Zene | Dalszövegek » Carmina Burana dalszöveg

CARL ORFF CARMINA BURANA XIII-XIV. századbeli versek a Kloster Benedictbeuer 112 lapos gyűjteményéből Pödör Ferenc fordítása Fortuna Imperatrix Mundi 1. O FORTUNA 2. FORTUNE PLANGO VULNERA I. PRIMO VERE 3. VERIS LETA FACIES 4. OMNIA SOL TEMPERAT 5. ECCE GRATUM 6. FLORET SILVA Uf dem anger 7. CHRAMER, GIP DIE VARWE MIR Reie 8. SWAZ HIE GAT UMBE 9. CHUME, CHUM GESELLE MIN 10. SWAZ HIE GAT UMBE 11. WERE DIU WERLT ALLE MIN II. IN TABERNA 12. ESTUANS INTERIUS 13. OLIM LACUS COLUERAM 14. EGO SUM ABBAS 15. IN TABERNA QUANDO SUMUS III. COUR DAMOURS 16. AMOR VOLAT UNDIQUE 17. DIES, NOX ET OMNIA 18. STETIT PUELLA 19. CIRCA MEA PECTORA 20. SI PUER CUM PUELLULA 21. VENI! 22. IN TRUTINA 23. TEMPUS EST IOCUNDUM 24. DULCISSIME Blanziflor Et Helena 25. AVE, FORMOSISSIMA Fortuna Imperatrix Mundi 26. O FORTUNA 1. O FORTUNA (Kórus) 1. O FORTUNA (Chorus) Ó, Fortúna, hűtlen Luna, állhatatlan, csalfa Hold! Olykor megversz, olykor kedvelsz, nem jut hozzám bú és gond, egyszer

látlak, eltűnsz másnap, borul le rám nagy sötét, elszáll minden kedvem, kincsem, bajt hoz rám csak föld és ég. Szörnyű sors ver, átkos sors ver, forgat, mint rút, nagy kerék. Balga végzet! Semmi így lett, amit adtál rég elénk. Hajdan szépen, vígan éltem, hűtlen Hold már fényt nem ád, kedvem, pénzem, mit nemrégen nékem adtál, mind elszállt. Tőled féltem, ez lett végem, kedved hozzám csalfa volt. Árván, félve hullok térdre: újra nagy légy, régi Hold! Ez a sorsunk: nyögve hordunk mindent, mit bús végzet ád, s bajban, jajban, síró dalban visszavárunk, Fortúnánk! l l O Fortuna velut luna statu variabilis, semper crescis aut decrescis; vita detestabilis nunc obdurat et tunc curat ludo mentis aciem, egestatem, potestatem dissolvit ut glaciem. Sors immanis et inanis, rota tu volubilis, status malus, vana salus semper dissolubilis, obumbrata et velata michi quoque niteris; nunc per ludum dorsum nudum fero tui sceleris. Sors salutis et

virtutis michi nunc contraria, est affectus et defectus semper in angaria. Hac in hora sine mora corde pulsum tangite; quod per sortem sternit fortem, mecum omnes plangite! l l 2. FORTUNE PLANGO VULNERA 2. FORTUNE PLANGO VULNERA Fortúna megcsalt, összetört, átkom utolérje. E hűtlen, rossz, csalfa nőt verje bosszúm érte. Mint két kedves együtt élt, úgy éltünk mi csendben. Fortune plango vulnera stillantibus ocellis quod sua michi munera subtrahit rebellis. Verum est, quod legitur, Míg velem volt, el nem ért semmi gond, baj engem. Fortúna mellett szép az út, könnyű sor az élet. szíve ha érted lángra gyúlt, rád hoz minden szépet. Ám ha egyszer másra néz, mást fog át a karja, rád tör menten minden vész, gyűlik baj a bajra. Fortúna mindig változó: csókja rövid álom. Hiába hívja őt a szó: újra sosem látom. Új kedvessel messze jár, azt is majd megúnja, állhatatlan kedve már azt is bajba húzza. l l fronte capillata, sed plerumque

sequitur Occasio calvata. In Fortune solio sederam elatus, prosperitatis vario flore coronatus; quicquid enim florui felix et beatus, nunc a summo corrui gloria privatus. Fortune rota volvitur: descendo minoratus; alter in altum tollitur; nimis exaltatus rex sedet in vertice caveat ruinam! nam sub axe legimus Hecubam reginam. l l 3. VERIS LETA FACIES 3. VERIS LETA FACIES Fényes arccal itt van ő már, a kedves Flóra. Tűnő télből újra jő, arcát nyújtja csókra. Tarka rétek bársonyán szép színeket ébreszt, új tavasz jön végre már, minden szívet feléleszt. Phoebus szórja szerteszét tüzét minden ajkra. Daltól hangos már a rét, víg az erdő vadja. Könnyű széltől zsong az éj, Zephyrusz tesz így jót: szívünk mélyén újra él, vár a szerelem, vár a csók. Énekszóval újra vár édes Phyloména. Lombos fákon, réten át távol szárnyal hangja. Boldog daltól zeng a lég, vidám hangja árad. Flóra, véled jó a lét, új szépségek várnak.

l l Veris leta facies mundo propinatur, hiemalis acies victa iam fugatur, in vestitu vario Flora principatur, nemorum dulcisono que cantu celebratur. Flore fusus gremio Phebus novo more risum dat, hac vario iam stipate flore. Zephyrus nectareo spirans in odore. Certatim pro bravio curramus in amore. Cytharizat cantico dulcis Philomena, flore rident vario prata iam serena, salit cetus avium silve per amena, chorus promit virgin iam gaudia millena. l l 4. OMNIA SOL TEMPERAT 4. OMNIA SOL TEMPERAT Jöjj, Nap fénye, melegíts, aranyszínű, tiszta, új életet telepíts, jókedvet hozz vissza. Várjuk, hogy majd te segítsz ismét könnyű sorsra, derült égből letekintsz boldogságot hozva. Tél adta a hideget, havat, jeget hintett. Szüntesse a Kikelet sűrű könnyeinket. Fázva sírunk teneked könyörögve, kérve: legyen végre melegebb, új nap, jöjj az égre! Űzd messze a hideget, sugaradat szórd rám, Omnia sol temperat purus et subtilis, novo mundo reserat faciem

Aprilis, ad amorem properat animus herilis et iocundis imperat deus puerilis. Rerum tanta novitas in solemni vere et veris auctoritas jubet nos gaudere; vias prebet solitas, et in tuo vere fides est et probitas tuum retinere. Ama me fideliter, fidem meam noto: hadd daloljam teneked vidám kedvű nótám. Hű fiad ha szereted, megadod, mit rég vár, de ha nem lesz melegebb, elpusztulok immár. l l de corde totaliter et ex mente tota sum presentialiter absens in remota, quisquis amat taliter, volvitur in rota. l l 5. ECCE GRATUM 5. ECCE GRATUM Ím, a drága Nap sugára fényét hinti szerteszét. Bíborszínben csillog minden, vár ránk erdő, tarka rét. Minden gondunk messze száll. Bimbó pattan, csók is csattan, minden vidám: jön a nyár. Fénytől éled minden élet, olvad gyorsan téli jég. Zord tél múlhat, mert már új Nap szórja lángját szerteszét. Tavasz jött a tél helyett. Ad az élet minden szépet, tűz a Nap a Föld felett. Dicsérjétek,

tiszteljétek, tőle árad ránk a fény. Vénusz küldte: gyúljon tűzre lángjától az ifjú vér. Szájunk forró csókra vár. Szellőszárnyon boldog álom minden szívhez eltalál. l l Ecce gratum et optatum Ver reducit gaudia, purpuratum floret pratum, Sol serenat omnia. Iamiam cedant tristia! Estas redit, nunc recedit Hyemis sevitia. Iam liquescit et decrescit grando, nix et cetera; bruma fugit, et iam sugit Ver Estatis ubera; illi mens est misera, qui nec vivit, nec lascivit sub Estatis dextera. Gloriantur et letantur in melle dulcedinis, qui conantur, ut utantur premio Cupidinis: simus jussu Cypridis gloriantes et letantes pares esse Paridis. l l 6. FLORET SILVA 6. FLORET SILVA Nyílik már a kis virág. Minden ág hűs árnyat ád. Rád várok, merre jársz, én kedves társam? Ott tovavágtat. Ó jaj, szívem hiába várhat. Nyílik már a lombos ág. Elvesztett társam, visszajöjj! Bimbót hord sok kis ág, száz rügy kipattan. Oly árva lettem már, jöjj vissza

gyorsan! Kár hivogatni vissza. Ó jaj, szívem hiába hívja. Floret silva nobilis floribus et foliis. Ubi est antiquus meus amicus? Hinc equitavit, eia, quis me amabit? Floret silva undique, nah min gesellen ist mir we. Gruonet der walt allenthalben, wa ist min geselle alse lange? Der ist geriten hinnen, o wi, wer sol mich minnen? l l l l 7. CHRAMER, GIP DIE VARWE MIR 7. CHRAMER, GIP DIE VARWE MIR Boltos, fess a számra szép kárminszínű rózsát. Este vár a kedvesem, nekem adja édes, forró csókját. Nézz már rám, ég a szám, ifjú szívem rád vár. Ifjak, lányok, asszonyok a szerelmet várják, és a földön mindenütt minden ember keresi a párját. Nézz már rám, ég a szám, ifjú szívem rád vár. l l Chramer, gip die varwe mir, die min wengel roete, damit ich die jungen man an ir dank der minnenliebe noete. Seht mich an, jungen man! lat mich iu gevallen! Minnet, tugentliche man, minnecliche frouwen! minne tuot iu hoch gemout unde lat iuch in hohen

eren schouwen Seht mich an jungen man! lat mich iu gevallen! Wol dir, werit, daz du bist also freudenriche! ich will dir sin undertan durch din liebe immer sicherliche. Seht mich an, jungen man! lat mich iu gevallen! l l 8. SWAZ HIE GAT UMBE 8. SWAZ HIE GAT UMBE Szép lányok járnak. Hej, valamennyi csudaszép! Kössük be a fejét mindnek még ezen a nyáron! l l Swaz hie gat umbe, daz sint alles megede, die wellent an man allen disen sumer gan! l l 9. CHUME, CHUM GESELLE MIN 9. CHUME, CHUM GESELLE MIN Jöjj, jöjj, jöjj én édesem, nézz rám, nézz rám kedvesen. Égő rózsa, rózsaszál, jöjj már, szívem úgy kíván. l l Chume, chum, geselle min, ih enbite harte din, ih enbite harte din, chume, chum, geselle min. Suzer rosenvarwer munt, chum un mache mich gesunt chum un mache mich gesunt, suzer rosenvarwer munt l l 10. SWAZ HIE GAT UMBE 10. SWAZ HIE GAT UMBE Szép lányok járnak. Swaz hie gat umbe, Hej, valamennyi csudaszép! Kössük be a fejét mindnek még

ezen a nyáron! l l daz sint alles megede, die wellent an man allen disen sumer gan! l l 11. WERE DIU WERLT ALLE MIN Hogyha Isten engemet Föld urává tenne meg, legfőbb dolgom az volna: Angliának királynőjét, hogy elkapjam egy csókra. l l 11. WERE DIU WERLT ALLE MIN Were diu werlt alle min von deme mere unze an den Rin des wolt ih mih darben, daz diu chunegin von Engellant lege an minen armen. l l 12. ESTUANS INTERIUS 12. ESTUANS INTERIUS Nagy haraggal szólok én, ég a tüze bennem. Rosszra fordul balga sors űz az életemben. Jó szerencse másra vár, mások vígan élnek, én meg, mint az őszi lomb: földre sújt a végzet. Kőoromra épített házak mindig állnak. Gyér homokra csak buták raknak néha házat. Balga az, ki Fortúnát választotta társnak, tőle várja jó sorát: része lesz a bánat. Űz a végzet, hajt a szél, csónakomra támad. Életemnek zord egén sötét felhők járnak. Nem szán engem a világ, nem tart senki számon, mindhiába

keresem, várom én a párom. Árva csónak, árva sors, hol jutsz boldog révhez? Fortúnával vándorolsz, életed majd szép lesz. Vénusz vár még ezután kinccsel, fénnyel téged, és Fortúna oldalán többé bú nem érhet. Boldog élet útja vár: ifjú szívvel járom. Messze száll el mind a bú: békességgel várom. Estuans interius ira vehementi in amaritudine loquor mee menti: factus de materia, cinis elementi similis sum folio, de quo ludunt venti. Cum sit enim proprium viro sapienti supra petram ponere sedem fundamenti, stultus ego comparor fluvio labenti, sub eodem tramite nunquam permanenti. Feror ego veluti sine nauta navis, ut per vias aeris vaga fertur avis; non me tenent vincula, non me tenet clavis, quero mihi similes et adiungor pravis. Mihi cordis gravitas res videtur gravis; iocis est amabilis dulciorque favis; quicquid Venus imperat, labor est suavis, que nunquam in cordibus habitat ignavis. Via lata gradior more iuventutis inplicor et vitiis immemor

virtutis, Fortúnával maradok, utam ő kísérje, tőle nyerjek pihenést, boldog sorsot végre. l l voluptatis avidus magis quam salutis, mortuus in anima curam gero cutis. l l 13. OLIM LACUS COLUERAM 13. OLIM LACUS COLUERAM Hajdan szép hattyú voltam én. Úsztam a tó kék, mély vizén. Oly boldog voltam, én szegény. Sülj már, sülj már, árva gúnár! Sülj már meg hirtelen! Sülök most, nyárson sercegek. Úszkálni többé nem lehet: felfalnak szörnyű emberek. Sülj már, sülj már, árva gúnár! Sülj már meg hirtelen! Végezd el sorsom, rút halál. Múljék a szív nagy kínja már, éhes had széttép, felzabál. Sülj már, sülj már, árva gúnár! Sülj már meg hirtelen! l l Olim lacus colueram, olim pulcher extiteram, dum cignus ego fueram. Miser, miser! modo niger et ustus fortiter! Girat, regirat garcifer; me rogus urit fortiter; propinat me nunc dapifer, Miser, miser! modo niger et ustus fortiter! Nunc in scutella iaceo, et volitare nequeo

dentes frendentes video: Miser, miser! modo niger et ustus fortiter! l l 14. EGO SUM ABBAS Perjel, perjel vagyok a kicsapottak rendjében, és e rend tagjai mind velem isznak, és ebben a rendben akaratom az úr, és akit én a kocsmában kiválasztok, azt hajnal előtt én kifosztom, és semmije se lévén, balsorsát átkozva üvölthet: Harcra! Mit tettél, te szörnyűséges ég? Életemnek örömét, minden kincsem elvevéd! Harcra! Haha! l l 14. EGO SUM ABBAS 15. IN TABERNA QUANDO SUMUS 15. IN TABERNA QUANDO SUMUS Itt a kocsma, vár apince, kancsó telve, lámpa hív be. Bor mellett a kockát rázzuk, jó sorsunkat így vigyázzuk. Víg az élet, nő a mámor, nóta száll a vén kocsmából. Hogyha ti is meghalljátok, vidám kedvvel hallgassátok! Ego sum abbas Cucaniensis et consilium meum est cum bibulis, et in secta Decii voluntas mea est, et qui mane me quesierit in taberna, post vesperam nudus egredietur, et sic denudatus veste clamabit: Wafna, wafna! quid fecisti

sors turpassi Nostre vite gaudia abstulisti omnia! l l In taberna quando sumus non curamus quid sit humus, sed ad ludum properamus, cui semper insudamus. Quid agatur in taberna ubi nummus est pincerna, hoc est opus ut queratur, Jó bor járja, sűrűn nyelnek, ének csendül, kockát vetnek. Akinek nincs szerencséje, elvész háza, földje, pénze. Fortúnának jó barátja nyerhet tőlük egyre-másra. Könnyen jött pénz könnyen elmegy: ihat a nép, ünnepelhet. Éljen, ki a jó bort szereti. Főleg éljen, aki fizeti. Másodszor éljen, aki hozta, harmadszor éljen minden kocsma. Negyedikre éljen az Alma Mater, Ötödikre éljen a kicsapott fráter. Hatodszor éljen minden szép leányka, hetedszer éljen erdők vad zsiványa. Nyolcra éljen koldus, béna, sánta, kilencre éljen a kocsmáros lánya. Tízre a távoli gályarabok, tizenegyre a jóhúsú kismalacok, tizenkettőre éljen a hajnali fény, tizenháromra éljen az ifjú, a vén. Éljen császár, éljen pápa,

minden szent a bibliába! Borban fürdik asszony, férfi, borban gyermek, borban néni. Borban józan, borban részeg. Borban bátor, borban félszeg. Borban fürdik úr és szolga, borban fürge, borban lomha, borban okos, borban mafla, borban kutya, borban macska. Borban fürdik anyja, lánya, borban minden unokája, borban fivér, borban nővér, borban sovány, borban kövér. Borban fürdik szegény, gazdag, borban vékony, borban vastag, borban csendes, borban hangos, borban koldus, borban rangos. Három hordó bor leszaladt. Három hektót érts ez alatt. Szomjas, száraz, bő a torkunk, nincsen másra semmi gondunk. Itt a kancsó, benne bor van, rajta pajtás, húzd meg gyorsan! Aki pedig nem lett részeg, si quid loquar, audiatur. Quidam ludunt, quidam bibunt, quidam indiscrete vivunt. Sed in ludo qui morantur, ex his quidam denudantur quidam ibi vestiuntur, quidam saccis induuntur. Ibi nullus timet mortem sed pro Baccho mittunt sortem: Primo pro nummata vini, ex hac bibunt

libertini; semel bibunt pro captivis, post hec bibunt ter pro vivis, quater pro Christianis cunctis quinquies pro fidelibus defunctis, sexies pro sororibus vanis, septies pro militibus silvanis. Octies pro fratribus perversis, nonies pro monachis dispersis, decies pro navigantibus undecies pro discordaniibus, duodecies pro penitentibus, tredecies pro iter agentibus. Tam pro papa quam pro rege bibunt omnes sine lege. Bibit hera, bibit herus, bibit miles, bibit clerus, bibit ille, bibit illa, bibit servis cum ancilla, bibit velox, bibit piger, bibit albus, bibit niger, bibit constans, bibit vagus, bibit rudis, bibit magnus. Bibit pauper et egrotus, bibit exul et ignotus, bibit puer, bibit canus, bibit presul et decanus, bibit soror, bibit frater, bibit anus, bibit mater, bibit ista, bibit ille, bibunt centum, bibunt mille. Parum sexcente nummate durant, cum immoderate bibunt omnes sine meta. Quamvis bibant mente leta, sic nos rodunt omnes gentes et sic erimus egentes. nem is nyer

majd üdvösséget! l l Qui nos rodunt confundantur et cum iustis non scribantur. l l 16. AMOR VOLAT UNDIQUE 16. AMOR VOLAT UNDIQUE Ámor röpköd szerteszét, minden szív most lánggal ég. Várunk régen Ámor rád, jöjjön el a boldogság. Mindig árván él a lány. Jókedvére hol talál? Éjjel százszor könnyet ejt, bús sóhaj száll. Árva szíve társra vár. l l Amor volat undique, captus est libidine. Iuvenes, iuvencule coniunguntur merito. Siqua sine socio, caret omni gaudio; tenet noctis infima sub intimo cordis in custodia: fit res amarissima. l l 17. DIES, NOX ET OMNIA 17. DIES, NOX ET OMNIA Éjjel-nappal kérem én: fordítsd szíved énfelém. Szépséges szép rózsaszál, minden álmom, vágyam tehozzád száll, csókodra vár. Holdfény, kedves csillagok: jó testvérek, szánjatok! Ablakára szálljatok hajnal-órán, kérjétek, hogy szívesen gondoljon rám. Szép szemednél rab vagyok, érted könnyen meghalok, szíved hogyha fordítod egyszer

hozzám: forró csókban rád talál végre a szám. l l Dies, nox et omnia michi sunt contraria; virginum colloquia me fay planszer, oy suvenz suspirer, plu me fay temer. O sodales, ludite, vos qui scitis dicite michi mesto parcite, grand ey dolur, attamen consulite per voster honur. Tua pulchra facies me fay planszer milies, pectus habet glacies. A remender statim vivus fierem per un baser. l l 18. STETIT PUELLA 18. STETIT PUELLA Fényére tárul bimbó a rózsafán. Álmot lát, csókra vár, új tűzben ég a lány. Mint bimbós rózsa, vár a szép leány. Új vágy ég szemén, sóhaj száll ajakán. l l Stetit puella rufa tunica; si quis eam tetigit, tunica crepuit. Eia. Stetit puella tamquam rosula; facie splenduit, os eius fioruit. Eia. l l 19. CIRCA MEA PECTORA 19. CIRCA MEA PECTORA Súlyos kő ül szívemen, számon sóhaj száz terem: szépségedtől betegen várlak téged kedvesem. Hívlak én, hívlak én, kedves párom, jöjj felém! Fénylik, csillog szép

szemed, mint a Hold a Föld felett. Tüzén lángra gyulladok, érte rabod maradok. Hívlak én, hívlak én, kedves párom, jöjj felém! Boldogságot küld neked Vénusz és az istenek. Szűz szépséged ne sirasd, szerelem ad nagy vigaszt. Hívlak én, hívlak én, kedves párom, jöjj felém! l l Circa mea pectora multa sunt suspiria de tua pulchritudine, que me ledunt misere. Manda liet, Manda liet min geselle chumet niet. Tui lucent oculi sicut solis radii, sicut splendor fulguris lucem donat tenebris. Manda liet Manda liet, min geselle chumet niet. Vellet deus, vallent dii quod mente proposui: ut eius virginea reserassem vincula. Manda liet, Manda liet, min geselle chumet niet. l l 20. SI PUER CUM PUELLULA Nézd, bementek a szobába a fiú és a leányka. Szép ott, együtt de jó! Felgyúlnak forró tűzben, ülnek csendben, szótlanul. Most megmozdulnak tétován: tűzforró csók ég már a lány bimbóként nyíló ajakán. Így játszanak a szobába a fiú és a leányka.

Szép ott, együtt de jó! l l 20. SI PUER CUM PUELLULA 21. VENI! 21. VENI! Gyere, gyere, gyere már! Gyere, gyere, gyere már! Itt a legszebb csoda vár. Heja, haja, hajjajja, Veni, veni, venias Veni, veni, venias, ne me mori facias, hyrca, hyrce, nazaza, Si puer cum puellula moraretur in cellula, felix coniunctio. Amore suscrescente pariter e medio avulso procul tedio, fit ludus ineffabilis membris, lacertis, labii l l gyere gyorsan! Rózsás arcod pírban ég, lángol vágyam már feléd. Tündérfényes hajadon szívverésem nyugtatom. Égő rózsa, rózsaszál, fényes csillag, drága báj, forró csókra gyúl a szád: jöjj, jöjj, boldogságra vár a vágy! l l trillirivos. Pulchra tibi facies oculorum acies, capillorum series, o quam clara species! Rosa rubicundior, lilio candidior omnibus formosior, semper in te glorior! l l 22. IN TRUTINA Mély álmából szívem mérlegét mozdítja egy drága kép: lángol a szívem: új vágy űz már feléd. Gyermekévek,

múlt ifjúság! Vár rám most szép, új világ: szívem a tiéd, hozzád, hozzád fűz a vágy. l l 22. IN TRUTINA 23. TEMPUS EST IOCUNDUM 23. TEMPUS EST IOCUNDUM Itt a boldog óra, mind indulunk. Boldogságra, csókra most így jutunk. Ó, ó, ó, hív a szív, a szó, boldogságban, szerelemben, vígan élni jó, szívet kapni, szívet adni jó! Boldogságra éhes sok szép leány. Szerelemre éhes mind, mindahány. Ó, ó, ó, hív a szív, a szó, boldogságban, szerelemben, vígan élni jó, szívet kapni, szívet adni jó! Várnak már az ifjak víg csókokat. Szerelemre hívnak szép lányokat. Ó, ó, ó, hív a szív, a szó, boldogságban, szerelemben, vígan élni jó, szívet kapni, szívet adni jó! Hívogatva csábít új, nagy tudás. Boldogságot tár itt friss, új varázs. Tempus es iocundum, o virgines, modo congaudete vos iuvenes. Oh, oh, oh, totus floreo, iam amore virginali totus ardeo, novus, novus amor est, quo pereo. Mea me confortat promissio, mea me

deportat Oh, oh, oh totus floreo iam amore virginali totus ardeo, novus, novus amor est, quo pereo. Tempore brumali vir patiens, animo vernali lasciviens. Oh, oh, oh, totus floreo, iam amore virginali totus ardeo, novus, novus amor est, quo pereo. Mea mecum ludit virginitas, mea me detrudit simplicitas. Oh, oh, oh, In truitina mentis dubia fluctuant contraria lascivus amor et pudicitia. Sed eligo quod video, collum iugo prebeo: ad iugum tamen suave transeo. l l Ó, ó, ó, hív a szív, a szó, boldogságban, szerelemben, vígan élni jó, szívet kapni, szívet adni jó! Édes, kedves párom, jöjj énvelem. Boldogságra vágyom, most meglelem! Ó, ó, ó, hív a szív, a szó, boldogságban, szerelemben, vígan élni jó, szívet kapni, szívet adni jó! l l totus floreo, iam amore virginali totus ardeo, novus, novus amor est, quo pereo. Veni, domicella, cum gaudio, veni, veni, pulchra, iam pereo. Oh, oh, oh, totus floreo, iam amore virginali totus ardeo, novus, novus amor est,

quo pereo. l l 24. DULCISSIME 24. DULCISSIME Én édesem, karod ölel forrón már! l l Dulcissime, totam tibi subdo me! l l 25. AVE, FORMOSISSIMA 25. AVE, FORMOSISSIMA Áve, kedves, szép virág, Áve, Földnek fénye, Áve, ékes drágakő, kincsek teljessége! Áve, fénylő csillagom, Áve, nyíló rózsa! Blanziflor és Heléna, Vénusz legszebb csókja! l l Ave formosissima, gemma pretiosa, ave decus virginum, virgo gloriosa, ave mundi luminar, ave mundi rosa, Blanziflor et Helena, Venus generosa! l l 26. O FORTUNA 26. O FORTUNA Ó, Fortúna, hűtlen Luna, állhatatlan, csalfa Hold! Olykor megversz, olykor kedvelsz, nem jut hozzám bú és gond, egyszer látlak, eltűnsz másnap, borul le rám nagy sötét, elszáll minden kedvem, kincsem, bajt hoz rám csak föld és ég. Szörnyű sors ver, átkos sors ver, forgat, mint rút, nagy kerék. Balga végzet! Semmi így lett, amit adtál rég elénk. Hajdan szépen, vígan éltem, hűtlen Hold már fényt nem ád,

kedvem, pénzem, mit nemrégen nékem adtál, mind elszállt. Tőled féltem, ez lett végem, kedved hozzám csalfa volt. Árván, félve hullok térdre: O Fortuna, velut luna statu variabilis, semper crescis aut decrescis; vita detestabilis nunc obdurat et tunc curat ludo mentis aciem, egestatem, potestatem dissolvit ut glaciem. Sors immanis et inanis, rota tu volubilis, status malus, vana salus semper dissolubilis, obumbrata et velata michi quoque niteris; nunc per ludum dorsum nudum fero tui sceleris. Sors salutis et virtutis michi nunc contraria, est affectus et defectus újra nagy légy, régi Hold! Ez a sorsunk: nyögve hordunk mindent, mit bús végzet ád, s bajban, jajban, síró dalban visszavárunk, Fortúnánk! l l semper in angaria. Hac in hora sine mora corde pulsum tangite; quod per sortem sternit fortem, mecum omnes plangite! l l