Gépészet | CAD / CAM » Dr. Iványi Péter - Tömegmodellezés ADT 3.3 -al

Tömegmodellezés ADT 3.3 -al Segédlet Dr. Iványi Péter Az AutoDesk Architectural Desktop (ADT) program magyar változatának elindítása után a fent látható kép fog megjelenni. Fontos megjegyezni, hogy alap esetben nem egy egyszerű AutoCAD rajzot tölt be a program, hanem egy speciális sablont. A sablon megnyitásával a program különböző részei is betöltődnek, illetve a program olyan beállításokat is elvégez, amelyeket egy egyszerű AutoCAD rajznál nem végezne el a program. A betöltött program modulok a fenti képen láthatók az AutoCAD szöveges ablakában. (A szöveges ablak megjelenítése illetve eltüntetése az F2 gomb megnyomásával lehetséges.) Új rajz készítése Ha agy új rajzot szeretnénk megnyitni a megfelelő sablonnal, akkor a pirossal bekarikázott ikont kell kiválasztani a menüből, ahogy ez a bal oldali képen látható. Az ikon kiválasztása után a lenti képen látható dialógus ablak jelenik meg. Egy új rajz

létrehozásához a sárgával bekarikázott, középső fület kell választani, majd a megfelelő sablont ki kell választani. A magyar szabványnak megfelelő sablon az „AEC Arch (Magyar).dwt” Tömegelem létrehozása 1 2 3 A legfelső sorban elhelyezkedő menük sorrendje a tervezési fázisok sorrendjét tükrözi. (A bal oldali képen a piros számok mutatják a tervezési lépéseket.) A tömegmodellezés a koncepcionális tervezési fázishoz tartozik ezért a feladat megoldásához a „Koncepció” menüt kell használni. E menüből a felső három almenüt fogjuk használni a gyakorlatokon. (A helyiségek, helyiség kontúrok modellezése elmarad, illetve másképpen oldjuk meg.) A tömegelemek hozzáadását parancssorból is el lehet indítani az „ AecMassElementAdd” parancs begépelésével. A kép még néhány választható, tömegelem alakot is mutat: árkád, donga, doboz, stb. 1 2 3 5 4 A fenti képen látható dialógus ablak

megjelenítéséhez, vagyis egy tömegelem létrehozásához a Koncepció -> TömegElemek -> Tömegelem hozzáadása . menüket is lehet választani. A dialógus ablakban az 1 számmal jelölt legördülő menü definiálja a tömegelem alakját, pl doboz, gúla, henger, stb. A 2-es számmal jelölt Profil opció csak a kihúzással és forgatással létrehozott tömegelemeknél fontos E opció használatára még visszatérünk. A 3-as számmal jelölt legördülő menü adja meg, hogy a tömegelem mely tömegcsoporthoz tartozik. A „*NEM” opció azt jelenti, hogy a tömegelem nem része semmilyen tömegcsoportnak. E menü használatára is visszatérünk később. A 4-es számmal jelölt opciók határozzák meg a kiválasztott tömegelem méretét Ezen opciók közül csak azok aktívak, amelyek éppen érvényesek a kiválasztott alak esetén. Például egy gömb esetén csak a Sugár opció aktív. A program alapesetben centiméterben dolgozik, így a méreteket is

centiméterben kell megadni természetesen Lehetőség van arra is, hogy a tömegelem méreteit ne közvetlenül adjuk meg a dialógus ablakban, hanem a képernyőn válasszuk ki a méreteket. (Így lehet például, más tömegelemek méretéhez igazítani egy új tömegelem méreteit) Ehhez az 5-ös számmal jelölt opciót kell választani, amely deaktiválja az összes 4-es opciót. Ha minden szükséges beállítást elvégeztünk, akkor NE zárjuk be az ablakot, hanem csak kattintsunk az AutoCAD szerkesztő felületére! Az alak, méretek és egyéb paraméterek kiválasztása után vagy a parancssorban, vagy a képernyőn meg kell adni a beillesztési pontot. Nagyon fontos, hogy a beillesztési pont mindig az objektum alapjának középpontja, illetve ha a képernyőn adjuk meg akkor a beillesztési pont az X-Y síkon helyezkedik el! Ezért figyelni kell a képernyő bal alsó sarkát ahol az aktuális koordináta rendszer jelenik meg. A fenti kép egy példa arra, hogy a

henger beillesztési pontja az alapkör középpontja. Természetesen a pont kiválasztásánál a tárgyraszter beállítások is érvényesek, illetve használhatóak. A képen az is látható, hogy egy henger esetén csak a magasságot és a sugarat kell megadni. A beillesztési pont megadása után vagy a parancssorban, vagy a képernyőn meg kell adni az elforgatási szöget is. A program alapesetben zérus elforgatási szöget ajánl fel. E szög, jobban mondva a tömegelem pozíciója később módosítható AutoCAD parancsokkal. Egy tömegelem hozzáadása után a parancs nem fejeződik be, így további tömegelemek is létrehozhatók ugyanazzokkal a paraméterekkel, vagy más beállításokkal. A parancs befejezéséhez zárjuk be a dialógus ablakot Az elkészült tömegelem izometrikus nézete. A program bizonyos esetekben összezavarodik és hibázik! Például a képen az látható, hogy a bár a hálót az X-Y síkba rajzolja a program, de ez nem egyezik meg

az eredeti X-Y síkkal, a lila kerettel határolt felülettel. Ez egy program hiba és úgy korrigálható, hogy először felülnézetbe váltunk, majd utána újra beállítjuk a szükséges izometrikus nézetet. A különböző nézetek kiválasztását a következő oldal mutatja be. A különböző nézeteket, mint felülnézet, alulnézet és így tovább két helyen lehet kiválasztani, ahogy ez a képeken látható. A jobb felső sarokban elhelyezkedő ikonsor persze áthelyezhető, így nem biztos, hogy az ikon menü a jobb felső sarokban fog megjelenni. Az AutoCAD-ben nem csak a nézeteket, hanem a megjelenítési, ábrázolási módot is be lehet állítani. Az ábrázolási módot nem csak az ikon menüben, hanem a felső menüben is be lehet állítani. Drótvázas ábrázolás Takart vonalas ábrázolás Árnyalt ábrázolás Árnyalt ábrázolás élekkel A program egy másik hibája hogy a tömegelemek nem mindig 3D-s objektumként jelennek meg a nézet

forgatás során. A probléma úgy korrigálható, hogy valamekkora elforgatás után kilépünk a parancsból, majd újraindítjuk. Tömegcsoportok létrehozása Tömegcsoportokra akkor lehet szükség, ha a tömegelemek között valamilyen műveletet szeretnénk végezni. Például tömegelemek metszete, kivonása, stb. A tömegcsoportok demonstrációjához definiáljunk egy dobozt. A dobozon kívül hozzunk létre még négy olyan hengert aminek a sugara egyenlő a doboz élhosszúságának felével és az alapkörük középpontja egybeesik a doboz sarokpontjaival. Az eredmény a képen látható. A tömegcsoportok létrehozásánál is a ”Koncepció„ menüt kell használni, de a megfelelő alakzat kialakításához több lépésre is szükség van. Először egy tömegcsoport objektumot kell beilleszteni a rajzba. Ehhez használjuk a Koncepció -> TömegCsoportok -> TömegCsoport hozzáadása menüt, ahogy ez a képen is látható. A parancs elindítása után

meg kell adni a tömegcsoport objektum beillesztési pontját és elforgatási szögét. Tömegcsoportot jelölő objektum Az tömegcsoport létrehozása után az egyes tömegelemeket a tömegcsoporthoz kell rendelni. Ezt a Koncepció -> TömegCsoportok -> Elemek csatolása menü segítségével lehet végrehajtani, ahogy a képen látható. Az elemek csatolásának első lépése, hogy kiválasztjuk azt a tömegcsoportot, amihez tömegelemeket akarunk rendelni. Az elemek csatolásának második lépése, hogy kiválasztjuk a csatolandó tömegelemeket. Jelen esetben 5 ilyen elem van Az eredmény a fenti lépen látható. A képen látható, hogy a tömegelemek és a tömegcsoportok átfedik egymást A tömegelemeket tartalmazó fólia kikapcsolása után látható igazán, hogy a létrehozott tömegcsoport hogyan néz ki. A jobb oldali képeken látható, hogy mindenféle beállítás nélkül a program összeadja az egy tömegcsoporthoz tartozó

tömegelemeket. Tömegcsoportok módosítása A tömegcsoportok legkönnyebben a Modell Navigátoron keresztül módosíthatóak. A Modell Navigátor a „Koncepció” menüből érhető el, ahogy az a képen is látható. A Modell Navigátor használata a következő oldalon kerül bemutatásra 1 3 2 A fenti kép a Modell Navigátort mutatja. Az 1-es számmal jelölt menü sorral a megjelenítési mód illetve a nézet befolyásolható A 2-as számú terület jeleníti meg a 3-as számú területen belül kiválasztott objektumot. A Modell Navigátor legfontosabb része a 3-es számmal jelölt fa struktúra. Ez a fa hierarchikus módon tartalmazza a rajzban előforduló összes tömegcsoportot és a csoportokon belüli tömegelemeket. A tömegelemek sorrendje egy tömegcsoporton belül a „drag and drop” technikával módosítható. A sorrend nagyon fontos egy tömegcsoporton belül, mert a hozzáadás, metszet, kivonás művelet egy adott tömegelem és a

hierarchiában felette levő tömegelemek között értendő. A előzőekben definiált doboz és négy henger csoportját úgy módosítjuk, hogy a hengereket ki akarjuk vonni a dobozból. Ehhez először a doboz tömegelemet legfelülre húzzuk a tömegcsoporton belül. Ezután kiválasztjuk az egyik hengert majd a kiválasztott henger címkéje felett az egér jobb oldali gombját megnyomjuk. Ekkor a képen látható menü jelenik meg, aminek a Művelet almenüjében tudjuk befolyásolni, hogy milyen kapcsolatban legyen a felette levő doboz elem és az aktuális henger. Az eredmény a következő oldalon látható. A henger kivonásának eredménye. A henger címkéje melletti ikon is megváltozik. Az eredmény miután mind a négy hengert kivontuk a dobozból. Természetesen az eredmény nem csak a Modell Navigátorban jelenik meg, hanem az AutoCAD rajzoló ablakában is, ahogy az a lenti képen látható. Fontos !!! Kapcsoljuk vissza a tömegelemeket

tartalmazó fóliát. Ebben az esetben látható, hogy bár a tömegcsoportot módosítottuk, a tömegelemek változatlanok és eltakarják a létrehozott tömegcsoportot. Ennek az a következménye, hogy ha legalább egy tömegcsoportot létrehoztunk, akkor a teljes modellt is csupa tömegcsoportból kell összeállítani. Tömegelemek módosítása A már létező tömegelemek módosíthatóak is. Ebben az esetben a Koncepció -> TömegElemek -> TömegElem módosítása menüt kell kiválasztani, ahogy ez a képen látható. A tömegelem módosításának első lépése, hogy kiválasztjuk a módosítandó tömegelemet. 1 2 3 A tömegelem kiválasztása után a fenti dialógus ablak jelenik meg. Az ablak megadja a kiválasztott tömegelem minden fontos paraméterét. Például az 1-es számmal jelölt legördülő menü mutatja, hogy a kiválasztott henger a 842-es csoport része. A 2-es számmal jelölt menü pedig azt adja meg, hogy a hengert kivonjuk a

tömegcsoportból. A tömegelem minden mérete is módosítható, például a 3-as számmal jelölt magasság, amelyet most 300 centiméterről 200 centiméterre változtatunk. A módosítás eredménye persze nem csak a tömegelemre van hatással, hanem a tömegcsoportra is amihez az adott tömegelem tartozik, ahogy ez a a jobb oldali képen is látható. A tömegelemeknek az alakja is megváltoztatható és ez is azonnal megjelenik a rajzban. Például az előző hengert alakítsuk át dobozzá: Kihúzott, elforgatott tömegelemek Tömegelemeket kihúzással és elforgatással is létre lehet hozni, de csak több lépésben. Az első lépés, hogy AutoCAD parancsokkal egy vonalláncot hozunk létre. A vonallánc összeszerkeszthető már létező vonalakból és ívekből a pedit AutoCAD parancsot használva, vagy pedig teljesen új vonallánc is létrehozható a pline AutoCAD paranccsal. Egy példa vonallánc látható a jobb oldali képen. A második lépés egy

Architectural Desktop profil definiálása. A profil definícióhoz a: Munkaasztal -> Profilok -> Profil definíciók menüt kell választani, ahogy ez a képen is látható. A menü kiválasztásának hatására egy dialógus ablak jelenik meg, amit a következő oldalon mutatunk be. A bal oldalon a Profil definíciók menü aktiválásra megjelenő dialógus ablak egy részlete látható. A második lépés, hogy az egérrel a jelölt ikonra kell kattintani majd egy új nevet kell adni a profilnak. A harmadik lépésben a definiált profilhoz hozzá kell rendelni magát a vonalláncot. Ehhez a profilt ki kell választani a dialógus ablakban, majd a jobb egér gomb megnyomásával a képen látható menüt kell előhívni. Ebből a menüből a Megmutat opcióval lehet a vonalláncot a profilhoz hozzárendelni. Végül az AutoCAD képernyőn ki kell választani az aktuális vonalláncot (több is megadható), illetve ki kell jelölni a beillesztési pontot.

Alapesetben a beillesztési pont a vonallánc súlypontja. Ha a profilt definiáltuk, lehetőségünk van egy kihúzott vagy elforgatott tömegelem definiálására, amire a következő oldalon látható példa. 1 2 3 Egy kihúzott tömegelem esetén (amit az 1-es szám jelöl) egy profilt (amit a 2-es szám jelöl) lehet kihúzni egy egyenes vonal mentén. A kihúzandó profil lekicsinyíthető vagy nagyítható, akár nem azonos mértékben is, a hosszúság és a szélesség megadásával. A kihúzási hosszt a magasság adja. A méreteket a 3-as szám jelöli Az eredmény a jobb oldali képen látható. Tömegelemek módosítása másként A tömegelemek a fogópontokon keresztül is módosíthatóak. A különböző tömegelemeknek különböző számú és rendeltetésű fogópontjai vannak. A képeken egy doboz látható a fogópontjaival. •A doboz tetejénenk közepén elhelyezkedő fogóponttal a magasság módosítható. •A doboz aljának közepén elhelyezkedő

fogóponttal a doboz helyzete módosítható •A doboz sarkainál elhelyezkedő fogópontokkal a doboz szélessége és hossza módosítható. Speciális tetőidomok Az alábbi képeken két gyakran előforduló tetőidom szerkesztését mutatjuk be anélkül, hogy tömegcsoportot hozznánk létre és valamilyen műveletet kellene végrehajtani a tömegelemek között. Az első esetben egy „lecsapott” nyeregidomot mutatunk be. Ebben az esetben a tető egy nyeregidom és egy gúla tömegelemből áll, ahogy ezt a bal oldali kép is mutatja. A látványterv szempontjából nem fontos, hogy a két test átfedi egymást. Ezt jól tükrözi a jobb oldali kép A második tetőidom, ami gyakran előfordul, egy lecsapott gúla. Ezt a testet létre lehetne hozni egy kivonási művelettel, amikor egy gúlából kivonunk egy dobozt. A képeken egy alternatíva látható, amely egy dobozból (piros), 4 gúlából (zöld) és 4 ékből (kék) áll