Irodalom | Középiskola » Szerkezeti jellemzők és lélekábrázolás Arany János balladáiban

Szerkezeti jellemzők és lélekábrázolás Arany János balladáiban Az 50-es években a líra és ballada megerősödött. Arany a magyar balladairodalmat a csúcsokba emelte. A balladák legjobban szerkesztett művei Arany befelé forduló típus, ezért fordul a ballada felé, nem kell lírai én, lehet E/3-ban írni, ugyanakkor ez a hang lehet szenvedélyektől fűtött. A jelenről ír a múltat felhasználva Szabadságvágy, zsarnok elleni küzdelem Gyakori a bűn, a bűnhődés és a lelkiismeret motívuma. A törvény büntetésénél súlyosabb a lelkiismeret büntetése. Balladák terén a legtermékenyebb korszak a nagykőrösi évek A 70-es években bizonyítható a népies hatás. A romantikus ballada epikus műfaj, de drámai párbeszédeket és lírai monológokat is tartalmaz általában lelkiállapotok egymás után vetített tablóiból áll össze az igen sűrített cselekmény, melynek hátteréül valamilyen erkölcsi konfliktus szolgál. az egyén erkölcsi

felfogása egy szűkebb vagy szélesebb közösség normarendszerével ütközik össze, ezért a konfliktus rendszerint tragikusan ér véget. Az erkölcs és lélektan Arany legfontosabb témái. balladái az emberi lélek mélységeit járják be Képeinek tömörsége mellet a balladák szerkezete is újszerű, a huszadik századi prózában találkozunk ilyenféle párhuzamos szerkesztése. idősíkok váltogatásával, filmszerű vágással, a képzettársítások összekapcsolódásával A műballada műfaja: Gyökerei a népballadák(ősi népművészeti műfaj), jellemző volt a romantikára a népies hatás. Romantikus műfaj, műnemek keveredése: epika: történetet mond el, dráma: sok párbeszéd, lírai: komoly érzelmi töltet jellemzi. Töredékesség - balladai félhomály, kihagyások, sejtetés, erős sűrítés, érzelmi fokozás váratlan fordulat. Arany balladáinak csoportosítása: Keletkezés időpontja szerint: - korai balladák (Szőke Panni, A varró

leányok), - 50-es évek balladái - főleg történelmi témájúak, politikai háttér, cél: hatni a népre, - 70-es évek balladái - főleg népi témájúak, nincs politikai háttér, csak művészi célok. Téma szerint: - történelmi témájúak (V. László, A walesi bárdok), - Hunyadi balladakör (Mátyás anyja), - népi témájúak (Ágnes asszony, Vörös Rédék, Tengeri hántás), - egyéb (Tetemre hívás, Hídavatás), pl. lélektani balladák Szerkezet szerint: Egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó ballada (közel áll a románchoz), Pl.: A varró leányok (1847) - nem nagykőrösi! Az egri leány (1853) Zács Klára (1855) - nagykőrösi balladák Walesi bárdok (1856) / Többszólamú, vonalszerűen előrehaladó, Pl.: V László (1853) Szondi két apródja (1856) Egyszólamú, körkörös szerkezetű, lélektani balladák (egyén sorsáról szólnak). Pl.: Ágnes asszony (1853) Nagykőrösi balladák: A magyar müballadát Arany emelte világirodalmi

szintre. Tudatos kompozició és gondos szerkesztés jellemzi Irt románcokat is, de balladái sokkal nagyobb esztétikai értéket képviselnek Jellemzője még, hogy mindhárom münem elemei megjelennek: lirai és drámai süritettség, párbeszédek Mindig van valamilyen politikai tartalom müveiben. Ágnes asszony Körkörös szerkezet: a kezdőhelyzet a vers végén visszatér, megismétlődik. Szerkezeti egységek: 1. 1-4 versszak : mosás, emeberek kérdezősködése - rövid idő 2. 5-15 versszak: börtön, tárgyalás - rövid tárgyalás, hosszu börtön 3. 16-22 versszak: ujra mosás - hosszu idő Az Ágnes asszony műfaja egyszólamú lélektani ballada. Ezekben a balladákban a bűn és bűnhődés áll a középpontban. Ezek a balladák arról szólnak, hogy hogyan kergeti hősüket őrületbe a bűntudat, hogyan roppannak össze a lelkiismeret súlya alatt, s hogy mennyivel kegyetlenebb az e fajta bűnhődés a földi bíráskodás minden ítéleténél. A vers

elején képet kapunk arról, hogy egy asszony akinek a neve Ágnes, véres lepedőjét mossa a patakban Bármennyire is próbálja titokban eltüntetni a vérfoltokat a lepedőről ez nem sikerül neki, mert az utcagyerekek észreveszik tevékenységét. Kérdésükre, hogy mitől véres a lepedő Ágnes azt feleli, hogy a csibéjének a vére. A szomszédok is tudomást szereznek a véres lepedőről és ők is kérdezősködni kezdenek, mivel felmerül bennük a gyanú, hogy Ágnes férjével történhetett valami. Ágnes azonban megnyugtatja őket, hogy férje a házban alszik, de a szomszédokat mégsem engedi be. Szomszédai nem hiszik el a meséjét és jelentik az ügyet a hajdúnak aki Ágnest börtönbe veti. A következő versszakokban a börtönről alkothatunk képet A börtön sivár, sötét és félelmetes hely. Fény alig szűrődik be Ágnes cellájába A nappalok és éjszakák egybefolynak A sötétség rémekkel van tele Az a cseppnyi fény az egyetlen éltető

erő, mely a rabokat megmenti attól, hogy teljesen az őrületbe jussanak. Kis idő múlva Ágnest a bíróság elé viszik, ahol sor kerül a tárgyalásra. Ágnes szeretné magát minél inkább csinosabbá varázsolni, mert attól fél, ha megjelenik koszosan és kócosan a bíróság azt hiszi, hogy megháborodott. Mikor belép a tárgyalóterembe az esküdtek tekintete inkább szánalommal van teli, mint durvasággal és megvetéssel. A versben most kapunk képet arról, hogy igazából milyen szörnyű tettet követett el Ágnes. Kiderül, hogy Ágnes szeretője gyilkolta meg a ház urát, de bevallotta azt is, hogy Ágnes bíztatta eme szörnyű tett elkövetésére. Ágnes szeretőjét halálra ítélik, Ágnes pedig életfogytiglanig tartó börtönbüntetést kap. A következő versszak utal arra, hogy Ágnes talán őrült, s nincs tisztában vele, hogy mit követett el. Erre abból következtetek, hogy olyan nyomatékos hangsúlyt kap az a rész, hogy amíg az ember hallja

a szót és érti azt addig nem őrült. Ezek után merül fel az emberben az a gyanú, hogy ez az egész eset talán meg sem történt, hanem csak egy furcsa álom az egész. Erre utal az, hogy amikor Ágnes meghallja az ítéletét sírva fakad, de nem amiatt amit elkövetett, hanem amiatt, hogy nem lesz aki kimossa a lepedőből a foltot. Ekkor a bíróság tanácskozni kezd, s végül hazaengedni Ágnes, hogy kitisztítsa a lepedőt A 20 versszak szinte azonos az első versszak mondanivalójával azzal a különbséggel, hogy most már Ágnes a tiszta lepedőt mossa szüntelenül Ágnes valóban megtébolyodott. Állandóan a véres szövet képét látja maga előtt, s hiába mossa azt akármeddig soha nem tisztul meg lelki szemei előtt Reggel-este, télen-nyáron, évrőlévre szópárok mutatják gondolatban az idő múlását Majd valóságos jelzők utalnak arra, hogy hány meg hány év telt el, s Ágnes mennyire megöregedett. Haja ősz, arca ráncos, s Ágnes szakadatlanul

mossa a ”véres” lepedőt a patakban. A minden versszak végén megjelenő refrén az elbeszélő vagy a hallgatóság érzelmi reagálását foglalja magában Míg a vers elején az emberben a megdöbbenés és felháborodás érzése van jelen, később a részvét és szánalom érzése bontakozik ki. A walesi bárdok Ferenc József tervezett Budapesti látogatására felkérték Aranyt, hogy az uralkodót üdvözölje egy költeményben, de Arany ezt elutasította és ekkor keletkezett ez a mű. 1. rész: útban Montgomery felé Nyugodt a király, léptet fakó lován Az elfoglalt tartomány kincsei érdeklik. Udvaroncok kísérik a királyt A nép fél és nyugalom van De nincs minden rendben, mert a nép nem üdvözli a királyt. ”Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány” 2. rész: A lakoma jelenik meg Jelen vannak a welszi urak Megadják a tiszteletet, hoznak neki mindent, mi szem szájnak ingere. De a

dacos welsz ebek nem hajlandók dicsőíteni a királyt A félelem mellett jelen van a nemzeti becsület Három welszi bárd áll elő, hogy dicsőítse a király tetteit, de egyik sem dicsőíti, mind a király tetteit kritizálják, a király a nyomornak az okozója. ”Fegyver csörög, haló hörög, ”Levágva népünk ezrei, A nap vértóba száll, Halomba, mint kereszt Vérszagra gyűl az éji vad: Hogy sírva tallóz, aki él Te tetted ezt, király!” Király, te tetted ezt!” A király ily szavakkal bombázzák. Mikor előáll a harmadik bárd is, akkor hág a király harag a tetőfokára, az összes bárdok máglyára küldi, akik nem bírják dicsőíteni, magasztalni a nagy királyt. De a harmadik is vállalta a máglyát A bárdok a háborúról beszélnek és ezzel Arany a szabadságharc emlékét idézi. A megtorlás is, melyet a bárdok elszenvedtek, a szabadságharc szörnyű megtorlására utal. 3.rész: ekkor vágtat a király London felé A király menekül és

fél Az utolsó versszak a költők dicsőítése. ”De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át, Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát” - nagy bátorítás ez. A magyar költők sem hallgattak el Arany arra buzdítja a magyar költőket, hogy semmi áron sem szabad letenni a lantot, és mindig ki kell állnunk az érveink mellett, ki kell mondani a véleményünket. V. László 50-es évek, nagykőrösi ballada, történelmi tárgyú, Hunyadi balladakör tagja, kétszólamú, igaz, hogy a második szál csak az 5 versszakban kapcsolódik be Arany lelkiismeretrajzoló hajlama érhető tetten benne. Szondi két apródja Műfaja többszólamú történelmi ballada. Ezek témáját rendszerint a nemzeti múlt nehéz korszakai határozzák meg, bár a jelenhez szólnak Ez a vers a hűség és hősiesség balladája A balladában Arany, Szondi hősies viselkedésére és a költők szerepére mutat rá a hazához való hűségben. A versben szereplő apródok ugyanis nem

a mindennapi értelemben vett várkatonák, hanem a 16 századi költők A ballada első két versszakában három jelképes színhelyet mutat be Az első két színhely a magasban helyezkedik el, míg a harmadik a völgyben A fenti két színhely közül az egyik a drégely vár romja, a másik pedig Szondi sírja. Itt egy ellentétpár található, mivel a vár romos, a sír pedig gyönyörű. Ez is megmutatja Szondi hősiességét Az egyik helyszín a véres harc, a másik pedig a hős túlvilági nyugatalmát ábrázolja A harmadik és negyedik versszak szereplője Aki és szolgája. A győztes fővezér azt akarja, hogy az a két apród aki Szondi sírja mellett zeng dicsőítő éneket, jöjjön le a völgybe és őt dicsérje. Az ötödik versszaktól lesz a ballada kétszólamú Innen kezdve ugyanis a páratlan versszakok az apródok énekét, a párosak pedig a török küldött beszédét tartalmazzák. Az apródok a dicső múltról beszélnek. A török küldött ezzel

szemben a jelenről ad képet, s a jövő nagy lehetőségeit ecseteli az apródok számára. Felajánlja nekik, hogy ha hajlandóak lejönni a szultánhoz, vagyis hazaárulást követnek el, részük lehet mindabban a sok jóban és gyönyörben amit a szultán birodalma adhat. Később már a fenyegetőzés jellemzi a török küldött beszédét, vagyis ha nem állnának át a szultánhoz, nagy valószínűséggel megölnék őket Az apródok azonban egyáltalán nem figyelnek a török csábítására, s mikor a küldönc kifogy érveiből egy pillanatra ő is Szondi dicséri. De hamar feleszmél, s tovább fenyegeti az apródokat A vers végén az apródok arra kérik Istent, hogy ne kegyelmezzen meg azoknak a gonosz törököknek akik Szondi halálát okozták Történelmi alapja: V. László büntetlenséget ígért, de elfogta H Mátyást és kivégezte H Lászlót Balladai homály: az egyes szereplőket csak megszólalásuk után ismerjük meg. A cselekményt természeti

képek szakítják meg. A kezdeti természeti kép is homályos, megadja az alaphangulatot. Utal a szabadságharcra és az azt követő Haynau- és Bach-korszakra. László: elbukott szabadságharc, Mátyás: elfojtott remény, elnyomás. Kanizsa és Rozgonyi fogsága: a költők, írók, politikusok nagy része börtönben ült. Megszöknek és megváltozik a természeti kép is. Arany fokozza a király állapotának zaklatottságát. Fél, üldözési mánia, hallucinál Megkettőzi az őrséget, de Kanizsa és Rozgonyi megszöktek. Összehasonlítja a király alaptalan és a menekülők (Kanizsa és Rozgonyi) jogos félelmét Utalás László mérgezésére A ballada zárlata: meghalt a király, majd jön Mátyás a jobb jövővel. Biztatást, reményt kíván nyújtani a fásultságba süllyedt, megfélemlített nemzetnek. Öregkori balladák Tengeri-hántás Többszólamú ballada, tengerihántás közben beszélik el Tuba Ferkó és Dalos Eszti történetét. A költeményének

szereplői a szokástörvényt megsértve halállal, illetve tébollyal tetézett öngyilkossággal bűnhődnek: Tuba Ferkó elhagyta megesett szeretőjét, Dalos Esztit, mikor Ferkó a leány öngyilkossága után visszatér falujába, a lelkifurdalás beteggé, holdkórossá teszi, s a templom tornyára felmászva lezuhan. A Vörös Rébék Falusi története is a reális valóságot keveri babonás elemekkel, naiv látomásokkal. Vörös Rébék hol mint varjú, hol mint vén boszorkány, kerítőasszony jelenik meg, aki házasságtörésre csábít egy szép menyecskét, Terát. Az asszony hűtlensége kettős gyilkosságba kergeti a férjét, Pörge Danit, akit végül elér a törvény büntetése. Legnépszerűbb, legtöbbet szavalt balladája a Tetemre hívás. Alapja egy középkori istenítélet: az a hit, hogy a halott sebe újra vérezni kezd gyilkosának jelenlétében. A halva talált Bárczi Benô apja mindenkit megidéz fia holttestéhez, de a bűnös az, akire a

legkevésbé eshetett a gyanú: ifjú menyasszonya, Kund Abigél. A könnyelmű, kacér enyelgés tragédiához vezetett, a büntetés itt is a megtébolyodás. Tetemre hívás Alapja az a középkori hit, mely szerint a halott sebe újra vérezni kezd gyilkosa jelenlétében