Gazdasági Ismeretek | Kontrolling » Controlling jegyzet

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 21 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:372

Feltöltve:2009. április 30.

Méret:260 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Controlling jegyzet Controlling: A körülmények változását számba vevő, rugalmas, a megalapozott döntések meghozatalát és azok hatékony megvalósítását szolgáló rendszer, mely koordinálja a tervezést, az ellenőrzést és az információ szolgáltatást. Térhódítás: • Piacgazdaság térhódítása (gyors környezeti változás) • Felelősség központok létrejötte a vállalaton belül • IT elterjedése (vállalat irányítási rendszer) • A vállalattal szembeni követelmények egyre nagyobbak, teljesítésük egyre nehezebb. 1, A kontrolling fönt tartja a : a) Koordinációs b) Reagálási képességet (környezettel kapcsolatban) c) Adaptálási készséget (a váll. alkalmazkodni tudjon a környezet változásához) 2, Folyamatok, tevékenységek és állapotok figyelése 3, A váll alkalmazkodását segíti elő A siker kritériumai: • Magas nyereség • Likviditás (rövid távon) • Finanszírozhatóság (hosszú táv) • Gazdaságosság

Döntési készség és döntésképesség Döntés készség => képes e döntést hozni Döntésképesség => elegendő információ, megvan e minden szükséges adat a döntéshez A controlling a vállalkozás belső irányítási rendszerének egyik költség centrikus eleme : • Tervezés (stratégiai és operatív) • Terv – tény adatok összevetése • Az eltérések elemzése és ellenőrzését végzi Fontos hogy hol merül fel a ktg, tudni kell mi mennyibe kerül. Felelősség és döntés centrikus => hatáskör kapcsolata fontos, hogy jól legyen szervezve. A controlling közelítés (gazdálkodás) módja: • Célorientált: => mindig így dolgozik => állandó célképzés • Szűk keresztmetszet orientáltság: => feloldása nélkül cég nem fejlődhet => meggátolja a váll fejlődését (szervezet, technológia, stb) • Jövő orientáltság (feed – foward) gondolkodás: = > a múlt csak annyira fontos, ha befolyásolja a jövőt •

Költségtudatosság: várható hozam érdekében mit lehet feláldozni • Eltérések elemzése és az okok kutatása, a döntés tervhez képest mi az eltérés. Infók Vezetési rendszer Terv ell. rend Kontroling rendszer Infó rend. ell. Infók Kivitelezési renszer, termékek Pénzügyi eszközök (bocsesz nem sikerült valami jól az ábra sajna a beillesztésnél sz.rakodott) A kontrolling feladatai Vállalati célok: • Operatív => gazdaságosság, jövedelmezőség • Stratégiai => jövőre vonatkozik, nagy különbség, hogy itt több a szöveg Mennyiség Külső Minőség Belső Eseti Állandó Ezek a tényezők befolyásolják a vállalat működését. (azt mondták, hogy ezt szokták kérdezni viszgán) Mennyiségi, állandó, belső: fix ktg, negyed éves jelentés Mennyiségi, állandó, külső: munkavállalási járulék, adókulcs változás Minőségi eseti külső: új szabvány Minőségi állandó külső: piac típusa stb. 1. A

vállalati célok meghatározása: Cél => erőforrások => feladat meghatározása 2. döntés előkészítéséhez információk gyűjtése 3. gazdálkodás tervezés 4. Az eredmények ellenőrzése, a tervezett és a tényleges adatok összehasonlítása a. A terv megalapozottsága b. Terv eltérés vizsgálata c. Kritikus eltérés beavatkozási határa 5. A tervtől való eltérések okainak feltárása a. Piaci igények rossz felhasználása b. Külső környezet elnézése, félre értelmezése c. Trendek rossz felhasználása 6. Beavatkozási terület kijelölése (intézkedési katalógus: ki, mit, határidő, tényleges intézkedés időpontja, stb.) 7. Információ szolgáltatás a vezetés számára A kontrolling és a belső ellenőrzés kapcsolata Belső ellenőrzés: Különböző típusú, egymást kiegészítő, de egymást nem helyettesítő tevékenységek olyan rendszere, amely átfogja a szervezet működésének egészét. Belső ellenőrzés Vezetői ell.

Független belső ell. Tevékenység folyamatába épített ell. Vezetői: Vezetői módszerei: - aláírás jog - Információs rendszer ismeretének felhasználása (eseti, rendszeres) - Beszámoltatás : írásban, szóban (eseti, rendszeres) 1, hagyományos: • aláírás jog • helyszíni szemle • beszámoltatás (reguláris meeting) 2, modern módszerek: • kontrolling • hálótervezés, értékelemzés (tevékenységekre) • Értékelemzés (minden folyamat termeljen értéket) • Információs teszt 3, Komplex: • Munkaköri ell. • Eredmény ell. Tevékenység folyamatába épített ell.: 1, termelők és ügyintézők belső (ön) ellenőrzése. A tevékenységi láncba van benne=> a következő ellenőrzi az előzőt. 2, Szakellenőrzés, önállósult formai ISO, AUDI, könyvvizsgálat, minőségi, pénztár, kapu, szakrajz, raktárkészlet ellenőrzés stb. Függetlenített belső ellenőr Törvényileg szabályozott: hitelintézeteknél: kötelező

Állami szervezeteknél: lehet közösen foglalkoztatott (több önkormányzat foglalkoztatja ugyan azt az embert) Kontroller Független belső ellenőr Folyamatos munka. Több információval Nem állandó munkavégzés Év elején rendelkezik sajátmunkatervet készít. Pontos adatokat hoz ki. Konzultál Csapatmunka a szakemberekkel. Egyedül végez munkát, kivéve az átfogó munkákat Koordinál => a jövőbe tekint A múltat ellenőrzi, következtetést abból von le Belső szabályzatban meghatározva a Nem itélkezik, megállapít, következtetést beavatkozási jog (csak akkor avatkozik, von le, intézkedési javaslatot készít be ha kell. A beavatkozási jog függ attól, hogy a cégen belül hol helyezkedik el: Kontrollin osztály vagy tanácsadói szerep.) A kontroller: • Beosztás: 1. üzemi, gazdasági eszközökkel van segítve a váll által és ezzel segíti a vezetést 2. ellenőrzési mechanizmusokat épít ki (az emberek maguk ellenőriznek, nem ő)

3. összehangoló: a váll egésze jól és hatékonyan tudjon működni 4. eltérések, tények, okok meghatározása, beavatkozások javaslása Személyisége: 1, szakmai követelmények: közgazdasági, számviteli, marketing, sz.tech, elemzési, statisztikai szervezési 2, személyiségben követelmények: analitikus gondolkodás, kreatív, meggyőző képesség, csoportmunkára való hajlandóság, jó kifejező képesség, diplomáciai érzék, konfliktus kezelés, állandó tanulás • Kontroller típusi: Kontroller típusai Regisztrátor Navigátor Innovátor Környezet statikus dinamikus szélsőségesen dinamikus orinetáció múlt felé jelen+picit a jövő jövő Tevékenység alapján: - Központi kontroller - Üzletági kontroller (devisio) A kontrolling időbeli dimneziói: 1. Stratégiai kontroling: a jövő lehetőségei és bizonytalanságai alapján a potenciális eredményekből ad számot 2. operatív kontrolling: rövid távra, az eredményeket a célok

elemzése a termelési tényezők alapján. (operatív célok: likviditás, gazdaságosság) orientáció Stratégiai operatív váll és környezet váll. Folyamatok gazdaságossága összekapcsolása tervezési időszak dimenziók hosszú táv SWOT célok sikerpont, megtérülés rövid, középtáv eredmény a ráfordításhozam vagy ktg.hozam tőke gazdaságoság, likviditás, jövedelmezőség Reaktív váll.: a vállalat környezetváltozásra reagál Proaktív váll.: elébe megy a változásoknak Stratégia: aktív és passzív alkalmazkodás a környezethez. Misszió meghatározása (miből) => hosszú távú célok (mit) => stratégiai akciók (hogyan) Az operatív terv a stratégia egy része!!! Stratégiai kontrolling tervezése: Folyamata: 1. Célok meghatározása (gazdasági, technikai, piaci részesedés növelése) 2. Környezet elemzése (SWOT, fedezeti tábla, Horten féle modell) Swot Környezet Társfelelőség Kockázat viselők Stratégia

Jövőkép, missió Port féle „five force” (5 verseny tényező) modell Új piaci szereplő Szállító alkupozíciója Vevő alkupozíciója Ipari versenytársak Piaci verseny intenzitása Szállító Vevő veszélyek Helyettesítők Ezek a tényezők hatnak a verseny intenzitására. Fedeze Fedezeti hányad = Eladási ár Alapanyag ktg a fedezet arányában = alapanyag ktg Fedezet Célok kijelölése Cél – lehetőség – kötelezettség egybevetése Teljesítmény tervezés Pénzügyi tervezés folyamata célok kijelölése: jövedelmezőség, árbev, nyereség Árbevétel arányos nyereség = Összes tõke jöv. = Saját tõke jöv. = Adózás előlőteredmény (AEE) Árbev AEE + idegen tõke kamata összes tõke AEE Saját tõke Mérleg tervezés Termelékenység = Nettó termék érték Mennyi értéket állítanak elő 1 óra alatt Produktív órák száma Piaci részesedés = Disztribúció = saját átbev Piac összes forgalma Saját

vevők száma nincs különbség kis és nagyvevő között Összes vevő száma Stratégiai kontrolling tervezése 3 tervezés: - felülről – lefelé (top down) - alulról fel (bottom up) - ellenáramú egyeztetés (oda - vissza) Tervezés területei: - teljesítmények tervezése ráfordítások (ktg) terv. Eredmény terv. Pénzügyi terv. Teljesítmények tervezése 1, - mások számára nyújtott, értékesített teljesítmény terv. - előállított (saját részre) teljesítmények terv. 2, A vállalat teljesítménye: az értékesítés nettó árbev., a Saját Előállítású Eszközök Aktivált Értéke (SEEAÉ), és a Saját Termelésű Készletek Állomány Változása (STKÁV). Termelési érték tervezése: 1, közvetlen módszer: => számviteli módszer => év közi vizsgálatok, tervezések 2, közvetett => statisztikai => év végi tervezések Közvetlen: Késztermék értékesítés nettó árbev ± késztermékek készletváltozása késztermékek

tervezett értéke + Értékesített, félkész termékek nettó árbev + SEEAÉ Kész áru tervezett értéke + Kiszámlázott ipari szolg. + befejezett feldolgozó ipari tervezés, szervezés, fejlesztés értéke Befejezett ipari termék érték ± befejezetlen és félkész termékek állomány változása ± befejezetlen feldolgozó ipari tervezés, szervezés, fejlesztés értéke Teljes (ipari) termelési érték eddig a Fő tevékenység + egyéb termelő tevékenység értékesített nettó árbev + egyéb termelő estén a SEEAÉ ± egyéb termelő esetén a befejezetlen termelés, félkész és kész termékek állomány változása + kereskedelmi tevékenység árrése + szolgáltaló tevékenység értékesítésének Nettó árbev + egyéb tevékenység nettó árbev Bruttó termelési érték  Másodlagos tevékenység A séma soha nem tartalmazhatja az: - ELÁBÉT - az eladott, közvetített szolg. Értékét mert nem a vállalat állítja elő, szolg

közvetítés, termék vásárlás (idegen anyag) Közvetett: Értékesítés nettó árbev ± aktivált saját teljesítmények értéke (SEEAÉ, STKÁV) − eladott árúk beszerzési értéke − egyéb (közvetített) szolg értéke Bruttó termelési érték a, nettó termelési érték Bruttó term érték − anyag ktg − igénybevett szolg közül az anyag jellegű szolg Anyag mentes term érték − ÉCS leírás Nettó termelési érték b, Hozzáadott érték (HOÉ) adózás előtti eredmény + személyi jellegű ráfordítások + ÉCS leírás (jövőbeni pótlás miatt lesz ktg) Hozzáadott érték c, Halmozott termelési érték Teljes (ipari) termelési érték + saját félkész termék további felhasználása (belső kooperáció) Halmozott (ipari) termelési érték A piaci vagy értékesítési tevékenység vizsgálata a döntés előkészítés szakaszában - Milyen fajta termék(ek) - Milyen mennyiségben - Milyen összetételben - milyen áron lehet

értékesíteni - milyen ktg és ráfordítás mellett lehet előállítani Információ szükségletek: • A gyártási vagy erőforrásokra vonatkozó információk (mennyiség, minőség, igénybe vehető gépóra szám, emberi erőforrások rendelkezésre állása) • Piaci vagy értékesítés (értékesítési minimum, ért max, piaci lehetőség, fizetőképes kereslet az adott piacin • Jövedelmezőségi információk (fajlagos fedezeti összeg: eladási egységár- közvetlen ön ktg) I. Gyártmány karakterisztikák módszere - melyik termék, tevékenység értékesítése a legkedvezőbb - melyik a legkedvezőtlenebb - jövedelmezőségi rangsor II. Nyereség optimum számítás - termék összetétel optimalizálás vagy lineális programozás - melyik az optimális termékösszetétel, valamennyi kapacitás max kihasználása mellett a max nyereséget biztosítja III. A vállalat ár alsó határának megállapítása - versenyár képzés vagy minimum árképzés

- melyik a legalacsonyabb ár amelyen a termék még piacra dobható úgy, hogy a vállalat gazdálkodása veszteségmentes legyen 1, Jövedelmezőségi rangsor meghatározása 2, Optimális, gazdaságos termékösszetétel meghatározása Alapesetek: A, Nincsen szűkös erőforrás (nincs korlátozó tényező) B, Van szűkös erőforrás, de csak 1 fajta C, van szűkös erőforrás, de 2 vagy annál több fajta I/1/A fajlagos fedezeti hányad Fajlagosfedezetihányad = FajlagosFedezetiÖsszeg ( FFÖ) * 100(%) eladásiegységár I/1/B Valamely szűkösen rendelkezésre álló erőforrásegységre jutó fajlagos fedezeti összeg módszere. FFÖ Általános képlet = minél nagyobb annál jobb Fajlagos szûkös erőrőforrás 1 normaórára jutó FFÖ = FFÖ Ft/normaóra fajlagos normaóra felhasználás 1 gépórára jutó FFÖ = FFÖ Ft/gó fajlagos gépóra (gó) felhasználás 1kg anyagfelhasználásra jutó FFÖ = FFÖ Ft/kg fajlagos anyagfelhasználás I/1/C Pontozásos

módszer: valamennyi olyan gyártmány karakterisztikák amely szűkös erőforrással kapcsolatos pontozunk max 100 pont + a fajlagos fedezeti hányad 100% mindig az a termék kap amelyik az első volt a jövedelmezőségi rangsorban, a többi a gyártmány karakterisztikák ehhez való arányosításával kapjuk. A kapott pontszámokat termék féleségenként összesítjük és a jövedelmezőségi rangsorban az lesz az első amelyik a legnagyobb pontszámot kapta. I/2/A Optimális termékösszetétel => értékesítési maximum I/2/B Szűkös erőforrásokból kiindulva => először a szállítási kötelezettség teljesítése, a fent maradó szabad erőforrásokból kell biztosítani a többi termékek közti jövedelmezőségi rangsor és az értékesítési maximum figyelembevételével. II/2/C Célfüggvény felírása: F(x)=f1x1*f2x2 fnxn F(x): a vállalat összes fedezeti összege; fn: egyes termékek FFÖ; xn: egyes termékek termelendő és értékesítendő

mennyiség A váll. összes fedezeti összegének maximuma => egyes termékeknél az optimális mennyiség => nyereség optimalizálás −> fedezeti összeg maximalizálása. Korlátozó feltétel, hogy nem lehetnek egyenlőek. 1, Erőforrás vagy gyártási források: A ≥ a1x1* a2x2anxn A: összes felhasznált alapanyag; a: fajlagos anyagfelhasználás. G ≥g1x1 * g2x2 gnxn G: összes gépóra (normaóránál ugyan ez a képlet csak n-nel) 2, Piaci (értékesítési) korlátok: Értékesítési max : x1-n ≤ db Értékesítési min: db≤ x1-n Tól – ig: db ≤ x1-n ≤ db 3, Számítási korlát: x1-n ≥ 0 (egész számok) A termelés normaóra szükséglete: Termék értéke változatlan áron Termelékenység = Élőlőmun ráfordítás Egységnyi élőmunka ráfordítással mekkora termelési értéket tud létrehozni a váll. változatlan áron. Minél nagyobb annál jobb Munkaigényesség: a termelékenység reciprok, 1000Ft termék értéket mekkora

élőmunka ráfordítással tus a váll létrehozni. Vállalkozói ár alsó határának meghatározása (versenyár vagy minimum árképzés) Melyik az a legalacsonyabb ár amelyen a termék még piacra dobható úgy, hogy a váll gazdaságilag veszteségmentes legyen. (konkurenciaharc a meglévő piacon) - határ ktg (közgáz) - proporcionális ön ktg (számvitel) - Eredeti => hagyományos értelemben vett közvetlen önktg - Redukált rész = > közvetett ktg -ből ált valamilyen ktg jellemző és a reagálási fog segítségével termékegységre osztott ktg jelenti Sémája: Közvetlen önktg + értékesítési külön ktg + közvetett ktg- ből a termék előállításakor és értékesítéséhez kapcsolatos ktg termékegységre jutó része. (garanciális javítás ktg e) minimum vagy verseny ár Alkalmazási előfeltétel: 1, a termék legyen szabadáras 2, a váll a többi termékével érje el a fedezeti pontot −> biztosítsa a veszteség mentes gazdálkodást

legrosszabb esetben 0 lehet az eredmény. A vállalat tervezés Dimenziónként, termék csoportonként és termékenként is végezhetjük a tervezést, a menete mindig ugyan az. Divízió árbev tervezése: Árviszonyok −> Piaci igények Rendelés állomány termelési kapacitások −> termék összetétele <− Gyártási program Termék kibocsátás Divízió árbev tervezése Nyereség érzékenység vizsgálata    A legegyszerűbb módja az áremelés, emellett: Volumennövelés Közvetlen önktg csökkentése ráford tervezés  Közvetett ktg csökkentésével Nyereség érzékenységi szorzók: A befolyásoló tényezők (ár, volumen, önktg, közvetett ktg) 1% változás hatására hogyan változik meg az eredmény. Nyereség érzékenységi szorzó = Eredményvált. % ban Befolyásoló tényező vált. % ban Eredménytervezés, elemzés: Szűk keresztmetszet figyelembevételével kell csinálni • • • • • • Évközi

folyamatos eredmény elemzés folyamata (fedezeti pont, tervezett fedezeti összeg): Beérkezett rendelésállomány Melyik termékből miből menyit rendelnek A beérkezett (elfogadott) rendelés állomány. Mennyi árbev, közvetlen ktg, fedezeti összeget és kumulált fedezeti összeget eredményez Mennyi erőforrást köt le az elfogadott rendelés állomány (anyag, normaóra, gó) különös tekintettel a szűkös erőforrások alakulására Mennyi a még szabadon felhasználható erőforrás Termék neve Rendelés Rendelt időpontja menny Értékesítés nettó árbev Ért. Közvetlen ktg Felhasznált erőforrások Kumulált erőforrás felh. anyag anyag gép óra norma óra gép óra Fedezeti Kumulált összeg fedezeti összeg Felhasználható szabad erőforrás norma óra (sorry nem fért bele 1 sorba a kitöltés pedig értelemszerű, legalábbis szerintem :-))) ) A táblázaton keresztül lehet figyelni, hogy mikor éri el a váll a fedezeti pontot: Mikor éri

el a váll a tervezett fedezeti összeget, eléri e. Utólagos eredmény elemzés: A fedezeti hányad vagy a valamely szűkösen rendelkezésre álló erőforrás egységre jutó fedezeti összeg módszerével => ezeknél összességében szemléljük a vállalatot Ráfordítások (költségek) tervezése: • • • Ktg nemek (anyag, bér, écs) Ktg hely (ktg felmerülési helyei: termeléssel, szolg., irányítással – irányító személyek, egységek; igazgatással – nem terhelhető közvetlenül; tech kapcsolatos) Ktg viselők (termékek és szolg, projectek, kész és félkész termékek, saját rezsis termelés). A döntés orientált kalkulációs módszerek A döntések hogyan hatnak a ktg re és az eredményre. Időhorizont szerint: terv – tény Elszámolás szerint: teljes – rész Terv ktg számítás: − Merev terv ktg számítás: kibocsátás jelentő vált (kórház – nem kell számolni); minden ktg vált ktg; kevésbé reális, de egyszerű −

Rugalmas terv ktg számítás: fix és vált ktg Többlépcsős ktg (fedezet) számítás: Direct costing ( A ktg viselőkre csak azokat számítjuk rá, amik ott merülnek fel. Kiszámítása egyszerű, gyors eredmény, kiindulási alapot ad a fedezeti ponthoz és az alsó ktg határhoz (kis váll annyira nem jó) Fix ktg – fedezet számítás (a fix ktg ket is felbontjuk: 1, termékek fix ktg je; 2, termékcsoport fix ktg je; 3, előállító helyek fix ktg je; 4, részlegek (gyárak) fix ktg je; 5 vállalat fix ktg je ) Egyedi ktg és fedezet összeg számítás ( fedezeti összeg: azoknak a bevételeknek és ktg nek a különbsége, amelyek ugyan azon a döntésre vezethetők vissza (áremelés) ). A fedezeti összeg számítható még: - termékvonal (termék, termékcsoport, összes termék) - értékesítés vonal (1megrendelés, 1 vevő, vevőcsoport, relációk) - hierarchia vonal (telephely, részleg, divíziók) - idő vonal ( napi, heti, havi, stb.) Egyedi :akkor tudnánk

megtakarítani, ha a termék vagy szolgáltatás gyártásáról lemondunk Tényezőkre bontás módszerei: 1, alternatív eltérés – felbontás 2, kumulatív eltérés – felbontás a, láncbehelyettesítés b, abszolút különbség módszer c, százalékos eltérések módszere 3, logaritmus módszer (log a* log b = log a+b 4, index módszere: A mutatószámok változását méri, mi mennyire befolyásolja ezeket a tényezőket (gyakorlati értéket nem mutat) A tényezőkre bontás alkalmazható: 1, a mutatószám szorzataként felírható 2, kumulativitás: a szorzó tényezők nem cserélhetők fel, az eredmények gazdasági jelentőséggel bírnak 3, a lehető legtöbb szorzó tényezőt írjuk fel (a részletes eredmény miatt fontos) 4, a torzító tényezőt nem kell mindig kiszűrni III. Utólagos eredményelemzés - utólagos nagyvonalú eredmény elemzés - utólagos részletes eredmény elemzés Milyen tényezők és hogyan befolyásolják az AEE alakulását

(mert ez a úcsó „hely” ahol a vállalatnak közvetlenül hatása van. Értékesítés nettó árbev (∑ Q *p) Mennyiség, elad egységár, összetétel Értékesítés közvetlen ktgje (∑ Q* önktg) Mennyiség, összetétéel, közvetlen önktg Váll brittó jövedelmezősége, fedezeti összeg (∑ Q*fajlagos fedezeti összeg) Ua mint fent Ért közvetett ktgje( önálló befolyásoló tényző) Egyéb bev és ráfordítások Pü műveletek eredménye Rendkívüli eredmény Módszerei: 1, fedezeti hányadot alkalmazó módszer 2, valamely szűkösen rendelkezésre álló erőforrás egységére jutó fedezeti összeg módszer 1, Összességében számoljuk (minél nagyobb annál jobb) Fedezeti összeg ∑ Q ∗ f = Ért. nettó árbev ∑ Q ∗ p 2, gépóra szűkös => 1 gó raj utófedezet összege ( minél nagyobb legyen) Fedezeti összeg ∑Q ∗ f = összes felhazsnált gó szám ∑ Q ∗gó 3, Anyag szűkös => 1 kg anyag felhasználásra jutó fedezeti összeg

Fedezeti összeg ∑Q ∗ f = összes anyagfelhasználás ∑ Q ∗a 4, Emberi erőforrás Fedezeti összeg = összes normaóra felhasz. Megnevezés Ért nettó árbev ért közvetlen ktg fedezet összege ∑Q ∗ f ∑ Q ∗no tervázis ∑Q0*p0 Q0*ö0 ∑Q1*F0 terv szintű tény ∑Q1*p0 ∑Q1*ö0 ∑Q1* F0 tény árgy ∑Q1*p1 ∑Q1*ö1 ∑Q1*F1 Árváltozás hatása: ∑Q1*p1 - ∑Q1p0 Közvetlen önktg hatása: - (∑ Q1*ö1 - ∑ Q1ö0) (azért mínusz, mert negatív hatású) Ért volumen vált hatása: ∑ Q1∗ P0 - ∑ Q0 ∗ P0 = ∑ Q0 ∗ P0 ∑ Összetétel változás hatása: Q0 ∗ F0 A 4 befolyásoló tényező eredményre gyakorolt hatását egyszerű különbségképzéssel lehet meghatározni A 8 befolyásoló tényező összege meg kell hogy adja az AEE változását. A pénzügyi tervezés – mérleg tervezés Cash flow elemzés Likviditás vizsgálat (mutatók, mérleg) Eladósodottság vizsgálat Tőkeszerkezet vizsgálata Tőkeszerkezet

vizsgálata: Tőke szerkezet mutatók: a váll vagyoni helyzetének megítélésére szolgálnak Tőke erőssége: Tőők erőrőssége = Saját tőaj ∗ 100 Dinamikus növekedés Mérlegfőér szeg Termelő váll: 60-70% Kereskedő váll: 50% Kritikus: 30 – 35% alatt Finanszírozási politikák: Konzervatív: minél több eszközt finanszírozzunk saját forrásból, legalább a bef. eszközöket Agresszív: mindent külső forrásból Kötelezettségek részaránya: Összes kötelezettség ∗100% dinamikus csökkenés a jó Mérlegfőér szeg Termelő váll: 30% alatt Kereskedő: 50% alatt Kritikus: 60 – 70% nél Céltartalékok részaránya: ∑ céltartalékok ∗100 Mérlegfőér szeg Fontos a számviteli alapelvek és a törvény betartása. Saját tőke növekedés, vagy gyarapodás mértéke: Mérleg szerinti eredmény (MSZE) ∗100 Saját tőaj (jegyzett tőőke Összehasonlítás: − Időben (előző év) − Üzleti tervhez a tényadatok viszonyítása −

Más azonos ágazatban tevékenykedő, hasonló adottságú vállalkozással − Országos, vagy ágazati átlagértékéhez − Osztalékfizetés értéke és mértéke (működő tőke után fizetik : jegyzett, jegyzett, de még be nem fizetett tőke, visszavásárolt saját részvények) Tőke multiplikátor: ∑ Eszközök Saját tõke A tőke erősségének reciproka a kicsi a jó Saját tőke forgási sebessége: Értnettóárbev Minél nagyobb annál jobb. Az adott időszakban (ált évben) a nettó árbev Saját tõke ben hányszor fordul meg a sajáttőke. Minimum 1; Kereskedő váll: 4-5, termelő: 2,5 – 3 Eladósodottság vizsgálata Eladósodottság mutatók: Eladósodott a váll, ha az adóság állománya egy bizonyos mértéket meghalad. (ki gondolta volna :-)) ) Adóság állomány részaránya Hosszú lejáratú köt(HLK) ∗100 minél kisebb, 30-40% alatt jó Tartósforrások ( sajáttõke + HLK ) Saját tőke részaránya (1 mínusz az előző) Saját tõke

∗100 minél nagyobb 60- 70% fölött tartósforrások Adóság állomány fedezettsége Saját tõke legalább 1 legyen. A másik amikor az össz kötelezettség, burkolt eladósodás, itt is HLK min 1 nek kell lennie és akkor tutkó nincs eladósodva a cég. Adóság szolgálati fedezet: A HLK esedékes törlesztő részletét jelenti MSZE + ÉCS HLK , eredménytartalék A számlálóban lehet AEE is. Az előző esetben nem gond, ha 1 nem éri el, mert itt még benne van az osztalék. Utóbbinál viszont mindenképpen el kell érnie az egyet Eladósodottság foka: (ktg részaránya) ∑ kötelezettségek ∑ eszközök kicsi a jó Likviditás mutatók Likviditás I (likviditási ráta): Forgóeszközök minimum 1; világbank 1,6; Magyarországon 2+ RövidLK Likviditás II (likviditási gyors ráta) Forgóeszközök - készletek Min 1 ; világbank 1,3; M.o 1,7 – 1,8 RövidLK Pénz eszköz likviditás: Pénz eszközök 0,4 – 0,5 a jó RövidLK CAsh Flow (CF) Pénz

eszközök állományváltozása a mérlegben. A 7. mellékletben van egy hivatkozás a CF alkalmazására Szükségessége:  A váll vezetőinek fontos => a váll van e elegendő saját forrása a fejlesztésre, adósság törlesztésre: Ha van akkor mennyi osztalékot, részesedést tud fizetni a váll; ha nincs mekkora, idegen, külső forrást kell bevonni  Finanszírozó pénzintézetek, hitelezők: elég fedezet van e hitel törlesztő részleteire  Meglévő tulajdonosok, és befektetők köre: mekkora a várható osztalék, részesedés fizetés CF fajták: I. II. Operatív CF (normál működési CF): a mindennapos üzlethez kapcsolódó pénzáramlásokat tartalmazza. Jellemzően éven belüli tételek Legyen pozitív => több pénzt jelent Befektetési CF: a befektetett eszközök pénzmozgással együtt járó változásait tartalmazza. Relatíve mindegy hogy + vagy - III. Pénzügyi vagy finanszírozási CF: Forrástételek vannak amelyek lejárat

nélküliek vagy hosszú lejáratúak (de van 1 kivétel). Hosszú távon a 0 hoz tartson A 3 összesen adja a vállalkozási CF et (pénzeszközök állomány vált. ) + legyen A CF kimutatás összeállítására szolgáló módszerek:  Közvetlen – Direkt ( a pénz beáramlását és kiáramlását veszi figyelembe, számlákként (kis vállalkozásoknál alkalmazzák)  Közvetett – Indirekt (nagyobb bonyolultabb váll. nál, ez kötelező a beszámoló részeként) Figyelni kell az állományváltozásra: raktározás=> pénz van benne ÉCS => tárgyévi écs => beszerzéseket finanszírozza=> ha több akkor fejlődik a váll. A tervezési és felelőségi központok − Meghatározott a területen önálló hatáskörrel, döntési jogkörrel, felelőséggel és érdekeltséggel bíró szervezeti egység. − Ehhez kapcsolódik a felelőségi elven felépített, pü – számviteli rendszer, amely lehetővé teszi az önálló tervezési elszámolási,

érdekeltségi és beszámolási rendszer kialakítása. − Minden egyes kérdésről nem tud a vezető => hatáskörök és jogok nincsenek szabályozva − Létszámtól független Típosai: Ktg központ (cost center): termelés, K+F Kiadási központ (expense c.): beszerzési osztály (ténylegesen ki van fizetve) Árbev központ (revenue c.) értékesítés Fedezeti központ Nyereség központ (profit c.) Befektetési központ (investment c.) Attól függően, hogy a váll vezetője mire tud befolyást gyakorolni. Operatív kontroling folyamata: 1) 2) 3) 4) célok kijelölése – számszerűsíthető adatok szűk keresztmetszet viszgálata tervezés terv – tény összehasonlítások (eltérés elemzés): − az eltérés megállapítása − tervezési folyamat javítása − az eltérés okainak fenntartásával egy állandó tanulási folyamat fenntartása − megfelelő időben hozandó intézkedések elősegítése − célok elérésének támogatása Eltérés

vizsgálat kérdései: - elértük e a tervezett értéket - mekkora az eltérés abszolút és relatív értéke - Elérték e a kritikus (beavatkozást igénylő)mértéket Milyen okokra vezethető vissza az eltérések Tervtől való eltérés okai: - rossz tervezés: - nem határozza meg a kritikus értéket - nem vesz figyelembe valamit - rossz adatok eleve - belső adottságok megváltozása: vezetőcsere; géphiány - külső környezet változása: állam; versenytársak, beszállítók Piramis elv: az eltérést először a váll egészére, majd részeire bontva kell vizsgálni Módszere: ?? (bocsi ekkor nem figyeltem oda) Likviditás: tételenként havonta kell végezni, a bevételek és a kiadások eltérés vizsgálatát: Fejlődő váll küzdenek vele Fizetési kondíciók, fizetési kényszer Jövedelmezőség: havonta kell végezni, bevételek és ráfordítások vizsgálata CF: az operatív, a befektetési és a pü-i CF eltérését kell vizsgálni 5)

intézkedések tervezése: 1 jövedelmezőség vizsgálata 2 termék portfolió javítása 3 fizetőképesség megőrzése 1, Jövedelmezőség vizsgálata: − értékesítés növelése (marketing, minőség, kapacitás bővítés) − változó ktg csökkentése ( árrugalmasság: az áremelés előnyei meddig kompenzálják a forgalomcsökkenés hátrányait − fix ktg csökkentése (egyéni érdekeket sérthet, személyi jellegű ráfordítások) − Befektetett eszközök mérséklése (lízing, készletek mérséklése) 2, Termék portfolió javítása: Minden termékbe tőkét fektetünk be melyek hozadéka (ROI) eltérő Hozadékok alapján csoportosítva: − ROI termelők (erősíteni – Sztárok) − Cash hozók (keletkező pénzeket átcsoportosítani – fejős tehenek) − Cash rablók (termelésből kivonni – döglött kutyák) − Innovációk (kiválasztani a fejlesztendőt – kérdőjelek) 3, Fizetőképesség megőrzése: − Növekvő vállalkozás (eszköz

oldal növekedését a forrás oldalon a saját tőke, esetleg a HLK növekedése fedezze => konzervatív finanszírozási politika − Stagnáló váll.: változatlan mérleg főösszeg mellett a saját forrás erősítése a cél − Zsugorodó váll.: Forrás csökkenés, eszköz oldalon először a készletek és a vevőállomány csökkenése kövesse, de a beruházásokat is mérsékelni kell => kilábalási tennivalók: likvidálni a cash rablókat Kontrolling rendszer kialakítása       A váll jövőképének, missziójának tisztázása Helyzet elemzés, a váll. szervezeti, számviteli, tervezési, beszámolási rendszerének áttekintése Kontrolling rendszer követelményinek meghatározása: • Környezeti tényezők elemzése (SWOT) • A vezetés innovációs tevékenységének feltárása • A kontrolling rendsz. támasztott követelmények tisztázása A kontrolling eszközök kiválasztása, kimunkálása A kontrolling szabályzat

elkészítése Operatív bevezetés A kontrolling rend szembeni követelmények tisztázása:  Döntési alternatívákban gondolkodjon  Illeszkedjen a váll szervezeti struktúrájához és fordítva  Tudja a vezetést döntésképes helyzetbe hozni  Prognosztizálja a folyamatok lehetséges irányát  Optimális döntésekhez a szükséges infók szolgáltatása A rendszer megvalósításának sorrendje A vezetés orientált számviteli rendsz. kialakítása − Pü i számvitel => törvény határozza meg − Vezetői számvitel => jövő orientált, a váll sajátosságait veszi figyelembe A váll tervezési rendszerének kialakítása (átalakítása) Beszámolási rendszer létrehozása( különböző vezetői szintek informálását szolgálja): − Feladatok, kötelezettségek, hatáskörök, döntési kompetenciák, felelőségi és érdekeltségi viszonyok meghatározása − Infó szükséglet meghatározása − Infó megszerzésének módja −

Rögzíteni kell a beszámolók tartalmát, struktúráját, terjedelmét, gyakoriságát, formáját (Írásbeli szóbeli) A kontrolling rendszer elhelyezése a váll. szervezetésen A rensz alakítása sohasem befejezett, szükséges a számítógépes támogatás (SAP) A kontrolling alapelvek meghatározása A ktg objektumok meghatározása (teljesen lefedje a váll) Döntés, felelősség, hatáskör egységének kialakítása. Terv – tény összehasonlítás = > eltérés => okok => intézkedés Felelőssé csak az tehető akinek körében döntési joga van. Ennek hiányában a vezetők csak jelezni tudják az eltéréseket, de dönteni nem tudnak. => a ktg objektumokat a felelőségi köröknek megfelelően kell kialakítani. • • Tervezni csak az tervezzen, akinek befolyása van a tényadatok alakulására. Csak olyan tételt szabad megtervezni, aminek az alakulását a beszámoló rendsz. követhető A kontrolling eszközök kiválasztása, kimunkálása

• • • • • Vezetői számvitel: elemzési módszerek kialakítása, kalkuláció Tervezési rendszer: (ki, mikorra, milyen tervrészletet, kinek szolgáltasson, milyen egyeztetéseket folytasson, tervezési kézikönyv) Beszámoló rendszer: felépítése az összehasonlítás miatt olyan legyen mint a tervé Kontrolling szabályzat kialakítása: igazgatói rendelkezés formájában való kiadása (SZMSZ stb) Operatív bevezetés: − Számítógépes rendszer telepítése (hardware software) − Szakemberek kinevezése − Költséghelyi felelősök kinevezése − Próba feldolgozások végzése − Korrekciós változtatások végrehajtása − Üzemszerű bevezetés − Folyamatos tökéletesítés