A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848), Szendrey Júlia iránt érzett szenvedélyes szerelme hatására keletkezett ez a szerelmes vers.
A költemény beszédhelyzete, a szerelem megvallása dialogizáló versbeszédet feltételez, ezzel szemben a költeményt elolvasva azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe szorul, és a romantikus személyiség, illetve személyesség határozza meg a monologikus szöveget.
A címben foglalt kérdés az egyes versszakok elején és végén fordul elő. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében való bizakodást fejezik ki, a versszakot zárók lemondásról, a megnevezési kísérlet kudarcáról vallanak. A várt megnevezés elmaradása és az újrapróbálkozások késleltetést eredményeznek. Ez a retorikai fogás fenntartja, illetve fokozza a feszültséget, ami a zárlatban sem oldódik, hiszen a nyitva hagyott kérdés a versolvasót további gondolkodásra készteti.
Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. Az első versszakban a lírai ént és a kedvest az alkonyi együttlét meghitt pillanataiban mutatja: a férfi tekintete csodálattal állapodik meg az elmerengő nő szemein. A második versszak a férfi bámulatát érékelő kedves és a tekintetek találkozásának mozzanatával építi tovább az epikus történéssort. Ez a mozzanat a harmadik versszaktól elindítja a két ember közeledését: a szeretett nő megszólítja a beszélőt. A negyedik versszak pedig a csókban való eggyé olvadás elragadtatott, önkívületi állapotát ragadja meg.
Mindegyik emlékkép középpontjában hitvese, Júlia áll. A költő hitvese alakját kisebb elemekből állítja össze. Egy-egy testrészéből, ilyen a szeme, az ajka, és tulajdonságából, ilyen a szelíd tekintete, zengő hangja, lángoló ajka. Objektív képet kapunk ezek által Júliáról, mivel pozitív jelzőkkel látja el az egyes testrészeit és tulajdonságait. A költő ezt a bemutatást szóképekkel és metaforákkal teszi érzékletessé. A hasonlatok anyagát a természetből meríti.
A költemény a rajongó hang tetőfokát az utolsó versszakban éri el. A költő végül nem találja meg a visszatérő kérdésre a választ. Az utolsó versszak egésze nem más, mint becézgető megszólítások sorozata. Ezt a sort az „Édes, szép, ifju hitvesem” megszólítással zárja. Ez az előző megszólítási formáknál sokkal egyszerűbb megszólítás. A költő ezek után is megismétli a kérdést. A nyitva hagyott kérdés további gondolkodásra készteti az olvasót.
Nagyon meghatott felesége iránti rajongása. De legjobban az ismétlődő sorokban visszatérő kérdés tetszett: „Minek nevezzelek”, mely nyomatékosítja Júlia iránt érzett szerelmét.
Kapcsolódó olvasnivalók
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Juhász Gyula költői világának jellemzői
Helye és jelentősége a magyar irodalomban:
„Az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője.”
A Nyugat első nemzedékének legtragikusabb sorsú lírikusa, legígéretesebb tehetsége volt. A pesszimista kedélyvilág, a mélabú, a bánat, a fájdalom költője. Társtalan magánya nem oldódott fel. Túlérzékeny, ingatag lelki...
Gondolatok Petőfi Apostoláról
Petőfi Sándor Az apostol című művéig hosszú út vezetett. Petőfi eleinte egyál-talán nem foglalkozott a politikával, huszonhárom éves koráig inkább élvezte az éle-tet, a fiatalságot. Világszemléletében a döntő változást az 1846-47-es szalkszentmártoni válság hozta, amelyet többek között a Felhők ciklusban örökített meg. Itt már jelentős számban szerepelnek olyan alkotások...
Ady magyarság-versei
Ady Endre a modern magyar líra megteremtője, a Nyugat művészi forradalmának legnagyobb alakja. Új értékrendet és kifejezésmódot teremtett. 1906-ban megjelent Új versek című kötetével egyszerre vált a modern magyar irodalom vezető egyéniségévé, másokat is saját egyéniségük kibontakoztatására ösztönző mesterévé. A nemzetféltés, a szorongás váltotta ki Adyból is a keserű...
