Willy Loman, az ügynök fáradtan érkezik haza, két nagy, árumintákkal megrakott bőröndöt cipelve. Bostonba kellene utaznia, de nagyon fáradt, így úgy dönt, hogy visszafordul. Linda, a felesége jó kedélyű, kedves asszony, aki szereti és félti a férjét. Megkéri őt, beszéljen a főnökével, hogy New York-ban kapjon állást, hiszen már hatvanéves is elmúlt, nem való neki a sok utazás.
Két felnőtt fiuk nem sokra vitte, s viszi az életben. Biff 35 éves, Happy 33 éves. Arról ábrándoznak, hogy közösen kezdenek vállalkozásba, s majd sportszerekkel foglalkoznak. Míg a két fiú a jövőt tervezgeti, addig Willy a múltba tekint.
Az egész műben két idősík található, a jelen és a múlt. Megtudjuk a múltból, hogy Bernard, Biff barátja, egy komoly, szorgalmas, jó tanuló fiú, aki segít Biffnek matematikából, hogy barátja elkerülje a bukást. A család rosszul áll anyagilag is, más ügynököknek sokkal könnyebb eladni a termékeket, hiszen sokkal ügyesebbek, mint apjuk. Miután Biff megbukott matematikából, apjához utazik Bostonba, ahol rájön, hogy apjának szeretője van. Kapcsolatuk megromlik, amit most a jelenben is érezhetjük.
Visszatérünk a jelenbe. Linda a fiúkkal beszélget; aggódik férje életéért. Willynek megvonták a havi fix fizetését, ezért minden héten Charley-tól kér 50 dollárt, azt adja haza, mintha ő kerreste volna. Linda mérges lesz a fiaira, hiszen ők se vitték semmire, pedig az apjuk egész életükben dolgozott, s kiszolgálta őket. Nem érti, hogy mi lehet Biff és az apa között a probléma. Linda szerint apjuk öngyilkosságra készül, hiszen több balesete is volt, amelyek nem lehettek véletlenek; a pincében pedig egy gázvezetékhez illeszthető gyanús csövet is talál.
Willy visszatér a sétából, s a fiúk azonnal új vállalkozásuk terveivel kezdik ostromolni, illetve próbálják jobb kedvre deríteni. Másnap Willy kipihenten ébred. Elmegy főnökéhez, hogy előleget kérjen, de nem jár sikerrel. Főnöke kirúgja őt, s azt sem engedi neki, hogy Bostonba utazzon.
Este Willy a fiúkkal vacsorázik egy vendéglőben. Elmondja az igazságot, hogy kidobták az állásából, és muszáj, hogy valami jó hírrel menjen haza Lindához, hiszen az asszony csak erre vár. Biff hiába is szeretné, nem tudja elmondani az igazságot, hogy őt a régi barát Oliver még meg sem hallgatta, a nagyszerű vállalkozásukkal kapcsolatosan. Biff teljesen kihozza a sodrából apját, ezért Willy pofont ad neki, majd elmegy az asztaltól.
Willy felriad a vendéglőben, észreveszi, hogy a fiai már fizettek és elmentek. A hazatérő fiúkat anyjuk fogadja. Nagyon haragszik rájuk, amiért ilyen kegyetlenül viselkedtek apjukkal. Egész nap a fiaival való közös vacsorára készült, s erre ők otthagyják. Ilyen kegyetlenségre senki nem lenne képes.
Biff belejelenti, hogy végleg elmegy hazulról, s még csak írni sem fog szüleinek. Biff és apja nagyon összeszólalkoznak. Megmutatja apjának, hogy megtalálta a gumicsövet, valamint apja arcába vágja, hogy ő csak egy tucatember. Végül Biff zokogva borul apja nyakába, és Willy boldogan veszi tudomásul, hogy fia nagyon szereti őt.
Mindenki aludni megy, egyedül Willy marad még kinn. Feltűnik Ben bácsi, aki Willy tervét helyesli – valamelyik nap arról beszélgetett ugyanis Willyvel, hogy remek húszezer dolláros üzletet lehetne összehozni biztosítással. Ben szerint a biztosítótól kapott húszezer dollárral Biff sokra vinné. Willy retteg a félelemtől, mivel nem tudja, hogyan is csinálja az ügyletet. Nemsokára egy induló és elrohanó kocsi hangját lehet hallani – mindenki megijed, majd kiáltozva fut ki a házból.
Az utolsó rész a rekviem. Temetés utáni jelenet, a családon kívül csak Charley jön el a temetésre. Végül Linda egyedül marad férje sírjánál, s nem érti, hogy miért tette ezt magával, pont most, amikor már a házat is kifizették. Hiába, ez a ház már sose lesz az otthonuk.
Az asszony zokogva mondja: „Szabadok vagyunk…Szabadok!”