Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » Monitorozás, környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell)

Monitorozás, környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseket és a társadalmi reagálást, egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatározására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani, analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében, érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz

kell igazodjon, kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, megbízható, rendszeres korszerűsítés. Monitorozás definiciója •A környezet monitorozása, folyamatos figyelése során jutunk olyan adatokhoz, amelyek alkalmasak környezetünk állapotának értékelésére. •Az értékelés (analízis) az adatok olyan csoportosítása, elrendezése, amely választ ad konkrét kérdésekre: pl. hogyan változik a városi levegőszennyezése, milyen minőségű az ivóvíz, mennyi hulladék keletkezik évente stb. •A monitorozási adatok egyformán alkalmasak hosszú távú tendenciák felismerésére, és havária esetén riasztásra. Történelmi áttekintés •A vizek

monitorozása (vízállás), földkataszterek jegyzése több mint 100 éves, •Szervezett és rendszeres környezeti •adatgyűjtés a környezetvédelmi felügyelőségek megalakulásától (1987/88), •2007 víz keretirányelvek (VKI, WFD) életbelépése, Adatok típusai •Környezet használaton alapuló adatforrások (vízkivétel, füst kibocsátás stb.) •Környezet stb.) állapotát leíró adatforrások (térképes, környezetvédelmi mérések Adatforrások •Környezetvédelmi felügyelőségek (KVvM) •Nemzeti parkok (KVvM) •Talaj és növényvédelmi szolgálat (FM) •ANTSZ (EüM) •Az egyes felügyelőségeknél gyűjtött adatok bekerülnek az Országos Környezetvédelmi •Információs Rendszerben (OKIR) kezeli az adatokat. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer feladatai •A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, •Hatósági munkához szükséges jogi • A környezethasználók

önkormányzati és állami adatszolgáltatásra, • Szakmai rendszerekés adatkezelése, adatokat szolgáltatása. és a környezetvédelmi feladatokat ellátó szervek számára lehetőség biztosítása az és az egyes környezeti elemek összhangot •Térinformatikai eszközök alkalmazása adatok térképi megjelenítése, •Megkülönböztetett hozzáférési jogokkal biztosított adat elérés megvalósítása. Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer kapcsolatai Nemzetközi információs rendszerek Osztrák-magyar-szlovák Környezetvédelmi Infolánc honlap • Az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution Emission Register, EPER) a KvVM honlapon • Globális együttműködés: az egész Földre kiterjedő környezeti monitoring (GEMS, GRID) Atmoszféra és klíma figyelés: Szennyező források és anyagok figyelése: A Föld megújuló forrásai Víz keretirányelvek (VKI, W FD) Irodalom Andrea Zagyva, Design of

inland water monitoring network of Hungary, zagyvaa@vituki.hu COMMON IMPLEMENTATION STRATEGY FOR THE WATER FRAMEWORK DIRECTIVE (2000/60/EC) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE, Hivatalos IM fordítás – 2004. Víz keretirányelvek (water framework directives, W FD) •A vizek tervezett monitoringa a WDF irányelvek szerint fog történni, de már egyes rendelkezések hatályba léptek. A rendszer teljes kidolgozása még folyamatban van, kötelezővé 2015-ben válik. •A rendszer alkalmazása különböző területekre átvétele Magyarországon elkezdődött. VKI alapelve A rendszerben a biológiai mutatok az alapvető jellemzők. A biológiai jellemzők megmutatják a környezet állapotát, akkor is ha még nem találták meg a konkrét szennyezés okát. A biológiai mutatók felvilágosítást adnak a szennyezés •idejére (elpusztult és újraéledt fajták eloszlása •súlyosságára (pusztulás regenerálódás adatai) •szóbajöhető

szennyezők csoportjára (pl. ösztrogének, Pb) A biológia jellemzők alapján a kémiai vizsgálatok köre leszűkíthető, és az ismertlen szennyezők keresése elinditható. VKI alapelve •A biológiai mutatók alátámasztására más mutatók monitoringa is történik. •Fizikai kémia paraméterek: Általános vízkémiai paraméterek (hőm, pH, stb •Kémiai paraméterek: (pl. elsődleges szennyezők, cianid, stb) •Hidromorfologia paraméterek (áramlás, folytonosság stb.) Hagyományos, kémiai méréseken alapuló monitoring •A felmérés egyes szennyezések kémiai meghatározásán alapul. •A listán lévő összes komponenst analizálja. Hátrányok •A listán nem szereplő anyagok kiesnek az észlelésből, •Csak pillanatnyi állapotot rögzíti, •Hosszadalmas és drága, •A vizsgálatok maguk is környezeti terhelést okoznak. Víztípusok fő osztályai •Felszíni vizek (folyóvizek, állóvizek) •Felszín alatti vizek •Átmenti vizek

(folyó torkolatok) •Parti tengervíz Ezeken belül megkülönböztetünk: módosított víztesteket természetes, mesterséges, erősen Monitorozási típusok a VKI-ban •Feltáró (surveillance) a víztestek kiinduló állapotát jelzi. monitoring •Operatív (operational) monitoring a kiindulási állapothoz lépesti változásokat mutatja: •Vizsgálati (investigative) monitoringot balesetek, kiugró szennyezések vagy szennyezők ellenőrzésére alkalmazzák. •Kiegészítő monitoringok szükségesek a védett (ivóvíz, speciális élőkörnyezet stb.) fokozott ellenőrzésének érdekében VKI területi alapelve •A rendszer a vízgyűjtő medencék szerint osztja fel a területeket. A rendszer előnye, hogy a funkcionálisan egy csoportba tartozó területeket egyként kezeli. A folyamatokat végig tudja követni terjedésük funkcionális összefüggésük szerint. •A régi közigazgatási rendszer szerinti felosztás nem követte a földrajzi

(terjedési, funkcionális) viszonyokat. Magyarországi fő vízgyűjtő medencék Magyarországi vízgyűjtő medencék altipusai Biológiai elemek •A vízi flóra (aquatic flora) összetétele és sokasága •Makroszkópikus gerinctelenek (Macroinvertebrate) összetétele és sokasága. •A fenéklakó gerinctelen egyedsűrűsége fauna (benthic invertebrate) •A halfauna (fish) összetétele és egyedsűrűsége. Tavaknál még •A fitoplankton (phytoplankton) összetétele, egyed sűrűsége és biomasszája. Fitoplankton monitorozás •Víz tömegéből mintázás •34 csoport meghatározása (kommuna index meghatározása) •Fajta szint meghatározása •Egyedszám meghatározása (400-ig) •Taxa-kompozició meghatározása •Jelző fajok megélte és szaporasága összetétele és •Referencia kategóriába sorolás, EQR (ecological quality reference) szerint •Területi típushatárok kijelölése Fenéklakó gerinctelen fauna monitorozás

•Fenék víztípustól függő területének mintázása •OMNIDIA módszerben folyókra IPS-index és , DIL-index tavakra kiszámolása •EQR paraméter megállapítása •Területi típushatárok kijelölése Vízi flóra monitorozása •Mintázás nemzeti és EN 14184 szerint. •Kiértékelés integrált makrofita minőségi index (IMQI-IMMI) szerint. •EQR paraméter megállapítása •Területi típushatárok kijelölése Makroszkópikus gerinctelenek monitorozása •Folyók mintázása AQEM módszerrel (multihabitat-sampling), tavaké EcoSurv 2005 módon •QBAP-index (REFCOND) kiszámolása, fajták megléten és eltűnésén alapuló módszerrel. •15 kategória van az EQR minősítésre Halak monitorozása •Mintázás MSZ EN 14011:2003, MSZ EN 14757:2006, EN 14962:2006, FAME protocoll, szerint •Kiértékelés 10 jellegzetes halfajt jelöl ki, Integrált biológiai index (IBI), vagy egyszerűsített Magyarországra adoptált FAME rendszer szerint. A

feltáró monitoring keretében végzett vizsgálatok tavakon A feltáró monitoring keretében végzett vizsgálatok folyóvizeken A VKI monitoring rendszerek kialakításának általános alapelve •Felszíni vizes feltáró, operatív és vizsgálati monitoring: jó ökológiai állapot” és a „jó kémiai állapotának monitoringja •A felszín alatti vizek „jó kémiai állapotának” és „jó mennyiségi állapotának monitoringja. •Minden egyes, a programhoz tartozó paraméterre meg kell adni a mérési gyakoriságot, ciklust és a hozzá kapcsolódó mérőállomások számát. • 392 mintavételi helyen történnek rendszeres felszíni vizek monitoringja míg a felszínalattiaké 1772 helyen. •Határvizek 123 állomás • Operatív monitoring •A VKI előírásai szerint a kockázatosnak nyilvánított víztesteknél operatív monitoringot kell kialakítani, melynek elsődleges célja a kockázatos víztestek minősítése és a vízminőségi állapot

javítását szolgáló intézkedések tervezésének megalapozása, az intézkedési programok hatékonyságának ellenőrzése, a kockázatosság igazolása. •Magyarország a felszíni víztesteit négy kockázati tényező (tápanyag, szerves anyag, veszélyes anyag és hidromorfológiai kockázat) szerint minősítette. A VKI a védett területekre vonatkozó kiegészítő monitoring •Ivóvízkivétellel érintett víztestek monitoringjára külön mérések, de más védettség is (pl. természetvédelmi védettség, nitrát irányelv szerint kijelölt érzékeny terület, városi szennyvizes irányelv alapján érzékeny terület, ivóvízkivételre kijelölt, halas vízként vagy fürdővízként kijelölt víztest, stb.) Monitorozó programok tervezése W FD 2 szerint •Eseti monitoring (Annex V.) A vízgyűjtő veszélyezettségének megállapítása A megfelelő intézkedések elmulasztásának a lehetséges következményei A tervezet programok hatása

Mintázóhelyek : • Reprezentatív mintázó helyek kiválasztás a veszélyeztetés függvényében • hatástanulmányok • A monitorozandó komponensek kiválasztása Vizsgált kémiai mutatók •Alapkémia: Átlátszóság (csak tavaknál), Hőmérséklet, Oldott oxigén, Kémiai oxigénigény, Biokémiai oxigénigény, Fajlagos elektromos vezetőképesség , pH, Lúgosság • •Tápanyag mutatók Orto-foszfát ion, Összes foszfor, Ammónium ion, Nitrát ion, Szerves nitrogén, Összes nitrogén, a-klorofill • •Elsőbbségi anyagok: a „VKI 33-as listáján szereplő szerves anyagok és fémek •Egyéb veszélyes anyagok: • DDT, Aldrin, Dieldrin, Endrin, Isodrin, Széntetraklorid, Tetraklór-etilén • Réz, Króm, Cink, Arzén, Cianid Elsődleges szennyezők •Növényvédő szerek: Alachlor, atrazine, chlorphenvifos, chlorpyrofos, diuron, endosufan, lindane, isoproturon, pentaklórfenol, trifluralin, DDT, Aldrin, edrin, isodrin, dieldrin

• PAH vegyületek: antracén, flourantén, naftalin, benz[a]pirén, benz[b]flourantén, benz[g,h,i]perilén, benz[k]flourantén, indenopirén •Szerves vegyületek: benzol, bromozott-bifeniléterek, C10-C13 klóralkánok, 1,2diklóretán, dikórmetán, diizooktilftalát, hexaklórbenzol, hexaklórbutadién, nonilfenol, oktilfenol, pentaklórbenzol, triklórbenzol, triklórmetán, tetraklóretán, tetraklórmetán, triklóretilén •Szervetlenek: kadmium, ólom, higany, nikkel, Mintavételi helyek kódja megmutatja a mintavétel jellegét és okát Szemelvény a besorolásból Az emberi tevékenységek hatásainak áttekintése, felszíni vizek környezeti •Jelentős pontszerű terhelések: települési szennyvíztisztítók kibocsátásai, ipari kibocsátások •Jelentős diffúz terhelések: mezőgazdasági növényi tápanyag és peszticid felhasználás, csatornázatlan települések lakossági szennyvízszikkasztása vízkivételek: mezőgazdasági, ivóvízellátás,

ipari, oldaltározó, vízmegosztás energetikai célra, Hidromorfológiai változástatások: völgyzárógátas •Jelentős tározók, medertározás, duzzasztás, árvízvédelmi töltések, depóniák, mederátvágás, mederáthelyezés, folyószabályozás keresztirányú művekkel, mederkotrás, partvédelem