Gazdasági Ismeretek | Tanulmányok, esszék » Nagy Tamás - Cegléd város önkormányzatának gazdálkodása

BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Cegléd város önkormányzatának gazdálkodása (2005-2007) Nagy Tamás Vállalkozási szak 23-52 2009. -1- 1. Bevezetés A témaválasztásomat az indokolta, hogy napjainkban egyre többet hallani általánosságban az önkormányzatok eladósodásáról, és sajnos az eladósodás jelei már Cegléden is megfigyelhetőek. Álláspontom szerint Cegléd Város tekintetében a 2005-2007-es évek gazdálkodása, és gazdasági környezete vezetett az eladósodás bekövetkezéséhez. Ezért a dolgozat célja annak megvizsgálása, hogy a 2005-2007-es években, hogyan gazdálkodott Cegléd város önkormányzata a vagyonával. Ahhoz, hogy erre a kérdésre megtaláljuk a választ szükséges a magyar önkormányzati rendszer megismerése és az adott település sajátosságainak a figyelembevétele. A szakirodalom témához tartozó részeinek rövid ismertetése után Cegléd város önkormányzatának költségvetését

és költségvetési beszámolóját vizsgáltam annak érdekében, hogy képet kapjunk az eszközök és források szerkezetében végbemenő változásokról, illetve a bevételek és kiadások alakulásáról. 1.1 Cegléd város történeti bemutatása Pest megye déli, délkeleti felének regionális központja Cegléd. Területe igen nagy, a magyar városok sorában a 13. helyen áll, mintegy 245 km2-en A város elnevezéséről több elképzelés is született. A legvalószínűbbnek - Kiss Lajos, Csánki Dezső és Pais Dezső munkái nyomán - a cigle, cegle (fűzfajta) főnévnek-d képzős származékát tartják. A honfoglalás idején Cegléd egyike volt azoknak az apró falvaknak, melyek sűrűn benépesítették a Duna - Tisza közének mocsaras, ligetes vidékét. Az első hiteles történeti forrás ami a városalapítással kapcsolatos 1364-ből származik , amikor I. Lajos király a ceglédi polgárokat és telepeseket ("cives et hospites de . Ceegled") az

ország egész területére vonatkozóan mindenféle vámfizetés alól mentesítette. Cegléd a történelem során többször került idegen kézre, és az ellenséges seregek többször a földdel tették egyenlővé. Ennek ellenére a pusztítás után az itt élő szorgalmas lakosság mindannyiszor újjáépítette a várost. A mai városszerkezet az 1834-ben pusztító tűzvész után alakult ki, ekkor épültek a jelentősebb középületek, és a Pest - Szolnok vasútvonal már 1847-ben érintette a várost, -2- mely azóta is jelentős forgalmi csomópont. A századforduló idején már több mint 600 iparos, két téglagyár, 5 gőzmalom, 4 bank, gimnázium, felekezeti és állami elemi iskolák, református, katolikus, evangélikus templom és zsinagóga, valamint 13 polgári egylet működött a városban. A város mai arculata szépen felújított épületekkel díszített egységes és harmonikus városképet őrzött meg a történelmi múltjából. Napjainkban

Cegléd Pest megye délkeleti részének regionális központjában, iskolavárosként, kulturális és zenei centrumként él a köztudatban. 1.2 Demográfiai, kommunális, és gazdasági jellemzők Cegléd a Ceglédi kistérség központja, ami Pest megye délkeleti részén az ország mértani középpontjához közel, Szolnok és Bács-Kiskun megye között található. A Ceglédi kistérség a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozik, és a megye 14 kistérsége közül a legnagyobb területű (123 403 ha) ill. a harmadik legnépesebb (lakónépessége 2002-ben 121 391 fő). Ezen belül Cegléd lakossága 2007-ben 38 243 fő A települési funkciókat vizsgálva Cegléd rendelkezik a városi szintű ellátási funkciókkal, míg az igazgatási funkciók közül csak a városi székhelyű felsőoktatási intézmény hiányzik. Ceglédre a mezőgazdasági jelleg a jellemző, ipari szempontból a kistérség legjelentősebb foglalkoztatója, azonban ennek ellenére nagyon jelentős

a munkavállalók napi ingázása a környező nagyvárosokba (Kecskemét, Szolnok, Budapest). Ugyanakkor egyes szakmákban jelentős a munkaerőhiány a városban és vonzáskörzetében. Cegléd és térsége, gazdasági fejletsége alapján a felzárkózó térségek közé tartozik, egy főre eső GDP értéke a Ceglédi kistérségben 597 ezer Ft/fő ami Pest megye 1 213 eFt/fő és a Közép-Magyarországi Régió 2 304 eFt/fő értékéhez viszonyítva meglehetősen alacsony. -3- 2. Magyarországi önkormányzatok általános jellemzése 2.1 Az önkormányzati gazdálkodás jogforrásai A társadalmi együttélés során olyan feladatok jelentkeztek, amelyeknek kielégítése közösségi érdek. Ezen közfeladatok kielégítésére többféle szervezési modell létezik, ezek közül az egyik az önkormányzatiság. A magyar államháztartás helyi szintjét és egyben önálló alrendszerét a föderatív felépítésű decentralizált helyi önkormányzatok alkotják.

Az önkormányzat kettős legitimitással rendelkezik, hiszen létét elsődlegesen az államnak köszönheti, másodsorban azonban helyi választópolgárok ruházták fel jogokkal. A rendszerváltás után a magyar alkotmány rendezte az önkormányzás jogát, és a község, a város, a főváros és kerületei ill. a megyék választópolgárainak alkotmányos alapjogként rendelte. Az alkotmány IX. fejezetének értelmében: - a helyi önkormányzatok helyi ügyekben önállóan szabályozhatnak és igazgathatnak, döntéseik kizárólag törvényességi szempontból vizsgálhatóak felül - az önkormányzatokat a gazdasági-gazdálkodási önállóság illeti meg, minek értelmében önállóan gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, tulajdonával törvényi keretek között rendelkezhet, önkormányzati bevételeivel szabadon gazdálkodhat, saját bevételekre jogosult és saját felelősségére vállalkozhat - a petíciós jog értelmében helyi közügyekben

véleménynyilvánítást kezdeményezhetnek - és hatáskör gyakorlásuk bírói védelemben részesül. [Simon, 2007] Az önkormányzatok tekintetében további fontos szabályozó a helyi önkormányzatokról szóló törvény (Ötv.) Amely kimondja, hogy törvény a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatokat és hatáskört is megállapíthat. Természetesen ezen feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközöket az országgyűlés a költségvetése révén köteles biztosítani. Ezen felül a törvény a gazdasági fejezetében rögzíti az: - önkormányzat vagyonát - önkormányzat bevételeit - önkormányzat gazdálkodását - a tervezést, számvitelt, információt és ellenőrzést érintő szabályokat. -4- A törvény az önkormányzatoknak két szintjét különbözteti meg, az egyik a települési, a másik a megyei önkormányzati, azonban a települési önkormányzatok nincsenek függőségi viszonyban a megyei önkormányzatokkal. A

harmadik fontos jogforrás az Államháztartási törvény (Áht.) amelynek V fejezete foglalkozik az önkormányzatok költségvetésével. Amiben szabályozzák: - a költségvetés megalkotásának és módosításának a rendjét - az önkormányzatok esetleges átmeneti gazdálkodásának a rendjét - a költségvetési rendeletek kötelező előírásait - és a beszámolási kötelezettséget. Ezen rendelkezések értelmében az alapjogok tekintetében minden önkormányzat egyenlő, azonban a kötelezettségeik, feladataik eltérőek lehetnek. 2.2 A helyi önkormányzatok feladatai A feladatok tekintetében vannak kötelező és önként vállalt feladatok. A helyi önkormányzatok a teljesítőképességeiktől és az igényektől függően eltérő feladatokat és hatásköröket vállalhatnak, mert a törvény lakosságszám, településnagyság és egyéb feltételek függvényében határoz meg feladatokat. A települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni: -

az egészséges ivóvízellátásról, - az óvodai nevelésről, - az általános iskolai oktatásról és nevelésről, - az egészségügyi és szociális alapellátásról, - a közvilágítás biztosításáról, - a helyi közutak és köztemető fenntartásáról, - a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. Ezen feladatokon felül a települések a lakosság igényei és anyagi lehetőségeik alapján önként vállalhatnak feladatokat, de csak olyan mértékben, amely nem veszélyezteti a -5- kötelező feladat és hatáskörök ellátását, ill. a feladatot jogszabály nem utalta más szerv hatáskörébe. [Koháriné, 2002] Önként vállalt feladatok lehetnek: - a településfejlesztés, településrendezés, - az épített és természeti környezet védelme, - a lakásgazdálkodás, - vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, - közterület fenntartása, - helyi tömegközlekedés, -

köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - helyi tűzvédelem, - a közbiztonság helyi feladatai, - közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, - közművelődési, tudományos, művészeti és sport tevékenység támogatása, - az egészséges életmódhoz szükséges feltételek biztosítása. [Koháriné, 2002] A megyei és települési önkormányzatok között létezik egy feladatmegosztás, amelynek legfontosabb alapelve, hogy a megyei önkormányzatnak azok a kötelező feladatai amelyek megoldása a települési önkormányzatok számára nem kötelező. Általában ezek a feladatok, olyan szolgáltatások, amelyek a megye egész területére kiterjednek, ill. a szolgáltatás igénybevevőinek többsége nem a szolgáltatást nyújtó település területén laknak (pl.: középiskolai oktatás, épített és természeti környezet védelme). Az önkormányzati feladat és hatáskörök címzettje a képviselő testület és a polgármester.

A feladatok ellátásában több megoldási változat lehetséges: - az önkormányzat által alapított szerv útján, - más szervek bevonásával, - szolgáltatás megvásárlásával, - egyéb módon. A feladatok ellátásához az önkormányzatoknak vagyonra és bevételekre van szüksége. -6- 2.3 Az önkormányzatok vagyona Az önkormányzati vagyonról a rendszerváltás óta beszélhetünk, és beletartozik minden ami a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátására szolgál. A vagyontárgyaknak két fő csoportja van, az egyik a törzsvagyon a másik az egyéb vagyon. A törzsvagyon további két részre bontható, mint forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes. Erre a korlátozásra azért van szükség, hogy a kötelező feladatok ellátásához szükséges vagyont az önkormányzat tulajdonában tartsák. A forgalomképtelen vagyon nem értékesíthető és nem lehet követelés biztosítéka. Ebbe a körbe tartoznak a közutak, terek,

parkok, ill. ingó és ingatlanok, amiket a törvény vagy az önkormányzat annak nyilvánított. Korlátozottan forgalomképesnek minősülnek a közművek, intézmények és középületek ill. azok az ingatlanok és ingók, amelyeket az önkormányzat annak minősített. Azonban ezek a tárgyak bármikor forgalomképessé minősíthetőek. Az egyéb önkormányzati vagyon forgalomképesnek minősül, ilyenek például az önkormányzati lakások, értékpapírok, vállalkozások. [Pálné, 2001] A vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a képviselő testület gyakorolja, aminek következtében vállalkozási tevékenységet is folytathatnak. Azonban az önkormányzat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, vagyis az önkormányzat felelősége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulását. A tulajdonosi jogok gyakorlását a vagyongazdálkodáson keresztül valósítja meg az önkormányzat, amibe beletartozik a

vagyonműködtetési formájának, eszközrendszerének és finanszírozásának megválasztása. A vagyongazdálkodás alapja a vagyonnyilvántartás - amit jogszabályok írnak elő-, és magába foglalja a vagyon rendeltetésszerű használatát, állagmegóvását, bővítését, hasznosítását, és védelmét. -7- 2.4 Az önkormányzatok bevételei Az önkormányzatok a feladataikat csak akkor tudják ellátni, ha rendelkeznek bevételekkel, a fő bevételi források: - a saját bevételek, - az átengedett központi adók, - központi állami hozzájárulások, - kiegészítő állami támogatások, - hitelek. [Erdő et al, 2007] Saját bevételek, amelyeknek a körét, mértékét, a mentességeket, és kedvezményeket a képviselőtestület határozza meg és az önkormányzat rendeltetésszerű működéséhez kapcsolódnak. Főbb csoportjai: - helyi adók, - kamatbevételek, - bérleti díj, lízingdíj, - tárgyi eszközök, készletek

értékesítési bevételei, - beszedett illetékek, - bírságok meghatározott része. [Koháriné, 2002] A saját bevételek közül legjelentősebbek a helyi adóbevételek, amelynek bevezetéséről, és mértékéről a testület dönthet, a törvényességi keretek (1990. évi C tv) betartása mellett Ilyen döntéstől függően bevezethető adó fajták: - vagyoni típusú adók, - kommunális adók, - helyi iparűzési adó. 1. ábra: Helyi adók csoportosítása -8- A bevételek következő nagy csoportját az átengedett központi adók képezik. Az állam ebben az esetben azokból az adókból juttat vissza az önkormányzatoknak a költségvetési törvény rendelkezései alapján, amelyeket központosított. Ezek közé tartozik az átengedett személyi jövedelemadó 40 %-a (amelynek kisebb része szabadon felhasználható míg a fennmaradó rész normatívan elosztott és kötött felhasználású), illetve azokon a településeken ahol ez csekély

összegű és nem éri el a településtípusra jellemző átlagos színtett (adóerő-képesség) ott kiegészítő támogatás jár az önkormányzatnak (összegét a költségvetési törvény határozza meg). Ezen felül az önkormányzatok rendelkeznek a belföldi gépjárművek után fizetett gépjárműadó 100%-ával, és a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni Szja. 100%-val A bevételek harmadik csoportját a központi állami hozzájárulások alkotják, amelynek összegét és jogcímét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Megállapítása a település lakosságszámának, egyes korcsoportjainak és a feladatmutatóinak függvényében ill. mutatószámok alapján történik Ezek a támogatások a kötelező feladatok megvalósításához szükségesek, és évről-évre visszatérő jellegűek. Alanyi jogon illetik meg az önkormányzatot, és nem jár felhasználási kötelezettséggel. Azonban visszafizetési és

kamatfizetési kötelezettség terheli az önkormányzatokat jogtalan (5%-ot meghaladó eltérés az igényelt és tényleges összeg között) igénybevétel esetén. A kiegészítő állami támogatások (pl.: központosított előirányzatok, cél és címzett támogatások, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok támogatása) speciális, pályázati úton megszerezhető források. Jellemzői a normativitás, feladatarányosság, szolidaritás a gyenge jövedelmi hátterű önkormányzatok felé, a területi kiegyenlítés és a társulások ösztönzése. Azonban ezek a támogatások csak meghatározott célra használhatók. A központosított előirányzatok sajátossága, hogy a tervezés időszakában még nem ismert a nagyságuk és az igénybevételük feltétele, mert ezek felhasználásának módjáról az előirányzat-kezelő főhatóságok csak év közben döntenek. Címzett támogatásokat kiemelt fontosságú önkormányzati

feladatok ellátását szolgáló beruházásoknál, fejlesztéseknél lehet igényelni, és odaítéléséről az Országgyűlés dönt. -9- Céltámogatást a törvényben meghatározott céloknak és feltételeknek való megfelelés után lehet igényelni az 1 milliárd Ft-ot meghaladó beruházásoknál a vízgazdálkodás, az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás területén. ÖNHIKI támogatásra akkor jogosultak az önkormányzatok, ha a forráshiányán megszüntetése érdekében mindent megtettek (kivetették a helyi adókat, és csökkentették a kiadásaikat) és ennek ellenére nem képesek kötelező feladataik ellátására. A helyi önkormányzatok színházi támogatása a helyi színház, bábszínház működtetéséhez és művészeti tevékenységének fenntartására biztosít kiegészítést. A normatív, kötött felhasználású állami támogatások a törvényben meghatározott feladatokra (közoktatás, folyékony

hulladékártalmatlanítás) igényelhetők.[Erdő et al, 2007] Az önkormányzatok a működésükhöz és a fejlesztési céljaik megvalósítására jogosultak hitelek felvételére és kötvények kibocsátására. Azonban a hitelfelvételnek a törvényi kereteket szabtak, ami azt jelenti, hogy a hitelfelvétel nem haladhatja meg a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett saját bevételek (korrigált saját folyó bevétel) 70%-át. Általában munkabér- likvid hitelt, folyószámlahitelt, rövid lejáratú hitelt és hosszú lejáratú hitelt vesznek igénybe a képviselőtestületek döntései alapján az önkormányzatok, bár az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az önkormányzatok kötvény kibocsátása is. A kötvénykibocsátás alakulása a 2005-2007-es években folyamatos növekedést mutat, míg a 2005-ben kibocsátott kötvények értéke 5 milliárd Ft volt, addig 2006-ban ez az érték már elérte a 22 milliárd Ft és 2007-ben már meghaladta az

50 milliárdot. A hosszú távú hitelkonstrukciók átrendeződésének az oka a kötvény kibocsátás kedvezőbb feltételeiben van. Összehasonlítási szempont Hitel Kötvény Önerő biztosítása Szükséges Nem szükséges Cél megjelölés Törlesztés módja Jelzálog-fedezet Közbeszerzési eljárás Költség Fel nem használt összeg Szükséges Kötött Szükséges Szükséges Magasabb Leköthető Nem szükséges Rugalmas Nem szükséges Nem szükséges Alacsonyabb Leköthető 2. ábra: Hitel és kötvény összehasonlítása - 10 - 2.5 Önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és végrehajtása A helyi önkormányzatok a feladatok folyamatos ellátását az egységes költségvetés révén biztosítják. Amely a teljesíthető kiadásokat és a teljesítendő bevételeket tartalmazza Az éves költségvetés az önkormányzat pénzügyi terve, amelyet rendelet formájában fogad el a képviselőtestület, és elkészítésénél

figyelembe veszik az általában egy választási ciklusra szóló gazdasági programot, településfejlesztési terveket, és az egyéb tervezési dokumentumokat. A költségvetési koncepciót a jegyző állítja össze az előre meghatározott éves feladatok alapján, majd a polgármester terjeszti (november 30-ig) a bizottságok és a képviselő testület elé. Ennek véleményezése után, a kijelölt irányoknak megfelelően készül el a költségvetési rendelettervezet, amelyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé (február 15-ig), elfogadásra. Ha az önkormányzatra vonatkozik a könyvvizsgálói kötelezettség, akkor a könyvvizsgálói jelentést is a testület elé kell vinni a rendelettervezettel együtt. A költségvetési rendelet kötelező tartalmi elemeit jogszabályi előírások határozzák meg, ami alapján tartalmaznia kell: - a bevételi előirányzatokat forrásonként, - a működés és kiadás kiemelt előirányzatait, - az éves

létszámkeretet a költségvetési szervenként, - felújítási előirányzatokat célonként, - felhalmozási kiadásokat feladatonként, - az önkormányzati hivatal költségvetését feladatonként, - a több évre kiható feladatokat, - bevételek és kiadások mérlegszerű összeállítását a működés és felhalmozás vonatkozásában, - az elkülönített kisebbségi önkormányzat költségvetését, - a várható bevételi és kiadási előirányzatok teljesülésének várható ütemtervét, - az elkülönített európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait. [Erdő et al, 2007] A költségvetés tervezése nem más, mint a bevételi és kiadási előirányzatok meghatározása a valódiság, a pontosság, a takarékosság és az egyensúly elvének szemelőt tartásával. - 11 - A tervezés feladatai: - a működési költségvetés megtervezése, - a fejlesztések, felújítások kalkulációja, - a

bevételek meghatározása, - és a szükséges pénzügyi egyensúly megteremtése. A működési költségek meghatározásánál a következő évben várható feladatokat kell számba venni a meglévő szervezeti keretek között, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett. A fejlesztési, felújítási feladatoknál az egy éven túl szolgáló eszközök felújítási és bővítési feladatait kell figyelembe venni az árajánlatok és költségbecslések alapján. A bevételek tervezése több részre osztható. A saját bevételeknél számításokkal és becslésekkel lehet meghatározni az egyes bevételek alakulását. A központi költségvetésből kapott bevételeket a mindenkori törvényi rendelkezések alapján lehet tervezni, azonban a kiegészítő állami támogatásoknál körültekintően kell eljárni, hiszen a tervezési időszakban még nem ismertek teljesen a feltételek. A felügyeleti szervek támogatásainak meghatározásakor az

előzetes információkat kell figyelembe venni. A felhalmozási bevételek megtervezéséhez szükséges ismerni az önkormányzat vagyoni helyzetét, az értékesítésre szánt tárgyi és immateriális eszközök értékét valamint a hasznosításból eredően várható bevételeket. Az átvett pénzeszközök meghatározásakor a már meglévő megállapodásokat kell figyelembe venni, ill. az elmúlt évek adatai alapján lehet tervezni [Erdő et al, 2007] A bevételek és kiadások meghatározása után az előirányzatok főösszegeit kell összehasonlítani, a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében. A bevételi és kiadási oldal egymáshoz viszonyított helyzete alapján két eset fordulhat elő. Az egyik, amikor a bevételek magasabbak, mint a kiadások ebben az esetben növelhetők a kiadások, esetleg további feladatok vállalhatók a költségvetésben. Abban az esetben, ha a kiadások magasabbak, mint a bevételek akkor pótlólagos forrásokat kell

a költségvetésbe bevonni, vagy a kiadásokat kell csökkenteni az egyensúly érdekében. A költségvetés tervezése és elfogadása után a költségvetés végrehajtása, azaz a feladatok ellátása következik. Ami a bevételek beszedését és az előirányzatok felhasználását jelenti, - 12 - a gazdasági események folyamatos rögzítése mellett. A végrehajtás során lehetőség van az előirányzatok megváltoztatására, módosítására. Ennek oka, hogy év közben változhat az ellátandó feladatok köre és így a bevételekben és kiadásokban eltérések jelentkeznek. Ezt a változtatási lehetőséget az Áht. két részre bontja Az egyik csoportba az előirányzatmódosítások tartoznak, amelyek olyan változtatások, amik a költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegeinek a változtatását (növelés, csökkentés, zárolás, törlés) jelentik. A másik lehetőség az előirányzat-átcsoportosítás, amely csak a költségvetés belső

szerkezetét érinti. Az előirányzat megváltoztatására az önkormányzatok esetében a képviselő testület jogosult a költségvetési rendelet módosításával. A költségvetés végrehajtása a költségvetési beszámoló elkészítésével zárul, ami magában foglalja a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás beszámolóját. A beszámoló célja, hogy információkat szolgáltasson az előirányzatok alakulásáról, a vagyoni, pénzügyi helyzetről, a feladatmutatók és normatívák alakulásáról. A költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, a maradvány-kimutatást és a kiegészítő mellékletet. A költségvetés tervezés és végrehajtás zárásaként zárszámadási rendeletet kell a helyi önkormányzatoknak készíteni, amiben értékelik az éves gazdálkodást és a feladatok ellátását.[Erdő et al, 2007] 2.6 Az önkormányzatok gazdálkodása és ellenőrzése Az

önkormányzatok gazdálkodása lényegében a helyi közfeladatok ellátásának pénzügyi megalapozása, a bevételek és kiadások összehangolása és a költségvetés egyensúlyban tartása. A gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségért a polgármester a felelős. A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik. Ilyen esetben adósságrendezési eljárás indul, mely esetén az 1996 évi XXV törvény előírásait kell alkalmazni. Ilyenkor pénzügyi gondnokot neveznek ki és a válságköltségvetés elfogadása után reorganizációs tervet, és egyezségi javaslatot kell kidolgozni. A helyi önkormányzatok autonómiájához elengedhetetlen gazdálkodásának önállósága, és a gazdálkodási garanciák betartása. - 13 - az önkormányzatok Ezt az önállóságot biztosítja, hogy: - tulajdonukkal önállóan rendelkeznek, - feladataik ellátásához állami támogatásra, és

saját bevételre jogosultak, - bevételeikkel önállóan gazdálkodhatnak, - rendelkeznek adóztatási joggal, - saját felelősségükre vállalkozhatnak. [Erdő et al, 2007] Gazdálkodási garanciák: - kötelező feladatot és hatáskört csak törvény határozhat meg, - az önkormányzatok a kötelező és önként vállalt feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák, - normatívákra, és támogatásokra jogosultak (pl.:cél, Önhiki) - bevételeik keretéig rangsorolniuk kell a feladataikat. [Kara et al, 2002] A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése három fajta módon történhet: - belső ellenőrzés, - felügyeleti ellenőrzés, - külső ellenőrzés. Belső ellenőrzési tervet a képviselő testület hagyja jóvá, és célja, hogy biztosítsa a költségvetésben foglalt feladatok végrehajtását, a pénzügyi szabályok betartását, és a vagyon hasznosítását. A felügyeleti ellenőrzés feladata az

önkormányzat működésének vizsgálata szabályszerűségi, törvényességi szempontból. A külső ellenőrzést a könyvvizsgáló végzi, és feladata a költségvetés és gazdálkodás átvizsgálása és a képviselő testület tájékoztatása. Könyvvizsgálót a megyei jogú városoknak, a fővárosnak és kerületeinek ill. azoknak az önkormányzatoknak kell megbízni, amelyeknél a költségvetés fő összege meghaladja a 100 millió Ft-ot és rendelkezik hitellel. - 14 - 3. Cegléd város önkormányzatának felépítése és települési sajátosságai 3.1 Kötelező és önként vállalt feladatok ellátása Cegléd város önkormányzata a kötelező és önként vállalt települési feladatok ellátásában különböző mérvű átalakításokat hajtott végre, törekedve a hatékonyabb feladatellátásra. Az egészséges ivóvízellátást a település 97%-án biztosított, mintegy 178 km közüzemi ivóvízhálózaton keresztül, amelynek

kezelésével és működtetésével az Önkormányzati Kommunális és Víziközmű Üzemeltető Kft. van megbízva Amelynek az önkormányzat 97,35%-ban tulajdonosa, és ez a Kft. működteti a 38 km hosszú közcsatorna hallózatót is A helyi közutak (amiből 80 km önkormányzati fenntartású szilárd burkolattal ellátott, ami az utcák közel 70%-a) és köztemetők fenntartásával az önkormányzati tulajdonban lévő Ceszolg Kht. volt megbízva, amely 2005-ben egyesült a Mobilpark Kht-vel Az így létrejött 100%-ban önkormányzati tulajdonú új Kht. feladata a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzése és foglalkoztatása, a belvízvédelem, műemlékvédelem, az utak és közterületek fenntartásának a területén. A bölcsődei ellátást kettő, az óvodai nevelést 6 intézmény (13 telephelyen), az általános iskolai nevelést 3 önkormányzati, egy Pest Megyei önkormányzati és két egyházi fenntartású intézményen keresztül látják el a

városban. Az óvodák, és bölcsődék működtetésére az önkormányzat létrehozta az Óvodák és Bölcsődék Gazdasági Hivatalát. Cegléden a Pest megyei Önkormányzat fenntartásában öt középiskola egy kollégium és egy alapfokú művészetoktatási intézmény működik, a működtetés átadására a tulajdon megtartása mellet két középiskola esetében 1999-ben míg a másik három középiskola és a kollégium esetében 2003-ban került sor. 2007-ben közoktatási megállapodás keretében az egyik önkormányzati fenntartású iskola tagintézményévé vált a Mikebudai általános iskola és óvoda. 2004-ben konzorciumi formában Cegléd Város Önkormányzata, Nagykáta Város Önkormányzata és Pest Megye Önkormányzatának részvételével megkezdték a DPM TISZK. kialakítását a városban, amelynek célja a régió munkaerőpiacának, és gazdasági fejlődésének javítása, a gazdasági igényeknek megfelelő szakképzettség és tudás

elsajátításának biztosítása a pályakezdő fiatalok részére. - 15 - A szociális ellátást az Egyesített Szociális Intézményen és Humán Szolgáltató Központon keresztül látják el a városban, aminek keretében működik a Védőnői Szolgálat, az Iskolaegészségügyi Ellátás, a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Szolgálat. Amelynek működtetését 2007-ben adták át a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulásnak. Az egészségügyi alapellátásokat a 15 felnőtt és 8 gyermekorvosi rendelőn, 8 fogászaton, és 2 ügyeleti rendszeren keresztül működtetik a városban. A háziorvosi praxisok 1993 óta magánkézben vannak, azonban 10 rendelőnek a helyisége még mindig önkormányzati tulajdonban van. Az ügyeleti rendszert 1997 óta kiszervezéses formában vállalkozók látják el. Azonban önként vállalt feladatként az önkormányzat tartja fenn a 120 000 fős ellátási területtel rendelkező Ceglédi Toldy Ferenc Kórházat

és Rendelőintézetet. 2007-ben az önkormányzat megalapította a Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet Egyszemélyes Nonprofit Közhasznú Kft.-t 1000 eFt-os törzstőkével Az önkormányzat tulajdonában lévő 4 gyógyszertár közül egyet 2006-ban, míg a maradék hármat 2007-ben adták magánkézbe. A helyi sport tevékenység támogatásának érdekében az önkormányzat működteti a Városi Sportcsarnokot és a Városi Strandfürdőt és Uszodát, és a 2007-es évben az önkormányzat létrehozta a Ceglédi Sportcsarnok Kft.-t A Város kulturális életének ösztönzésére önkormányzati fenntartásában működik a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár, amelyeknek összevonására 2007-ben került sor. A helyi tűzvédelem ellátása érdekében az önkormányzat tartja fenn a helyi tűzoltó parancsnokságot. 3.2 Cegléd város működését biztosító vagyoni sajátosságok Cegléd város önkormányzata a rendszerváltás után jelentős mértékű

saját vagyonhoz jutott. Azonban az azóta eltelt évek alatt ez a vagyon a különböző értékesítések miatt folyamatosan csökkent, aminek következtében 2005-re az önkormányzat törzsvagyona elérte 39 400 347 eFt összeget. Ahhoz, hogy a 2005-2007-es éveket vagyon szempontjából elemezni tudjuk szükséges az egyes évek vizsgálata külön-külön az Önkormányzat vagyonleltárának becsült értéke alapján. - 16 - adatok eFt-ban Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása 2005-2007 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) Érték 16 343 251 16 431 275 16 312 759 változás az előző évhez 0% 0,55% -0,8% Év 1. Táblázat: Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása Az adatok alapján megállapítható, hogy a forgalomképtelen vagyonban nem történt jelentős változás a 2005-2007-es években. adatok eFt-ban Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon alakulása 2005-2007 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) Érték

15 082 268 14 918 916 14 776 316 változás az előző évhez 0% -1,1% -1% Év 2. Táblázat: Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon alakulása A korlátozottan forgalomképes vagyonban bekövetkezett változás oka az egyes vagyonelemek más csoportba történő átcsoportosítása. adatok eFt-ban Forgalomképes törzsvagyon alakulása 2005-2007 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) Érték 7 974 828 8 384 680 8 237 944 változás az előző évhez 0% 5% -1,8% Év 3. Táblázat: Forgalomképes törzsvagyon alakulása A forgalomképes törzsvagyon változásának oka egyrészt az önkormányzati ingatlanértékesítés és az önkormányzati tulajdonba igényelt ingatlanok, valamint az egyes ingatlanok vagyoncsoporton belüli átminősítése. - 17 - Forgalomképes törzsvagyon alakulása 2005-2007 40 000 000 35 000 000 30 000 000 25 000 000 eFt 20 000 000 15 000 000 10 000 000 5 000 000 0 Korlátozottan forgalomképes

törzsvagyon alakulása 2005-2007 2005 2006 Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása 2005-2007 2007 Év 3. ábra: Az önkormányzati vagyon megoszlása Az Önkormányzat rendelkezik értékpapírokkal, amelyeknek állomány 2005-2007-ben a következőképpen alakult. adatok eFt-ban Korlátozottan forgalomképes értékpapírok Év 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) 0 0 0 Üzletrész értéke 543 720 496 620 496 520 Egyéb értékpapír 0 0 0 Össz. Értékpapír 543 720 496 620 496520 Változás az előző évhez 0% -8,7% -0,03% Részvények 4. Táblázat: Korlátozottan forgalomképes értékpapírok A 2005-2006-os évben bekövetkezett 47 100 eFt-os változás oka, hogy a 100% önkormányzat tulajdonban lévő Mobilpark Kft.-ben csökkent az önkormányzat részesedése (-44 100 eFt) és a Ceglédi Szolgáltató Kht. 3 000 eFt-os részesedése megszűnt A 2007-es évben bekövetkezett változás oka, hogy az Ökovíz Kft.-ben csökkent

az önkormányzat részesedési aránya 97,4%-ról 97,35%-ra. adatok eFt-ban Forgalomképes értékpapírok Év 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) 27 112 27 112 27 112 Üzletrész értéke 2 810 2 810 4 310 Egyéb értékpapír 720 0 0 Össz. Értékpapír 30 642 29 922 31 422 Változás az előző évhez 0% -2,3% 5,01% Részvények 5. Táblázat: Forgalomképes értékpapírok - 18 - A forgalomképes értékpapírokon belül a részvényekben nem történt változás a vizsgált három évben, míg az üzletrészeken belül a 2006-2007-es évben 1 500 eFt-os növekedés történt, aminek az egyik oka a 100%-os önkormányzati tulajdonú Ceglédi Sportcsarnok Kft. létrehozása 500eFt-os törzstőkével, illetve a Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet Egyszemélyes Nonprofit Közhasznú Kft. megalapítása 1000 eFt-os törzstőkével Az egyéb értékpapírokon belül 2005-2006-ban 720 eFt-os változás történt, aminek oka az önkormányzat

tulajdonában lévő befektetési jegyek értékesítése volt. Az önkormányzat ingó vagyonának alakulás 2005-2007-ben: adatok eFt-ban 2007 2005 2006 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) Össz. Ingó vagyon 2 636 982 3 251 077 9 998 948 változás az előző évhez 0% 23,2% 207,5% Év 6. Táblázat: Az ingó vagyon alakulása Az ingó vagyonon belül jól látható, hogy jelentős változások történtek, aminek az okai az önkormányzat különböző befejezetlen beruházásaiban és beszerzéseiben keresendők. Az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségek. adatok eFt-ban Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségek 2005 2006 2007 (2005=100%) (2005=100%) (2006=100%) Ingatlan értéke 1 791 637 1 752 023 3 220 887 Terhelő összeg 2 810 958 2 810 958 3 000 000 Év 7. Táblázat: Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségek A kötelezettségeken belül a 2006-2007-ben bekövetkezett változás oka az 1 000 000 eFt összegű

hosszúlejáratú hitel felvétele, illetve a 3 000 000 eFt értékü kötvény kibocsátása volt. - 19 - 4. Cegléd város önkormányzat gazdasági helyzetének elemzése 4.1 Eszköz oldal vizsgálata az egyszerűsített mérleg alapján Az önkormányzati gazdálkodás megítélésének, értékelésének egyik fontos módszere az elemzés, amely a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen információk, megszerzését segíti elő. Az elemzés segítségével a gazdasági jelenségek, összefüggések, az ezekre ható tényezők jobban megérthetők. A jövőre nézve pedig a stabilitás és fejlődés érdekében a mindennapi működéshez és a stratégiai döntésekhez megfelelő következtetések vonhatóak le. Az önkormányzat vagyoni helyzetének elemzését az önkormányzat egyszerűsített mérlege alapján végeztem. Eszközök adatok eFt-ban 2005 2006 2007 A. Befektetett eszközök 20 925 460 23 093 826 29 603 582 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

1.Ingatlanok 2. Gépek, berendezések 3. Járművek 5. Beruházások 6. Beruházásokra adott előleg III. Bef pénzügyi eszk 1. Részesedések 2. Értékpapírok 34 295 19 882 378 18 531 366 776 582 26 768 547 662 0 574 362 573 642 720 22 740 21 738 164 18 509 827 671 326 162 119 2 394 892 0 526 542 526 542 0 14 306 28 268 535 18 283 893 689 888 130 087 9 111 663 53 004 527 942 527 942 0 IV. Üzemeltetésre átadott eszk 434 425 806 380 792 799 B. Forgóeszközök 677 671 714 461 954 751 I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök 92 904 228 481 0 97 348 87 582 275 014 0 117 215 46 344 330 302 0 253 831 IV. Egyéb aktív pénzügyi elsz 258 938 234 650 324 274 21 603 131 23 808 287 30 558 333 Eszközök összesen Források D. Saját tőke I. Induló tőke II. Tőkeváltozások E. Tartalékok 2005 18 664 162 2006 20 875 776 2007 25 070 142 833 574 833 574 833 574 17 830 588 20 042 202 24 236 568 -49 128 15 126 211 827 I.

Költségvetési tartalékok -188 164 -88 377 201 683 II. Vállalkozási tartalékok 139 036 103 503 10 144 F. Kötelezettségek 2 988 097 2 917 385 5 276 364 I. Hosszú lejáratú köt II. Rövid lejáratú köt III. Egyéb passzív pénz elsz 883 207 1 699 475 405 415 938 791 1 641 854 336 740 4 012 756 897 330 366 278 23 808 287 30 558 333 Források összesen 21 603 131 - 20 - 8. Táblázat: Eszközök és források alakulása A mérleg főösszegeiből megállapítható, hogy a 2005-2007-es években évről évre jelentős növekedés történt mind eszköz, mind forrás oldalon. Ha az egyes évek növekedését az előző évhez képest vizsgáljuk a következő változást tapasztaljuk: 2005 (2004=100%) Év Eszközök és Források növekedési üteme Bef. eszközök növekedési üteme Fogóeszközök növekedési üteme Saját tőke növekedési üteme Tartalékok növekedési üteme Kötelezettségek növekedési üteme 2006 (2005=100%) 2007

(2006=100%) Átlagos növekedési ütem 118,93% 118,94% 118,70% 115,90% 207,6% 132,88% 9. Táblázat: Eszközök és források növekedési üteme 100,00% 101,20% 73,19% 102,66% -46,10% 128,93% 110,21% 110,36% 105,43% 111,85% -30,79% 97,63% 128,35% 128,19% 133,63% 120,09% 1400,42% 180,86% Az adatok alapján megállapítható, hogy az eszközök (források) átlagos növekedési üteme 118,93%, amit ha éves bontásban vizsgálunk azt tapasztaljuk, hogy a 2006-ban egy 10,21%-os növekedés, míg 2007-ben egy nagyobb 28,35%-os növekedés történt az előző évhez képest. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a változásokról szükséges a mérlegadatok részletes vizsgálata a mérlegfőcsoportok belső arányainak vizsgálatával és mutatószámok alkalmazásával. A mérlegfőcsoportok arányai a mérleg főösszegéhez viszonyítva: Év 2005 2006 2007 Bef. eszközök 96,86% 97,00% 96,88% Saját töke Forgóeszközök 3,14% 3,00% 3,12% Tartalékok -0,23%

0,06% 0,69% Kötelezettségek Források összesen 13,83% 12,25% 17,27% 100,00% 100,00% 100,00% Eszközök összesen 100,00% 100,00% Év 100,00% 2005 2006 2007 86,40% 87,68% 82,04% 10. Táblázat: Mérlegfőcsoportok arányai Az eszközoldal mérlegfőcsoport arányai alapján látható, hogy az eszközökön belül a befektetett eszközök magas arányt képviseltek a vizsgált években, és a növekedésük jelentősen hozzájárult az eszközök gyarapodásához. Befektetett eszközök aránya (%) Forgóeszközök aránya (%) - 21 - = = Befektetett eszközök Eszközök összesen Forgóeszközök Eszközök összesen Év Bef. eszközök aránya Forgóeszközök aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2006 2007 96,86% 3,14% 97,00% 3,00% 96,88% 3,12% 11. Táblázat: Eszközök megoszlási aránya Forgóeszközök Bef.eszközök 2005. 2006. 2007. Év 4. ábra: Az eszközök összetétele 4.11 Befektetett eszközök

vizsgálata Befektetett eszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. [Metodika,2004] A befektetett eszközök átlagos éves növekedési üteme 118,94%, ami az egyes évekre lebontva 2005-ben 1,2%, 2006-ban 10,36 % növekedés, míg 2007-ben 28,19%-os volt. A vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minősítésére alkalmas mutatószám a befektetett eszközök fedezete, amellyel a tartós források és a tartósan lekötött eszközök viszonyát fejezzük ki. Befektetett eszközök fedezete Befektetett eszközök fedezete B = Saját tőke Befektetett eszközök Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek Befektetett eszközök + Tartósan lekötött forgóeszközök = Év Bef. eszk fed Bef. eszk fed A A B 2005 2006 2007 89,19% 93,41% 90,40% 94,46% 84,69% 98,24% - 22 - 12. Táblázat: Befektetett

eszközök fedezete A két mutatószám a vizsgált években 1 alatt volt és ez arra utal, hogy a beruházások idegen tőkéből történnek. A befektetett eszközök B típusú mutatójánál minimálisan elvárható igény, hogy az érték 1-nél magasabb legyen, azonban ez az elvárás a vizsgált években nem teljesült. Az adatokból az is megállapítható, hogy a befektetett eszközök nagyobb ütemben növekedtek, mint a saját tőke, és az is jól látható, hogy 2007-ben jelentős növekedés történt a hosszú lejáratú kötelezettségekben. 100,00% 95,00% 90,00% Bef. eszk fed A Bef. eszk fed B 85,00% 80,00% 75,00% 2005. 2006. 2007. Év 5. ábra: Befektetett eszközök fedezete A befektetett eszközöket tovább lehet bontani immateriális javakra, tárgyi eszközökre, befektetett pénzügyi eszközökre és üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközökre. Az önkormányzat befektetett eszközeinek összetétele: Év 2005 2006 2007 Immateriális javak

Tárgyi eszközök Bef. pénzügyi eszk Üzemeltetésre átadott eszk. 0,16% 95,02% 2,74% 0,10% 94,13% 2,28% 0,05% 95,49% 1,78% 2,08% 3,49% 2,68% Bef. eszk össz 100,00% 100,00% 100,00% 13. Táblázat: Befektetett eszközök összetétele - 23 - 100% 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91% 90% Üzemeltetésre átadott eszk. Bef. bénzügyi eszk Tárgyi eszközök Immateriális javak 2005. 2006. 2007. Év 6. ábra: Befektetett eszközök összetétele Az adatokból megállapítható, hogy a tárgyi eszközök a 2005-2007-es években mintegy 95%-ban alkotják a befektetett eszközök csoportját, ezért érdemes a tárgyi eszközöket tovább részletezni. A tárgyi eszközök növekedési üteme alapján megállapítható, hogy évente átlagosan mintegy 19% volt a növekedés. Ha az éveket külön vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2006-ban 9%-os, míg 2007-ben 30% változás történt az előző évhez képest. Év 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007

(2006=100%) Tárgyi eszk. növekedése Átlagos növekedési ütem 101,52% 109,33% 130,04% 119,24% 14. Táblázat: Tárgyi eszközök változása Ahhoz, hogy ezeket a növekedéseket vizsgálni tudjuk szükséges a tárgyi eszközök további részletezése. Tárgyi eszközként azokat a használatba vett, üzembe helyezett (földterület, épület, gép) eszközöket kell a mérlegben kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetve szolgálják a az államháztartás szervezetének tevékenységét. [Gubányi et al, 2004] A tárgyi eszközök összetétele: Év 2005 2006 2007 Ingatlanok Gépek, berendezések Járművek Beruházások Beruházásokra adott előleg 93,20% 3,91% 0,13% 2,75% 0,00% 85,15% 3,09% 0,75% 11,02% 0,00% 64,68% 2,44% 0,46% 32,23% 0,19% Tárgyi eszk. össz 100,00% 100,00% 100,00% - 24 - 15. Táblázat: Tárgyi eszközök összetétele 100% 95% 90% Beruházásokra adott előleg 85% Beruházások 80% Járművek 75% Gépek,

berendezések 70% 65% 60% Ingatlanok 2005. 2006. 2007. Év 7. ábra: Tárgyi eszközök összetétele Az tárgyi eszközökön belül a 2005-ös évben az ingatlanok voltak a legjelentősebbek, míg 2006-2007-ben az ingatlanok részaránya csökkent és a beruházások részaránya növekedett. Év Ingatlanok növekedési üteme Beruházások növekedési üteme 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) 107,90% 30,17% 99,88% 437,29% 98,78% 380,46% Átlagos növekedési ütem 99,33% 407,89% 16. Táblázat: Ingatlanok, beruházások növekedési üteme A mérleg adatainak vizsgálatakor azt tapasztaljuk, hogy az ingatlanokon belül a vizsgált években nem történt igazán jelentős változás, míg a beruházások értéke éves átlagban közel 407%-al növekedtek. A legnagyobb növekedés 2006-2007-ben történt, hiszen a növekedések ezekben az években az előző évhez képest közel négyszeresek. A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a

rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett eszközöket, illetve a rendeltetésváltoztatással járó átalakításokat, felújításokat. [Gubányi et al, 2004] 2005-ben a beruházások közé tartozott a Bem József Szakközépiskola bővítése, bérlakások építése és a Déli városrész csapadékvíz-elvezetésének I. üteme A 2006-os növekedés oka Déli városrész csapadékvíz-elvezetésének II. üteme, és a Szennyvízcsatorna-hálózat építés. 2007-ben a Regionális Hulladéklerakó, az Aquapark és Kemping, a Szennyvízcsatornahálózat építése és a Panelprogram. - 25 - 4.12 Forgóeszközök értékelése A forgóeszközök csoportjába a készleteket, a tevékenységet nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt, megtestesítő értékpapírokat, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell kimutatni. [Gubányi et al, 2004] A forgóeszközök éves növekedése 18,7%-os volt a 2005-2007-es

években, ami az egyes évekre lebontva 2006-ban 5,43%-os míg 2007-ben 33,63%-os volt. A forgóeszközök összetétele: Megnevezés Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elsz. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2005 2006 2007 13,71% 33,72% 0,00% 14,37% 38,21% 12,26% 38,49% 0,00% 16,41% 32,84% 4,85% 34,60% 0,00% 26,59% 33,96% 17. Táblázat: Forgóeszközök összetétele Egyéb aktív pénzügyi elsz. Pénzeszközök Értékpapírok Követelések 2005. 2006. 2007. Készletek Év 8. ábra: Forgóeszközök összetétele Az adatokból jól látszik, hogy a forgóeszközökön belül a legjelentősebbek a követelések az egyéb aktív pénzügyi elszámolások és a pénzeszközök. A követelések éves növekedési üteme 20% volt, ami éves bontásban a 2005-ös csökkenés után 2006-ban és 2007-ben közel 20% növekedést mutatott. Az egyéb pénzügyi elszámolások azok a kiadások, amelyek közvetlenül nem

számolhatóak el, és a gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak. Ezek éves növekedési üteme közel 12% volt, ami a 2005-2006-os közel 10%-os csökkenés után 2007-ben 38% növekedést mutatott. - 26 - A pénzeszközök átlagos növekedési üteme közel 61,5% volt, amit a 2005-ös 40%-os csökkenés után 2006-ban 20%-os, míg 2007-ben 116%-os növekedés okozott. Év Készletek növekedési üteme Követelések növekedési üteme Értékpapírok növekedési üteme Pénzeszközök növekedési üteme Egyéb aktív pénzügyi elsz. növekedési üteme 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 63,83% 67,35% 0,00% 60,56% 94,27% 120,37% 0,00% 120,41% 52,9% 120,10% 0,00% 216,55% 70,63% 120,23% 0,00% 161,48% 92,35% 111,91% 18. Táblázat: Forgóeszközök növekedési üteme 90,62% 138,19% A készletek a vizsgált években folyamatos csökkenést mutattak éves szinten átlagban 20%os volt a csökkenés. A

legjelentősebb csökkenés 2007-ben történt, és ennek az oka az önkormányzati költségek visszaszorításában volt. 4.2 A forrás oldal vizsgálata az egyszerűsített mérleg alapján A források átlagos növekedési üteme a vizsgált években 118,93%-os volt, amit ha éves bontásban nézzük azt látjuk, hogy a jelentős változás 2006-2007-ben történt. 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem Források növekedési üteme 100,00% 110,21% 128,35% 118,93% Saját tőke növekedési üteme 102,66% -46,10% 128,93% 111,85% -30,79% 97,63% 120,09% 1400,42% 180,86% 115,9% 207,6% 132,88% Év Tartalékok növekedési üteme Kötelezettségek növekedési üteme 19. Táblázat: Források növekedési üteme A forrás oldal belső arányainak vizsgálata után megállapítható, hogy a forrásokon belül a legjelentősebb a saját tőke. Ezért érdemes a saját tőkét részletesebben vizsgálni Saját tőkeként kell

kimutatni a helyi önkormányzat tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely felhalmozásból vagy juttatásból képződött. [Gubányi et al, 2004] - 27 - 4.21 A saját tőke vizsgálata Év 2005 2006 2007 Induló tőke Tőkeváltozások 4,47% 95,53% 3,99% 96,01% 3,32% 96,68% Saját tőke össz. 100,00% 100,00% 100,00% 20. Táblázat: Saját tőke összetétele Az adatok alapján megállapítható, hogy a saját tőkén belül a legnagyobb részt a tőkeváltozások teszik ki, amelyek között az eszközök finanszírozására szolgáló az 1993. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartós források állományát és azok változását kell nyilván tartani. A tőkeváltozások növekedési üteme: Év Tőkeváltozások növekedési üteme 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 97,19% 112,40% 120,93% 116,59% 21. Táblázat: Tőke változás növekedési üteme Az átlagos

növekedési ütem 116,59%-os volt, amit ha éves bontásban nézünk azt látjuk, hogy a 2005-ös 3%-os csökkenés után 2006-ban 12%-os míg 2007-ben 21%-os növekedés volt. A 2005-ös csökkenés oka a készletek, követelések állományában bekövetkezett csökkenésekben illetve az immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél elszámolt értékcsökkenésekben keresendő. Míg a 2006-2007-es növekedést a saját kivitelezésű beruházások, és a követelések állományának változása okozta. 4.22 Kötelezettségek és a tartalékok elemzése A forrásokon belül a második legnagyobb csoportot a kötelezettségek képezik, amelyeknek az átlagos növekedési üteme 132,88% volt. Ami éves bontásban azt mutatja, hogy 2005ben 29% volt a növekedés, amit 2006-ban 3%-os csökkenés, majd 2007-ben ismét 80 %-os növekedés követett. Ahhoz, hogy ez a folyamat vizsgálható legyen érdemes a kötelezettségeket tovább bontani. A kötelezettségek a

szerződésekből eredő, pénzben kifejezett tartozások, amelyek a szállító, vállalkozó, hitelező által már teljesítettek és az államháztartás szervezete által elismertek. [Gubányi, 2004] - 28 - A kötelezettségek összetétele: Év 2005 2006 2006 Hosszú lejáratú köt. Rövid lejáratú köt. Egyéb passzív pénz. elsz. 29,56% 56,87% 32,18% 56,28% 76,05% 17,01% 13,57% 11,54% 6,94% Kötelezettségek össz. 100,00% 100,00% 100,00% 22. Táblázat: Kötelezettségek összetétele 100,00% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% Egyéb passzív pénz. elsz. 50,00% Rövid lejáratú köt. 40,00% 30,00% Hosszú lejáratú köt. 20,00% 10,00% 0,00% 2005. 2006. 2007. Év 9. ábra: Kötelezettségek összetétele A kötelezettségek között a legnagyobb részaránnyal 2005 és 2006-ban a rövid lejáratú kötelezettségek, míg 2007-ben a hosszú lejáratú kötelezettségek találhatóak. A hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek növekedési

üteme: Év Hosszú lejáratú köt. növekedési üteme Rövid lejáratú köt. növekedési üteme 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 89,91% 106,29% 427,44% 213,15% 169,82% 96,61% 54,65% 72,66% 23. Táblázat: Kötelezettségek növekedési üteme Az adatókból látszik, hogy 2005-ben közel 70 % nőt a rövid lejáratú kötelezettségek összege, ennek a növekedésnek az oka a vállalkozási tevékenységből adódó kifizetetlen számlák és a kötelezettség vállalások voltak. 2006-ban kis mértékben csökkent a rövid lejáratú kötelezettségek összege, de mintegy 6%al növekedett a hosszú lejáratú kötelezettségek összege az átütemezések miatt. 2007-ben 45%-al csökkentek a rövid lejáratú kötelezettségek, míg közel három szorosára növekedtek a hosszú lejáratú kötelezettségek, a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás végett. - 29 - A tartalékok kevesebb, mint egy százalékát

tették ki a forrásoknak a vizsgált években, azonban az egyes éveket külön vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a tartalékok összegei folyamatosan növekedtek, és 2005-2006-ban az önkormányzat a vállalkozási bevételeit is felhasználta az alapfeladatainak az ellátására, azonban 2005-ben még így is negatív volt a tartalékok összege. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk szükséges a tartalékokat külön-külön is vizsgálni. Költségvetési tartalékként azt a pénzmaradványt kell kimutatni, amely az alaptevékenység ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek és kiadásainak a különbözete.[Metodika, 2004] 2005-ben (-) 188 164eFt volt, 2006-ban (-) 88 377eFt volt az értéke, ami arra utal, hogy az önkormányzat ténylegesen teljesített kiadásai magasabbak voltak, mint a bevételei. 2007-ben 201 683eFt-ra nőt az értéke, a Regionális Hulladéklerakó beruházásból kifolyólag. Vállalkozási tartalékként a vállalkozási tevékenységnek az

adott évben befolyt bevételeinek és kiadásainak a különbözetét kell kimutatni. [Metodika, 2004] 2005-ben 139 036eFt, 2006-ban 103 503eFt, még 2007-ben már csak 10 144eFt volt az értéke. Ennek a csökkenésnek a gyógyszertárak privatizációja, vagyis a vállalkozási tevékenység megszüntetése volt az oka. 4.3 Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése A tőkeellátottság alakulása: Tőkeellátottság (%) Év Tőkeellátottság = 2005 86,40% Saját tőke Források összesen 2006 2007 87,68% 82,04% 24. Táblázat: Tőkeellátottság alakulása Általánosságban azt lehet mondani, hogy ezzel a mutatóval szemben alapelvárás az időbeli alakulását tekintve a növekedés. A 2005-2006-os évre teljesül ez az elvárás azonban 2007ben mintegy 5%-os visszaesés tapasztalható, aminek az oka, hogy a saját tőke kisebb mértékben nőtt mint a források. - 30 - 89,00% 88,00% 87,00% 86,00% 85,00% Tőkeellátotság 84,00% 83,00% 82,00% 81,00% 80,00%

79,00% 2005. 2006. 2007. Év 10. ábra: Tőkeellátottság alakulása Adósságállományra vonatkozó mutatókkal az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek állományáról kaphatunk képet. Az eladósodás az a pénzügyi folyamat, amikor folyamatosan növekszik az önkormányzat hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból és szállítói tartozásokból származó hosszú- és rövid lejáratú kötelezettsége. Adósságállomány aránya (%) Saját tőke aránya (%) Adósságállomány = Adósságállomány + Saját tőke Saját tőke Adósságállomány + Saját tőke = Adósságállomány fedezettsége (%) Eladósodottság foka (%) = Év Adósságállomány aránya Saját tőke részaránya Adósságállomány fedezetségi mutatója Eladósodottság foka = Saját tőke Adósságállomány Összes kötelezettség Összes eszköz 2005 2006 2007 4,52% 4,30% 13,80% 95,48% 95,70% 86,20% 2113,23% 2223,69% 624,76% 13,83% 12,25%

17,27% 25. Táblázat: Adósságállomány alakulása Az adósságállomány arányából jól látható, hogy a 2005 és 2007-es években nem történt jelentős változás, míg 2007-ben jelentős növekedés következett be, azonban ez az érték még mindig belül van az általánosan elfogadott 60-70%-os értéken. - 31 - Az adósságállomány fedezetségi mutatója alapján megállapítható, hogy 2007-ben a hosszúlejáratú kötelezettségek emelkedése miatt romlott az önkormányzat mutatója, azonban még így is rendelkezett elegendő fedezettel. Az eladósodás foka azt mutatja meg, hogy az eszközállomány milyen mértékben van megterhelve kötelezettségekkel. A mutató értékeke a 2007-es emelkedés ellenére még mindig elfogadható. A likviditás vizsgálatakor az egy éven belül esedékessé váló kötelezettségeket és a likvid eszközök állományát hasonlítjuk össze. Az önkormányzat likviditása, fizetőképessége azt jelenti, hogy az

önkormányzat bármely pillanatban eleget tud tenni megadott határidőre a fizetési kötelezettségeinek. Likviditási mutató Likviditási gyorsráta Likviditási gyorsráta II. = Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek = = Forgóeszközök – Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Követelések+Értékpapírok+Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Év 2005 2006 2007 Likviditási ráta 0,40 0,44 1,06 Likviditási gyorsráta 0,34 0,38 1,01 Likviditási gyorsráta II. 0,19 0,23 0,65 Pénzeszköz likviditás 0,06 0,07 0,28 26. Táblázat: Likviditási mutatók A likviditási ráta és gyorsráta tekintetében elmondható, hogy annál kedvezőbb a likviditási helyzet minél magasabb az érték. A likviditási rátával szemben általános elvárás, hogy az értéke 1,3-nál nagyobb legyen, azonban a vizsgált három évben az önkormányzat likviditása nem érte el ezt az értéket. A 2005-2006-os években az értéke

nagyon alacsony volt, ami a rövid lejáratú kötelezettségek magas állományával van összefüggésben. Az adatokból az is megállapítható, hogy a 2007-es növekedés összefüggésben van a hosszú lejáratú kötelezettségek növekedésével. Hiszen az önkormányzat a már meglévő kötelezettségeit alakította át a futamidő tekintetében. Pénzeszköz likviditás = Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek - 32 - A pénzeszköz likviditás azt mutatja meg, hogy az önkormányzat milyen mértékben rendelkezik pénzeszközökkel, vagyis mennyire gyorsan tud eleget tenni az esedékes kifizetéseknek. A mutató értéke alapján megállapítható, hogy 2007-ben növekedés történt, aminek az oka a Regionális Hulladéklerakó pénzeszközeinek megjelenése volt. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a mutatók statikus képet adnak az önkormányzat helyzetéről. - 33 - 5. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak elemzése

5.1 Bevételek elemzése a működési és felhalmozási mérleg alapján Cegléd város önkormányzatának bevételeit a 2005-2007-es években a következő táblázat mutatja: adatok eFt-ban Működési mérleg bevételei Megnevezés 2005. %- arány 2006. %- arány 2007. %- arány ÖK-költségvetési tám. 1 461 751 14,10% 1 266 087 11,96% 1 211 315 10,98% Ök. Sajátos műk bev 2 650 751 25,57% 2 842 350 26,84% 3 214 677 29,13% Működési bev. 1 012 527 9,77% 1 002 186 9,46% 1 471 065 13,33% Átvett pénzeszköz 4 028 889 38,87% 4 254 547 40,18% 4 457 995 40,39% 61 524 0,59% 46 036 0,43% 590 000 5,35% Működési hitel felvétel Kisebbségi Önk. Műk. Pénzmaradvány Váll. Tevékenység Összesen 3 871 0,04% 734 0,01% 0 0,00% 101 624 0,98% 130 320 1,23% 81 919 0,74% 1 044 796 10,08% 1 016 830 9,60% 0 0,00% 10 365 733 91,51% 10 589 090 77,86% 11 036 266 56,46% Felhalmozási mérleg bevételei Átvett

pénzeszközök Felhalm. és tőke jellegű bevételek Fejlesztési célú támogatások 468 859 48,75% 2 418 549 80,33% 321 714 3,78% 77 681 8,08% 502 259 16,68% 38 335 0,45% 169 591 17,63% 16 324 0,54% 5 044 931 59,34% Hitelfelvétel Felhalmozási pénzmaradvány 111 385 11,58% 0 0,00% 69 157 0,81% 134 211 13,96% 73 564 2,44% 27 380 0,32% 0 0,00% 0 0,00% 3 000 000 35,29% 961 727 8,49% 3 010 696 22,14% 8 501 517 43,49% 8 585 0,04% 19 546 368 100,00% Hosszú lejáratú kötvény Összesen Alap és váll. Közötti visszaforg. 11 327 460 Bevétel összesen 100,00% 13 599 786 100,00% 27. Táblázat: Működési és felhalmozási mérleg 20 000 000 15 000 000 eFt 10 000 000 Összes bevétel 5 000 000 0 2005. 2006. 2007. Év 11. ábra: Összes bevétel alakulása - 34 - A bevételek alakulásából megállapítható, hogy a vizsgált években folyamatosan nőt a bevételek összege. A 2005-ös záró értékhez képest

közel 20%-os növekedés történt 2006ban, míg 2007-ben az előző évi bevételhez képest 43% növekedés történt Ezen növekedések oka a felhalmozás értékű bevételek emelkedése volt, amely a folyamatban lévő beruházásokkal van összefüggésben. A 2005-ös évben az eredeti előirányzat 13 334 573 eFt és a tényleges teljesítés 11 327 460 eFt között 15%-os csökkenés van, ennek az eltérésnek az oka a véglegesen átvett pénzeszközök, és a működési bevételek csökkenésében van. A 2006-os évben az eredeti előirányzat 13 505 909 eFt és a tényleges teljesítés 13 599 786 eFt között 0,7%-os növekedés van. A 2007-es évben az eredeti előirányzat 12 537 884 eFt és a tényleges teljesítés 19 546 368 eFt között 55%-os növekedés van, ennek a növekedésnek az oka a támogatásértékű bevételek, és működési bevételek növekedésében van. 5.11 A bevételek vizsgálata a működési mérleg alapján Az összes bevétel jelentős

részét teszik ki a működésből adódó bevételek. A vizsgált években, éves bontásban 2005-ben 91,5%, 2006-ban 77,8% míg 2007-ben 56,4% volt. Ezt a belső arány csökkenést a felhalmozási bevételek növekedése okozta. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a bevételek alakulásáról fontos az összes működési bevétel további részletezése. A központi költségvetésből származó bevételeket az önkormányzat a vizsgált években a nettó finanszírozás keretében megkapta. A 2005-2007-ben közel 30%-os volt a túlteljesítés az eredeti előirányzathoz képest. Nominális értéke azonban csökkenő tendenciát mutatott Sajátos működési bevételek tekintetében 2005-ben 98,67%-os, 2006-ban 104,4%-os míg 2007-ben 107,55-os teljesítés történt az eredeti előirányzathoz képest. Az önkormányzat sajátos működési bevételeinek alakulásában éves szinten közel 5%-os növekedés figyelhető meg, aminek az oka az adóbevételek növekedése. - 35 -

Adónem Iparűzési adó Kommunális adó Építményadó Gépjárműadó Pótlék, bírság Idegenforg. adó Összesen: 2004. 2005. 462.298 26.899 75.403 183.521 10.167 758.290 530.416 27.271 92.996 197.118 12.384 1.406 861.594 adatok eFt-ban 2006. 2007. 617.081 770.032 28.019 27.861 85.602 144.215 212.770 253.885 9.740 12.044 1.701 4.539 954.914 1.212576 28. Táblázat: Adóbevételek alakulása Összességében megállapítható, hogy a városban az adóteljesítés megfelelő volt, annak ellenére, hogy gazdaság szereplőit többféle adófizetési kötelezettség terheli, és a városban is megfigyelhetőek a körbetartozás jelei. A működési bevételek (Int.+Polg+Kór) közel 10%-át teszik ki az összes működési bevételnek a vizsgált években. Ilyen bevételek voltak a rendezvények bevételei, terembérbeadások, ÁFA visszaigénylések, a Kórház illetve a Gyógyszertárak bevételei, és a gyermekétkeztetés bevételei. Átlagosan éves 13%-os

növekedés figyelhető meg a 20052007-es években adatok eFt-ban Megnevezés Polgármesteri Hivatal Intézmények Kórház Összes műk. bev 2005 %- arány 2006 %- arány 2007 %- arány 158 529 423 810 430 188 1 012 527 15,66% 41,86% 42,49% 100,00% 223 594 343 990 434 602 1 002 186 22,31% 34,32% 43,37% 100,00% 725 271 357 199 388 595 1 471 065 49,30% 24,28% 26,42% 100,00% 29. Táblázat: Működési bevételek Az átvett pénzeszközök teszik ki a működési mérleg bevételeinek közel 40%-át, az értéke folyamatos növekedést mutat. Ezen bevételek közé tartoznak a Kórház OEP finanszírozása és működést segítő támogatások, illetve az egyes konkrét feladatokat támogató pályázatok. adatok eFt-ban Megnevezés Polgármesteri Hivatal Intézmények Kórház 2005 %- arány 2006 %- arány 2007 %- arány 139 052 111 876 3 777 961 3,45% 2,78% 93,77% 237 935 177 471 3 839 141 5,59% 4,17% 90,24% 170 207 161 717 4 126 071 3,82% 3,63% 92,55%

Összes átvett pe. 4 028 889 100,00% 4 254 547 100,00% 4 457 995 100,00% - 36 - 30. Táblázat: Átvett pénzeszközök Az adatok alapján megállapítható, hogy az átvett pénzeszközök több mint 90%-át az OEP támogatások teszik ki. Az OEP támogatások az eredeti előirányzatokhoz képest a 20052006-ban alul teljesültek, aminek az oka nem a tervezés hiányosságaiban volt, hanem a degresszív finanszírozásban (a sávon kívüli teljesítményért már nem jár a teljes finanszírozás). 2007-ben az eredeti előirányzathoz képest közel 10%-os túlteljesítés volt A költségvetésben működési hitelt mindhárom évben terveztek a hiány kezelésének érdekében. 2005-ben a betervezett 160 000 eFt működési hitel felvételére nem került sor, azonban a likvidhitel igénybevétele az év során folyamatos volt, és év végén a 61 524 eFt szerepelt a kimutatásban mivel nem történt meg a visszatöltése. 2006-ban 51 000 eFt működési

hitelfelvétel szerepelt a költségvetésben, azonban tényleges felvétele nem történt meg, a likvidhitel igénybevétele folyamatos volt, és év végén 46 036 eFt szerepelt záró értékként. 2007-ben 710 000 eFt működési hitelfelvétel lett megtervezve, és ebből 590 000 eFt hitel került teljesítésre. Ebből 550 000 eFt a gyógyszertárak működtetéséhez kapcsolódott A likvidhitel igénybevétele az év során folyamatos volt. Vállalkozási tevékenységből származó bevétele a négy gyógyszertár működéséből volt az önkormányzatnak. 2005-ben ez a bevétel elérte 1 044 797 eFt-ot, 2006-ban 1 016 830 eFtot, azonban 2007-ben a gyógyszertárak privatizációja miatt az önkormányzatnak már nem származott belőlük bevétele. 5.12 A bevételek vizsgálata a felhalmozási mérleg alapján A felhalmozási bevételek a 2005-2007-es években nagyon jelentős növekedést mutatnak. Részaránya 2005-ben az összes bevételen belül 8,5% (961 727 eFt) volt,

2006-ban 22,14% (3 010 696 eFt) míg 2007-ben már 43,49% ( 8 501 517 eFt) volt. Általánosságban elmondható, hogy ennek a jelentős emelkedésnek az oka a nyertes pályázatokban volt. 2005-ben a Szennyvízcsatorna-hálózat építésére nyert az önkormányzat az EU forrásokból 3,6 milliárd Ft, amelynek forrásai 2006-ban kerülhettek lehívásra. 2007-ben a Regionális Hulladéklerakó építése és a kötvénykibocsátás miatt emelkedett az értéke. - 37 - Felhalmozási célú átvett pénzeszközök értéke a vizsgált években változó intenzitású volt. Értéke 2005-ben 468 859eFt volt ami az eredeti előirányzatnak csak 19%-a volt. 2006-ban a felhalmozási bevételek részarányának 80%-a volt ez az érték, és az eredeti előirányzathoz képest 92%-os volt a teljesítés. A 2 418 549eFt-os összeg a Polgármesteri Hivatal, a Kórház és az Intézmények által elnyert pályázati összegekből tevődött össze. 2007-ben a felhalmozás célú átvett

pénzeszközök értéke lecsökkent 321 714eFt-ra (3,78%), ami az eredeti előirányzat 17,5%-a. A visszaesést az elmaradt beruházások okozták. Felhalmozás és tőke jellegű bevételek a vizsgált három évben nagy változékonyságot mutattak, még 2005-ben a felhalmozási bevételek részaránya 8% volt, 2006-ban 16%, 2007-ben már csak 0,45% volt az értéke. Egyik évben sem sikerült az eredeti előirányzatot teljesíteni, 2005-ben 10,8%-os, 2006-ban 47%-os és 2007-ben 8,7%-os volt a teljesítés. A 2006-os magasabb teljesítés oka a Gyógyszertárak privatizációja volt, ami nettó 288 032eFt bevételt jelentett. Fejlesztési célú támogatások értékében nagyon nagy eltérések voltak a 2005-2007-es években. 2005-ben 169 581 eFt volt, ami a Bem József Szakközépiskola 12 tantermes bővítésének a címzett és TEKI támogatásából, illetve a Déli városrész csapadékvíz elvezetésének I. ütemének támogatásából állt 2006-ban a 16 324 eFt a Déli

városrész csapadékvíz elvezetés II. ütemének TEKI támogatásából állt. 2007-ben az 5 044 931 eFt a Szennyvízcsatorna-hálózat építéséből, a Külterületi általános iskola fejlesztéséhez kapott ROP és hazai források összegéből, és a Regionális Hulladéklerakó ISPA támogatásából állt össze. A fejlesztési célú hitelek alakulása 2005-től folyamatos csökkenést mutat. A 2005-ös 111 385eFt-ot a 38 db bérlakás vásárlására fordította az önkormányzat, 2006-ban 71 752eFt-ot terveztek a panelprogram önkormányzati önerőrészére, amelynek tényleges lehívására csak 2007-ben került sor 69 157eFt értékben. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás az önkormányzatnál a 2007-es évben történt 3 000 000eFt értékben, ami a felhalmozási bevételek 35% tette ki. Ebből az összegből az - 38 - önkormányzat 2 261 000eFt-ot az Aquapark és Kemping lízing szerződésének átváltására, 550 millió Ft-ot a rövid lejáratú hitel

kiváltására, és 189 millió Ft-ot tartalékalapba helyeztek a pályázatokhoz szükséges önerő biztosításának céljából. 5.2 A bevételek elemzése a forrásuk alapján A bevételeket forrásuk szerint csoportosítva a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Működési bevételek Központi ktgv-ből kapott támogatások Felhalmozási és tőke jellegű bevételek Véglegesen átvett pénzeszközök Hitelek Támogatás értékű bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek Intézmények bevételei Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás Összes bevétel adatok eFt-ban 2005 %arány 2006 %arány %arány 3 854 100 34,02% 4 082 831 30,02% 3 939 948 20,16% 1 631 342 14,40% 1 282 411 9,43% 1 211 315 6,20% 74 783 0,66% 500 134 3,68% 36 951 0,19% 436 221 3,85% 52 825 0,39% 315 113 1,61% 172 909 1,53% 46 036 0,34% 659 157 3,37% 0,00% 2 309 128 16,98% 5 175 138 26,48% 2007 3 674 0,03% 197 0,00% 0 0,00% 5 154 431 45,50% 5

326 224 39,16% 5 208 746 26,65% 0 0,00% 0 0,00% 3 000 000 15,35% 11 327 460 100,00% 13 599 786 100,00% 19 546 368 100,00% 31. Táblázat: Bevételek alakulása a forrásuk alapján Az adatok alapján megállapítható, hogy a bevételek alakulására a működési bevételek, az intézményi bevételek, a központi támogatások, és a támogatás értékű bevételek voltak a legjelentősebb hatással. 5.21 Működési bevételek a forrásuk alapján A működési bevételek közé tartoznak a polgármesteri hivatal működési bevételei és az önkormányzat sajátos működési bevételei. adatok eFt-ban Polgármesteri hivatal működési bevételei 2005 %arány 2006 %arány 1 203 349 31,22% 1 240 481 30,38% 725 271 18,41% Ök-ok sajátos működési bevételei 2 650 751 68,78% 2 842 350 69,62% 3 214 677 81,59% Megnevezés Helyi adók Átengedett központi adók Bírságok, pótlékok és egyéb 2007 %arány 652 091 24,60% 732 403 25,77% 946

647 29,45% 1 848 011 69,72% 1 951 340 68,65% 2 082 470 64,78% 150 649 5,68% 158 607 5,58% 185 560 5,77% 32. Táblázat: Működési bevételek összetétele A polgármesteri hivatal működési bevételei az erdőgazdálkodásból, a városrendezésből, a Humánszolgáltató központ működéséből, Gyógyszertárakból, parkolásból és egyéb - 39 - tevékenységekből tevődik össze. A 2007-es bevétel csökkenés okai a gyógyszertárak értékesítése és a kisebbségi önkormányzat megszűnése. Az adatok alapján megállapítható, hogy a működési bevételek alakulására az önkormányzat sajátos működési bevételei vannak nagyobb hatással. Ezért ezek alakulását tovább kell bontani. Az Önkormányzat sajátos működési bevételein belül a legjelentősebbek az átengedett központi adók és a helyi adók. Amelyek megoszlását a következő táblázat tartalmazza Megnevezés Szja. Átengedett rész 10% Szja. Kiegészítés (jövdif)

Normatív Szja. Egyéb bevételek Gépjárműadó Pótlék, bírság Kommunális adó Helyi iparűzési adó Építményadó Idegenforgalmi adó 2005 2006 2007 10,94% 21,21% 30,12% 5,22% 7,44% 0,47% 1,03% 20,01% 3,51% 0,05% 11,31% 20,69% 29,17% 5,24% 7,49% 0,34% 0,99% 21,71% 3,01% 0,06% 9,22% 20,43% 26,22% 6,40% 7,90% 0,37% 0,87% 23,95% 4,49% 0,14% Összesen 100,00% 100,00% 100,00% 33. Táblázat: Sajátos működési bevételek Az átengedett központi adók közé tartozik az Szja. 40%-a, melynek 10% (8%) helyben marad, és 30%-a (32%) normatív módon illeti meg az önkormányzatot, a gépjárműadó 100%, és a termőföld bérbeadásából származó Szja. 100%, illetve a saját hatáskörben kiszabott környezetvédelmi bírság 100%, míg a hatóság által kiszabott bírság 30%-a. 2007-ben változott az Szja.-ból való részesedés aránya, hiszen a normatívan elosztott részesedés 32%, míg a helyben maradó rész 8%-ra csökkent, az eltolódás oka a

feladatarányosabb elosztás. Az átengedett központi adók megoszlása a vizsgált években: adatok eFt-ban Megnevezés Szja. Átengedett rész 10% Szja. Kiegészítés (jövdif) Normatív Szja. Gépjárműadó Összesen 2005 %- arány %- arány 2006 2007 %- arány 290 037 562 327 798 528 197 119 15,69% 30,43% 43,21% 10,67% 321 373 588 180 829 017 212 770 16,47% 30,14% 42,48% 10,90% 296 503 656 736 875 346 253 885 14,24% 31,54% 42,03% 12,19% 1 848 011 100,00% 1 951 340 100,00% 2 082 470 100,00% - 40 - 34. Táblázat: Átengedett központi adók Az átengedett központi adók változását a 2005-2007-es években a következő táblázat mutatja: 2005 (2005=100%) Év Szja. Átengedett rész 10% Szja. Kiegészítés (jövdif) Normatív Szja. Gépjárműadó 100% 100% 100% 100% Összesen 100% 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 101,11% 108,07% 104,70% 113,49% 106,15% 105,59% 106,72% 35. Táblázat: Átengedett központi adók

változása 110,80% 104,60% 103,82% 107,94% 92,26% 111,66% 105,59% 119,32% 2 500 000 eFt 2 000 000 Gépjárműadó 1 500 000 Normatív Szja. 1 000 000 Szja. Kiegészítés (jöv.dif) 500 000 0 2005. 2006. 2007. Szja. Átengedett rész 10% Év 12. ábra: Átengedett központi adók Az átengedett központi adók a 2005-2007-es években közel 6%-os éves növekedést mutatnak évről-évre. Azonban a gépjárműadó alakulását érdemes külön kiemelni, hiszen a 2007-es évben változás történt az adóalapban és a mértékében is, ami többletbevételt (41 115 eFt) eredményezett az önkormányzatnak. A helyi adók a vizsgált években az önkormányzat sajátos működési bevételeinek a 25-30% tették ki, és minden évben növekvő tendenciát mutattak az előző évhez képest. adatok eFt-ban Megnevezés 2005 %- arány 2006 Kommunális adó Helyi iparűzési adó Építményadó Idegenforgalmi adó 27 272 530 416 92 996 1 407 4,18% 81,34% 14,26% 0,22%

28 019 617 081 85 602 1 701 3,83% 84,25% 11,69% 0,23% 27 861 770 032 144 215 4 539 2,94% 81,34% 15,23% 0,48% Összes helyi adó 652 091 100,00% 732 403 100,00% 946 647 100,00% - 41 - %- arány 2007 %- arány 36. Táblázat: Helyi adók megoszlása 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 eFt 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 Idegenforgalmi adó Építményadó Helyi iparűzési adó Kommunális adó 2005. 2006. 2007. Év 13. ábra:Helyi adó megoszlása Év 2005 (2004=100%) 2006 (2005=100%) Kommunális adó Helyi iparűzési adó Építményadó Idegenforgalmi adó 101,38% 114,73% 123,33% - 102,74% 116,34% 92,05% 120,90% Összesen 115,49% 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 101,07% 120,49% 124,53% 179,61% 120,49% 112,32% 129,25% 37. Táblázat: Helyi adók növekedési üteme 99,44% 124,79% 168,47% 266,84% A helyi adók közül a legnagyobb bevételt az önkormányzatnak a helyi iparűzési adó jelentette, amelynek értéke

átlagosan 20%-al növekedett a három év alatt. A növekedésre az is hatással volt, hogy a helyi iparűzési adó mértékét az önkormányzat 2007-ben a törvény által maximált 2%-ra emelte. Ami közel 15%-os növekedést okozott az iparűzési adóbevételben. Illetve a városban több olyan beruházás is történt, amelynek kivitelezői a munkálatok időtartama alatt adófizetői voltak a városnak. A városban 2005-ben 2647, 2006-ban 2686 míg 2007-ben 2636 adóalany fizetett HIPA-t, és közülük 20-25 adózó fizetett 5 millió Ft-ot meghaladó összeget. Az építményadó a helyi adóbevételek 10-15%-át tette ki, és éves átlagban 24%-os növekedést mutatott. A 2006-os évben azonban 8%-os visszaesés történt, melynek oka egy nagyobb összegű 2007-re áthúzódó részletfizetés, melyet az adózó havonta teljesített. A 2007-es évben az építményadó mértékét 500Ft/m2 –re emelte az önkormányzat, és ennek függvényében 150 000 eFt bevételt

terveztek a költségvetésben, azonban a tényleges bevétel ennél 3,9%-al kevesebb lett. - 42 - A kommunális adó a helyi adóbevételek kevesebb, mint 5%-át adta, és mivel a 2005-2007es években megállapításának módjában nem történt változás, így az értéke viszonylagos állandóságot mutat. A 2006-os növekedés oka az előző évekről áthúzódó befizetések voltak. Az idegenforgalmi adó a bevételek igen kis részét adja, ám a vizsgált időszakban folyamatos emelkedést mutat. Ennek az emelkedésnek az oka a Cegléden megépült új szálloda növekvő forgalmában keresendő. A bírságok, pótlékok és az egyéb bevételek az önkormányzati bevételek 5%-át teszik ki, és éves átlagban közel 110%-os növekedést mutatnak. adatok eFt-ban Megnevezés Egyéb bevételek Pótlék, bírság Összesen 2005 %- arány 2006 %- arány 2007 %- arány 138 428 12 385 150 813 91,79% 8,21% 100,00% 148 867 9 740 158 607 93,86% 6,14% 100,00% 173 516

12 044 185 560 93,51% 6,49% 100,00% Év 2005 (2005=100%) Egyéb bevételek 100% 100% Pótlék, bírság Összesen 38. Táblázat: Pótlékok, bírságok, egyéb bevételek 2006 (2005=100%) 2007 (2006=100%) Átlagos növekedési ütem 111,96% 98,61% 110,92% 100% 105,17% 116,99% 39. Táblázat: Pótlékok, bírságok, egyéb bevételek növekedési üteme 107,54% 78,64% 116,56% 123,66% 5.22 Központi költségvetésből kapott támogatások a forrásuk alapján A központi költségvetésből több formában érkeznek az önkormányzathoz támogatások, amelyeknek felhasználásáról minden év végén elszámolást kell készíteni a településnek. Cegléd vonatkozásában ezek a bevételek az összes bevétel közel 10%-át teszik ki. adatok eFt-ban Megnevezés Normatív támogatások Központosított előirányzatok Vis major támogatás Kieg. tám a helyi Ök-ok bérkiadásaihoz Helyi önkormányzatok egyéb támogatása Normatív kötött felhasználású

támogatások Fejlesztési célú támogatások Összesen 2005 %- arány 2006 %- arány 2007 %- arány 1 040 376 63,77% 948 780 73,98% 908 488 75,00% 57 655 3,53% 116 068 9,05% 209 959 17,33% 0 0,00% 2 946 0,23% 0 0,00% 17 446 1,07% 0 0,00% 0 0,00% 5 796 0,36% 5 200 0,41% 6 132 0,51% 340 478 20,87% 193 093 15,06% 86 736 7,16% 169 591 10,40% 16 324 1,27% 0 0,00% 1 631 342 100,00% 1 282 411 100,00% 1 211 315 100,00% 40. Táblázat: Központi költségvetésből kapott támogatások - 43 - Az adatok alapján megállapítható, hogy a központi támogatások a vizsgált években csökkenő tendenciát mutatnak, átlagosan évente közel 10% a csökkenés. A legnagyobb részét a normatív támogatások teszik ki, amelyek alanyi jogon és közvetlenül illetik meg az önkormányzatot. A normatív támogatások mértékét a mindenkori éves költségvetési törvény tartalmazza. 2005-ben a normatívák tekintetében csökkentek a

lakosságarányos normatívák és növekedet a feladatorientált finanszírozás. Ennek következtében megjelentek új feladatok és új normatívák, a változások a szociális ágazatot kiemelten érintették. A közoktatás területén előtérbe került a törvényben előírt csoportlétszámok biztosítása, és az esélyegyenlőség kérdése. 2006-ban jelentős összevonások történtek a normatívák szerkezetében. Központba került a Kistérségi társulás általi feladatellátás finanszírozása, amelynek előnye a közös feladatellátásban és az anyagi eszközök koncentráltságában rejlik. Az új családtámogatási rendszerrel összhangban a helyi szociális juttatások megváltoztak, és továbbra is érvényesült a működési engedéllyel rendelkező feladatok finanszírozásának az elve. A közoktatás tekintetében változtak az ingyenes tankönyv-ellátás, és étkeztetés támogatási szerkezete, és előtérbe került az intézmények törvényi

minimum feltételeknek való intézményi megfeleltetése. 2007-ben folytatódott a Kistérségi feladatellátás ösztönzése a normatívák átcsoportosításával, a szociális ágazatban előtérbe került a közfoglalkoztatás támogatása, és célként fogalmazódott meg a területi egyenlőség a szolgáltatásoknál. A közoktatásban a teljesítménymutatók alapján történt a finanszírozás, és csökkent az ingyenes tankönyvellátás köre. - 44 - 5.23 Intézmények bevételei a forrásuk alapján Az intézmények bevételei 2005-ben az összes bevétel 45,5%, 2006-ban 39% míg 2007-ben 27%-át adták. Az intézményi bevételek megoszlása a vizsgált években a következő volt: adatok eFt-ban Megnevezés Működési bevételek Működési támogatás értékű bevételek Felhalmozási célú támogatás értékű bev. %arány 2005 853 998 0 %Arány 2007 778 592 14,62% 745 794 14,32% 0% 4 009 101 75,27% 4 287 788 82,32% 0% 277 609 5,21%

40 000 0,77% 3 889 837 75,47% 7 511 0,14% 8 600 0,17% Felhalmozás célú pe. átvétel Felhalmozás és tőke jellegű bevétel 175 404 3,40% 17 402 0,33% 7 296 0,14% 2 898 0,06% 2 125 0,04% 1 384 0,03% Pénzmaradvány 232 294 4,51% 179 397 3,37% 109 299 2,10% Működési célú pe. átvétel 0 16,57% 2006 %arány Pénzforgalom nélküli bevétel 0 0% 24 487 0,46% 8 585 0,16% Kölcsön felvétel 0 0% 30 000 0,56% 0 0,00% Összesen 5 154 431 100,00% 5 326 224 100,00% 5 208 746 100,00% 41. Táblázat: Intézményi bevételek megoszlása Az intézményi bevételek alakulására a működési támogatás értékű bevételek és pénzeszköz átvételek, illetve a működési bevételek voltak a legjelentősebb hatással. Az intézményi bevételeket érdemes az egyes intézmények szintjére tovább bontani, hogy pontos képet kapjunk az összetételéről: adatok eFt-ban Megnevezés 2005 %- arány 2006 %- arány 2007 %-

arány 4 540 228 88,08% 4 685 640 87,97% 4 613 862 88,58% 102 482 1,99% 152 179 2,86% 109 725 2,11% 184 300 3,58% 94 843 1,78% 77 478 1,49% Táncsics Mihály ált. isk 74 954 1,45% 103 302 1,94% 113 096 2,17% Várkonyi István ált. isk 168 921 3,28% 180 019 3,38% 209 298 4,02% Óvodák-bölcsődék Gazd. Hiv 41 559 0,81% 49 237 0,92% 38 394 0,74% Kossuth Művelődési Közp. 6 381 0,12% 14 606 0,27% 9 948 0,19% Városi Könyvtár 14 387 0,28% 25 447 0,48% 19 166 0,37% Városi Sportcsarnok 21 219 0,41% 20 951 0,39% 17 779 0,34% Tűzoltóparancsnokság 5 154 431 100,00% 5 326 224 100,00% 5 208 746 100,00% Összesen 42. Táblázat: Intézmények bevételei Kórház-rendelőintézet Szociális Otthon Az adatok alapján megállapítható, hogy az intézmények között a vizsgált években a kórház bevételei voltak a legjelentősebbek, aminek az oka az OEP támogatások. - 45 - 5.3 A kiadások elemzése a működési és felhalmozási mérleg alapján adatok eFt-ban Működési

mérleg kiadásai %2005 arány 2006 Megnevezés %arány 2007 %arány Működési kiadások Céltartalék Általános tartalék Kisebbségi Önkormányzat Vállalkozási tevékenység Likvid hiteltörlesztés Működési hiteltörlesztés 9 066 762 0 0 3 675 928 012 0 0 90,68% 0,00% 0,00% 0,04% 9,28% 0,00% 0,00% 9 443 970 0 0 734 939 090 0 0 90,95% 0,00% 0,00% 0,01% 9,04% 0,00% 0,00% 10 424 670 0 0 0 0 151 310 550 000 93,70% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 4,94% Összesen 9 998 449 88,73% 10 383 794 77,75% 11 125 980 57,83% Felhalmozási mérleg kiadásai Beruházás Hiteltörlesztés Felújítás Céltartalék Összesen Alap-váll. Közötti visszaf Kiadás összesen 886 809 159 301 202 633 0 71,02% 12,76% 16,23% 0,00% 2 671 088 115 305 161 264 0 90,62% 3,91% 5,47% 0,00% 7 968 556 0 137 247 0 98,31% 0,00% 1,69% 0,00% 1 248 743 11,08% 2 947 657 22,07% 8 105 803 42,13% 24 487 0 8 585 0,04% 20 968 11 268 160 0 100% 13 355 938 100% 19 240 368 100,00% 43.

Táblázat: Működési és felhalmozási kiadások A kiadások főösszegeiben a vizsgált években folyamatos növekedés figyelhető meg, és általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatot a fizetési nehézségek jellemezték bár a feladatellátás folyamatos volt. Az eredeti előirányzathoz képest 2005-ben 84%-os, 2006-ban 98%-os még 2007-ben 153%-os volt a teljesítés. adatok eFt-ban Működési kiadások 2005 2006 2007 Eredeti előirányzat 10 035 311 10 074 847 9 888 415 Teljesített előirányzat 9 998 449 10 383 794 11 125 980 Teljesítés % 99,63% 103,07% 112,52% Felhalmozási kiadások Eredeti előirányzat 3 299 262 3 431 062 2 649 469 Teljesített előirányzat 1 248 743 2 947 657 8 105 803 Teljesítés % 37,85% 85,91% 305,94% Eredeti összes kiadás 13 334 573 13 505 909 12 537 884 Teljesített összes kiadás 11 268 160 13 355 938 19 240 368 Teljesítés % 84,50% 98,88% 153,40% 44. Táblázat: Kiadások teljesítése - 46 - 5.31 Kiadások elemzése

a működési mérleg alapján A összes működési kiadásban folyamatos emelkedés figyelhető meg, amelynek éves átlagos növekedési üteme közel 5%. adatok eFt-ban Megnevezés Polgármesteri Hivatal Intézmények Intézmények Kórház Összesen %arány 2005 2 339 958 6 726 804 2 533 682 4 193 122 9 066 762 25,81% 74,19% 37,67% 62,33% 100% 2006 %arány 2007 %arány 2 640 126 27,96% 3 394 024 32,56% 6 803 844 72,04% 7 030 646 67,44% 2 539 004 37,32% 2 598 170 36,95% 4 264 840 62,68% 4 432 476 63,05% 9 443 970 100% 10 424 670 100% 45. Táblázat: Működési kiadások megoszlása A működési költségek közel 70 %-át az intézmények teszik ki, és az intézmények gazdálkodására általánosságban a folyamatos feladatellátás és a likviditási nehézségek voltak a jellemzőek. Az Intézmények szerkezetében 2007-ben jelentős változás történt azáltal, hogy az Egyesített Szociális Intézmény működtetése év közben átkerült a Ceglédi

Többcélú Társulás fenntartásába, és a Mikebudai általános iskola és óvoda a ceglédi Táncsics Mihály általános iskola tagintézménye lett. Az intézményeken belül a vizsgált években a kórház több mint 60%-ban adja a költségeket. 2005-2007-ben a kórház gazdálkodását a megszorítás és a racionálisabb gazdálkodásra való törekvés jellemezte, ennek érdekében bevezetésre került a feladatarányos létszám meghatározás. Azonban a TVK korlátozás miatti bevételkiesés nehezítette a folyamatos feladatellátás melletti működtetést, ami miatt a szállítói tartozások folyamatosan növekedtek. A Polgármesteri Hivatal kiadásaira a folyamatos növekedés és az eredeti előirányzathoz képest a túlteljesítés volt jellemző. Ezen kiadások a következő feladatok ellátásából tevődnek össze: - közutak üzemeltetése - városrendezés - csapadékvíz elvezetés - egyéb mezőgazdasági tevékenység - ingatlan hasznosítás -

47 - - idegenforgalmi és marketing feladatok - közoktatási, közművelődési feladatok - ifjúsági és sport feladatok - egészségügyi alapellátás - szociális ellátás - támogatások. A vállalkozási tevékenység kiadásai közé az önkormányzat esetében a 2005-2007-es években a gyógyszertárak kiadásai tartoztak. Amely a 2005-2006-os évben az összes működési kiadások 9%-át tette ki a csekély mértékű növekedése mellett. A 2005-ös év végén a kifizetetlen számlák értéke elérte 231 629eFt-ot, amire átütemezést kért az önkormányzat. 2006-ban tovább folytatódott a gyógyszertárak eladósodása mivel a vállalkozási bevételeket az alapfeladatok ellátására fordították. A legnagyobb szállító felmondta az átütemezési megállapodást, ami a likviditási helyzet további romlásához vezetett. A kialakult helyzet kezelésének érdekében a gyógyszertárak privatizációja mellett döntött a képviselő testület,

azonban a tényleges átadás áthúzódott 2007-re. 2007-ben működési kiadásként jelentkezett az 550 000 eFt-os rövidlejáratú hitel, és a 151 000 eFt-os likvidhitel visszafizetése. 5.32 Kiadások elemzése a felhalmozási mérleg alapján A felhalmozási kiadások növekvő tendenciát mutatnak a vizsgált években, és éves átlagban közel 255%-os a növekedés. Ennek a jelentős emelkedésnek az oka 2006-2007-ben megvalósított beruházások. A beruházási kiadásokat tovább részletezve megállapíthatjuk, hogy a kiadások közel 90%át a Polgármesteri Hivatal által megvalósított beruházások teszik ki. adatok eFt-ban Megnevezés Polgármesteri Hivatal Intézmények Kórház Összesen 2005 %- arány 2006 784 067 16 477 86 265 886 809 88,41% 1,86% 9,73% 100,00% 2 403 102 26 500 241 486 2 671 088 - 48 - %- arány 2007 %- arány 89,97% 7 862 671 98,67% 0,99% 19 132 0,24% 9,04% 86 753 1,09% 100,00% 7 968 556 100,00% 46. Táblázat: Felhalmozási

kiadások A Polgármesteri Hivatal beruházási kiadásai közel háromszoros növekedést mutatnak évről-évre, ennek a magas emelkedésnek az okai éves bontásban a következők. 2005-ben az összes felhalmozási kiadás 71%-át teszik ki, és az eredeti előirányzathoz képest 29%-os teljesítés jellemzi. A jelentősebb teljesített beruházási kiadások közé tartozott a Szennyvízcsatorna-hálózat építésével kapcsolatban a közbeszerzési eljárás díja, a 38 db bérlakás (371 281eFt) pénzügyi rendezése, a Bem József Szakközépiskola bővítési költségeinek (255 121eFt) egy része, és a Déli városrész csapadékvíz-elvezetési projekt III. ütemének (39 658eFt) pénzügyi rendezése 2006-ban a beruházási kiadások az összes felhalmozási kiadás 90%-át teszik ki, és az előirányzat teljesítése is 90%-os volt. Ebben az évben 86 273 eFt volt az előző évről visszatervezett és pénzügyileg rendezett kiadás. A 2006-os év legjelentősebb

beruházási feladatai a Szennyvízcsatorna-hálózat építése (2 151 028eFt), és a Déli városrész csapadékvíz-elvezetési projektje (16 324eFt). 2007-ben a beruházási kiadások 98%-át tették ki a felhalmozási kiadásoknak, és az eredeti előirányzathoz képest több mint háromszoros volt a túlteljesítés. Ebben az évben a kiemelt beruházási feladatok közé tartozott az Aquapark és Kemping tulajdonjogának megszerzése (2 210 249 eFt), a Regionális Hulladéklerakó (3 510 735eFt), a Szennyvízcsatorna-hálózat építésének folytatása (1 682 450eFt) és a Panelprogram (69 157eFt). A felújítási kiadások folyamatos csökkenést mutatnak a vizsgált években, éves átlagban 18%-os a csökkenés. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a csökkenés okairól fontos az egyes évek vizsgálata külön is. A felújítási költségek megoszlását a következő táblázat mutatja: adatok eFt-ban Megnevezés Polgármesteri Hivatal Intézmények Kórház Összesen

2005 %- arány 2006 %- arány 31 584 2 242 168 807 202 633 15,59% 1,11% 83,31% 100,00% 24 261 1 692 135 311 161 264 15,04% 78 479 57,18% 1,05% 6 412 4,67% 83,91% 52 356 38,15% 100,00% 137 247 100,00% 47. Táblázat: Felújítási kiadások - 49 - 2007 %- arány 2005-ben az eredeti előirányzathoz (65 594eFt) képest, közel háromszoros volt a túlteljesítés (202 633eFt). Ennek az emelkedésnek az oka a Kórház központi épületén elvégzett nyílászáró csere és hőszigetelés volt (152 687eFt). 2006-ban ismét közel három szoros volt a túlteljesítés (161 264eFt) az eredeti előirányzathoz (51 171eFt) képest. A felújítási kiadások több mint 80%-át ebben az évben is a Kórház adta (131 686eFt) a homlokzat felújítási programjával. A 2005 évi visszatervezett feladatokra 6 348 eFt volt a tényleges kiadás felújítási címen. 2007-ben az eredeti előirányzathoz képest (185 995eFt) csak 75%-os volt a tényleges teljesítés (137 247eFt). A

csökkenés oka, hogy az önkormányzat visszaszorította a felújítási kiadásait a város nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel. Az előző évről visszatervezett és pénzügyileg rendezet kiadás 8 535eFt volt. Hiteltörlesztési kiadásokban csökkenés és hitel átrendeződés figyelhető meg. 2005-ben 159 301eFt fizetett az önkormányzat a meglévő hitelei után. A 2006-ban kifizetett összeg az eredeti 177 807eFt-os összeghez képest közel 35%-al lecsökkent (115 305eFt). Ennek a csökkenésnek az oka a már meglévő hitelek tőketörlesztésének átütemezése. 2007-ben az önkormányzat a pénzügyi problémák megoldása végett átrendezte a hitelállományát és 938 791eFt-os 20 éves lejáratú hitelt vett fel, és 3 000 000 eFt értékben kötvényt bocsátott ki 20 éves futamidőre. A hitel és a kötvény tekintetében is 3 éves moratóriumot kapott az önkormányzat. 5.33 Cegléd Város kiadásainak elemzése intézmények és szakfeladatok

alapján adatok eFt-ban Megnevezés Intézmények kiadásai Önk. Hivatal kiadásai Polgármesteri Hivatal Humán Szolgáltató Központ Gyógyszertárak Kisebbségi Önk. Összesen 2005 7 021 563 4 246 597 3 177 098 2006 7 233 320 6 122 618 5 051 761 2007 7 203 884 12 036 484 11 288 551 137 812 131 033 99 816 928 012 939 090 648 117 3 675 734 0 11 268 160 13 355 938 19 240 368 48. Táblázat: Intézményi és önkormányzati kiadások megoszlása Az adatok alapján megállapítható, hogy a 2005-2007-es években a kiadások között az intézményi kiadásokban nem történt jelentős változás, még az Önkormányzati Hivatal kiadásai éves átlagban közel 70%-al nőttek, ezért érdemes ezeket tovább részletezni. - 50 - adatok eFt-ban Megnevezés Személyi juttatás Munkaadókat terhelő kiadások Dologi kiadások Pénzeszk. átadás, támogatás Beruházások, felhalmozás Felújítás Hiteltörlesztés Tartalékok Kiadás összesen 2005 %arány %arány 2006

%arány 2007 655 306 15,43% 671 212 10,96% 581 917 4,83% 217 925 1 573 700 5,13% 37,06% 219 272 1 721 920 3,58% 28,12% 189 872 1 472 507 1,58% 12,23% 824 714 784 067 31 584 159 301 0 19,42% 18,46% 0,74% 3,75% 0,00% 967 546 2 403 102 24 261 115 305 0 15,80% 39,25% 0,40% 1,88% 0,00% 1 851 038 7 862 671 78 479 0 0 15,38% 65,32% 0,65% 0,00% 0,00% 4 246 597 100,00% 6 122 618 100,00% 12 036 484 100,00% 49. Táblázat: Önkormányzati Hivatal kiadásai A önkormányzati hivatal kiadásainak alakulására a vizsgált években a beruházások, a dologi kiadások és támogatások voltak a legnagyobb hatással. A legjelentősebb változás a beruházási kiadásokban és a pénzeszköz átadásokban történt. Az intézmények kiadásait a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés 2005 %- arány 2006 Tűzoltóparancsnokság 4 469 162 226 005 515 352 348 637 967 251 86 296 84 124 51 888 272 848 63,65% 3,22% 7,34% 4,97% 13,78% 1,23% 1,20% 0,74% 3,89% 4 641

637 258 033 399 836 357 504 1 045 096 84 137 93 270 61 328 292 479 Összesen 7 021 563 100,00% 7 233 320 Kórház-Rendelőintézet Szociális Otthon Táncsics M. Ált Isk Várkonyi I. Ált Isk Óvodák-Bölcsödék Gazd. Hiv Kossuth Művelődési Központ Városi Könyvtár Városi Sportcsarnok adatok eFt-ban %- arány 2007 %- arány 64,17% 3,57% 5,53% 4,94% 14,45% 1,16% 1,29% 0,85% 4,04% 4 580 170 196 032 444 926 392 659 1 046 473 85 382 78 519 65 759 313 964 63,58% 2,72% 6,18% 5,45% 14,53% 1,19% 1,09% 0,91% 4,36% 100,00% 7 203 884 100,00% 50. Táblázat: Intézmények kiadásai Az intézmények kiadásai között hasonlóan az intézményi bevételekhez a kórház kiadásai a legjelentősebbek. - 51 - 5.4 Az ÁSZ vizsgálat eredményei Az országos ellenőrzési program keretében Cegléd Város Önkormányzatának gazdálkodási rendszerét vizsgálta az Állami Számvevőszék. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat a

2005-2007-es években: - milyen módon biztosította a költségvetési és pénzügyi egyensúlyt a költségvetésben és annak végrehajtása során, - eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezetség terén az EU források pályázására és azok felhasználására - biztosítottak-e az e-közigazgatás feltételei, és az adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánossága - kialakította-e a külső és belső feltételeknek megfelelő költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatainak belső kontrollrendszerét, és milyen hatékonysággal működik a FEUVE rendszer - hogyan hasznosította a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés helyszíni vizsgálatból és kérdőíves felmérésből állt, amely folyamán a fent említett kérdésekre keresték a válaszokat. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az ÁSZ 32 pontban

javaslatokat tett a polgármesternek és a jegyzőnek a munka színvonalának javítása és a jogszabályok maradéktalan betartatása végett. A hiányosságokkal kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a feltárt hiányosságok személyes felelőségre vonást nem tettek szükségessé, de mindenféleképpen javító intézkedések megtétele vált szükségesé. Az összegző megállapítások az ÁSZ vizsgálata alapján a 2005-2007-es évekkel kapcsolatban a következők voltak: A teljesített működési célú bevételek a 2005-2006-os években fedezték a működési célú kiadásokat, még a 2007-es évben működési hiány volt. A felhalmozási bevételek a 20052007-es években nem fedezték a felhalmozási célú költségvetési kiadásokat A 2007-es év végén keletkező pénzügyi hiányt az önkormányzat rövid és hosszúlejáratú hitelek felvételével és kötvény kibocsátásával finanszírozta. Az évközi fizetőképesség biztosítása

érdekében az önkormányzat folyamatosan likvidhitelt vett igénybe, aminek következtében a likvidhitel átlagos értéke a 2005-2007-es években 151-189 millió Ft volt. - 52 - Az önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodás szempontjából a vizsgált években kedvezőtlenül alakult, és az eladósodás mértéke a kötvénykibocsátás miatt növekedett. Az önkormányzat likviditási helyzete a 2005-2007-es évek között kedvezőtlen volt, és 2007 végére a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összege csak a rövid lejáratú kötelezettségek 40%-ra nyújtott fedezetet. Az Európai forrásokkal kapcsolatban megjegyezték, hogy az önkormányzat rendelkezik a középtávú stratégiai programokkal és ezek alapján pályázott különböző fejlesztési célokra. Azonban az önkormányzat nem határozta meg, és nem szabályozta az önkormányzati szintű pályázat figyelés-nyilvántartás, készítés és koordinálás feladatait és felelőseit.

Összességében megjegyezték az uniós források igénybevételével és felhasználásával kapcsolatban, hogy az önkormányzat felkészülése a vizsgált időszakban nem volt megfelelő. Az e-közigazgatás tekintetében megállapították, hogy az önkormányzat nem rendelkezet informatikai stratégiával és a feladatokat 1-es és 2-es elektronikus szinten látták el, és ennek fejlesztése érdekében a vizsgált években pályázatot nem nyújtottak be. A belső kontrolrendszer alapján megállapították, hogy a költségvetés tervezési és zárszámadási folyamatok szabályozottsága összességében megfelelő volt, és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiánya közepes kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában. Az előző ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban megállapították, hogy az akkori javaslatok 90% teljesült, aminek következtében javult a költségvetés készítésének folyamata, a

pénzügyiszámviteli feladatok szabályozottsága és a közbeszerzési feladatok lefolytatásának szabályszerűsége. Az önkormányzat az ÁSZ jelentés javaslatainak végrehajtására intézkedési tervet készített, melynek végrehajtása érinti a 2008-2009-es évet. - 53 - 6. Összegzés Cegléd hiába tartozik földrajzilag a Közép-Magyarországi Régióhoz, mégis gazdasági fejletség tekintetben elmarad attól. A település előnye és hátránya, hogy a BudapestSzolnok-Kecskemét háromszög közepén helyezkedik el Közlekedési szempontból előny, hiszen Cegléd a főközlekedési útvonalakon fekszik, gazdasági szempontból azonban hátrány mivel a nagyvárosok erős elszívó erővel rendelkeznek mind munkaerő mind beruházás tekintetében. Cegléd város önkormányzata a lakosság igényeinek megfelelően kialakította a kötelező és önként vállalt feladatok sajátos rendszerét. Amely rendszert egyszerre jellemzi a feladat orientáltság és a

pazarlás. Az ellátások tekintetében érvényesül az általános elv, miszerint ott kell ellátni a feladatot ahol a lakossági igények felmerülnek, azonban ez sok esetben gazdaságtalan működést, széttagolt intézményhálózatot von maga után. Ezt a pazarló, és gazdaságtalan intézményrendszert jól példázza a hat óvoda, amely 13 telephelyen működik. Hiszen ezekben az elavult, nem óvodai célokra tervezett épületekben nem lehet biztosítani a finanszírozás szempontjából kedvező csoportlétszámokat és dolgozói szükségletet. Az önként vállalt feladatok tekintetében megállapítható, hogy az önkormányzat olyan feladatokat is ellát, amelyek ellátása települési szinten nem lenne indokolt, azonban politikai kényszerektől vezérelve nem tudnak, nem akarnak a feladatellátás módján változtatni. A feladatellátással kapcsolatban elmondható, hogy a következő években törekedni kell a méretgazdaságossági megfontolásokon és a

szakmai specializáción alapuló, profiltisztítással egybekötött feladat kiszervezésekre. Vagyis olyan költséghatékony megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítják a feladatellátást az eddiginél magasabb színvonalon, a lakosság igényeinek legmegfelelőbb módon. A város intézményhálózata sok tekintetben elöregedett és jelentős felújításokra, átalakításokra szorul a hatékonyabb feladatellátás érdekében. Azonban a város gazdasági, pénzügyi lehetőségei nem teszik lehetővé ezen beruházások elvégzését saját erőből. Ezért fontos, hogy az önkormányzat eredményesen pályázzon az Uniós forrásokért. Amihez szükséges egy prioritási sorrend felállítása, és egy közép-hosszútávú fejlesztési stratégia - 54 - kidolgozása, amely csak a valóban szükséges, megalapozott és gazdaságilag alátámasztott projekteket tartalmaz. Az elmúlt években több településen megfigyelhető volt, hogy a nem elég alaposan

kidolgozott, rövid távú céloktól vezérelt projektek következtében, olyan pénzügyi terheket vállaltak, amelyek a település eladósodásához vezettek. Cegléd város tekintetében ilyen projekt volt az Aquapark és Kemping, illetve a Külterületi Általános iskola építése, hiszen mindkét beruházás önfenntartó képessége megkérdőjelezhető. Az önkormányzati vagyonban a vizsgált években nem történt jelentős változás, hiába próbálkozik a mindenkori városvezetés ingatlan értékesítéssel. Pest megye agglomeráción kívüli területeit eddig elkerülte az a fejlődés, amely Budapest közvetlen környezetében megfigyelhető. A magántőkéből épülő nagyobb beruházások ez idáig nem jelentek meg Cegléden, azonban a 4-es út négysávossá alakítása kitörést és változást hozhat ebben a tekintetben. Az önkormányzat beruházás ösztönzésének szempontjából fontos lenne, olyan kulcsterület, kulcsterületek megjelölése, amelyekre

kiemelt hangsúlyt szeretnének fektetni közép és hosszú távon. Ilyen terület lehet a turizmus, hiszen a Ceglédi kistérség termálvízben gazdag, és a kistérség települései külön-külön már próbálkoztak a turisztikai vonzerejük növelésével. Azonban igazi sikert eddig egyik településnek sem sikerült önállóan elérnie, ezért célszerű lenne a turisztikai attrakciók összehangolása és egy közös cselekvési terv kidolgozása. Az egyszerűsített mérleg adataiból megállapítható, hogy a vizsgált években folyamatos emelkedést mutatott a mérleg főösszege, amelynek oka az önkormányzat által végrehajtott beruházások voltak. A beruházásokról elmondható, hogy egy része idegen tőkéből készült, ami a város eladósodásához vezetett. Ez a tőkehiány jól látszik a forrásokon belüli összetétel változásból, és a kötelezettségek növekedési üteméből. A vizsgált években az önkormányzat adósságállománya folyamatos

növekedést mutat, és az adósságállomány szerkezetének megváltoztatása sem oldotta meg hosszútávon a pénzügyi helyzetet. A hosszú lejáratú kölcsönnek és a kötvénykibocsátásnak köszönhetően javult az önkormányzat likviditási helyzete, azonban a likviditási ráta értéke még így is az általánosan elfogadott érték alatt maradt. - 55 - A bevételek a vizsgált években folyamatos növekedést mutattak. A működési mérleg főösszegében a vizsgált években nem történt jelentős változás, de a belső arányai megváltoztak. A költségvetési támogatások folyamatosan csökkentek, míg a működési és sajátos működési bevételek értéke növekedet. A felhalmozási mérleg főösszege folyamatos növekedést mutatott a 2005-2007-es években, aminek az oka az önkormányzati beruházások emelkedése és a 2007-es évben kibocsátott kötvényből volt. A kiadások főösszegei a vizsgált években folyamatosan emelkedtek, és

elmondható, hogy a folyamatos feladatellátás és a fizetési nehézségek jellemezték az önkormányzatot. A működési kiadások jelentős részét az intézmények, azon belül a kórház működtetése tette ki. Az intézmények szerkezetében a 2007-es évben jelentős átalakítások történtek, aminek következtében ezen kiadások csökkenése várható a következő években. A felhalmozási kiadások a polgármesteri hivatal beruházásaiból kifolyólag jelentős növekedést mutattak. A legnagyobb változás a 2006-2007-es években történt, az olyan projekteknek köszönhetően mint a Szennyvízcsatorna-hálózat, Déli-városrész csapadékvíz elvezetése, vagy a Regionális Hulladéklerakó építése. Ugyanakkor a felújítási kiadások folyamatosan csökkentek ami az ingatlanok további állagromlását idézi elő. Összességében elmondható, hogy az önkormányzat gazdálkodása a 2005-2007-es években a törvényi előírásoknak megfelelt, azonban az

egyes gazdasági döntések megkérdőjelezhetőek. A rövid távú célok és pillanatnyi előnyök érdekében meghozott döntések megkérdőjelezik a hosszú távú eredményességet. Hiszen a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás következtében az önkormányzat adósságcsapdába került. Ezt a folyamatot támasztja alá az a tény is, hogy az önkormányzat egyre nagyobb összegű és, egyre hosszabb lejáratú hiteleket vesz fel. A helyzet megoldásához szükséges lenne állami szinten újragondolni a forrásszabályozási rendszert, önkormányzati szinten pedig lépéseket kellene tenni, a további kiadáscsökkentés irányába. - 56 - Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS - 1 11 Cegléd város történeti bemutatása - 2 12 Demográfiai, kommunális, és gazdasági jellemzők - 3 - 2. MAGYARORSZÁGI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE - 4 21 Az önkormányzati gazdálkodás jogforrásai - 4 22 A helyi önkormányzatok feladatai - 5 23 Az önkormányzatok

vagyona - 7 24 Az önkormányzatok bevételei - 8 25 Önkormányzatok költségvetésének tartalma, tervezése és végrehajtása - 11 26 Az önkormányzatok gazdálkodása és ellenőrzése - 13 - 3. CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FELÉPÍTÉSE ÉS TELEPÜLÉSI SAJÁTOSSÁGAI . - 15 31 Kötelező és önként vállalt feladatok ellátása - 15 32 Cegléd város működését biztosító vagyoni sajátosságok - 16 - 4. CEGLÉD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE . - 20 41 Eszköz oldal vizsgálata az egyszerűsített mérleg alapján - 20 411 Befektetett eszközök vizsgálata - 22 412 Forgóeszközök értékelése - 26 42 A forrás oldal vizsgálata az egyszerűsített mérleg alapján - 27 421 A saját tőke vizsgálata - 28 422 Kötelezettségek és a tartalékok elemzése - 28 43 Az önkormányzat pénzügyi helyzetének elemzése - 30 - 5. AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEINEK ÉS KIADÁSAINAK ELEMZÉSE - 34 51 Bevételek elemzése a működési

és felhalmozási mérleg alapján - 34 511 A bevételek vizsgálata a működési mérleg alapján - 35 512 A bevételek vizsgálata a felhalmozási mérleg alapján - 37 52 A bevételek elemzése a forrásuk alapján - 39 521 Működési bevételek a forrásuk alapján - 39 - - 57 - 5.22 Központi költségvetésből kapott támogatások a forrásuk alapján - 43 523 Intézmények bevételei a forrásuk alapján - 45 53 A kiadások elemzése a működési és felhalmozási mérleg alapján - 46 531 Kiadások elemzése a működési mérleg alapján - 47 532 Kiadások elemzése a felhalmozási mérleg alapján - 48 533 Cegléd Város kiadásainak elemzése intézmények és szakfeladatok alapján - 50 54 Az ÁSZ vizsgálat eredményei - 52 - 6. ÖSSZEGZÉS - 54 - - 58 - Ábrák jegyzéke 1. ábra: Helyi adók csoportosítása - 8 2 ábra: Hitel és kötvény összehasonlítása - 10 3 ábra: Az önkormányzati vagyon megoszlása - 18 4 ábra: Az eszközök

összetétele - 22 5 ábra: Befektetett eszközök fedezete - 23 6 ábra: Befektetett eszközök összetétele - 24 7 ábra: Tárgyi eszközök összetétele - 25 8 ábra: Forgóeszközök összetétele - 26 9 ábra: Kötelezettségek összetétele - 29 10 ábra: Tőkeellátottság alakulása - 31 11 ábra: Összes bevétel alakulása - 34 12 ábra: Átengedett központi adók - 41 - - 59 - Táblák jegyzéke 1. Táblázat: Forgalomképtelen törzsvagyon alakulása - 17 2 Táblázat: Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon alakulása - 17 3 Táblázat: Forgalomképes törzsvagyon alakulása - 17 4 Táblázat: Korlátozottan forgalomképes értékpapírok - 18 5 Táblázat: Forgalomképes értékpapírok - 18 6 Táblázat: Az ingó vagyon alakulása - 19 7 Táblázat: Önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségek - 19 8 Táblázat: Eszközök és források alakulása - 20 9 Táblázat: Eszközök és források növekedési üteme - 21 10 Táblázat:

Mérlegfőcsoportok arányai - 21 11 Táblázat: Eszközök megoszlási aránya - 22 12 Táblázat: Befektetett eszközök fedezete - 22 13 Táblázat: Befektetett eszközök összetétele - 23 14 Táblázat: Tárgyi eszközök változása - 24 15 Táblázat: Tárgyi eszközök összetétele - 24 16 Táblázat: Ingatlanok, beruházások növekedési üteme - 25 17 Táblázat: Forgóeszközök összetétele - 26 18 Táblázat: Forgóeszközök növekedési üteme - 27 19 Táblázat: Források növekedési üteme - 27 20 Táblázat: Saját tőke összetétele - 28 21 Táblázat: Tőke változás növekedési üteme - 28 22 Táblázat: Kötelezettségek összetétele - 29 23 Táblázat: Kötelezettségek növekedési üteme - 29 24 Táblázat: Tőkeellátottság alakulása - 30 25 Táblázat: Adósságállomány alakulása - 31 26 Táblázat: Likviditási mutatók - 32 27 Táblázat: Működési és felhalmozási mérleg - 34 28 Táblázat: Adóbevételek alakulása - 36

29 Táblázat: Működési bevételek - 36 30 Táblázat: Átvett pénzeszközök - 36 31 Táblázat: Bevételek alakulása a forrásuk alapján - 39 32 Táblázat: Működési bevételek összetétele - 39 33 Táblázat: Sajátos működési bevételek - 40 34 Táblázat: Átengedett központi adók - 40 35 Táblázat: Átengedett központi adók változása - 41 36 Táblázat: Helyi adók megoszlása - 41 37 Táblázat: Helyi adók növekedési üteme - 42 38 Táblázat: Pótlékok, bírságok, egyéb bevételek - 43 39 Táblázat: Pótlékok, bírságok, egyéb bevételek növekedési üteme - 43 40 Táblázat: Központi költségvetésből kapott támogatások - 43 41 Táblázat: Intézményi bevételek megoszlása - 45 42 Táblázat: Intézmények bevételei - 45 43 Táblázat: Működési és felhalmozási kiadások - 46 44 Táblázat: Kiadások teljesítése - 46 45 Táblázat: Működési kiadások megoszlása - 47 46 Táblázat: Felhalmozási kiadások - 48 47

Táblázat: Felújítási kiadások - 49 48 Táblázat: Intézményi és önkormányzati kiadások megoszlása - 50 49 Táblázat: Önkormányzati Hivatal kiadásai - 51 50 Táblázat: Intézmények kiadásai - 51 - - 60 - Felhasznált irodalom jegyzéke [1] Dr. Bíró Tibor- Kresalek Péter-Dr Pucsek József- Dr Sztanó Imre- A vállakózások tevékenységének komplex elemzése 2007 [2] Erdő Anikó-Lantos Ottó- Államháztartási és költségvetési gazdálkodási ismeretek 2007 [3] Gubányi Lászlóné- Szabó Mária- Az államháztartás szerveinek számvitelére vonatkozó jogszabályi előírások 2004 [4] Kara Pál- Kökényesi József- Önkormányzati közigazgatás 2002 [5] Koháriné dr. Papp Edit- Államháztartási ismeretek 2002 [6] Metodika Kft. – A számvitelről szóló 2000 évi C törvénynek a költségvetési intézményekre aktualizált változata [7] Pálné Kovács Ilona- Közigazgatási alapok 2001 [8] Saldo- Az önkormányzati feladatellátás

alternatív megoldásainak jelene és jövője 2008 [9] Simon István- Pénzügyi jog 2007 [10] Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok az ÁSZ vizsgálatról 2008 [11] 1990. évi LXV Törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv) [12] 1990. évi XXXVIII Törvény az államháztartásról (Áht) - 61 - Mellékletek jegyzéke 1. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2005 évi előirányzatainak mérlege 2. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2006 évi előirányzatainak mérlege 3. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2007 évi előirányzatainak mérlege 4. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2005 évi egyszerűsített mérlege 5. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2006 évi egyszerűsített mérlege 6. Melléklet: Cegléd Város Önkormányzatának 2007 évi egyszerűsített mérlege - 62 -