Középiskola > Műelemzések > Petőfi Sándor Minek nevezzelek c. művének elemzése

A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848), Szendrey Júlia iránt érzett szenvedélyes szerelme hatására keletkezett ez a szerelmes vers.
A költemény beszédhelyzete, a szerelem megvallása dialogizáló versbeszédet feltételez, ezzel szemben a költeményt elolvasva azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe szorul, és a romantikus személyiség, illetve személyesség határozza meg a monologikus szöveget.

A címben foglalt kérdés az egyes versszakok elején és végén fordul elő. A versszaknyitó kérdések a megnevezhetőség sikerében való bizakodást fejezik ki, a versszakot zárók lemondásról, a megnevezési kísérlet kudarcáról vallanak. A várt megnevezés elmaradása és az újrapróbálkozások késleltetést eredményeznek. Ez a retorikai fogás fenntartja, illetve fokozza a feszültséget, ami a zárlatban sem oldódik, hiszen a nyitva hagyott kérdés a versolvasót további gondolkodásra készteti.

Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. Az első versszakban a lírai ént és a kedvest az alkonyi együttlét meghitt pillanataiban mutatja: a férfi tekintete csodálattal állapodik meg az elmerengő nő szemein. A második versszak a férfi bámulatát érékelő kedves és a tekintetek találkozásának mozzanatával építi tovább az epikus történéssort. Ez a mozzanat a harmadik versszaktól elindítja a két ember közeledését: a szeretett nő megszólítja a beszélőt. A negyedik versszak pedig a csókban való eggyé olvadás elragadtatott, önkívületi állapotát ragadja meg.

Mindegyik emlékkép középpontjában hitvese, Júlia áll. A költő hitvese alakját kisebb elemekből állítja össze. Egy-egy testrészéből, ilyen a szeme, az ajka, és tulajdonságából, ilyen a szelíd tekintete, zengő hangja, lángoló ajka. Objektív képet kapunk ezek által Júliáról, mivel pozitív jelzőkkel látja el az egyes testrészeit és tulajdonságait. A költő ezt a bemutatást szóképekkel és metaforákkal teszi érzékletessé. A hasonlatok anyagát a természetből meríti.

A költemény a rajongó hang tetőfokát az utolsó versszakban éri el. A költő végül nem találja meg a visszatérő kérdésre a választ. Az utolsó versszak egésze nem más, mint becézgető megszólítások sorozata. Ezt a sort az „Édes, szép, ifju hitvesem” megszólítással zárja. Ez az előző megszólítási formáknál sokkal egyszerűbb megszólítás. A költő ezek után is megismétli a kérdést. A nyitva hagyott kérdés további gondolkodásra készteti az olvasót.
Nagyon meghatott felesége iránti rajongása. De legjobban az ismétlődő sorokban visszatérő kérdés tetszett: „Minek nevezzelek”, mely nyomatékosítja Júlia iránt érzett szerelmét.

Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

• Oláh Róbert - Arany János humora Petőfivel való levelezésében, egy nagykőrösi művében és az alkalmatosságra írott verseiben / 2019, 10 oldal
  
  
• Petőfi S.-Szikszainé - A szövegorganizáció elemzésének aspektusai / 2005, 125 oldal
  
  
• Petőfi Sándor tájábrázolása / 2011, 3 oldal
  
  
• Petőfi Sándor / 2006, 3 oldal
  
  
• Petőfi Sándor - Az apostol / 2010, 2 oldal
  
  

A mű eredete: Az apostolt Petőfi 1848. június-szeptemberében írta meg Pesten, miután képviselőjelöltsége az ellenpárt rágalmai és erőszakossága miatt megbukott. Szereplők: - Szilveszter - Szilveszter felesége - Szilveszter gyermekei - Szilveszter anyja - egy kocsis - egy rabló - Szilveszter keresztanyja - egy koldusasszony - egy öregúr - az öregúr fia - egy...

Az estve: a szöveg első részében az iskolás klasszicizmus hatásai közül a pictura hagyománya, míg a második felében a sententia hagyománya idéződik. 1789-ből való az első változat, itt rövidebb a sententia – a hagyományt érintő rész. 1794-ben alakult ki a végleges változat. Az első részben (pictura) rokokó jegyek is jelen vannak. A második részben (sententia) elő-térbe...

Az induló Vajda Jánost Petőfi-epigonként aposztrofálta a korabeli irodalmi közélet. Politikai költészetének legértékesebb darabjai mégsem Petőfi aktuállírájára emlékeztetnek, hanem sokkal inkább Arany János jóval modernebbnek mondható allegorikus költeményeivel mutatnak rokonságot. Sőt, Vajda költészete - mint látni fogjuk - ezen is túlmutat, allegóriái ugyanis többféleképpen...