Középiskola > Kötelező olvasmányok > Csokonai Vitéz Mihály - Dorottya

A mű ún. könyvekre oszlik, az egész történet pedig négy könyvben olvasható. Teljes címe: Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon. A főszereplő maga Dorottya, aki olyan idős, csúnyácska és fogatlan, hogy a hamut már mamunak, a szöszt pedig pösznek ejti.

1799-ben Csokonai Somogy megyében tartózkodott, részt vett az ottani farsangi mulatságon, s itt látott modelleket Dorottyára.

A négy könyv a farsang napját mutatja be szakaszokra bontva. Az első könyvben ebédig olvashatjuk a történteket. Az eposz a tárgy megjelölésével indít, majd ezek után a költő fohászkodik, hogy mindent úgy írhasson le, ahogyan az tényleg megtörtént. Nem múzsához, nem mitológiai személyhez fordul, hanem a jó borocska támogatását kéri.

Dorottya egy hozzá hasonló vén dámával, Orsolyával érkezett meg hintón. A pohárköszöntők után, Carnevál előveteti a matrikulát, ami tartalmazza azon dámák nevét, akik már betöltötték a 17. életévüket, de még nem múltak el 64 évesek. Külön jelzés van azok mellett, akik már férjhez mentek, vagy mennyasszonyok. A nyilvános ismertetés nagy vihart kavar, ezért inkább bort rendel, és táncra hívja a vendégeket. Maga a farsang nemcsak a mulatozásról szól, hanem arról, hogy a hajadon lányok párt találjanak maguknak, s házasságok szülessenek.

A második könyvben, amely az estéig történteket foglalja össze, arról szól, ahogyan Dorottya gúny tárgyává válik amiatt, hogy idáig még egyetlen egyszer sem kelt el a férfiak társaságában. Megelégelvén, hogy mindig kigúnyolják, megvetik, fejében bosszút forral. Egy oltáron áldozatot is mutat be, hogy terve sikerüljön. Az oltárra egy szájára fordított éjjeliedényt tesz, kéngyertyát gyújt, amire néhány bálbilétát, három szűzkoszorút, három fürtöt a hajából és egy tucat kártyát dob. Az áldozatáért cserébe egy férfit kér a farsangon résztvevő sokaságból, vagy ha „továbbra is rajt köszörüli nyelvét e gonosz társaság, a bosszúhoz kér segítséget Ámortól”.

A harmadik könyvben olvashatjuk, ahogyan Dorottya elkezdi megszervezni bosszúját a gúnyolódó népségen, s négy másik vén dámával köt szövetséget: Adelgundával, Rebekával, Orsolyával és Mártával. Egyre többen csatlakoznak Dorottyához, aki nagy hatással van a vén dámákra. Követséget küld Rebeka személyében, aki kilenc kísérővel megy az ifjakhoz, hogy előadják a követeléseiket.

A követeléseket hallva az emberek gúnyolódni és nevetni kezdenek. Egyre keményebb eszközöket vetnek be a dámák, hogy elérjék céljukat, mely elsősorban az, hogy ne nevessék ki őket.

„…Csatáztak a merész dámák az ifjakkal
Szerelem mérgébe mártott szemnyilakkal,
De a kézszorítás és sóhajtás heve
Sok szépek szívében nagy pusztítást teve.”

Opor, az egyik fiatal ifjú azonban olyan haditervet eszel ki, amellyel felveszi a harcot Dorottyával. Kitalálja, hogy a férfiak még aznap feleséget választanak, ő pedig annak adja a szívét, akitől az első csókot kapja. Ezt a kijelentést hallva még azok a dámák is rohannak Oporhoz, akik Dorottya szövetségesébe tartoznak – s mivel ők tartották baldachinját is, szegény Dorottyának eltörik keze-lába.

A negyedik könyv az éjfél utáni eseményeket meséli el. Miután a dámák rájönnek, hogy az ifjak jól rászedték őket, haragjukban sírva fakadnak. Segítenének Dorottyának, de ő ezt visszautasítja, majd elkezdi diktálni végrendeletét a dámáknak. Mikor Dorottya észreveszi, hogy foglyul ejtették Carnevált a mátrikulával, hirtelen jobban lesz, s úgy felpattan betegágyáról, mintha semmi baja sem lenne.

Elhatározzák, hogy a hadifoglyot kiheréltetésre ítélik, a matrikulát pedig elégetik. Azonban hirtelen tűz üt ki, s a dámák kiszaladnak, Carnevál pedig meg tud szökni.

Mivel elég sokan haragszanak Carneválra a rövid farsang, és a sok pártában maradt leány miatt, Dorottya újra harcra hívja a népet.

Hajnalban megjelenik Citeré (Venus), a szerelem és a szépség istenasszonya, aki azért jött, hogy békességet és örömöt hozzon. Közli, hogy jövőre hosszabb farsangra lesz mód, s mindenki találni fog párt magának. Megszépíti a dámákat: Dorottya csodás hajadonná változik, Ámor nyilait Oporra és a megszépült Dorottyára lövi ki, akik szerelembe esnek, majd papot hívatnak.

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

• Csokonai Vitéz Mihály elégiái / 2003, 2 oldal
  
  
• Kovács Csaba - Csokonai Vitéz Mihály, Még egyszer Lillához című versének pozitivista megközelítése / 2003, 13 oldal
  
  
• Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály életművében / 2003, 4 oldal
  
  
• Felvilágosodás, Csokonai Vitéz Mihály elégiaköltészete / 2010, 5 oldal
  
  
• A felvilágosodás hatása Csokonai költészetére / 2008, 3 oldal
  
  

A regény kezdetén egy másodikos, tizenegy esztendős kisdiák áll szemben a debreceni kollégium nagy, komor, négyszögletű épületével. Fél tőle, de büszke is rá. Alig egy hónap múlva, történetünk végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. Határtalan bizalma szertefoszlott, megsemmisült. Regényünk témája: ez a teljes és tragikus...

I. A reformkor A magyar történeti köztudat így nevezi az 1830-tól 1848 már¬ciusáig tartó időszakot, mert ekkor váltak uralkodóvá a magyar politikai elit gondolkodásában a polgári átalakulás eszméi és célkitűzései, s az első tény¬leges lépések is megtörténtek elsősorban az átalakulás gazdasági feltéte¬leinek megteremtődése terén. Sajátos közép-európai...

A vitézi költészet Zrínyi fellépésével egy időben új virágzásnak indult, s a törökellenes gyűlölet mellett később egyre inkább hangot kapott benne a Habsburg-terjeszkedés elleni tiltakozás is. A 17. század 70-es éveitől a 18. század közepéig tartó korszak történelmi-társadalmi eseményeit végigkísérte egy meglehetősen bő áradású, főként névtelen szerzőktől származó...