Gazdasági Ismeretek | Államháztartás » Fizetési mérleg

Fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg egy ország lakosainak külfölddel lebonyolított összes gazdasági kapcsolatának, ügyletének nyilvántartására szolgál. Egy kétoldalú kimutatásról van szó, melyben az egyik oldalon a valuta (deviza) beáramlások, a másik oldalon pedig a valuta (deviza) kiáramlások találhatók. A valuta egy ország pénze a nemzetközi forgalomban, tehát a forint itthon nem valuta, Ausztriában viszont igen. A deviza pedig a valutára szóló követelés, azaz a valuta a készpénz, a deviza pedig a számlapénz. A nemzetközi fizetési mérleg három részből áll: I. Folyó fizetési mérleg II. Tőkemérleg III. Jegybanki tartalékváltozások egyenlege A folyó fizetési mérleg első része a külkereskedelmi mérleg, ami a termékek exportjának és importjának különbsége. Valuta beáramlás az exportból adódik (ha kiviszünk terméket az országból, azt külföldön megvásárolják, megkapjuk érte a valutáta), a

valuta kiáramlás pedig az importból. Ez a mérleg gyakorlatilag a szűk értelemben vett kereskedelem a külföldi partnerekkel (fontos: nem az országok/államok vesznek részt a külkereskedelemben, hanem a vállalatok, esetleg háztartások). A folyó fizetési mérleg ezen kívül tartalmazza még • • • a szolgáltatások forgalmát: a nyújtott szolgáltatásokból ered a valutabevétel, a kapott szolgáltatásokból pedig a valutakiadás. Itt olyan dolgokra kell gondolni, mint pl szállítás, szerelés, vagy akár egy fogorvosi szolgáltatás is ide tartozhat, ha azt külföldinek nyújtják. a tényezőjövedelmek áramlását: a beáramló tényezőjövedelmek valutabevételt jelentenek, a kiáramlók pedig valutakiadást. Mik azok a tényezőjövedelmek? Pl a munkabér, a hitelek után fizetendő kamat, a részvények után fizetendő részesedés. Tehát ha egy magyar állampolgár időlegesen Németországban dolgozik, és hazautalja a családjának a

munkabérét, akkor az beáramló valuta lesz. Amennyiben egy külföldi Magyarországon fekteti be a pénzét, és a részesedése után járó osztalékot hazautalja, akkor az kiáramló valuta lesz. az egyoldalú átutalásokat: a transzfereket, segélyeket. Nagyon sok minden tartozhat ide, pl. beáramló valuta lehet, ha az amerikai nagybácsi nászajándékba küld 1000 dollárt az unokaöccsének, kiáramló valuta lehet, ha segítünk a törökországi földrengés helyszínén túlélőket keresni. A beáramló valuta javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét, a kiáramló természetesen rontja. Az országnak az a jobb, ha az egyenleg pozitív, tehát több a beáramló valuta, mint a kiáramló. Ez ma Magyarországra nem jellemző. A tőkemérleg a tőkeexportot és a tőkeimportot tartalmazza. A tőkeexport azt jelenti, hogy magyar állampolgárok, vállalatok külföldön fektetik be a pénzüket, pl. a Mol Romániában épít benzinkutat, az OTP Szlovákiában

vásárol bankot. Ilyenkor a tőke, azaz a valuta kiáramlik az országból, ami így rontja a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét. Amennyiben viszont ez jó befektetés volt, akkor a később kapott osztalék minden évben javítani fog a folyó fizetési mérlegen keresztül a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegén. A tőkeimport azt jelenti, hogy külföldi állampolgárok, vállalatok Magyarországra hozzák a pénzüket, itt hoznak létre új vállalatot, vagy adnak hitelt magyaroknak. Ilyenkor a tőke, azaz a valuta beáramlik az országba, javítva a tőkemérlegen keresztül a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét. A később fizetendő osztalék és kamat viszont rontani fogja a folyó fizetési mérlegen keresztül (tényezőjövedelmek áramlása) a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegét. A jegybanki tartalékváltozások egyenlege gyakorlatilag az előbb bemutatott két mérleg együttes egyenlegét jelenti, azaz azt mutatja meg, hogy mennyivel nőtt

vagy csökkent a jegybanki devizatartalék értéke. Amennyiben a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együtt pozitív egyenlegű, akkor a jegybanki tartalékok nőttek, amennyiben az egyenleg negatív, akkor a jegybanki tartalékok csökkentek. Technikailag egy táblázatban ez úgy néz ki, hogy a beáramló valuta a jobb oldali oszlopban található, a kiáramló pedig a bal oldaliban, viszont a jegybanki tartalékoknál fordítva: a növekedés a bal oldaliban, a csökkenés pedig a jobboldaliban. Így a három részmérleg együttes egyenlege (azaz a nemzetközi fizetési mérleg egyenlege) mindig 0 kell legyen. Amikor azt olvassuk az újságban, hogy "a nemzetközi fizetési mérleg deficites", akkor arra kell gondolni, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együtt deficites, hiszen a nemzetközi fizetési mérleg végső egyenlege a jegybanki tartalékváltozások kiegyenlítő hatása miatt mindig 0