: a) Alternatív kauzalitás: Több, egymástól független cselekmény van, melyek közül mind37 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György egyik önmagában alkalmas az eredmény kiváltására. Ekkor azt mondhatnánk, h egyik sem ok, mert ha elhagyjuk a cselekményt, akkor is van eredmény. De ez nem igaz, mert nem oly módon van eredmény. Ezért fennáll az okozatosság (pl: 2 merénylő) b) Kumulatív okozatosság: Több egymástól független feltétel csak együttesen képes kiváltani az

eredményt. (2 semleges méreg csak együtt hat) c) Atipikus kauzalitás: Az elkövetési magatartáshoz kapcsolódó más ok hozza létre a az eredményt. Lényegében az elkövető által megindított okfolyamat vezet az eredményre Ilyenkor is fennáll a kauzalitás Pl: Valakit késsel megszúrnak, és a mentő karambolozik útközben d) Hipotetikus kauzalitás: A ténylegesen ható cselekmény okozta eredményt ugyanabban az időpontban egy másik ok idézi elő. Pl.: halálos beteg halálos lövést kap Azaz meggyorsítja az Eredmény bekövetkezését DE: ezzel össze nem keverendő a „leköröző, leelőző kauzalitás”: A méreg hatása előtt a megmérgezettet lelövik. 3. Az okkiválasztó elméletek: Ezek az elméletek a feltételek közül nem mindent tartanak oknak. Néhányat kiemelnek A legelterjedtebb ezek közül: Az adekvát kauzalitás tana: Eszerint az ok az eredménynek az az előzményem, melynek tipikus, adekvát következménye az eredmény. 4. Relevancia

elmélet: Eszerint különbséget kell tenni az okozati összefüggés megléte, és annak büntetőjogi relevanciája között: Az okozatosság tényéhez a conditio sine qua nin formulát kell használni, a relevanciát pedig valamilyen okkiválasztó elmélettel kell meghatározni. 5. Az objektív beszámítás elmélete A relevancia elméleten alapul 2 változata van: a) Az eredménynek az elkövető terhére írása nem kauzális, hanem teleologikus ítélet. b) Elismerik a kauzális összefüggés létét. Tehát alkalmazzák az okozatosság mellett az objektív beszámítási szempontrendszert 6. A mulasztás okozatosságának kérdése: a) Okozatos a mulasztás: pszichikai okozatosság tana b) Többségi álláspont: nem okozatos, az elkövető nem az eredmény okozásáért, hanem annak meg nem akadályozásáért felel. 38 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Az eredmény Az a külvilági változás, amely az elkövetési

magatartással okozati összefüggésben jön létre (A külvilági változás lehet fizikai, de pszichikai is, vagy akár a változás hiánya (Btk 319.§) is) Bűncselekmény típusok az eredmény szempontjából: a) Immateriális (alaki) bcs: A tv-i tényállásban nem szerepel eredmény. b) Materiális (anyagi) bcs: Van eredmény meghatározva a tv-i tényállásban. (pl:halál) b.1: Materiális sértő bcs: valamilyen sérelem szerepel eredményként (pl: kár) b.2: Materiális veszélyeztető bcs: az elkövetési tárgy veszélybe jutása az eredmény a) Absztrakt veszélyeztetés: A magatartás csak alkalmas a veszélyeztetésre Pl.: ittas/bódult állapot vezetésnél Btk 188§ b) Konkrét veszélyeztetés: A veszély bekövetkezte a tv-i tényállás eleme. Pl.: Közúti veszélyeztetésnél Btk: 186§ Csak ez lehet materiális veszélyeztető 5. A szituációs elemek A legtöbb bűncselekménynél közömbös, hogy mikor, hol, hogy követik el. Ezért ezek ritkán

előforduló tényállási elemek, legtöbbször, mint minősítő körülmény szerepelnek. 1. Az elkövetés helye: Térben hol valósul meg a bcs Pl: Légi jármű hatalomba kerítése Btk 262 2. Az elkövetés ideje: pl: „éjjel” a magánlaksértésnél, vagy „háború idején” a Btk 146§-nál 4. Az elkövetés módja: A legtöbbször kiemelt mód: erőszakosan 5. Az elkövetés eszköze: pl: fegyver (fegyveresen elkövetett magánlaksértés) 39 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György B. A SZUBJEKTÍV tényállási elemek Szükségképpeni: 1. Bűnösség: 1a: Szándékosság 1.b: Gondatlanság (1.c: A vegyes bűnösség) Esetleges: 2. Motívum (motiváció) 3. Célzat 1.a: Szándékosság (Btk 13§) 1. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 2. 2 fajtája van: a) Egyenes szándék (dolus directus) b) Eshetőleges szándék (dolus

eventualis) (az elhatárolásnak főszabály szerint materiális (eredmény-) bcs-nél van értelme. De: ellenpélda: szóbeli becsületsértés: figyelek-e a nyilvánosságra vagy sem) 3. 2 oldalról kell mindkettőt vizsgálni: a) tudati oldalról: tények tudata+ társ-ra vesztudata b) akarati-érzelmi oldalról 4. A tények tudatát + kívánás+ a belenyugvást un tényszándéknak szokás nevezni, de a szándékossághoz még kell a cselekmény társadalomra veszélyességének tudata is. 5. A szándék lehet sértő vagy veszélyeztető is Ha a szándék a veszélyeztetésen nem terjed túl, limitált veszélyeztetési szándéknak szokás nevezni. a ) Egyenes szándék: - Tudati oldal: a) Biztosra veszi b) Valószínűnek tartja c) Reálisan lehetségesnek tartja az elk. magat, és következményeinek megvalósulását - Akarati-érzelmi oldal: Kívánja tettének következményeit b) Eshetőleges szándék: - Tudati oldal: a) Valószínűnek tartja b) Reálisan lehetségesnek

tartja - Akarati-érzelmi oldal: belenyugszik magatartása következményeibe. Általában enyhítő körülmény az eshetőleges széndék. Kivétel, azok a bcs-ek, melyeket tipikusan eshetőleges szándékkal lehet megvalósítani. (Pl: közúti veszélyeztetés) 40 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1.b: Gondatlanság (Btk 14§) 1. „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában Úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.” 2. Két fajtája van: a) Tudatos gondatlanság (luxuria) b) Hanyagság (negligentia) 3. Két oldalról kell (ezt is) vizsgálni: a) Tudati oldalról b) Akarati-érzelmi oldalról a) Tudatos gondatlanság: - Tudati oldal: Lehetségesnek tartja magatartása és következményeinek megvalósulását.

- Akarati-érzelmi oldal: könnyelműen bízik a következmények elmaradásában - Van olyan nézet, amely szerint a luxuria nem különbözik az eshetőleges szándéktól. - Sajátos eset a limitált veszélyeztetési szándékkal párosuló luxuria. Pl.: vezető rá akar valakire ijeszteni, és véletlenül elüti b) Hanyagság: - Tudati oldal: Nem látja előre tettének lehetséges következményeit - Akarati-érzelmi oldal: Nincs 2 feltétele van a hanyagságnak: a) Objektív: Gondosságra való kötelesség. Azonos helyzetben azonos terhel mindenkit b) Szubjektív: Gondosságra való képesség => ha bármelyik hiányzott, az elkövető vétlen => a kettőn alapul az elkövetőtől elvárható előreláthatóság ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT: 41 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György SZÁNDÉKOSSÁG Tudati oldal Akarati-érzelmi oldal a) biztosra veszi b) valószínűnek tartja c) reálisan lehetségesnek tartja kívánja

a)valószínűnek tartja b)reálisan lehetségesnek tartja belenyugszik Megvalósuló bűnösségi alakzat Egyenes szándék (dolus directus) Eshetőleges szándék (dolus eventualis) GONDATLANSÁG Tudati oldal a) lehetségesnek tartja a) nem látja előre a köv-t -gondosságra való köt. -gondosságra való kép. Akarati-érzelmi oldal Megvalósuló bűnösségi alakzat könnyelműen bízik az elmaradásban Tudatos gondatlanság (luxuria) Hanyagság (negligentia) - 42 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1.c: A vegyes bűnösség - A Btk. a „vegyes bűnösségű bűncselekmények” kategóriát nem ismeri - Vegyes bűnösségű bűncselekményről akkor beszélünk, ha a bűncselekmény (a tényállás) objektív elemeinek egy részére a szándékosság, más elemre vagy elemekre pedig a gondatlanság terjed ki. 2 típusa van: 1. Az alaptényállás vonatkozásában fennálló 2. A minősített tényállás vonatkozásában

fennálló 1. Az alaptényállásnál Amennyiben legalább egy objektív tényállási elemre a gondatlanság terjed ki, az egész cselekmény gondatlannak minősül. Pl.: A testi sértés alaptényállásában az elkövetési magatartás a bántalmazás, az eredmény a sérülés Ha mindkettőre az elkövető szándéka terjedt ki, nyilván nincs vegyes bűnösség, a cselekmény szándékos. Ha azonban az eredményre csak a gondatlanság terjedt ki (vagyis az elkövető nem „akart” sérülést okozni) a szerkezet vegyes bűnösség, a bűncselekmény pedig gondatlannak minősült, mivel egy tényállási elemre – az eredményre – csak a gondatlanság terjedt ki. 2. A minősített tényállásnál A minősítő körülmények tekintetében különbséget kell tenni a szerint, hogy a minősítő körülmény eredmény vagy egyéb objektív tényállási elem. a) Ha egyéb objektív tényállási elem: Az elkövető szándékának erre is ki kell terjednie, egyébként ez a

körülmény nem írható az elkövető terhére. Pl.: a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért – ez a körülmény elkövetési mód – akkor felel az elkövető, ha a szándéka az elkövetésnek ezt a módját átfogta. Vagyis ha itt találkozunk vegyes bűnösséggel – a példa szerint maga az emberölés ugyan szándékos, de a különös kegyetlenségre csak a gondatlanság terjed ki -, az elkövető a minősítő körülményért nem felel. b) Ha eredmény: Ezért akkor felel az elkövető, ha erre akár a szándéka, akár a gondatlansága kiterjedt. 43 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Az elkövetőnek legalább a gondatlansága ki kell terjedjen az eredményre ahhoz, hogy az elkövetőt ezért felelősségre vonják. Erről rendelkezik a Btk. 15 §-a A „legalább a gondatlansága” kitétel arra utal, hogy az eredményért akkor felel az elkövető, ha arra vagy a szándéka, vagy a gondatlansága kiterjedt.

(Pl a testi sértés eredmény szerinti minősített esete a maradandó fogyatékosság.) 3. A vegyes bűnösség szűkebb értelemben (praeterintencionális bcs) Ebben az esetben az eredményre, mint a bűncselekmény minősítő körülményére az elkövetőnek kizárólag a gondatlansága terjedhet ki. Ilyen bűncselekmény a halált okozó testi sértés. (ha a halálra, mint eredményre az elkövető szándéka terjed ki, emberölés a helyes minősítés). 2. A motívum Az a szükséglet, vágy, ami az embert a cselekvésre sarkallja Kérdése: Mi miatt? Pl.: nyereségvágy 3. A célzat Az, aminek az elérésére az ember a cselekvéssel törekszik. A célzatos bűncselekmények szándékosságot (mégpedig egyenest) tételeznek fel. Pl.: haszonszerzési cél 44 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György C. A TETTESSÉGHEZ SZÜKSÉGES ISMÉRVEK 1. Közönséges bűncselekmény (delictum commune) Ezeknek a bűncselekményeknek a tettese

bárki lehet. 2. Különös bűncselekmény (delictum proprium) Itt viszont tettes csak a tv-ben meghatározott személyes kvalifikáltsággal rendelkező egyén lehet. (Pl: hivatalos személy, fogoly) 2 alcsoportja van a) Sajátképi különös bcs: A személyes kvalifikáltság a büntethetőséget meghatározó körülmény Ha hiányzik, nem jön létre a bcs. (Pl: fogolyszökéds) b) Nem sajátképi különös bcs: Itt is szükséges a kvalifikáltság, de ez csak a cselekmény mikénti minősítését befolyásolja. Pl.: hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítás 3. Szükségképpeni többes közreműködés Ezek olyan deliktumok, melyek megvalósításához eleve több tettes közreműködése szükséges. Típusai: a) Konvergens bcs: Itt a cselekmények mintegy párhuzamosan egy közös külső cél felé irányulnak. Pl: lázadás, fogolyzendülés (De a vezetőket súlyosabban büntetik) b) Találkozó bcs: - Mindig csak 2 tettes van és ezek cselekménye

egymás felé irányul, egymást kiegészíti. Pl: vérfertőzés, kettős házasság (Btk 203§, 192§) c) Társas elkövetés minősített esete: Az alapesetet egy személy is elkövetheti, a társas elkövetés mint minősítő körülmény szerepel. Pl: bűnszervezet 45 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A jogellenesség 1. A jogellenesség felfogásai a) alaki (formális) jogellenesség: - A jogszabály szövegével való puszta ellentétesség - Egy magatartás attól jogellenes, ha a büntetőjogi normában rögzített cselekvési vagy tartózkodási kötelezettséget megszegi. b) anyagi (materiális) jogellenesség: - Az alaki jogellenesség tartalmi indokát határozza meg - A jogi tárgyak tényleges sértését, veszélyeztetését jelenti - A Btk. ezt a társadalomra veszélyességben jelöli meg 2. A társadalomra veszélyesség (materiális je) 1. A Btk 10§ (2) bek szerint: „Társadalomra veszélyes az a tevékenység vagy

mulasztás, amely a) Magyar Köztársaság: - állami - társadalmi - gazdasági rendjét b) Az állampolgárok: - személyét - jogait sérti vagy veszélyezteti” =>Eszerint tehát, (ld. hozzá 10§ (1) bek), amely cselekmény ezeken kívül esik, nem bcs. (tudományos nézőpont) DE: A magyar bírói gyakorlat szerint továbbra is bcs-nek számít, legfeljebb nem büntethető. 2. A társadalomra veszélyesség csekély foka (Btk 28§): „Nem büntethető, akinek cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.” - Ennek oka az, hogy bizonyos cselekmények bár formálisan jogellenesek, de irreális lenne értük büntetést kiszabni. - Ez a magyar bírói gyakorlat szerint továbbra is bcs, de nem büntethető. (ld később a másodlagos büntethetőségi akadályoknál) - Pl.: A szándékos könnyű testi sértés bcs, míg a gondatlan nem az (A gondatlan súlyos

testi sértés viszont megint csak bcs.) 3. A társadalomra veszélyesség megváltozás (Btk 36§): „ Nem büntethető, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy –személyére is figyelemmel- a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.” - Ennek oka az, hogy egy cselekmény társadalomra veszélyességének megítélése változó jelenség, ezért akár meg is szűnhet, csekélyebbé válhat, függve az adott társadalomtól. (Ld. ezt is később a büntethetőséget megszüntető okoknál) 46 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A jogellenességet kizáró okok 1. Elméleti alapjai 1. Ezek olyan írott vagy íratlan tételek, melyek által egy egyébként tényállásszerű cselekmény nem válik mégsem jogellenessé, hanem jogszerű marad. 2. A tudomány szerint ekkor –mivel hiányzik a jogellenesség - nem valósul meg

bcs A bírósági eljárásnál azonban csak a büntethetőséget zárja ki 3. A jogellenességet kizáró okok a legtöbbször egyben társadalomra veszélyességet kizáró okok is 4. Csak kevés van közülük rögzítve a Btk-ban Más részük más tv-ben v szokásjogilag van szabályozva 5. Kétféle elmélet van a rendszerezésükre: a) Monista: az okok egy közös elvre vezethetők vissza b) Pluralista: 3 általános elv van: - jogi tárgy védelme vs. fontosabb érdek (Pl.: jogos védelem) - nincs szükség a jogi tárgy védelmére, mert a tulajdonos nem kíván védelmet. (Pl.: sértett beleegyezése) - azonos szembekerülő érdekek vannak. (jogellenességet kiz. kötelesség ütközés) 2. Az egyes jogellenességet kizáró indokok Btk.-ban szabályozott: 1. Jogos védelem 2. Végszükség Más tv-ben szabályozott: 3. Hivatali, hatósági jog gyakorlása, köt telj 4. Jogszabályi engedély Elméleten/gyakorlaton/szokásjogon alapuló: 5. Hivatásbeli

jogok/kötelezettségek gyakorl 6. A sértett beleegyezése 7. Fegyelmezési (fenyítő) jog gyakorlása 8. Indokolt (megengedett) kockázat 9. Kötelesség-összeütközés + vannak még a Btk. különös részében szabályozott, speciális, egy-egy bcs-re vonatkozó okok Pl.: Btk 268/B §: Önkényuralmi jelképek használatánál: tudományos, oktatási célra használás 47 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. Jogos védelem (Btk 29§) 1. A törvényszöveg: (1). bek „Nem büntethető, akinek a cselekménye: a) saját illetőleg b) mások személye, c) javai vagy d) a közérdek - ellen intézet illetőleg - ezeket közvetlen fenyegető jogtalan támadás elhárításhoz szükséges. (2). bek „Nem büntethető az sem, aki az elhárításhoz szükséges mértéket azért lépi túl, mert azt ijedségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3). bek „A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedség vagy a

menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. - Az állami jogvédelem szükséges kiegészítéseként fogható fel. - Jogtalanság áll szemben a joggal. 2. A jogos védelmi helyzet: 1. Létrejötte: a) Jogtalan támadással b) Azzal való közvetlen fenyegetéssel 2. Megszűnte: a) A támadás végleges visszaverése b) Úgy tűnik, hogy a támadó felhagy a támadással (Nem szűnik meg, ha a támadás megismétlődése fenyeget)  Ha valaki a megszűnés után is tovább folytatja az „elhárítást”: időbeli túllépés 3. A támadás 1. Módja: a) Tevőleges b) Mulasztásos ( Magánlaksértésnél: a tettes felszólítás ellenére bennmarad) a) Tényleges támadás b) Azzal való közvetlen fenyegetés: „Onnantól” van ez, amikor a védekezés mellőzése már olyan reális veszélyt hozna létre, h a későbbi elhárítás kétségessé válik 2. Jogossága: a) Jogtalan (gyermeké, beszámíthatatlané,

gondatlané is lehet jogtalan) b) Nem jogtalan: A támadónál jogellenességet kizáró ok áll fenn Pl.: végszükség Ilyenkor nincs jogos védelmi helyzet 3. Kölcsönös és egyidejű támadás: - Pl: egy verekedés - Itt mindkét fél jogtalanul támad, tehát nincs j.v helyzet 48 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A jogos védelmi helyzetre való hivatkozás speciális esetei a) Nem hivatkozhat: Ha a támadó azért provokál, hogy kialakuljon a jogos védelmi helyzet b) Korlátozott: - Ha a megtámadott a jogos védelmi helyzetet jogellenesen és felróhatóan, de nem célzatosan, és nem szándékosan okozta. - Ilyenkor: - lehetőség szerint ki kell térnie a támadó elől, ennek hiányában - csak defenzív, kímélően elhárító védekezés - először olyan elhárítási megoldások alkalmazása, mint pl: idegen segítségül hívása. - legvégső esetben ártalmatlanná tétel c) Hivatkozhat: - Ha a megtámadott okozta a

jogos védelmi helyzetet, de nem jogellenesen. - Pl.: Idegesítette, bosszantotta a támadót (de nem provokatív célzattal) - Ilyenkor az erőszaktól lehetőség szerinti tartózkodás mellett illeti meg. d) Nem hivatkozhat: Esetleges támadás ellen. Pl: tolvaj ellen áram vezetés a kerítésbe 4. Az elhárító cselekmény A támadás kivédése érdekében történő olyan szembeszegülés, mely általában tevékenységet feltétez. (Nemtevéssel való védekezés: pl: nem hívja vissza a kutyáját a megtámadott) Ismérvei: 1. Védekezési szándék: nem feltétlenül szükséges (Pl: a biciklista a járdán száguldva véletlenül elüti a sarkon várakozó támadót) 2. Csak a támadóval szemben jogos (pl: támadó passzív társával szemben nem Max végsz) 3. A szükségesség: a) A lehető legenyhébb elhárítási mód választásának követelménye: Ha (Ld: 15. sz Ie) több mód, eszköz is rendelkezésre áll, ezt kell választani. b) Arányosság: - Nem általános

nézet, de vagyonvédelemnél mindenkép Ilyenkor aránytalan pl az élet kioltása - Nehéz alkalmazni, mert a támadó szándéka nem ismert - Azt kell nézni, amivel a támadás maximálisan fenyeget - A támadó megölés is arányosnak számít két esetben: a) Maradandó fogyatékosság okozásának veszélye b) Erőszakos közösüléssel szemben 4. Szembeszállási jog vs kitérési kötelezettség: - A 2 fogalom egymás ellentéte - A magyar jog szerint rendszerint nincs kitérési kötelezettség (tehát van szembeszállási jog) => Kivétel: 1.a: kóros elmeállapotúval 1.b: tudatzavarban lévővel 2.a: felmenővel 2.b: testvérrel 2.c: házastárssal szemben ki kell térni 49 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A túllépés: - jogellenesnek számít, de a 29.§ (2), (3) bekezdése szerint nem büntethető, ha az elkövető valamilyen felismerési képességét befolyásoló tudatzavara folytán nem ismeri fel a mértékét -

A törvény csak a tudatzavar folytán való túllépést szabályozza, és nem számol pl. a tévedés lehetőségével. (Btk 27§) - Nem egyenlő az időbeli túllépéssel 6. Vélt jogos védelem - A jogos védelem ismérveinek téves feltételezését jelenti. Esetei: a) A támadást vagy annak veszélyének fennforgásában téved ( pedig egyáltalán nincs vagy még nincs, vagy már nincs támadás) b) A támadás jogtalanságában téved. Pl: nem ismeri fel a támadó végszükséghelyzetét c) A támadó személyében téved. (mást hisz támadónak a valóságos helyett) d) Az elhárítás szükségességében téved 2. Végszükség 1. A törvényszöveg (Btk 30§) (1). bek „Nem büntethető, aki: a) saját illetőleg b) mások személyét vagy c) javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti d) vagy a közérdek védelmében így jár el Feltéve, hogy: - a veszély előidézés nem róható a terhére és + - a cselekmény kisebb sérelmet okoz,

mint amelynek elhárítására törekedett.” (2). bek „Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint aminek az elhárítására törekedett, mert ijedségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem mértékét.” (3). bek „A büntetés korlátlanul enyhíthető, ah az ijedség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.” - Jog áll szemben joggal - Lényege mindig az enyhébb sérelem okozása 50 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A veszély forrás: a) emberi cselekmény (akár akkor is, ha önmagát v. másokat veszélyeztet vki, aztán elhárít) b) állat c) természeti katasztrófa d) heterogén kötelesség-összeütközés. Itt a tevési kötelezettség csak tevési tilalom árán teljesíthető Pl.: egy orvos, akinek a kocsiját javítják, egy sürgős esethez csak más motorját elvéve tud eljutni. 3. A veszély a) közvetlennek =

a késlekedés a veszély későbbi elháríthatóságát már kétségessé tenné b) és másként el nem háríthatónak kell lennie: 1. Ha büntetőjogilag közömbös úton is elhárítható, akkor azt kell választani 2. Ha többféle elhárítási mód van, akkor a lehető legenyhébbet kell választani. 4. A veszély előidézése: 1. Ne legyen az elhárító terhére írható: azaz se szándékosság, se gondatlanság ne terhelje 2. Ha a veszély előidézése gondatlan, de az elhárítási cselekmény szándékos: a) A joggyakorlat szerint: az elkövető szándékos bűncselekményért felel b) De lege ferenda: gondatlan bűncselekményt kellene megállapítani 5. Végszükségi arányosság: Meghatározása: Mi az amivel a veszély maximálisan fenyeget? Pl.: Akár egy emberélet feláldozása több ember megmentése érdekében 6. A végszükség túllépése: - Az arányosság túllépésére vonatkoznak a rendelkezések. - Szabályai: ld.: jogellenesség túllépése 7.

Vélt végszükség: a) A veszély fennforgásában való tévedés (nincs, már nincs, vagy még nincs veszély) b) A veszély közvetlenségében való tévedés c) A másként el nem háríthatóságban (bármelyik elemében) való tévedés 51 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Hivatali, hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése 1. Ezek írott, törvényekben, vagy más jogszabályokban szabályozott okok 2. Meghatározott, közjogi feladatok viselőinek (pl:hivatalnokok, köztisztviselők) hivatali, hatósági tevékenységére irányuló speciális beavatkozási jogosítványai. 3. Csak akkor számít jogellenességet kizáró oknak, ha az adott norma feltételei teljesülnek 4. Pl: Lőfegyverhasználat, kényszerintézkedések alkalmazása 4. Jogszabályi engedély a) Absztrakt engedély: - közvetlenül a jogszabályból fakad - Pl.: A bcs elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja (Be 91§) b) Konkrét

engedély: - A jogszabályban meghatározott feltételek alapján az arra hivatott szerv adja meg esetenként. - Pl.: Terhességmegszakítás engedélyezése (2000 évi LXXXVII tv) 5. Hivatásbeli jogok és kötelezettsége gyakorlása 1. Nem törvényen vagy más jogszabályon alapul ( 3 pont) 2. Pl: orvosi tevékenység: egy amputáció végrehajtás nem felel meg egy súlyos testi sértésnek 3. A jogellenességet itt az zárja ki, hogy pl az orvosi beavatkozás a rá vonatkozó írott és íratlan szabályok alapján történik, mikor is a orvos a hivatásbeli kötelességét teljesíti. 4. DE: az 1997 évi CLIV tv alapján a beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, vagyis szabadon dönthet, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni. Ha viszont az eü. ellátás a beteg hozzájárulása nélkül történik: A Btk 173/H §-a szerint eü-i önrendelkezési jog megértése nevű bcs valósul meg 5. Nincs szükség a beteg beleegyezésére: a) ha az

intézkedés elmaradása mások testi épségét, vagy egészségét veszélyezteti. b) a beteg közvetlen életveszélyben van. 6. Továbbá nem valósul meg rágalmazás (Btk 179§), illetve becsületsértés (Btk 180§) a tudományos, művészeti, társadalmi, közéleti stb. tevékenység kritikai értékelése során Így: a) szakértő tevékenység keretében történő tényközlések, ténymegállapítások, b) peres felek jogi képviselőinek tényelőadásai c) különböző eseményekről történő, de tárgyilagossá keretei közt maradó sajtótudósítások d) munkaköri kötelezettség alapján történő véleményezések e) pedagógusok által készített jellemzések f) a tudományos/kulturális/művészeti életben tett tárgyszerű értékelések, bírálatok 52 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A sértett beleegyezés 1. A sértett olyan akaratnyilatkozata, amely a külvilágban is megjelenik, és amely: a) kifejezett

b) konkludens (= hallgatólagos vagy ráutaló) 2. Feltételei: a) sértett megfelelő ítélőképessége b) önkéntes és komoly beleegyezés c) az elkövetés előtt vagy alatt történjen meg d) a sértett rendelkezési joga (DE: nincs rendelkezési jog az emberi élet felett!!!) e) ne irányuljon társadalmilag káros célra 3. Érvénytelen: a) ha a beleegyezés a büntethetőség egyik feltétele (Pl: megrontás Btk 201§) b) ha a beleegyezés hiánya eleve tényállási elem (Pl.: magánlaksértés Btk 176) c) a törvény egyes rendelkezéseiből következik. Pl: erőszakos közösülés esetén a 12 éven aluli sértett beleegyezése nem érvényes. (Btk 197§ és 210§) 4. Példák: a) Küzdősportok : - „ringbe” lépés a ráutaló magatartás, h vállalja a sérüléseket - Feltételei: - hivatalosan elismert sportág keretében történjék - a mindenkori játékszabályok betartásával - ha a sérülés tipikusan előforduló - a sportoló önkéntesen vesz részt

b) Eutanázia: - vitatott kérdés - az orvos hivatásbeli jogaihoz kapcsolódik - Az orvosnak egyaránt kötelessége a szenvedés enyhítése és az élet fenntartása, de a folyamatos fájdalomcsillapító adagolása „rövidíti” az életet. - Ezért ilyenkor a beteg fájdalmainak az enyhítése az elődleges 5. Vélelmezett beleegyezés: a) ha kérdeztél volna, beleegyezik (pl: eszméletlen beteg esetén) b) nem volt idő kérdezni (pl.: ajtó feltörése, mert gáz szivárgott) 7. Fegyelmezési (fenyítő) jog gyakorlása - Itt a szülők, pedagógusok fegyelmezési jogáról van szó. - A Csemegi-kódex szerint könnyű testi sértés okozásáig terjedhetett. Ma: a) Szülőknél: 1. Nem lépheti túl a: a) tettleges becsületsértést (Btk 180§ (2) bek) b) személyi szabadság rövidebb tartamú korlátozását 2. Családi körben, kiskorú gyermekkel szemben, nevelési célzattal 3. Tekintettel a nevelési cél: - alkalmasságára - szükségességére - módjára -

gyermek korára, nemére testi/lelki alkatára 4. Fegyelmezési eszköz alkalmazása is megengedett lehet (ha nem lépi túl) 5. Megilleti az örökbefogadó szülőket és a gyámot is (a mostoha vitatott) 6. Idegen gyermekkel szemben nem áll fenn, de átruházható 53 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György b) Pedagógusnál: 1. Nem lépheti túl a: a) szóbeli becsületsértést (Btk 180§ (1) bek) b) személyi szabadság rövid tartamú korlátozását 2. Testi fenyítést nem alkalmazhat (kivéve, ha jogos védelem áll fenn) 8. Az indokolt (megengedett) kockázat 1. Rizikóhelyzet: az a szituáció, melyben vmely bűncselekményi tényállásban rögzített eredmény (pl: halál, kár, hátrány) bekövetkezésének is fennáll a lehetősége, de vmely társadalmilag előnyös cél elérésének is megvan a reális esélye 2. Rendeltetése: hogy optimális arányt teremtsen a még vállalható veszély és a vállalásból származó

társadalmi előny között E kettő mértékének egybevetésével kell mérlegelni 3. Példák: - közúti gépjárművezetés a KRESZ szabályainak betartása mellett - veszélyes üzemek működtetése - gazdasági kockázatvállalás - orvosi beavatkozások 9. A kötelesség-összeütközés 1. Ilyenkor két vagy több egybeeső jogi kötelezettség egy adott szituációban olyan viszonyban áll egymással, hogy a kötelezettségek egyikének teljesítése egyben egy másik kötelezettség megsértését jelenti, és ezáltal bűncselekmény látszik megvalósulni 2. Esetei: a) tevési kötelezettség mulasztási kötelezettséggel szemben (heterogén) b) mulasztási kötelezettség mulasztási kötelezettséggel szemben c) tevési kötelezettség tevési kötelezettséggel szemben: 1. az egyik előbbre való 2. a kettő egyenrangú a) Tevés-mulasztás: - Ilyenkor a mulasztási kötelezettség általában megelőzi a tevésit. - A végszükség szabályai alapján lehet

megoldani - Ha egyenrangú a kettő: - akkor is többnyire a végszükség alapján megoldható. - Ilyenkor a mulasztási kötelezettség az előbbre való. Pl.: az orvos jogellenesen cselekszik, ha az idős beteget azért veszi le a lélegeztető gépről, mert így egy fiatalabbat meg tud menteni. (Ilyenkor tehát a fiatal mentését kell mulasztania, mert az minden emberi élet egyenrangú kortól függetlenül) b) Mulasztás-mulasztás: - Ilyenek a valóságban nem igazán fordulnak elő. - Pl.: az autópályán a menetiránnyal szembe haladó vezetőnek sem megállni, sem továbbhaladni, sem visszafordulni nem szabadna. 54 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György c) Tevés-tevés: - Ilyenkor az áll fenn, h minden kötelezettség nem teljesíthető egyszerre. 1. Ha valamelyik előbbre való: - ilyenkor a rangsor alapján kell a kötelezettséget teljesíteni, a végszükség szabályai szerint - Pl.: korházi tűz esetén a betegek életének

mentésének kötelezettsége előbbre való, mint a drága gépek mentésének kötelezettsége. 2. Ha egyenrangúak: - Pl: két ember egyszerre van életveszélyben (Pl: fuldokolnak) - Ez tulajdonképpen a szoros értelembe vett kötelesség-ütközés - Feltételei: a) a kötelesség-ütközés a cselekvőnek ne legyen a terhére írható. b) bármelyiket teljesítheti c) a mellőzött kötelezettség utólag már nem teljesíthető, vagy ha igen, akkor annak utóbb eleget kell tenni. - Magyarázatai: - Azért nem felel az elmulasztottért, mert hiányzott a cselekvés lehetősége, ezért nem is lehet a mulasztás tényállásszerű. - Mindegyiket teljesíthetné, de csak a másik megsértésével. Ezért jogellenességet kizáró ok. - Egyes felfogás szerint bűnösséget kizáró ok. 55 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. A bűnösség 1. Bűnösség-fogalmi irányzatok 1. Pszichológiai bűnösség fogalom 2. Komplex

(pszichológiai-normatív) bűnösség fogalom 3. Normatív (tisztán normatív) bűnösség fogalom 4. Von Liszt materiális bűnösség fogalom 1. Pszichológiai ~: - A késő XIX században jelent meg - A bűnösség az elkövető szubjektív kapcsolata a cselekményével. - Kizárólag az elkövető és cselekmény közti lélektani kapcsolat. - Elemei: a szándékosság és a gondatlanság. (néhol: a kötelességellenesség tudata is) - Képviselői: Angyal, Finkey, Vámbéry 2. Komplex ~: - A bűnösség nem csupán pszichés kapcsolat - Olyan kötelességellenes akaratképződés, amely az elkövetőnek felróható. - Elemei: beszámítási képesség + szándékosság és gondatlanság (=felróhatóság - Felróhatóság: az elkövetett magatartás csak akkor írható vki terhére, ha azt ö választotta. („szemrehányás tehető neki, hogy elkövette) - Tehát a pszichikus elemek mellett értékelő elemeket is alkalmaz - Képviselői: Frank (őnála jelenik meg), Heller,

Schuéltheisz 3. Tisztán normatív ~: - A bűnösségből a szándékosságot és gondatlanságot, mint pszichológiai összetevőt eltávolítja - A bűnösség azon tulajdonságok összessége, melyek felróhatóak. - A megmaradó elemek: a felróhatóság, és beszámítási képesség (mint előfeltétel) és a jogellenesség tudata (spec. elem itt) - Képviselői: Welzel (finalista irányzat), Békés Imre 4. Von Liszt féle materiális ~ : - A bűnösség: „az elkövetőnek az elkövetett cselekményből (az antiszociális magatartásból) felismerhető antiszociális érzülete.” - Lényegében a közveszélyességet kezeli bűnösségként 56 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A bűnösség fogalma A bűnösség felróható pszichés viszony az elkövető és társadalomra veszélyes cselekménye, illetve ennek következménye(i) között. - Tehát a fogalom pszichológiai és normatív ismérvek egysége. - De a pszichés

viszony az alapvető. - Hanyagság esetén is fenntartja a pszichés viszonyt. - Mivel a szándékosság vagy gondatlanság megléte nem jelent mindig bűnösséget (ld.: kiskorú gyerek lop, és tudja, hogy amit tesz, az tilos, tehát szándékos, és a gyerek beszámítható is) ezért szükség van normatív kritériumokra is, pl. tv-ben megjelölt életkor 3. A bűnösség elemei a) Életkor b) Beszámítási képesség c) Szándékosság és gondatlanság d) Elvárhatóság => Bármelyik hiánya kizárja a bűnösséget! a) Életkor: 1. Elkülönül a beszámítási képességtől, mert az számos kiskorúnál korán kialakul 2. A Btk ezt a 14 életévvel határozza meg 3. Úgy határozzák meg, hogy melyik az az életkor, amelytől kezdve a felelősség céljait a büntetőjogi elbírálás már megfelelően szolgálhatja. 4. A fiatalkorúakra (14-18) a bűnösség általános szabályai alkalmazandók (De a büntetések tekintetében speciális szabályok vonatkoznak

rájuk.) b) Beszámítási képesség: 1. Az a képesség, ha valaki képes a cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek a felismerésére, és képes az e felismerésnek , illetve akaratának megfelelő magatartás tanúsítására 2. A tv külön nem határozza meg A beszámítási képességet kizáró okokból alakult ki a fogalom visszakövetkeztetés útján. 3. Két oldala van: a) Felismerési-értékelési képesség b) Akarati képesség 4. Lehet: a) korlátozott: ilyenkor a bíróság a büntetés korlátlanul enyhítheti. b) részleges: ilyenkor a megh. állapot az egyik cselekm típusnál kizárja a beszámítási képességet, a másiknál viszont nem. 5. Actio libera in causa esete: A bűnösségnek alaphelyzetben az elkövetési magatartás kifejtésekor kell fennforognia. De ebben az esetben az elkövető még beszámítható állapotában olyan előcselekményt tanúsít, amely miatt olyan állapotba helyezi magát, hogy az eredmény akkor következik

be, mikor már nem beszámítható. Lehet szándékos és gondatlan is (példa: ld TK 215) 57 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György c) Szándékosság-gondatlanság: 1. Előfeltétele a beszámítási képesség 2. Gondatlan cselekmény a Btk szerint csak akkor bcs, ha a törvény külön büntetni rendeli. 3. Részletes elemzése: ld Szubjektív tényállási elemek 40 o d) Elvárhatóság: 1. A motivációs hibából kiindulva: Vannak olyan helyzetek, amikor az egyébként irányadó közösségi motívumok felmerülésének és uralomra jutásának elmaradása nem tekinthető büntetőjogilag releváns motivációs hibának, és az ilyen esetekben az elkövetéstől való tartózkodás nem várható el. 2. Esetei: a) Szerepel a diszpozícióban: a bíróság mérlegeli a meglétét b) Nem szerepel a diszpozícióban: A Btk. „magának tartja fenn” 58 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 8. A

bűnösséget kizáró okok - Ezen okok fennforgása esetén nincs bűnösség, ezért nem jön létre bűncselekmény. - Az egyes okok a bűnösség elemeit zárják ki: 1. A megfelelő életkort: a gyermekkor 2. A beszámítási képességet: a beszámítási képességet kizáró okok 3. A szándékosságot: a tévedés 4. Az elvárhatóságot: az elvárhatóságot kizáró okok A bűnösséget kizáró okok tehát: 1. A gyermekkor 2. A beszámítási képességet kizáró okok: a) kóros elmeállapot b) kényszer és fenyegetés 3. Tévedés 4. Az elvárhatóságot kizáró okok 1. A gyermekkor 1. Btk 23 §: „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét nem töltötte be” 2. A 14 életév betöltése a születésnapot követő nappal veszi kezdetét (A 18 is) 3. A elkövetési időpontnak a tényállásszerű elkövetési magatartás utolsó mozzanata tekinthető Ha tehát a teljes magatartást gyerekként követte el, akkor nem büntethető, még ha

az eredmény a betöltés után következik is be. 4. Büntetőjogi felelősségre vonás, illetve jogkövetkezmény nem alkalmazható a gyermekekkel szemben. De pl valamilyen gyermekvédelmi intézkedés igen 59 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A beszámítási képességet kizáró okok 2.1 A kóros elmeállapot 2.2 Az ittas vagy bódult állapot – mint a kóros elmeállapot alóli kivétel 2.3 A kényszer és a fenyegetés 2.1 A kóros elmeállapot 1. Btk 24 § (1) bek. „Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában – így különösen: a) elmebetegségben b) gyengeelméjűségben c) szellemi leépülésben d) tudatzavarban e) személyiségzavarban – követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek a felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (2) bek. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az

elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.” 2. Az első bekezdés a beszámítási képességet kizáró, a második az azt korlátozó okokról rendelkezik. Az utóbbi esetben a büntetés korlátlanul enyhíthető 3. Bár a Btk szöveg nem tartalmazza, de a beszámíthatatlan személy az, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésére képtelen. De vannak olyan esetek is, amikor az elkövető a ténybeli dolgokat képtelen felismerni, ilyenkor a jelenlegi szöveg megfelelő. 4. A kóros elmeállapot önmagában nem beszámítási képességet kizáró ok Csak akkor az, ha cselekmény társadalomra veszélyes következményeinek felismerésére való képtelenség a kóros elmeállapot következménye. 5. a) Elmebetegség: Pl: - skizofrénia: tudathasadás, a pszichés működés egysége felbomlik - paranoid kórformák: a gondolkodás tartalmi zavarát jelentik -

mániás-depresszió: a hangulati élet zavarai - epilepszia: pszichomotoros rohamokkal járó elmebetegség => Rendszerezésük az elmekórtanban nem egységes. b) Gyengeelméjűség: - más elnevezéssel oligofrénia vagy mentális retardáció. - olyan magzati korban vagy kora gyermekkorban kialakult értelmi fogyatékosság, mely orvosi úton nem befolyásolható. - fokozatai (növekvő sorrendben): 1. debilitás 2. imbecillitás 3. idiócia (idiotizmus) - statisztika: 214 gyengeelméjű elkövetőből: 4 idióta, 21 imbecillis és a maradék debilis (ezek sokszor korl. besz képesek) 60 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György c) Szellemi leépülés: A korábbi értelmi teljesítőképesség különféle okok (pl.: öregkor) miatt bekövetkező hanyatlása. d) Tudatzavar: - Csak akkor tekinthető beszámítási képességet kizáró oknak, ha kóros jellegű. (Tehát pl: az egyszeri indulati tudatszűkülés nem az) Ld.: 15 sz Irányelv e)

Személyiségzavar: - más néven pszichopátia - „Önmagában nem betegség, hanem az ilyen személy olyan személyiség, mely a társadalmi elvárások szempontjából elégtelen magatartáshoz vezethet.” - Csak akkor kell figyelembe venni, ha az a beszámítási képességet kizárta vagy korlátozta. Ellenkező esetben még enyhítő körülményt sem képez Ld: 15 sz Irányelv és 154 BK 2.2 Az ittas vagy bódult állapot 1. Btk 25 § „ A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.” 2. Csak a heveny ittasságra és bódultságra vonatkozik 3. Az ilyen állapotban elkövetett cselekmények megítélésére 3 fő irányzat alakult ki: a) Klasszikus btk.-k: - Ha az ittasság olyan fokú volt, hogy a beszámítási képességet kizárta, az actio libera in causa kivételével az elkövetőt fel kellett menteni. (Ilyen pl a Csemegi-kódex is) b) Sui generis deliktumként való szabályozás:

- Tehát az ilyen állapotban elkövetett bcseket önálló bcs típusnak vették, mely egy egységes szankciókeret alapján volt büntetendő. - Nálunk: (1948 III. Bn) magát a beszámíthatatlan állapotban elkövetett cselekményt alapcselekménynek nevezték, ami csak olyan bcs lehetett, amelynek a szankciója az 1 év szab vesztést meghaladta. (ld hozzá TK 223 o) c) A korábbi szovjet büntetőjog: - magának az ittas állapotban elkövetett bűncselekménynek a címén állapította meg a felelősséget. - nálunk az 1961. évi Btk óta érvényesül ez a felfogás 4. Bódultságon az élvezetokozásra alkalmas szer (pl kábítószer) révén előidézet állapot értendő. Tehát egyéb mérgezés esetén a 25 § rendelkezése nem alkalmazható 61 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az önhiba: - Az ittas vagy bódult állapot bekövetkezésére kiterjedő szándékosság vagy gondatlanság. - Előfeltétele: hogy pl. az

alkoholfogyasztás megkezdésekor legyen beszámítási képesség (legalább korlátozott). 6. Típusai: a) Közönséges (típusos) részegség: - Az önhiba majdnem mindig fennforog - Kivétel: - Valaki téved az alkohol minőségében, mert sörébe mondjuk töményet öntöttek. - Vagy nem tudta (és nem is tudhatta volna), hogy a gyógyszer, amit szed felfokozza az alkohol hatását. - DE: nem lehet hivatkozni: - az alkoholtűrő képességben való tévedésre - arra, hogy kivételes alkalom volt, - vagy hogy mások bíztattak stb. b) Patológiás (kóros) részegség: - Csak ritkán fordul elő. Egy ember életében kb 1szer - Általában csekély mennyiségű alkoholfogyasztástól. - Okai lehetnek: idegi betegség, sérülés, éhezés stb. - Ilyenkor hiányzik tehát az önhiba. - Ezért a 24.§ rendelkezéseit kell rá alkalmazni, és nem 25. §-ét (Elmebetegséggel egyenlő állapot) - A közönséges részegséggel szemben minőségi és mennyiségi eltérések jellemzik

.Ld: III BED mennyiségi: itt csekély az alkohol mennyiség minőségi: 1. Érintkezés-felvétel megnehezül 2. Érzékcsalódások fellépése 3. A magatartás én-idegensége 4. Adott helyzethez képest inadekvát (nem megfelelő) cselekvés 5. Heves, megokolatlan, túlméretezett indulatkitörés 6. Terminális alvás 7. Súlyos fokú emlékezetzavar c) Abortív patológiás részegség: - Átmeneti állapot - A patológiás részegség tünetei csökevényesen jelentkeznek. - Ilyenkor a Btk. 24§ (2) bek alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető d) Idült alkoholizmus: - Az ilyen személyek általában nem elmebetegek, de sokszor személyiségzavarral küzdenek. - Ha ez súlyos fokú, akkor a 24.§ rendelkezései az irányadók, de ezen kívül nem zárja ki a 25. § érvényesíthetőségét 62 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. A fiktív alanyi oldal: - Mivel nincs beszámítási képesség ittas/bódult állapotban, ezért

nincs alanyi oldal. Ezért azt a tárgyi oldalból kell levezetni - Ezért: a) szándékos a bcs: ha a külvilágban úgy jelenik meg, ahogy egy szándékos bcs szokott. b) gondatlan a bcs: ha a külvilágban mint gondatlan jelenik meg. 2.3 A kényszer és a fenyegetés 1. Btk 26§: (1) bek. „Nem büntethető, aki a cselekményt olyan a) kényszer b) fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) bek. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. 2. Nem a felismerési képességet érinti(k), hanem az akarati képességet 3. a) Kényszer: Lehet: 1 Erőszakos: - „Valamely személyre közvetlenül ható olyan fizikai erő kifejtése, amely az ellenállást megtöri. 93 BK - Típusai: a) akaratot megtörő (vis absoluta) Pl.: valakit lekötöznek b) akaratot hajlító (vis compulsiva) Pl.: valakit bántalmaznak 2. Erőszak

nélküli: Pl: rövidlátó szemüvegét eldugva kényszerítik valamilyen mulasztásra. b) Fenyegetés: Súlyos hátrány kilátásba helyezése, mely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. (Btk 138§) - A fenyegetés módja közömbös (pl.: lehet önsértéssel fenyegetés is) - Megkülönböztetendő az egyes különös részi felelősséget fokozó fenyegetéstől. Ott az elkövető fejti ki, itt az elkövetővel szemben fejtik ki. 63 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A tévedés 1. A törvényszöveg: Btk 27§ (1) bek. „Nem büntethető az elkövető az olyan tény miatt, melyről az elkövetéskor nem tudott. (2) bek. Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) bek. A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő

elkövetést is bünteti.” 2. A ténybeli tévedés: 1. Esetei: a) Személyben vagy tárgyban való tévedés: - az elkövető eleve másra irányítja a cselekményt, mint akire vagy amire akarta. - Ilyenkor a tévedés általános szabályai az irányadóak. - Pl.: életkorban: nincs megrontás vagy egy tárgy muzeális értékében. b) Elvétés: - Az okozatosságban való lényeges tévedés egyik esete - Az elkövető arra irányítja cselekményét, akire akarta, de az céltévesztés folytán máson realizálódik. - Ilyenkor: - a célba vett viszonylatában kísérlet - az elszenvedő viszonylatában gondatlanság áll fenn. (De a gondatlanság néha hiányozhat Pl: ha az elkövető nem látta a tényleges sértettet, és nem is tudott a jelenlétéről c) Dolus generalis: - Az okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés - Ilyenkor az eredményt nem az annak előidézésére szánt magatartás, hanem az elkövetés leleplezését célzó további tevékenység

okozza. - Pl.: A megveri B-t, és halottnak hiszi, pedig csak eszméletlen Ezután pedig vízbe dobja, hogy elrejtse, és B ekkor hal meg. Ilyenkor befejezett szándékos emberölés áll fenn. 2. Közömbös a ténybeli tévedés: Ha olyan tényre vonatkozik, melyet szándékosságnak nem kell átfognia: a) Tényállási elem olyan részletvonása (pl.: a sértett kiléte), mely konkrétabb, mint ahogy a tényállási elem a diszpozícióban szerepel. b) Okozati összefüggés lényegtelen vonásában való tévedés c) Minősítő körülményt képező eredményben való tévedés (Mert arra elég a gondatl.) d) Önhibából eredő ittas/bódult állapot következményében létrejövő tévedés. 64 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Releváns a tévedés: - Ha olyan tényre vonatkozik, melyet a szándékosságnak át kell fognia. - Ilyenkor 27.§ (3) bek értelmében rendszerint legfeljebb gondatlan bűncselekmény állapítható meg.

- DE: előfordul, hogy a tévedés ellenére szándékos bcs. marad: Ennek esetei: a) A tévedés folytán egy másik szándékos bűncselekmény valósul meg. Pl.: A sértett korában való tévedés miatt erőszakos közösülés (Btk 197§) helyett megrontás (201.§) valósul meg b) Az eredmény kivételével a minősítő körülményben való tévedésnél megmarad a szándékos bűncselekmény alapesete. c) Ha az eredményre kiterjedő szándékkal eljáró elkövető kizárólag az okozati összefüggés lényeges vonásában téved, az okozati összefüggéssel együtt az eredmény sem írható az elkövető terhére, de megmarad mint kísérlet. Pl.: az eredmény csak a sértettnek egy nem ismert szervi rendellenessége folytán következik be. 3. A társadalomra veszélyességben való tévedés: Ebben az esetben a tényállási elemek ténybeli oldalával az elkövető tisztában van, de ennek ellenére téved a - mind a cselekménye materiális veszélyességében - mind a

jogellenességében - mind a társadalmilag elitélendő voltában. A jogi tévedés: - A büntetőjogban való tévedés nem mentesít a felelősség alól - Ilyenkor nem arról van szó, hogy a magatartás tilalmazott voltában téved valaki, hanem a cselekménye jogi értékelésében. pl: a büntetés mértékében - Azonban megállapítható, hogy a „jog nem tudása senkit sem mentesít” elv eltűnőben van Nyugat-európában. (pl: Olaszország) Megjegyzendő: hogy a vélt jogos védelemnél említett ténybeli alapban való tévedés mint társadalomra veszélyesség bírálandó el. 4. A tévedés kiváltó oka: a) Belső: Pl.: egy nem gyengeelméjű, de szellemileg visszamaradott fiatalkorú téved a cselekmény társadalomra veszélyességében b) Külső: Pl.: Ha a tévedésre a hatóságtól kapott téves felvilágosítás szolgáltat alapot A tévedésnek alapos okból kell származnia. Ha ez nincs meg, akkor gondatlanság áll fenn 5. Egyéb: - A katona az elöljáró

jogellenes parancsára végrehajtott cselekményéért csak akkor felel, ha tudta, hogy ezzel bcs-t követ el, amihez képest bármilyen tévedés büntetlenséget biztosít. - A fordított irányú tévedés: a vélt bűncselekmény. Ez nem számít bűncselekménynek 65 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Az elvárhatóságot kizáró okok Ezek olyan kivételes helyzetek, mikor az elkövetéstől való visszatartásra hivatott motívumok felmerülése és uralomra jutása nem várható el a törvényi értékelés alapján. Esetei a hatályok jogunkban: 1. Hozzátartozói viszony: - a feljelentés elmulasztása (Btk 150§ (2) bek, 223§ (2) bek) - a bűnpártolás (Btk. 244§ (4) bek) bizonyos eseteiben 2. Ha az elkövető önmagát vagy a hozzátartozóját bcs elkövetésével vádolná a: - hamis tanúzásnál (Btk. 244§ (1) (bek) - mentő körülmény elhallgatásánál (Btk. 243§ (2) bek) 3. Hamis tanúzásnál annak a javára, aki a

vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, az, hogy erre a kihallgatása előtt nem figyelmeztették. Továbbá, ha a büntető ügy terhére hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. 4. Hivatali vesztegetés enyhébb változata esetén (Btk 253 § (3) bek) az, ha az elkövető az az előnyt a hivatalos személy kezdeményezésére azért adta vagy ígérte, mert vonakodása esetén jogtalan hátránytól tartott. (Ugyanez nemzetközi kapcsolatban elk vesztegetésnél) 5. Lemenő ágbeli rokon 18 éven aluli volta vérfertőzésnél (Btk 203§ (2) bek) 66 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 9. A másodlagos büntethetőségi akadályok • • Ezek sem a jogellenességet, sem a bűnösséget nem befolyásolják. Tehát fennforgásuk esetén a cselekmény bűncselekménynek minősül, csak az elkövető nem büntethető. Felosztása: 1. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok 1.1 A társadalomra

veszélyességnek az elkövetéskori csekély foka 1.2 A magánindítvány hiánya 1.3 A büntethetőséghez szükséges egyéb aktusok hiánya 2. A büntethetőséget megszüntető okok 2.1 Az elkövető halála 2.2 A büntethetőséget megszüntető kegyelem 2.3 A büntethetőséget megszüntető elévülés 2.4 A társadalomra veszélyesség megszűnése, illetve csekéllyé válása 2.5 A büntethetőséget megszüntető egyéb okok 1. A másodlagos büntethetőséget kizáró okok 1. A társadalomra veszélyesség elkövetéskori csekély foka 1. Ld: Btk 28§ (a Jogellenesség fejezetnél) 2. Mindig az elkövetett cselekmény konkrét veszélyessége az irányadó 3. Vannak olyan bcs-ek, melyek súlyánál fogva eleve kizárt, hogy a veszélyesség csekély legyen. Pl: erőszakos közösül (Btk 197§) 4. Példa: A 28 § kerül alkalmazásra, mikor valaki az orvosi igazoláson a kereső képessé válás napját két nappal későbbre javítja át, ami elvileg közokirat

hamisítás lenne. 5. Általában objektív jellegű, de néha a szubjektív oldalt is figyelembe veszi a bíróság Pl.: Az elkövető a tetten ért tolvajon felháborodásában könnyű testi sértés követ el 6. Ellentétben a 36§-szal az elkövető személyének nem tulajdonít jelentőséget 7. Ha a 28§ alapján a cselekmény nem büntethető, büntetés helyett büntetőjogi intézkedésként megrovást KELL alkalmazni. (Egyébként ritkán kerül rá sor, hogy a 28.§-t a bíróságnak kell alkalmaznia Már hamarabb eldől általában.) 67 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A magánindítvány hiánya 1. A magánindítvány olyan nyilatkozat, melyben az előterjesztésre feljogosított személy kifejezésre juttatja a bűnelkövető felelősségre vonására és megbüntetésére irányuló akaratát. Csak törvényben meghatározott esetekben van rá lehetőség.  Ezekben az esetekben tehát a magánindítvány hiánya

büntethetőségi akadály. 2. Ellentétben a közvádas bűncselekményekkel ezek magánvádas bűncselekmények, melyeknél a bűncselekmény nem hivatalból üldözendő, hanem a veszélyesség csekély foka miatt csak a sértett maga tudja eldönteni, hogy szenvedett e számottevő sérelmet. Ilyenkor van szükség a magánindítványra. Ilyen bűncselekmények: - magánlaksértés (Btk. 176§) - magántitok megsértése (Btk. 177§) - levéltitok megsértése (Btk. 178§) - rágalmazás (Btk. 179§) - becsületsértés (Btk. 180§) - kegyeletsértés (Btk. 181§) - könnyű testi sértés (Btk. 171§ (2) bek) stb 3. Magánindítványnak tekintendő az ismeretlen tettes ellen tett feljelentés Ha azonban ilyenkor a sértett valamelyik hozzátartozója kerül gyanúba, akkor nyilatkoznia kell a sértettnek, hogy ezzel a személlyel szemben is kívánja-e a büntetőjogi felelősségre vonást. 4. Btk 31§: (1) „A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak

magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (3) Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag törvényes képviselője terjesztheti elő. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. (ez a magánindítvány un oszthatatlansága) (6) A magánindítvány nem vonható vissza.” 5. Az előterjesztésre vonatkozó jogosultság lehet: a) Kizárólagos b) Párhuzamos c) Származékos 68 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György a) Kizárólagos: - Csak a cselekvőképes (ld.: polgári jog) sértettek rendelkeznek vele - A

cselekvőképes sértett helyett másnak nincs előterjesztési joga, de megbízhat mást vele, hogy előterjessze. b) Párhuzamos: - Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes: a sértett+tv-es képv.+gyámhat - Ha cselekvőképtelen: a tv-es képv.+gyámhatóság c) Származékos: - A hozzátartozónak van, ha a sértett meghalt. Több hozzátartozónak párhuzamos is egyben - Hozzátartozó fogalma: ld.: Btk 137 § 6. Eljárási vonatkozásai: - Az elkövető kilétének kiderülése napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni. - Párhuzamos jogosultság esetén mindenki a saját tudomásszerzésétől kezdi a számítást. - Származékos jogosultság esetén legkésőbb a sértett halála napjával, egyébként pedig a sértett tudomásszerzése napjától számítódik. - Alakiságtól független a nyilatkozat. 3. A büntethetőséghez szükséges egyéb aktusok hiánya 1. Nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett, de a magyar tv hatálya alá

tartozó cselekmény esetén, vagy ha azt már külföldi bíróság elbírálta, de ez a magyar bíróság ítéletével nem azonos érvényű, akkor a legfőbb ügyésznek kell elrendelni az eljárás megindítását. 2. Diplomáciai védelmet élvező személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett kívánatára büntethető. 3. Bizonyos esetekben a büntető eljárásnak csak hatósági feljelentés alapján van helye Pl.: hamis vád (Btk 236§), hamis tanúzás (Btk 240§) 3. Országgyűlési képviselőné + Ogy biztosnáll: Csak tettenérés esetén + az Ogy hozzájárulásával. Ld.: 1990 évi LV tv 3§ és 1993 évi LIX tv 12§ 5. Hivatásos bíróval szemben: Csak a kinevező, illetve a választásra jogosult hozzájárulásával Ld.: 1997 évi LXX tv 5§ 6. Ügyész esetén: a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész esetén az Ogy hozzájárulása szükséges Ld.: 1972 évi V tv és 1997 évi LXX tv 69 Magyar Büntetőjog - Általános

rész Készítette: Székely György 2. A büntethetőséget megszüntető okok 1. Az elkövető halála Csak az elkobzás nevű intézkedésnek nem akadálya 2. A kegyelem A jogerős elbírálás előtti időben kerül rá sor a) Közkegyelem: Törvényben kerül kihirdetésre b) Egyéni kegyelem: A köztársasági elnök gyakorolja 3. Az elévülés 1. Definíció: Az állam büntetőhatalmának időbeli korlátja-Saját büntetőhatalmának szab határt 2. Indokai: a) Méltányossági szempont: Az elkövetőre tekintettel b) Célszerűségi szempont: Az idő elteltével a bűnüldözés hatékonysága romlik. (Pl.: bizonyítékok elenyésznek stb) c) Büntetés céljával kapcsolatos szempont: Az idő múlásával mind a speciál-, mind generál prevenciós szempontok kevésbé érvényesülnek. 3. Jogi természete: 3 felfogás van rá: a) Anyagi jogi: kizárólag anyagi jogi, büntethetőséget megszüntető körülmény. b) Processzuális felfogás: tisztán eljárási

akadály c) Vegyes jellegű: Egyidejűleg anyagi és eljárásjogi intézmény. Ez a leghelyesebb 4. Az elévülés ideje: Btk 33§ (1) bek: „A büntethetőség elévül: a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, 20 év, b) egyéb bűncselekmény esetén: - a büntetési tétel felső határának megfelelő idő - de legalább 3 év elteltével. 70 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György - Halmazat esetén az egyes bűncselekmények büntethetősége külön-külön évül el. - A folytatólagos bűncselekménynél (mióta törvényi egységgé vált) az egyes részcselekmények önálló elévülése kizárt. 5. Az el nem évülő bűncselekmények: Btk 33§ (2) bek: „Nem évül el: a) Az 1945. évi VII törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945 (V1) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II5) ME rendelet 11 és 13 §-ában meghatározott háborús bűntettek; b) Az

emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) Az emberölés súlyosabban minősülő esetei (166.§ (2) bekezdés a)-h) pontjai); d) Az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei (175/A. § (4) bekezdés, 355 § (5) bekezdés a) pont); e) A terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, tömegközlekedési vagy tömeges árúszállítására alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban mnősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el (261. § (2) bekezdés a) pont, 262 § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont) büntethetősége 6. Az elévülés kezdő napja: Btk 34§: „Az elévülés határidejének kezdő napja: a) Befejezett bűncselekmény esetén: az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) Kísérlet és előkészület esetén: az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) Olyan bűncselekmények esetén, amely

kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) Olyan bűncselekmények esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. Kommentár: a) pont: materiális bcs törvényi tényállása csak az eredmény bekövetkeztével valósul meg c) pont: A tiszta mulasztásos bcs-ekre vonatkozik. d) pont: ezek az un. állapot-bűncselekmények (különbség van a befejezettség és a bevégzettség közt. A bevégzettség számítLd később a stádiumtannál) 71 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. Az elévülés félbeszakadása: Btk 35§ (1) bek: „ Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás

napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.” 8. Az elévülés nyugvása: Btk 35§ (2)-(4) bek: Az elévülés határidejébe nem számít bele: 1. „Ha a büntetőeljárást felfüggesztik: a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít bele. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető: - kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható - ismeretlen helyen tartózkodott vagy - elmebeteg lett. 2. Ha személyes mentesség folytán: a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható: - mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg - az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható: olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a mgánvádló képviseli. 3. Próbára bocsátás (72§) esetén: a próbaidő

tartama az elévülés határidejébe nem számít be.” 4. A társadalomra veszélyesség megszűnése, illetőleg csekéllyé válása 1. (Btk 36§): „Nem büntethető, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy – személyére is figyelemmel- a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen. 72 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Bekövetkezése: a) Társadalmi-gazdasági viszonyok változása b) Az elkövető utólagos magatartása miatt. (Pl: hamis vád elkövetője időben feltárja tettét, mielőtt sérelem történt volna. 3. Megrovás alkalmazása: a) Megszűnésnél: bírói mérlegelés alapján b) Csekéllyé válásnál: kötelező! 4. Az elkövető személyére is figyelemmel kell lenni a csekéllyé válás esetén Abból a szempontból, hogy a büntetés mellőzése indokolt-e. 5. A büntethetőséget megszüntető

egyéb okok 1. Az általános részben maghatározott okok: a) Az előkészülettől (Btk.18§) és a kísérlettől (Btk 17§) való önkéntes visszalépés esetei b) Próbára bocsátásnál (Btk. 72§): ha a próbaidő kedvezően telt el 2. A különös részben meghatározott okok: a) Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásánál/elleni szervezkedésnél : (Btk. 139§, 139/A §) akinek önkéntes elállása folytán a bcs folytatása elmarad b) Lázadás (Btk. 140§) résztvevőjénél: ha a tömegzavargást önkéntesen vagy a hatóság felhívására elhagyja. c) Kémkedésre (Btk. 147§) ajánlkozásnál vagy vállalkozásnál: ha azt a hatóságnál bejelenti, vagy nemzetközi kapcsolatait feltárja. d) Tartás elmulasztásának alapeseténél (Btk. 196§): ha az első fokú ítéletig eleget tesz e) Hivatalos személy elleni erőszakra (Btk. 299§) irányuló csoportnál: Ha önként vagy a hatóság felhívására elhagyja a csoportot. f) Bűnszervezet tagjánál:

ha elhagyja a csoportot, és segít a többi tag kilétének felfedésében g) Kábítószerrel visszaélésnél (Btk. 282/A§): Ha igazolja, hogy 6 hónapig gyógykezelték h) Kábítószer előállítása/ termesztésénél: Ha felfedi és beszolgáltatja +többiek kléte g) Adótartozásnál (btk. 310§): ha a vádirat benyújtásáig egyenlíti . . . ( Kb ugyanezek: doppingszer, tartozás fedezetének elvonása, üzleti titok megsértése, tb tartozás, munkavállalói járulék tartozás, szerzői jog megsértése stb. 73 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 10. A bűncselekmények súlyszerinti felosztása Mivel a bűncselekmények semmiképpen sem tekinthetők azonos súlyúnak, ezért (már a XVIII. századi Franciaországban is felosztották) célszerű különböző csoportokba beosztani őket. Így lesznek súlyosabbnak (bűntett) és kevésbé súlyosnak (vétség vagy kihágás) számító bcs-ek. (A laikusok egyébként nem

ismerik legtöbbször az ilyen felosztást. Ezért nem a jogi értelmében használják az adott szavakat.) Megkülönböztethető: a) Trichotom: hármas felosztású b) Bichotom: kettős felosztású c) Egyes rendszerű (tehát nincs felosztás) 1. Code Pénal (1810) Trichotom rendszerű 1. bűntett (crime) 2. Vétség (délit) 3. Kihágás (contravention) 2. Deák-féle javaslat Bichotom rendszerű: 1. Bűntett 2. Kihágás 3. Csemegi-kódex Trichotom rendszerű: 1. Bűntett 2. Vétség 3. Kihágás (külön kihágási btk volt) Nem volt merev rendszer: „átjárhatóság” volt az egyes fokozatok közt. 4. 1950 évi Btá Bichotom rendszerű: 1. Bűntett 2. Kihágás De 1955-től megszűnnek a kihágások => 74 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. 1961 évi V tv Nincs külön súlyszerinti felosztás 6. 1971 évi Bn Bichotom újra: 1. Bűntett 2. Vétség 7. 1978 évi IV tv: a hatályos Btk Bichotom rendszerű: Btk. 11§ (1) A

bűncselekmény bűntett vagy vétség (2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, melyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség Tehát: a)Vétség: 1. Minden gondatlan bcs 2. Az a szándékos bcs, amiért 2 évnél kevesebb szabadságvesztés jár (mindig a büntetési tétel felső határa az irányadó!) b) Bűntett: 1. Az a szándékos bcs, amiért 2 évnél súlyosabb szabadságvesztés jár 75 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Negyedik rész STÁDIUMTAN (A bűncselekmény megvalósulási szakaszai) 1. A bűncselekmény stádiumairól általában 2. Az előkészület 3. A kísérlet 5. A befejezett bűncselekmény 76 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. A bűncselekmény stádiumairól általában 1. A bűncselekmények stádiumai: (0 A bcs-re vonatkozó akarat-elhatározás) 1.

Előkészület 2. Kísérlet 3. Befejezett bűncselekmény 2. A bcs-re vonatkozó akarat-elhatározás btj-ilag irreleváns A gondolat nem büntethető 3. Csak szándékos bcs-eknek vannak stádiumai 4. Gondatlan bcs-eknek csak befejezett stádiuma van 5. Szándékos bcs-eknél sem szükségszerű az összes stádium megvalósulása 6. A büntetendőség szempontjából a későbbi megvalósított stádium „elnyeli” a korábbit 2. Az előkészület (Btk 18§) Csak akkor büntethető, ha azt a törvény külön elrendeli A bcs ebben a stádiumban jelenik meg a külvilágban Még a törvényi tényálláson kívüli magatartás Előkészület nem feltétlenül szükséges a kísérleti szakaszba lépéshez, viszont olyan cselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs 5. Az 5/1999 Bjh szerint annyi rendbeli az előkészület, ahány bcs elkövetésére irányul 1. 2. 3. 4. 1. Fogalmi elemei: a) Tárgyi oldal: 1. A bcs-hez szükséges, vagy azt könnyítő

feltételek biztosítása 2. Felhívás: - egy irányba ható és kezdeményező jellegű - valakit törekszik rábírni egy bcs elkövetésére 3. Ajánlkozás: - egy irányba ható és kezdeményező jellegű - valaki felajánlkozik egy bcs elkövetésére 4. Vállalkozás: - egy irányba ható és elfogadó jellegű - valaki egy felhívásra ad pozitív választ 5. Közös elkövetésben megállapodás: - egymás irányába ható - elfogadó vagy kezdeményező - 2 vagy több személy lehet b) Alanyi oldal: 1. Csak egyenes szándékkal megvalósítható 2. Mindig van célzata 2. Büntethetőséget megszüntető okok az előkészületnél a) -Nem büntethető előkészület miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bcs megkezdése. - Ez egy belső indítékon alapuló nem tevés, de morális alapja közömbös - Több elkövető esetén csak az elálló személy nem büntethető - Csak a végleges, komoly feladás értékelhető 77 Magyar Büntetőjog -

Általános rész Készítette: Székely György b) -Nem büntethető előkészület miatt, aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, - vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, - feltétele, hogy a bcs elkövetésének megkezdése bármilyen okból elmaradjon c) Nem büntethető kísérlet miatt, aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti 3. A maradék cselekményért való felelősség az előkészületnél - Ha az előkészület már önmagában is más bcs, akkor, az elkövető e bcs miatt büntetendő. Ez az un maradék cselekmény (pl fegyverlopás) 3. A kísérlet ( Btk 16-17§) 1. Fogalmi elemei a) Szándékosság: - a befejezett bcs létrehozására kell irányulnia - alanyi oldala teljes (így lehet motívuma, célzata is) - eshetőleges szándékú bcs esetén eshetőleges szándékú a kísérlet is b) Tényállásszerű elkövetési magatartás

kifejtésének megkezdése c) A be nem fejezés 2. A kísérlet kizártságának esetei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Gondatlan bűncselekményeknél Tiszta mulasztásos bűncselekményeknél Vegyes bűnösségű bűncselekményeknél Veszélyeztetési bűncselekményeknél Előkészületnél Részességnél Ahol a bcs természete zárja ki (pl.: verbálisan megvalósítható bcs-ek) 3. A kísérlet fajtái A. a) Teljes (befejezett): - Ha a tettes az elkövetési magatartást teljesen kifejtette, csak az eredmény nem következett be - Csak materiális bcs-eknél lehet - Önkéntes eredményelhárítás a visszalépési forma 78 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György b) Nem teljes (befejezetlen): - Az elkövetési magatartást is csak részben fejtik ki - Önkéntes elállás a visszalépési forma c) Un. meghiúsult kísérlet: Az elkövetési magatartás megvalósításakor derül ki, hogy az eredmény nem következhet be. B. a) Közeli: A bcs-i

tényállás befejezését megközelítő, illetve az erdeményét előidéző mozzanat megvalósítása b) Távoli 4. Az alkalmatlan kísérlet 1. Abszolút alkalmatlan: a) Tárgy: ha azon bcs semmiképpen nem valósítható meg b) Eszköz: ha azzal bcs semmiképpen nem valósítható meg 2. Relatíve alkalmatlan: a) Tárgy: Ha azon bcs csak az adott körülmények között nem valósítható meg. b) Eszköz: ha azzal bcs csak az adott körülmények között nem valósítható meg 3. Irreális kísérlet: Pl: ráolvasás, varázslás (4. Vélt bűncselemények: - Hasonlatosságot mutat az alkalmatlan kísérlettel - Tények tekintetében nincs tévedés, de a szándéka olyan bcs-re irányul, ami nem büntetendő - esetei: - büntetendőségben téved - tényállást tévesen értelmezi - jogellenességet kizáró okot nem ismeri fel ) Büntetendőségének elméletei: a) Objektivista: Az abszolút alkalmatlanság nem büntetendő, míg a relatív igen b) Szubjektivista: A

szándék a lényeg, ezért mindegyik büntetendő a) Ontologikus tévedés: Ha a tévedés a körülményekre vonatkozott: büntetendő b) Nomologikus tévedés: Ha a tévedés a tevékenység vagy a történés törvényi hátterére vonatkozott, akkor a kísérelt nem büntethető 79 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A kísérlet büntetendősége a) Szubjektivista nézet: Parifikációs nézet, azaz mivel a bűnös szándék megvolt, ezért ugyanúgy büntetendő mint a befejezett bcs. b) Objektivista nézet: Enyhébben kell büntetni mint a befejezett bcs-t. c) Jelenlegi magyar nézet: - Elvileg szubjektivista, de lehetőség az enyhébb büntetés kiszabására - Btk. 87§ szerint: kísérlet esetén lehetőség az un kétszeri leszállásra, tehát jelentős enyhítést enged meg. 6. Büntethetőséget megszüntető okok a kísérletnél 1. Önkéntes elállás: - Passzív magatartás - Nem teljes kísérletnél van - Belső

elhatározásból kell fakadnia - Véglegesnek kell lennie - A tettes abbahagyja az elkövetési magatartás további kifejtését - Társtettességnél vagy részességnél szükséges a bcs tényleges megakadályozódása 2. Önkéntes eredményelhárítás: - Aktív magatartás - A tettes önként beavatkozik az eredményhez vezető folyamatba - Nem eredményelhárítás, ha az eredmény véletlenül marad el - Teljes kísérletnél 7. A maradékcselekményért való felelősség Ha a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő 80 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A befejezett bűncselekmény 1. A törvényi tényállás teljes megvalósulását jelenti 2. Elkülönülhet befejezettség és bevégzettség (pl: tartós- ill állapot bcs-ek) Itt a befejezettség pl. személyi szabadság megsértésénél már a szabadságtól való megfosztás pillanatától

befejezetté válik. 3. Tartós- és állapot bcs-eknél: - elévülés csak a jogellenes állapot megszűnésével kezdődik - kapcsolódhat hozzá bűnsegédi magatartás - a sértett végig jogos védelmi helyzetben lehet - fennállásának időszaka egységként értelmezendő 4. Sui generis deliktumok: A tv valamilyen előkészületi bcs-t befejezett bcs-ként szabályoz Pl.: hamis tanúzásra felhívás 81 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Ötödik rész A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI 1. A bűncselekmény elkövetőiről általában 2. A tettesség 3. A részesség 4. A társas bűnelkövetési alakzatok 5. A bűnkapcsolatok 82 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. A bűncselekmény elkövetőiről általában 1. A bűncselekmény elkövetői a tettesek és a részesek 2. Elhatárolásuk a törvényi tényállás alapján történik: a) A tettesek magatartása a törvényi tényállás

keretei közé illik b) A részesek magatartása törvényi tényálláson kívüli 2. A tettesség Fogalma: - Tettes az, aki maga valósítja meg az adott bűncselekmény törvényben meghatározott minden elemét - Fajtái: 1. Önálló tettes: a) Közvetlen tettes (= a tulajdonképpeni önálló tettes) b) Közvetett tettes 2. Társtettes 1. Az önálló tettes ( Btk 20§ (1) ) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. 1. Egyedül és közvetlenül saját cselekményével valósítja meg a törvényi tényállást egészben (vagy kísérlet esetében részben) 2. Gondatlan bűncselekmény elkövetője csak önálló tettes lehet 3. Különös bcs (delictum proprium) elkövetője csak személyes kvalifikáltságú személy lehet 4. Tettéhez saját testi erejét, tárgyi eszközt, vagy állatot használhat föl 5. A Btk néhol sui generis felbújtói, vagy bűnsegédi magatartást önálló cselekményként határoz meg 6. A szükségképpeni

többes közreműködésnél valamennyi elkövető önálló tettesként felel 83 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A közvetett tettes 1. Fogalma - Közvetett tettes az, aki a törvényi tényállást úgy valósítja meg, hogy más személyt mint eszközt használ fel a bűncselekmény elkövetéséhez. - Ez a másik személy többnyire nem büntethető - A közvetett tettesség a Btk-ban nincs külön szabályozva 2. Esetei Ha a felhasznált személy: 1. Gyermekkorú 2. Beszámíthatatlan (kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés) 3. Tévedésben van 4. Katona az elöljáró jogellenes parancsára követi el a bcs-t Mégis büntethető a felhasznált személy, ha: 1. Ha tévedésben van, és tévedését gondatlanság okozta 2. A katona, ha tudta, hogy a parancs megvalósítása bűncselekmény 3. Ha ittas állapotban lévő személyt használtak fel 4. Delictum proprium esetén, akinél hiányzik a személyes kvalifikáltság 3.

Megvalósítása a) Alanyi oldal: - A közvetett tettes valósítja meg - Csak szándékosan megvalósítható b) Tárgyi oldal: - A felhasznált személy valósítja meg A bcs akkor jut kísérleti szakaszba, amikor a felhasznált személy a cselekményt kísérteti Szakaszba juttatja 3. Társtettesség (Btk 20§ (2) bek) Társtettesek azok, akik a szándékos bcs törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 1. Fogalmi elemei 1. Közös megvalósítás => Objektív feltétel 2. Szándékegységben => Szubjektív feltétel 84 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Esetei 1. Delictum proprium esetén több álláspont is ismert A gyakorlat szerint, ha ennek magatartását csak ilyen speciális személy képes kifejteni, társtettes is csak ő lehet 2. Ha konjunktív jellegű az elkövetési magatartás (pl rablás), megvalósítható úgy is, hogy az egyik társ az egyik, a másik a másik

magatartást valósítja meg. 3. Un többes tettesség esetén mindketten, egymás mellett, egy időben az egész tényállást megvalósítják 4. Vegyes mulasztásos bcs-eknél is lehet társtettesség , ha az eredményt a társtetteseket önállóan terhelő kötelezettség mindegyikük általi együttes elmulasztása idézi elő. 5. Vegyes bűnösségű bcs-eknél, ezen belül praeterintencionális bcs-eknél, amikor a 15.§-ban szabályozott minősítő eredményért való felelősség körében a tettestárs túllépéséért a másik elkövetőtárs akkor is felelősséggel tartozik, ha a minősítő eredményt csupán a gondatlansága fogja át. 6. Nyitott törvényi tényállásnál - pl emberölés, testi sértés - a bírói gyakorlat társtettsséget állapít meg annak terhére, aki a társával szándékegységben a sértettet bántalmazza, vagy lefogja, vagyis fizikai ráhatást gyakorol. 3. A társtettesség kizártsága 1. Gondatlan bűncselekményeknél 2.

Szükségképpeni többes közreműködés esetén 3. Tiszta mulasztásos bűncselekményeknél 4. Túllépés (excessus) Ha valamelyik társ többet tesz, vagy mást is tesz, mint amire a szándékegység Kiterjedt, azt a társtettesség túllépésének nevezzük. a) Mennyiségi túllépés: - A társ olyan súlyosabb cselekményt is megvalósít, amelyre a másik szándéka nem terjedt ki, de magában foglalja a szándékegység által átfogott enyhébbet is. - Ilyenkor a másik társ csak az enyhébbért felel b) Minőségi túllépés: - A társ egy teljesen más bcs-t valósít meg, mint amire a szándékegység kiterjedt. - A másik ezért nem felel. 85 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A részesség Részesek: a) Felbújtó b) Bűnsegéd 1. A részesség közös jellemzői 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Mindig szándékos Járulékos jelleg Részesi magatartás tényálláson kívülisége Feltételez egy tettesi alapcselekményt,

amelynek szintén szándékosnak kell lennie, és legalább kísérleti szakaszba kell jutnia Okozati összefüggés a tettesi alapcselekménnyel Nincs kísérletük Ugyanolyan büntetési tétel, mint a tetteseknél, de enyhíthető. 2. Túllépés Akkor történik, amikor a tettes a részes tudtán kívül más bűncselekményt (minőségi túllépés azaz kvalitatív excessus, felbújtásnál kvalitatív excessus mandati), vagy súlyosabb vagy kisebb bűncselekményt ( mennyiségi túllépés, azaz kvantitatív excessus, felbújtásnál kvantitatív excessus mandati) valósít meg, mint amiről a részesnek tudomása van. A részes felelőssége a tettes által ténylegesen kimerített bcs-hez igazodik. 1. Felbujtás ( Btk 21§ (1) ) Felbujtó az aki mást bcs elkövetésére szándékosan rábír. 1. Fogalmi elemei 1. 2. 3. 4. 5. 6. Elkövetési magatartása a rábírás, rábíró nyilatkozat Szándékkiváltó hatású Hatására a tettes legalább kísérletet valósít meg

Módja közömbös (szóban, írásban) Konkrét bűncselekmény típusra kell vonatkoznia (de a tárgyat nem kell megjelölni) Elkövethető eshetőleges szándékkal is - Felbujtó felbujtója a közvetett felbujtó „Iam alias factusrus” esetében, ha már megvolt a tettes szándéka, így csak pszichikai bűnsegély jöhet létre, azaz szándékerősítő hatás A Btk. tartalmaz sui generis felbujtást is ( pl: 195§ (2) ) Lehetséges un. többes felbujtás is, amikor a tettest többen, együtt bírják rá a bcs-re Ha a bcs nem jut kísérleti szakaszba, akkor csak felhívás, azaz előkészület jön létre - 86 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Bűnsegély ( Btk 21§ (2) ) Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. 1. Fogalmi elemei Elkövetési magatartása a segítségnyújtás Lehet tevéssel és mulasztással is Szándékerősítő hatású Módja szerint lehet: a) Fizikai

(pl. eszköz átadása) b) Pszichikai (pl. tanácsadás, vagy bátorító jelenlét) 5. Lehet eshetőleges szándékú is 6. Eredménye a tettesi alapcselekmény előremozdítása 1. 2. 3. 4. - - Lehet közvetett bűnsegély: a) Felbujtónak nyújtott segítség b) Bűnsegédnek nyújtott segítség c) A bűnsegéd rábírása bűnsegélyre d) A sértett rábírása a bcs-hez való hozzájárulásra Lehet sui generis bűnsegély (pl. Btk 218§) 4. A társas bűnelkövetési alakzatok 1. Csoportos elkövetés (Btk 137§ 13 pont) Csoportosan követik a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy részt vesz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. A Btk. különös részében, általában mint minősítő körülmény szerepel A legenyhébb formájú társas bűnelkövetési alakzat Spontán is létrejöhet, nem szükséges előzetes megállapodás sem hozzá 3 vagy ennél több személy kell hozzá Együtt, egyidejűleg kell megvalósítaniuk a tényállást A kifejtett magatartás

lehet akár tettesi, akár részesi is. (Akár kóros elmeállapotú sz is!) 2. Bűnszövetség (Btk 137§ 7 pont) Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2 vagy több személy együttműködése szükséges Az elkövetők megállapodása szervezett bűnelkövetésre irányuljon Az előzetes megállapodásnak a cselekmény elkövetését időben meg kell előznie Legalább két bűncselekményben való megállapodásnak kell lennie Legalább egy bcs-t kísérleti stádiumba juttatnak A kifejtett magatartás lehet akár tettesi, akár részesi is. 87 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Bűnszervezet (Btk 137§ 8 pont) A bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport,

melynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Legalább 3 főből Hosszabb időre szerveződik Összehangoltan működik A csoport létének meghatározott célja van : - szándékos bcs-ek elkövetése, - melyek min. 5 év szabadságvesztéssel járnak 5. A Btk súlyosabb jogkövetkezményeket fűz hozzá (Btk 40, 42, 47, 56, 77/B, 90, 98§§) 1. 2. 3. 4. 5. Bűnkapcsolati alakzatok 1. Fogalma: 1. Bűnkapcsolatoknak nevezzük azokat a bűncselekményeket, amelyek valamilyen formában utólag kapcsolódnak egy már befejezett másik (alap)bűncselekményhez. 2. Megvalósulásához egy másik bcs előzetes létrejötte szükséges 3. A különös részben önálló bcs-ként vannak szabályozva 2. Alakzatai a) Tisztán bűnkapcsolati alakzatok: feltételezik a tettesi alapcselekményt 1. Bűnpártolás (Btk 244§) 2. Orgazdaság (Btk 326§) 3. Pénzmosás (Btk 303§) 4. Feljelentési kötelezettség

elmulasztása 5. Bűnös közömbösség (a magyar Btk-ban csak katonai bűncselekményeknél) b) Nem tisztán bűnkapcsolati alakzatok: nem szükséges a tettesi alapcselekmény 1. Segítségnyújtás elmulasztása (Btk 172§) 2. Mentő körülmény elhallgatása (Btk 243§) 3. Elöljárói intézkedés elmulasztása (Btk 361§) 88 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Hatodik rész AZ EGYSÉG ÉS A TÖBBSÉG TANA 1. Az egységről és a többségről általában 2. Az egység 3. A halmazat 4. A látszólagos halmazat 89 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. Az egységről és többségről általában 1. Egyetlen bcs megvalósulását egységnek, több bcs azonos elkövető általi elkövetését többségnek nevezzük. 2. A többség akkor halmazat, ha a több bcs-t egy eljárásban bírálják el (Egyénként szinonimaként is használják a kettőt) Elhatárolásuk: 1. Egyetlen diszpozíció

egyszeri megvalósítása mindig egység, tehát többszöri diszpozíciószerűség hiányában a halmazat eleve kizárt. 2. Többszöri diszpozíciószerűség sem jelent feltétlenül halmazatot, mivel annak lehetőségét a tv nemritkán az egyetlen bcs-re előírt büntetési tételben értékeli. Halmazat kimondásának alapelvei: 1. Ne ütközzön valami a 2x-es értékelés tilalmába 2. Cselekmény értékelés nélkül nem maradjon 2. Az egység 1. A természetes egység Olyan jelenségek tartoznak ide, amelyek a természetes szemlélet szerint is egységet alkotnak: 1. Egyetlen magatartással valósít meg az elkövető egyetlen tényállást Pl.: Egyetlen lövéssel öli meg áldozatát 2. Egyazon eredmény okozása fűzi egybe a cselekményeket Pl.: A tettes több késszúrással öli meg a sértettet 3. Ugyanazon elkövetési tárgyra irányuló elkövetési magatartás Pl.: 1/2000 BJE szerint közokirat-hamisításnál, ha ugyanazon okiratra vonatkozik 4.

Részcselekményekből egységbe olvadó cselekmény Pl.: több pofon, tolvaj több szobából lop Feltétele, ha: a) Részcselekmények ugyanabba az alaptényállásba illeszkednek b) Egységes akarat-elhatározásból származnak c) Szoros tér- és időbeli kapcsolatban vannak egymással d) Ha ugyanaz a sértett 5. Cselekményismétlődésnél Pl.: Tiltott szerencsejáték rendszeres szervezése 6. Tartós- illetve állapot-bűncselekményeknél Pl.: Kábítószerrel visszaélés 90 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A törvényi egység 1. Folytatólagos bűncselekmény (Btk 12§ (2)): - Elkövető ugyanolyan bcs-t - egységes elhatározással - azonos sértett sérelmére - rövid időközökben többször követ el - Részcselekmények ugyanabba az alaptényállásba illeszkedjenek. A folyatólagosság súlyosbító körülmény Ld. 128 BK 2. Összetett bűncselekmény (delictum compositum): - A cselekmény alkotórészei cél és

eszköz viszonyában állnak egymással Pl.: Cél: lopás +Eszköz: személyi szabadság elleni támadás  Rablás valósul meg, mint egység 3. Összefoglalt bűncselekmény ( delictum complexum) - Olyan súlyos a bcs, hogy a halmazati büntetés nem lenne elegendő. Pl.: Több emberen elkövetett emberölés 4. Törvényi egység különleges esete - A törvény kifejezett rendelkezése folytán közömbös, hogy a bűncselekménynek egy vagy több sértettje van-e. Pl.: Közúti-, vagy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Így van megfogalmazva: „Aki más vagy mások” 5. Alapeseti üzletszerűség - Ha valaki hasonló jellegű bcsek elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. DE: BK 104. sz állásfoglalása: - Csak akkor egység, ha az üzletszerűség az alaptényállás eleme Pl: Zugírászat - Ha minősítő körülmény, akkor már halmazat!!!! ( ld. még BK 109 is) 91 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely

György 3. Halmazat Btk. 12§ (1) : Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. 1. Alaki halmazat Amikor az elkövető egyetlen cselekménye valósít meg több bűncselekményt a) Homogén alaki halmazat: Ha az elkövető egyetlen cselekményével ugyanazt a tényállást valósítja meg többször. Pl.: Ugyanazzal a kijelentéssel több sértettel szemben valósít meg becsületsértést b) Heterogén alaki halmazat: Ha az elkövető egyetlen cselekményével több különböző tényállást valósít meg. Pl.: Elvétés azon esete, ha céltévesztés folytán az emberölés kísérlete gondatlan súlyos testi sértéssel párosul. 2. Anyagi halmazat Amikor az elkövető több cselekménye valósít meg több bűncselekményt. a) Homogén anyagi halmazat: Ha az elkövető több cselekményével ugyanazt a tényállást valósítja meg többször. Pl.: Többször lop valaki (DE:

nem ugyanattól, nem ugyanazt, nem 1 hónapon belül!) b) Heterogén anyagi halmazat: Ha az elkövető több cselekményével több különböző tényállást valósít meg. Pl.: Valaki egyszer lop, máskor garázdálkodik, megint máskor rablást követ el stb 92 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Látszólagos halmazat A látszólagos halmazat esteiben a halmazat csak látszólagos, és valójában csak egyetlen bűncselekmény állapítható meg. Estei: 1. Látszólagos alaki halmazat Úgy látszik, mintha az elkövető egyetlen cselekménye több tényállást is megvalósított volna. Elvek, melyek kiküszöbölik a halmazat megállapítását ilyen esetekben: a) Specialitás elve: a „lex specialis derogat legi generali” alapján csak a speciális bűncselekményért lesz felelősségre vonható. Pl.: Az adócsalás esetén az elkövetőt csalásért külön nem vonják felelősségre, mert az adócsalás a speciális bcs a

csaláshoz képest b) Konszumpció elve: - Az átfogó diszpozíció elnyeli a kevesebb diszpozíciót - Lényeges a köztük lévő szükségszerű, tipikus kapcsolat Pl.: Magzatelhajtás konszumálja a vele szükségképpen együtt járó könnyű testi sértést. (DE: pl. a hivatalos személy elleni erőszaknak a bíró gyakorlat szerint nem velejárója a könnyű testi sértés) c) Szubszidiaritás elve: A törvény kifejezett rendelkezésén alapul. Két esete van 1. „ Ha súlyosabb bcs nem valósul meg”: - Így szerepel a tv-ben - Csak akkor nincs halmazat, ha az egyazon cselekménnyel megvalósított másik bcs büntetési tétele súlyosabb. Pl.: Cserbenhagyásnál (ha lenne sérült, az már segítségnyújtás elmulasztása) 2. „ Amennyiben más bcs nem valósul meg”: Pl: Btk 174§ szerint kényszerítés esetében a kényszerítés más bcs-ekhez képest háttérbe szorul, ha más bcs is megvalósul. 93 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette:

Székely György 2. Látszólagos anyagi halmazat Úgy látszik, mintha az elkövető több cselekményével több bűncselekményt is megvalósít, amelyek közül az egyiknek a megvalósulása kizárja a többit. Ilyenkor azonban mégsem valósul meg halmazat. 1. Önállótlan részcselekmény: Ha az elkövető már tettesi alakzatot megvalósít, részességért, kísérletért stb. nem vonható felelősségre 2. Összeolvadás: - A részcselekmények olyan tényállások keretei közé illenek, melyek egymással a több és a kevesebb viszonyában állnak. - Az összeolvadás tipikusan akkor jön létre, ha az azonos sértettel szemben egységes akarat-elhatározásból kifejtett cselekmények egymással szoros tér- és időbeli kapcsolatban vannak, Pl.: -Becsületsértésnél ha van szóbeli és tettleges is, nem különülnek el -Testi sértésbe beleolvad a tettleges- és szóbeli becsületsértés. 3. Büntetlen eszköz-, utó-, és mellékcselekmény: A bűncselekmények

találkozása olyan gyakori, hogy az alkalmazandó rendelkezés szankciójában az eszköz-, utó- és mellékcselekmény is értékelve van. a) Büntetlen eszközcselekmény: A kettős házasságnak szükségképpeni eszközcselekménye az intellektuális közokirat-hamisítás. b) Büntetlen utócselekmény: Pénzhamisításnak szükségszerű utócselekménye a forgalomba hozatallal létrejövő csalás. c) Büntetlen mellékcselekmény: - Hol megelőzi, hol kíséri, hol pedig követi a nála jelentősebb főcselekményt. - Pl.: Nyereségvágyból elkövetett emberölésnél a rablás, és testi sértés. 94 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Hetedik rész JOGKÖVETKEZMÉNYTAN I. Jogkövetkezmény (szankció) a büntetőjogban 1. A büntetőjogi jogkövetkezmények jelentősége 2. A büntetőjogi szankció fogalmi ismérvei, jellemzői 3. A büntetőjogi jogkövetkezmények monizmusa és dualizmusa 4. A szankciók meghatározásának

módja 5. A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer jellemzői II. A büntetés elméleti kérdései 1. A büntetőjogi büntetés fogalma 2. Büntetési (cél)elméletek 3. A büntetés jogalapja 4. A büntetés célja III. A főbüntetések 1. A szabadságvesztés-büntetés 2. A közérdekű munka 4. A pénzbüntetés 5. Exkurzus: A halálbüntetés A szigorított javító-nevelő munka IV. A mellékbüntetések 1. A közügyektől eltiltás 2. A foglalkozástól eltiltás 3. A járművezetéstől eltiltás 4. A kitiltás 5. A kiutasítás 6. Pénzmellékbüntetés V. Az intézkedés elméleti kérdései 1. Az intézkedések kialakulása 2. Az intézkedések fogalmi alapkérdései 3. Az intézkedések osztályozása VI. Az egyes intézkedések 1. Megrovás 2. Próbára bocsátás 3. Kényszergyógykezelés 4. Az alkoholisták kényszergyógyítása 5. Az elkobzás 6. Vagyonelkobzás 7. Pártfogó felügyelet 8. A jogi személyekkel szemben alkalmazható

intézkedések 95 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György VII. A büntetés kiszabása 1. A büntetés kiszabásának elvei 2. A büntetéskiszabással kapcsolatos általános értékelési elvek 3. Középmértékű büntetéskiszabás 4. A halmazati és összbüntetés 5. A büntetés enyhítése 6. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 7. Az ismételt bűnelkövetés (visszaesés) büntetőjogi megítélése VIII. A büntetés végrehajtását kizáró okok 1. Az elitélt halála 2. A büntetés elévülése 3. A kegyelem 4. A törvényben meghatározott egyéb okok IX. Mentesítés a büntetett előítélethez fűződő hátrányok alól 1. A mentesítés hatálya 2. A mentesítés módja 3. A törvényi mentesítés 4. A bírósági mentesítés 5. A kegyelmi mentesítés 96 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György I. JOGKÖVETKEZMÉNY A BÜNTETŐJOGBAN 1. A büntetőjogi jogkövetkezmények

jelentősége 1. A jogkövetkezményeket a büntetőjogi tényállást kimerítő bűnelkövetővel szemben alkalmazzák. 2. A század elejéig csak a büntetéseket értették alatta, ma már viszont az intézkedések is ide sorolandók. 3. Bár jogelméleti szempontból a jogkövetkezmény nem azonos a szankcióval (a szankció = negatív jogkövetkezmény), büntetőjogilag azonban a két fogalom azonos 4. Funkciója: A békés együttélés, a társadalmi rend biztosítása (Újabban: jóvátétel, javítás) 5. Követelmény a szankciókkal szemben: Csak akkor, csak olyan súlyút, csak olyan terjedelemben indokolt elrendelni, amikor és amilyen mértékben az feltétlenül szükséges a társadalom védel méhez. Tehát: a) Eszköztára csak büntetőjogi problémákra legyen alkalmazható. b) A nem jogi eszközök elsődlegesek legyenek a jogi eszközökkel szemben. c) A jogi eszközök között is utolsóként következzenek a büntetőjogi eszközök. d) A büntetőjogi

eszközök közül is mindig a legenyhébb, még szükséges kerüljön alkalmazásra. 2. A büntetőjogi szankció fogalmi ismérvei, jellemzői 1. Joghátrányt tartalmaz: - Az elkövető szabadságának, jogainak megvonását, korlátozását foglalja magában. - Tehát vmilyen hátrányt vagy hátránnyal fenyegetést jelent. 2. Nulla poena sine crimine: Csak meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő, illetve beleillő cselekmény esetén alkalmazható 3. Célja: A társadalom védelme + prevenció (megelőzés) 4. Nulla poena sine lege: Szankció csak akkor rendelhető el, ha azt a cselekmény elkövetése előtt törvény előírja. 5. Főszabályként bíróság alkalmazza (Megrovás és pártfogó felügyeletnél nem csak bíróság) 6. Kényszerrel is érvényesíthető, végrehajtható 97 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A büntetőjogi jogkövetkezmények monizmusa és dualizmusa 1. A monista

jogkövetkezmény-rendszer 1. A törvény az ilyen rendszerben a szankciónak egyetlen típusát írja elő 2. Ez lehet csak büntetés vagy csak intézkedés 3. A XIX századik a büntető törvénykönyvek csak büntetéseket ismertek 4. Pl: - Csemegi-kódex - Ferri 1921-es Olasz btk. tervezete - Gramatica felfogása: mellőzi a büntetéseket és csak intézkedések lennének 5. Kritikája: Az ilyen rendszer ma nem reális és nem lehet hatékony 2. A dualista jogkövetkezmény-rendszer 1. Konjunktív dualista rendszer: A bíróság ugyanannak a bcs-nek a jogkövetkezményeként mind a büntetést mind az intézkedést egymás mellet elrendeli. Ez négyféleképpen töténhet: a) szabadságelvonó büntetés + szabadságelvonó intézkedés b) szabadságelvonó büntetés + szabadságelvonás nélküli intézkedés c) szabadságelvonással nem járó büntetés + szabadságelvonással nem járó intézkedés d) szabadságelvonással nem járó büntetés + szabadságelvonó

intézkedés (nem nagyon van) 2. Alternatív dualista rendszer: Egy bcs elkövetéséért vagy csak büntetést vagy csak intézkedést alkalmaz. 3. Dualista helyettesítő (szibsztitúciós) rendszer: - Itt a bíróság mindkét szankciótípust –együttesen- kiszabhatja - De az intézkedés végrehajtása általában a büntetését megelőzi, és részben vagy egészben a büntetést az intézkedésnek a büntetés tartamába való beszámítása révén helyettesíti. - Pl.: Német, osztrák, svájci btk-k A jelenlegi hazai rendszer részben alternatív, részben konjunktív dualista rendszerű 98 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A szankciók meghatározásának módja - A törvényhozó és a jogalkalmazó munkamegosztása szempontjából vizsgálandó - A büntetés mértékére (abszolút v. relatív) és a büntetés nemére (határozott v határozatlan) vonatkozik. 1. Az abszolúte határozott szankciórendszer - Kötött mind

a büntetés neme, mind a mértéke. (Adott bcs-re adott büntetés és mérték) - Nem hagy mérlegelési lehetőséget a bíróságnak - Pl.: A felvilágosodás időszakában A bírói önkényt akarták így kizárni 2. Az abszolúte határozatlan szankciórendszer - A törvény legfeljebb csak annyit ír elő, hogy az adott cselekmény büntetendő, de nem rendelkezik a kiszabandó szankció neméről és mértékéről. (Bíróság dönt a „szokás” alapján) - Pl.: Az elavult, merev feudális rendszerekre volt jellemző 3. Relatíve határozott szankciórendszer - A szankció meghatározást a jogalkotó és jogalkalmazó megosztja egymás között. - A büntetés mértéke relatív, neme pedig a különös részi tényállásban van meghatározva - Pl.: a hatályos hazai szankciórendszer - Ebben a rendszerben a törvény az egyes bűncselekményeknél nemcsak a szankció nemét, hanem mértékének alsó és felső határát is meghatározza: Ez történhet: a) Az

általános részben: a generális minimumot és maximumot határozza meg b) A különös részben: a speciális minimumot és maximumot határozza meg A szankció-meghatározás módjai: A törvény a szankciónak: a) A speciális minimumát és speciális maximumát határozza meg Pl.: Btk 246§ Fogolyzendülés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő b) A generális minimumot és a speciális maximumot határozza meg Pl.: Btk 244§ Bűnpártolás: 1évig terjedő szabadságvesztés A gen min 2 hónap c) A speciális minimumot és a generális maximumot határozza meg Pl.: Német btk: Nemi erőszak büntetése minimum 1 év A gen max 15 év d) A generális minimumát és a generális maximumát határozza meg. Pl.: a pénzbüntetés generális minimumát és maximumát a Btk általános része hat meg 4. Relatíve határozatlan szankciórendszer - A törvényhozó meghatározza az adott bcs-re alkalmazható szankciót, és mértékének vagy csak az alsó, vagy

csak a felső, vagy mind az alsó, mind a felső általános keretét jelöli meg. - Pl.: XIX sz második felében az USA-ban 99 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A hatályos magyar szankciórendszer jellemzői 1. Relatíve határozott szankciórendszer 2. Dualista: büntetések és intézkedések - részben konjunktív, részben alternatív dualista - a büntetések az elsődlegesek 3. Fő- és mellékbüntetések között tesz különbséget 4. Szabadságvesztés-centrikus 5. Szigorú a visszaesőkkel szemben 6. Speciális (intézkedések) és generális prevenció érvényre juttatása 7. Nincs halálbüntetés (már) Csoportosítása: A. BÜNTETÉSEK: a) Főbüntetések: 1. Szabadságvesztés 2. Közérdekű munka 3. Pénzbüntetés b) Mellékbüntetések: 1. Közügyektől eltiltás 2. Foglalkozástól eltiltás 3. Járművezetéstől eltiltás 4. Kitiltás 5. Kiutasítás 6. Pénzmellékbüntetés B. INTÉZKEDÉSEK: a)

Szabadságelvonó: 1. Kényszergyógykezelés 2. Alkoholisták kényszergyógyítása b) Nem szabadságelvonó: 3. Megrovás 4. Próbára bocsátás 5. Elkobzás 6. Vagyonelkobzás 7. Pártfogó felügyelet 8. Jogi személyekkel szembeni int 100 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György II. A BÜNTETÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEI 1. A büntetőjogi büntetés fogalma Btk. 37 § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. 1. A büntetés nem-fogalma (genus proximimuma) 1. A büntetés nem-fogalma: a hátrány okozása 2. A hátrány olyan „rossz” dolog, mely a megbüntetett számára az „életjavak” elvonását, korlátozását jelenti 3. A hátrány típusai: 1 Halálbüntetés (a hátrány az élet elvétele) 2. Testi büntetések: a) Csonkító (pl: kézlevágás, megvakítás) b) Fenyítő (pl.: botozás, vesszőzés) c) Szégyenítő (pl.: hajlenyírás, kaloda, bélyeg) 3. Szabadságelvonó

büntetések (a hátrány a szabadságtól megfosztás) 4. Vagyoni jellegű büntetések: (a hátrány az anyagi javak elvonása) 5. Munkabüntetések (pl: kényszermunka, közérdekű munka) 6. Jogfosztó és jogkorlátozó büntetések (pl: közügyektől eltiltás) 7. Erkölcsi jellegű büntetések (pl: dorgálás) 4. Mai viszonylatban: - a testi büntetések alkalmazása már tilos - a halálbüntetést a legtöbb országban eltörölték - a szabadságvesztés kezdi elveszteni uralkodó jellegét és - pénzbüntetés kerül előtérbe 2. A büntetés fajlagos jegyei (differentia specifica) A büntetés megkülönböztető ismérvei: 1. Csak bűncselekmény elkövetése miatt alkalmazható 2. Csak beszámítási képességgel rendelkezővel szemben alkalmazható 3. Csak bíróság jogosult az alkalmazására 4. Az alkalmazása céljának tekintetében különbözik más joghátrányoktól (ld: később: 4 cím) 5. Végrehajtását az állam kényszer útján is érvényesítheti

6. Alkalmazása a társadalom rosszalló értékítéletét is kiváltja 101 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Büntetési (cél)elméletek 1. Abszolút elméletek 1. A büntetés jogalapja: az igazságos megtorlás 2. A felelősség alapja: az indeterminizmus (a büntetőjogi felelősség alapja a szabad akarat) 3. A büntetés célja: a megsértett igazság és jogrend egyensúlyának helyreállítása 4. A büntetés mértéke: az un osztó-igazságosság alapján: minden bűnelkövetőt egyenlően, személyi sajátosságaitól függetlenül a cselekmény súlya alapján kell megbüntetni. 5. A büntetés alkalmazása: proporcionálisan (tettarányosan) 6. Képviselők: 1 Platón: - a büntetésnek a megzavart harmónia helyreállításában van szerepe, - A gyógyíthatatlan bűnös lelkektől a társadalmat meg kell védeni - Ld.: Törvények 862d, Gorgiasz 525b 2. Középkori gondolkodók: majdnem mind „megtorlás pártiak” 3.

Kant: - A büntetésnek abszolútnak, és hasznossági céloktól mentesnek kell lennie. (kategorikus imperatívusz alapján) - Csak a céllal nem rendelkező, tiszta megtorló büntetés védhet meg a attól, hogy az embereket egyenlőtlenül kezeljék a büntetőjogban. 4. Hegel: - A dialektikus folyamatba illeszti be a büntetést - A bcs egyenlő a törvényben megtestesült általános akarat tagadásával - A büntetés tehát logikai szükségszerűség, a jogrend helyreállítása 5. Szabó András: - A büntetést nem szükséges célhoz kötni (23/1990 ABH) - A büntetés célja önmagában van: a jogépség nyilvános deklarálásában, a célra nem tekintő megtorlásban. 7. Kritikája: - A büntetés szükségességét nem indokolják meg, adottnak veszik - Mivel egyenlőséget alkalmaz, ezért nem ad lehetőséget az elkövető egyéni sorsának, jövőjének figyelembevételére. 102 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2.

Relatív elméletek 1. A büntetés célja: a büntetés hasznosságában, az újabb bcs megelőzésében van 2. A büntetés alapja: a determinizmus (az elkövetés nem a szabad akaraton múlik) 3. Altípusai: a) Speciális prevenció: 1. A büntetés célja, h az adott elkövető nem kövessen el több bcs-t 2. Az a cél, hogy az elkövetőt megjavítsák (a 60-as évek treatment ideológiája az elkövető kezelését hangsúlyozta. Megbukott) 3. Képviselők: 1 Stübel és Grolman Az irányzat teremtői XVIII sz 2. Jhering 3. Franz von Liszt (célbüntetés gondolata) ld Első r 4. Kritikája: - a büntetés alkalmazási feltételeit nem határolja be - nem magyarázza meg a bcs büntethetőségét b) Generális prevenció: 1.A büntetés célja az általános megelőzés Senki se kövessen el bcs-t 2. Képviselők: 1 Montesquieu: a büntetés célja a megelőzés 2. Beccaria: „A bűncselekményeket jobb megelőzni, mint büntetni.” 3. Feuerbach: - Pszichológiai

kényszerelmélete: A bűntettessel tudatni kell, hogy a az elkövetést követő hátrány sokkal rosszabb, mint az el nem követés miatt érzett kielégítetlenség. - Tehát a büntetés elrettentő legyen 4. Bentham: - az utilitarizmus fő képviselője - a büntetés célját a hasznosságában látta 3. Kritikája: - Nem határozza meg a magatartásokat, amiktől el kell rettenteni. - Nem határozza meg a kiszabandó büntetés mértékét - Túlzásba eshet a büntetések szigorának fokozásával - Etikai kérdést vet fel az, hogy az elkövetőt nem magáért, hanem másokért büntetik meg. 103 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Az egyesítő elméletek 1. A különböző büntetési célok egyesítésében látják a megoldást (igazs, hasznos,szükség, stb) 2. A büntetés célja: az igazságos megtorlás, és az újabb bűncselekmény megelőzés 3. Képviselők: 1 Földvári József: - a büntetés célja olyan megtorlás,

amely újabb bűnelkövetés megelőzésére alkalmas - a deliktum súlyával arányos büntetés alkalmazása - A büntetőjogi eszközök mindenkire máshogy hatnak 2. Horváth Tibor: -A büntetés a) szükségességének: a büntetés társ rendeletetése b) célszerűségének: célok elérésére alkalmasság c) igazságosságának (a büntetés etikai alapja) összehangolására törekszik. 3. Claus Roxin: - Dialektikus egyesítő elmélet - A büntetőjog az egyes emberrel 3 módon lép fel: a) büntetéssel fenyegetés – generál prevenció van itt b) büntetés kiszabása – prevenció+jogrend megőrzése c) büntetés végrehajtása – speciális prevencióra kell itt koncentrálni. 3. A büntetés jogalapja Kérdés: Milyen jogon büntet az állam? Válaszok: 1. Kánonjog: A büntetés joga Istentől ered 2. Természetjog (Grotius): Az ember természetéből származik a büntetés joga, és ezt a hatalmat az államra ruházták. 3. Rousseau: A társadalmi

szerződéssel lett az államra ruházva 4. Feuerbach: Az állam „jogosult és kötelezett” is büntetésre 5. Kant: Az ész feltétlen parancsából vezeti le 6. Hegel: Logikai szükségszerűségből ered 7. Montesquieu: A tételes jogból ered 8. Mai nézet: - A büntetéshez való jogot adottnak kell venni - A jogalap a gyakorlati szükségességből, a közösségi érdek védelméből ered. 104 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A büntetés célja 1. Btk 37 § A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy a) akár az elkövető, (ez a speciális prevenció) b) akár más bűncselekményt kövessen el. (az a generális prevenció) 1. Közvetlen cél: A társadalom védelme 2. Közvetett cél: a) Speciális prevenció: 1 Elkövető reszocializációja 2. Újabb bűncselekménytől visszatartás 3. Elkövető ártalmatlanná tétele: - szabadság veszt - fizikai megsemm. b) Generális prevenció:

1. Negatív oldal: elrettentés (nincs benne a Btk-ban) 2. Pozitív oldal: - morális gátlás erősítése - jogkövető magatartásra nevelés Ellentmondások: - Az általános és speciális megelőzés sokszor ellentmondásba kerülhet - A speciális prevenció ellentmondásba kerülhet a tettarányossággal és a generális preventív céllal továbbá az igazságossággal is. 2. Korábbi nézőpontok: 1. 1950 évi Btá: A dolgozó nép érdekében a bűnelkövető megjavítása és nevelése, illetve a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása. 2. 1961 évi Btk: - Az egyesítő elméleten alapszik - Cél: - a társadalom védelme, - az elkövető megjavítása, - az általános visszatartás - a joghátrány alkalmazása 105 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György III. A FŐBÜNTETÉSEK 1. A szabadságvesztés 2. A közérdekű munka 3. A pénzbüntetés 1. A szabadságvesztés 1. Kialakulása, története, korai formai 1.

Római jogban: őrizet (carcer) Nem büntetés, csak ítélet előtti fogva tartási mód 2. XVI századig: kényszermunka, gályarabság, hajóvontatás, deportációk, száműzetés stb 3. XVI Század után: - fenyítőházak, javítóházak, - dologházak (A Bridewelli intézet: 1557-ben létesült dologház csavargók, koldusok számára.) - fogság, várfogság 4. Az amszterdami „fegyelmezés háza”: - Az első nevelő jellegű büntetőintézet - később külön részleg nőknek és fiatalkorúaknak - kemény munka és szigor jellemezte 5. A San Michele javítóintézet: - 1703-ban alapította XI Kelemen pápa - éjszakára elkülönítették egymástól a fiatal elkövetőket, nappal pedig közösen dolgoztak és tanultak. 6. Az első igazi börtön: - 1775-ben létesült Gentben - éjszaka magánzárka, nappal közös munka 7. Fogság, várfogság: - általában kegyetlen, embertelen körülmények - többnyire politikai bűncselekmények, politikai ellenfelek ellen - Pl.:

Tower, Bastille, Kufstein 8. John Howard: - Nevéhez fűződik a börtönök gyökeres átalakításának, humanizálásának kezdeményezése. (vallási nevelés, egészségügyi ellátás, elkülönítés stb) - Műve: A börtönök állapotáról, 1777-ben jelent meg. 9. Code Penal: - Ettől kezdve válik a szabveszt egyre inkább uralkodó büntetési nemmé 10. Magyarországon: 1 Először III Károly írta elő 1723-ban vérfertőzés bűntettére 2. Esterházy Ferenc kezdeményezésére: első fenyítő- és dologház 1772 (Először Szempcen, majd később Szegeden 1823-ig) 3. Csemegi-kódex: szabadságvesztés 5 neme (ld: 9 oldal) 4. Btá, 1961 évi Btk: szabadságvesztés centrikus (90% -ban szab veszt) 5. Hatályos Btk: szintén szabadságvesztés centrikus 106 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Előnyei 1. A legerőteljesebb visszatartó hatású 2. Az elkövető elszigetelésével a társadalom védelmét szolgálja 3. Nevelő

hatású lehet 4. Nem egyoldalú: differenciált: többféle végrehajtási fokozat, többféle időtartam, többféle mód, felfüggeszthető, feltételes szabadságra bocsátás stb. 3. Hátrányai: 1. Költséges (az államnak) 2. Kapcsolatok elvágása, családtól való elszakítás 3. Munkavégzésből való kiesés 4. Anyagi hátrányokat jelent 5. Az önálló életvitel csökkentése, korlátozása (mondjuk sztem ez a lényege) 6. Társadalomellenes életszemlélet kialakulása 7. Sűrű alkalmazásával telítetté válhatnak a büntetőintézetek 8. Nevelő hatása kétséges (minél hosszabb, annál több esély van a visszaesésre) 4. Időtartama (Btk 40§) Btk. 40§ (1) bek: A szabadságvesztés a) életfogytig vagy b) határozott ideig tart. 5. Az életfogytig tartó szabadságvesztés: 1. A Csemegi-kódex ismeri A Btá. ismeri Az 1961. évi Btk mellőzi egy időre A hatályos Btk. is ismeri 2. Nemzetközi viszonylatban: a) Halálbüntetés + életfogytiglan együtt:

USA, japán b) Csak halálbüntetés: 1996. évi orosz Btk c) Csak életfogytiglan: magyar, angol, német, osztrák, francia d) Csak határozott ideig tartó: spanyol, portugál, norvég, horvát 107 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Jellemzői: 1. Csak a 20 életévét betöltöttel szemben lehet alkalmazni 2. Mindig vagylagosan szerepel a 10-15 évig vagy az 5-15 évig terjedő szabadságvesztés mellett. (Kb 30 bűncselekmény szankciójaként szerepel) 3. Határozatlan időtartamú: azaz elvileg az elitélt élete végéig is tarthatna, de ez nem igazán valósul meg a gyakorlatban. 4. Mellette pénzmellékbüntetés nem szabható ki 5. Bírósági mentesítésben nem részesülhet, az életfogytiglanra ítélt 4. Feltételes szabadságra bocsátás az életfogytiglannál: (Btk 47/A, 47/B, 48 §-ok alapján) a) Btk. 47/A §: A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja: A bíróság a legkorábbi időpontját: a)

meghatározza: 1. El nem évülő bcs-eknél 30 évben 2. Egyébként legalább 20 évben b) kizárja - Lényege az, hogy még az életfogytiglanra ítéltnek is lehessen reális lehetőséget adni a szabadulásra - A gyakorlatban a 30 év érvényesül, mivel általában el nem évülő bcs-ekért szoktak életfogytiglan tartó szabadságvesztést kiszabni. - Az a lehetőség, hogy a bíróság kizárja a szabadságra bocsátást, etikai, gyakorlati stb. okokból kifolyólag kifogásolható. b) Btk. 47/C § (1) bek: A feltételes szabadságra bocsátás feltételei: a) Letöltötte a bíróság által meghatározott időtartamot és b) Alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető . c) Btk. 47/C § (2) bek: Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt: Ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik.  Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten

kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. d) Btk. 48 §: A feltételes szabadságra bocsátás időtartama életfogyt-nál: 15 év. Az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátásról a bv. bíró határoz 108 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az életfogytiglanra ítélt ismételt bűnelkövetése: Btk 47/B § Táblázat a Btk. 47/B §-a alapján: 47/B. § (1) bek. A bűncselekmény elkövetésének ideje Életfogytiglanra ítélés előtt (2) bek. Életfogytiglanra ítélés előtt (3) bek. Életfogytiglan végrehajtása alatt (4) bek. Életfogytiglan végrehajtása alatt (5) bek. Feltételes szabadságra bocsátás alatt A határozott tartamú szabadságvesztésre elítélés időpontja Életfogytiglan végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés Feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú

végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés Jogkövetkezmény az életfogytiglanival összefüggésben Feltételes szabadság legkorábbi idejét a bíróság a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja Feltételes szabadságot megszünteti a bíróság, és a feltételes legkorábbi idejét a határozott tartamú szabadságvesztés időtartamáig elhalasztja Életfogytiglan Feltételes szabadság legkorábbi végrehajtása alatt idejét a határozott tartamú határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de szabadságvesztésre ítélés legalább 5 év és legfeljebb 20 év közötti időre a bíróság elhalasztja A feltételes szabadságra A feltételes szabadságot a bíróság bocsátás alatt határozott megszünteti, és a feltételes tartamú szabadságvesztésre szabadság legkorábbi idejét a ítélés határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5 és legfeljebb 20 év közötti időre elhalasztja Határozott tartamú

A feltételes szabadságot a bíróság szabadságvesztésre ítélés megszünteti, és a feltételes szabadság legkorábbi idejét a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább 5 és legfeljebb 20 év közötti időre elhalasztja 109 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A határozott ideig tartó szabadságvesztés 1. Időtartama: Btk 40 § (2) bek Generális minimum: 2 hónap (azaz ennél kevesebb nem szabható ki. Kivétel: ld később) Generális maximum: a) 15 év b) 20 év: halmazati-, összbüntetés és bűnszervezetben történő elkövetés esetén. 7. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatai Btk. 41 § (1) bek: Ma: 3 fokozat: 1. Fegyház 2. Börtön 3. Fogház (+ speciális végrehajtási intézetek: - kényszer gyógyint. - fiatalkorúak int.) Alapja az elítéltek 3 csoportja alapján: 1. Többszörösen visszaesők + súlyos bcs elkövető 2. Szándékos bcs miatt hosszabb időre

elítéltek 3. Szándékos bcs miatt rövidebb időre ítéltek illetve gondatlan bcs-ek elkövetői. 1. Fegyházban kell letölteni (Btk 42§): a) Az életfogytig tartó szabadságvesztést b) 3 évi vagy ennél hosszabb szabadságvesztést, ha: 1. Állam vagy emberiség elleni bűncselekmény 2. Terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, robbanóanyaggal, lőfegyverrel visszaélés, fegyvercsempészet, bűnszervezetben részvétel, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel 3. Az emberölés, emberrablás, emberkereskedelem, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, fajtalanság, közveszélyokozás, nemzetközi jogi kötelezettség megszegése, és rablás súlyosabban minősülő esetei. 4. Visszaélés kábítószerrel súlyosabban minősülő estei 5. Életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmények miatt szabták ki. c) 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elitélt: a)

többszörös visszaeső b) bűnszervezetben követte el a bcs-t. 110 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Börtönben kell letölteni (Btk 43§): a) Bűntett miatt szabták ki (A 42§ eseteit kivéve) b) Vétség miatt szabták ki és az elkövető visszaeső. 3. Fogházban kell letölteni (Btk 44§): a) Ha vétség miatt szabták ki és nem visszaeső A végrehajtási fokozat megváltoztatásai:  Btk. 45§: A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre – különösen az elkövető személyiségére és a bcs indítékaira – tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg.  Btk. 46§: a) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; b) Ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és

súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. 8. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása - Kezdetben közös elhelyezés, de később elkülönítés, nappali munka stb. - A börtönrendszereknek 4 alaptípusát szokás megkülönbözetni: a) A magánelzárási vagy philadelphiai rendszer: - éjjel nappal szigorú elzárás - magánzárkában lehet munkavégzés, Biblia olvasás. b) A hallgatási vagy auburni rendszer: - nappal együtt munka, de nincs beszéd (Pl.: Sing-Sing) - éjjel magánzárka - később egyre inkább megengedték a beszédet c) Angol fokozatos vagy progresszív rendszer: - segít az életbe való visszavezetéshez - fokozatosan: 1. Teljes magánelzárás 2. Éjjel elzárás, nappal munka 3. Feltételes szabadságra bocsátás d) Ír fokozatos rendszer: - Az angol rendszer továbbfejlesztése - fokozatai: 1. Teljes magánelzárás 2. Éjjel elzárás, nappal munka 3.

Közvetítő intézet (szabad mozgás, nincs rabruha stb) 4. Feltételes szabadságra bocsátás Magyarországon: Csemegi-kódex: ír és angol rndsz, Btá: auburni, 1966. 21 sz tvr: Bv-kódex 111 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 9. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának és tartamának változásai Táblázat: SzabadságVesztés 1878. évi V. tc 1950. évi II. tv 1961.évi V. tv 1966. évi 20. tvr Generális Minimum Generális Maximum 1 nap (fogház) 15 év fegyház életfogyt. 30 nap 30 nap - 15 (20) év és életfogyt. 15 (20) év nincs életfogyt. - Végrehajtási Fokozat Fegyház Börtön Fogház Államfogház Elzárás Börtön Börtön Elzárás Bv. mh Szig. Bört, Börtön, Szig. bv munkahely, bv. mh 1971.évi 28. tvr 1978. évi IV. tv 1993. évi XVII. tv 3 hónap 1 nap életfogyt. újbóli bevezetése 15 (20) év és életfogyt. 15 (20) év és életfogyt. Fegyház Szig. bört Börtön Fogház

Fegyház Fegyház 15 (20) év és életfogyt. (tényleges életfogytig. is) Fegyház Börtön Börtön Börtön Fogház Fogház Fogház - 1998. évi LXXXVII tv. 2 hónap 10. A feltételes szabadságra bocsátás 1. Kialakulása: - A XIX. században, a fokozatos börtönrendszerben alakult ki - Az elítéltnek a társadalomba való fokozatos visszavezetésére alakult ki. 2. Lényege: A feltételes szabadságon lévő elítéltet a bv. intézetből elbocsátják annak kilátásba helyezésével, hogy újabb bűncselekmény elkövetése vagy az elrendelt magatartási szabályok megszegése esetén a feltételes szabadság megszűntethető, és a büntetés végrehajtása folytatódik. 3. Előnye: - A vizsgálati eredmények szerint ez az intézmény jobban elősegíti a visszaesés megelőzését - A feltételes szabadság lehetősége ösztönzi az elítéltet a büntetés végrehajtás rendjének megtartására. 4. Története Magyarországon: 1. 2. 3. 4. 5. Csemegi-kódex:

Életfogytnál: 15 év, határozottnál: saját kérelemre a büntetés ¾-e. 1950. évi 39 sz tvr: a büntetés ¾-e 1954. évi 17 sz tvr: kimagasló munkateljesítménynél a büntetés ½-e 1961. évi Btk: a szabadságvesztés 2/3-a 1971. évi 28 sz tvr: szigorítja, de nem vált be 112 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Szubjektív feltétele: (Btk 47§ (1) bek): A bíróság az elítéltet feltételes szabadságra bocsátja: Ha a) különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására b) arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető. 6. Objektív feltétele (Btk 47§ (2), (3) bek): 1. Fegyházbüntetésnél: a büntetés legalább 4/5 részét 2. Börtönbüntetésnél: a büntetés legalább 3/4 részét 3. Fogházbüntetésnél: a büntetés legalább 2/3 részét 4.

Három évet meg nem haladó szabadságvesztésnél: a büntetés 1/2 részét le kell tölteni (ez utóbbi csak különös méltánylást érdemlő esetben, és többszörös visszaesőnél soha) 7. Nem bocsátható feltételes szabadságra: (Btk 47§ (4) bek) a) Akit olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el. b) A szabadságvesztésből legalább 2 hónapot nem töltött ki. c) Aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 8. Tartama (Btk 48§) (1) bek: 1. Határozott tartamú szabadságvesztésnél: - a szabadságvesztés hátralevő része, - de legalább 1 év 2. Életfogytig tartó szabadságvesztésnél: 15 év (2) bek: Ha a szabadságvesztés hátralevő része 1 évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést – a feltételes szabadság letelte után – a hátralevő rész utolsó

napjával kell kitöltöttnek tekinteni. ( (3) bek.: A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb 1 évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ld: később az intézkedéseknél) 113 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 9. Megszüntetése: (Btk 48§ (4)-(5) bek) (4) bek.: A bíróság megszünteti a feltételes szabadságot:: a) Az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. => KÖTELEZŐ megszűntetni b) Az elítéltet egyéb büntetésre ítélik. => BÍRÓI MÉRLEGELÉSTŐL függ a megszüntetés c) Az elítélt a magatartási szabályokat megszegi => BÍRÓI MÉRLEGELÉSTŐL függ a megszüntetés (5) bek: A feltételes szabadság megszűntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadságvesztésbe NEM számít bele. 10. Több határozott ideig tartó szabadságvesztés esete: (Btk 48/A §) (1) bek.: Ha az

elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. (2) bek.: Ha bíróság az elítéltet több szabadságvesztésből bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejűleg, párhuzamosan tölti. (3). bek: A 48.§ (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e 114 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A közérdekű munka 1. A munkabüntetések alkalmazásának változatai a) Helyettesítő jelleg: - A meg nem fizetett pénzbüntetés

helyébe lépve, vagy - A szabadságvesztés elkerülése érdekében. b) Kiegészítő jelleg: - A feltételes elítéléssel összefüggésben. c) Önálló büntetésként: - A volt Szovjetunióból kiindulva, majd a szocialista országokban (így Magyarországon is) a javító munka volt ilyen. 2. Kialakulása, fejlődése 1. Szovjet javítómunka: - 1917-től a büntetések között szerepel - Lényege, hogy az elítélt meghatározott időtartamban, meghatározott százalékú bérelvonás mellett végzett munkát a kijelölt munkahelyen a kollektíva nevelő hatása mellett. 2. Angolszász közhasznú munka: - 16 éves kor felett, az elítélt felügyelő irányítása alatt 40-240 óra ingyenes közhasznú tevékenységet végez. 3. 1950 évi Btá: - A javító-nevelő munka, mint intézkedés szerepel (De: de facto büntetés) - Célja az elkövető megjavítása, nevelése. - 1 hónaptól 2évig terjedhetett - Csökkentett munkadíj járt érte 4. 1961 évi Btk: - Már mint

alternatív büntetés szerepel - A végrehajtás helye: állami szervek, szövetkezetek, de már az elkövető korábbi munkahelye, vagy más munkahely is. - Ideje: 3 hónaptól 1 év 6 hónapig (halmazati és összbüntetésnél: 2 év) - 5-20% munkabér levonással 5. 1960-as évektől háttérbe szorult 6. 1978 évi IV tv: - Meg akarták szüntetni, de végül megmaradt - 80 esetben szerepel alternatív büntetésként - ideje: 6 hónap-3 év - helye: kijelölt munkahelyeken - bérlevonás: 5-30% - valójában egy részletekben fizetendő pénzbüntetésnek felelt meg 7. 1987 évi III tv: - A javító-nevelő munka mellé felveszi a közérdekű munkát 8. 1993-tól: - kiiktatja a javító nevelő munkát - A közérdekű munka pedig önálló főbüntetés 115 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A közérdekű munka hatályos szabályai (Btk 49 §) 1. Lényege: (1) bek: 1. A közérdekű munkára ítélt köteles a részére – a

bíróság ítéletében – meghatározott munkát végezni. 2. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható 2. A munka típusa: (2) bek: Olyan munka határozható meg: - amelyet az elítélt előreláthatóan képes elvégezni - figyelemmel: a) egészségi állapotára és b) képzettségére 3. A munkavégzés ideje: (3) bek: - Hetenként legalább egy napon A heti pihenőnapon vagy szabadidejében díjazás nélkül végzi. 4. Tartama: (4) bek: Generális minimum: 1 nap = 6 óra munkavégzés Generális maximum: 50 nap = 300 óra 5. Helye: - A bíróság jelöli ki, de nem létesül vele munkaviszony 6. Célja: Már nem a munkára nevelés, hanem a köznek okozott kár megtérítése, jóvátétele. 4. Átváltoztatása szabadságvesztésre (Btk 50§) 1. Oka: Az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget 2. Lényege: A közérdekű munka, illetve ennek hátralevő része helyébe szabadságvesztés lép 3. Végrehajtása: Fogházban 4.

Megállapítása: 1 napi közérdekű munka = 1 napi szabadságvesztés  Ilyenkor tehát a szabadságvesztés 2 hónapnál rövidebb is lehet!!! 116 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A pénzbüntetés 1. Kialakulása, fejlődése 1. Csemegi-kódex: - Főbüntetésként: bűntettre nem, 3 vétségre, és főként kihágásokra - Mellékbüntetésként: 71 esetben 2. 1928 évi X tc (II Bn): - Minden vétségre és kihágásra alternatív büntetésként - Előírja a vagyoni és kereseti viszonyok figyelembevételét. 3. 1950 évi Btá: - Mellékbüntetésként, kivételesen főbüntetésként 4. 1961 évi Btk: - Csak ritkán írta elő 5. 1973-tól: - Ez a leggyakoribb büntetési nem 6. 1978 évi IV tv: - A szabadságvesztés kerül előtérbe 7. 1988-tól: Ismét a pénzbüntetés kerül előtérbe 2. Előnyei 1. Az elítéltet nem ragadja ki családi, társadalmi, munkahelyi környezetéből 2. Az államnak bevételt jelent 3. Jó a

speciális prevenciós hatása 3. Hátrányai 1. Nem azonos a szociális hatása (Más egy gazdagra és más egy szegényebbre) 2. Negatív hatás az elítélt családjára 3. Nem feltétlenül személyes jellegű: más is kifizetheti 4. Kriminális ösztönzésként is megnyilvánulhat (Mert ezáltal létminimumra kerülhet) 4. Kiszabása Btk 51§ 2 mozzanatban történik: 1. Napi tételek számának megállapítása – A bűncselekmény súlyának megfelelően 2. Az egynapi tétel összegének meghatározása – Az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyainak megfelelően.  A pénzbüntetés összegét a kettő szorzata adja 117 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 1. A napi tételek száma: Minimum: 30 nap Maximum: 540 nap 2. Az egynapi összeg: Minimum: 100 Ft Maximum: 20 000 Ft => Tehát: A legkisebb kiszabható összeg: 30 nap x 100 Ft = 3000 Ft A legnagyobb kiszabható összeg: 540 nap x 20 000 Ft = 10 800 000 4. Alkalmazása

- A legenyhébb főbüntetésnek számít - A kiszabási mód az un. skandináv pénzbüntetési rendszer - Arányba kell állítani: a) az elkövetett bűncselekmény súlyával b) az elkövető vagyoni, jövedelmi helyzetével (pl.: munkabér, hasznok, tartási vagy egyéb kötelezettségei vannak-e, házastárs jövedelme stb.) - Az egy napi összeg ne merítheti ki az elkövető egynapi jövedelmét. - Felfüggeszthető - Lehetőség van a részletfizetésre is. 5. Átváltoztatása szabadságvesztésre (Btk 52§) 1. Oka: A pénzbüntetés meg nem fizetése 2. Végrehajtása: Fogházban 3. Kiszabása: 1 napi tétel összege = 1 nap szabadságvesztés  Tehát ilyenkor is rövidebb lehet a szabadságvesztés 2 hónapnál !!! 118 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Exkurzus: A halálbüntetés 1. Története, fejlődése 1. A legrégebbi büntetési nem 2. Hammurapi óbabiloni uralkodó törvényei említik elsőként 3. Ótestamentum: lex

talio elve: „szemet szemért, fogat fogért” 4. Római jogban: az egyik fő büntetési nem (pl: elégetés, zsákba varrás, lefejezés) 5. Középkorban: leggyakoribb büntetési nem (rengeteg forma: kerékbetörés, máglya, pallos stb) 6. Thomas More: Utópai c művében (1516) foglal állást a túl gyakori kivégzések ellen 7. Beccaria: A bűnökről és a büntetésekről c művében (1764) fejti ki, hogy a halálbüntetés „se nem célszerű, se nem szükséges”. 8. II Lipót, Toscana uralkodója 1786-ban törli el először a halálbüntetést 9. II József 1787-ben szintén eltörli (helyette: hajóvontatás) 10. XIX században több ország is eltörli: Portugália (1867), Hollandia (1870) 11. Mai országok 4 csoportba sorolhatók: a) Van halálbüntetés és alkalmazzák is: Pl: USA, Szerbia, Oroszo., Kína, Irán, India, Japán b) Van halálbüntetés, de gyakorlatban régóta nem alkalmazták: Töröko., Bolívai, Afrikai országok c) Van halálbüntetés, de

csak katonai bcs-ekre: Málta, Ciprus, Argentína, Kanada, Braz. d) Nincs halálbüntetés: EU országok, Venezuela, Ecuador, Uruguay, Kolumbia (eltörlések kb. 50-es évektől: Római Szerződés) 2. Magyarországi története, fejlődése 1. Szemere Bertalan: 1841-es pályamunkája a halálbüntetés „anakronizmusáról” Helyette az „örökfogságot” ajánlotta. 2. 1843 évi Btk javaslat: eltörölte volna a halálbüntetést 3. Csemegi-kódex: csak két esetbe írja elő: a) szándékos emberölés b) a király elleni merénylet 4. I VH során bővül a kivégzések száma 5. 1923-1941 között elenyésző a száma (évi átlag kettő) 6. II VH után megint megnőtt a száma 7. 1950 évi Btá: Fenntartja (1956 idején nagy számban alkalmazták) 8. 1961 évi Btk: 28 esetben engedte alkalmazni, közöttük 12 katonai bűntett volt 9. 1971 évi 28 sz tvr: szűkíti az alkalmazási körét (pl: vagyon ellen bcs-eket kiveszi) 10. 1978 évi IV tv: - Mindig vagylagos és

kivételes jellegű büntetésként szerepelt - állam ellen bcs-ekre: 8 esetben, katonaira: 11, béke és háborús: 4, egyéb köztörvényes: 3 esetben írta elő (össz: 26 tényállás) Statisztika: - 1961-1969 között évi átlag 8-szor alkalmazták (1961: 14, 1968: 4) - 1971-1979 között évi átlag 3-szor alkalmazták (6, 1) - 1981-1989 között évi átlag 3-szor alkalmazták (5,1) - Katonai bíróságok 1960-1980 között össz.: 66 esetben szabták ki - Utolsó kivégzés: 1988-ban 119 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Érvek mellette 1. Az állam büntetőhatalma kiterjed az élet elvételére is 2. Az élet kioltásáért cserébe a támadó életét is kioltják 3. Ez a társadalom védelmét szolgálja a veszélyes gyilkosokkal szemben (100%-os védelem:)) 4. Kielégíti a sértettek bosszúszomját az elveszett hozzátartozó elvesztése miatt 5. Elrettentő, visszatartó hatású 4. Érvek ellene 1. Az államnak nincs

joga az élet elvételéhez 2. Összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal, a humanizmussal 3. Kimutatható, hogy nincs visszatartó hatása 4. Ha tévedés történt, nem helyrehozható 5. Példát ad a kegyetlenségre 5. Eltörlése Magyarországon 1990 októberében hosszas előkészületek, és előzmények (Lagfőképp a Horváth Tibor vezette Halálbüntetést Ellenzők Ligája munkássága eredményeképp) az Alkotmánybíróság 23/1990-es határozatával a halálbüntetést alkotmányellenesnek ítélte, (ld.: 23/1990 (X31) ABH) és ezért megsemmisítette az idevonatkozó jogszabályi előírásokat. Indoklása: Az Alkotmány két §-ának egymásra értelmezésével történt: 54.§ (1) bek: Magyarországon mindenkinek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. 8. § (1) bek: A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása

és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) bek.: A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. Az 54.§ önmagában nem elég érv a halálbüntetés ellen, mert az önkényes szó problémákhoz vezet. Ezért: => Az élethez és emberi méltósághoz való jog alapvető jog => Az ilyen alapvető jog lényegi tartalmát törvény nem korlátozhatja => A halálbüntetés viszont korlátozza e jog lényegi tartalmát (sőt megsemmisíti) => Ezért a halálbüntetés ALKOTMÁNYELLENES 120 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György IV. A MELLÉKBÜNTETÉSEK 1. Közügyektől eltiltás 2. Foglalkozástól eltiltás 3. Járművezetéstől eltiltás 4. Kitiltás 5. Kiutasítás 6. Pénzmellékbüntetés Csoportosítása 1. Önállóan, főbüntetés kiszabása helyett is alkalmazhatók: 2, 3, 4,

5 DE: ennek feltételei: - a bcs. büntetési tétele 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb és - a büntetés célja így is elérhető. 2. Jogfosztó, jogkorlátozó: 1, 2, 3, 4, 5 Vagyoni: 6 3. Csak szabadságvesztés mellet alkalmazható: 1, 4, 6 4. Végleges is lehet: 2, 3, 5 1. A közügyektől eltiltás 1. Feltételei (Btk 53§) 1. Szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljék 2. Méltatlan legyen arra, hogy a közügyekben részt vegyen 2. Következményei (Btk 54§) a) A jövőre nézve: (1) bek.: 1. Nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban, népi kezdeményezésben. 2. Nem lehet hivatalos személy 3. Nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában) 4. Nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban 5. Nem érhet el katonai rendfokozatot 6. Nem kaphat belföldi kitüntetést, és külföldi kitüntetés elfogadására

engedélyt b) A jelenben: 1. Elveszti mindazon tagságát, állását, tisztségét, megbízatását, melynek az elnyerését az (1) bek. kizárja 2. Elveszti katonai rendfokozatát, belföldi kitüntetését, és jogát, h külföldit lefogadjon 3. Tartama (Btk 55§) 1 év - 10 év Idejébe nem számít bele: a) szabadságvesztésben töltött idő b) amíg kivonja magát a szab. veszt alól 121 Beleszámít: -felt. szabadságon töltött idő Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A foglalkozástól eltiltás 1. Célja Kettős: a) A társadalom védelme b) Prevenciós cél 2. Esetei (Btk 56§) (+BK 43, BK 107) Azt lehet foglalkozástól eltiltani, aki a bűncselekményt: a) Szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el. (Lehet akár szándékos, akár gondatlan) b) Foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (Nem kell szakképzettség, és csak szándékos lehet) Kiszélesíti a

foglakozás fogalmát az 56.§ (2) bekezdése: foglalkozás: - Gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, igazgatója. - Szövetkezet igazgatóságának/felügyelő bizottságának tagja. - Gazdasági társaság vezető tisztségviselője/felügyelő bizottságának tagja. 3. Tartama (Btk 57§) a) Végleges: Aki a foglalkozás gyakorlására a) alkalmatlan b) arra méltatlan => 10 év után mentesítés kérhető, ha az eltiltott alkalmas vagy érdemes rá. => NEM mentesíthető: aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el és méltatlanság miatt a bíróság véglegesen eltiltotta. b) Határozott ideig tartó: 1 év - 10 év => A szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. Tartamának számítására ld.: közügyektől eltiltásnál (Btk 55§ (2)

bek) 122 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A járművezetéstől eltiltás 1. Kialakulása - Az 1971. évi 28 sz tvr emeli ki a foglalkozástól eltiltás köréből - Oka: A közlekedési bűncselekmények számának megnövekedése. - Hasonlóan kettős célú, mint a foglalkozástól eltiltás. 2. Esetei (Btk 58§) A járművezetéstől el lehet tiltani azt: 1. Abszolút: a) Aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt. b) Aki bűncselekmény elkövetéséhez járművet használ. 2. Relatív: A járművezetéstől eltiltás meghatározott járműre is vonatkozhat 3. Jellemzői 1. Önállóan is alkalmazható 2. Alkalmazása akkor indokolt, ha a bcs körülményeiből, és az elkövető személyiségéből arra lehet következtetni, hogy a közlekedésben való további részvétele a közlekedés biztonságát, mások testi épségét veszélyeztetné, illetve, ha az un.

mozgó bűnözést gátolná (ld:BK 107 I) 3. Olyanra is alkalmazható, akinek nincs engedélye 4. Járművezetést tiltott módon átengedővel szemben is 5. Alkalmazási köre: közúti, vasúti, légi, vízi jármű Amihez engedély kell (Így tehát kerékpár nem) 6. Nincs helye alkalmazásának olyankor, amikor a jármű csak tárgya a bűncselekménynek 7. Alkalmazás nem kötelező, bírói mérlegeléstől függ 4. Tartama 1. Végleges: Aki járművezetésre alkalmatlan Ilyenkor vizsgálni kell:- életkora - betegsége - jellembeli fogyatékosság - vezetési képesség hiánya (ld.: BK 107 II) 2. Határozott ideig tartó: 1 év - 10 év (hónapokban is meghatározható) Tartama számítására és a mentesítésre ld.: 55§ (2) illetve 57§ (3) 123 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A kitiltás 1. Kialakulás, fejlődése 1. A Csemegi-kódex még nem ismerte 2. Később több melléktörvény előírja az alkalmazását (Pl:

uzsorásoknál, munkakerülőknél) 3. Az 1950 évi II tv egyesíti a kiutasítással 4. Az 1961 évi Btk-tól ismét külön mellékbüntetés 2. Lényege (Btk 60§ (1) bek) A törvényben meghatározott esetekben, azt, akit szabadságvesztésre ítélnek: a) Egy vagy több helységből b) Az ország meghatározott részéről ki lehet tiltani. Feltétele: He e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. Tehát: - A tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát korlátozza. - A kitiltott nem tartózkodhat a bíróság által meghatározott területeken, mert az ott tartózkodás veszélyezteti a közérdeket. 3. Tartama 1 év - 5 év Tartamának számítására: ld.: közügyektől eltiltás: Btk 55§ (2) bek 4. Alkalmazásának feltételei 1. A Btk különös része a meghatározott bűncselekménynél a kitiltás alkalmazását kifejezetten írja elő. 2. A bíróság főbüntetésként szabadságvesztést szabjon ki 3. Az elkövetőnek a meghatározott

területen való tartózkodása közérdeket tényelegesen veszélyeztesse. (Csak akkor van helye, ha az elkövető az adott helyen meghatározott személyi vagy egyéb kapcsolatokkal rendelkezik, vagy egyéb módon veszélyes. Tehát nem indokolt, ha az elkövetés az adott helyhez nem kapcsolódik) 5. Végrehajtása (ld: Bv tvr 74§) 1. A szabadságvesztésből szabadulás után 8 napon belül kell elhagyni a helyiséget 2. Az általa szabadon választott helységbe távozhat 3. Az ottani rendőrségnél köteles jelentkezni 4. A rendőrség fontos okból engedélyezheti a rövid időtartamra való visszatérést 5. Aki a kitiltásnak ellenszegül szabálysértést követ el, és pénzbírsággal sújtandó 124 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. A kiutasítás 1. Kialakulása, fejlődése 1. Már a Csemegi-kódex is szabályozza, mint mellékbüntetést 2. Később 1950-től összefonódik a kitiltással 6. 1961 évi Btk-tól külön van

szabályozva 2. Lényege (Btk 61§ (1) bek) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos:  a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. 3. A kiutasított kötelessége a) Köteles az ország területét elhagyni b) Kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. 4. Nem utasítható ki: (Btk 61§ (2) bek) Akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el. 5. Tartama (Btk 61§ (3) bek) 1. Végleges: Azt akinek az országban való tartózkodása – figyelemmel az elkövetés jellegére és az elkövető kapcsolataira – a közbiztonságot jelentősen veszélyeztetné. 2. Határozott ideig tartó: 1 év - 10 év Tartamára és a mentesítésre ld.: Btk 55§ (2), 57§ (3) 6. Végrehajtása (Bv tvr 75§) 1. A rendőrség hajtja végre 2. A szabadságvesztés kitöltése után, az ítélet jogerőre emelkedése után kell végrehajtani 3. Visszatéréskor az illető jogellenes belföldi

tartózkodás (Btk 214§) vétségét követi el A kitiltás és kiutasítás összehasonlítása: Kitiltás Különbség 1. Bármely főbüntetés mellett 2 Csak nem magyar áll polg 3 Egy vagy több helység/ter 4 Megszegése bűncselekmény 5 Végleges is lehet - Hasonlóság Kiutasítás Csak szab. veszt mellett Bárkivel szemben Egész ország területe Megszegése szabálysértés Csak határozott idejű 125 1. Meghatározott területről eltáv 2. Önállóan is alkalmazhatóak 3. Rendőrség hajtja végre 4. Tartamuk generális minimum maximum formában meghat. Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A pénzmellékbüntetés 1. Feltétele (Btk 64§ (1) bek) 1. Határozott tartamú szabadságvesztésre ítélés (Akár végrehajtandó, akár felfüggesztett) 2. Az elkövetőnek megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van => Ld: BK 62!!! 2. Alkalmazása 1. Ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követték el

=> KÖTELEZŐ ALKALMAZNI 2. Ha ezzel újabb bcs elkövetésétől hatásosabban lehet visszatartani => LEHETSÉGES ALKALMAZNI 3. Kiszabása Nem napi tételes rendszer, mint a pénzbüntetésnél, hanem Egy összegben: 10 ezer Ft - 10 millió Ft 4. Átváltoztatása szabadságvesztésre (Btk 65§) 1. Oka: A pénzmellékbüntetés meg nem fizetése 2. Végrehajtása: Fogházban egyébként a főbüntetés végrehajtási fokozatában 3. Kiszabása: 1000 – 15 000 Ft = 1 nap DE: minimum: 1 nap, maximum: 2év 4. Fiatalkorúaknál: Csak behajthatatlanság esetén kell átváltoztatni A pénzfőbüntetés és a pénzmellékbüntetés összehasonlítása: Pénzfőbüntetés Pénzmellékbüntetés 1. Napi tételes rendszer - Egy összegben meghatározott 2. Nem szüks megf kereset - Megfelelő kereset szükséges 3. Csak fogházra átváltozt - Átváltoztatás követheti a szabveszt fokozatát 4. Fiatalkorúaknál speciális 126 Magyar Büntetőjog - Általános rész

Készítette: Székely György V. AZ INTÉZKEDÉSEK ELMÉLETI KÉRDÉSEI 1. Az intézkedések kialakulása 1. Előzményei 1. Közvetlen ősei: biztonsági, preventív célú utólagos fogva tartások 2. Klein: -Az intézkedések kategóriájának megalkotója, a dualista szankc rendszer kidolgozója - Büntetéseket és un. biztonsági eszközöket különböztetett meg 3. Stoos: - 1893-as Svájci előtervezete tesz először említést a büntetések mellet a „biztonsági intézkedésekről”. - Pl.: beszámíthatatlanok őrzése, iszákosok gyógyítása, többszörös visszaesők őrzése, dologházba utalása, kocsmalátogatási tilalom stb. 2. Fejlődési szakaszai 1. XIX sz vége – XX sz eleje: - Az intézkedések első törvényi szabályozásai - A társadalom védelmét szolgáló intézkedések. - A javíthatatlan, közveszélyes elkövetők izolálására. 2. A 2 VH között: - A legtöbb ország Btk-jába vagy más törvényeibe szabályozásra kerül (Főleg

Európában és Dél-Amerikában.) - A bűnözés elleni eszköznek tartották, de nincsenek precíz körülhatárolások. 3. A II VH után: - Körük bővül, módosul - Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonó intézkedések együttes alkalmazása csökken. 3. Magyarországi fejlődése 1. Csemegi-kódex: Csak büntetéseket ismer 2. Az 1908 évi I Bn: Fiatalkorúakkal szemben intézkedések: dorgálás, próbára bocsátás stb 3. 1913 évi XXI: tc: Közveszélyes munkakerülőkkel szemben dologház 4. 1928 évi X tc: Szigorított dologház 5. 1948 évi III Bn: Elmebetegek biztonsági őrizete 6. Btá: Monista rendszer, csak büntetések 7. 1961 évi Btk: Felosztás büntetésekre és intézkedésekre (Pl:figyelmeztetés, elkobzás stb) 8. 1974 évi 9 sz tvr: A különösen veszélyes visszaesőkkel szemben szigorított őrizet 9. 1978 évi IV tv: Új intézkedések: pártfogó felügyelet, próbára bocsátás 127 Magyar Büntetőjog - Általános rész

Készítette: Székely György 2. Az intézkedések fogalmi alapkérdései 1. Az intézkedés fogalma Az intézkedés a kriminális jogkövetkezmények egyik faja, a társadalom büntetőjogi védelmének a büntetések melletti másik eszköze. A bíróság kiszabhatja büntetés helyett, vagy büntetés, vagy más intézkedés mellett az elkövető nevelésére, gyógyítására, izolálására annak megelőzésére, hogy az elkövető a jövőben több büntetendő cselekményt ne kövessen el. 2. A büntetések és az intézkedések hasonlóságai 1. Mindkettő hátrányt tartalmaz (Az elkövető jogainak, szabadságának korlátozása) 2. Meghatározott bűncselekmény törvényi tényállását kimerítő cselekmény az előfeltétele (Tehát mindkettőnél érvényesül a nulla poena sine crimine elve.) 3. Mindkettő célja a társadalom védelme 4. Mindkettőnél érvényesül a nulla poena sine lege elve 5. Mindkettőt bíróság alkalmazhatja (Kivétel a megrovás) 6. Sem

az elkövető, sem az állampolgárok nem tesznek különbséget köztük 3. A büntetések és az intézkedések különbségei a) Relativizálódó különbségek: Büntetés Intézkedés 1. Megtorló jellegű - Megelőző jellegű 2. Határozott tartamú - Határozatlan tartamú 3. Beszámítható/bűnössel szemben - Nem beszámítható, nem bűnössel szemben is 4. Van diszkrimináló hatás - Nincs ilyen 5. Különböző végrehajtási mód b) Elhatároló különbségek 1. Különböző célok (Büntetés: mind spec, mind gen prevenció, az intézkedés inkább spec) 2. Különböző szankció kiszabás: A büntetés pl figyeli a bűnösség fokát, nagyságát +arány 3. Különböző következmények: Pl: büntetésnél büntetett előélet 4. Csoportosítása 1. Nevelő-intő: megrovás, próbára bocsátás 2. Gyógyító-kuratív: kényszergyógykezelés, alkoholisták kényszergyógyítása 3. Izoláló: régen a szigorított őrizet, elkobzás 4. Nevelő-intő és

biztonsági: pártfogó felügyelet 5. Szabadság elvonó-szabadságelvonással nem járó: ld: feljebb 128 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György VI. AZ EGYES INTÉZKEDÉSEK 1. Megrovás 2. Próbára bocsátás 3. Kényszergyógykezelés 4. Az alkoholisták kényszergyógyítása 5. Elkobzás 6. Vagyonelkobzás 7. Pártfogó felügyelet 8. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedések 1. A megrovás 1. Lényege, célja => A legenyhébb büntetőjogi jogkövetkezmény => Egyfajta erkölcsi intés. Nincs tényleges materiális hatása => Cél, a törvénytisztelő életmódra nevelés. => Nem csak bíróság alkalmazhatja, hanem más jogalkalmazó szerv is (pl.: ügyész) 2. Alkalmazása (Btk 71§ (1)-(2) bek) 1. Kötelező: Azzal szemben, aki a cselekménye: a) társadalomra veszélyességének csekély foka (28.§) b) csekéllyé válása miatt nem büntethető. (36.§) 2. Lehetséges: Azzal szemben: a) aki a cselekménye

társadalomra veszélyességének megszűnése miatt nem büntethető, (36.§) b) akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból szűnt meg. (32§ e) 3. Tartalma (Btk 71§ (3) bek) 1. A hatóság a rosszallását fejezi ki vele, és 2. Az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől 129 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A próbára bocsátás 1. Lényege (Btk 72§ (1) bek) A bíróság a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja. => Tehát itt a büntetés kiszabását is elhalasztják, ellentétben a felfüggesztéssel, ahol a büntetést kiszabják, de nem kezdi meg a letöltést. Mindkettő un feltételes elítélés (Ld.: részletesen később, ott) (+ mellette mellékbüntetés nem alkalmazható!) 2. Célja - Preventív jellegű intézkedés. Sikeres eltelte után elmarad az elkövető büntetése - Nevelő célzatú. 3. Alkalmazása (Btk 72§ (1) bek, BK

153) a) Vétség miatt, vagy b) 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt. Feltétele: Ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. 4. Kizáró ok (Btk 72§ (4) bek) Nem bocsátható próbára: a többszörös visszaeső. 5. Tartama (Btk 72§ (5) bek) 1 év - 3 év. => Években kell meghatározni! 6. A próbára bocsátás és a pártfogó felügyelet (Btk 72§ (6) bek) a) Lehetséges: A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. b) Kötelező: Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 7. Meghosszabbítása (Btk 73§ (1) bek) A próbaidő Egy ízben, legfeljebb egy évre meghosszabbítható. Oka: Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. 8. Megszűntetése (Btk 73§ (2) bek) Meg kell szűntetni, és a büntetést ki kell szabni: 1. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi 2.

Ha a próbaidő a) alatt b) előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. 130 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A kényszergyógykezelés 1. Célja, lényege - Gyógyító jellegű intézkedés. (Régebben főleg az ártalmatlanná tétel, izolálás volt a cél) - Célja: elsősorban a kóros elmeállapotú elkövetők gyógyítása, kezelése. 2. Alkalmazásának feltételei (Btk 74§ (1) bek) 1. A lekövető az elmeműködés kóros állapota (beszámíthatatlansága) miatt nem büntethető 2. Személy elleni erőszakos, vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése 3. Tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni (Azaz a bűnismétlés veszélye) 4. Büntethetősége esetén 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene rá kiszabni 3. Végrehajtásának helye (Btk 74§ (2) bek) Az erre kijelölt, zárt intézetben kell végrehajtani. (Régebben: házi

gondozási lehetőség is volt) (IMEI: Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben) 4. Tartama Határozatlan ideig tart. DE: évenkénti felülvizsgálat. 5. Megszűntetése (Btk 74§ (3) bek) Meg kell szűntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. (A bíróság szűnteti meg) => Azaz, ha a bűnismétlés veszélye megszűnik. (Az orvosszakértők javaslata alapján) 6. Problémák, elméleti kérdések - Kérdéses a büntetőjogi szankció volta, mivel eleve problémás, hogy az ilyen elkövetőknél nincs büntetőjogi felelősség. - Vita tárgya az is, hogy helyes-e a határozatlan ideig tartó időtartam. (A kevésbé veszélyes deliktumoknál sokszor aránytalan.) - Egyesek szerint túl kevés az évenként felülvizsgálat. - Egyébként alkalmazása az utóbbi időben visszaesett. (évi 40-50) - Korlátozottan beszámíthatókkal szemben NEM alkalmazható. 131 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Az

alkoholisták kényszergyógyítása 1. Alkalmazásának feltételei (Btk 75§) A 2 feltételnek együttesen kell teljesülnie. 1. A bűncselekmény az elkövető alkoholista életmódjával függjön össze, és 2. 6 hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik (Szüksége lenne: Alkalmazása kiterjedjen a KÁBÍTÓSZER-FÜGGŐSÉGBEN szenvedőkre is, és a kábító hatású anyagok fogyasztóira is. De még nincs szabályozva) 2. Lényege 1. A kényszergyógyítás az elkövető bűnösségének megállapítása esetén, büntetés mellett elrendelhető gyógyító jellegű intézkedés. 2. Nem önálló intézkedés: 6 hónapot meghaladó szabadságvesztéshez kapcsolódik 3. A feltélek megléte esetén sem kötelező, hanem bírói mérlegeléstől függ az alkalmazása 3. Végrehajtása Kényszergyógyításra csak a szabadságvesztés tartama alatt kerülhet sor. 4. Tartama Sem a Btk., sem a Bv tvr nem határozza meg az intézkedés tartamát 6/1996.

(VII12) IM rendelet 174§: Az elítélt kivizsgálása az IMEI-ben legfeljebb 30 napig tarthat, majd a büntetés-végrehajtási fokozatának megfelelő intézetbe szállítják, ahol 6 hónapig, kivételesen 1 évig gyógyító-nevelő csoportban kell elhelyezni. Ld. még: BK 103: Ha a bíróság olyan tartamú szabadságvesztést szab ki, hogy annak hátralévő része semmiképpen sem lenne elégséges a kényszergyógyítás eredményes végrehajtására, a kényszergyógyítás elrendelése nem indokolt (A régi szabályozás szerint (1990-ig), önálló intézkedésként un. munkaterápiás intézeti kezelés volt alkalmazható. A Munkaterápiás Alkoholelvonó Intézetben hajtották végre Max 2 éves lehetett. Az intézet zárt jellege rossz hatással volt az elítéltekre, ezért szűntették meg) 132 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az elkobzás 1. Célja, lényege: 1 Egyaránt kimutatható a büntetési és intézkedési

jellege 2. Célja elődlegesen nem az, h joghátrány alkalmazásával tartson vissza újabb bcs elkövetésétől, de a gyakorlatban sokszor mégis súlyos hátrányt jelent az elkövető (és mások) számára. 3. Intézkedési jellegét adja az a biztonsági, védelmi funkció is, hogy néhány büntethetőséget kizáró ok (ld.: 77§ (5) bek) esetén is el kell rendelni 2. Az elkobzás tárgya (Btk 77§ (1)-(2) bek) El kell kobozni azt a dolgot: 1. Amelyet bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak (pl: kés) 2. Amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik (pl: bomba) 3. Amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre (pl: hamis pénz) 4. Amelyre a bűncselekményt elkövették (pl: horogkereszt) 5. Azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósult (pl: rágalmazás) => Az elkobzást AKKOR IS el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot, vagy a cselekmény

társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. (Btk. 77§ (4) bek) 3. Kizáró okok (Btk 77§ (3), (5), (6) bek) a) Nincs hely az elkobzásnak: 1. Nem lehet elrendelni az elkobzást az (1) bek, a) és d) pontjánál, (itt: 1, 4): Ha a dolog nem az elkövető tulajdona. Kivéve: Ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott. Feltéve: hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. 2. Nincs helye elkobzásnak: Ha a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább 5 év eltelt. 3. Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, melyre a vagyonelkobzás kiterjed b) Az elkobzás kivételesen mellőzhető (Btk, 77/A.§) Az elkobzás kivételesen mellőzhető: ha az elkövetőre, vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene. Feltéve: hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. => Ez a

rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el. 4. Tulajdonjogi viszonyok (Btk 77§ (7) bek) Az elkobzott dolog tulajdonjoga –eltérő rendelkezés hiányában- az államra száll. 133 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A vagyonelkobzás 1. A vagyonelkobzás tárgya (Btk 77/B§ (1)-(4) bek) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra: 1. A bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amit az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett 2. A vagyonra, melyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele alatt szerzett (Ellenkező bizonyításig minden ezidőalatt szerzett vagyonra vonatkozik) 3. A vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett. 4. A vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt

könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy arra szántak. 5. A vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt 6. Arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő a bcs elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. (Akár gazdálkodó szervezet is) 7. Ha az elkövető, vagy a fent említett más személy meghalt, illetve a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra a vagyonra, melyre a a jogutódlás történt. (A fent említett vagyonokra) 2. Kizáró ok (Btk 77/B§ (5) bek) A vagyonelkobzás nem rendelhető el: 1. Arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgált. 2. Arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek 3. A fenti 2 pont esetében (bűnszervezetnél), ha a vagyon törvényes eredete bizonyított 3. Pénzösszegben kifejezve kell elrendelni (Btk 77/C§

(1) bek) 1. Ha a vagyon már nem lelhető fel 2. Ha a 77/B§ alapján vagyonelkobzás alá eső vagyon az egyéb vagyontól nem különíthető el 3. A 77/B§ (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 4. Egyéb rendelkezések (Btk 77/C§ (2)-(4) bek) 1. Akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapotstb ld: elkobzás 2. Az elkobzott vagyon eltérő rendelkezés hiányában az államra száll 3. Vagyonnak számít: annak haszna, vagyoni értékű jog, követelés, pénzben kifejezhető előny 134 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. A pártfogó felügyelet 1. Célja, lényege (1979 évi 11tvr 92§ alapján) - Célja, hogy az elkövető ellenőrzésével, irányításával megakadályozza a bűnismétlést. - Valamint segítse az elkövető társadalomba való visszailleszkedését. 2. Alkalmazása (Btk 82§ (1) bek) 1. Lehetséges: Ha: - a feltételes szabadság - a próbaidő eredményes elteltéhez az

elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. 2. Kötelező: a) A - próbára bocsátott - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső. b) Akivel szemben a vádemelést elhalasztották. Csak járulékosan alkalmazható: csak szabadságvesztéssel vagy próbára bocsátással együtt. 3. Tartama (Btk 82§ (3) bek) Tartama mindig azonos a feltételes szabadság, illetve a próbaidő tartamával. 4. A pártfogó felügyelet magatartási szabályai (Btk 82§ (5) bek) 1. Köteles a „pártfogolt” a jogszabályban és bírósági határozatban meghatározott magatartási szabályokat megtartani. 2. A pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani 3. A pártfogó részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni 5. A magatartási szabályok tartalma (Btk 82§ (6) bek) Ezek célja: hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék + törvénytisztelő életmódot folytasson 1. Kötelezettségek: - a munkával - a kereset felhasználásával - az

időszakos jelentkezéssel - az esetleg szükséges gyógykezeléssel - megelőző-felvilágosító egészségügyi szolgáltatáson való részvétellel kapcsolatos kötelezettségek.stb 2. Tilalmak: - lakó- és munkahely önkényes megváltoztatásának - meghatározott helyek látogatásának - egyes személyekkel való érintkezések tilalmastb. 135 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 8. A jogi személyekkel szemben alkalmazható intézkedések 1. Elméleti kérdések 1. Bevezetés => XXI. sz: - Új típusú kriminalitás, új bűncselekménytípusok létrejötte - Pl.: transznacionalitás a bűnözésben, bűnszervezetek, korrupcióstb => Ezért új válaszlépések szükségesek, a hagyományos eszközök már nem elegendők. => Változások a büntetőjogban: 1. Stádiumtanban az akarat-elhatározás sajátos kinyilvánítása (=fenyegetés) büntetendő lesz. (terrorcselekménynél) 2. Feljelentési kötelezettség

elmulasztásának büntetendősége 3. Pénzmosásánál a bejelentési kötelezettség elmulasztása 4. Gazdasági vezetők sajátos felelőssége Pl: ellenőrzési és felügyeleti köt. elmulasztása pedig nincs is tényáll szerűség 5. Jogi személyek, egyéb szervezetek büntetőjogi felelőssége 2. A törvény megszületéséig a korábbi álláspont ebben a kérdésben 1. Jogi személy nem követhet el bűncselekményt (nem is cselekedhet), ezért nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni 2. A „fizikai elkövetőt” kell felelősségre vonni a szervezeten belül 3. A bűncselekmény alanya csak természetes személy lehet, a lényeg, hogy a 14 életévét töltse be, és rendelkezzen beszámítási képességgel. 4. Magyarországon a büntetőjogi felelősség alapja a bűnösség (is) => Ez egy tudati viszony => Viszont egy társaságnak nem lehet tudata. 5. Egyébként a jogi személyek polgári jogi illetve közigazgatási felelőssége viszont régóta van

3. Történeti fejlődés 1. Római jog: - Societas deliquere non potest – Jogi személy bűncselekményt nem követhet el 2. Középkor: - Megjelenik a felelősség (kánonjogászok, glosszátorok munkássága) - Tetőpontja: germán jogban: városok, céhek, guilde. 3. XVII sz: - Franciaországban egy tv születik erről - Az ismert jogi személyekről elismerik (pl: Egyház, egyetemek) 136 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. XIX sz: - Nagy törés: elvetik ezt a jogintézményt - Okai: felvilágosodás eszméi, Savigny fikciós elmélete a jogi személyek kapcsán, Jogi személy kártérítési kötelezettsége, ha alkalmazottja bcs-t követ el. 5. Angolszász országok (XIX sz közepe): - Kezdik újra felfedezni ezt a felelősség típust - Az ipar itt fejlett annyira, h szükség legyen rá. 6. XX sz közepe: - A Kontinensen is felfedezi újra (Hollandi által) - Jelenleg több ország van, ami elismeri, mint ami nem. (Pl: No nem) 4.

Érvek és ellenérvek mellette és ellene a) Mellette: 1. A XIX - XX század társadalmi, gazdasági változásai miatt a legtöbb gazdasági tevékenységet jogi személyek végzik 2. Megszaporodnak a szervezetek (Több százezer jogi személy létesül manapság) 3. Megnő az ezen keretek között elkövetett bűncselekmények száma Vannak tipikusan ilyen jellegű bűncselekmények. (Pl: gazdasági bcs-ek, környezeti bcs-ek, vagyon elleni stb) 4. A közvélemény szerint: a gazdasági társaság által elkövetett bcs miatt a társaságot érinti a negatív kritika. 5. Hatékonysági/méltányossági érvek: - Nem elég hatékony csak az alkalmazottat/vezetőt felelősségre vonni. - Sokszor nem is méltányos csak őket felelősségre vonni, mert az igazi felelős nem lelhető fel mindig. b) Ellene: 1. Nincs szükség büntetőjogi felelősségre, mert a polgári és közigazgatási jogban megvannak a megfelelő szankciók. 2. Az eljárás nélküle gyorsabb (A közigazgatási

eljárás a gyorsabb) 3. Dogmatikus aggályok: Hogy lehet ezt beilleszteni a magyar jogrendszerbe, mikor sok alapelvvel ellentétben áll. (Pl bűnösségen alapuló felelősség) 4. A kétszeres értékelés tilalma sérül: a jogi személyt és a természetes személyt is büntetik 137 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Általános kérdések 1. Milyen szervekkel szemben lehessen fellépni: Kiindulás: - a polgári jogi értelemben vett jogi személyek fogalma - + polgári jogilag jogi személyiség nélküli társaságok (pl.: kkt, bt) - ezeket a büntetőjogban is felelősségre lehet vonni. - Magyarországon tehát elsősorban a gazdasági társaságok. Kivétel: pl.: 1 Állam 2. Közjogi jogi személyek (hatósági feladatot végző állami szervek) 3. Önkormányzatok 4. Nemzetközi szervezetek 2. A bűncselekmény jellege, amiért felelősségre vonható: - Minden bcs-ért, amit a Btk. szabályoz (amiért természetes személy

felelősségre vonható) - Szűkítés: bizonyos bcs-ek természetüknél fogva nem: - nem erkölcs elleni bcs-ek - közlekedési bcs-ek - magánlaksértés - A bűnösség szempontjából: csak szándékosság miatt vonható felelősségre. - Az adott bcs tárgyi súlya is szűkítés lehet: vétség nem követhető el, emiatt nincs felelősség. 3. Felelősségi modellek a külföldi országokban: - A büntetőjog-tudomány termékei - Sajátosak, mert elfogadhatónak tartják a jogi személy bűnösségét.(nem emberi értelemben) 1. Azonosítási elmélet (angolszász): - A gazd társ vezetőjét azonosítjuk a társasággal - A vezető által elkövetett bcs a társaság bcs-e. - A vezető bűnössége is a társaságé. - Csak a legfelső vezetők azonosíthatók. (Alsóbb szintű vezetőnél csak őt magát vonják felelősségre.) - Ez a rendszer túl szűknek bizonyúlhat. 2. A helyettesítő felelősség elmélete (USA): - Bármely alkalmazott bcs-e megalapozhatja a

társaság felelősségét. - Felelősség csak a társaság érdekében elkövetett bcs esetén állapítható meg. (Az 1-nál is!) - Ez már túl tág rendszer. 3. A „jogi személy önálló létező” elmélet: - A jogi személy nem fikció, létezik, önállóan jelenik meg a gazdasági forgalomban. - Lehet saját cselekménye, saját bűnössége. - Maga is elkövethet bűncselekményt. - Ennek megjelenése igen ritka. (Pl Ausztrál Btk) 138 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A magyar törvényi szabályozás - 2001 évi CIV tv Hatályos az EU-hoz csatl-tól 1. Bevezetés - Ezt a modellt intézkedési modellnek nevezzük. - A jogi személy továbbra sem lehet elkövető. - A jogi személy nem tud bűnösen cselekedni, sőt cselekedni sem. - Csak a büntetésnek előfeltétele a bűnösség, az intézkedéseknek nem mindig (pl.: kényszergyógykezelés, vagyonelkobzás) - Tehát intézkedésnek említi a Btk. 70§ (1) bek 8 pont is De

mivel eltér sokban a többi Intézkedéstől, ezért külön tv szabályozza. (a 2001 évi CIV tv) 2. Mit kell büntetőjogilag jogi személynek tekinteni (1§) Ld: korábban: polgári jogban meghatározott jogi személyek + elkülönült vagyonnal rendelkező szervezetek (bt., kkt) Kivétel: állam, önkorm., bíróság, ügyészség, rendőrség, nemzetközi szervezetek 3. Az intézkedések alkalmazásának feltételei (2§) 2 alap feltétel: 1. Az elkövetett bűncselekmény szándékos legyen 2. A bűncselekményből vagyoni előnye származzon a jogi személynek, vagy ilyen céllal kövessék el. Egyéb alkalmazási feltételek: 3. Amikor a vezető követi el: ha a jogi személy tevékenységi körében követte el, akkor a jogi személy felelőssége fennáll. 4. Ha egyszerű alkalmazott követi el: fennáll, ha a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése

megakadályozhatta volna. 5. Ha kívülálló követte el: Ha a vezető tudott a bcs elkövetéséről, akkor fennáll a jogi személy felelőssége. 6. Szintén közös feltétel, hogy csak akkor alkalmazható, ha a természetes személy elkövetővel szemben büntetés kiszabására kerül sor. (Ha nem találták meg a felelőst, akkor a szervezetet sem lehet felelősségre vonni. 139 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Az egyes alkalmazható intézkedések (3§) 1. A jogi személy megszüntetése 2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 3. Pénzbírság 4. A Btk szerinti vagyonelkobzás (ld: fentebb részletesen) 1. A jogi személy megszüntetése (4§) - Ez a legsúlyosabb szankció egy szervezettel kapcsolatban. - Csak a legsúlyosabb esetekben alkalmazzák. - Csak önállóan alkalmazható. - Pl.: egy bcs leplezésére létrehozott szervezet esetén - Nem lehet megszüntetni, ha emiatt állami v. önkormányzati, más fontos

feladat ellátása veszélybe kerülne. 2. A jogi személy tevékenységének korlátozása (5§) - 1év - 3 évig tarthat. Években kell meghatározni - Alkalmazható önállóan és pénzbírság mellett is. - Lista arról a törvényben, hogy miket nem végezhet. (6 db) + A bíróság mérlegelésétől függő (jog)következmények (4 db.) - Általában olyantól tiltják el, amivel kapcsolatban a bcs megvalósult. 3. Pénzbírság (6§) - Nem túl szerencsés elnevezés, mivel ez egy közigazgatási szankció neve is. - Mértéke: 500 000 Ft - a szerzett vagyoni előny 3-szorosa - Alkalmazható önállóan vagy tevékenység korlátozásával együtt. 5. Külföldön alkalmazott egyéb szankciók - Bírósági ítélet közzététele: - valamilyen lapban egy oldalon közzéteszi. A hírnevet rontja - Felügyelő biztos kirendelése/felügyelet alá helyezés: külső felügyelő a szervezet élére - Meghatározott kedvezmény elvesztése/korlátozása: - Franciaországban,

Hollandiában - Pl.: adókedvezmény megvonása - Pénzbüntetés: Pl.: Finnországban - Figyelmeztetés - Próbára bocsátás: Csak angolszász országokban ismeretes. 6. Gyakorlati alkalmazása - A tv II. Fejezetében szólnak az eljárási kérdésekről - A büntetőeljárás először a természetes elkövető ellen folyik, az ügyész pedig dönthet, hogy kiterjessz-e a jogi személyre vagy sem. 140 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Exkurzus: A szigorított őrizet 1. Célja, lényege - Kifejezetten biztonsági jellegű intézkedés volt - A különösen veszélyes visszaesőkkel szemben vezették be az 1974. évi 9 sz tvr-rel - A tvr ezt az őrizetet a szabadságvesztés kiállása után fegyházban rendelte foganatosítani. - Minimum 2 év, maximum 5 év lehetett - Már 1977-ben is úgy gondolták, hogy nemigen válik be. 2. Változásai - Az 1978. évi Btk az intézkedések közé helyezte - Alkalmazási köréből igyekezett

kizárni azokat a visszaesőket, akik sokszor kerülnek ugyan szembe a törvénnyel, de kisebb súlyú cselekmények miatt. - Az intézkedés feltétele volt: legalább háromszori, egyenként egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítélés. 3. Tartama - Tartamát a bíróság nem határozta meg. - Leghosszabb tartama 5 év volt a szabadságvesztés végrehajtása után. - Az őrizetes 2 év letöltése után ideiglenesen elbocsátható volt. 4. Végrehajtása - A Btk. nem rendelkezett róla - Az 1979. évi Bv tvr szerint: az erre kijelölt bv intézetben (Férfiak: Vácon, Nők: Kalocsán) 5. Problémái - Nem volt visszatartó ereje: a szabadulás után rövid időn belül újabb bcs-eket követtek el. - Túl aránytalan a többszörös visszaesőkkel szemben: mert több dolog is sújthatja egyszerre őket: szabadságvesztés, mellékbüntetés, szigorított őrizet, pártfogó felügyelet. 6. Megszüntetése - Az 1989. évi LIV tv hatályon kívül helyezte -

Indokai: mind az elítéltek, mind a bv végrehajtási testület lényegében büntetésnek tekintették. - Formailag és lényegileg sem különbözik a szabadságvesztéstől. - Csökkenti a társadalomba való visszailleszkedés esélyeit. - Tehát nem volt alkalmasa a célja érvényesítésére, sőt hátrányos volt. 141 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György VII. A BÜNTETÉS KISZABÁSA - A magyar szankció-meghatározás relatíve határozott jellegű. (ld: korábban) - A jogalkotó és jogalkalmazó közt munkamegosztás van. - Az egyes bűncselekményre előírt büntetésnek a törvényben meghatározott nemét és mértékét büntetési tételnek nevezzük. - Eljárási szempontból: a büntetés kiszabása a bírósági eljáráshoz, ezen belül a tárgyalási szakaszhoz kapcsolódik. A bírósági tevékenység végpontja - A Csemegi-kódextől napjainkig minden kódex tartalmazta a büntetéskiszabás szabályait. 1. A büntetés

kiszabásának elvei Btk. 83§: A büntetést – céljának szem előtt tartásával – a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. A lényeges elemek: 1. A büntetés célja 2. A bűncselekmény társadalomra veszélyessége 3. Az elkövető társadalomra veszélyessége 4. A bűnösség foka 5. Az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények 1. A büntetés célja 1. Ld: Btk 37§ 2. Tehát a büntetés kiszabása során figyelemmel kell lenni a társadalom védelmére, az általános és különös prevencióra. 3. Ezzel nem ellentétes, ha bizonyos célok előtérbe kerülnek, sőt néha ellentmondásba is kerülhetnek. Ld: korábban 2. A bűncselekmény társadalomra veszélyessége 1. Ld: Btk 10§ 2. A büntetés kiszabásánál mindig a konkrét bűncselekmény társadalom

veszélyességének fokát kell a bíróságnak értékelni. (A bcs „tárgyi súlya” kifejezéssel szokták értékelni) 3. A bcs társadalomra veszélyességének foka jelentős mértékben a cselekmény következményeinek függvénye Pl: a testi épség és egészség elleni bcs-eknél az okozott sérülés súlya lehet társadalomra veszélyesség kifejezése. De pl vagyoni bcs-eknél ha a vagyoni kár megtérül kisebb a társadalomra veszélyesség. 4. Befolyásolhatják a társadalomra veszélyességet a sértett és az elkövetési tárgy jellemzői, a sértett személyi tulajdonságai, cselekmény elkövetésének körülményei (hely, idő stb.) 142 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. Az elkövető társadalomra veszélyessége 1. A kiszabott büntetésnek igazodnia kell az elkövető személyéhez, személyiségéhez 2. A bűncselekmény minősítésénél nincs jelentősége az elkövető társadalomra veszélyességének 3.

Az elkövető társadalomra veszélyességét is mindig a konkrét cselekményre vetítetten kell értelmezni. (Mert az elkövető nem általában, hanem a bcs elkövetése folytán veszélyes) 4. Tehát a ez elkövető társadalomra veszélyessége értékelésénél figyelemmel kell lenni: - A bcs társadalomra veszélyességére - Az elkövető életmódjára, életvitelére - Megelőző elítéléseire - A bcs elkövetése utáni magatartására. (Mindez a bírói gyakorlat alapján) 5. Mindezek vizsgálata a speciális prevenció szempontjából lényeges 4. Az elkövető bűnösségének foka 1. A bűnösség bűncselekmény fogalmi elem, ezért bűnösség nélkül büntetés nem szabható ki 2. A büntetésnek igazodnia kell az elkövető bűnössége fokához 3. A szándékosságot vagy gondatlanságot a törvényhozó eleve bcs büntetési tételénél 4. Ott a leginkább értékelendő a bűnösség foka, amelyik tényállásnál mind a szándékosságot, mind a

gondatlanságot értékeli a törvényhozó. 5. Értékelni kell mind a szándékosság „al alakzatait” is (Eshetőleges sz, tudatos g stb) 6. Itt kell értékelni a bcs célzatát, és motívumát (indítékát) is 7. A bűnösség és az elkövető társadalomra veszélyessége egymással konkurálhat (TK: 421o) 5. Az egyéb súlyosító és enyhítő körülmények A Btk. sem taxatíve, sem példálózva nem említ ilyeneket konkréttan A BK. 154 sz állásfoglalásában találjuk ezek részletes leírást és csoportosítását (példálózva): Általános elvek: 1. A körülményeket nem elvontan, általánosságban, hanem a konkrét ügyre nézve kell értékelni. 2. A büntetést befolyásoló tény nyomatéka annál nagyobb, minél nagyobb mértékben áll fenn az indok, amely miatt az adott körülménynek enyhítő vagy súlyosító hatása van. 3. A körülményeket egymással egybevetve, összefüggésben kell értékelni 4. Azonos jelentőségű

súlyosító/enyhítő körülmények egymás hatását semlegesíthetik 5. Érvényesül itt is a kétszeres értékelés tilalma 143 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György a) Az alanyi tényezők 1. A büntetlen vagy büntetett előélet (a korábbi felelősségre vonások vizsgálata) 2. Az elkövető életmódja (Pl: munkakerülő, italozó, csavargó stb) 3. Az életkor (fiatal felnőttkor, idős kor értékelése) 4. Családi viszonyok (tartásra, nevelésre szoruló hozzátartozók) 5. Az elkövető műveltsége, iskolázottsága 6. A beszámítási képesség foka 7. Az elkövet munkához való viszonya, a köz érdekében végzett tevékenysége 8. Katonai ítélkezésben: a szolgálat alatt teljesített magatartás 9. Az elkövetéskori alkohol, vagy pszichotrop anyag által befolyásolt állapot 10. A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás 11. Az elkövetéskori vezető, kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe vivő szerep,

csoportos elkövetés. 12. Az elkövetőnek a bűncselekmény megakadályozására való kötelezettsége 13. A bűncselekmény indítóoka 14. Az elkövető vagyoni helyzete 15. A szándék intenzitása, a minősítő eredménnyel kapcsolatos tudattartalom (szánd, gond) 16. A gondatlan bűnösség megjelenési formája (luxuria, negligentia) 17. Az elkövető cselekmény utáni magatartása (megbánás, önfeljelentés, beismerő vall) 18. Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága, egyéb körülmény, mely a büntetés elviselését nehezíti. b) A tárgyi tényezők 1. A cselekmény megvalósítási stádiuma (előkészület, kísérlet, a kísérlet altípusa stb) 2. Az elkövetés módja, eszköze (kitartó, fondorlatos, garázda stb) 3. A cselekmény káros következményei 4. A sértett személye, a sértett magatartása (védtelen, idős, beteg, terhes nő stb) 5. Az elkövető elkövetői minősége (tettes, részes) 6. A több bűncselekmény elkövetése

(folytatólagos egység, halmazat értékelése) 7. A cselekmény elkövetését lehetővé tevő körülmények (kedvező alkalom stb) 8. A nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellegű elkövetése (súlyosbító) 9. Az okozott kár vagy egy részének megtérítése, elégtétel szolgáltatása 10. A bűncselekmény elkövetése és a felelősségre vonás közt eltelt idő 11. A bűncselekmények elszaporodottsága 12. A bűncselekmény szervezett jellege Exkurzus: A 2003. évi II tv 88 § (1) bekezdés e) pontja 2003 március 1-jével hatályon kívül helyezte az un középmértékű büntetés kiszabást. (Btk 83§ (2)-(3) bekezdés)(1998-ban került bele a Btk-ba) 144 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A halmazati és az összbüntetés 1. A halmazati büntetés 1. Feltétele: A bűnhalmazat megállapítása (ld: Btk 12§ (1) bek) 2. Alkalmazása: Akkor kerül sor halmazati büntetés kiszabására, ha a bíróság egy

eljárásban több bűncselekmény (bűnhalmazat) megvalósítást bírálja el. 3. Lényege: - Ha tehát a bíróság az elkövetőt több bűncselekmény elkövetése miatt bűnösnek találja, egy büntetést szab ki, vagyis halmazati büntetést. - A halmazati büntetés tehát egységes büntetés, egyszeri elitélést jelent. (Halmazat esetén helye lehet próbára bocsátás és megrovás alkalmazásának.) 4. Kiszabásának elvei 4 fontos elv alakult ki a fejlődése során: 1. A kumuláció elve: - A halmazatban álló mindegyik bűncselekményre megszabott büntetést külön-külön kiszabták, majd egyszerűen összeadták őket. - Ezekez egymást követően kellett végrehajtani. - Túl szigorú volt, és gyakorlatban ritkán alkalmazható. 2. A mérsékelt kumuláció elve: A büntetések halmozódását áthághatatlan felső határ megvonásával korlátozza 3. Az abszorpció elve:- A halmazatban lévő bcs-ek közül az elkövetővel szemben csak az általa

elkövetett legsúlyosabb bcs-re megállapított büntetési tétel alkalmazá sát rendeli. (elnyeli = abszorbeálja az enyhébbeket) - Ennek felső határa bűnhalmazat esetében sem léphető át. 4. Az aszperáció elve: - A büntetést a bcs-ek közül a legsúlyosabb bcs büntetési tétele alapján kell kiszabni, de úgy, hogy mértéke korlátozottan meghaladja azt, de ne érje el azt a mennyiséget, amit kumulálva kapnánk. - Ez az elv kiküszöböli a kumuláció és abszorpció hibáit. 5. A hatályos szabályozás (Btk 85§) A magyar szabályozás az abszorpció és az aszperáció elvének kombinációját alkalmazza. (1) Bűnhalmazat esetén (12.§) egy büntetést kell kiszabni (2) A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. => Az abszorpció elvét rögzíti 145 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György (3) Ha a törvény a

bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. => Az aszperáció elvét rögzíti Az aszperáció elve tehát az alábbi szabályok betartás mellett érvényesül: 1. A halmazatban lévő bcs-ek közül min 2-re határozott ideig tartó szabadságvesztés 2. A legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de 3. Nem érhetik el az egyes büntetési tételek felső határának együttes tartamát (= a kumuláció tilalma) 4. Nem haladhatja meg a 20 évet (ld: Btk 40§ (2) bek alapján) A legrövidebb tartama (A 85.§ (2) bek-ből következően) a legsúlyosabb bcs büntetési tételének alsó határa. (A Btk külön ezt nem rögzíti) • Példa: A terheltet 2-8 évig terjedő

szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény (Btk. 197.§ (1) bek-ben maghatározott erőszakos közösülés bűntette) és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény (Btk. 170§ (4) bek szerinti maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette) miatt vonták felelősségre A Btk. 85§ (3) bek alapján a bűnhalmazatban lévő bcs-ek büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak a felső határa a felével emelkedik:  Tehát a 8 év 4 évvel emelkedik = 12 év Ez eleget tesz minden követelménynek: - Nem éri el az egyes bcs-ekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát (azaz a kumulációt), ami ez esetben 8+5 , azaz 13 év lenne. - A 20 évet sem haladja meg. 6. Lemondás a tárgyalásról (Btk 85/A§) - Ez egy eljárásjogi intézmény, amit a Btk. szabályoz A Be a XXV Fejezetében szabályozza - Lényege az, hogy olyan esetekben, amikor a bűnelkövető a 8 évet meg nem haladó

szabadságvesztéssel fenyegetett bcs elkövetését beismeri, megilleti az a jog, hogy a tárgyalás megtartásáról lemondjon. - A Btk. 85/A §-a tárgyalásról lemondás esetén halmazati büntetés mértékét határozza meg: (1) A tárgyalásról lemondás (Be. XXV Fej) esetén a 85§ (1)-(2) bekezdés rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C.§ alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. => Az abszorpció elvét követi (2) A tárgyalásról lemondás esetén, ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C.§ alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C.§ alapján kiszabható büntetések együttes tartamát => Az aszperáció elvét követi. 146

Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 7. Mellékbüntetés a halmazati büntetésnél (Btk 86§) A halmazati büntetés tartalmazhat mellékbüntetést is. (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban lévő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. (Itt nem érvényesül tehát az aszperáció elve.) 2. Az összbüntetés 1. Lényege: Az elkövető több bűncselekményét több eljárásban bírálták el, és ezeket a külön jogerős (de még nem vagy nem teljesen végrehajtott) ítéletekben kiszabott büntetéseket kell összbüntetésbe foglalni. 2. Tilalmak: - Tilos az alapítéletekben kiszabott büntetéseket újraértékelni - Nem vehetők figyelembe az elkövető személyi körülményeiben bekövetkezett utólagos változások sem. 3. Indoka, célja: -

Az 1978 évi IV törvény szerinti eredeti indok az volt, hogy a több büntetés egymást követő, megszakítás nélküli kiállása az elítélt számára olyan fokozott hátrányt jelent, amit a büntetés mértékének csökkentésével kell ellensúlyozni. - Az 1998. évi LXXXVII tv módosítása következtében a cél, hogy az elkövetőt utólagosan olyan helyzetbe hozni, mintha cselekményeit egy eljárásban bírálták volna el, és halmazati büntetést szabtak volna ki. (un kvázi-halmazati bt) 4. Feltételei (Btk 92§) (1) bek.: 1. Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és 2. Az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el,  a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) bek.: Hatályon kívül helyezve (3) bek.: A pénzbüntetés és a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összbüntetésbe nem foglalható.

147 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Tehát: 1. Csak szabadságvesztés foglalható összbüntetésbe 2. Csak határozott ideig tartó szabadságvesztés 3. Csak végrehajtandó szabadságvesztést lehet (tehát felfüggesztettet nem, kivéve, ha végrehajtását elrendelik) 4. Csak jogerős elítélés alapján 5. Csak még végre nem hajtott szabadságvesztés-büntetéseket lehet összevonni (Tehát amelyik végrehajtást nem kezdték el, vagy elkezdték, de még nem fejezték be) 6. Lehetősége csak addig áll fenn, amíg az egyik büntetés még nem hajtották teljesen végre, illetve a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása folyamatos. 7. Ezeknek a feltételeknek az első fokú összbüntetési ítélet meghozatala időpontjában kell fennállniuk. 8. Valamennyi bcs-t a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt kövessék el 9. Az átváltoztatások folytán létrejövő szabadságvesztés-büntetések

összbüntetésbe foglalása kizárt. 5. Tartama (Btk 93§) 1. Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki 2. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, 3. De nem érheti el a büntetések együttes tartamát 4. Nem haladhatja meg a szabadságvesztés-büntetésre megállapított leghosszabb – 20 évi – összbüntetés tartamot (ld.:Btk 40§ (2) bek) 5. Nem haladhatja meg a halmazati büntetésként kiszabható leghosszabb tartamot sem (ld: Btk. 85§) • Példa: 1. Ha „találkozik” egy 7 éves és egy 3 éves tartamú kiszabott szabadságvesztés, melyeket 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tétel alapján szabtak ki, ilyen esetben az összbüntetés a 7 év és a 10 év mínusz 1 nap tartam keretei között kell megállapítani. Ilyenkor egyébként a halmazati büntetés maximuma 12 év lenne, de az összbüntetés a kiszabott büntetések együttes tartamát, azaz a 10 évet

nem haladhatja meg. 2. Ha két 7 éves tartamú kiszabott szabadságvesztés „találkozik”, melyeket szintén a 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tétel alapján szabtak ki, ilyen esetben az összbüntetést 7 évtől 12 évig terjedő tartamkeret között kell megállapítani. Ilyenkor ugyanis a konkrét kiszabott büntetések együttes tartamának figyelembevételével 14 év mínusz 1 nap lenne az összbüntetés maximuma, azonban figyelemmel a Btk. 93§ első mondatára, a halmabüntetésként kiszabható leghosszabb tartam nem léphető túl 6. Végrehajtási fokozata (Btk 94§) (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke: a) 3 év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg b) többszörös visszaesőknél 2 év vagy ezt megahadó tartamú (ld.: Btk 42§ -fegyházbüntetés):  az

összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. 148 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. (Kizárt viszont a szigorúbb fokozat megállapítása!!!!) 7. Mellékbüntetések (Btk 96§) (1) Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésben. Úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem. (2) Azonos tartalmú mellékbüntetések közül –a pénzmellékbüntetés kivételével – azt kell végrehajtani, amelyik az ítéletre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésekre is.  A (2) bekezdés részben a kumuláció, részben az abszorpció elvének alkalmazását rendeli.  Pénzmellékbüntetések esetében az alapítéletekben kiszabott

mellékbüntetéseket egymásra tekintet nélkül kell végrehajtani.  Több mellékbüntetés akkor azonos tartalmú (A törvényszövegben elírás!!!!), ha a bennük foglalt joghátrány azonos, csupán mértékben különbözik egymástól. Pl: azonos tartalmú a két ítélettel kiszabott közügyektől eltiltás, de nem azonos tartalmú az a két kitiltás, amely különböző helyiségekre vonatkozik. 8. Az összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztések Az 1999. évi CXX törvénnyel módosított Bv Kódex 24/A §-a értelmében: (1) Ha az elítélten több határozott tartamú, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, előbb mindig a legszigorúbb fokozatút, az azonos végrehajtási fokozatban lévő szabadságvesztések közül pedig azt kell végrehajtani, amelyikből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra. 149 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A büntetés enyhítése

1. Lényege: A gyakorlatban előfordulhatnak olyan szokatlan, az átlagostól eltérő esetek, amikor szükség lehet a büntetési tétel alsó határának, azaz speciális minimumnak az átlépésére. Tehát míg a halmazati büntetés felfele történő átlépést enged, addig a a büntetés enyhítése az alsó határ átlépését teszi lehetővé. A 2003. évi II törvénnyel történt módosítás óta visszaállt az a szabályozás, amit a 1993. évi XVII törvény vezetett be, és amit az 1998 LXXXVI törvény időlegesen a szigorítás irányába módosított. 2. Általános szabálya (Btk 87§ (1) bek) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83.§ rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. - Az eredeti 1978-as megfogalmazástól eltérően itt az enyhítés már nem kivételes intézmény. - Alkalmazási feltétele az, hogy a főbüntetés büntetési tételének minimuma a büntetés kiszabásának elveire

figyelemmel túl szigorú. - Valamennyi büntetéskiszabási körülmény együttes értékelése alapozhatja csak meg. 3. Az egyfokú enyhítés (Btk 87§ (2) bek) Csak szabadságvesztésre alkalmazható Mértéke: Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke: a) 10 évi szabadságvesztés: ehelyett legkevesebb 5 évi szabadságvesztés; b) 5 évi szabadságvesztés: ehelyett legkevesebb 2 évi szabadságvesztés; c) 2 évi szabadságvesztés: ehelyett legkevesebb 1 évi szabadságvesztés; d) 1 évi szabadságvesztés: ehelyett: - rövidebb tartamú szabadságvesztést - közérdekű munkát - pénzbüntetést, ha az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel a fentiek is túl szigorúak. e) 1 évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés: ehelyett: - közérdek munkát vagy - pénzbüntetést lehet kiszabni. 4. A kétfokú enyhítés (leszállás) (Btk 87§ (3) bek) Kísérlet és bűnsegély esetében, ha a (2)

bekezdés a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján kell kiszabni. 150 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Magyarázat: A kísérlet és a bűnsegély esetében elvileg a parifikáció elve alapján ugyanolyan büntetést kell kiszabni, mint a befejezett bűncselekményre, illetve a tettesi alakzatra. Azonban tekintetarra, hogy ezen alakzatok csekélyebb fokban veszélyesek a társadalomra, illetve enyhébben ítélendőek meg, ezért, ha a 87.§ (2) bekezdése (tehát az egyfokú enyhítés) alapján is még túl szigorú a büntetés, akkor lehetőség van a kétfokú enyhítésre. 5. A korlátlan enyhítés (Btk 87§ (4) bek) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. Tehát: ha a törvény lehetővé teszi bizonyos helyeken, bármely enyhébb büntetési nem generális minimuma is

alkalmazható. Mely esetekben teszi lehetővé a törvény: a) Az általános részben: - Kísérlet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel (Btk. 17§ (2) bek.) - Elmeműködés kóros állapota (Btk. 24§ (2) bek) - Kényszer és fenyegetés esetén (Btk. 27§ (2) bek) - Jogos védelemnél (Btk. 29§ (3) bek) - Végszükség esetén (Btk. 30§ (3) bek) b) A különös részben: Több helyen is megadja rá a lehetőséget a Btk. Ezen esetek egy részében a büntetés korlátlanul enyhíthető vagy mellőzhető, míg más helyeken csak korlátlanul enyhíthető, de nem mellőzhető 6. Bűnhalmazat esetében Mivel a Btk. 87§ (5) bekezdése 2003 március 1-től már nincs hatályba, ezért a büntetés enyhítése bűnhalmazatnál már nem csak különös méltánylást érdemlő esetekben alkalmazható, hanem bármikor. 7. Tárgyalásról lemondás esetén (Btk 87/C§) A tárgyalásról lemondás (Be. XXV Fejezet) esetén a szabadságvesztés mértéke: a) Az 5 évet

meghaladó, de 8 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bcs. miatt a 3 évet, b) A 3 évet meghaladó, de 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bcs. miatt a 2 évet, c) A 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bcs. miatt a 6 hónapot nem haladhatja meg. Ilyenkor mivel az elkövető beismerő vallomás megtétele mellett a tárgyalásról lemond, a törvény ezt azzal honorálja, hogy a büntetési tételkeretet kedvezményesen határozza meg. 151 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 1. Kialakulása - A jogirodalomban a feltételes elítélés körébe tartozik - A feltételes elítélés változatainak közös jellemzője az a cél, hogy a bűnelkövetőnek megadják azt a lehetőséget, hogy mellőzik az általa elkövetett bcs jogkövetkezményének tényleges alkalmazását, ha meghatározott időszak alatt megh. feltételeket teljesít,

és nem követ el újabb bcs-t - Oka, annak felfedezése, hogy így nem érvényesülnek az elkövetővel szemben a rövid tartamú szabadságvesztés hátrányos következményei, illetőleg speciál preventív jellege is van. 2 fő formája alakult ki a XIX. sz folyamán: a) Az angol-amerikai rendszer (probation): - Észak-Amerikában, Massachusettsben alkalmazták először 1878-ban, majd Európában először Angliában alkalmazták. - A bíróság az elkövető bűnösségét megállapítja, de a büntetés kiszabását próbaidőre felfüggeszti (elhalasztja), és így az elkövetőt megh. személyek felügyelete mellett szabadlábon hagyja - Ha az elkövető a próbaidőt sikeresen kiállta, a bíróság a büntetőeljárást megszünteti, ha viszont nem állta ki sikeresen, akkor a büntetést kiszabja. b) A belga-francia rendszer (sursis): - Ez a rendszer –Bérenger javaslatára– először 1888-ban Belgiumban, majd 1891-ben Franciaországban nyert törvényi formát. - A

bíróság itt a bűnösség megállapítása mellett a büntetést ki is szabja, de annak tényleges végrehajtását próbaidőre felfüggeszti. - Ha az elítélt a próbát sikeresen kiállta, a kiszabott büntetés végrehajthatósága megszűnik, ha nem állta ki, a büntetés végrehajtását el kell rendelni. 2. Magyarországi fejlődése 1. A Csemegi-kódex még nem ismerte a feltételes elítélés egyik változatát sem 2. Az 1908 évi XXXVI tv honosítja meg A fiatalkorúakra az angol-amerikai rendszert, a felnőtt korúakra a belga-francia rendszert alkalmazták. Csak szűk körben volt alkalmazható Csak az 1 hónapot meg nem haladó szabadságvesztésekre és a pénzbüntetésekre lehetett. 3. 1930-ban az 1 hónapos felső határt 3 hónapra emelték 4. Az 1950 évi Btá, és a 1951 évi 31 sz tvr kiszélesíti alkalmazásának lehetőségét: már az 1 évi tartamú börtönbüntetés is felfüggeszthető. 5. Az 1961-es Btk fenntartotta a Btá Rendelkezéseit, de

különös méltánylást érdemlő esetben a felső határt 2 évre emelte fel. 6. Az 1971 évi 28 sz tvr további differenciálódás eredményezett az intézményben 152 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A hatályos szabályozás jogi természete - A büntetés kiszabásának fejezetén belül található. - Nem önálló büntetési nem a magyar büntetőjogban. (Ellentétben bizonyos országokkal) - Dogmatikai szemszögből nem önálló szankcióforma, viszont kriminálpolitikai nézőpontból önálló szankcióforma, mert önálló funkciót tölt be. - Kétarcú jogintézmény, mert büntetési és intézkedési jellege is van. Büntetés jellege egyértelmű , mert egy büntetés felfüggesztéséről van szó, intézkedés jellege pedig preventív, nevelő funkciójában mutatkozik meg. - A hatályos szabályozás a feltételes elítélés mindkét formáját ismeri: A próbára bocsátást (ld.: angol-amerikai rndsz.) az

intézkedések körében szabályozza, a büntetés végrehajtásának felfüggesztését (ld.: belga-francia rndsz) pedig a büntetés kiszabása fejezetében 4. Alkalmazásának feltételei (Btk 89§ (1)-(2) bek) (1) Az 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha –különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel– alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.  Csak két főbüntetés: a szabadságvesztés és a pénzbüntetés függeszthető fel. (A közérdekű munka és a mellékbüntetések tehát sohasem)  Csak az 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés függeszthető fel.  Mérlegeléstől függő feltétele: ha a bíróság szerint alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, különösen az elkövető személyi körülményeire tekintettel.  A gyakorlatban tehát olyan

elkövetőknél van helye, akik csak alkalomszerű elkövetők, de egyébként becsületes életmódot folytatnak, büntetlen előéletűek.  A BK. 153 sz értelmében nem függeszthető fel a büntetés, ha 1) az elkövető jellegénél fogva súlyosabban megítélendő, nagyobb tárgyi súlyú bcs-t követett el; 2) Ha gondatlansága nagyfokú, eredménye is súlyos; 3) szervezetten követték el; 4) A társadalomra jelentősebb veszélyt jelent.  A pénzbüntetésnél nincs mértéke szerinti differenciálás, de itt is ugyanúgy figyelemmel kell lenni az elkövető személyi, anyagi körülményeire. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben az 1 évnél hosszabb, de a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthető.  Csak kivételesen kerülhet rá sor, különös méltánylást érdemlő esetben. Itt is vizsgálni kell az elkövető személyi körülményeit. Pl: súlyos betegsége, kiemelkedő érdemei, családi viszonya stb. 5. A

próbaidő (Btk 89§ (3)-(5) bek) (3) 1. A pénzbüntetés próbaideje 1 év 2. - A vétség miatt kiszabott szabadságvesztés 1 évtől 3 évig, - A bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés 2 évtől 5 évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. 153 Magyar Büntetőjog - Általános rész       Készítette: Székely György A büntetés végrehajtásának felfüggesztése próbaidőre történik. Eltérő a pénzbüntetésnél, és különbözik a vétség és bűntett esetében is. Mindig a bíróság határozza meg a tartamát. Években kell meghatározni. A kiszabott szabadságvesztés-büntetésnél rövidebb nem lehet. A próbaidő tartamának meghatározásánál is jelentősége van az elkövető személyi körülményeinek. (4) Ha az elkövetőt többször ítélik azonos nemű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik

büntetés próbaideje sem telt el, az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig meghosszabbodik. (5) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, mely miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.  Az (5) bekezdés olyan esetet szabályoz, amikor a szabadságvesztés tartama nem számít be a próbaidőbe. 6. Pártfogó felügyelet alá helyezés (Btk 89§ (6) bek) (6) 1. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. (Tehát mérlegelés alapján) 2. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll (Ilyenkor tehát kötelező)  Történhet tehát bírói mérlegelés alapján, illetve visszaesőknél kötelezően.  Elrendelése szempontjából jelentősége van az elkövetett bcs. jellegének, illetve az elkövető személyi

körülményeinek.  Csak szabadságvesztésnél alkalmazható. (Pénzbüntetésnél tehát nem) 7. A felfüggesztés kizárása (Btk 90§) A büntetés végrehajtás nem függeszthető fel, ha: a) A szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. b) hatályon kívül c) Az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. d) hatályon kívül e) hatályon kívül ad a) 1. Csak szándékos bcs elkövetésére vonatkozik Tehát ha az újabb bcs gondatlan, nem kizárt a büntetés végrehajtásának felfüggesztése. 2. A szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetettnek kell tekinteni: - Az ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés foganatba vétele előtt, - A szabadságvesztés végrehajtása alatt, - A feltételes szabadság tartam alatt elkövetett bűncselekményt. 3. Másik kizáró körülmény a próbaidő alatti elkövetés

154 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György ad b) Az 1998. évi LXXXVII tv értelmében a többszörös visszaeső büntetése nem volt felfüggeszthető. Ezt a 2003 évi II tv hatályon kívül helyezte ad c) Az 1998. évi LXXXVII tv vezette be (ld: feltételes szabadságra bocsátásnál is kizáró körülmény.) ad e) A tárgyalásról lemondás esetén, a Btk. 87/C§ a) vagy b) pontja alapján nem volt lehetőség a felfüggesztésre A 2003 évi II tv ezt is hatályon kívül helyezte 8. A felfüggesztett büntetés végrehajtása (Btk 91§) (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha: a) A próbaidő alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. b) Az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. (Tehát megdőlt feltételezés, h e nélkül is elérhető a büntetés célja) c) Az

elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. (Pl.: kivonja magát a felügyelet alól, nem jelentkezik stb)  Ezekben az esetekben tehát a bíróságnak el kell rendelnie a felfüggesztett büntetés végrehajtását. (2) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik. 9. A kegyelemből történő felfüggesztés (Btk 91/A§) A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést (91.§ (1) bek b) és c) pontja és (3) bek.) megfelelően alkalmazni kell  Azt az esetet szabályozza, amikor a köztársasági elnök –kegyelmi jogának gyakorlás során– a büntetés végrehajtását felfüggeszti, azonban ezt követően a

felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelésére kerül sor.  Ilyenkor megfelelően kell alkalmazni a 91.§ vonatkozó rendelkezéseit 155 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az ismételt bűnelkövetés (visszaesés) büntetőjogi megítélése 1. Fejlődése 1. A Csemegi-kódextől a hatályos Btk megalkotásáig a visszaesés alapvető értékelése lényegében nem változott: - A törvény általános része nem rendelkezett róla. - A különös rész néhány rendelkezése minősítő körülményként értékelte a visszaesést. - Így csak az ún. speciális visszaesésnek volt büntetést súlyosító hatása 2. A 1978 évi IV tv lényeges változtatásokat vezetett be: - A visszaesést már az általános részben szabályozza, és rögzíti jogkövetkezményeit. - Rendelkezik az ún. generális visszaesésről is 3. Az 1214/B/1990 AB határozat megállapította, hogy azok a kriminálpolitikai igények melyek a

visszaesők súlyosabb megbüntetését igénylik, alkotmányosan igazolhatóak, mert a büntetőjog alkotmányos garanciális szabályai nem zárják ki, hanem egyenesen szükségessé teszik a büntetettség külön értékelését a jogrend biztosításában. 2. Az ismételt bűnelkövetők csoportjai 1) Visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlők 2) Visszaesők 3) Különös visszaesők 4) Többszörös visszaesők 1) A visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlők: 1. Külön rendelkezés nincs róluk a Btk-ban 2. Olyan személyek tartoznak ebbe a csoportba, akiket már korábban is felelősségre vontak bcs elkövetése miatt, de akik valamilyen oknál fogva nem tekinthetők visszaesőknek. Pl: - Az elkövetőnek vagy a jelenlegi vagy a korábbi bcs-e gondatlan volt - Az elkövetőt korábbi bcs-e miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték - Az elkövetőt szándékos bcs miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, de a büntetés kitöltésétől vagy

a végrehajthatóság megszűnésétől az újabb bcs elkövetéséig már 3 év eltelt. 3. A visszaesőnek nem tekinthető bűnismétlőknél büntetett előélet „csak” súlyosító körülményként értékelhető. (Főként, ha ugyanolyan v hasonló bcs-t követett el) 4. Akkor nem indokolt általában az előző elítéltségnek súlyosító körülményként való értékelése, ha korábban nevelő jellegű szankció kiszabására került sor, és ennek kiállásától az az újabb bcs elkövetéséig hosszabb idő telt el, vagy ha az elkövető megelőzően méltánylást érdemlő körülmények között kisebb tárgyi súlyú bcs-t valósított meg, becsületes életmódot folytatott stb. 156 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2) A visszaesők (Btk. 137§ 14 pont): Visszaeső a szándékos bcs elkövetője, ha: 1. Korábban szándékos bűncselekmény miatt 2. Végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és 3. A büntetés

kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3 év még nem telt el.  A Btk. általános részének értelmező rendelkezései között található, a különös rész a minősített esetek körében a visszaesést nem ismeri.  Csak szándékos bcs esetén lehet róla szó, de ide tartoznak a vegyes bűnösségű bcs-ek is.  Csak végrehajtandó szabadságvesztés esetén lehet. Tehát a felfüggesztett nem alapozza meg.  A büntetés kiszabásánál általában súlyosító körülményként értékelendő.  A szabadságvesztésnek szigorúbb fokozatban való végrehajtása, azaz a végrehajtási fokozatok közül a fogház fokozat elrendelése kizárt, vagyis a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést is börtönben kell végrehajtani.  A hatályos szabályozás szerint a visszaeső próbára bocsátható, de kötelezően pártfogó felügyelet alatt áll, ugyanezek vonatkoznak a szabadságvesztés

felfüggesztésére is.  Az új szabályozás már nem ír elő szigorúbb feltételeket a visszaesőkkel szemben a bírósági mentesítés kapcsán. 3) A különös visszaesők (Btk. 137§ 15 pont) Különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el.  A miniszter indoklás szerint ugyanolyan a bcs, ha az elkövető cselekményei a különös rész azonos törvényi tényállásában meghatározott bcs-eket valósítanak meg. (Nem szüksége viszont a cselekmény minősítésének azonossága) Illetve ugyanolyannak számít az is, ha a korábbi elítélés olyan bcs miatt történt, mely a törvényi egység körébe tartozó összefoglalt bcs folytán magába foglalja az utóbbi bcs tényállását is.  A hasonló jellegű bcs-el körét a Btk. rögzíti Pl: Az emberölésnél a Btk 166§ (5) bekezdése rögzíti, h mi számít annak a különös visszaesés szempontjából. (vagy ld.: még Btk 263§

(4), 263/A§ (5), 263/B§ (4), 263/C§ (6), 333§ 4)  A különös visszaeső is visszaeső, tehát előfeltétele az ott meghatározottal teljesülése. 4) A többszörös visszaesők (Btk. 137§ 16 pont) Többszörös visszaeső az, akit: 1. A szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és 2. Az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig 3 év nem telt el 157 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György  Alapjául a harmadik szándékos bcs elkövetése szolgál, amit a második bcs miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított 3 éven belül valósít meg az elkövető.  Jogkövetkezményei a következők: 1. Büntetésének kiszabására a 97§ rendelkezései az

irányadóak 2. Vonatkozik rá is a 97§ (2) bekezdése 3. A büntetés-végrehajtási fokozat szigorúbb, azaz a 2 évi vagy ennél hosszabb szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani. (Ld: Btk 42§ (3) bek) 4. A 3 évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés fele részének a letöltése után a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből a többszörös visszaesőt a törvény kizárja. (Ld: Btk 47§ (3) bek) 5. Nem bocsátható próbára (Ld: Btk 72§ (4) bek) 6. Ezenkívül vonatkoznak rá azok a jogkövetkezmények, amelyek a visszaesőkre 3. A különös és többszörös visszaesőkre vonatkozó speciális hátrányos következmények (Btk. 97§) (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben –amennyiben a törvény másként nem rendelkezik– az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 évet. Halmazati büntetés esetén

a 85.§ (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C.§ szerinti büntetési tételt kell a felével emelni  Tehát az újabb bcs büntetési tételének felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 évet. Pl: 5 évnél 7 és fél év lesz  A törvény több kivételt tesz. Pl: Szándékos emberölésnél, ahol a minősítő körülmény a különös visszaesés. (Btk 166§ (2) bek h) pont) Ilyenkor nem kerülhet sor a 97.§ (1) bek alkalmazására (Ld Még: 263, 263/A, 263/B stb)  Halmazati büntetésnél a 85.§ (2) bek szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. E rendelkezés kizárólag azokra az esetekre vonatkozik, amikor az elkövető különös visszaesői minősége a súlyosabb büntetési tétel alá eső bcs tekintetében állapítható meg. Ugyanis a különös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések megelőzik a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezéseket.  A tárgyalásról

lemondás esetén a 87/C.§ szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A büntetés a 87.§ (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.  A büntetés tehát csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető.  A büntetés enyhítésénél a különös visszaesőkre irányadó büntetési tételből kell kiindulni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény különös része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő eseteként rendeli büntetni. (ld: fenti példák) 158 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 6. A bűnszervezetben történő elkövetés jogkövetkezményei (Btk. 98§) (1) Azzal szemben, aki az 5 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben (137.§ 8 pont) követte el, a bűncselekmény

büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a 20 évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85.§ (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C.§ szerinti büntetési tételt kell alapul venni (2) Hatályon kívül (3) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Ezeken túl még egyéb jogkövetkezmények bűnszervezet esetén: 1. Fegyházban kell végrehajtani a 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést (Btk 42.§ (3) bek II ford) 2. Nem bocsátható feltételes szabadságra (Btk 47§ (4) bek d) pont) 3. A végleges hatályú foglalkozástól eltiltás alól a bíróság az

eltiltottat nem mentesítheti, ha méltatlansága miatt került sor erre. (Btk 57§ (3)bek) 4. A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel (Btk 90§ c) pont) 5. Az elkobzás a Btk 77/A§ (1) bek alapján nem mellőzhető 6. A Btk 77/B§ (1) bek b) pontja alapján az ellenkező bizonyításig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. 7. Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása (Btk. 99§) (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogva tartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál 1 napi előzetes fogva tartás 1 napi szabadságvesztésnek, 1 napi közérdekű munkának, illetve 1 napi tételnek fele meg. (3) Házi őrizet beszámítása esetén 1 napi közérdekű munkának, illetve 1 napi tétel pénzbüntetésnek 1 nap, 1 napi

szabadságvesztésnek annak végrehajtási fokozatához igazodva, a bíróság döntésétől függően 3 naptól 5 napig terjedő házi őrizetben töltött idő felel meg. (4) A (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát 1 napi szabadságvesztésként kell beszámítani. (5) A pénzmellékbüntetésbe történő beszámításra a 65.§ (2) bekezdése szerinti számítás az irányadó 159 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György VIII. A BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSÁT KIZÁRÓ OKOK Amennyiben a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése előtt áll elő az állam büntetőigénye érvényesítésének akadálya, akkor büntethetőségi, amennyiben a büntetést megállapító ítélet jogerőre emelkedése után, akkor végrehajtási akadályról, azaz a büntetés végrehajtását kizáró okról beszélünk. A Btk. 66§-a szerint ezek a következők: a) Az elítélt halála b) Az elévülés c) A kegyelem

d) A törvényben meghatározott egyéb ok. 1. Az elítélt halála Az elítéltnek az ítélet jogerőre emelkedése utáni halála természetszerűen zárja ki a végrehajtást. 2. Az elévülés 1. Alapja, jellemzői: - Az időmúlásának jelentőségét itt ugyanazok az indokok magyarázzák, mint a büntethetőség elévülésénél. (Azaz: célszerűségi, méltányossági szempontok stb) - A törvény csak a főbüntetések, valamint kiutasítás és a pénzmellékbüntetés elévüléséről rendelkezik. - Itt az elévülési idő nem az absztrakt törvényi büntetési tételhez igazodik –mint a büntethetőség elévülésénél– hanem a konkrét, jogerősen kiszabott büntetés mértékéhez. 2. A főbüntetés elévülése (Btk 67§ (1) bek) (1) A főbüntetés elévül: a) A 15 évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén 20 év b) A 10 évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén 15 év c) Az 5 évi vagy ezt meghaladó

szabadságvesztés esetén 10 év d) Az 5 évet el nem érő szabadságvesztés esetén 5 év e) Közérdekű munka vagy pénzbüntetés eseté 3 év elteltével. 160 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 3. A kiutasítás elévülése (Btk 67§ (2) bek) (2) A kiutasítás végrehajthatósága elévül: a) Az 5 évi vagy ezt meghaladó tartam esetén 10 év, b) Az 5 évet el nem érő tartam esetén 5 év elteltével. 4. A pénzmellékbüntetés elévülése (Btk 67§ (3) bek) (3) A pénzmellékbüntetés 3 év elteltével évül el. 5. Az el nem évülő büntetések (Btk 67§ (4) bek) (4) Nem évül el az 1945. évi VII törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945 (V1) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II5) ME rendelet 11 és 13 §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott 15 évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI.

fejezet) miatt kiszabott büntetés.  A 2/1994 ABh értelmében jelentősen szűkült ezen bekezdésben megjelölt bcs-ek köre. 6. A főbüntetés elévülési határidejének kezdete (Btk 68§ (1) bek) (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetés kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik. Ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik. 7. A kiutasítás elévülési határidejének kezdete (Btk 68§ (2) bek) (2) A kiutasítás elévülésének határideje, ha főbüntetés mellett alkalmazzák, a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik. Egyéb esetben a határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik. 8. A pénzmellékbüntetés elévülési határidejének kezdete (Btk

68§ (3) bek) (3) A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik Ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. 161 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 9. Az elévülés félbeszakadása (Btk 68§ (4)-(5) bek) (4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. (5) A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a főbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja. 3. A kegyelem 1. Fogalma Az elkövető (elítélt) javára történő államhatalmi (államfői) beavatkozás kivételes eszköze, amelyhez humanitárius, méltányossági és társadalmi

célszerűségi okokból folyamodnak. 2. Tipizálása a) Eljárási kegyelem: A büntetőeljárás megindításának, illetve folytatásának képezi akadályát. b) Végrehajtási kegyelem: A jogerős ítéletben megállapított büntetés végrehajtását kizáró körülmény. a) Teljes kegyelem: A büntetés egészét engedi el b) Részeleges kegyelem: A büntetésnek csak bizonyos részét engedi el. a) Általános kegyelem (vagy közkegyelem vagy amnesztia): - Az országgyűlés gyakorolja. - Alk. 19§ (3) bek m) pont - Jogszabály formájában történik - Szabad belátás alapján - De nem sértheti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. - Pl.: Nagy Imre és társai esetén b) Egyéni kegyelem: - A köztársasági elnök gyakorolja - Alk. 30/A§ (1) bek k) pont alapján - Az igazságügy-miniszter ellenjegyzése szükséges a hatályosulásához 3. Kérelmezése A vádirat benyújtását követő eljárási, illetve végrehajtási kegyelmi kérelmet minden esetben az

elsőfokú bíróságon kell írásban kezdeményezni. Csak a fő- és mellék bt-re von intézk-re nem 4. Korlátai: A kegyelmezési jogkör nem korlátozható Bármely bcs elkövetője/elítéltje elnyerheti Lehetőség van a büntetési nem megváltoztatására, felfüggesztésére is Korlátok:- Csak a hatályos jog keretei közt gyakorolható. - Csak a magyar jog által ismert szankció állapítható meg vmilyen bt helyett 162 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A törvényben meghatározott egyéb okok 1. Btk 69§ alapján Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a közérdekű munka nem hajtható végre. 2. Btk 89§ alapján A szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtását kizáró ok, ha a bíróság a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette és a próbaidő eredményesen telt el. 3. Bv tvr 69§ alapján (2) Ha a pénzbüntetést a helyébe

lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt megfizetik , a szabadságvesztés nem hajtható végre., ha pedig a szabadságvesztés végrehajtása alatt fizetik meg, az elítéltet nyomban szabadon kell bocsátani (3) Ha a pénzbüntetést a szabadságvesztésre átváltoztatás után részben fizetik meg, a szabadságvesztésnek az a része hajható végre, amely a meg nem fizetett pénzbüntetésnek felel meg.  Ld.: még Bv Tvr 66§ (3) bek is a közérdekű munka kapcsán 4. Kóros elmeállapotúvá válás Kizárja a büntetés végrehajtását az a körülmény, ha az elkövető a jogerős elítélés után válik kóros elmeállapotúvá. Oka: Ilyen személlyel szemben céltalan és igazságtalan lenne a büntetés végrehajtása. 163 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György IX. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL 1. Bevezetés 1. Alapja - A büntetés kiszabását illetve végrehajtását

követően gondoskodni kell az elítélte személyek rehabilitációjáról, társadalomba való visszavezetéséről, jó hírük visszaállításáról, hogy az az elítélt számára az elítélés ne jelentsen megbélyegzést, indokolatlan beilleszkedési akadályt. - Büntetőjogi értelemben a rehabilitáció nem az ártatlanul elítéltek megkövetését, hanem a ténylegesen bűnös személyek mentesítését jelenti a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. 2. Történeti fejlődése 1. A francia forradalom után jelenik meg ez az intézmény A 1791-es Code Pénal vezeti be 2. A Csemegi-kódex nem rendelkezik róla 3. A 1940 évi XXXVII tc : az első rehabilitációs törvény 4. Az 1950 évi Btá: nemcsak a büntetőtörvényeken kívüli jogszabályban meghatározott következménykre terjedt ki, hanem a büntetőtörvényekre megállapított jogkövetkezményekre is 5. Az 1961 évi Btk: kiszélesítette a rehabilitáció körét 6. Az 1978 évi Btk: már csak

az elítéléshez fűződő nem büntetőjogi jogkövetkezményekre terjed ki. 2. A mentesítés hatálya 1. A mentesítés hatályának köre (Btk 100§ (1) bek) (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz.  Csak azon hátrányos következmények megszűnését jelenti, melyek büntetőjogon kívüli (alkotmányjogi, közigazgatási jogi, munkajogi vagy szövetkezeti jogi)  Csak büntetésekre vonatkozik. Tehát intézkedésekre nem  Hátrányos következmények pl.: bizonyos munkakört nem tölthet be, munkakörét meg kell szüntetni, bizonyos jogosítványokat nem szerezhet meg, vagy elveszítheti azokat, megh. társadalmi feladatokat nem láthat el stb 164 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A mentesítés tartalma (Btk 100§ (2) bek) (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni

olyan elítélésről, amelyre nézve mentesítésben részesült.  Nem lehet tehát akadálya annak, hogy ismét megszerezhessen jogosultságokat, tisztségeket, kitüntetéseket stb.  DE: csak a jövőre nézve érvényesül: Az elítélés folytán elvesztett jogosultságait automatikusan nem kapja vissza.  A mentesített személy részére olyan un. hatósági erkölcsi bizonyítványt kell kiadni, amely a mentesített elítélést nem tünteti fel. 3. Újabb bűncselekmény elkövetése esetén (Btk 100§ (3) bek) (3) Újabb bűncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz.  Kizárja a mentesítés hatálya alól a büntetőjogi jogkövetkezményeket.  Lehetőséget biztosít arra, hogy újabb bcs elkövetése esetén a bíróság a mentesítés alá esett korábbi elítélést ne csak a büntetés kiszabása körében értékelje, hanem – ha ennek

feltételei fennállnak– az elkövetővel szemben a visszaesőkre vonatkozó szigorúbb szabályokat is alkalmazza. 4. A bűnügyi nyilvántartás (1999 évi LXXXV tv) - A büntetett előéletre vonatkozó adat az 1992. évi LXIII tv alapján különleges személyi adatnak minősülnek. - A BM KANYVH vezeti a bűnügyi nyilvántartást. A törvény lényegesebb idevágó rendelkezései: Bnytv. 2§: A bűnügyi nyilvántartás: a) a bűntettesek, b) a kényszerintézkedések alatt állók, c) a büntetőeljárás alatt állók d) az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fényképnyilvántartás), valamint e) a DNS-profilok nyilvántartása. Bnytv. 3§: A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

165 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Bnytv. 7§: A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) adatait, a) akivel szemben a bíróság jogerősen a büntető törvénykönyvben (Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott; b) akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott; c) akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, és erről az igazságügy-miniszter a bűnügyi nyilvántartást értesítette vagy a külföldi bíróság általa kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette; d) aki kegyelemben részesült; e) akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést (továbbiakban együtt kényszerintézkedés) rendeltek el; f) akit gyanúsítottként, illetve vádlottként

büntetőeljárás alá vontak; g) akinek ujj- és tenyérlenyomatát, illetve fényképét e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérlenyomatát valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik; h) akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik. 3. A mentesítés módja Btk. 101§: Az elítélt mentesítésben részesülhet: a) A törvényerejénél fogva, b) Bírósági határozat alapján, c) Kegyelem útján. 4. A törvényi mentesítés Btk. 102§ (1) A törvényerejénél fogva áll be a mentesítés: a) A közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerőre emelkedése napján, b) Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján, c) Gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján,

d) Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltése, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő 3 év elteltével, e) Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott 1 évet meghaladó, de 5 évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehathatóságának megszűnését követő 5 év elteltével. f) Szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, 5 évet meghaladó határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő 10 év elteltével. 166 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György  Az életfogytig tartó szabadságvesztés kivételével minden más büntetésre alkalmazható.  Tehát a bcs súlya alapján, a bűnösség foka alapján 6 időpontban állhat be.  Szándékos bcs esetén meghatározott várakozási idő (3-5-10 év)

elteltéhez köti.  Feltételei egy elítélésre vonatkoznak, így ha többször ítélték el, a mentesítés szempontjából az egyes elítéléseket külön-külön kell vizsgálni. A Btk tehát nem ismeri az un. együttes mentesítés jogintézményét (Akkor is, ha a büntetéseket összbüntetésbe foglalták.) (2) A (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3) Hatályon kívül helyezve (Kizárta a többszörös visszaesőket a mentesítésből) 5. A bírósági mentesítés 1. Az utólagos mentesítés (Btk 103§) (1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet kérelemre mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajthatósága megszűnésétől a 102.§ (1) bekezdésének d),

e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt  Konjunktív feltételei: 1.Kérelemre történik (bírósági határozat alapján) 2. Szándékos bcs miatt kizárólag 3. Határozott tartamú és 4. Végrehajtandó szabadságvesztés miatt 5. Érdemesség 6. Várakozási idő eltelt (102§ szerinti fele)  Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt itt sem részesülhet mentesítésben. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá, továbbá azt, hogy – amennyiben erre módja volt – jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet.  Tehát az érdemesség, mint feltétel vizsgálatánál figyelembe kell venni az elkövető utólagos megbánását, törvénytisztelő viselkedését, életmódját, illetve esetlegesen a jóvátételt. 2. Az előzetes mentesítés (Btk 104§) (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a

szabadságvesztés végrehajtását felgüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. 167 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György  Csak felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés esetén van helye.  Ez is a bíróság mérlegelésétől függ.  Az érdemesség elbírálásánál logikailag következik, hogy csak olyan körülményekre alapozható, amit a büntetés kiszabása körében is értékelt a bíróság. (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.  Tehát feltételes jellegű: ha a büntetés végrehajtását elrendelik, hatályát veszti. 3. A mentesítés egységességének szabályozása (Btk 105§) Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg

nem szűnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől eltiltásra.  A főbüntetés mellett kiszabott mellékbüntetés(ek) szerepét szabályozza.  Mind a törvényi, mind a bírói mentesítésre vonatkozik.  Kivételeket is megfogalmaz (pénzmellékbüntetés, járművezetéstől-, foglalkozástól eltiltás esetén.) 6. A kegyelmi mentesítés Btk. 106§ A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.  Nincs törvény alapján meghatározott feltétele.  Egyéni kegyelmet a köztársasági elnök gyakorolhat, és elvileg az alkotmány értelmében közkegyelmet az Országgyűlés gyakorolhat.  Akkor is lehetséges, ha mind a törvényi, mind a bírói mentesítés feltételei is hiányoznak, viszont az elítélt érdemesnek

mutatkozik.  Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is van rá lehetőség.  A kegyelmi jogkör gyakorlása önmagában nem jelenti a mentesítésben részesítést is.  Az eredetileg kiszabott büntetéshez igazodik az ideje, kezdete stb. 168 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György Nyolcadik rész A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK I. Nemzetközi egyezmények és tendenciák II. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése III. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályosa rendelkezések általános jellemzése IV. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedések speciális szabályai 1. A próbára bocsátás 2. A javítóintézeti nevelés 3. A kényszergyógyítás 4. A pártfogó felügyelet V. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható büntetések speciális szabályai 1. A szabadságvesztés 2. A feltételes szabadságra bocsátás 3. A közérdekű munka 4. A pénzbüntetés 5. A közügyektől

eltiltás 6. A kitiltás 7. A halmazati és összbüntetés 8. Egységes intézkedés 9. Az előzetes fogva tartás beszámítása 10. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 169 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György I. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ÉS TENDENCIÁK 1. Nemzetközi egyezmények Az ENSZ és az Európa Tanács dokumentumai a fiatalkorúakra vonatkozó szabályozások humanizálását állítják előtérbe. Kiemelkedő ENSZ egyezmények: a) A „Pekingi szabályok”: 1. 1984 májusában, Pekingben lett megszövegezve a dokumentum 2. Az ENSZ Közgyűlése 1985 november 29-i határozatával fogadta el a fiatalkorúak igazság szolgáltatási rendszerére vonatkozó ENSZ minimumkövetelményt. 3. Első része általános elveket fogalmaz meg: - Fiatalkorúak jólétének elősegítése - Jogi beavatkozások csökkentése - Tisztességes és humánus bánásmód 4. Követelményként állapította meg, hogy minden

ország fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszerét a nemzeti fejlődés integráns részeként alakítsa ki a társadalmi igazságosság minden fiatalt megillető keretén belül, és úgy, hogy a rendszer hozzájáruljon a fiatalok védelméhez. 5. A büntetőreakcióknak pedig arányban kell állnia a bcs súlyosságával, a FK körülményeivel és a társadalom szükségleteivel b) A gyermekek jogáról szóló New Yorki egyezmény 1. Az ENSZ Közgyűlése 1989 november 20-án fogadta el New Yorkban 2. Hazánk az 1991 évi LXIV tv-nyel hirdette ki 3. Gyermek alatt a 18 életévét be nem töltött, illetve más jogszabály nagykorúságot korábban még el nem ért személy értendő. (1 cikk) 4. Az egyezmény nem a célszerűséget állítja központba, hanem az emberi jogokat, emberi méltóságot, humanizmust, jogállamiságot. 5. A fiatalok különleges jogi védelemre szorulnak (könnyebben sebezhetők stb), ezért velük szemben szabadságvesztés csak

legvégső esetben alkalmazható. 2. A fiatalkorúakra vonatkozó szabályozás fejlődési tendenciái 1. Az európai büntetőjogi rendszerek ilyen irányban nagy részben összhangban állnak 2. A fiatalkorúak büntetőjogának megalkotása és fejlesztése elkerülhetetlen 3. Hatóköre legalább a 18 életév betöltéséig terjed (van ahol 18-21-re is alkalmazzák) 4. Alsó korhatára 14-15 életév 5. De a felelősségre vonásnak nem csak életkorbeli, de erkölcs/szellemi érettséghez kötött feltétele is van. 6. Jogkövetkezményei a felnőttekéhez képest enyhébbek 7. A szabadságelvonással nem járó szankciók vannak előtérben (A szab elv ultima ratio) 8. Az egyéni nevelés (speciális prevenció) van előtérben 9. Határozatlan tartamú jogkövetkezmények kiiktatása + diverziós megoldások (pl: kiegyezés) 170 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György II. A FIATALKORÚAK BÜNTETŐJOGÁNAK HAZAI FEJLŐDÉSE 1. A

Csemegi-kódex: 1. Nem tartalmazott külön szabályozást a fiatalkorúakra vonatkozóan, de az általános rész keretében speciális rendelkezések találhatók. 2. Eszerint a 12 és 16 év közötti személy nem volt büntethető, ha a szükséges belátási képességgel nem rendelkezett 3. Az ilyen kiskorú javítóintézetben volt elhelyezhető 4. A belátási képességgel rendelkező fiatalokat jóval enyhébben büntette, mint felnőtteket 5. Pl: Halálbüntetés vagy életfogyt fegyház helyett 2-5 évig terjedő börtön volt alkalmazandó, 5-15 évig terjedő fegyház v. államfogház helyett max 2 évig terjedő börtön v államfogház 2. I Bn (1908 évi XXXVI: tv) 1. A novella második fejezete foglalkozott a fiatalkorúakkal 2. A miniszteri indoklás szerint: a „fiatalok, akiknek erkölcsi romlása a környezetük hatásának eredménye lehetőleg megmentessenek a szabadságvesztés megbélyegző hatásától és a rövid tartamú közös elzárás rendszerint

rontó hatásától.” 3. A büntethetőség alsó korhatárát a 12 életévben határozta meg, a felsőt a 18 életévben 4. Aki a 18 életévét nem töltötte be, ha a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége (vitatott kérdés volt)nem volt meg, felelősségre nem volt vonható 5. Csak akkor volt alkalmazható fogházbüntetés, ha szigorúbb büntetés volt szükséges 6. Ennek tartama: - min 15 nap, max 10 év, ha a 15 életévét betöltötte és a tv halál- vagy fegyházbüntetést állapított meg. - egyéb esetben max. 5 év - államfogház büntetésnél: min. 1 nap, max 2 év 7. Nevelő jellegű intézkedések bevezetése: dorgálás, próbára bocsátás, javítónevelést 8. „Folytatása” volt az 1913 évi VII tc, amely fiatalkorúakkal foglalkozó önálló büntetőbíróságot állított fel 3. Az 1950 évi Btá, és az 1951 évi 34 sz tvr 1. A Btá-ban kevés szabályozás a fiatalkorúakra 2. Nem volt büntethető, aki az

elkövetéskor a 12 életévét nem töltötte be 3. Az 1951 évi 34 sz tvr szerint 12 és 14 év között csak nevelő jellegű intézkedés, míg 14 és 18 év között főszabályként büntetést kellett alkalmazni. 4. A max szabadságvesztés 15 év, ha a törvény szerint életfogyt v halálbüntetés lenne 5. 10 év a max, ha több mint 10 évi szabadságvesztés van előírva, ha a 15-et betöltötte 4. 1961 évi Btk 1. Az általános részen belül a VI fejezetbe építi be, mint speciális rendelkezést 2. Az alsó korhatárt a 14 életévre emelte fel 3. A FK-akkal szemben nevelő intézkedések, fő- és mellékbüntetések, és gyógyító intézkedések voltak alkalmazhatók. 4. Tartama min 30 nap max 15 év, ha halálla is volt büntethető 171 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György III. A FITALKORÚAKRA VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK ÁLTALÁLNOS JELLEMZŐI 1. Személyi hatálya (Btk 107§ (1) bek) (1) Fiatalkorú az, aki a

bűncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltötte de a 18-at még nem. 1. A minimum korhatár a 14 életév, mert általában ettől a kortól vélelmezhető a testi és a szellemi fejlettség olyan foka, mely a büntetőjogi felelősségre vonást megalapozza. 2. Felső határa pedig a 18 életév 2. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések alkalmazása (Btk 107§ (2) bek) (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt elétérésekkel kell alkalmazni. 1. A hatályos Btk VII fejezetében találhatóak meg a FK-akra vonatkozó külön rendelkezések 2. Egyéb esetben pedig a felnőttekre irányadó Btk szabályozást - a fent jelzett eltérésekkel – a FK-akra is alkalmazni kell. 3. Hazánkban tehát nincs önálló törvényi kodifikáció a FK-akra vonatkozóan 3. A fő eltérés az általános szabályozástól 1. Főként a jogkövetkezmények terén érvényesül az eltérő, speciális szabályozás 2. Ez mind a szankciónemek,

mind a tételkeret, mind az egyéb jogkövetkezmények vonatkozásában is érvényesül. 3. Szintén a dualista szankciórendszer érvényesül, azzal az eltéréssel, hogy büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. 4. Szabadságelvonó jogkövetkezményt csak legvégső esetben, kivételesen lehet alkalmazni 4. A büntetés/intézkedés célja a fiatalkorúaknál (Btk 108§) (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék és a társadalom hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. (3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. 172 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György IV. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKALMAZHATÓ

INTÉZKEDÉSEK A fiatalkorúakkal szemben szintén alkalmazhatóak azok az intézkedések, amelyek a felnőttekkel szemben is kiszabhatók. Van továbbá egy speciális intézkedés, amely csak fiatalkorúakkal szemben alkalmazható, ez javítóintézeti nevelés. 1. A próbára bocsátás 1. Alkalmazása (Btk 117§ (1) bek) (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. 1. A felnőttektől eltérően bármely bcs esetén helye van 2. A többszörös visszaeső FK azonban nem bocsátható próbára (ld: 72§ (4) bek) 3. Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott szankció FK-akkal szemben 2. Tartama (Btk 117§ (2) bek) (2) A próbaidő tartama 1 évtől 2 évig terjedhet; A tartamot években és hónapokban kell meghatározni. 1. Lehetőséget ad a hónapokban való meghatározásra is 2. Az elrendelő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik és a 18 életév betöltése után is folytatódik. 3. A próbára bocsátott FK pártfogó

felügyelet alatt áll (ld: Btk 119§) 3. A próbára bocsátás megszüntetése esetén (Btk 117§ (3) bek) (3) A bíróság a 73.§ (2) bekezdése esetén javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki. Ha a bíróság a próbára bocsátást megszünteti, a fiatalkorúval szemben vagy büntetést szab ki, vagy a bűnösség kimondásának mellőzésével javítóintézeti nevelést is alkalmazhat. 173 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. A javítóintézeti nevelés 1. Elrendelése (Btk 118§ (1) bek) (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezés szükséges. 1. Csak fiatalkorúval szemben alkalmazható 2. Feltétele, hogy a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében legyen rá szükség 2. Tartama (Btk 118§ (2) bek) (2) A javítóintézeti nevelés tartama 1 évtől 3 évig terjedhet. (1995.-ig relatíve határozatlan

időtartamú volt) 3. Ideiglenes elbocsátás elrendelése (Btk 118§ (3) bek) (3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább 1 évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte, és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább 1 év. 1. Feltétele javítóintézetben eltöltött legalább 1 év, illetve a javítóintézeti nevelés felének kiállása. 2. Legkorábbi időpontját az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításával kell megállapítani 3. Ideiglenes elbocsátással egyidejűleg a fiatalkorút a bíróság pártfogó felügyelet alá helyezi 4. Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése (Btk 118§ (4) bek) (4) A bíróság az ideiglenes elbocsátás megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes

elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. (=> KÖTELEZŐ) Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. (=> MÉRLEGELÉSTŐL FÜGGŐ) Lehet tehát kötelező és bírói mérlegeléstől függő. 174 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Az ideiglenes elbocsátás idejének beszámítása megszüntetéskor (Btk 118§ (5) bek) (5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. A törvény tehát kizárja ilyen esetben a beszámítást. 6. Felső korhatár (Btk 118§ (6) bek) (6) Azt, aki a 19. életévét betöltötte a javítóintézetből el kell bocsátani 7. BK 171 sz

Eszerint a javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúval szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása nem célravezető. Helyette ismételt szabadságelvonó intézkedés (javítóintézeti nevelés) alkalmazása lehet indokolt Ha a FK a végrehajtásban felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt újabb bcs-t követ el, nincs akadálya, hogy a bíróság javítóintézeti nevelést rendeljen el. 8. Végrehajtása 1. A javítóintézet az oktatási miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt álló nevelő int 2. Ezen intézkedés végrehajtásának alapvető szabályait a Bv Tvr VIII címe tartalmazz 3. 1996 május 1-jétől végrehajtása: a) fiúk esetében: Aszódon b) lányok esetében: Budapesten a Leánynevelő Intézetben történik. 3. A kényszergyógyítás 118/A.§: A fiatalkorú kényszergyógyításának (75§) akkor is helye van, ha a bíróság a javítóintézeti nevelését rendeli el (még nincs hatályban) E rendelkezés

hatálybalépéséről külön törvénynek kell intézkedni. Ez még nem történt meg 175 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. A pártfogó felügyelet Btk. 119§ A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Tehát: 1. Felfüggesztett szabadságvesztés esetén 2. Feltételes szabadságra bocsátás esetén 3. Próbára bocsátás esetén 4. Javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás esetén 5. A vádemelés elhalasztása esetén  Ezen esetekben tehát a FK pártfogó felügyelet alá helyezése mindig KÖTELEZŐ.  Tartama mindig ahhoz a büntetéshez vagy intézkedéshez igazodik, amely mellett elrendelték.  Az általános és különös magatartási szabályok a FK-akra is irányadók.  Fiatalkorúak

pártfogó felügyeletét a gyámhatóság látja el. Mellettük hivatásos pártfogó működik. 176 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György V. A FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN ALKLAMAZHATÓ BÜNTETÉSEK A fiatalkorúakkal szemben a következő büntetések alkalmazhatók: Főbüntetések: 1. Határozott ideig tartó szabadságvesztés (Tehát életfogyt NEM) 2. Közérdekű munka 3. Pénzbüntetés Mellékbüntetések: 1. Közügyektől eltiltás 2. Foglalkozástól eltiltás (ugyanazok a szabályai, mint a felnőtteknél) 3. Járművezetéstől eltiltás (ugyanazok a szabályai, mint a felnőtteknél) 4. Kitiltás 5. Kiutasítás (ugyanazok a szabályai, mint a felnőtteknél) 6. Pénzmellékbüntetés 1. A szabadságvesztés 1. Alsó határa (Btk 110§ (1) bek) (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén 1 hónap.  Nem függ a fiatalkorú életkorától  Valamennyi bcs büntetési

tételére vonatkozik. (Pl: ahol 2 évtől 8 évig terjed, ott is 1 hónap a minimum) 2. A 16 éven felüli fiatalkorú szabadságvesztésének felső határa (Btk 110§ (2) bek) (2) A bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama: a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén 15 év; b) 10 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén 10 év. 3. A 16 éven aluli fiatalkorú szabadságvesztésének felső határa (Btk 110§ (3) bek) (3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 10 év. 177 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 4. Fiatalkorú szabadságvesztésének leghosszabb tartama egyéb esetben Btk 110§ (4) (4) A (2) és (3) bekezdés esetén

kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama 5 év akkor, ha a bűncselekmény 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. 5. A büntethetőség elévülése és a visszaesés a fiatalkorúaknál (Btk 110§ (5) bek) (5) A büntethetőség elévülése határidejének számításánál és a visszaesőkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartam az irányadó. 6. A fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtásának helye (Btk 111§ (1) bek) (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében kell végrehajtani. 7. A fiatalkorú szabadságvesztésének végrehajtás börtönben (Btk 111§ (2) bek) (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt 2 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az 1 évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt

fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítéltek. 8. A fiatalkorú szabadságvesztésének végrehajtása fogházban (Btk 111§ (3) bek) (3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani.  Tehát fiatalkorúak esetében csak fogház és börtön fokozat van, fegyház nincs. 9. A 21 életév betöltésének hatása a büntetés végrehajtására (Btk 111§ (4) bek) (4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor 21. életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát  Tehát a 21. életév betöltése után a felnőttekre előírt végrehajtási fokozatban kell végrehajtani. 10. A Bv Kódex idevágó rendelkezése (Bv tvr 48§ (2) bek) A szabadságvesztés végrehajtása során különös gondot

kell fordítani a fiatalkorú nevelésére, oktatására, személyiségének fejlesztésére és testi fejlődésére. 178 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 2. Feltételes szabadságra bocsátás Btk. 112§ (1) A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább 3/4 részét, b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább 2/3 részét kitöltötte. 3. Közérdekű munka Btk. 113§ Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a 18. életévét betöltötte  1997 előtt nem is volt kiszabható FK-val szemben.  A 18. életév még mindig túl magasnak mondható a nyugat-európai szabályozással szemben. (a 16 életév korhatás lenne indokolt) 4. Pénzbüntetés Btk. 114§ (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete

(jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.  Szülői eltartás, szülőktől kapott juttatás nem adhat rá alapot. (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni.  A felnőttektől eltérően először a behajtást kell megkísérelni, és ennek sikertelensége esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni. 179 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 5. Közügyektől eltiltás Btk. 115§ Fiatalkorút csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. 6. Kitiltás Btk. 116§ A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él.  A FK helyes irányú fejlődését, beilleszkedését szolgálja, hogy a megfelelő családi környezetben élő FK-t ne szakítsa ki környezetéből. 7. Halmazati és összbüntetés Btk. 120§ (1) A halmazati és az

összbüntetés a - 110.§ (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a 20 évi - b) pontja és a (3) bekezdés esetén a 15 évi, - a (4) bekezdés esetén a 7 év és 6 hónapi szabadságvesztést . (2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 108.§-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevő részér nem érheti el.  A 3/2002 BJE szerint a javítóintézeti nevelést és a szabadságvesztést akkor is összbüntetésbe kell foglalni, ha az elkövető a bcs-t egy másik alapügyben hozott ítélet jogerőre emelkedése után követte el.  A összbüntetésbe foglalás feltételei addig állnak fenn, amíg egyik büntetést vagy intézkedést sem hajtották végre, illetve végrehajtásuk folyamatos.

 A (2) bekezdés esetén a bíróság mérlegeli a FK személyiségét, nevelhetőségét. 180 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 8. Egységes intézkedés 1. Elrendelése (Btk 120/A§ (1) bek) (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el.  Az összbüntetéshez hasonló törvényi rendelkezés.  Csak olyan javítóintézeti nevelések foglalhatók egységes intézkedésbe, melyeket: - még nem hajtottak végre (pl.: ha nem bocsátották el még) - folyamatosan hajtanak végre. (megszakítás nélkül követik 1mást) 2. Tartama (Btk 120/A§ (2) bek) (2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani,

hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a 3 évet.  Alsó határa tehát az alapügyekben alkalmazott leghosszabb ideig tartó javítóintézeti nevelés tartama.  Felső határát 2 tényező határozza meg: - Nem érheti el a javítóintézeti nevelések együttes tartamát. (kumulációt) - Nem haladhatja meg az általános maximumot, azaz a 3 évet. 9. Az előzetes fogva tartás beszámítása Btk. 120/B§ (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál 1 napi előzetes fogva tartás 1 napi javítóintézeti nevelésnek felel meg. 181 Magyar Büntetőjog - Általános rész Készítette: Székely György 10. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 1. Törvényi mentesítés

(Btk 121§ (1) bek) (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül: a) Az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik. b) A büntetés kitöltésének illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték. c) A büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított 3 év elteltével, ha szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó, de 5 évnél nem hoszszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.  Az általános szabályok a FK-akra is vonatkoznak, de speciális kedvezmény vonatkozik bizonyos esetekben rájuk:  Nincs várakozási idő a felfüggesztett szabadságvesztés esetén.  A kitöltés napján mentesül, ha szándékos bcs miatt 1 évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélik.  3 év a várakozási idő 1 év és 5 év

közötti tartamú szabadságvesztésnél. 2. Bírói mentesítés (Btk 121§ (2) bek) (2) A szándékos bűncselekmény miatt kiszabott , 1 évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes.  Nem ír elő várakozási időt.  1 évet meghaladó szabadságvesztés kitöltés után folyamodhat érte a FK  Vizsgálják az érdemességét. (végrehajtás alatt tanúsított magatartását) 3. A pénzmellékbüntetés végrehajtásának hatása (Btk 121§ (3) bek) (3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be vagy végrehajthatósága nem szűnt meg.  Az általános szabályoktól eltérően a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem akadályozza a FK mentesítését. 182