Történelem | Tanulmányok, esszék » A vámpírok eredete

A vámpírok eredete Vlad Ţepeştől Lugosi Béláig 1 „Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!” Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket. Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át. A vámpírokat, vagy szerbül upirokat, illetve románul moroikat, strigoikat, könnyű felismerni, ha ismerjük a módját. Ez a módszer, a boszorkányüldözések idejében, igencsak ismert volt Európa- szerte: éjjel, a temetőkben, fekete lovat vezettek körbe a sírokon keresztül, s ha a ló megtorpant valamelyik sír előtt, s nem akart átugrani, akkor ott volt a kárhozott lélek. Másik jele a gonosznak, ha a sír teteje besüllyedt, mivel a vámpír elhagyta

azt. Esetleg onnan is felismerhetőek a vérszopók, ha a halott (vámpír) teste ép maradt, s hajuk, körmük megújult. Ezt persze csak akkor tudták megnézni, ha kiásták a holttestet Ha már feltudjuk ismerni a vampyrokat 1, akkor azt sem árt tudnunk, hogy mikor tartsunk tőlük, illetőleg mikor jelennek meg.: legtöbbször éjjel, éjfélkor, egészen hajnalig Ez a félig sátáni lény házról −házról jár, felkeresi még élő családtagjait, rokonait, s leginkább ellenségeit, és úgy beszél velük, mintha még mindig az élők sorában lenne. Főleg a szűz, érintetlen lányokat kedveli, és ragadja el, hogy a sírjánál később elfogyaszthassa őket, de az ablakon keresztül is képes kiszívni az emberek lelkét és vérét. Ezek után, leginkább, már csak az járhat a fejünkben, hogy hogyan szabaduljunk meg ezektől a kegyetlen élőlényektől. Ez már egy kicsit bonyolultabb, de kivitelezhető, csak kell hozzá sok fokhagyma (a levesekbe, ételekbe,

ablakokra, ajtókra, zsebbe, és még ahová szinte lehet), és a legfőbb a tölgyfakaró, de ha ez nincs kéznél, akkor egy nyárs is megteszi. A mai Románia területén, anno, találhatóak voltak olyan települések, ahol nem elégedtek meg egyetlen karóval, hanem rögtön hármat is a sírba szúrtak. A fej, a gyomor, és a szív tájékába Ez a módszer még eléggé humánus ahhoz képest, hogy voltak olyan falvak, ahol az ördögnek vélt halottat kiásták a sírhalomból, s fejét levágták, szívét pedig borban megfőzték, esetenként sarlóval feldarabolták. Most már egy újabb gondolat is a fejünkbe férkőzhet: De ha így cselekszünk, akkor nem vagyunk jobbak magánál az Ördögnél, mivel ugyan úgy teszünk, mint Ő. Sőt! Magánál Drakulánál sem vagyunk jobbak, aki a „vámpírok ősatyja” volt. Vagy talán a miénk, sírkiásó, szívet főző, karót döfködő embereknek? Azért ez enyhe túlzás. Mármint ami minket illet, ugyanis Drakula, vagyis

Vlad Ţepeş még ennél is sokkal kegyetlenebb volt. Már a neve is erről tanúskodik: Vlad Ţepeş, vagyis Karós, vagy Karóbahúzó Vlad. Azonban mielőtt kitérnénk tettei borzalmaira, meg kell értenünk az akkori történelmi tényeket. Havasalföld, a földrajzi helyzeténél fogva, már a XIV. század végén a magyar korona és az oszmán- török birodalom közé ékelődve volt kénytelen egyensúlyozni a magyar király és a szultán között. Luxemburgi Zsigmond (1387−1437) magyar királyra hárult a feladat, hogy felvegye a törökökkel szemben a harcot. Mircea cel Bặtrî n (Öreg Mircea) 1386- 1418 között uralkodott Havas- alföld fölött. Fia Vlad, aki Zsigmond udvarában nevelkedett, 1431-ben, Nürnbergben belépett a Societas Dracinisbe 2, a Sárkányos Társaság tagjai közé. A tagok viselhették a kereszt és a sárkány jelképét, illetve csak a sárkányt. Vlad maga is hordta a sárkány szimbólumát, így neve mellé 1 2 Latin kifejezés Ezt a

társaságot Zsigmond 1408-ban alapította, az őt támogatók egyesítése céljából. 2 került a Dracul 3 kiegészítő név. A későbbiekben fia, Vlad Ţepeş is örökölte ezt a nevet, így lett belőle Drakula. Drakula apját, Zsigmond király 1437- ben segítette a trónra, de a vajdát az 1437- ben betörő törökök kényszeríttették, hogy ismerje el a szultán fennhatóságát. Fiait- Drakulát és Radut és magát Mirceát is elfogadtatta a szultán. Drakulát és fivérét Egrigöz várába vitték, ahol elsajátították a török harcászati módokat, a hadseregszervezést, és a hadviselés fortélyait. Apjuk időközben kiszabadult, s ismét a magyar király, I Ulászló (1440- 1444), oldalán állt, de 1448-ban vetélytársai elfogták és lefejezték. Havas- alföld új uralkodója II. Vladisláv, aki a Rigómezei csata miatt elhagyta trónját, s ezt kihasználva Vlad Dracul, alias Drakula 1448 őszén elfoglalta a trónszéket, de a visszatérő

Vladisláv elűzte. Azonban az 1456 július 22-i nándorfehérvári győztes csata után az ellenséges bojárok megölték, s ezáltal megkezdődhetett Vlad Dracul 2. uralkodása 14561462- ig A vajda kétszeres függőséget örökölt: egyszerre volt hűbérese a magyaroknak és törököknek is. A törökök fogságában töltött évek igen nagy hatással voltak az ifjú uralkodóra Hogy hatalmát megszilárdítsa, állandó rettegésben tartotta az országot. Így például egy 1500-ban kiadott újság szerint a fejedelem meghívta vendégségbe országa összes nemesét, és hatalmasságát, s megkérdezte őket, hogy hány Havas-alföldi vajdára emlékeznek. A vendégek közül senki nem találta el a pontos számot, egyesek ötvenről, mások harmincról beszéltek, de Drakula hétre gondolt, mivel családjából a Drặculeşti- házból csak ennyin kerültek trónra. Büntetésből Drakula mind az ötszázat karóba húzatta, de a történészek szerint e szám maximum

ötvenre tehető. Michael Beheim német lovag és költő mintegy 20. 000 ember haláláról ír, akiket karóba húztak. „ szánalom és lelkifurdalás nélkül ölte meg őket Az ország egyik sarkától a másikig az engedetlenek vére párolgott.” Írja Petre Ispiresen, román mesegyűjtő A vajda a szegényekkel még kevésbé volt megértő. Egyes német krónikások írnak arról, hogy Drakula összegyűjtötte, az ország koldusait, bélpoklosait és öregeit, hogy megvendégelje őket. Egy hatalmas fából készült épületbe tereltette a tömeget, ahol megkérdezte tőlük: - „Akarjátok- e, hogy megszabadítsalak benneteket minden földi szomorúságtól és ínségtől?” Ők természetesen szerették volna, de nem úgy, ahogy Drakula gondolta, mivel ő rájuk gyújtotta az épületet. Az orosz Drakula történet 4 szerint egy alkalommal a kivégzések után megparancsolta, hogy ebédjét a karóba húzottak teteme mellett tálalják fel,Az ételt felszolgálók

egyike nem bírta elviselni a hullaszagot, s befogta az orrát, és elfordult, hogy még ne is lássa eme förtelmeket. Vlad azonban megkérdezte tőle: - Mi van veled? - Uralkodó, nem bírom elviselni ezt a bűzt!- felelte a szolga. Erre Drakula őt is karóba húzatta: -A karó magasba emel, és bűz így nem jut el hozzád! Igaz, hogy fennmaradt írások szerint Vlad Ţepeş több ezer esetleg tízezer embert húzatott karóba, megöletett, de ezeket a számokat fenntartással kell fogadnunk, mert a XV. századi népesedési viszonyokhoz képest ezek az adatok szinte elképzelhetetlenek. Már az 1450-es évek végétől kezdve, Európa- szerte elterjedtek a német- szász elbeszélések Drakula tetteiről. Először szájhagyomány útján, majd a későbbiekben, írásos formában is. Ezek a röpiratok, vagy újságlapok, melyek a vajda kegyetlenségeiről szóltak, szórakoztató céllal íródtak, s fametszetek egészítették ki őket. Az eddigi ismeretek szerint a 3 4

Latinul: sárkány; románul: ördög Elbeszélések Drakula havaselvi vajdáról- Povest’ o Drakula 3 legkorábbi, fennmaradt kiadás ezekből a füzetekből, 1485 táján Bartholomeus Gothan nyomtatta Lübeckben. Ez az ősnyomtatvány mindössze hat levélből áll, s az egyetlen ismert példány a Széchényi Ferenc könyvtárban található. Időközben a törökök változatlanul nyomultak előre, a Vajdaság székvárosa felé, ahol iszonyatos látvány, Drakula „kertje” fogadta őket. L Kalkokodülész szerint 17 stádium5 hosszúságban, és 7 stádium szélességben, mintegy 20000 karóba húzott török teteme tárult a szemük elé. A sereggel tartott maga II. Mehmed szultán is, s Drakula fivére Radu is, aki jó diplomáciai érzékkel, még a vajda segítségére siető Mátyást (1458-1490) is behálózta, s testvére ellen uszította, így a király kiadta az elfogató parancsot. A vád: árulás. Egy 1462 november 7-én keletkező levélben Vlad bocsánatot

kért a szultántól és segítségét kérte. A történészek szerint ez a levél hamis, viszont a király ezzel indokolta tettét a pápának. A Királykőnél fogták el a vajdát, s Budára majd Visegrádra vitették, ahol 12 évig volt fogságban. Drakula 1474-ben szabadult és egyúttal újra megkeresztelkedett és fogadalmat tett Mátyás királynak, így a király 1476-ban visszahelyezte a trónra. Ekkor már nem kegyetlenkedett, csak engedelmeskedett, sőt a lübecki ősnyomtatvány szerint jó kereszténnyé vált és sok jót tett. Haláláról pontos adatokat nem tudunk, de a milánói herceg követe1477 február elsejei levelében azt írja, Vlad Ţepeşt darabokra vágták, s még kb. 400 embert öltek meg vele együtt Antonio Bonfini szerint a törökök ölték meg, s fejét elküldték a szultánnak. Akárhogy is halt meg a kegyetlenségeiről hírhedt uralkodó, nagy szerepe volt mind a történelemben, mind az irodalomban és a későbbiekben, a filmvilágban is.

Könyvek, drámák, regények százait ihlette a román vajda. Az egyik leghíresebb regényt Bram Stroker írta, Drakula gróf válogatott rémtettei, mely 1897-ben jelent meg. A mű keletkezéséhez nagyban hozzájárult Vámbéry Ármin magyar kelet-kutató, aki Londonban sok előadást tartott, s ahol többször szó esett a havasalföldi Vlad Ţepeş- Drakuláról. A vajda tettei nemcsak könyveket inspirált, hanem filmeket is. Az 1930-as évektől kezdve, főleg az Egyesült Államokban, foglalkoznak Drakula (vámpír)- történetekkel. 1931ben T Browing rendező készítette az első Drakula- filmet Lugosi Béla főszereplésével, vagyis Blaskó Bélával, aki innen Magyarországról emigrált az államokba. Lugosi játszotta a főszerepet az 1935-ös, a Vámpír jele című filmben is, majd az 1943-as a Vámpír visszatérésében is. Lugosi olyan jól alakított, hogy a vámpír filmek, mára kultusz- filmekké nőtték ki magukat, s napjainkban is igen népszerűek. Ilyen

mozisiker például az 1994-es Interjú a vámpírral, a 2004- es Van Helsing, vagy a 2003- as Underworld is. Természetesen nincs részesedésünk az ilyen szupermozik, bestseller- könyvek bevételéből, de mi legalább tudjuk, hogy Drakula létezett, méghozzá, az egykori Magyarországon élt, s nem kis szerepünk volt a világhírűvé válásában, igaz Vlad Ţepeş is megtette ennek érdekében a magáét. 5 1 stádium = 125 lépés 4 Felhasznált irodalom SZ. FARKAS Jenő: Drakula vajda históriája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989 KÁNYÁDI András: Drakula, egy vámpír történelmi és irodalmi mítosza: Rubicon, 2005/7, pp. 52-55 W. SALGÓ Ágnes: Drakula vajda tetteinek krónikája egy ősnyomtatvány lapjain, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2002 http://mek.oszkhu/02400/02470/html/pages/leirashtm Drakula: http://beluard.freewebhu/index9 15htm 5