Biológia | Középiskola » A sejt

A SEJT 1. Meghatározása: Az élő szervezet alaki működése és fejlődéstörténeti egysége. 2. Jellemzői: Nyílt anyagi rendszer. A sejt környezetével állandó anyag és energiaforgalomban áll. A fizikai és kémiai változásai, térben és időben is összerendezettek. Ezt a rendezettséget megtartja a sejt és az utósejtre is átörökíti. Genetikai információtartalma a sejtre jellemző és azt az utósejtre is átörökíti (hámsejt osztódásakor, hámsejtet hoz létre) Működését tekintve, bonyolult önszabályozó rendszer. Sajátos biológiai mozgásformát mutat (életjelenségeket mutat) 3. A sejt felépítése: Alapállomány (ez a sejtplazma) Membránok (sejtalkotók) Sejtplazma: benne a sejtalkotók. A sejtalkotókat körülvevő hártyákat, biológiai membránnak nevezzük. Sejtplazma: vízből, sóból és kisebb szerves vegyületekből, valamint makromolekulákból áll. Legfontosabb fehérje Ez egy dinamikus térszerkezet (egy bizonyos

rendezettség mellett egy jellegzetes rugalmasság is jelen van) - Belső súrlódása van a plazmának - Sejten belül is képes áramlani (KCl) + K - S – káliumionok megduzzasztják a plazmákat - megnő a belső ozmotikus nyomás konvex plazmolízis - csipkés széllel zsugorodik (hőkezeléssel a sejt elpusztul, és ezért nincs plazmolízis. konkáv plazmolízis Biológiai membránok (sejtalkotók): Membránlipidekből és foszfátidákból épülnek fel, valamint még membrán fehérje vesz részt a felépítésben. Ilyen biológiai membrán a sejthártya, amely a növényeknél sejtfonalat hoz létre. A SEJTALKOTÓK FELÉPÍTÉSE Sejtalkotók Sejtplazma Sejthártya Endoplazmatikus membrán Golgi készülék Lizoszóma Színtestek Felépítése Működése Félfolyékony, állandóan újrarendeződő folyamat Sejtalkotók közrefogása, képződésükhöz alapanyagot biztosít. Lipidekből, fehérjékből és szénhidrátokból álló membrán, amely a

növényeknél sejtfonalat választ ki (pektin cellulózból épülnek fel. Féligáteresztő tulajdonság. Ozmózis Maghártyával kapcsolatos. Membránokkal határolt, üreges, hálózatos szerkezet. A felületén elhelyezkedő riboszómákon megy végbe a fehérjeszintézis. Általában sejtmag környékén helyezkedik el. Kapcsolatban állnak az endoplazmatikus membránokkal. Fehérje szintézisben és a fehérje szállításban játszik szerepet. Olyan hólyagocskák, melyek lebontó enzimeket tartalmaznak. Minden fotoszintetizáló sejtben megtalálható. Bekebelezett idegen részecskék lebontása. Másrészt a sejt anyagcsere folyamatában a törmelékeket lebontják. Külső és belső membránból áll, közte pedig plazmaállomány található. Fotoszintézis szakasza (fényszakasz) Színtestekhez hasonló. Citromsav ciklus, terminális oxidáció, energia termelő sejtalkotók. A sejt erőműtelepei (ATP, ADP) Mitokondrium Sejtmag Pórusok találhatók a

maghártyán, a testi sejteknél sejtmagvacska található az állományban. Itt vannak az R RNS-ek. A sejt életjelenségeinek irányítása és összehangolása. SEJTOSZTÓDÁS 2 nagy csoportja van I.METÓZIS II.MEIÓZIS Számtartó, a növényi és állati sejtek Redukció sejtosztódás (számfelező). (testi sejtek) osztódási módja. Adott Ivarsejtek keletkezésére jellemző, fajra jellemző kromoszómaszámmal feleannyi kromoszómával rendelkeznek rendelkeznek egyből-kettő lesz SEJTCIKLUS FÁZISAI 1. Nyugalmi szakasz: jellemző a messenger ellenes képződés, enzim fehérjeszintézis. 2. DNS megkettőződésének a szakasza: ebben a szakaszban történik a DNS és a fehérjeszintézis. 3. A DNS szintézis utáni szakasz: fehérjeszintézis és messenger szintézis megy végbe. 4. Maga a sejtosztódás: melynek 4 szakaszát különböztetjük meg a) Előszakasz: ahol kialakulnak a kromoszómák, maghártya felbomlik a sejtközpontok között húzófonalak jelennek

meg. A kromoszómák a húzófonalakhoz tapadnak. b) Középszakasz: a kromoszómák a sejt középsíkjában helyezkednek el és a befűződés helyén, megindul a szétválás. c) Utószakasz: a kromoszómák a sejt 2 pólusa felé vándorolnak a húzófonalak segítségével. d) Végszakasz: a kromoszómák a pólusokhoz érkezve kromatidákká alakulnak. Kialakul a 2 sejtmaghártya, és a sejt kettéosztódik