Tartalmi kivonat
Csoportvezetési ismeretek SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA: - Alaptudomány - Társas kölcsönhatás tudománya - Tárgya: • Hogyan észlelik az emberek a körülöttük lévő társas világot? • Hogyan gondolkodnak róla? • Hogyan működnek együtt? • Hogyan befolyásolják egymást? - Vizsgálati területei: 1. egyének társas viselkedése a) egyének társas kapcsolataiban szerepet játszó -> pszichológiai jelenségek és dinamikájuk b) a társas környezet befolyása alatt alakuló jellemzők 2. csoportlélektan 3. szocializáció 4. nagy társadalmi csoportok és viszonyaik pszichológiai jellemzői - attitűd = értékelő viszonyulás metakommunikáció -> nem szándékos, non-verbális kommunikáció -> Kurt Lewin: • vezetésével Németországból Amerikába szociálpszichológusok • vizsgálták, hogy más országban is bekövetkezhetett volna-e a „Hitleri mészárlás” - elektrosokkos kísérlet: • a büntetés milyen hatással van a tanulásra •
asszociációk –> nem tudja -> büntetés: áramütés • 10 Voltnál kezdték -> mindig 5 Volttal följebb • van „tanár” (kísérleti alany), van „diák” (beavatott személy) • tanár büntet -> 66%-a a kísérleti alanyoknak elment a 240 Voltig -> halálos • kísérleti alanyokról a felelősséget levették, áthárították -> véghezvitték a „halálos dózisú áramütést” - szociális érzékenységű ember felső parancsra mit csinálna: • ápolónő -> ismeretlen orvos • orvos azt mondta, hogy holnap áll munkába, de van egy kezelendő betege -> veszélyes orvosságból be kellene adni neki most egy nagyobb dózist a holnapi kezelésének előkészítéséül • az ápolónők 90%-a az általuk nem ismert orvos telefonos utasítására beadta a gyógyszert többszöri előírást megszegve SZOCÁLPSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETE: Előtörténet: - szociálpszichológia hosszú előtörténet és kevés történet - Ebbinghaus:
emlékezetkutatással foglalkozott - Platon: tömegszellem: a legbölcsebb egyénekből álló tömeg is irracionális csőcselékké válhat - XIX. sz: • pszichológia tudományának megjelenése, kezdete • 1879 Lipcse, Wundt laboratórium létrehozása • érzékeléssel, memóriával foglalkozott • általános pszichológia - Triplett: • szociálpszichológiai kísérlet • mások jelenléte hogyan befolyásolja az ember viselkedését - 1. szociálpszichológiai könyv: 1908 Ross: tömegjelenségek elemzése - néplélektan, tömeglélektan irányzata az uralkodó 1910-es években • az egyén és a tömeg szembeállítása • egyén: társadalmat építő hajlandóság, pozitív tulajdonság • tömeg: befolyásolható, elveszítik a felelősségüket • irracionális csőcselék fogalmának megjelenése 1.hullám: 1920-1940 attitűdökkel foglalkozó hullám - meghatározták, mi az attitűd, attitűd fogalma - a következő összetevőkből áll: 1. kognitív,
megismerési (mit tudok róla) 2. affektív, érzelmi (mit érzek irántuk) 3. konetív, viselkedési (hogyan viselkedem velük szemben az első kettő ismeretében) -> attitűd mérése: - többféle skálával - típus: • Thurstone skála: karikázza be azt az állítást, amivel egyetért • Likert típusú skála: karikázza be, mennyire ért egyet az állítással; minden egyes állítás esetén véleményt kell nyilvánítani) • Bogardus skála: társadalmi távolságskála: milyen távol tudom tartani magam az adott embertől, nemzettől • Osbood: tulajdonságoknál melyikkel ért egyet ->attitűdöket: • statikusnak tartották (nem változik) • egyedülállónak tartották (egymástól elszigeteltek) 2. hullám: 1935-1955 csoportdinamikai kutatások zajlottak - Németországból Amerikába vándoroltak szociálpszichológusok 2004.0223 -> Kurt Lewin(vezetésre vonatkozó vizsgálatok), (a tréningmozgalom atyja) - 3 féle vezetői stílust vizsgál: 1.
demokratikus (döntésbe vezetettek, 2 irányú kommunikáció) 2. autokratikus (egyirányú kommunikáció, egyedül hozza a döntéseket, egymaga mondja ki a döntéseket) 3. laissez faire (engedékeny vezetési stílus) csoportvezetés, teljesítmény, légkör - KÍSÉRLET: van egy óvó néni, aki 3 kiscsoportot hoz létre -> 3 stílusban „vezeti” Feladat: gyurmából kis tojásokat gyúrni 1. stílus: a tojásgyúrásban az óvó néni mindenben segítségükre volt a gyerekeknek, jó kedv 2. stílus: óvó néni kiosztotta a feladatot, 4 cm-es tojásokat kell csinálni a megadott színekben, beszélgetni nem lehet, a gyerekek által feltett válaszra keményen válaszolt, 2 féle magatartást tapasztaltak: engedelmesség és ellenállás 3. stílus: az óvó néni elmondta, hogy mi a feladat, de nem igazán figyelt oda arra, mit is csinálnak a gyerekek, így azt csinálták és úgy, ahogyan ők akarták • a kísérlet eredménye: a 3 csoport eredménye kb. egyenlő
• a kreativitás és a hangulat a demokratikusban volt a legjobb • a laissez faire stílusnál káosz alakult ki - 1. fő programjuk: megszüntetni a Vietnámból visszaérkező pilóták előítéleteit • 3 csoportot alakítottak ki, akiket 3 terembe tettek szét, pszicológusokkal beszélgettek • pszichoterapetikus beállítottság • a pszichológusok 1-1 nap végén összegzésre összeültek, véleményüket fejtették ki az adott napról • egy idő után a „betegek” is részt akartak venni az elemzésen, majd pedig már bele is szóltak, ha más volt a véleményük - idővel nagy csoportok (100 fő) helyett kiscsoportokkal (10-15 fő) dolgoztak (könnyebb így dolgozni) - National Training Laboraties kialakulása - vizsgálták a csoportkohézió (összetartás) -> Sheriff és Sheriff: - a csoportok közötti konfliktusokat és azok megszüntetését vizsgálták - KÍSÉRLET: együtt táborozó gyerekekből csoportokat alakítanak • a különböző
csoportokban levő gyerekeket jól egymáshoz szoktatták • 2 csoportot „összeengedtek” -> versenyeket rendezetek közöttük -> rivalizálás, ellenségeskedés, gyűlölet alakult ki - a csoportok közötti ellenségeskedés megszűntetésére többféle módszer: • fölérendelt céllal egy olyan tevékenységet kellett végezniük a gyerekeknek, amelyhez 2 vagy több csoport együttes tevékenységére van szükség • gyakorlatban: este volt, mindenki éhes, de az ételhordó kocsi beragadt az úton a sárba -> 1 csoport kevés ahhoz, hogy az autót kihúzzák a sárból -> össze kell fogni - ha egy feladat megoldásánál együttesen sok időt töltenek el a csoportok együttesen, az ellenségeskedés megszűnik 3.hullám: 1950-1970: attitűdök változtatásával kezdtek el foglalkozni - dinamikussá, változtathatóvá vált az attitűd fogalom - meggyőző közlés -> Howland: meggyőző közlés, a politikai propagandák meggyőző hatásával
foglalkozott, és reklámmal kapcsolatos kutatási voltak • ha az attitűdre kognitív komponenssel hatunk -> milyen hatással van a viselkedés komponensre • nézték: értelemre vagy érzelemre jobb-e hatni -> mindkettőre (kis érzelmi sokk!) • Fontos!: megoldást kell mutatni (de nem szabad túlzásba vinni) • milyen mértékűnek kell lennie az eredeti nézetkülönbség és a meggyőződés között 35 30 25 20 15 10 5 0 Howland féle asszimiláció elmélet 20 meggyőzés meggyőzés bihérioristák, 1920as évek eredeti nézetkülönbség 15 10 5 0 eredeti nézrtkülönbség hitetlenségi pont: ellentétébe hat a meggyőződés -> Kelman: befolyásolásra hogyan reagálnak 1. behódolási: alapja a hatalom, csak addig tart, amíg az illető, főnök jelen van 2. azonosulás: alapja a másik iránti pozitív attitűd, hosszabb, de nem az élete végéig tart 3. interiorizáció: mélyen beépíti az ember az értékrendszerébe, amit a másik mond,
alap: értékazonosság, legtartósabb befolyásolási mód 4. hullám: 1965-1985 társas kogníció vizsgálata - információk kódolása, dekódolása, és az ott fellépő torzítások - társas kogníció: mennyire észlelem a másik embert, személyi észlelés törvényszerűségei, torzításai - torzítások: attribúciók (oktulajdonítás, milyen okot tulajdonítok a másik ember viselkedésében) : - külső ok - belső oktulajdonítás 5. hullám: 1980-2000: attitűdök szervezése - attitűdök dinamikus, egymástól függő rendszert alkotnak 6. hullám: 1995- : interperszonális csoportközi jelenségek szervezése - sztereotípiák vizsgálata - saját és más csoportok vizsgálata (saját csoportunkat pozitívabban értékeljük, mint a másikat) - 1995-től -> a kultúraközi kutatások előtérbe kerülése - sok nemzetközi vállalat van jelen a gazdaságban -> hogyan viszonyulnak egymáshoz az eltérő kultúrájú vállalatok SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA
MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETE: -> 50’–ig: szórványosan, nem tanítottak szociálpszichológiát - Braun Róbert: A falu lélektana (1912) (a falusiak és a nagyobb településen lakók lelki alkata, pszichológiai jellemzőinek a különbsége) - Donát György: Társadalom lélektani elemzés (1940) (a mágikus és logikus gondolkodásmód milyen társadalomban jellemző; ahol társadalmi munkamegosztás van -> felbomlik a mágikus gondolkodás) - Prohászka Lajos: Nemzetkarakterológiai jellemzés - Bibó István: A zsidó és a keresztény tipizáció - Mérei Ferenc: Együttes élmény (1950) -> több ember együtt -> a csoport többletet hordoz, jobban megoldja a feladatokat -> 60’-as évek: szociálpszichológia megszületése - Mérei Ferenc: pedagógiai csoportkutatások • osztályokat vizsgált -> ha osztályok érzelmileg kapcsolódnak egymáshoz, akkor jobb a teljesítmény A közösségek rejtett hálózata -> szociometria módszerét vizsgálta
(térkép az egyének közti érzelmi viszonyokról) -> 60-as évektől: egyre több szociológus - Hunyady György: attitűdkutatások - Pataki Ferenc: csoportlélektani kutatások - Csepeli György: a nemzeti identitástudat vizsgálata - Hontés Elemér: értékvizsgálatok - Bada Béla: nemzetközi szakvéleményekről tudósít - Engländer Tibor: döntéspszichológia SZEMÉLYI ÉSZLELÉS: - mennyire tudunk jól megítélni másokat -> ehhez a hibákat meg kell ismerni - az általunk megismert hibák általánosak, konzisztensek - hibák származása: az információk befogadása, feldolgozása -> Személyészlelés: - Bruner: nem tudunk másokat helyesen megítélni, de az általunk elkövetett hibák általános érvényűek, konzisztensek -> Információ feldolgozás torzításai: 1. Hozzáférhetőség torzítása, előhangolás jelensége - az emlékezetből leginkább elérhető információk 2. Rögzítés torzítása: - ragaszkodunk a hiedelmeinkhez akkor
is, ha új információk jönnek be - előítélet megjelenése 3. Hangsúlyozás torzítása: - az egy kategóriába tartozók között az azonosságokat, a különböző kategóriák között a különbözőségeket hangsúlyozzuk - általában túlhangsúlyozzuk, ha azt érzékeljük, hogy valaki eltér a másiktól 4. Reprezentativitás torzítása: - az ítéleteknél egy prototípushoz való hasonlítás - pl: tipikus angol (tulajdonságok hangsúlyozása) -a torzítások általánosítások -> kiküszöböljük az előítélettel járó vitákat I. Személyészlelés pontossága: - a személyészlelés fontos -> pontosan lássuk a másikat - a pontos észlelés alapja -> Az emberek észlelése: - többféle tényező befolyásolja (Leeper-ábra) -> 2 féle pontosság: - sztereotíp pontosság: egy csoport tagjait meg tudjuk ítélni - differenciális pontosság: a személyek közötti különbséget pontosan észleljük -> a személyészlelés pontosságát
befolyásolja: - tapasztalat - én-kép - sztereotípia (bizonyos embercsoportról, kategóriába tartozó emberről vallott nézetünk) -> Milyen a jó emberismerő, hogyan válhatunk azzá? - a jó emberismerő képesség általában összefügg az IQ-val - EQ-val (érzelmi intelligenciával) függ össze - SQ-val (spirituális intelligenciával) függ össze - az iskolai végzettség és az emberismeret is egy bizonyos szinten összefügg - akikben a humán- és reálérdeklődés egyaránt megvan, azok általában jó emberismerők II. Benyomások szerveződése: 1. idő, első információ - az első információnak alapvetően meghatározó szerepük van - az első információk nagyobb súllyal esnek latba, mint a későbbiek - ha negatív tulajdonságok jelentkeznek először -> nehéz megváltoztatni a véleményt - ha a tulajdonságok negatívból pozitívba mennek -> negatívan ítélünk, ha pozitívból negatívba-> pozitívan ítélünk 2. Asch (alaklélektan
-> az egész nem a részek összessége, hanem a részek valamilyen szerveződése): - megalkotta a központi, centrális periférikus vonás elméletet - a viszonylag kevés információ kevés ahhoz, hogy másokról benyomásaink keletkezzenek - viszonylag kevés eltérés elég, hogy a benyomásainkat befolyásolja - centrális vonások: • nagyon nagy változásokat képesek létrehozni • megszervezik a benyomások alakulását vannak olya centrális vonások, amelyek alapvetően meghatározzák a benyomást -periférikus vonások 3. implikált személyiség elmélet: - a másik ember észlelését torzítják azok az elméleteink, hogy bizonyos személyiségjellemzők hogy járhatnak együtt - pl. aki szép, az általában jó is (téves magítélés lehet) aki értelmes az becsületes is -> ezekkel az elméletekkel szakítani kell!! • III. Attribúciók kutatása: - attribúció: oktulajdonítás, hogyan értelmezzük önmagunk és mások viselkedését, milyen
okot gondolunk a másik viselkedése mögött -> Heider: - külső vagy belső okokat feltételezünk mások viselkedésének hátterében - belsőt csak akkor, ha akarta és tudta is csinálni (viselkedni) - csak egyik oktulajdonságra „hangsúlyozunk” (vagy csak a belsőre vagy csak a külsőre) - ha nincs jól látható külső ok, akkor belső okot feltételezünk -> Johnes és Davis: 2004.0308 - vizsgálták: mikor következtethetünk belső okra - feltétel: • ha nincs külső ok • ha normasértő módon jár el valaki (csoportnormától eltérő az ő viselkedése) • amikor az észlelő jólétére hatással van -> Kelly: - mikor szokott külső okot feltételezni az ember - kovariáció, együttváltozás, együtt járás elmélete: bizonyos következményt olyan feltételeknek tulajdonítunk, amelyek jelen vannak, amikor a következmény jelen van, és hiányoznak, amikor a következmény hiányzik - feltétel: • konszenzus feltétele (ha mindenki
erőszakos az adott személlyel -> személy a külső ok) • konzisztencia, állandó feltétel (amikor az egyik személy megjelenik, a másik mindig erőszakos) • disztinkvitás, különbözőség (amikor az egyik személy megjelenik, a másik mindenkivel erőszakos) - a szereplő és a szemlélő oktulajdonításában milyen különbség van: • van-e különbség, hogy ki hogyan tulajdonítja a viselkedésemet • a szemlélő mindig a cselekvőnek tulajdonítja az okot • a cselekvő mindig külső okoknak tulajdonítja a viselkedést -önkiszolgáló torzítások: • siker-kudarc attribúció (általában a sikert magunknak tulajdonítjuk, a kudarcért pedig más a felelős, másnak tulajdonítjuk) • igazságos világ hipotézise (a jók elnyerik jutalmukat, a rosszak büntetésüket -> meg lehet ideologizálni a dolgokat) ATTITŰDÖK -> Kutatása: 1. hullám: XX Század eleje - attitűdök a szociálpszichológia tárgyai - attitűdök megfogalmazása,
mérése 2. hullám: 2 világháború időszakában - propaganda, ellenpropaganda hatása - hogyan lehet változtatni az attitűdöket - Howland 3. hullám: 60’-as évek - attitűd rendszerek vizsgálata - Festinger kimondta: az attitűdök rendszerbe szerveződnek -> Fogalma: - értékelő viszonyulás -> Összetevői: - kognitív, megismerési attitűd: az attitűd tárgyával kapcsolatos vélemények, hiedelmek - affektív attitűd: az attitűd tárgya által kiváltott érzelmek, érzések - kognitív viselkedési attitűd: az attitűd tárgyával kapcsolatos interakciók (ahogy érzek iránta, ettől közeledek, vagy távolodok hozzá) - az emberek törekszenek a viselkedés, vélemény, érzés konzisztenciájára, összeillésére - össze nem illés esetén (inkonzisztencia): a feszültségeket okozó összetevőt módosítjuk, amíg ki nem alakul egy koherens -> Jellemzői: - iránya lehet pozitív vagy negatív - intenzitása lehet nagyon erős vagy kevésbé erős
- relevanciájuk: mennyire fontos a dolog az adott személy számára -> Mérése: -> közvetlen módszerek: - önbeszámolók (marketingesek a fogyasztók körében felmérést végeznek) - viselkedés megfigyelése - attitűdmérő skálák: • Thurstone • Likert • Bogardus • Osgood - figyelni kell arra, hogy a válaszadó jó benyomást akar kelteni és próbál igazodni a felmérés céljaihoz -> közvetett módszerek. - projektív technikák (amikor kivetítjük, ami bennünk van; rajz, meseírás, felmutatnak képet, mi jut eszembe róla) - hamis vezeték technika, GBR (galvános bőr reakció): a tenyér két pontja közötti ellenállást nézik, ha eltér az ellenállás, az illető hazudik - funkcionális elektromiográf, EMG: izmok feszességét nézik (arcizmok rezzenését méri) -> Funkciói: -> Katz: - az attitűdök időben nagyon lassan és nehezen változnak azért, mert funkciót töltenek be az életünkben - minden attitűdnek más-más a
funkciója - amíg a funkciót mással fel nem váltjuk, nem változtathatjuk meg azokat -> instrumentális funkció: - társadalmi környezethez való alkalmazkodást szolgálja - vannak olyan attitűdök, amiért pozitív elismerést, megerősítést kapunk - pl.: dohányzáshoz való attitűd -> befolyásolja a csoportba való bekerülést -> én-védelem funkció: - Freud -> értékkifejezés funkció: - önmagunkat mutatjuk be az attitűdök által - az attitűdök kifejezik az értékeinket - akik nem fejezik ki értéseiket attitűdökkel, azoknak nehéz beilleszkedniük a társadalomba - akik rögtön kifejezik értékeiket, azokat tolakodónak tekintünk -> ismereti vagy tudás funkció: - értelmet adunk attitűdeinkkel a világnak - amikor megmagyarázzuk, ismereteinket kifejezzük -> Az attitűd és a viselkedés közötti kapcsolat: - a környezet nagy befolyásoló erővel bír - többfajta attitűdból is összetevődhet a viselkedés - pl.: koldusnak
adok-e pénzt: koldushoz való attitűd, pénzhez való attitűd - egy adott attitűd többféle viselkedésben is megnyilvánulhat KOGNITÍV DISSZONANCIA ELMÉLETE - egymásnak ellentmondó tudattartalmak esetén létrejövő feszültség - Festinger (1957) - alapja: az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek - a világkép egymáshoz kapcsolódó, tudattartamokból, kognitív elemekből áll - kapcsolódás lehet: • Konszonás, ellentmondásmentes tudattartam • Disszonáns tudattartam: egyik elemből a másik ellentéte következik - disszonáns kapcsolódás: kényelmetlen állapot -> csökkentésére törekszünk - nem mindet, csak az én szempontjából fontos disszonanciát próbáljuk csökkenteni -> Redukció módjai: - új, konszonáns elemet adok hozzá (dohányos -> a dohányzás káros az egészségre -> filteres cigit szív) - egyik disszonáns elemet konszonáns elemmé alakítunk át • vagy a forrást, vagy az üzenetet kérdőjelezem meg
• attitűdváltozással jöhet létre -> Kutatási terület: -> döntés: - alternatívák közti választás -> disszonanciát élek át - választás -> információkat keresem -> engem igazolnak -> kényszerű engedelmesség helyzete: - amikor rávesznek olyan dologra, amivel nem értek egyet - kísérlet: unalmas kísérletről mondják a kísérleti alanyoknak, hogy érdekes • az alanyok 20 vagy 1 $-t kapnak • 20$-osoknál -> fizettünk -> mondhattam érdekesnek • az 1$-osok sokkal inkább érdekesebbnek tartották a kísérletet (bebeszélték maguknak) - ajtóban láb effektus: rávesszük az embert egy kis dologra (eltér az érdekeitől) - kísérlet: kaliforniai háziasszonyok, írjanak esszé-t arról, hogy hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az autóvezetést • kérdés: ugye biztonságosabbá kell tenni az autóvezetést -> igen • ronda tábla -> „vezessen biztonságosabban” • a kísérletben résztvevők kirakták a
kertjükbe a táblát - attitűdváltozás: • szabad akaratból • felelősségvállaló egyén -> meggyőző közlés: - valaki saját véleményéről akar meggyőzni -> disszonanciát élünk át - a keletkezett disszonanciát csökkenthetjük: módosítjuk a véleményünket, leértékeljük a kommunikátort VONZALOM -> Okai: 1. hasonlóság 2. komplementaritás 3. személyes tulajdonságok 4. egyéb tényezők -> Hasonlóság: - olyan emberekhez vonzódunk, akikre valamilyen szinten hasonlítunk - közös téma, önigazolás (befektetések, nyereségek cseréje) - kapcsolatok: Thibaut Kelley csereelmélet: kapcsolatainkban arra törekszünk, hogy a lehető legkisebb befektetés mellett a legnagyobb nyereséget kapjuk - a különbözőség általában konfliktushoz vezet - észlelt hasonlóság a fontos - státuszbeli hasonlóság, vallási, etnikai hovatartozás hasonlósága is hozzájárul a kapcsolatokhoz -> Komplementaritás: -> Wintsch: - házaspárokat
vizsgált - 3 fő szükségletet különített el az embereknél: • kezdeményező, aktív • passzív, befogadó • kevert - az első és a másodi szükséglettel rendelkező emberek találtak egymásra - kapcsolatok: 1., kezdeti fázisa: hasonlóság 2. fázisa: különbség -> lehet rá építeni 3. Személyes tulajdonságok: - milyen személyes tulajdonságokkal rendelkezik, aki szimpatikus - kompetenciát vizsgáljuk - szépség, attraktivitás, külső tényező (jobban szeretjük) de ha kiderül, hogy egy szép ember manipulálni próbál -> jobban haragszunk rá, mint egy csúnyára 4. Egyéb tényezők: - szeretjük-e azokat, akik dicsérnek? (igen) - aki pozitív irányba változtatja meg a véleményét rólunk, az jó (--ból +-ba) - szívességet kérünk -> azokat szeretjük, akiktől szívességet kérnek -> szimpatikusabbá válok neki MEGGYŐZŐ KÖZLÉS Ellentétes vélemény közlése Reakciók: - viselkedésváltozás - ellenállás,
a forrás leértékelése a) Brehm-féle reaktancia vagy bumeráng-hatás (nem választható hatás vonzóbb lesz) Csökkentése: választási szabadság látszatát fenntartva egyik általunk preferált változat (+) oldalát hangsúlyozzuk b) McGuire: beoltás-elmélet Védettséget ad a meggyőzés ellen. Nézeteink gyenge cáfolat ellenérvek ellenállás egy későbbi meggyőző közléssel szemben hatékonyabb, mint a támogató védelem Mi befolyásolja a meggyőző közlés hatékonyságát? Forrás (kommunikátor) - személyes presztízs - hitelesség - személyes vonzerő A közlés maga - eredeti nézetkülönbség mértéke - érzelemre és értelemre is kell hatni - következtetések levonása - egyoldalú vagy az ellenkező oldal cáfolatát tartalmazó - elsőként vagy másodikként szólaljon-e meg Befogadó - kevésbé iskolázottakat jobban meg lehet győzni - önértékelési problémák - fiatalok/idősek közötti különbség -
extro/intro - hozzáértés szintje McGuire: meggyőzés folyamat modellje 1. figyelem felkeltése 2. hallgatóság megértése 3. elvek elfogadása 4. magatartás 5. viselkedés Befogadás függ: Motiváció Személyiség tényezők nagy mértékben befolyásolják: - megismerési szükséglet foka - kulturális különbségek Kognitív kapacitás - intelligencia - meglévő ismeret - koncentrálásra való lehetőség Meggyőzés 2 fő útja: Központi út Akkor használjuk, ha: - az egyén motivált, érdekelt - alkalma van a közlés lényegi tartalmának átgondolására Mellék út (periférikus) Akkor használjuk, ha: - a közlés nem fontos - nem tudja feldolgozni a közlés tartalmát - heurisztikák alkalmazása: forrásra vonatkozóan: szakértői (érvényesebbek az érvei) politikusokra vonatkozóan gyors beszéd saját érdekei ellen érvel üzenetre vonatkozóan: minél hosszabb, annál hitelesebbnek tűnik sok
érvet tartalmazó tudományos objektivát tartalmazó (fv-ek, diagrammok) ismétlés Érzelmek meggyőző szerepe - periférikus meggyőzést segítik a (+) érzelmek - szisztematikus útnál nem cél - konkrét hatás mechanizmus: erős érvek hatásosságát csökkenti gyenge érvek erejét növeli a (+) érzelem gyenge félelmi hangulat keltés motiválhat az alaposabb feldolgozásra erős (-) érzelem aláássa a szisztematikus feldolgozást Figyelem elterelés hatásai - olyan üzeneteknél növeli a meggyőző hatást, amelyekkel szemben könnyű ellenérveket felhozni CSOPORTLÉLEKTAN Meredict – Belbin A csoport hatékonyságát akadályozó tényezők: Értelmi képességek: a) Apolló szindróma - saját álláspont védelme - meddő viták - koordináció hiánya - nehézkes döntéshozatal (nem szabad csupa értelmes embert összeválogatni egy teamben) b) Szorongás szintje / személyiség tényezők - nem jó ha szorongás mentes
emberek kerülnek egy csoportba - kockázatvállalás során van szerepük c) Szerep nélküli tagok - nem segítik elő a csoport munkáját Kulcsszerepek a csoportban: Vállalatépítő Elnök A team irányítása Serkentő Ötletgyártó A csoport kreativitása Forrásfeltáró Helyzetértékelő Csapatjátékos Megvalósító A hatékony csapat: - egy türelmes, de határozott elnök - egy erős, kreatív és okos ötletgyártó - a 8 szerep betöltése - eltérő személyiségű csoporttagok - a személyiség és a vállalat megfelelése !!! Mire használhatjuk a Meredict – Belbin - féle módszert? Csapat összeállítása Kevésbé hatékony csapat átszervezése Egy konkrét projekt tagjainak kiválasztása, mert van olyan eset, amikor egyes típusra nagyobb hangsúlyt kell fektetni Ha valamilyen munkakörre keresünk embert Képzési szükséglet meghatározása Csoportos, egyéni és szervezet működésénél egyaránt alkalmazható !!! A
csoport fogalma: egy-egy csoport mindig valamilyen konkrét társadalmi cél, vagy több ember valamely spontán törekvésének megvalósítására jön létre A kiscsoportok legáltalánosabb kritériumai: - a csoport tagjai közvetlen személyes kapcsolatban állnak egymással - közös célok jellemzik - összetartozás-érzés és közös védekező attitűdök jönnek létre - közösen elfogadott normák alakulnak ki - a csoportfolyamatok spontán módon szerveződnek A csoport létrejöttének okai: - bizonyos társadalmi szükséglet kielégítése - formálisan előírt feladatok elvégzése - a tagok különféle szükségleteinek a kielégítése A csoport fajtái: Formális: - meghatározott társadalmi feladat ellátására szerveződik - külső erő tartja össze, de kialakulhatnak benne informális csoportok is - hierarchikusan meghatározott munkamegosztáson alapuló hálózattal rendelkeznek - sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat,
értékelési mintákat alakítanak ki - funkciók jól ismertek - vezető kiválasztott - baj, ha a formális és informális vezető értékrendje nem azonos Informális: - szocioemocionális erő tartja össze - a tagok érzelmi alapon kapcsolódnak egymáshoz - közös érdekeik alapján vállalják az együvé tartozást - olyan emberi együttes, amelyet intézményes mechanizmusok nem szabályoznak - vezető kiválasztódik, de folyamatosan változhat Vonatkoztatási (referencia) csoport - Melyeket az egyén keretül használ önmaga és mások megítéléséhez, s amelyekhez kapcsolódni igyekszik - Ezek a csoportok befolyásolják az emberek nézeteit, viselkedését, attitűdjeit - Különböző célok elérése esetén változik a viszonyítási alap - funkciói: normatív annak a csoportnak a normáihoz igazodom, a szerint élek összehasonlítási annak a csoportnak a véleményéhez hasonlítom a véleményem - fajtái: reálisan létező elképzelt
- típusai: pozitív normáit elfogadjuk, a csoportot vonzónak érezzük, azonosulunk vele negatív annak definiálására használjuk, hogy milyenek nem szeretnénk lenni !!! Tagsági és vonatkoztatási csoport viszonya: - ha vmilyen csop-ot vonatkoztatási csop-nak tekintem, de nem vagyok tagja (mert nem fogadnak be) feszültséget kelt - ha tagja vagyok egy csop-nak, de nem takintem vonatkozási csop-nak, mert egy másik csoport normái szerint élek problémát szül - fontos átgondolni, hogy miért jöhet létre ez a különbség a tagsági és vonatkoztatási csoport között A munkahelyi csoportok fajtái: - Technológiai csoportok - Munkacsoport - Döntéshozó és problémamegoldó csoportok Bizottság Feladat-csoport Folyamat-javítási csoport Részlegszintű javítási csoport A CSOPORTOK SZERKEZETE: I. Hierarchikus (tekintélyi) - formális - a csoportfunkciók hivatalos felosztását tükröző alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyok
összessége - lehetővé teszi a csoportok vezetését, irányítását és ellenőrzését és a más csoportokkal való kapcsolattartást - hivatalosan kinevezett vezető, funkcióval rendelkező csoporttagok - a hierarchia viszonyok attól függnek, kinek milyen hatalmi eszköz áll rendelkezésére A hatalom típusai - Jutalmazó Rendelkeznie kell a jutalmazás eszközeivel. A potenciális engedelmeskedőknek áhítozniuk kell ezekért az előnyökért. - Kényszerítő A behódolásra épül, csak addig tart, amíg a befolyásoló személy jelen van A vezető büntethet. - Legitim Rendelkezik a pozíciójából eredő jogokkal. Azon alapul, hogy a másik személy elfogadja a másik személy jogát a befolyásolásra. - Referens Forrása a befolyásoló személyiségben rejlik. Az azonosulásra épül, a beosztott számára a vezető modellként szolgál. Ereje a másik személy iránt érzett vonzalom mértékétől függ. Az identifikációs hatás addig áll fenn, amíg a
szeretett személlyel való kapcsolat jó. - Szakértői Forrása: egy személy adott szituációban speciális tudással rendelkezőnek tűnik. - Negatív Azon lehetőségünk, hogy megakadályozzuk, késleltessük bizonyos események bekövetkezését, eltorzítsuk hatásukat. Azt eredményezi, hogy a vezetők többé nem bíznak meg alkalmazottjaikban, ezért különböző ellenőrzési módszereket alakítanak ki. A beosztottak ezt újabb kihívásnak tekintik, hogy éljenek negatív hatalmukkal. II. Érzelmi, rokonszenvi A kölcsönös szimpátián alapuló spontán társas kapcsolatok rendszere., lényeges maghatározója a közösségek rejtett hálózata, az informális szerkezet. - rendkívül változékony - ezen keresztül valósul meg az információáramlás, vélemények kidolgozása, értékképzés Szociometria: csoporton belüli informális kapcsolatok feltárását szolgálja. Szocioemocionális térképet hozunk vele létre Moreno dolgozta ki (egyénszempontú,
rokonszenvi alapon). börtönökben Mérei Ferenc – többszempontú pedagógiai csoport kutatásokban - a vizsgált társas alakzat a közösség egésze - az indítékokra is fényt derít - a funkció jellegű tagolódást, a csoport működését befolyásoló tényezőket is hivatott felderíteni - tartalmi köröket érintő kérdések: rokonszenvi, közösségi funkció, egyéni tulajdonság, közösségi helyzet, kiegészítő kérdések Szociogram: Rokonszenvi kérdések esetén. (max 3 kérdés) Kölcsönösségi táblázat segítségével fel tudjuk rajzolni a csoport érzelmi - rokonszenvi hálózatát grafikusan ábrázoló szociogramot, melyről leolvashatjuk a csoport rokonszenvi struktúrájának legfontosabb sajátosságait. Lehet: zárt, csillag alakzat, láncszerű,, páros kapcsolatok, magányosok. A csoport fejlettsége alapján lehet halmaz, laza, egy központú, széles peremű, tömbszerkezetű, több központú. Hasznos a csoport fejlettségi
szintjének megállapítása és a további fejlesztési elképzelések kimunkálása szempontjából. Az egyes fejlődési fázisokban a szociogram: - egyének, esetleg párok - triádok, kisebb csoportosulások - 1 központú, széles peremű szerkezet - tömb szerkezet (minden vezető álma) A gyakorisági táblázat (funkcionális kérdések esetén) segítségével fény derül: - a csoport légkörére - a közösség értékrendjére - a csoporton belüli hierarchia- és szerepviszonyokra III. Kommunikációs A csoport kommunikációs tevékenységének szerkezeti sajátosságait tükröző képződmény. Három közlési síkból áll: nyelvi, metakommunikációs, kontextuális A csoporton belüli információ áramlás a rokonszenvi hálózat fonalát követi. Fogyatékosságai: hírterjesztés lassúsága, hiányossága, egyoldalúsága. Fontos, hogy egy csoporttagnak milyen lehetősége van a többiekkel való közvetlen kommunikációra. A CSOPORTOK FEJLŐDÉSE A
csoportok fejlődése sajátos jellegű, meghatározott minőségi jellemzőkkel időben egymást követő szintekből áll. Fontos, hogy a vezető ismerje a csoportfejlődés egyes fázisainak jellemzőit, mert akkor nem érik váratlanul az általa tapasztalt jelenségek, s át tudja segíteni csoportját a következő fejlődési fázisba. I. A csoport alakulása, formálódása A csoporton belüli kapcsolatok kialakulatlanok, bizonytalanok, sok a konfliktusforrás. Gyakori a szorongás, a bizonytalanság érzése A tagok erősen függnek a kijelölt vezetőtől, igyekeznek minél hamarabb elfogadtatni magukat a csoporton belül. Ez a tájékozódás szakasza. A vezető feladata a bizonytalan helyzet megszüntetése, a biztonság érzésének kialakítása. Fontos, hogy támogassa a csoportot Meg kell osztania az információkat, segítenie kell a nyílt kommunikációt, bátorítania kell a tagokat a problémák megoldásában. Gondot jelenthet, ha a vezető visszaél a
hatalmával, és ha csak a feladatra vagy csak egyes egyénekre figyel. Serkentenie kell a dolgozók beilleszkedését és a csoporttagokká válását, együttműködésüket. II. A polarizáció, ellenállás fázisa Jellemző: a vezető korlátainak keresése, vezető elleni lázadozás, vezető tevékenységének bírálata. Csoport tagjai közötti rangsor kialakítására törekvés Vélemények polarizálódása, konfliktusok. Alacsony teljesítmények. Feladattal kapcsolatos ellenállás A vezető feladata: közvetít a konfliktusok konstruktív megoldásában, bátorítja a vélemények megosztását, támogatja a csoport közös normáinak kialakítását. Komolyan kell vennie a visszajelzéseket. Oda kell figyelnie a csoporton belüli légkörre, a szerepek és elvárások tisztázására. Tovább kell építenie a csoportot Gondot jelent ha a csoportot kedvelt és nem kedvelt tagokra osztja, ha a bűnbakkeresést támogatja, ha büntet és védekezik III.
Konszolidáció, rendeződés fázisa Jellemző: Közös érzések, kölcsönös támogatások, egymás iránti nyitottság megjelenése. A csoporton belüli kohézió egyre erősebbé válik Új normák és új szerepek alakulnak ki, a hangsúly a harmónián van. Célokkal való egyetértés, a csoport a feladatokra kezd összpontosítani, kezdi kialakítani a feladatok végrehajtásához szükséges szerepeket és normákat. A vélemények és elképzelések nyílt cseréje. A vezető feladatai: segítse a normaképzést, nyílt légkör kialakítása, feszültségek feloldása, információ és források biztosítása a feladatok megoldásához, kritikus témák felszínre hozatala, saját értékrendjének kinyilvánítása, kezeli a destruktív tagokat. Gondot jelenthet, ha ragaszkodik a csoportvezetés központi szerepéhez, ha egyéni igényeket és különbségeket elutasít, ha 1-1 személy elvárásait teljesíti, ha saját értékeit ráerőlteti a csoportra.
IV. Produktivitás, teljesítés fázisa Kölcsönös bizalom, a nyílt kommunikáció, a személyek közötti problémák megoldása, a saját magukra vonatkozó belátás, a kívánt irányba történő viselkedésmódosítás jellemző a csoporton belüli kapcsolatokra. Jellemző a produktív munka, sikeres feladatteljesítések, az adottságok maximális kihasználása. Csoporttagok közötti munkamegosztás A vezető feladata a segítő támogatás. Sokszor a vezetői szerep megosztását, háttérbevonulást igényli. Adjon lehetőséget a konzultációra, az egyének fejlődési lehetőségeinek biztosítására nagy súlyt helyezzen, munka közben el kell ismernie a jó teljesítményt. Csak akkor érdemes beavatkozni, ha szükséges A kritika, az elnyomás, a büntetés, az autonómia kétségbevonása, az érzések leértékelése csökkenti a teljesítményt. V. Elszakadás, átalakulás fázisa Ha nem történik meg új célok megfogalmazása, akkor a
csoport struktúrájában a kölcsönös függés csökkenése, az érzelmek visszavonása jellemző, a kapcsolatok rutin jellegűekké válnak. A tapasztalatok értékelése és a következtetések levonása a jellemző. A vezető feladata (ha a csoportot fel kell oszlatnia): információgyűjtés a tényekről, időben bejelenteni a feloszlást, segíteni az alkalmazkodást, elfogadja a visszajelzéseket, elismeri a csoportot. Ha újrafogalmazás történik a csoport a csoportfejlődés valamelyik korábbi fázisába kerül vissza. CSOPORTON BELÜLI FOLYAMATOK A. Homogenizálódás A csoporttagok viselkedése, gondolatai, érzelmei, attitűdjei egy irányba mozdulnak el, egységessé válnak. Társas befolyásolásra jön létre Normaalakulás, konformizmus A csoport működőképessége érdekében a tagok bizonyos írott vagy íratlan szabályokat fogadnak el, ezeket normáknak nevezzük. Formális normák: nyíltan megfogalmazódnak, gyakran írásos formában is
kifejezik, rendszerint a vezetőség fekteti le Informális normák: gyakran rejtettek, csoport alakítja ki Fontos, hogy a csoport számára minél több norma nyilvánossá és egyértelművé váljon, mert az esetleges félreértések így elkerülhetőek. A csoport vezetőjének fontos feladata a normák kialakításának elősegítése. A normák kialakításának lehetséges módjai: - vezető határozza meg - a tagok behozzák korábban kialakított normáikat - a csoport működése folyamán jönnek létre Konformitás: az egyén véleményének alakulása a többség véleményének hatására. Az emberek 66%-a a saját észlelésüket feladja a többiek véleménye miatt. Azok a csoporttagok, akik elfogadják a csoport normáit, konform módon viselkednek. Az, hogy mennyire akarunk megfelelni az elvárásoknak, teljes mértékben egyén függő. A konformitási hajlamot befolyásolja: nem, státusz, intelligencia, kreativitás, információéhség, személyiség, krízis, a
csoporthoz való tartozás igénye. A konform viselkedés kialakulásának két oka: információs és normatív befolyásolás. A csoportos döntéshozatal torzító hatásai Csoportpolarizáció: a csoport döntése ugyanolyan irányú, de szélsőségesebb, mint az egyének eredeti álláspontjainak átlaga. Kialakulásának két oka van: - Információs befolyás: a csoportos megvitatás során a csoport tagjai egyre több olyan új érvet hallanak, ami fontos a tárgyalt téma szempontjából. Torzítás: ismételten olyan információk birtokába jutnak, melyek eredeti nézeteiket erősítik. - Normatív befolyásolás: az emberek saját véleményüket a csoport normáival hasonlítják össze. Csoportsodrás: a csoporttagok saját eltérő véleményüket elnyomják a csoportkonszenzus érdekében, s ez hibás döntések meghozatalához vezethet. Előfeltételei: külső hatásoktól elzárt, magas kohézióval jellemezhető csoport, erős stressz helyzet, vmely lehetséges
alternatíva mellett elköteleződő vezető irányítása. Tünetei: - a csoport erejének és erkölcsösségének túlértékelésetúlzott kockázatvállaláshoz vezet - zárt gondolkodáskollektív önigazolás, más csoportok leértékelése - egyöntetűség irányába történő nyomáscsoporton belüli öncenzúra Eredménye: nem vesznek figyelembe minden lehetséges alternatívát, a választott alternatíva kockázatait nem mérik fel, az esetleges kudarcra nem készülnek fel. Elkerülésének módjai: - a vezető ne azonosuljon semmilyen állásponttal - minden felvetődő nézetet vitassanak meg alaposan, előnyöket és hátrányokat is taglalva - külső szakértők bevonása - „ördög ügyvédje”megkérdőjelezi a kialakulóban lévő csoportdöntést - „második esély ülés”a csoporttagok megvitathatják a még jelentkező fenntartásaikat és kétségeiket. B. Differenciálódás (lásd: könyv 121 oldal) A csoporton belüli
különbségek létrejöttének folyamata